Datasets:

K-Monitor

/

kmdb_base

like 0

Nyomozás a Leisztinger-féle mosoda miatt

2005.03.25. 13:21 A rendőrség visszaélés közérdekű adattal vétség elkövetésének gyanújával nyomozást rendelt el az Index munkatársának feljelentése nyomán a Honvédelmi Minisztérium adatkezelési gyakorlata miatt. Az Index először 2004 októberében kért betekintési lehetőséget a HM és a Centrál Mosodák Rt. közötti szerződésbe. Először az adatvédelmi biztoshoz fordultunk, aki azt a választ kapta a HM-től, hogy megkeresés ebben az ügyben hozzájuk nem érkezett. Misnt ismert, a Honvédelmi Minisztérium tavaly márciusban írt ki nyílt közbeszerzési pályázatot a honvédségi textíliák mosására, a pályázaton két vállalkozás, a korábban HM-cég Centrál Mosodák Rt., illetve a Magyar Egészségügyi Mosodák Kft. indult. A pályázaton a HM korábbi házi cége, a Centrál nyert, amely időközben Leisztinger Tamás Forrás Rt-jének tulajdonába került. A vesztes Magyar Egészségügyi Mosodák Kft. szerint az ő ajánlatuk évi százmillió forinttal volt olcsóbb, mégsem ők nyertek. A HM tavaly három hét gondolkodási időt követően is csupán annyit közölt, hogy értelmezésük szerint a győztes ajánlata volt a legolcsóbb. A tárca akkori kommunikációs igazgatója, az azóta a kancelláriához igazolt Matyuc Péter a betekintésre vonatkozó kérés teljesítésétől a folyamatban lévő jogvitára hivatkozva elzárkózott. Az internetes újság ezért az adatvédelmi biztoshoz fordult. Péterfalvi Attila levélben kereste meg a HM-et, hogy kiderítse, miért nem bocsátják rendelkezésre a szerződést. Péterfalvi tavaly decemberi levelére február közepén úgy reagált Bocskai István kommunikációs igazgató, hogy nem tud az egész ügyről, mivel ilyen megkeresés a tárcához nem érkezett. Péterfalvi Attila elvi állásfoglalásában a közbeszerzési törvény rendelkezéseire figyelemmel azt írta, közérdekű adat egy közbeszerzés nyertese és az állami hivatal közti szerződés. Az Index Péterfalvi elvi állásfoglalása után újra a honvédelmi tárcához fordult kérve az immár öt hónapos kérés teljesítését. Az adatvédelmi biztos elvi állásfoglalásának birtokában az Index újra megkereste a honvédelmi tárcát, amely öt hónap után néhány részletet közölt ugyan a szerződés tartalmáról, de a betekintést a folyamatban lévő jogi eljárásra hivatkozva ismételten megtagadta. A Centrál Mosodák Rt. 1,6 milliárd forintért végzi a mosási feladatokat 2004. szeptember 1-től, 2006. december 31-éig. Ez a korábbi adatok szerint viszont több mint kétszázmillió forinttal kerül többe, mint amit a vesztes ajánlata tartalmazott. Az ismételt elutasítás után az Index munkatársa a rendőrséghez fordult, mert néhány éve a Btk. módosításába bekerült egy olyan passzus, amely vétségnek minősíti a közérdekű adattal való visszaélést és ebbe a kategóriába tartozik a közérdekű adatok eltitkolása. A rendőrség a feljelentés és a becsatolt iratok alapján nyomozást rendelt el visszaélés közérdekű adat gyanújával, ismeretlen tettes ellen.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/nyomozas-a-leisztinger-fele-mosoda-miatt

https://web.archive.org/web/20240105101712/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/nyomozas-a-leisztinger-fele-mosoda-miatt

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozas-a-leisztinger-fele-mosoda-miatt

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-03-25 00:00:00

Csúszópénzért szerzett támogatást a pécsi szocialista

2005.03.28. 22:08 Tetten érte és őrizetbe vette a rendőrség az MSZP egyik volt pécsi országgyűlési képviselőjelöltjét befolyással való üzérkedés miatt. Andráska Gergelyt azzal gyanúsítják, kenőpénzt fogadott el egy roma egyesület elnökétől, cserébe azt ígérte, elintézi az államtitkárnál, hogy nyerjenek a pályázatok, az ellenőrök pedig elkerülik az egyesületet. Az MSZP helyi honlapja szerint Andráska „aktívan részt vett ez előző országgyűlési választási kampányban, így részese volt Szili Katalin, Kékes Ferenc és Toller László választási sikerének”. Eljárást indított a rendőrség három férfi ellen, akik a gyanú szerint több tíz millió forintot – roma pályázatokból származó pénzt – sikkasztottak el, valamint csalásban és befolyással való üzérkedésben működtek közre. A bűncselekménnyel a Volt Állami Gondozottak Egyesületének (VÁG) elnökét, a Pécsi Tudományegyetem egyik phD-s óraadóját és Andráska Gergelyt, az MSZP 2002-es országgyűlési képviselőjelöltjét gyanúsítják. Az ügyészségen önként tett (részben ön-) feljelentést a VÁG elnöke, mint mondta, azért, mert le akarta leplezni a szocialista lobbit. A rendőrség és a Nemzeti Nyomozó Iroda ezután kapcsolódott be az akcióba. A rendőrök Andráska Gergelyt akkor érték tetten, amikor átvett 1,2 millió forint kenőpénzt Budapest belvárosában, az Oktogonnál, az ünnepek előtt egy nappal. Cserébe azt ígérte, államtitkári szinten intézi el, hogy az egyesületet – korábbi hamis számlázásai miatt – ne ellenőrizzék. A szervezet elnöke szerint az ügyben magas rangú politikusok is érintettek, az egyik politikai államtitkár kapta volna a pénz nagyobbik részét, ezt azonban a rendőrség cáfolta. Sőt szerintük egyszerűen átverték a VÁG vezetőjét. – Andráska Gergelyt és D. Árpád „pályázatírót” közel egy időben fogtuk el, előbbit Budapesten, utóbbit Pécsett. Kihallgatásuk is egy időben történt, és egyértelművé vált, hogy a minisztériumi vezetőkre és a politikusokra, illetve a pártokra való hivatkozás fiktív volt, csak azért tették, hogy mielőbbi fizetésre kényszerítsék az egyesület vezetőjét. A pénzt maguknak akarták megtartani – magyarázta el sajtótájékoztatóján Kertész János, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója. Az ügy előzménye, hogy korábban az ügyészség kiderítette, törvénytelenül működik a pécsi egyesület, a pályázati pénzeket saját célra költik el, de előfordult, hogy drogprevenció címén bált rendeztek a megyei önkormányzat dísztermében. Ezt a szervezet vezetője is elismeri, ugyanakkor azt állítja, lobbipénzt kellett fizetnie, és Andráska garantálta a minisztériumi pozitív elbírálást. – Egy ízben különböző szervezetek – mint például a Máltai Szeretetszolgálat – csak 300 ezer forintot kaptak, de „drogos szervezeteknek” is csak 800 ezer forint jutott a keretből, míg az egyesület, ki tudja, miért, 2,5 millió forintot kapott – mondta Varga István, az egyesület elnöke a Magyar Nemzetnek. Szerinte többek között ez is azt erősíti, hogy erőteljes MSZP-s lobbi működött a háttérben, ugyanis az egyesülettel korábban is törvényességi problémák voltak, ő maga pedig volt már büntetve is, ennek ellenére szépen csordogált a pénz. Csak fizetnie kellett Andráskának. A rendőrségen közölték, most minden olyan roma pályázatot, amely az érintett három személyhez kapcsolható, átvizsgálnak, mert nem kizárt, hogy több bűncselekményt is elkövettek. Az MSZP Baranya megyei honlapján Andráska Gergelyről többek között azt írják: „A 7. számú választókerület szocialista önkormányzati képviselő jelöltje aktívan részt vett az idei (2002) országgyűlési választási kampányban, így részese volt Szili Katalin, Kékes Ferenc és Toller László választási sikerének.”

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/csuszopenzert-szerzett-tamogatast-a-pecsi-szocialista

https://web.archive.org/web/20231111202811/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/csuszopenzert-szerzett-tamogatast-a-pecsi-szocialista

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csuszopenzert-szerzett-tamogatast-a-pecsi-szocialista

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-03-29 00:00:00

Hiller István 2002-ben nyomást gyakorolt Rudi Zoltánra?

2005.03.23. 23:03 Még oktatási államtitkárként próbált nyomást gyakorolni Hiller István 2002-ben a Magyar Televízió (MTV) akkori hír- és programigazgatójára. Az időközben elnökké választott Rudi Zoltán az oktatás ügyének támogatásaként értelmezte a történteket. Ne történjen különösebb változás az MTV-n sugárzott, Fogadóóra című oktatási műsorban – áll a Magyar Nemzet birtokába jutott felhívásban, amelyet Hiller István politikai államtitkár küldött 2002 augusztusában Rudi Zoltánnak, a köztévé akkori hír- és programigazgatójának. A levél így folytatódik: „Kérjük, hogy az MTV biztosítsa a Fogadóóra ez évi műsorait az Oktatási Minisztériummal kötött szerződés alapján az eddigi alkotócsoporttal. Jelezzük, hogy 2003-ban a korábbiakhoz hasonló feltételekkel támogatjuk a műsort. Kívánatosnak tartjuk s egyetértünk azzal, hogy a Fogadóóra produceri feladatait az Art Vision Stúdió veszi át.” Az üggyel kapcsolatban készült egy feljegyzés is, amelyet Padisák Mária, Hiller munkatársa írt az államtitkárnak 2002 októberében. A feljegyzés szerint „Sugár Ágnes, az MTV kulturális igazgatója jelenleg rangban a harmadik ember. Nem utolsósorban az MSZP javaslatára került ebbe a pozícióba.” Padisák leírta, hogy Sugártól tudja: az igazgató csak az egyszázalékos nézettségű m2-re korlátozná a „Fogadóóra utódműsorát, valamint hogy a felelős szerkesztést Varga Sándornak adja”. Padisák Mária ezért az MTV javaslatáról kifejtette a levélben, hogy a műsor költöztetését a köztévé megteheti, „csak ehhez mi bianco ne adjunk pénzt, mert ez nekünk nem felel meg. Kompromisszumos javaslatom: Varga Sándor felelős szerkesztése mellett a műsorokat készítse (szerkessze és vezesse) Lévai Balázs, akinek tevékenysége számunkra garancia, s javasoljuk az MTV-nek, hogy írjon ki új pedagógiai műsorra belső pályázatot”. Cégbejegyzések szerint a produceri feladatok elvégzésére „kívánatosnak tartott” Art Vision Kft. ügyvezetője az a Détári Géza, akinek stúdiójában készültek korábban Friderikusz Sándor, Kepes András és Vitray Tamás műsorai. Rudi Zoltán úgy értékelte a történteket, hogy a pedagógusok és az oktatás ügyének az MTV-ben való megjelenítését karolta fel Hiller, ezért kéréseit nem tartja nyomásgyakorlásnak. Az államtitkár annak a megállapodásnak akart érvényt szerezni levelével, amelyet még a polgári kormány oktatási minisztere kötött az MTV-vel – mondta a tévéelnök.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/hiller-istvan-2002-ben-nyomast-gyakorolt-rudi-zoltanra

https://web.archive.org/web/20231211134512/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/hiller-istvan-2002-ben-nyomast-gyakorolt-rudi-zoltanra

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hiller-istvan-2002-ben-nyomast-gyakorolt-rudi-zoltanra

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-03-24 00:00:00

Pénzért vett voksokat az MSZP jelöltje az időközi választáson?

2005.03.23. 05:24 Megóvta a nagyhalászi időközi polgármester-választást az alulmaradt Albók László, mert a helyi választási bizottság jegyzőkönyvei szerint a nyertes MSZP-s Orosz Károly Zsolt pénzért vásárolt szavazatokat, és megsértette a kampánycsendet. Megóvta a nagyhalászi időközi polgármester-választást Albók László, a voksoláson alulmaradt jelölt, mert a helyi választási bizottság által készített jegyzőkönyvek tanúsága szerint a nyertes MSZP-s Orosz Károly Zsolt pénzért vásárolt szavazatokat, és megsértette a kampánycsendet – tájékoztatta a Magyar Nemzetet az óvás benyújtója. Albók László úgy nyilatkozott: választási csalás miatt büntetőfeljelentést is kíván tenni. A napilap birtokában lévő jegyzőkönyvek tanúsága szerint két helyi lakos elmondta: Orosz Károly Zsolt ötezer forintot adott neki azért, hogy szavazzon rá. Egy másik választópolgár azt állítja, ismerőse tanúk jelenlétében megmondta neki, azért szavazott Orosz Károly Zsoltra, mert annak testvére elengedte 55 ezer forintos tartozását. Tanúvallomások szerint az Orosz Károly Zsoltra voksolni szándékozókat személyautóval, szervezetten szállították a választás színhelyére. Többen állítják, hogy a roma családok ruhaadományt kaptak a választás előtt a győztes jelölt édesanyjától, aki használtruha-kereskedő. Az ügyről a Magyar Nemzet szerette volna megkérdezni Oroszt, ám lapzártáig nem sikerült őt utolérnie a lapnak.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/penzert-vett-voksokat-az-mszp-jeloltje-az-idokozi-valasztason

https://web.archive.org/web/20231213081910/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/penzert-vett-voksokat-az-mszp-jeloltje-az-idokozi-valasztason

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/penzert-vett-voksokat-az-mszp-jeloltje-az-idokozi-valasztason

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-03-23 00:00:00

MSZP-SZDSZ-es polgármesterek „tanulmányútja” Dél-Afrikába

2005.03.10. 10:30 Állításuk szerint Dél-Afrika önkormányzatiságát akarták tanulmányozni azok az MSZP-SZDSZ-es budapesti polgármesterek, akik csaknem kétmilló forint közpénzt használtak fel az utazáshoz. Csécsei Béla tanulmányt is készített az út tapasztalatairól, amiből megismerhetjük a magyar és a dél-afrikai önkormányzatiság hasonlóságait. Dél-afrikai útjáról faggatja a kispesti polgármestert ma az ellenzék a testületi ülésen. Steinerné Török Katalin (MSZP-SZDSZ), a XIX. kerület polgármestere nemrég járt a napfényes köztársaságban. A költségek egy részét nem saját maga, hanem a polgármesteri hivatal állta. A Reggel megtudta, hogy Steinerné a kiküldetésért 189 ezer, míg tanfolyami költségként 752 ezer forintot kapott a hivataltól. A kerület vezetése sokáig igyekezett titokban tartani az összeget. Az ellenzék a mai testületi ülésen várhatóan kínos kérdésekkel bombázza majd a polgármestert. A képviselők nem értik, az önkormányzat miért fizetett közel egymilliót a „tanulmányútért”. Steinerné Török Katalin legalábbis így nevezte a kilencnapos programot. Steinerné a lapnak elmondta, hogy egy civil szervezet meghívására utazott Dél-Afrikába. Így nem kellett a hivatalnak a teljes költséget állnia. Azt, hogy pontosan mennyibe került a teljes út, a polgármester nem tudta megmondani. A civil szervezet meghívója viszont az ő nevére szólt. A polgármester szerint hasznos volt az utazás Kispestnek, hiszen értékes tapasztalatokat szereztek. Annál is inkább, hiszen Dél-Afrikában Magyarországgal nagyjából egyidőben ment végbe a demokratikus átalakulás. Így összevethették tapasztalataikat a közigazgatási szervek képviselői. Steinernével tartott a dél-afrikai útra Csécsei Béla (MSZP-SZDSZ), a VIII. kerület polgármestere is. Az ő repülőjegyére és szállására a testület 700 ezer forintot szavazott meg még tavaly ősszel. Csécsei szerette volna, ha az éttermi számlák felét is a hivatal állja, de ezt elutasították. A polgármester egyébként tanulmányt készített a dél-afrikai út tapasztalatairól. Mint mondta, ebbe bárki beletekinthet, ha a magyar és a dél-afrikai önkormányzatiság hasonlóságaira kíváncsi. Forrás: Reggel

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/mszp-szdsz-es-polgarmesterek-tanulmanyutja-del-afrikaba

https://web.archive.org/web/20240127130410/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/mszp-szdsz-es-polgarmesterek-tanulmanyutja-del-afrikaba

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mszp-szdsz-es-polgarmesterek-atanulmanyutjaa-del-afrikaba

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-03-10 00:00:00

Végleg lezárult a Nádor-ügy; Fidesz: hiányos volt a nyomozás

2005.03.07. 23:01 Úgy döntött tegnap a kormánypárti többség szavazataival a parlament nemzetbiztonsági bizottsága: nem panaszolja meg a Nádor ’95 Rt. ügyének nyomozását megszüntető ügyészségi határozatot, így a további lépések elmaradnak, a büntetőeljárás lezárult – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság tagja. Az ellenzéki képviselők azt javasolták, hogy a bizottság tegyen panaszt a vádhatóság döntése miatt, a testület kormánypárti tagjai azonban 6:5 arányban elutasították indítványukat – mondta el a honatya. – A politikusok tegnap megismerhették a nyomozást lezáró határozat titkos indoklását, amelyből számunkra kiderült: hiányos volt a nyomozás, mivel nem tért ki arra, hogy a beszerzés nyomán mekkora kár érte az államot – tette hozzá a képviselő. Emlékezetes: a Szász András MSZP közeli vállalkozó vezette Nádor ’95 Rt. még a Horn-kormány idején szerzett megbízást arra, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat részére mobiltelefonok lehallgatására alkalmas berendezéseket szerezzen be. Az ügyletre Szász 1996 nyarán a Kereskedelmi és Hitelbanktól 33 millió dolláros „áthidaló devizahitelt” vett fel, ami a tervek szerint a fejlesztés egészét fedezte volna. A nyomozás során kiderült, hogy a Nádor Rt. a felvett hitelből hozzávetőlegesen huszonegymillió dollárt költött a berendezésekre, a többit saját célra használta fel. A tranzakciót a titkosszolgálatok részéről Somogyi Tamás kabinetfőnök – Szász közeli barátja – és Hevesi Tóth Ferenc, a szakszolgálat korábbi főigazgatója jegyezte ellen Nikolits István volt titokminiszter, illetve Medgyessy Péter egykori pénzügyminiszter jóváhagyásával. Az ügyben Szászt csalással és csempészettel gyanúsították meg, a csalás miatt indított vizsgálatot bűncselekmény hiányában, a csempészet gyanújával folytatott nyomozást pedig bizonyítottság hiányában a Fővárosi Főügyészség az elmúlt héten megszüntette.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/vegleg-lezarult-a-nador-ugy-fidesz-hianyos-volt-a-nyomozas

https://web.archive.org/web/20231219180911/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/vegleg-lezarult-a-nador-ugy-fidesz-hianyos-volt-a-nyomozas

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vegleg-lezarult-a-nador-ugy-fidesz-hianyos-volt-a-nyomozas

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-03-08 00:00:00

Kulcsár-ügy: sikkasztott az ESMA Kft. gazdasági vezetője?

2005.03.05. 10:31 A rendőrség sikkasztással gyanúsította meg a Kulcsár-ügyben az ország egyik legnagyobb közterületi hirdető cége, az ESMA Kft. gazdasági vezetőjét. Az egyik kereskedelmi televízió szerint a Kulcsár Attila egykori, úgynevezett VIP-listáján szereplő igazgatónő ellen azért indult büntetőeljárás, mert a gyanú szerint több mint 40 millió forintot kapott abból a pénzből, amit a bróker másoktól sikkasztott. A nyomozás eddigi adatai szerint a gazdasági igazgató tudta, hogy a pénz, amit kapott, bűncselekményből származik. A K and H-ügyben eddig kétszáznegyven tanút hallgattak ki és péntekig 19 gyanúsítottja volt a sikkasztás-sorozatnak – hangzott el a Hír TV-ben.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/kulcsar-ugy-sikkasztott-az-esma-kft-gazdasagi-vezetoje

https://web.archive.org/web/20100924032823/http://www.mno.hu/portal/270888

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-ugy-sikkasztott-az-esma-kft-gazdasagi-vezetoje

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-03-05 00:00:00

Kulcsár-ügy: tanúkból gyanúsítottak

2005.03.07. 09:38 A Nemzeti Nyomozó Iroda Kulcsár Attila két újabb ügyfelét gyanúsítja sikkasztással. Állítólag hamarosan több korábbi tanúból gyanúsított lehet. Szakértők szerint a brókerügy a 2006-os választási kampány egyik központi témája lesz, hiszen Kulcsár további információkat ígért az ügy politikai hátteréről. Húszra emelkedett a brókerbotrány gyanúsítottjainak a száma, miután a múlt héten a Nemzeti Nyomozó Iroda Kulcsár Attila két ügyfelét is sikkasztással gyanúsította meg. Egyikük az ország egyik legnagyobb közterületi reklámcége, az ESMA Kft. gazdasági igazgatója, aki nem hivatalos értesülések szerint 40 millió forinthoz jutott a Kulcsár Attila által a K & H Equities Rt. ügyfeleitől elsikkasztott milliárdokból. A másik gyanúsított, szintén a brókercég V. I. P. ügyfelei között számon tartott egyik vállalkozás képviselője. A rendőrség – a Népszabadság információi szerint – Kulcsár ügyfeleit azzal gyanúsítja, hogy a cégük nevében és érdekében a brókernél megforgatott pénz hozamának egy részét saját számlájukra utaltatták, vagyis elsikkasztották. Korábban hasonló gyanúsítást közölt a Nemzeti Nyomozó Iroda Forró Tamással, az ismert médiaszemélyiség azonban ezt tagadta. Állította, igazát dokumentumokkal is igazolni tudja. A Népszabadság úgy értesült, hamarosan újabb gyanúsítások várhatók. Nemrég elkészült az a tőkepiaci szakértői jelentés, amely azt hivatott tisztázni, hogy a K & H brókercégének ügyfelei az elmúlt években jogszerűen mekkora hozamot könyvelhettek volna el befektetéseik után. A szakértői jelentést a rendőrség és az ügyészség ezekben a hetekben veti össze a gyanúsítottak és az eddig többségében tanúként kihallgatott ügyfelek vallomásaival. Így próbálják meg tisztázni, hogy ténylegesen ki, milyen tranzakciókra adott utasítást, felhatalmazást Kulcsárnak, s milyen ügyleteket bonyolított a bróker. A következő lépésben a rendőrség arra a kérdésre keresi a választ, hogy a befektetők közül kik tudták, hogy nem származhat törvényes tranzakciókból a befektetésük után kifizetett hozam. Azokat, akikkel kapcsolatban megalapozott gyanú merült fel, hogy tudták, tudniuk kellett, hogy a nekik kifizetett hozam nem származhat legális befektetésekből, s talán épp ezért a részükre (illetve az általuk képviselt gazdasági társaságnak) kifizetett hozam egy része felett sajátjukként rendelkeztek. A rendőrség, illetve az ügyészség közülük többeket gyanúsítottként hallgatta ki, vagy hallgatja ki a későbbiekben. Kulcsár Attila, aki 1998- 2003 között lényegében háborítatlanul – feltételezések szerint a bank egyes vezetőinek tudtával – szabadon „játszhatott„ a befektetők pénzével, öt év alatt megközelítőleg 20-21 milliárd forintot sikkasztott. Olykor bizonyíthatóan csak azért sikkasztotta el egyes ügyfelei befektetését, hogy mások korábban elsikkasztott pénzét visszapótolhassa. A nyomozás jelen állása szerint ezért a Kulcsárnak tulajdonított 20-21 milliárdos sikkasztással okozott kár „csak” 10,7 milliárd forint. Az elsikkasztott pénz jelentős hányadának a sorsa ismeretlen. 6,2 milliárd forintról tudható, hogy két szír pénzváltó „tisztára„ mosta. Ez ügyben több banki pénztáros ellen már korábban eljárás indult „pénzmosás gyanús ügylet bejelentési kötelezettségének” elmulasztása végett. A szóban forgó 6,2 milliárd forint jelentős részét a nyomozás eddigi adatai szerint Kulcsár bizalmasa, a médiában taxis Gyusziként emlegetett Szekér Gyula vitte el kis csomagokban a „címzettekhez„. A zacskókban szállított milliókról a bróker az ügyészségen azt állította, hogy több ismert szocialista politikusnak, a nagyobbik kormánypárthoz közel álló vállalkozóknak, és cégeknek is jutott belőlük. Az ügyészség eddig komolyan vette Kulcsár vallomásait. Mint egy nevének mellőzését kérő ügyészségi tisztviselő a lapnak elmondta: nem vennének mérget minden egyes állítására, tény azonban, hogy ő szinte az egyetlen, aki a jelen ügyben érdemi, feltáró vallomást tett. A 2003 nyarán Bécsben elfogott, majd előbb Ausztriában, később Magyarországon hónapokig előzetes letartóztatásban lévő Kulcsár március 30-ig házi őrizetben marad. Egyes források szerint Kulcsár további zaftos részleteket ígért az ügy „politikai hátteréről, kapcsolódásairól”, ha enyhítenek a vele szemben alkalmazott kényszerintézkedéseken. Politikai elemzők részben emiatt biztosak abban, hogy a brókerügy a 2006-os választási kampány egyik központi témája lesz. Forrás: Népszabadság

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/kulcsar-ugy-tanukbol-gyanusitottak

https://web.archive.org/web/20100924030520/http://www.mno.hu/portal/271144

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-ugy-tanukbol-gyanusitottak

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-03-07 00:00:00

Telekbotrány: MSZP-s szálak és zűrzavar

2005.03.04. 23:02 Vállalhatatlanná vált a százszázalékos állami tulajdonban lévő Budapest Airport (BA) 4,7 milliárd forintos telekvásárlási ügylete, ezért Draskovics Tibor tegnap a szerződés felbontását jelentette be. A botrány azonban nem ért véget, mivel az ügy kapcsán egyre több egymásnak ellentmondó nyilatkozat és a szocialista párthoz kötődő személy bukkan fel. Miközben a telekvásárlás kapcsán egyre több meglepő egybeesésre derül fény, az adásvételben érintett felek igyekeznek egymásra hárítani a felelősséget. Részletek a mai Magyar Nemzetben.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/telekbotrany-mszp-s-szalak-es-zurzavar

https://web.archive.org/web/20231112181610/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/telekbotrany-mszp-s-szalak-es-zurzavar

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/telekbotrany-mszp-s-szalak-es-zurzavar

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-03-05 00:00:00

„Dokumentumok formáit öltötték”

2005.03.06. 23:02 A hivatalos tájékoztatás szerint a korábban regisztrált vasi MSZP-tagság kétharmada alakította újjá a megyei szervezeteket; voltak olyan települések, ahol a feloszlatott tagság 75 százaléka nem lépett be újra a pártba. Információink szerint a központi tagnyilvántartásban szereplő mintegy 1200 szocialista helyett most 560-an döntöttek a pártpolitizálás mellett. Tóth Csaba volt megyei elnököt még küldöttnek sem választották meg Kőszegen. Eldőlni látszik a vasi szocialistákat évek óta megosztó belső hatalmi harc végkimenetele, miután a fiatal politikusok összefogásából létrejött Mozaik klub megyei vezetője látványos vereséget szenvedett a hét végi pártújjászervezés során. A vasi gyökerekkel nem rendelkező, rövid idő alatt a helyi MSZP megyei elnöki posztját meghódító Tóth Csaba még a megyei küldöttgyűlésbe sem kerülhet be, miután a felére apadt kőszegi alapszervezet nem delegálta a politikust a testületbe. Szocialista forrásaink szerint az MSZP felső vezetése által felügyelt hét végi események mindenképpen hatással vannak a párt belső erőviszonyaira, de akár hosszú távon is meghatározhatják azt. Nyakó István pártszóvivő tájékoztatása szerint a feloszlatott 26 Vas megyei pártszervezetből 20 alakult újjá. A politikus kifejtette, a korábban regisztrált tagság kétharmada alakította meg a szervezeteket (mintegy 600-an), ennek ellenére nem tűntek el tagok a körzetben. Információink szerint a központban 1200 vasi tagot tartottak nyilván a szervezetek feloszlatása előtt, míg a hét végén 560 személy döntött úgy, hogy a továbbiakban is részese kíván lenni az MSZP politikai tevékenységének. Lendvai Ildikó frakcióvezető a büki és a csepregi térségben vigyázta az újjáalakulást, a két szervezetben összesen 41 fő kérte nyilvántartásba vételét, ez a szám kevesebb, mint negyede a korábbi tagságnak. Hiller István pártelnök korábbi szavait idézve tehát kijelenthető, hogy a vasi szocialisták egy jelentős része „dokumentumok formáit öltötte”. A politikus kifejtette: „nagy elszántságot, őszinteséget és a szocialista párt sikerének akarását tapasztalták a tagokban és a szervezetek alakuló ülésein”. Vas megyében egyébként március 12-én új megyei elnököt választanak majd a küldöttek, addig létszámstop van érvényben.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/dokumentumok-formait-oltottek-2

https://web.archive.org/web/20231110232612/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/dokumentumok-formait-oltottek-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/adokumentumok-formait-oltotteka

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-03-07 00:00:00

Újabb jogsértések az OEP második vénytenderén?

2005.03.03. 23:05 Akár két nagy összegű kártérítési pert is indíthat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ellen a Szenzor Kft., amely szerint a több száz millió forintnyi közpénz sorsáról döntő vénytender második fordulójában is számos törvénysértés történt. Törvénysértésektől hemzsegett az EU-konform vények gyártására az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által kiírt második közbeszerzési eljárás is – állítja a recepteket immár tíz éve előállító Szenzor Kft., amelynek pályázatát a közelmúltban érvénytelennek minősítették, és helyettük a Gyurcsány Ferenc volt üzletfeléhez, Erdős Ákoshoz köthető Állami Nyomdát hirdették ki győztesnek. A tavalyi első tender visszásságai miatt az egészségbiztosítót korábban már egymillió forintos bírsággal sújtotta a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD). Az elmarasztalást a napokban a Fővárosi Bíróság is helybenhagyta, de a jogvita ellenére az egészségbiztosító szerdán szerződést kötött Erdős érdekeltségével. Eőry Örs, a Szenzor ügyvezetője a Magyar Nemzetnek kijelentette: a pályázati kiírásban egymásnak ellentmondó feltételek szerepeltek, és a közbeszerzési törvényt is számos pontban megsértette az OEP. Eőry kifogásolta, hogy az egészségbiztosítótól egyes kérdéseikre a törvényes határidőn túl kaptak tájékoztatást, amelyek ráadásul hol hiányosak voltak, hol pedig a kiírással ellentétes információkat tartalmaztak. A cégvezető rámutatott: a második vénytender kiírásával meg sem várták az első eredménytelen fordulót lezáró KD-határozatot. Az OEP sajtóosztálya szerint a jogszabály nem írja elő, hogy az új pályázat kiírásával meg kellene várni az előző fordulót lezáró határozatot. Azt is leszögezték: a jogszabályban meghatározott időben kaptak tájékoztatást a pályázók, és minden résztvevő tudott ajánlatot tenni. A Szenzor az első vénytender ügyében elmaradt haszon miatt több száz millió forintos nagyságrendű polgári pert indít az OEP ellen, és amennyiben a KD a második fordulóban is jogsértéseket talál (erről néhány napon belül döntenek), újabb kártérítési eljárást kezdeményeznek.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/ujabb-jogsertesek-az-oep-masodik-venytenderen

https://web.archive.org/web/20100214171636/http://www.mno.hu/portal/270530

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-jogsertesek-az-oep-masodik-venytenderen

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-03-04 00:00:00

Hévízi-tó: kérdésre fenyegetés a válasz

Szarka Ágota 2005.02.26. 00:00 Megfenyegették telefonon Ruzsics Ferenc keszthelyi önkormányzati képviselőt, miután a csütörtöki testületi ülésen tovább firtatta a Hévízi-tó közelében lévő ingatlan eladásának körülményeit. Csaknem háromszázmillió forintért megvette a kincstártól, majd nyolcszázmillióért adta tovább Keszthely városa a Hévízi-tó közvetlen közelében lévő régi angolnanevelő öt hektárnyi területét a Smaragd-Investnek. A természetvédelmi szempontból aggályos beruházás ellen tiltakozó aláírásgyűjtés is folyik. „Ha nem akarsz lófejet találni egyik reggel az ágyadban, akkor hagyd abba!” – hangzott el a fenyegetés Ruzsics mobiltelefonján, miután a csütörtöki testületi ülésen újabb kérdéseket tett fel a városvezetésnek az ingatlan eladásáról. Ruzsics szerint a maffiát idéző módszerek azt igazolják, hogy „valakiknek az elevenébe vágnak” az ellenzék által feszegetett kérdések. Ruzsics Ferenc a sajtónak tegnap kifejtette: a Keszthely városa és a Smaragd-Invest között tavaly nyáron megkötött városrehabilitációs konzorciumi pályázatot csak most ismerhették meg a képviselők. Ez nem véletlen, mivel a pályázati anyaghoz mellékelt dokumentumokból kiderül: a CIB Bank a már a Smaragd tulajdonában lévő angolnatelepre jelzálogjogot jegyzett be mintegy 1,1 milliárd forint értékben. A bankok az ingatlanok forgalmi értékének legfeljebb 70 százalékáig jegyeznek be jelzálogot, vagyis az angolnatelep forgalmi értéke feltételezhetően legalább 1500 millió forint, ami csaknem duplája annak, amennyiért Keszthely eladta. A dokumentumok szerint Németh Ferenc hévízi vállalkozó, Mohácsi József polgármester barátja és korábbi főnöke nemcsak a Smaragd felügyelőbizottságának tagja, ráadásul felesége a cég legnagyobb résztulajdonosa. Molnár Tibor hévízi vállalkozó, a keszthelyi alpolgármester testvére szintén nemcsak felügyelőbizottsági tag, hanem a cég résztulajdonosa is. Még 2004 nyarán, a konzorciális pályázat benyújtása előtt vásárolták meg a Smaragd-Investet, vagyis Mohácsi József már több mint nyolc hónapja tudja, hogy barátai és alpolgármesterének rokona az angolnatelepi beruházó cég tulajdonosai. E tényt eddig elhallgatták, ezzel becsapták a képviselő-testület tagjait és Keszthely polgárait – szögezte le a képviselő. Mint mondta, Mohácsi József interpellációjára adott válaszából az tűnt ki, hogy a polgármester „mindent rendjén valónak talál”. Papp Gábor, az ügyet nyilvánosságra hozó hévízi önkormányzati képviselő hangsúlyozta: a korrupciógyanús események rávilágítottak arra, hogy a frontvonal valójában a térség környezeti és gazdasági érdekeit képviselők, valamint a rövid távú, környezetkárosító nyereségérdekek támogatói között húzódik. Ez nem két politikai tábor, nem két város küzdelme, hanem két szemléletmódé, két fejlesztési koncepcióé és ezzel együtt két erkölcsiségé.

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/02/hevizi-to-kerdesre-fenyegetes-a-valasz

https://web.archive.org/web/20100410024133/http://mn.mno.hu/portal/269455

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hevizi-to-kerdesre-fenyegetes-a-valasz

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-26 00:00:00

Lezárták a nyomozást a Nádor-ügyben – Az indoklás titkos

2005.03.02. 23:04 Az ORFK Nemzeti Nyomozó Irodája a múlt héten megszüntette a Nádor ’95 Rt. és annak vezetője, Szász András ügyében indított nyomozást – értesült a Magyar Nemzet. Az MSZP közeli vállalkozó ellen csalás bűntette és más bűncselekmények gyanújával indult vizsgálat titkosszolgálati eszközök – a Horn-kormány idején lebonyolított – beszerzése miatt. A gyanúsítottal és a feljelentő közpénzügyi államtitkársággal közölt megszüntető határozat szerint a csalás miatt indított vizsgálatot bűncselekmény hiányában, a csempészet gyanújával folytatott nyomozást pedig bizonyítottság hiányában, a vádhatóság egyetértésével zárta le a rendőrség – tájékoztatta Magyar Nemzetet Dobos Gabriella, a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség (FF) szóvivője. A döntés indoklása államtitok, amelynek titokgazdája a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) – mondta el a szóvivő. A vádhatóság többször indítványozta a titkosítás feloldását, de nem járt sikerrel – tette hozzá. A nyomozást 2003 februárjában már megszüntette a rendőrség, mivel Szász András írásbeli nyilatkozatot tett, amely „más megvilágításba helyezte a csalás bűntettének gyanúját”. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága ekkor az ellenzéki frakciók és az SZDSZ voksaival, az MSZP ellenszavazata mellett úgy döntött, hogy panaszt jelent be. Az FF 2003 áprilisában hatályon kívül helyezte a megszüntető határozatot, és pótnyomozásra utasította a rendőrséget. A vállalkozó a Nádor ’95 Rt. vezetőjeként a Horn–Kuncze-kormány idején vitatott körülmények között részt vállalt lehallgatóberendezések beszerzésében a titkosszolgálatoknak. Az ügylet kapcsán Szász András 1996 nyarán a Kereskedelmi és Hitelbanktól 33 millió dolláros „áthidaló devizahitelt” vett fel, ami a tervek szerint a fejlesztés egészét fedezte volna. A tranzakciót a titkosszolgálatok részéről Somogyi Tamás kabinetfőnök – Szász András közeli barátja – és Hevesi Tóth Ferenc, az NBSZ korábbi főigazgatója jegyezte ellen Nikolits István volt titokminiszter, illetve Medgyessy Péter egykori pénzügyminiszter jóváhagyásával. A nyomozás során kiderült, hogy a Nádor Rt. a felvett hitelnek csupán egy részét, hozzávetőlegesen huszonegymillió dollárt költött a berendezésekre, a többit saját célra használta fel. A Nádor-ügyben gazdasági bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt korábban feljelentést tett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), valamint a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is. Az ügyben indult eljárás jelenleg a Budapesti Katonai Ügyészségen folyik. Emlékezetes: a KEHI megállapította, hogy a Nádor Rt. 1,2 milliárd forinttal elmaradt a lehallgató-berendezések beszállításával. Az Orbán-kormány a feltárt tények miatt felbontotta a Nádor Rt.-vel kötött szerződést, és magáncég közbeiktatása nélkül hajtotta végre a titkosszolgálati fejlesztést. Mint köztudomású, Magyarországon már működik a mobiltelefonok lehallgatására alkalmas rendszer.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/lezartak-a-nyomozast-a-nador-ugyben-az-indoklas-titkos

https://web.archive.org/web/20231224051910/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/lezartak-a-nyomozast-a-nador-ugyben-az-indoklas-titkos

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lezartak-a-nyomozast-a-nador-ugyben-a-az-indoklas-titkos

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-03-03 00:00:00

23 milliós csalás a cigány kárpótlás körül

2005.03.03. 10:35 23 millió forintos visszaélés miatt őrizetbe vették a rendőrök, majd előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság a kalocsai Sztojka Katalint, a kalocsai roma önkormányzat elnökét. Mint arról az Info Rádió is beszámolt, a nyomozók szerint az Osztrák Megbékélési Alaphoz benyújtott igénylésekhez csatolt okiratok között jó néhány valótlan tartalmú volt, így az alapnak Bács-Kiskun megyében 23 millió forintnyi kárt okoztak. Sztojka Katalint 8,5 millió forintos károkozással gyanúsítják. Sztojka Katalin nem az Európai Roma Fórum képviselője, a 2004 szeptemberében, strasbourgi székhellyel bejegyzett nemzetközi szervezetnek nem tagja, nem alapítója – közölte az Index, kiigazítva saját korábbi információit, melyet egy hírügynökség téves közlése alapján tettek közzé. Kilenc cigány önkormányzati vezető vagy képviselő érintett az Osztrák Megbékélési Alap kárára elkövetett csalásokban – jelentette ki a legfőbb ügyész az országgyűlés roma kárpótlási ügyeket vizsgáló ad hoc bizottsága előtt tavaly novemberben. Polt Péter szerint az ország tíz megyéjében és a fővárosban indult vizsgálat a II. világháborús roma üldözötteknek nyújtott kárpótlással kapcsolatos csalási ügyekben. A fokozott ügyészi felügyelet alatt folyó nyomozások jelenlegi állása alapján nem lehet megbecsülni a bűncselekmények számát. A 2000 októberében megkötött osztrák-magyar államközi szerződés a bécsi székhelyű szervezet megállapodás alapján a kétezer zsidó származású, egykori áldozatnak nyújtott kárpótlást. A Megbékélési Alap a romákkal együtt eddig 7200-7300 személynek fizetett ki – a háborús kényszermunka típusa szerint három különböző kategóriába sorolt – jóvátételi pénzt, az igénylők átlagosan 1 millió forint körüli összeget kaptak. A legfőbb ügyész elmondta, hogy a bizalmi alapon zajló kárpótlási processzusban az első probléma akkor jelentkezett, amikor a történészi becslések szerint várható legfeljebb 2 ezer károsult helyett több mint 10 ezren adtak be igénylést.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/23-millios-csalas-a-cigany-karpotlas-korul

https://web.archive.org/web/20240127202305/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/03/23-millios-csalas-a-cigany-karpotlas-korul

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/23-millios-csalas-a-cigany-karpotlas-korul

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-03-03 00:00:00

Brókerbotrány: El Abed Hassan ismét bíróság előtt

2005.02.24. 23:13 Hivatali vesztegetés miatt áll a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla tanácsa elé ma El Abed Hassan, a brókerbotrány egyik gyanúsítottja, aki 2003. augusztusi előzetes letartóztatásakor a vád szerint pénzt ajánlott egy fogdaőrnek, hogy feleségével korlátlanul, ellenőrzés nélkül beszélhessen telefonon. A bíróság később éppen a vesztegetési ügyre hivatkozva utasította el 30 millió forintos óvadékajánlatát és szabadlábra helyezési kérelmét. Az elsőfokú ítéletben a 140 ezer forint pénzbüntetésre ítélt vállalkozó ügyében a Fővárosi Főügyészség nyújtott be fellebbezést. A szír pénzváltót az alapügyben azzal gyanúsítják, hogy testvérével, a Damaszkuszba távozott Abdo Mahmouddal mintegy 6,2 milliárd forintot vett fel a korábban Medgyessy Péter által vezetett Inter-Európa Banktól, valamint az OTP-től. A nyomozás eddigi adatai szerint a nagy összegű pénzfelvételek összefüggésben vannak a K&H Equitiesnél történt pénzmosási, sikkasztási üggyel. A Magyar Nemzet információi szerint ezt az ügyészségen tett gyanúsítotti vallomásában megerősítette Kulcsár Attila is.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/brokerbotrany-el-abed-hassan-ismet-birosag-elott

https://web.archive.org/web/20100322223845/http://www.mno.hu/portal/269144

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brokerbotrany-el-abed-hassan-ismet-birosag-elott

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-25 00:00:00

Mégsem évült el a közokirat-hamisítás?

