Datasets:

K-Monitor

/

kmdb_base

like 0

Follow

K-Monitor Egyesület 2

SoKo-ügy: gyanúsított egy magyar állami hivatalnok?

2006.01.05. 09:40 Immár Budapesten is nyomoznak a hatóságok a Németországban 2004 áprilisa óta zajló SoKo-akciók keretében. Az egyik napilap értesülése szerint a Budai Központi Kerületi Bíróság előzetes letartóztatásba helyezte a gazdasági tárca egyik háttérintézménye volt munkatársát. December 8-án a Budai Központi Kerületi Bíróság „fontosabb ügyben intézkedésre jogosult hivatalos személy által folytatólagosan elkövetett vesztegetés„ gyanújával előzetes letartóztatásba helyezte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyik háttérintézménye, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal egyik volt munkatársát – értesült a Népszabadság. A gyanúsított állítólag szeptember óta nem dolgozik a hivatalban, de a gyanú szerint az elmúlt öt évben tíz- és harmincezer forint közötti összegekért, valamint kisebb-nagyobb értékű ajándéktárgyakért adott ki kontingentált munkavállaláshoz szükséges igazolásokat vállalkozásoknak. A lap forrásai nem kívántak részleteket elárulni arról, hogy a gyanúsított valótlan tartalmú igazolásokat állított-e ki kenőpénz fejében, vagy „csak” az ügyintézés gyorsításáért fogadott el törvénytelen juttatásokat. A német sajtó már tavaly decemberben megszellőztette, hogy „Németország egyik legnagyobb gazdasági bűnügyében magyar kormányhivatalnokokat vesztegettek meg„. A szóban forgó gazdasági bűnügyek – amelyeknek keretében 1500 magyar munkást csempésztek olcsó munkaerőként Németországba, majd illegálisan foglalkoztatták őket a hús- és a fémfeldolgozó iparban – a 2004. április 27-én megindított SoKo-Pannonia és az egy évvel későbbi SoKo-Pannonia-akciók során kerültek napvilágra. Ezekben több mint ötven magyar cég ellen indítottak eljárást a német hatóságok azzal a váddal, hogy nem feleltek meg a munkavállalók kiküldetéses foglalkoztatásáról 1989-ben megkötött államközi egyezménynek. A vád szerint a munkásokat kiküldő cégek Magyarországon nincsenek bejegyezve, vagy ha mégis, semmiféle gazdasági tevékenységet nem folytatnak, csak munkaerő-közvetítést végeznek, s alkalmazottaik Németországban semmiféle biztosítással nem rendelkeznek. E vádakat az érintett cégek és – kissé megkésve ugyan–, de a kormányszervek is cáfolták. Németországban az elmúlt két évben meggyanúsított cégvezetők közül többekkel szemben időközben megszüntették az eljárást, korábban zárolt bankszámláikat felszabadították, lefoglalt értékeiket pedig visszaadták. Az akció keretében a SoKo-kommandók jogsegélyegyezmény keretében Magyarországon is nyomoztak. A Legfőbb Ügyészség utasítására a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársainak közreműködésével a Németországban eljárás alá vont cégek többségénél házkutatást tartottak, számítógépeiket és irataikat lefoglalták. Információk szerint a német jogsegély teljesítésére elrendelt magyarországi nyomozás eredményeként derült fény a GKM háttérintézményében vélelmezett korrupcióra is. Az ügyben még az NNI kezdte meg a nyomozást, az iratok azonban ma már a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalban (KÜNYH) vannak. December közepén az érintett hatóságok még egybehangzóan tagadták, hogy Magyarországon korrupció gyanújával eljárás folyna a németországi SoKo-ügyekkel összefüggésben. A lap érdeklődésére az ügyészség ma már az eljárás és egy gyanúsított letartóztatásának tényét megerősítette ugyan, de nyomozás érdekeire hivatkozva nem árulták el, hogy vannak-e további gyanúsítottak. Azt az értesülést nem erősítették meg, hogy a több cégvezető is idézést kapott azok közül, akik a letartóztatott ügyintéző ügyfelei voltak. Tóth Boldizsár, a németországi munkaügyi razziák magyar kárvallottjait tömörítő SoKo Munkacsoport vezetője a lap munkatársától értesült az engedélyezési hivatal egykori beosztottjának letartóztatásáról. Azt mondta: aki törvénytelen eszközökkel szerzett kontingest cége számára, viselnie kell annak következményeit. A Németországban törvényesen, az államköri egyezményben foglaltaknak megfelelően működő cégek azonban továbbra is joggal várják a magyar kormány segítségét jogaik érvényesítésében és érdekeik védelmében. A GKM háttérintézményében azt mondták: nem tudnak arról, hogy volt munkatársukat korrupció gyanújával letartóztatták – olvasható a Népszabadságban.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/soko-ugy-gyanusitott-egy-magyar-allami-hivatalnok

https://web.archive.org/web/20240131083351/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/soko-ugy-gyanusitott-egy-magyar-allami-hivatalnok

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/soko-ugy-gyanusitott-egy-magyar-allami-hivatalnok

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-05 00:00:00

Újabb demonstrációt tarthatnak a pétfürdői Nitrogénművek Rt. előtt

2006.01.04. 17:07 Újabb demonstrációt fontolgat a pétfürdői Nitrogénművek Rt. elé a Liga szakszervezeti konföderáció a „magyar gazdaság egyik legcsúfosabb esete” miatt. A vállalat jóléti ingatlanjainak eladása miatti tiltakozásért kirúgott üzemi tanácsi (üt) tagok az elsőfokú bírósági döntés ellenére sem kapták vissza munkájukat. Újabb demonstrációt fontolgat a pétfürdői Nitrogénművek Rt. elé a Liga szakszervezeti konföderáció a „magyar gazdaság egyik legcsúfosabb esete” miatt – közölte Gaskó István, a szervezet elnöke. Ismert, üzleti titok megsértése címen tavaly agusztusban rendkívüli felmondással elbocsájtották az üzemi tanács (üt) négy tagját, mivel a testület bírósághoz fordult a vállalat jóléti intézményeinek eladása miatt. Ehhez ugyanis, mint a Legfelsőbb Bíróság döntéséből kiderült, az üt egyetértésére lett volna szükség. A munkaügyi bíróság elsőfokú ítéletében megállapította a rendkívüli elbocsájtások jogszerűtlenségét, és elrendelte az érintettek eredeti munkakörben való további foglalkoztatását sőt, kiegészítő ítéletében elrendelte az elsőfokú ítélet előzetes végrehajtását. A négy üt-tagot mégis csak addig engedték be a gyárba, hogy átvegyenek egy dokumentumot, mely szerint munkaviszonyukat visszaállítják, de mivel eredeti munkakörüket azóta már betöltötték, nem tudják őket tovább foglalkoztatni. Ez azt jelenti, hogy mivel a cég munkavégzésre nem tart igényt, csak alapbért fizet, ami a munkával elérhető fizetés fele. A négy üt-tag bírósági végrehajtást kezdeményez a társaság ellen. Falussy Sándor, az egyik érintett, hangsúlyozta: a bíróság kiegészítő ítéletével azért rendelte el már az elsőfokú, tehát még nem jogerős döntés végrehajtását, mert nyilvánvaló volt a munkaadó erőfölénye, a tisztségviselők kiszolgáltatott helyzete. A másodfokú jogerős döntést becslésük szerint februárban vagy márciusban hozhatja meg az eljáró bíróság, a munkaadó viszont addig is mindent megtesz, hogy a számára előírt előzetes végrehajtást akadályozza. Ezért ismét a bírósághoz fordulnak, végrehajtó kirendelését kérik – közölte Falussy Sándor. Szerinte esetük jól mutatja a munkáltatók, a tőke erőfölényét a munkavállalókkal szemben, hiszen már elbocsájtásukkor számos szakmai szervezet mellett a Fidesz és az MSZP is tiltakozott.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/ujabb-demonstraciot-tarthatnak-a-petfurdoi-nitrogenmuvek-rt-elott

https://web.archive.org/web/20231218123311/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/ujabb-demonstraciot-tarthatnak-a-petfurdoi-nitrogenmuvek-rt-elott

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-demonstraciot-tarthatnak-a-petfurdoi-nitrogenmuvek-rt-elott

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-04 00:00:00

Fedőpályázat kétmilliárd forintra

Az influenza A-vírus elleni védekezésre kiírt, kétmilliárd forintos villámpályázat azért felületes, mert szakmai berkekben mindenki tudta, miről is van szó – derült ki Boda Miklós szavaiból.

2006.01.03. 12:16 Az influenza A-vírus elleni védekezésre kiírt, kétmilliárd forintos villámpályázat azért felületes, mert szakmai berkekben mindenki tudta, miről is van szó – derült ki Boda Miklós szavaiból. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnöke – bár a kiírásból ez nem derül ki – madárinfluenzáról beszél. Ez azért érdekes, mert a kormány korábban kereste a módját, miképpen tudja támogatni a madárinfluenza elleni vakcina kizárólagos gyártóját, az Omninvest Kft.-t. Még nincs döntés a december 19-én kiírt pályázat győzteséről – közölte Boda Miklós, akit Svédországban értünk utol. Az NKTH elnöke nem tudott felvilágosítást adni arról, hogy mikorra várható eredmény. Közölte, azt sem tudja, kik alkotják az elbíráló testületet. Kiderült, a grémium felállítására Rácz Jenő egészségügyi miniszter kapott felhatalmazást a kormánytól. Szerettük volna megtudni, hogy a bizottság megalakult-e már, ám az egészségügyi tárca csak mára ígért választ. A pályázat pongyolaságára vonatkozó kérdésünkre Boda kijelentette, pandémiáról beszél az egész világ. – Mindenki számára világos, miről van szó. Magyarország jelentős eredményeket ért el a madárinfluenza elleni oltóanyag kutatása és fejlesztése területén. Azon felvetésünkre, hogy a pályázat az influenza A-vírus okozta pandémia elleni védekezéskutatás fejlesztésére szólt, elmondta: ez annak az egyik alága. – Nem akartuk behatárolni magunkat – tette hozzá. A Népszabadság korábban arról számolt be, hogy a kormány keresi annak a lehetőségét, miként adhat kétmilliárd forintos támogatást, illetve további kétmilliárdnyi kedvezményes hitelt a madárinfluenza elleni oltóanyag kizárólagos gyártójának. A gyártó, az Omninvest Kft. egy olyan társaság, amely 90 százalékban egy ciprusi off-shore cég tulajdonában van. Az uniós szabályok ugyanis tiltják, hogy az állam versenyeztetés nélkül ekkora közvetlen támogatást adjon magáncégnek. Mueller Ottmár, a Védőoltásgyártók Egyesületének elnöke elmondta: a pályázati kiírás mindenképpen megtévesztő, s a legkevésbé sem tekinthető transzparensnek. Hozzátette, amennyiben az influenza A típusáról beszélünk, beleértjük annak összes alosztályát, vírustörzsét, alvariánsait. – A pályázati felhívás szövegébe legalább zárójelesen beleírhatták volna a madárinfluenza szót, hogy a valóban szakmabeliek számára is egyértelmű legyen, mire pályáznak. Ami a madárinfluenzát és a hazai oltóanyagot illeti, tudni kell, hogy itt semmiféle új technológiáról nincsen szó, az Omninvest megkapta ugyan a vírustörzset, s kifejlesztett egy terméket. Tegyük hozzá: jelen pillanatban Magyarországon nincs ilyen termék, a madárinfluenza elleni oltóanyag még forgalombahozatali engedéllyel sem rendelkezik – fogalmazott Mueller Ottmár. Megjegyezte, itt nem azzal van a baj, hogy a kormány intézkedéseket próbál foganatosítani egy esetleges madárinfluenza elleni pandémia esetére, a probléma az, ahogyan ez a magyar gyakorlatban megvalósulni látszik.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/fedopalyazat-ketmilliard-forintra

https://web.archive.org/web/20231212065810/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/fedopalyazat-ketmilliard-forintra

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fedopalyazat-ketmilliard-forintra

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-03 00:00:00

Fittelina-ügy: Deutsch panasszal fordul a Legfőbb Ügyészséghez

2006.01.03. 18:09 A Fővárosi Főügyészség elutasította a Gyurcsány Ferenchez kötődő Fittelina Kft-vel kapcsolatos feljelentést, a fideszes Deutsch Tamás emiatt panasszal fordul a Legfőbb Ügyészséghez. Deutsch Tamás 2005. november 1-jén a Budapest II. Szemlőhegy utca 42. szám alatti lakóingatlanon a Fittelina Kft. által végzett beruházások tárgyában, valamint a Budapest, V. Szalay utca 4. szám alatti földszinti ingatlanokkal kapcsolatos különböző ügyletek kapcsán két bejelentéssel fordult a Legfőbb Ügyészséghez. A Legfőbb Ügyészség a bejelentéseket feljelentésként értékelte, és azokat a további szükséges intézkedések megtétele végett a Fővárosi Ügyészséghez küldte meg. A Fővárosi Főügyészség a Fittelina Kft.-vel kapcsolatos ügyben a feljelentést elutasította. Deutsch Tamás ezért a határozatban megjelölt jogorvoslati határidőn belül az elutasítás miatt panasszal fordul a Legfőbb Ügyészséghez.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/fittelina-ugy-deutsch-panasszal-fordul-a-legfobb-ugyeszseghez

https://web.archive.org/web/20231109194512/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/fittelina-ugy-deutsch-panasszal-fordul-a-legfobb-ugyeszseghez

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fittelina-ugy-deutsch-panasszal-fordul-a-legfobb-ugyeszseghez

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-03 00:00:00

702 milliós bírságot osztott ki a GVH

2006.01.03. 13:43 Összesen 702 millió Ft bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal, mivel megállapította, hogy a gázszigetelésű, nagyfeszültségű elektromos kapcsolóberendezések piacán az Alstom, a Siemens, a VA Tech és az Areva cégcsoportok eljárás alá vont vállalkozásai piacfelosztó kartellt alakítottak, súlyosan megsértve ezzel a versenytörvényt – áll a GVH közleményében. A GVH vizsgálata felderítette, hogy a vizsgált 1991–2004 közötti időszakban legalább 13 magyarországi projekt került egyeztetés céljából a kartellben résztvevők elé. Az ELMŰ által 2002-ben kiírt Városliget-, illetve a 2003-ban kiírt Budaközép-projektek esetében a GVH bizonyítani tudta azt, hogy azok ténylegesen felosztásra is kerültek a kartelltagok között. A Versenytanács az Alstomra 440 millió, a Siemensre 80 millió, a VA Techre 159 millió és az Areva 23 millió bírságot szabott ki.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/702-millios-birsagot-osztott-ki-a-gvh

https://web.archive.org/web/20240126200013/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/702-millios-birsagot-osztott-ki-a-gvh

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/702-millios-birsagot-osztott-ki-a-gvh

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-03 00:00:00

Ragadós példa – Most Baráth Etele hirdet közpénzen

Kovács Zita 2005.12.30. 09:36 Ezúttal Baráth Etele hirdetése jelent meg több napilapban Magyarország célba ér címmel. Néhány héttel ezelőtt Kóka János 48 millió forintért tett közzé politikai hirdetést a magyar sajtóban. A kormány összességében csaknem négymilliárd forintot költött az adófizetők pénzéből ebben az évben önreklámra. Újabb kormányzati önreklám jelent meg a magyar sajtóban. Ezúttal Baráth Etele politikai hirdetése jelent meg több napilapban, Magyarország célba ér címmel. Az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter többek között a Nemzeti Fejlesztési Terv eredményeit méltatja, tudatva: eddig 12 ezren nyertek a pályázatokon. Mint írja, bebizonyítottuk: képesek vagyunk élni a tagság nyújtotta lehetőségekkel. Majd jövőbeni, 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési forrásokra hivatkozva kiemeli: dobogós helyezést értünk el az uniós támogatások terén. A Magyar Nemzet Online szerette volna megtudni, mennyit költött a kormány a magyar előfizetők pénzéből az újabb önreklámra, a miniszter titkárságán azonban közölték: az illetékesek szabadságon vannak, így nem tudnak válaszolni kérdésünkre. (Érdekes, hogy amikor a hirdetést feladták, nem voltak szabadságon – a szerk.) A napokban arról írtunk, hogy a két ünnep közötti szabadságolásokat a minisztériumok úgy szervezték meg, hogy az osztályokon mindennap dolgozzon egy felelős döntéshozó és egy ügyintéző. Ez elvben azt jelentené, hogy ugyanúgy fordulhatunk a tárcákhoz ügyeinkkel, mint év közben. Néhány héttel ezelőtt Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter tett közzé politikai hirdetést több magyar napilapban. Az akkori kampány összesen 48 millió forintba került. Kóka az ország vonzóképességét többek között azzal kívánta bizonyítani, hogy a dél-koreai gumigyár, a Hankook Magyarország mellett döntött. A gazdasági miniszter a hirdetésben a Financial Times egyik cikkéből is idézett, amely szerint a magyarok ma jobban élnek, mint valaha. Később kiderült: a Gazdasági Minisztérium 20 millió forintot fizetett a brit gazdasági napilapnak hirdetésekre, amelyek a Magyarországról szóló mellékletében jelentek meg. A Magyar Nemzet információi szerint a minisztériumok közül a gazdasági költött ebben az évben a legtöbbet hirdetésre, októberig több mint félmilliárdot (525,613 milliót). Kóka János erőfeszítései azonban a nemzetközi hitelminősítő intézetek vagy az Európai Unió értékeléseiben nem köszönnek vissza. A Gyurcsány-kormány összességében csaknem négymilliárd forintot költött az adófizetők pénzéből ebben az évben önreklámra.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/ragados-pelda-most-barath-etele-hirdet-kozpenzen-2

https://web.archive.org/web/20240129200639/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/ragados-pelda-most-barath-etele-hirdet-kozpenzen-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ragados-pelda-a-most-barath-etele-hirdet-kozpenzen

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-12-30 00:00:00

Kétmilliárd „pandémiára”

Kétnapos határidővel kétmilliárd forint elnyerésére írt ki pályázatot a kormány által létrehozott, az oktatási miniszter által felügyelt Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH).

2005.12.30. 10:17 Kétnapos határidővel kétmilliárd forint elnyerésére írt ki pályázatot a kormány által létrehozott, az oktatási miniszter által felügyelt Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH). A pályázónak az influenza A vírus okozta pandémia elleni védekezés K+F feladatait kell két nap alatt papírra vetnie, és ha ez elnyeri a pályázat bírálóinak tetszését, akkor kétmilliárd forint állami támogatásból fejtheti ki tudományos tevékenységét. Csakhogy a lapunk által megkérdezett szakértő azt állítja: az influenza A vírusa nem fenyeget világjárvánnyal (pandémiával), de ha fenyegetne is, a gyógyszergyárak kifejlesztett és bevált oltóanyaggal rendelkeznek e vírus ellen. Felmerül a kérdés: miféle kutatási és fejlesztési (K+F) feladatokra akar elkölteni a kormány kétmilliárd forintot? Az NKTH felügyelete alatt működő Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) 2005. december 19-én hirdette meg a pályázatot 2005. december 21-i benyújtási határidővel. A kétmilliárd forintos támogatást egy pályázó viheti el – derül ki a felhívás szövegéből. A kérdéses pályázatot az Asbóth Oszkár húzóágazati innovációs program keretében írta ki Az influenza A vírus okozta pandémia elleni védekezés K+F feladatai témakörében a NKTH nevében a KPI. A kétmilliárd forintot a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére biztosítják. A pályázatban foglaltak szerint támogatható tevékenységek egyebek mellett a nagyprojekt megvalósításához szükséges infrastrukturális, személyi és tárgyi feltételek megteremtése; alkalmazott kutatás; kísérleti fejlesztés; technológiatranszfer; K+F és innovációs szolgáltatások igénybevétele; szellemi tulajdonvédelem (szabadalom, használati minta, védjegy és mintaoltalmi bejelentés); valamint a K+F projekt hasznosítását szolgáló beruházás megvalósítása. A nyilvános pályázat alapján felmerülő kérdéseinkre szerettünk volna választ kapni először a KPI illetékeseitől. A KPI főigazgatói titkárságán azt mondták, kapcsolják a projektkoordinátort, akinek feladatkörébe tartozik a szóban forgó Asbóth Oszkár húzóágazati innovációs program is. Csakhogy a kapcsolt Sós Zoltán projektkoordinátor kijelentette: ő nem fog mondani semmit. Egy belső szabályzatra hivatkozott, amely szerint nem áll módjában „kifelé” nyilatkozni. Ezt csak az arra illetékes személy teheti meg – fűzte hozzá –, aki „szerinte a főigazgató lehet”. Majd elköszönt, és bontotta a vonalat. A KPI főigazgatóját, Modla Ferencet megpróbáltuk ismét felhívni, de a titkárságán tegnap nem vették el a telefont. Ezután a KPI telefonközpontosa az ügyfélszolgálatot kapcsolta, ahol egy munkatárs úgy tájékoztatott: a kiírás és a beadás határideje valóban nem tévedés, s jelezte, hogy több felháborodott hangú e-mailt kaptak pontosan a szűkös határidő miatt, amelyet továbbítottak az NKTH-hoz. Hozzátette: a KPI-nek a pályázatban foglaltakhoz semmi köze, ők úgy írták azt ki, ahogyan az „anyacégtől” megkapták. Az ügyfélszolgálati munkatárs közölte, arról sincs tudomása, hogy érkezett-e be egyáltalán pályázat. Kérdéseinket szerettük volna feltenni az NKTH elnökének, Boda Miklósnak, akit szintén nem sikerült utolérnünk. Az érintettek hiányában Müller Ottmárt, a Védőoltásgyártók Egyesületének elnökét kérdeztük a pályázatról, aki leszögezte: „Ami az A típusos influenzát illeti, Magyarországon aktuálisan itt és most nincs pandémiás helyzet.” A szakembertől megtudtuk azt is: a piacon rendelkezésre állnak a megfelelő influenza elleni oltóanyagok. Müller Ottmár véleménye szerint e téren nincsen rövid távon végrehajtandó kutatás-fejlesztési feladat. Ezért úgy látja, az influenza A vírusa elleni védekezés esetében semmi nem indokolja ezt a drámai gyorsaságot. Az ilyen jellegű gyógyszerfejlesztésekkel rendszerint alapgyógyszer-kutatás keretében szoktak foglalkozni – tette hozzá. Müller Ottmár szerint valószínű, hogy ez esetben nem alapkutatásról van szó. Hávelné Szatmári Katalint, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökét is megkérdeztük, aki elmondta: „Annak ellenére, hogy nem ismerem a részleteket, és nem tudok erről a konkrét pályázatról, annyi biztos, hogy a kiírás és a benyújtás dátuma mindenképpen abszurd. Ez esetben megint egy Patyomkin-pályázatról lehet szó” – vonta le a következtetést. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal egy önálló, országos hatáskörű intézmény, amelyet a kormány hozott létre 2004. január elsejével. A fentebb említett Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot, amelyet az NKTH kezel, szintén a kormány hívta életre az NKTH honlapján olvashatók szerint a „K+F hasznosulás felgyorsításához.” A pályázatot kiíró KPI kincstári körbe tartozó, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amelyet az oktatási és a pénzügyi tárca hozott létre 2003. augusztus 1-jén. A szervezet közreműködik a Közösségi támogatási keret gazdasági versenyképesség operatív programjában (GVOP) is, e tevékenységét a gazdasági minisztériumból elkülönített GVOP Irányító Hatóság felügyeli. Kétmilliárd a madárinfluenzára is. Kétmilliárd forintos támogatást, továbbá kétmilliárdnyi kedvezményes hitelt biztosít az állam az Omninvest Kft., a madárinfluenza elleni oltóanyag kizárólagos gyártója számára – adta hírül a Népszabadság. November végéig húszmillió adag H5N1-vírus elleni oltóanyagot rendeltek meg, ennek ára százmilliárd forint. A milliárdos állami támogatás nem teljesen önzetlen, hiszen a jelenlegi feltételek mellett az államnak a vakcina értékesítéséből származó bevételből akár tíz százalék is juthat – von le egy lehetséges következtetést laptársunk. A terméknek nincs forgalomba hozatali engedélye, s a gyártókapacitás is bővítésre szorul. Még nem ismert, milyen feltételrendszerben kerülhetnek az állami milliárdok a humánvírus-vakcinákat előállító Omninvest Kft.-hez. Az uniós szabályok ugyanis tiltják, hogy az állam versenyeztetés nélkül ekkora közvetlen támogatást adjon egy magáncégnek. (Az Omninvest Kft. több mint 90 százalékos tulajdonosa a Cipruson bejegyzett Sumpter Pharmaceuticals Ltd., a kisebbségi rész pedig egy magyar magánbefektető tulajdonában van.)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/ketmilliard-pandemiara-2

https://web.archive.org/web/20240129145318/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/ketmilliard-pandemiara-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketmilliard-apandemiaraa

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-12-30 00:00:00

Vádemelést javasolnak a KVI -nél folyó nyomozás végén

2005.12.30. 15:15 Két gyanúsított ellen vádemelést javasolnak a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál folytatott nyomozás végén - erősítette meg a Népszabadság pénteki információját a Nemzeti Nyomozó Iroda. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság egyik munkatársa egy telekszerzéshez kapcsolódó ügylet során két autót kért közreműködéséért, a kocsikat pedig egy alapítványon keresztül kellett volna megkapnia – mondta el Horváczy Emese, az iroda szóvivője. A cég azonban feljelentést tett, így a gépkocsik már nem jutottak el az alapítványhoz.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/vademelest-javasolnak-a-kvi-nel-folyo-nyomozas-vegen

https://web.archive.org/web/20240129053710/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/vademelest-javasolnak-a-kvi-nel-folyo-nyomozas-vegen

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vademelest-javasolnak-a-kvi-nel-folyo-nyomozas-vegen

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-12-30 00:00:00

Milliárdos támogatás a madárinfluenza elleni vakcinát gyártónak

Kétmilliárd forinttal, valamint további kétmilliárdnyi kedvezményes hitellel támogatja a kormány azt a céget, mely a madárinfluenza elleni vakcinát gyártja.

