Datasets:

K-Monitor

/

kmdb_base

like 0

Újra előkerült a titkos jelentés

Eörsi Mátyás (SZDSZ) kedden a parlamentben napirend előtti felszólalásában felidézte a Postabank Orbán-kormány alatti konszolidációját, amikor portfóliótisztítás címén 154 milliárd forintot vettek ki pénzintézetből, majd ezt követően 152 milliárd forint közpénzt tett az állam a Postabankba. A képviselő szerint azóta sem lehet tudni, hogy ezt az összeget mire fordították. Eörsi kifogásolta, hogy annak idején a témában alakult parlamenti vizsgálóbizottság nem fért hozzá egyes titkosított iratokhoz, ezzel szemben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentése a napokban a Stop.hu internetes portálon megjelent. Eörsi javasolta, hogy a Postabank konszolidációjával kapcsolatos összes irat legyen nyilvános. Veres János pénzügyminiszter válaszában elmondta: a Postabank ügyében Kehi-egyeztetést kezdeményezett a minisztériummal, de a jelentést vissza kellett küldeniük. Így azt sem tudja megmondani, az mennyiben tér el a most megjelentektől. Szerinte indokolt lenne megvizsgálni a jelentésben szereplő tranzakciókat. A képviselő által szóba hozott Kehi-jelentés néhány éve egyszer már bejárta a sajtót. Akkor annak kapcsán került az érdeklődés középpontjába, hogy a rendőrség - az ügyészség szerint jogellenesen - a Princz Gábor és társai ügyében folyó nyomozás iratainak ismertetésekor bemutatta a gyanúsítottnak. Éppen a titkosságra hivatkozva azonban sem Princz, sem védője nem kapott belőle másolatot. Másnap az ügyészség bekérette a Kehi jelentését. A nyomozás emiatt két hónapig állt. Egészen addig, amíg a Kehi a rendőrség kérésére három újabb másolatot el nem készített. A jelentés nyomán a rendőrség saját hatáskörben nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanújával. Horváczy Emese, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szóvivője ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta: a Postabank konszolidációjához kapcsolódó nyomozást a rendőrség 2005 februárjában bűncselekmény hiányában megszüntette. A Kehi vizsgálati anyaga titkosságának feloldását már a Postabank-ügy nyomozásának vége felé is sokan felvetették, mondván: a közpénzek sorsáról szóló vizsgálati eredmények közérdekű adatok. Nemrég hasonló szellemű állásfoglalást tett közzé Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is. Ennek ellenére a Kehi gyakorlata szerint minden vizsgálat valamennyi anyaga titkos minősítéssel kerül a kormány elé.

http://nol.hu/archivum/archiv-393429-205614

https://web.archive.org/web/20170129021746/http://nol.hu/archivum/archiv-393429-205614

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujra-elokerult-a-titkos-jelentes

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-08 00:00:00

Magyarországi segélyek Szász Jenő magánszámláin

Bár a Fidesz-kormány idején több mint 220 millió forintnyi, többnyire pályáztatás nélkül odaítélt támogatás elszámolását az Állami Számvevőszék is kifogásolta, és miután az erdélyi sajtó bebizonyította, hogy a pénzek egy része a piaci árnál négyszer drágábban megvásárolt ingatlanokba és más kétes programokba került "befektetésre", Szász Jenő újra hozzányúlt a Magyarországról érkezett pénzekhez. Ezúttal a tavaly augusztusi, valóban katasztrofális székelyudvarhelyi árvizek károsultjainak példás anyaországi összefogással küldött összegekről van szó. Hogy pontosan mennyi pénz érkezett Székelyudvarhelyre? Szász zseniális megoldást talált, hogy ezt soha senki ne tudja meg. A hazai és külföldi adományokat a nevére bejegyzett Székelyudvarhelyért Alapítvány, illetve két polgármesteri hivatali kollégája nevére nyitott magánszámlákra irányította. "A kisebb bürokrácia érdekében" - magyarázta. Végül kiderült, hogy az adományozott pénz, 14-15 milliárd lej (csaknem 100 millió Ft) felét az árvízkárosultak helyett Szász a helyi, szintén megrongált sportcsarnok felújítására fordította. Csakhogy az is kiderült, hogy a sportcsarnokot ért kár a felmérések szerint 2,7 milliárd lej volt, s a román kormány a létesítmény helyreállítására 9,3 milliárd lejt utalta ki. Nem világos tehát, hogy Szász mire költötte el a pénzeket, de a feltett kérdésekre nem válaszolt. Azt állítja, a pénzek magánszámlákra érkeztek, úgyhogy azokhoz "senkinek semmi köze nincs", ő pedig kizárólag az adományozók irányában köteles elszámolni. A kilencvenes évek elején volt már hasonló vita Erdélyben. Szőcs Géza akkori RMDSZ-főtitkár szintén azzal hűtötte le az elszámoltatását követelők kíváncsiságát, hogy kijelentette: az adományokat maga kapta, és azokkal csakis az adományozó felé kell elszámolnia, a kedvezményezettek előtt viszont nem. Szászt azonban nem lehet oly könnyen elszámoltatni. Bár az ÁSZ kifogásolhatónak találta a Székelyudvarhelyért Alapítvány által a magyar költségvetésből kapott egymillió euró elköltését, a magyar bíróság úgy vélte, hogy az összeget továbbító Illyés Közalapítványnak a román bírósághoz kell jogorvoslat végett fordulnia. Az IKA ezt viszont "a szégyen miatt" (román bíróságon perelni határon túli magyar szervezetet) nem vállalta. Szász maradt a pénzzel, az ÁSZ a jelentéssel, az IKA és a valóban rászoruló határon túli magyar szervezetek a kárral. Minden jel arra mutat, hogy ezúttal sem lesz másképp, főképpen, hogy ezúttal nem kizárólag állami pénzek vándoroltak Szász, és a szűk köréhez tartozók magánzsebébe. Az RMDSZ vezetői felszólították ugyan a polgármestert, hogy számoljon el az adományokkal, Szász azonban ezt megtagadta.

http://nol.hu/archivum/archiv-393409-205594

https://web.archive.org/web/20170131015133/http://nol.hu/archivum/archiv-393409-205594

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyarorszagi-segelyek-szasz-jeno-maganszamlain

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-08 00:00:00

Nyomoznak a Nomentana-ügyben

A Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyek főosztálya a Központi Nyomozó Főügyészséget jelölte ki a nyomozásra a Nomentana-ügyben - mondta Keresztes Imre, a nyomozó főügyészség vezetője. Az eljárást ismeretlen tettes ellen, intellektuális közokirat-hamisítás gyanújával rendelték el három fideszes képviselő feljelentése nyomán. A feljelentők azt állítják, hogy Gyurcsány Ferenc 1993 szeptembere és 1995 decembere között Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. néven egy nem létező, be nem jegyzett cég ügyvezetője volt. Később ugyanezen a néven, de más cégnyilvántartási adatokkal, telephellyel, tulajdonosi körrel és ügyvezetéssel új céget alapított. Utóbb a törvénytelenül működött első társaság nyilvántartási adatait tüntették fel a később bejegyzett társaság nevében készített beadványokon. Gyurcsány Ferenc korábban cáfolta ezeket a vádakat, s a parlamentben felszólította a fideszes honatyákat, hogy jelentsék fel, ha úgy látják, bűncselekményt követett el. Annak eldöntéséhez, hogy a '90-es évek elején-közepén hatályos cégjogi előírásoknak megfelelően működött-e a Nomentana Kft., az ügyészségnek az összes cégiratot be kell szereznie. Erre a 2003 júliusa óta hatályos büntetőeljárási törvény alapján csakis nyomozás keretében van lehetőség. (A módosított törvény hatálybalépése előtt a nyomozó hatóság feljelentéskiegészítés keretében szerezhette be azokat az iratokat, amelyek elengedhetetlenek voltak annak eldöntéséhez, hogy fennáll-e valamilyen bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja.) Keresztes Imre nem kívánt részleteket elárulni arról, az ügyészség milyen iratok beszerzésére készül, s találgatásokba sem bocsátkozott arról, hogy mikorra derül ki, lesz-e gyanúsítottja az ügynek vagy sem. A Szalay utcai ingatlan felújításának törvényességét firtató "bejelentés" ügyében is döntött az ügyészség, a határozatot várhatóan ma postázzák az illetékeseknek. Keresztes Imre annak tartalmáról - jelesül arról, hogy megalapozottnak ítélték-e Deutsch-Für aggályait, s elrendelt-e nyomozást ebben az ügyben is, avagy végleg lezárta azt - nem kívánt nyilatkozni. Gyurcsány Ferenc alaptalannak tartja az ellene kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást; a miniszterelnök a mentelmi bizottság elnökének hétfőn küldött nyilatkozatában azt írja, hogy 2004. évi vagyonnyilatkozatát a törvényi előírásoknak és a kitöltési útmutatónak megfelelően készítette el.

http://nol.hu/archivum/archiv-393310-205504

https://web.archive.org/web/20170130135129/http://nol.hu/archivum/archiv-393310-205504

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomoznak-a-nomentana-ugyben

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-07 00:00:00

Vágányon előzne a Bombardier

Vesztett, mégis nyerhet a MÁV motorvonat-beszerzésein a Bombardier, amely vonzó ajánlattal igyekszik megelőzni a győztes svájci Stadlert. A kanadai-német cég érvei háromszori nekifutásra sem bizonyultak elég nyomósnak ahhoz, hogy az állami vasút tőle vásárolja meg kétszer harminc elővárosi vonatát. Legújabb ajánlatával azonban látszólag a MÁV elevenébe talált. A Stadler Flirt fantázianevű vonatainak az eredetileg vártnál egy évvel későbbi érkezése miatt fanyalgó társaság legalábbis lázas levelezésbe kezdett a már lezárt tenderén induló többi szállítóval. Kétséges azonban, hogy a "bombázók" ajánlatát überelheti-e valaki. A Bombardier ugyanis tíz, eredetileg az osztrák vasútnak (ÖBB) készült elővárosi motorvonat szállítására tett ajánlatot a MÁV-nak. A Népszabadság értesülései szerint, ha a vasút él a hirtelen jött lehetőséggel, az első két szerelvényt már március vége előtt forgalomba állíthatja. Márpedig a Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter szoros emberfogásra épülő irányítása alatt működő vasút számára aligha elhanyagolható szempont, hogy az új vonatokkal az országgyűlési választások előtt, a kampány finisében eldicsekedhet. A vonatvásárlási hangulat feléledésére természetesen vannak más indokok is. Így például az, hogy a MÁV elővárosi forgalomban közlekedő kocsijainak állapota közelít a kritikushoz. Olyannyira, hogy ha a vasút csak meglévő eszközparkjára alapozhat, szolgáltatásai folyamatos biztosítása is veszélybe kerülhet. Mintegy száz - lényegében már csak a közlekedési felügyelet kegyelméből használható - kocsiját például néhány hónapon belül ki kell vonnia a forgalomból. Emellett fontos szempont az is, hogy a hírek szerint a Bombardier nemcsak tíz vonatát, hanem az azokhoz kialkudott új banki finanszírozási konstrukciót is felajánlotta a MÁV-nak. Ennek pontos részletei egyelőre nem ismeretesek. Csupán annyit lehet tudni, hogy az ajánlat egy év türelmi idő mellett tíz évre szól. Mindez önmagában még nem garantálja, hogy a MÁV valóban él a felkínált lehetőséggel. Ezenfelül arra sincs biztosíték, hogy ha igen, a Bombardier járműveit vásárolja meg. Utóbbit elég valószínűvé teszi, hogy a MÁV a többi között a francia Alstomnak, a német Siemensnek, illetve Stadlernek küldött levelében szűk játékteret szab. A nagy járműgyártóknak kézbesített levélben Heinczinger István, a MÁV általános vezérigazgató-helyettese február 8-ig ad időt arra, hogy nyilatkozzanak: tudnak-e a Bombardier-éhez hasonló ajánlatot adni. A követelmények között a rövid szállítási határidő mellett szerepel az is, hogy a vonatok kétáram-neműek legyenek, azaz az osztrák és a magyar vasút villamos hálózatát egyaránt használni tudják. Emellett a MÁV elvárja azt is, hogy az újabb ajánlattevők életképes finanszírozási konstrukcióval tegyék teljessé pályázatukat. A kérdést február 10-15. között szeretnék lezárni. Ha a Bombardier mellett más járműgyártó is előáll egy ajánlattal, a MÁV megfontolja, hogy gyorsított eljárást írjon ki a szállító kiválasztására. Ha viszont a valószínűbb forgatókönyv valósul meg, és a hirtelen felkérésre a vonatgyártók nemleges választ adnak, a MÁV akár pályáztatás nélkül is vásárolhat. Erre éppen a közbeszerzési törvény adna lehetőséget. Abban az esetben ugyanis, ha a vasút a feladatai ellátásához nélkülözhetetlen beszerzésre kedvező ajánlatot kap, és azzal senki nem kíván versenybe szállni, akkor az ilyen eljárás is elkerülhető. A történethez hozzá tartozik az is: a finanszírozási pályázatok február 28-ra ígért lezárásával talán befejeződő motorvonattender ideje alatt nem ez lenne az első eset, hogy a MÁV elővárosi vonatokat vásárol. A Siemensszel például 2004 decemberében - közvetlenül a cég motorvonattenderből való kizárása után - írták alá az egy korábbi szerződés opciójaként fenntartott 13 vonat vásárlásának szerződését. Ezzel együtt a MÁV levele most kiverte a biztosítékot a magyar vasút megbízásaiért évek óta hadakozó járműgyártóknál.

http://nol.hu/archivum/archiv-393313-205507

https://web.archive.org/web/20170122231748/http://nol.hu/archivum/archiv-393313-205507

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vaganyon-elozne-a-bombardier

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-07 00:00:00

Az elbizniszelt polgármesterség

Az elbizniszelt polgármesterség Népszabadság • Ungár Tamás • 2006. február 7. Nem lesz könnyű dolga Ignáczné Harmath Hajnalkának. A halk szavú, szerény aszszonyt január utolsó vasár-napján választották meg a 234 lelkes ormánsági falu, Tésenfa polgármesterének. Az időközi voksolásra azért volt szükség, mert a korábbi polgármestert, Knapp Ferencet a Baranya Megyei Bíróság - csalásért és okirat-hamisításért - tavaly szeptemberben egy év szabadságvesztésre és 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, s emiatt Knappnak távoznia kellett posztjáról. Ignáczné ezekben a napokban méri fel hivatali örökségét. Azt már tudja, hogy Tésenfa a 2005-ös évben 29 millió forintot költött kiadásaira, bevétele viszont csak 25 millió volt. A hiány kiegyenlítésére pályázatot nyújtott be az önkormányzat a Belügyminisztériumhoz, ám a tárca négymillió forint helyett mindössze 80 ezer forintot utalt át a falunak. A BM elutasítással felérő döntésében - vélhetően - szerepe volt annak, hogy Knapp Ferenc főállásban látta el munkáját, s ebből adódó évi bruttó jövedelme 3,8 millió forint volt. A tapasztalat azt mutatja, hogy a BM nem hajlandó fedezni a pár száz lelkes települések forráshiányát, ha azt látja, hogy a polgármester indokolatlanul magas fizetésért látja el a dolgát. A tárca úgy gondolkodik, hogy egy aprófalu fejlesztéseket nem végző önkormányzatában megélhetési okokból ne vállaljon senki polgármesterséget. Az eredetileg autószerelésből élő Knapp Ferenc 1994 óta volt polgármester, s a helybéliek nem tudnak arról, hogy az elmúlt tizenegy évben bármiféle fejlesztés is történt volna a faluban. Illetve egy... Ezt egy tésenfai asszony említette: - A temetőben, a ravatalozó mellett épült egy vécé. Pottyantós. Sokakat bosszant, hogy két éve a falu kocsmája is bezárt. - Kocsma nélküli falu... - morogja egy ötven felé járó férfi. - Hát létezhet anélkül egy falu? A kocsma megszűnése - nyilván - azzal magyarázható, hogy kevés a falubeliek jövedelme. Tésenfán az aktív korú lakosság fele állástalan. Ez az ormánsági falvakban - sajnos - általános. Igaz, van, aki azt állítja, hogy az évek óta állástalan emberek nem is akarnak dolgozni. Tavaly gázvezetéket fektettek a falu határában, ám hiába ajánlottak munkát az állástalanoknak, egyikük sem vállalta a kubikolást. A fejlesztések elmaradása, a kocsma bezárása, a forráshiány és a büntetőeljárás ellenére sokan ma is kiállnak a polgármester mellett: - Kedélyes, udvarias ember a Feri - állítja róla egy 62 éves férfi, aki a meteorológiai szolgálattól ment nyugdíjba. - Igyekezett mindenkin segíteni. Most persze, összehordanak róla mindenféle hitványságot. Bezzeg, amíg polgármester volt, keresték a kegyét. A polgármesterre neheztelők szerint viszont Knapp azért segített másokon, azért osztott könnyű kézzel segélyt, hogy erősítse szavazóbázisát a munkanélküliek között. A bírálók tábora a volt polgármester önkormányzati munkáját értékelhetetlenül gyengének látja. - A Feri semmit se tett a faluért - legyint egy középkorú férfi -, ő csak állandóan jött-ment és üzletelt. A végén aztán elbizniszelte a polgármesterséget. Tény, hogy Knapp Ferenc az üzletelésbe bukott bele. A bíróság azért marasztalta el a 43 éves férfit, mert több jóhiszemű vevőnek állami tulajdonú erdőt értékesített, s ezzel 6,2 millió forint kárt okozott. Knapp a falubelieknek azt mondta, hogy ártatlan az ügyben, mások csapták be őt is, ám a bíróságon nem védekezett, ott megtagadta a vallomást. Miután elítélték, halasztást kért és kapott, ennek határideje december végén lejárt. Mint a bíróságon elmondták, a volt polgármester bármikor elővezethető. Ezzel a veszéllyel Knapp Ferenc alig törődik, mert nincs nap, hogy a tésenfaiak ne látnák a faluban. Nekem nem sikerült kilesnem őt, így aztán nem tudtam Knapp Ferencet megkérdezni az általa végzett munkáról, se arról, hogy miért nem jelentkezett a börtönben. Térjünk vissza a falu jelenlegi helyzetéhez - aminek ismeretében meglepő, hogy a január 29-i választáson hét jelölt is elindult. Valamennyien tudják, hogy idén még nehezebb lesz, mint tavaly, hisz a múlt évi hiány fedezetéül szolgáló négymilliós hitel egy részét vissza kell majd fizetni. Vagyis idén még kevesebb lesz a képviselő-testület pénzügyi mozgástere, és segélyekre is kevesebb jut. Ezért meglepő, hogy heten álltak sorompóba a polgármesterségért. Tegyük hozzá: a jelöltek közül csak egy akarta főállásban ellátni a hivatalt, tehát hat pályázóra nem mondható, hogy megélhetési okok miatt akarta a polgármesterséget. A voksolás nyertese, Ignáczné Harmath Hajnalka is tiszteletdíjasként végzi majd a munkát. A nyolc osztályt végzett asszony korábban a vendéglátásban dolgozott, de agyvérzést kapott, és leszázalékolták. Azóta rokkant nyugdíjat kap, és egy, megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégnél dolgozik, hat órában. Férje egy pécsi gyárban alkalmazott, a házaspárnak két, családos fia, és egy gimnazista lánya van. Ignáczné 1990 és 1994 között volt már képviselő, de azért bevallja, hogy kevés a közigazgatási rutinja. Miért akart mégis polgármester lenni? - Nem bírtam már nézni a tehetetlenséget - mondja az asszony, és amikor arról kérdezem, hogy mit tervez tenni a falujáért, akkor elém rakja azt a szórólapot, amire választási programját írta. Ebből kiderül: szeretné lecserélni a falu gyakorta elromló, öreg mikrobuszát, meg akarja szervezni, hogy Tésenfa is vezetékes gázt kapjon, emellett nyugdíjasklubról, a paplak felújításáról, a falu virágosításáról és egy fűnyíróról álmodik. - Egyelőre semmire sincs pénzünk - mondja Ignáczné a tőle megszokott rövidséggel. - Még a fűnyíróra se? - kérdezem. - Arra se. - Akkor miből telik a célokra? - Majd pályázunk. - Ért a pályázatíráshoz? - Nem, de a kémesi körjegyzőségen - a mi falunk oda tartozik - majd segítenek a pályázatírásban. - Mi a minimális célja? - A buszunkat lecserélni. Azzal utaztatjuk az iskolásainkat és az óvodásainkat. Harmincöt gyerek van a faluban. Nem kell nekünk új busz, jó egy használt is, csak működjön. - És a fűnyíró? - Az is nagyon kéne. - Végül is nem nagy cél. - Nekünk nagy.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-393266

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-elbizniszelt-polgarmesterseg

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-07 00:00:00

Nem tudni, kié lett volna a Britton kft.-je

Értesülésünket megerősítette P. Kristóf védője, Papp Gábor ügyvéd, aki elmondta: már a nyomozás alatt nyilvánvaló volt, hogy amit védence számlájára akarnak írni, az nem bűncselekmény, s a rendőrség által hivatkozott szakértői vélemények sem támasztják alá a nyomozó hatóság álláspontját, ezért indítványozta az ügyészségen az eljárás megszüntetését. Tavaly márciusban elsőként a Népszabadság adott hírt a BR Med-Support Kft. fantomizálásáról. A társaság 50 százalékos hányada a Britton Kft. ügyvezetőjének, Kerék Csabának a tulajdonában volt, aki a bróker-ügy másodrendű vádlottja. Kerék tulajdonrészét egy formailag szabályos adásvételi szerződéssel Sztipánovics Zoltán pécsi karosszérialakatos vette meg. Legalábbis a cégiratok ezt mutatják. A pécsi lakatos azonban állítása szerint soha nem vásárolt céget, s arról sem volt tudomása, hogy miután átvette Kerék Csaba résztulajdonát, megválasztották a BR Med-Support Kft. ügyvezetőjének. Szerinte a 2000-ben ellopott személyi igazolványával élt vissza valaki. Kerék lapunknak azt állította: nem találkozott Sztipánoviccsal. Egyik munkatársa szólt neki, hogy az ő egyik ismerőse vevő lenne a BR Medre. Aláírta a szükséges papírokat, s nem foglalkozott az ügylettel tovább. Cikkünk nyomán Kerék és a cégeladást bonyolító ügyvéd is feljelentést tett a rendőrségen, ahol intellektuális közokirat-hamisítás gyanújával el is rendelték a nyomozást. Egyetlen gyanúsítottként P. Kristófot, a Britton pénzügyi ügyintézőjét hallgatta ki a rendőrség. Szakértői véleményekre alapozva a nyomozó hatóság azt valószínűsítette, hogy P. Kristóf volt az, aki Sztipánovics nevében eljárt a cégeladás ügyében, és aláírt bizonyos hivatalos iratokat. Ezt az állítást azonban az ügyészség nem találta bizonyítottnak, és megszüntette az eljárást. Továbbra sem tudni tehát, hogy ki vette meg Sztipánovics úr nevében a BR Med-Support Kft.-t, s mivel a nyomozást bizonyítottság hiányában szüntették meg, a hatóságok vélhetően már nem is folytatják a kutatást az ál-Sztipánovics után. A Britton irodája a Jászai Mari téren

http://nol.hu/archivum/archiv-393188-205389

https://web.archive.org/web/20170206073900/http://nol.hu/archivum/archiv-393188-205389

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-tudni-kie-lett-volna-a-britton-kft-je

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-06 00:00:00

Magáncég kap sok laborpénzt

Magáncég kap sok laborpénzt Népszabadság • Kun J. Viktória • 2006. február 6. Jogszabálysértőnek tartja a szakma a gyakorlatot, ahogy elosztják a laborvizsgálatokra szánt pénzt. Az egyetemek és a négy szakmai kollégium tiltakozik a rendelet ellen, amely egy magáncéget hoz kedvező helyzetbe. Négy orvostudományi egyetem és az eddig molekuláris laborvizsgálatokat végző további intézmények a tavalyihoz képest mintegy húsz százalékkal kevesebb vizsgálatra kapnak lehetőséget február elsejétől. Ezt miniszteri rendelet szabályozza. Ugyanez az "utasítás" megnevez ugyanakkor egy magánszolgáltatót, amelynek egyedül akkora keretet ad, amekkorát a négy legnagyobb laborvizsgálatokat végző intézmény együttesen kap. Ráadásul egyedüliként ennek a cégnek biztosít megközelítőleg ekkora keretet a következő évekre is. "A miniszteri utasítás olyan szolgáltatót hoz indokolatlanul előnyös, még az egyetemeket is többszörösen túlszárnyaló szakmai és piaci pozícióba, amely az elmúlt években ilyen diagnosztikai tevékenységet az egészségbiztosítónak nem is jelentett. Különösen felháborító az a tény, hogy a Genoid Kft. közismerten annak a H-Mednek az utódcége, amely miatt az egész laborkasszát bevezették. Most ennek a cégnek az egyébként is csökkentett kassza terhére önkényesen, minden indoklás, szakmai egyeztetés nélkül kiutalnak négyszázmilliót" - írják a tiltakozók. Hogy levelüket megértsük, ismerni kell az előzményeket: még évekkel ezelőtt bevezették a laborvizsgálatok erős korlátozását, azaz az addigi "szabadabb" gyakorlat helyett évente csak egy meghatározott keretet biztosítanak a vizsgálatokra. Az egészségbiztosító, illetve az akkori egészségügyi miniszter, Mikola István ugyanis feltárta, hogy a H-Mednél végzett vizsgálatok miatt több milliárd forint indokolatlanul folyt ki az egészségbiztosító kasszájából. Utóbb sokáig vitatták, hogy a különleges, úgynevezett PCR-vizsgálatok indokoltak voltak-e. Dr. Meleg Béla, a humángenetikai szakmai kollégium képviselője példátlannak tartja a történteket. Szerinte e miniszteri rendelet diszkriminálja a szakmát. - A keret elosztásáról tárgyaltak az illetékes kollégiumok, s világos döntés született. Ezek után, mindenkitől függetlenül jött a mostani miniszteri utasítás. A szakma elég zárt, így fogalmunk sincs, miként került egy magáncég ennyire kiváltságos helyzetbe - mondja Meleg Béla. Dr. Kopper László, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének igazgatója szerint a vizsgálati keretek csökkenése rendkívül nehéz helyzetet okoz. - Egy sor betegség pontos diagnosztikáját, így a leghatékonyabb terápia kialakítását akadályozza, ha csak korlátozottan végezhetjük a vizsgálatokat. A célzott kezelések alapja a molekuláris diagnosztika, ez szinte valamennyi daganattípus pontos kórismeretének alapja. A kormány rákellenes programja is világosan fogalmaz: fel kell gyorsítani a molekuláris patológia használatát. Ez a döntés viszont most éppen visszafogja - állítja az egyetemi tanár, aki szerint azzal, ha nincs meg a korrekt diagnózis, a kezelés is lényegesen többe kerülhet. Azt, hogy mi állhat a döntés hátterében, egyelőre legfeljebb csak találgatni lehet. Egyes feltételezések szerint a több százmilliós keret az utóbbi hónapokban favorizált méhnyakrákszűrésekhez kell. Persze még az is kérdés, hogy ha valóban ehhez biztosítják a nagyszámú pluszvizsgálatot, abba miért nem vonták be a szakmát, ahogy az is, hol biztosítják majd ezek szakmai hátterét. A négy egyetem, illetve a szakmai kollégiumok, a labor, a patológiai, a mikrobiológiai és a genetikai szakmai testületek közösen kérik a döntés azonnali felülvizsgálatát. Egyelőre Rácz Jenő egészségügyi miniszter válaszát várják. Szerettük volna mi is megismerni a minisztérium álláspontját, de írásban eljuttatott kérdéseinkre a tárca nem reagált, Rácz Jenő szakminiszter pedig lapzártánkig elérhetetlennek bizonyult.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-393206

https://web.archive.org/web/20090623075928/http://www.nol.hu/archivum/archiv-393206

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/maganceg-kap-sok-laborpenzt

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-06 00:00:00

Tulajdonért perel a Postamúzeum

Tegnap folytatódott a fővárosi bíróságon a Postamúzeum és az A3 Expressz Kft.2006. február 3.Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!80 HIRDETÉS közötti per. Mint arról beszámoltunk, a kft. a terézvárosi önkormányzattól mindössze 328 millió forintért vásárolta meg az Andrássy út egyik legpatinásabb palotáját, az Andrássy út 3. alattit, amelyben a Postamúzeum is működik. Az új tulajdonos szeretné kiköltöztetni az évtizedek óta ott működő múzeumot (eddig egy Eötvös utcai és egy Úri utcai ingatlant ajánlottak cserébe), ám az maradni akar, s pert indított az adásvételi szerződés semmissé nyilvánításáért. Ítélet a tárgyaláson nem született, de az kiderült, hogy a múzeum a ház 1/6-ának tulajdonjogát követeli az épületen évtizedek alatt végrehajtott félmilliárdos beruházás jogcímén. Ennek dokumentumait harminc napon belül kell benyújtaniuk a bíróságnak. Mint kiderült, az A3 Expressz Kft. a per kezdete óta gazdát cserélt, a valódi tulajdonosról semmit sem lehet tudni. Az ügyben a következő tárgyalást júliusra tűzték ki. (Cs. L.)120 .

http://www.nol.hu/archivum/archiv-392969

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tulajdonert-perel-a-postamuzeum

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-03 00:00:00

Vagyonnyilatkozati eljárás – Orbán-villa, Cinege utca

A Fidesz elnöke Géczi szerint a kérése ellenére sem segítette a mérlegelést sem a villa építési engedélyének, sem az ideiglenes használatbavételi engedélyének a rendelkezésre bocsátásával. Orbán Viktor január 16-án tudatta: a Cinege utcai felújításra és bővítésre vonatkozó adatokat 2007 júliusáig, a befejezés határidejéig nem köteles feltüntetni. "A felújítási és bővítési munkálatok lényegében 2005 végére befejeződtek, és rendelkezik ideiglenes használatbavételi engedéllyel" - közölte Géczi. A bizottság jövő szerdán zárt ülésen kívánja meghallgatni Orbánt. A dokumentumokat a bizottsági elnök mindenesetre maga is megkéri a XII. kerület jegyzőjétől. Orbán helyett tegnap Répássy Róbert reagált a döntésre. Szerinte Géczi "többszörösen megsértette a képviselők jogállásáról szóló törvényt". Az eljárás annak megállapítására irányulhat, hogy valósak-e a nyilatkozat adatai; így nem vizsgálható az építési engedély kérdése sem. "A szocialisták folytatják a Fidesz elnöke elleni lejárató kampányt, s a mentelmi bizottság MSZP-s elnöke politikai megrendelésre döntött" - mondta. Répássy szerint, ha a bizottság elnöke a Gyurcsány Ferenccel szemben kezdeményezett ügyben is elindítja a vagyonnyilatkozati eljárást, annak csak az lesz a magyarázata, hogy "fügefalevélként" szolgáljon a Fidesz-elnök elleni lejárató kampánnyal szemben. Mindazonáltal tegnap a bizottsági elnöknyilatkozat tételre kérte a miniszterelnököt a vele szembeni vagyonnyilatkozati kezdeményezéssel kapcsolatban. A felújított és kibővített Cinege utcai ház - a levegőből

http://nol.hu/archivum/archiv-392931-205141

https://web.archive.org/web/20060205055622/http://www.nol.hu/cikk/392931/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vagyonnyilatkozati-eljaras-a-orban-villa-cinege-utca

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-03 00:00:00

Fordulat a brókerbotrányban

Tehát az ügyben már nincs politikai szál. Az alapügyben, a Kulcsár Attila és társai ellen sokmilliárdos sikkasztás és más bűncselekmények megalapozott gyanújával indított eljárás tavaly vádemeléssel zárult. A brókerper várhatóan tavasszal kezdődik a Fővárosi Bíróságon. A hivatal most megszüntetett nyomozását Kulcsár egy korábbi vallomása alapján rendelték el. A bróker egyebek között azt állította, hogy 2002 őszén Mészáros János, az MFB igazgatósági tagja azzal az ajánlattal kereste meg, hogy a Britton vegye meg a Hungexpo Rt. 40 százalékos svájci tulajdonban lévő részvénycsomagját, majd azt felárral adja tovább az MFB-nek. Kulcsár szerint Mészáros csak közvetítő volt, az ajánlat Puch Lászlótól érkezett. Miután a 200 milliós ügylet létrejött, a Britton közel 15 százalékos hasznán Mészáros, Puch és a Britton osztozott. Bajával kapcsolatban Kulcsár azt állította, tízszázalékos részesedésért vállalta, hogy közbenjár a Synergon Rt. kormányzati megrendeléseinek érdekében. Az ügyészség most azzal a megkötéssel zárta le a nyomozást, hogy ha az elévülési időn belül új, érdemi információk birtokába jut, folytatja a vizsgálódást. Baja Ferenc lapunknak azt mondta: "Kezdettől tudtam, hogy nem követtem el mindazt, amivel Kulcsár megvádolt. Szerettem volna ugyanakkor, ha korrekt, szakmai döntés születik. Miután az ügyészség lezárta a nyomozást, nincs mit mondanom. Nem készülök jogi ellenlépésekre, a magam részéről lezártnak tekintem az ügyet". Deutsch-Für és az ügyészség - egymást bírálják Deutsch-Für Tamás (Fidesz) szerint káosz uralkodik az ügyészségen. A kormányfő érdekeltségébe tartozó különböző vállalkozások, főképpen a Fittelina ügyében benyújtott beadványait ugyanis hol feljelentésként, hol "magánjogi természetűnek" tekintik. Eddigi beadványainak ügyében sem polgári, sem büntetőjogi lépések nem történtek. Varga Zs. András, a legfőbb ügyész illetékes helyettese tegnap ezt visszautasította. Rámutatott: Deutsch-Für maga is bejelentésnek és nem feljelentésnek minősítette beadványait, amiből egyenesen következik, hogy az ügyészség semmiféle törvényes határidőt nem sértett azzal, hogy még nem döntött a beadványokról. Tegnap kézbesített határozatában egyébként a Legfőbb Ügyészség elutasította Deutsch-Für Tamás panaszát.

http://nol.hu/archivum/archiv-392930-205140

https://web.archive.org/web/20170206074102/http://nol.hu/archivum/archiv-392930-205140