2006.03.02. 00:00 Panasszal élt a Gyurcsány Ferenc által jegyzett fantomcég ügyében hozott nyomozást megszüntető ügyészségi határozat ellen a Fidesz három országgyűlési képviselője – áll az ellenzéki párt közleményében. Gyurcsány Ferenc 1993 szeptemberétől 1995 végéig egy nem létező cég, a Nomentana Kft. tulajdonosának és ügyvezetőjének adta ki magát. A fantomtársaság nevében a jelenlegi miniszterelnök szerződéseket kötött, okiratokat írt alá. 1996-ban Gyurcsányék létrehoztak egy valóságosan is létező Nomentana Kft.-t, amely társaság csaknem egy évtizeden keresztül használta a nem létező cég azonosító számait. Ezzel azt a látszatot kívánták kelteni, mintha a fantom és a valódi Nomentana Kft. ugyanaz a gazdasági társaság lenne. A hamis azonosító számok felhasználásával valószínűleg a hatóságokat is meg tudták téveszteni. Deutsch-Für Tamás, Répássy Róbert és Szijjártó Péter közokirat-hamisítás bűncselekményének gyanúja miatt feljelentést tett az ügyészségen. A nyomozást ugyan elrendelték, az ügyészség azonban viharos sebességgel, három hét alatt megszüntette az eljárást. A nyomozó hatóság a Nomentana Kft. által elkövetett cselekmények vizsgálatakor azt állapította meg, hogy a bűncselekmény büntethetősége elévült, vagyis az elkövetők már nem büntethetők meg. A nyomozást megszüntető határozat ellen a fideszes politikusok panasszal éltek. Ebben többek között azt kifogásolják, hogy az ügyészség az elévülés vizsgálatakor a bűncselekmény befejezési időpontjának megállapítása tekintetében elmulasztotta a tényállás teljes körű felderítését. Információink szerint a képviselők dokumentumokkal tudják alátámasztani, hogy a Nomentana Kft. részéről a közokirat-hamisítást nem 2002-ben fejezték be, hanem 2003-ban. Ez év elején ugyanis a Nomentana Kft. a törvényi előírások szerint még köteles volt az APEH-nek záró adóbevallást benyújtani. Emiatt a feljelentők szerint fennállhat annak megalapozottsága, hogy a közokirat-hamisítás bűncselekménye – szemben az ügyészség álláspontjával – nem évült el, ezért arra kérik a Legfőbb Ügyészséget, hogy változtassa meg a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi, nyomozást megszüntető határozatát, és rendelje el a nyomozás folytatását. A Legfőbb Ügyészségnek a panasz elbírálására 30 nap áll rendelkezésére. A Legfőbb Ügyészség döntésére vár Deutsch-Für Tamásnak a Szalay utcai ingatlan ügyében tett panasza is. A miniszterelnököt érintő ügyben a politikus hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt tett feljelentést. Gyurcsány Ferenc 1994. április 4-én a nem létező Országgyűlési Képviselők Klubjának Egyesülete fantomtitkáraként eljárva szerződést kötött az állami tulajdonban álló Közlönykiadó Kft.-vel. A nem létező egyesület által aláírt, jogi értelemben nem létező szerződésben a jelenlegi kormányfő arra kötelezte az állami céget, hogy bérelje ki, és több mint száz millió forint értékben újítsa föl a Gyurcsány tulajdonában álló Altus Rt. ingatlanát. Ezt a nagy értékű ingatlant az Altus három hónappal korábban sorozatos törvénysértések eredményeképpen mindössze hat és fél millió forintért szerezte meg az államtól. A Legfőbb Ügyészségnek legkésőbb pénteken kell meghoznia határozatát az ügyben.

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2006/03/megsem-evult-el-a-kozokirat-hamisitas

https://web.archive.org/web/20240126104236/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2006/03/megsem-evult-el-a-kozokirat-hamisitas

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megsem-evult-el-a-kozokirat-hamisitas

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-03-02 00:00:00

Reptéri botrány: MSZP-közeli személyek is érintettek

Archívum Az antiszemitizmus árt Magyarország imázsának Az antiszemitizmus, az ezzel kapcsolatos jelenségek és a Jobbik tevékenysége árt Magyarország imázsának - jelentette ki a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke vasárnap sajtótájékoztatón Budapesten. Archívum Kiütéssel nyert a Loki a rangadón A Debrecen a játék minden elemében jobb volt a Diósgyőrnél, s mivel ezt gólokkal is tudta nyomatékosítani, simán nyerni tudott az OTP Liga 11. fordulójának nagy rangadóján. Az 5-0-s Loki-siker azt is jelentette, hogy a DVSC visszavette a vezetést a Győ

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/repteri-botrany-mszp-kozeli-szemelyek-is-erintettek

https://web.archive.org/web/20231111090311/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/repteri-botrany-mszp-kozeli-szemelyek-is-erintettek

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/repteri-botrany-mszp-kozeli-szemelyek-is-erintettek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-25 00:00:00

Biankó csekk a külügynek?

2005.03.01. 00:00 Információk szerint a Külügyminisztérium és a Trendex Rt. kapcsolata nemzetbiztonsági aggályokat vethet fel, miután a tárca kizárólag e cégre kívánja bízni teljes információs hálózatának megtervezését, kivitelezését és üzemeltetését. Mint ismeretes, a cég tisztségviselői között felbukkant Antalóczi Zoltán, aki a Gyurcsány Ferenc kormányfő tulajdonában lévő Altus Rt. felügyelőbizottságának a tagja. Egyes értesülések alapján ellenzéki körökben erős a gyanú, hogy a Külügyminisztérium egyetlen cégre, Trendex Rt.-re kívánja bízni teljes információs hálózatának megtervezését, kivitelezését és üzemeltetését. Ilyen korábban nem fordult elő, az eddigi gyakorlat szerint a külsős partnercégek a munkafolyamat egy-egy szeletét kaphatták meg, de az egész rendszer ellenőrzése a minisztérium feladata maradt. Ha a gyanú igaznak bizonyul, az szakértők szerint titkosítási és nemzetbiztonsági aggályokat is felvethet, hiszen e megoldással a külügy teljes titkos információáramán egy cég tarthatná rajta a kezét. Lapunk úgy tudja, a téma az Országgyűlés külügyi bizottságának soron következő mai zárt ülésén is szóba kerül – egy kormányrendelet értelmében ugyanis ez a testület hivatott meghatározott jellegű beszerzések esetében megadni a Külügyminisztérium kérésére a felmentést a közbeszerzési eljárás alól. Azonban az a bizottság számára is titkos, hogy az egyes munkákra melyik cég kap megbízást és milyen mértékben. Az Országgyűlés ily módon biankó csekket állít ki a Külügyminisztérium számára. A gyanút erősíti, hogy e biankó csekk értéke az eddigi gyakorlatnál nagyságrendekkel nagyobb, majdnem egymilliárd forint értékű megbízást takar informatikai fejlesztés címén 2005-re. Korábban beszámoltunk arról, hogy 2004 májusában olyan határozatlan időre szóló szerződés köttetett a külföldi kirendeltségek telekommunikációs rendszerének karbantartására, amelyért a cég havi több mint tizenhatmillió forintot kap. A lapunk birtokában lévő számlák szerint a Trendex munkatársai már bizonyosan megjelentek Bangkokban, Damaszkuszban, Teheránban, Dublinban, Oslóban, Ankarában, Nairobiban. Kiderült az is, hogy a Trendex egy másik szerződés alapján 2003 februárjától két külügyminisztériumi épület telekommunikációs rendszerének a karbantartását is elvégezheti, havonta csaknem kétmillió forintért. Ez azt jelenti, hogy a cég legalább havi 18 millió forint közpénzhez jut a külügyi tárcától. A nyilvános cégadatokból kiderül, a Trendex Holding Rt.-nek 1999 óta igazgatósági tagja a Gyurcsány Ferenc üzlettársaként megismert Antalóczi Zoltán. Az üzletember 2003-ban helyet kapott az Altus Rt. felügyelőbizottságában. Mint ismeretes, az Altus a zászlóshajója Gyurcsány Ferenc cégbirodalmának.

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/03/bianko-csekk-a-kulugynek

https://web.archive.org/web/20240127134010/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/03/bianko-csekk-a-kulugynek

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bianko-csekk-a-kulugynek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-03-01 00:00:00

Reptéri telekügy: nincs környezetvédelmi hatástanulmány

2005.02.27. 23:06 Egyre szövevényesebbé válik a Budapest Airport 4,7 milliárd forintos telekvásárlásának ügye. A hét végén kiderült: annak ellenére, hogy a reptér fejlesztése következtében jelentősen megnő a zaj- és a környezeti terhelés, nem készült el a törvényben előírt környezetvédelmi hatástanulmány. Nap mint nap újabb fordulatokra derül fény a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Budapest Airport (BA) Rt. 4,7 milliárd forintos telekvásárlásával kapcsolatban. A hét végén az ügyben szintén érintett környékbeli földtulajdonosok közgyűlést tartottak. A vecsési területek tulajdonosai – akikkel szemben a BA Ecseren vette meg az ominózus húszhektáros telket – most elsősorban a vételárat kifogásolják, hiszen két évvel ezelőtt a szintén állami tulajdonban lévő Állami Autópálya Kezelő Rt. még csak 2000 forint körüli négyzetméterárat fizetett a telkekért, amikor földeket vásárolt a 4-es és az M0-s utak építéséhez. A vecsésiek azt is sérelmezik, hogy míg a BA most 23 500 forintot ad az ominózus ecseri telek négyzetméteréért, addig a környéken jelenleg is folyamatban lévő állami kisajátítások négyzetméterára továbbra is kétezer forint körül alakul. A telektulajdonosok állítják: noha területük lényegesen jobb fekvésű, a BA vezetése egyetlen alkalommal sem kereste meg őket közvetlenül. Éppen ezért nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz vasárnap 336 vecsési ingatlantulajdonos, kérve, hogy Gyurcsány Ferenc vizsgáltassa ki az ügyet. Független-e a kormányfő? A Fidesz kifogásolta a területvásárlást és megkérdőjelezte a miniszterelnök függetlenségét arra hivatkozva, hogy a miniszterelnök anyósa, Apró Piroska korábban a BA Rt. igazgatóságának tagja, majd az igazgatóság elnöke volt. További részletek a hétfői Magyar Nemzetben.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/repteri-telekugy-nincs-kornyezetvedelmi-hatastanulmany

https://web.archive.org/web/20071214075124/http://www.mno.hu/portal/269653

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/repteri-telekugy-nincs-kornyezetvedelmi-hatastanulmany

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-28 00:00:00

Fővárosi képviselők Leisztinger Tamás cégében

2005.02.18. 00:00 A fővárosi önkormányzat tulajdonosi bizottságának két szocialista és egy szabad demokrata tagja tisztséget visel Leisztinger Tamás MSZP közeli milliárdos egyik cégében. Jórészt ezen a bizottságon múlik, teljesítik-e Leisztinger egy másik vállalkozásának kérését, s eladják-e a nagybani élelmiszerpiac többségi tulajdonjogát. Három fővárosi képviselő is felügyelőbizottsági tag a szocialistákhoz közel álló Leisztinger Tamás egyik cégében, a HB Westminster II. Kárpótlási Jegy Befektető Rt.-ben. Somlyódi Csaba (MSZP), Mitus Zsuzsanna (MSZP) és Hubert Béla (SZDSZ) közös vonása, hogy az MSZP–SZDSZ-koalíció fővárosi képviselői és az önkormányzat vagyona fölött őrködő tulajdonosi bizottságnak a tagjai. Közülük Somlyódi Csaba a testület elnöke. Mint arról lapunk beszámolt, alapvetően ez a bizottság dönt majd (a végleges szót a Fővárosi Közgyűlés mondja ki) arról, magánkézbe kerülhet-e a legnagyobb hazai zöldség- és gyümölcspiacot, a soroksári „nagybanit” üzemeltető vállalat többségi részvénycsomagja. Az MSZP közeli üzletemberként ismert Leisztinger érdekeltségébe tartozó Forrás Rt. már szemet vetett a piacra, s írásban jelezte vételi szándékát. A másik érdeklődő a Corvin–Szigony városrehabilitációs beruházásban részt vevő üzletember, Futó Péter cége, a Futureal Rt. [Baloldali…] Folytatás a 3. oldalon > Folytatás a 1. oldalról > A Futureal Rt. tulajdonosi körétől a cégbírósági adatok alapján könynyen el lehet jutni a Nemzeti Tankönyvkiadó tulajdonosához, Erdős Ákoshoz, aki korábban megvásárolta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt érdekeltségét, a Perfekt Rt.-t. A Futureal Rt.-ben és számos más olyan cégben ugyanis, amelyben vezető tisztséget lát el Futó Péter, felügyelőbizottsági tagként szerepel Erdős Ádám neve, aki Erdős Ákos testvére. A Futureal konkrét ajánlatot is tett a nagybani piac önkormányzati részvénycsomagjára, illetve a Csapi, vagyis a Fővárosi Csarnok- és Piacigazgatóság részesedésére. Az összességében 60 százalékos tulajdoni hányadért több mint 1,6 milliárd forintot fizetne a vállalkozás. Ismeretes, a Nagybani Piac Rt.-nek a fővárosi önkormányzaton és a Csapin kívül két főbb részvényese van még: az OTP Bank Rt. és a Kockázati Portfólió Vagyonkezelő Kft. A nagybani olyannyira nyereséges, hogy komoly osztalékot fizet a fővárosnak. Köztudott, hogy a szocialistákhoz közel álló Leisztinger Tamás ebben a kormányzati ciklusban cégbirodalmán keresztül számos állami társaságot, gazdaságot szerzett meg. Legutóbb az ÁPV Rt.-től az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt.-t. Az említett három fővárosi koalíciós képviselő korábban Leisztinger befektetési óriáscégének, az Arago Rt.-nek is felügyelőbizottsági tagjai voltak, a HB Westminster Rt.-n túl. Somlyódi Csaba, a tulajdonosi bizottság MSZP-s elnöke, aki a brókerbotrányban is érintett Nemzeti Autópálya Rt. felügyelőbizottságának tagja, lapunknak szerdán elismerte, hogy több ajánlat is érkezett a piac megvásárlására. A testület felkérte a kereskedelmi és pénzügyi bizottságot, vizsgálja meg, milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal járna a piac értékesítése.

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/02/fovarosi-kepviselok-leisztinger-cegeben

https://web.archive.org/web/20240126151617/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/02/fovarosi-kepviselok-leisztinger-cegeben

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fovarosi-kepviselok-leisztinger-tamas-cegeben

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-18 00:00:00

Brókerbotrány: Puch László is képbe került

2005.02.24. 11:31 Az eddig kiszivárgottaknál terhelőbb dolgokat is vallott szocialista prominensekre az újabban ismét az ügyészségen faggatott Kulcsár Attila exbróker. „Részesült a bűncselekményből származó pénzből Puch László is” – vallotta állítólag Kulcsár. Így nem minden alap nélkül tartanak attól MSZP-s berkekben, hogy a brókerügy kampánytémává válik. A nyomozást a nyár végéig kell befejezni. A HVG értesülései szerint az eddig kiszivárgottaknál terhelőbb dolgokat is vallott szocialista prominensekre az újabban ismét az ügyészségen faggatott Kulcsár Attila exbróker. Így nem minden alap nélkül tartanak attól MSZP-s berkekben, hogy a brókerügy kampánytémává válik. A nyomozást a nyár végéig kell befejezni. „Az ügy lehetséges politikai vonatkozásaira tekintettel jobban szeretném ezt akkor részletezni, hogyha az eddigi és az ez utáni feltáró jellegű vallomásomra is tekintettel a velem szemben alkalmazott, személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésben enyhítés történik” – keményített be egyik tavalyi vallomásában a Fővárosi Főügyészségen (FF) az egyébként készségesnek tűnő Kulcsár Attila. A sikkasztással gyanúsított volt bróker akkoriban még előzetes letartóztatásban ült. Nem sokáig: tavaly ősszel házi őrizetét rendelte el a bíróság. Az elvileg az Országos Rendőr-főkapitányság által folytatott nyomozást felügyelő FF mostanában újra felfedezte az exbrókert, akit ismét kihallgatnak. Szavait – mint ügyvédje, Zámbó Gyula a HVG-nek elmondta – jelenleg a nemrégiben elkészült, négykötetes tőkepiaci szakértői jelentéssel vetik össze. A nyomozást szeptemberben be kell fejezni A nyomozást a büntetőeljárásról szóló törvény értelmében legkésőbb az első gyanúsítotti kihallgatástól számított két éven belül, vagyis az idén szeptember elején be kell fejezni (a gyanúsítottakról lásd táblázatunkat). MSZP-s körökben szilárd meggyőződés, hogy – a Polt Péter legfőbb ügyész fideszes előélete, illetve az ügyészség baloldali berkekben tendenciózusnak mondott nyomozásmegszüntetési gyakorlata miatt – az általuk ellenzékhez kötődőnek tartott FF a kampányidőszakra időzíti a valószínűsíthető vádemeléseket, igaz, szocialista berkekben azzal vigasztalják magukat: politikusaik, üzleti holdudvaruk csak periférikusan érintett az ügyben, amellyel kapcsolatban releváns újdonság már aligha akad. Puch László is képbe került A Kulcsárt faggató ügyészek – köztük az időközben fővárosi főügyésszé előlépett Ihász Sándor – az említett tavaly nyári kihallgatás során ugyanakkor egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, milyen kapcsolatban állt a K&H Equities Rt.-ből 20 milliárd forintot elsíboló egykori sztárbróker Puch Lászlóval, a szocialisták pénztárnokával. Kulcsár – a HVG birtokába került, az ilyen helyzetben egyébként szokatlan összeszedettségről tanúskodó, már-már „nyomdakész” vallomása szerint – állította: „Részesült a bűncselekményből származó pénzből Puch László is.” A történet nemcsak kényes, de zavaros is. Kulcsár elmondása szerint a pénzt személyi sofőrje és állandó pénzszállítója, Szekér Gyula (Taxis Gyuszi) vitte el, a címzett azonban még a bróker szerint sem a pártpénztárnok volt, hanem egy bizonyos Mészáros János. Ő csak névrokona a Britton-cégcsoport egyik, időközben gyanúsítottá vált irányítójának, s a pénzt a Kulcsár-vallomás szerint – hogy vállalkozásainak „üzleti eredményre váltható politikai hátteret” biztosítson – Puchnak továbbította, az pedig szóban igazolta vissza, hogy megkapta. Egy MFB-vezető is érintett? Mészáros – aki egyébiránt a Magyar Fejlesztési Bank Rt. igazgatósági tagja – a HVG kérdésére elmondta, nyolc éve ismeri Puchot, s Kulcsárral is tárgyalt különféle befektetési lehetőségekről, de tagadja, hogy bármiféle pénzközvetítésben részt vett volna (Puch nem reagált a HVG megkeresésére). Kulcsár mindenesetre ráérzett, a sztori az ő adu ásza, mint hozzáfűzte, „később hajlandó” részletesen is beszélni a kapcsolatról, de előbb „gondolkodnia kell”, egyebek mellett azon, mi támasztja alá az általa elmondottakat. A HVG értesülései szerint a fő gyanúsított vallomását kivéve egyéb bizonyíték több mint fél év elteltével sem került elő a K&H-ügy illusztris mellékszereplőire vonatkozóan, s az illegális pénzváltóból-zughitelezőből feltört Kulcsárról egy dolog állítható bizonyossággal – hogy tudniillik nem minden szavára lehet mérget venni. Mégis úgy tűnik, az FF kiemelt fontosságot tulajdonít az általa másokról elmondottaknak. A csalárd ügyleteit 1998 és 2003 között háborítatlanul bonyolító Kulcsár más korábbi – jobbára szintén a szocialistákhoz köthető – ismerősét is bemártotta az ügyészségen. Baja neve is elhangzott Közéjük tartozik Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, akiről Kulcsár azt állította: több alkalommal, mintegy 30-50 millió forintot adott át neki személyesen Újpesti rakparti lakásában, egyszer-kétszer néhány milliót pedig legfőbb bizalmasával, Taxis Gyuszival küldött el a politikus Szilágyi Erzsébet fasori irodájába; személyesen mindig késő este találkoztak. A vallomás szerint Baja az egyik, a Britton-irodában tartott találkozóra magával vitte Endrényi Éva vállalkozót, Kovács László akkori külügyminiszter és MSZP-elnök ismerősét is. Baja határozottan cáfolta a HVG-nek, hogy bármilyen pénzügyi kapcsolatban lett volna akár Kulcsárral, akár a K&H-val (egyébiránt azt az exbróker is hangsúlyozta, hogy az állítása szerint Bajának juttatott összegek „nem a bűncselekményből” származtak), míg Taxis Gyuszi úgy emlékezik, vékony borítékot vitt az államtitkárnak, amelyben szerinte „nem volt pénz”. Kulcsár kapcsolata Andóval és Karllal Bajától egyébként Kulcsár azt remélte, segít állami megrendeléseket szerezni a Synergon Rt.-nek, amelynek részvényeire a bróker előszeretettel spekulált. Terhelő vallomást tett Kulcsár Karl Imre volt MSZP-s parlamenti képviselőre is, aki állítólag összehozta őt Andó Sándor szocialista kőbányai polgármesterrel és munkatársaival. Nekik Kulcsár – mint mondta – 1999 és 2003 között félmilliárd forintot fizetett ki azért, hogy hozzányúlhasson a X. kerületi önkormányzat milliárdjaihoz. E történet hitelessége is erősen kétséges azonban, hiszen az önkormányzat pénzét a hamis kimutatások gyártásában profizmusra szert tett Kulcsár anélkül is eltapsolhatta, hogy bárkit is beavatott volna piszkos manővereibe. A „feltáró jellegű” vallomásait ügyesen adagoló Kulcsárt ma már nem őrzik folyamatosan a rendőrök Újpesti rakparti lakása előtt álldogálva, hanem csak szúrópróbaszerűen ellenőrzik, otthon van-e. A hatlakásos lépcsőház bejáratát biztonsági őr vigyázza, aki senkit sem enged fel Kulcsárhoz. A másik kulcsszereplő, Rejtő Endre Tibor, a K&H jelenleg lakhelyelhagyási tilalom alatt álló volt első embere, egyik törzshelye pedig a budai Rózsakert bevásárlóközpont Bécsi Kávézója. Üzletelt Forróval is Szabadlábon védekezik Forró Tamás egykori televíziós riporter is, aki – Kulcsár vallomása szerint – 2000-ben maga kereste meg a vele addig régiségügyleteket bonyolító exbrókert, segítsen a Világgazdaság című napilapot kiadó Zöld Újság Rt. értékesítésében, nehogy a lap „jobboldalhoz kötődő befektetőkhöz” kerüljön. Mint Kulcsár az FF-en elmondta: üzleti körük – az ekkoriban a bróker, majd papíron barátnője, Matics Brigitta által vezetett KH Invest Kft. révén – 230 millió forintért szerzett érdekeltséget a kiadóban, amelyet 375 millió forintért adtak tovább az Axel Springer Magyarország Kft.-nek. Százmilliós per a K&H brókercége ellen Eközben körülbelül 100 millió forintjáért perli a K&H brókercégét választottbíróság előtt egy Amerikába szakadt, a nevét titokban tartani kívánó magyar, akit a Floridában élő – s rendőri berkekben a brókerügy kulcsemberének tartott – Schönthal Henrik szervezett be Kulcsárhoz ügyfélnek. A Kulcsár-féle pénzmosási tranzakciókban kulcsszerepet játszó ír off-shore céget, a Montrade Ltd.-t gründoló, egykori londoni IBUSZ-képviselő Schönthal ellen tavaly márciusban elfogatóparancsot adtak ki, majd a magyar hatóságok a kiadatását is kérték az Egyesült Államoktól, eddig hiába. A HVG információi szerint a névtelenségbe burkolózó ügyfél néhány héttel ezelőtt meglátogatta Schönthalt Floridában, aki – mint tapasztalta – él és virul, s azt hangoztatja: az amerikai hatóságok soha nem adják ki őt Magyarországnak (Kulcsár nem tett terhelő vallomást Schönthalra, Taxis Gyuszi viszont azt állította a rendőrségen, hogy ő Budapesten többször vitt pénzt „Söninek”). Több nevet tud taxis Gyuszi? Azt nem lehet tudni, vajon Kulcsár és Szekér Gyula – ügyvédeik vagy más segítőik közreműködésével – egyeztették-e vallomásaikat, de az tény, a gépkocsivezető is sorra megnevezte a Kulcsár által „elmeszelteket”, mint a pénzküldemények címzettjeit. A taxis egyébként sokkal több – s zömmel szintén a szocialistákhoz köthető – ügyfélről és bennfentes részletről számolt be, mint egykori megbízója. Medgyessy barátja is kaphatott a pénzből „Alexandru Mudurának egy alkalommal biztosan vittem pénzt. Csepelen a futballpálya mellett adtam át. Leszúrt, hogy miért nem értem a belvárosból Csepelre öt perc alatt, pedig Attila azt mondta neki” – vallotta például a taxis Medgyessy Péter exkormányfő romániai nagyvállalkozó barátjáról, aki Kulcsár és a Britton-cégek közreműködésével, a magyar állami Eximbank Rt. kölcsönéből épített plazát Nagyváradon. Mudura hasonló nevű fia, becenevén „Nani”, szintén kapott pénzt Gyuszi közvetítésével. A taxis – állította a vallomásában – többször szállított pénzt Kulcsár törzshelye, a budai Déryné cukrászda tulajdonosának, Weigl Ottónak, illetve rokonának, Weigl Gábornak. Utóbbival – aki a volt titkosszolgálati tisztek által működtetett, jelenleg végelszámolás alatt álló, mások mellett ifjabb Apró Antal által alapított S-KomplexRt. felügyelőbizottsági tagja – utcasarkokon, uszodaparkolóban találkoztak. Forrás: HVG

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/brokerbotrany-puch-laszlo-is-kepbe-kerult

https://web.archive.org/web/20100924025532/http://www.mno.hu/portal/269079

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brokerbotrany-puch-laszlo-is-kepbe-kerult

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-24 00:00:00

Büki vacsora az MSZP-s tagságért

2005.02.18. 09:20 A márciusban újjáalakuló Vas megyei MSZP-szervezetekbe ingyen vacsorával próbáltak roma tagokat toborozni – állította tegnap Horváth Csaba, az Országos Cigány Önkormányzat megyei irodavezetője. Az étel felajánlóját később telefonon megfenyegették, majd „egy nagy fekete autó ment érte, és az MSZP szombathelyi irodájába vitte”. Ugyanazok, ugyanúgy? – ezzel a címmel tartott sajtótájékoztatót tegnap Szombathelyen Horváth Csaba, az OCÖ Vas megyei irodavezetője, aki elmondta: a múlt héten a Vas megyei Csepregen egy roma fiatalember felkereste a település több roma családját, és egy büki vacsorára invitálta őket. A vendégeknek – közölte Horváth – cserébe egy dokumentumot kellett volna aláírniuk. Az irodavezető szerint felvette vele a kapcsolatot a családokat felkereső fiatalember, és elmondta neki, hogy az MSZP Vas megyei irodavezetőjétől, Menyhárt Bizsántól kapta a megbízást. Horváth szerint a tájékoztatón jelen lett volna a családokat felkereső fiatalember is, ám végül nem jött el, mert szerda este állítólag ismeretlenek telefonon megfenyegették, csütörtök délelőtt pedig „egy nagy fekete autó ment érte, és az MSZP szombathelyi irodájába vitte„. Horváth nem kívánta közölni sem a fiatalember nevét, sem azt, milyen dokumentumot kellett volna aláírniuk a romáknak a vacsorán. Arra, hogy milyen bizonyítékokkal tudja alátámasztani állításait, azt válaszolta: kizárólag a fiatalember által elmondottak alapján feltételezi, hogy a március elején újjáalakuló szocialista szervezetekbe akartak így romákat toborozni. Menyhárt Bizsán, aki Horváth Csaba feltételezése szerint kiadhatta a megbízást a tagtoborzásra, érdeklődésünkre azt közölte: felháborítónak tartja az esetet, de egyelőre nem kíván nyilatkozni. A csepregi szocialista pártszervezetet – annak január végi feloszlatásáig – Szabó Bálint vezette. A lap érdeklődésére azt közölte: hetek óta nem volt a városban, egyelőre nem nyilatkozik, álláspontját jövő kedden fejti ki. A Vas megyei MSZP-szervezetek tevékenységét mintegy másfél éve botrányok sorozata jellemzi. Ennek kezdete ahhoz köthető, hogy fiktív szervezetek létrehozásával vádolták meg a megyei szervezet fiatal politikusait, mondván, így akarnak többséget és ezzel kulcspozíciókat szerezni pártjukban. Tóth Csaba – aki később a megyei szervezet vezetője lett – és Szabó Bálint ellen 2003 végén vizsgálatot indítottak: az MSZP megyei etikai bizottsága azzal vádolta őket, hogy pénzért léptettek be romákat a szervezetbe. Botrányos fejlemények sorozata után az MSZP országos etikai bizottsága január 22-én feloszlatta a párt Vas megyei szervezeteit. Ezek újjászervezésével kapcsolatban helyi szocialista politikusok nem kívántak nyilatkozni tudósítónknak, csupán azt hangsúlyozták: a helyzet bizonytalan, az újjászervezést márciusra tervezik. Forrás: Népszabadság

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/buki-vacsora-az-mszp-s-tagsagert

https://web.archive.org/web/20240128082754/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/buki-vacsora-az-mszp-s-tagsagert

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/buki-vacsora-az-mszp-s-tagsagert

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-18 00:00:00

Gyurcsány üzleti partnere gazdagodhat az állami tenderen

2005.02.16. 23:10 Csupán 12 nap állt rendelkezésükre a magyar cégeknek, hogy jelentkezzenek az egyik legnagyobb projekt, a 2,5 millió személy adatait tartalmazó, diákigazolványok előállításával kapcsolatos informatikai rendszer kialakítására kiírt pályázatra. A felhívás a magyar Közbeszerzési Értesítőben ráadásul csak a határidő lejártának napján, azaz tegnap jelent meg. Így szinte lehetetlen volt olyan vállalatnak pályáznia, aki előzetesen nem értesült a lehetőségről. Február elsején érkezett meg a Közbeszerzési Értesítőhöz a diákigazolványok előállítására vonatkozó kiírás, ami a szabályoknak megfelelően február 4-én meg is jelent az Európai Unió hivatalos lapjában. Az értesítő azonban csak tegnap, a határidő lejártának napján közölte a felhívást, amivel megszegte a szabályokat. A tender gazdájaként az Oktatási Minisztérium (OM) tulajdonában lévő Educatio Kht.-t jelölte meg a dokumentum. A cég azzal indokolta a szokatlanul szűk határidőt, hogy egy tavaly november 16-án életbe lépett kormányrendelet értelmében április 30-ig biztosítani kell a diákigazolvány előállítására vonatkozó programot. Az egyik fő kérdés az, hogy – ha olyan sürgős volt az ügy –, miért tartott az Educatiónak 80 napig elkészítenie egy néhány mondatos kiírást? Ráadásul azt a kormányrendeletet, amire most hivatkoznak, vélhetőleg maga az Educatio, illetve az OM készítette elő, tehát nem érhette őket váratlanul annak kihirdetése. Az április 30-i határidő egyébként nem is az Educatióra vonatkozik, csak az iskolák igénylési kötelezettségét határozza meg. A nyertesnek 2,5 millió ember adatainak fogadására alkalmas informatikai rendszert, a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat és a csipkártyagyártást kell megszerveznie. A rendkívül rövid határidő, a beruházás nagysága és a speciális feladat gyakorlatilag kizárja, hogy a kiírásra olyan cég jelentkezzen, amelynek előzetesen nem volt tudomása az ügyről. E bonyolult rendszer megvalósítását egymagában egyetlen hazai cég sem tudja vállalni. Így a pályázók két lehetőség között választhattak: vagy az Erdős Ákos baloldali vállalkozó érdekeltségében álló Állami Nyomdával működnek együtt, vagy konzorciumot alakítanak más vállalatokkal. Ez utóbbi a 12 napos jelentkezési határidő miatt nyilvánvalóan kivitelezhetetlen volt. Ismeretes: korábban Erdős vásárolta meg a Gyurcsány Ferenc cégbirodalmába tartozó Perfekt Rt.-t. Az Oktatási Minisztérium közlése szerint a tendert központi közbeszerzési eljárás keretében nem az Educatio, hanem a Miniszterelnöki Hivatal írta ki, így ők arról nem tudnak bővebbet. A Magyar Nemzet megpróbálta megkérdezni az általuk megjelölt illetékest, a hivatalban dolgozó Schaffer Istvánt, ám őt nem tudták elérni.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/gyurcsany-uzleti-partnere-gazdagodhat-az-allami-tenderen

https://web.archive.org/web/20231227175142/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/gyurcsany-uzleti-partnere-gazdagodhat-az-allami-tenderen

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsany-uzleti-partnere-gazdagodhat-az-allami-tenderen

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-17 00:00:00

Baráti átvilágítók vizsgálják a Mecsekérc Rt. könyvelését

2005.02.22. 23:02 Virág Attila SZDSZ közeli üzletember, Gyurcsány Ferenc kormányfő korábbi üzlettársa áll a Mecsekérc Rt. könyvelését vizsgáló vállalkozás mögött – tudtuk meg. A Pécs melletti atomtemető felépítését előkészítő állami céget hamarosan privatizálják. Az ÁPV Rt. által meghatározott eladási árat nagyban befolyásolhatja, hogy pontos adatokat közöltek-e a vállalat gazdálkodásáról. Cégbírósági adatok szerint Virág Attila, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. korábban a szabad demokraták által delegált elnökhelyettese, az SZDSZ egykori pénztárnoka jelentős részvénycsomagot birtokol a befektetésekkel foglalkozó Tiara Rt.-ben. Ez a társaság résztulajdonosa annak a Pertia Rt.-nek, amely a baloldali kormányváltás óta, 2002. augusztus 30-tól végzi az állami tulajdonú Mecsekérc Rt. könyveinek vizsgálatát. A Pertia Rt. másik fő részvényese, a Reményik és Társa Kft. is Virág Attila érdekeltségi köréhez tartozik. Az SZDSZ közeli üzletember nevéhez fűződik az akkoriban a könyvvizsgálók képzésében piacvezető Perfekt Rt. eladása az Altus Rt.-nek, mely Gyurcsány Ferenc cégbirodalmának zászlóshajója volt. Virág még az ÁPV Rt. vezetőségében tevékenykedett, amikor 1996 tavaszán a privatizációs társaság magánosította a Perfektet. A jól jövedelmező vállalkozás másik résztulajdonosa olyan cég lett, amelyben Virág Attila az ÁPV rt.-s pályafutása után érdekeltséget szerzett. A mostani kormányfő pedig nem maradt hálátlan: a szabad demokrata holdudvarhoz tartozó vállalkozó az Orbán-kabinet idején a Gyurcsány-cégbirodalom jól fizetett alkalmazottjaként dolgozott. Így 2000 és 2002 között betölthette a Perfekt Rt. igazgatóságának elnöki posztját, s 1999-től 2002-ig igazgatósági tag volt az Altus Rt.-ben is. Gyurcsány és Virág kapcsolatának további gyümölcse, hogy az SZDSZ közeli üzletember vállalkozása éppen a Perfekt Rt.-től vásárolhatta meg a Pertia Rt.-t, amely három nappal később már a Mecsekérc Rt. könyvvizsgálójaként tűnt fel. Emellett a kormányváltás után a Budapest Airport átvilágítását is megkapta Virág Attila érdekeltsége. Lapunk többször megírta, hogy az ÁPV Rt.-nél javában folyik a Mecsekérc Rt. privatizációjának előkészítése. Ez az állami vállalat végzi el a radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos kutatások java részét. A privatizációs vállalatnál korábban elmondták, hogy már 2003-ban elkészült a Mecsekérc Rt. vagyonértékelése, ám a meghatározott összeget nem kívánták elárulni, mert ez – mint fogalmaztak – befolyásolná a privatizációs tenderre jelentkezők közötti versenyt.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/barati-atvilagitok-vizsgaljak-a-mecsekerc-rt-konyveleset

https://web.archive.org/web/20240128085917/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/barati-atvilagitok-vizsgaljak-a-mecsekerc-rt-konyveleset