2005.12.29. 10:58 Kétmilliárd forinttal, valamint további kétmilliárdnyi kedvezményes hitellel támogatja a kormány azt a céget, mely a madárinfluenza elleni vakcinát gyártja. A segítség ugyanakkor nem egészen önzetlen: a mostani feltételek mellett az államnak tíz százalék üti a markát az oltóanyagból származó bevételből. Kétmilliárd forintos támogatást, továbbá kétmilliárdnyi kedvezményes hitelt biztosít az állam az Omninvest Kft. számára, mely a madárinfluenza elleni oltóanyagot gyártja. A pénzt a cég gyártókapacitásának növelésére fordítja, mivel a meglévő csak arra elég, hogy a hazai lakosság elleni védelmet biztosítsa, miközben több ország is jelezte már, hogy érdeklődik a Magyaroszágon fejlesztett vakcina iránt. A madarakra veszélyes H5N1-vírus elleni oltóanyagból november végéig húszmillió adagra érkezett elvi megrendelés, ennek árbevétele százmilliárd forint. A nem kis mértékű állami támogatás ugyanakkor nem teljesen önzetlen annak ismeretében, hogy a jelenlegi feltételek mellett az államnak a vakcina értékesítéséből származó bevételből akár tíz százalék is juthat. A terméknek azonban még nincs forgalomba hozatali engedélye, s a gyártókapacitás bővítése is időigényes. Továbbá még azt is ki kell módolni, milyen feltételrendszerben kerülhetnek az állami milliárdok a humánvírus-vakcinák előállatására kizárólagos engedéllyel rendelkező Omninvest Kft.-hez. Az uniós szabályok ugyanis tiltják, hogy az állam versenyeztetés nélkül ekkora közvetlen támogatást adjon egy magáncégnek. (Az Omninvest Kft. több mint 90 százalékos tulajdonosa a Cipruson bejegyzett Sumpter Pharmaceuticals Ltd., a kisebbségi rész pedig egy magyar magánbefektető tulajdonában van.) A Népszabadság szerette volna megkérdezni az Omninvest képviselőit, hogy az elnyert támogatásból mikor kezdődhet meg a kapacitás bővítése, valamint hogy a haszonból milyen formában juttatnak vissza az államnak, a cég azonban ünnepek alatt nem működik. Az ugyanakkor továbbra sem tiszta, hogy a gyártó, a vakcinát fejlesztő állami cég, valamint az alapvírust biztosító az Egészségügyi Világszervezet (WHO) milyen arányban tulajdonosa a készítménynek. Bujdosó László országos tiszti főorvos korábban két lehetőséget vázolt fel ezzel kapcsolatban: vagy egy összegben fizetünk az Egészségügyi Világszervezetnek az átadott vírustörzsért, vagy minden Magyarországon előállított, de külföldre értékesített vakcina árából származó bevétel után részesedést adunk nekik. A tiszti főorvos október végén azt is közölte, hogy előkészítés alatt van az a szerződés is, amely a bevételek megoszlását tisztázná az állam nevében eljáró tiszti főorvosi hivatal és a magáncég között. (Népszabadság, MNO)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/milliardos-tamogatas-a-madarinfluenza-elleni-vakcinat-gyartonak-2

https://web.archive.org/web/20240129001111/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/milliardos-tamogatas-a-madarinfluenza-elleni-vakcinat-gyartonak-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-tamogatas-a-madarinfluenza-elleni-vakcinat-gyartonak

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-12-29 00:00:00

Menesztették a lovi gazdasági vezetőjét

2005.12.27. 08:35 Váratlanul leváltották a lóversenyeket szervező állami cég egyik vezetőjét, Galambos Iván gazdálkodásért felelős ügyvezető igazgatót. Utódja Vajtó Lajos, akinek legfontosabb feladata a lóversenycég privatizációjának lebonyolítása lehet – olvasható a Népszabadságban. A szakmai irányítást végző másik ügyvezető, Farkas Ferenc megőrizte posztját. Vajtó Lajos korábban az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, majd az Országos Testnevelési és Sporthivatal sajtófőnökeként, illetve a Telesport főszerkesztő-helyetteseként dolgozott, de volt vezetője a Magyar Sportmarketing Kft.-nek is. A lap szerint könnyen elképzelhető, hogy az alagi 50 hektáros téli pálya eladása körüli problémák vezettek Galambos távozásához, a 760 milliós eladási árat ugyanis többen kevesellték. A hazai lóversenyszervezés privatizációja előkészítés alatt áll, a befektetés iránt Bernard Schreier angol üzletember, egy francia-svájci, illetve egy magyar befektetőcsoport is érdeklődik. (napi.hu)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/menesztettek-a-lovi-gazdasagi-vezetojet

https://web.archive.org/web/20231213102112/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/menesztettek-a-lovi-gazdasagi-vezetojet

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/menesztettek-a-lovi-gazdasagi-vezetojet

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-12-27 00:00:00

Az elítélt főúttörő valószínűleg tisztségében marad

2005.12.23. 10:22 A hűtlen kezelésért elítélt Rácz Péter – a Magyar Úttörők Szövetségének elnöke – úgy véli, semmi akadálya, hogy az MSZP ifjúságpolitikai szakértőjeként dolgozzon továbbra is. Közölte: látva az úttörővezetők felháborodását az ítélet miatt, feltehetően tisztségében marad. Rácz Pétert, a Magyar Úttörők Szövetségének elnökét meglepte a bíróság döntése, mely szerint első fokon másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték hűtlen kezelés miatt. Miként megírtuk, a Fővárosi Főügyészség kiemelt ügyek osztálya által emelt vád szerint a Magyar Úttörők Szövetségének ügyvezető elnöke mintegy 82 millió forint vagyoni hátrányt okozott azzal, hogy 1999-ben 14,2 millió forintért adta el a szervezet csillebérci táborának területén fekvő, 96,8 millió forint értékű ingatlant. Az ügyészség szerint Rácz Péter szándékosan értékesítette valódi értékénél jóval alacsonyabb áron az ingatlant. Az úttörőszövetség vezetője a Magyar Hírlapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: a bíróság úgy hozta meg döntését, hogy a saját maga által felkért szakértő véleményét sem fogadta el. Az eladásról testületi döntés született, és közgyűlési felhatalmazásuk is volt – állítja Rácz Péter. A Magyar Úttörők Szövetségének elnöke a Magyar Hírlapnak arról is beszélt, hogy ezek után is dolgozna az MSZP ifjúságpolitikai szakértőjeként, mivel a bíróság nem azt mondta ki, hogy elvesztette a szaktudását. Rácz arról is beszámolt, az úttörővezetők felháborodtak a bírósági ítéleten, s ezért valószínűnek tartja, hogy nem fogadják el lemondását. (Magyar Hírlap, MNO)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/az-elitelt-fouttoro-valoszinuleg-tisztsegeben-marad

https://web.archive.org/web/20240126045748/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/az-elitelt-fouttoro-valoszinuleg-tisztsegeben-marad

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-elitelt-fouttoro-valoszinuleg-tisztsegeben-marad

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-12-23 00:00:00

Demszky Gábor közpénzen telefonál a budapestieknek

2005.12.21. 23:10 Közpénzeket felhasználva hívja fel telefonon Demszky Gábor a budapesti lakókat, akiknek boldog karácsonyt kíván, és arról tájékoztatja őket, hogy milyen sok utat újítottak fel az idén, s ezen a téren mi várható jövőre – tudtuk meg. A főpolgármester előre rögzített hangja üdvözli a fővárosiakat. A felvételen megköszöni a budapestiek türelmét, hiszen mint Demszky fogalmaz, tudja, hogy a munkálatok kellemetlenséggel jártak. A városházán lapunk érdeklődésére arról tájékoztattak, hogy a kampány költsége kétmillió forintot tett ki, a megrendelő a fővárosi önkormányzat, célja pedig az emberek tájékoztatása. A telefonhívások december 21-én, 22-én és 23-án zajlanak, ám azt már nem tudták megmondani, mennyi családot hívnak fel a fővárosi önkormányzat pénzéből Budapesten. Kupper András, a fővárosi Fidesz–MKDSZ frakcióvezetője szerint szánalmas Demszky Gábor kampánya, amelyet egy elemre, az útfelújításokra fűz fel. A főpolgármester folyamatosan kommunikál és kampányol, vélhetőleg ez is része annak a több tíz millió forintot felemésztő akciónak, amelynek során gyanús módon és feleslegesen fizettek közpénzből PR-cégeknek az útfelújításokkal kapcsolatos tájékoztatási feladatokra. Mint a politikus fogalmazott, az útrekonstrukciók terén nem mennyiségi, hanem minőségi munkát kell végezni. Zsinka László, a MIÉP-Jobbik budapesti frakcióvezetője úgy látja: Demszky Gábor is bekapcsolódott a gusztustalan kampányba. A politikus emlékeztetett, hogy ilyen és ehhez hasonló, hatásvadász akciókat mindig a választások közeledtével tesz a főpolgármester, ráadásul közpénzből.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/demszky-gabor-kozpenzen-telefonal-a-budapestieknek

https://web.archive.org/web/20231224003411/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/demszky-gabor-kozpenzen-telefonal-a-budapestieknek

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/demszky-gabor-kozpenzen-telefonal-a-budapestieknek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-12-22 00:00:00

Újabb zsíros üzlet Erdősnek

2005.12.19. 10:42 Nettó 1,7 milliárd forintos megbízást kapott az Erdős Ákos érdekeltségébe tartozó Állami Nyomda Rt. a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivataltól, amelyért a következő öt esztendőben évi 900 ezer darab gépjárműtörzskönyvet kell leszállítania, és el kell végeznie az okmányok lézergravírozását. A szolgáltatásért nem volt túl nagy a verseny, mivel csak a győztest hívták meg a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással választották ki a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt üzletfeléhez, Erdős Ákoshoz köthető Állami Nyomdát évi 900 ezer darab (plusz-mínusz negyven százalék) gépjárműtörzskönyv gyártására, illetve azok lézergravírozására – derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A kiíró BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal a következő öt esztendőre szóló szolgáltatás értékét nettó 1712 millió forintra becsülte. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárási formát (vagyis a közbeszerzés megkerülését) a hivatal azzal indokolta, hogy az okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmány esetében a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetével engedélyeztetni kell az érvényesítés és a kitöltés eszközeit. „A biankó gépjárműtörzskönyv megszemélyesítéséhez, érvényesítéséhez az Állami Nyomda Rt. tulajdonában és üzemeltetésében lévő lézergravírozó berendezést engedélyezte a szakszolgálat közigazgatási határozatában” – olvasható az indoklás. Ugyanakkor arról nem beszélnek, hogy más nyomda tulajdonában lévő lézergravírozó berendezésre adott-e engedélyt a szakszolgálat. Tóth András polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár lapunknak elmondta, hogy nyolc-tíz nagyobb nyomda működik rendszeresen együtt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetével, de esetenként más kisebb nyomdákkal, például minisztériumi nyomdákkal is kapcsolatba kerülnek. Az államtitkár leszögezte, a szakértői intézet azt vizsgálja, hogy a gyártó alkalmas-e a munka elvégzésére, ellenőrzi a gyártás és a tárolás folyamatát, illetve engedélyezi a biztonsági okmány védelmi tervét, de az intézetnek nem feladata a gyártó kiválasztása. A Belügyminisztérium nem válaszolt Mint arról többször beszámoltunk, 355 milliós ajánlatával az Állami Nyomda nyerte meg az EU-konform receptek gyártására kiírt tendert, majd egy konzorcium tagjaként nyolcmilliárdos keretszerződést köthettek személyi igazolványok, lakcímkártyák, gépkocsitörzskönyvek és forgalmi engedélyek gyártására is. Ezenkívül az Állami Nyomda alvállalkozóként lett befutó az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet által vetőmagcímkék, valamint a MÁV által menetjegytekercsek gyártására meghirdetett pályázaton. Legutóbb a jövő évi autópálya-matricák gyártására kiírt tendert nyerte meg Erdős cége 273,8 millió forintos ajánlatával, de mivel az eljárás a Közbeszerzési Döntőbizottság szerint jogszerűtlen volt, ezért megbírságolták a beszerzés kiíróját. Erdős Ákos árulja a tankönyvkiadót? Információk szerint Erdős Ákos, Gyurcsány Ferenc egykori üzletfele máris árulja a tavaly ősszel az államtól megvásárolt Nemzeti Tankönyvkiadót – az eredeti vételárnál egymilliárd forinttal többért. A Fidesz az ügyben ma interpellálja a miniszterelnököt. A kiadó kommunikációs osztálya cáfolja az eladásról szóló híreket. Ma interpellálja Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a tankönyvkiadó állítólagos eladása ügyében Pánczél Károly fideszes képviselő. A politikus szerint a tankönyvpiac berkein belül nyílt titok, hogy az egy évvel ezelőtt privatizált Nemzeti Tankönyvkiadót máris árulja új tulajdonosa, Erdős Ákos, a kormányfő egykori üzletfele. Pánczél úgy tudja, a vevő egy külföldi kiadó, az ár pedig közel egymilliárd forinttal magasabb, mint amennyiért azt Erdős megvette az államtól. Pánczél szerint már korábban is sokakban felmerült a gyanú, hogy a kiadó elherdálásának célja az, hogy egy „jó barát” a kiadót nagy haszonnal továbbértékesíthesse. Lapunkhoz már korábban eljutott a tankönyvkiadó eladásáról szóló hír, ám akkor azt mind két fél tagadta. A Magyar Nemzethez befutott információk szerint egyébként a lehetséges vevő a finn tulajdonú Sanoma kiadó, amely jelenleg magazinokat ad ki. Szabó György, a cég vezérigazgatója nem hallott arról, hogy tárgyalnának ilyen üzletről. Kilincsányi Ágnes, a tankönyvkiadó kommunikációs igazgatója kérdésünkre azt írta: a tulajdonosainak nincs és korábban sem állt szándékukban megválni a birtokukban lévő Nemzeti Tankönyvkiadó részvényeitől, ezért minden lehetséges eladással kapcsolatos értesülés téves és alaptalan. Kilincsányi ugyanakkor hozzáteszi: a tankönyvkiadó és a Sanoma-csoport egyik leányvállalata hosszabb ideje együttműködik az elektronikus tananyagfejlesztés területén, így lehet, hogy ez a hamis szóbeszéd alapja. Ismeretes: tavaly ősszel a Láng Rt. magánosította a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.-t, ami az államnak addig évi félmilliárd forint hasznot hozott, ráadásul úgy, hogy a kétfordulós eljárás során példátlan módon nem növelte, hanem 690 millió forinttal csökkentette árajánlatát, amely így csaknem egymilliárd forinttal volt alacsonyabb, mint a tender során a legmagasabb ajánlat. Ugyanez a cég vásárolta meg 2002-ben Gyurcsány Ferenctől közvetve – az Altus Rt.-n keresztül – a Perfekt Rt.-t is, amelyben korábban a miniszterelnök maga is betöltötte a vezérigazgatói, illetve az igazgatótanácsi elnöki posztot.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/ujabb-zsiros-uzlet-erdosnek-2

https://web.archive.org/web/20231206152129/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/ujabb-zsiros-uzlet-erdosnek-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-zsiros-uzlet-erdosnek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-12-19 00:00:00

Első osztályon repültek külföldre a szavazóurnák

2005.12.17. 16:28 A külföldön voksoló magyar állampolgárok számára az első osztályon szállították a szavazóurnákat tavaly a Külügyminisztérium munkatársai az európai parlamenti választásokra és a decemberi népszavazásra – derül ki az Állami Számvevőszék jelentéséből. Kisebb szabálytalanságok, egyes esetekben a lebonyolítók indokolatlan „nagyvonalúsága„ jellemezte a tavalyi európai parlamenti (EP) választásokat, illetve a tavaly decemberi kettős népszavazást – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) most nyilvánosságra hozott jelentéséből. A szervezet kifogásolja például, hogy a Külügyminisztérium saját munkatársaival kötött megbízási szerződéseket olyan tevékenységekre, amelyek egyébként az illetők munkakörébe tartoznának. A tárca ezekre az EP-választásokon 5,8, a népszavazáson 3,9 millió forintot költött el. A Belügyminisztérium ugyanakkor 59,9 millió forintot fizetett ki közbeszerzési eljárás nélkül tanácsadói díjakra. Indokolatlannak tartotta ugyanakkor az ÁSZ, hogy a külügy business osztályon utaztatta az urnákat a külképviseletekre vivő, illetve onnan hazahozó futárokat. Az EP-voksoláskor huszonhat-, a népszavazáson 20,4 millió forintot „nem célszerűen” használtak fel – közölte a Magyar Hírlap. A Külügyminisztériumot érintő kritikákra Polgár Viktor szóvivő azt mondta: „A tárca munkatársainak nem munkaköri kötelessége választásokat lebonyolítani, nem is erre kaptak kiképzést az itt dolgozók„. A jutalmakkal kapcsolatban azt mondta: mivel először volt külföldi szavazás, „fel kellett állítani a rendszert”, ami jelentős többletfeladatokkal járt. A belügyi tárcától a lap egyelőre nem kapott választ. A Magyar Hírlap szerint a két szavazást egyébként még így is kevesebb pénzből hozták ki az illetékesek, mint amennyit elkülönítettek rá a költségvetésben. Jövőre 6,5 milliárd forintot különítettek el a büdzsében a tavaszi parlamenti választásokra. Az összeg azért ennyivel nagyobb, mert a választás is bonyolultabb.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/elso-osztalyon-repultek-kulfoldre-a-szavazournak

https://web.archive.org/web/20231224083615/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/elso-osztalyon-repultek-kulfoldre-a-szavazournak

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elso-osztalyon-repultek-kulfoldre-a-szavazournak

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-12-17 00:00:00

Magánkórház közpénzből: támogatás egy privatizált intézménynek

2005.12.15. 23:02 Több tíz millió forintos állami támogatást kapott fejlesztésre a privatizált kiskunhalasi kórház. A szakmai szervezetek szerint indokolatlan közpénzt juttatni olyan intézménynek, amelynek működtetését éppen azért adták magáncég kezébe, hogy a korszerűsítéseket az saját tőkéből fedezze. Eközben a kórház gazdálkodását a rendőrség vizsgálja. A kiskunhalasi kórház sürgősségi betegellátó osztálya építészeti kialakítására és a műszerek, berendezések beszerzésére kapott harmincmillió forintot. Szakemberek között elvi vita kezdődött arról, hogy miért kapott költségvetési pénzt egy olyan intézmény, amelynek működtetését annak reményében adták magáncég kezébe, hogy az saját forrásból fejlesszen. A magánüzemeltetés egyébként azt jelenti, hogy az ingatlan az önkormányzat tulajdonában marad, csak a működtetést veszi át a magánvállalkozás: így a céget illetik az intézmény bevételei, amelyért megfelelő ellátást kell biztosítania. Jogszabály nem tiltja ugyan, hogy egy magáncég által üzemeltetett kórház állami támogatást kapjon, a döntés etikailag mégis megkérdőjelezhető – vélekedett Heves István, a kormány tanácsadó szervének, a Nemzeti Egészségügyi Tanácsnak az elnöke. A magáncég ugyanis többek között azt vállalta az üzemeltetési jogért cserébe, hogy saját forrásból fejleszti az intézményt – tette hozzá. Hasonlóan vélekedett Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke is. Úgy látja: a szűkös forrásokból nem magánüzemeltetésű intézményeket kell támogatni, kivéve, ha a területi ellátási érdek azt különösen indokolja. Havas Szófia, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista tagja általánosságban annyit mondott: ő sem tartja helyesnek, ha magánműködtetésű intézmények állami pénzt kapnak a korszerűsítéshez. Az Orbán-kormány egészségügyi minisztere, Gógl Árpád elvileg elfogadhatónak tartja a költségvetési támogatást, ha az egészségügyi tárca a sürgősségi ellátóhálózat rendszerszerű fejlesztésére szánja. Persze akkor sem szabad elfelejteni – tette hozzá –, hogy a magánberuházó saját tőkebevonást ígért. Többen kifogásolták, hogy az intézmény gazdálkodását az ügyész-ség és a rendőrség is vizsgálja, miután súlyos szabálytalanságokról kaptak bejelentést. Gógl Árpád is úgy látja: meg kellett volna várni a vizsgálat lezárultát, mielőtt odaítélik a pénzt. Kiss József, a kiskunhalasi kórház megbízott főigazgatója lapunknak úgy nyilatkozott: szabályszerűen adták be a pályázatukat. A tender kiírásában ugyanis nem szerepelt kizáró okként sem a magánüzemeltetés, sem pedig a folyamatban lévő rendőrségi vizsgálat. Mint mondta: ugyanúgy kapják a finanszírozásukat az egészségbiztosítótól, mint az önkormányzati vagy állami fenntartású intézmények.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/magankorhaz-kozpenzbol-tamogatas-egy-privatizalt-intezmenynek

https://web.archive.org/web/20231207092619/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/magankorhaz-kozpenzbol-tamogatas-egy-privatizalt-intezmenynek

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magankorhaz-kozpenzbol-tamogatas-egy-privatizalt-intezmenynek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-12-16 00:00:00

Súlyos sikkasztás Kaposvárott?