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fordulat-a-brokerbotranyban

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-03 00:00:00

Vagyonnyilatkozat után – Orbán még bővíti a házát

Magyarázó megjegyzéssel egészítette ki új vagyonbevallását Orbán Viktor, hogy tisztázza: miért tüntet fel kétféle adatot XII. kerületi otthona nagyságaként. Az ingatlan-nyilvántartás szerint a volt miniszterelnök feleségével közösen egy 82+101 négyzetméteres lakóingatlant birtokol. Ugyanakkor - mint arról lapunkban már részletesen beszámoltunk - a család jelentősen bővítette és átépítette a Cinege utcai villát, amely így nagyobb lett a korábban feltüntetettnél. A politikus ezért a következőkkel egészítette ki nyilatkozatát: "az ingatlan felújítása és bővítése 2007 júliusában fejeződik be az építési engedély szerint. Jelenleg ideiglenes használatbavételi engedély alapján lakunk; 211 négyzetméter lakótér + 21 négyzetméter pince + 61 négyzetméter padlástér". Decemberben a Népszabadságban azt írtuk: a lakhatás céljaira mintegy 290 négyzetméter áll az Orbán család rendelkezésére. Becslésünk tehát némileg lefelé tért el a valós értéktől, az összesen 293 négyzetmétertől. (Decemberi közlésünk után a Fidesz szóvivője közleményt adott ki, amely szerint a párt arra kéri lapunk főszerkesztőjét, hogy kövesse meg a Fidesz elnökét. Ellenkező esetben azt kell tudomásul venniük, hogy a Népszabadság önszántából továbbra is szerepet vállal az Orbán Viktor ellen indított lejárató hadjáratban. Íme hát, a most nyilvánosságra került adat szerint sem lejárató kampányról, hanem az érintett által is megerősített tények közléséről volt szó.) Kevesebb információval szolgál a vagyonnyilatkozat arról, hogy milyen forrásból finanszírozza a folytatódó építkezést a volt miniszterelnök. Orbán 2005 júliusában azt mondta: a ház megvásárlására 75 millió forintot, a felújításra, 35 négyzetméteresnek mondott bővítésére - mozgósítva a család minden tartalékát, bankkölcsönt is igénybe véve - mintegy 20 milliót költött. Az ezzel öszszecsengő adat a volt miniszterelnök és felesége vagyonnyilatkozatában olvasható is: 20 millió forint jelzáloghitel. Tavaly azonban arról is írtunk: az építkezés - és annak költségei - jelentősen meghaladták a korábban közölt mértéket. Csodaszámba megy, ha a nagyszabású munkálatok és a felhasznált anyagok, burkolatok, berendezések finanszírozásához mindez elegendőnek bizonyult. Lévai Anikó nyilatkozatában szerepel ugyan egy ötmillió forintos jelzáloghitel, ám az a felcsúti földvásárlást és építkezést szolgálja. Ezen kívül már csak egy 3,5 millió forintos, a szüleitől kapott kölcsönt tüntet föl, ez azonban kevésnek tűnik másfél évi építkezéshez. A pártelnök tiszteletdíja havi 662 ezer forint, amit a képviselői alapilletmény, illetve a frakcióvezető-helyettesi pótlék havi bruttó egymillió-nyolcvankétezer forintra egészít ki. Ebből kell tehát megoldani a héttagú, egykeresős család megélhetését, a 28,5 millió forint kölcsön törlesztését és a még másfél éven át zajló építkezés folyamatos finanszírozását. Géczi ma dönt a vagyonnyilatkozati eljárásról Ma dönt Géczi József Alajos arról, hogy indít-e vagyonnyilatkozati eljárást Orbán Viktorral szemben. A mentelmi bizottság elnöke a vagyonnyilatkozat alapos tanulmányozása után dönt. Az is elképzelhető, hogy összehívja a mentelmi bizottságot. Géczi József Alajos január 31-én éjfélig felfüggesztette a vagyonnyilatkozat-tételi eljárást Orbán Viktorral szemben. A volt miniszterelnök január 19-én levélben tudatta vele ugyanis: Cinege úti háza felújítási és bővítési munkálatainak eredményét a január 31-ig benyújtandó vagyonnyilatkozatában rögzíti. Orbán Viktorral szemben Déri Balázs, a stop.hu főszerkesztője kezdeményezett vagyonnyilatkozat-tételi eljárást.

http://nol.hu/archivum/archiv-392806-205024

https://web.archive.org/web/20070829062020/http://www.nol.hu/cikk/392806/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vagyonnyilatkozat-utan-a-orban-meg-boviti-a-hazat

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-02 00:00:00

Torgyán és a gyümölcs-zöldség nagyhatalom

Magyarország "zöldség-gyümölcs közép-, majd nagyhatalom" lehetett volna, mi több, a nagyszabású terveket az unió agrárminiszterei is "ámulattal vegyes elismeréssel figyelték", ám az egykori koalíciós partner mindent megtett a Kisgazdapárt lejáratására - egyebek mellett ez is kiderült a Fővárosi Bíróságon, ahol tegnap Torgyán József tett tanúvallomást. Az egykori pártelnök és agrárminiszter kihallgatása reggel kilenc órától délután háromig tartott, ám a Dióssy Erzsébet vezette büntetőtanács a Szabadi Béla ellen folyó büntetőügy szempontjából nem tudott releváns részleteket kideríteni. A földművelésügyi tárca volt politikai államtitkárát és társait milliárdos kárt okozó hűtlen kezeléssel vádolják, s a tárca korábbi első emberét a védelem indítványára idézték be. Szabadi ügyvédje Orbán Viktor egykori miniszterelnök tanúkénti kihallgatását is javasolta, de erről a bíróság még nem döntött. "Kész csoda, ahogyan Szabadi Béla a három minisztérium feladatait egyesítő agrártárcát egy hónap alatt működőképes egésszé gyúrta" - jelentette ki Torgyán. Ráadásul, miután kiderült, hogy Tamás Károly közigazgatási államtitkár "óriásit hibázott, amikor a búzabombát hatástalanították", Szabadinak mindenre "jobban oda kellett figyelnie", legyen szó az FTC ügyeiről vagy a tárca tulajdonában levő társaságokról. Azért is nélkülözhetetlen volt, mert Torgyán - miután a miniszterség igen sok más irányú elfoglaltsággal járt - csak "elvi-eszmei irányítást" gyakorolhatott. Így érthető, hogy első osztályú repülőjegy járt az államtitkárnak. "A kormány lejáratása lett volna, ha nem utazik méltóképpen" - tette hozzá Torgyán, mit sem tudva arról a rendeletről, amely tiltotta első osztályú jegyek vásárlását. A bíróság által feltett konkrét ügyek többségéről a más kérdésekben igencsak bőbeszédű Torgyán nem nyilatkozott. "Nem voltam sem menedzser, sem a pénzügyi osztály vezetője" - fakadt ki például a Fradi és az agrárcégek közötti reklámszerződésekre vonatkozó kérdésre. Arra sem adott választ, hogy az Agrárinnovációs Kht. által megrendelt több mint száz tanulmányból felhasználtak-e legalább egyet a döntés-előkészítés során. Csak annyit mondott: "ha létezik tárca, amely a működését a legmagasabb magyar szellemi bázisra építette, akkor az az agrártárca volt". Váratlan fordulatot hozott viszont az Oroszországba exportált százezer tonna kukorica állami támogatását firtató bírói kérdés. Torgyán leszögezte: a támogatásra nem emlékszik, arra viszont igen, hogy lejárt szavatosságú, megsemmisítésre váró készletről volt szó. Később Szabadi pontosított: tonnánként kétezer forint támogatással vitték ki a kukoricát. Erről a bíróságnál előterjesztett iratok szerint Torgyán Járai Zsigmond pénzügyminiszterrel egyezett meg. A volt miniszter szerint azonban a koalíciós partner ezt a törekvést is "hátba támadta". A holland-magyar mezőgazdasági együttműködésből sem lett semmi, bár így "megtámadhattuk volna a Kijev-Moszkva-tengelyt". A büntetőper szakértők meghallgatásával folytatódik.

http://nol.hu/archivum/archiv-393428-205613

https://web.archive.org/web/20170122133231/http://nol.hu/archivum/archiv-393428-205613

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/torgyan-es-a-gyumolcs-zoldseg-nagyhatalom

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-08 00:00:00

Vidéken lesz Budapest egyetlen hamvasztója

Vidéken lesz Budapest egyetlen hamvasztója Májusra elkészül a farkasréti exkluzív parcella Bárkay Tamás • 2006. január 30. Megszűnik Budapest egyetlen krematóriuma - közölte a temetkezési intézet vezetője. A cég az idén 420 millió forintot költ fejlesztésekre. A városházi tulajdonosi bizottság minapi döntése értelmében a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) Rt. megvásárolhatja a csömöri sírkertet, az ott lévő modern krematóriummal együtt. Az ingatlanegyüttes - amelyet az intézet két éve bérleményként használ - 820 millió forintba kerül. A tranzakciót kissé bonyolult konstrukcióban hajtják végre. A BTI egyrészt átvállalja a sírkerttulajdonos kft. félmilliárdos hitelét, másrészt eladja egyik birtokát - a sírkerttulajdonos kft.-nek. Pénz tehát nemigen mozog majd, az ügylet pedig nagyjából nullszaldós lesz: a hitel törlesztőrészlete megegyezik az éves bérleti díjjal, nem egészen 50 millió forint mindkettő. Amint nyélbe ütik az üzletet - ez a nyár közepére várható - bezárják az Újköztemető elavult krematóriumát, és onnantól az összes olyan elhunytat Csömörön hamvasztják el, aki - vagy akinek hozzátartozói - urnás vagy szórásos temetést kértek az intézettől. Tavaly 18 ezer hamvasztást rendeltek a BTI Rt.-től. A céget irányító Simóka Kálmánné lapunknak elmondta: az, hogy a városhatáron túl hamvasztanak, a kegyeleti szolgáltatásban semmiféle változást nem hoz. Csak azok éreznek belőle valamit, akik - élve az intézet új opciójával - a hamvasztásig követni akarják szeretteik végső útját: ők ezt nyártól már csak Csömörön tehetik meg. Tavaly száztizennégy család gyűlt össze a csömöri krematórium melletti ravatalozókban azért, hogy az utolsó pillanatig halottja mellett maradhasson - mondta az igazgató. A BTI Rt. az idén 420 millió forintot költhet kisebb-nagyobb fejlesztésekre. A cég, nagyjából 80 millióért kicseréli ugyancsak elavult halotthűtőit, szám szerint 140 darabot, a Rákoskeresztúri új köztemetőben - majdnem ennyiből - pedig egybenyit két ravatalozót, és az altemplomokhoz hasonló urnás temetkezési helyet alakít ki belőlük. Simókáné szerint egyre nagyobb az igény az effajta nyughelyek iránt. Az intézet új útjelzőhálózatot tervez a könnyebb eligazodást segítendő, a bejáratokhoz térképes információs táblákat állít, az összes temető összes közhasználatú mellékhelyiségét felújítja, és újakra cseréli a ravatalozók bútorzatát. A sírkertek sétaútjainak rendbetételére az idén 20 millió forintot szán a vállalat. A vezérigazgató bejelentette: májusra várhatóan készen lesz a korábban nagy viták kereszttűzében álló farkasréti exkluzív parcella, a hozzá tartozó ravatalozót szintén felújítják. A több százmilliós létesítménynek - mint arról már beszámoltunk - az eredeti terv szerint már 2004 végén készen kellett volna lennie, a XII. kerületi önkormányzat azonban, elsősorban esztétikai-kegyeleti okokra hivatkozva nem adta meg hozzá az építési engedélyt. A hatszáz koporsós, urnás és kriptahelyből álló felépítménnyel kapcsolatos kifogásaikat - hosszas egyeztetés után - tavaly év végén vonták vissza a helyi illetékesek. Telekeladásból vesznek temetőt A csömöri temető ellenértékének egy részét adó 6,4 hektáros rákospalotai ingatlan árát 354 millió forintban határozta meg a főváros ingatlankezelő cége. Mint hírül adtuk, a tulajdonosi bizottság MIÉP-es tagja, Zsinka László kevesli az összeget, "hatalmas korrupciót gyanít" abban, hogy a területtől (számításai szerint mindöszsze) 600 forintos négyzetméteráron akarnak túladni. Simóka Kálmánné erre reagálva közölte lapunkkal: az értékbecslés reális. A telek vizes, és óriási mennyiségű építési hulladék borítja, rengeteget kellene tehát költeni rá, hogy használható ingatlan váljon belőle. Ráadásul az egyik szélén futó út magánterület, vagyis megint van ott még egy olyan probléma, ami szintén csak tetemes pénzzel volna megoldható - tudatta a vezérigazgató, hozzátéve: a négyzetméterár pontosan számolva nem 600, hanem 6000 forint. (B. T.)

http://www.nol.hu/archivum/archiv-392461

https://web.archive.org/web/20120203191907/http://www.nol.hu/archivum/archiv-392461

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/videken-lesz-budapest-egyetlen-hamvasztoja

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-01-30 00:00:00

Nomentana – az ügyészség a hatáskört keresi

Nomentana - az ügyészség a hatáskört keresi Népszabadság • Nagy B. György • 2006. január 31. Az ügyészség egyelőre azt vizsgálja, van-e hatásköre ahhoz, hogy vizsgálatot indítson a Magyar Nemzet által megszellőztetett Nomentana- ügyben - mondta tegnap a legfőbb ügyész az Országgyűlésben. Polt Péter a fideszes Répássy Róbert kérdésére válaszolt, aki azt firtatta, milyen jogszabályokat sért, hogy Gyurcsány Ferenc 1993 és 1995 között a Nomentana Kft. ügyvezető igazgatójaként lépett föl, noha a Nomentana Bt. kft.-vé alakulásának bejegyzését a cégbíróság elutasította. Répássy arra is kíváncsi: törvényesen működik-e az a cég, amelyiknek egyik tagja nem létezik; törvényes-e, ha nem létező cég használja az adóazonosító számát; ha valaki egy nem létező társaság nevében jár el. - A képviselői beadványt törvényességi kérelemnek tekintik - mondta Polt Péter -, s most informálódnak, mit kezdhet vele az ügyészség. A többi kérdésre általánosságban azt válaszolta: ha egy átalakuló társaság bejegyzését elutasítják, azt a cégformát meg kell szüntetni, s a társaság a régi formában működhet tovább. A kormányfő egyébként két pert indít, és kártérítést kér a Magyar Nemzet Nomentana-ügyben közzétett valótlan állításai miatt.

http://www.nol.hu/cikk/392587/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nomentana-a-az-ugyeszseg-a-hataskort-keresi

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-01-31 00:00:00

Jogsértően titkolóznak a revizorok

A Kehi - a kormány belső ellenőrzési szerve - rendszeresen vizsgálja a közpénzek felhasználását, ám ezek eredményéről a nyilvánosság legfeljebb akkor tud, ha az ellenőrök kormányzati utasításra a választások után az előző ciklus viselt dolgait szedik ízekre. 2001 januárban e sorok írója a Kehihez fordult, hogy megismerhesse a minisztériumi vezetők külföldi útjairól szóló jelentéseket. A kérést a hivatal elutasította. Ezért az adatvédelmi biztos volt a következő állomás. A repülőre ülő kormánytagok ügyében - majdnem öt év után - most született meg az ombudsman álláspontja. (A miniszteri utakról szóló jelentések legfontosabb részeit később nyilvánosságra hozták, az ugyanis a koalíciós végjátékban remekül felhasználható volt a világjáró Torgyán József és Szabadi Béla ellen.) Ezt összekötötte lapunknak azzal a 2004. szeptemberi megkeresésével, hogy a Kehi eltitkolta az orosz államadósság rendezéséről szóló 2003-as jelentését. A revizorok arra kerestek választ, hogy hol az a 62 millió dollár - vagyis mostani nemzeti banki árfolyamon 12 és fél milliárd forint -, amit Moszkva állítólag már törlesztett különféle magyar cégeknek, a költségvetésben azonban ez nem jelent meg. Péterfalvi kérésére az MTI tegnapi tudósítása szerint a Kehi elnöke elrendelte a szervezet szolgálatititok-köri jegyzékének felülvizsgálatát, s közölte, hogy a minisztériumi vezetők külföldi utazásaival kapcsolatos jelentések titokminősítésének érvényességi ideje lejárt - letelt az öt év -, és elrendelte az orosz államadósság rendezésével kapcsolatos vizsgálati jelentés titokminősítésének felülvizsgálatát. A felülvizsgálat végeredménye a választásokig erősen kétséges.

http://nol.hu/archivum/archiv-392590-204816

https://web.archive.org/web/20170118125420/http://nol.hu/archivum/archiv-392590-204816

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogsertoen-titkoloznak-a-revizorok

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-01-31 00:00:00

Szentesített jogsértések

Szentesített jogsértések Következmény nélküli revizori vizsgálat a pedagógiai intézetben Kálmán Attila • 2006. január 31. Szóbeli figyelmeztetésben részesítette az oktatási bizottság a Fővárosi Pedagógiai Intézet igazgatónőjét. Közpénzekkel való manipulációját korábban a városházán törvénysértőnek minősítették, ám fegyelmi eljárást annak ellenére nem indítottak ellene, hogy a számos megválaszolatlanul maradt kérdést szakértők szerint csak így lehetett volna tisztázni. Szóbeli figyelmeztetéssel zárult a Fővárosi Pedagógiai Intézetben (FPI) tavaly nyáron lefolytatott revizori vizsgálat. A munkáltatói jogokat gyakorló Fővárosi Közgyűlés oktatási bizottsága december közepén ennyire találta súlyosnak a vizsgálat által több ponton is komolyan elmarasztalt igazgatónő, Minczér Ágnes "vétkeit". (A bizottság elnöke, Pálinszki Antal szocialista párttársaival 2004 nyarán még hevesen ellenezte az SZDSZ és a Fidesz által támogatott kinevezést, tudva, hogy azzal az intézmény dolgozóinak jelentős többsége sem értett egyet.) A nemrégiben a Népszabadság birtokába került jelentésben foglaltakat Pálinszki tavaly nyáron nem tartotta különösebben említésre méltónak, ám azt akkor nem bocsátotta rendelkezésünkre. A soron kívüli revíziót az után rendelte el Budapest főjegyzője, hogy lapunkban egy évvel ezelőtt több FPI-alkalmazott is gazdasági visszaéléssel, csalásgyanús pénzügyi manipulációkkal vádolta meg Minczér Ágnest. Szerintük az igazgatónő - a budapesti középiskolai tanárok kétszintű érettségiztetésre való felkészítése során - jogtalanul vett fel olyan tiszteletdíjakat is, melyekért nem ő, hanem az intézmény tanárai és munkatársai dolgoztak meg. Ezeket az öszszességében milliós nagyságú szervezési díjakat a tanfolyamokon dolgozók - még az igazgatónő kinevezése előtt született - szóbeli megállapodása alapján osztották el maguk között, egyenlő arányban. Az új intézményvezető ezt felülbírálva részt követelt magának, és fel is vette ezeket az összegeket. A megrövidített dolgozókat utóbb az FPI költségvetéséből, jutalomként vagy egyéb módon kárpótolta. Ezt többen is visszautasították, mondván: az eljárás törvénytelen, büntetőjogi következményeit nem vállalják. Az igazgatónő egyébként korábban minden állítást visszautasított, és alaptalan vádaskodásnak nevezett. Másképp látják ezt a revizorok, akik egyebek mellett jogosulatlan áfaelszámolásokat is megállapítanak. Mivel következményekkel ez sem jár majd, már sosem derülhet fény e költségvetési pénzek sorsára, azt a jelentésben is jótékony homály fedi. Az ellenőrök azonban leszögezik: a korábbi elosztási gyakorlat módosításával anyagilag rosszabbul jártak a tanfolyamszervezők. Részben bizonyítható az is, hogy a megrövidített dolgozókat Minczér Ágnes az intézmény - még jóvá nem hagyott pénzmaradványából - jutalomként kárpótolta. "A revízió a (...) jutalom kifizetését (...) részleges kompenzációnak ítéli. (...) Feltételezhető, hogy (...) ellentételezni kívánták a szervezési díjak elosztási arányának módosításából adódó anyagi hátrányt". Az intézményvezető "egy személyben döntött az új arányokról (...). A módosítás következtében a munkavállalók egy része (...) hátrányos helyzetbe került az eredetileg kialakított felosztáshoz képest" - szögezi le a jelentés. Igaz, "nem vitatja az intézményvezető jogos részesedését a bevételből, ugyanakkor a bemutatott körülmények miatt a megvalósítás módjával nem ért egyet". A főváros mostani pálfordulása azért is meglepő, mert a "lecsípett" összegek intézményi költségvetésből történt pótlását korábban a közpénzek törvénytelen felhasználásának nevezte Ifi István, az oktatási ügyosztály vezetője. A főváros láthatóan szemet hunyt a történtek felett, holott az ellenőrök, ha olykor érezhetően finomított következtetésekkel is, de több ponton osztották a protestálók állításait. Az általunk megkérdezett szakjogászok szerint a szabálysértések súlyosságát, esetleges büntetőjogi vonatkozásait csak egy minden részletre kiterjedő fegyelmi vizsgálattal lehetett volna megnyugtatóan tisztázni. A számos megválaszolatlanul maradt kérdés ellenére Pálinszki Antal nem akart részleteiben foglalkozni a jelentéssel. Mint mondta, ahogy egy bírósági ítéletet, úgy az ő döntésüket is bárki kifogásolhatja. A bizottság a szóbeli figyelmeztetést elegendő szankciónak tartotta. Ezt "vitathatja ugyan egy újságíró, a jelentést is úgy értelmezi, ahogy akarja - mi így döntöttünk".

http://www.nol.hu/archivum/archiv-392592

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szentesitett-jogsertesek

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-01-31 00:00:00

TANÁCS-KÖZTÁRSASÁG

Szőnyi Szilárd / 2007.03.15., csütörtök 10:17 / A kancellária a küszöbönálló államreformhoz kormányközeli magáncégektől kér tanácsokat - értesült a Heti Válasz. A vitatható értelmű, százmillió forintos pályázat várható nyertesei közt feltűnik László Csaba volt pénzügyminiszter és Medgyessy Péter fia is. Az olcsóbb állam jelszavával meghirdetett bőkezű ajánlat kiírásán a közigazgatási reform atyja, Sárközy Tamás is meghökkent. A kormány jó másfél hónapja dolgozik azon, hogy a 2006-os választások utáni első száz nap ne a könnyen teljesíthető szociális lépésekről szóljon, hanem elkezdődhessen az államigazgatási reformok sorozata - jelentette be Gyurcsány Ferenc 2005 decemberében a Magyar Televízióban. "Csak akkor alakítok kormányt, ha a frakciók aláírják ezeket a törvényeket. Ha nem támogatják, akkor majd keresnek maguknak más kormányfőt" - fogadkozott a miniszterelnök a képernyő előtt ülőknek. Aztán megnyerte a 2006-os választásokat, és híre-hamva sem volt az államigazgatás átfogó reformjáról szóló törvényjavaslatnak vagy frakciómegállapodásnak. Olyannyira nem, hogy a kormány tavaly decemberben szükségét érezte rendeletben utasítani a minisztereket: 2007. május 31-ig vizsgálják felül a hatáskörükbe tartozó közfeladatok körét, és tegyenek javaslatot a módosításokra. FIZETÉSÜK TÖREDÉKÉÉRT? A Miniszterelnöki Hivatal azonban nem érte be ennyivel. Információink szerint a kancellária február elején ugyanezen feladat elvégzésére - hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében, vagyis a nyilvánosság elől elzárva - tíz tanácsadó cégtől kért ajánlatot. "A közfeladatok felülvizsgálatának célja, hogy az állam a megfelelő tevékenységeket optimális szinten és a leghatékonyabban végezze el. A kulcsfontosságú feladatokra koncentrálva, növelje azok elvégzésének hatékonyságát, míg az ebbe a körbe nem tartozó feladatok, tevékenységek kiszerződésre, privatizálásra, decentralizálásra vagy adott esetben elhagyásra kerüljenek" - áll a lapunk birtokában lévő ajánlattételi dokumentációban. A hatékony működés általános kívánalma mellett az államreform tervezete mögött konkrét indok is meghúzódik, nevezetesen a pénzszűke. Ezt a Miniszterelnöki Hivatal sem rejti véka alá, és a kiírásban magyarázatként hozzáteszi, hogy az eddigi megszorításokon túl "a 2008-as költségvetés kiadási oldalon további jelentős megtakarításokat igényel". A pályázat emellett utal az Európai Uniónak tavaly benyújtott konvergenciaprogram vállalásaira, melyek szerint a következő években jelentősen - a 2006. évi 18,4 százalékról 2009-ig a nemzeti össztermék (GDP) 15,2 százalékára - vissza kell nyesni a közszféra kiadásait. A 104 millió forint értékben kiírt pályázatra végül három tanácsadócég nyújtott be ajánlatot: az AAM Zrt., a Provice Kft., valamint egy - a KPMG Hungária Kft., a Telkes Zrt. és az IFUA Horváth & Partners Kft. alkotta - konzorcium. Értesüléseink szerint majdhogynem eldöntött tény: az utóbbi csapat lesz a győztes, így mindenekelőtt az e trióban érdekelt személyeket érdemes szemügyre venni. A KPMG pályázatában az államháztartási reform avatott szakértőjeként tüntette fel például László Csabát, a cég ügyvezető igazgatóját - azt a korábbi pénzügyminisztert, akit 2004-ben a vártnál magasabb államháztartási hiány miatt menesztett Medgyessy Péter. Az IFUA Horváth & Partners Kft. egyik munkatársa pedig nem más, mint - március 19-től - a kormányfő kabinetjének szakpolitikai igazgatója, Tóth András. "A Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs csapatát új, a piacon már bizonyított szakemberek erősítik, az eddigi fizetésük töredékéért" - áll a kancellária múlt heti közleményében; ám amennyiben az IFUA és társai jutnak a megrendeléshez, kijelenthető: ha Tóth András személyesen nem is, a pályázat jóvoltából volt cége azért a pénzénél maradhat. A Telkes Zrt. is régi motoros a tanácsadói világban. A cég most pályázatában Medgyessy Gergelyt - a TGG & Partners Kft. néven uniós lobbicéget működtető szakértőt - jelölte meg külügyi tanácsadójaként. "Hat évig dolgoztam a Külügyminisztériumban, most időm nagy részét Brüsszelben töltöm európai uniós ügyekkel, így a felkérés erre a területre vonatkozik" - mondja lapunknak a volt miniszterelnök fia. Érdeklődésünkre pedig, hogy a külügyben szerinte mit lehetne privatizálni vagy kiszervezni, így felel: "Ennél a tárcánál valóban nem nyílik széles terep bármiféle outsourcingra. Mindazonáltal a teljes képhez érdemes feltérképezni ezt a minisztériumot is, mert hátha akad olyan részterület, amelyet hatékonyabban is lehetne működtetni." A SPÓROLÁS KÉPESSÉGE "A konzorcium három tagja már több mint egy éve külön-külön és közösen is készült a közigazgatás átalakításával összefüggő feladatokra, így természetes volt, hogy a mostani közbeszerzésen is együtt induljunk. Elképzeléseinket a potenciális megbízók számára is igyekeztünk bemutatni, ami nem jelenti azt, hogy a szóban forgó közbeszerzés tartalmára bármilyen befolyásunk lehetett volna" - állítja lapunknak Both Vilmos, a Telkes Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója. Emellett, mint mondja, azért sem önállóan pályáztak, mert egy ekkora feladathoz szükség van a három vállalkozás tapasztalataira és erőforrásaira. Kétségtelen: a Telkes régi motoros a tanácsadói világban. Kóka János például gazdasági miniszteri kinevezése után, 2003-ban velük kötött szerződést a minisztérium felső vezetőinek kiválasztására, "a jelöltek felkutatására, a pályázatok szakmai szűrésének elvégzésére". És hogy miért őket választotta? Ebben szerepet játszhatott, hogy a cég közvetve Kóka volt egyetemi évfolyamtársához, majd üzlettársához és vitorláspartneréhez, Zsolnai Gáborhoz - a Telkes ellenőrzése alatt álló Telkescare Kft. ügyvezetőjéhez - köthető. Kóka emellett ígérete szerint azért lobbizik, hogy a tanácsadás műfaja kerüljön be a kormányzat központosított közbeszerzéseinek körébe. "Erre jó oka is van a miniszternek, mert így például könnyebben tudna szerződni "házi tanácsadó " cégével, a Telkes Tanácsadó Kft.-vel" - értékelte a bejelentést közelmúltbeli elemzésében a Századvég Közigazgatási Akadémia. A mostani közbeszerzési eljárásban nem csak az ajánlattevők köre érdekes - sokkal inkább vetődhetnek fel kérdések a pályázat értelméről és áráról. "Miközben a nemzeti jövedelem felét költi el az állam, durván tízezermilliárd forintot évente, mintha genetikusan hiányozna belőle a spórolás képessége" - írta Kóka János 2005 júniusában a Népszabadságban, amellett érvelve, hogy miért kellene az államigazgatásnak példát vennie az üzleti világtól. A szóban forgó közbeszerzési eljárás alkalmasint azon alapelvekkel megy szembe, amelyeket a kicsi, takarékos és hatékony államért síkraszállók a zászlajukra tűznek. Mert ugyan miért állította fel a kormány a Draskovics Tibor vezette Államreform-bizottságot, ha nem arra a feladatra, amelyet most százmillió forintért kiszerveznek? Aztán: se szeri, se száma azon javaslatoknak, amelyek az utóbbi években születtek a közigazgatás átalakítására - hogy sokuk, ha nem is a szemétkosárban, de az asztalfiókok mélyén végezze. Csak a Belügyminisztérium IDEA munkacsoportja több tucat tanulmányt rendelt meg a témában, de az IFUA és a KPMG is kivette részét a papírgyártásból. Az előbbi cég számos állami megbízatása egyikeként 2004-ben a közigazgatási reform "vezetési és szervezési eszközrendszerének kiterjesztésére" tett javaslatot a kabinetnek, tavaly pedig A kormányzás ára - Hatékonyabb közszolgáltatások megszorítások idején címmel dobta piacra kötetét. A KPMG is számtalan állami pályázat győztese volt; hogy csak egyet említsünk: a kancellária 2005-ben a cég javaslatai alapján állított össze útmutatót az állami szerepvállalás felülvizsgálatához, benne az átalakításra tett javaslatokkal. Sőt Draskovics Tibor pénzügyminiszterként már 2004-ben megbízta az államháztartási reformok összehangolásával Aradi Zsolt főosztályvezetőt, aki a munkáért másfél év múlva Heller Farkas-díjat is kapott. Hogy ezek után mégis mi szükség van az újabb, bizonytalan hatékonyságú pályázatra? Both Vilmos szerint "a korábbiak főként elméleti munkák voltak, most viszont eljutottunk az eddigi elképzelések operacionalizálási szakaszába, amikor az összes állami intézmény átvilágítása után konkrét javaslatokat kell tenni az átalakításra. Azt pedig nem lehet elvárni a kormányzati tisztségviselőktől, hogy hatáskörük megnyirbálását maguk végezzék el; ezért kell a külső kontroll" - állítja lapunknak, hozzátéve: a százmilliós összeg a huszonöt szakértő közel háromnegyed éves munkájára nemhogy sok, de a piaci árak alatt marad. E vélekedés nem kisebb tekintély, mint az első Gyurcsány-kormányban a közigazgatás reformjával megbízott Sárközy Tamás véleményével ütközik. A jogászprofesszor - az Államrefombizottság tagjaként is - lapunktól értesült a közbeszerzési eljárásról, és annak hallatán kijelentette: a maga részéről nem írt volna ki pályázatot, mert a tárcák javaslatai után szerinte elég lenne a Miniszterelnöki Hivatalban elvégezni az összeállt anyag kontrollját. A százmilliós összegről pedig kérdésünkre így vélekedik: "Nem tudom, mit lehetne ennyi pénzért csinálni. Az én másfél éves munkám az összes szakértő díjazásával nem került többe 12 millió forintnál." BARÁTOK KÖZT Pedig a professzor nem kis feladatot végzett. Elkészítette a kormány szervezeti rendszeréről, a költségvetési szervekről és az állami vagyonról szóló törvény tervezetét, 2005 őszén jelentéssel zárta a kormányzati felépítésre vonatkozó munkát, és Államszervezetünk potenciazavarai - a betegség okai, a beteg állapota, a gyógyulás útjai címmel könyvben foglalta össze javaslatait. Amint Sárközy Tamás mondja, munkájának egyik tanulsága, hogy nincs recept a magán- és az állami szerepvállalás helyes arányára. "Egy főszabály lehet: az állam közhatalmi feladatait nem privatizálnám, de a gazdasági és egyéb infrastrukturális tevékenységeket nyugodtan ki lehet szervezni. Mert hol van előírva, hogy egy minisztériumi villanyszerelőnek köztisztviselőnek kell lennie?" - érvel, hozzátéve: minden azon múlik, hogy a kormány jó szerződésekkel, szabályozásokkal, hatósági eszközökkel megfelelően tudja-e felügyelni a magánkézbe adott feladatokat. És ezzel nem értünk a pályázat körüli ellentmondások végére. A sürgősséggel kiírt közbeszerzési eljárás indoklása szerint "mielőbb el kell kezdeni a - minimum négy hónapot igénybe vevő - közfeladat-felülvizsgálat végrehajtását... ha ugyanis a külső tanácsadó bevonására később kerül sor, az a felülvizsgálat csúszását, s így közvetetten a konvergenciaprogramban megfogalmazott vállalások teljesítését is veszélyeztetheti". Ez azért is lényeges, mert a kancellária azzal számol, hogy a javaslatoknak be kell épülniük a kormány 2007. őszi törvényalkotási programjába és a 2008-as költségvetés tervezésébe. Nos, a nagy sietségben a Miniszterelnöki Hivatalnak sikerült úgy megfogalmaznia a pályázatot, hogy semmiképpen sem lesz ki a négy hónap. A közbeszerzési eljárást a kancellária február elején írta ki, az ajánlatokat a hónap végéig lehetett beadni, eredményt március 7-én terveztek hirdetni, így a május 31-i határidőig barátok közt sincs hátra több szűk három hónapnál. Mivel azonban az eredményhirdetést - a vállalkozói díj forrásaként meghatározott uniós pénz akadozása miatt - múlt szerda helyett április elejére halasztották, a tervezett időnek a fele sem áll majd rendelkezésre. Ez persze csak akkor veszélyezteti a konvergenciaprogramot, ha a pályázatot egyáltalán komolyan lehet venni, és nem ugyanaz történik, mint amit Sárközy Tamás szokott mondani az állami bürokráciára: az íróasztal magának csinál munkát - ez esetben a győztes magáncégek legnagyobb örömére. AZ ÁLLAMREFORM-BIZOTTSÁG TAGJAI Gyurcsány Ferenc kormányfő (elnök) Draskovics Tibor az államreformért felelős kormánybiztos (alelnök) Szilvásy György kancelláriaminiszter Veres János pénzügyminiszter Petrétei József igazságügyi miniszter Horn Gábor a kancellária államtitkára Botka László szegedi szocialista polgármester Nagy János a Magyar Rektori Konferencia egyetemi tagozatának elnöke Mázsa Péter közgazdász, a Medgyessy-kormány gazdasági kabinetjének tanácsadója Repa Imre a Debreceni Egyetem rektora Sárközy Tamás jogászprofesszor Vértes András a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos (állandó meghívott) Változatok magánosításra Az Államreform-bizottság titkársága a Heti Válasz érdeklődésére a következő magyarázatot adja, hogy a számtalan korábbi átvilágítás és tanulmány után szerintük mi szükség van az újabb pályázatra: "Az elmúlt másfél évtizedben számos kísérlet történt az állami feladatok felülvizsgálatát is magában foglaló kormányzati programokra. Bár voltak korábban izolált kezdeményezések az állam által ellátott feladatok felülvizsgálata érdekében, ezek eredményeit az intézményrendszer folyamatos feladatgenerálási kényszere mindig felülírta, illetve ezek nem épültek be szervesen a tervezési logikába. A most induló felülvizsgálat a korábbiaktól eltérően egységes módszertan alapján, minden területre kiterjedően zajlik. A cél nemcsak egyszeri, hanem rendszerszerű változás megvalósítása, a javasolt felülvizsgálati metodikának a szakpolitikai és költségvetési tervezés logikai rendszerébe illesztése. A mostani felülvizsgálat előkészítésében a korábbi javaslatok is segítséget jelentettek, így az elkészült szakértői anyagok a közigazgatási reformfolyamat részeként felhasználásra kerültek/kerülnek. A korábban született vizsgálatok egyes eredményei beépülhetnek a most megfogalmazódó javaslatokba is." Az egyik korábbi vizsgálat - a kancellária és a KPMG 2005-ös közös tanulmánya - szerint egyébként a következő négy kérdés alapján lehet eldönteni, hogy az államnak mely feladatokkal kell foglalkoznia: 1. Szükség van-e az adott feladat elvégzésére? (Ha nem, meg kell szüntetni az ezzel foglalkozó szervezetet.) 2. Ha a feladatot el kell végezni, kell-e érte vállalnia a kormánynak a felelősséget? (Ha nem, célszerű lenne a magánosítás.) 3. Ha igen, a munkát a közszférának kell-e elvégeznie, vagy hatékonyabban tenné-e ugyanezt a magánszféra? 4. Ha a munkát kormányzati szervezetnek kell elvégeznie, megfelelően strukturált és összefogott-e a szervezet? "NEKEM ITT NEM MONDANAK IGAZAT" Gyurcsány Ferenc 2005 elején Draskovics Tibor helyére Veres Jánost nevezte ki pénzügyminiszternek. A váltást azzal indokolta, hogy a száz lépés politikájának keretében egyszerre több ágazatban akar reformot végrehajtani. A miniszterelnök Debreczeni József bő egy évvel később megjelent életrajzi kötetében a következőképpen idézi fel, hogy a valóságban miért rendült meg a bizalma az Államreform-bizottság mai vezetőjében: "Az első dolgom, hogy leülök Draskoviccsal: hol tartunk, hogy állunk. Költségvetés, államháztartás. Az akkor érvényben lévő év végi hiányprognózis 4,6 százalék. Az elemzők azonban ennél érdemben többet mondanak... Leülök Tiborral, mondom neki ezt a dolgot, de ő azt feleli, hogy márpedig az: 4,6... Nem nyugszom meg... Minden arról győz meg, hogy itt valami nem stimmel... egyre világosabb számomra, hogy ez a 4,6-es hiány, ez nem tartható. Nekem itt nem mondanak igazat. (...) Miért ragaszkodott annyira a 4,6-hoz? Mert ő mondta ki az év elején... Nem akarta a saját szakmai presztízsét csökkenteni... Ebben az összefüggésben érdekes az év végi áfatörténet is... Amikor megtudtam, és számon kértem, hogy mi a bánat ez, akkor ő az egészet pusztán az európai uniós csatlakozással, a megváltozott áfa-intézményrendszer gondjaival, bajaival magyarázta... hetek múlva esett csak le a tantusz, hogy... ez a fiú valójában annak a lehetőségét teremti meg magának, hogy ha kell, akkor az év végi hiányt akár mesterségesen is a kitűzött célon belül tudja tartani... Amikor ez kiderül januárban, akkor én már pontosan tudom, hogy nem Draskoviccsal fogom befejezni a kormányzást."