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/barati-atvilagitok-vizsgaljak-a-mecsekerc-rt-konyveleset

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-23 00:00:00

A Fidesz független vizsgálatot kér a BA Rt. szerződése ügyében

2005.02.19. 11:57 A miniszterelnökig jutott a Budapest Airport nagy vihart kavart, 4,7 milliárd forintos telekvásárlási ügye – tudta meg a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, Gyurcsány Ferenc azért foglalkozik az ingatlanüggyel, mert annak jóváhagyása a pénzügyminiszter és az ÁPV Rt. utasítása ellenére történt meg. Nemcsak a pénzügyminiszter, de most már Gyurcsány Ferenc is foglalkozik azzal a 4,7 milliárd forintos telekvásárlási ügylettel, amelyet a Budapest Airport (BA) Rt. a pénzügyminiszter és az ÁPV Rt. utasítása ellenére kötött meg február 9-én – értesült a Magyar Nemzet. Az állami tulajdonban lévő BA Rt. azért vásárolta meg a húszhektárnyi földterületet a Ferihegy mellett, hogy azon építse fel a légikikötő új áruszállítási központját. A telek eladója a Carion csoport érdekeltségébe tartozó ACD Kft., amely három részletben jut a többmilliárdos vételárhoz. Több forrásból is úgy értesült a lap, hogy a telekügylettel Draskovics Tibor is foglalkozott, aki az adásvétel körülményeinek ismeretében arra kérte az ÁPV Rt.-t, utasítsa a felügyelete alá tartozó BA Rt.-t, hogy ne írja alá a jelentős elkötelezettségeket magában foglaló szerződést. A lap információi szerint a miniszteri kérésnek Vági Márton, az ÁPV Rt. vezérigazgatója eleget is tett, és levélben arra kérte Hárskuti Jánost, a BA Rt. vezérigazgatóját, hogy ne szignálja a szerződést. A Magyar Nemzet úgy tudja, az egyik kifogásolt tétel a telek vételára volt, egyes ingatlanszakértők szerint ugyanis a 23500 forintos négyzetméterár kifejezetten magas, hiszen a területen egyáltalán nincs infrastruktúra. A lap érdeklődésére több ingatlanforgalmazó cég is úgy nyilatkozott, hogy a környéken a közművesített telkek négyzetméterenként 5500–12000 forintért cserélnek gazdát. Érdekes egybeesés, hogy az ÁPV Rt. szeptemberi határozata értelmében a földterület megszerzésére a BA Rt. maximum 4,7 milliárd forintot fordíthatott, azaz a megengedett keretet maximálisan kihasználta. További problémát jelent a vásárolt földterület fekvése is, hiszen az áruszállítási központ megépülése után kifutópályát kellene keresztezni a rakománnyal, ennek kivédése – azaz alagút építése – pedig újabb pluszköltséget jelent a reptérnek. Kérdéseket vet fel a telekvásárlás indoklása is, hiszen a lap úgy tudja, a BA Rt. korábbi vezetése közül többen a repülőtér területén belül is megoldhatónak tartották az áruszállítási központ kivitelezését. A telekvásárlás pénzügyminisztériumi vizsgálatát megerősítette a lapnak Pichler Ferenc, a tárca sajtófőnöke is, aki elmondta: Draskovics Tibor feladata, hogy csakis olyan ügyletek jöjjenek létre az állami kézben lévő vállalatoknál, amelyek minden szempontból „tisztának” minősülnek. – A pénzügyminiszter a BA áruszállítási központjánál is mindent megtett annak érdekében, hogy átlátható tranzakcióra kerülhessen sor – fogalmazott Pichler. A Magyar Nemzet információi szerint Draskovics Tibor jelenleg a már aláírt szerződés événytelenítésének lehetőségeit vizsgálja. Oravecz Péter, az ÁPV Rt. kommunikációs igazgatója szerint „bonyolult félreértések” vannak az ügyben, mivel az ÁPV Rt. valóban elküldött egy ingatlanügyletek leállításával foglalkozó levelet a BA. Rt.-nek, ám az ebben található utasítás, illetve információkérés a reptér közelmúltban kiválasztott privatizációs tanácsadójának munkáját kívánta segíteni. Oravecz azonban annyit elismert a lapnak, hogy a BA Rt.-nek szóló levél arra utasította a repteret, hogy az ÁPV Rt. által kért információk elküldéséig tartózkodjanak újabb ingatlanszerződések vagy ilyen jellegű elkötelezettségek megkötésétől. A Budapest Airport Rt. kommunikációs igazgatóságától kapott információk szerint a társaság már közel két éve tervezi az új áruszállítási komplexum megépítését. A Magyar Nemzetet tájékoztatva elmondták: a többlépcsős, összesen 4,7 milliárd forintos szerződés szerint a BA Rt. 99,99 százalékos tulajdonosa lesz a repülőtérrel szomszédos húszhektáros területet tulajdonló társaságnak, az ACD Kft.-nek, s a fizetést a szerződés hatályba léptető feltételeinek megvalósulása után kezdik meg. A BA Rt. közölte: a megvásárolt terület értékének meghatározásával a PriceWaterhouse Coopers céget kérték fel, amelynek vagyonértékelése 23 780 forintos piaci értéket határozott meg. Az ügy további érdekessége, hogy a Carion egy konzorcium tagjaként – amelyben az érdekeltségébe tartozó Airport Cargo Center Kft., illetve a Hungexpo munkavállalóit tömörítő szervezete is megtalálható – jelenleg részt vesz a Hungexpo Rt. privatizációs pályázatán is, amelynek éppen most zajló szakaszában kell felmutatni a vételhez szükséges pénzügyi fedezetet, így a társaságnak jókor jöhetett a BA Rt.-vel nyélbeütött üzlet. Mivel a privatizációs pályázatban előnyt jelent a munkavállalók bekapcsolása a programba, a konzorcium az egyik legesélyesebb pályázóvá lépett elő a versenyben, ahol egy hónapon belül két pályázó közül dönt a tulajdonos ÁPV Rt. A Fidesz független vizsgálatot kér A Fidesz arra kéri a miniszterelnököt, hogy biztosítsa egy független vizsgálat feltételeit a Budapest Airport Rt. szóban forgó szerződése ügyében – adta hírül az Info Rádió. Szijjártó Péter országgyűlési képviselő mai sajtótájékoztatóján elmondta: 4,7 milliárd forint értékű infrastruktúra nélküli földet ingatlanszakértői becslések szerint mintegy húsz-huszonötszörös áran venné meg a társaság. A politikus úgy fogalmazott: a kormányfő függetlensége ebben az ügyben megkérdőjelezhető, mert az anyósa korábban a tranzakcióban érdekelt egyik cégnél magas pozíciót töltött be. Apró Piroska korábban a Budapest Airport Rt. igazgatóságának tagja, 2002. júniusa és 2003. májusa között pedig az igazgatóság elnöke volt. Az év menedzsere. A Budapest Airport Rt. tegnapi közleménye szerint a társaság tavalyi teljesítményéért a tulajdonos nemrég az év menedzserének választotta Hárskuti János vezérigazgatót.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/a-fidesz-fuggetlen-vizsgalatot-ker-a-ba-rt-szerzodese-ugyeben

https://web.archive.org/web/20071214075109/http://www.mno.hu/portal/268010

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-fuggetlen-vizsgalatot-ker-a-ba-rt-szerzodese-ugyeben

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-19 00:00:00

Fővárosi ingatlan-panama a Naplás-tónál

2005.02.23. 10:51 A Fővárosi Közgyűlés tulajdonosi bizottságának alelnöke szerint bizonyíthatóan kár érte a fővárosi önkormányzatot a XVI. kerületi Naplás-tó körüli ingatlanok magánosításával. A bizottság vizsgálatra kérte az ügyben a főpolgármestert – jelenti az Info Rádió. Zsinka László közölte: a testület szinte egyhangúlag döntött a vizsgálat kezdeményezéséről. A MIÉP frakcióvezetője hivatali mulasztást feltételez. Az évekkel korábban eladott ingatlanok értékesítésekor nem került elővásárlási indítvány a fővárosi döntéshozók elé. A természetvédelmi területen eladott ingatlanok nemrég tízszeres áron keltek el – emlékeztetett Zsinka.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/fovarosi-ingatlan-panama-a-naplas-tonal

https://web.archive.org/web/20231112212923/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/fovarosi-ingatlan-panama-a-naplas-tonal

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fovarosi-ingatlan-panama-a-naplas-tonal

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-23 00:00:00

Az MSZP-sek szeretik a felvágottat (is)

2005.02.15. 12:57 A cigány kultúráról tartott csepeli előadáson mindössze 12 fő, köztük egy parlamenti képviselő vett részt. A meglepetés a számlák benyújtása után érte a Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) vezetőit, amikor kiderült: a meghívottak többek között 29 kilogramm felvágottat, 700 liter üdítőt, 50 süteményt és 120 szendvicset fogyasztottak el az előadás ideje alatt. B. Beáta 2004. szeptember 16-án lett az MSZP csepeli elnökségének tagja, így Tóth Mihály polgármester-pártelnök közvetlen munkatársa. A kisebbségi politikus pályázati segítséggel összesen 570 ezer forintot kapott roma gyerekek felzárkóztatására, valamint a cigány kultúra és hagyományok bemutatását célzó előadás-sorozat megtartására. A csepeli Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) vezetői már a program elindításakor hangsúlyozták: mint minden esetben, most is konkrét eredményeket és részletes, pontos költségkimutatást várnak el a végrehajtáskor. A pályázaton kapott összegből 290 ezer forint jutott a korrepetáló programra, melyen a B. Beáta állítása alapján nyolc gyermek vett részt. Mikor azonban a CKÖ vezetői a korrepetálás eredményességét szerették volna ellenőrizni, kiderült: a nyolcból egy gyermek szülei tudtak a korrepetálásról, a többiek esetében a gyerekek nem vettek részt felzárkóztatáson, de még csak nem is ismerték B. Beátát. Az egyetlen „korrepetált„ gyermek esetében se lehet sikerről beszélni, hiszen az megbukott a matematika pótvizsgán. A tucatnyi meghívott (köztük egy parlamenti képviselő) 29 kilogramm felvágottat, 700 liter üdítőt, 50 süteményt és 120 szendvicset fogyasztott el rekordidő alatt egy előadáson – állítja B. Beáta. A kisebbségi önkormányzat az eset után levelet írt Tóth Mihály polgármesternek, aki nem kívánt az ügyben állást foglalni. A CKÖ ez után döntött úgy, hogy rendőrséghez fordul. Debre Magdolna, a kisebbségi önkormányzat csepeli elnöke elmondta: sokuk az életét tette fel a roma polgárok életkörülményeinek, életminőségének javításáért, ezért az említett eset különösen fájdalmasan érinti őket. Forrás: fideszfrakcio.hu

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/az-mszp-sek-szeretik-a-felvagottat-is

https://web.archive.org/web/20231208101111/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/az-mszp-sek-szeretik-a-felvagottat-is

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mszp-sek-szeretik-a-felvagottat-is

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-15 00:00:00

„Ezt az ügyet valaki leállította…”

2005.02.23. 00:00 Valaki leállította azt a vizsgálatot, amely a Zwack Unikum Rt. milliárdos nagyságrendű köztartozásának valószínűségét rögzítette – derül ki Arnold Mihálynak, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) korábbi vezetőjének Draskovics Tibor pénzügyminiszterhez írt leveléből. A tavaly ősszel postázott levél büntetőeljárás kezdeményezését javasolja. A pénzügyminiszterhez címzett levélen túl lapunk birtokába került az a VPOP-jelentés is, amely megállapítja: a Zwack Unicum Rt. bizonyos termékeit olyan kategóriába kell sorolni, ahol a jelenleginél lényegesen magasabb lenne a fizetendő fogyasztási adó. A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetének állásfoglalása, amelyet az intézet a Zwack Unikum Rt. ellenőrzésére vonatkozóan végzett el, leszögezi: a bevizsgált termékek gyümölcsbortartalmú készítmények, a 22.05-ös vámtarifaszám alatt nevesített vermut készítménynek nem felelnek meg, mivel alapanyaguk nem friss szőlőből készült bor. Megállapítható, hogy a konkrét esetekben a hozzáadott anyag (finomszesz) olyan mértékben megváltoztatja az áruk jellegét, hogy az eltér a vámtarifaszám szövegében meghatározott áru jellegétől – hangsúlyozza az Arnold Mihály akkori országos parancsnoknak címzett jelentés, amely szerint a kérdéses termékek esetében kizárólag a 22.08-as (azaz a magasabb jövedékiadó-kötelezettségű) tarifaszám alkalmazása jöhet szóba. Külön figyelmet érdemel a jelentés dátuma: Pálla József, a vegyvizsgáló intézet parancsnoka 2003. március 18-án, néhány nappal Arnold Mihály távozása előtt írta meg a vizsgálat eredményét. Noha a milliárdos köztartozást valószínűsítő levél kelte óta majdnem két év telt el, az abban leírtak mégsem merültek teljesen feledésbe: Arnold Mihály – aki miután távozott a VPOP éléről, 2004 végéig Draskovics Tibor hivatalos tanácsadójaként dolgozott tovább – tavaly szeptember 29-én újra elővette az ügyet, és egy összefoglaló levélben érdekes összefüggésekre hívta fel a pénzügyminiszter figyelmét. A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumban Arnold hangsúlyozza: a VPOP márciusi jelentése a laboratóriumi vizsgálat alapján milliárdos nagyságrendű köztartozás valószínűségét rögzítette, ám ez a jelentés csak 2004 augusztusában került elő. – Ezt az ügyet 2003 áprilisában valaki leállította – írja a pénzügyminiszterhez eljuttatott levél, amely hangsúlyozza: a jelentés, mely március 28-án kelt, eredeti példányán nincs VPOP-iktatószám, vagyis nem iktatták a VPOP parancsnokánál. – Javaslom, hogy a pénzügyigazgatás vezetőjeként szíveskedjen büntetőeljárást kezdeményezni ismeretlen tettes ellen – szól a levél, amely „hivatali visszaélés törvényi tényállását” vélelmezi. Annak ellenére, hogy Arnold a jelentésében a vegyvizsgáló intézet értékelésére, szakértői tanácskozásra és VPOP-utasításokra hivatkozik, az ügyben azóta sem történt feljelentés. Horváczy Emese, az ORFK Nemzeti Nyomozó Irodájának szóvivője lapunk érdeklődésére elmondta: a rendőrség nem folytat nyomozást a Zwack Unicum Rt., illetve a cég tisztségviselői ellen, ilyen tartalmú feljelentést az ORFK Nemzeti Nyomozó Irodája nem kapott. Hasonló tartalmú tájékoztatást adott a Magyar Nemzetnek Kormos Endre, a BRFK szóvivője is, aki elmondta: nem nyomoznak az ügyben, a fővárosi rendőrséghez nem érkezett büntetőfeljelentés a cég vagy annak alkalmazottjai ellen. A Pénzügyminisztérium sajtóosztálya szintén közölte: nem folytatnak vizsgálatot az ügyben. Biztonsági intézkedések. Minden eddiginél szigorúbb intézkedéseket hozott Draskovics Tibor a pénzügyminisztériumi információk kiszivárgásának megakadályozására – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, Draskovics belső utasítása szerint a tárca munkatársai semmilyen adatot nem másolhatnak lemezre vagy egyéb elektronikus adathordozóra, a minisztériumi számítógépekről leszerelték a kislemezmeghajtókat, a köztisztviselők táskáját és ruházatát pedig távozáskor ellenőrizhetik. Információink szerint a február elejétől érvényes biztonsági intézkedések nemcsak tartalmuk miatt keltettek felháborodást a dolgozók körében, hanem azért is, mert a tiltások nem vonatkoznak a pénzügyminiszter személyes tanácsadóira. Salátatörvény a Zwack Unicumért. A Zwack Unicum Rt. gazdasági érdekeit is védte az a 2003-ban elfogadott törvény, amelyet László Csaba akkori pénzügyminiszter nyújtott be az Országgyűlésnek. A salátatörvény néven ismert szabályozás értelmében egyes cégek – amelyek korábbra visszanyúló ügyeik miatt vitában állnak a VPOP-val – visszamenőleges hatállyal mentesültek a téves vámtarifa-besorolásból eredő jövedékiadó-hátralék befizetése alól. A törvény szerint „az adóraktár engedélyes, az adómentes felhasználó terhére a kötelező érvényű vámtarifa-besorolással vagy annak megváltoztatásával összefüggő adókötelezettség, illetve jogkövetkezmény a vámtarifa-besorolás kötelezővé válásának napját megelőző időszakra nem állapítható meg”. (MN)

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/02/ezt-az-ugyet-valaki-leallitotta

https://web.archive.org/web/20240129100426/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/02/ezt-az-ugyet-valaki-leallitotta

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/aezt-az-ugyet-valaki-leallitotta8230a

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-23 00:00:00

MSZP–SZDSZ: marakodás a Gastorg-ügy miatt

2005.02.21. 15:52 Nem hajlandó együttműködni az MSZP–SZDSZ-koalícióval Gegesi Ferenc, a IX. kerület SZDSZ-es polgármeste. Mindennek a több hete tartó Gastorg- ügy az oka – állítja Bánsághi Tamás helyi szocialista alpolgármester. Gegesi cáfolta, hogy problémák lennének. Gegesi Ferenc gyakorlatilag beszüntette az együttműködést a IX. kerület MSZP és az SZDSZ helyi frakciójával, és az ellenzékkel szavaz – közölte mai sajtótájékoztatóján Bánsághi Tamás alpolgármester, akinek hatásköreit nemrégiben magához vonta a polgármester. Básnághi szerint a polgármester viselkedése azért is érhetetlen, mert a Gastorg-ügyben képviselt korábbi álláspontja helyett legutóbb már ő is a megegyezést támogatta. Bánsághi az Index kérdésére azt mondta, számára rejtély, hogy egy viszonylag csekély horderejű gazdasági ügyből miért lett ilyen súlyú politikai szembenállás. Az alpolgármester szerint „van, aki azt gyanítja„, hogy Gegesi az ellenzék megrendelésére próbálta meg lejáratni az egykori MDF-es miniszterelnököt, Boross Pétert. Bánsághi úgy vélekedett, hogy a polgármesterrel kialakult rossz viszony ellenére továbbra is működtethető a kerület, de miután Gegesi eljátszotta az MSZP bizalmát, kérdéses, hogy lesz-e belőle 2006-ban is közös jelölt. Gegesi Ferenc az Indexnek nyilatkozva cáfolta, hogy a Gastorg-ügyben megegyezéses javaslattal állt volna elő. Hangsúlyozta: ő továbbra is a 450 milliós követelés bírósági megítélését szorgalmazza. A IX. kerület polgármestere azt is cáfolta, hogy az SZDSZ helyi szervezete ellene fordult volna. Szerinte a párt sem fogadja el Bánsághi és az MSZP azon a követeléseit, hogy ő kérjen bocsánatot az alpolgármestertől, és vonja vissza a hatásköreivel kapcsolatos intézkedéseit. Gegesi azt mondta: Bánsághinak kellene tőle bocsánatot kérnie, sőt „jobban tenné, ha venné a kalapját, és más pálya után nézne”. Horn Gábor, az SZDSZ koalíciós koordinációért felelős politikai államtitkára azt mondta, hogy a párt továbbra is bízik Gegesiben, és őt tartja az egyik legsikeresebb SZDSZ-es polgármesternek – olvasható az index.hu-n. Mint a Magyar Nemzet korábban megírta: a Gastorg Rt. huszonhat, többnyire frekventált helyen lévő ingatlant bérel a fővárosi IX. kerületi önkormányzattól. A főképp vendéglátóipari egységként működő helyiségeket nem a Gastorg üzemelteti, ugyanis a Boross Péter nevéhez köthető cég – amelynek az egykori miniszterelnök 1989–1990-ig ügyvezetője volt – továbbadta alvállalkozóknak, akiktől már piaci alapú bérleti díjat szed. A ferencvárosi önkormányzatnak a Gastorg még az 1994-ben megállapított bérleti díjat fizeti az ingatlanok után. A lap birtokában lévő iratok tanúsága alapján kiderül, hogy az Üllői úton, a Ráday utcában vagy például a Ferenc körúton található éttermek, sörözők helyiségbérléséért az rt. havonta mindössze néhány tízezer forintot utal át az önkormányzat számlájára. Az Üllői úton található egyik játékterem például 46 négyzetméteres, az egész helyiségért havi 24 ezer forintot fizet a Gastorg. A Paris-Texas nevű, Ráday utcában található étterem alapterülete egy 1994-es feljegyzés szerint 125 nm, a bérleti díjat 7340 forintban állapították meg 11 éve, amit évente kell fizetni négyzetméterenként, tehát – a mai napig – alig több mint havi 76 ezer forintot. A Paris-Texas mellett több neves vendéglátóipari egység ingatlanát is a Gastorg bérli a IX. kerületi önkormányzattól. Ilyen például a Western vagy a Két pisztoly söröző, a Paracelsus étterem, a Kis-Duna vendéglő, a Ludas és a Jópipa söröző vagy a Sörklinika. Ezek után szintén a tíz évvel ezelőtt megállapított négyzetméterárat fizeti a Gastorg. Az önkormányzat 1991-ben pert indított a Boross Péterhez köthető cég ellen, ami 1994-ben egyezséggel zárult. A pereskedés azonban ezután újra elkezdődött, hiszen az önkormányzat álláspontja szerint a Gastorg nem volt hajlandó megfizetni a valós piaci bérleti díjat. A mintegy 445 millió forintos követelésről hamarosan a bíróság dönt, bár az eddigi eljárások hosszú éveket vettek igénybe. A bíróság a per során ingatlanszakértőt rendelt ki, aki a 2004-es árak függvényében megállapította az önkormányzati helyiségek valós bérleti díját, amely sokkal nagyobb, mint amennyit a társaság jelenleg fizet. Ez alapján határozta meg a ferencvárosi polgármesteri iroda újra a piaci bérleti díjakat. Ezek szerint a Paris-Texasért már nem 7340 forintot/év/nm kellene átutalnia a Gastorgnak, hanem 22 790 forintot. Hasonló arányok érvényesek a többi vendéglátóipari egységre is. Lapunk megtudta azt is, hogy Gegesy Ferenc polgármester hatásköröket vont el Bánsághi Tamás MSZP-s alpolgármestertől, akinek hatáskörébe tartozott többek között az önkormányzati kintlévőségek, az ingatlanok kezelése is. Információink szerint a polgármester nem hajlandó arra, hogy peren kívül kössenek a egyezséget Gastorggal, hiszen a bíróság az önkormányzat jogászai szerint a kerületnek hozhat kedvező ítéletet. A Gastorgnak a cégbírósági adatok alapján egyik főrészvényese az Országépítő Alapítvány. E szervezetet 1990-ben jegyezték be, 1993-ig Boross Péter volt a kuratóriumi elnöke, aki jelenleg csak kurátor. Most Makovecz Imre a kuratóriumi elnök. Az Országépítő Alapítvány létrehozása 1988-ra datálódik, a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat alapította, amelynek akkor Boross Péter volt a vezetője. Az Országgyűlés honlapján található Boross-életrajz is megerősíti, a vendéglátóipari vezető még nyugdíjazása előtt közreműködött az említett alapítvány létrehozásában. A nemzeti szellem erősítésének és a hagyományok ápolásának szolgálatában álló Országépítő Alapítvány munkájában 1988. évi alapítása óta kuratóriumi elnökként, majd kuratóriumi tagként részt vett. Boross Péter lapunknak annyit kívánt mondani az ügy kapcsán: évek óta folyik egy per a helyiségbérlet vonatkozásában. „De hogy ki egyeztetett kivel, s kik a kerület jelenlegi vezetői, arról fogalmam sincsen.”

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/mszp-szdsz-marakodas-a-gastorg-ugy-miatt

https://web.archive.org/web/20231215115411/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/mszp-szdsz-marakodas-a-gastorg-ugy-miatt

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mszpaszdsz-marakodas-a-gastorg-ugy-miatt

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-21 00:00:00

Hússzoros áron vett telek – a Fidesz független vizsgálatot követel

2005.02.20. 23:02 Független vizsgálatot követel a miniszterelnöktől a Fidesz a Budapest Airport Rt. 4,7 milliárd forintos telekvásárlási ügyében. Az ellenzéki párt tudni akarja, mi indokolta a piaci érték mintegy hússzorosát elérő vételárat. A kormányszóvivő szerint a vitatott pénz kifizetésére még nem került sor. Mielőbbi vizsgálatot kér Gyurcsány Ferenctől a Fidesz annak a teleknek az ügyében, amelyet az állami tulajdonban lévő Budapest Airport (BA) Rt. február elején 4,7 milliárd forintért vásárolt meg a Carion csoport érdekeltségébe tartozó cégtől azért, hogy a területre áruszállítási központot építsen. Szijjártó Péter, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szombaton rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be: független eljárásnak kell kiderítenie, mi indokolja a valós értéknél mintegy hússzor magasabb vételárat, illetve, hogy ki áll a tranzakció mögött. A vizsgálat kapcsán a fideszes politikus arra emlékeztetett, hogy Gyurcsány Ferenc függetlensége erősen megkérdőjelezhető az ügyben, hiszen anyósa, Apró Piroska 2002 júniusa és 2003 májusa között a BA igazgatósági elnöke volt. Fordulatokban gazdag az ominózus földvásárlási ügy – derül ki a Magyar Nemzet birtokába jutott reptéri dokumentumokból. A BA igazgatósági előterjesztései szerint a többmilliárdos telekvásárlást ugyanis a BA Rt. először a Carion Airport Development céggel kötötte volna meg, ám a múlt év végén változás történt: a reptér immár egy olyan társaság bevonását, illetve kivásárlását találta előnyösebbnek, amely korábban semmilyen tevékenységet nem végzett. A módosítást többek között az optimálisabb adózási és illetékpozícióval indokolta a BA. A dokumentumokból kiderül, hogy tavaly a tranzakcióban állami oldalról részt vevő Váltó 4 Libra Rt. a telekügylet tárgyalásának levételét kérte a napirendről, az adásvétellel kapcsolatban más konstrukciót képzelt el. A húszhektárnyi földterület vásárlásáról szóló tárgyalásokat a BA egyébként még akkor indította el, amikor a társaság felügyelőbizottságának elnöke Bálint Tamás volt. Keller László egykori kabinetfőnöke ez év elején távozott posztjáról; információink szerint ennek hátterében az áll, hogy Nyakó István, az MSZP szóvivője felszólította Bálintot: amíg azzal gyanúsítják, hogy tízmillió forint kenőpénzt fogadott el Kulcsár Attilától, függessze fel párttagságát. Ahogyan arról lapunk korábban beszámolt, a telekvásárlási ügy immár a miniszterelnökig jutott. Úgy tudjuk, Gyurcsány Ferenc azért foglalkozik az ingatlanügygyel, mert annak jóváhagyása a pénzügyminiszter és az ÁPV Rt. utasítása ellenére történt meg. Megírtuk továbbá, hogy a Carion – egy konzorcium tagjaként – jelenleg részt vesz a Hungexpo Rt. privatizációs pályázatában, amelynek éppen most zajló szakaszában kell felmutatni a vételhez szükséges pénzügyi fedezetet, így a társaságnak jókor jöhetett a BA Rt.-vel nyélbe ütött üzlet. Kérdéseket vet fel a telek fekvése is, mivel az áruszállítási központ megépülése után kifutópályát kellene keresztezni a rakománnyal, ennek kivédése pedig tetemes pluszköltséget jelent a reptérnek. A földvásárlás indoklása sem tisztázott, információink szerint ugyanis a Budapest Airport Rt. korábbi vezetése közül többen a repülőtér területén belül is megoldhatónak tartották az áruszállítási központ kivitelezését. A többmilliárdos telekvásárlással kapcsolatban a kormányszóvivő is nyilatkozott a hét végén. László Boglár az MTI-nek úgy fogalmazott: az ügyben pénz kifizetése még nem történt, erre csak akkor kerülhet sor, ha az ügylet rendben van, és „csak azon az áron, ami reális”. A kormányszóvivő szerint az, hogy Apró Piroska, a miniszterelnök anyósa „valamikor, valahol, valamilyen tisztséget betöltött, semmilyen módon nem hozható összefüggésbe egy mostani ügylet előkészületével”. A kérdéses tranzakciót illetően megszólalt a BA is. A társaság a hét végén kiadott közleményében tudatta, hogy jogszerűen kötöttek szerződést a földterület megszerzésére. A Budapest Airport Rt. emlékeztet, hogy a kontraktus aláírását „kétéves szakmai folyamat” előzte meg. A szerződéskötést megelőzően a Budapest Airport Rt. nem kapott olyan utasítást, hogy a megállapodást nem kötheti meg – tájékoztat a közlemény, hozzátéve: a BA felfüggesztette a szerződéssel kapcsolatos kifizetéseket, és haladéktalanul tájékoztatja a miniszterelnöki kabinetet az ügylet minden részletéről. Pénteken a Pénzügyminisztérium is úgy nyilatkozott, hogy vizsgálatot folytatnak a tranzakcióval kapcsolatban.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/husszoros-aron-vett-telek-a-fidesz-fuggetlen-vizsgalatot-kovetel

https://web.archive.org/web/20231111134112/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/husszoros-aron-vett-telek-a-fidesz-fuggetlen-vizsgalatot-kovetel

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/husszoros-aron-vett-telek-a-a-fidesz-fuggetlen-vizsgalatot-kovetel

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-21 00:00:00

Beigazolódik a sejtelem? – Leisztingeré lett az állami gazdaság

2005.02.15. 04:52 Beigazolódni látszik a Magyar Nemzet korábbi sejtelme, miszerint azért kellett egyes állami agrárcégeket mélyen a valós piaci ár alatt eladni, hogy azokhoz olcsón jusson hozzá egy-két MSZP közeli nagyvállalkozó. Egy friss tranzakcióval Leisztinger Tamás érdekeltségébe került a nemrég magánosított Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt. A Forrás Rt. százszázalékos tulajdonába került pénteken a Konfarm Mezőgazdasági Kft., amely decemberben a valós piaci árán alul szerezte meg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-től (ÁPV Rt.) az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt.-t. A Forrás Rt.-t pedig – a cég 2004. évi gyorsjelentése szerint – 48,87 százalékban az az Arago Holding jegyzi, amely Leisztinger Tamás érdekeltségi köréhez tartozik. A Konfarm Mezőgazdasági Kft. 2004 decemberében 640 millió forintért vette meg az ÁPV Rt.-től az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt.-t. Utóbbi valós piaci értéke 1,4 milliárd forint volt, tehát az ÁPV Rt. 766 millió forintnyi vagyont vesztett az rt. eladásával. A lap megírta azt is, hogy az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt.-t – két nyílt pályázat eredménytelenségét követően – végül versenyeztetés nélkül adta el a privatizációs szervezet. A Konfarm a vételár tíz százalékát, azaz 64 millió forintot kárpótlási jegyekkel fizette ki, amelyet az ÁPV Rt. 174,2 százalékos árfolyamon számított be. (A kárpótlási jegyek tegnapi tőzsdei árfolyama 126 százalék volt.) A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumok bizonyítják, hogy már a privatizációs tárgyalásokon is részt vett a szocialisták gazdasági holdudvarát erősítő üzletember, Leisztinger Tamás, akinek a minapi tranzakcióval a volt állami gazdaság ténylegesen is az érdekeltségébe került. Leisztinger Tamás nevéhez köthető – többek között – a Pick, a Hunguest Hotels, az Eravis, a Forrás Rt., és a Kopaszi-gát környékének fejlesztésére létrehozott Öböl XI Kft.-t összefogó Arago Rt. A holding árbevétele tavaly 111 százalékkal emelkedett, ám ennek ellenére – üzemi szinten – 2,8 milliárdos veszteséget könyvelhetett el a társaság. A holding ugyanakkor még így is komoly tartalékokkal rendelkezik, pénzeszközeinek és értékpapír-állományának együttes értéke ugyanis meghaladja a 25 milliárd forintot.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/beigazolodik-a-sejtelem-leisztingere-lett-az-allami-gazdasag

https://web.archive.org/web/20231226150405/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/beigazolodik-a-sejtelem-leisztingere-lett-az-allami-gazdasag

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/beigazolodik-a-sejtelem-a-leisztingere-lett-az-allami-gazdasag

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-15 00:00:00

„Gyurcsányi” irodatechnikusok bomba üzletei

2005.02.13. 23:00 Szédületes mennyiségű állami megbízást kapott az utóbbi időszakban a Trendex Rt. Az irodatechnikában utazó cég tisztségviselői között 2004-től felbukkant Antalóczi Zoltán, aki a Gyurcsány Ferenc kormányfő tulajdonában lévő Altus Rt. felügyelőbizottságának a tagja. A különböző minisztériumoktól kért adatokból kiderült, hogy jó néhány tárca kötött szerződést a kormányváltás óta a Trendex Holding Rt.-vel. A vállalkozás talán leglelkesebb megrendelője a Külügyminisztérium: 2004 májusában olyan határozatlan időre szóló szerződést kötött a külföldi kirendeltségek telekommunikációs rendszerének karbantartására, amelyért a cég havi több mint tizenhatmillió forintot kap. A Magyar Nemzet birtokában lévő számlák szerint a Trendex munkatársai már bizonyosan megjelentek Bangkokban, Damaszkuszban, Teheránban, Dublinban, Oslóban, Ankarában, Nairobiban. A világ körüli útként is felfogható megbízáshoz nagy valószínűséggel még C típusú nemzetbiztonsági vizsgálaton is át kellett esniük a trendexeseknek, akik a Magyar Nemzet informátorai szerint az adott nagykövetségeken igénybe vehetik a vendégek számára fenntartott lakosztályokat. Kiderült az is, hogy a Trendex egy másik szerződés alapján 2003 februárjától két külügyminisztériumi épület telekommunikációs rendszerének a karbantartását is elvégezheti, havonta közel kétmillió forintért. Ez azt jelenti, hogy a cég havonta legalább 18 millió forint közpénzhez jut a külügyi tárcától. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium összesen 1,16 millió forintot fizetett tavaly az Antalóczi nevével fémjelzett vállalkozásnak a tárca telefonközpontjának karbantartásáért. A Pénzügyminisztérium is hasonló feladatra kötött szerződést 2006. december 31-ig a Trendexszel, de a tárcától kapott adatok szerint ennek éves díja nem éri el az egymillió forintot sem. Hasonló összegű megbízáshoz jutott a vállalkozás az informatikai tárcától is. Az Igazságügyi Minisztérium arról tájékoztatta a Magyar Nemzetet, hogy az említett társaságtól 2002 szeptemberében hetvenezer forintért egy vezeték nélküli telefont, valamint tavaly decemberben 152 ezer forintért egy pedálos diktafont vásároltak. A nyilvános cégadatokból kiderült, hogy a Trendex Holding Rt.-nek 1999 óta igazgatósági tagja a Gyurcsány Ferenc üzlettársaként megismert Antalóczi Zoltán. Az üzletember 2003-ban helyet kapott az Altus Rt. felügyelőbizottságában. Mint ismert, az Altus a zászlóshajója Gyurcsány Ferenc cégbirodalmának. A Trendex egyébként jórészt az Ápisz korábbi tisztségviselőiből verbuválódott. A részvénytársaság tulajdonosa ugyanis az a Rizó Mihály, aki Antalóczi Zoltánnal, illetve Szolek Andrással együtt az Ápiszban is vezető pozícióban voltak. Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a Trendex részvényese volt 1999 és 2000 között a Pacific East Rt., amelynek egy rejtélyes off-shore cég, a Pacific Corporation UK Limited a tulajdonosa. Jelenleg ugyanennek a társaságnak az érdekeltségébe tartozik az Ápisz. László Boglár kormányszóvivő elmondta: a Trendex nemcsak a mostani, hanem az előző kormánytól is kapott megbízásokat, hiszen tudomása szerint már 1999-ben, vagy talán még azelőtt is megnyert közbeszerzési pályázatokat.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/gyurcsanyi-irodatechnikusok-bomba-uzletei

https://web.archive.org/web/20231224084210/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/gyurcsanyi-irodatechnikusok-bomba-uzletei

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/agyurcsanyia-irodatechnikusok-bomba-uzletei

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-14 00:00:00

070305-1a

http://www.mno.hu/index.mno?cikk=266171&rvt=2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/070305-1a

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-09 00:00:00

Kizárnák a pártból a panamát vizsgáló MSZP-s képviselőt

2005.02.09. 15:01 Az MSZP–SZDSZ által támogatott Geiger Ferenc egykori barátja 1999-ben 3,5 millió forintért jutott a területhez, majd ugyanennyiért adta tovább a polgármesternek. Az időközben öngyilkosságot elkövetett eladó aláírása meglehetősen különbözik a két szerződésen. A Magyar Szocialista Párt soroksári alapszervezetének etikai bizottsága foglalkozott Farkas Kálmán, MSZP-s önkormányzati képviselő kizárásának ügyével. Farkas, akit már kizárt soraiból az önkormányzat MSZP–SZDSZ frakciója, vizsgálatot kért Geiger Ferenc polgármester ingatlanügyében – értesült az Index című internetes portál. A soroksári önkormányzati képviselők fakkjában tavaly év végén jelent meg egy névtelenségbe burkolózó „szakértői csoport„ által készített dokumentumgyűjtemény, amely többek között tulajdonlapi másolatokkal bizonyította, hogy egy 1120 négyzetméteres önkormányzati telek rövid úton az MSZP támogatással függetlenként megválasztott Geiger Ferenc polgármester birtokában került. Az ügylet még 2000-ben lezajlott, ám a polgármester csak a papírok váratlan feltűnése után ismerte el, hogy néhány hónappal az első értékesítést követően megvásárolta az ingatlant. Geiger egykori barátja 1999-ben 3,5 millió forintért jutott a területhez, majd még az illetékeket sem felszámolva, szintén 3,5 millióért adta tovább a polgármesternek. A „szakértők” arra is felhívták a képviselők figyelmét, hogy az időközben öngyilkosságot elkövetett eladó aláírása meglehetősen különbözik a két szerződésen, valamint, hogy a tanúk mind az önkormányzat alkalmazottai, sőt egyikőjük az MSZP-s frakcióvezető lánya – olvasható az Indexen. Az Index megkérdezte Hiller István MSZP-elnök (Soroksár parlamenti képviselője) véleményét is a választókerületében zajló pártviszályokról, ám kiderült: a pártelnök még csak most ismerkedik a történettel, ezért egyelőre nem kíván állást foglalni.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/kizarnak-a-partbol-a-panamat-vizsgalo-mszp-s-kepviselot

https://web.archive.org/web/20100328020101/http://www.mno.hu/portal/266167

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kizarnak-a-partbol-a-panamat-vizsgalo-mszp-s-kepviselot

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-09 00:00:00

Leisztinger Tamás a színfalak mögött

2005.02.05. 00:00 Az ÁPV Rt. vagyont vesztett az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt. eladásával. A privatizációban a győztes cég oldalán felbukkant Leisztinger Tamás, a szocialista holdudvarhoz tartozó nagyvállalkozó. Az állami társaságot – két nyílt pályázat eredménytelenségét követően – végül versenyeztetés nélkül adta el a privatizációs szervezet. Hatszáznegyvenmillió forintért adott túl az ÁPV Rt. az egymilliárd forintos piaci áron nyilvántartott Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt.-n. A győztes társaság, a Kornfarm Kft. tavaly év végén versenyeztetés nélkül meghívásos úton vásárolhatta meg a céget, mivel a korábban kiírt két nyílt pályázat eredménytelenül zárult. A Kornfarm a vételár tíz százalékát, vagyis 64 millió forintot kárpótlási jegyekkel fizette ki, amelyet az ÁPV Rt. 174,2 százalékos árfolyamon számított be. Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a kárpótlási jegyek tőzsdei árfolyama jelenleg 127 százalék körül mozog. A birtokunkba került dokumentumok azt bizonyítják, hogy a Kornfarm Kft. részéről Göndőcs Péter ügyvezetőn kívül a tárgyalásokon részt vett a szocialisták gazdasági holdudvarát erősítő üzletember, Leisztinger Tamás is. A kft. cégadataiban azonban nem szerepel az üzletember neve. A Kornfarm tulajdonosa egyébként 2004. november 10-től – éppen az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt. privatizációjának időszakától – a Navik Befektetési Rt., Leisztinger azonban a Navik cégadataiban sem található. A Navik Rt.-ben ugyanakkor jelenleg egy ismeretlen tulajdonosi szerkezetű off-shore vállalkozás, a Holland Antillákon bejegyzett Tulipan Holdings N. V. a többségi tulajdonos. Megállapítható tehát, hogy a magánosítással az agrárcég egy külföldön, adóparadicsomban bejegyzett társaság érdekeltségébe került. Nem kizárt, hogy a Tulipan Holdings Leisztinger Tamás cégbirodalmához tartozik, és ezért lehetett jelen a privatizációs tárgyalásokon. Akárkié lett 640 millió forintért az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt., nem járt rosszul. Az rt. vagyonértékeléséből ugyanis kiderült, csak az ingatlanok értéke több mint egymilliárd forint, a tenyészállatok 200, a növendék-, hízó és egyéb állatok értéke pedig 267 millió forint. Az új tulajdonos egyebek mellett 415 millió forint értékű késztermékhez és befejezetlen termelés, valamint félkész termékek címén 687 millió forinthoz jutott. A vagyonértékelés szerint az eszközök végösszege meghaladja a négymilliárdot, míg az idegen tőke összesen 2,2 milliárd forintra rúg. Beszédesek az agrárcég mérlegadatai is. A cég 1998 és 2002 között évente átlagosan 40 millió forint adózás előtti eredményt produkált. A kép a kormányváltás után megváltozott, 2003-ban a társaság adózás előtti mutatója már mínusz 260 millió forint volt. Ezt egyesek az aszállyal, mások viszont a privatizáció közeledtével magyarázzák. Egy másik társaság – a komáromi állami gazdaság – privatizációja kapcsán lapunk szintén cikket közölt. A módszer abban az esetben is hasonló volt: eredménytelen nyílt pályázatok után meghívásos eljárás. A győztes cég, a Kemenesalja Agáripari Kft. ajánlata egy kézzel írt papírdarab volt. Az ÁPV Rt. akkor is megállapította: az adásvétel során kár éri az államot. A nyertes kft. tulajdonosai között van Raskó György, az ÁVÜ igazgatótanácsának egykori MDF-es delegáltja is.