2005.12.13. 17:06 Három rendbeli, jelentős értékre elkövetett sikkasztás miatt vádat emeltek a Kaposvári Városgazdálkodási Rt. (KVG Rt.) elnök-vezérigazgatója, Püspök Rudolf ellen - tájékoztatott a Somogy Megyei Főügyészségre hivatkozva az Info Rádió. A vád szerint az elnök-vezérigazgató 2000-ben a KVG Rt. Dolgozói Alapítvány tulajdonát képező húszmillió forinttal a sajátjaként rendelkezett, amikor kuratóriumi döntés nélkül az alapítvány részvényeinek eladásáról, majd a vételárnak a kölcsönbe adásáról döntött, annak érdekében, hogy egy többségi tulajdonában álló romániai székhelyű kft. által felvett hitelhez fedezetként használja az abból megvásárolt befektetési jegyet – olvasható Egerváriné Lucza Gyöngyi főügyészségi ügyész közleményében. Tájékoztatása szerint Püspök Rudolf ugyancsak 2000-ben a KVG Rt. által lízingelt több mint ötmillió forint értékű gépet a lízingbe adó cég tudta és beleegyezése nélkül értékesítette, illetőleg egy másik, szintén lízingelt 27,5 millió forint forgalmi értékű gépet a romániai székhelyű kft.-nek további lízingbe adta, ezáltal a géppel a sajátjaként rendelkezett. Info Rádió

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/sulyos-sikkasztas-kaposvarott-2

https://web.archive.org/web/20231210200027/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/sulyos-sikkasztas-kaposvarott-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sulyos-sikkasztas-kaposvarott

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-12-13 00:00:00

Hazudott Gyurcsány: bírósági ítélet is erősíti a kormányfőre vetődött gyanút

2005.12.09. 06:56 Elsőfokú ítéletében a Fővárosi Bíróság (FB) elutasította Gyurcsány Ferencnek a Magyar Nemzet ellen indított sajtó-helyreigazítási keresetét. Ebben a miniszterelnök lapunk elmarasztalását kérte két, szeptember végén megjelent cikk kapcsán. Keresetében kifejtette, hogy a Magyar Nemzet 2005. szeptember 29-i számának címlapján és 3. oldalán megjelent, Hazudott a miniszterelnök című cikkben, valamint a 2005. szeptember 30-i számának 3. oldalán megjelent Villabotrány: nem Fittelina. Altus! című cikkben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök személyére vonatkozóan valótlan állításokat tett közzé, illetőleg való tényeket hamis színben tüntetett fel. Gyurcsány véleménye szerint a lap valótlanul állította, hogy a miniszterelnök a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában a Szemlőhegy utcai ingatlannal szomszédos telek vételi szándéka kapcsán megnevezte a Fittelina Kft.-t, illetőleg azt állította, hogy a Fittelina Kft. többször tett ajánlatot a II. kerületi önkormányzat felé a vételre. Gyurcsány szerint ezzel a lapunk olyan hamis látszatot keltett, mintha a miniszterelnök valótlanságot állított volna. Ezzel szemben a való tény az, hogy a kormányfő az említett műsorban egyetlen céget sem nevezett meg és nem állította, hogy a Fittelina Kft. tett ingatlan megvásárlására ajánlatot – így a kereset. Pataki Árpád bíró szerint a Magyar Nemzet a becsatolt cégmásolatok alapján megfelelően tudta bizonyítani a cikkben tett megállapításait. Megállapítható ugyan, hogy Gyurcsány Ferenc a rádióműsorban valóban nem nevezett meg egyetlen céget sem, de nem is nyilatkozott arról, hogy ha nem a Fittelináról volt szó, akkor melyik más gazdasági társaságról. A bíró kifejtette: a műsorvezető egyértelműen a Fittelina-üggyel kapcsolatban tette fel a kérdését és a miniszterelnöknek lehetősége lett volna, hogy egyértelművé tegye a helyzetet. A lapunk által levont következtetés tehát nem volt ellentétes a véleményalkotás elemi szabályaival – hangzott el az ítélet indoklásában. A kifogásolt cikk címével kapcsolatban – amelyben lapunk levonta a logikus következtetést: Hazudott a miniszterelnök – a bíró kijelentette: az Alkotmánybíróság szerint a tényállítás formájában közöltek is minősülhetnek véleménynek, a közszereplőknek pedig a sértő, igazságtalan véleményeket is tűrniük kell. A két írás egy közhiteles dokumentumokkal alátámasztott cikksorozat része volt, amelynek során feltártuk: a Gyurcsány családjának villáján végrehajtott luxusberuházás felveti az adócsalás gyanúját. Ennek lényege: a kormányfő és felesége tulajdonában lévő Fittelina Kft. a házaspár lakhelyéül szolgáló Szemlőhegy utcai ingatlanba fitneszparkot, úszómedencét telepített, amelyek után magánszemélyként nem igényelhették vissza az áfát, a cég azonban igen. Gyurcsányék azzal védekeztek, hogy az ingatlanhasznosítással foglalkozó Fittelina Kft. üzleti célból ruházott be, amelyek között a villán kívül más ingatlanok, így a szomszédos telken egy irodaház felépítése is szerepelt. Ennek érdekében a Fittelina nevében ajánlatokat is tettek a II. kerületi önkormányzatnak. A kerület jegyzője azonban lapunkban cáfolta Gyurcsányt, vagyis azt, hogy a Fittelina az önkormányzathoz fordult volna más építkezés ügyében. Ez viszont tovább erősíti azt a gyanút, hogy Gyurcsányék a Fittelina Kft.-t kizárólag a magántulajdonukban álló villán elvégzett luxusberuházásra hozták létre. A jegyző cáfolata ellenére Gyurcsány a Klubrádióban megismételte álláspontját. Egyértelműen a Fittelina Kft.-re utalva azt mondta: „Sok mindenre készültünk, még a szomszédos telekre egy önálló irodaháznak a felépítésére is, arra vonatkozóan több ajánlatot adtunk az önkormányzatoknak a vásárlásra. Erre a tevékenységre – az ingatlanfejlesztésre és -hasznosításra – jött létre egy cég, amely, amikor épült át a mi házunk, amely magánház természetesen, akkor kialakította a maga irodáit is, és a beruházás folyamán nagyon akkurátusan kettéválasztotta a dolgot.” Nem sokkal később a kormányfő felesége, Dobrev Klára is hasonló tartalmú nyilatkozatot tett a Népszavának: „1995–96-ban a mellettünk lévő ingatlanokat árulták, mi is licitáltunk, és ötször adtunk be vételi ajánlatot. A Fittelina ezért jött létre, kizárólagosan ingatlankezeléssel, -hasznosítással foglalkozott volna.” Lapunk ezt a cikket szintén ismertette. Az írás címében ebben az esetben is levontuk a logikus következtetést – A miniszterelnök felesége is hazudik. A házaspár azonban ezt már nem sérelmezte. Batiz András kormányszóvivő közleményében leszögezte: a Fővárosi Bíróság nem jogerős döntésében véleménynek minősítette a közléseket, a közlés tartalmát semmilyen módon nem minősítette. A Magyar Nemzetben a Fittelina Kft.- vel összefüggésben megfogalmazott állítások alaptalansága több ízben is bebizonyosodott: a Fővárosi Főügyészség két esetben is megtagadta a nyomozást az ügyben, bűncselekmény hiányában – írta Batiz, de arra nem tért ki, hogy az ügyészség még nem bírálta el Deutsch Tamás (Fidesz) beadványát az ügyben. A jogi szakértők most vizsgálják a további lehetőségeket.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/hazudott-gyurcsany-birosagi-itelet-is-erositi-a-kormanyfore-vetodott-gyanut-2

https://web.archive.org/web/20240125215540/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/hazudott-gyurcsany-birosagi-itelet-is-erositi-a-kormanyfore-vetodott-gyanut-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hazudott-gyurcsany-birosagi-itelet-is-erositi-a-kormanyfore-vetodott-gyanut

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-12-09 00:00:00

Okirat-hamisítással vádolják a somogybabodi polgármestert

2005.12.09. 17:02 Közokirat-hamisítással és jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével vádolja a kaposvári ügyészség a somogybabodi polgármestert és a körjegyzőt – jelenti a HavariaPress. Az ügyészség szerint jogtalanul jutottak pályázati forráshoz, amiből a település két kilométer hosszú kerékpárútját építették meg. A vád szerint a polgármester tudta: nem rendelkeznek az állami támogatás megszerzéséhez szükséges önrésszel, ennek ellenére beadták a pályázatot. Az ügyészség megállapításai szerint a polgármester a barátaitól kért kölcsön négymillió forintot. Az önkormányzat bankszámlájára befizetett négymillió forintról igazolást kapott a banktól, s ezzel a pénzzel mint saját erővel tudtak pályázni. Nyertek is, több mint 25 millió forintot, ezenkívül később még csaknem 17 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást. Az ügyészség azt állítja: a pályázathoz ráadásul valótlan tartalmú képviselő-testületi határozatot nyújtottak be 2002-ben, amit a polgármester felkérésre a jegyző készített. A képviselő-testületet ugyanis hónapokkal később tájékoztatták arról, hogy pályáznak a kerékpárút megépítésére. Az ügy hamarosan a bíróságon folytatódik.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/okirat-hamisitassal-vadoljak-a-somogybabodi-polgarmestert

https://web.archive.org/web/20240125195520/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/okirat-hamisitassal-vadoljak-a-somogybabodi-polgarmestert

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/okirat-hamisitassal-vadoljak-a-somogybabodi-polgarmestert

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-12-09 00:00:00

A kőbányai polgármesternél vizsgálódott a rendőrség

A nyomozók a K&H egészségpénztár és a polgármesteri hivatal közötti kapcsolatra, illetve a két fél közötti szerződés előzményeire és körülményeire vonatkozó adatokat kerestek. A lap úgy tudja, hogy az ügyben a hivatal több dolgozóját is kihallgatták tanúként. Arra kerestek választ, hogy ki és milyen megfontolásból tett javaslatot arra, miért éppen ez az egészségbiztosító kezelje határozatlan ideig az önkormányzat éves szinten mintegy 400 millió forintos befizetéseit.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/a-kobanyai-polgarmesternel-vizsgalodott-a-rendorseg

https://web.archive.org/web/20240128101711/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/a-kobanyai-polgarmesternel-vizsgalodott-a-rendorseg

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kobanyai-polgarmesternel-vizsgalodott-a-rendorseg

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-12-08 00:00:00

Az Erdős Ákos-féle nyomda nyert a jogsértő közbeszerzésen

2005.12.08. 09:10 Hárommillió forintos bírságot kapott az Állami Autópálya Kezelő Rt.-t a 2006-os sztrádamatricák beszerzése miatt. A 273 millió forintos eljáráson a Gyurcsány Ferenc korábbi üzletfeleként megismert Erdős Ákoshoz köthető vállalat, az Állami Nyomda Rt. és az M-Real Petőfi Címke Kft. nyert. Hárommillió forint bírsággal sújtotta a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) az Állami Autópálya Kezelő Rt.-t (ÁAK) a 2006-os sztrádamatricák előállítására, csomagolására és leszállítására kiírt közbeszerzési eljárás miatt – olvasható a Napi Gazdaságban. A döntőbizottság jogszerűtlen eljárásfajta alkalmazása és a KD tájékoztatásának elmulasztása miatt szabta ki a bírságot. A vállalat rendkívüli sürgősségre hivatkozva hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást hirdetett, amelyre négy céget (a Gyurcsány Ferenc volt üzletfeleként megismert Erdős Ákos vállalatát, az Állami Nyomda Rt.-t, az M-Real Petőfi Címke Kft.-t, a Codex Rt.-t és a Tyco Elektronics MPI Kft.-t) hívott meg, de határidőre csak az Állami Nyomda és az M-Real által alkotott konzorcium nyújtott be ajánlatot 273,8 millió forintos árral. Noha az ÁAK előzetesen 250 millióra becsülte a beszerzés értékét, elfogadta az ajánlatot, és októberben meg is köttetett az üzlet, mely szerint negyedévente szállítják a sztrádamatricákat. A KD állásfoglalásában leszögezi, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás feltétele, a rendkívüli sürgősség csak a 2006. első negyedévi matricák esetében indokolható, a többi szállításnál nem. Az ÁAK értesítette a döntőbizottságot a közbeszerzés indításáról, de azt már nem jelentették, hogy három nappal később módosították a feltételeket. A KD szerint az ÁAK-nak lett volna elég ideje a nyilvánosságot és versenyt szélesebb körben biztosító eljárást lebonyolítani. Nem fogadták el azt az érvelést, hogy az ÁAK azért nem írt ki korábban közbeszerzést, mert még nem voltak ismertek a jövő évi autópályadíjak. Ismert, a már csak nevében állami, egyébként teljesen magánkézben lévő Állam Nyomda korábban több állami megbízást kapott. Az Erdős Ákoshoz köthető cég novemberben például elnyerte azt a tendert, mely szerint 1,569 milliárd forintért szállíthat biztonsági címkéket a Közlekedési Főfelügyeletnek a következő négy évben. (Forrás: Napi Gazdaság, MNO)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/az-erdos-akos-fele-nyomda-nyert-a-jogserto-kozbeszerzesen

https://web.archive.org/web/20231112164426/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/az-erdos-akos-fele-nyomda-nyert-a-jogserto-kozbeszerzesen

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-erdos-akos-fele-nyomda-nyert-a-jogserto-kozbeszerzesen

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-12-08 00:00:00

A GKM közpénzből finanszírozza sajtókampányát

2005.12.05. 23:55 Fél éven belül a harmadik sajtókampányát indította útjára tegnap Kóka János gazdasági miniszter, aki Mi vagyunk a változás címmel adott fel egész oldalas hirdetéseket az országos napilapokban. A karácsonyig tartó sikerpropagandára – amely olyan megállapításokat tartalmaz, hogy hazánk soha nem teljesített ilyen jól az utóbbi száz évben – nettó 48,1 millió forintnyi közpénzt költ a minisztérium. Megalapozatlan kijelentéseket szerepeltető reklámkampányt indított el az országos napilapokban tegnap Kóka János gazdasági miniszter. A december 22-ig tartó sajtópropagandára ezúttal nettó 48,1 millió forintnyi közpénzt költ a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). A júniusi, Lendületben az ország és az augusztusi, Közös siker című hirdetések után a most folyó kampány a Mi vagyunk a változás elnevezést kapta. A hirdetés szerint „a külföldi befektetők és a világ is úgy érzi, hogy gazdaságunk sikeres, az elmúlt száz évben soha nem teljesítettünk ilyen jól”. A reklám egyik legkérdésesebb pontját a magyar gazdaságra vonatkozó megállapítás jelenti, Kóka ugyanis az Európai Unió által közzétett idei és tavalyi növekedési adatokat megcáfolva úgy véli: „Európában sehol nem volt ekkora a növekedés.” Ezzel szemben az Eurostat és a Központi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy a közép- és kelet-európai új uniós tagállamok közül tavaly és az idén éppen hazánk volt az egyik leggyengébben teljesítő ország, miközben 2002-től folyamatosan elmaradtunk a régiós átlagtól. Hasonló a helyzet az államadósságot és az államháztartási hiányt vizsgálva: mindkettő vonatkozásában sereghajtónak számítunk. A hirdetés szerint a kormány 500 kilométernyi autópályát épít 2006-ig, az utak a határokig érnek majd el. A Nemzeti Autópálya Rt. adatai értelmében ugyanakkor 2002 elejétől 2006 végéig összességében 467 kilométer gyorsforgalmi út épült, illetve épül az országban, ám ebben szerepel az a 106 kilométer is, amely 2000–2002 között épült meg, illetve a polgári kabinet döntött róla, de később adták át. Kóka megállapításának pikantériája, hogy az Európai Unió által már kétszer elítélt magas költségvetési hiányunk, illetve az ellenünk folytatott túlzottdeficit-eljárás éppen a kohéziós alapokból juttatandó támogatásokat veszélyeztetheti, márpedig e források legnagyobb részét Magyarország éppen az infrastruktúra fejlesztésére költené. Az újabb sikerpropaganda okát firtató kérdésünkre Tóth Judit, a gazdasági tárca szóvivője elmondta: Kóka János joga és kötelessége, hogy tájékoztassa a közvéleményt a gazdaság valós helyzetéről. Mint fogalmazott, a hirdetéssorozat valamennyi magyar állampolgárnak szól, s célja a tisztánlátás elősegítése. A tegnap megjelent propagandán kívül Tóth Judit december 22-ig további öt új hirdetést ígért, amelyet Kóka János a Népszabadság, a Népszava, a Blikk és a Metro napilapokban tesz közzé. Döbbenetes, hogy a kormány újra közpénzből, megalapozatlan kijelentésekkel hirdeti a nem létező sikereit, miközben az Európai Unió és valamennyi hazai és külföldi gazdaságkutató egyre többször fejezi ki aggodalmát a magyar gazdasági folyamatok miatt – reagált a hirdetéssorozatra Tállai András, a Fidesz gazdaságpolitikusa, aki emlékeztetett: a múlt héten éppen az egyik legnagyobb nemzetközi pénzintézet állapította meg, hogy Magyarország a jéghegy felé tart. Mint ismeretes, a mostani kampányhoz hasonlóan a dübörgő magyar gazdaságról számolt be a júniusban elkezdett, Magyarország: kirobbanó siker című hirdetéssorozat és az augusztusban indított, Közös siker elnevezésű reklámkampány. A sajtóhirdetések akkor 50 millió forintnyi közpénzt emésztettek fel.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/a-gkm-kozpenzbol-finanszirozza-sajtokampanyat

https://web.archive.org/web/20240125194311/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/a-gkm-kozpenzbol-finanszirozza-sajtokampanyat

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gkm-kozpenzbol-finanszirozza-sajtokampanyat

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-12-06 00:00:00

Az Andrássy út kiárusítása

Nyolc Andrássy úti palotától szabadult meg a terézvárosi önkormányzat az elmúlt két évben. Köztük a sugárút egyik gyöngyszemétől, a 3. szám alatti Saxlehner-palotától, amelynek első emeleti nagypolgári lakásában a Postamúzeum működik. Ezen kívül eladta vagy elcserélte a 8., a 19., 21., 23., 47., 52. és a 68. számú palotákat. Ezeket az ingatlanokat 10-15 évvel ezelőtt úgy kapta meg a VI. kerület az államtól, hogy tíz éven belül fel kell újítania. E feltételnek azonban csak részben tett eleget. Ehelyett a határidő lejártával túladott rajtuk, mégpedig úgy, hogy nem pályáztatta meg az épületeket, s a lakásbérlők elővásárlási és hozzájárulási jogát figyelmen kívül hagyta. Néhány palotát a vevők már tovább is adtak, nyilván haszonnal. Nézzük, kik voltak a vásárlók. Az 1,2 milliárdra becsült Andrássy út 3-at 328 millió forintért adta el a kerület az A3 Expressz Kft.-nek. A magyarázat szerint a becsült értékből leszámították a hétszázmilliós kiköltöztetési, továbbá a felújítási költséget. A 8-at és az 52-t elcserélték egy Tárogató úti villáért és egy Lendvay utcai villa egyetlen szintjéért a CD Comission Kft.-vel, melynek helyébe később az A8-A52 Ingatlanforgalmazó Kft. lépett. Az Andrássy út 19. a Multi Építőipari és Kereskedelmi Kft.-é lett 280 millió forintért, s szintén ez a cég vette meg a 23-as számú házat 445 millióért. Már tovább is adta mindkettőt egy spanyol cégnek. A 21. számú palotáért cserébe az Amelus Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. az Andrássy út 4-ben található fürdőszobaszalont adta és még 295 millió forintot fizetett. A Liszt Ferenc tér sarkán található 47-es számú ház 150 millió forintért cserélt gazdát, az Ennet Ingatlanfejlesztő Kft. vette meg. Egy iskolaként használt palota, a 68. 860 millióért került az A9 Ingatlanforgalmazó Kft-hez. Lászay János önkormányzati képviselő szerint a nehezen megfejthető cégnevek a kerületvezetéssel jó kapcsolatban lévő ismerősöket takarnak. Legbotrányosabbnak a 47. számú ház eladását tartja az Ennet Kft.-nek, melynek tulajdonosa egy belga úr. A kft. évekig bérlőjük volt, és sokmilliós bérleti díj elmaradást halmozott fel. Mégis megkapta a palotát, rendkívül olcsón. Mint már tudjuk, azért ennyiért, mert ki kell költöztetnie a lakókat. Csakhogy az épület jelentős részét a cég bérli. Lászay furcsának találja az Amelus Kft. palotához jutását is, amely az árat csak úgy tudta kifizetni, hogy kiegészítésül odaadta a fürdőszobaszalonját. Szerinte egy pályázat vagy körültekintőbb vevőkeresés jobb eredményeket hozhatott volna. Az eladott házakban a lakásbérlők felháborodtak, mert megkerülték törvényben biztosított jogaikat, nem vonták be őket a sorsukat érintő döntésekbe, sőt még a szerződések aláírása után sem tájékoztatták őket. Tüntettek is a polgármesteri hivatal előtt. Néhány házban egyesületet alapítottak, számos lakó pedig perli az önkormányzatot. Az 52-es ház egyik érintettje lapunknak panaszolja: "Ezeket a házakat az önkormányzat eladta, elcserélte ilyen-olyan kft.-kkel. Mi nem tudjuk, mi lesz a sorsunk, időnként kapunk egy levelet valami kft.-től, hogy mostantól ő a tulajdonos, erre és erre a számlaszámra utaljuk át a lakbért." Perel a Postamúzeum is, amelynek el kellene költöznie az Andrássy út 3-ból, holott a kerület annak idején az államtól úgy kapta meg a házat, hogy eladás esetén is biztosítani kell az első emeleten a múzeumi funkciót. Fürst György, a VI. kerület alpolgármestere politikai bátorságnak nevezi, hogy meg mertek szabadulni a "sokba kerülő" palotáktól. Pályázat azért nem volt, mondja, mert nagyon lelassította volna a házak rendbetételét, évekig elhúzódott volna egy-egy pályázat lebonyolítása, a vesztesek állandóan megtámadták volna a döntéseket. (Perek azért így is vannak.) Szerinte úgyis csak az a hat-nyolc nagy cég jelentkezett volna, amelyekkel pályázaton kívül is kapcsolatba kerültek. Az alpolgármester szerint az, hogy egyes cégek mindjárt továbbadták a palotákat, azért van, mert úgynevezett projektcégek, amelyeket kifejezetten egy-egy ház megvételére alapítottak. S hogy a bérlők miért nem vehették meg a lakásaikat? Mert a vagyonátadási szerződésekben anno az szerepelt, hogy a kerület a műemlék házakat csak egyben adhatja el. Ilyen megkötés azonban csak a 3. és a 23. esetében volt. A többi ház esetében az önkormányzat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állásfoglalására hivatkozik, amely tíz évvel ezelőtt kimondta, hogy csak akkor járul hozzá a lakások egyenkénti értékesítéséhez, ha előbb a házakat felújítják. Ezt az önkormányzat elmulasztotta. Ráadásul a paloták új tulajdonosai mindössze egy év garanciát vállaltak arra, hogy a lakbéreket nem emelik jobban az önkormányzati rendeletben meghatározottnál. Utána tehát úgy emelnek, ahogy akarnak, ami elég kemény kényszerítő eszköz a protestáló lakók eltávolítására. Kérdés továbbá, hogy a paloták új tulajdonosai képesek-e rövid időn belül felújítani a házakat. Ez nehezen képzelhető el arról, aki a vételárat is alig tudja kifizetni, s még a lakókkal is meg kellene egyeznie. Fürst alpolgármester szerint a megújulás garanciája az új tulajdonosok befektetett pénze, amit nem fognak veszni hagyni. Optimizmusra semmi ok: a pénzt egy előnyös továbbadással is vissza lehet szerezni. A perek pedig hosszú ideig eltarthatnak, s míg le nem zárulnak, a felújítások nyilván nem kezdődhetnek meg, hiszen addig az adásvételi szerződések nem jogerősek.

http://nol.hu/archivum/archiv-389305-201728

https://web.archive.org/web/20090126070708/http://www.nol.hu/archivum/archiv-389305