http://valasz.hu/reflektor/tanacs-koztarsasag-15664/

https://web.archive.org/web/20200808151747/http://valasz.hu/reflektor/tanacs-koztarsasag-15664/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tanacs-koztarsasag

Heti Válasz

hungarian-news

2007-03-15 00:00:00

Lenti: luxusterepjáró a városüzemeltetőnek

Lenti: luxusterepjáró a városüzemeltetőnek Népszabadság • Boda András • 2006. január 27. Lentiben tavaly összesen 25 millió forintért vásárolt három szolgálati autót az önkormányzat és két cége. A városvezetés és a cégigazgatók szerint a beszerzések nem kifogásolhatók, az ellenzék és egyes helybeliek szerint viszont indokolt lett volna visszafogottabban vásárolni. Lenti polgármestere egy új, hétmillió forintért vásárolt Volkswagen Passatban, a település - önkormányzati tulajdonban lévő - fürdőjének vezetője pedig egy kétéves, hatmillió forintos Saabban utazhat ügyeket intézni. A két jármű megvásárlása felett napirendre tértek volna a helyiek, de amikor - a múlt év végén - az önkormányzati tulajdonban lévő, városüzemeltető és építőipari LE-KO Kft. egy Volkswagen Touareg luxusterepjárót vásárolt 12 millió forintért, többen is szóvá tették a költséges autók beszerzését. A LE-KO Kft. Lentiben lévő telephelye: felfuttatták a céget - Elképesztő, hogy ekkora luxust megengednek maguknak egyesek - így hívta fel figyelmünket telefonon egy Lentiben élő férfi a városi autóvásárlásokra, de a nevét nem árulta el. Az ügyben megkérdezett helybeliek is csak névtelenül hajlandók elmondani véleményüket. Egy idős asszony szerint inkább a munkanélküliséggel kellene törődnie a városvezetésnek, egy középkorú férfi pedig csak legyint, s rezignáltan azt kérdezi: érdemes még egyáltalán 20-25 millió forinton vitázni ebben az országban? Akadnak viszont, akik nem látnak kivetnivalót a járművásárlásokban. Egy - szintén névtelenséget kérő butikos - büszkén mondja: inkább örülni kell annak, hogy ilyen autókra is jut pénze a városnak. Nógrádi László, a település polgármestere, országgyűlési képviselő - az Orbán-kormány egykori minisztere - szerint egyáltalán nem luxus az, hogy a város lecseréli a már több százezer kilométert futott, lerobbant szolgálati autót, a Ford Mondeót. A polgármester úgy véli: a Volkswagen Passat ma már egyáltalán nem szokatlan szolgálati autóként, ráadásul a jó anyagi helyzetben lévő, fejlődő pályára állt város egy kifutó modellt vásárolt nagy kedvezménnyel. Nógrádi László azt mondja: mivel Lentinek osztrák, szlovén és horvát testvérvárosa van, a külhoni kapcsolatok ápolása során reprezentációs célokat is szolgálnia kell a járműnek. A két önkormányzati cég járművásárlásáról a polgármester nem kíván nyilatkozni, de azt megjegyezi: mindkét cég nyereséges, így volt miből fejleszteni a járműparkot az évi csaknem kétmilliárdos költségvetésű zalai városban. Kutfej Attila, a Lenti Gyógyfürdő Kft. ügyvezető igazgatója azt mondja: szerinte a kampány közeledtét jelzi az, hogy egyesek éppen most kezdik el kritizálni a gépkocsivásárlást. Az igazgató érdeklődésünkre a cég forgalmáról elmondja: 2004-ben 270 ezer vendéget fogadtak, 190 millió forintos nettó árbevételt értek el, az adózott nyereségük pedig csaknem 20 millió forint volt. Verein József, a LE-KO Kft. ügyvezető igazgatója - akit még 1995-ben a szocialista városvezetés nevezett ki a cég élére - felháborítónak tartja a vádaskodásokat. Mint mondja, tíz év alatt felfuttatták a LE-KO-t, ma már hatvannégy településről szállítják el a hulladékot, ráadásul a kötelező feladatok ellátása mellett a térség egyik meghatározó magas- és mélyépítő vállalkozásává tették a száz dolgozót foglalkoztató céget. Mint mondja, a cég éves forgalma a mindöszsze 150 milliós önkormányzati bevétel mellett is csaknem egymilliárd forint volt a múlt évben, 2004-ben pedig több tízmillió forintos nyereséget értek el. Kérdésünkre válaszolva hozzáteszi: a vitatott terepjáróra az építési területek gyors megközelítése érdekében volt szükség, de Verein József tapasztalata szerint az is számít, hogy a reménybeli üzleti partnerhez milyen kocsival érkezik. Berta Róbert, a Fidesz helyi képviselőcsoportjával már másfél éve nem együttműködő MDF-frakció egyik tagja szerint kétségtelen, hogy a fürdő és a LE-KO Kft. is sikeres, nyereséges vállalkozás, amibe igenis belefér az autóvásárlás. Kollár Gyula, Lenti egykori polgármestere - most ellenzékben lévő szocialista képviselő - szerint indokoltak voltak a járművásárlások, de szerényebben, mértéktartóbban kellett volna választani. Ha például olcsóbb járműveket választanak, akkor a zeneiskola felújításához - a külső homlokzat felújításához, a nyílászárók cseréjéhez - kevesebb hitelt kellett volna felvennie a városnak - állítja Kollár Gyula. Lentiben egyébként - mint azt a polgármester is megemlítette - nem csak az önkormányzat és két cége vásárolt új autót a közelmúltban. A kis-térségi társulás két Opel-mikrobuszt gyerekek iskolai utaztatására, és egy Opel Corsát ügyintézésre vett, az orvosi ügyelet pedig egy négykerék-meghajtású Suzukit kapott. Igaz, a szolgálati Volkswagenekkel és Saabbal ellentétben ezeket nem városi, hanem szinte teljes egészében pályázati pénzből fizették ki.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-392148

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lenti-luxusterepjaro-a-varosuzemeltetonek

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-01-27 00:00:00

Nagy kár – hosszadalmas eljárás

Küldés e-mailben Betűméret csökkentése Betűméret növelése Nagy kár - hosszadalmas eljárás A bonyolult, sokszereplős ügyeknél csak a perirat felületes elolvasása több hetet követel Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. január 26. Princz Gábor a bíróságon. Az ügyben hatvanezer oldalnyi dokumentumot nyújtottak be Kép: Szabó Barnabás Globex-, Concordia-, Princz- és Szabadi-ügy - a maga idejében mindegyik a közvélemény érdeklődésének középpontjában állt. További közös vonásuk: a büntetőeljárás mindegyik esetben évek óta folyik. Globex-, Concordia-, Princz- és Szabadi-ügy - a maga idejében mindegyik a közvélemény érdeklődésének középpontjában állt. További közös vonásuk: a büntetőeljárás mindegyik esetben évek óta folyik. Több, a kilencvenes évek második feléhez köthető ügyet is tárgyalt a héten a Fővárosi Bíróság. A Globex volt tulajdonosát és a cég vezérigazgatóját 65-rendbeli sikkasztással, hűtlen kezeléssel, tőkebefektetési csalással és magánokirat-hamisítással vádolják. A vállalkozás több száz kisbefektetőnek és néhány önkormányzatnak 1996 és 1998 között összességében több mint hatmilliárd forint kárt okozott. Az ügy tehát egy évtizedes, a bírósági eljárás pedig 2002 óta folyik. Torgyán József volt agrárminiszter tanácsadójának ügye ugyancsak a kilencvenes évek végére nyúlik vissza. A vád az, hogy az agrártárca tulajdonában levő Concordia Közraktár Kereskedelmi Rt. 1999-ben és 2000-ben színlelt raktárbérleti szerződések sorát kötötte, ráadásul egy nagyobb tétel gabonát ár alatt értékesített, így a vásárló a terményt jelentős haszonnal adhatta tovább. A hűtlen kezelés és az orgazdaság miatt az államot 160 milliós kár érte. Az egykori tanácsadó, Simon László felbujtóként szerepel az ügyben, amelynek csaknem húsz vádlottja között van Korompai Nikolett, a Concordia korábbi vezetője is. Az előző kormányzati ciklusban kirobbant ügy első tárgyalását a múlt héten tartotta a bíróság. A Postabank egyszerre két perben főszereplő. A pénzintézet korábbi elnökét 36 milliárdos hűtlen kezeléssel vádolják; a feljelentés 1998-ban érkezett, vádat 2003-ban emeltek Princz Gábor ellen. Napirenden van Palotás Jánosnak a bank ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított polgári pere is. Szintén nyolc évvel ezelőtti az indulás: a vállalkozó még 1998 áprilisában mintegy kilencszázmillió forintért adta el a pénzintézetnek egy golfklubban levő üzletrészét, amit aztán 3,3 milliárd forintért továbbértékesítettek. A feltűnő értékaránytalanság elvileg ok lehet a szerződés semmisségének megállapítására. Nem zárult le az agrártárca volt politikai államtitkára ellen 2000-ben több mint egymilliárdos kárt okozó hűtlen kezelés, csalás és sikkasztás miatt indult eljárás sem. Az ügyészség 2002-ben vádat emelt, s bár az első tárgyalás 2003 végén volt, a Szabadi Béla elleni per ma is folyik. Úgy tudjuk, a védelem az Orbán-kormány egyes tagjainak tanúként való kihallgatását indítványozta. Ezek az ügyek többnyire bonyolult, sokszereplős, szakértők közreműködését igénylő jogesetek. Közöttük vannak olyanok is, amelyeknél csupán a periratok felületes elolvasása heteket vehet igénybe; például a Postabank-ügyben hatvanezer oldalnyi dokumentumot terjesztettek a bíróság elé. Mindezt össze kell gyűjteni, elemezni, szakértőkkel megvizsgáltatni - a Postabank-ügyben öt év kellett ehhez. Az eljárások elhúzódását az is magyarázza, hogy számos gyanúsítottat és a védők sokaságát igen nehéz "összehozni". Ha pedig valaki hiányzik, a tervezett eljárási cselekményt - például szembesítést, bizonyítási kísérletet vagy bírósági tárgyalást - gyakran nem lehet megtartani. Sokszor a felek sem siettetik a döntést. Érthető, hogy a védelem mindent megpróbál: bizonyos esetekben az egymással összefüggeni látszó ügyeket egyesíteni, máskor szétválasztani szeretnék, gazdasági bűnügyek esetében pedig az jellemző, hogy újabb szakértők kirendelését kérik. Esetenként az időhúzást szolgálja az is, hogy a gyanúsított védőt cserél, mert ezzel hónapokat lehet nyerni: a bíróság új ügyvéd megjelenése esetén ugyanis a tárgyalást sokszor elnapolja. Ha pedig a bírónak elég sok ügye van - és a nagy ügyeket tárgyaló bíráknak van -, legközelebb fél év múlva tűz ki újabb időpontot. Az időhúzás ugyanis sokszor jól jöhet: bizonyos időtartam után egy-egy ügy megítélésének a súlya akár változhat is. Hirdessen Ön is az ETARGET-tel! Keresés, archívum Keresés Népszabadság Mail Belépés Belépés jelszó emlékeztető Budapest Pest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyo"r-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Külföld éves nő férfi csak fényképes Cikkgyűjtő Szavazás Mennyire tartja súlyosnak a megfigyelési botrányt? A köztársaság alapjai kerültek veszélybe. Súlyos ügy, befolyásolhatja a következő választások eredményét. Csak a szokásos szekértáborharc. Egyre nagyobb a zűrzavar, már meguntam. Celeb vagyok, mentsetek ki innen! Mehet!

http://www.nol.hu/cikk/392023/

https://web.archive.org/web/20081001133319/http://www.nol.hu/cikk/392023/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagy-kar-a-hosszadalmas-eljaras

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-01-26 00:00:00

Vádemelés csaló orvosok ellen

Vádemelés csaló orvosok ellen Gyógyászati segédeszközök halottaknak Népszabadság • Tudósítónktól • 2006. január 21. Csaknem százharminc beteg számára írt fel valótlan tartalmú receptet egy békéscsabai orvos, hogy ezzel fellendítse forgalmát egy gyulai kollégája gyógyászati segédeszközöket forgalmazó üzletének. Egy békéscsabai és egy gyulai orvos ellen emelt vádat a Békés Megyei Főügyészség: a két szakembert azzal gyanúsítják, hogy 1999 és 2003 között 129 esetben károsították meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt (OEP) azzal, hogy valótlan tartalmú vényekre vettek fel támogatást - hangzott el tegnap Békéscsabán, a rendőrség és az ügyészség közös sajtótájékoztatóján. Fazekas Géza, a Békés Megyei Főügyészség csoportvezető ügyésze elmondta: az egyik vádlott - egy gyógyászati segédeszközöket forgalmazó gyulai üzlet tulajdonosa - arra kérte békéscsabai orvostársát, hogy az általa átadott adatbázisban szereplők nevére írjon fel különféle segédeszközöket, a vényekért alkalmanként háromezer forintot fizetett kollégájának. A recepteket a gyulai doktor saját üzletében váltotta be: segédeszközt senki sem kapott, viszont az utánuk járó támogatást - esetenként 15 000 és 50 000 forint közötti összegeket, összesen 6,1 millió forintot - megigényelte az OEP-től. A visszaélés egy revízió során derült ki, amikor az egészségpénztár ellenőrei tételesen átnézték a kiutalásokat. Kiderült: a betegek egyike sem tudott arról, hogy nevére segédeszközt - kerekes széket, szobavécét - igényeltek, sőt volt olyan páciens, aki a recept felírásának időpontjában már nem is élt. A rendőrök harminc településen több mint száznegyven embert hallgattak ki, az ügyirat dokumentációja megközelíti a tízezer oldalt. Az orvosok ellen az ügyészség jogosulatlan gazdasági előnyszerzés és vesztegetés miatt emelt vádat, a vállalkozót ezen felül a számviteli rend megsértésével is vádolják. A doktorok szabadlábon védekeznek.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-391543

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vademeles-csalo-orvosok-ellen

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-01-21 00:00:00

Tovább fantomizálnak

Tovább fantomizálnak Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. január 20. A Magyar Nemzet tegnap folytatta cikksorozatát, amely a kormányfő vagyonosodásának eredetéről rántaná le a leplet. Az első részben azt állították, fantomcéggel privatizált Gyurcsány Ferenc, ugyanis a kft., amelynek egyik tulajdonosa és képviselője volt, nem is létezett. Bt.-ből alakult át kft.-vé, így szerzett további tulajdonrészeket, az átalakulást azonban a cégbíróság nem hagyta jóvá, így mindaz, amit a Nomentana Kft., illetve annak nevében Gyurcsány tett, érvénytelen. A publikáció érdemi állításait a cég jogutódja, illetve a szakértőként megkérdezett Sárközy Tamás jogászprofesszor azzal cáfolta, hogy az elutasítás kézhezvételéig jogosan használták a bejegyezni kívánt kft. nevét, és érvényesen járt el a cég nevében Gyurcsány Ferenc. A Magyar Nemzet tegnap egyrészt azt kívánta igazolni, hogy az átalakulás cégbírósági elutasítása után is használták a kft. nevet. Ezt kiegészítik azzal, hogy az elutasító döntést átvette egy illetékes ügyvéd. A cikkről jogi szakértők véleményét kérte lapunk. Ezek szerint: 1. Fantomcégekről nem beszélhetünk, hiszen a vállalkozás utólag is ellenőrizhető módon létezett. 2. Egy jogi hibát elkövettek azzal, hogy a bejegyzés elutasítása után is használták a kft. elnevezést. 3. Ha ez jóhiszemű tévedés volt, akkor csak a bt. tagjait érhette emiatt sérelem, de ők ezt utólag nem nehezményezték. 4. Rosszhiszeműség nem feltételezhető, mert semmi hasznuk nem származhatott abból, ha kifelé kft.-ként mutatkoztak. 5. Nem tudni, hogy a papírt átvevő ügyvéd jogosult volt-e képviseletre vagy önálló ügyintézésre. Tőle megkapták-e az érintettek a dokumentumot vagy sem. A tárgyalt időszakban, a kilencvenes évek közepén - az ügyintézés lassúsága miatt - gyakori volt, hogy jóhiszemű álképviselők sorra jártak el az ügyekben, anélkül azonban, hogy emiatt bárkinek érdeksérelmet okoztak volna.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-391399

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabb-fantomizalnak

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-01-20 00:00:00

Lesz-e vagyonnyilatkozati eljárás Orbán ellen?

Lesz-e vagyonnyilatkozati eljárás Orbán ellen? Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. január 18. Ma dönt Géczi József Alajos arról, hogy javasolja-e vagyonnyilatkozat- tételi eljárás indítását Orbán Viktorral szemben - az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke ugyanis ma tanulmányozza át részletesen azt a levelet, melyet a Fidesz elnöke küldött neki vagyoni helyzetéről. A szocialista politikus a múlt kedden levélben kérte Orbán Viktort nyilatkozattételre vagyonnyilatkozatával és vagyongyarapodásával kapcsolatban, miután Déri Balázs, a stop.hu főszerkesztője vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett a Fidesz-elnök 2001 és 2005 közötti vagyonnyilatkozatai ügyében. A mentelmi bizottság elnöke ennek alapján arra várt választ, hogy Orbán pontosítja-e korábbi nyilatkozatát. A volt miniszterelnök hétfőn levélben válaszolt Géczinek, a bizottsági elnök nem kívánt előzetesen nyilatkozni. Orbán Viktor mindenesetre a múlt héten azt mondta: lehet, hogy "perre kell menni" azzal az internetes lappal, amely a vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezte vele szemben. Arra is emlékeztetett: 180 napig "rángatták" a családja meggazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság különböző üléseire, és nem találtak egy olyan dolgot sem, ami ne lenne vállalható. Ott minden tényt elmondtam, ezt meg tudom ismételni - tette hozzá. Géczi József Alajos viszont a múlt héten éppen azt hiányolta, hogy a Fidesz-elnök nem hozta nyilvánosságra budai, Cinege utcai házának teljes építési engedélyét - a parlamenti bizottság kérésére sem.(Cs. I.)

http://www.nol.hu/archivum/archiv-391103

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lesz-e-vagyonnyilatkozati-eljaras-orban-ellen

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-01-18 00:00:00

Vizsgálat a Szerencsejáték Felügyeletnél

Vizsgálat a Szerencsejáték Felügyeletnél Népszabadság • Mihálovits András • 2005. április 18. Vizsgálatot indított a Szerencsejáték Felügyeletnél a Pénzügyminisztérium. A tárca azt szeretné kideríteni, valóban pazarlóan gazdálkodik-e a hatóság, és tényleg különbséget tesz-e a szerencsejáték-szervezők között. Harmincmillió forintos megállapodást kötött a Szerencsejáték Felügyelet (SZF) a főváros V. kerületi önkormányzatával, illetve az Aranytíz Ifjúsági Centrummal, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő épületben évente három alkalommal rendezvényt tarthasson. A hazai szerencsejáték-piac törvényes működése fölött őrködő hatóságnak Parádon van saját továbbképző központja, így nem tudni, valójában miért volt szüksége erre. Értesüléseink szerint ilyen és ehhez hasonló ügyeket vizsgál a Pénzügyminisztérium (PM) a felügyelete alá tartozó hatóságnál. A tárca ugyanis az elmúlt időszakban több jelzést kapott, hogy a hatóság pazarlóan bánik a neki folyósított költségvetési forrásokkal. A minisztériumi vizsgálat ennél "rázósabb" ügyekre is kiterjed. Információink szerint azt is szeretnék feltárni, hogy a felügyelet valóban részrehajlóan bírálja-e el egyes vállalkozások engedélykérelmeit. A nyerőgépeket üzemeltető cégek számára kötelező a hatósággal engedélyeztetni mind a játéktermeket, mind az ott működő nyerőautomatákat. Utóbbiak engedélyét évente meg kell újítani, a termek azonban addig működhetnek, amíg az utolsó gépnek le nem jár az engedélye. Mindezeken túl a cégeknek évente igazolniuk kell, hogy a termeket működtető vállalkozás és annak vezetője megfelel-e a játékszervezés jogszabályokban foglalt követelményeinek. A vezetőnek például erkölcsi bizonyítvánnyal kell rendelkeznie, a cégnek pedig nem lehet köztartozása. Az engedélyeztetés nem olcsó mulatság - egy első kategóriájú nyerőgép után például évente 125 ezer forintot kell kifizetni -, ám a felügyelet jóváhagyása nélkül játékterem, és gép sem működhet. A játékszervezők számára tehát létfontosságú, hogy hozzájuthassanak az engedélyhez. A piaci szereplők egy része háborog, mert úgy ítéli meg: miközben vannak, akik milliós adótartozásuk ellenére is megkapják az engedélyt, másokat a felügyelet ok nélkül elutasít. Utóbbiak közül többen is pert nyertek már ez ügyben, így a hatóságot eddig negyvenmillió forint kártérítés fizetésére kötelezte a bíróság. Lapunk információi szerint a PM-vizsgálat két kedvezményezett helyzetűnek tartott társaság, a Féder Kft. és a Nevada Rt. ügyét is górcső alá veszi. Megpróbáltuk megtudni, hogy a két vállalkozás értesült-e a vizsgálatról, ám őket lapzártánkig nem sikerült elérni. Az elmúlt években egyébként több, a felügyelet gazdálkodási és engedélyezési gyakorlatát kifogásoló bejelentés érkezett különböző államigazgatási szervekhez. Ezek közül több is felveti az elnök, Sibinger Márta felelősségét. Ő Simicska Lajos elnökkel együtt távozott 1999-ben az adóhatóságtól, ahol addig az ellenőrzési főosztályt vezette. Ezt követően került az SZF-hez. A felügyeletnél zajló vizsgálatról és a felmerült vádakról kértük Sibinger Márta véleményét is, ő azonban csak annyit közölt: az elmúlt években tíz alkalommal több hatóság is ellenőrizte a felügyelet tevékenységét, és a vizsgálatok megállapításai alapján semmilyen elmarasztaló intézkedésre nem került sor. - Mindezek alapján feltételezhető, hogy a névtelen bejelentések teljesen alaptalanok, a megállapítások hamis feltételezéseken nyugszanak - áll Sibinger Márta lapunkhoz eljuttatott válaszában. Némileg más olvasható ki az SZF-et felügyelő Pénzügyminisztérium lapunkhoz elküldött elektronikus leveléből. A tárca szóvivője, Pichler Ferenc ebben azt közölte: a február óta általános átvilágítás közben valóban értesültek néhány új információról. Ezek fényében pedig Radnai György közigazgatási államtitkár módosította a vizsgálat tárgyát. Viharosan kezdett a Szerencsejáték Felügyeletnél Sibinger Márta. Az 1999- ben kinevezett elnök néhány hónap múltán átszervezte a felügyeletet, a gyakorlatban egyik napról a másikra kicserélte a teljes vezetést. Elbocsátotta - pontosabban alacsonyabb köztisztviselői beosztást ajánlott - valamennyi addigi operatív vezetőt. Ezt követően a játéktermek és elektronikus kaszinók számára kedvezőbb, a gépeket az éttermekből kitiltó törvényt terjesztett elő (és fogadtatott el) a Fidesz-kormány. A piac kedélyeit ezután az addigi kilenc helyett két hagyományos budapesti kaszinót meghagyó pályázat furcsának mondott eredménye borzolta fel. Ezt követően távozott pénzügyminisztériumi posztjáról az e területtel is foglalkozó két vezető. Harmati László akkori főosztályvezető most a Földhitel- és Jelzálogbank vezérigazgató-helyettese. Harmatival együtt mondott fel helyettese, Dobrev Klára is. Őt mostanában inkább arról ismerik, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felesége.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-359068

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgalat-a-szerencsejatek-felugyeletnel

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-04-18 00:00:00

Szerencsés utak, szerencsétlen perek

Egy névtelen levél megállapításai miatt módosított a Pénzügyminisztérium (PM) a Szerencsejáték Felügyeletnél (SZF) zajló vizsgálat tárgyán - értesült lapunk. A PM ellenőrzési főosztályának címzett levél több példát is hoz, amelyek a névtelenségbe burkolózó szerző szerint mind azt bizonyítják, hogy a felügyelet nem működik megfelelően. Mint arról korábban beszámoltunk, a tárca most azt szeretné feltárni, hogy a hazai szerencsejáték-piac törvényes működéséért felelős hatóság valóban pazarlóan gazdálkodik-e, illetve engedélyezési tevékenysége során különbséget tesz-e a szerencsejáték-szervező társaságok közt. A pazarlásra a levél példaként hozza fel, hogy az SZF vezető munkatársai rendszeresen drága "kommunikációs tréningeken vettek részt", és a hatóság évi több tízmillió forintot költ külföldi tanulmányutakra is, amelyeken mindig ugyanaz a 10-15 ember vesz részt. A levél szerzője szerint ezek a kiruccanások sok mindenre alkalmasak, csak a szakmai fejlődés előmozdítására nem, hiszen sokszor olyan munkatársak utaznak, akik nem rendelkeznek nyelvtudással. Bár a kormányzati szervek rendre közzéteszik, a nekik juttatott pénzből mennyit költöttek utazásokra, ez a tétel nem szerepel az SZF internetes honlapján az Üvegzseb címszó alatt. A pénzügyi tárcát elgondolkodtatta az SZF szakmai tevékenységét érő, ugyancsak a névtelen levélben megfogalmazott kritika is, amely szerint a pénznyerő automaták engedélyezéséhez kötődő ügyintézési határidők 10-15 napról átlagosan másfél hónapra nőttek. Ez pedig milliós kiesést okoz a gépek üzemeltetői és a költségvetés számára is. Az el nem készült engedélyek után beszedett díjakat az SZF nem utalta vissza. Emiatt körülbelül 30 pert veszített el, és több tízmillió forintot kellett visszafizetnie a játékszervezőknek. Csak sejteni lehet, hogy a csúszásokhoz hozzájárulhatott az engedélyezést végzők hozzá nem értése. Sibinger Márta, az SZF elnöke kinevezését követően nyolc területi felügyelőség vezetőjét is lecserélte olyan emberekre, akik közül akkor még egy sem rendelkezett a kinevezéséhez szükséges közigazgatási szakvizsgával. Ennek megszerzésére a hatályos jogszabályok szerint hat hónap türelmi idő áll rendelkezésre, ám ez idő alatt mindössze egy új felügyelőség- vezető tett vizsgát. Nem sokkal jobb a helyzet a központban sem, hiszen az SZF területi felügyelőségek főosztályát szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező személy irányítja. Az nem ismert, hogy ki állhat a névtelen levél mögött, de a szerző mindenesetre alaposan ismeri a felügyelet belső viszonyait. Így akár egy megsértett korábbi munkatárs is állhat a levél mögött. Ezt a verziót erősítheti, hogy Sibinger Márta kinevezése után néhány hónap alatt lecserélte a felügyelet teljes vezetését. Az elküldöttek között bizonyára sokan lehetnek, akik neheztelnek az elnökre, és mindent bevetnek annak érdekében, hogy a Pénzügyminisztérium vezetése előtt aláássák a tekintélyét. Ám hogy igazuk van-e, vagy csak vádaskodásról van-e szó, arra a tárca vizsgálata fog fényt deríteni.

http://nol.hu/archivum/archiv-359247-173767

https://web.archive.org/web/20170131205010/http://nol.hu/archivum/archiv-359247-173767

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szerencses-utak-szerencsetlen-perek

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-04-19 00:00:00

Helyreigazítás

Helyreigazítás Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. január 17. Lapunk 2005. április 18-i számában a Vizsgálat a Szerencsejáték Felügyeletről című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy vannak, akik milliós adótartozásuk ellenére is megkapják az engedélyt, másokat a felügyelet ok nélkül elutasít. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy az utóbbiak közül töb-ben is pert nyertek már ez ügyben. Úgyszintén valótlanul közöltük, hogy a hatóságot eddig negyvenmillió forint kártérítés fizetésére kötelezte a bíróság. Lapunk 2005. április 19-i számában a Szerencsés utak, szerencsétlen perek című cikkben valótlanul állítottuk, hogy a Szerencsejáték Felügyelet évi több tízmillió forintot költ külföldi tanulmányutakra, amelyeken mindig ugyanaz a tíz-tizenöt ember vesz részt. Valótlanul híreszteltük, hogy a külföldi tanulmányutakra sokszor olyan munkatársak utaznak, akik nem rendelkeznek nyelvtudással. Ugyancsak valótlanul állítottuk, hogy a pénznyerő automaták engedélyezéséhez kötött ügyintézési határidők tíz-tizenöt napról átlagosan másfél hónapra nőttek, és ez milliós kiesést okoz a gépek üzemeltetői és a költségvetés számára is. Szintén valótlanul állítottuk, hogy az el nem készült engedélyek után beszedett díjakat a Szerencsejáték Felügyelet nem utalta vissza, amely miatt kb. 30 pert vesztett el, és több tízmillió forintot kellett visszafizetnie a játékszervezőknek. Nem felel meg a valóságnak az az állításunk, hogy Sibinger Márta, a Szerencsejáték Felügyelet elnöke kinevezését követően nyolc területi vezetőjét is lecserélte olyan emberekre, akik közül akkor még egy sem rendelkezett a kinevezéshez szükséges közigazgatási szakvizsgával.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-391013