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/02/leisztinger-tamas-a-szinfalak-mogott

https://web.archive.org/web/20100302111400/http://www.mno.hu/portal/265373

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/leisztinger-tamas-a-szinfalak-mogott

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-05 00:00:00

Csillebérci ingatlanper: folytatás tavasszal

Április 18-ra napolta el az ügy bírája annak a büntetőpernek a folytatását, melyben Rácz Péter, a Magyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ) ügyvezető elnöke és tettestársa, Burger Béla ingatlanforgalmi szakértő a szervezet csillebérci vadászházának áron alul történt értékesítése miatt állt a Budai Központi Kerületi Bíróság tanácsa elé.

2005.02.08. 17:46 Április 18-ra napolta el az ügy bírája annak a büntetőpernek a folytatását, melyben Rácz Péter, a Magyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ) ügyvezető elnöke és tettestársa, Burger Béla ingatlanforgalmi szakértő a szervezet csillebérci vadászházának áron alul történt értékesítése miatt állt a Budai Központi Kerületi Bíróság tanácsa elé. A tegnapi tágyaláson, a csillebérci úttörőtábor és a vadászház értékcsökkent környezetét hangalámondással bemutató film vetítése után, tanúként meghallgatott egykori úttörővezetők, valamint Rácz Péter volt felesége nyilatkozott a MÚSZ elnökéről. Ismeretes: a vád szerint Rácz Péter szándékosan 82 millió forintos vagyoni hátrányt okozott azzal, hogy 1999-ben az általa felkért Burger Béla szakértői véleményére hivatkozva 14,2 millió forintért adta el az úttörők csillebérci táborának területén fekvő, 96,8 millió forint értékűre becsült vadászházat a hozzá tartozó három 37 négyzetméteres garázzsal és 2694 négyzetméteres telekkel együtt. Az ingatlant megszerző Bau-bérc Kft. egyik tulajdonosa Rácz unokatestvére, míg a cégben 2001-ben ötvenszázalékos tulajdonrészt szerzett egy kínai vállalkozó, akinek magyarországi kézbesítési megbízottja az MSZP frakcióigazgatójának, Varju Lászlónak a felesége lett. A nyomozás adatai szerint a Rácz által felkért Burger Béla ingatlanforgalmi szakértő annak tudatában, hogy az önkormányzat építési engedélyt adott ki a területre, alulértékelte a más becslések szerint akkori áron 300-350 millió forintot érő ingatlant. Barna György bíró, a vád és a védelem által felkért fekért szakértők véleményeinek jelentős különbségei miatt, újabb ingatlanforgalmi szakértő kirendeléséről döntve, április 18-ra, valamint 20-ra napolta el a per tárgyalását.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/csilleberci-ingatlanper-folytatas-tavasszal

https://web.archive.org/web/20231113002325/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/csilleberci-ingatlanper-folytatas-tavasszal

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csilleberci-ingatlanper-folytatas-tavasszal

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-08 00:00:00

Újabb egykori Gyurcsány-partner a húsoskondér körül

2005.02.03. 23:00 Több mint félmilliárd forintos állami megbízáshoz juthat Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egykori üzleti partnerének, Erdős Ákosnak a cége. Két év alatt 384 millió orvosi receptet nyomtathatnának, ha nyernek egy pályázaton. Erdős Ákos neve legutóbb az állami tulajdonú Nemzeti Tankönyvkiadó vitatott privatizációjakor került a figyelem középpontjába. Tavaly írt ki közbeszerzési pályázatot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az ország összes orvosi és szemészeti receptjének nyomtatására. A nyertesnek két év alatt 384 millió (igény szerint akár tíz százalékkal több vagy kevesebb) vényt kell legyártania. A központi költségvetésben 569 millió forintot különítettek el erre a célra. Két pályázó jelentkezett, a Szenzor Számítóközpont Rt. és a neve ellenére magántulajdonban lévő, Erdős Ákos érdekeltségébe tartozó Állami Nyomda Rt. Mindkettőt kizárták a pályázatból. Az utóbbi vállalkozást azért, mert noha 180 millió forinttal kedvezőbb ajánlatot tett vetélytársánál, a beküldött vénymintái nem feleltek meg a kiírásnak. Nem stimmelt például a betűméret és szín. A másik pályázó, a Szenzor ugyan a költségvetési keretösszegnél alacsonyabb ajánlatot tett, ám az OEP az eredeti pályázati összeghez hozzáadott még 10 százalékot, mondván: ha igény van rá, a 384 millió vénynél ennyivel többet kell majd nyomtatni. Így az ajánlat már meghaladta a rendelkezésre álló forrást, ezért ezt a céget is kizárták. A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint az OEP jogellenesen döntött, mert a Szenzor ajánlata nem haladta meg a rendelkezésre álló forrást, ezért az egészségbiztosítót egymillió forintos bírsággal sújtotta. Az OEP bírósághoz fordult, ahol felfüggesztették a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát. Végső, jogerős döntés még nincs. Rajnai Attila, az OEP főosztályvezetője úgy látja: az OEP nem politikai, hanem kizárólag szakmai szempontok alapján határozott. Az egészségbiztosító most újabb közbeszerzési pályázatot írt ki, a dokumentációt mindkét korábbi jelentkező megvásárolta. Hosszú évek óta ez a két cég vetélkedik a megbízásért. Az elmúlt tíz évben szinte mindig a Szenzor nyert, igaz, most a tavalyinál jelentősen drágább ajánlatot tett. Frajna Imre, aki az Orbán-kormány idején államtitkárként irányította az egészségbiztosítót, úgy látja: érthető, ha a kormányfő nyomdai érdekeltséggel rendelkező üzlettársa is pályázik állami megrendelésre. De mindez igencsak gyanús olyan előzmények után, mint amilyen a Nemzeti Tankönyvkiadó megvásárlása volt. Ismert: az Erdős Ákos érdekeltségébe tartozó Láng Rt. szerzett többségi tulajdont az addig állami tulajdonban lévő Nemzeti Tankönyvkiadóban. Az ügyletet sokan kifogásolták, mert a 3,2 milliárd forintos ajánlatnál volt egymilliárddal magasabb is. Erdős Ákos korábban üzleti kapcsolatban állt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. A Láng Rt. vette meg a kormányfő cégbirodalmának egyik elemét.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/ujabb-egykori-gyurcsany-partner-a-husoskonder-korul

https://web.archive.org/web/20231110052711/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/ujabb-egykori-gyurcsany-partner-a-husoskonder-korul

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-egykori-gyurcsany-partner-a-husoskonder-korul

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-04 00:00:00

Százmilliós ajánlat a fecnin

2005.01.29. 00:00 Mélyen a részvénycsomag könyv szerinti értéke alatt, kézzel írt, néhány mondatos ajánlattal szerezhette meg a karácsony előtti napokban a komáromi állami gazdaságot az ÁPV Rt.-től a Kemenesalja Agráripari Kft. – derül ki a lapunk birtokába került dokumentumokból. A sebtében létrehozott vállalkozás tulajdonosai között található Raskó György, az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának egykori MDF-es delegáltja is. Az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója közölte: az ügy kapcsán nincs takargatnivalójuk. A Kemenesalja Kft. ajánlata öszszességében nem felel meg a privatizációs célkitűzéseknek, elfogadása a vagyonértékhez viszonyítva jelentős értékvesztéssel jár – olvasható abban az előterjesztésben, amely az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. 2004. december 21-i ügyvezetői értekezlete elé került. Igaz, a szerző azt is megjegyezte, hogy a Komáromi Mezőgazdasági Rt. pénzügyi helyzete kritikus, az egykori állami gazdaságnál elkerülhetetlen a tőke jelentős emelése. Az ÁPV Rt. vezetősége a figyelmeztetés ellenére meghozta döntését a gazdaság eladásáról: a vállalat 1,14 milliárd forintos névértékű, az „aktualizált” becslés szerint is 553,5 millió forintot érő 80,6 százaléknyi részvénycsomagjához mindössze 201 millió forintért juthatott hozzá a Kemenesalja Kft. A hárommillió forintos alaptőkéjű, a privatizációs ügylet előtt néhány héttel létrehozott cég emellett a hitelek visszafizetésére és 480 millió forintos tőkeemelésre tett ígéretet az agrárvállalatban. A komáromi gazdaság mutatóinak tanulmányozásából kiderül: zsíros falatot szerzett meg a nemzeti vagyonból a Vas megyei Kemenesmagasiba bejegyzett Kemenesalja Kft., amelynek tulajdonosai között megtalálható Raskó György volt MDF-es politikus mellett a forrásaink szerint helyi „zöldbáróként” számon tartott Raschka Zsolt. A részvénytársaság 2003-ban ugyanis több mint hárommilliárd forint árbevételt ért el, bár a húsipar válsága miatt jelentős veszteséget termelt. A friss adatokból viszont már a pénzügyi helyzet jelentős javulására lehet számítani, s további bizakodásra adhat okot, hogy a vállalat a korábbi éveket sorra nyereséggel zárta. A szerény vételárért több mint száz hektár szőlő, borászat, több ezer hektár szántóterület bérleti joga, korszerű sertéstelep, mintegy kétezer szarvasmarha és egy nemrég teljeskörűen felújított húsfeldolgozó került az ad hoc vállalkozás többségi birtokába. A privatizációs eljárás gondosságát megkérdőjelezi a Kemenesalja Kft. vételi ajánlata, amelyet az ilyen tendereknél teljesen szokatlan módon kézzel írtak. Hasonló papírfecnin tett – helyesírási hibáktól hemzsegő – ajánlatot a meghívásos pályázaton végül alulmaradt Inicia Rt. is. Koleszár István, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója azon kérdésünkre, hogy milyen gyakorisággal tesznek milliárdos állami vagyonra írásban néhány mondatos, helyesírási hibákat tartalmazó ajánlatot, leszögezte: a kézzel írt ajánlat éppúgy hivatalos, mint amit számítógéppel készítenek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kérdést meglehetősen demagógnak tartja, hozzátéve: a helyesírási hibák nyilván azért kerültek a szövegbe, „mert zavarban volt a fiú”. – Attól függ, hogy kinek milyen a lelki állapota egy-egy ilyen dokumentum elkészítésekor… – magyarázta Koleszár. Az ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint a privatizációs eljárás közjegyző előtt zajlott, így a történtekről csak a jegyzőkönyvek áttanulmányozása után lehet teljes képet alkotni. Koleszár leszögezte, hogy az ügy kapcsán az ÁPV Rt.-nek nincs takargatnivalója, és mint mondta, efelől lapunk is nyugodt lehet. Hangsúlyozta, hogy vizsgálatot kezdeményez annak kiderítésére, miképpen kerülhettek hivatalos belső dokumentumok a Magyar Nemzet birtokába. Raskó György volt MDF-es képviselőnek, az Állami Vagyonügynökség egykori igazgatótanácsi tagjának nem a komáromi az első bevásárlása az agrárpiacon: az Antall-kabinet földművelésügyi minisztériumának közigazgatási államtitkára több tucat vállalkozás mellett érdekelt a Raskó és Pap Mezőgazdasági Kft.-ben, a Royal Tokaji Kft.-ben és a Csopak Rt.-ben. Ez utóbbi társaság igazgatótanácsában megfordult Medgyessy Péter volt kormányfő és Huszty András, a Magyar Fejlesztési Bank korábbi elnöke is. Milliárdoktól esett el az ország. Összesen 1,06 milliárd forint folyik be az ÁPV Rt. kasszájába a Bácsalmási Agráripari Rt., az Alcsiszigeti Mezőgazdaság Rt. és a Komáromi Mezőgazdasági Rt. múlt decemberi eladásából. Az összeg 3,8 milliárd forinttal kevesebb, mint amennyi a még 2003-ban készült, de 365 napig érvényes vagyonkezelői valós piaci értékelésben szerepel – írtuk meg korábban. A vagyonértékelés alapján az alcsiszigeti gazdaság 1,4 milliárd forintot, a Bácsalmási Agráripari Rt. 1,6 milliárdot, míg a Komáromi Mezőgazdasági. Rt. 1,8 milliárd forintot ér. Szabó Csaba, az ÁPV Rt. agrárigazgatóságának egykori ügyvezető igazgatóhelyettese, a Fidesz gazdatagozatának elnökségi tagja a vállalatok eladásáról úgy nyilatkozott lapunknak: „Azt hittem, a rablóprivatizáció befejeződött a spontán privatizáció idején, de úgy tűnik, tévedtem”. Mint mondta, ez a példa is azt mutatja, hogy hamis az ÁPV Rt. – illetve a kormány – azon kommunikációja, amely a privatizációt a magas árbevétellel indokolja. (H. E.)

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/01/szazmillios-ajanlat-a-fecnin-2

https://web.archive.org/web/20231112112513/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/01/szazmillios-ajanlat-a-fecnin-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmillios-ajanlat-a-fecnin

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-01-29 00:00:00

Milliós megbízások Hiller tárcájától az MSZP-s holdudvarnak

2005.02.01. 23:01 Folyamatosan ellátja milliós megbízásokkal a Hiller István szocialista pártelnök által vezetett kulturális tárca az MSZP holdudvarához sorolható vállalkozásokat. A minisztérium szerint szakmai szempontok alapján döntöttek. Csaknem 18 millió forintnyi közpénzt kapott az elmúlt esztendőben a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábbi üzlettársaként megismert Rákosi Ferenc a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától (NKÖM) – derül ki a tárca honlapján közzétett adatokból. A jogi szakértői munkával megbízott Rákosi lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy a minisztérium pontatlan adatokat közölt javadalmazásáról, mivel nem számláztak neki annyi pénzt, amennyit nyilvánosságra hoztak. Figyelemre méltó, hogy a tárcával kötött megállapodásban kiemelték: „az adott feladat elvégzésére a minisztériumnak nincs elegendő kapacitása”. Rákosi Ferenc a rendszerváltás előtt a KISZ KB egyetemi osztályának vezetőhelyettese volt, itt ismerkedett meg Gyurcsány Ferenccel és Szilvásy Györggyel. Rákosi a később a Miniszterelnöki Hivatal pénzügyi és gazdasági területéért felelős helyettes államtitkárává előlépő Szilvásy közvetlen munkatársa lett, ráadásul az egykor Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Altus Consulting felügyelő- bizottsági tagja is volt, míg a társaság be nem olvadt Gyurcsány másik volt cégébe, a Perfekt Rt.-be. Enyedi Nagy Mihály – aki a KISZ KB agitációs és propagandaosztályának volt a vezetője a rendszerváltás előtt – érdekeltsége, az Enamiké Kft. 1,25 millió forintot tehetett zsebre a tárca honlapján nyilvánosságra hozott adatok tanúsága szerint. Nem maradt megbízás nélkül a kormány közeli Népszava vélemény rovatát vezető Petri Lu-kács Ádám vállalkozása, a Pla-tinta Bt. sem, amely egy 2003-ban kötött szerződés szerint 2,75 millió forintot kasszírozott. Az MSZP-s pártrendezvények rendszeres moderátoraként és a Nap-keltéből is ismert Mélykuti Ilona cége sem maradt ki a pénzosztásból: az Alice Csoport több mint 1,2 millió forintos vállalkozói szerződést köthetett a kulturális tárcával 2003-ban. Görgey Gábor korábbi kultuszminiszter jogi tanácsadójaként Szentestóth Györgyi ügyvédi irodája csaknem hatmillió forintot kapott ebben az időszakban. Csaknem egymillió forinthoz jutott a Tabula Julianus Szolgáltató Iroda, amely korábban az MSZMP-s vezető, Apró Antal fiának érdekeltségébe tartozott. Az NKÖM sajtóosztálya szerint meglepő, hogy lapunk a minisztérium korábbi szerződéses partnerei közül ötöt baloldali kötődésűnek talált, hiszen ezek szerint a többi szerződött fél vagy jobboldali vagy független. Az NKÖM-nek meggyőződése, hogy valamennyien függetlenek, hiszen a tárca szakmai teljesítmény, nem pedig pártkötődés alapján köt megállapodásokat.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/millios-megbizasok-hiller-tarcajatol-az-mszp-s-holdudvarnak

https://web.archive.org/web/20240125194411/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/millios-megbizasok-hiller-tarcajatol-az-mszp-s-holdudvarnak

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/millios-megbizasok-hiller-tarcajatol-az-mszp-s-holdudvarnak

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-02 00:00:00

Tények és sugalmazások

De miért lehet kampánybomba az ügy? A kormány közeli lapok nem tudnak mást tenni, mint hogy a botránnyal összefüggésben néhány baloldali szereplő mellett fideszes neveket emlegetnek. A Népszabadságnak sem tellett többre. Közölték, hogy az ügy kapcsán idáig az ellenzéki párt részéről felvetődött Rogán Antal, Kövér László és Áder János neve. A három fideszes politikusban az a közös, hogy egyik sem volt ügyfele Kulcsár Attilának. Anyagi haszna tehát nyilván egyikőjüknek sem származhatott a bűncselekmény-sorozatból. Azért mégis, vegyük sorra, miképpen érdemelték ki, hogy a brókerbotrány kapcsán emlegessék őket! Kezdjük Kövér Lászlóval! Az övé talán a legviccesebb eset. Egy Kulcsár Attilának tulajdonított, tizennégy pontból álló feljegyzésben a következők olvashatók: Rejtő E. Tibor Kövér László, Kövér Szilárd és Szász Károly utasítására mondott fel Draskovics Tibornak, a K&H Bank Rt. akkori vezérigazgató-helyettesének. Ha mindez igaz is volna, mi köze a gigantikus sikkasztás és pénzmosás ügyéhez? Menjünk tovább: mi a helyzet Áder Jánossal? A Fidesz frakcióvezetője valóban találkozott Kulcsár Attilával, a K&H ügyvezető igazgatójával, aki arról tájékoztatta: olyan botrány van kialakulóban, amely kormányzati körökhöz is elérhet. Azt felróni egy politikusnak, hogy meghallgat ilyen információt, meglehetősen komikus. Ki az, akit ne érdekeltek volna Kulcsár szavai? Már csak Rogán Antal van hátra. A képviselő korábban elismerte, hogy egy társaságban bemutatták neki Kulcsár Attilát. Megjegyezte azonban, nincs számlája a K&H-nál. Felhatalmazta ugyanakkor a bank vezérigazgatóját: ha talál szerződéseket, amelyek ennek az ellenkezőjét bizonyítják, hozza azokat nyilvánosságra. Ilyen dokumentumokat persze azóta sem találtak. Most, hogy végigvettük a Fidesz érintettségét „igazoló” információkat, érdemes még megemlíteni, hogy miképpen viszonyul az ügyhöz Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Egy, a K&H-botrányról szóló könyv egyik értesülésébe kapaszkodva, papagáj módjára ismételgeti, hogy a két nagy párt hetven-harminc arányban osztotta fel az állami megrendelésekből állítólagosan visszaosztott pénzeket. Az Orbán-kormány igazságügy-minisztere valószínűleg tudja, ha az MSZP vagy a Fidesz részéről ezen kijelentése miatt pert indítanának ellene, azt bizonyára elveszítené. Dávid Ibolya arról azonban megfeledkezik, hogy az eddigi ismeretek szerint Kulcsárnak egyetlen jobboldali politikus volt az ügyfelei között, ő pedig nem más, mint Kónya Imre volt MDF-es belügyminiszter, aki most annak az MDNP-nek a tagja, amely kis kitérő után várhatóan visszatér a Magyar Demokrata Fórumba. A tisztesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a bróker Kónya Imrét azon ügyfelei közé sorolta, akiknek fogalmuk sem volt a bűncselekmények elkövetéséről. Ezek volnának tehát az ügy jobboldali szálai. Ezekből az információkból azonban nyilván nem lehet kampánybomba. Vajon mit sejt, esetleg mit tud a Népszabadság? A baloldal és a baloldali sajtó zavara már akkor érezhető volt, amikor Kulcsár Attila ügyvédet váltott, és röviddel később beszélni kezdett. Ekkor sokasodtak meg az ügyészséget bíráló kormánypárti kritikák, amihez hozzájárult a Belügyminisztérium által felügyelt rendőrség sértődöttsége is. Az ORFK nyomozói ugyanis nem lehettek jelen a bróker kihallgatásain. Ezt maga Kulcsár akarta így, a hatályos törvények szerint ugyanis, a rendőrség mellőzésével, kizárólag az ügyészség munkatársainak is vallhatott. De nézzük: miről is tudunk, mik az eddig nyilvánosságra került tények! 2003 nyarán megverték az ügyre lényegében fényt derítő Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) akkori elnökét, Szász Károlyt. A Fidesz közelinek tartott szakembertől aztán egy agyafúrt törvénymódosítást követően megszabadult a kormány, helyére bizalmi ember került. A megveretés ügyében még folyik a nyomozás, a K&H-ügy gyanúsítottjai között azonban felbukkant Keller László volt közpénzügyi államtitkár egykori kabinetfőnöke, aki állítólag tízmillió forintért hozott ki a hivatalból egy, a PSZÁF gazdálkodásáról készült, Szász Károly lejáratását célzó jelentést. A lavinát a pénzügyi felügyeletnek a Pannonplast-részvények felvásárlása ügyében indított vizsgálata indította el. A Kulcsár Attila által koordinált gyanús tranzakció pénzügyi hátterét állami milliárdokból, autópályapénzekből fedezték. Akkor a gazdasági miniszter (még Csillag István) közvetlen felügyelete alá tartozott az ügyletben szerepet játszó Állami Autópálya Kezelő Rt., illetve a Nemzeti Autópálya Rt. Az állandó parlamenti belépővel rendelkező Kulcsár röviddel Szász Károly megveretését követően ügyvédet fogadott Bánáti János személyében. A neves szakember ügyvédi irodájában aztán érdekes dolgok történtek. Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár ugyanis itt találkozott Kulcsárral, akit lényegében kihallgatott. Figyelemre méltó körülmény, hogy a találkozó időpontjában már a Nemzetbiztonsági Hivatal megfigyelte a brókert, aki minden nehézség nélkül, a titkosszolgálatok díszkíséretében, diplomata-rendszámú Mercedesszel elhagyhatta az országot. A sajtóhoz hamar kikerült az úgynevezett K&H-s VIP-lista, amelyen több szocialista politikus, baloldali médiaszemélyiség és számos vállalkozás, illetve off-shore cég található. Utóbbiak tulajdonosi szerkezete csupán a nyomozók előtt ismert. A baloldal érintettségének a látszatát erősíti az is, hogy a korábban Medgyessy Péter (volt kormányfő, most utazó nagykövet) által vezetett Inter-Európa Bank Rt.-től vették fel szír pénzváltók a K&H Equitiesen és off-shore cégeken keresztül tisztára mosott pénzeket. A kormányoldal megítélésén nyilván az a körülmény sem javít, hogy az ügy résztvevői egy nyilvánosságra került telefonlehallgatási jegyzőkönyvben „Gyurcsányi” segítségét várják. Sok más személy mellett Kulcsár Attila terhelő vallomást tett Kodela Lászlóra, a Miniszterelnöki Hivatal volt helyettes államtitkárára, Baja Ferencre (MSZP) és persze Forró Tamás volt riporterre, aki tanúból már gyanúsítottá lépett elő. Ilyen ügyekbe jobb helyeken a kormány is belebukhat. Hetven-harminc – haha. Kampánybomba – hehe.

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/02/tenyek-es-sugalmazasok-1

https://web.archive.org/web/20240129043410/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/02/tenyek-es-sugalmazasok-1

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tenyek-es-sugalmazasok

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-12 00:00:00

Kiemelt ügyfél volt a Postabanknál az MSZP expénztárnoka

2005.02.01. 23:02 A Budai Hengermalom Kft.-re „oda kellett figyelni alaposan” – mondta tegnap a Postabank egykori elnök-vezérigazgatója, Princz Gábor a büntetőper újabb tárgyalásán. Emlékezetes: a bank több milliárd forintot veszített a társaság finanszírozásán. Az elsőfokú eljárás az év végéig is eltarthat. Jól ismerték a Postabanknál Máté Lászlót, a szocialista párt volt pénztárnokát, hiszen az MSZP-nek a bank volt a számlavezetője – mondta tegnap Princz Gábor a bíróságon. A volt bankár szerint azonban nem ez indokolta, hogy nagy figyelemmel intézték a Máté résztulajdonában lévő Budai Hengermalom Kft. ügyeit, hanem az, hogy ezt a céget is sújtotta a magyar élelmiszeripar gondja: a tőkehiány. A kft. üzleti pozícióját rontotta a két tulajdonos, Károlyi Vilmos és Máté László ellentéte és a vezetés alacsony színvonala is. Princz Gábor úgy vélte: a malomipari cég össze is omolhatott volna, ha nem teszik lehetővé, hogy a Postabank 300 millió forintos hiteléből két vállalkozás megvásárolja Máté László 30 milliós üzletrészét. Az ügyészség azt állítja, a két vevő két strómancég volt: csak szívességből írták alá az ügyletet. Az üzletrészt maga a Postabank vette meg. Emellett a vételár túl magas volt: szakértői vélemény szerint az egész kft. nem 600, hanem csak 358 millió forintot ért. A bank tehát 121 milliót vesztett azon, hogy – hűtlen kezelést megvalósítva – Princz kisegítette Máté Lászlót. A hengermalom 60 milliós névértékű törzstőkéjéből egyébként – a tárgyaláson elhangzottak szerint – úgy lett 600 millió forint, hogy 1997 decemberében részvénytársasággá alakították át a céget, a vagyonát pedig a számviteli törvény alapján átértékelték. Megírtuk: Károlyi Vilmos és Máté László 1994-ben privatizáció útján, a Postabank hiteléből és kárpótlási jegyből vásárolta meg az ország egyik legnagyobb malmát. Amikor Máté 1997 végén jó áron eladhatta üzletrészét, a cég már milliárdos tartozást görgetett maga előtt, s a csőd közelébe került.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/kiemelt-ugyfel-volt-a-postabanknal-az-mszp-expenztarnoka

https://web.archive.org/web/20231220204223/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/kiemelt-ugyfel-volt-a-postabanknal-az-mszp-expenztarnoka

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiemelt-ugyfel-volt-a-postabanknal-az-mszp-expenztarnoka

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-02 00:00:00

Független vizsgálatot kér a tankönyvkiadó ügyében a Fidesz

2005.02.02. 17:31 A Fidesz arra kérte a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert, utasítsák az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t (ÁPV Rt.), hogy független szakértőket is vonjon be a Nemzeti Tankönyvkiadó magánosításának vizsgálatába. Az ellenzéki párt alelnöke szerint csak így derülhet ki, miért csökkent a vételár csaknem 700 millió forinttal a kétfordulós pályáztatás során. Pokorni Zolán hozzátette: a győztes pályázó árajánlata összességében egymilliárd forinttal maradt el az első forduló legjobb ajánlatától. Az MSZP szerint a Fidesz által az ügyben kezdeményezett parlamenti vizsgálóbizottságban lehetőség lesz független szakértők meghallgatására. Tatai-Tóth András, az MSZP országgyűlési képviselő szerint az ÁPV Rt. a törvények betartásával, szakszerűen végezte a privatizációt. (InfoRádió)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/fuggetlen-vizsgalatot-ker-a-tankonyvkiado-ugyeben-a-fidesz

https://web.archive.org/web/20231217142110/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/fuggetlen-vizsgalatot-ker-a-tankonyvkiado-ugyeben-a-fidesz

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fuggetlen-vizsgalatot-ker-a-tankonyvkiado-ugyeben-a-fidesz

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-02 00:00:00

Eltitkolt hatmilliárdos megbízás a BKV-tól?

2005.02.01. 00:00 Több mint hatmilliárd forintos megbízást adott a Siemensnek a BKV Rt. a 2-es metró felújítási munkáinak egy részére. Az ügy érdekessége, hogy majdnem ekkora összegtől esett el a német cég a nagykörúti villamosok beszerzéséről szóló, a BKV-val kötött megállapodása során. A közlekedési társaság többszöri megkeresésünk ellenére sem adott választ lapunknak, titokban tartva, volt-e egyáltalán pályáztatás, lefolytattak-e nyílt, nemzetközi közbeszerzési eljárást. Vajda Pál (MSZP) városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes nem emlékszik ilyen megbízásra, nem ismeri az ügyet. A közbeszerzési és a városüzemeltetési bizottság vezetői, Deák András és Lakos Imre szintén nem tudnak ilyen megrendelésről. A Siemens – saját tájékoztatása alapján – a 2-es metró vasúttechnikai korszerűsítésére kapott huszonhatmillió eurós megrendelést a BKV Rt.-től. Név nélkül nyilatkozó városházi illetékesek nagyon furcsának nevezték, hogy a több mint hatezermillió forintos megrendelés elkerülte a városházát annak ellenére, hogy fővárosi önkormányzat tulajdonában álló BKV-nak mint önálló gazdasági egységnek lehetősége van pályázat kiírására és elbírálására. Emlékezetes, a Siemens által fémjelzett konzorcium nyerte a nagykörúti villamostendert. A pályázat eredményhirdetése után nem sokkal azonban kiderült, a Combino típusú szerelvényekkel Európa-szerte problémák vannak, ugyanis hibásnak bizonyultak a vázszerkezeteik. Ekkor új pályázat kiírása helyett módosították a BKV és a Siemens közötti szerződést, amely alapján a német cég ígéretet tett, hogy az új villamosoknál kijavítják a hibákat, viszont egy évet csúszik a szállításuk. Ezért 2,5 milliárd forintos kártérítést fizet a BKV-nak, valamint 3,5 milliárd forintot elenged az eredeti 40 milliárdos árból. Semmi kivetnivalót nem talált a Siemens megbízásában Vajda Pál főpolgármester-helyettes. Közölte: az ilyen megbízások nyílt, nemzetközi tendereken dőlnek el. A pályázatokat mindig a BKV szakemberei és a főváros illetékes bizottságai által delegált képviselők bírálják el. Vajda kijelentette: bár nem ismeri az ügyet, meggyőződése, hogy a bírálóbizottság szakszerűen választotta ki a legjobb ajánlatot. Megjegyezte: korábban már háromszor feljelentették őt más pályázatokkal kapcsolatban, ezért távol tartja magát a közbeszerzési eljárásoktól. Zsinka László, a MIÉP fővárosi frakcióvezetője, a tulajdonosi bizottság alelnöke már kérdést intézett Vajda Pálhoz és a BKV egyik vezetőjéhez, milyen megbízást kapott a közlekedési társaságtól a Siemens. Választ azonban egyikőjüktől sem kapott. Zsinka kijelentette: 26 millió eurós megbízást nem lehet eltitkolni. Amennyiben ennek a gyanúja fennáll, és az is kiderül, hogy nem volt minden elvárást kielégítő nyílt közbeszerzés, úgy korrupciós üggyel állunk szemben, amelyért felelnie kell vezető politikusoknak és cégvezetőknek is – fűzte hozzá.