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-andrassy-ut-kiarusitasa

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-01-02 00:00:00

Botrányos tüntetés a botrányoktól hangos Terézvárosban

Botrányos tüntetés a botrányoktól hangos Terézvárosban Bárkay Tamás • 2007. február 23. Annyira elegük van, hogy Verókot nem hallgatták meg Olykor a durvaságig indulatos, bekiabálós-szétkiabálós gyűlés lett abból a tegnapi tüntetésből, amelyet öt civil formáció szervezett a VI. kerületi polgármesteri hivatal elé, nem mellesleg azért, hogy számon kérje a kerület vezetésén: miért nem hajlandó a normális párbeszédre? Voltak persze nyugodt percek is. Nagymező utca, Király utca 40, Jókai tér, Andrássy úti villák, iskolabezárás, jogellenes építési engedélyek, korrupciógyanús ingatlanügyletek, kommunikációhiány, információ-visszatartás, félretájékoztatás, egymást követő botrányok - ezekkel a hívószavakkal hirdetett tegnap estére „botrányösszesítő demonstrációt ” öt civil szervezet a VI. kerületi polgármesteri hivatal elé. A Nagymező Utcaiak Érdekvédő Egyesülete, a Védegylet, a Levegő Munkacsoport, az Élőlánc, valamint az Óvás Egyesület által jegyzett rendezvény moderátora, a Nagymező utcai mélygarázs ellen (úgy tűnik sikerrel) tiltakozók vezetője, Hantos Enikő úgy vezette fel az összejövetelt, hogy az éppen ülésező képviselő-testület szünetet tart, kijön az épületből, hogy publikum szembesíthesse a fenti vádakkal. Erre kicsit várni kellett, úgy hogy jöhetett néhány beszéd. Az egyik felszólaló mondandójának rezüméje az volt, hogy a polgármester győzze meg az embereket: nem korrupt a kerület vezetése, egy másiké (a Hír TV-ből ismert Csúri Ákosé) pedig az, hogy a korrupt polgármester még mindig szabadlábon van, a testület meg csak hallgat - érthetetlen. Nem sokkal később tényleg kijött a testület, Verók István polgármester mikrofont kapott, majd éppen csak elkezdte mondani, hogy itt petícióátadásról volt, ehelyett viszont masszív rágalmazás folyik, szétkiabálták, és kifütyülték, annyira, hogy egy kis büdösbunkózással a háta megett vissza is sietett a házba. Később a valamiért valamivel népszerűbb Bajor Zoltán alpolgármester kapott szót, aki megnyugtatta az egybegyűlteket, hogy döntés van róla: hamarosan megindul az azóta lefújt mélygarázs-építés miatt feltúrt Nagymező utca helyreállítása. Kicsit még később Hassay Zsófia fidesz-frakció-vezető (taps) lépett elő, és közölte, hogy ez nem igaz, másrészt nemrég szavazta meg az MSZP-SZDZSZ-es többség, hogy, hogy 5,2 milliárd forint értékben újabb közvagyon-tömeget éljenek fel. Nem sokkal ezután megint Bajor jött azzal, hogy amit a Nagymező utcáról mondott, igenis igaz, csak nem a testület döntött így, hanem a vezetőség. A gyűlésen persze szóba került más, előre meghirdetett napirendi pont is. Hallhattunk néhány gondolatot az Andrássy út 47.-ről, az Andrássy út 21.- ről, amelyet egy fürdőszobaszalonért cserélt el az önkormányzat, az iskolákról, amelyeket az érintettek megkérdezése nélkül szüntetnek meg, és arról, hogy csokorba kellene szedni a botrányos ügyeket, és azokról folyamatosan tájékoztatni a terézvárosi lakosságot. Verókék persze, ha valós időben, és személyesen nem is, de – még kora délután – egy közleményben azért reagáltak a demonstrációra. Egyebek mellett ezt írták: „Terézváros Önkormányzata (…) tiszteletben tartva a civil szerveződések létét, különösnek és meglepőnek tartja, hogy a szervezetek közül a Nagymező utcaiak Érdekvédő Egyesületén kívül más civil kezdeményezés eddig nem tartotta lényegesnek az érdemi párbeszéd- konzultáció lehetőségét, pusztán a médiaszereplésekre összpontosított.” Terézvárosban ciklusoktól, a polgármester pártállásától és a képviselő- testület összetételétől függetlenül egymást érték a hangosabbnál hangosabb botrányok az elmúlt 15 évben. Az aktuális ellenzék és a tiltakozó civilek, lakók, hol a talpalatnyi zöld pusztítása, hol pedig a – tiltakozók szerint – elkótyavetyélt értékes ingatlanok miatt emelték fel a szavukat. Ez több okra vezethető vissza. A városban az amúgy is kevés zöldterületből ott jut a legkevesebb egy lakosra, miközben a sűrű beépítettség miatt bármihez nyúlnának, annak óhatatlanul a meglévő kevéske zöld látná kárát. (Kivétel ez alól a Liszt Ferenc tér, ahol valódi parkot varázsoltak az egykor forgalmas út és a lepukkant benzinkút helyén – érthetetlen módon a zöldek itt is a munkagépek elé feküdtek tavaly, amikor az ottani vendéglátósok egyesülete még több növénnyel még parkszerűbbé készült változtatni.) A palotaeladások hátterében a lakásprivatizáció áll. A műemlék házakat a törvény értelmében lakásonként csak akkor adhatta volna el az önkormányzat, ha előbb felújítja az épületet. Erre a kerületnek nem volt, nem is lesz soha pénze, így viszont csak egyben dobhatják piacra az épületeket. A vita tulajdonképpen arról folyik, hogy ezt a helyzetet az önkormányzat hogyan használta ki. A mindenkori vezetők szerint a lehető legjobban, az ellenzők viszont kótyavetyét, olykor egyenesen korrupciót emlegetnek. A helyzet tisztázását nem segíti, hogy a valódi vevők különböző projekttársaságok, offshore-cégek követhetetlen láncolatán át jutnak a házakhoz. (A.G.)

http://www.nol.hu/archivum/archiv-436517

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/botranyos-tuntetes-a-botranyoktol-hangos-terezvarosban

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2007-02-23 00:00:00

Elmenekültek a VI. kerületi vezetők a civilek elől

A demonstráción a Nagymező Utcaiak Érdekvédő Egyesülete, a Védegylet, a Levegő Munkacsoport, az Élőlánc, valamint az Óvás Egyesület képviselői vettek részt, hogy tiltakozzanak a Jókai téri, illetve a Nagymező utcai mélygarázs építése miatt, valamint az Andrássy úti ingatlanok eladása miatt felemeljék hangjukat. A tüntetés 17 órától este fél hétig tartott, az utcát a rendőrség lezárta. Nem volt erősítés Verók János polgármester megpróbált beszélne a demonstrálókhoz, de mikrofonja nem működött, ezért a hangulat hamar egy lakógyűléshez kezdett hasonlítani. A civilek felhánytorgatták a kerületi képviselőknek a mélygarázs és az Andrássy úti ingatlanok eladását, de a szócsatában a politikusok maradtak alul, akik az Index munkatársának helyszíni beszámolója szerint "hebegtek-habogtak" a záporozó kérdésekre válaszul. A demonstráción felszólalók szerint mind a Jókai téri, mind a Nagymező utcai mélygarázs, mind az Andrássy úti paloták eladása esetében "nem egyszerű korrupcióról van szó, hanem az önkormányzati vagyon elsinkófálásáról". Még egy normális állampolgár sem A polgármester a távirati irodának a demonstráció után elmondta, a civil szervezetek eredetileg arról tájékoztatták az önkormányzatot, hogy egy petíciót akarnak átnyújtani a mélygarázsok, illetve az Andrássy úti ingatlanok ügyében. "Ezzel szemben szó sem volt petícióról, belekényszerítettek egy olyan számon kérő, igazából minősíthetetlen, rágalmazó, megalázó helyzetbe, amelyben normális állampolgár sem venne részt." Verók István a Nagymező utcai mélygarázzsal kapcsolatban elmondta, hogy a befektető egymilliárd forintos követelést nyújtott be az önkormányzatnak a beruházás meghiúsulása miatt, az utca rehabilitációját pedig nem vállalta, így azt az önkormányzatnak kell eredeti állapotába helyreállítani. A lakók nem érzik Verók szerint a lakók igazából nem érzékelik azt, hogy a befektető és az önkormányzat között "ez egy nagyon kemény harc, hogy ki lép először hátra". Az Andrássy út 47. szám alatti ingatlannal kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy "a médiában nem megy át az", hogy valójában nem 150 millió forint volt a vételár, hanem egymilliárdot meghaladó. Ebből azonban fedezni kell a bérlők kártalanítását, illetve a műemlékvédelmi hivatal által megfogalmazott "kötelezési összeget" is. A terézvárosi önkormányzat csütörtök délután közleményben tudatta, hogy a demonstrációról a sajtó hasábjain értesült.

https://index.hu/belfold/budapest/02221verok/

https://web.archive.org/web/20210610060055/https://index.hu/belfold/budapest/02221verok/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elmenekultek-a-vi-keruleti-vezetok-a-civilek-elol

Index

hungarian-news

2007-02-22 00:00:00

Szervezett felvilág

Politikusként is messze távol tartom magam mindenféle etikailag kifogásolható tranzakciótól - nyilatkozta a minap Kóka János.

Bódis András / 2007.02.22., csütörtök 13:28 / Politikusként is messze távol tartom magam mindenféle etikailag kifogásolható tranzakciótól - nyilatkozta a minap Kóka János. A Heti Válasz azonban e kijelentést semmiképp sem alátámasztó tranzakciósorozatra bukkant. Ciprusi offshore társaságok különös körülmények között jutottak hárommilliárd forinthoz - alig három hónap alatt. Írásunkból nyilvánvalóvá válik, hogy az üzlet nem jöhetett volna létre a miniszter sógora, családi ügyvédje, egyik vitorlástársa, valamint több - jórészt a gazdasági tárca érdekkörébe tartozó - állami óriáscég nélkül. "A szervezett felvilág megjelenése új magyar jelenség (...), a magyar polip felülről, állami segédlettel terjeszkedik lefelé" - írta 2001-ben Magyar Bálint volt oktatási miniszter, aki addigra már túlesett az első Sulinet-körön, azaz az Elender nevű cég állami segédlettel történő felhizlalásán. A 2002-2006-os ciklusban aztán tovább is terjeszkedett a Sulinet, sőt, az Elender egykori vezetője, Kóka János meghívást kapott a kormányba - Magyar Bálint pedig mára a gazdasági miniszter SZDSZ-elnökjelölti stábjának egyik főalakjává lépett elő. Közben feltűnt egy másik volt Kóka-cég, a Meditcom, amely szintén talált érintkezési felületet az állammal: épp vizitdíj-automatákhoz kapcsolódó betegirányítási rendszert árul a kórházaknak (lásd keretes írásunkat). A hírre a gazdasági tárcavezető csak annyit közölt, hogy 2004 októbere óta semmilyen kapcsolata nincs a Meditcom Kft.-vel. Ám azt nem mondta, hogy a cég ma is a sógora, Lepp Gyula tulajdonában van - akire később néhány szót még vesztegetünk. Merthogy alább olyan eseménysor következik, amelyen átsüt a felső szintű szervezettség, a rokoni és az állami segédlet, az informatikai jártasság, a polipszerűség és minden, ami ellen Magyar 2001-ben még kikelt. A DATAPLEX CSILLAGA Történetünk főszereplője, a Dataplex Infokommunikációs Infrastruktúra-szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft. a hazai "cégbolt" egyik legfényesebb csillaga. Tavaly a negyedik, 2005-ben a harmadik lett a Deloitte nemzetközi tanácsadó közép-európai toplistájának Rising Star kategóriájában, a három-öt éve működő társaságok között, árbevétele ugyanis a 2004-es 686 millió forintról először több mint egymilliárdra, majd 2006-ban 1,8 milliárdra nőtt. A távolabbi múlt azonban nem ily dicső. A Dataplex legfőbb tevékenysége egy ötcsillagos szerverhotel működtetése. A kft. egyrészt igyekszik megóvni a partnercégektől befogadott informatikai eszközök "egészségét"; biztosítja a külső behatolás elleni védelmet, emellett bérelhető számítógépes tárolási kapacitással is rendelkezik. Sőt, a Dataplex berendezései arra is képesek, hogy az ügyfelek házi informatikai rendszerének esetleges összeomlásakor nyomban átvegyék a szerverfunkciókat. Nos, ez a 8800 négyzetméteres biztonsági bázis 2002-ben a Béres-csoporthoz került - ám a gyógyszeriparban jeleskedő cég profiljához nem passzolt az informatika. Két éve ilyenkor a Dataplex alig 30 százalékos kihasználtsággal működött - vendégei között ugyan feltűnt néhány nagybank és telekommunikációs óriás, az állami megavállalatok viszont nem engedhették meg maguknak a "szállodai" körülményeket. Aztán 2005 elején történt valami: a Dataplex volt ügyvezetőjét, Felsmann Balázst Kóka János kinevezte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vagyongazdálkodási főosztályvezetőjévé (2006 júliusa óta pedig az infrastruktúra-fejlesztésért felelős szakállamtitkári titulus szerepel a névjegyén). A tárca új reménysége emellé igazgatósági tagságot is kapott az állami autópályacégeknél, valamint felügyelőbizottsági tagságot a MÁV Cargóban. Felsmann helyzetbe hozása persze csak a kívülállókat lepte meg; a Kóka-féle Elender már jó ideje szerződéses kapcsolatban állt a Dataplexszel. Ugyancsak 2005 elejét írtuk, amikor megérkezett a GKM közvetett felügyelete alatt működő MÁV Informatika Kft. vezérigazgatói székébe az a Hercegh Tamás, aki anno szintén a Dataplexnél dolgozott - Felsmann tanácsadó jobbkezeként. Aztán a MÁV Informatika hirtelen felvette a kapcsolatot a Dataplexszel, de erről később... ADÁS-VÉTEL-ADÁS Mint írtuk, a Dataplex két éve - kis túlzással - kongott az ürességtől, tulajdonosának csak nyűg volt a szerverhotelüzemeltetés. 2005 nyarán aztán jött a felmentő sereg, a Bajnai Gordon (mai fejlesztéspolitikai kormánybiztos) által vezetett Wallis Rt., pontosabban: a vagyonkezelő társaság egyik leánycége, és - információink szerint - 2,2 milliárd forintot fizetett a Dataplex Kft.-ért. Hivatalosan 2005. szeptember 2-ával szállt át a komplexum működtetésének joga a Wallis-csoportra, majd októbertől - röpke két hónapig - három ciprusi bejegyzésű off-shore cég lett a VIII. kerület, Ciprus utca-Asztalos Sándor utca sarkán megtelepedett Dataplex tulajdonosa. Aztán a korábban nehezen kelendő gazdasági társaságot a "ciprusiak" december 12-én tovább is adták a Magyar Telekomnak, immár 5,1 milliárd forintért (a tranzakció csak a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyásának megszerzése után, tavaly áprilisban zárult). Vagyis: a ciprusi cégek mögött megbújó tulajdonosok potom 2,9 milliárd forintnyi haszonra tettek szert két-három hónap alatt. Hogy mitől ér közel 3 milliárddal többet egy kft. 2005 decemberében, mint ugyanazon év szeptemberében? Már utaltunk rá, hogy korábban nemigen akadt olyan állami tulajdonú óriáscég, amely megengedte volna magának a Dataplex luxusát. 2005 szeptembere és decembere között - a parlamenti választási kampány elején - aztán hirtelen megjelentek a jól fizető állami vendégek az addig kétharmadrészt kihasználatlan szerverhotelben. A Kóka-féle gazdasági tárca által - közvetve vagy közvetlenül - felügyelt, illetve résztulajdonolt vállalatok közül a már emlegetett MÁV Informatika Kft. és a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. kezdett érdeklődni a Dataplexnél, de bejelentkezett az ugyancsak állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) és a Magyar Posta is. A kapcsolatfelvétel ténye mellett a Dataplexszel kötött szerződések körülményei sem tűnnek lényegtelennek. A nemzeti postavállalat például 2005. november 9-én hirdette meg - december elsejei(!) határidővel - azt a tendert, amely egy legalább 500 négyzetméteres gépterem bérletéről, továbbá kapcsolódó adatátviteli szolgáltatásokról szólt. A szakma azonnal tudta, hogy a közbeszerzésen a Dataplexen kívült más nem nyerhet, hiszen 500 négyzetméternyi szabad területe egyetlen más adatközpontnak sincs az országban. A Mavir esetében az I. kerület, Iskola utcai úgynevezett tartalék teherelosztó áttelepítéséről született döntés 2005 őszén (a szerződést tavaly tavasszal véglegesítették) - a szakmai indoklást azonban lapzártánkig hiába vártuk az ügyben illetékes MVM-től. Mindössze annyit közöltek írásban a Heti Válasszal: a Dataplexnél elhelyezett berendezések "az ország biztonságos villamosenergia-ellátása szempontjából kiemelt jelentőségűek", ezért a költöztetés részletei nem publikusak. A legpikánsabb azonban a MÁV Informatika és a Dataplex kapcsolata. A MÁV Informatika felügyelőbizottsága tudomásunk szerint 2005 novemberében értesült arról, hogy Hercegh Tamás vezérigazgató át kívánja helyeztetni a cég géptermét ahhoz a Dataplex Kft.-hez, ahol korábban tanácsadóskodott. A lapunk birtokában lévő jegyzőkönyv szerint 2006. január 27-én a felügyelőbizottság a Dataplexszel kötött, 100 millió forint feletti szerződést egyenesen szakmaiatlannak, "nem megfelelően megalapozottnak" minősítette, és nem javasolta a MÁV-nak a megállapodás ellenjegyzését. Úgy tudjuk, a szerződéskötés - a fb iránymutatásának megfelelően - végül meghiúsult. E gikszer ellenére a Dataplex Kft. 2005-ös üzleti jelentésében fehéren feketén ez áll: az év második felében "hosszú távú ügyfélszerződések kerültek megkötésre, melyek 2006-ban jelentős árbevételt generálnak" (mint már írtuk, a jelentős szó ez esetben 1,8 milliárdot jelent). Vagyis a Magyar Telekom - 5,1 milliárdjáért cserébe - már egy kistafírozott, biztosan telítődő Dataplexet vehetett át a "ciprusi" cégektől, név szerint: a 49-49 százaléknyi tulajdonnal bíró Fleminghouse Investmentstől és a Corbeil Holdingstól, illetve a 2 százalékos Romnio Investmentstől. CIPRIÓTÁK ÁRNYÉKÁBAN Mindezek után egyetlen kérdés maradt: kifélék, mifélék ezek a "ciprióták"? A Fleminghouse esetében a képlet egyszerű: a cégbírósági adatok szerint a Wallis egyik adóoptimalizáló érdekeltségéről van szó. A Dataplex-vétel előtti pillanatban alapított Corbeil és a súlytalannak tetsző Romnio tulajdonosa viszont egy-egy újabb off-shore társaság, vagyis a valódi birtokosok szándékosan elrejtették magukat az érdeklődők elől. Megkeresésünkre a Wallis Zrt.-nél úgy fogalmaznak: "a Wallis független a Romniótól és a Corbeiltől", utóbbi társaság a kézbesítési megbízottját küldte el az üzleti egyeztetésekre. Márpedig ez a megbízott - ugyancsak a hivatalos cégbírósági adatok szerint - nem más, mint a Kóka János volt és jelenlegi cégeinek jogi képviseletét ellátó Forgó, Varga és Társai Ügyvédi Iroda egyik névadója, Forgó Zoltán. (Forgó korábban felügyelőbizottsági tag volt az Elendernél, és a Kóka sógoraként már bemutatott Lepp Gyula cégjogi ügyeit is rendszeresen ő intézi. Bár a gazdasági miniszter 2004 óta külön él feleségétől - mostanság Szandrocha Kamillával mutatkozik -, Kókáné Ruzsovics Ágnessel mégis együtt jegyzi a normafai villaépítés nyomán elhíresült Rumed 2000 Kft.-t, amelyet szintén Forgó képvisel a cégbíróság előtt.) Miként Lepp Gyulának írásban jeleztük, adatgyűjtésünk során több, a Dataplex belső életét ismerő forrásunk is egyértelművé tette: 2005-ben - Forgó és mások mellett - ő képviselte a Corbeilt az üzletrész-adásvételi tárgyalásokon. Ám Kóka sógora nem érezte szükségét, hogy cáfolja értesülésünket, mindössze annyit üzent, rosszak a tapasztalatai az újságírókkal. A gazdasági miniszter egyébként két éve a Playboynak nyilatkozva a saját mentoraként festette le a Magyarország Szépe Kft.-ben a haknimester Fásy Ádámmal is közösködő Leppet, akitől állítólag azt tanulta, hogy "csak tisztességesen érdemes csinálni az üzletet, mert az ember akkor nyugodtan alszik". Lepp szerepének további tisztázása helyett még egy tény: a Forgó-féle Corbeil egyik igazgatója - ciprusi cégkivonatok szerint - az a Rácz Krisztián, aki egykor az Elender termékfejlesztési vezetője és Kóka vitorláspartnere volt. (Vitorlázó körökben ugyanakkor Lepp Gyula a nagyobb név, hiszen a Kék szalag verseny támogatójaként ismerte meg a nagyérdemű; a "sógor" többnyire Asso hajóosztályban versenyez - internetes eredménylisták szerint olykor épp Rácz Krisztián oldalán.) Mindezek alapján nem állítjuk - az off-shore technika alkalmazása miatt nem is állíthatjuk -, hogy Kókának közvetlen befolyása volna egyik vagy másik ciprusi cégre. Azt viszont igazoltuk, hogy a gazdasági miniszter emelte maga mellé (főosztályvezetői, majd szakállamtitkári minőségben) a Dataplexben rejlő üzleti lehetőségeket hivatalból ismerő Felsmann Balázst. Az eredetileg kapacitásfelesleggel rendelkező informatikai kft.-ről pedig megírtuk, hogy - miután hirtelen állami partnereket is talált - közel hárommilliárd forinttal nőtt meg az értéke. S az ügylet közreműködőit: a gazdasági miniszter sógorát, állandó cégjogi megbízottját és sporttársát is néven neveztük. Kóka János két hete azt nyilatkozta az Indexnek: "politikusként is messze távol tartom magam mindenféle etikailag kifogásolható tranzakciótól (...), de információim vannak arról, hogy a következő hetekben ennek ellenkezőjét feltételező sajtóhírek látnak majd napvilágot". Hozzátette: "azt üzenem azoknak, akik ezt készítik ellenem, hogy nem fogom megkötni azokat a kompromisszumokat, amelyeket szeretnének, hogy megkössek". A Heti Válasz leszögezi: semmiféle kompromisszumba nem kívánja belehajszolni Kóka Jánost, az etikai ítéletalkotást pedig az olvasókra bízza. Rokonok 2.0, avagy Kóka János esetei Lepp Gyulával Kóka János még orvosi egyetemistaként kezdett munkát vállalni későbbi sógora, Lepp Gyula műszaki vállalkozásában. Az Elender Kft. 1994-95-ben amolyan ezermester-szolgáltatóként működött: taxióra-átállítással, informatikával és pénztárgép-kereskedelemmel is foglalkozott. A tulajdonostárssá váló Kóka főként az utóbbiban jeleskedett (a kasszamasina-eladásból befolyt nyereséget az internetszolgáltatás kiépítésébe fektették be), majd 1996-ra a cég ügyvezetője lett. A Horn-kormány idején Magyar Bálint oktatási miniszter - az állami Sulinet-program örve alatt - országosan ismert informatikai céggé tette az Elendert. A kft. 1998-ban részvénytársasággá alakult, a vezérigazgatói tisztség Kóka Jánost illette. 1999-ben a világ legjelentősebb internetszolgáltatója, az amerikai PSINet Inc. megvásárolta a Sulinet-bizniszbe bebetonozott Elendert; a 30 millió dolláros vételár nagyobbik részét Lepp Gyula kapta, de Kóka János is ettől a pillanattól eredezteti milliárdosi létét. Kóka a vevő PSINet szolgálatába szegődött, s üzletfejlesztésért felelős európai alelnökségig vitte a multinacionális vállalatnál. Miután 2002-ben a PSINet becsődölt, magyar részlege viszont működőképes maradt, Kóka és Lepp visszavásárolta korábbi cégét - melyhez befektetőtársnak az akkor Bajnai Gordon vezette Wallis Rt.-t nyerték meg. Az adásvétel után Kóka bejelentette: az internetes üzleti megoldásokat kínáló Webigen Rt.-t beolvasztják az Elenderbe, illetve a Webigen birtokában lévő 31 százalékos Index.hu részvénypakett is átkerül a régi-új vállalkozásukhoz. Néhány hónappal az Elender visszavásárlása után a Magyar Bálint vezette oktatási tárca új közbeszerzési pályázatot írt ki a lejáró Sulinet internetszolgáltatási szerződés meghosszabbítására. Ám a Gazdasági Versenyhivatal Közbeszerzési Döntőbizottságba delegált munkatársa végül megakasztotta a tendert. Morvayné Vígh Katalin akkor azt mondta lapunknak (Heti Válasz, 2003. február 28.): miután a közbeszerzésnek csak az Elender vezette konzorcium lehetett volna a győztese - vagyis az Oktatási Minisztérium nem biztosította az egyenlőséget az ajánlattevők számára -, hivatalból meg kellett támadnia az eljárást. Az OM ezt követően úgy "állította helyre" a világ rendjét, hogy - tendereztetés nélkül - 10 hónappal meghosszabbította az Elenderrel kötött korábbi Sulinet-szerződést. Kisvártatva kiderült: a későbbi Sulinet-Közháló program közbeszerzési eljárásának előkészítésében részt vevő minisztériumi köztisztviselők elfogadták az Elender kormányzati üzletágát igazgató Zsolnai Gábor (Kóka évfolyam-, üzlet- és vitorlástársa) meghívását a balatonkenesei Hotel Marina-Port álomhétvégéjére. E szálloda egyébként Lepp Gyuláé - éppen az Elenderért 1999-ben kapott pénzből vásárolta. 2004-ben aztán Kókáék újra eladták az Elendert; a főként Közép- és Kelet-Európában aktív EuroWeb International ezúttal 9,5 millió dollárt fizetett a cégért. Ebből 6,5 milliót készpénzben, a többit az elektronikus tőzsdén, a Nasdaqon jegyzett saját részvényeivel törlesztette az amerikai társaság - így Lepp és Kóka családi cégei az EuroWeb International 1,55, illetve 1,35 százalékos tulajdonosai lettek. Az EuroWeb Hungary és az Elender fúziójával létrejövő új cég elnökévé Kóka Jánost választották - hősünk ezt a tisztséget hagyta hátra, amikor 2004 őszén Gyurcsány Ferenc meghívta kormányába. Közben Lepp és Kóka - még 2003-ban - Meditcom néven orvosi informatikai kft.-t alapított, melynek a mai napig az Elender-fedélzetről ismert Zsolnai Gábor az ügyvezetője. Az immár 500 millió forint jegyzett tőkéjű cég a minap vásárolta fel a Sanitas betegadminisztrációs rendszert, s ezzel 13 egészségügyi intézménnyel bővült az ügyfélköre. Ugyancsak a közelmúltban derült ki, hogy - miként a Magyar Nemzet nyomán az Index megírta - a Meditcom is részt vesz a vizitdíjautomatákhoz kapcsolódó betegirányítási rendszer fejlesztésében. Illetve, hogy az Egészségügyi Minisztérium kiemelt pályázati pénzzel támogatja az olyan, többletfunkciókkal bíró vizitdíjbeszedő rendszereket, amilyeneket a Meditcom készít. A cégből egyébként Kóka 2004-es miniszterré választása után sem szállt ki az állami pénzekkel sáfárkodó RFH Informatikai Kockázati Tőkealap, sőt, Lepp is a cég tulajdonosa maradt. Az ügyvezető Zsolnai Gábor pedig 2005-ben Kókáné Ruzsovics Ágnessel alapított közös egészségügyi vállalkozást MedWorCare Kft. néven.