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/helyreigazitas-2

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-01-17 00:00:00

Már négyszáz orvos gyanús

Már négyszáz orvos gyanús Pénzért előnyt adtak egyes gyógyszereknek? Népszabadság • Fekete Gy. Attila • 2006. január 14. Hamarosan befejeződik a szeptemberben megkezdett kihallgatássorozat és eldől, folytatódik-e az eljárás több száz olyan orvos ellen, akik a nyomozás adatai szerint különböző juttatásokért preferálták bizonyos gyógyszergyárak termékeit. Szeptember vége óta négyszáz orvost hallgattak ki a Gyorskocsi utcában a BRFK gazdaságvédelmi nyomozói a gyógyszergyárakkal ápolt kapcsolataikról, a sornak azonban még koránt sincs vége. - Várhatóan február elején lesz a rendőrség abban a helyzetben, hogy az ügyészséggel közösen eldönthesse: folytatja-e a büntetőeljárást, és ha igen, kikkel szemben és milyen bűncselekmények gyanújával - közölte érdeklődésére Schön Péter, a BRFK szóvivője. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) feljelentése nyomán azért kezdődött nyomozás, mert az egészségbiztosító egy vizsgálata azt valószínűsítette, hogy juttatások ellenében több száz doktor bizonyos külföldi gyógyszergyárak meghatározott termékeit preferálta. Még az eljárás kezdetén közel ezer, orvosok által kibocsátott számlát foglaltak le a nyomozók annak bizonyítására, hogy a gyártókkal összejátszó orvosok előadástartása, tanulmánykészítés és hasonló címeken kisebb-nagyobb összegeket vettek fel a gyógyszergyáraktól. A nyomozók az OEP feljelentése nyomán azt valószínűsítik, hogy az érintettek többsége kizárólag "a juttatás kenőpénz jellegének leplezésére" állította ki számláit. Információink szerint a rendőrség egyelőre tanúként hallgatta ki azokat az orvosokat, akikről az OEP feljelentése, illetve a gyógyszergyárakban lefoglalt számlájuk alapján feltételezhető, hogy pénzért preferáltak bizonyos készítményeket. Pár tucat orvos kihallgatása még várat magára. A rendőrség február elején az ügyészséggel közösen dönt arról, hogy kiket hallgat ki csalás, vesztegetés, okirat-hamisítás gyanújával. Nincs könnyű helyzetben a rendőrség. Emlékeztetőül: a rendszerváltozás óta nem először vetődik fel annak a gyanúja, hogy különféle juttatásokat, kenőpénzeket, pártok és holdudvaruk finanszírozásra szánt közpénzeket meg sem írt vagy jelentősen túlszámlázott tanulmányokra fizettek ki. Többnyire azokban az esetekben sem sikerült azonban kétséget kizáróan megállapítani a feltűnő értékkülönbséget. Sok esetben pedig még csak meg sem kérdőjelezhető, hogy a magáncégként működő gyógyszergyártók vajon értékarányosan fizettek-e a doktorok előadásaiért, tanulmányaiért. Vélhetően csak azokat az orvosokat hallgatja ki végül gyanúsítottként a rendőrség, akik nem tudják hitelt érdemlően igazolni, hogy milyen megbízásokat teljesítettek a gyógyszergyártóknak.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-390746

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-negyszaz-orvos-gyanus

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-01-14 00:00:00

Lévai Gizella szerint nemzetközi botrány fenyeget

Politikai boszorkányüldözés zajlik - nyilatkozta lapunknak Lévai Gizella, a BASe Kft. kisebbségi tulajdonosa. - Számtalan lapban megjelent a nevem, mint aki Orbán Viktor feleségének, Lévai Anikónak közeli rokona. De se unokanővére, sem nővére nem vagyok a miniszterelnök feleségének. A rokonság távolibb, mint amiről a híradások szólnak. Nincs napi kapcsolatunk - mondta. Szerinte a boszorkányüldözést bizonyítja, hogy bár a cég kedd délután javasolta az Országos Mentőszolgálatnak, kezdjenek tárgyalásokat az átadásról, válasz helyett a rendőrség érkezett, és zár alá vette, leplombálta a gépeket. Lévai állítja, hogy együttműködtek a rendőrséggel: a teljes dokumentációt átadták. Arra a felvetésünkre, hogy korábban az Állami Számvevőszék és a Proware Kft. ellenőrzése is elmarasztalta a BASe Kft.-t, Lévai azt válaszolta, hogy a jelentés megalapozatlan volt. Az ÁSZ megállapításai pedig nem őket marasztalták el. A mentőszolgálatot vizsgálták, a megállapított hiányosságok orvosolhatók lettek volna. "A BASe Kft. a mentőszolgálattal szembeni kötelezettségeit teljesítette, számláztunk, és ők a teljesítés igazolása után fizettek. Elszámoltunk a közpénzekkel" - mondja Lévai Gizella. A gyanú szerint a BASe egy, a hajtómű hibájából balesetet szenvedett helikopterének éppen e kritikus darabját építette be egy másik gépbe, amely hasonló hiba miatt szintén öszszetört. A helikopter-balesetekkel kapcsolatos vádak súlyosak, és nemzetközi botrányt okozhatnak - mondta Lévai Gizella -, hiszen a Szegeden lezuhant gép hajtóművét a lengyel gyár nagyjavításnak vetette alá, és "nullkilométeres" állapotban, megfelelő dokumentumokban újra felhasználhatónak minősítette. A második baleset kivizsgálása még nem is zárult le. A pécsi rendőrkapitányság pénteken közleményben jelezte: a gyanú szerint a pécsi baleset a pilóta hibájából következett be. Lévai Gizella visszautasította azokat a vádakat is, hogy a francia helikoptereken szakszerűtlen javításokat végeztettek volna. A nagyjavításra váró gépeket viszont szabálytalanul vitték el tőlük. A járművek szétszedését a hangárok előtt azonnal megkezdték. Lévai meggyőződése, hogy így nem is várható, hogy bármiért felelősséget vállaljanak. A légi mentés ügyét a kormány szakmai kérdésnek tartja, nem kampánytémának - reagált lapunknak Batiz András kormányszóvivő. Ugyanez a helyzet azzal az értesülésével kapcsolatban, hogy az ügyben érintett cég tulajdonosa Orbán Viktor feleségének rokona. Mindez - állítja Batiz - nem befolyásolja a kormányzat szakmai döntéseit.

http://nol.hu/archivum/archiv-390734-203061

https://web.archive.org/web/20170209043229/http://nol.hu/archivum/archiv-390734-203061

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/levai-gizella-szerint-nemzetkozi-botrany-fenyeget

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-01-14 00:00:00

Két mentőhelikopter-baleset ugyanazzal a hajtóművel

Két mentőhelikopter-baleset ugyanazzal a hajtóművel Népszabadság • Fekete Gy. Attila Danó Anna • 2006. január 12. Hatósági vizsgálatot rendelt el Kóka János a légi mentők ügyében. A Polgári Légiközlekedési Hatóságot is felügyelő gazdasági miniszter azt tisztázná: miként kerülhetett ukrán alkatrész a BASe Kft. által üzemeltetett francia helikopterekbe, és vizsgálják a helikopter-baleseteket is. A tavaly márciusban Pécsett lezuhant mentőhelikopterben ugyanaz a hajtómű volt, amely két évvel korábban a Szegeden lezuhant légi mentőben. Ezt állapította meg a Polgári Légközlekedési Hatóság vizsgálata. Vagyis kiszerelték, és némi felújítás után áttették a hajtóművet a másikba. A balesetet mindkét esetben a hajtóműszelep hibája okozta. A pécsi baleset körülményeiről készült vizsgálatot egy olyan cég végezte, amely a gépeket szerelte, ezért megállapításait a légügyi hatóság nem fogadta el. Független vizsgálókat pedig a BASe Kft. nem engedett a gép közelébe - áll a kormány előtt lévő jelentésben. A kormányüléssel egy időben az Országos Mentőszolgálat főigazgatója sajtótájékoztatón megerősítette lapunk információját, hogy a helikoptereket üzemeltető BASe Kft. ellen kedd délután feljelentéskiegészítést tettek a Nemzeti Nyomozó Irodánál, mert a Franciaországban nagyjavításon lévő két helikopterbe ukrán feliratú alkatrészek kerültek. A felelősség ezért is a BASe Kft.-é. A cég nem számolt el a kerozinra visszaigényelhető jövedéki díjjal sem, amit üzemeltetőként visszaigényelhetett. A mentőszolgálat felé ugyanakkor a teljes üzemanyagárat számlázták ki. Edelényi Gábor, a kft. szóvivője tagad. Azt mondta: ők is kíváncsiak arra, miként kerülhettek ukrán alkatrészek a francia gépekbe. Szerinte a francia nagyjavításról és az alkatrészekről a sajtótájékoztatón bemutatott képek nem bizonyítanak semmit. Nem tartja kizártnak, hogy nem is az OMSZ gépeiről készültek. A szegedi és a pécsi balesetről azt mondta: örülnek a független vizsgálatnak. A Szegeden lezuhant gép hajtóművét a gyár ugyanis "szinte teljesen kicserélte, azaz mint nullkilométeres hajtóművet" szerelték vissza a másikba. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egyelőre azt is titkos információként kezeli, hogy konkrétan milyen bűncselekmény gyanújával rendeltek el nyomozást az ügyben. A közleményükben az áll, hogy az OMSZ feljelentése alapján elrendelt nyomozás keretében iratokat és "repülőeszközöket" foglaltak le. Forrásaink szerint több bűncselekmény elkövetésének a gyanúja is felmerülhet. Például a sikkasztásé, amennyiben a BASe Kft. a szerződésbontás után is a sajátjaként rendelkezik az állami tulajdonban lévő helikopterekkel. A csalásé, ha az üzemanyagszámlát teljes áron küldték tovább. A rendőrség szeretne kimaradni az ügyet kísérő kommunikációs háborúból. A rendelkezésre álló dokumentumok az eseményeket ugyanis más megvilágításba helyezik, mint az eddigi sajtónyilatkozatokból kitűnt.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-390393

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-mentohelikopter-baleset-ugyanazzal-a-hajtomuvel

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-01-12 00:00:00

MÁV: elakadt emelőverseny

Már decemberben szerződhetett volna a MÁV két gépészeti telepének szánt új karbantartó berendezései szállítására. A kevesebb mint százmillió forintos szerződés aláírására azonban éppen úgy várni kell, mint a motorvonatok felemelésére szolgáló emelőkre és hidraulikus szerelőasztalokra. A vasút ugyanis az augusztusban kiírt közbeszerzési eljáráson indult három szállító közül a látszólag legkedvezőbb ajánlatot adót műszaki okokra hivatkozva kizárta az értékelésből. Így az ügy - a motorvonattender óta lassan már megszokott módon - a Közbeszerzési Döntöbizottság (KD) előtt folytatódik. Mondvacsinált indokokkal a legolcsóbb ajánlatot nyilvánította érvénytelennek december elején a MÁV - jelentette ki lapunknak Buriusz László. Az emelőtenderen partvonalon kívülre került Gép és Daru (GD) Kft. ügyvezetője szerint a kizárásuk indokaként felhozott kifogások egyike sem állja meg a helyét. A MÁV tizenhat speciális emelőjének szállítására győztesként kihirdetett pályázóénál több mint tízmillió forinttal olcsóbban - 85 millió forintért - ajánlkozó lajosmizsei cég első embere reméli, hogy a KD csütörtöki ülésén sikerül bizonyítaniuk igazukat. A döntőbizottsághoz eljuttatott jogorvoslati kérelmük szerint a MÁV állításaival szemben nem igaz, hogy emelőik alaphelyzetbe állítva belógnak a vasúti járművek számára fenntartott úgynevezett űrszelvénybe, és ezzel zavarják azok mozgását. Ha ez így lenne, német partnerükkel közösen gyártott berendezéseiket egyetlen vasúttársaság sem vásárolta volna meg. Ezekből a gépekből azonban már több száz dolgozik Európában. Emellett érthetetlennek tartják, miért zavarja a MÁV-ot, hogy berendezéseik egyik elemének (görgőinek) kopásállósága meghaladja az elvárásokban szereplőt. De magyarázatot szeretnének kapni arra is: valóban okot adhat-e a versenyből való kizárásukra, hogy gépeik villamos vezérlőrendszere a magyar vasút által kértnél több emelő működtetésére is képes. A MÁV december elején a 96,5 millió forintos ajánlatot benyújtó Hywema Josef Schwalen GmbH. & Co. KG.-t hirdette ki a tender győzteseként. A vasúttársaság álláspontja szerint GD Kft. ajánlatát jogszerűen nyilvánították érvénytelennek. A KD-nek átadott észrevételeik szerint a pályázatból kizárt cég ajánlatában olyan berendezés szerepel, amelynek műszaki leírása nem felel meg a pályázati kiírásnak. Erre már a tárgyalások korábbi szakaszában felhívták a pályázó figyelmét. A GD Kft. azonban a tárgyalásokon éppen úgy nem tett lépéseket a problémák tisztázására, mint ahogy végső ajánlatát sem igazította az igényekhez. A MÁV dokumentumaiból az is kiderül: a GD emelőinek alaphelyzetbe állítását bemutató rajzokat a vasút csak képzeletbeli elrendezésnek tekintette. Így azok felülvizsgálatát sem tartotta szükségesnek. Ennek ellenőrzése szerintük a KD-eljárást kérő szállító feladata lett volna. A kértnél több emelő kiszolgálására képes vezérlőrendszer pedig azért okoz problémát, mert a beadott pályázati anyaghoz ennek a nagyobb képességű berendezésnek az ismertetését csatolták. Ilyen emelőkről folyik a vita - a képen a német vasút motorvonatait tartják a szerelőcsarnokban

http://nol.hu/archivum/archiv-390432-202785

https://web.archive.org/web/20100507024549/http://www.nol.hu/archivum/archiv-390432

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mav-elakadt-emeloverseny

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-01-12 00:00:00

Vagyonvizsgálat: levél a Cinege utcába

Vagyonvizsgálat: levél a Cinege utcába Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. január 11. Vagyonnyilatkozat-tételre kéri Orbán Viktort a parlament mentelmi bizottságának elnöke. Géczi József Alajos erről levélben tájékoztatta tegnap a Fidesz elnökét, akinek a kézhezvételtől számított öt napon belül kell válaszolnia. Orbán Viktorral szemben Déri Balázs, a stop.hu főszerkesztője kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást a Fidesz elnök 2001 és 2005 között benyújtott vagyonnyilatkozatainak a képviselői jövedelemre vonatkozó pontjai kiegészítése, valamint a Cinege utcai ingatlana tényleges alapterületének ellenőrzése ügyében. Géczi József Alajos egyelőre nem nyilatkozik arról, indít-e eljárást Orbán ellen. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy az általa áttanulmányozott papírok között nem szerepelt a Cinege utcai ingatlan teljes építési engedélye. Révész Máriusz Fidesz-szóvivő kérdésünkre felhívta a figyelmet arra, hogy a parlament vizsgálóbizottsága tavaly 180 napon keresztül tanulmányozta a volt miniszterelnök vagyoni helyzetét. Úgy véli, e mostani kezdeményezés az MSZP lejárató kampányának folytatása. Az Orbán-ház építési engedélye kapcsán megjegyezte: az iratnak valóban csak az úgynevezett rendelkező részét hozták nyilvánosságra, mert "az nyilvánvaló, hogy a tervrajzot, a gyerekszobák, a hálószobák elrendezését senki sem hozná szívesen nyilvánosságra".(Cs. I.)

http://www.nol.hu/archivum/archiv-390226

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vagyonvizsgalat-level-a-cinege-utcaba

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-01-11 00:00:00

Elítélték a volt sásdi polgármestert

A tegnap befejeződött per szálai 2000 őszére nyúlnak vissza. Akkor lett a sásdi bejegyzésű Hegyhát Kht. ügyvezetője Peti Lőrinc. A Sásd önkormányzatának többségi tulajdonában lévő kht. vállalta, hogy elkészít 16 fejlesztési tervet a baranyai város számára. Peti Lőrinc 2001 végén arról tájékoztatta Sásd polgármesterét, hogy a tervek elkészültek, holott az átadott dossziékban értéktelen anyagok voltak. Kovács Magdolna hitt a kht. vezetőjének, ennek megfelelően tájékoztatta a sásdi képviselőket, akik úgy döntöttek, hogy a tervek árát ki kell fizetni a kht.-nak. A 2002-es önkormányzati választás után Sásd újonnan felállt képviselő-testületének tagjai rájöttek, hogy az önkormányzat értéktelen papírokért fizetett ki több mint 15 millió forintot. Kovács Magdolna lemondott, a képviselő-testület pedig feljelentést tett a volt polgármester és a kht. ugyancsak távozó ügyvezetője ellen. Első fokon a pécsi bíróság Kovács Magdolnát egy év felfüggesztett szabadságvesztésre, a csalással és sikkasztással vádolt Peti Lőrincet egymillió forint pénzbüntetésre ítélte. Fellebbezések folytán az ügy a megyei bíróságon folytatódott. A másodfokú bíróság tegnap kihirdetett jogerős ítélete Kovács Magdolnára 300 ezer forint pénzbüntetést rótt ki, Peti Lőrinc büntetését viszont súlyosbította: az 54 esztendős budapesti férfit egy év két hónapi letöltendő szabadságvesztéssel, valamint kétmillió forint pénzbüntetéssel sújtotta. Peti Lőrincet 2002-ben egy gazdasági bűncselekményért a fővárosban tíz hónapra ítélték, de a büntetés végrehajtását akkor felfüggesztették. A bíróság tegnapi döntése értelmében a férfinak ezt a tíz hónapot is le kell ülnie.

http://nol.hu/archivum/archiv-390291-202653

https://web.archive.org/web/20240128000159/http://nol.hu/archivum/archiv-390291-202653

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eliteltek-a-volt-sasdi-polgarmestert

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-01-11 00:00:00

A szoftver tiszta, a beszerzés zavaros

A szoftver tiszta, a beszerzés zavaros Népszabadság • Munkatársainktól • 2006. január 11. Különös szoftverbeszerzésekre került sor az oktatási tárcánál tavaly: először egy komplett iskolai szoftvercsomagot - kétlehetőség közül a drágábbat -, majd egy olyan alkalmazást vettek, amely máraz eredeti csomagban is benne volt. A szoftverügy kezdete 2004 végére datálható, amikor lejárt a felsőoktatás számára költségvetési pénzen "ingyenszoftvert" biztosító Campus-szerződés. Az oktatási és az informatikai tárca folytatni akarta a kezdeményezést, és meghirdették a Tiszta szoftver programot, amelyben az általános és középiskolákat megcélzó School-program indítása is szerepelt. A konstrukciókban az intézmények ingyen igényelhetnek operációs rendszereket, irodai programokat és más alkalmazásokat, a nagy tételben beszerzett szoftverekért az állam fizet. A program tervezésekor két árajánlat érkezett: a Microsofttól, illetve az IBM-től. A tárcák a 35 százalékkal drágább Microsoft-csomag mellett döntöttek, versenyeztetés és indoklás nélkül. Ráadásul a Campusnál már bevált utófinanszírozással szemben az előfinanszírozást is vállalták. A három évre megkötött kontraktus évi 1,65 milliárd forintról szól. A szoftvercsomag olyan alkalmazásokat is tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a digitális tananyagkezelést és az online tanulásirányítást. Erre azonban az OM Educatio Kht.-je az Index hírportál tegnapi híre szerint közbeszerzési pályázatot írt ki 2005 májusában, és 386 millió forint értékben meg is állapodott az Unitis Rendszerházzal a szállításról - ebből 128 millió a szoftverbeszerzés. Vagyis egyetlen feladatra két különböző megoldást is beszereztek, látszólag értelmetlenül. A szerződésekről, az érintett tárcák (IHM, OM) honlapjáról az üvegzsebtörvény előírásai ellenére szinte semmi sem tudható meg. Az OM honlapjának jelenlegi verzióján nincs is Üvegzseb rovat, az IHM-én pedig van ugyan, de abban csak 2004-es szerződések szerepelnek. Az oktatási tárca közleménye szerint az Educatio Kht. által beszerzett LMS- rendszer funkcionalitásában nem azonos a már korábban a Tiszta szoftver keretében beszerzett Class Server funkcióival, tehát nem igaz, hogy a kht. kétszer vásárolta meg ugyanazt a szoftvert. Hozzátették: a School licence- ben a Class Server csak középiskolák számára áll rendelkezésre, ez a beszerzés viszont általános iskolákra is szól. A beszerzés egy EU által támogatott kísérleti projekt, amelynek épp az a lényege, hogy egy még nem bevezetett rendszert pilotszinten vezetnek be a licencek örökös jogának megszerzésével. A Microsoft által biztosított szoftvereket pedig az informatikai tárca bérli. A tárca helyreigazítási eljárást helyezett kilátásba az Index ellen.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-390231

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-szoftver-tiszta-a-beszerzes-zavaros

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-01-11 00:00:00

Vádat emeltek a KVI volt jogi igazgatója ellen

Emlékeztetőül: az Audi-gyár feljelentése nyomán tavaly ősszel indított büntetőeljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a KVI jogi vezetőjével szemben, aki a feljelentés - és immár a vád szerint is - egzisztenciális biztosítékként két Audi A6-ost kért volna magának és egy soha meg nem nevezett magas beosztású vezetőnek azért cserébe, hogy egy ingatlan-adásvétel lebonyolítását jogi aggályaival ne hátráltassa. Az Audi még tavaly nyáron jelentette be vásárlási szándékát egy, a győri gyárteleppel szomszédos 60 hektáros volt honvédségi területre. Állítólag a területet kezelő KVI illetékeseivel folytatott tárgyalások közben közölte V.-Cs. az Audi egyik képviselőjével, hogy két autó ellenében jogi aggályaival nem akadályozná a szerződéskötést. A jogi igazgató arra utalt, hogy az Audi és a KVI hosszú ideig nem tudott egyetértésre jutni arról, hogy kit terheljenek az egykori katonai terület esetleges kármentesítésének költségei. Miután megállapodtak, hogy egy meghatározott öszszegig az Audi, a többit az állam fizeti, a jogi igazgató megjegyezte, hogy egy olyan szerződést kellene ellenjegyeznie, amely esetleg meghatározhatatlan összegű fizetési kötelezettséget ró az államra, s ez akár az állásába is kerülhet. Erre hivatkozva egzisztenciális biztosítékként kérte a két A6-ost. Miután megtették a feljelentést, az Audi képviselői már a rendőrség instrukciói szerint alkudoztak a KVI vezető jogászával. Minden bizonnyal e tárgyalásokat a rendőrség titkosszolgálati eszközökkel rögzítette - bár erről a hatóságok hivatalból nem beszélnek. V.-Cs. jelenleg házi őrizetben várhatja büntetőperének megkezdését.

http://nol.hu/archivum/archiv-389909-202295

https://web.archive.org/web/20170209114927/http://nol.hu/archivum/archiv-389909-202295

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emeltek-a-kvi-volt-jogi-igazgatoja-ellen

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-01-07 00:00:00

Rejtélyes tokaji kérelem

Rejtélyes tokaji kérelem Népszabadság • Nyusztay Máté • 2006. január 7. Előkerült egy, az Orbán-bizottság számára korábban megszerezhetetlennek bizonyult dokumentum. Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége 1997 tavaszán a sárazsadányi önkormányzattól százezer forintért vásárolt földjét hárommillió forint értékben próbálta apportálni a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány- Tokaj-Hegyalja Kft.-be. (Az ÉS számolt be elsőként a cég és a volt miniszterelnök kapcsolatáról.) Egy parlamenti vizsgálóbizottság tavaly nyáron hallgatta meg ebben az ügyben is Orbánt, aki elismerte, hogy ez törvénytelen lett volna, majd később közölte, hogy e tévedés miatt a kft. kérte a bíróságot, tekintse semmisnek az apport iránti kérelmet. A bizottság felkérte Orbánt, illetve az illetékes hivatalokat, juttassák el a bírósági végzést és a semmisség megállapítására vonatkozó kérelmet, de sehonnan nem kapott ilyet a testület. Csupán a kft. jegyzőkönyvét, amely szerint a kft. hárommillió forintos tőkeemelést határoz el, amit apport formájában kíván teljesíteni, annak megszerzésére pedig Lévai Anikót jelöli ki. A Népszava nemrég rábukkant egy cégbírósági dokumentumra, amely ehhez a lépéshez tartozik, mégsem rendezi megnyugtatóan a kérdést. A cég 1997. április 14-én kelt levelén, amelyben az apport semmissé nyilvánítását kéri a cégbíróságtól, az ügyvéd aláírásán és pecsétjén kívül csak egy elmosódott, április 16-i dátumozású körpecsét látható, iktatóbélyegző nem. Szabó Zoltán, a vizsgálóbizottság elnöke azt mondta: számos dokumentumot kaptak a cégbíróságoktól, amelyeken szabályos iktatóbélyegző látható, ami négyszög alakú. A körpecsétet nem használják a dokumentumok érkeztetésére. Szabó figyelemre méltónak tartja azt is, hogy csak a Pest Megyei Cégbíróság szignálta a dokumentumot, a Borsod megyei nem, ellentétben a bizottság által bekért többi irattal. Szabó megjegyezte: érdekes módon mindkét hivatalnál elfelejtették szabályosan iktatni a levelet.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-389843

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rejtelyes-tokaji-kerelem

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-01-07 00:00:00

Kontingensosztás kenőpénzért

A Népszabadság értesülése szerint december 8-án a Budai Központi Kerületi Bíróság "fontosabb ügyben intézkedésre jogosult hivatalos személy által folytatólagosan elkövetett vesztegetés" gyanújával előzetes letartóztatásba helyezte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyik háttérintézménye, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal egyik volt munkatársát. A gyanúsított állítólag szeptember óta nem dolgozik a hivatalban, de a gyanú szerint az elmúlt öt évben tíz- és harmincezer forint közötti összegekért, valamint kisebb-nagyobb értékű ajándéktárgyakért adott ki kontingentált munkavállaláshoz szükséges igazolásokat vállalkozásoknak. Forrásaink nem kívántak részleteket elárulni arról, hogy a gyanúsított - aki állítólag egy évek óta a hivatalban dolgozó hölgy - valótlan tartalmú igazolásokat állított-e ki kenőpénz fejében, vagy "csak" az ügyintézés gyorsításáért fogadott el törvénytelen juttatásokat. A német sajtó már tavaly decemberben megszellőztette, hogy "Németország egyik legnagyobb gazdasági bűnügyében magyar kormányhivatalnokokat vesztegettek meg". A szóban forgó gazdasági bűnügy - amelynek keretében 1500 magyar munkást csempésztek olcsó munkaerőként Németországba, majd illegálisan foglalkoztatták őket a hús- és a fémfeldolgozó iparban - a 2004. április 27-én megindított SoKo-Pannonia és az egy évvel későbbi SoKo-Pannonia-akciók alapja. Ezekben több mint ötven magyar cég ellen indítottak eljárást a német hatóságok azzal a váddal, hogy nem feleltek meg a munkavállalók kiküldetéses foglalkoztatásáról 1989-ben megkötött államközi egyezménynek. A vád szerint a munkásokat kiküldő cégek Magyarországon nincsenek bejegyezve, vagy ha mégis, semmiféle gazdasági tevékenységet nem folytatnak, csak munkaerő-közvetítést végeznek, s alkalmazottaik Németországban semmiféle biztosítással nem rendelkeznek. E vádakat az érintett cégek és - kissé megkésve ugyan, de - a kormányszervek is cáfolták. Németországban az elmúlt két évben meggyanúsított cégvezetők közül többekkel szemben időközben megszüntették az eljárást, korábban zárolt bankszámláikat felszabadították, lefoglalt értékeiket pedig visszaadták. Az akció keretében a SoKo-kommandók jogsegélyegyezmény keretében Magyarországon is nyomoztak. A Legfőbb Ügyészség utasítására a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársainak közreműködésével a Németországban eljárás alá vont cégek többségénél házkutatást tartottak, számítógépeiket és irataikat lefoglalták. Információink szerint a német jogsegély teljesítésére elrendelt magyarországi nyomozás eredményeként derült fény a GKM háttérintézményében vélelmezett korrupcióra is. Az ügyben még az NNI kezdte meg a nyomozást, az iratok azonban ma már a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalban (KÜNYH) vannak. December közepén, amikor német sajtóhírekre hivatkozva az érintett hatóságoknál érdeklődtünk, egybehangzóan tagadták, hogy Magyarországon korrupció gyanújával eljárás folyna a németországi SoKo-ügyekkel összefüggésben. Érdeklődésünkre az ügyészség ma már az eljárás és egy gyanúsított letartóztatásának tényét megerősítette ugyan, de nyomozás érdekeire hivatkozva nem árulták el, hogy vannak-e további gyanúsítottak. Azt az értesülésünket sem erősítették meg, hogy a több cégvezető is idézést kapott azok közül, akik a letartóztatott ügyintéző ügyfelei voltak. Tóth Boldizsár, a németországi munkaügyi razziák magyar kárvallottjait tömörítő SoKo Munkacsoport vezetője a Népszabadság munkatársától értesült az engedélyezési hivatal munkatársának letartóztatásáról. Azt mondta: aki törvénytelen eszközökkel szerzett kontingest cége számára, viselnie kell annak következményeit. A Németországban törvényesen, az államköri egyezményben foglaltaknak megfelelően működő cégek azonban továbbra is joggal várják a magyar kormány segítségét jogaik érvényesítésében és érdekeik védelmében. A GKM háttérintézményében érdeklődésünkre azt mondták: nem tudnak arról, hogy volt munkatársukat korrupció gyanújával letartóztatták.

http://nol.hu/archivum/archiv-389607-202014

https://web.archive.org/web/20170130162113/http://nol.hu/archivum/archiv-389607-202014

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kontingensosztas-kenopenzert

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-01-05 00:00:00

Letartóztatások roma kárpótlás ügyben

(2010.09.20.) A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága felhívást tesz közzé a 2010. évi Kisebbségekért Díj jelölésére. Balog Zoltán államtitkár sajtóközleménye az OCÖ gazdálkodásáról (2010.09.17.) A magyar kormány és ezen belül a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság az Országos Cigány Önkormányzat sorsától függetlenül a jövőben csak olyan partnerekkel kíván együttműködni, akik közpénzekkel és a közbizalommal el tudnak számolni - közölte a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár pénteken. EU-s nyilatkozat a gyermekszegénységről (2010.09.03.) Egy közös nyilatkozat aláírásával zárult az a gyermekszegénység témakörében, a belga EU-elnökség és az Európai Bizottság közös szervezésében megrendezett konferencia, amelyen Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szeptember 2-án és 3-án részt vett és előadást tartott Belgiumban, Marche-en-Famenne-ban. Balog Zoltán Belgiumban tart előadást a gyermekszegénységről (2010.09.02.) Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkára szeptember 2-án és 3-án a belga EU-elnökség és az Európai Bizottság közös szervezésében a gyermekszegénység témakörében rendezendő konferencián vesz részt és tart előadást Belgiumban, Marche-en-Famenne-ban. MNB-ösztöndíj roma diákok számára (2010.09.01.) Szeptember 15-ig várja a Magyar Nemzeti Bank azon tanulók jelentkezését, akik a 2010/2011-es tanévben kezdik meg felsőfokú alapfokú tanulmányaikat valamely pénzügyi/gazdasági oktatási intézményben. A bank által meghirdetett ösztöndíj pályázat keretében három diák számára nyílik lehetőség a programban való részvételre.Részletek ITT! Egyházi vezetőkkel találkozott Balog Zoltán államtitkár (2010.08.31.) Történelmi egyházak vezetőit hívta meg Balog Zoltán, a KIM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkára, hogy megbeszélést folytassanak a magyarországi cigányság felemeléséért végzett egyházi szolgálatról 2010. augusztus 31-én Budapesten.

http://www.romaweb.hu/romaweb/index.jsp?p=hir&sp=view&tema=5&id=2316

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/letartoztatasok-roma-karpotlas-ugyben

romaweb.hu

hungarian-news

2004-11-02 00:00:00

Vádirat jogtalan kárpótlás miatt

Huszonhat embert vádol az ügyészség azzal, hogy különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás révén pénzhez jutottak - közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Horváth László, Győr-Moson-Sopron megye főügyésze. A gyanúsítottak között található H. Attila, a győri roma kisebbségi önkormányzat elnökhelyettese. A vádirat szerint a csalók azt használták ki, hogy az Osztrák Megbékélési Alap kárpótlást ajánlott fel azoknak a Magyarországon élő személyeknek, akiket a második világháború idején kényszermunkára Ausztriába hurcoltak. Mivel erről hivatalos dokumentumokkal senki nem rendelkezett, az alapítvány elfogadta a kisebbségi roma önkormányzat vezetője vagy helyettese jelenlétében, két tanú által tett nyilatkozatot. A győri kisebbségi önkormányzat hét közösségi szervezője, ügyintézője - másokkal együtt - olyan embereket keresett, akik egymásnak a meghurcolásra vonatkozó hamis igazolást adtak. A szervezők a jogtalanul megkapott összegnek általában az egy- vagy kétharmadát kérték el jutalékként. Az osztrák alapítvány személyenként 2500-tól 7600 euróig terjedő összeget adott kárpótlásul. A szervezet saját ellenőrzése során 17 millió forintnak megfelelő euró kiutalását tagadta meg jogtalanság miatt, 204 millió forint azonban eljutott a csalókhoz. A rendőrség - névtelen feljelentés nyomán - 348 személyt hallgatott ki gyanúsítottként, az ügyészség 289-et megrótt, 26 ember ellen vádat emelt, jelenleg valamennyien szabadlábon védekeznek. Hatan önként visszaadták a nekik jogalap nélkül kiutalt mintegy ötmillió forintot. Mint arról már írtunk, az ország több megyéjében folynak a győrihez hasonló eljárások.

http://nol.hu/archivum/archiv-390761-203088

https://web.archive.org/web/20231223003710/http://nol.hu/archivum/archiv-390761-203088

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadirat-jogtalan-karpotlas-miatt