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/01/eltitkolt-hatmilliardos-megbizas-a-bkv-tol

https://web.archive.org/web/20240129150422/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/01/eltitkolt-hatmilliardos-megbizas-a-bkv-tol

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eltitkolt-hatmilliardos-megbizas-a-bkv-tol

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-02-01 00:00:00

Esélyegyenlőségi megbízás három cégnek, kérdőjelekkel

2005.01.21. 23:04 Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal – még Lévai Katalin minisztersége idején – számos tanácsadói szerződést kötött egy a liberális holdudvart erősítő cégcsoporttal. A szociális tárca egyelőre nem válaszolt a több millió forintos megállapodások kapcsán feltett kérdéseinkre. A több cégben felbukkanó Mészáros Zsolt csupán annyit közölt: eleget tettek a vállalásaiknak. A Magyar Nemzet birtokába jutott szerződések mindegyikét 2004. január 12-én írták alá a megbízást elnyerő cégek, illetve az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal. A megállapodások többségében egy konkrét tanulmány elkészítésében, illetve tanácsadásban állapodtak meg. A szerződések vonatkozó pontjai minden esetben kimondták, hogy a tanácsadási tevékenységet június 30-ig kell végezni. Ez az időpont azért sokat mondó, mert Lévai Katalin is júniusban mondott le tárca nélküli miniszteri posztjáról. Mint ismeretes, a politikus az európai parlamenti választásokat követően Brüsszelbe távozott, ahol a szocialista frakciót erősíti. A kontraktusok vonatkozásában ugyancsak érdekes, hogy a szóban forgó cégek mindegyikében felbukkan Mészáros Zsolt, a – Fecske utcában székelő – liberális kötődésű Jól-Lét Mentálhigiénés Alapítvány kuratóriumi titkára. Mészáros a MÉSZIK Bt. képviselőjeként – beltagjaként – arra szerződött, hogy tanulmányt készítenek a „nemek közötti egyenlőség előmozdítása a szakszervezetek által” témában. A dolgozatért 1,4 millió forint plusz áfát zsebelhetett be a társaság, ám ezenkívül nettó 1,68 millió forintért még néhány hónapon keresztül tanácsokkal is ellátta a hivatalt. A MÉSZIK Bt. másik szerződése csupán a tanulmány címében különbözik a fent ismertetett megállapodástól. A társaság ugyanis „A magyarországi nonprofit szektor története és helye a magyar gazdasági és jogrendben” címmel is készített egy dolgozatot a hivatal számára, amelyért szintén 1,4 millió forint közpénzt kaptak, tanácsadásért pedig 1,68 millió forintos honoráriumot rögzítettek a megállapodásba. A MÉSZIK Bt. kültagja egyébként Zentai Rita, aki csakúgy, mint Mészáros Zsolt, a Fecske utcában lakik. Egy másik betéti társaság, a Zentai és Társa Bt. szintén arra szerződött, hogy tanácsaival az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal munkáját segítse. A díjazást az egyezség harmadik pontjában rögzítették. Eszerint „a felek megállapodnak, hogy a megbízottat feladatai ellátásáért 2 fő részére (…) mindösszesen bruttó 4,8 millió forint illeti meg”. A szerződést a hivatallal Zentai Ferenc kötötte, ám a betéti társaságban mint kültag megint csak feltűnik Mészáros Zsolt. Arról nincs információnk, hogy Zentai Ferenc és a már említett Zentai Rita között van-e rokoni kapcsolat. „A nők esélyegyenlőségének problematikája Magyarországon az uniós csatlakozás előtt” címmel tanulmányírásra és tanácsadásra vállalkozott a Szám-Szint Kft. is. A dolgozatért bruttó kétmillió forintot fizetett a hivatal, míg tanácsadásra áfával együtt több mint 2,3 millió forintnyi közpénz került magánszemélyek zsebébe. A Szám-Szint Kft. természetesen a Fecske utcai pár, vagyis Mészáros Zsolt és Zentai Rita érdekeltségébe tartozik. A cég fő tevékenységi körei között található egyebek mellett az ülőbútorgyártás, a kempingszolgáltatás, a villanyszerelés, a motorkerékpár-kereskedés, illetve a vakolás és a tanácsadás. Mészáros Zsolttól szerettük volna megkérdezni, hogy miképpen tudott ennyi megbízási szerződéshez jutni, ám a szakember csupán annyit mondott: a megállapodásban foglalt vállalásaiknak eleget tettek, majd letette a telefont. Horváth Éva, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium sajtófőnöke lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/eselyegyenlosegi-megbizas-harom-cegnek-kerdojelekkel

https://web.archive.org/web/20231113063613/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/eselyegyenlosegi-megbizas-harom-cegnek-kerdojelekkel

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eselyegyenlosegi-megbizas-harom-cegnek-kerdojelekkel

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-01-22 00:00:00

Botrány a fővárosban: illegális reklámozás előnyben

2005.01.30. 23:00 Egy csütörtökön hozott határozatával a fővárosi önkormányzat évente több mint hetvenmillió forintot húz ki a fővárosi polgárok zsebéből. A jogszabály utólag törvényesítette egy közterületi reklámokkal foglalkozó magáncég illegális tevékenységét. A Magyar Nemzet úgy tudja, az ügyben hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt büntetőfeljelentést tettek ismeretlen tettes ellen. Az ügy főszereplője az a Médiacontact Kft., amely tavaly tavasszal egy, a Matávval kötött szerződés alapján reklámberendezéseket szerelt a fővárosi közterületeken álló telefonfülkékre. Köztudott, hogy a reklámcégek Magyarországon súlyos közterület-használati díjat fizetnek, a Médiacontact azonban kivételes helyzetben van: a berendezések illegális működtetése miatt ugyanis az önkormányzatok nem tudják beszedni a törvény által meghatározott díjakat. A városszerte mintegy félezer, úgynevezett citylight felület felszerelése ellen a kerületek egyértelműen felléptek, s már sokmilliós bírságot szabtak ki sorozatban. A cég a szabálysértési eljárások ellenére tovább folytatta a berendezések telepítését és működtetését. A Médiacontact Kft. reklámfelületeit az a Multireklám Kft. értékesíti exkluzív szerződés alapján, amelyet az elmúlt hetekben vásárolt meg Csányi Sándor, az OTP első számú vezetője. A Médiacontact Kft. a főváros várostervezési és városképvédelmi bizottságánál többször próbálkozott az illegális helyzet utólagos megszüntetésével, ám eddig eredménytelenül. A méltatlan jogi helyzet végső megoldására a bizottság fideszes elnöke, Sasvári Szilárd terjesztette be a bizottság javaslatát. Eszerint a főváros – a korábbi gyakorlatát módosítva – nem szabhat közterület-használati díjat akkor sem, ha a telefonfülkék a rájuk szerelt berendezések következtében terebélyesebbé válnak. A növekedés mértéke legfeljebb tíz centiméter lehet, ami a kft. esetében éppen elfogadható, hiszen berendezései 9,8 centiméterrel lógnak ki a fülkék síkjából. A fővárosi közterületi reklámcégek a Magyar Nemzet információja szerint pereket fontolgatnak a verseny sérülése miatt. Véleményük szerint a hatályban lévő jogszabályt az önkormányzat a cég igényeihez alakította utólag, amelynek következtében az illegális helyzetet úgy szüntették meg, hogy még díjat sem kell fizetnie, s amely évente több mint hetvenmillió forintjába kerül a fővárosi adófizetőknek. Úgy tudjuk, az ügyben feljelentés is született: a Fővárosi Főügyészségen ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tettek hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/botrany-a-fovarosban-illegalis-reklamozas-elonyben

https://web.archive.org/web/20231221064311/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/botrany-a-fovarosban-illegalis-reklamozas-elonyben

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/botrany-a-fovarosban-illegalis-reklamozas-elonyben

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-01-31 00:00:00

Zuschlag Kiskunhalason is „gyanús pártépítést” folytatott

Udvardy Zoltán 2005.01.21. 10:30 Újabb, törvénytelen pártépítési üggyel hozza kapcsolatba a Halasi Tükör című lap Zuschlag Jánost, aki a lap állításai szerint 2002-ben hazai színekben, Kiskunhalason duzzasztotta fel gyanús körülmények között az MSZP taglétszámát. Zuschlag az MNO-nak nyilatkozva jogi lépésekről beszélt a lappal szemben, s elmondta: ellene politikai színezetű eljárás folyik, s az MSZP döntheti el, hogy aktívan folytathatja-e a politizálást. Kis pártépítés-sztori címmel cikksorozatot indított a Halasi Tükör című lap. A sorozat tegnap megjelent első részében arról írnak a szerzők, hogy 2002-ben Kiskunhalason is gyanús körülmények között nőtt meg az MSZP-szervezet tagjainak száma – írja a Népszabadság. A jelentős létszámnövekedésben a lap szerint a fő szerepet Zuschlag János, az országgyűlési képviselői mandátumáról nemrég lemondott szocialista politikus játszotta. Zuschlagot a közelmúltban gyanúsítottként hallgatták ki a Vas megyében történt tagfelvételekben játszott szerepe miatt. A lapban megjelent cikk alcíme úgy szól: Zuschlag János bukása után megszólalnak a bennfentesek. A cikksorozat első részében arról írnak a szerzők, hogy a Bács-Kiskun megyei településen 1999 óta túlnyomó többségükben ismeretlen fiatalokat, több tucat romát is mozgósítva jelentős mértékben növekedett a helyi szocialista szervezet. A lap szerint a jelentős létszámnövekedésben a fő szerepet Zuschlag János játszotta, a folyamat pedig a parlamenti mandátumáról lemondani kényszerült fibiszes politikus hatalomátvételét szolgálta volna a kiskunhalasi MSZP-szervezetben. „A sokáig alvó, öreg párttagokat egy botrányos jelenetekig fajuló gyűlés ébresztette fel” 2002 tavaszának végén, amikor is a halasi polgármester-jelöltet megválasztó küldöttgyűlésen Zuschlag és hívei váratlanul nem az akkor már nyilvánvalóan esélyes Várnai Lászlót támogatták, hanem az „ idegen” Komáromi Szilárd mögé sorakoztak fel – írja a Halasi Tükör. A lap megjegyzi, hogy az akkor még kiegyenlítődött erőviszonyok miatt végül is Várnait jelölték. Az újság egyébként kitér arra is, hogy amíg a rendszerváltoztatás után a helyi MSZP-szervezet létszáma alig haladta meg a százat, mára már 420-450 körülire becsülhető. A cikkel kapcsolatban megtettük a jogi lépéseket, a lappal szemben büntetőjogi és polgári peres eljárást fogok indítani, hiszen a lapban megfogalmazottak kimerítették a rágalmazás, a rossz hír keltésének cselekményét – nyilatkozta az MNO-nak Zuschlag János, akinek a Halasi Tükörben megjelent információkkal és jövőbeni terveivel kapcsolatban tettünk fel kérdéseke. Zuschlag a 2006-os választásokkal kapcsolatos esetleges indulására vonatkozó kérdésünkre elmondta: korai lenne még erről beszélni. „Nyilvánvaló módon szeretnék politizálni” – tette hozzá. Az ellene folyamatban levő eljárásról, amely gátat vethetne további politikai karrierjének, elmondta: „Az, hogy egy politikai felhangú ügyben meggyanúsított a rendőrség, alapvetően nem gátja politikai szerepvállalásomnak, de nyilvánvalóan ezt a pártnak kell eldöntenie.” Arra a kérdésre, hogy kiskunhalasi képviselőként mit keresett Vas megyében, ahol a Zala Megyei Rendőrfőkapitányság meghallgatásokat tartott, majd a Vas Megyei Főügyészség megalapozottnak tartotta a gyanút, hogy tíz Vas megyei Fibisz-szervezetet csak papíron alapítottak meg, Zuschlag aláhúzta: a vasi pártügyhöz „semmi köze nincs”. Kijelentette: ő a Fibisz elnökeként lett meggyanúsítva. (A mandátumát korábban visszaadni kényszerült országgyűlési képviselőt az üggyel kapcsolatban „rabosították” a Vas megyei rendőrkapitányságon – a szerk.) Hozzáfűzte: ő nem írta alá a kérdéses pártalapítási papírokat, és azok alapján az országos elnökség egyetlen szervezetet sem vett nyilvántartásba. Zuschlag, aki nemrég Zanzibárba, az Indiai-óceán térségébe utazott repülőn, az utazás anyagi hátterét firtató MNO-nak kijelentette: vagyonnyilatkozata nyilvános, egyébként most került sor arra a nászútra feleségével, amire tavaly, esküvőjük után nem kerülhetett sor.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/zuschlag-kiskunhalason-is-gyanus-partepitest-folytatott

https://web.archive.org/web/20240214141939/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/zuschlag-kiskunhalason-is-gyanus-partepitest-folytatott

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-kiskunhalason-is-agyanus-partepitesta-folytatott

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-01-21 00:00:00

Másfél milliárd forint a páncélosok felújítására

2005.01.30. 23:00 Közel másfél milliárd forintot költhet el a Honvédelmi Minisztérium páncélos harci járműveinek felújítására az idén az eddigi elképzelések szerint. A korszerűsítési programot a HM Currus Rt. végezheti, amelynek igazgatósági elnöke tavaly óta az a vállalkozó, akinek apja korábban magánkölcsönt adott Juhász Ferenc honvédelmi miniszter 95 millió forintos házvásárlásához. Vélhetően másfél milliárd forintot költhet az idén a Honvédelmi Minisztérium (HM) a honvédség BTR–80 és BTR–80A típusú páncélos szállító harci járműveinek korszerűsítésére, a hadsereg gépjárműparkjának fejlesztésére pedig körülbelül tízmilliárd forint jut a szaktárca 2005-ös költségvetéséből – nyilatkozta nemrég Bese Ferenc, a HM Biztonsági Beszerzési és Beruházási Hivatalának vezetője a Népszavának. Mint ismert, a BTR harci járművekből néhányat az iraki magyar szállítóalakulat is használt másfél éves missziója alatt. A szállítóeszközök felújítását már elkezdték a szaktárca tulajdonában lévő HM Currus Rt. munkatársai az alakulatoknál, de a korszerűsítési program a tervezettnél lassabban halad a költségvetési megszorítások miatt. A járművek felújítását azonban el kell végezni, mert ez része a NATO-nak tett magyar felajánlásoknak. Magyarországon a feladatot jelenleg csak a HM Currus Rt. végezheti el, amely legutóbb az Irakba küldött BTR-ek felkészítésében is részt vett. Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, a HM Currus Rt. igazgatóságában tavaly májusban változtatásokat hajtottak végre. A társaság igazgatósági elnöke Füzesi Attila lett, annak a vállalkozónak a fia, aki korábban hitelt nyújtott Juhász Ferenc 95 millió forintos villavásárlásához. A HM egyes szervezetei ugyanakkor elvi szinten vizsgálják szakmai-befektetői kör bevonásának lehetőségét azokba a HM tulajdonában lévő társaságokba, amelyeknél a privatizációs törvény lehetőséget ad a tartós állami tulajdoni hányad feletti részesedés magánosítására. Ezek közé a cégek közé tartozhat a Currus Rt. is.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/masfel-milliard-forint-a-pancelosok-felujitasara

https://web.archive.org/web/20140429044021/http://www.mno.hu/portal/264324

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/masfel-milliard-forint-a-pancelosok-felujitasara

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-01-31 00:00:00

Duplájáért újították fel a 2-es metró állomásait tavaly

A miértre nem talált egyértelmű magyarázatot a lap: a BKV nem ad érdemi felvilágosítást, a kivitelező nem tud minden kérdésre értékelhető választ adni, a szerződéseket pedig a fővárosi ellenzéki politikusok sem ismerik. "Gyakorlatilag titkolják, hogy mi történik a mélyben" - fogalmazott a fideszes Szálka Miklós. A lap által megkérdezett Deák András volt közbeszerzési bizottsági elnök szerint a beruházások műszaki színvonala - amelynek gyatra színvonaláról az Index is többször megemlékezett - nem indokolja a drágulást, mint ahogy az is szokatlan, hogy a Strabag Építő Zrt. "zsinórban nyerje a pályázatokat". Kérdések és válaszok A lap a 2005-ben 3 milliárd forintból felújított Keleti pályaudvari, Batthyány téri és Astoria állomások felújítását hasonlította össze a Déli pályaudvari, a Moszkva téri és a Deák téri állomások tavalyi 5,5 milliárd forintos felújításával. BKV szerint a későbbi szakasz sokkal több munkát kívánt. A Strabag ezen túl az acéliparban történt árrobbanással, a forint tízszázalékos gyengülésével magyarázza a drágulást, illetve azzal, hogy az előző években az alvállalkozók alulárazták a munkát. A lap azt írja, a kő viszont sokkal olcsóbb lett, a forintgyengüléssel a tenderkiírásnál még nem lehetett számolni, az pedig természetellenes, hogy évekig alulárazzák a munkát az alvállalkozók. A BKV eközben már kiírta a 2-es metró újabb állomásaira a közbeszerzési eljárást. A Stadionok, a Pillangó utca és az Örs vezér tere felújítására kiírt tenderről május közepén döntenek, a második fordulóba nyolc cég - köztük a Strabag - jutott be.

https://index.hu/belfold/budapest/0303m2/

https://web.archive.org/web/20230130211831/https://index.hu/belfold/budapest/0303m2/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/duplajaert-ujitottak-fel-a-2-es-metro-allomasait-tavaly

Index

hungarian-news

2007-03-03 00:00:00

Wekler atombiztos pozícióban?

2005.01.18. 10:37 Mintegy 17 milliárd forintos szerződést írhat alá a közeljövőben az állami résztulajdonú Bátatom Kft. a kis és közepes aktivitású sugárzó hulladékok elhelyezésével kapcsolatos idei kutatásokra – értesült a Magyar Nemzet. Az ügylet mögött a Népszabadság is felfedezi Wekler Ferenc nevét. Kuncze Gábor pártelnök cáfolta, hogy Wekler Ferencet az SZDSZ javasolta volna a miniszterelnök atomügyi tanácsadójának – írja a Magyar Nemzet. A Népszabadság cikkéből kiderül: Wekler ma Bátaapátiban arról tájékozódik, hogy lehet-e a Tolna megyei település határában lévő gránithegybe atomtemetőt építeni. A kormányközeli lap úgy tudja: három hétig győzködték Gyurcsányt az SZDSZ vezetői, hogy Wekler újra kormányzati pozíciót kapjon. Az SZDSZ elnöke a Nap-kelte tegnap reggeli műsorában emlékeztetett rá, Wekler Ferenc azzal vált országosan ismert politikussá, hogy 1988–1990 között az Ófaluba tervezett atomtemető ellen megszervezte a helyiek ellenállását, és végül megakadályozta annak létrehozását – írja a Magyar Nemzet. Kuncze úgy vélte, Wekler Ferencnek nem az a feladata, hogy szakmai vizsgálatokat folytasson, hanem hogy a lehetséges verziók közül olyat válasszon a kormányzat, amelyet aztán az ott lakók is elfogadnak. Kuncze Gábor szerint ez politikai munka, amivel politikust meg lehet bízni, ugyanakkor visszautasította azt a feltételezést, hogy Wekler „politikai rehabilitációjáról” lenne szó. Ismert, Wekler Ferenc azután mondott le parlamenti alelnöki posztjáról, hogy kiderült, a családja érdekeltségébe tartozó cégek csaknem 270 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást kaptak szőlőtelepítésre. A Magyar Nemzet információi szerint a radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos kutatások az elkövetkező esztendőkben akár 320 milliárd forintos költséget is róhatnak a magyar államra. A vizsgálatok hetven százalékát az állami tulajdonban lévő Mecsekérc Rt. végzi, amelyet ugyanakkor hamarosan privatizálnak, és egyes feltételezések szerint a menedzsment tulajdonába kerülhet. Úgy tudjuk, a vállalat piaci értékét már fölmérték, de a konkrét összeget lapzártáig nem tudtuk meg az ÁPV Rt.-től – írja a Magyar Nemzet. Koltai Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselő szerint joggal vetődik föl a kérdés, hogy a 280 milliós jegyzett tőkéjű Mecsekérc értékének meghatározásánál figyelembe veszik-e, hogy a cég résztulajdonában lévő Bátatom Kft. lesz a nyertese annak a 17 milliárdos pályázatnak, amely a Bátaapátiba tervezett atomtemetővel kapcsolatos kutatások folytatását célozza. Koltai szerint szembetűnő, hogy a Mecsekérc a radioaktív hulladékok elhelyezésének piacán akkor került előtérbe, amikor megszületett Wekler Ferenc elhíresült tanulmánya, amely még Csillag István gazdasági minisztersége idején azt szorgalmazta, hogy ne Bátaapátiban, hanem a Baranya megyei Bodán helyezzék el az atomhulladékot. Wekler új pozíciója sem pénzzel, sem apparátus felállításával nem jár. A Népszabadság szerint Wekler mégis úgy jelentkezett be a radioaktív hulladékokat kezelő kht. vezetőjénél, hogy a cég bocsásson rendelkezésére titkárnőt, szolgálati autót vagy az ehhez szükséges pénzt.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/wekler-atombiztos-pozicioban

https://web.archive.org/web/20231211143045/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/wekler-atombiztos-pozicioban

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/wekler-atombiztos-pozicioban

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-01-18 00:00:00

Hillert is foglalkoztatja a megerőszakolt MSZP-s megyei vezető ügye

2005.01.13. 23:02 Hiller István MSZP-elnök már tegnap találkozót kezdeményezett Szabó Bálinttal, a párt ifjúsági szervezetének Vas megyei elnökével, akit megvertek és megerőszakoltak 2004. március 15-én – értesült a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, a Vas megyei belső botrányok hátterében a szombathelyi polgármester, Ipkovich György és a megyei elnök, Tóth Csaba ellentéte áll, akik – forrásaink szerint – országgyűlési képviselőségért háborúznak. Hiller István közölte, a Vas megyei ügyben az MSZP csak az országos egyeztető és etikai bizottság vizsgálata után nyilatkozik. A szocialista pártelnök bejelentette azt is, hogy a napokban megbeszélést tart Tóth Csaba megyei elnökkel. Vas megyében tavaly tavasszal a roma tagtoborzás miatt kirobbant botrányt követően megverték, majd megerőszakolták Szabó Bálintot, az MSZP ifjúsági szervezetének Vas megyei elnökét. – Az eset 2004. március 15-én este 10 órakor történt, amikor Szabó Bálint, akinek magánvádas feljelentése alapján másnapra ki volt tűzve rágalmazási ügyben egy tárgyalás, hazafelé tartott albérleti lakásába. Négyen megtámadták, megverték, a nadrágját lehúzták, és megerőszakolták – ismertette a történteket Bárándy György, Szabó Bálint ügyvédje. Hozzátette: ügyfele feljelentést tett a szombathelyi rendőrkapitányságon, ahol a nyomozás megindult, szembesítések is lezajlottak, de a rendőrség és az ügyészség a vizsgálat eredménytelenségére hivatkozva lezárta az ügyet. A botrányról Tóth Csaba, a párt megyei elnöke levélben tájékoztatta Hiller Istvánt. A dokumentumban összefüggésbe hozta azt a párton belül helyben kialakult politikai harccal, amely a 2006-os országgyűlési képviselői helyekért folyik. A lapunk birtokába jutott levélben Tóth állítja: a párt szombathelyi szervezete – élén Ipkovich György polgármesterrel és Horváth György városi elnökkel –, féltve megszerzett pozícióit, politikai lejárató kampányba kezdett. Ennek első állomása az volt, hogy helyi roma vezetők azzal vádolták Tóthot és körét, hogy pénzért léptettek be tagokat a pártba, így növelve a megyei elnöki posztra pályázó politikus támogatóinak körét. Horváth Csaba, az Országos Cigány Önkormányzat megyei elnöke Tóth Csaba állításai kapcsán kijelentette: felháborító, hogy jogerős bírói végzések ellenére tovább folyik a cigányság hiteltelenítése. Megerősítette korábbi állítását, miszerint Szabó Bálint – Tóth Csaba megbízásából – 500– 1000 forint ellenében léptetett be romákat tömegesen 2003-ban az MSZP-be. Miután ezt több kisebbségi vezetővel közösen tartott sajtótájékoztatójukon nyilvánosságra hozták, Szabó beperelte rágalmazásért őket, de azóta jogerős bírósági ítélet született arról, hogy nem „rágalmaztak”. – Szabó olyan romákat gyanúsított meg a megerőszakolásával, akiknek cáfolhatatlan alibijük volt. Tóth Csaba levelében arról is említést tett: a tavaly szeptemberi tisztújító küldöttgyűlés előtt folytatódtak a megfélemlítések. A tét az országgyűlési képviselői mandátum, ugyanis nem zárható ki, hogy a megyei listáról 2002-ben a parlamentbe jutott Pusztai Gyula megromlott egészségi állapota miatt már a közeljövőben lemond képviselőségéről. Ipkovich Györgyöt szabadsága miatt nem tudtuk elérni.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/hillert-is-foglalkoztatja-a-megeroszakolt-mszp-s-megyei-vezeto-ugye

https://web.archive.org/web/20240103142310/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/hillert-is-foglalkoztatja-a-megeroszakolt-mszp-s-megyei-vezeto-ugye

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hillert-is-foglalkoztatja-a-megeroszakolt-mszp-s-megyei-vezeto-ugye

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-01-14 00:00:00

Elhalasztották Szász Károly kihallgatását

A Nemzeti Nyomozó Iroda hétfőre halasztotta Szász Károly kihallgatását - értesült a Magyar Rádió. A PSZÁF korábbi vezetőjét - több kollégája után - eredetileg pénteken hallgatták volna meg. Szászt azzal gyanúsítják, hogy visszadátumozott szerződésekkel fizettek pluszjövedelmet a pénzügyi felügyelet dolgozóinak.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/elhalasztottak-szasz-karoly-kihallgatasat

https://web.archive.org/web/20231215095111/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/elhalasztottak-szasz-karoly-kihallgatasat

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elhalasztottak-szasz-karoly-kihallgatasat

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-01-14 00:00:00

Kétszázkilenc ügyben gyanúsítják Szász Károlyt

2005.01.17. 13:02 Kétszázkilenc rendbeli magánokirat-hamisítás felbujtójaként gyanúsítja a rendőrség Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének volt elnökét, akit három órán keresztül hallgatott ki az ORFK Nemzeti Nyomozó Irodája. Kétszázkilenc rendbeli magánokirat-hamisítás felbujtójaként gyanúsítja a rendőrség Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének volt elnökét. Szász Károly háromórás kihallgatása után Futó Barnabás védőügyvéd közölte: a gyanúsítás ellen ellenvetéssel élnek. Mint mondta, Szász Károly vallomásában úgy fogalmazott, hogy semmiféle bűncselekményt nem követett el. Az ügy 2003 nyarán a Szász Károly elleni támadás után indult Keller László feljelentése alapján. Az akkori közpénzügyi államtitkár azért fordult a rendőrséghez, mert információi szerint a felügyeletnél olyan megbízási szerződések készültek, amelyek alapján több munkatárs munkavégzés nélkül jutott pluszjövedelemhez, ez pedig felveti a csalás és a hűtlen kezelés gyanúját. A Fővárosi Főügyészség 2003 decemberében megalapozatlannak találta a gyanúsításokat, tavaly azonban már egyetértett az okirat-hamisítás miatt indított nyomozással, mert fennállt a gyanú, hogy a megbízási szerződéseket visszadátumozták, hogy a PSZÁF érintett munkatársai pénzt kaphassanak. A szerződések mögött volt munkavégzés, hiszen azokat olyan többletfeladatok elvégzésére kötötték, amelyekre a felügyelet alkalmazottainak hivatali időben nem volt lehetőségük – mondta Futó Barnabás. A visszadátumozás kérdésével kapcsolatban hozzátette: megbízást jogszerűen szóban is lehet adni, és nem törvénysértő, hogy azt csak később foglalják írásba. (Magyar Rádió)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/ketszazkilenc-ugyben-gyanusitjak-szasz-karolyt

https://web.archive.org/web/20231207065726/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/ketszazkilenc-ugyben-gyanusitjak-szasz-karolyt

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketszazkilenc-ugyben-gyanusitjak-szasz-karolyt

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-01-17 00:00:00

A Fidesz vitatja a Bácsalmási Agráripari Rt. privatizációját

2005.01.09. 18:41 A Fidesz szerint gyanús körülmények között privatizálták a Bácsalmási Agráripari Rt.-t. Bányai Gábor, a párt bácsalmási választókerületének elnöke elmondta: az MSZP a 2002-es választási kampányban azt ígérte: nem engedi szétverni a vállalatot, és biztosítja az ott dolgozók munkahelyét. Ennek ellenére tavaly karácsonykor vagyoni értékének tizedéért, 220 millió forintért eladták a céget. A gyanúsan alacsony eladási ár mellett szembetűnő, hogy az rt. nagy értékű földterülettel és másfél milliárd forint értékű sertésvagyon felett rendelkezik. Bányai Gábor hangsúlyozta: a vállalat a 2002-es kormányváltásig az ország egyik legjobb agrárcége volt, nyereséges vállalatként kapott állami támogatást. 1998 és 2000 között közel félmilliárd forint értékű beruházást hajtottak végre a cégben. 2002-ben az Rt. tudatosan nem került a privatizációs körbe, ugyanis a térségnek rendkívül kicsi a munkahely-megtartó és -teremtő képessége. A szocialista párt Bács-Kiskun megyei elnöke szerint a vállalat továbbélését veszélyeztetné a részvénytársaság értékesítésének megtámadása. Márfai Péter közleményében hangsúlyozta: ez volt a 3-dik eladási kísérlet, mert a volt állami gazdaság vagyonát az elmúlt négy-öt évben, mintegy 1800 millió forint hitelállomány terhelte meg.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/a-fidesz-vitatja-a-bacsalmasi-agraripari-rt-privatizaciojat

https://web.archive.org/web/20231112201114/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/a-fidesz-vitatja-a-bacsalmasi-agraripari-rt-privatizaciojat

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-vitatja-a-bacsalmasi-agraripari-rt-privatizaciojat

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-01-09 00:00:00

Informatikai tárca: nagyot kaszál Dornbach ügyvédi irodája

2005.01.14. 23:01 Akár 37 millió forintot is kereshet Dornbach Alajos volt SZDSZ-es képviselő ügyvédi irodája azzal a két szerződéssel, amelyet tavaly kötött a szabad demokrata vezetésű informatikai tárcával. Csepeli György államtitkár szerint az ügyvédi szolgáltatások terén átlagos piaci óradíjat fizetik az irodának. Két jól fizető megbízást is kapott tavaly az SZDSZ-es Kovács Kálmán vezette informatikai minisztériumtól az egykori szabad demokrata országgyűlési képviselő, Dornbach Alajos ügyvédi irodája. Az üvegzsebtörvény alapján a tárca internetes honlapján nyilvánosságra hozott adatokból kiderült, hogy először 2004. január 27-én kötöttek megállapodást „pályázatokkal kapcsolatos ügyvédi tanácsadásra” a Dornbach és Hegyvári ügyvédi irodával. A volt honatya irodája óránként több mint 46 ezer forintot kap a munkáért, és a keretszerződés 540 órára szól. Miután napvilágot látott a szerződés, Rogán Antal (Fidesz) etikátlannak nevezte azt, és úgy vélte, egyértelműen SZDSZ-es kapcsolatai miatt kaphatott megbízást Dornbach cége. Ennek ellenére az ügyvédi irodát tavaly áprilisban újabb feladattal bízta meg az informatikai tárca: szerződéseket, jogi dokumentumokat és okiratokat kell készítenie óránként 42 500 forintért, maximum 294 óra időkeretben. A minisztérium oldalán közzétett adatok alapján a szerződés még ma is élő. Ez azt jelenti, hogy a volt SZDSZ-es képviselő ügyvédi irodája több mint 37 millió forintot kereshet a két állami megbízással. Az Eötvös Károly Közpolitikai Kht., amelynek Dornbach felügyelőbizottsági tagja, 18,5 millió forinthoz jutott az informatikai tárcától tavaly június és augusztus között az „elektronikus információszabadság megvalósításával kapcsolatos szaktanulmányért”. A dolgozatot készítő szakértői csoport vezetője a korábban adatvédelmi biztosként megismert Majtényi László volt, aki a közhasznú társaság ügyvezetője. Mint azt megírtuk, az Eötvös Károly Közpolitikai Kht. tavaly a kancelláriától is kapott egy ötmillió forintos megbízást. Papcsák Ferenc (Fidesz) a közelmúltban azt tudakolta az informatikai minisztertől, hogy az ügyvédi iroda tevékenységének ellenőrzése szabályos volt-e, illetve a kiszámlázott összegekért megfelelő munkát végeztek-e. Csepeli György politikai államtitkár írásos válaszában kiemelte: csak az igazoltan elvégzett munka után fizetnek, és az ügyvédi szolgáltatások terén átlagos piaci óradíjat alkalmaznak.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/informatikai-tarca-nagyot-kaszal-dornbach-ugyvedi-irodaja

https://web.archive.org/web/20240128122326/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/informatikai-tarca-nagyot-kaszal-dornbach-ugyvedi-irodaja

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/informatikai-tarca-nagyot-kaszal-dornbach-ugyvedi-irodaja

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-01-15 00:00:00

A Fidesz betekintést kér a Görgey-anyagokba

2005.01.08. 11:00 Személyes betekintést kér Sági József fideszes képviselő a húsz évre titkosított, Görgey Gábor által készített dokumentumokba. Az ellenzéki képviselő az ombudsman álláspontjára hivatkozva azt kéri a kancelláriaminisztertől, hogy 13-án tegye lehetővé számára az anyagok áttanulmányozását. Görgey Gábor húsz évre titkosított irományaiba kér betekintést Sági József fideszes országgyűlési képviselő Kiss Péter kancelláriaminisztertől. Mint ismeretes, a volt kultuszminiszter 2004. december 31-ig mint kulturális főtanácsadó hétmillió forintot tehetett zsebre. A kormány számára készített irományait azzal az indoklással titkosították, hogy azok belső használatra készültek, ezért nem nyilvánosak. Kiss Péter szerint Görgey „színvonalas tanácsokkal segítette a kormányzati munkát kulturális kérdésekben” – többek közt „figyelemmel kísérte és véleményezte az épülő Hagyományok Háza helyzetét”, valamint „intézkedett Márton László Kossuth-díjas szobrászművész ügyében, aki szobrot ajánlott fel a belga királyi párnak”, illetve „véleményt készített a Millenáris Park további méltó működtetésének feltételeiről”. A fideszes politikus betekintést kérő levelében Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos álláspontjára hivatkozik, miszerint az alkotmányos alapjog korlátozásának elfogadhatatlan módja, hogy a kormányzati döntés meghozatala után húsz évre titkosítják ezeket a dokumentumokat. „Az elmúlt három évben mindennapos tapasztalattá vált Magyarországon, hogy a kormány szavai és tettei között áthidalhatatlan szakadék tátong. Ennek egy újabb szomorú bizonyítéka, hogy míg a kormány tiszta, átlátható közéletről, üvegzseb-programról beszél, közben húsz évre titkosítja Görgey Gábor volt kulturális miniszter miniszterelnöki tanácsadóként hét millió forintért készített tanulmányát” – hangsúlyozza szerkesztőségünkhöz eljuttatott, pénteki keltezésű levelében Sági József, aki arra kéri Kiss Pétert, tegye lehetővé számára, hogy január 13-án délelőtt tíz órakor a Miniszterelnöki Hivatalban személyesen tanulmányozhassa a dokumentumokat.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/a-fidesz-betekintest-ker-a-gorgey-anyagokba

https://web.archive.org/web/20231112211622/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/a-fidesz-betekintest-ker-a-gorgey-anyagokba

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-betekintest-ker-a-gorgey-anyagokba

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-01-08 00:00:00

Rabosították Zuschlagot

2005.01.07. 09:11 A Vas Megyei Főügyészség politikai lejárató kampányának tartja Zuschlag János volt MSZP-s képviselő saját maga és politikustársai meggyanúsítását – ezt a volt képviselő nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, miután tegnap Zalaegerszegen rabosították. A lap hivatalosan meg nem erősített információi szerint Hiller István MSZP-elnök megvonta a bizalmát Tóth Csabától, a párt Vas megyei elnökétől, akit már fel is szólított, hogy mondjon le. Politikai következményei is lehetnek a Vas megyében, az ifjúszocialista szervezetek alapítása körül kirobbant botránynak, amellyel összefüggésben magánokirat-hamisítás vétsége miatt büntetőeljárás indult több helyi vezető ellen is. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy Hiller István MSZP-elnök megvonta bizalmát Tóth Csabától, a párt vasi elnökétől, akit lemondásra szólított fel. A pártvezető kultuszminiszteri minőségében jelenleg Izraelben tárgyal, így a lap nem tudta utolérni, Tóth Csaba pedig Hillerhez irányított a kérdésben. A megyei elnök ismételten kifejtette, hogy semmiféle törvénytelenséget nem követett el, az eljárás hátterében szerinte belső politikai ellentétek állnak. Tegnap a zalaegerszegi rendőrkapitányságon meggyanúsították és rabosították Zuschlag Jánost, aki nem kívánta kiegészíteni korábban tanúként tett vallomását. A politikus közölte: jövő héten sajtótájékoztatót tart az ügyben az MSZP Vas megyei területi szövetsége. A volt országgyűlési képviselő szerint az MSZP politikusai ellen politikai lejárató kampányt folytat az ügyészség, amely a nyomozást irányítja. Az MSZP Bács-Kiskun megyei alelnöke azért nem jelent meg keddre tervezett gyanúsítotti kihallgatásán, mert – mint mondta – aznap délelőtt napilapokból értesült az idézésről. – Több mint gyanús, hogy egyes médiumok előbb értesülnek bizonyos nyomozati cselekményekről, mint az abban érintettek – vélekedett Zuschlag. Táncsics Péternek, az MSZP vasi alelnökének ugyancsak tegnap kellett volna megjelennie a zalaegerszegi rendőrségen gyanúsítotti kihallgatáson, azonban ez nem történt meg. – Délután egy órára kaptam idézést, amit később tudtam csak átvenni – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Táncsics, aki még a tegnapi nap folyamán faxon új időpontot kért a hatóságtól. Már működik az elnöki kabinet? A Magyar Nemzet információi szerint nagyrészt már összeállt a Hiller István pártelnöki munkáját segítő elnöki kabinet névsora, a testület tagjai a politikus minisztériumi munkatársaiból verbuválódnak. A lap által korábban közölt nevek mellett – Berzsán Ferenc, a Vörös Csilla Polgári Kör egyik szervezője, a hiller.hu munkatársa, Padisák Mária, a kultuszminiszter sajtótanácsadója, Hámori László, a hiller.hu felelős szerkesztője, XVIII. kerületi képviselő és Patek Gábor, az MSZP XIX. kerületi szervezetének elnökségi tagja – Végvári Imre miniszteri főtanácsadó és Hiller személyi titkára, Kovács Enikő is helyet kaphat a kabinetben. A pártelnök várhatóan május környékén távozik a kultusztárca éléről, hogy a kétéves miniszterség után járó végkielégítést felvehesse.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/rabositottak-zuschlagot

https://web.archive.org/web/20240127174315/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/rabositottak-zuschlagot

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rabositottak-zuschlagot

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-01-07 00:00:00

Atomhulladék Bodára: a Fidesz szerint atombiztos üzlet Weklernek

2005.01.13. 16:00 Wekler Ferenc Pécs környékére helyezné a paksi atomhulladékokat Bátaapáti helyett – derül ki abból a javaslatból, amelyet a szabad demokrata képviselő nyújtott be két éve a szintén SZDSZ-es kötődésű Csillag István gazdasági miniszternek. A Fidesz közleménye szerint a bátaapáti atomtemető 50 milliárdos projektjének tekintélyes hányada egy olyan társaság fennhatóságába kerülhet, amelyet hamarosan privatizálni fognak. Wekler Ferenc szabad demokrata képviselő Csillag István gazdasági minisztersége idején tanulmányt írt, amely szerint a paksi atomerőműben keletkezett radioaktív hulladékokat a volt pécsi uránbánya területén, a bodai aknában kellene elhelyezni, és nem Bátaapátiban – ismerte el a lap információját Erős György, a Mecsekérc Környezetvédelmi Rt. elnök-vezérigazgatója. E társaságnak akkoriban vezetője volt Papp Béla, Pécs egykori SZDSZ-es alpolgármestere is. Erős közlése szerint a társaság tanácsokat adott a hulladékok elhelyezésének tervéhez. Mint ismert, tavaly év végén Gyurcsány Ferenc kormányfő személyes megbízottjának nevezte ki Weklert, hogy koncepciót dolgozzon ki a Pakson keletkezett radioaktív hulladékok elhelyezésére, és segítse elő ennek társadalmi elfogadtatását. A szakértők most attól tartanak, a politikus ismét előveheti a bodai koncepciót, hiszen Wekler korábban annak köszönhette politikai karrierjét, hogy az atomtemető ellenzőjeként lépett fel Bátaapáti környékén, ahol jelenleg magánbirtokai is vannak. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója és Brezsnyánszky Károly, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy nincs szükség új koncepcióra, a bátaapáti helyszínt elfogadták a hatóságok, és már 12-14 milliárd forintot költöttek a beruházás előkészítésére az állami paksi atomerőmű bevételeiből elkülönített Központi Nukleáris Alapból. Brezsnyánszky Károly szerint a bodai tároló ráadásul csak évtizedek múlva lehet alkalmas atomhulladék elhelyezésére, mert a területen még csak tavaly kezdődtek el a kutatások, Paksnak viszont ennél sokkal előbb szüksége van egy atomtemetőre. Felszíni lerakó működik még Püspökszilágyiban, de az telített, ahogyan az atomerőművön belüli átmeneti tároló is – tette hozzá a szakértő. Wekler Ferenc egyelőre nem nyilatkozik az ügyben. A képviselő egy esetleges új tárolóterület kijelölésével kapcsolatban nemrég a lapnak csak annyit mondott: ha alternatív helyszínekről lesz szó, arról tájékoztatják majd a közvéleményt. Fidesz: atombiztos üzlet Weklernek Wekler Ferenc, a miniszterelnök személyes atomügyi megbízottja – aki pár hónapja erkölcsi és pénzügyi múltja miatt távozni kényszerült a Parlament alelnöki székéből – már kinevezése előtt is el akarta intézni, hogy a bátaapáti atomtemető 50 milliárdos projektjének tekintélyes hányada egy olyan társaság fennhatóságába kerüljön, amelyet hamarosan privatizálni fognak – reagált fentiekre Koltai Tamás fideszes országgyűlési képviselő mai közleményében. „A ma még köztulajdonban lévő Mecsekérc Rt. rendelkezik a nagy aktivitású radioaktív hulladékok Baranya megyei Bodán történő elhelyezésének kutatási jogával, Wekler Ferenc pedig még Csillag István minisztersége idején a kis és közepes aktivitású atomhulladékok elhelyezését is ide szorgalmazta egy tanulmányban Bátaapáti helyett” – írja a politikus, hozzátéve: az így összegrundolható több tíz milliárdos állami megrendelésű piac megkaparintása atombiztos üzlet lesz azoknak, akiknek sikerül lenyúlniuk a 280 milliós jegyzett tőkével bíró társaságot a hamarosan induló magánosítás során. Ezek után nem lehet kétsége senkinek sem arról, hogy mi is lehet a Gyurcsány Ferenc által kinevezett atomügyi személyes bizalmas valódi feladata – összegzi Koltai.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/atomhulladek-bodara-a-fidesz-szerint-atombiztos-uzlet-weklernek

https://web.archive.org/web/20231112101519/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/atomhulladek-bodara-a-fidesz-szerint-atombiztos-uzlet-weklernek

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/atomhulladek-bodara-a-fidesz-szerint-atombiztos-uzlet-weklernek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-01-13 00:00:00

Boross Péter és a nagy vendéglátós üzlet

2005.01.13. 08:29 Több mint négyszáznegyvenmillió forint tartozást halmozott fel a részben Boross Péter exminiszterelnök nevéhez is köthető Gastorg Rt. a IX. kerületi önkormányzattal szemben – értesült a Magyar Nemzet. A Dél-pesti Vendéglátó-ipari Vállalat egykori igazgatójához kapcsolódó társaság számos Üllői úti, Ráday utcai étterem, söröző, játékterem helyiségét bérli, és csak a tíz éve megállapított havi néhány tízezer forintot fizeti az ingatlanok után, amelyeket jóval drágábban ad ki. A Gastorg Rt. huszonhat, többnyire frekventált helyen lévő ingatlant bérel a fővárosi IX. kerületi önkormányzattól – derül ki a lap birtokába került dokumentumokból. A főképp vendéglátó-ipari egységként működő helyiségeket nem a Gastorg üzemelteti, ugyanis a Boross Péter nevéhez köthető cég – amelynek az egykori miniszterelnök 1989– 1990-ig ügyvezetője volt – továbbadta alvállalkozóknak, akiktől már piaci alapú bérleti díjat szed. A ferencvárosi önkormányzatnak a Gastorg még az 1994-ben megállapított bérleti díjat fizeti az ingatlanok után. A lap birtokában lévő iratok tanúsága alapján az Üllői úton, a Ráday utcában vagy például a Ferenc körúton található éttermek, sörözők helyiségbérléséért az rt. havonta mindössze néhány tízezer forintot utal át az önkormányzat számlájára. Az Üllői úton található egyik játékterem például 46 négyzetméteres, az egész helyiségért havi 24 ezer forintot fizet a Gastorg. A Paris-Texas nevű, Ráday utcában található étterem alapterülete egy 1994-es feljegyzés szerint 125 nm, a bérleti díjat 7340 forintban állapították meg 11 éve, amit évente kell fizetni négyzetméterenként, tehát – a mai napig – alig több mint havi 76 ezer forintot. A Paris-Texas mellett több neves vendéglátó-ipari egység ingatlanát is a Gastorg bérli a IX. kerületi önkormányzattól. Ilyen például a Western vagy a Két pisztoly söröző, a Paracelsus étterem, a Kis-Duna vendéglő, a Ludas és a Jópipa söröző vagy a Sörklinika. Ezek után szintén a tíz évvel ezelőtt megállapított négyzetméterárat fizeti a Gastorg. Az önkormányzat 1991-ben pert indított a Boross Péterhez köthető cég ellen, ami 1994-ben egyezséggel zárult. A pereskedés azonban ezután újra elkezdődött, hiszen az önkormányzat álláspontja szerint a Gastorg nem volt hajlandó megfizetni a valós piaci bérleti díjat. A mintegy 445 millió forintos követelésről hamarosan a bíróság dönt, bár az eddigi eljárások hosszú éveket vettek igénybe. A bíróság a per során ingatlanszakértőt rendelt ki, aki a 2004-es árak függvényében megállapította az önkormányzati helyiségek valós bérleti díját, amely sokkal nagyobb, mint amennyit a társaság jelenleg fizet. Ez alapján határozta meg a ferencvárosi polgármesteri iroda újra a piaci bérleti díjakat. Ezek szerint a Paris-Texasért már nem 7340 forintot/év/nm kellene átutalnia a Gastorgnak, hanem 22 790 forintot. Hasonló arányok érvényesek a többi vendéglátó-ipari egységre is. A Magyar Nemzet megtudta azt is, hogy Gegesy Ferenc polgármester hatásköröket vont el Bánsághi Tamás MSZP-s alpolgármestertől, akinek hatáskörébe tartozott többek között az önkormányzati kintlévőségek, az ingatlanok kezelése is. A lap információi szerint a polgármester nem hajlandó arra, hogy peren kívül kössenek a egyezséget Gastorggal, hiszen a bíróság az önkormányzat jogászai szerint a kerületnek hozhat kedvező ítéletet. Tirts Tamás országgyűlési és Bodó Márton kerületi fideszes képviselők tegnap kifejtették: Gegesy Ferenc IX. kerületi polgármester decemberben felmentette Bánsághi Tamás MSZP-s alpolgármestert általános helyettes alpolgármesteri tisztségéből, és elvonta tőle a munkáltatói jogkörhöz köthető aláírási jogokat. Bánsághi Tamás közölte: Gegesy az MSZP kerületi elnöksége számára „hoszszabb időre visszanyúló egyeztetési problémákat” jelölt meg annak okaként, hogy magához vonta az alpolgármester aláírási jogosítványait. A Gastorgnak a cégbírósági adatok alapján egyik főrészvényese az Országépítő Alapítvány. E szervezetet 1990-ben jegyezték be, 1993-ig Boross Péter volt a kuratóriumi elnöke, aki jelenleg csak kurátor. Most Makovecz Imre a kuratóriumi elnök. Az Országépítő Alapítvány létrehozása 1988-ra datálódik, a Dél-pesti Vendéglátó-ipari Vállalat alapította, amelynek akkor Boross Péter volt a vezetője. Az Országgyűlés honlapján található Boross-életrajz is megerősíti, a vendéglátó-ipari vezető még nyugdíjazása előtt közreműködött az említett alapítvány létrehozásában. A nemzeti szellem erősítésének és a hagyományok ápolásának szolgálatában álló Országépítő Alapítvány munkájában 1988. évi alapítása óta kuratóriumi elnökként, majd kuratóriumi tagként részt vett. Boross Péter a lapnak annyit kívánt mondani az ügy kapcsán: évek óta folyik egy per a helyiségbérlet vonatkozásában. „De hogy ki egyeztetett kivel, s kik a kerület jelenlegi vezetői, arról fogalmam sincsen.”