http://valasz.hu/itthon/szervezett-felvilag-1-15524/

https://web.archive.org/web/20210921045257/http://valasz.hu/itthon/szervezett-felvilag-1-15524/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szervezett-felvilag

Heti Válasz

hungarian-news

2007-02-22 00:00:00

Sokmilliós csapvíz: Gyurcsány Ferenc

Néző László 2005.11.25. 22:03 Már a csapból is Gyurcsány Ferenc folyik – háborodott fel nemrég az egyik internetes hírportál. Kicsit drága ez a „csapvíz”: a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) honlapján fellelhető ez évi szerződéslista szerint kormányzati kommunikációra kétmilliárd forintot költenek, ezenkívül ez évben több tízmillió kizárólag a miniszterelnök reklámozására megy el. • Kétmilliárdot költ önmaga népszerűsítésére a kormány Kétmilliárd forintos keretösszeggel köt és kötött szerződést a Miniszterelnöki Hivatal a 2006 júniusáig terjedő időszakra kommunikációs feladatokra. Ez az összeg minden bizonnyal a kormány választásikampány-büdzséje is egyben. 720 millió forintot fordítanak médiatervezésre és vásárlásra, amelyet a Médiaedge:cia Hungary költhet el, a kormányzati kampány reklám és kreatív feladatait a Young and Rubican Kft.-re bízták, 220 millió forintért. A kampányhoz kapcsolódó nyomdai munkálatok kivitelezésére természetesen a Magyar Hivatalos Közlönykiadóval szerződtek, „mindössze” 550 millió értékben. Mintegy háromszázmillió forint áll rendelkezésre közvélemény-kutatásra. A közvélemény-kutatási feladatokra kiírt tender győztesének a fenti kétmilliárdos kereten felül fizeti majd 166 milliós megbízási díját a kabinet a Magyar Hírlap információja szerint. A júniusig szóló feladat elnyerésére Batiz András tegnapi tájékoztatása szerint a MeH-hel jelenleg is szerződésben lévő Median és a Szonda Ipsos a legesélyesebb. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök személyes kommunikációjára külön szerződéseket kötött a MeH. Azt már korábban megírtuk, hogy a kormányfő fotózását havi 755 ezerért végzi egy betéti társaság. László Boglár, az egyik korábbi kormányszóvivő október végéig havonta 850 ezer forintos megbízási díjért állta az újságírók kérdéseit, novembertől azonban köztisztviselői státuszban dolgozik tovább – nyilván nem kevesebb havi fizetésért. (Megjegyzés: a szerődéses összegek többnyire áfa nélkül értendők.) A miniszterelnök nyilvános szerepléseinek programszervezési tanácsadója, az Endrényi Bt. havonta 670 ezer forintot kap a MeH-től, a Flatrell Kft. pedig 480 ezer/hó fizetséget szerzett a kormányfő sajtó- és médiaszerpléseivel kapcsolatos tanácsadásért. (Szeptembertől csökkentették 255 ezerre.) Szintén kommunikációs tanácsokat ad Holló János havi 480 ezerért, ugyanennyiért készít és véleményez médiakommunikációs terveket az Angster Bt. Egy „radikális forradalmár”, Kolozs András, aki – „amíg a jogszabályok engedték” (az ő szavai) – a miniszterelnök személyi titkára volt, most havonta 450 ezret kap Gyurcsány Ferenc programjainak „politikai jellegű” megtervezéséért és értékeléséért. A fiatalemberről egyébként érdemes megjegyezni, hogy„ politikai pályafutását az ezredfordulón a Fiatal Baloldal nevű tömörülésben kezdte. Mint mondja, huszonévesként számára evidenciának tűnik, hogy radikálisan forradalminak lenni csak a baloldalon lehet” (idézet a XVI.kerületi újságból). A Társadalom-Csináló Bt. a lakosság tájékoztatására irányuló kommunikációs tevékenységért vághat zsebre havi 435 ezer forintot. Szerződött még a MeH a Zeus Kft-vel is, aki 2005 májusáig 6 millióért készített kommunikációs programokat, háttértanulmányokat. A Napra Nap Bt. az európai ügyekért felelős miniszter kommunikációs tevékenységét készíti elő, havonta 650 ezer forintért. Úgy látszik, Baráth Etele tárca nélküli miniszter nagyon ragaszkodik ehhez a céghez, ugyanis a Nemzeti Fejlesztési Terv hivatalának sajtóügyeit is ez a cég intézte Baráth vezetése idején, 2004-ben összesen 5 millió 250 ezerért. Mindezt összevetve megállapíthatjuk, a miniszterelnöki „csapból folyás” nem olcsó mulatság az adófizetők számára. Kérdés, hogy ilyen „vizet” akartak-e…

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/sokmillios-csapviz-gyurcsany-ferenc

https://web.archive.org/web/20100811182756/http://www.mno.hu/portal/321299

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sokmillios-csapviz-gyurcsany-ferenc

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-11-25 00:00:00

Visszatartott ösztöndíjak – A diákok nyerészkedést sejtenek

2005.11.23. 23:04 Hónapokat késnek az ösztöndíj-kifizetések a Budapesti Műszaki Főiskolán – tudta meg a Magyar Nemzet. Az oktatási igazgató szerint a diákok nagy részének a napokban már átutalták az október elején esedékes pénzt, de a Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar hallgatói ebben a tanévben még egy fillért sem kaptak. Az iskola az új logisztikai rendszert okolja a hibákért, a diákok azonban nyerészkedésre gyanakszanak. A Magyar Nemzet egy hallgatói levélből értesült arról, hogy ebben a tanévben még nem fizettek tanulmányi ösztöndíjat a diákoknak a Budapesti Műszaki Főiskolán. A névtelenséget kérő fiatal arra gyanakszik, hogy az iskola azért késik a kifizetéssel, mert a juttatásokra elkülönített keret így hónapokig az intézmény számlájára kamatozik. Az iskola szerint távolról sem nyerészkedésről van szó. Kártyás Gyula, az intézmény oktatási igazgatója elismerte, hogy sokat késtek a kifizetések, de szerinte a diákok nagy része a napokban megkapta a pénzt. A szakember szerint az iskola hat karából ötnél már rendezték a tartozásokat, egyedül a Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar diákjai nem kaptak eddig egy fillért sem. Kártyás közölte: ez csupán négyszáz hallgatót érint, de napokon belül az ő számlájukra is megérkezik a pénz. Az első két havi ösztöndíjat egyébként legkésőbb október 15-ig kellett volna átutalni a diákoknak. A főigazgató az új logisztikai rendszer hibáival indokolta a több hónapos csúszást. – Sajnos az egyetemek jelentős részénél előfordul, hogy egy-két hetet csúszik a kifizetés, de másfél hónapról még nem hallottam, és ez abszolút elfogadhatatlan – mondta Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke. Az érdekvédő szerint az iskolák legtöbbször adminisztrációs késedelembe esnek, mert nem számolják ki időben, hogy az előző fél év érdemjegyeinek átlaga alapján melyik diáknak mennyi pénz jár. Hozzátette: ekkora késés után sok, nagy családból származó diáknak akár kenyérgondjai is lehetnek. Ekler szerint ilyen esetekben az iskola hallgatói önkormányzatának feladata, hogy számon kérje a vezetésen a kifizetések elmaradását. Megpróbáltuk megkérdezni az iskola és a kar hallgatói önkormányzatát, hogy mit tettek az ügy érdekében, de elérhetetlenek voltak.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/visszatartott-osztondijak-a-diakok-nyereszkedest-sejtenek

https://web.archive.org/web/20231217170611/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/visszatartott-osztondijak-a-diakok-nyereszkedest-sejtenek

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszatartott-osztondijak-a-a-diakok-nyereszkedest-sejtenek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-11-24 00:00:00

Százmilliók Kabainak lőszer-megsemmisítésre

A Kabai Károly által irányított Nyír– Uncia Kft. csaknem 292 millió forintos szerződést írhatott alá idén tavasszal 4200 tonna honvédségi lőszer hatástalanításáról a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatalával. A kelet-magyarországi település volt alpolgármesterének irányítása alatt álló társaság az eszközök bontása után keletkező fémhulladék egy részét értékesítheti. Az üzletben szerepet vállal Kabai veje is, aki ügyvezetője a szintén fémhulladékok hasznosításával foglalkozó, német hátterű UD Stahl Recycling Kft.-nek, amely a lőszerekből származó acélhulladékot adja el az ózdi acélműveknek. Ez a vállalkozás tavaly mintegy 300 tonna acélhulladékot vásárolhatott a honvédelmi tárca tulajdonában lévő HM Currus Rt.-től, ahol a hadrendből kivont eszközök értékesítésének felgyorsítása érdekében a Nyír–Uncia Kft. volt tagja, Tácej Zoltán lett a vezérigazgató-helyettes 2004 elején. Kabai Károly lapunknak úgy nyilatkozott: az természetes, hogy a HM cégének vezetője annak értékesít, akiben megbízik a korábbi kapcsolatai miatt. Közölte azt is: a lőszer-megsemmisítő tevékenységéhez közel 200 millió forintot kellett befektetnie, mintegy 140 millió forintos bankhitel felvételével. A honvédelmi tárca állítása szerint a tevékenységre alkalmas cégek pályázatai közül azért választották a nyírbogáti céget, mert a legolcsóbb árajánlatot nyújtotta be.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/szazmilliok-kabainak-loszer-megsemmisitesre-3

https://web.archive.org/web/20231216202711/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/szazmilliok-kabainak-loszer-megsemmisitesre-3

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmilliok-kabainak-loszer-megsemmisitesre

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-11-23 00:00:00

Tízmilliókat költ a HM egyik cége tanácsadásra és átvilágításra

2005.11.20. 23:03 Tanácsadásra és átvilágításra költ több tíz millió forintot a honvédelmi tárca üdültetéssel foglalkozó társasága, miközben a honvédségi üdülők nagy részét felszámolják és értékesítik. A szaktárca állítása szerint éppen a szervezeti átalakítás miatt van szükség külső tanácsadókra. Több tíz millió forintot fizetett ki magáncégeknek a Honvédelmi Minisztérium (HM) által létrehozott HM ReCreativ Kht. stratégiai tanácsadásért és átvilágítás címén – tudta meg lapunk. Forrásunk szerint ez azért is különös, mert a szaktárca üdültetéssel foglalkozó társaságának kezelésében lévő számos üdülőnek csupán a töredékét tartja meg a honvédség. Úgy tudjuk, a HM jelenleg alakítja át üdültetési rendszerét, és ezért eladja a Bánkon, Dunapatajon, Nyíregyházán, Szolnokon, Balatonlellén, Balatonberényben, Balatonbogláron, Fadd-Domboriban, Tatán, Tiszacsegén, Tiszakécskén lévő üdülőit, és meg kívánnak szabadulni más csapatpihenőktől is. A HM üdülésszervező társaságának dolgozó külső „tanácsadók” között több kis alaptőkével rendelkező vállalkozás van, és egy könyvvizsgáló magánvállalkozó is, aki már egy másik HM-társasággal is kapcsolatba került. A HM ReCreativ Kht. 9 millió forintot fizetett ki 2005. február vége és május 31. között például a StrategArt Bt.-nek, amely többek között „stratégiai és üzletviteli tanácsadást” végzett ezért az összegért. A szaktárca társaságának „kommunikációs folyamatait elemezte” és PR-stratégiáját dolgozta ki a Domin-Art Tanácsadó és Szolgáltató Kft., amely augusztustól decemberig több mint 11 millió forintot vehetett fel ezért a tevékenységért. Csaknem négy és fél millió forintot kapott Derzsi György egyéni vállalkozó az üdültetési társaság működésének ellenőrzéséért és az ehhez kötődő gazdasági tanácsadásért, a Silicon Dreams Kft.-nek pedig kétmilliót fizettek ki informatikai átvilágításért. Mikor új vezetés vette át a HM ReCreativ Kht.-t, szerették volna tisztán látni a szervezet működését és az ott zajló gazdasági folyamatokat. Ezért kértek fel olyan külső cégeket átvilágításra és szakmai tanácsadásra, amelyek tárgyilagosabban tudták ezt a munkát elvégezni – közölte lapunkkal Bocskai István. A HM szóvivője hozzátette: az Állami Számvevőszék is azt ajánlotta, hogy minden szervezeti átalakításhoz végeztessenek tanulmányokat.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/tizmilliokat-kolt-a-hm-egyik-cege-tanacsadasra-es-atvilagitasra

https://web.archive.org/web/20140605075655/http://www.mno.hu/portal/320304

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmilliokat-kolt-a-hm-egyik-cege-tanacsadasra-es-atvilagitasra

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-11-21 00:00:00

Politikai megfélemlítés Makón?

Gyurcsány Ferenc válaszában azt mondta, nem jutott el hozzá olyan információ, ami miatt vizsgálatot érdemelne az ügy. Deutsch Tamás viszontválaszában rámutatott: Európai jogállamban tűrhetetlen, antidemokratikus lépés a rivális politikai párt munkatársainak megfélemlítése, és még egyszer megkérte a miniszterelnököt arra, hogy vizsgálja felül az ügyet. Gyurcsány Ferenc az erre adott viszontválaszában azt kérte Deutsch Tamástól, hogy forduljon az ügyészséghez.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/politikai-megfelemlites-makon-2

https://web.archive.org/web/20231111175211/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/politikai-megfelemlites-makon-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/politikai-megfelemlites-makon

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-11-21 00:00:00

A Keller család felemelkedése

2005.11.18. 23:51 Több állami fizetési listára is felkerültek Keller László (MSZP) családjának tagjai, miután az országgyűlési képviselőt a Medgyessy-kormány kinevezte közpénzügyi államtitkárnak. Az Index internetes újság összeállítása szerint a családtagok szerepelnek több állami tulajdonú cég, valamint az Országgyűlés fizetési listáján. A Keller klán az állami vállallatoknál című írásban kiderül, hogy a rokonság elhelyezkedését nem befolyásolta az, hogy az államtitkárságot időközben megszüntették. Keller lányát 2003-ban a Szerencsejáték Rt. személyügyi munkatársként alkalmazta, veje pedig a közelmúltban helyezkedett el a Budapest Airport Rt. kontrolling osztályán – közölte a portál. Adataik szerint Keller unokaöccse, aki addig a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó üvegzsebtitkárság alkalmazottja volt, az államtitkárság megszüntetése után a Magyar Fejlesztési Bank agrárfinanszírozási osztályának munkatársa lett. Az egykori államtitkár mellett dolgozott az a hölgy, akit a politikus később feleségül vett, majd menesztése után személyi asszisztensként foglalkoztatott tovább. Erről Varjú László, az MSZP frakcióigazgatója úgy nyilatkozott: a korábban megbízási szerződéssel dolgozó hölgyet idén átminősítették, és a választásokig érvényes szerződéssel köztisztviselőként alkalmazták. A volt államtitkár az Index kérdéseire azzal érvelt: ez családi ügy, a magánéletet pedig el kell választani a politikától. Keller László érdeklődésünkre nem kívánta kommentálni a lap állításait, csak annyit közölt, hogy eljárást kezdeményez az Index ellen.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/a-keller-csalad-felemelkedese-3

https://web.archive.org/web/20231111104313/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/a-keller-csalad-felemelkedese-3

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-keller-csalad-felemelkedese

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-11-19 00:00:00

Páva Zoltán házáig fut a felújított köblényi aszfalt

2005.11.18. 11:00 Páva Zoltán komlói polgármester üdülőjéig készítették el a Baranya megyei Köblény településen az útfelújíást. A választókerület fideszes elnöke szerint érdekes, hogy a településen évtizedek óta nem végeztek hasonló volumenű munkálatokat. Páva Zoltán nem tud arról, hogy meddig tart a felújított út. Útfelújítást végeztek a Baranya megyei Köblény településen, az új aszfaltot azonban csak a település határáig, Páva Zoltán komlói polgármester üdülőjéig fektették le. Polics József, a választókerület fideszes elnöke elmondta, több mint érdekes, talán visszataszító is, hogy azon a településen, ahol évek, évtizedek óta nem végeztek hasonló volumenű munkálatokat, csak Páva Zoltán házáig fektették le az új aszfaltot, s abból a település törzslakossága kimaradt. Polics József elmondta, az útfelújítás körülményeiről névtelen lakossági bejelentés alapján értesültek. Az ellenzéki politikus felháborítónak tartja, hogy arra volt minden bizonnyal állami pénz, hogy az útfelítást a zártkerti üdülőövezetben Páva Zoltán ingatlanáig elvégezzék, de arra nem, hogy a törzslakosság számára is kátyúzzanak. Megkerestük Kiss Gyulát, Köblény polgármesterét, aki nem kívánt nyilatkozni az útfelújítás körülményeiről. Páva Zoltán ellenben azt közölte, nem tud arról, hogy meddig végezték el az útfelújítást, de az biztos, nincs aközött összefüggés, hogy hol van az ő ingatlana, és hogy meddig fektették le az új aszfaltot.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/pava-zoltan-hazaig-fut-a-felujitott-koblenyi-aszfalt

https://web.archive.org/web/20231112150811/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/pava-zoltan-hazaig-fut-a-felujitott-koblenyi-aszfalt

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pava-zoltan-hazaig-fut-a-felujitott-koblenyi-aszfalt

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-11-18 00:00:00

Rejtő E.: Az ABN Amrónál nem tűnt fel a sikkasztás

2005.11.17. 09:59 A nyomozás lezártáig nem akart színre lépni, de ma megszólalt a K&H-ügyben bűnsegédlettel vádolt Rejtő E. Tibor, mert – mint mondta – olyan támadás érte a bank felső vezetésétől, amelyre reagálnia kell. A volt bankelnök nyilatkozatában firtatta a K&H Equities magyarországi munkatársai és a nyomozást segítő külföldi személyek felelősségét. A K&H Bank volt vezérigazgatója elmondta: a brókercégnél sokan bűnösnek szeretnék látni, hogy eltereljék a figyelmet a társaságon belüli súlyos elégtelenségekről, melyek a szabályzatokat, a szervezettséget, a munkafolyamatokat, az egyéni felelősségeket, a fő tulajdonos ABN Amro szerepét és a könyvvizsgáló felületességét jellemezték. Az üzletember megerősítette a korábbi állítását, hogy irányított kampány folyik ellene, és ismét leszögezte, hogy nem ő írta alá azt az e-mailt, amelynek alapján az ügyészség vád alá helyezte. (Azt korábban Kulcsár Attila maga is elismerte, hogy az üzenetet ő hamisította, a volt vezérigazgató pedig nem vett részt a törvénytelen ügyletekben, legutóbb pedig maga a vádhatóság is megállapította, hogy bankvezérnek nem származott anyagi haszna a cselekménysorozatból.) Rejtő egyébként elismerően beszélt Kulcsár stratégiai érzékéről, mint mondta: az álbróker olyan újításokat vezetett be, amelyek korábban senkinek nem jutottak eszébe – közölte a hirado.hu.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/rejto-e-az-abn-amronal-nem-tunt-fel-a-sikkasztas

https://web.archive.org/web/20231219220917/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/rejto-e-az-abn-amronal-nem-tunt-fel-a-sikkasztas

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rejto-e-az-abn-amronal-nem-tunt-fel-a-sikkasztas