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-01-14 00:00:00

Veress József leváltásának kusza képlete

Veress József leváltásának kusza képlete Népszabadság • Munkatársainktól • 2006. január 18. Nemrég menesztett államtitkárát, a Békés megyei MSZP-elnököt invitálta tisztázó beszélgetésre Gyurcsány Ferenc. Arról, hogy miről faggatta a kormányfő Veress Józsefet január 16-án, semmi nem szivárgott ki. Nyilván nem jár túl messze az igazságtól, aki azt gondolja, hogy nem csak a Békés megyei ügyek kerültek terítékre. Sokan meglepődtek, amikor a kormányfő december végén váratlanul fölmentette kormányzati tisztségéből Veress Józsefet, az uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter politikai államtitkárát. A hivatalos magyarázat szerint azért, hogy Veress rendet teremtsen a párt Békés megyei szervezetében. A jelek szerint a kormányfő nem igazán a Békés megyei MSZP-t elnöklő Veress túlhajszoltsága miatt aggódott, sokkal inkább azért, hogy a helyi szocialista viszály túllép a megye keretein. Az egymásnak feszülő szekértáborok - Veress köre kontra Tóth Károly, illetve Karsai József országgyűlési képviselő csapata - kényes "dokumentumok" emlegetésével próbálják ugyanis sarokba szorítani egymást. A 2002 óta tartó harc akkor vált nyílt háborúvá, amikor kiderült: Békéscsaba erős embere, Tóth nem kíván indulni egyéniben, s így csak a megyei lista nyolcadik helye jutott neki, noha a másodikat nézte ki magának. Tóth a pártközpontban követelt igazságot. A szocialista vezérkar megpróbálta átrendezni a listát, ám hiába. A helyieket nem léphette át. A szocialisták vezérkara az országos lista biztos befutóhelyével gyógyította a Veress-sel szembenálló Tóth politikai sebét. (Veress "helyi értékét" jelzi, hogy miután államtitkárként menesztették, Tóth "a megváltozott erőviszonyokra" hivatkozva megpróbálta átíratni a névsort, de ekkor is hiába: javaslatát a megyei elnökség egyetlen tagja pártolta.) Annak ellenére, hogy Tóth és Karsai már hivatkozott egy adura: azt mondják, vaskos dosszié igazolja, hogy az egykor a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) tanácsadójaként, majd egyik elnökhelyetteseként munkálkodó Veress érintett a K&H/ Kulcsárügyben. A dokumentumokat eddig senki sem látta. Veressnek állítólag fölajánlották, hogy még leváltása előtt kérje a fölmentését, de nem élt e lehetőséggel, mert azzal elismerte volna, hogy a Tóth-Karsai-féle dokumentum létezik. Ami tény: a Nemzeti Fejlesztési Hivatal egyik "részlegének", a Pályázat Előkészítő Alapnak (PEA) 2003-ban hatmilliárd forintot adtak az EU strukturális alapjához benyújtandó projektek megíratásához. A PEA 2003 márciusában ki is írt egy tendert önkormányzati pályázatok elkészítésére. Az egyik győztes az a HRD konzorcium (egy dán cég vezeti), amelynek a K&H Euroconsulting is tagja. A K&H Bank önkormányzati és uniós üzletágát a pénzintézet ügyvezetőjeként Kulcsár Attila alapította 2002-ben, és ő is irányította. (A legtöbb jelentős bank létrehozott hasonló üzletágat, hogy sikerrel vehessen részt az uniós projektek finanszírozásában.) A Miniszterelnöki Hivatalba bejáratos brókert valószínűleg nem érte meglepetésként, hogy 2003 első negyedében a kormány létrehozta a PEA-t. Az alap tevékenységét Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége (Gyurcsány ekkor sportminiszter volt, kormányfővé választása után Dobrev lemondott tisztségéről) irányította mint az NFH "támogatások fogadására történő felkészítésért felelős elnökhelyettese". A K&H Bank - a cégiratok tanúsága szerint - 2003 februárjában bevásárolta magát a Hitesy, Bartucz és Hollai Üzleti Tanácsadó Kft.-be (Hitesy Ágnes a pénzintézet akkori felügyelőbizottságát elnökölte), a későbbi Euroconsultingba. Az adásvételt a bank részéről Kulcsár Attila és Zarnóczi Tibor vezérigazgató jegyezte. Az akvizícióról szóló iratok épphogy befutottak a cégbíróságra, mielőtt a PEA közzétette pályázatát. 2003 júniusában (szintén Kulcsár és Zarnóczi aláírásával) módosítják a bank és az azóta K&H Euroconsulting névre keresztelt cég társasági szerződését: a "kisrészvényes" pénzintézet megkerülhetetlen jogosítványokat kapott, valamint a társaság áttette székhelyét a Lejtő utcába, a K&H Medicina Egészségpénztár székhelyére. Aztán négy nap múlva kirobbant a Kulcsár- botrány, és a bróker júliusban külföldre menekült. Az állam malmai azonban a vártnál is lassabban őröltek. A pályázatok elbírálásának júliusi dátuma decemberre csúszott át, s amikor a végső döntésre rákerült az NFH pecsétje, a Kulcsár-ügy már gőzerővel dübörgött. A K&H euroconsultingos HRD mégis elnyert 4,5 milliárd forintot. A képlet bonyolult: adott egy pályázat, amely csúszik, és a média kereszttüzében vergődik. A PEA-program megjelenése előtt a lapok arról cikkeztek, hogy egyetlen pályázat sem futott be az alaphoz. Igaz, a végső határidő lejárta előtt aztán háromezer pályamű ömlött be a PEA-hoz. Adott hatmilliárd forint is. Ha helyesen költi el a PEA, akkor a pályázatok sok százmilliárd, EU-s támogatásokból származó forintot hoznak az önkormányzatoknak. Ha a PEA inkább viszszazárja a pénzét az "NFH széfjébe", és új pályázatot hirdet, legalább hat hónappal késlelteti a projektek tervének elkészítését, s így a beruházások megvalósulását. Adott ezenkívül két rivális cégcsoport: az egyik a HRD, a másik pedig egy olyan konzorcium, amelynek egyik tagja az MSZP-közeli Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozott. Más esélyes pályázó nem mutatkozik. Adott ugyanis egy szigorú pályáztatási rendszer is - a PEA-tanácsadói tendereket az EU által előírt PHARE-eljárásrend alapján bírálták: minden egyes fázist ellenőrzött az Európai Bizottság illetékes szerve, amelynek jóváhagyása nélkül a magyar szervek egyetlen lépést sem tehettek. A tendereket öt tagból álló köztisztviselői munkacsoport értékelte, a folyamatot az Európai Bizottság által fizetett független ellenőr követte végig, s tapasztalatait kizárólag az EU-nak összegezte. Ebben az értékelési rendszerben mindkét versenyző száz százalékot teljesített. Az döntött, hogy a HRD egy árnyalatnyival, mintegy hárommillió forinttal kevesebbért ígérte elvégezni a feladatot. A PEA-ért felelős elnökhelyettes, vagyis Dobrev Klára információink szerint e szempontokat mérlegelve döntött úgy: a kisebbik rosszat választja, és a HRD cégcsoport kapja a mintegy 4,5 milliárd forintos megbízatást. (A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy a külföldi cégek kasszájába folyik be a summa 70 százaléka, a magyarokat - akik az érdemi munka oroszlánrészét végzik - 30 százalék illeti meg.) Igaz, a nagy biznisz nem maga a tender volt, hanem az, hogy a PEA-hoz beadott projektek kidolgozója tehet javaslatot arra, hogy melyik pénzintézet finanszírozza az EU által majdan támogatandó beruházásokat. Ez ebben az esetben értelemszerűen a K&H lett volna. Bár a Kulcsár-botrány a tender elbírálásakor már javában tombolt, nem hagyható figyelmen kívül, hogy az exbróker már nem a bank vezérkarát erősítette, illetve nem volt köze a K&H Euroconsultinghoz sem. A képlet tehát eleve összetett, s ehhez járult még a megyei belháború, amelyben a Tóth-Karsai páros vélhetően a kormányzati tenderről szóló dossziét lobogtatva próbálja ellehetetleníteni Veresst, a megyei elnököt. A miniszterelnök kényszerhelyzetben nyilván a legkisebb rosszra törekszik. A békési viszály fokozódása azzal fenyeget, hogy a dosszié fedele kipattan. A miniszterelnök előre menekül, és leváltja Veresst a politikai államtitkári posztról, így a Tóth-Karsai csapat úgy érezheti: elégtételt kapott. ---- Dobrev Klára: Nem én döntöttem Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. január 19. "Veress József leváltásának kusza képlete" című, lapunk tegnapi számában megjelent cikkünk a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) Pályázat Előkészítő Alapjának (PEA) egyik tenderével is foglalkozott. Megírtuk benne, hogy e pályázat során 2003 decemberében a PEA több milliárd forintot fizetett ki egy konzorciumnak. (A nyertes cég szinte azonos pályázatot nyújtott be, mint néhány millióval "drágább" riválisa.) A Népszabadság - a rendkívül szigorú bírálati rendet is ismertetve - azt írta, Dobrev Klára, az NFH illetékes elnökhelyettese döntötte el, hogy a két pályázó közül melyik legyen a befutó. Dobrev Klára - lapunk többi információját nem kommentálva - azzal egészítette ki cikkünket: a Phare-programok esetében a központi szerződéskötő egység bonyolította le a közbeszerzési eljárásokat, tehát nem ő döntött. A szervezet nem is az NFH-nál, hanem - akkor még - a Pénzügyminisztériumnál volt. A szerződésekre az unió magyarországi nagykövete mondta ki a végleges áment. Ezért is csúszott a pályázat eredménye a meghirdetett júliusi időpontról decemberre. - Vélhetően azért kötik az egyébként rendkívül sikeres PEA-t a nevemhez - mondta Dobrev Klára -, mert többek között én voltam a kommunikációért felelős elnökhelyettes is, tehát én beszéltem róla. Viszont nem én voltam az, aki dolgozott a programban, vagyis abban a döntésben, hogy a cikkben említett pályázatot melyik konzorcium nyeri, nem volt szerepem.

http://nol.hu/archivum/archiv-391117-203428

https://web.archive.org/web/20170130222518/http://nol.hu/archivum/archiv-391117-203428

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/veress-jozsef-levaltasanak-kusza-keplete

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-01-18 00:00:00

Szennyvíztisztító: a szakértőt is vitatja a Fidesz

http://nol.hu/archivum/archiv-389621

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szennyviztisztito-a-szakertot-is-vitatja-a-fidesz

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-01-05 00:00:00

Vesztegetés, avagy az egzisztenciális biztosíték

Balázs és társa ügyében. Ha a vádemelés után a bíróság bizonyítottnak találja a jogi igazgató bűnösségét, tettéért öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetheti. Az Audi-gyár a nyáron új területet akart venni Győrött. A gyár melletti 60 hektáros, állami tulajdonú, egykoron a honvédség által használt terület eladását a pénzügyminiszter - a vonatkozó előírásoknak megfelelően - előzetesen engedélyezte, így a tárgyalások a nyár közepén megkezdődtek, majd rövid időn belül megfeneklettek, miután az Audi és a KVI jogászai nem tudtak megállapodni arról, hogy kit terheljenek a terület kármentesítésének költségei. Az Audi "tiszta területet akart venni", s garanciát kért arra, hogy ott nincsenek fel nem robbant lövedékek, veszélyes anyagok, vagy ha mégis, azok megsemmisítését, ártalmatlanítását nem a gyárnak kell kifizetnie. Hiába ismételgette a terület egykori kezelője, a honvédség, hogy ott semmiféle lőszer és veszélyes hulladék nincs. Végül abban állapodtak meg, hogy ha mégis szükség lesz kármentesítésre, annak költségei egy meghatározott összegig az eladót terhelik, a fölött a vevőt.Augusztus végén, az egyik - már a megoldás felé mutató - utolsó tárgyalási forduló cigarettaszünetében V-Cs. Balázs, a KVI jogi igazgatója négyszemközti beszélgetést kezdeményezett az Audi delegációvezetőjével. Ekkor V-Cs. azt mondta, tudja, hogy előbb vagy utóbb alá kell majd írnia ezt a szerződést úgy, ahogy azt az Audi képviselői szeretnék. Csakhogy ebből neki még komoly baja származhat. Mivel egy olyan szerződéshez adja a nevét, amely később beláthatatlan nagyságú fizetési kötelezettséget róhat az államra, akár az állásába is kerülhet az ügy. Sőt, nemcsak az ő állásába. V-Cs. - a nyomozás adatai szerint - ekkor hozta először szóba, hogy "egzisztenciális biztosítékként" két Audi A6-os személygépkocsit kér a szerződés aláírásáért; egyet magának, egy másikat pedig egy soha meg nem nevezett "felsőbb vezető" részére. Az Audi képviselője érdemben nem reagált V-Cs. felvetésére. A tárgyalási nap végén azonban haladéktalanul jelentette a történteket a cég vezetőinek. Az Audi másnap hivatalos feljelentést tett a rendőrségen. Később már a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozóitól kapott instrukciók szerint tárgyaltak V-Cs.-vel és társával, a 2002-ben csalásért két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt M. Gáborral, aki az Audik átadásának "zökkenőmentes lebonyolítását" intézte volna. Két megoldást javasolt: az egyik szerint az Audinak egy, V-Cs. és M. által megjelölt cégre kellett volna bíznia a terület kármentesítését, s az elvégzett munkát éppen két A6-os árával kellett volna túlszámlázniuk. A másik szerint a gyár két A6-ossal szponzorált volna egy, a világbűnözés elleni összefogást segítő alapítványt. (A nyomozás adatai szerint az alapítvány képviselői nem tudtak arról, hogy mire használják fel a nevüket, az egész M. magánakciója volt.) Végül az alapítványi konstrukció mellett döntöttek, a rendőrség közbelépése miatt azonban az autókat az alapítvány már nem kapta meg. Az Audi és a KVI tárgyalásai eközben eredményesen befejeződtek, s a területet a gyár törvényesen megvásárolta.

http://nol.hu/archivum/archiv-389112-201546

https://web.archive.org/web/20231108064912/http://nol.hu/archivum/archiv-389112-201546

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vesztegetes-avagy-az-egzisztencialis-biztositek

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-12-30 00:00:00

Fiktív beléptetésekből fiktív botrány?

http://www.nol.hu/archivum/archiv-388788

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fiktiv-beleptetesekbol-fiktiv-botrany

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-12-27 00:00:00

Felfüggesztett börtön Rácz Péternek

Hűtlen kezelés miatt elítélte az úttörőszövetség vezetőjét tegnap első fokon a bíróság. Rácz Pétert több mint nyolcvanmilliós vagyoni hátrány okozásával vádolták.

Tegnap másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és félmillió forint pénzbüntetésre ítélte Rácz Pétert, az úttörőszövetség vezetőjét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt a Budai Központi Kerületi Bíróság. A Fővárosi Főügyészség vádindítványa szerint a Magyar Úttörők Szövetségének ügyvezető elnöke mintegy 82 millió forint vagyoni hátrányt okozott azzal, hogy 1999-ben 14,2 millió forintért adta el a szervezet csillebérci táborának területén fekvő 96,8 millió forint értékű ingatlant. Az ügyészség szerint Rácz szándékosan értékesítette valódi értékénél jóval alacsonyabb áron a területet. Az adásvételben közreműködő értékbecslőt pénzbüntetéssel sújtották. A két vádlott felmentésért, az ügyész az ítéletek súlyosbításáért fellebbezett. Rácz ugyanakkor közölte, hogy felajánlja lemondását a szövetség elnöki posztjáról. A főúttörő ellen 2002 februárjában a fideszes Rogán Antal tett feljelentést, mert álláspontja szerint Rácz a szövetség vezetőinek megtévesztésével értékesítette a csillebérci gyermektábor egyik épületét, illetve a hozzá tartozó telket. Az ingatlant a Bau-Bérc Kft. vehette meg, majd azt az eladótól kapott terveknek megfelelően felújította. Később a házat az úttörőszövetség visszabérelte, és azt az elnök vette használatba. A rendőrség az ismeretlen tettes ellen indult nyomozást 2002 végén bűncselekmény hiányában lezárta, mert álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy a tranzakcióból Rácznak haszna, vagy az úttörőszövetségnek kára származott volna. Rogán panasza alapján az ügyészség az eljárás folytatására adott utasítást. Rácz és egy az értékesítésben közreműködő ingatlanszakértő ellen az ügyészség hűtlen kezelés miatt 2003 augusztusában emelt vádat, de az első tárgyalásra tavaly szeptemberig kellett várni. A főúttörő az eljárás során ártatlanságát hangoztatta, mondván, az úttörőszövetség súlyos anyagi gondokkal küzdött, ezért ebben a helyzetben a vadászház értékesítése felelős és jó döntés volt. Elmondása szerint a kétmilliárd forintra becsült csillebérci tábor egyes részeit 1995 óta árulták, ám a rendezetlen tulajdonviszonyok, a kutatóreaktor közelsége és a kerületi önkormányzat rendezési terve miatt a potenciális vevők visszarettentek. Ebben a helyzetben a különben romos állapotú ingatlan vételára reális volt - jelentette ki Rácz. A bíróság viszont azzal érvelt, hogy a vadászház értékét nem lehet az egész ingatlanegyütteséhez viszonyítva megállapítani. A helyzet pikantériája, hogy a Bau-Bérc Kft.-ben 1999 tavaszán - már a vadászház megvásárlása után - ötvenszázalékos tulajdonrészt szerzett Rácz unokatestvére, míg a cég másik fele egy kínai birtokába került. A bíróság ezzel kapcsolatos kérdésére a főúttörő kijelentette, hogy neki semmilyen szerepe nem volt a rokon cégvásárlásában, a kínait pedig nem ismeri. Csillebérc egyébként ma már nincs a Magyar Úttörők Szövetségének birtokában, mert a bíróság a tábor tulajdonjogának átadásáról szóló ajándékozási szerződést - a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a sportminisztérium 2002 nyarán benyújtott keresete alapján - megsemmisítette. Az ügyben a Fővárosi Bíróság 2004 februárjában hozott első fokon ítéletet, amely szerint a létesítmény kezelői jogával rendelkező KISZ a szerződés megkötése előtt néhány hónappal feloszlott, így a tábor sorsáról sem dönthetett. Ezt a döntést a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta, és a felülvizsgálati eljárás keretében eljáró Legfelsőbb Bíróság sem látott okot annak megváltoztatására.

http://nol.hu/archivum/archiv-388473-200938

https://web.archive.org/web/20231108055816/http://nol.hu/archivum/archiv-388473-200938

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggesztett-borton-racz-peternek

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-12-22 00:00:00

Zsaroló felügyelő

Zsaroló felügyelő Népszabadság • Tudósítónktól • 2005. december 21. Előzetes letartóztatásba, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezték azt a Tolna megyei munkaügyi felügyelőt, aki ellen vesztegetés miatt emelt vádat a megyei főügyészség. A férfi szabályszegésekre hivatkozva irreálisan magas büntetéseket helyezett kilátásba, majd közölte, ettől különböző ellenszolgáltatások esetén eltekint. A vád alá helyezett felügyelő az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség Tolna megyei szervezeténél dolgozott. Feladata annak vizsgálata volt, hogy a vállalkozások betartják-e a munkaviszonyra vonatkozó előírásokat. Egy vagyonvédelmi kft.-nél tartott ellenőrzés során megállapította, hogy a cég két alkalmazottat nem jelentett be. Az ügyvezető igazgatóval való találkozáskor kijelentette, a társaság a mulasztás miatt 4- 16 millió forintos bírságra számíthat, majd utalt arra, némi pénz ellenében hajlandó elsiklani az ügy fölött. Az összeget ötszázezer forintban állapította meg. Ebből kétszázezret meg is kapott, a többi miatt pedig telefonon folyamatosan zaklatta a vagyonvédelmi cég vezetőjét. Amikor látta, hogy ez hatástalan, kitöltött - valótlan tartalommal - egy újabb szabálysértési formanyomtatványt, és ezzel próbálta kicsikarni a fennmaradó háromszázezer forintot. Ekkor azonban az érintett cég első embere a rendőrséghez fordult, amely csapdát állított, így sikerült tetten érniük a munkaügyi felügyelőt. Eközben egy galéria tulajdonosa is feljelentést tett ellene, miszerint hozzájuk betérve is szabálytalanságokat állapított meg, amiért 1-1,5 millió forintos bírságot helyezett kilátásba, majd kinézett magának két tájképet, és utalt rá, ha ezeket elviheti, az ügy el van felejtve. A Tolna Megyei Főügyészség a napokban vádat emelt a férfi ellen hivatalos személy által, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és közokirat- hamisítás bűntette miatt. A volt munkaügyi felügyelő kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.

http://nol.hu/archivum/archiv-388281

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zsarolo-felugyelo

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-12-21 00:00:00

Vizsgálóbizottság pedig kell

http://nol.hu/archivum/archiv-387063

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgalobizottsag-pedig-kell

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-12-10 00:00:00

Teljes átépítés az Orbán-villában

Az exminiszterelnök 2002 májusában vette meg a XII. kerületi, Cinege utca 5. szám alatti házat. A jó fekvésű ingatlan rejtett, az épület az utcáról gyakorlatilag nem fotózható. Ezt bizonyítja, hogy az Orbán család otthonáról mindmáig csupán néhány kerti zsánerkép, egy, a Fidesz elnökének honlapján közzétett homlokzati fotó, és két légi felvétel jelent meg. Az úgynevezett Orbán-bizottság részjelentése szerint a társasházi formában nyilvántartott ingatlanon egy 101 négyzetméteres és egy 82 négyzetméteres lakás állt, továbbá egy 36 négyzetméteres garázs. A három objektumért a legutóbbi választások után 75 millió forintot fizetett a miniszterelnöki rezidenciáról távozni kényszerülő család. A házra költeni is kellett, de a korábbi információk szerint nem túl sokat: Orbán 2005 júliusában, vagyoni helyzetéről beszámolva sajtótájékoztatón közölte, hogy a két lakás egybenyitására, a ház felújítására, 35 négyzetméteres bővítésére - mozgósítva a család minden tartalékát, bankkölcsönt is igénybe véve - mintegy 20 millió forintot kellett költenie, így az 1252 négyzetméteres szabadság-hegyi telken álló 218 négyzetméteres ház értéke 95 millió forintra taksálható. A renoválás és a bővítés részletei azonban mostanra már nem nyilvánosak, az ezeknek köszönhető vagyongyarapodást Orbán Viktor még a képviselőként kötelezően elkészítendő vagyonnyilatkozataiban sem tüntette fel. Igaz, a ház "jogilag még nincs készen", az oda 2003-ban beköltözött család a mai napig nem kért lakhatási engedélyt, ám a bevallás elmaradását inkább az magyarázhatja, hogy az építkezés - és annak költségei - jelentősen meghaladták a korábban közölt mértéket. A Cinege utcai munkák eredményeként - az építőket ismerő forrásaink szerint - összesen mintegy 400 négyzetméteres hasznos területű objektum jött létre. Az épület alsó szintje immár 120 négyzetméteres, s ugyanennyi az első emelet területe is. E fölött egy körülbelül 50 négyzetméteres tetőtér van. A lakhatás céljaira tehát mintegy 290 négyzetméter áll az Orbán család rendelkezésére. A házhoz tartozik továbbá egy húsz négyzetméteres pince, egy csaknem száz négyzetméteres, három kocsi beállását lehetővé tevő garázs, benne egy további tíz négyzetméteres tárolóval, illetve egy kéthelyiséges, harminc négyzetméteres borospince. A kivitelezőkkel igen keményen kellett tárgyalni ahhoz, hogy a mindehhez szükséges munkafázisok és a szükséges anyagok költségeire elég legyen az erre 2005 nyarán megnevezett 20 millió forint. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint csoda, ha ennyi pénzből valamennyi elvégzett munkát finanszírozni lehetett. Információink szerint ugyanis az alapozás bővítése, a falak szigetelése, a válaszfalak áthelyezése, az összes nyílászáró cseréje, a régi lépcső elbontása és új megépítése, a tető teljes cseréje - igaz, a régi cserepek felhasználásával -, az új padlóburkolatok lefektetése, a gépészet, a fűtés korszerűsítése, no és az elmaradhatatlan festés-mázolás is beletartozott a renoválásba. Szakértők szerint piaci áron mindez körülbelül 80-100 millió forintba kerül. Ennek megfelelően a felújított és kibővített szabadság-hegyi ingatlan értéke is jóval több az Orbán Viktor által nyilvánosan becsült 95 millió forintnál - "alsó hangon" is ennek a duplája.

http://nol.hu/archivum/archiv-387786-200312

https://web.archive.org/web/20230528220225/http://nol.hu/archivum/archiv-387786-200312

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/teljes-atepites-az-orban-villaban

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-12-16 00:00:00

„Papa” mégis ártatlan

"Papa" mégis ártatlan Minden vádpont alól felmentették Sándor István alezredest Népszabadság • Fekete Gy. Attila • 2005. december 7. Felülvizsgálati eljárás keretében a Legfelsőbb Bíróság kedden kihirdetett ítéletében minden vád alól felmentette Sándor István alezredest. Az egykori KBI "Papa" fedőnéven ismert volt operatív tisztje milliós kártérítésre készül az állam ellen a letartóztatásban töltött hónapokért. A döntés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Sándor István az ítélet kihirdetése után azt mondta: reméli, hogy minden más, koholt vádakon alapuló eljárás is hasonló véget ér. Védője, Hegedűs László ügyvéd közölte: védencével rövidesen többmilliós kártérítési pert indítanak a magyar állam ellen, miután megfellebbezhetetlenül bebizonyosodott: Sándor István 2000-ben és 2001-ben összesen 163 napot töltött ártatlanul előzetes letartóztatásban. Sándor István ügye 83 évig még államtitok, így sem azt nem tudhatja meg a jog iránt érdeklődő olvasó, hogy pontosan mivel gyanúsították, majd vádoltak még az ORFK szervezett bűnözés elleni szolgálatának egykor olajügyekben és más, a szervezett bűnözéshez kötődő bűncselekményekben nyílt és titkos felderítést is végző alezredest, sem azt, hogy milyen tények, adatok vagy körülmények alapján mondta ki öt évvel az eljárás megkezdése után a Legfelsőbb Bíróság az ártatlanságát. Ami az államtitoksértés bűntettének kockázata nélkül tudható és leírható: Sándor Istvánt 2000. október 29-én, egy nappal előre bejelentett olajbizottsági meghallgatása előtt vették őrizetbe az ügyészségi nyomozók. A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának máig titkosan kezelt adataira és más meg nem nevezett bizonyítékokra hivatkozva azzal gyanúsították meg, hogy százezer forintot vett át egy ismeretlentől, aminek fejében egy bűnöző érdekében közbenjárjon. Gyanúsították rablások és gyilkosságok nyomozásának szándékos akadályozásával is. E szerint: az ORFK tisztjeként egyes, "általa védett" bűnözők érdekében beleavatkozott megyei rendőr-főkapitányságok, budapesti kerületi rendőrkapitányságok eljárásaiba, szándékosan tévútra terelte azokat. Első fokon minden vád alól felmentették Sándort Istvánt, a Fővárosi Ítélőtábla azonban hivatali visszaélésért és hivatalos személy által elkövetett okirat-hamisításért jogerősen 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélte (amit most vissza kell adni a "Papának"). Bűnösségét a korábbi öt vádponttal szemben már csak egy, 1997-es esettel kapcsolatban állapította meg a bíróság. E szerint Sándor 1997 májusában hamis tartalmú jegyzőkönyvet készített, és csatolt a nyomozás irataihoz egy olajügyben fontos bizonyítékokat tartalmazó táska lefoglalásáról. A bíróság megállapította, hogy Sándor egyik későbbi vádlott-társától értesült a táska létezéséről, s arról, hogy abban Vadnai Gáborra, az egyik legnagyobb olajügy, az Energol-per egyik vádlottjára terhelő bizonyítékok lehetnek. Informátora azonban nem akarta, hogy a neve mint a rendőrséget segítő személyé bekerüljön az iratokba, ezért azt kérte, "hagyja ki őt az ügyből". Sándor és informátora végül abban állapodott meg, hogy egy közös ismerősüktől foglalják majd le a táskát. A színlelt rendőrségi akciót 1997. május 5-én a VIII. kerületi Köztársaság téren hajtották végre. Megállítottak egy Jaguárt, amelyben megtalálták a táskát. Később Sándor jelentést írt az akcióról, ám abban sem jelezte, hogy a Köztársaság téri akciót milyen alkuk előzték meg. Ezzel követett el közokirat-hamisítást. Hegedűs László ügyvéd, Sándor István védője már a jogerős ítélet kihirdetésekor jelezte: felülvizsgálatra kéri a Legfelsőbb Bíróságot. Szerinte a táblabíróság két egymástól független cselekménysorból "gyúrt össze egy új bűncselekményt, amelyben aztán el is ítélte védencét", noha az ügyészség az adott összefüggésben sem első, sem másodfokon nem emelt vádat Sándor ellen.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-386686

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/apapaa-megis-artatlan

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-12-07 00:00:00

Vizsgálat Nagykőrösön

Vizsgálat Nagykőrösön Népszabadság • R. A. • 2005. november 29. Két éve immár rendszeresen terítékre kerül a nagykőrösi képviselő-testület ülésein a város csaknem egymilliárd forint értékű ivóvíz-beruházása. A település 2002-ben nyert 980 millió forint címzett támogatást a városi ivóvízrendszer bővítésére. A közbeszerzési eljárás lebonyolítását végző cég kiválasztására a városvezetés bizottságot alakított, amelynek két tagja az eljárás megszüntetését és új pályázat kiírását kezdeményezte. A Kisgazda Polgári Egyesület által delegált Czira Szabolcs polgármester vezette bizottság azonban 2003. július 23-án eredményt hirdetett, és még aznap megkötötték a szerződést a Pro Vital 2000 Kft.-vel a közbeszerzés lebonyolítására. A kivitelező kiválasztása az év végére megtörtént, a tendergyőztes a 931 millió forintot ajánló Vakond Kft. lett. Volt ennél 275 millió forinttal olcsóbb ajánlat is, de a Vakond Kft. fizetési elvárásait kedvezőbbnek ítélték, mert a cég a számla kibocsátását követően 366 napot hagyott annak kifizetésére. A beruházás nem zajlott zavartalanul, a képviselői interpellációk szerint a kivitelező nem az előírásoknak megfelelően, hanem alacsonyabb műszaki tartalommal végezte a vízbekötéseket. A legnagyobb felzúdulást az váltotta ki, hogy a múlt év augusztusában a városvezetés a közgyűlés tudta nélkül módosította a kivitelezővel kötött szerződést, s ebben a 366 napos fizetési feltételt 30 napra változtatták. Ezt követően a képviselők egy vizsgálóbizottság megalakítását kezdeményezték, amely ez év őszére összegezte tapasztalatait. A testület szerint az alacsonyabb műszaki tartalom miatt keletkezett kár mintegy háromszázmillió forint, ezért kezdeményezte a polgármester, az alpolgármester, a város jegyzője és a beruházás műszaki ellenőre fegyelmi felelősségének kivizsgálását. Koltay Zoltán, az MDF helyi elnöke, a vizsgálóbizottság vezetője kérdésünkre elmondta: egyértelmű, hogy a beruházás nem a közbeszerzési eljárásnak megfelelően valósult meg, s a polgármester kihagyta a testületet az őt illető döntésekből. Hozzátette: a nem megfelelően kivitelezett beruházásból további jelentős kára származik majd a városnak, mert mintegy hetven utcában a vízvezeték nem lett védőcsövezve, ezért a csatornahálózat építésekor ezt utólag, pluszköltséggel kell majd elvégezni. A testület a napokban nagy többséggel elfogadta a vizsgálóbizottság jelentését, de végül csak a polgármester és az alpolgármester fegyelmi felelősségének kivizsgálását szavazta meg, a beruházás műszaki ellenőre ellen polgári peres eljárás megindítását javasolta. Kustár Tamás alpolgármester tudósítónknak kijelentette: a beruházás lebonyolításában a városvezetés szabályszerűen járt el, a vizsgálóbizottság jelentésében több tárgyi tévedés is szerepel, a szerződésmódosítást pedig nem kellett testület elé vinni. Hozzátette: valójában egy politikai színjáték zajlik a háttérben, amelynek célja a köztiszteletnek örvendő polgármester és közvetlen munkatársának ellehetetlenítése. Megtudtuk: a városvezetők fegyelmi felelősségéről és az esetleges szankciókról december közepén dönt a nagykőrösi képviselő-testület.

http://nol.hu/archivum/archiv-385690

https://web.archive.org/web/20231108113314/http://nol.hu/archivum/archiv-385690-198334

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgalat-nagykoroson

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-29 00:00:00

Már húsz gyanúsított az egyetemi vesztegetésben

Már húsz gyanúsított az egyetemi vesztegetésben Népszabadság • Debreceni tudósítónktól • 2005. november 25. Összesen húszra nőtt a gyanúsítottak száma abban az egyetemi vesztegetési ügyben, amelynek során előzetes letartóztatásba került P. Gábor, a Debreceni Egyetem nyugalmazott professzora. A gyanúsítottak számának növekedése miatt a nyomozást a napokban 2006 áprilisáig meghosszabbították. Az ügy előzménye: a Debreceni Egyetem természetvédelmi, állattani és vadgazdálkodási tanszékének oktatója - aki idén nyáron egy hónapot töltött előzetes letartóztatásban - a gyanú szerint egyes levelező tagozatos hallgatóktól anyagi és természetbeni ellenszolgáltatást fogadott el sikeres vizsgák biztosításáért és szakdolgozatok elkészítésében való közreműködésért. Az ügyészség szerint a hallgatók - nyáron az ügynek még csak öt gyanúsítottja volt - fejenként több százezer forintot utaltak át a P. Gábor által vezetett alapítvány számlájára, de volt olyan, aki kétmillió forintot fizetett. Az eljárás jelenlegi állásáról Márián Zoltán, a Hajdú-Bihar megyei ügyészségi nyomozóhivatal vezetője tudósítónknak azt mondta: az újabb gyanúsítottak is levelező tagozatos egyetemi hallgatók, akiket azzal gyanúsítanak, hogy tanulmányi előmenetelük érdekében megvesztegették a professzort. Hozzátette: ezekben a hetekben szembesítéseket végeznek, és további iratokat szereznek be. Valamennyi gyanúsított szabadlábon védekezhet.

http://www.nol.hu/cikk/385342/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-husz-gyanusitott-az-egyetemi-vesztegetesben