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/boross-peter-es-a-nagy-vendeglatos-uzlet

https://web.archive.org/web/20240129000027/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/boross-peter-es-a-nagy-vendeglatos-uzlet

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/boross-peter-es-a-nagy-vendeglatos-uzlet

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-01-13 00:00:00

Az ügyész lefokozást és felfüggesztett börtönt kér Molnárra

Lefokozást, felfüggesztett börtönt, valamint pénz-mellékbüntetést kért a minősített vesztegetéssel és más bűncselekményekkel vádolt Molnár Csaba rendőrezredesre az ügyész perbeszédében a Fővárosi Bíróságon. A vád szerint Molnár az ORFK pénzmosás elleni osztályának vezetőjeként 2003 nyarán ajándékot fogadott el egy pénzváltással foglalkozó magyar-szír állampolgártól. Cserébe, hivatali kötelességét megszegve, jogtalan előnyhöz juttatta, államtitokká minősített információkat adott át neki pénzmosásgyanús esetekre vonatkozó bejelentésekről. A rendőrtiszt az eljárás során mindvégig tagadta az ellene felhozott vádakat. (Híradó)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/az-ugyesz-lefokozast-es-felfuggesztett-bortont-ker-molnarra

https://web.archive.org/web/20231109183751/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/az-ugyesz-lefokozast-es-felfuggesztett-bortont-ker-molnarra

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ugyesz-lefokozast-es-felfuggesztett-bortont-ker-molnarra

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-01-05 00:00:00

A ítélet szerint Molnárnak el kellett fogadnia az ajándékokat

2005.01.12. 11:40 Minden vádpont alól felmentette a Fővárosi Bíróság Molnár Csaba rendőr alezredest és két társát. Molnárt vesztegetéssel, államtitoksértéssel és hivatali visszaéléssel vádolták. A bíróság álláspontja szerint az alezredes a Rendőri Etikai Kézikönyvnek megfelelően járt el. Az ítélet nem jogerős. Minden vádpont alól felmentette a Fővárosi Bíróság Molnár Csabát és két társát. A vesztegetéssel, államtitoksértéssel és hivatali visszaéléssel vádolt rendőr alezredes ügyében ma délelőtt mondta ki a felmentő ítéletet az első fokon eljáró bíróság. A rendőrtiszt ellen – aki korábban a brókerbotrány nyomozásának egyik vezetője volt – a Nemzetbiztonsági Hivatal lehallgatási jegyzőkönyvei alapján indítottak vizsgálatot. A vád szerint 2003 nyarán Molnár, mint az ORFK pénzmosás elleni osztályának vezetője, párezer forint értékű ajándékokat és süteményt fogadott el Bassam Tarche pénzváltótól, s ezért cserébe – hivatali kötelességét megszegve – jogtalan előnyhöz juttatta a pénzváltókat, és államtitokká minősített információkat adott át pénzmosásgyanús esetekre vonatkozó bejelentésekről. Molnár az eljárás során mindvégig tagadta az ellene felhozott vádakat, az ügyész viszont felfüggesztett börtönt, pénzbüntetést, valamint lefokozást kért az alezredesre, vádlott-társai esetében pedig felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbüntetést indítványozott. Indoklásában a bíróság kimondta, hogy Molnár Csaba nem azért kapta az egyébként is csekély értékű ajándékokat, hogy cserébe jogtalan előnyt biztosítson bárkinek is. Álláspontjuk szerint az alezredes a Rendőri Etikai Kézikönyvnek megfelelően járt el, amely azt mondja ki, hogy a meghívásokat és ajándékokat el kell fogadni, – illetve viszonozni – az általuk nyerhető információk érdekében. A bírák megállapítása szerint az alezredes senkinek semmiféle jogtalan előnyt nem adott, így legfeljebb szakmai hibának tekinthető, hogy nem jelentette azonnal a kapott ajándékokat. A bíróság egyúttal azt is indokolta, miért nem használta fel a vád által becsatolt, a másod- és harmadrendű vádlottakra vonatkozó telefonlehallgatási jegyzőkönyveket. Álláspontjuk szerint ilyen bizonyíték csak akkor vehető figyelembe, ha azok beszerzése célhoz kötötten történt, és arányban állnak a bűncselekmény súlyával. Ebben az esetben azonban a lehallgatásokat eredetileg egy másik, konkrét bűncselekmény miatt rendelték el, ráadásul a bírák úgy ítélték meg, hogy az arányosság feltételei sem álltak fenn. A másod- és harmadrendű vádlottak egyébként mindvégig megtagadták a vallomást, és fenntartották a nyomozati szakban tett vallomásukat. A felmentő ítéletek még nem jogerősek, mert az ügyész fellebbezést jelentett be a bűnösség megállapítása iránt. (Forrás: HavariaPress, Info Rádió)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/a-itelet-szerint-molnarnak-el-kellett-fogadnia-az-ajandekokat

https://web.archive.org/web/20240128065700/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/a-itelet-szerint-molnarnak-el-kellett-fogadnia-az-ajandekokat

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-itelet-szerint-molnarnak-el-kellett-fogadnia-az-ajandekokat

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-01-12 00:00:00

Falakba ütközik az orosz államadósság utáni nyomozás

Udvardy Zoltán 2005.01.11. 23:05 Míg a Népszabadság szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda a hazánkkal szembeni orosz államadósság lebontása közben eltűnt, napi árfolyamon több mint 12 milliárd forint értékű dollármilliók ügyében folytatott nyomozás azonnali megszüntetését javasolhatja, a Fővárosi Főügyészség a nyomozás háromhónapos meghosszabbításáról szóló rendőrségi kérelemről számolt be az MNO-nak. A Népszabadságnak a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) név nélkül nyilatkozó munkatársa kifejti: komoly nehézségekbe ütközött már a kezdetektől a tetemes pénzösszeg sorsát kutató, az orosz államadósság lebontása közben eltűnt 62 millió dollár ügyében folytatott nyomozás, és nem sikerült elég bizonyítékot összegyűjteni a felelősség megállapításához vagy a tényállás tisztázásához. A Népszabadság úgy tudja: még ezen a héten egyeztet a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Fővárosi Főügyészség. A tervezett egyeztetés tényét megerősítette Kissné Seres Csilla, a Nemzeti Nyomozó Iroda helyettes szóvivője, ám nem látta megalapozottnak azt a hírt, miszerint a nyomozás felfüggesztését kérnék. Kérdésünkre nem cáfolta, hogy a nyomozás minduntalan nehézségekbe, falakba ütközik, s „vélelmezhető, hogy vannak összefonódások” a nyomozást nehezítő akadályok mögött. Az MNO érdeklődésére a szóvivő nem erősítette meg és nem is cáfolta, hogy az orosz államadósság lebontásában érdekelt, a Magyar Nemzet információi szerint jórészt MSZP-közeli cégek nem működnek együtt a hatóságokkal, ám jelezte: nehézkes az érintett cégek adatszolgáltatása. – Nem tudom megerősíteni, hogy az eljárás lezárásáról folynának egyeztetések. A Nemzeti Nyomozó Iroda a nyomozati határidő április 23-ig tartó, három hónappal való meghosszabbítását kérte az ügyészségtől, mivel további nyomozati cselekményeket szeretnének foganatosítani – jelentette ki Dobos Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az MNO-nak nyilatkozva. (Az előző, októberben kért három hónapos hosszabbítás januárban lejár – a szerk.) Dobos a Nemzeti Nyomozó Irodával sorra kerülő eheti találkozóval kapcsolatos információkról elmondta: tény, hogy folyamatos egyeztetések zajlanak. Előrebocsátva, hogy a nyomozás menetéről nem kíván információkat szolgáltatni, Dobos elmondta: nem tapasztalják, hogy a nyomozás falakba, nehézségekbe ütközne. A cégek esetleges kormányközeli és MSZP-s kapcsolatait illetően határozottan kijelentette: semmiféle politikai jellegű találgatásba nem akar bocsátkozni az ügyet illetően. Az ügyészség álláspontját illetően Dobos aláhúzta: álláspontjuk szerint „ezt a nyomozást még folytatni kell”. De hová tűnt 62 millió dollár? Medgyessy Péter 2002 decemberében, Moszkvában elengedett 62 millió dollárnyi tartozást az akkor 467 millió dolláros orosz államadósságból. A Szovjetunió 1990-ben 1,7 milliárd dollárral tartozott Magyarországnak, 2002-re viszont a még nem törlesztett 467 millió dollár kifizetését attól tette függővé, hogy a magyar fél elismeri 62 millió dollárnyi adósság megtörtént törlesztését. A hiány mögött az orosz államadósság lebontásában részt vevő, a Magyar Nemzet értesülései szerint jórészt MSZP-közeli cégek állnak, amelyek érintettek olajgate-botrányban. Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, az érintett cégek között található többek közt az egykor Máté László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozó Lorry Kft., amely 2,7 millió dollárral és kamataival tartozik. A Tér és Forma Rt., illetve a Gaz Impex Kft együttesen csaknem 30 millió dollárral tartozik. Ezek a vállalkozások annak a Benza Györgynek a nevéhez köthetőek, aki az Eximbank és a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (Malosz) közreműködésével a Magyar Nemzet értesülései szerint kétszázmillió dolláros építőipari vállalkozást finanszíroz Oroszországban, Szamara tartomány megrendelésére. 3,3 millió dollár kifizetésével adós a magyar államnak a Petroltank Rt., amelyhez Hujber Ottó, az MSZP vállalkozói tagozatának volt vezetője köthető, a Bertinus Kft. – kamatok nélkül – 4,8 millió dollárral adós egy Alekók behozatalára köttetett üzletből, amelyet Máté egykori üzlettársa, Szász András, a Nádor Rt. vezetője hozott tető alá. Figyelemre méltó, hogy a kormányközeli Népszabadság ezúttal sem jelöl meg konkrét cégeket az orosz államadósságról szóló cikkében. A lap ugyanakkor utal a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2003-as vizsgálatára, amely megerősítette, hogy az adósságrendezésbe bevont cégek a mai napig nem számoltak el szabályosan a magyar állammal.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/falakba-utkozik-az-orosz-allamadossag-utani-nyomozas

https://web.archive.org/web/20100226154704/http://www.mno.hu/portal/260789

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/falakba-utkozik-az-orosz-allamadossag-utani-nyomozas

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-01-12 00:00:00

Görgey magyarázkodik – kiderült: nincs is tanulmány

2005.01.11. 10:14 Egyre több az ellentmondás és a kérdőjel Görgey Gábor író, volt kulturális miniszter egykori, állítólagosan „színvonalas tanácsadói munkássága, az általa készített tanulmány(ok) létezése és a mindezekért megkapott összeg körül. Görgey Gábor, író-politikus kormányzati főtanácsadói megbízásával kapcsolatban Halász János (Fidesz) intézett írásbeli kérdést ez év elején Gyurcsány Ferenc kormányfőhöz, aki helyett Kiss Péter kancelláriaminiszter válaszolt. Szerinte Görgey „színvonalas tanácsokkal segítette a kormányzati munkát kulturális kérdésekben” – többek közt „figyelemmel kísérte és véleményezte az épülő Hagyományok Háza helyzetét”, valamint „intézkedett Marton László Kossuth-díjas szobrászművész ügyében, aki szobrot ajánlott fel a belga királyi párnak”, illetve „véleményt készített a Millenáris Park további méltó működtetésének feltételeiről”. Az ügy egyik pikantériája, hogy a három, állítólag konkrét eset egyikéről, nevezetesen Marton László szobrának Belgiumba történő juttatásáról magának a házastársnak, Marton Lászlónénak sincsen tudomása – derül ki a mai Magyar Hírlapból. Görgey, aki Medgyessy Péter után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök munkáját segítette, mint kulturális főtanácsadó, a Hírlapnak adott nyilatkozatában cáfolta, hogy hétmillió forintot vett volna fel, s azt sem egy összegben tette. Az egykori kultuszminiszter kijelentette, a Miniszterelnöki Hivatal által juttatott összeg havi járandósága volt, mely nem éri el a sajtóban megjelent összeget, a hétmillió forintot. A mai Nap-keltében Görgey már egyenesen provokációnak nevezte a Fidesz által ellene folytatott hadjáratot, s a felfokozott érdeklődést állítólagos tanulmánya ügyében, mely elmondása szerint nem is létezik. A tanácsadó a reggeli televíziós műsorban ugyanakkor már elismerte: valóban hétmillió forintot vett fel 2003 júniusában kezdett tevékenységéért. A Magyar Nemzet a napokban adta hírül, hogy Görgey Gábor volt kultuszminiszter – aki a Medgyessy-kormány megalakulása után egy évvel közölte, hogy csak egy évre vállalta a miniszterséget – 2004. december 31-ig mint kulturális főtanácsadó hétmillió forintot tehetett zsebre „diszkrét segítségéért” a Miniszterelnöki Hivataltól (MEH). A kormány számára készített anyagokat titkossá nyilvánították. Sági József fideszes országgyűlési képviselő Kiss Péter kancelláriaminiszterhez napokban eljuttatott levelében jelezte; személyes betekintést kér a húsz évre titkosított, Görgey Gábor által készített dokumentumokba. Az ellenzéki képviselő Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos álláspontjára hivatkozva – miszerint az alkotmányos alapjog korlátozásának elfogadhatatlan módja, hogy a kormányzati döntés meghozatala után húsz évre titkosítják ezeket a dokumentumokat – azt kéri a kancelláriaminisztertől, hogy január 13-án tegye lehetővé számára az anyagok áttanulmányozását.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/gorgey-magyarazkodik-kiderult-nincs-is-tanulmany

https://web.archive.org/web/20240128091211/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/gorgey-magyarazkodik-kiderult-nincs-is-tanulmany

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gorgey-magyarazkodik-a-kiderult-nincs-is-tanulmany

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-01-11 00:00:00

Milliós pénzügyi manőverek a Ferencvárosban

2005.01.12. 16:12 Lemondásra szólítja fel Bánsághi Tamás szocialista alpolgármestert és kerületi képviselőt a a ferencvárosi Fidesz, a bérleti díjak körül kirobbant botrány miatt – közölte mai sajtótájékoztatóján Tirts Tamás. A politikus szerint a kerületi vezető egy több százmillió forintos kárt okozó peren kívüli megegyezést készített elő. Bánsághi Tamás MSZP-s alpolgármestert 2004. december 15-én felmentette Gegesy Ferenc – Budapest IX. kerületének SZDSZ-es polgármestere – általános helyettes alpolgármesteri tisztségéből, és elvonta tőle a munkáltatói jogkörhöz köthető aláírási jogokat. Korábban ő felelt a gazdasági ügyekkel összefüggő intézményekért, és képviselte az önkormányzatot gazdasági, vagyoni kérdésekben. Ezzel függ össze a jelenlegi ügy is. A Gastorg Rt. a Dél-Pesti Vendéglátóipari Vállalat jogutódja, a kerület legfrekventáltabb helyén fekvő 26 helyiség használati jogának birtokosa. Ez lehetőséget biztosít számára 15 éve, hogy alacsony bérleti díjat fizet az önkormányzatnak, közben erkölcsileg és jogilag kifogásolt módon a bérleményeket továbbadja albérletbe nagy összegekért. – A Ráday utcai vendéglátóipari bérlemények vonatkozásában a Gastorg Rt.-vel perben áll az önkormányzat. Bánsághi Tamás a Gastorg Rt. mintegy 500 milliós tartozását peren kívüli egyezségben 100 millió forintért elengedte volna – közölte Tirts Tamás. A politikus leszögezte: ez óriási felelőtlenség, mivel tudomásuk szerint a perben az önkormányzat nyerésre áll, és jó esély mutatkozott arra, hogy az elmaradt bérleti díjakat a kerület megkapja. Bodó Márton, a kerületi Fidesz elnöke elmondta, hogy a Gastorg Rt. az ügyben egy 1971-es kormányrendeletre hivatkozik, és nem hajlandó a bérleti díjakat emelni, miközben a helységeket piaci áron adják tovább a bérlőknek. Példaként említette a Paris-Texas vendéglő esetét: a szakértők 2004-ben 22.790 forint bérleti díjat állapítottak meg havonta négyzetméterenként, addig a Gastorg Rt. 7004 forintot fizet a 131 négyzetméteres bérleményért az önkormányzatnak – az albérlő a Gastorg Rt-nek mégis havi 500 ezer forintot fizet a piaci viszonyoknak megfelelően. A politikus kiemelte, hogy 15 éve űzik ezt a gyakorlatot, hatalmas pénzekkel károsítja meg a Gastorg Rt. az önkormányzatot. Bodó Márton rámutatott, a perben azért áll nyerésre az önkormányzat, mert egy 1994-ben életbe lépett lakástörvény rendelkezik arról, hogy 2004. január 1-től az ehhez hasonló bérletek fölmondhatóak, sőt Mehrli Péternek, a Magyar Ingatlanszövetség elnökének szakértői véleményében is az áll, hogy az önkormányzat 445 millió forintos követelése jogos. – Ilyen helyzetben felelőtlenség, hogy valaki a háttérben egy sokkal kisebb összegért – 100 millió forintért – megállapodást köt – közölte. A politikusok egyetértenek a polgármester eljárásával, és arra kérik a Bánsághi Tamást delegáló pártot, hogy értékelje a fejleményeket, és mondassák le tisztségeiről az alpolgármestert.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/millios-penzugyi-manoverek-a-ferencvarosban

https://web.archive.org/web/20240128070811/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/millios-penzugyi-manoverek-a-ferencvarosban

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/millios-penzugyi-manoverek-a-ferencvarosban

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-01-12 00:00:00

Szilvási György többször segédkezett Gyurcsány ügyeiben

2005.01.12. 16:15 Szilvásy György a belügyminisztérium politikai államtitkára a Spartacus sporttelep tulajdonjogának 1997-es ingyenes átadásakor mind az egyesület, mind pedig az átvevő alapítvány elnökségének tagja volt – tudta meg a Fővárosi Bíróság adattárából a hírTV. Szilvásy a történtek idején a Horn-kabinet környezetvédelmi államtitkára volt. Az alapítvány, amely a sporttelepet átvette, az államtól ingyenesen megkapott Kőér utcai ingatlant tavaly adta el 190 millió forintért egy autókereskedő cégnek. Nem sokkal ezután Gyurcsány Ferenc – még sportminiszterként – feloldotta a telepre vonatkozó beépítési tilalmat. A Fidesz szerint ezzel a vevőnek kedvezett, mert így a telek sokkal többet ér, mint amennyiért megvették. Szilvásy György a televízió kérdésére sem kívánt reagálni a hírre. Szilvásy egyébként a balatonöszödi lízingügyben is érintett: az állam részéről ő írta alá 1993-ban a kormányüdülő lízingszerződését. Hasonló szerepe volt a szalai utcai képviselőklub ügyleténél is.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/szilvasi-gyorgy-tobbszor-segedkezett-gyurcsany-ugyeiben

https://web.archive.org/web/20240126162122/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/szilvasi-gyorgy-tobbszor-segedkezett-gyurcsany-ugyeiben

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szilvasi-gyorgy-tobbszor-segedkezett-gyurcsany-ugyeiben

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-01-12 00:00:00

Továbbra is titkosak a Görgey-dokumentumok

Ádám Kata 2005.01.10. 08:16 A kancellária, úgy tűnik, nem teljesíti Sági József fideszes képviselő kérését, aki be kíván tekinteni a Görgey Gábor, mint kulturális főtanácsadó által készített anyagokba. A Meh egyrészt azt állítja: nem kapták meg Sági levelét, másrészt azt hangsúlyozza: a dokumentumokat nem titkosították, azok - mint belső használatra készült iratok - „húsz éven belül automatikusan nem nyilvánossá minősülnek”. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) nem akceptálta Sági János fideszes országgyűlési képviselő kérését a 20 évre titkosított Görgey-anyagokra vonatkozóan. Mint azt már megírtuk, a politikus egy pénteki keltezésű levelében Kiss Péter kancelláriaminisztertől kért betekintést a volt kultuszminiszter által készített anyagokba. (Görgey Gábor december 31-ig mint kulturális főtanácsadó dolgozott, e minőségében hétmillió forintot tehetett zsebre.) Kiss Péter egy korábbi – Halász János (Fidesz) írásbeli kérdésére adott – válaszában az irományok titkosságát azzal magyarázta: azok belső használatra készültek, ezért nem nyilvánosak. A kancelláriaminiszter szerint Görgey „színvonalas tanácsokkal segítette a kormányzati munkát kulturális kérdésekben” – többek közt „figyelemmel kísérte és véleményezte az épülő Hagyományok Háza helyzetét”, valamint „intézkedett Márton László Kossuth-díjas szobrászművész ügyében, aki szobrot ajánlott fel a belga királyi párnak”, illetve „véleményt készített a Millenáris Park további méltó működtetésének feltételeiről”. Sági János szerkesztőségünkhöz is eljuttatott levelében felrója, hogy míg a kormány tiszta, átlátható közéletről, üvegzseb-programról beszél, közben húsz évre titkosítja Görgey Gábor hét millió forintért készített tanulmányát. A MeH közleménye szerint azonban a Görgey-anyagot nem titkosították, hanem „a ma hatályos törvény értelmében minden belső használatra készült, valamint a döntés-előkészítéssel összefüggő adat a kezelést követő húsz éven belül automatikusan nem nyilvánossá minősül„. A Miniszterelnöki Hivatal állítja azt is: a fideszes képviselő leveléről csak a sajtóból értesültek, s állításai „teljes tájékozatlanságról tanúskodnak”. Sági József egyébként betekintést kérő levelében Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos álláspontjára hivatkozik, miszerint az alkotmányos alapjog korlátozásának elfogadhatatlan módja, hogy a kormányzati döntés meghozatala után húsz évre titkosítják ezeket a dokumentumokat. A Népszabadság arra célozgat: a kancellária nehéz helyzetben van, mivel – például a Millenáris esetében – esetleg olyan döntés-előkészítő információkat kellene kiadnia, amelyekről „nem lenne szerencsés, ha az ellenzék idő előtt tudomást szerezne”.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/tovabbra-is-titkosak-a-gorgey-dokumentumok

https://web.archive.org/web/20231110184606/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/tovabbra-is-titkosak-a-gorgey-dokumentumok

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabbra-is-titkosak-a-gorgey-dokumentumok

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-01-10 00:00:00

Gyurcsányék megismételték az őszödi lízingtrükköt?

2005.01.10. 12:07 Nemcsak a balatonőszödi kormányüdülő egyik villáját, hanem a Szalay utca 4. alatti épület alsó szintjét (a mostani képviselői klubot) is színlelt lízingszerződéssel szerezte meg Gyurcsány Ferenc kormányfő cége 1994-ben – vélik egyes jogi szakértők. A két üzletben az a közös, hogy az államot sok millió forintos kár érte, illetve hogy az ingatlanokat kezelő kancellária akkori helyettes államtitkára a később Gyurcsány barátjaként és üzlettársaként megismert Szilvásy György volt. Olyan színlelt lízingszerződéssel jutott hozzá a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Aldo Kft. 1994. május 26-án a Szalay utca 4. alatti épület alsó szintjéhez, amely a lízingbe adónak, vagyis az államnak sok millió forintos kárt okozott – hívták fel a Magyar Nemzet figyelmét ingatlanügyekben jártas jogi szakértők. Rámutattak arra, míg a valódi lízingszerződések jellemzője, hogy a lízingbe adó a teljes vételárat azonnal megkapja egy, a szereplők közé ékelt pénzintézettől, Gyurcsány vállalkozása 1994 és 1997 között e nélkül fizethetett részletekben. A közvagyonnal gondosan sáfárkodó gazda az összegbe belekalkulálta volna az elkövetkező évek várható inflációját figyelembe vevő kamatot és egy minimális (két-három százalékos) lízingdíjat. Gyurcsány cégének forgalmiadó-visszaigénylése is megkárosította az államot. Szakértők úgy vélik, csak abban az esetben számolhatta volna el költségként a lízingdíjat, ha valódi lízingszerződésről lett volna szó. Az APEH egy 1995-ös állásfoglalása szerint egy szerződést csak akkor lehet az adózás szempontjából lízingszerződésnek tekinteni, ha annak tartalma megfelel az elnevezésének. Az ügyvédek véleménye ugyanakkor megoszlik a kérdésről. Budai Gyula ügyvéd szerint nem lízing-, hanem egy részletfizetést engedélyező adásvételi szerződés köttetett. Emlékeztetett, született már olyan bírói határozat, amely leszögezte: a vételár későbbi megfizetése vagy átmeneti időre való fenntartása a szerződés adásvétel jellegét nem változtatja meg, és olyan is, amely színlelt lízingszerződés esetén annak semmisségét állapította meg. Futó Barnabás úgy vélte, nehéz bizonyítani, hogy esetleg valami csalárd szándék húzódik meg a háttérben. Közölte: csak feltűnő értékaránytalanság esetén lehetne kezdeményezni a szerződés semmisségének a megállapítását. Szijjártó Péter (Fidesz) korábban azt tudakolta a legfőbb ügyésztől, van-e lehetőség arra, hogy az ingatlan egy része visszakerüljön az államhoz. Polt Péter megállapította: csak semmisségi okból lehetne pert indítani, de ennek nincsenek meg a feltételei. Az Aldónak összesen 13 millió forintot kellett volna részletekben fizetnie, de 1995 januárjában eladta vételi jogát Gyurcsány másik cégének, az Altus Rt.-nek, amely 11 millió forintos előtörlesztéssel megvásárolta azt. A lízingelés előtt az ingatlant kezelő MeH – amelynek pénzügyi és gazdálkodási területért felelős helyettes államtitkára a később Gyurcsány barátjaként és üzlettársaként megismert Szilvásy György volt – éppen az Altust bízta meg az ingatlan értékbecslésével. Gyurcsány cége Trefil István ingatlanszakértőt jelölte ki a munkára, aki a balatonőszödi kormányüdülő egyik villájának értékbecslését is elvégezte. (Ismeretes, a villát a Szalay utcaihoz kísértetiesen hasonló módszerrel szerezte meg az Aldo, majd egy állami cég visszabérelte tőle az éves lízingdíjnak megfelelő összegért.) Trefil az épület alsó szintjét csaknem 26 millió forintra értékelte. Látható, hogy az Altus a saját szakértője által becsültnél is jóval kevesebbért juthatott hozzá a helyiségekhez, amelyeket aztán képviselői klubnak alakított át. (Az épület társasházi okiratát ügyvédként Kiss Elemér volt kancelláriaminiszter szerkesztette.) Azon sem lehet csodálkozni, hogy az ingatlanától megszabaduló MeH-nek alig egy esztendővel a lízingelés után, 1995 áprilisában fontossá vált a képviselői klub, amelyet a tulajdonában lévő Közlöny és Lapkiadó Kft.-n keresztül tíz esztendőre visszabérelt az Altustól, méghozzá évi 14 millió forintért. (Az együttműködési szerződést a képviselői klub titkáraként Gyurcsány Ferenc írta alá.) Így Gyurcsány cégének már az első év után megtérült a vétel. Ugyanez nem mondható el a közlönykiadóról, amelynek a szerződésben foglaltak szerint még a klub belsőépítészeti munkálatait is el kellett végeznie: ez mintegy 122 millió forintjába került. (Ebből mindössze tízmilliót fizetett az Altus.) Ráadásul az Altus a képviselői klub üzemeltetéséből származó bevételből és a tagsági díjból befolyt összeg 28 százalékát is mindvégig megkapta. A bérleti szerződés áprilisban jár le. A lízingszerződéssel egy időben, 1994. május 26-án az Aldo megvette a Parlament közelében levő Szalay utcai épület VI. és VII. emeletén lévő ingatlanokat; a 478 négyzetméteres területért két részletben húszmillió forintot fizetett. Ma is ez az épület tekinthető a Gyurcsány-cégbirodalom központjának.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/gyurcsanyek-megismeteltek-az-oszodi-lizingtrukkot

https://web.archive.org/web/20231224152810/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/gyurcsanyek-megismeteltek-az-oszodi-lizingtrukkot

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsanyek-megismeteltek-az-oszodi-lizingtrukkot

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-01-10 00:00:00

Telekom-ügy: elbocsátottak már vannak

A vizsgálat ugyan még nem zárult le a Magyar Telekomnál, de az már biztos, hogy a Straub Elek távozásához vezető montenegrói számlaügyben nem volt minden rendben. A Magyar Telekom szerdai közleményében úgy fogalmaz: a vizsgálódó független cég megállapításai szerint a szerződéseket nem teljesen a belső szabályoknak megfelelően kötötték. A vizsgálat során nem sikerült "elégséges" bizonyosságot szerezni arról, hogy a szerződések teljesítéséért fizetett pénzért a társaság megfelelő ellenértéket kapott. Jelenleg négy montenegrói szerződést vizsgálnak a független szakértők: az év elején feltárt két, összesen 700 millió forint értékben kötött gyanús szerződéshez az ősszel még kettő 1,2 milliárdos tanácsadói megbízást "csatoltak". Most mindenesetre a Telekom intézkedett a tanácsadói szerződések ellenőrzésének javítására, ideértve a Crnogorsi Telekom igazgatósági tagjainak leváltását, illetve a vizsgálatok akadályozása érdekében adatok megsemmisítését kezdeményező dolgozók munkaszerződésének felbontását. Döntés született az akvizíciók és a beszerzések folyamatának megváltoztatásáról, illetve egy új belső ellenőrzési rendszer bevezetéséről is.

http://nol.hu/archivum/archiv-427194-237014

https://web.archive.org/web/20170202232124/http://nol.hu/archivum/archiv-427194-237014

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/telekom-ugy-elbocsatottak-mar-vannak

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-12-07 00:00:00

Straub Elek bontotta a vonalat

Lemondott Straub Elek, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója. Helyére egyelőre amerikai vezetőt, Christopher Mattheisent neveztek ki. Távozásához egy kezdetben aprónak látszó ügy vezetett, ám a hónapok alatt a kis botrány egyre nagyobbra dagadt. Akkorává, amit már csak Straub távozása oldhatott meg. A 62 esztendős Straub Eleket tizenegy éve nevezték ki az akkori Matáv élére, az elnök-vezérigazgató alakította át tulajdonképpen a céget az egykori monopolszolgáltatóból a magyar távközlés még mindig meghatározó szereplőjévé, de nevéhez fűződik a cég tőzsdei bevezetése és a tulajdonos Deutsche Telekom itteni vállalatainak egy csoportba szervezése is, valamint a legnagyobb hazai márkaváltás, a Westel-T-Mobile névcsere. Tavaly a Deutsche Telekom kebelén belül még győztesen vívta meg a magyar-magyar meccset. A Westel alapító vezérigazgatója, Sugár András nem adta fel könnyen a sajátjának tekintett céget és önállóságát. A csata azzal ért véget, hogy a T-Mobile-t beolvasztották a Magyar Telekomba, Sugár pedig távozott. Ezután Straub okkal gondolhatta, hogy a nyugdíjig már akár ülhet is a babérjain. Mandátuma 2008-as lejártáig mindenképpen. Straubot a montenegrói leánycégnél feltárt botrány sodorta magával. A Magyar Telekomnak rendes közgyűlését április végéig kellett volna megtartania, ám a társaság már februárban jelezte: nem lesz képes erre, miután a múlt évről nem tud lezárt mérleget adni. Ennek oka a montenegrói leányvállalat számlái miatt indított vizsgálat volt. A könyvvizsgáló gyanúsnak talált két, összesen 700 milliós számlát, illetve kifizetést a Telekom Montenegrónál. Ez belső vizsgálathoz vezetett ott és a magyar anyacégnél is, a vizsgálat pedig ahhoz, hogy a Magyar Telekomnak mindmáig nincs elfogadott mérlege 2005-ről. A lavina elindult: ősszel újabb két gyanús tanácsadói szerződésre bukkantak - ezek összesen 1,2 milliárd forintra rúgtak. A vizsgálat közbenső jelentése szerint a kérdéses szerződések elszámolása a könyvekben nem szerepelt, és egyelőre nem derült ki, hogy a kifizetésekre miért került sor. A "büdös" számlák fölött mindmáig ott lebeg a montenegrói privatizációhoz kapcsolódó kenőpénz árnya. Az első két vizsgált szerződésben a pénz offshore cégeknél landolt, éppen pár hónappal a montenegrói cég privatizációja után. Az eddig tavalyi beszámoló, mérleg és osztalékfizetés nélkül hagyott tulajdonosok talán most fellélegezhetnek. Az igazgatóság tegnapi ülésének fejleménye ugyanis nemcsak Straub lemondása volt, hanem az is, hogy a cég irányító testülete 70+3 forintos osztalék kifizetését javasolja a 2005-ös eredmény alapján a rendkívüli közgyűlésnek, amelyet december 21-én tartanak. Ezen már egy a könyvvizsgáló által is jóváhagyott mérleget fogadhatnak el a részvényesek. A mérleghuzavona Straub távozásával vélhetően végre lezárul, mint ahogyan egy korszak is a Magyar Telekom életében. A részvényesek mindenesetre fellélegeztek, a cég árfolyama csaknem hét százalékkal erősödött. Igaz, az elmúlt éveket vizsgálva a magyar tőzsde blue chipjei közül messze a Magyar Telekom szerepelt a legrosszabbul. A kisbefektetők egykor azt gondolhatták, hogy a Matáv papírjain nem lehet veszteni, de tévedtek. A legjobb idők árfolyamát máig nem tudta megközelíteni az ezer forint alatt ragadt távközlési papír, miközben a többiek meszsze elhúztak tőle.

http://nol.hu/archivum/archiv-427003-236844

https://web.archive.org/web/20170202232111/http://nol.hu/archivum/archiv-427003-236844

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/straub-elek-bontotta-a-vonalat