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-11-17 00:00:00

Eredménytelenül zárult az Orbán-bizottság munkája

2005.11.17. 17:02 Eredménytelenül zárult az Orbán-bizottság utolsó, több mint négy órás ülése, amelyen fél év után ismét részt vettek a Fidesz delegáltjai is. Hivatalos vizsgálóbizottsági-jelentés nem született, a bizottság szocialista elnöke a korábban készült négy „részjelentést" benyújtja az országgyűlés elé, jóllehet ez a házszabályba ütközik. •Elérhető az interneten Orbán Viktor építési engedélye Eredménytelenül zárult az Orbán-bizottság utolsó, több mint négy órás ülése, amelyen fél év után ismét részt vettek a Fidesz delegáltjai is. A képviselők a személyeskedésig fajuló viták ellenére sem tudtak megegyezni, így nem született hivatalos vizsgálóbizottsági-jelentés sem. A bizottság szocialista elnöke ennek ellenére a korábban készült, összesen négy részjelentést benyújtja az országgyűlés elé. Répássy Róbert, a bizottság fideszes alelnöke szerint ez nemcsak a bizottság rendjébe ütközik, hanem házszabályellenes is. Ráadásul sem a házszabály, sem a bíróság ügyrendje nem ismeri a részjelentés intézményét – mondta el az MNO érdeklődésére az ellenzéki politikus. Mint mondta, a bizottság szocialista tagjai átminősítették a részjelentéseket dokumentumokra, és ezeket nyújtják be az országgyűlésnek. Répássy Róbert szerint ezek csak előkészítő iratoknak nevezhetőek, és a szocialisták fikcióját tartalmazzák. Hozzátette: azért nem fordulnak az ügyben a kormánypárti többségű ügyrendi bizottsághoz, mert az valószínűleg a politikai érdek szerint döntene. Répássy hangsúlyozta: nem fogadtak el vizsgálóbizottsági-jelentést, és az sem igaz, hogy ezt részleteiben fogadták volna el. Herényi Károly úgy véli, ebben az ügyben még parlamenti „csetepaté„ várható. Az MDF-es politikus az MNO megkeresésére közölte: a bizottság eleve nem is fogadhatott volna el részjelentéseket, mivel a fideszes képviselők nem vettek részt az üléseken, ő pedig egyik alkalommal sem szavazott, tehát a részjelentések elfogadásához nem volt meg a képviselők többsége. Herényi Károly hozzátette: a mai ülésen javasolta, hogy a kormánypárti képviselők nyújtsák be saját nevükben a dokumentumokat, de ezt nem fogadták el. A bizottság nevében ugyanakkor nem nyújthatják be az iratokat az országgyűlés elé. A kormánypárti tagok álláspontja szerint Orbán Viktor közjogi funkcióját családi vállalkozásának gyarapodásában úgy használta fel, hogy a sárazsadányi földek és a családi bányák esetében az olcsón vásárolt tulajdon állami támogatás által értékelődött fel, amihez bizonyos személyek és szervezetek segítségére volt szükség, akik, illetve amelyek később állami támogatáshoz, vagy állami megrendeléshez jutottak. Hat kérdésben a Szabó Zoltán által összeállított javaslat nem tartja bizonyíthatónak a volt miniszterelnök befolyását, csak valószínűsíti azt. A kormányoldal jelentéstervezetéhez az MDF-es Herényi Károly tett írásos észrevételeket, amelyeket leszavazott a testület. A politikus úgy vélte, nem fogadható el, hogy a jelentéstervezet nemcsak az eredeti tíz kérdésre válaszol, de politikai megjegyzéseket is tartalmaz az Orbán család vagyonára vonatkozóan. A bizottság munkájába hat hónap után ismét bekapcsolódó Répássy Róbert fideszes alelnök az ülés előtt bejelentette: a Fidesz saját jelentéstervezetet nyújt be a vizsgálat eredményéről. A tervezet szerint a bizottság megállapítja, hogy az Orbán család, különös tekintettel a szőlőbirtokra, állami forrásból nem gazdagodott meg. A Fidesz tervezetét az ülésen módosító indítvánnyá értékelték át, a testület azonban leszavazta ezt is. Az utolsó ülés napirendjén a bizottság munkájáról készült jelentés megvitatása és elfogadása szerepelt. Az ülésen megjelent Ékes József független képviselő is, aki eddig nem vett részt a testület munkájában. A Fidesz képviselői a bizottság munkájának kezdetén, június elsején jelentették be, hogy nem kívánnak részt venni az Orbán család meggazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság munkájában, mivel a volt miniszterelnök és az érintett kft. vezetője levélben jelezte, hogy Orbán Viktor családjának nem keletkezett jövedelme állami támogatásból, így szerintük okafogyottá vált a bizottság ülése. A bizottság a kormánypárti képviselők mellett egyetlen ellenzéki tag, Herényi Károly részvételével folytatta munkáját. (Forrás: Magyar Rádió, Hír TV)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/eredmenytelenul-zarult-az-orban-bizottsag-munkaja-2

https://web.archive.org/web/20231216191212/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/eredmenytelenul-zarult-az-orban-bizottsag-munkaja-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eredmenytelenul-zarult-az-orban-bizottsag-munkaja

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-11-17 00:00:00

Budapest Airport: hűtlen kezelés miatt indul a nyomozás

2005.11.16. 23:02 Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt a Fővárosi Főügyészség elrendelte a nyomozást a Budapest Airport (BA) Rt. ügyében. Ezt Varga Jenő szóvivő, főügyészhelyettes közölte a Magyar Nemzettel. Elmondta: a nyomozással a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztályát bízták meg. A hűtlen kezelést az követi el, aki a rábízott idegen vagyonnal kötelességszegően gazdálkodik, s vagyoni hátrányt okoz. A különösen jelentős vagyoni hátrány növeli a tett súlyát, akkor is, ha a kár végül kívülálló okból nem következik be. A büntetés öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés lehet. Egyelőre nem tudni, fenyeget-e bárkit is a bírósági felelősségre vonás veszélye. A most elrendelt nyomozást ismeretlen tettes ellen kezdi meg a rendőrség. Az adatok feltárása után derül ki, lehet-e szó gyanúsítottról, gyanúsítottakról az ügyben. A nyomozás alapja az a szerződés, amelyet a Ferihegyi repülőtér közelében lévő, 20 hektáros ecseri terület megvásárlására kötött a repülőteret üzemeltető, állami tulajdonú Budapest Airport Rt. Célja az volt, hogy bővítse az áruszállítás lehetőségeit. A másik szerződő fél egy magáncég, az Airport Cargo Development Kft. A földeket 2003 decemberében 600 millió forintra értékelte a szakértő, egy évvel később pedig már 4,7 milliárd forintra taksálták. A különbség abból adódott, hogy az értékbecslő figyelembe vette, hogy a föld majdan a reptéri fejlesztések helyszíne lesz, noha erről akkor még nem volt döntés. Az ingatlanpanamát sejtető üzlet a környékbeli földtulajdonosok és az ellenzéki pártok fellépése nyomán kirobbanó botrány miatt hiúsult meg. Az államnak súlyosan előnytelen szerződést a BA Rt. vezetője, Hárskuti János írta alá az ÁPV Rt. korábbi kerethatározata alapján, de végül is a vagyonkezelő tiltakozása ellenére. Az ügylettől csak a pénzügyminiszter fellépésére álltak el a felek. Sajtóhírek szerint Hárskuti magabiztossága mögött befolyásos kormánypárti támogatók álltak. A szerződés előkészítésében részt vett Répászky Miklós ügyvéd, aki Keller László és más politikusok jogi képviselőjeként is eljárt. A Cario cégcsoport részéről pedig közreműködött ifj. Pongrácz Tibor ügyvéd, az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága MDF által delegált tagjának fia. Távolabbi összefüggés, hogy Apró Piroska, a miniszterelnök anyósa korábban a BA Rt. igazgatóságának tagja, majd elnöke volt.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/budapest-airport-hutlen-kezeles-miatt-indul-a-nyomozas-2

https://web.archive.org/web/20231226153214/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/budapest-airport-hutlen-kezeles-miatt-indul-a-nyomozas-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/budapest-airport-hutlen-kezeles-miatt-indul-a-nyomozas

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-11-17 00:00:00

Csaknem három órát faggatták Orbán Viktort

Néző László 2005.11.16. 14:34 Orbánt Viktort hallgatták meg ma az Orbán család gazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság ülésén. A volt miniszterelnök elmondta: a Felcsút határában lévő földek megvásárlása reális áron történt. Szabó Zoltán luxusberuházásnak tartotta a több falut érintő vízelvezető-rendszer megépítését. Orbán Viktor ezzel nem értett egyet, mint mondta: „a luxushoz az önök pártja ért”. A volt kormányfő kijelentette: soha nem éltek luxuséletet. Hozzátette: 19 évi házasság és munka után elmondhatja magáról, hogy vagyontárgyai egy tisztes polgári élethez tartoznak, amelynek minden momentumát vállalhatja. • Révész: Orbán vagyona sem állami forrásból, sem törvénytelen tevékenységből nem gyarapodott• Eörsi: Orbánnak el kell számolnia 200 milliós vagyonával• Képriport A Felcsúton megvásárolt földbirtokokat illetően kérdezte először Szabó Zoltán, a bizottság szocialista tagja Orbán Viktor volt miniszterelnököt az Orbán család gazdagodását vizsgáló parlamenti bizottságban – tudósított a Klubrádió. Azzal az állítással kapcsolatban, hogy Bognár Sándor 539300 négyzetméternyi Felcsút határában lévő termőföldet vásárolt, Orbán Viktor közölte: felcsúti magánszemélyek ingatlanügyleteiről nem tud, csak olyan állításokat tud kommentálni, amihez köze van. – Azután tíz hónappal, hogy Bognár megvásárolta a már említett termőföldet, a részleges tulajdonában álló cég kedvezményesen hozzájutott a Herceghalmi Kísérleti Gazdasági Részvénytársasághoz is – mondta Szabó Zoltán. Hozzátette: ez annak a 12 állami gazdaságnak a privatizációja keretében történt, amelyet a Magyar Fejlesztési Bank bonyolított le kormányhatározatok alapján. A volt miniszterelnök közölte: az előző három órán át tartó meghallgatáson fűzött ehhez kommentárt, ahhoz képest nem tud több mondani. – 12 nappal azután, hogy Bognár Sándor kedvezményesen megvásárolta a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságot, az említett földeket hat millió forintért továbbadta az Ön feleségének, Lévai Anikónak – mondta Szabó Zoltán Orbán Viktorhoz fordulva. Az MSZP-s politikus a Fejér Megyei Illetékhivatal kimutatására hivatkozva közölte: a vétel piaci átlagár alatt történt. Orbán Viktor válaszában elmondta: a Felcsút határában lévő földek megvásárlása reális áron történt. Felhívta a figyelmet arra, hogy másak az árak Székesfehérváron és Felcsúton. Szabó szerint mikor Orbán Viktor korábban azt közölte, hogy a földet nem ugyanannyiért adták el, nem a teljes igazat mondta, mert a Magyar Nemzeti Bank akkori alapkamata értelmében Bognár Sándor a befektetett tőkének még a kamatait sem realizálta az 500 ezer forintos áremelkedéssel. Orbán Viktor utalt arra, a két dolog nincs összefüggésben egymással. Amikor az ember földet vásárol, nem számolgat alapkamatokat – tette hozzá. Közölte: Szabó Zoltán téved, amikor azt állítja, hogy áron alul vásárolták a földet, vagy áron felül adták a földet. Herényi Károly MDF-es képviselő közbevetőleg azt a javaslatot tette, hogy ragaszkodjanak ahhoz, ami ennek a bizottságnak a feladatköre. Hozzátette: egyetlen olyan típusú kérdést nem fedezett fel, amely állami forrásokból való meggazdagodással kapcsolatban tettek fel. Szabó Zoltán elmondta, a földadásvétel után másfél hónappal az Országgyűlés 2,2 milliárd címzett támogatásról döntött Felcsút és környékének vízrendezésére. Az MSZP-s politikus luxusberuházásnak ítélte azt. Orbán közölte, erre a kérdésre az előző meghallgatáson válaszolt, akkor a válaszát a jegyzőkönyv rögzítette. Hozzátette: nem történt luxusberuházás, mint mondta: „a luxushoz az önök pártja ért”. Közölte: a település nem tartotta indokolatlannak a beruházást. – A beruházás során eredetileg 205 millió forintnál valamivel több forintot kívántak kapubejárókra fordítani, amelyek áthidalják a vízlevezető árkokat. A valóságban több mint egy milliárdot költöttek ezekre – közölte Szabó Zoltán. Orbán Viktor erre úgy válaszolt, hogy Felcsúton feleségével egy hétvégi parasztházat építenek, amely előtt nincs ilyen kapubejáró. Hozzátette: a beruházás összegét Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején fizették ki, így erről őt kellene megkérdezni. Szabó Zoltán megjegyzésére, miszerint a támogatásokat akkor ítélte meg a parlament, amikor Orbán Viktor volt a kormányfő, a volt miniszterelnök elmondta: a saját döntéséért tud felelősséget vállalni, nem a parlament döntéséért. Orbán Viktor többször felhívta a figyelmet arra, hogy a bizottság feladata az lenne, hogy azt vizsgálja: a családja helyzete javult volna-e állami forrásokból, de nem ez történik. Orbán Viktor lakáshelyzetét firtatta a bizottság A felcsúti ügyeket követően a volt miniszterelnök lakáshelyzetét firtatta a bizottság. Szabó Zoltán szerint Orbán Viktor jogosulatlan előnyt szerzett akkor, amikor 1991-ben a Mester utcai önkormányzati bérlakást a Haris közire cserélte, mivel ez utóbbi nagyobb alapterületű, mint amilyet az Orbán család akkori létszáma indokolttá tett volna. Orbán Viktor azt felelte, hogy nem látja be, miért ne lettek volna jogosultak a nagyobb lakásra, hiszen akkor feleségével, lányával és anyósával laktak együtt, ráadásul orvosi igazolást kellett születendő gyermekükről is benyújtaniuk, így a 3,5 szobás lakásra jogosan nyújtottak be igényt. 1991 decemberében kapták meg a kiutaló határozatot, s 1992-ben költöztek be a lakásba, immár a megszületett második gyermekkel együtt. De egyébként nem ő, hanem az illetékes önkormányzat döntött a lakáscserére vonatkozó igényük elfogadásáról, s az önkormányzat döntését nem rajta kellene számon kérni. Szabó Zoltán szerint mindössze három szobás lakásra lettek volna jogosultak, mert az akkori törvények nem ismerték el a megszületendő gyermeket. A szocialista képviselő úgy tudja, a fővárosi önkormányzatok tájékoztatása szerint, hogy abban az időben nem volt túl gyakori, hogy ilyen nagy alapterületű lakást utaljanak ki egy családnak, mindössze nyolc ilyen történt 1991-92-ben. Szabó azt is kifogásolta, hogy miért újította fel a Haris közi lakást Orbánék beköltözése előtt az önkormányzat nagyjából egymillió forintért. Orbán Viktor válaszában rámutatott: a kiutalt lakás lakhatatlan volt, ráadásul a felújítás a házban levő többi lakás biztonságát is szolgálta. Egyébként ők maguk újíttatták fel a lakást, és azokat a költségeket térítette meg nekik az önkormányzat, amelyek a lakhatóvá és biztonságossá tételét szolgálták. Szabó Zoltán következő kérdése arra irányult, hogy vajon miért érte meg az önkormányzatnak 1 millióért felújítani a lakást, amikor hamarosan 563760 Ft-ért már el is adta Orbánéknak. Orbán erre azt válaszolta, hogy abban az időben nem volt sem az önkormányzatnak, sem valamely helyi hivatalnak a tagja, nem tud felelősséget vállalni ezeknek a döntéseiért. A szocialista képviselő ezek után azt firtatta, hogy az 1994-től bérbe adott lakás bérleti díját vajon feltüntette-e Orbán Viktor a vagyonnyilatkozatában. Szabó szerint a 2001-es nyilatkozatban nem szerepel, de azt nem tudták megállapítani, hogy az 1998-asban benne volt-e, mert ez a része nem nyilvános, így nem férhettek hozzá. Orbán Viktor válaszul közölte: a lakás bérbeadása a felesége nevén szerepelt, ám a jövedelem után neki magának is adóznia kellett, amit a mindenkori jogszabályok szerint meg is tett. Azt nem tudta megmondani, hogy a '98-as vagyonbevallásában szerepelt-e az az összeg. Herényi: A feltett kérdések nem tartoznak a bizottság feladatkörébe Herényi Károly ismét megjegyezte, hogy ezek a kérdések végképp nem tartoznak a bizottság eredeti feladatába. Mint mondta, abban az időben lakások ezreit adták el hasonló körülmények között, mert az önkormányzatok szabadulni akartak ezektől a vagyontárgyaktól, amelyekre nem volt elég forrásuk, így rendkívül kedvezményesen megvehették a lakók. Eörsi Mátyás azt kérte Orbán Viktortól, hogy járuljon hozzá ahhoz, hogy a bizottság betekintsen az 1998-as vagyonbevallásába. Orbán megígérte, hogy lehetőség szerint még ma felteszi azt az internetre. Herényi szavaira pedig megjegyezte, hogy a Haris közi ház többi lakását hasonló áron vehették meg a lakók, mint ő. Orbán kijelentette: amíg nem volt miniszterelnök, semmivel nem járhatott több neki, semmivel nem engedett meg többet magának sem ő, sem a felesége, mint bármelyik állampolgár. Kormányfőként pedig arra törekedett, hogy mindig kevesebbet engedjen meg magának, mint ami másoknak jár. A bizottság elnöke, Vadai Ágnes Orbán egyik humoros megjegyzése után rendre intette a pártelnököt, mondván, kellő komolysággal viseltessenek a bizottság ülésén, amelyen olyan kérdések szerepelnek, amelyek tisztázása leginkább Orbán Viktor érdeke. Orbán erre hangsúlyozottan kijelentette: szerinte ezek a kérdések nem az ő érdekeit szolgálják. Szabó Zoltán ezek után a Haris közi lakás 2002-es eladásának körülményeit firtatta. Szerinte a 63 millió forintért eladott lakással olyan árat értek el Orbánék, amelyik akkoriban szokatlanul magas volt azon a környéken, ráadásul ezt a vételárat Kékessy Dezső akkori közeli ismerőse, későbbi veje fizette ki. Orbán Viktor csak megismételni tudta, amit erről már korábban elmondott: a lakásról készült értékbecsléshez képest mindössze 200 ezer forinttal kaptak többet, ráadásul az egész ügyletet egy nemzetközi ingatlancég intézte, így amennyiben akár az értékbecsléssel, akár a kialkudott árral problémája van bárkinek, ahhoz kellene fordulnia. Orbán megjegyezte: nem érti, hogyan függnek össze ezek az ügyek az állítólagos állami forrásokból történő meggazdagodásával. Szabó erre azt felelte, hogy mégiscsak annak a Kékessynek a veje vette meg a lakást, aki később – Orbán miniszterelnöksége idején – sok milliós állami támogatásokat kapott. (Orbán megjegyzése: más emberek magánéletének alakulása nem tartozik az ő kompetenciájába.) Herényi Károly szerint ezzel az ügylettel éppen az állam gazdagodott, hiszen a magasabb áron eladott lakás után magasabb illetéket is fizetett az Orbán család. Kérdések a Cinege úti ingatlanvásárlásról Szabó ezek után a Cinege utcai ingatlanvásárlásra irányította kérdéseit. Tudomása szerint Orbánék 75 millióért vásárolták ezt az ingatlant, majd felújították, s a tetőtér-beépítéssel 35 négyzetméterrel meg is növelték. Azt firtatta több kérdésben is, hogy mennyi lehet ennek az ingatlannak a mai piaci értéke. Úgy vélte, körülbelül 120-140 millió forintot érhet a villa. Így a vásárlás és a mai érték közötti különbözet vagyongyarapodásnak tekinthető. Orbán Viktor azt válaszolta, hogy akkor tekinthető ez vagyongyarapodásnak, ha ő el akarná adni a lakását, de ez nem áll szándékában. Orbán elmondta: 19 évi házasság és munka után az említett ingatlanon kívül a család tulajdonában van egy felcsúti parasztház, a körülötte levő földekkel, néhány hektár szőlőbirtok Sárazsadányban, és egy használt személygépkocsi, s ha mindezt összeadjuk, akkor ez még mindig kevesebb, mint a mai szocialista miniszterelnök egy éves jövedelme. A volt miniszterelnök kijelentette: a Cinege utcai ingatlanjukat még most sem fejezték be, jövedelmük nagy részét arra költik. A szocialista és a szabad demokrata bizottsági tagok arra próbálták rávenni Orbán Viktort, hogy adja át a bizottságnak a házukra vonatkozó építési engedélyt, amelyet a XII. kerületi jegyző – szerintük – jogtalanul megtagadott tőlük. (A bizottsági tagok kérdései azt sejttették: Orbánéknak egyáltalán nincs építési engedélyük, ezt a pártelnök határozottan visszautasította.) A volt miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy csak azokat az iratokat hajlandó átadni a bizottságnak, amelyek összefüggenek a bizottság által vizsgált kérdésekkel, illetve amelyek nem tartalmaznak olyan személyes adatokat, amelyekhez a bizottságnak nincs köze. Orbán kijelentette: amennyiben a bizottság erre kötelezi őt, hajlandó az építési engedélyt a bizottság rendelkezésére bocsátani. A bizottság Eörsi képviselő kérésére megszavazta, hogy kötelezik Orbán Viktort a dokumentum átadására. Erre 24 órát adtak a politikusnak, az idő szorítására hivatkozva: az Orbán-bizottság mandátuma ugyanis november 19-én lejár. Arra is próbálták rávenni Orbánt, engedjen be két ingatlanszakértőt házába, hogy annak értékét felmérjék, de a Fidesz elnöke ezt attól tette függővé, hogy felesége beleegyezik-e. Volt-e apport, vagy nem A harmadik nagy téma a bizottság előtt az Orbán Viktor felesége által az önkormányzattól 200 ezer forintért vásárolt tokaj-hegyaljai terület volt. Ezt egy jegyzőkönyv szerint hárommillió forint értékben szerették volna apportként bevinni a Szárhegydűlő-Szárazsadány-Tokaj-Hegyalja Kft.-be, ám kiderült: a földterület apportba tétele törvényellenes, ezért a cégbíróság ezt megtagadta. Eörsi Mátyás ezt a kísérletet – idézve Orbán korábbi szavait – erkölcstelennek tartotta. Orbán Viktor válaszában azt mondta, a cégbíróságánál a bejegyzés törlését maga a felesége kérte, amint kiderült, hogy nem szabályos az apportálás. Szabó Zoltán szerint az erre vonatkozó kérelmet azonban a vizsgálóbizottság nem találta meg. Tisztes polgári élet A meghallgatás utolsó részében Szabó Zoltán azt állította: az Orbán család vagyontárgyai meghaladják a 200 millió forint értéket, s ezt szerinte két dolgozó ember 19 évnyi munka alatt sem képes „összehozni”. Ehhez szerinte az kellene, hogy havi 950 ezer forintot takarítsanak meg. Eörsi hasonlóan lehetelennek tartotta ezt a vagyonosodást csupán a munkajövedelmekből. Ő havi 850 ezres megtakarítást feltételezett ehhez. Orbán Viktor határozottan visszautasította, hogy tisztességtelen úton jutott volna bármihez. Azt mondta, mindazok a vagyontárgyak, amelyeket korábban már felsorolt, egy tisztes polgári élethez tartoznak, amelynek minden momentumát vállalhatja. Amikor 1998-ban átvette a miniszterelnökséget, akkor Magyarországnak volt a legszerényebb helyzetben élő kormányfője Európában, ellentétben a mostani kormányfővel. Orbán kijelentette: soha nem éltek luxuséletet, de nem is törekedtek erre, és nem is fognak. Nincs bankbetétjük, nincsenek részvényeik, mert ők másképpen élnek. Orbán Viktor mindazt, amit elértek feleségével, nem tartja aránytalannak a 19 évi együttélés után.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/csaknem-harom-orat-faggattak-orban-viktort-2

https://web.archive.org/web/20231111092311/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/csaknem-harom-orat-faggattak-orban-viktort-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csaknem-harom-orat-faggattak-orban-viktort

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-11-16 00:00:00

Ismét elutasították a Fittelina Kft. ellen tett feljelentést

2005.11.16. 17:37 Az ügyészség elutasította a feljelentést Gyurcsány Ferenc egyik volt cége, a Fittelina Kft. adóügyeivel kapcsolatban. Varga Jenő, a Fővárosi Főügyészség szóvivője azzal indokolta az egy magánszemély által október 26-án tett feljelentés elutasítását, hogy korábban az ügyészség bűncselekmény hiányában már elutasított egy ilyen indítványt, és mivel a mostaniban sem volt érdemi új adat, az ügyészség ezúttal sem látott törvényes lehetőséget a büntetőeljárás megindítására. A korábbi feljelentést elutasító határozat indoklása többek között azt tartalmazza, hogy a feljelentésben foglalt 1996-os ügyletek idején hatályos adótörvények szerint a cég jogszerűen vonhatta le adóalapjából azt, amit beruházásra fordított. (Forrás: Magyar Rádió)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/ismet-elutasitottak-a-fittelina-kft-ellen-tett-feljelentest

https://web.archive.org/web/20240128204911/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/ismet-elutasitottak-a-fittelina-kft-ellen-tett-feljelentest

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ismet-elutasitottak-a-fittelina-kft-ellen-tett-feljelentest

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-11-16 00:00:00

Eörsi: Orbán számoljon el 200 milliós vagyonával

Az SZDSZ-es politikus kiemlte: a bizottság kiszámolta, hogy az Orbán-házaspárnak házasságuk 19 éve alatt havonta 850-900 ezer forintot kellett félretennie ahhoz, hogy ekkora vagyona legyen. Eörsi szerint a volt kormányfőnek és feleségének a fizetése együtt sem tette ki ezt az összeget havonta. (stop.hu)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/eorsi-orban-szamoljon-el-200-millios-vagyonaval-2

https://web.archive.org/web/20231111075111/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/eorsi-orban-szamoljon-el-200-millios-vagyonaval-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eorsi-orban-szamoljon-el-200-millios-vagyonaval