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-25 00:00:00

Zűrös akták

A FUF-ügy A Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő Kft.-t (FUF) eredetileg a 2B terminál építésére és üzemeltetésére alapították, ám a tulajdonosok - a kanadai Airport Development Corporation és a magyar állam - között megromlott a viszony. A közlekedési tárca 2001-ben előnytelennek ítélte a felek között 1996-ben létrejött, eredetileg 12 évre szóló megállapodást, és jogszabály-módosításokkal a FUF Kft.-t 2002. január 1-jével gyakorlatilag "kitették" Ferihegyről. Az üzemeltetési feladatokkal az újonnan alakított Budapest Airport Rt.-t bízták meg, illetve a FUF-ban lévő 66 százalékos állami tulajdonrész tulajdonosa is BA lett. Válaszul erre a FUF kisebbségi tulajdonosa, az Airport Development Corporation 90 millió dolláros kártérítési pert indított a magyar állam ellen; az első tárgyalásra várhatóan 2006 elején kerül sor. A kanadaiak mellett a FUF is perekre készül saját többségi tulajdonosa, a BA ellen. A FUF szerint ugyanis a BA kamatokkal együtt körülbelül ötmilliárd forint bérleti díjjal maradt adósa, emellett további 2,5 milliárdot követelnek az LRI által tévesen számlázott áfa miatt is. Az elszámolási viták miatt a FUF Kft.-nek még a 2002-es mérlegét sem fogadták el a cégtulajdonosok; emiatt elvileg a BA Rt. sem készíthetett volna konszolidált mérleget, ám például a 2004-es dokumentumban az az indokolás szerepel, hogy az anyavállalatot jogi körülmények akadályozzák döntő irányítási és ellenőrzési jogainak gyakorlásában, ezért a számviteli törvény alapján a FUF Kft.-t nem vonták be a konszolidációba. Egy 2005 első fél évében kezdett APEH-vizsgálat pedig azt tárta fel, hogy a FUF papíron még mindig a Ferihegyi repülőtér üzemeltetésével foglalkozik, a mérlegében például vagyonértékű jogként szerepel a 2-es terminál üzemeltetése. Az APEH álláspontja szerint ezt a vagyonértékű jogot ki kellene vezetni a cég könyveiből, ám a jogi helyzet bizonytalansága miatt a FUF vezetői nem hajlandók erre, inkább a bíróságon akarják elérni a helyzet tisztázását. Annak egyelőre beláthatatlanok a következményei, ha a per végén esetleg olyan jogerős döntés születne, hogy a Ferihegyi repülőteret a Budapest Airport helyett annak leányvállalata, a FUF üzemeltetheti jogszerűen. A telekügy Az úgynevezett telekügy miatt november közepén rendelt el nyomozást a Fővárosi Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt. A főügyészség a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztályát bízta meg a nyomozással, melynek határideje 2006. január 15-e. Hírek szerint az ügyészségi vizsgálat alapjául szolgáló beadvány a menedzsment több tagjára, köztük Hárskuti Jánosra, a Budapest Airport jelenlegi vezérigazgatójára nézve tartalmaz terhelő adatokat, ám a nyomozás során eddig még senkit sem gyanúsítottak meg. A ferihegyi telekügy miatt először Draskovics Tibor, akkori pénzügyminiszter rendelt el vizsgálatot még március elején, miután nyilvánosságra került, hogy az Airport Cargo Development Kft. (ACD) tulajdonosai 2500 és 5000 forint közötti négyzetméterenkénti áron vásárolták fel azokat az ecseri mezőgazdasági területeket, melyek belterületbe vonva, közművesítve, építési engedéllyel már 24 ezer forintot értek a Ferihegyei repülőteret üzemeltető Budapest Airport Rt.-nek. Az állami tulajdonú BA Rt. kétévi tárgyalás, államigazgatási egyeztetés után február elején vette meg bruttó 4,7 milliárd forintért a területet birtokló ACD Kft.-t Hegyi Gábortól, Ötvös Gézától és Szani Jánostól. A pénzügyminiszteri vétó miatt a pénz végül soha nem jutott el a három magánszemélyhez, a már aláírt szerződést felbontották. Maga a telek azonban nagyon is "forrásban van" mivel épp két hónappal ezelőtt a Forrás Rt.-hez tartozó KNB-Fuente Kft. 60 százalékos tulajdonrészt szerzett a területet birtokló Airport Cargo Center Kft.-ben. A Forrás Rt. annak az Arago Rt.-nek a többségi tulajdona, amelyet Leisztinger Tamás irányít. Mellé a telekcégbe beszállt az az Albrecht Ottó is, akinek a nevéhez több nagy üzlet kötődik, nyert már nagyot Leisztingerrel együtt is. A minibuszügy Ez a történet 2003. decemberében kezdődött, amikor a ferihegyi érdekképviseletek sztrájkot szerveztek a minibuszos szolgáltatás kiszervezése, illetve a létszámleépítések ellen. A szakszervezetek akkor azzal érveltek, hogy a kiszervezés nem a cég, hanem néhány előre kiszemelt vállalkozó számára lett volna előnyös, akik az eddig "házon belül" elvégzett munkát külsősként, busás haszonnal végeznék el. Tiltakozó akciókkal akkor sikerült elérniük, hogy a Budapest Airport Rt. nem kötött szerződést a 2003-as pályázaton nyertes Volánbusszal, sőt a BA vállalta, hogy a minibusz-szolgáltatás kiszervezése során "a döntés előkészítésébe a korábbinál nagyobb mértékben vonják be a szakszervezet és az üzemi tanács képviselőit is". A második pályázatot az idén februárban írták ki, melyre hét cég - köztük az Airport Express Kft. - jelentkezett. Az Airport Express Kft.-t tavaly december 1-jén jegyezték be hárommillió forintos tőkével; a társaság székhelyeként Kováts István, a Repülőtéri Minibusz Gépkocsivezetők Szakszervezete (RMGSZ) lakhelye szerepelt a nyilvános cégjegyzékben. A cégtulajdonosok között szerepelt még Kovács Zoltán neve is, aki a Budapest Airport Rt. üzemi tanácsának elnöke. Kovács és Kováts egyébként tagjai a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Rt. felügyelőbizottságának is. Végül a második minibuszos pályázatból sem lett semmi, a szolgáltatás sorsáról a Budapest Airport új menedzsmentjének kell majd döntenie.

http://nol.hu/archivum/archiv-387061-199628

https://web.archive.org/web/20120111073310/http://nol.hu/archivum/archiv-387061

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuros-aktak

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-12-10 00:00:00

Nyomozás indult MTV-szerződésekről

Nyomozás indult MTV-szerződésekről Népszabadság • Haszán Zoltán • 2005. november 22. A Fővárosi Főügyészség hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt nyomozást indított az MTV több szerződése miatt. Ezt Pós Péter volt tévés civil kurátor feljelentése alapozta meg. Pós szeptemberben fordult a kerületi ügyészséghez. Akkor lapunknak elmondta: kapott egy iratköteget, amit átlapozott, és továbbított az ügyészséghez. A feljelentés szerint az általa megismert szerződések célja, hogy "bizonyos személyeket vagyoni előnyhöz juttasson". Az egyik beadvány szerint "vezetékes telefonok ésszerű használatára" vonatkozó tanácsadásra kötött szerződést az MTV Rt. Az MTV volt jogászának mellékelt levele szerint a munka ellenőrizhetetlen, és szükséges lett volna közbeszerzés is, hiszen a szerződés bruttó értéke meghaladja a 10 millió forintot. A második: egy ügyvéddel egy évre szóló szerződést kötött az MTV, óránként 25 ezer forint plusz áfa, valamint teljes költségtérítés ellenében. A feladat tanácsadás volt a tervezett létszámleépítéshez, bár ezt addig házon belül oldotta meg a köztévé. A beadvány felhívja a figyelmet arra, hogy a szerződésben nincs megadva felső összeghatár, tehát, ha az ügyvéd kiszámlázza a napi nyolc órát, akkor a végösszeg évi 60 millió forint is lehet. Egy budapesti ügyvéddel pedig - egyebek mellett a székházépítéssel és közbeszerzéssel kapcsolatos eljárásokban, szerzői jogi, társasági és gazdasági ügyekben tanácsadásra - havi nettó félmillió forintos átalányért szerződött a közszolgálati médium. Első körben az V. és XIII. kerületi ügyészség elutasította a feljelentést bűncselekmény gyanújának hiánya miatt. Pós erre panaszt nyújtott be a Fővárosi Főügyészséghez, újabb szerződésmásolatokkal egészítve ki a feljelentést, például egy, havi több mint kétmillió forintért foglalkoztatott arculattervező megbízásával. A Fővárosi Főügyészség a teljes dokumentáció ismeretében úgy döntött, hogy a hűtlen kezelés gyanúja megállapítható, ezért nyomozást rendelnek el. Az eljárás egyelőre ismeretlen tettes ellen folyik, ám a vizsgált szerződéseket a menedzsment tagjai kötötték.

http://www.nsz.prim.hu/cikk/384913/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozas-indult-mtv-szerzodesekrol

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-22 00:00:00

Felfüggesztett kecskeméti közbeszerzés

Felfüggesztett kecskeméti közbeszerzés Népszabadság • Tudósítónktól • 2005. november 19. Egy pályázati anyag sérülése miatt a kecskeméti önkormányzat felfüggesztette a szennyvízcsatorna-építésre kiírt pályázatát. Az elbírálás további menetéről a Közbeszerzési Döntőbizottság dönt. Kecskemét és három környező település - Kerekegyháza, Ballószög, Helvécia - tízszázalékos önrésszel mintegy hatmilliárd forint uniós pénzt és hárommilliárdos kormányzati támogatást nyert közműfejlesztésre. A pályázat eredményeképpen az ötvenszázalékosan csatornázott megyeszékhelyen és a város agglomerációjának egy részén 2007 végégig szinte teljes mértékben megoldódnak a közműgondok. A beruházásból, amelyben szerepel a városi szennyvíztisztító bővítése és új komposztálótelep építése is, a legnagyobb tételt a csatornahálózat megvalósítása teszi ki. Ez utóbbi beruházás becsült értéke 7,5 milliárd forint. A hálózat építésére meghirdetett közbeszerzési eljárás a hónap közepén érkezett volna el a kilenc pályázati anyag értékeléséhez és elbírálásához. Az eljárást azonban a bontást követően a kecskeméti önkormányzat felfüggesztette, mivel az egyik pályázó a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult jogorvoslatért. Az történt ugyanis, hogy az egyik pályázati anyag eredeti példányának lapjait elengedte a ragasztás. Bár ezen a sérült példányon kívül még további hat fénymásolt pályázati anyag is a bizottság rendelkezésére állt, az esetet jegyzőkönyvezték, a sérült irományt egy zárt dobozba helyezték, és a jogszabályok alapján lehetőséget adtak a benyújtónak az anyag összefűzésére. A bírálóbizottság döntését azonban egy másik pályázó megtámadta, és a Közbeszerzési Döntőbizottságnál kezdeményezte a sérült anyag benyújtójának kizárását az eljárásból. Az önkormányzat ekkor felfüggesztette a közbeszerzési eljárást. Az eset kapcsán rengeteg szóbeszéd terjedt el a városban, egyesek szándékosságot vélnek az eset mögött, mivel egy helyi vállalkozás is tagja annak a konzorciumnak, amelynek pályázati anyagában a lapok szétestek. A szándékosságról szóló feltevéseket dr. Nyirádi Judit, Kecskemét aljegyzője és Vincze Miklós, az önkormányzat projekttel foglalkozó szakembere határozottan cáfolta, mondván, az öttagú, szakemberekből és minisztériumi delegáltakból álló bizottság mellett egy tízfős megfigyelő csoport is jelen volt a tenderdokumentációk bontásánál, s közülük ketten az unió Közbeszerzési Szabályossági Egységének képviselői. Az aljegyző lapunknak elmondta: az önkormányzat jóhiszeműségét jelzi, hogy felfüggesztette az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának meghozataláig, ezzel biztosítva a versenysemlegességet. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnökségén megtudtuk, hogy a napokban döntést hoznak az ügyben, az eljárás azonban tovább húzódhat, mert a döntőbizottság határozata megfellebbezhető. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a kecskeméti csatornafejlesztés nem mentes a politikai felhangoktól. A Fidesz vezette helyi ellenzék szerint ugyanis indokolatlanul magas a 90-120 ezer forint közöttire tervezett lakossági hozzájárulás mértéke. A városvezetés szerint viszont a lakossági önerő ennél kevesebb is lehet, hiszen annak mértéke a vállalkozói ajánlatoktól is függ. Szakemberek szerint ennek következtében a csatornaprojekt kivitelezésében egyfajta árverseny kezdődött, ami a beruházás műszaki tartalmának rovására mehet.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-384651

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggesztett-kecskemeti-kozbeszerzes

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-19 00:00:00

Orbán-bizottság: csak relativitáselmélet

http://www.nsz.prim.hu/cikk/384488/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-bizottsag-csak-relativitaselmelet

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-18 00:00:00

Nyomozás indult a ferihegyi telekügyben

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség az úgynevezett ferihegyi telekügy miatt - értesült a Népszabadság. Varga Jenő ügyészségi szóvivő az ügyről nem kívánt nyilatkozni - így arról sem beszélt, valóban a telekügy áll-e a háttérben -, mindössze annyit közölt: a főügyészség a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztályát bízta meg a nyomozással, melynek határideje 2006. január 15-e. Bár a Magyar Nemzet korábbi értesülése szerint az ügyészségi vizsgálat alapjául szolgáló beadvány a menedzsment több tagjára, köztük Hárskuti Jánosra, a Budapest Airport vezérigazgatójára nézve tartalmaz terhelő adatokat, az ügyészségi szóvivő hangsúlyozta: egyelőre nincs gyanúsított, hűtlen kezelés kísérlete miatt rendeltek el nyomozást, a felelősök személyére ezt követően derül majd fény. (A gyanúsítás már csak azért is kínos lehet majd, mert a légi közlekedésről szóló törvény értelmében nem léphet be a repülőtér területére az, aki bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt áll.) Lapunknak más, meg nem erősített forrás azt állította, hogy az ügyészségi beadványt az úgynevezett ferihegyi telekügy miatt nyújtotta be egy, a nyilvánosságot kerülni kívánó magánszemély. A történtek miatt először Draskovics Tibor akkori pénzügyminiszter rendelt el vizsgálatot még március elején, miután nyilvánosságra került, hogy az Airport Cargo Development Kft. (ACD) tulajdonosai 2500 és 5000 forint közötti négyzetméterenkénti áron vásárolták fel azokat az ecseri mezőgazdasági területeket, melyek belterületbe vonva, közművesítve, építési engedéllyel már 24 ezer forintot értek a Ferihegyei repülőteret üzemeltető Budapest Airport Rt.-nek. Az állami tulajdonú BA Rt. kétévi tárgyalás, államigazgatási egyeztetés után február elején vette meg bruttó 4,7 milliárd forintért a területet birtokló ACD Kft.-t Hegyi Gábortól, Ötvös Gézától és Szani Jánostól. A pénzügyminiszteri vétó miatt a pénz végül soha nem jutott el a három magánszemélyhez, a már aláírt szerződést felbontották, azonban hírek szerint az összeg körülbelül harmada máig ügyvédi letétben pihen. Lapunk informátora szerint nem kizárt, hogy a hűtlen kezelés gyanúját erre alapozták, mivel az adásvétel ugyan nem jött létre, azonban a milliárdos summa immár több mint fél éve letétben pihen. Maga a telek azonban nagyon is "forrásban van", mivel épp két hónappal ezelőtt a Forrás Rt.-hez tartozó KNB-Fuente Kft. 60 százalékos tulajdonrészt szerzett a területet birtokló Airport Cargo Center Kft.-ben ("lánykori nevén" a Airport Cargo Developmentben). A Forrás Rt. annak az Arago Rt.-nek a többségi tulajdona, amelyet Leisztinger Tamás irányít. Bár az ügyészségi nyomozás elrendelése nem túl kedvező hír, vélhetően már nem befolyásolja a Budapest Airport privatizációs pályázatát, melynek eredményét heteken belül kihirdetheti az ÁPV Rt. Az angol BAA, illetve a német Fraport, valamint honfitársa, a Hochtief hétfőn juttatta el pályázatát a privatizációs szervezethez.

http://nol.hu/archivum/archiv-384397-197112

https://web.archive.org/web/20220704061025/http://nol.hu/archivum/archiv-384397-197112

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozas-indult-a-ferihegyi-telekugyben

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-17 00:00:00

Ismétlés, tudás nélkül a vizsgáló finálén

http://www.nol.hu/archivum/archiv-384348

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ismetles-tudas-nelkul-a-vizsgalo-finalen

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-17 00:00:00

Lakáspanamát emleget az erzsébeti Fidesz

Lakáspanamát emleget az erzsébeti Fidesz Népszabadság • Schmidt Gábor • 2005. november 17. Aláírásgyűjtést indított és petíciót készül átnyújtani a XX. kerületi Fidesz a pesterzsébeti képviselői lakáskiutalások miatt Hiller István MSZP- pártelnöknek. Az ellenzéki párt azt kifogásolja, hogy több pesterzsébeti képviselő is kapott korábban bérlakást az önkormányzattól. A Fidesz figyelemfelhívó és tiltakozó röplapokat terjeszt a XX. kerületben, azt követelve, hogy az érintettek adják vissza a kapott bérlakást. A helyi városatyáknak a pesterzsébetiek képviselete lenne a dolguk, nem pedig az, hogy saját maguknak lakást intézzenek - fogalmazott lapunknak Perlaki Jenő XX. kerületi fideszes frakcióvezető, aki 1990 és 1998 között a városrész polgármestere volt. Hozzátette: a kerületi lakásrendelet módosítása nyomán az önkormányzat annak ad bérlakást, akinek csak akar, az értékelési szempontok nem nyilvánosak, nem léteznek várólisták sem. Tavasszal derült ki, hogy több helyi képviselő és tisztségviselő is részesült önkormányzati bérlakás-kiutalásban. Áprilisban a XX. kerületi képviselők munkacsoportot alakítottak, amely szeptember végére készült el jelentésével. A - személyiségi jogok védelme miatt még a polgármestert is csak monogrammal említő - feljegyzésben 1990-ig visszamenőleg húsz kiutalást vizsgáltak meg. A munkacsoport megállapítása szerint 1998-tól napjainkig a lakásbérbeadások jogszerűen történtek. Ebben az időszakban kapott 132 négyzetméteres bérlakást Keszthelyi Zoltán (MSZP), 55 négyzetméteres otthont Fityik György (SZDSZ), 68 négyzetméteres ingatlant Benes Géza (SZDSZ), valamint egy 37 négyzetméteres lakást a szocialista Schercz Gyuláné fia. A munkacsoport 1990 és 1998 között több aggályos, jogsértő ügyre is bukkant, amelyek "az önkormányzat érdekeivel ellentétesen egyéni haszonszerzést szolgáltak". Ezek közé sorolták a helyi ingatlankezelő szervezet vezetőjének, jelenleg a Fidesz műszaki igazgatójaként tevékenykedő Lénárd Imre és felesége lakásügyét. Az önkormányzat szerint, ha felvetődhetett is bűncselekmény gyanúja, az mára már elévült. Lénárd Imre lapunknak kijelentette: a feljegyzésben szereplő, az ő maga és felesége lakáskiutalása is szabályosan, jogszerűen történt, az azokról szóló döntésekben ő nem vett részt. Sajnálatosnak nevezte, hogy a munkacsoport nem hallgatta meg őt személyesen, mert akkor rendelkezésre bocsáthatta volna a lakásügyével kapcsolatos dokumentumokat. A fideszes volt polgármester szerint ezeket az ügyeket azért vették újból elő, mert ő hozta nyilvánosságra az MSZP-s és SZDSZ-es politikusok lakásügyeit, a kerületi koalíció pedig így akart visszavágni. Perlaki elismerte, hogy az ő polgármestersége idején előfordulhattak szabálytalanságok, és lehetett volna jobb az ellenőrzés. Ha voltak is akkoriban gyanús esetek, azok Perlaki szerint az apparátus vagy az ingatlankezelő hibájából történtek. Perlaki Jenő kilátásba helyezte, hogy a szerintük aggályos lakáskiutalások miatt a közigazgatási hivatalhoz és a bírósághoz fordulnak. A fideszes volt polgármester szerint tiszta vizet kellene önteni a pohárba, szerinte arcátlanság, hogy jól menő vállalkozóként is dolgozó helyi képviselők jutnak önkormányzati lakáshoz, miközben a valóban rászorulókat elutasítja az önkormányzat. A Fidesz véleménye változatlanul tévedésen és csúsztatáson alapul - reagált lapunknak Komoróczy László (MSZP) alpolgármester. Emlékeztetett arra, hogy a lakáskiutalásokat vizsgáló munkacsoportban a Fidesz képviselői is részt vettek. Míg a fideszes polgármester idején a kiutalt lakások rövid időn belül magántulajdonba mentek át, a szocialista vezetés alatt csak határozott időre adják bérbe az önkormányzati bérlakásokat. Ha az igénylő történetesen egy képviselő, akkor is ugyanolyan elbírálásban részesül, mint bárki más - hangsúlyozta. | Háromszázmillió forintot fordítana a jövő évi költségvetésből a Fidesz a VII. és VIII. kerületi házak rehabilitációjára - közölte Fónagy János országgyűlési és Kecskés Gusztáv erzsébetvárosi fideszes képviselő. Bírálták a városrész volt és jelenlegi szocialista polgármesterét, amiért a műemléki védettséget élvező, lepusztult városrészek felújításáért semmit sem tettek, csak ígérgettek.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-384374

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lakaspanamat-emleget-az-erzsebeti-fidesz

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-17 00:00:00

Szász Károly ellen már nem nyomoznak

http://w3.nsz.prim.hu/cikk/384226/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szasz-karoly-ellen-mar-nem-nyomoznak

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-16 00:00:00

Pótkiadatás Kulcsár Attila ellen

http://nol.hu/archivum/archiv-384221

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/potkiadatas-kulcsar-attila-ellen

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-16 00:00:00

Nem nyomoznak Keller volt kabinetfőnöke ellen

http://nol.hu/archivum/archiv-383751

https://web.archive.org/web/20231019094514/http://nol.hu/archivum/archiv-383751-196500

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-nyomoznak-keller-volt-kabinetfonoke-ellen

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-11 00:00:00

Budapest: mindenki pénzt követel

Budapest: mindenki pénzt követel Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2005. november 11. Sajátosan értelmezi Demszky Gábor a szabadság eszményét. A szabadságnak ugyanis elsősorban nem a pénzről kell szólnia - mondta tegnap Kupper András, a Fidesz-MKDSZ fővárosi frakcióvezetője. Ezzel arra utalt, hogy a legutóbbi közgyűlésen levették a napirendről azt a pontot, amelyben a főpolgármester vagyonnyilatkozatában megjelölt források jogszerűségét vizsgáltatta volna a Fidesz. Az ellenzék szerint Demszky a Budakeszin lévő ingatlanát családi kölcsönből is vásárolta, s a hitelt később a részben ki nem vett hivatali szabadság kötelező pénzbeni megváltásából, 1,8 millió forintból fizette vissza. Kupper szerint, bár a főpolgármester társadalmi megbízatása négyévente megszűnik, folyamatosnak tekintendő a foglalkoztatási jogviszonya, ha újraválasztják. Így jogszerűen nem váltható meg pénzzel a ki nem vett szabadság. Demszkynek vissza kellene fizetnie ezt a pénzt. Kupper azt kérdezte: miért épít Horvátországban nyaralót az, aki a szabadságát nem veszi ki. Az SZDSZ-frakció szerint Kupper szándékosan akarja félrevezetni a polgárokat, hiszen az alkotmány és a polgármesteri tisztség ellátásáról szóló törvény egyértelműen kimondja: a polgármesterek ki nem vett szabadságát kötelező kifizetni. Fölszólítják Kuppert arra, hogy "a Demszky Gáborra tett korábbi, valótlan kijelentései miatt jogerősen megítélt 500 ezer forint kártérítést fizesse már ki a főpolgármesternek".

http://www.nol.hu/archivum/archiv-383689

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/budapest-mindenki-penzt-kovetel

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-11 00:00:00

Befolyással üzérkedett a volt kampányfőnök

http://www.nol.hu/cikk/383573/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/befolyassal-uzerkedett-a-volt-kampanyfonok

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-10 00:00:00

Újra Tocsik-ügy

Újra Tocsik-ügy Lencsés Károly • 2005. november 10. Még mindig várnunk kell arra, hogy kiderüljön, mi a sorsuk azoknak a szerződéseknek, amelyekért Tocsik Márta nagy port felverve több mint nyolcszázmillió forintos sikerdíjat vett föl 1996-ban. A szakértő a tegnapi tárgyaláson haladékot kért. A per várhatóan februárban folytatódik. A büntetőeljárás Tocsik Márta felmentésével végződött. A Legfelsőbb Bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a jogásznő által kötött és vitatott szerződések a jó erkölcsbe ütköznek, ezért semmisek. Ennek jogkövetkezményeiről kell a Fővárosi Bíróságnak döntenie.

http://www.nsz.prim.hu/voks/cikk/383599/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujra-tocsik-ugy

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-10 00:00:00

Vizsgálóbizottságok hajrában

Tegnap újra a szokásos koreográfia érvényesült: előbb az Orbán Viktor meggazdagodásának körülményeit vizsgáló bizottság ült össze, majd a Gyurcsány Ferenc "érdekkörét" föltárni hivatott testület. Előbbi félbeszakította munkáját, az utóbbiban jelentésháború folyt. Nézzük kronológiailag: "Jogosulatlan előnyt fogadott el évekkel ezelőtt Orbán Viktor és felesége, amikor Mester utcai lakásukat elcserélték a Haris közben lévő korábbi ingatlanjukra - mondta Szabó Zoltán, az Orbán-bizottság tagja. Érvelése szerint Orbánék Mester utcai lakásukat jogosulatlanul cserélték el a Haris közire. Jogosulatlan előnyt biztosított számukra a hivatalnok, aki a cserét jóváhagyta. (...) Az önkormányzat pedig, mielőtt beköltöztek volna, mintegy egymillió forintért újíttatta fel azt a lakást." E kategorikus bejelentés után a bizottság felfüggesztette munkáját, mert Vadai Ágnes elnök azt javasolta: a föltárást akkor folytassák, ha a testület megkapta Orbánék jelenlegi, a XII. kerületben lévő, Cinege úti lakásának felújításával kapcsolatos érvényes építési engedély dokumentumait. A bizottság egyébként még várja Orbán Viktort is, aki, úgy hírlik, a november 16-i ülésre el is megy. Nézzük a délutánt. Ki volt előbb? - mármint kinek a jelentéstervezetét kell tárgyalni? Ez volt az első vitapont a Gyurcsány-bizottság tegnapi, utolsó előtti ülésén, ahol a szembenálló felek többórás vitát folytattak az eddigi megállapítások helytállóságáról - és a napirendről. Vadai Ágnes szerint Tóth Károly (MSZP) nyújtotta be előbb tervezetét, amely szűkszavúan törvényesnek ítéli Gyurcsány Ferenc és cégei ténykedését, megállapítva, hogy a miniszterelnök nem használta fel politikai befolyását vállalkozásai érdekében. A fideszesek ellenben úgy érveltek, Tóth nem kérte saját, "komolytalan" tervezetének napirendre vételét. Döntetlen szavazás nyomán Szijjártó Péter (Fidesz) bizottsági elnök tízoldalasa győzött: saját tervezetét tárgyalták. Ennek lényege: igenis volt összefüggés Gyurcsány "szövevényes kapcsolatrendszere" és családjának meggazdagodása között. - Szijjártó Péter valós tényeket hamis színben tüntet fel - vélte Csiha Judit (MSZP) alelnök, aki a vizsgált tizennégy kérdést és az azokra adott válaszokat, továbbá a hét meghallgatott személy (köztük Gyurcsány, Medgyessy Péter és Draskovics Tibor) által elmondottakat, az azokkal szemben tett megállapítások indoklását hiányolta az anyagból. Tény: a tízoldalas dokumentum megállapításai javarészt egyeznek a vizsgálóbizottság felállításakor elhangzott fideszes vádakkal, viszont nem szerepel arra való utalás a tervezetben, hogy például a Gyurcsány-cégek állami megrendeléseinek elnyerésekor közszereplő volt-e a jelenlegi kormányfő. A testület a jövő szerdán folytatja és le is zárja a vitát; és bár előfordult, hogy egy vizsgálóbizottság két konkurens jelentéstervezetet nyújtott be a parlamentnek, forrásaink megítélése szerint ezúttal kicsi a valószínűsége, hogy az Országgyűlés iratforgalmát akár egyetlen dokumentummal is terhelnék. Vagyis feltételezhető, hogy nem fogadnak el jelentést. Ez az Orbán-bizottság esetében elképzelhetetlen: annak munkájában ugyanis a fideszesek eddig nem vettek részt - a kormánypárti többség garantálja a végeredményt. Jelentés jelentés hátán - Elnapolták a szavazást

http://nol.hu/archivum/archiv-383589-196347

https://web.archive.org/web/20170210100933/http://nol.hu/archivum/archiv-383589-196347

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgalobizottsagok-hajraban

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-10 00:00:00

Ki követett el törvénysértést?

Ki követett el törvénysértést? Népszabadság • Debreceni tudósítónktól • 2005. november 9. Az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke, Cser Ágnes a napokban levélben szólította föl a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnökét, hogy ne avatkozzon be a megyei önkormányzat fenntartásában működő debreceni Kenézy Gyula Kórház- rendelőintézet irányításába, a kórház főigazgatóját pedig levelében arra kérte, hogy ne kövessen el törvénysértést és ne szüntesse meg Weisz Péter gazdasági igazgató vezetői megbízatását. Az ügy előzménye: G. Kiss Gyula, a Kenézy kórház főigazgatója a közelmúltban visszavonta Weisz Péter vezetői megbízatását, amit azzal indokolt, hogy a közelmúltban súlyos pénzügyi és számlavezetési hiányosságokat tártak fel a kórház gazdálkodásában. Weisz Péter - aki az EDDSZ tagja - munkaügyi bírósághoz fordult, mert szerinte az ő munkáltatója nem a főigazgató, hanem a megyei közgyűlés. Cser Ágnes úgy véli: Weisz Péter munkáltatója a megyei közgyűlés, ezért szerinte a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnöke, Juhászné Lévai Katalin szocialista parlamenti képviselő törvénytelenül járt el, amikor Weisz Péter személyi dokumentációját megküldte a kórház főigazgatójának. Szerinte törvénytelenül járt el G. Kiss Gyula főigazgató is, akinek nem lett volna joga a gazdasági igazgató vezetői megbízásának visszavonására. Juhászné Lévai Katalin az üggyel kapcsolatban tudósítónknak azt mondta: a parlament idén úgy módosította az egészségügyi törvényt, hogy a megyei fenntartásban működő kórházak vezetőhelyetteseinek - beleértve a gazdasági igazgatót is - a jövőben nem a megyei közgyűlés, hanem a kórházi főigazgató a munkáltatójuk. Rendkívüli megyei közgyűlés összehívását tervezi a debreceni Kenézy Gyula Kórház-rendelőintézet laborja körüli ügyek megtárgyalására a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat elnöke. A fenntartó megyei önkormányzat azért indított vizsgálatot, mert a kórházban közbeszerzést írtak ki a labor működtetésére, ám az intézmény főigazgatója a közbeszerzés nyertesével - egy ÁNTSZ- engedély hiányára hivatkozva - hamarosan felmondta a szerződést és ismét az addigi üzemeltetőt bízta meg a labor működtetésével. A nyertes cég kártérítést követel.

http://www.nsz.prim.hu/cikk/383418/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-kovetett-el-torvenysertest

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-09 00:00:00

Két év elég volt a parkolópályán

http://www.nol.hu/archivum/archiv-383415

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-ev-eleg-volt-a-parkolopalyan

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-09 00:00:00

Belvárosi hitelcsata

http://nol.hu/archivum/archiv-383008

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/belvarosi-hitelcsata

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-04 00:00:00

Tescótól félnek a Hegyvidéken

Tescótól félnek a Hegyvidéken A lakosság akarata ellenére záratta be a XII. kerület a Pagony utcai Plust Csordás Lajos • 2005. november 5. Nem akarnak bevásárlóközpontot a XII. kerületi Pagony utcába a környék lakói. Háromszázötven aláírást is gyűjtöttek ennek érdekében, miután tudomásukra jutott, hogy a Pagony utcai volt Plus ABC-t az önkormányzat a Tescónak adta bérbe. Attól félnek, hogy az élelmiszerbolt helyére nemsokára hatalmas hipermarket épül, ami zavarja majd a környék nyugalmát. A lakosság kérését azonban nem vették figyelembe, a testület pályáztatás nélkül a Tescót bízta meg a bolt üzemeltetésével. A Plus Kft.-vel érdemben nem tárgyaltak a további bérletről. Az ABC november 1-jén bezárt. A honvédségi lakótelephez tartozó Plus ABC-ről áprilisban egyezett meg a kerület az addigi tulajdonos Honvédelmi Minisztériummal, eszerint az 118 millió forintért a XII. kerület birtokába kerül. Az önkormányzat már ekkor tárgyalásokat kezdeményezett a Tesco Global Áruházak Rt.-vel, ám az ügyben összehívott lakossági fórumokon kiderült, a környékbeliek jelentős része nem akarja a Tescót. Pályázatot követeltek és azt, hogy megismerhessék a pályázók ajánlatait, majd kinyilváníthassák véleményüket arról, kit szeretnének a lakókörnyezetükben lévő bolt üzemeltetőjének. Pályázatot azonban nem írtak ki. A testület július végén tárgyalta az üzemeltető kijelölésének ügyét. Ekkorra már háromszázötven aláíró tiltakozott a Tesco Pagony utcai megjelenése ellen. Mitnyan György polgármester javaslatára a Fidesz- és MIÉP-képviselők alkotta többség ennek ellenére elfogadta, hogy a következő tizenöt évben a helyiséget a Tesco bérelje, s azon túl még tíz évre opciós jogot szerezzen. A Tesco a havi hárommilliós bérleti díj mellett azt is vállalta, hogy az ABC épületét átalakítja, vagy helyette újat épít, azzal a feltétellel, hogy az épület alapterülete nem nő, és az új építmény is az önkormányzat tulajdona lesz. Bérbeszámítási vagy megtérítési igényt az önkormányzattal szemben nem támaszt. Vállalja továbbá, hogy árukészlettel hozzájárul a megnyitandó kerületi szociális bolt működéséhez. A környékbeliek aggodalma ellenére nem szokatlan ez az üzletméret a Tescótól, külföldön, sőt Győr környékén is vannak ekkora boltjai. Az egyik helyi lapnak nyilatkozó Tesco- szóvivő elmondta, maximum ezer négyzetméter alapterületű lesz az átalakítás után az áruház. Mellesleg ez nagyobb a mostaninál. A boltot nyolc éve működtető Plus Kft. hasonlóan jó feltételeket tartalmazó ajánlattal állt elő - közölte a cég a helyi sajtóban megjelent nyílt levelében. A Plus két éve készül az épület átalakítására, magas tetőssé tételére, engedélyezési tervei a polgármesteri hivatalban várakoznak. Megoldották volna a buszvégállomás indítóhelyiségének kialakítását, s ők is hozzájárultak volna a szociális bolt működtetéséhez. Mellettük szólt, hogy a lakosság jobban bízik bennük. A testület mégis a konkurenst választotta. Hogy miért, arra nincs válasz. A bolt egy hete zárva tart. Több száz ember, köztük sok nyugdíjas kénytelen messzebbre utazni, távolabbról cipekedni a napi bevásárlás miatt. Lakossági fórumot tart hétfőn délután fél hattól az ABC ügyében Mitnyan György polgármester és a Tesco képviselője. Helyszín: a Pagony utca és a Fodor utca sarkán található Piros óvoda.