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-12-06 00:00:00

Légüres tér

Még ma panasszal fordul a Fővárosi Főügyészséghez az SZDSZ, miután januárban bűncselekmény hiányában szüntették meg a Jud Süss című film levetítése miatt indított eljárást - közölte budapesti sajtótájékoztatóján az SZDSZ XIII. kerületi frakcióvezető-helyettese. Merker Dávid emlékeztetett arra, hogy júniusban több alkalommal is levetítették a "közismert antiszemita, náci propagandafilmet" a fővárosi Hegedűs Gyula utca egyik helyiségében. Akkor azért tettek feljelentést közösség elleni izgatás miatt, mert véleményük szerint Magyarországon sehol nem lehet ilyen filmet levetíteni és ezzel uszítani. A XIII. kerületi frakcióvezető-helyettes "végtelenül cinikusnak és álszentnek" nevezte az ügyészségi indoklást, amely szerint a film alkalmas lehet uszításra, de csak megfelelő eszmei fogadóközegben, a mai magyar környezetben viszont "légüres térben" mozog. Merker Dávid megjegyezte, hogy nekik viszont kötelességük megvédeni a lakosságot az ilyen filmektől. Szabadai Viktor, a szabad demokraták XIII. kerületi elnöke szerint az eljárás azt mutatja: bár az írott jog ismeri a közösség elleni izgatás bűntettét, ennek a hatóságok "nem tudtak, nem akartak érvényt szerezni". A határozat elszomorította őket, de nem lepődtek meg rajta, mert az elmúlt húsz évben egyetlen alkalommal sem sikerült bizonyítani a közösség elleni izgatást. A politikus szerint a hatóságok az ügy során nem jártak el megfelelően az állampolgárok védelmében. Az SZDSZ kész tovább vinni az ügyet és ha kell, végül a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak. A BRFK július 18-án indított eljárást közösség elleni izgatás megalapozott gyanúja miatt a Jud Süss című film vetítésével kapcsolatban. Több tanút is meghallgatott, majd házkutatást tartott egy Hollán Ernő utcai lakásban és egy XII. kerületi könyváruházban, ahol DVD-n és videokazettán a Jud Süss több tucat kópiáját találták meg és foglalták le. Az eljárásban a rendőrség azt is vizsgálja, hogy sérültek-e a filmmel kapcsolatban a szerzői joghoz fűződő érdekek - közölte az eljárás indulásakor a BRFK. A propagandafilm vetítésével kapcsolatban az SZDSZ XIII. kerületi frakciója tett feljelentést július elején közösség elleni izgatás miatt, mivel Angyalföldön többször is lejátszották a filmet. A Jud Süss című náci propagandafilmet Joseph Goebbels propagandaminiszter felügyelete mellett 1940-ben forgatta Veit Harlan az antiszemitizmus "igazolására".

http://nol.hu/belfold/gobbels_propagandafilmje_es_a_magyar_legures_ter-319352

https://web.archive.org/web/20230206035259/http://nol.hu/belfold/gobbels_propagandafilmje_es_a_magyar_legures_ter-319352

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/legures-ter

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2007-01-04 00:00:00

Terézváros visszavág

Terézváros megelégelte a vezetői szerint alaptalan vádaskodásokat, s megbízta ügyvédeit, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért jelentsék fel az Andrássy út 47. számú ház egyik bérlőjét. Hegedűs László ügyvéd a Népszabadság érdeklődésére megerősítette, hogy az önkormányzat megbízást adott a Losonczy Pál elleni eljárás megindítására. Azt is megvizsgálják, hogy személyiségi jogainak megsértése címén indítson-e polgári pereket. A válasz árhatóan igen lesz - mondta Hegedűs. Az MTV Kékfény című műsorának november 27-i adásában Losonczy Pál, a házban működő kávéház bérlője sejteni engedte, hogy "bizonyos feltételekkel" ők is megvásárolhatták volna az épületet. Elmondta, hogy a társa részt vett egy vacsorán, ahol egy illető mondott egy 150-200 millió közötti összeget, és közölte, hogy még ugyanennyit kellene szétdobni. Ezért a kijelentéséért jelenti fel az önkormányzat Losonczyt, akinek - meg nem nevezett társával - azt kell bebizonyítania, hogy a törvénysértő ajánlat valóban elhangzott, s azt önkormányzati vagy velük kapcsolatban álló személyek tették. Az Andrássy út 47. körül azóta dúlnak a jogi csaták, hogy az önkormányzat pályáztatás nélkül, lakottan eladta az épületet egy befektetőnek 150 millió forintért. A vevőnek emellett saját költségén kell elvégezni az örökségvédelmi hivatal által előírt felújításokat, s gondoskodni az ott lakó bérlők elhelyezéséről. A kerületi ellenzék ezt azért tartotta botrányosnak, mert a vevő, a belga tulajdonú Ennet Kft. maga bérelte az épület jelentős részét, ráadásul sokmilliós bérletidíj-tartozást halmozott fel. Több bérlő szívesen megvásárolta volna a lakását, volt, aki az egész házat is, az önkormányzat azonban már döntött. Igaz, mint azt később a Fővárosi Közigazgatási Hivatal megállapította: törvényellenesen. A törvény szerint ugyanis 20 millió forintot meghaladó összegű értékesítés esetén pályázatot kell kiírni. Az önkormányzat saját rendeletében azonban 200 millió forintban állapította meg a pályáztatási értékhatárt. Több bérlő bírósághoz fordult, közülük Losonczy nyert: a Fővárosi Ítélőtábla kimondta az önkormányzat és a befektető közti adásvételi szerződés semmisségét. Az ügy jelenleg felülvizsgálatra vár a Legfelsőbb Bíróságon (LB). Jaszkovics László, a Losonczy érdekeltségébe tartozó Oktogon Kft. képviseletét ellátó ügyvéd azt mondta: ha az LB helybenhagyja az ítélőtábla döntését, egy új per keretében az ügyészségnek kell kezdeményeznie az eredeti állapot, azaz az önkormányzat tulajdonjogának helyreállítását. Közben a Legfőbb Ügyészség utasítására a rendőrség hűtlen kezelés gyanújával nyomozást rendelt el az Andrássy út 47. ügyében. Korábban a rendőrség egyszer már megtagadta a nyomozást, arra hivatkozva, hogy az értékesítés a testületi döntésnek megfelelően történt. Most - mint azt a BRFK illetékeseitől megtudtuk - újra bekérették az ügy iratait, szakértőket rendeltek ki, nyomoznak. "Majd meglátjuk, mi lesz a vége", közölte egy nyomozó.

http://nol.hu/archivum/archiv-426670-236553

https://web.archive.org/web/20170130233938/http://nol.hu/archivum/archiv-426670-236553

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/terezvaros-visszavag

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-12-04 00:00:00

MDF: túl drága a műjég

A kancellária november 28-án, a rendőrség javaslatára döntött úgy, hogy az ingyenes "karácsonyi" korcsolyapálya most nem a műveleti területté nyilvánított Kossuth téren, hanem az Akadémia előtt lesz. A december 23. és január 2. között üzemelő pálya összköltsége nettó 54,8 millió forint. Almássy számításai szerint egy ezer négyzetméteres műjégpályának a reális ára mindössze 6-7 millió forint. Az MDF-es hivatkozási alap: tavaly a Józsefvárosban építettek egy ideiglenes, 200 négyzetméteres jégpályát, melynek működési-építési költsége napi 120 ezer forint volt - vagyis 10 napra 1,2 millió forint. Az MDF azt is nehezményezi, hogy a MeH a megbízást meghívásos, hirdetmény nélküli közbeszerzési pályázaton adta. "Trabantot viszonylag olcsón is lehet venni, ahhoz képest egy Opel Astra ára viszont magas" - így reagált a kormányszóvivő a józsefvárosi és az Akadémia előtti műjégpálya költségeinek összehasonlítására. Danks Emese közölte: nem ismerik Almássy Kornél számítási módszereit, így azt érdemben nem is szeretnék kommentálni. Lapunk felvetésére, miszerint a Kossuth téren az 1800 négyzetméteres műjégpálya ára az elmúlt évek során 50, 70, 58 és 100 millió forint volt, s nem irreális-e, hogy az Akadémia előtti feleakkora pálya most 55 millióba kerül, a kormányszóvivő úgy válaszolt: más szolgáltatást biztosítanak a cégek a Kossuth téren, és mást az Akadémia előtt. Másrészt: a költségeknek csak egy része a műjégpálya létesítése, az is fontos, hogy a pálya ne legyen balesetveszélyes. Danks Emese emlékeztetett rá, hogy a műjégpálya kivitelezésére a kancellária először nyílt pályázatot írt ki, s a helyszín megváltoztatása miatt írtak ki egy másik pályázatot. Az idő rövidsége miatt döntöttek a meghívásos eljárás mellett - viszont mindenkit meghívtak, aki előzőleg a nyílt pályázatra jelentkezett, sőt azokat a cégeket is, amelyek az elmúlt években részt vettek az ilyen rendezvények lebonyolításában. December 14-én hirdettek eredményt: a MeH az Event-Tech Kft.-vel kötött szerződést, s a legjobb ajánlatot fogadta el. - Ha valaki bűncselekményre gyanakszik, kötelessége az illetékes hatóságokhoz fordulni, és feljelentést tenni. Máskülönben könnyen tűnhet pártpolitikai vádaskodásnak a dolog - tette hozzá Danks Emese. Erre Almássy úgy reagált: a jövő év elején szeretnék megnézni az összes pályázatot, s azt követően, ha indokolt, feljelentést tesznek ismeretlen tettes ellen. (Cs. I.) Közel ötvenötmillió forintba kerül az ingyenkorcsolyázás

http://nol.hu/archivum/archiv-429531-239021

https://web.archive.org/web/20170208064447/http://nol.hu/archivum/archiv-429531-239021

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mdf-tul-draga-a-mujeg

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-12-28 00:00:00

Kész a Siemens-vádirat

Kész a Siemens-vádirat NOL • Hírösszefoglalónk • 2006. november 25. Elkészült a vádirat abban az ügyben, amelyben a Siemens egyik volt magyarországi ágazati igazgatója is érintett. A Magyar Nemzet internetes portáljának a Pest Megyei Főügyészségen megerősítették: öt ember ellen emeltek vádat, s némelyikükre akár többévi börtönbüntetés is kiszabható. A Németországban a múlt hét közepén kitört vesztegetési botrányban Siemens- alkalmazottak mintegy kétszázmillió eurós összegeket utaltak át külföldi bankszámlákra, hogy megrendelésekhez jussanak. Az ügyletekkel kapcsolatban vizsgálatok folynak Ausztriában, Svájcban, Görögországban, Olaszországban és Magyarországon. A Siemens hat jelenlegi, illetve korábbi alkalmazottja van vizsgálati fogságban, köztük a megvesztegetést beismerő vállalat képviselője. A gyanúsítottak száma tíz és húsz között mozog. A vesztegetési botrány magyar vonatkozásáról szóló dokumentumok szerint a Siemens ágazati igazgatója a Honvédelmi Minisztérium két közalkalmazottját vesztegette meg műszaki cikkekkel és készpénzzel olyan információkért, amelyek lehetővé tették, hogy ők adják be a legjobb pályázatot a honvédségi által meghirdetett tenderekre. Az ügybe belekeveredett a nemzetközi cég két debreceni alvállalkozója. Ők a hatóság szerint részesedést fizettek az elnyert munkákért. A Siemens kommunikációs vezetője nem kívánta kommentálni az ügyet a bírósági döntésig. A HM szóvivője, Bocskai István az MTI érdeklődésére közölte: a Siemens ügyével kapcsolatban a tárcának "jelen pillanatban semmilyen érintettsége és illetékessége nincs". A szóvivő közleményében ugyanakkor azt írja: "2004-ben egy honvédségi tenderrel összefüggésben a Katonai Biztonsági Hivatal feltárt egy multinacionális céggel kapcsolatos ügyet, melyben korrupció alapos gyanúja merült fel. Akkor a honvédelmi tárca abban az ügyben feljelentést tett."

http://nol.hu/archivum/archiv-425701

https://web.archive.org/web/20231108101914/http://nol.hu/archivum/archiv-425701-235689

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kesz-a-siemens-vadirat

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-11-25 00:00:00

Bajban a „magyar Siemens”

A nyomozás eddigi adatai szerint a magyar ügy nem függ össze a Németországban kirobbant Siemens-botránnyal. A rendőrség, amely különösen szűkszavú az ügyben, megerősítette a HVG információit, hogy a könyvelő és adótanácsadó Schrödl hat fantomcéget alapíttatott hajléktalanokkal, az ügyvezetőket az utcán toborozta, és az általuk "vezetett" cégek semmiféle gazdasági tevékenységet nem végeztek, noha 110 cégnek ontották a számlát - derül ki a Népszabadság mai számából. Schrödl ellen elfogatóparancsot adtak ki, a nagyüzemi méretekben űzött sikkasztási és magánokirat-hamisítási ügyben eddig hét személyt hallgattak ki gyanúsítottként. Úgy tudni, a számlagyár másfél milliárd forintos bevételéből 880 millió forint származik a Siemenstől. A német cég "projektmenedzserként" vonta be a különböző kórházi közbeszerzések lebonyolításába a hajléktalan ügyvezetők papíron létező vállalkozásait. A hajléktalanok többször is találkoztak Beke-Martos Gáborral, a Siemens Rt. elnök-vezérigazgatójával, és Schumann Ádámmal, a Siemens orvosi műszerekkel kereskedő cégének első emberével. A lap szerint feltételezhető, hogy a számlagyáron keresztülfuttatott 880 millió forint közbeszerzési eljárásokban döntéseket hozó köztisztviselők, politikusok, kórházi dolgozók megvesztegetésére fordították. Lehetséges az is, hogy a pénz a Siemens egyes vezetőinek, bizalmasainak zsebében landolt.

https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/bajban-a-magyar-siemens.317939.html

https://web.archive.org/web/20231216051812/https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/bajban-a-magyar-siemens.317939.html

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bajban-a-amagyar-siemensa

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-12-15 00:00:00

Tagad a Siemens, de nem beszél

Elszalasztotta a lehetőséget a Siemens Zrt. tisztességének megvédésére Beke-Martos Gábor. A társaság elnök-vezérigazgatója legalábbis tegnap érdemben nem reagált Farkas Imrének, a SATeLIT TV tulajdonosának vádjaira. Így arra, hogy a kereskedelmi tévécsatorna 2001-ben azzal a feltétellel kapott 1,351 milliárd forint támogatást az ipari óriástól, hogy cserébe 720 millió forintot "kölcsön adott" - vagyis visszacsorgatott - főszponzorának. Azóta kialakult elszámolási vitájukat pedig zsarolással próbálta elrendezni. A Siemens külső médiaügynökségén keresztül postázott közleményében magyarázatok helyett csupán a puszta tagadásra szorítkozik. "Nem zsarolta, és nem kért vissza pénzt a SATeLIT televíziónak nyújtott támogatásból a Siemens Zrt." - állítja szerdai közleményében Farkas Szilvia. A Siemens kommunikációs igazgatója szerint a cégük által korábban támogatott médiavállalkozás tulajdonosának erről szóló vádjai teljes mértékben alaptalanok. A közleményből az is kiderül: a SATeLIT TV működtetésére létrejött TVegy Rt.-vel azért kötöttek támogatási szerződést, mert a vállalkozás jövőjét ígéretesnek tartották. A szponzoráció azonban nem váltotta be a reményeiket. A nyilvánosság előtt nem magyarázkodó Siemens a rendőrséget tárt kapukkal várja. Igaz, a hírek szerint a társaság egyelőre nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy az ügyészség szeptember elején elrendelte a nyomozást a SATeLIT TV tulajdonosának feljelentése alapján. Farkas Szilvia ennek ellenére lapunknak megerősítette: ha a hatóságok megkeresik a vállalatot, minden segítséget megadnak, hogy a nyomozók a valós adatok birtokába jussanak, és lezárhassák az ügyet. A Siemens közleményében olvasható egyetlen újdonság, hogy a társaság 2005-ben jogerősen pert nyert a TVegy Rt. tulajdonosával szemben. Eszerint a Fővárosi Bíróság elutasította a médiavállalkozó panaszát, amely szerint a Siemens hátrányt okozott a SATeLIT TV-nek, és ezzel hozzájárult megszűnéséhez. Farkas Imre szerint viszont a tavaly lezárult eljárástól csupán annyit vártak: a bíróság mondja ki, hogy főszponzoruk jogszerűtlenül bontotta fel a szerződést a TVegy Rt.-vel. A bíróság azonban megállapítási kérelmüket a már folyamatban lévő kártérítési perre tekintettel, érdemi tárgyalás nélkül utasította el. Akárhogy is, a Siemens menedzsmentje a SATeLIT TV szponzori szerződésének megkötése óta alaposan kicserélődött. Így ma már nemcsak Hetényi Péter elnök-vezérigazgató, hanem a tévécsatorna ügyét és állítólag pénzeit kezelő Goszták Árpád igazgatósági tag sincs a cégnél. A TVegy szerződését tárgyaló igazgatóság tagja volt azonban Beke-Martos Gábor, a Siemens jelenlegi elnök-vezérigazgatója. Úgy tudjuk: a Siemensnél nem csak a zsarolásról, és a szponzori díjak egy részének visszacsorgatásáról szóló vádakat utasítják vissza. A nem hivatalos hírek szerint vitatják azt is, hogy cégük valóban 1,351 milliárd forintot utalt át a SATeLIT TV-nek. Arra viszont nincs válasz, hogy pontosan mennyit. Az összeg nagyságára talán csak a folyamatban lévő rendőrségi nyomozás során derül majd fény. Ebben talán segítséget jelenthet, hogy a médiavállalkozás már átesett az adóhatóság és a felszámolását végző Kossuth Holding Zrt. átvilágításain. Szendrődi József, a TVegy felszámolója lapunknak elmondta: az ellenőrzések során egyetlen bűncselekményre utaló jelet sem találtak. Így nincs nyoma szabálytalan pénzmozgásoknak sem. A médiavállalkozás 2003. január 7-én megindult felszámolásának lezárása a Siemenssel folyó kártérítési per befejezése után megtörténhet. A bírósági eljárás eredménye leghamarabb 2007 első negyedévében születhet meg.

http://nol.hu/archivum/archiv-425394-235419

https://web.archive.org/web/20220926221845/http://nol.hu/archivum/archiv-425394-235419

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tagad-a-siemens-de-nem-beszel

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-11-23 00:00:00

Siemens-botrány: magyar szál nincs, magyar ügy van

Siemens-botrány: magyar szál nincs, magyar ügy van Népszabadság • Munkatársainktól • 2006. november 21. A német Siemensnél folyó nyomozásnak nincs ugyan magyar érintettje, de az itteni leánycégnek e nélkül is van baja elég. Egyik ügyfelük szerint a társaság vezetői a SATeLIT tévé működéséhez úgy adtak pénzt, hogy abból százmilliókat vissza kellett fizetnie a zsebükbe. A Siemens-konszernhez hasonlóan a cég magyar vállalatánál is pénzügyi visszaélések miatt magyarázkodhatnak, bár a német és magyar ügyeknek egyelőre nincs köze egymáshoz. Berlini tudósítónknak a mücheni 1. számú államügyészség szóvivője azt mondta: nincs tudomásuk arról, hogy az ügy szálai Magyarországra is vezetnének. Németországon kívül Ausztriában, Svájcban, Görögországban és Olaszországban nyomoznak. Andreas Schwabb, a Siemens szóvivője úgy nyilatkozott, tudnak a magyarországi eljárásról. Az ügyészség arról tájékoztatta őket: 2005 óta nyomoznak különféle visszaélések kapcsán. Letartóztatásokról, a nyomozás eredményéről nem tudnak, ám a szóvivő hangsúlyozta: a jelenlegi ügynek a magyarhoz semmi köze. A Siemens magyarországi cégeit érintő ügyek közül az egyik már nagyjából lezárult, a másikban most folyik a nyomozás. Az első ügy - erről értesíthették a magyar hatóságok a német cég központját - egy 2003-ban kiírt laktanya-felújítási pályázat elnyeréséhez kötődik. A Siemens tucatnyi vidéki laktanya modernizálására nyert el megbízást, híradástechnikai rendszereket épített ki, felújította a kábelhálózatot. Úgy tudjuk: a Katonai Biztonsági Hivatal jelezte azt a "civil" hatóságoknak, hogy a pályázat kiírásában és előkészítésében közreműködő két honvédségi köztisztviselő (egyikük a Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Parancsnokság elektronikai szolgálatánál, másikuk a Híradó Parancsnokságon dolgozott) különböző juttatásokat fogadott el a Siemenstől, és cserébe bizalmas információkat adott át (vélhetően a pályázati kiírás is aszerint alakult, hogy a "támogatást nyújtó" cégnek jobb esélye legyen). A nyomozás 2004 júliusában indult, és 2006 tavaszán zárult vádjavaslattal: a két érintett munkatársnál feltűnően sok Siemens márkájú elektronikai eszközt találtak (laptoptól a konyhagépig). A korrupcióval alaposan gyanúsítható hivatalnokoktól 2006 januárjában vált meg a honvédség, de le is tartóztatták őket. A vádjavaslatban a Siemens egyik területi igazgatója is érintett. A másik magyar ügy akár az itteni leánycég korábbi felsőbb vezetését is érintheti, és már több százmillió forint volt a tét. A magyar Siemens Rt. ellen Farkas Imre, az egykori SATeLIT TV tulajdonosának feljelentése alapján szeptember eleje óta nyomoz a rendőrség. A médiavállalkozás működtetésére létrehozott, ma már felszámolás alatt álló TVegy Rt. első embere lapunknak elmondta: zsarolás miatt tett feljelentést televíziós társasága korábbi fő támogatóinak képviselői ellen. A még 2000-re, illetve 2001-re visszanyúló ügyről csak annyit mondott: a szerződések tartalma a Siemens teljes magyar vezérkara előtt ismert volt. Minderről egyelőre annyit lehet tudni: a SATeLIT TV és a Siemens Rt. illetékesei által 2000 decemberében aláírt együttműködési megállapodás évi mintegy másfél milliárd forint bevételhez juttatta az akkor induló televíziós vállalkozást. A támogatás feltétele azonban a feljelentés szerint az volt, hogy a médiacégnek a szponzori díj egy meghatározott hányadát vissza kellett fizetnie a Siemens vezetőinek. Úgy tudjuk, hogy állítása szerint kétszázmillió forint körüli összegről volt szó. (Az ügy kipattanásában állítólag egy kétszázmilliós ingatlan körüli vita is szerepet játszott.) A szerződésben vélhetően kulcsszerepet játszó, ma már nem a Siemensnél dolgozó akkori vezérigazgató, valamint a stratégiai és kommunikációs vezető közül tegnap az utóbbit tudtuk elérni, aki közölte: nem tud a SATeLIT TV- től visszacsorgatott pénzekről. Szerinte az induló tévé támogatásáról szakmai szempontok alapján határoztak. Mint mondta: az együttműködési szerződés születésének körülményeit, hátterét nem ismerte, de a megállapodást ezzel együtt maga is aláírta. A dokumentumban azonban semmi nem utalt a SATeLIT TV tulajdonosa által felpanaszoltakra. A nyomozás során a rendőrség őt még nem hallgatta meg.

http://nol.hu/archivum/archiv-425103

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/siemens-botrany-magyar-szal-nincs-magyar-ugy-van

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-11-21 00:00:00

Előre megjósolt végeredmény

A főváros tulajdonában lévő intézmény címzett támogatásból megvalósuló nagyberuházásának részeként írtak ki az elmúlt évtől kezdődően minden korábbinál nagyobb összegű tendereket orvostechnikai berendezések beszerzésére. Nagy cégeket maga mögé utasítva a hárommillió forintos törzstőkéjű, egy fővárosi tömbházban működő Kortex Mérnöki Iroda Kft. lett a favoritja mind a három, összesen 3,5 milliárd forint értékben kiírt pályázatnak. Míg a korábbi gyakorlat szerint a főváros kisebb egységekre bontva írta ki a hasonló közbeszerzési tendereit az árak leszorítása érdekében, ebben az esetben eltért e szokásától. Mindhárom kiírásában fővállalkozói szinten hirdetett versenyt, specifikus feltételekkel. Bár jórészt világcégek termékeinek a beszerzéséről van szó, a kiírásnak megfelelni és érdemi ajánlatot adni csak a Kortex tudott az utolsó fordulóban is - miként azt a közbeszerzésekből kiszoruló Allegro Kft. vezetője előre megjósolta. Az Allegro már a második forduló előtt a Közbeszerzések Tanácsához fordult jogorvoslati kérelmével, azt állítva, hogy a versenyhelyzetet kiiktató kiírások miatt a piaci árnál több százmillió forinttal drágábban valósulhat meg a közpénzeken zajló beruházás. A tanács időközben elutasította a beadványt. Ez a döntés - Kecskés Zsolt Ákos, az Allegro ügyvédje szerint - erősen vitatható bizonyítékokon alapszik. A cég már a második forduló után felülvizsgálatot kezdeményezett a tanács határozata ellen, de ez nem tudta megakadályozni a Kortex újabb győzelmét. A harmadik fordulóban ugyan akadt még egy induló, de azt menet közben kizárták a versenyből. Az Allegro többször megkereste levélben a fővárosi önkormányzat vezetését is, jelezve a közpénzeket érintő aggályait, itt azonban nem bizonyult sürgősnek annak kiderítése, történhetett-e korrupció vagy közérdeksérelem a hivatal által levezényelt közbeszerzésnél. Az önkormányzat sajtóosztálya arról tájékoztatta tudósítónkat, hogy az ügyben a belső ellenőrzési alosztály célvizsgálatot indított, de azt felfüggesztették a bírósági eljárás lezárultáig. Kiss István, aki a sérelmezett három tender kiírását megelőző időkben, ez év tavaszáig a Bajcsy-Zsilinszky Kórház műszer- és vagyongazdálkodási osztályának vezetője volt, arról számolt be: bár elsődleges szakmai feladata lett volna, hogy segítsen a pályázati kiírás műszaki tartalmának kidolgozásában, nem vonták be semmilyen szinten ebbe a munkába. Ő, csakúgy, mint elődje, közös megegyezéssel távozott az intézménytől, de az elmúlt években egymásnak adták a kilincset gazdasági és ápolási igazgatók, műszaki és informatikai osztályvezetők. Közülük többen azzal utasították el megkeresésünket, hogy a mai napig tartanak a kórház vezetőjétől. Papp László, a kórház főigazgatója megkeresésünkre azt a választ adta: kérdéseinkkel forduljunk a tendert kiíró fővárosi önkormányzathoz. Hacker Károly, a főpolgármesteri hivatal beruházási ügyosztályának vezető főtanácsosa azt közölte: a pályázatok műszaki tartalmának kidolgozásába az intézmény főigazgatóján keresztül vonták be a kórház szakembereit. Az említett közbeszerzések - a beszámoló szerint - azért tértek el a korábbi gyakorlattól, mert az önkormányzat nem vállalhatta a kockázatot, hogy egy-egy részre vonatkozóan eredménytelen legyen az eljárás, és emiatt csússzon a beruházás. A sürgető időre való hivatkozás nehezen értelmezhető annak a levélnek az ismeretében, amely három évvel ezelőtt íródott ugyanennek az ügyosztálynak a korábbi vezetője, Illés Istvánné által. Ebből az derül ki, hogy a Bajcsy-Zsilinszky Kórház 2003. évben induló nagyberuházásánál a korábbi bevált gyakorlatot, vagyis a kisebb egységekre bontott közbeszerzést kívánja alkalmazni az önkormányzat: "...ezen gyakorlat során maradéktalanul teljesülhet az előirányzott színvonal, a korrekt és átlátható versenyeztetés és a legjobb ár/érték arány szakágankénti biztosíthatósága" - olvasható a levélben. Talán a versenyhivatali eljárás rávilágít majd arra, miért vett időközben teljes fordulatot a főváros három közbeszerzése. Információnk szerint rendőri segédlettel tartott házkutatást a Gazdasági Versenyhivatal a Bajcsy-Zsilinszky Kórház beruházásainak többszörös tendergyőztesénél, a Kortex Kft.-nél, valamint két beszállítójánál. Mihálovits András, a hivatal sajtóreferense az üggyel kapcsolatban annyit közölt: kartellgyanú miatt folyik a három céget érintő eljárás, ami várhatóan a jövő év első negyedében zárul. Az Allegro Kft. bírósághoz fordult, miután a Közbeszerzések Döntőbizottsága elutasította jogorvoslati kérelmét. A Fővárosi Bíróság az elmúlt napokban döntött az ügyben: tárgyalás nélkül új eljárás lefolytatására kötelezte a döntőbizottságot.

http://nol.hu/archivum/archiv-427628-237391

https://web.archive.org/web/20101206053516/http://nol.hu/archivum/archiv-427628

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elore-megjosolt-vegeredmeny

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-12-11 00:00:00

Tocsik, Mayer – elnapolva, sokadszorra

Tízéves gömböc - Engem nem érdekel, hogy kit milyen mélységben érdekel Tocsik Márta ügye. Mi dolgozni akarunk. Ezzel a bejelentéssel kezdte tegnap a bírónő a Fővárosi Bíróságon azt a tárgyalást, amelynek témája Tocsik Márta sikerdíjügye volt. Az egykori jogásznő - mint arra a szorgosabb újságolvasók emlékeznek - az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁPV) külső megbízottjaként, 1995 decemberében lealkudta a belterületi földekért az önkormányzatoknak járó részesedés nagyságát. (Az állami kötelezettségről egy törvény rendelkezett.) Ezért a nyereség 10 százalékát kérte sikerdíjként, ami végül 804 millió forintra rúgott. Lett is belőle 1996-ban égszakadás-földindulás. Csakhogy a jogásznő ügye tíz év alatt sem rendeződött. Megjárta ugyan a magyar igazságszolgáltatás minden létező fórumát, de aztán a legfölső bírói fórumról rendre visszakeveredik az első fokra. Így gurult tegnap a gömböc újra a Fővárosi Bíróság tárgyalótermébe. Tocsik Márta már nem tartotta szükségesnek, hogy megjelenjen a tárgyaláson. Az ügyész szerint azt a feladatot, amellyel az ÁPV Rt. megbízta őt, bármelyik munkatársa elvégezhette volna. A precíz jogász kiszámolta, mennyi volt tíz éve a hazai havi átlagjövedelem (62900 forint), s mennyi az ÁPV Rt.-nél dolgozók éves átlagbére (530000). Ehhez képest - szerinte - a 804 millió erős túlzás volt. - Az a tevékenység, amit Tocsik Márta végzett - fogalmazott az ügyész -, munkaviszonyban is elvégezhető lett volna. A tárgyaláson szóba került egy szakértő azon álláspontja is, hogy Tocsikot valójában 480 millió forint illette volna meg, de hogy miért pont enynyi, arra nem derült fény. Annyit azért meg lehetett tudni, hogy a bírónő nem kedvelheti a szakértőt, mert az szerinte több ízben is "szemtelenül" válaszolgatott, amikor a véleményét kérték. Mellesleg a Legfelsőbb Bíróság azért utalta vissza a fővároshoz az ügyet, hogy megállapítsák: a szakértői vélemény hiteles-e vagy sem. A tegnapi tárgyalás végül mindenféle további papírok becsatolásának fontosságába és a természetszerű elnapolásba torkollott. A jogászok csak abban értettek egyet, hogy a fotósok és a tévések nem készíthetnek képeket a nyilvános tárgyaláson. Idézés ellenére sem...

http://nol.hu/archivum/archiv-423638-233895

https://web.archive.org/web/20080512071317/http://nol.hu/cikk/423638/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tocsik-mayer-a-elnapolva-sokadszorra

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-11-09 00:00:00

Milliók folynak a patakba Újlakon

Salgótarjánban úgy látják, hogy az Észak-magyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) pocsékolja a vizet, mégpedig azért, hogy magas költségeire hivatkozva növelhesse árait. Varga László, a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. ügyvezető igazgatója szerint a régiós vízművek emberei két hónapja naponta 1000-1200 köbméter tisztított vizet folyatnak el egy vízelvezető árokba a Salgótarján-Kisterenye szakaszon, egy átemelőnél. Nem messze attól, ahol egy százmilliós beruházás keretében egy nagy nyomású vezetéket cserélt a hálózat tulajdonosa, az ÉRV. Az ÁNTSZ szeptember közepén már jó minőségűnek értékelte a vizet, az mégis csak szakaszosan kerül a településeket ellátó rendszerbe, nagy része egy csövön át a szabadba folyik. Szakemberek számítása szerint csak a 21-es főút mentén, a Vizslás-Újlak község határában lévő kifolyónál naponta 250-300 ezer forintot öntenek a patakba, ami decemberre már tetemes felesleges kiadást okozott az ÉRV-nek. Ezeket a költségeket, valamint az ivóvíz árokba vezetésében közreműködő két-három dolgozó bérét, hétvégi és ügyeleti pótlékát végül a fogyasztókkal fogják majd megfizettetni - állítják a salgótarjáni vízművesek. Szerintük az állami cég abban érdekelt, hogy magas költségekkel üzemeljen, takarékosságra semmi nem ösztönzi őket. Ez pedig azért fáj az önkormányzati vízműtársulásnak, mert az az ÉRV által értékesített víz mintegy harmadának, évi 2,3 millió köbméternek a vevője. Kovács Zsolt, az ÉRV vezérigazgatója nem tagadja, hogy valóban jó minőségű tisztított ivóvizet folyatnak el Újlaknál. Ám szerinte ezt egy helyi beruházás technológiája most megkívánja. Kisterenyén ugyanis átadásra kész egy százmillió forintból felújított, nagy nyomású vízvezetékrendszer, és amíg a teljes átvételi eljárás nem fejeződik be, addig ezt kell tenniük. Túl vannak már az összes szakhatósági bejáráson, de az együttes engedélyt még nem kérték meg. A vezérigazgató szerint azért nem, mert óvatosságból a szokásosnál kissé hosszabb próbaüzemet tartanak. A vízszolgáltatás hasznát - állítja a vezérigazgató - a fejlesztésekre fordítják: nemrég adták át Heves megyében a siroki távvezetéket, amelyre 650 millió forintot költöttek az amortizációs, vagyis a fejlesztési alapjukból. Részt vesznek uniós pályázatokon, s ennek is köszönhető többek között, hogy a lázbérci víztározótól Bükkszenterzsébeten át Pétervásáráig 2007 januárjára kiépül egy korszerű távvezeték, megoldják a lázbérci víztározó védelmét, és Szilvásváradnál tanösvényt is alakítanak ki. Kovács Zsolt nem akar számháborút a salgótarjáni vízművesekkel, így nem közölte, hogy szerinte mennyi is az Újlaknál elfolyt víz értéke. Csupán annyit mondott, hogy belefér a beruházási keretbe. Az ÉRV-vel szerződéses kapcsolatban lévő nógrádi vízműtársulások és az azokban képviselt önkormányzatok már korábban, a polgármesterek pártállásától függetlenül kezdeményezték, hogy az államtól közös tulajdonukba kapják a jelenleg az ÉRV által kezelt vagyont, egyebek közt az Ipolyból vizet nyerő mihálygergei Komra-völgyi víztározót és az ehhez tartozó vízműrendszert is. A vízügyi tárca már több ízben elutasította kérelmüket, az önkormányzati vízműtársulás pedig fellebbezett, majd pert indított az ügyben. Alighanem ez áll a mostani feljelentés hátterében: ezáltal is igazolni szeretnék, hogy ők lennének a jó tulajdonosok, ez esetben nem folyna ki a szabadba a tisztított ivóvíz, nem folyna el a hálózatfenntartásra, -fejlesztésre fordítható pénz. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság a napokban megkezdte a nyomozást az ügyben. A vizsgálat döntheti el, valóban történt-e milliós nagyságrendű vízpazarlás, s fennáll-e a hűtlen kezelés.

http://nol.hu/archivum/archiv-427595-237359

https://web.archive.org/web/20200803090626/http://nol.hu/archivum/archiv-427595-237359

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliok-folynak-a-patakba-ujlakon

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-12-11 00:00:00

Adórevizorokat ítélt el a bíróság

Adórevizorokat ítélt el a bíróság Népszabadság • MTI • 2006. október 18. Börtönben letöltendő szabadságvesztésre, a közügyektől való eltiltásra és vagyonelkobzásra ítélt több, egykori APEH-es alkalmazottat, valamint vállalkozókat nem jogerősen kedden a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság. A megyei ügyészség adórevizorokat és vállalkozókat vádolt vesztegetéssel. Az ügy több mint két évvel ezelőtt pattant ki. A vállalkozók esetenként azért vesztegették meg az APEH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóságának öt alkalmazottját, hogy azok a társas vállalkozások adóhiányát mérsékeljék, esetenként eltüntessék. A nyomozás adatai szerint az adóhatóság társas vállalkozások adóbevallását és adótartozását ellenőrző csoportjának azóta elbocsátott munkatársai alkalmanként 50 ezer, 500 ezer, 1,5 millió forintot kaptak, hogy kevesebb adóhiányt állapítsanak meg, és így az adóbírság csökkenjen. A vádlottak padján ülő öt, egykori adóhatósági alkalmazott közül négyet nem jogerősen 10 hónaptól 4 évig terjedő letöltendő börtönbüntetésre, vagyonelkobzásra, közügyektől való eltiltásra ítélte a bíróság. Ugyancsak letöltendő börtönbüntetésre, vagyonelkobzásra ítéltek több vállalkozót is. A végső ítéletet a debreceni ítélőtábla tanácsa mondja majd ki, miután az ítélet nem jogerős.

http://nol.hu/archivum/archiv-421235

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/adorevizorokat-itelt-el-a-birosag

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-10-18 00:00:00

Pazarlással vádolja Rogán az ötödik kerület előző vezetését

http://nol.hu/archivum/archiv-421020

https://web.archive.org/web/20231108163719/http://nol.hu/archivum/archiv-421020-231521

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pazarlassal-vadolja-rogan-az-otodik-kerulet-elozo-vezeteset

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-10-16 00:00:00

Titkolták a mélygarázs tervét

http://nol.hu/archivum/archiv-427346

https://web.archive.org/web/20231108080312/http://nol.hu/archivum/archiv-427346-237149

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titkoltak-a-melygarazs-tervet

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-12-08 00:00:00

Palotapanama: további perek várhatók

Mint tegnapi számunkban megírtuk, törvénysértés miatt semmissé nyilvánította egy Andrássy úti palota eladását a Fővárosi Ítélőtábla. Az indoklás szerint a szóban forgó ház, az Andrássy út 47. értékesítésére nyilvános pályázatot kellett volna kiírnia a VI. kerületi önkormányzatnak. Ehelyett 2004-ben pályázat nélkül, feltűnően alacsony áron adták el egy akkor alapított kft.-nek, a bent lakók tudta nélkül. Hasonlóan értékesítettek akkor további hét palotát is az Andrássy úton. Egyik palotára sem írtak ki pályázatot. A vevők több esetben olyan kft.-k voltak, amelyek mögött bermudai vagy Marshall-szigeteki bejegyzésű offshore cégek állnak. A paloták károsult lakói, bérlői perek sorát indították. Jogerős ítélet, az említetten kívül, egyik perben sem született, bár több részítélet már igen, általában elutasítva a felperesek keresetét. A magyar gyakorlatban nincs precedensjog, mondja Batta Pál, a Lakásbérlők és Lakók Egyesületének ügyvédje. Az Andrássy úti paloták eladása nem is egyformán történt. Volt, ahol az önkormányzat elcserélte a házat. Így nem biztos, hogy mindegyik esetre ráhúzható a minapi ítélet. Ráadásul a perek többségében a lakók az elővásárlási jogukat akarják elismertetni. A perköltségek magasak, s a másik oldalon projektcégekkel körülvett nagybefektetők állnak. A lakók gyengék és megfélemlíthetők: az Andrássy út 52.-ben több bérlőt úgy sikerült távozásra bírni, hogy azt mondta az új tulajdonos: ha nem fogadják el az alacsony árat, később még enynyit sem ajánl. Profikkal állunk szemben, mondja Batta Pál. Egy terézvárosi ellenzéki képviselő tavasszal keresetet adott be a Fővárosi Főügyészséghez, ahol egyelőre folyik a vizsgálat a palotaeladások törvényességét illetően. Kiszivárgott információk szerint a vizsgálatot irányító osztályvezető további perek indítását tartja indokoltnak. A palotaeladásokat annak idején előterjesztő Fürst György alpolgármester nem méretteti meg magát a mostani helyhatósági választásokon. Egyes információk szerint az önkormányzati megbízatása után a Centrum Parkoló Kft.-nél folytatja munkáját. Ezt a cégnél nem cáfolták, de nem is erősítették meg.