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-11-16 00:00:00

Megszüntették a nyomozást Szász Károly ellen

2005.11.15. 09:34 Szász Károlyt, a PSZÁF egykori elnökét „megnyugvással tölti el”, hogy a Fővárosi Főügyészség megszüntette az ellene és korábbi munkatársai ellen folytatott nyomozást, bűncselekmény hiányában. „Megnyugvással tölt el, egyben megerősíti a jogállamiságba vetett bizalmamat, hogy azzal az indoklással, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, a személyemmel és munkatársaimmal szemben indított nyomozást a Fővárosi Főügyészség 2005. november 10-i keltezésű határozatával megszüntette” – írja Szász Károly, az Országos Sajtószolgálatnak eljuttatott közleményében. A Fővárosi Főügyészség 2005. november 10-én kelt határozatában szüntette meg a magánokirat-hamisítás vétsége miatt elrendelt bűnügyben a nyomozást, mert „a cselekmény nem bűncselekmény” – a határozat megfogalmazása szerint.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/megszuntettek-a-nyomozast-szasz-karoly-ellen

https://web.archive.org/web/20231220105510/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/megszuntettek-a-nyomozast-szasz-karoly-ellen

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszuntettek-a-nyomozast-szasz-karoly-ellen

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-11-15 00:00:00

MSZP-s és SZDSZ-es „fészekrakó program” a XX. kerületben

2005.11.15. 20:07 Bennfentes fészekrakó program valósul meg a XX. kerületben, ahol MSZP-s és SZDSZ-es képviselők soron kívül jutnak önkormányzati lakáshoz – állítja a pesterzsébeti Fidesz. A körzetben évente 20-30 bérlakás válik igényelhetővé, és az önkormányzat mintegy 900 lakáskérelmet utasított vissza, négyet, két-két SZDSZ-es, illetve MSZP-s kerületi képviselőjét azonban befogadta – jelentette be Sasvári Szilárd, a Fidesz budapesti alelnöke, Fröhlich Péter kerületi elnök és Perlaki Jenő volt polgármester. Ismertették, hogy a szocialista Keszthelyi Zoltán, a szabad demokrata Fityik György és Benes Géza, illetve az MSZP-s Schercz Gyuláné fia jutott önkormányzati lakáshoz, melyek lakbérét a hátrányos helyzetűek pénztárcájához szabták. Fröhlich közölte, hogy az SZDSZ kizárta soraiból a visszaélésen kapott két képviselőjét, ám az MSZP módosította a lakásrendeletet és ismét kiutalta a korábbi botrány után visszavett lakást a képviselőjének. A XX. kerület Hiller István képviselői körzete, és Fröhlich ismertette, hogy petícióval fordulnak az MSZP elnökéhez, járjon közben annak érdekében, hogy a helyi luxusbaloldal visszaadja a lakásokat – olvasható a fideszfrakcio.hu-n. A petíciót eddig több mint ezren írták alá. (Forrás: Hír TV)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/mszp-s-es-szdsz-es-feszekrako-program-a-xx-keruletben

https://web.archive.org/web/20231112053313/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/mszp-s-es-szdsz-es-feszekrako-program-a-xx-keruletben

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mszp-s-es-szdsz-es-afeszekrako-programa-a-xx-keruletben

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-11-15 00:00:00

Nyomozás a Szász Károly elleni eljárás ügyében

2005.11.14. 08:24 Hivatali visszaélés gyanúja miatt nyomoz a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal, a Nemzeti Nyomozó Iroda több tisztjének szerepét vizsgálja a Szász Károly elleni eljárásban - írja a Magyar Hírlap. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) exelnöke jelentette fel a rendőröket. Varga Jenő, a Fővárosi Főügyészség szóvivője megerősítette ezt, de nem beszélt arról, milyen visszaélést feltételezett Szász Károly. A PSZÁF-nál Szász idején több mint kétszázan vehettek fel jutalmat. Ehhez olykor visszadátumozott, pluszmunka elvégzésére vonatkozó szerződéseket kötöttek. A rendőrök szerint a felügyelet vezetője okirat-hamisítást követett el. Szász az eljárást, a gyanúsítotti kihallgatást többször megpanaszolta. Még az eljárás idején feljelentetést tett az ügyészségen, mivel úgy vélte, jogszerűtlenül jártak el a rendőrök. Az ügyészség akkor megtagadta a nyomozást. Néhány héttel ezelőtt – helyt adva a feljelentők panaszának – végül mégis eljárást indított. magyarhirlap.hu

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/nyomozas-a-szasz-karoly-elleni-eljaras-ugyeben-2

https://web.archive.org/web/20240126090937/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/nyomozas-a-szasz-karoly-elleni-eljaras-ugyeben-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozas-a-szasz-karoly-elleni-eljaras-ugyeben

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-11-14 00:00:00

Brókerbotrány: Répássy pert nyert Ferenczivel szemben

2005.11.14. 16:11 A Fővárosi Bíróság elutasította Ferenczi Lászlónak, a Belügyminisztérium rendészeti és bűnmegelőzési helyettes államtitkárának Répássy Róbert fideszes képviselő ellen benyújtott keresetét. Az ítéletben az áll, hogy Répássy Róbert nem sértette meg az államtitkár személyiségi jogait, amikor Kulcsár Attila vallomásból idézett, mert egy folyamatban lévő büntetőeljárásban tett nyilatkozat nyilvánosságra hozatala nem jogsértő. Ferenczi azért indított pert a politikus ellen, mert Répássy a K&H ügyről azt mondta egy tévéműsorban, hogy Kulcsár Attila exbróker Lamperth Mónika belügyminiszter férjének, Jegesy Andrásnak a segítségével 2003-ban telefonon kapcsolatba lépett Ferenczi Lászlóval, aki akkoriban a K&H-ügyön nyomozó egységet vezette, és vele a PSZÁF-vizsgálat eredményének rendőrségi fogadtatásáról beszélgetett. A helyettes államtitkár szerint Répássy ezzel megsértette jó hírnevét, s ezért másfél millió forint nem vagyoni kártérítést és bocsánatkérést kért – hangzott el a HírTV-ben.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/brokerbotrany-repassy-pert-nyert-ferenczivel-szemben

https://web.archive.org/web/20231227045919/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/brokerbotrany-repassy-pert-nyert-ferenczivel-szemben

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brokerbotrany-repassy-pert-nyert-ferenczivel-szemben

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-11-14 00:00:00

Az FVM-nek dolgozik az államtitkár volt cége

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkárát, Szanyi Tibor MSZP-s képviselőt tavaly bízták meg a vidékpolitikával kapcsolatos oktatási és kommunikációs feladatok koordinálásával. Ennek a programnak a keretében írták ki azt a közbeszerzési pályázatot is, amelyen végül Szanyi volt cége, az Euro Info Service Kft. nyert. A cég egy európai uniós ismereteket tartalmazó CD-ROM-ot készített 2000 példányban, amelyre 4 millió forint támogatást kapott. A CD-ROM-ot a cég ügyvezetőjének elmondása szerint falugazdászok, illetve vidékfejlesztési menedzserek kapták. A Cégadatbázis szerint Szanyi Tibor 1998-ig volt ügyvezetője az Euro Info Service Kft-nek, 2002-ig, a kormányváltásig pedig többségi tulajdonosa volt. Szanyi tulajdonrészét Madari Ákos vásárolta meg, aki 1999-től ügyvezetője a cégnek. A kft.-nek továbbra is tagja ugyanakkor Szanyi nővére. Madari Ákos ügyvezető az [origo]-nak nyilatkozva visszautasította azt a vádat, miszerint azért kapta volna meg a megbízást, mert az FVM államtitkárának volt cégéről van szó. "12 éve forgalmazunk hivatalos EU-kiadványokat, amióta én átvettem a céget, ez a fő tevékenységünk" - mondta Madari. Közölte: a cég valóban egy családi vállalkozásként indult, amikor Szanyi Tibor megalapította, azonban az MSZP-s képviselő politikai karrierje építése közben fokozatosan kivonult a cégből. "Én pártonkívüli vagyok, nincs semmilyen kapcsolatom a politikával" - mondta. Madari hozzátette azt is: a cég megalakulása óta teljesítenek különböző állami megrendeléseket, függetlenül attól, hogy melyik párt van kormányon. Az ügyvezető elmondása szerint a pályázaton első körben túl magasnak tartották a cég által ajánlott árat, amelyből végül a kft. engedett, így lettek ők a nyertesek. "Ezen nem gazdagodott meg a cég, épp hogy egy kicsi hasznunk lett" - állította Madari. Azt elismerte, hogy Szanyi nővére ma is a cég tagja, de mint mondta, ennek semmi köze ahhoz, hogy milyen pályázatokon indulnak. Kiss Elemér volt kancelláriaminiszter ugyanakkor még 2003 februárjában pont azért távozott posztjáról, mert volt ügyvédi irodája több állami megrendelést is kapott. Akkor a miniszterelnök utasítására minden kormánytagnak nyilvánosságra kellett hoznia, hogy az elmúlt 5 évben milyen cégekben volt tulajdonrésze, illetve tisztsége. Medgyessy Kiss Elemér távozása kapcsán azt mondta: bár a szerződéskötések törvényesek voltak, a jog és az erkölcs szabályai közül mindig a szigorúbbat kell figyelembe venni, és ez esetben az erkölcsi szabály a szigorúbb. "A kormány tiszta lappal indult, és ezt a tiszta lapot meg fogjuk őrizni" - állította a kormányfő. Az [origo] megkereste az ügyben Szanyi Tibort, illetve a kormányszóvivőt, ám egyelőre egyikük sem jelzett vissza.

http://www.origo.hu/itthon/20040317azfvmnek.html

https://web.archive.org/web/20100117160044/http://www.origo.hu/itthon/20040317azfvmnek.html

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-fvm-nek-dolgozik-az-allamtitkar-volt-cege

Origo

hungarian-news

2004-03-17 00:00:00

Áder: Hazugságok a Népszavában a házelnöki rezidencia felújításáról

2005.10.29. 11:45 Áder János rendhagyó idegenvezetést tartott egykori rezidenciáján újságíróknak. A volt házelnök így kívánt reagálni azokra a vádakra, amelyeket a Népszava a luxusberuházásokkal kapcsolatban megfogalmazott. Az újság azt állította, hogy 1998-ban az állam Áder kérésére 60 millió forintot költött Béla király úti épületben minőségi padlóburkolólapra, csillárokra és bútorokra. A fideszes politikus tételesen cáfolta a napilapban megjelenteket. Áder szerint a rezidencián jól láthatóan luxusnak nyoma nincs. Hangsúlyozta, hogy a fejlesztések a Belügyminisztérium tulajdonát képezik. Öt évvel ezelőtt a Népszabadság már cikkezett az ügyről. „Úgy vélem, hogyha alaptalanul vádolják az embert – főként közpénzek elköltésével kapcsolatban –, akkor nem nagyon van más lehetőség, mint a bírói út. Eddig is ezt választottam, mondhatom azt, hogy 100 százalékos eredménnyel és ezután is ezt fogom tenni” – fogalmazott Áder János. (HírTv)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/10/ader-hazugsagok-a-nepszavaban-a-hazelnoki-rezidencia-felujitasarol

https://web.archive.org/web/20240128120910/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/10/ader-hazugsagok-a-nepszavaban-a-hazelnoki-rezidencia-felujitasarol

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ader-hazugsagok-a-nepszavaban-a-hazelnoki-rezidencia-felujitasarol

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-10-29 00:00:00

Répássy: Uniós pénzeket használ az MSZP kampánycélokra

2005.10.28. 15:11 Az MSZP európai uniós pénzeket is felhasznál kampánycélokra – jelentette ki Répássy Róbert, aki emlékeztetett, hogy a választások előtt kezd uniós tájékoztatásba a kormány két és fél milliárd forintért. A Fidesz politikusa szerint a kormány pazarol ahelyett, hogy az EU-s pályázatok nyerteseinek időben fizetne. Az MSZP európai uniós pénzeket is felhasznál kampánycélokra azon az egymilliárd forinton kívül, amit a jövő évi költségvetés tartalmaz úgynevezett lakossági tájékoztatásra – jelentette ki Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. A fideszes politikus kijelentését Baráth Etele tárca nélküli miniszter korábbi nyilatkozataira alapozta, mely szerint a kabinet épp az országgyűlési választások kampányidőszakában kíván két és fél milliárd forintért uniós tájékoztatási kampányt indítani. Répássy ismertette, hogy további kettő milliárd forintba kerül az a szintén Baráth Etele hivatalához köthető, „A Nemzeti fejlesztési terv házhoz jön” elnevezésű projekt, amelynek keretében négyszáz kistérségi tanácsadó felvételét tervezi a kormány. A Fidesz politikusa szerint kizárt, hogy a kormánynak bármiféle tájékoztatási feladata lenne 2006 tavaszán, hiszen a 2004 és 2006 közötti fejlesztési tervre vonatkozó pályázatok lényegében már lezárultak, míg a 2007-ben induló pályázati kiírások még meg sem jelentek. Répássy hozzátette, hogy a 2007 és 2013 közötti költségvetési időszakra vonatkozó európai uniós döntés sem született még meg. A Fidesz frakcióvezető-helyettese pazarlásnak nevezte, hogy az MSZP európai uniós pénzeket von be saját választási kampányába, ahelyett hogy a nyertes pályázatokat időben kifizetnék. Répássy figyelmeztetett, hogy az állam a jövőben pályázói perek sokaságával lesz kénytelen szembenézni az elnyert összegek kifizetésének halogatása miatt, míg a kistérségi tanácsadói hálózat kiépítése ellentmond az olcsó államról és a közigazgatás karcsúsításáról szóló kormányzati ígéreteknek. A fideszes képviselő hozzátette: jelenleg is dolgoznak olyan kistérségi tisztviselők, akik a kormánymegbízás alapján nyújtanak segítséget a különböző pályázatok elkészítésében. (Forrás: fideszfrakcio.hu)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/10/repassy-unios-penzeket-hasznal-az-mszp-kampanycelokra-2

https://web.archive.org/web/20240126054011/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/10/repassy-unios-penzeket-hasznal-az-mszp-kampanycelokra-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/repassy-unios-penzeket-hasznal-az-mszp-kampanycelokra

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-10-28 00:00:00

Vádat emeltek Sümeghy Csaba ellen? – A képviselő cáfol

2005.10.27. 12:30 Egyes lapinformációk szerint vádat emeltek Sümeghy Csaba fideszes országgyűlési képviselő ellen egy gazdasági ügyben a gyulai bíróság előtt. Az ügyészség nem erősítette meg a személyre szóló vádat – hangzott el az Info Rádióban. A Fővárosi Főügyészség szóvivője mindössze annyit mondott, hogy az úgynevezett BCB-ügyben a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal (KÜNYH) október elején vádat emelt 14 személy ellen csődbűntett és más bűncselekmények miatt. A vádiratot a Gyulai Városi Bírósághoz nyújtották be. Varga Jenő az ügy egyetlen vádlottját sem kívánta megnevezni. – Az ügyben már a meggyanúsítás is csalódás volt számomra, mert csődbűntettet soha nem követtem el, és jogilag nem is követhettem el – olvasható a politikus közleményében. Hozzáteszi: „az ellenem felhozott alaptalan vádak tisztázása érdekében magam kértem a mentelmi jogom felfüggesztését, és ezt a döntésemet a Fidesz-frakció is támogatta. Nem bújtam tehát a mentelmi jog mögé, szemben azzal, ahogyan azt már több szocialista politikustól is megszokhattuk”. – Mint ahogyan korábban is, úgy most is megerősítem: tiszta lelkiismerettel állok a bíróság elé. Biztos vagyok abban, hogy a független magyar bíróság előtt – hasonlóan több, alaptalanul megvádolt fideszes képviselőtársamhoz – meg tudom védeni az igazamat – szögezi le Sümeghy Csaba.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/10/vadat-emeltek-sumeghy-csaba-ellen-a-kepviselo-cafol

https://web.archive.org/web/20231216122011/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/10/vadat-emeltek-sumeghy-csaba-ellen-a-kepviselo-cafol

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emeltek-sumeghy-csaba-ellen-a-a-kepviselo-cafol

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-10-27 00:00:00

Fidesz: A baloldal adóforintokból finanszírozott luxuskiadásai

2005.10.27. 16:05 A szocialisták és a szabad demokraták az olcsó és puritán államról szóló, hangzatos ígéreteiket sem tartották be. Nem lett olcsóbb az államigazgatás, csődöt mondott az üvegzsebtörvény, ráadásul a luxusbaloldal az adófizetőkkel finanszíroztatja saját luxuskiadásait – hangzott el Dorkota Lajos sajtótájékoztatóján. Az olcsóbb állam helyett az adófizetők kénytelenek a luxusbaloldal luxuskiadásait finanszírozni – mondta Dorkota Lajos fideszes képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a Medgyessy-Gyurcsány-kormány soha nem látott mértékben növelte az államtitkárok, kormány-főtanácsadók számát. Kovács Kálmán informatikai miniszter egymillió, Gyurcsány Ferenc 760 ezer, Kóka János mintegy százezer, Juhász Gábor belügyi államtitkár pedig 300 ezer forintos összeget költ havonta fényképezkedésre. Megbukott az üvegzsebtörvény is, hiszen a fenti adatokat sem minden esetben közölték a tárcák. Nyáron a kormány több tíz milliót költött önmaga reklámozására, a Honvédség milliókat dobott ki napozóágyakra és fagylaltgépre. Vadász János 200 millióért készített tanulmányokat a közszolgálati reformról, majd a program megbukott, és Vadász kénytelen volt lemondani. Aba Botond BKV-vezért 20 millióval készül megjutalmazni a szocialista–liberális városvezetés, miközben a társaság csődközeli állapotban van. Dorkota Lajos felhívta a figyelmet, hogy a költekezés mellett nem jut elég pénz az anyaotthonok támogatására, és csökkentik a szociális otthonok normatíváját. A képviselő elmondta, hogy a kormány bevezette ugyan a luxusadót, de éppen a kormány két leggazdagabb tagja, Gyurcsány Ferenc és Kóka János lesz az, aki kibújhat ennek megfizetése alól. Ráadásul a kabinet elutasította a Fidesz azon kezdeményezését is, hogy a luxusadó megfizetésére azokat is kötelezzék, akik olyan luxususzodával rendelkeznek, mint Gyurcsány Ferenc. A kormány költekezése mellett az államháztartás csődközeli helyzetben van: az államadósság riasztó méreteket öltött, és az unió kétszer is elmarasztalta hazánkat a hiány miatt – tette hozzá Dorkota Lajos. (Fidesz.hu)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/10/fidesz-a-baloldal-adoforintokbol-finanszirozott-luxuskiadasai-2

https://web.archive.org/web/20220704065231/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/10/fidesz-a-baloldal-adoforintokbol-finanszirozott-luxuskiadasai-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-a-baloldal-adoforintokbol-finanszirozott-luxuskiadasai

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-10-27 00:00:00

Fittelina: elutasított feljelentés

Korábban Szijjártó Péter a Gyurcsány-bizottság fideszes elnöke levélben kérte a kormányfőtől a Fittelina dokumentumait, arra hivatkozva, hogy sajtóhírek szerint Gyurcsány Ferenc volt cége adócsalás gyanújába keveredett. Az ügyészségi határozat szerint azonban a feljelentésben foglalt 1996-os ügyletek idején a Fittelina cég a hatályos adótörvények szerint jogszerűen vonhatta le adóalapjából azt, amit beruházásra fordított. Magyar Rádió

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/10/fittelina-elutasitott-feljelentes

https://web.archive.org/web/20240130054011/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/10/fittelina-elutasitott-feljelentes

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fittelina-elutasitott-feljelentes