http://www.nsz.prim.hu/budapest/cikk/383061/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tescotol-felnek-a-hegyvideken

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-05 00:00:00

Kulcsár tanú lesz Répássy és Jegesy perében

Jegesy András ügyvéd, Lamperth Mónika belügyminiszter férje azért fordult bírósághoz, mert szerinte Répássy képviselő egy sajtótájékoztatón megsértette jó hírnevét, amikor a többi közt azt állította, hogy "szívélyes kapcsolatot" ápolt Kulcsár Attilával. A másik alperes a Magyar Nemzet kiadója. Jegesy András szerint az újság visszaélt a képmásával, amikor fényképeket közölt róla, amint Kulcsár Attilával, pohárral a kezükben, egymás mellett láthatók. Répássy Róbert kitart amellett, hogy értékítéletet fogalmazott meg, amikor Kulcsár Attila ügyészségi vallomása, valamint a Magyar Nemzetben megjelent fényképek alapján szívélyesnek nevezte Kulcsár és Jegesy kapcsolatát. A képviselő közlése szerint: Jegesy András valójában azt akarja számon kérni rajta, amiket Kulcsár Attila állított, és amik egyébként korábban már több médiumban is megjelentek. Jegesy András szerint viszont Répássy közlése már a tényállítás kategóriájába tartozik. Ügyvédje pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy egy kapcsolat mindig "kétpólusú", így nem lehet jelentősége annak, hogy Kulcsár Attila mit állít korábbi viszonyáról a felperessel. A felperes szerint továbbá a lapban közölt koccintós fényképet megvágták, valójában nem csak ők álltak a képeken, hanem tízen, így a többi közt mellette állt ügyvédtársa, Pallos Dénes is. Közölte azt is: nem tudott arról, hogy lefényképezték a Britton cég egyik rendezvényén. Jegesy András azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg: Répássy Róbert kijelentéseivel jelentős érdeksérelmet okozott neki, így a többi közt számos megbízást visszavontak tőle az ügyfelei.

http://nol.hu/archivum/archiv-382961-195770

https://web.archive.org/web/20170206074031/http://nol.hu/archivum/archiv-382961-195770

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-tanu-lesz-repassy-es-jegesy-pereben

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-04 00:00:00

Nagyenyed utca és a turul árnyéka

Budán, a Nagyenyed utca 14.-ben eddig tizenegyen haltak meg, mióta a bérlők kiköltöztetése körüli hercehurca elkezdődött - mondja az egyik lakó. Őket nem kell kártalanítani a kerületnek, az ő problémájukat már nem kell megoldani. Vajon erre vár a polgármester a még el nem költöztetett lakók esetében is? - teszik fel magukban a kérdést. Tizenöt éves történet ez már. A három bontásra ítélt ház azóta várja a sorsát. És várják azok is, akik még itt élnek. A három szanálásra szánt épület 214 lakásából legalább harmincat laknak még, s a bérlők most nem tudják, mi lesz velük. Ők maradtak a végére, ők azok, akiknek a kerület eddig nem tudott megfelelő csereingatlant biztosítani. Attól félnek, a polgármester majd életveszélyessé nyilváníttatja a házakat, ők pedig szükséglakásokba kerülnek, nem lesz választásuk. Ez lesz a végső megoldás, a házaikat ugyanis már eladta a kerület, és a vevő nyilván nem akar sokat várni a bontással. Tavaly a Nagyenyed utca három régi épületét, a 8.-at, a 10-12.-t és a 14.-et egymilliárd forintért megvásárolta a német-magyar érdekeltségű Terra Office Center Kft., hogy lebontsa őket, s helyükön iroda- és lakóházakat építsen. A vételár felét tudomásunk szerint már kifizette, s év elején Mitnyan György polgármester úgy nyilatkozott, október 31-ig ebből a pénzből reményeik szerint sikerül megoldani a lakók elhelyezését. A kiköltöztetés azonban nem ért véget, a tél előtt valószínűleg már nem is fog. Egy hölgy a 14. szám harmadik emeletén már pakol. Hol kapott lakást? - kérdem. - Sehol, csak nem akarom, hogy váratlanul érjen, ha menni kell - válaszolja. Neki is, mint itt mindenkinek, megvan a saját kálváriája az önkormányzattal. Stációit dossziényi iratból lehet nyomon követni. Az önkormányzat által felajánlott felújítatlan pincelakások és nyaralók elfogadhatatlanok voltak, amelyeket viszont ő nézett ki magának, annak árát a kerület sokallta. Tudja, hogy voltak nála szerencsésebbek, akiknek előre felújíttatták a felkínált lakást. Neki nem. Miért? - teszi fel a kérdést. Ő maga nem képes felújításba fogni kis nyugdíjából. Írt levelet a belügyminiszternek, a közigazgatási hivatalnak: sehol sem vették komolyan. Talán mert nem volt elég artikulált a fogalmazása: "förmedvénynek" és "rettenetesnek" nevezte például a Patkó utca 14.-ben neki felkínált lyukat - amit egyébként már vagy tíz Nagyenyed utcainak próbáltak elpasszolni. A Nagyegyed utca 12.-ben egy idősebb hölgy azért lakik még mindig itt, mert nem volt hajlandó elfogadni a mostani lakásánál jóval kisebb alapterületűt. Egy fiatalabb hölgy a 8.-ból mesélte, milyen elképesztő lyukakat látott, melyeket csereként ajánlottak neki. Úgy tűnik, a kerület a legrosszabb lakásaitól akar megszabadulni, ezeket akarja rásózni a Nagyenyed utcaiakra. Év elején a polgármester még azt mondta, senki sem kerül rosszabb lakásba, aki elfogadja a cserét. A lakók mást tapasztaltak. Most a polgármester nem kívánt nyilatkozni, pedig két hónapja hetente kértünk tőle időpontot. A lakók is panaszolják, lehetetlen bejutni hozzá.

http://nol.hu/archivum/archiv-382917-195726

https://web.archive.org/web/20170210051550/http://nol.hu/archivum/archiv-382917-195726

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagyenyed-utca-es-a-turul-arnyeka

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-31 00:00:00

A közgyűlés is vizsgálná a kórházat

Az ügyhöz kapcsolódik, hogy a napokban G. Kiss Gyula, a Kenézy kórház főigazgatója visszavonta Weisz Péter gazdasági igazgató vezetői megbízatását. Weisz Péter tudósítónknak úgy fogalmazott: mondvacsinált indokkal távolították el tisztségéből, az igazi ok szerinte az, hogy nem értett egyet a laborügyben hozott döntésekkel. Úgy véli, ezek során a kórház főigazgatója törvénytelenül és egyoldalúan járt el. Weisz Péter munkaügyi bírósághoz fordul, mert szerinte az ő munkáltatója nem a főigazgató, hanem a megyei közgyűlés. A vezetői megbízás visszavonását G. Kiss Gyula főigazgató érdeklődésünkre azzal indokolta, hogy a közelmúltban súlyos pénzügyi és számlavezetési hiányosságokat tártak fel a kórház gazdálkodásában. Mint mondta, döntésében nem játszott szerepet a laborügy, hiszen annak vizsgálata még nem zárult le.

http://nol.hu/archivum/archiv-382673-195501

https://web.archive.org/web/20240128062016/http://nol.hu/archivum/archiv-382673-195501

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kozgyules-is-vizsgalna-a-korhazat

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-02 00:00:00

Deutsch hallgatott Gyurcsányra és az ügyészséghez fordult

A fideszes politikus korábban úgy nyilatkozott a "legrövidebb időn belül" feljelenti Gyurcsány Ferencet, miután úgy látja, a Szalay utcai ingatlan visszabérlésére kötött szerződés semmis, így van polgári eljárásra okot adó körülmény, a Szalay utcai ingatlanok eladásával kapcsolatban pedig az eddig megismert dokumentumok azt támasztják alá, hogy "bűncselekmény elkövetésének a gyanúja" vetődik fel. Deutsch Tamás egy sajtótájékoztatóján azt is elmondta: 1995 januárjában az állam eladta a Szalay utcai ingatlant Gyurcsány cégének, és még áprilisában az állam tulajdonában lévő Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. 10 évre visszabérelte azt. Deutsch Tamás szerint azonban a visszabérlésről szóló szerződést 1995. április 4-én Gyurcsány Ferenc az Országgyűlési Képviselői Klub egyesületi titkáraként írta alá, csakhogy az egyesület ebben az időpontban jogilag nem létezett, hiszen annak bejegyzésére csak később, 1995. május 15-én került sor. Gyurcsány Ferenc tehát egy nem létező jogi személy nem létező képviselőjeként járt el, így az aláírt szerződés semmis - mondta a politikus. A fideszes honatya szerint a miniszterelnök október 12-i parlamenti bizottsági meghallgatásán kiderült, hogy a kormányfő tulajdonában lévő Altus Rt.-nek a Szalay utcai ingatlannal kapcsolatos ügyletei legkevesebb 247 millió 800 ezer forinttal gazdagították Gyurcsány Ferencet és cégét az állam rovására. Gyurcsány Ferenc a bizottsági meghallgatáson azt válaszolta: a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából is több értékbecslés készült. A társasházzá történő átalakításhoz használt értékbecslést (a MeH megbízásából elvégzett munka során) egy olyan szakértő készítette, akit az Altus Rt. bízott meg - tette hozzá a kormányfő. Egy ingatlannak az értéke felújítás előtt és után eltérhet egymástól - magyarázta azt a tényt, hogy az első ingatlanbecslés során miért 16 millió 40 ezer forintra értékelték az emeleti ingatlanokat, majd a felújítás után miért lett ez az érték 45 millió háromszázezer forint. Deutsch Tamás akkor azt közölte: amint "ezerszázalékosan" megbizonyosodnak, arról, hogy valóban bűncselekmény történtek, akkor megteszik a "szükséges jogi lépéseket". A politikus kifogásolta azt is, hogy a kormányfő a vizsgálóbizottság előtt azt mondta, a felesége, Dobrev Klára tulajdonában lévő Szemlőhegy utcai lakóingatlan hasznosítási jogát ellenérték nélkül bocsátotta a kettejük által létrehozott Fittelina Kft. rendelkezésére, azonban a szerződésből az derül ki, hogy a miniszterelnök felesége nem veszi fel készpénzben a mellékszolgáltatása értékeként megjelölt 16 millió forintot, hanem ez Dobrev Klára üzletrészének értékét növeli, és így az éves nyereség felosztása során teremt számára kedvező részesedést. Az Apró-Gyurcsány érdekkör milliárdjainak titkait vizsgáló parlamenti bizottság október 12-én hallgatta meg a miniszterelnököt, aki - miután Deutsch Tamás kijelentette, hogy a kormányfő egy ingatlanüggyel kapcsolatos kérdésekre adott válasza "bűncselekmények elkövetésének a gyanúját veti fel" - úgy reagált: "ne késlekedjen, jelentsen fel holnap, kezdjen ellenem rendes, jogszerű eljárást".

http://nol.hu/archivum/archiv-382750-195574

https://web.archive.org/web/20170210100927/http://nol.hu/archivum/archiv-382750-195574

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/deutsch-hallgatott-gyurcsanyra-es-az-ugyeszseghez-fordult

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-02 00:00:00

Deutsch bátor és „bejelent”

Október közepén parlamenti bizottsági meghallgatásán Gyurcsány Ferenc szólította fel Deutsch Tamást, hogy "legyen bátor, jelentse fel" - miután a fideszes politikus az "Apró- Gyurcsány-érdekkör meggazdagodását" vizsgáló testület ülésén hosszasan kérdezte a miniszterelnököt a Szalay utcai ingatlanokról. Gyurcsány Ferenc egyik cége, az Aldo Kft. 1994-ben ugyanis 16 millió forintért vette a Szalay utca 4. szám alatt ingatlant a Miniszterelnöki Hivataltól; 1995-ben pedig az Altus Rt. vásárolta meg 6,64 millió forintért az Országgyűlési Képviselői Klub 319 négyzetméteres területét - szintén a Miniszterelnöki Hivataltól. Deutsch állítja: kettős értékbecslést készítettek, hogy a jelenlegi kormányfő számára előnyösebb helyzet alakuljon ki, később pedig az állam visszalízingelte az ingatlanokat. Az MSZP szóvivője arra figyelmeztetett: a Legfőbb Ügyészség már megvizsgálta a Fidesz vádjait, és sem törvénytelenséget, sem a jó erkölcsbe ütköző mozzanatot nem talált az ügyben. Deutsch Tamás úgy látja, polgári és büntetőperrre is szükség lehet

http://nol.hu/archivum/archiv-382661-195489

https://web.archive.org/web/20051104060436/http://www.nol.hu/cikk/382661/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/deutsch-bator-es-abejelenta

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-02 00:00:00

Ötszáz orvos válhat gyanúsítottá

http://www.nsz.prim.hu/cikk/382499/

https://web.archive.org/web/20070326030719/http://www.nsz.prim.hu/cikk/382499/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/otszaz-orvos-valhat-gyanusitotta

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-29 00:00:00

Kisgazdaügyek bíróság előtt

http://nol.hu/archivum/archiv-382293

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kisgazdaugyek-birosag-elott

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-28 00:00:00

A szőlőbizottság szerint Orbán befolyásolta a társaságot

A bizottság - amelynek munkájától a Fidesz távol marad - igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor részt vett-e a felesége és baráti társasága által létrehozott gazdasági társaság ülésén, és befolyásolta-e a társaság tagjainak döntését. Herényi Károly (MDF) egyetlen szavazásban sem vett részt. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az MTI-nek azt mondta: a szerdai vizsgálóbizottsági ülés is azt bizonyítja, hogy "a szocialisták politikai megrendelésre dolgoznak, s Orbán Viktor ellen lejárató kampányt folytatnak". Vadai Ágnes elnök terjesztette elő a részjelentést

http://nol.hu/archivum/archiv-382180-195028

https://web.archive.org/web/20231109080431/http://nol.hu/archivum/archiv-382180-195028

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-szolobizottsag-szerint-orban-befolyasolta-a-tarsasagot

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-27 00:00:00

Medgyessy a vizsgálók előtt: móka, vallatás

Medgyessy a vizsgálók előtt: móka, vallatás Népszabadság • Nyusztay Máté • 2005. október 27. Felhasználta-e miniszterelnöki tanácsadói tisztségét a cégeit érintő állami döntések befolyásolására Gyurcsány Ferenc? - erre a kérdésre igyekezett választ kapni Medgyessy Péter volt kormányfőtől az Apró-Gyurcsány-érdekkör feltárását célul tűző parlamenti bizottság. Medgyessy és az MSZP-sek szerint a válasz egyértelmű: nem. Majdnem egy órán át faggatták Medgyessy Péter volt miniszterelnököt egykori tanácsadója, Gyurcsány Ferenc és családtagjai állami ténykedéséről az Apró- Gyurcsány-érdekkört föltárni hivatott vizsgálóbizottság tagjai. A meghallgatás annyiban különbözött az előzőektől, hogy Szijjártó Péter (Fidesz), a bizottság elnöke ezúttal kínosan ügyelt arra, hogy a kormánypárti tagok is szót kaphassanak, illetve ezúttal az ülésen már egy jelentéstervezettel is előrukkoltak - némi meglepetésre - a szocialisták. E kétmondatos dokumentum szerint Gyurcsány Ferenc törvényesen végezte munkáját vállalkozóként, miként cégei is a jogszabályoknak megfelelően jutottak állami forrásokhoz. A jelentéstervezetről nem döntöttek, annak tömör megállapításait az ellenzék nem fogadta el. Medgyessy Péter a tegnapi meghallgatáson egy fideszes kérdésre válaszolva nem tartotta sem erkölcsileg, sem jogilag kifogásolhatónak azt, hogy Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára egykoron a kabinetfőnökeként dolgozott, Apró Piroska (Dobrev édesanyja) pedig állami cégekben töltött be felügyelőbizottsági, igazgatótanácsi posztot, míg Gyurcsány maga Medgyessy tanácsadója volt. A Gyurcsány család "kirobbanó sikerét" firtató Balsay Istvánnak (Fidesz) válaszolva Medgyessy jelezte: Gyurcsány Ferenc nem kapott juttatást a munkájáért, kinevezésekor ráadásul a családtagjai lemondtak a tisztségükről, noha ezt ő maga nem helyeselte. Szijjártó Péter Kiss Elemér volt kancelláriaminiszter példáját hozta fel: miniszterelnökként ugyanis Medgyessy Péter ellenezte, hogy Kiss volt ügyvédi irodája szerződésben állt a Malévval. Megemlítette, hogy Gyurcsány Ferenc Altus Rt.-je havi egymillió forintos helyiségbérleti szerződést kötött az állami közlönykiadóval. Ez azonban, miként Tóth Károly (MSZP) is emlékeztetett, 1995-ben történt. Medgyessy a szerződést nem kifogásolta, de nem is hallott róla. Szijjártó szerint viszont tudnia kellett volna, hiszen erről Gurcsány Ferenc sajtótájékoztatón számolt be. Medgyessy ekkor korrigálni kényszerült: azt mondta, valóban értesült a szerződésről. Csiha Judit (MSZP), a bizottság alelnöke végül felolvasta a legfőbb ügyész levelét, amely szerint az Altus állami szerződései törvényesek - ezzel igyekezve lezárni a kormányoldal szerint parttalan vitát. Erre Szijjártó arról kezdte faggatni az egykori kormányfőt, miért mondta lemondásakor, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Medgyessy elhárította a kérdést, mondván: ez nem tartozik ide. A lankadó vagyonvizsgálók végül bohózatba fullasztották az ülést. Előbb a szocialisták fakadtak nevetésre, amikor Balsay István a Gyucsány család havi jövedelméről kérdezte Medgyessyt, majd az ellenzékiek kezdtek hahotázni, amikor Tóth Károly kezdte bosszantani Szijjártót az 1995-ös Altus-szerződéssel kapcsolatban, mondván: "Én megvédeném az elnök urat, nem olyan tudatlan ő, mint a kérdéseiből kiderül." Medgyessy erre - szintén mosolyogva - kifejezte abbéli reményét, hogy Tóth Károly őt nem fogja megvédeni. Ennyiben maradtak.

http://nol.hu/archivum/archiv-382178

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/medgyessy-a-vizsgalok-elott-moka-vallatas

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-27 00:00:00

Bizottságilag hitelesített ÉS-iratok

http://nol.hu/archivum/archiv-382007

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bizottsagilag-hitelesitett-es-iratok

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-26 00:00:00

Rejtő ellen nem nyomoznak?

Rejtő ellen nem nyomoznak? Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2005. október 26. A Legfőbb Ügyészség a K&H-üggyel kapcsolatban jogerősen elutasította a K&H Equities panaszát Rejtő E. Tibor vonatkozásában - ezt a bank volt vezérigazgatójának ügyvédje adta hírül tegnapi közleményében. Mint ismeretes, a brókercég szeptember elején javasolt további nyomozást - többek között Rejtő E. Tibor személyét is érintve -, mert álláspontja szerint "nyilvánvaló az eltérés a cég által feltártak és a hatóságok megállapításai között az egyes személyek visszaélésekkel kapcsolatos felelősségéről". A Legfőbb Ügyészség a K&H Equities Rt. által bejelentett panaszt Rejtő E. Tibor vonatkozásában elutasította, mellyel szemben további jogorvoslatnak nincs helye - olvasható a tegnapi közleményben. E szerint az ügyészség megállapította, hogy a korábbi gyanúsítással ellentétben Rejtő E. Tibornak a K&H Equities Rt.-nél elkövetett sikkasztásból anyagi előnye nem származott. Miként arról korábban már beszámoltunk, a K&H Equities szeptember elején benyújtott anyaga a bank korábbi vezérigazgatójára, Rejtő E. Tiborra, valamint a Betonút Rt. többségi tulajdonosára, Dunai Györgyre vonatkozott. Varga Jenő, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az MTI-t hétfőn arról tájékoztatta: a Fővárosi Főügyészség részben helyt adott a beadványnak, és a nyomozás folytatását rendelte el. Ez e szerint Dunai Györgyöt érinti.

http://nol.hu/archivum/archiv-382006

https://web.archive.org/web/20231026023911/http://nol.hu/archivum/archiv-382006-194878

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rejto-ellen-nem-nyomoznak

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-26 00:00:00

Új bizonyítékok a K&H-ügyben?

Új bizonyítékok a K&H-ügyben? Népszabadság • Fekete Gy. Attila • 2005. október 25. Az ügyészség szerint új bizonyítékok kerültek elő a K&H ügyben, amelyek ellenőrzésére újabb nyomozást kell indítania a rendőrségnek. A Fővárosi Főügyészség részben helyt adott a K & H Equities Rt. panaszának, amit még szeptemberben, a brókerbotrány vádiratának nyilvánosságra hozatala után nyújtott be az ügyészségnek - tájékoztatta a Népszabadságot Varga Jenő, a főügyészség szóvivője. A K & H Equities Rt. azért fordult az ügyészséghez, mivel a nyomozás és a bank belső vizsgálatának megállapításai között számos kérdésben jelentős eltérés volt, továbbá azért, mert a nyomozó hatóságok néhány esetben olyan gyanúsítottakkal szemben is megszüntették az eljárást, akiknek a bűnössége - legalábbis a bank birtokában lévő bizonyítékok alapján - felvethető lett volna. Varga Jenő azt mondta: a K & H Equities panaszában új bizonyítékok jelentek meg, amelyek ellenőrzését a folyamatban lévő, elkülönített nyomozások keretében kell elvégeznie a rendőrségnek. Emlékeztetőül: amikor az ügyészség bejelentette, hogy Kulcsár Attila és húsz vádlott-társa ügyében benyújtották a vádiratot a Fővárosi Bíróságnak, azt is közölték, hogy a brókerbotrány hozadékaként hét elkülönített eljárásban még folytatódik a nyomozás, ezek kimenetele azonban a vádiratban felsorolt bűncselekmények megítélését nem befolyásolja. Varga Jenő szerint azok az - egyelőre ellenőrzés alatt lévő - új bizonyítékok, amelyekre a K&H Equities panasza nyo-mán derült fény, a már benyújtott vádiratot nem érintik. Az, hogy az új bizonyítékok alapján lesznek-e új gyanúsítottjai a már amúgy is igen szövevényes ügynek, Varga Jenő szerint csak a nyomozás befejezése után derül ki. Nyomozati érdekekre hivatkozva a főügyészség szóvivője nem kívánta megnevezni a kérdéses bizonyítékokat, nem cáfolta azonban azt a felvetésünket, hogy eddig a brókerüggyel összefüggésben - a büntetőeljárás keretében - el nem bírált okiratok kerülhettek a hatóságok birtokába.

http://nol.hu/cikk/381899/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-bizonyitekok-a-kh-ugyben

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-25 00:00:00

Szennyvíztisztító: botrányos PR-tender

Szennyvíztisztító: botrányos PR-tender Munkatársainktól • 2005. október 7. A Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult a csepeli központi szennyvíztisztítóhoz kapcsolódó PR-tenderen vesztesnek nyilvánított ajánlattevő páros - értesült lapunk. Az Európai Unió által támogatott beruházáshoz átfogó tájékoztatási, PR- és konfliktuskezelési tervet rendelt meg a fővárosi önkormányzat. Az ötéves megbízásra hárman pályáztak, egyet kizártak. Így versenyben csak ketten maradtak, a GJW-McCann Ericksont pedig annak ellenére sorolták a második helyre, hogy ajánlata 12 millióval volt olcsóbb, mint a győztes Cafe PR-é. A Cafe végül 568 ezer eurós - több mint 140 millió forintos - ajánlattal nyert. Mindenesetre a döntőbizottság állásfoglalását megelőlegezve Deák András, a városháza közbeszerzési bizottságának fideszes elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, hogy több ponton is sértette a közbeszerzési törvényt a szennyvíztisztítóhoz kapcsolódó pályázat elbírálása. Állítása szerint cégbírósági adatok alapján a PR-tenderen nyertes Cafe PR egyértelműen az MSZP-hez köthető. Hozzátette: a tender bírálóbizottságába a főváros és a környezetvédelmi minisztérium közötti négy hónapos alkudozás eredményeként törvénysértően külsőket delegáltak, és a végső döntést ők hozták. Értesülésünk szerint a végső döntést kimondó háromfős testületben nem volt PR-szakértő, két mérnök viszont igen. A GJW-McCann Erickson illetékesét lapzártánkig nem tudtuk elérni, így csak a beadványukra hagyatkozhatunk, amely szintén megjegyzi, hogy a bírálóbizottság összetételével kapcsolatos politikai alkuk veszélyeztethetik az eljárás átláthatóságát, valamint a szakmai szempontok érvényesülését. A közbeszerzési bizottság elnöke szerint ugyancsak jogszabálysértő, hogy az említett testület nyolcszor ülésezett, de csupán egy alkalommal készült jegyzőkönyv. Nincs nyoma annak, hogy ki hogyan szavazott, ezért a személyi felelősség sem állapítható meg. Törvénybe ütközött az is, hogy az ajánlatok felbontásánál használt úgynevezett felolvasólapon - amelyen egyébként közjegyző jelenlétében rögzítik a pályázatok legfőbb adatait - utólag módosították az ajánlati árat és díjat, pedig erre elvileg nem lett volna lehetőség. Deák szerint különösen érdekes, hogy a közbeszerzési törvény szerint ugyan legfeljebb 36 pontot kaphatott volna a győztes, törvénysértő számítási módszert alkalmazva az végül mégis 100,4 pontot kapott. A Fidesz kezdeményezésére egyébként szeptember végére összehívták a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését, hogy kivizsgálják a szerintük aggályos útfelújítási PR-megbízásokat. A városatyák akkor úgy döntöttek: 2002-ig visszamenőleg nemcsak a főváros és a budapesti közműcégek PR- megbízásait, hanem - Demszky Gábor főpolgármester javaslatára - a színházak, a fesztiválközpont és a turisztikai hivatal minden ilyen tartalmú szerződését is megvizsgálják. Az erről szóló jelentés - amely kitér a csepeli szennyvíztisztító kifogásolt kommunikációs tenderére is - október végére készül el.

http://www.nsz.prim.hu/voks/cikk/379881/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szennyviztisztito-botranyos-pr-tender

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-25 00:00:00

Vizsgálatok az átadás előtt

Lengyel József, a város fürdőcégének vezetője szerint a munka rendben közeledett a befejezéshez. Hogy végül is mennyiért, arról nem adott felvilágosítást. Pedig sokakat érdekelt volna, hogy mire költötték azt az újabb háromszázmilliót, amit az önkormányzat jobboldali többsége a beruházás fővállalkozója, a ConturBau állítólag elkövetett hibáinak helyrehozására szavazott meg. Meggyes Tamás, a város fideszes polgármestere az építkezést körítő botrányokról nem nyilatkozik. Augusztus óta sajtófőnöke sem közölt információkat. Nem adhatott felvilágosítást a napokban hivatalvesztéssel sújtott Csomor Sándor jegyző ellen indított fegyelmi eljárásokról sem. Mindeközben a megyei rendőrség vizsgálja a fürdőépítés ügyét: Csomor Sándor Lengyel József ellen tett feljelentést a beruházás során tapasztalt hiányosságok miatt. Haller Zoltán független és Schiller Kertész Tamás szocialista képviselő a megyei rendőrségen Meggyes Tamás ellen hivatali hatalommal való viszszaélés miatt tett feljelentését. Ez a vizsgálat még nem zárult le. A megyei közigazgatási hivatalban a képviselő-testület feloszlatására irányuló kérelmüket a polgármester korábban egyetlen szóval kommentálta: "Nevetséges". Az önkormányzat és a fürdőcég álláspontja szerint törvényes volt a ConturBau kiebrudalása után kiírt közbeszerzési eljárás, amelynek során négy korábbi alvállalkozó nyerte el a munkát, a fürdő pedig november elejére elkészül, s a városnak nem kell visszafizetnie az átadási határidő módosítása miatt a 900 milliós állami támogatást. Az engedélyek megszerzése után megnyitja kapuját a közönség előtt az élményfürdő. Ez állítólag november közepéig megtörténik. Igazi élmény lesz

http://nol.hu/archivum/archiv-381582-194491

https://web.archive.org/web/20110126032326/http://nol.hu/archivum/archiv-381582

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgalatok-az-atadas-elott

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-22 00:00:00

Halas: a kórházi magánbefektető belügyei

http://www.nsz.prim.hu/cikk/382187/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/halas-a-korhazi-maganbefekteto-belugyei

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-27 00:00:00

Fegyelmi után hivatalvesztés

Fegyelmi után hivatalvesztés Bírósághoz fordult az esztergomi jegyző Népszabadság • Tudósítónktól • 2005. október 21. Az esztergomi jegyzőt hivatalvesztéssel sújtotta a fegyelmi tanáccsá alakult képviselő-testület legutóbbi ülésén. Az esztergomi jegyzőt, Csomor Sándort még júliusban - amikor Meggyes Tamás polgármesternek szóvá tette, hogy az élményfürdő befejezésére kiírt közbeszerzési pályázat törvénybe ütközik - a jobboldali többségű képviselő- testület felfüggesztette hivatalából, s fegyelmi eljárást indított ellene. Ennek során köztisztasági feladatok elmulasztása miatt marasztalták el, s határoztak tizenharmadik havi fizetésének megvonásáról, majd újabb, immár tizenkét pontban megfogalmazott kötelességmulasztás miatt indult ellene fegyelmi eljárás. A hivatalától ily módon távol tartott jegyző időközben a megyei rendőr- főkapitányságon feljelentést tett a város fürdőcégének vezetője ellen, szerinte ugyanis törvénytelenül, versenyhelyzet nélkül szereztek meg a konzorciumba tömörült cégek 700 milliót. A beruházás ügyét a rendőrség vizsgálja. A keddi testületi ülésen a jegyzőt hivatalvesztéssel sújtotta a jobboldali többségű, fegyelmi tanáccsá alakult testület, a tizenkettőből nyolc vádpontban elmarasztalva őt - késedelmes aláírások miatt. Az MSZP esztergomi frakciójának vezetője koncepciós pernek nevezte a jegyző elleni eljárást. Csomor Sándor közölte: a munkaügyi bírósághoz fordult jogorvoslatért. Takács István, a polgármesteri hivatal sajtószóvivője közölte: a polgármester utasítására nem nyilatkozik az ügyről.

http://nol.hu/archivum/archiv-381444

https://web.archive.org/web/20231109152413/http://nol.hu/archivum/archiv-381444-194358

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fegyelmi-utan-hivatalvesztes

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-21 00:00:00

Patthelyzetben a Gyurcsány-bizottság

Patthelyzetben a Gyurcsány-bizottság Népszabadság • Nyusztay Máté • 2005. október 20. Nem tartott sokáig az Apró-Gyurcsány-érdekkör milliárdjainak titkait kutató bizottság tegnapi ülése: a napirendet nem szavazta meg a kormányoldal. A szocialisták azt kifogásolták, hogy a témát - jelesül azt, hogy jogszerűen vette-e föl több mint 70 millió forintos osztalékát Gyurcsány Ferenc a kizárólagos tulajdonában lévő Altus Rt.-től 2003-ban - egyszer már megtárgyalták. A kormányoldal szerint igen, ám az ellenzék tovább kutat. Szijjártó Péter (Fidesz), a vizsgálóbizottság elnöke ugyanis azóta olyan dokumentumokat kapott, amelyek alapján bizonyítottnak látja: a kormányfő törvénytelenül adott felhatalmazást a részvényes képviseletére az Altus vezérigazgatójának, Jagiellowicz Györgynének 2003 nyarán, s ennek alapján "ráadásul" a következő évben is osztalékot vett föl. - A törvény egyértelműen fogalmaz, mint ahogy a Cégbíróság is: a tulajdonos nem bízhatja meg a társaság vezérigazgatóját a képviseletével - jelentette ki Szijjártó, aki szerint ugyanígy jogszerűtlen volt a Gyurcsány és felesége által alapított, ingatlanhasznosítással foglalkozó cég, a Fittelina Kft. beolvasztása is az Altusba, mivel ez hasonló felhatalmazás alapján történt. - Azok a közgyűlési határozatok, amelyeket a törvény tiltó rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával hoztak, bírósági úton felülvizsgálhatóak, de legfeljebb 90 nappal a döntés után - idézte a Cégbíróság állásfoglalását az ellenzéki politikus, érzékeltetve: nem sokat tehetnek, hiszen az ügy elévült. Mindenesetre - tette hozzá - a testület jelentésében mindez szerepel majd. Vadai Ágnes (MSZP) szerint a Fidesz mindenáron napirenden kívánja tartani az ügyet - holott nincs is ügy. - Megnéztük a beérkezett iratokat, amelyekben nincs semmi. Ráadásul a bizottságnak arra kell választ találnia, hogy miből származott Gyurcsány Ferenc jövedelme. Erre már megkaptuk a választ - fogalmazott Vadai. Így érvelt az ülésen az SZDSZ-es Bőhm András is, jogszerűnek minősítve az osztalék felvételét. A bizottság - amelynek mandátuma egy hónap múlva lejár - a jövő héten tartja az utolsó meghallgatást: Medgyessy Péter volt kormányfőét. Az ő tanácsadója volt ugyanis Gyurcsány Ferenc. Vadai Ágnes már most jelezte a felszólalási szándékát, "hátha így szóhoz is jut" - nem úgy, mint legutóbb. E meghallgatás után összegzik a bizottság munkáját, és elkészítik a jelentést. Meglehet, hogy rögtön kettőt is: úgy tudjuk ugyanis, hogy a kormányoldal saját jelentéssel áll elő. Valószínű, hogy a kettő között nem lesz sok átfedés. A két szembenálló oldal ugyanis még a számokban sem ért egyet, nemhogy abban: felhasználta-e politikai befolyását családja gyarapodásához Gyurcsány Ferenc.

http://www.nsz.prim.hu/cikk/381296/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/patthelyzetben-a-gyurcsany-bizottsag

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-20 00:00:00

Felfedték magukat a lázadó kurátorok

http://www.nol.hu/archivum/archiv-381058

https://web.archive.org/web/20100613013922/http://www.nol.hu/archivum/archiv-381058

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfedtek-magukat-a-lazado-kuratorok

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-18 00:00:00

Vagyonvesztés vagy értéknövelés?

Az újbudai Fidesz milliárdos vagyonvesztésről és lobbiérdekekről, míg a XI. kerületet irányító balliberális vezetés egyértelmű értéknövekedésről beszél a Lágymányosi-öböl fejlesztésére alapított Öböl XI. Kft. tevékenységével kapcsolatban.