http://nol.hu/archivum/archiv-418931-229571

https://web.archive.org/web/20170201085849/http://nol.hu/archivum/archiv-418931-229571

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/palotapanama-tovabbi-perek-varhatok

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-09-28 00:00:00

Az MSZP nem tud Strabag-pénzről

Az osztrák lap szerint egy belső feljegyzésből az is kiderül, hogy Zach cége, az Eurocontact az M5-sön kívül más projekteken is dolgozott a Strabagnak: "autópályák" jelöléssel 6,7 millió eurós összeg, egy kórházi beruházás kapcsán pedig 885 000 eurós megbízatás van feltüntetve. A Die Presse által idézett - és Hans-Peter Martintól kapott - belső feljegyzés egy bizonyos Puch urat említ, "aki már türelmetlen, mert az átutalásnak meg kellett volna érkeznie". A feljegyzés szerint tudatni kell Puch úrral: a Strabag az Eurocontacton keresztül kívánja a pénzt kifizetni, mert így lehetséges a párt közvetlen támogatása. A bécsi lap szerint a feljegyzésben szerepel még annak fontolgatása is, milyen csatornákon és hol fizessen a Strabag. (A név azért tűnt fel az ügylet szereplőinek, mert az MSZP pénztárnoka Puch László.) Zach, aki 2005 után már nem volt tulajdonosa az érintett cégnek (a vitatott ügylet 2004-ben volt), jelenleg pedig a parlamenten kívüli Liberális Fórum elnökeként az SPÖ, a szociáldemokraták listáján indul a parlamenti képviselőségért - mégpedig előkelő helyen -, nem kívánt nyilatkozni lapunknak. Előző nap már leszögezte: 150-200 ezer eurót a Strabag honoráriumából a magyar liberális pártnak juttatott, ahogyan azt a Strabag vezére megkívánta. A szocialista párthoz azonban, ahogy mondta, semmiféle kapcsolat nem fűzte. Martin, aki a dokumentumokat meg nem nevezett személytől kapta, azt gyanítja, hogy a pénzekből az Osztrák Szociáldemokrata Párt is részesült, sőt: Zach a listás jelölést fizetség ellenében kapta. Mind Zachtól, mind a Strabag elnökétől, a szintén a Liberális Fórumhoz közeli Hans-Peter Haselsteinertől azt követeli, hogy fedje fel, ki mindenkinek juttattak a pénzekből.

http://nol.hu/archivum/archiv-418325-228996

https://web.archive.org/web/20231108073312/http://nol.hu/archivum/archiv-418325-228996

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mszp-nem-tud-strabag-penzrol

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-09-23 00:00:00

Strabag-pénzek vándorúton

http://nol.hu/archivum/archiv-418131

https://web.archive.org/web/20231108110913/http://nol.hu/archivum/archiv-418131-228810

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/strabag-penzek-vandoruton

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-09-22 00:00:00

A „magyar McLibel”

Az Auchan Lukácsnak azt a cikkét sérelmezte, amelyben a szerző az Auchan-beruházások körüli szabálytalanságokat firtatta, és utalt a cég más országban már nyilvánosságot kapott korrupciós ügyleteire. A Lukács András jogi képviseletét másodfokon ellátó ügyvédek - az EMLA Egyesület és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászai - a pert precedensértékűnek, a híres McLibel-perhez hasonlónak tartják. (Azt a pert egy másik multinacionális cég, a McDonald's indította két brit fogyasztóvédelmi aktivista ellen, akik felhívták a figyelmet a vállalatnál tapasztalható visszásságokra. A tíz évig tartó pereskedés a fogyasztóvédők győzelmével végződött.)

http://nol.hu/archivum/archiv-417343-228079

https://web.archive.org/web/20231108172416/http://nol.hu/archivum/archiv-417343-228079

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-amagyar-mclibela

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-09-15 00:00:00

Az Auchan csodái

A bíróság első fokon hatályon kívül helyezte az építési engedélyt. Az építkezés azonban rendületlenül folytatódott annak ellenére, hogy a budaörsi önkormányzat háromnaponta 10 ezer forintos bírságot vetett ki az építtetőre! A bevásárlóközpont felépült, a pereskedő lakók nagy része elköltözött, a Levegő Munkacsoport pedig túlélte az ellene indított, széles körű lejárató kampányt. Két és fél év elteltével a Legfelsőbb Bíróság elutasította a keresetet, mivel álláspontja szerint nem volt elegendő bizonyíték a környezetveszélyeztetés megállapításához. Ennek kimutatására a bíróság több millió forintos költséggel járó további vizsgálatok elvégzését kérte. Ezek finanszírozására, amint azt a bíróság sejthette, a Levegő Munkacsoportnak nem volt lehetősége. 1998-ban az önkormányzati választások előtt az újpesti képviselő-testület - érzékelve a helyi közhangulatot - elutasította az M0-ás káposztásmegyeri csomópontjának megépítését. Erre a csomópontra elsősorban a Dunakeszire tervezett Auchan bevásárlóközpontnak volt szüksége. Csodák csodája, a választások után rögtön megváltozott a képviselők álláspontja, és megadták az engedélyt az építésre. A Káposztásmegyeri Környezetvédők Köre és a Levegő Munkacsoport bírósághoz fordult, mely első végzésével hatályon kívül helyezte az építési engedélyt. Az építtetők egy pillanatra megszeppentek, néhány napig álltak is a munkálatok, de utána még nagyobb erőkkel folytatódtak, mintha Magyarországon bíróság nem is létezne. A csomópont rövidesen elkészült (természetesen közpénzből), az akkori közlekedési miniszter ünnepélyesen átvágta a szalagot. A bírósági eljárás lassan folytatódott, végül 2004-ben (!) megszületett az ítélet, amely elutasította a civil szervezetek keresetét. A szakértői vélemény ugyanis kimondta, hogy egész Budapesten és környékén folyamatosan növekszik a gépjárműforgalom (ami kétségtelenül igaz), és így nem bizonyítható, hogy tényleg a csomópont által gerjesztett forgalom miatt súlyosbodik Káposztásmegyeren a környezetszennyezés... A keresetet megindító lakók időközben elköltöztek, a helyi egyesület vezetőjének például egy dunántúli kisvárosban sikerült megtalálnia a nyugalmát. A dunakeszi Auchannak természetesen egy út is kellett, ami a csomóponttól a bevásárlóközponthoz vezet. Ennek nyomvonala egy törvényileg védett lápon vezetett keresztül. Ezért a természetvédelmi hatóság több ízben elutasította az építési engedély iránti kérelmet. Ám egyszerre csak csoda történt, és a hatóság mégis megadta a hozzájárulását. Az említett civil szervezetek ismét bírósághoz fordultak, az út pedig megépült (szintén jórészt közpénzből). A bíróság első fokon 2004-ben hozta meg az ítéletét: az utat le kell zárni a forgalom elől! A dunakeszi önkormányzat fellebbezett, így az ítélet nem vált jogerőssé. Napjainkban a solymári Auchan építkezése körül történnek csodák. A Levegő Munkacsoport időben bejelentkezett ügyfélként, de csak két és fél hónap késéssel - többszöri rákérdezés után - kapta meg az értesítést a környezetvédelmi hatóságtól, hogy kiadásra került a környezetvédelmi engedély. Ezt azonnal megfellebbezte. Időközben a solymári önkormányzat kiadta az építési engedélyt. A Levegő Munkacsoport felszólította a solymári jegyzőt az építkezés azonnali leállítására, azonban a jegyző válaszra sem méltatta a civil szervezet levelét. A bevásárlóközpont építése töretlenül folyik. Még ennél is nagyobb csoda, hogy pont ebben az időszakban került kiadásra az új 10-es út első szakaszának környezetvédelmi engedélye is - azon szakaszé, amely véletlenül a solymári Auchan bevásárlóközpont mellett halad el. Az öt és fél kilométer hosszú szakasz megépítése 13 milliárd forintjába kerülne az adófizetőknek. A Levegő Munkacsoport bírósághoz fordult, hogy semmisítse meg a környezetvédelmi engedélyt. Következett az újabb csoda: a pilisi térség több polgármestere egy emberként szólalt fel az útszakasz megépítése érdekében, "településeket elkerülő útnak" minősítve azt. Egyáltalán nem zavarta őket az a tény, hogy ez a kétszer kétsávos szakasz semmiféle települést nem kerül el, hiszen a jelenlegi 10-es úttól mindössze 100 méterre (egy hosszabb szakaszon pedig csak 20 méterre) húzódna, egyik végén a kétszer egysávos Bécsi útba, a másik végén pedig Pilisvörösvár szintén kétszer egysávos főutcájába torkollva. Ezek a polgármesterek most nagyszabású félrevezető és lejárató kampányt indítottak a Levegő Munkacsoport ellen. A polgármesterekkel történt többszöri egyeztetés során ugyanis egyértelművé vált, hogy éppen ők ellenzik a településeket valóban elkerülő utak megépítését. Tény az is, hogy a Levegő Munkacsoport és a vele együttműködő civil szervezetek állandóan ezeknek az utaknak a megépítését szorgalmazzák - az Auchan-féle bevásárlósztráda helyett. Nem minden országban vannak ilyen csodák. Csehországból például még az 1990-es évek közepén kiebrudalták az Auchant korrupciós ügyletei miatt.

http://nol.hu/archivum/archiv-362065-176439

https://web.archive.org/web/20100426021552/http://www.nol.hu/archivum/archiv-362065

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-auchan-csodai

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-05-12 00:00:00

Elátkozott fonyódi üzletsor

Több éve hiába egyezkedem a fonyódi önkormányzattal, amely számomra úgy tűnik, jó kapcsolatainak köszönhetően bármilyen törvénysértést elkövethet, de ebből elég volt - így indokolta Kiss Gábor, a pécsi bejegyzésű Vákisz Zrt. egyik tulajdonosa azt, hogy miért fordult az ügyészi nyomozóhivatalhoz a napokban, tíz ügyészt, egy bírót, és a fonyódi rendőrkapitányt feljelentve. Hozzátette: azért nem várt tovább, mert az elmérgesedett helyzetben fenyegetve érzi saját maga és családja biztonságát. Véleménye szerint a feljelentettek tehetők felelőssé azért, hogy az illetékes hatóságok nem léptek fel kellő eréllyel a fonyódi kikötő-beruházás körül kialakult törvénysértő állapotok ellen, tönkretéve ezzel a cégét, és csőd közeli helyzetbe sodorva az önkormányzatot. Az immár ötödik éve tartó viszály tárgya a fonyódi kikötő üzletsora, amelynek megépítésére a fonyódi önkormányzat, valamint a Vákisz Zrt. közös vállalkozást hozott létre 51:49 százalékos arányban, Fonyódi Lakásépítő Kft. (FL) néven. A beruházás a Vákisz finanszírozásával és kivitelezésében kezdődött, de már az építkezés elején vita támadt a felek között a hitelszerződés megkötése körül, aminek kapcsán később korrupcióért börtönbüntetésre ítélték az előző polgármestert. További, máig tartó vita tárgya egy 198 millió forintért számlázott, műszakilag átvett és teljesítés-igazolt munka, ami az önkormányzat álláspontja szerint csak 80 millió forintot ért. A háborúskodás miatt sokáig állt a beruházás, mígnem Fonyód vezetése tavaly úgy döntött: saját erőből fejezi be az építkezést, amihez 695 millió forintos hitelt vett fel, tagi kölcsönként továbbadva azt az építtető közös cégnek, az FL-nek. A Pécsi Ítélőtábla jogerős ítélete alapján törvénysértőnek bizonyult, hogy a kft. a kisebbségi tulajdonos egyetértése nélkül fogadta el a tagi kölcsönt. Kiss Gábor egyebek közt sérelmezi, hogy az önkormányzat a Vákisz képviselőjét harmadik éve nem engedi betekinteni a 49 százalékban tulajdonában lévő FL papírjaiba, könyvelésébe, és ezt a somogyi cégbíróság és a Pécsi Ítélőtábla is rendjén valónak találta. A vállalkozó az üzletsorépítéssel kapcsolatban az elmúlt években 12 ügyben tett feljelentést bűncselekmény gyanújával, jobbára eredmény nélkül. Kivéve az előző polgármester ügyét, akit jogerősen elítéltek korrupció miatt. A kisváros főként a kikötői üzletsor építése kapcsán került nehéz gazdasági helyzetbe. Megoldást jelenthetne a kikötői üzletsor eladása, az értékesítés azonban elakadt a perekkel és perfeljegyzésekkel terhelt ingatlan miatt. Az 1,3 milliárd forintos költségvetésű város hitelállománya jelenleg összesen mintegy 900 millió forint. Ezen felül 120 millió forintnyi kifizetetlen számlájából 40 milliót meghaladó a lejárt tartozása. Miseta István polgármester elmondása szerint a városvezetésnek a kikötői üzletsor ügyének rendezésére tett próbálkozásai azért vallanak rendre kudarcot, mert az FL kisebbségi tulajdonosa - visszaélve a joggal - egy idő óta nem vesz részt a határozatok megszavazásán. Mint kifejtette, reális alapokon nyugvó egyezségre ma is kész az önkormányzat, de a Vákisz képviselője minden lehetőséget megragad, hogy "keresztbe tegyen" Fonyódnak. - Több mint ötezer fonyódi lakost nem lehet zsarolni, tönkretéve egy települést. Kell, hogy legyen ez ellen jogi megoldás! - tette hozzá, jelezve azt, hogy bár több szakemberrel konzultáltak ebben az ügyben, a megoldásra még nem találtak rá. Ami biztos a sok bizonytalansági tényező mellett: a perek folytatódnak. A fonyódi üzletsor 26 boltjából jó néhány még mindig gazdára vár - ezek közé tartozik mindegyik tetőtéri egység.

http://nol.hu/archivum/archiv-413698-224662

https://web.archive.org/web/20170206012402/http://nol.hu/archivum/archiv-413698-224662

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elatkozott-fonyodi-uzletsor

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-08-12 00:00:00

Videoton-ügy: politikusokat is vádolnak

http://nol.hu/archivum/archiv-430629

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/videoton-ugy-politikusokat-is-vadolnak

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2007-01-08 00:00:00

Dagad a szemétbotrány

Fokozott ügyészségi felügyelet és teljes hírzárlat mellett zajlik a nyomozás Bács-Kiskun megyében a jórészt Németországból származó illegális szemét lerakásának ügyében. Eddig a bálás kommunális hulladékból nagy mennyiséget találtak Kiskunmajsán, Tázláron, Kunbaján, Pirtón, Soltvadkerten, Kerekegyházán és Kecskemét mellett. Az ügynek eddig két gyanúsítottja van: a kiskunmajsai volt szovjet laktanyát bérlő helyi vállalkozó és egy Kecskemét melletti tanyát bérlő mezőtúri férfi. Ők – a nyomozók szerint – megsértették a hulladékgazdálkodás rendjét azzal, hogy jelentős mennyiségű szemetet halmoztak fel. A szakértők szerint a bálák közönséges, válogatatlan háztartási hulladékot tartalmaznak, amely nem ártalmas a környezetre, de ekkora mennyiségben nem szabad fedetlenül tárolni. Információink szerint az ügyben több cég is a nyomozók látókörébe került. Ezek egyike a Kunbajai Szinkron 99 Kft. is, amelynek telephelyén szintén találtak a Németországból származó hulladékból. A főképpen kereskedelemmel foglalkozó kft.-nek a cégadatok tanúsága szerint a jelenlegi kunbajai polgármester, Halász István felesége, illetve a férfi gyermekei a tagjai. Halász István neve nem ismeretlen Bács-Kiskun megyében: korábban nyolc éven át, 2002-ig volt Kunbaja polgármestere. Regnálása alatt több büntetőeljárás indult ellene okirat-hamisítás, csempészet, devizabűntett miatt, pénz-, illetve felfüggesztett büntetésre is elítélték. 2003-ban másfél évi börtönt kapott egy nyolc évvel ezelőtti olajügylet miatt: társaival több alkalommal nagy mennyiségű üzemanyagot importált az országba, s azt – fiktív számlák alapján – a valós érték alatt vámkezeltette. Az idén, miután letelt a közügyektől való eltiltása, jogszerűen indulhatott a helyhatósági választáson mint független jelölt: Kunbaján ő lett a polgármester. Halász István érdeklődésünkre elmondta: az ellenfelei közül sokan szeretnének a szemétügyből a személyét támadó politikai tőkét kovácsolni, de semmi köze a felesége cégéhez. Ez a cég valóban importál Németországból hulladékot, de az nem azonos a közönséges kommunális szeméttel. Hozzátette: a vállalkozás csomagolóanyagok hasznosításával foglalkozik, amelyek alapanyagát bizonyos fajta hulladékokban található műanyagokból biztosítják. A kamionok fuvarlevelei szerint a hulladék a németországi Aitrachból származik. Az ottani hulladék-feldolgozó vezetője – mint arról korábban berlini tudósítónk beszámolt – nem tud arról, hogy tőlük bárki is Magyarországra szállítana szemetet. Kiskunmajsa alpolgármestere, Dósai Imre és a háztartási hulladék

http://nol.hu/archivum/archiv-428371-238025

https://web.archive.org/web/20170131012237/http://nol.hu/archivum/archiv-428371-238025

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dagad-a-szemetbotrany

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-12-16 00:00:00

Távozik az NKTH elnöke

Az évi 30-40 milliárdos támogatási keretet kezelő NKTH a magyar államigazgatás egyik legprogresszívabb intézménye lehetett volna, ám a hivatal az innováció felpörgetése mellett - vagy helyett - energiái egy részét folyamatosan a támadások elhárítására fordította. Az elnöki székbe a Svédországból, az Ericsson cég kutatási igazgatói posztjáról átült elnök a hazai kutatásirányítás hagyományaitól és logikájától eltérő támogatási gyakorlatot vezetett be: az innovációs alap szétosztásánál jószerével csak a pályázati kiírások voltak nyilvánosak, de a nyilvánosság ezután már csak a szűkszavú támogatási döntésekkel ismerkedhetett meg, a döntnökök személye és az elbírálás indoklása titokban maradt. Ilyen körülmények között rendre támadható pályázati döntések születtek. Bodát nemcsak a hazai kutatói közösség bírálta rendszeresen, hanem az a nagyvállalati vezetői kör is, amelytől az innovációs alap befizetéseinek nagy része érkezik. A vele szemben megfogalmazott kifogások időnként személyes hangsúlyokat kaptak, szóba került például, hogy nem rendelkezik a posztja betöltéséhez szükséges közigazgatási szakvizsgával, illetve a magyar jogszabályoknak megfelelő PhD tudományos fokozattal. A december 31-től hatályos, közös megegyezéses válást a közlemény nem indokolja, annyit lehet tudni, hogy a hivatalt átmenetileg Vass Ilona elnökhelyettes vezeti majd. (H. M.)

http://nol.hu/archivum/archiv-428415-238065

https://web.archive.org/web/20170211163117/http://nol.hu/archivum/archiv-428415-238065

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tavozik-az-nkth-elnoke

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-12-16 00:00:00

Befolyásos fővárosi emberek

A tegnap főpolgármester-helyettesé megválasztott Hagyó Miklós, mondják, erősen kötődik Leisztinger Tamás milliárdos nagyvállalkozóhoz. Az ellenzék legalábbis így könyveli őt el.

Az azonban szinte bizonyosra vehető, hogy Leisztinger célba vette a fővárost - annak ellenére is, hogy csak nagyon kevesen ismerik őt személyesen, de akik ismerik, azok kulcspozícióban vannak. A legnagyobb vihart most az kavarja, hogy Leisztinger - állítja az ellenzék - aggályos módon fejleszti a Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl térségét. Az üzletember érdekeltségébe tartozó beruházást több tízmilliárd - de akadnak, akik százmilliárd - forint értékűre becsülik, a vízi szórakoztató központot, kulturális létesítményeket, valamint lakó- és irodanegyedet magába foglaló projekt pedig egyike a Budapesten jelenleg zajló öt legnagyobb ingatlanfejlesztésnek. Bár a kormányzati negyed helyszínének megválasztásakor végül nem került a legjobb három közé a Kopaszi-gát környéke, Leisztinger így sem kötött rossz üzletet a XI. kerületi önkormányzattal. Az MSZP-közelinek mondott nagyvállalkozó eközben fővárosi kapcsolatrendszerét is sikerrel építi. A Kopaszi-gáti fejlesztés kapcsán az üzletember közvetett érdekeltségébe tartozó cég azzal a kerülettel üzletel, amelynek vezető politikusai a fővárosban is jelentős befolyással bírnak. Újbuda polgármestere, Molnár Gyula, a párt budapesti elnöke, a frakcióvezetést csak nemrégiben adta át Steiner Pálnak, és továbbra is tagja a városházi frakciónak. Lakos Imre, Újbuda alpolgármestere is fővárosi képviselő, emellett az SZDSZ fővárosi elnöke. - Nem lennék meglepve, ha Leisztinger Tamás - az érdekeltségi körébe tartozó cégeken keresztül - több más budapesti ingatlanfejlesztésben is felbukkanna a jövőben. Különösen azért, mert vélhetően jó rálátással bír majd a főváros ügyeire a pénzügyi és közbeszerzési bizottságon keresztül, amelynek az MSZP-s Tüttő Kata az elnöke - mondta lapunknak Schneller Domonkos XI. kerületi és fővárosi fideszes képviselő. A 26 éves Tüttő Katát - aki a főváros mellett a XII. kerületben is tevékenykedik - nemrégiben a városháza egyik legfajsúlyosabb bizottsága, az összevont pénzügyi és közbeszerzési testület élére választotta meg a Fővárosi Közgyűlés a kormánypárti többség javaslatára. Az ellenzék aggályosnak tartja, hogy a testület élére Leisztinger Tamás élettársa került. Tüttő Kata ezzel kapcsolatban lapunknak azt hangsúlyozta: az üzletember és a főváros között semmilyen szerződéses kapcsolat nincs, az ő elnöki kinevezését élettársa miatt aggályosnak tartó ellenzéki vádakat megalapozatlanoknak és légből kapottaknak tartja, és kikéri magának. Nyomatékosította: őt képviselői esküje vezérli, a bizottság elnökeként pedig mindenkor a főváros érdekeit tartja szem előtt. Kettejük között a párton belül két éve létrehozott, az utóbbi időben azonban magáról ritkán hallató Mozaik-klub, a feltörekvő fiatal szocialista politikusokat tömörítő szervezet lehet a kapcsolódási pont; Hagyó és Tüttő is részt vállalt a Mozaikban. De nemcsak ott dolgoznak együtt; a XII. kerületi pártszervezetben az előbbi elnök, az utóbbi pedig alelnök. A XI. kerületi Fidesz továbbra is többmilliárd forintos vagyonvesztést emleget annak kapcsán, hogy Újbuda MSZP- SZDSZ-MDF-irányítású képviselő-testülete kedden hozzájárult, hogy a Lágymányosi-öböl és a Kopaszi-gát fejlesztésére alapított Öböl XI. Kft.-ben lévő 25 százalékos önkormányzati üzletrészt több mint 1,5 milliárd forintért eladják a kft. társtulajdonosának, egy Leisztinger Tamás közvetett érdekeltségébe tartozó cégnek. A Fidesz-frakció vezetője, Kupper András megerősítette: jogi lépéseket fontolgatnak. Azt is bejelentették, a zárt ülésen hozott határozattal kapcsolatban kikérik a közigazgatási hivatal véleményét, mivel szerintük a nyilvánosság kizárását semmi sem indokolta, ráadásul ezzel a lehetőséggel a koalíciós többség már eddig is túl sokszor élt. (K. A. I.)

http://nol.hu/archivum/archiv-428219-237894

https://web.archive.org/web/20081212211312/http://nol.hu/archivum/archiv-428219

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/befolyasos-fovarosi-emberek

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-12-15 00:00:00

Törvénysértő célprémium Kaposvár vezetőinek?

http://nol.hu/archivum/archiv-417608

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/torvenyserto-celpremium-kaposvar-vezetoinek

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-09-18 00:00:00

Dunaferr-ügyben Varga Tamást felmentették

A "vállalkozó Varga" ellen az elmúlt években több eljárás is indult különféle gazdasági bűncselekmények gyanújával. Először 1998-ban emelt vádat ellene az V-VIII-XIII. kerületi ügyészség, egy söröző felújításával összefüggésben csalásért és okirat-hamisításért. A címlapokra akkor került, amikor kiderült, hogy a 90-es évek elején felvásárolta a hazatelepülő magyarok azon jogát, hogy vámmentesen hozhatnak haza egy-egy személygépkocsit. A hatóságok szerint ehhez nem volt joga. Vargát luxusautók csempészéséért a Pest Megyei Bíróság távollétében két év hat hónapi szabadságvesztésre ítélte. Az utolsó, minden korábbinál nagyobb kárértékű ügy, amelynek Varga Tamás a vádhatóság szerint kulcsszereplője volt, egy szövevényes céghálózat felhasználásával elkövetett áfacsalás, amely állítólag mintegy hárommilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek. Társaival különféle nagyberuházásokat, stadionépítést és kastélyrekonstrukciót vállaltak, majd fiktív számlák felhasználásával ténylegesen el sem végzett munkák után is visszaigényelték a forgalmi adót. Azokat a cégeket, amelyeknek a jog szerint be kellett volna fizetniük az áfát, s amelyeket alvállalkozókként foglalkoztattak, fantomizálták. E két nagy port kavart ügy között szinte feledésbe merült a Dunaferr-részvényekkel kapcsolatos visszaélés, amelyben Várgát korábban egyszer már két és fél évre ítélték. A perújítást követően az új eljárás lefolytatására kijelölt Nógrád Megyei Bíróság úgy ítélte meg, hogy a Varga ellen emelt vád mégsem volt kellően megalapozott. Igaz, a megismételt eljárásban már az ügyészség is "bizonyítékok hiánya miatti" felmentést indítványozott.

http://nol.hu/archivum/archiv-428283-237954

https://web.archive.org/web/20170211163144/http://nol.hu/archivum/archiv-428283-237954

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dunaferr-ugyben-varga-tamast-felmentettek

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-12-15 00:00:00

Hivatalos vesevizsgálat: negatív

http://w3.nsz.prim.hu/cikk/413425/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hivatalos-vesevizsgalat-negativ

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-08-10 00:00:00

Panama-öböl Lágymányoson?

Végképp "Öböl-panamába" torkollhat a Kopaszi-gát több tízmilliárdos ingatlanfejlesztése, ha a XI. kerületi önkormányzat áron alul átjátssza tulajdonrészét az MSZP-közeli Leisztenger Tamás vállalkozónak – állítja a helyi Fidesz. Molnár Gyula szocialista polgármester cáfolja a vádakat, mivel azonban zárt testületi ülésen döntenek üzletérszük eladásáról, egyelőre nem kommentálja a felvetéseket.

Végképp "Öböl-panamába" torkollhat a Kopaszi-gát több tízmilliárdos ingatlanfejlesztése, ha a XI. kerületi önkormányzat áron alul átjátssza tulajdonrészét az MSZP-közeli Leisztenger Tamás vállalkozónak – állítja a helyi Fidesz. Molnár Gyula szocialista polgármester cáfolja a vádakat, mivel azonban zárt testületi ülésen döntenek üzletérszük eladásáról, egyelőre nem kommentálja a felvetéseket. Továbbra is "Öböl-panamát" gyanít a XI. kerületi Fidesz-frakció a Kopaszi-gáton zajló ingatlanfejlesztés legújabb fordulója nyomán, állításuk szerint ugyanis a szocialista vezetésű önkormányzat, illetve Molnár Gyula polgármester lényegében fillérekért adná el a beruházó Öböl XI. Kft.-ben lévő üzletrészét az MSZP-hez közeli Leisztinger Tamás vállalkozónak, a cég többségi társtulajdonosának. A fiatal demokraták ezt arra alapozzák – mondta el a Népszabadságnak Kupper András, a helyi Fidesz-frakció, a párt budapesti vezetője –, hogy az eladásra vonatkozó javaslatát Molnár Gyula a képviselő-testület december 12-ei zárt ülésére úgy terjesztette be, hogy az erről szóló híreszteléseket, spekulációkat korábban határozottan tagadta. A tervezett értékesítés csakis Leisztingernek kedvezne - állítja Kupper -, hiszen a területen lakó- és irodaházak is épülnek a jövőben, az igazi hasznot és bevételt pedig ezek hozzák majd a tulajdonos(ok)nak. A Fidesz megdöbbenéssel tapasztalta Molnár Gyula előterjesztését, amely szerint az üzletrészt a 2003 végén megállapított, már akkor mesterségesen alacsony árnál alig többért adnák el Leisztingernek. A döntés jelentős vagyoni hátrányt okozna a kerületnek, éppen ezért felkérik a polgármestert a közvagyon megóvására, javaslata visszavonására. A legjobb döntés az önkormányzati tulajdonrész megtartása lenne, de ha már az eladás mellett voksolnak, akkor azzal meg kellene várni a fejlesztések végét, hiszen az ingatlan értéke akkor lesz a legnagyobb. Az ellenzéki párt az esetleges jogi lépésekről, azaz a közigazgatási hivatali felülvizsgálatról, ügyészségi vagy bírósági beadványról a keddi szavazás ismeretében dönt. Mint arról már beszámoltunk, Budapest egyik leglerobbantabb egykori rozsdaövezetének, a Lágymányosi-öböl és a hozzátartozó Kopaszi-gát fejlesztését három éve határozta el Újbuda. A területre - két részben - vízi szórakoztatóközpontot, éttermeket, kulturális létesítményeket, lakó- és irodanegyedet álmodtak meg. A kivitelezésre a kerület Leisztinger Tamással közösen megalapította az Öböl Kft.-t, melybe kisebbségi tulajdonosként beapportálta a területen fekvő önkormányzati ingatlanokat – a Fidesz szerint jóval áron alul. Ezért a napvilágot látott terveket már akkor hevesen bírálta az ellenzéki párt, nemtetszésének azóta is többször hangot adott. Ma is állítják, fejlesztés helyett valójában milliárdos vagyonvesztésről van szó. Már csak azért is, mert a XI. kerület egyik legértékesebb részének nyílt pályázati úton történő hasznosítása vált megkerülhetővé az áron aluli önkormányzati apportálással, Leisztinger pedig az évek során tovább növelte üzletrészét. Időközben megtörtént a telekegyesítés, elfogadták a rendezési tervet, melyek sokszorosára növelték az ingatlan értékét. Kupper András emlékeztetett arra, Molnár Gyula a tavaly októberi testületi ülésen tett ígéretet a tartós önkormányzati tulajdonrész megmaradására, mivel csak így biztosítható, hogy a projekt hasznából a kerület is részesüljön. Molnár Gyula szocialista polgármester érdeklődésünkre most is cáfolta a vádakat. Elmondta, javaslatát zárt testületi ülésen tárgyalják, hasonlóan minden más (például lakáseladás) gazdasági kérdéshez, ha az önkormányzat érdekei ezt úgy kívánják. Ezért egyelőre nem kommentálja a Fidesz felvetéseit. Azt azonban elmondta, a zárt tárgyalásra a törvény ad lehetőséget, szó sincs tehát arról, hogy az Öböl Kft. úgymond ingatlanspekulációja indokolná a titkolódzást. A testületi vita és szavazás után azonban a döntést, s annak magyarázatát is nyilvánosság elé tárják. A Kopaszi-gát és környékének látványterve

http://nol.hu/archivum/archiv-427705-237459

https://web.archive.org/web/20110922005254/http://nol.hu/archivum/archiv-427705

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/panama-obol-lagymanyoson

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-12-11 00:00:00

Jogsértések egy kaposvári gyermekotthonban

http://nol.hu/archivum/archiv-416678

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogsertesek-egy-kaposvari-gyermekotthonban

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-09-09 00:00:00

Baktalórántháza: fellebbezés súlyosbításért

Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, Vida Károly volt baktalórántházi polgármestert, jelenlegi főállású alpolgármestert hatévi letöltendő börtönbüntetésre, Nagy Lajos volt jegyzőt - Baktalórántháza város jelenlegi polgármesterét - pedig ötévi letöltendő börtönre ítélte nem jogerősen a Nyíregyházi Városi Bíróság. Vida Károly elsőrendű vádlottat és Nagy Lajos másodrendű vádlottat különösen nagy értékre elkövetett sikkasztásban, magánokirat-hamisításban, jogosulatlan gazdasági előnyszerzésben és hamis tanúzásra való felbujtásban találta bűnösnek a bíróság, ezenkívül Vida Károlyt bűnösnek mondták ki zsarolásban is. A két fővádlottal szemben a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el, s kötelezte őket arra, hogy hetente egyszer jelentkezzenek a rendőrségen. Az ügynek további tíz vádlottja is van, őket a bíróság két év próbaidőre bocsátotta. Az ügyészségi sajtóreferens elmondta: a városi ügyészség az ügy első-, másod-, harmad- és negyedrendű vádlottja esetében jelentett be fellebbezést súlyosbításért, a többi nyolc vádlott esetében első fokon kiszabott büntetést az ügyészség tudomásul vette. A vádirat szerint a település költségvetéséből több mint 100 millió forintot egy magánalapítvány számlájára utaltak át, és éveken át nem fizették ki a közmunkások teljes munkabérét. Debreceni tudósítónktól

http://nol.hu/archivum/archiv-426422-236345

https://web.archive.org/web/20110514002126/http://nol.hu/archivum/archiv-426422

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/baktaloranthaza-fellebbezes-sulyosbitasert

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-12-01 00:00:00

Följelentik Botkát, ha nem jelent föl?

Újabb szegedi önkormányzati cégeknél fedezett fel törvénysértéseket - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Csapó Balázs, a szegedi önkormányzat lakossági érdekvédelmi megbízottja. Csapó felszólította Botka László polgármestert, hogy tegyen feljelentést az általa vélelmezett bűncselekmények miatt. Csapó korábban maga tett feljelentést az önkormányzati tulajdonú Testamentum Temetkezési Kft.-nél tapasztalt hiányosságok miatt. A Szegedi Városi Ügyészség első fokon elutasította a nyomozást, Csapó fellebbezésére és az iratok kiegészítése után azonban a Csongrád Megyei Főügyészség elrendelte azt. A lakossági képviselő - aki az elmúlt két évben köztisztviselői státusban, Botka László polgármester kinevezése alapján, annak személyes meghatalmazásával vizsgálódott összesen hét önkormányzati cégnél - ezúttal a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. és a Városkép Kft. gazdálkodásában talált törvénytelenségekre hívta fel a figyelmet, mondván: e cégeknél sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés és számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanúja merül fel. Mivel a sajtótájékoztató előtt elterjedt, hogy Csapó feljelenti a polgármestert bűnpártolásért, meglepetésként érte az újságírókat, hogy ennek bejelentése elmaradt. Kérdésünkre, hogy erre miért nem került sor, Csapó Balázs azt válaszolta: lehetőséget ad a polgármesternek, hogy a neki átadott iratok alapján, hivatalból megtegye feljelentését. A városvezetőség nevében Solymos László alpolgármester nem kívánt reagálni az elhangzottakra, hanem csak annyit mondott: Csapó Balázs a választási kampány időszakát a korábbi években is vádaskodásokra és följelentésekre használta fel.

http://nol.hu/archivum/archiv-415787-226601

https://web.archive.org/web/20170202115006/http://nol.hu/archivum/archiv-415787-226601

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/foljelentik-botkat-ha-nem-jelent-fol-1

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-09-01 00:00:00

Kulcsár Attila újabb ügyei

http://w3.nsz.prim.hu/cikk/415170/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-attila-ujabb-ugyei

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-08-26 00:00:00

Sikkasztás, magánokirat-hamisítás, zsarolás

Vida Károly elsőrendű vádlottat és Nagy Lajos másodrendű vádlottat különösen nagy értékre elkövetett sikkasztásban, magánokirat-hamisításban, jogosulatlan gazdasági előnyszerzésben és hamis tanúzásra való felbujtásban találta bűnösnek a bíróság. Ezenkívül Vida Károlyt bűnösnek mondták ki zsarolásban is. A két fővádlottal szemben a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el, eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától, s kötelezte őket arra, hogy hetente egyszer jelentkezzenek a rendőrségen. Az ügynek további tíz vádlottja is van, őket a bíróság két év próbaidőre bocsátotta. A bíróság három különböző cselekményben hozott ítéletet. Az első ügyben abban találták bűnösnek Vida Károlyt és Nagy Lajost, hogy egy - korábban Nagy Lajos által létrehozott - alapítvány számlájára vezettettek át az önkormányzat számlájáról 117 millió forint összegű értékpapírt. Tették ezt annak érdekében, hogy az alapítvány szerezhesse meg a helyi Degenfeld-kastély hasznosítási jogát. A bíróság az indoklásban úgy fogalmazott: valótlan tartalmú dokumentumokkal 2002. október végén átjátszották az önkormányzati vagyontömeget az alapítványhoz, ráadásul Vida Károly még polgármesterként járt el az ügyben, holott a polgármesteri megbízatása október 20-án már megszűnt. A másik cselekmény az volt, amikor a polgármester felbujtására a hivatal dolgozói éveken át nem fizették ki a közmunkások teljes havi bérét, hanem kétezer forinttól 14 ezer forintig terjedő összegeket vontak le tőlük minden hónapban indokolatlanul, majd az így szerzett, összesen mintegy 16 millió forint felhasználásáról a polgármester döntött. A bíróság 650 tanút hallgatott meg ebben az ügyben, amellyel kapcsolatban Gunyecz Zoltán bíró azt mondta: súlyosbítja a visszaélést, hogy olyan emberekkel szemben követték el, akik nyomorúságos körülmények között, kevés pénzből élnek. A harmadik eset a Fundamenta lakáskasszával kapcsolatos bűncselekmény volt, amelynek lényege: az önkormányzat több száz helyi lakos nevében és tudta nélkül, hamis papírokkal lakástakarékossági szerződést kötött a lakásalappal, majd megigényelte az ezután járó állami támogatást. Az ítélet szerint az önkormányzat több mint ötmillió forint állami támogatást igényelt jogtalanul. Az ítélet két és fél óráig tartó indoklása után a vádlottak három nap gondolkodási időt kértek arra, hogy fellebbeznek-e, vagy tudomásul veszik az ítéletet. Kérdésünkre, miszerint lemond-e a tisztségéről, Nagy Lajos - aki a Baktalórántházi Választási Szövetség színeiben lett polgármester - azt válaszolta: nem mond le. Megkérdeztük tőle azt is, hogy lemond-e a Fidesz választókerületi elnöki posztjáról, mire Nagy Lajos azt mondta: már nem ő a választókerületi elnök.

http://nol.hu/archivum/archiv-425908-235873

https://web.archive.org/web/20170209193638/http://nol.hu/archivum/archiv-425908-235873

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sikkasztas-maganokirat-hamisitas-zsarolas

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-11-28 00:00:00