Vagyonvesztés vagy értéknövelés? Népszabadság • Munkatársunktól • 2005. október 15. A z újbudai Fidesz milliárdos vagyonvesztésről és lobbiérdekekről, míg a XI. kerületet irányító balliberális vezetés egyértelmű értéknövekedésről beszél a Lágymányosi-öböl fejlesztésére alapított Öböl XI. Kft. tevékenységével kapcsolatban. (A cégben az önkormányzat kisebbségi tulajdonos, a többségi az MSZP-hez köthető Leisztinger Tamás cége.) Kristóf József, a Fidesz helyi választókerületi elnöke lapunknak elmondta, több becslés is létezik, e szerint akár 3,5 milliárdos veszteséget is jelenthet Újbudának, hogy a kft.-be a kerületi szabályozási terv (kszt) elfogadása előtt apportálták az önkormányzati földterületeket. A végül elfogadott kszt ugyanis a korábbinál nagyobb beépíthetőséget tesz lehetővé, ezért a földterület értékesebb lett. A Fidesz szerint az ingatlanfejlesztés igazi célja nem a Kopaszi-gát megújítása, hanem a Budafoki út felőli részen épülő iroda-, lakó- és toronyházak hasznosítása. Ezt azonban a befektető önállóan is megtehette volna. A kft.-vel azonban az önkormányzat vált e beruházások érdekkijárójává a különböző helyi és fővárosi szabályozások elfogadásakor. A kerület alpolgármestere, Lakos Imre (SZDSZ) szerint teljesen hamis a Fidesz állítása. A Budafoki út melletti területen soha nem volt magasház- és egyéb beépíthetőségi korlátozás, ezért Újbuda részéről érdekkijárásra nem volt szükség. A kerület csupán az építészszakmai egyeztetés, tehát a legjobb városképi kialakítás érdekében vitte a kérdését a Fővárosi Tervtanács elé. Az önkormányzat az öböl és környékén lévő húszhektárnyi, a szabályozások szerint gyakorlatilag beépíthetetlen, ezért értéktelen területét apportálta a kft.-be, a másik tulajdonos pedig a Budafoki út felőli, beépítésre alkalmas, jóval értékesebb szintén húsz hektárját. Egyébként szerinte a három, 45 méter magas épület sem nevezhető magasháznak, hiszen a közeli egyetemi kollégium 65 méteres. A Fidesznek egyébként nyolc éve volt a területrendezésre, ehelyett a korábbi jobboldali vezetés elhanyagolta az öböl térségét. (K. A. I.)

http://nol.hu/archivum/archiv-380780

https://web.archive.org/web/20231108005911/http://nol.hu/archivum/archiv-380780-193736

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vagyonvesztes-vagy-erteknoveles

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-15 00:00:00

Szabó felcsúti földeket vizsgál

http://nol.hu/archivum/archiv-380656

https://web.archive.org/web/20231108040614/http://nol.hu/archivum/archiv-380656-193618

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szabo-felcsuti-foldeket-vizsgal

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-14 00:00:00

Új eljárás indul Molnár Csaba ellen az ajándék miatt

Új eljárás indul Molnár Csaba alezredes ügyében, miután a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön hatályon kívül helyezte az első fokú, felmentő ítéletet. Az első fokú eljárást a Nógrád Megyei Bíróságnak kell lefolytatnia Molnár Csaba ellen, aki elmondta, hogy még a ítélethirdetés előtt benyújtotta leszerelési kérelmét a rendőrséghez. Molnár Csaba alezredest az év elején mentették fel első fokon. Molnárt minősített vesztegetéssel és más bűncselekményekkel vádolták, ezért az ügyész felfüggesztett börtönbüntetést, lefokozást és pénz mellékbüntetés kiszabását kérte ellene január elején. Az ügyészség szerint a nyomozó 2003 nyarán, az Országos Rendőr-főkapitányság pénzmosás elleni osztályának vezetőjeként néhány ezer forint értékű ajándékokat fogadott el egy pénzmosással gyanúsított pénzváltótól, cserébe pedig államtitoknak minősülő információkat adott át. A részben titkos információgyűjtésen alapuló büntetőperben a bíróság már korábban elutasította az ügyészség telefonlehallgatási jegyzőkönyvek bizonyítékként történő felhasználására vonatkozó indítványát. A bíróság a határozatának indoklásában megjegyezte, hogy a lehallgatási jegyzőkönyvek bizonyítékként történő értékelése esetén sem lehetett volna Molnár Csabát elítélni. Az államtitoksértés, illetve hivatali visszaélés vádja kapcsán pedig a bíróság azt állapította meg, hogy nem történt kiszivárogtatás, de ha történt volna, az társadalomra veszélyesség hiányában akkor sem lenne bűncselekmény. A minősített vesztegetés vádpontja kapcsán a bíróság arra mutatott rá, hogy Molnár Csaba nem azért kapta a kis értékű ajándékokat, hogy cserébe bármifajta hivatali kötelezettségét megszegje. A bíróság az ítéletében rendelkezett az eljárás során elkobzott ajándékokról: ennek értelmében Molnár Csaba visszakaphatja azokat az ajándéktárgyakat (egy kétszáz forint értékű karkötőt és egy 300-400 forint értékű ceruzatartót; az arab süteményeket nem tudták lefoglalni), amelyeket a szír származású vádlott-társától kapott. "Azt szeretném csinálni, amit korábban is csináltam, de még nem tudom, mi lesz velem" - mondta kissé megkönnyebbülve Molnár Csaba a felmentő ítélet után nem sokkal. "A rendőrség vezetőin, illetve az ellenem folyó másik eljárás kimenetelén (a Kulcsár-ügy kapcsán hivatali visszaéléssel és közokirat-hamisítással gyanúsítják)múlik mindez" - jelentette ki a rendelkezési állományban levő nyomozó, aki megjegyezte, hogy a rendőri vezetés eddig is végig bízott benne. A brókerbotrány kulcsfigurájának, Kulcsár Attilának az elfogásában is közreműködő Molnár Csaba egyébként az eljárás során mindvégig tagadta a vádakat, szerdán az utolsó szó jogán remegő hangon jelentette ki: "Nem azért jöttem a rendőrséghez, hogy az én áram egy tolltartó legyen."

https://www.origo.hu/itthon/20051013ujeljaras.html

https://web.archive.org/web/20201126075615/https://www.origo.hu/itthon/20051013ujeljaras.html

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-eljaras-indul-molnar-csaba-ellen-az-ajandek-miatt

Origo

hungarian-news

2005-10-13 00:00:00

Bácskai-per: tanúskodó miniszterek

A Bácskai János dandártábornok, a maffiaellenes központ egykori főigazgatója elleni büntetőper tegnapi, Szegeden tartott tárgyalási napján Lamperth Mónika belügyminiszter tanúként arról számolt be: két évvel ezelőtt Bácskai János egy személyes találkozón hozta tudomására, hogy egy társaságban megismerkedett Kulcsár Attilával, aki azt mondta neki, veszélybe kerülhetnek a Pannonplast-ügy dokumentumai. Lamperth Mónika hozzátette: a beszélgetés során Bácskai azt is mondta, hogy a belügyminiszter férje is belekeveredhet a Pannonplast-ügybe. Lamperth Mónika elmondása szerint utóbbi feltételezést határozottan visszautasította, majd arra szólította fel Bácskait, hogy "a jövőben beosztásának megfelelően járjon el". Lamperth hozzátette: a találkozóról tájékoztatta kabinetfőnökét és annak helyettesét, majd az utóbbin keresztül írásbeli jelentést kért Bácskaitól az ügyről, de azt nem kapta meg. A tárgyalásra tanúként beidézett Kiss Péter kancelláriaminiszter arról számolt be: annak idején találkozott Bácskaival, aki ugyanarról tájékoztatta őt, mint a belügyminisztert. Bácskai védőjének arra a kérdésére, helyesnek tartotta-e a kancelláriaminiszter azt, hogy a dandártábornok őt is tájékoztatta, Kiss Péter azt válaszolta: a formális hivatali rendből ez nem következett volna, de nem látott benne kivetnivalót. Tóth András, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár azt mondta: egy személyes találkozón Bácskai arról tájékoztatta, hogy egyes feltételezések szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél nem szabályos a Pannonplast-üggyel kapcsolatos adatok védelme, ezért merült fel, hogy a rendőrség - a felügyeletet megelőzve - menjen ki a brókercéghez. A tárgyaláson Tóth András és Bácskai János ellentmondásba került abban a kérdésben, ki indítványozta a személyes találkozót. Mindketten maguknak tulajdonították a kezdeményezést. A vád szerint Bácskai János 2003 júniusában Kulcsár Attila kérésére eljárt azért, hogy a PSZÁF "ne fedezzen föl" pénzügyi visszaéléseket. Bácskai - tudatában annak, hogy Kulcsár Attila bűncselekményeket követett el - rendőri vezetőket próbált megtéveszteni - áll a vádiratban. A Bácskai elleni büntetőperben első fokon eljáró Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa - nem jogerősen - kimondta a tábornok bűnösségét, ám a Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt megsemmisítette az ítéletet, s új eljárást rendelt el - ezért folytatódott az ügy Szegeden. A következő tárgyalási napot október 17-ére tűzték ki. Az eljárás további tanúmeghallgatásokkal folytatódik. Lamperth Mónika belügyminisztert tanúként hallgatták meg

http://nol.hu/archivum/archiv-380504-193473

https://web.archive.org/web/20231108092616/http://nol.hu/archivum/archiv-380504-193473

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bacskai-per-tanuskodo-miniszterek

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-13 00:00:00

Kiskunhalas: támogat és nyomoz

http://www.nsz.prim.hu/voks/cikk/380508/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiskunhalas-tamogat-es-nyomoz

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-13 00:00:00

Az ügyészségen landol a Ferihegyi reptér

A kihívás napján sportoló dolgozók 2004-ben. A reptéren megy a huzavona

http://nol.hu/archivum/archiv-380544-193513

https://web.archive.org/web/20231108055013/http://nol.hu/archivum/archiv-380544-193513

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ugyeszsegen-landol-a-ferihegyi-repter

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-13 00:00:00

„Ha törvényt sértettem, jelentsenek föl!”

Hozta a formáját a Gyurcsány Ferenc és családtagjai állami forrásból történt meggazdagodását vizsgáló bizottság: a testület ellenzéki tagjai órákon át faggatták a kormányfőt, és a válaszoktól többé-kevésbé függetlenül tették fel újabb kérdéseiket a miniszterelnökhöz a Szalay utca 4. alatti ingatlan megvásárlásával, illetve a Fittelina Kft.-vel kapcsolatban. Új elem volt viszont - a Papcsák Ferenc helyére megválasztott Deutsch Tamás debütálásán kívül - az, hogy a kérdéseket és a bizonyítékokat plazmatévékre vetítették ki a Képviselői Irodaházban lévő teremben. A kormánypárti bizottsági tagok több mint egy órán át nem kaptak szót ügyrendi kérdésben (sem), ami miatt ismét viszszaéléssel vádolták Szijjártó Péter fideszes bizottsági elnököt. Gyurcsány Ferenc, csakúgy, mint az előző meghallgatásán, "tanárbácsisan" válaszolgatott, a legtöbbet kérdező Deutsch Tamás "túlbuzgóságára", szakértelmének megkérdőjelezésére építve taktikáját. Gyurcsány ironikus megjegyzéseket tett a fideszesekre, az igazság bajnokainak nevezve őket. Arra is igyekezett felhívni a figyelmet, hogy az ellenzékiek a vádjaikat kérdés formájában sulykolják, ahelyett, hogy feljelentenék őt, ha már egyszer szerintük hazudott, illetve törvényt sértett. A kormányfő férfias fellépésre biztatta őket: "Ne csak fontolgassák a jogi lépéseket, hanem lépjenek!" Deutsch és Szijjártó is több alkalommal beszélt bűncselekmények gyanújáról (a Szalay utcai ingatlan állami pénzből történt felújítása szerintük a kormányfő vagyonát gyarapította, úgy 250 millióval). Gyurcsány szerint a Miniszterelnöki Hivatal bölcsődéjéről és óvodájáról volt szó, "picike székekkel, picike vécécsészékkel". Szóba került a Fittelina Kft. ügye is. Gyurcsány azt mondta, abban nincs semmi furcsa, hogy egy ingatlanhasznosító cég ingatlant hasznosít. A Fittelina feladata - túl azon, hogy a családi házban lebonyolított egy beruházást - a tervezett Altus-irodaház építtetése lett volna, ami azonban elmaradt, így a cég megszűnt. Az ellenzék ez alapján vélelmezte: a cég nem végzett érdemi tevékenységet, egyedüli célja a családi beruházás költségként való leírása volt. A miniszterelnök így búcsúzott a bizottságtól: "Eskü alatt vallva azt tudom önöknek mondani, hogy nemcsak hogy nem tettem soha semmit közszereplőként saját vagy hozzátartozóim államhoz bármilyen módon kötődő gyarapodásáért, hanem nagyon-nagyon vigyáztam arra, hogy ennek még a látszata se vetüljön rám."

http://nol.hu/archivum/archiv-380501

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/aha-torvenyt-sertettem-jelentsenek-fola

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-13 00:00:00

Károk és hasznok – részjelentés Tokajról

http://nol.hu/cikk/380369/

https://web.archive.org/web/20080225045418/http://nol.hu/cikk/380369/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/karok-es-hasznok-a-reszjelentes-tokajrol

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-12 00:00:00

Helyén maradt a botrányba keveredett alpolgármester

http://nol.hu/archivum/archiv-380382

https://web.archive.org/web/20231026032610/http://nol.hu/archivum/archiv-380382-193357

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/helyen-maradt-a-botranyba-keveredett-alpolgarmester

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-12 00:00:00

Civil kurátorok az MTV gazdálkodását vizsgálnák

http://www.nol.hu/archivum/archiv-380377

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/civil-kuratorok-az-mtv-gazdalkodasat-vizsgalnak

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-12 00:00:00

Friderikusznak felmondtak

http://www.nol.hu/archivum/archiv-380240

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/friderikusznak-felmondtak

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-11 00:00:00

„Két Audi, és nem szívóznék...”

Miként arról szombati számunkban már hírt adtunk, pénteken a Budai Központi Kerületi Bíróság - az összebeszélés lehetőségére hivatkozva - elrendelte V. Cs. Balázsnak, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság jogi igazgatójának letartóztatását. Vele egy időben letartóztatták M. Gábort is, akiről szombaton - tévesen - azt közöltük, hogy az Audi munkatársa. Ezzel szemben, mint azt a Fővárosi Főügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) illetékesei vasárnap lapunknak elmondták, M. sem az Audival, sem a KVI-vel nem állt munkakapcsolatban, de még csak azokkal az alapítványokkal sem, amelyekre a korrupciós ügy kapcsán hivatkozott. Tévedésünkért az érintettek elnézését kérjük. A KVI jogi igazgatójának letartóztatásához vezető nyomozást már hónapokkal ezelőtt, egyébként éppen az Audi feljelentése nyomán rendelte el a Nemzeti Nyomozó Iroda. Úgy értesültünk: a cég képviselői arról számoltak be a Gazdasági Minisztérium és a rendőrség illetékeseinek, hogy a társaság terjeszkedéséhez szükséges 60 hektáros volt honvédségi terület megvásárlásáról kezdett tárgyalás alkalmával a területet kezelő KVI jogi igazgatója két Audit kért azért, hogy "ne szívózzon tovább", azaz jogászként jóváhagyja az előkészített megállapodást. V. Cs. Balázs - a nyomozás eddigi adatai szerint - egy Budapesten folytatott tárgyalás kávészünetében jelezte először autóigényét az Audi képviselőinek. Később aztán Győrbe is elutazott, ahol megismételte "ajánlatát". Erre a tárgyalásra már magával vitte régi jó barátját, M. Gábort is, akit mint a Világ Bűnözése Elleni Alapítvány kuratóriumi titkárát mutatott be. Később a rendőröknek M. Gábor beismerte, hogy semmi köze a szóban forgó alapítványhoz. Ő valójában több alapítványnak toborzott szponzorokat. Ilyen céllal járt V. Cs. Balázzsal Győrött is; azt azonban tagadta, hogy a korrupcióhoz bármi köze lett volna. Nyomozati érdekekre hivatkozva a hatóságok egyelőre nem árulnak el további részleteket arról, hogy a KVI jogi vezetője és társa pontosan hányszor tárgyaltak az Audi képviselőivel, és a megbeszéléseken valójában mi hangzott el. Azt azonban sejtetni engedték, hogy a már hivatkozott budapesti tárgyalás kávészünetében történteken kívül V. Cs. Balázs és M. Gábor valamennyi, az Audi képviselőivel folytatott tárgyalását rögzítették. A titkos nyomozás épp azért tartott hónapokig, mert a gyanúsítottak többször módosították álláspontjukat: hol két Audit, hol azok ellenértékét kérték a szerződés elintézéséért, de abban sem voltak következetesek, hogy melyik alapítvány szponzorálásával rendezheti feléjük a számlát az Audi. Egyébként mindkét kérdésben többször módosították elképzeléseiket. A jogi igazgató és barátja, akit 2002 szeptemberében csalásért két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a bíróság, tagadják, hogy kenőpénzt (azaz autót) kértek volna. Információink szerint azzal védekeznek, hogy létező alapítványok támogatására próbálták meg rábeszélni az Audit, a két autót nem maguknak kérték. A rendőrség által rögzített tárgyalások nem erről szóltak. Azokból egyértelműen kiderül - tudtuk meg a nyomozó hatóságoktól -, hogy a két gépkocsit a gyanúsítottak használták volna, s az alapítványok közbeiktatására csak azért volt (lett volna) szükség, hogy ne lehessen kapcsolatot teremteni köztük és az Audi között. A rögzített felvételeken állítólag egy alkalommal a KVI jogi vezetője ki is jelentette: az egyik autó neki kell, a másik azonban egy magas beosztású közszereplő "haverjának". A rendőrség és az ügyészség illetékesei nem zárták ki, hogy a nyomozással párhuzamosan vizsgálat indul annak tisztázására, hogy más esetekben kért-e kenőpénzt a jogi vezető a KVI ügyfeleitől azért, hogy "ne szívózzon" a szerződéseikkel.

http://nol.hu/archivum/archiv-380117-193104

https://web.archive.org/web/20170207013459/http://nol.hu/archivum/archiv-380117-193104

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/aket-audi-es-nem-szivozneka

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-10 00:00:00

A milliárdos takarítás végjátéka

A vizsgálatot elindító, és jelentésében visszásságokról beszámoló ápolásiigazgató-helyettest, Mekes Máriát elbocsátották. Az ügy előzménye, hogy a gazdasági igazgató a takarítás munkafolyamatának és számlázási gyakorlatának elemzésére kérte föl Mekes Máriát, mert kiderült, a bizonylatok többségével gond volt. A teljesítésigazolások többnyire hiányoztak, holott azok nélkül nem lehetett volna a munkáért fizetni. Az igazolások kiállítása az ápolási igazgató feladatköréhez tartozott, de 2005 januárjáig alig találtak olyan számlát, amelyet "a takarítás megfelelt", vagy "a takarítás nem felelt meg" bejegyzéssel láttak volna el, holott a szolgáltatóval kötött szerződés egyértelműen fogalmaz: csak a teljesítés igazolását követően fizetik ki a vállalkozói díjat. Amikor "nem felelt meg" bejegyzés szerepelt a papíron, a takarítással megbízott kft. által kiállított számla akkor is a teljes összegről szólt. Mint kiderült: a szerződött létszámnál lényegesen kevesebben dolgoztak. A vezetői jelentés így zárul: "Megbecsülni sem tudom, hogy mekkora lehet az összeg, amely a 2002-2004-ig terjedő időszakban túlfizetésként jelentkezett. A fentiek alátámasztják, hogy a takarítócég jogtalan anyagi előnyöket élvez ismeretlen, vagy részben ismert személyek által az OGYK-ban, és így jogtalanul gazdagodik." A jelentés szerint a felelősök: az ápolási igazgató és a közgazdasági főosztályvezető. Információink szerint egyébként az akkori szerződésekben, vagyis 2002-2003-as árakon, a 39-40 ezer négyzetméter takarítását 19,5 millió forintért vállalta a cég. Összehasonlításképpen: egy ugyancsak fővárosi intézmény 2006-tól 42 ezer négyzetméternyi felület tisztítását tízmillió forintért végzi majd. A gazdasági igazgató azonnal kezdeményezte az ápolási igazgató vezetői megbízatásának visszavonását, és munkaviszonya megszüntetését. A közgazdasági osztály vezetője korábban, más okok miatt távozott az intézménytől. Az ápolási főigazgató viszont a történtek ellenére a helyén maradt. Információnk szerint az ügyben az egészségügyi tárca vizsgálatot rendelt el: elsősorban azt az "összefonódást" vizsgálva, ami a takarítócég vezetője és az ápolási igazgató között van: úgy tudjuk ugyanis, hogy a szerződött cég vezetőjének másik cégében az OGYIK ápolási igazgatója felügyelőbizottsági tag. Mekes Mária pár nappal jelentése elkészítése után kézhez kapta felmentőlevelét. Ezt a lépést állítólag az ápolási igazgató kezdeményezte, pontosabban: elhitette a vezetőkkel, hogy helyettese maga döntött úgy, hogy távozik az intézményből. Az intézkedést először visszavonták, később "csoportos létszámleépítés" keretében végrehajtották. Vályi-Nagy István, az OGYK főigazgatója nem nyilatkozik az ügyről. Mindössze annyit közölt, hogy az egészségügyi tárca is vizsgálódik, minden anyagot bekértek tőle. Mekes Mária távozását a vezető kizárólag a csoportos létszámleépítéssel indokolta, illetve azzal, hogy az ápolásiigazgató-helyettesi poszt megszűnt. Arra a kérdésünkre, hogy Mekes Máriát szakmai képzettsége, diplomája és nyelvvizsgája miért nem óvhatta meg a leépítéstől, a főigazgató nem kívánt válaszolni. A belső vizsgálatot elrendelő gazdasági vezető sem léphet már be az épületbe, a munka alól ugyanis mentesítést kapott. A főigazgató ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta: a vezető mentesítését legfeljebb a minisztérium kezdeményezhette. Ám a mentesítés tényét közlő levél aláírója épp a főigazgató, Vályi-Nagy István. A levél szerint kérték a távolmaradását, mégpedig azzal az indokkal, hogy a vizsgálat zavartalan legyen. A gazdasági igazgatótól az irodája és a páncélszekrénye kulcsait elvették, a személyes dolgaihoz sem férhet hozzá. Az Egészségügyi Minisztérium a vizsgálat tényét megerősítette, folyamatban lévő ügyről azonban nyilatkozni egyelőre nem akar. Az intézmény ápolási igazgatóját többször próbáltuk elérni, hívásainkra, üzeneteinkre azonban nem jelzett vissza.

http://nol.hu/archivum/archiv-380027-193026

https://web.archive.org/web/20240215145232/http://nol.hu/archivum/archiv-380027-193026

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-milliardos-takaritas-vegjateka

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-08 00:00:00

Bácskai-per: Kodela cáfol

http://www.nol.hu/archivum/archiv-379714

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bacskai-per-kodela-cafol

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-06 00:00:00

Lápra tervezett luxusszálló?

Helyi civil szervezetek és néhány politikus évek óta hevesen tiltakoznak a szállodaépítés ellen, ezzel jelentősen le is lassították a beruházás menetét. Jelenleg minden érintett fél a részletes környezetvédelmi hatástanulmányra vár. - Ha bebizonyosodna, hogy az angolnatelep lápon van, elállnánk az építkezéstől - szögezi le Győri László, a beruházó Smaragd Invest Kft. többségi tulajdonosának, a Balusztrád Kivitelező Rt.-nek a vezérigazgatója. - De biztosak vagyunk benne, hogy nem számít lápnak. - Mi pedig meg vagyunk győződve arról, hogy a kérdéses terület láp, amelyre a közeli gyógytó védelme érdekében nem épülhet szállodakomplexum - fogalmazza meg álláspontját Füzesi Lászlóné, a Hévízért Városvédő Egyesület vezetője. Az angolnanevelő telepet még a nyolcvanas években építette a Balatoni Halászati Rt. jogelődje. Az angolnaivadékok nevelése már a kilencvenes években leállt, azóta a telep folyamatosan pusztul. Az egykori kiszolgálóépületek jó részét már évekkel ezelőtt lerombolták, maradványaik évek óta csúfítják a környéket. Csakúgy, mint azok a tíz méter átmérőjű, földbe süllyesztett betonmedencék, amelyek a kerítés és őrzés nélküli területen még balesetveszélyesek is. A 4,9 hektáros ingatlan - bár alig kétszáz méterre található a Hévízi-tótól - Keszthely közigazgatási területén fekszik. Így amikor a Balatoni Halászati Rt. 2001-ben értékesíteni kívánta a számára már használhatatlan területet, a keszthelyi önkormányzat - élve elővásárlási jogával - 305 millió forintért megvásárolta az angolnatelepet. A városnak nem volt ideje arra, hogy részletes terveket dolgozzon ki a terület jövőjéről, mivel a vásárlás után alig két évvel már az ingatlan eladása volt napirenden. - A település 2003-ban több százmillió forintos hiánnyal küszködött, így kénytelenek voltunk értékesíteni a két évvel korábban megszerzett területet - mondja Mohácsi József, Keszthely polgármestere. - Az önkormányzat által kiírt pályázatra két cég jelentkezett, közülük a Balusztrád Rt.-t választottuk, amely 855 millió forintot fizetett az angolnatelepért. Ezzel az egyetlen tranzakcióval Keszthely nemcsak a költségvetési hiányát számolta fel, hanem jelentős forrásra is szert tett, amit különböző pályázatok önrészének az előteremtéséhez használt föl. - Azért vettük meg az angolnatelepet, mert fantáziát láttunk benne. A jelenlegi szégyenletes állapotok helyett egy világszínvonalú létesítményt álmodtunk meg a területre - mondja Győri László. A tervek szerint a volt angolnatelepen egy 265 szobás, 548 szálláshellyel rendelkező, tízmedencés, összesen 22 ezer négyzetméter hasznos alapterületű, ötcsillagos gyógyszálló épülne. A hotel kertjében a parkolókon, a sportpályákon kívül egy látványtavat, valamint egy lápvilágot bemutató parkot alakítanának ki. Az egykori angolnatelep területe jelenleg nem védett, ám a beruházáshoz tartozik egy 800 méter hosszú, hét méter széles új bekötőútnak a megépítése is, amely viszont már a Hévízi-tó körüli védett erdőn haladna keresztül. A projekt összköltsége meghaladja az ötmilliárd forintot. A Balusztrád Rt. felbukkanása után nem sokkal megjelentek a színen a beruházás ellenzői is. A hévízi önkormányzat testületileg nem gördített akadályt az építkezés elé, ám két képviselő - Papp Gábor és Rábai József - több szempontból is elfogadhatatlannak tartotta a szállodakomplexum létrehozását. Hasonló álláspontra helyezkedett a Hévízért Városvédő Egyesület, valamint a Keszthelyi Környezetvédő Egyesület is. A főbb kifogások közül néhány: az ellenzők szerint a létesítmény lápi területre épülne, amelynek a lehetőségét a természetvédelmi törvény eleve kizárja. Elképesztőnek tartják, hogy a beruházó egy védett erdőn keresztül, számos fa kivágásával építene utat a gyógyszállóig. A tiltakozók attól is tartanak, hogy az építkezés felborítaná a Hévízi-tó környékének vízháztartását, ami veszélyeztetné a világörökségre pályázó gyógytó jövőjét. - Ráadásul a keszthelyi önkormányzat szabálytalanul vonta belterületbe az angolnatelepet közvetlenül az értékesítése előtt, mivel nem kért hozzájárulást a természetvédelmi hatóságtól - állítja Papp Gábor. Balogh László, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója megerősítette: nincs nyoma annak, hogy az önkormányzat megkereste volna a hatóságot az ügyben. Mohácsi József viszont azt állítja, szabályos volt a belterületbe vonás, és ezt egy megyei főügyészségi vizsgálat is megerősítette. A beruházáshoz készült előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálat végül nem igazolta az ellenzők félelmeit, így a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - számos feltétel teljesítésének előírásával - 2005 januárjában kiadta az építkezéshez szükséges környezetvédelmi engedélyt. Mindez olaj volt a tűzre, a projekt ellenzői hevesebb tiltakozásba kezdtek. Papp Gábor például országos aláírásgyűjtési akciót indított. A helyi környezetvédelmi szervezetek is harcba szálltak a környezetvédelmi engedély hatályon kívül helyezéséért, valamint egy részletes környezetvédelmi hatástanulmány elkészítéséért, és fellebbeztek a zöldhatóság döntése ellen. A küzdelembe bekapcsolódott a Védegylet is, amely sajtóközleményben emelte fel szavát az angolnatelepi beruházás ellen. A másodfokú zöldhatóság - az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - a közelmúltban arról döntött, hogy az építési engedély előfeltételének számító jogerős környezetvédelmi engedély kiadásához elkerülhetetlen egy részletes környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése. Papp Gábor szerint mindez komoly részsikert jelent, hiszen egy közelmúltban készült szakértői vélemény szerint egyértelmű, hogy a volt angolnatelep lápi területnek számít. A beruházó cég azonban nem aggódik a készülő részletes környezetvédelmi hatástanulmány miatt. - A birtokunkban van egy másik szakértői vélemény, amely szerint kizárt, hogy az ipari beruházás által alaposan roncsolt terület láp lenne - mondja Győri László. - Előkerültek ugyanis az angolnatelep egykori építésének dokumentumai, amelyekből kiderül, hogy a betonkádak kialakításakor a teljes területen több méter mélyen eltávolították az eredeti tőzeges talajt, és tömörített dolomitzúzalékkal töltötték fel. Hol itt a láp? Erre a kérdésre talán választ adhat a most készülő részletes hatástanulmány. Más kérdés, hogy az érintett felek elfogadják-e a számukra esetleg kedvezőtlen döntést? Füzesi Lászlóné azt mondja, ha kell, bíróságra mennek, de mindenképpen megakadályozzák a beruházást. Győri László higgadtan fogalmaz: - Ha nem lesz engedély, veszélybe kerülhet az eddig befektetett 1,2 milliárd forint - mondja a vezérigazgató. - De erre gondolni sem merek. Mohácsi József már nem ilyen nyugodt, amikor a jövőbeli lehetőségekről kérdezem: - Biztos vagyok benne, hogy megépül a szálloda, ami legalább kétszáz embernek ad majd munkát, és évi százmillió forintos adóbevételt hoz az önkormányzatnak. Ez az összeg az eredeti tervek szerint már jövő évtől befolyt volna, ám az ellenzők gáncsoskodásai miatt az egész beruházás csúszik. Ha egyszer beindul majd a hotel, a kiesett bevételeink miatt kártérítési pert indítunk az akadályozók ellen - mondja a keszthelyi polgármester. A szemben álló felek csupán egyetlen dologban értenek egyet: az angolnatelep nem maradhat jelenlegi állapotában. - A zöldek elképzelése illúzió, a környék rehabilitációja, az eredeti állapotok visszaállítása legalább egymilliárd forintba kerülne, ennyi pénzt pedig még pályázatokon sem tudnának szerezni - állítja Győri László. - Lehet, hogy nem mi leszünk majd a szállodaépítők, az is lehet, hogy csak 15-20 év múlva jön el a beruházás ideje, de abban biztos vagyok, hogy előbb-utóbb mégis csak be fogják építeni a volt angolnatelepet.

http://nol.hu/archivum/archiv-379571-192600

https://web.archive.org/web/20170208105135/http://nol.hu/archivum/archiv-379571-192600

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lapra-tervezett-luxusszallo

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-05 00:00:00

Diákok, pénzek, feljelentések

Mint emlékezetes: három diák panasza nyomán Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman vizsgálatot indított amiatt, mert a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Médiaintézetében szemeszterenként 80-90 ezer forintot szedtek be az államilag finanszírozott képzésre járó hallgatóktól. Állásfoglalása szerint ez jogtalan volt, ezért az intézménynek a díjakat vissza kellene fizetnie. Nagy Zoltán, a HÖOK alelnöke elmondta: ismeretlen tettes ellen tennének feljelentést, mert a nyomozásnak kell megállapítani, ki felelős a történtekért, kivel szemben élhetnek kártérítési igénnyel a hallgatók. A diákok bírósághoz is fordulhatnának, a HÖOK célja azonban az, hogy az érintettek mielőbb visszakapják a pénzüket, ezért választanák inkább a büntetőfeljelentést a hosszasan elhúzódó polgári peres eljárás helyett. A HÖOK jogászai szerint a Havas-iskola-ügy kapcsán a büntetőjogi felelősség is fennállhat - mutatott rá Nagy Zoltán. Ha más hasonló esetekre is fény derül, ugyanígy lépnek, és jogi segítséget nyújtanak azoknak, akik bírósághoz fordulnak. Az államilag finanszírozott képzésben hallgatóknak a legkülönfélébb címeken kell fizetniük, például a vizsgaismétlésért, a leckekönyv pótlásáért, és sok helyen van késedelmi díj. Ezeket Nagy Zoltán szerint jogosan szedik be az intézmények, feltéve, hogy szerepelnek a térítési és juttatási szabályzatban, és akkor, ha a hallgatóknak esetenként nem kell többet fizetniük a mindenkori hallgatói normatíva három százalékánál, azaz 2730 forintnál. A külön eljárási díjakon felül viszont kizárólag olyan egyéb szolgáltatásokért kérhetnek pénzt az intézmények az államilag finanszírozott oktatásban részt vevő hallgatóktól, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a képesítési követelményekben foglaltak teljesítéséhez. Nagy Zoltán aggályosnak tartja a csaknem mindenhol fizetendő indexnyitási vagy regisztrációs, illetve diplomakiállítási díjat. Leckekönyv vagy beiratkozás nélkül ugyanis a hallgató aligha tudná teljesíteni a tanulmányait. AZ ELTE-n évek óta szednek a hallgatóktól kartól függően két-hatezer forint regisztrációs díjat, a diploma kiállításáért pedig egyes karok ötezer forintot kérnek el. Forgó Melindától, az intézmény egyetemi hallgatói önkormányzatának (ehök) elnökétől megtudtuk: e díjakról már tárgyalásokat kezdtek az egyetem vezetőségével.

http://nol.hu/archivum/archiv-379550-192579

https://web.archive.org/web/20231108082110/http://nol.hu/archivum/archiv-379550-192579

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/diakok-penzek-feljelentesek

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-10-05 00:00:00