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-10-27 00:00:00

Bayer Zsolt és a köztévé milliói

Bayer Zsolt és a köztévé milliói A hvg.hu információi szerint csaknem százmillió forintot fizetett ki a Magyar Televízió Bayer Zsolt cégének egy 1997 végén kötött szerződés alapján, amelyben az újságíró és társai két produkció gyártását vállalták az MTV részére. A produkciók azonban sosem készültek el. Az ügy nemrég a közszolgálati televízió Felügyelő Bizottsága elé került. Bayer Zsolt a hvg.hu-nak elismerte, hogy az egyik el nem készült sorozatért cége kapott pénzt, ám azt nem tudja pontosan, hogy mennyit. A Magyar Televízió még 1997 végén kötött szerződést a BLN Vagabunds Kft-vel – tudta meg a hvg.hu. Az 1997 júliusában alapított kft. egyik tagja Bayer Zsolt újságíró is. A BLN Vagabunds 1997 végén közel kétszáz millió forintért vállalta, hogy két produkciót készít el a Magyar Televízió számára. Bayer a köz szolgálatában Az 1963-ban született Bayer Zsolt 1994-től 2000-ig készített műsorokat a Magyar Televíziónak, ahol 2000-ben művészeti tanácsadóként dolgozott. 1998-tól két éven át a Milleniumi Kormánybiztosi Hivatal főtanácsadója, 2000-től 2002-ig pedig a Duna televízió kulturális igazgató-helyettes volt. 2002-től a Magyar Nemzet munkatársa. (Forrás: Ki kicsoda?) A szerződést az akkori MTV-elnök, Szabó László Zsolt írta alá. A hvg.hu értesülései szerint az összeg egy jelentős részét, közel százmillió forintot a televízió már kifizette a BLN Vagabunds Kft-nek, ám a két produkció azóta sem készült el. Mindkét - egyébként kulturális témájú - produkció közel húsz részből állt volna. Az ügy érdekessége, hogy az 1997 végén kötött szerződést a későbbiekben az MTV vezetése módosította, így tolva ki a film elkészítésére szabott határidőt. A hvg.hu információi szerint legutóbb Ragáts Imre módosította a kft. számára kedvezően a szerződést, ezzel megakadályozva egy esetleges vizsgálatot. Úgy tudjuk, Ragáts – még elnöksége idején - további kifizetéseket kezdeményezett Bayer Zsolt cégének, ám végül mégsem utalt pénzt Bayeréknak a televízió. A legutolsó módosítás értelmében 2004. december 31-én járt le a szerződés, ám Rudi Zoltán jelenlegi tévéelnök - elődeivel ellentétben - már nem hosszabbította meg azt. Az ominózus szerződés az MTV Rt. Felügyelő Bizottsága (FB) elé került. A hvg.hu megkereste Légrádi Gábort, a BLN Vagabunds Kft. ügyvezetőjét, aki azonban nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Bayer: megközelítőleg sem százmillió Bayer Zsolt a hvg.hu-nak megküldött nyilatkozatában említést tesz két olyan sorozatról, amelyet a Magyar Televíziónak tervezett. Mint írta, mindkét sorozat az ő szellemi terméke. "Az egyik sorozat egy Budapestet bemutató kultúrtörténeti mű, amelynek alapjául Szerb Antal „Útikalauz marslakóknak” című műve szolgál. A másik sorozat munkacíme „Ismeretlen Európa”, ez szintúgy 13 epizódból álló mű, és Európa ismeretlen vagy alig ismert tájaira kalauzolja a nézőt". Bayer nyilatkozatában elismerte, hogy a Magyar Televízió az "Ismeretlen Európa" munkacímű sorozatra adott pénzt, de - mint fogalmaz - "nincs róla tudomásom, hogy pontosan mennyit, de megközelítőleg sem százmilliót". Mint írja, "1997-ben erre a sorozatra szintén nem kaptunk pénzt, nem is kaphattunk, azon egyszerű oknál fogva, hogy akkor még ki sem találtam. A Budapestet bemutató sorozatra egyetlen fillért sem kaptunk" - írja. (Mint fentebb írtuk, 1997 végén a szerződés aláírására került sor, az összeget az MTV csak később fizette ki.) Bayer állítása szerint 2002 nyarán elkezdték leforgatni az Ismeretlen Európa című sorozatot és több epizódot elkészítettek. "A kuratórium elnökségének van egy olyan határozata, hogy a Felügyelő Bizottság 2000. január elsejéig visszamenőleg nézze át az MTV Rt. által kötött szerződéseket és amelyeknél szabálytalanságot vél felfedezni, azokat részletesen vizsgálja meg" - nyilatkozta a hvg.hu-nak Holub Katalin, a Magyar Televízió szóvivője. Bayerék nem tudtak elszámolni a minisztériummal (Oldaltörés) A Vagabunds Kft-nek nem az első sajtóvisszhangot kiváltó ügye. 2002-ben a több napilap is beszámolt arról, hogy Bayer Zsolt cége a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma felé nem számolt el azzal a százmillió forinttal, amelyet támogatásként kapott a tárcától, hogy megjelentesse a 69 részes tévésorozat anyagát könyvben, videón, CD-n és DVD-n. A cég először ötvenmillió forintot kapott, az első határidő 2001. október tizenötödike volt. Bár a munkát nem végezték el, az előző kulturális kormányzat további ötvenmillió forintos támogatásról kötött velük szerződést. Az újabb határidő 2002. július 31-én lejárt, a termékeket azonban a minisztérium nem kapta meg. A tárca felszólítására a kft. ügyvezetője, Légrádi Gábor korábban úgy nyilatkozott: a sorozat első kötete elkészült, a többi „gyártás alatt van”. A tárca utolsó határidőként 2002 szeptember 24-ét jelölte meg, a kft. azonban nem teljesítette a megbízást, és nem számolt el megfelelően. Így a minisztérium a támogatási szerződéseket felbontotta, és intézkedett a támogatás visszafizettetése érdekében. Ezzel egy időben büntető feljelentést is tett. Mivel az inkasszó eredménytelen volt, a minisztérium akkoriban jelezte, polgári peres úton szeretné visszaszerezni a százmillió forintos támogatást. Az idei év elején másodfokon jogerősen lezárult az a polgári peres eljárás, amit a kulturális tárca kezdeményezett Bayerék cége ellen. A bíróság elutasította a minisztérium keresetét – tájékoztatta a minisztérium a hvg.hu-t. Bayer Zsolt ez utóbbi, a tárca és cége közötti esetre a következőképpen emlékszik a hvg.hu-nak küldött nyilatkozatában (szó szerinti közlés): "Röviden erről a „botrányról”: miután elkészültünk az 1100 év Európa közepén című sorozatunk 65 epizódjával, elhatároztuk, hogy a még 1996-ban forgatott első 14 epizóddal együtt az összesen 79 részből álló művet videokazetta, DVD illetve könyv formájában eljuttatjuk minden határon inneni és határon túli magyarnyelvű közoktatási intézménynek, oktatási segédanyagként. Tervünket támogatta az akkori kormányzat, így hozzáláttunk a 79-szer fél órányi sorozat másolásának. Ezek a hordozók mai napig egy raktárban állnak, az APEH és a rendőrség ellenőrizte valamennyit. Történt ugyanis, hogy a kormányváltást követően az új kormányzat „nem tudta”, mire kaptuk a pénzt, és nem volt hajlandó sem kifizetni a szerződésben megállapított összeget, sem pedig átvenni az elkészült anyagokat. Ezen túlmenően a NEKÖM beperelte cégünket. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma a több, mint két éven át húzódó per végén, másodfokon, jogerősen megállapította, hogy a Vagabunds Film Kft. szerződés szerint járt el, az általa vállalt munkát elkészítette, és 2,5 millió forint „bánatpénz” megfizetésére kötelezte a NEKÖM-öt. Csak hogy ez édeskevés. Miután a NEKÖM nem fizette ki a szerződésben vállalt 50 millió forintot, így azt a cégünk saját zsebből állta, hogy az anyagok elkészülhessenek. Eszközeink, kameráink, utómunka stúdiónk odalett. Mindezeken túl az APEH majdnem 25 millió forintos bírság megfizetésére kötelezett bennünket. Ez a büntetés azért született, mert 1999-ben, amikor szerződést kötöttünk a Magyar Televízióval az 1100 év Európa közepén című sorozat elkészítésére, a „televíziós műsorkészítés” SZJA szám tárgyi áfamentes volt. A szerződést természetesen a televízió jogászai írták, mi pedig, mint külső vállalkozó, aláírtuk. Majd 2002-ben az APEH közölte, hogy a tárgyi áfamentesség azóta megszűnt, ezért az áfát büntető kamatokkal együtt fizessük be. Mindösszesen tehát cégünknek nem fizettek ki 50 millió forintot, amelyről immáron jogerős ítélet bizonyítja, hogy jogunk van hozzá. A polgári perben, amit majd elindítunk, nyilván kedvező ítélet fog születni – négy-öt év múlva. A ki nem fizetett 50 millió forintot mi fizettük, továbbá befizettünk még 25 millió forint büntetést. A Magyar Televízió korábbi vezetése szóba sem állt velünk. Az iskoláknak szánt segédanyag egy raktárban porosodik és megy tönkre. Hogy a gúnyos mosolyok még szélesebbek legyenek, ezúton közlöm, hogy nem csak cégünk, de személy szerint mi is tönkre mentünk. Az egyetlen tulajdonomat képező ingatlanra súlyos jelzáloghitelt voltam kénytelen felvenni, lassan már mindenkinek tartozom, ilyen körülmények között tartok el három kiskorú gyermeket, és támogatom a 20 ezer (!) illetve 60 ezer (!) forint nyugdíjból élő szüleimet. Az elmúlt három év lélektanát talán jól jellemzi az az apró epizód, hogy a sorozatunk hangját adó Helyei László színművészt azzal kereste fel az APEH, vallja már be, hogy csak falból adott nekünk számlát, és valójában nem is dolgozott cégünknek. Mindezt akkor, amikor az 1100 év Európa közepén nem tudom hányadik ismétlése ment éppen a tévében, és Helyei László csodálatos hangját lehetett hallani alatta..." 2005. március. 17. 19:24 MTI Itthon Mégsem Óbudán épül fel az új MTV székház? A kerületi önkormányzat visszavonta az építési engedélyt, így elképzelhető, hogy nem a korábban tervezett óbudai helyszínen épül fel a Magyar Televízió (MTV) új székháza - közölte Czeglédi László, a közszolgálati médiumot felügyelő közalapítvány kuratóriumának elnöke. 2005. március. 16. 00:00 Cégvilág MTV Rt.: Hatmilliárdos alaptőke-leszállítás. Hatmilliárd forinttal kell leszállítania az alaptőkéjét a Magyar Televízió Rt. 2005. február. 18. 10:32 MTI Itthon MTV: nyolcmilliárdos hiány Noha év közben milliárdokat sikerült megtakarítania a Magyar Televíziónak, 2004-et mintegy nyolcmilliárdos hiánnyal zárja a társaság – közölte az MTI-vel a közszolgálati médium menedzsmentjének egyik, neve elhallgatását kérő tagja.

https://hvg.hu/itthon/20050420bayer

https://web.archive.org/web/20211224153848/https://hvg.hu/itthon/20050420bayer

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bayer-zsolt-es-a-kozteve-millioi

HVG

hungarian-news

2005-04-21 00:00:00

Elutasították a K&H Equities panaszát

A cég szeptember elején javasolt további nyomozati cselekményeket többek között a volt bankvezér vonatkozásában, mert úgy vélik, nyilvánvaló eltérés mutatkozott a cég által feltártak és a hatóságok megállapításai között az egyes személyek visszaélésekkel kapcsolatos felelősségéről. A Legfőbb Ügyészség a K&H Equities Rt. által bejelentett panaszt Rejtő E. Tibor vonatkozásában elutasította. (Forrás: hvg.hu)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/10/elutasitottak-a-kh-equities-panaszat-2

https://web.archive.org/web/20240129060611/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/10/elutasitottak-a-kh-equities-panaszat-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elutasitottak-a-kh-equities-panaszat

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-10-25 00:00:00

Sztráda és klientúra épül

2005.10.23. 23:00 Most már bizonyosra vehető, hogy nem készül el időben az M6-os autópálya Érd és Dunaújváros közötti szakasza – tudta meg a Magyar Nemzet. Az útépítő konzorciumnak 2006. március 31-én kellene átadnia a forgalomnak a pályarészt, ám a munkálatok csigalassúsággal haladnak. Az M6 Duna Autópálya Konzorciumot (M6DA) 2004-ben Csillag István gazdasági miniszter hirdette ki győztesnek, aminek következtében távoznia kellett a tárca éléről. Időközben kiderült: az M6DA-val kötött szerződés több szempontból hátrányos az államra nézve. Politikai botrány, hazudozás, korrupció, kormányválság. Ezekkel a szavakkal jellemezhető annak az autópálya-építő konzorciumnak a ténykedése, amelyik 2004 nyarán megbízást kapott az M6-os autópálya Érd és Dunaújváros közötti szakaszának legkésőbb 2006. március 31-ig történő megépítésére. A gazdasági tárca által kiírt és 2004. január 31-én megjelentetett koncessziós pályázatra 2004. július 19-én a pályázatok értékelésének első szakaszában kiválasztott három pályázó nyújtott be ajánlatot. A tíztagú bírálóbizottság hét tagjának javaslatát elfogadva Csillag István miniszter – hivatali idejének utolsó pillanatában, 2004. július 30-án – azt az M6DA konzorciumot hozta ki közülük győztesnek a 125 milliárd forintos beruházás kivitelezésére, amelynek tagjai gyakorlatilag semmilyen magyarországi referenciát nem tudtak felmutatni, s amely tény addig hátrányt jelentett a nyertes pályázó kiválasztásában. (Az értékelőbizottságnak a szakmát képviselő három tagja az M6DA konzorcium kiválasztása ellen szavazott, az ellenzők a Nemzeti Autópálya Rt., illetve az Állami Autópálya Kezelő Rt. delegáltjai voltak.) A német Bilfinger-Berger BOT, az osztrák Porr GmbH és a szintén osztrák Swietelsky magyar vállalkozása alkotta M6DA pályázatának értékelésében azonban a tapasztalatlanság okozta hátrány az állam megítélésében előnyre fordult. A tárca ugyanis azt híresztelte, hogy az M6DA kiválasztása esetén színesedik a magyar építőipari vállalkozások piaca, és ez erősíteni fogja a jövőben az autópálya-építések területén a vállalkozók közötti versenyt. Csillag István gazdasági miniszter – minden szakmai ellenérvet figyelmen kívül hagyva – augusztus 6-án kiküldte a versenyeztetés végeredményét a pályázó cégeknek, amely szerint az M6DA építheti meg az autópálya Érd és Dunaújváros közti szakaszát. Medgyessy Péter miniszterelnök Csillag döntését követően néhány nappal később leváltotta a minisztert a tárca éléről. A radikális döntést hozó kormányfő az M6-os autópálya lehetséges építőiről szóló tájékoztatót még augusztus 2-án kapta meg a versenyeztetésben részt vevő szakértőktől. A hamarosan nyilvánosságra került dokumentum magyarázatot adott arra, hogy miért ragaszkodott a miniszterelnök az SZDSZ tiltakozása ellenére Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter leváltásához. A jelentés megkérdőjelezte a pár nappal később győztesnek hirdetett konzorcium ajánlatát, és arra hívta fel a kormányfő figyelmét, hogy az állam irreálisan nagy kockázatot vállal, ha ez a társaság építi meg az autópályát. A jelentés kiemelte, hogy korántsem a később nyertesnek választott társaság ajánlata a legelőnyösebb, mivel a német–osztrák konzorcium ajánlata összességében kedvezőtlenebb és gyengébb volt az államnak, mint a versenyben később alulmaradó második helyezetté. A tájékoztató szerint hátrányt jelentett, hogy az M6DA konzorcium három tagja közül kettő lényegében semmiféle útépítési kapacitással, bázissal, munkaszervezettel nem rendelkezik Magyarországon, míg a harmadik cég csak rendkívül csekély mértékű útépítést végzett hazánkban. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az építkezés elkezdéséhez szükséges felkészülési idő legalább két hónappal hosszabb, mint a többi pályázó esetében, ami alapvetően megkérdőjelezi az autópálya határidőre való elkészülését. A szakmai anyag a hiányosságok közé sorolta, hogy a német– osztrák konzorcium és alvállalkozói nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű és minőségű anyaglelőhely-forrással, ami szintén jelentősen hátráltatja a határidőre való teljesítést. Medgyessy Péter miniszterelnök a szakmai anyag ismeretében az állami beruházás kivizsgálására és a tendergyőztes kihirdetésének az elhalasztására kérte Csillag Istvánt. Az akkori gazdasági miniszter a felszólításnak nem tett eleget, és megkötötte a konzorciummal a szerződést. A beruházás ügye kormányülésen is szóba került, ahol Medgyessy az általa kért vizsgálat elmaradása miatt „felelősségre vonta” Csillagot a többi miniszter előtt. Eközben a sajtó egyre újabb és újabb adatokkal szolgált az M6DA konzorciumban részt vevők korábbi kétes ügyleteiről. Olyan dokumentumok kerültek nyilvánosságra, amelyekből kiderült: a konzorcium egyes tagjai már korábban korrupciós gyanúba keveredtek osztrák és német állami építkezéseknél. Az osztrák parlament 1996. március 14-i ülésének jegyzőkönyve szerint például a Porr GmbH-t korrupcióval és a szociáldemokrata párttal való összejátszással vádolták meg, de az M6DA másik tagja, a Bilfinger-Berger ellen épp a magyarországi autópálya-építés megkezdésekor folyt Németországban korrupciós eljárás. E vesztegetési ügy négyévi nyomozás után áprilisban került a bíróság elé. A Die Welt napilap tájékoztatása szerint az ügyészség korrupcióellenes részlegének nyomozása azt derítette ki, hogy a német vasút egyik jelentős beruházásánál jogellenesen részesítették előnyben a Bilfinger-Berger céget. A magyarországi beruházás tétjének nagyságát jelezte, hogy a nyilvánosságra kerülő vesztegetési ügyek ellenére Csillag folyamatosan azt nyilatkozta, hogy a Porr GmbH és a Bilfinger elleni eljárások önmagukban nem vetnek rossz fényt a gazdasági tárcára. Medgyessy Péter miniszterelnök az eseményeket azonban nem így értékelhette, mivel SZDSZ-es gazdasági miniszterét menesztette. A gazdasági tárca vezetőjének menesztése után pedig azt is közölte Medgyessy a nyilvánossággal: a Szabad Demokraták Szövetsége tele van zavaros, korrupciós, vesztegetési ügyekkel, amelyekkel a pártnak szembe kell néznie. Azután eljött 2004. augusztus 25. A miniszterelnök állambiztonsági múltja miatt kirobbant D–209-es ügy esetében a füle botját sem mozgató SZDSZ bosszút állt Csillag menesztése miatt. A kisebbik kormánypárt aktív közreműködésével megbuktatták Medgyessy Péter miniszterelnököt, ugyanez az erő pedig nemsokára a kormányfői bársonyszékbe ültette Gyurcsány Ferencet. A Medgyessy-kormány alatt tendergyőztessé vált német–osztrák konzorcium szerződését a Gyurcsány-kabinet sem vizsgálta felül. Annak ellenére nem tette ezt meg, hogy a szakmai hiányosságok mellett az is megállapítható: a megkötött szerződés hátrányos rendelkezéseket tartalmaz az állam részére. Az autópálya-építéseknél ugyanis a kivitelezők munkájának ellenőrzését minden esetben egy független mérnöki iroda végzi el az állam megbízásából. Az M6-os autópályánál azonban érthetetlen módon megfordult a helyzet, mivel az ellenőrzést végző mérnököt a kivitelező konzorcium bízta meg, és fizeti annak munkadíját. Így tudott előállni az a sajátos eset, hogy az elvileg független mérnök a fizetését attól kapja, akinek a munkáját ellenőriznie kell. A mérnökkel kötött szerződésből ráadásul kivették azt a minden más sztrádaépítésnél alkalmazott szabályt, hogy a mérnök komoly minőségi hiba esetén leállíthatja az építkezést. Így akármilyen rossz minőségben épül is folyamatosan az autópálya, az államnak semmilyen eszköz nincs a kezében arra, hogy a munkákat menet közben leállítsa. Erre pedig nagy szükség lett volna, mivel a munka megkezdését követően a versenyeztetésnél már felmerült szakmai félelmek sorra beigazolódtak. A német–osztrák konzorcium a munkákkal rendkívül lassan haladt, és hamarosan kiderült számukra is, hogy képtelenek tartani a befejezési határidőt. Az idő sürgetése miatt felvetették a minisztériumnak, hogy az útalapozásnál egy másik – autópálya-építésnél eddig szinte sehol nem alkalmazott – technológiára akarnak áttérni. Próbálkozásuk azonban megbukott. Ez a technológia ugyanis szakmailag annyira problémás volt, hogy még – a nyertes konzorciumot egyébként maximálisan támogató – állami oldal sem merte vállalni az alkalmazását. A szakértők egybehangzó álláspontja szerint az alkalmazni kívánt megoldás súlyosan veszélyezteti a leendő sztráda „homogén minőségét”. A minisztérium elutasító álláspontja következtében viszont biztosra vehető, hogy az autópálya az előírt határidőre nem készül el. A munkákat ráadásul tovább lassítja, hogy beigazolódtak az anyaglelőhelyek hiányával kapcsolatos szakmai kételyek is. A magyarországi technikai háttér hiánya mellett ugyanis a konzorciumnak és alvállalkozóinak nincs megfelelő anyaglelőhelyük. Az egyik legnagyobb alvállalkozó, a Viadom Rt. sajátos módon lett úrrá ezen a problémán, mivel az építkezéshez engedély nélkül hordta el a földet egy másik állami tulajdonban lévő területről. A büntetőjogi felelősségre vonástól csak egy kis, az állam által nyújtott jogi segítséggel lehetett megmenteni a cég vezetőit: mivel állami területről hordták az anyagot az autópálya-építéshez – ami szintén állami terület –, ezért azt nem „lopták”, csupán „engedély nélkül átcsoportosították”. Az viszont biztos, hogy így a Viadom ingyen jutott ahhoz a földhöz, amelynek a költségeit viszont a pályázatában beállította. A szakma előtt nem ismeretlen a Viadom Rt., amely az M6-os sztráda építésénél mint jelentős alvállalkozó szerepel. E cég eredetileg fuvarozási vállalkozásként kezdte pályafutását, és a 2002-es kormányváltás előtt szállítási alvállalkozóként jutott kisebb jelentőségű munkákhoz az autópálya-építéseknél. A kormányváltást követően az SZDSZ-hez közelinek tartott társaság „betört” a magyar építőipari cégek piacára. Az MSZP–SZDSZ-koalíció által felkarolt és favorizált Viadom Rt. első jelentősebb útépítési munkáját 2003-ban nyerte el az államtól, amely pályázat az első olyan útépítési tender volt, amelyhez az EU nyújtott nagy összegű támogatást. Az M3-as és M35-ös autópályák építéséhez vezető, leendő szállítási útvonal, azaz a 3-as út Tornyosnémeti–Nyékládháza és a hozzá kapcsolódó 35-ös út Nyékládháza–Debrecen közötti szakaszának felújításáról van szó, amelynek befejezési határideje 2005 szeptembere lett volna. Az átadás azonban még messze van. A munkát elnyerő Viadom–Inzeniersky konzorcium dömpingár alkalmazásával, jóval az előállítási ár alatt nyerte meg a pályázatot. A Viadom azóta a vállalási érték több mint 30 százalékát is meghaladó mértékben jelentett be pótmunkaigényt. A két és fél milliárd forintot a Kóka János vezette gazdasági tárca ki is fizette a részükre. Az EU megbízásából eljáró, független mérnöki iroda, a Kövím – és így Brüsszel – a pótmunkaigényt több szempontból sem ismerte el. Szakvéleményük szerint egy professzionális építőipari cégnek a pályázat beadásakor fel kell mérnie a munkát, annak szakmai megvalósíthatóságát és költségeit. Azaz utóbb a Viadom által meghivatkozott igényekkel nem állhat elő egy szakcég. Az uniós és a hazai gyakorlat egységes abban, hogy még az elismert pótmunkaigény sem haladhatja meg a bekerülési érték tíz-tizenöt százalékát. Így végképp megmagyarázhatatlannak tűnik, hogy a minisztérium nem vitatta, hanem kifizette a pótmunkát. Ezáltal az történt, hogy egy irreálisan alacsony áron elfogadott pályázatnál az alacsony vállalási árat az EU és a magyar költségvetés közösen fizeti, míg az irreálisan magas – Brüsszel által el nem ismert – pótmunka díját csak a magyar állam állja. A pótmunka elismerésével egyidejűleg a minisztérium még ahhoz is hozzájárult, hogy a befejezési határidőt fél évvel eltolhassa a Viadom, anélkül, hogy kötbért kellene fizetnie az államnak a késedelemért. Kísértetiesen hasonló a koreográfia az M0-s autópálya keleti szektorának a 4-es és a 31-es főút közötti szakaszára kiírt, nyílt közbeszerzési pályázaton is. A pályázatot elnyerő konzorcium tagjai is ismerősek. Az M6-os autópályánál és a 3-as főútnál szereplő magyar Viadom Rt., az M6-os autópálya építésénél részt vevő osztrák Porr Technobau AG és a szintén osztrák Teerag-Asdag AG cégek alkotta PVT-M0 konzorciumot hirdették ki győztesnek szeptember végén. A Viadom-féle konzorcium 8,96 milliárd forintos ajánlatával lett befutó. Ebből az összegből azonban a szakértők szerint legfeljebb az anyagköltséget lehet fedezni. Jellemző, hogy a konkurens útépítő társaságok ajánlata 15–16 milliárd forint között mozgott. Azt, hogy az utóbbi összeg áll közelebb a realitáshoz, jelzi: a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. által felkért független mérnökcég 13,82 milliárd forintban állapította meg a 6,7 kilométer hosszú, kétszer két sávos, betonburkolatú út megépítésének költségét. Szakértők szerint a konzorcium a Viadom által már korábban alkalmazott és bevált technikát szeretné ebben az esetben is megvalósítani. A recept a következő: tegyél irreálisan alacsony ajánlatot a tenderen, és „bízzál benne”, hogy a későbbi, igen magas pótmunkaigényedet az állam elismeri és kifizeti. Referenciaként erre a megoldásra a Viadom a 3-as főút esetét tudta bemutatni konzorciumi tagtársainak. Információink szerint a legnagyobb hazai útépítő cégeket tömörítő Bazaltút Konzorcium (Vegyépszer Rt., Strabag Rt., Betonút Rt.), amely 15,42 milliárdos ajánlatával második lett az M0-s említett részének megépítésére kiírt tenderen, a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordul jogorvoslatért. Álláspontjuk szerint a meghatározott műszaki tartalomhoz s a valós költségekhez képest indokolatlanul alacsony árajánlatot nyújtott be a győztes, és ez nemcsak a szakmában dolgozó cégeknek kedvezőtlen, hanem rombolja a mélyépítőpiacot. Appelshoffer József, a Bazaltutat képviselő Strabag Rt. igazgatósági tagja szerint erőteljes piactorzító hatása van annak, ha egy cég valós költség alatti ajánlattal jut megbízatáshoz. Az autópálya-építésben ugyanis a legjelentősebb tételek, így az üzemanyagok, a szállítási költségek vagy az építőanyagárak valamennyi kivitelező számára ugyanazok, ezért az ajánlatok közötti ilyen mértékű különbség elfogadhatatlan. Appelshoffer József rámutatott: ha egy cég vagy konzorcium piacszerzési célból az anyagi veszteséget is hajlandó vállalni, a szektorban lévő vállalatok kárára is dolgozik. A versenytársak többsége ugyanis előbb-utóbb rákényszerül a nyomott árakhoz való alkalmazkodásra, így a vállalkozások csődbe mennek, elbocsátják a dolgozókat, romlik a minőség, csorbul a mélyépítési szakma tekintélye. A hazai autópálya-építésben ugyanis a magas színvonal az elfogadott, ennek megfelelően az átadott vagy épülő sztrádák elérik vagy meg is haladják a nyugat-európai szintet. Információink szerint október 25-én, azaz holnap jár le a pályázatbeadási határidő az M0-s autópálya további szakaszainak megépítésére. A szereplőkre, az ajánlatokra és az eredményhirdetésre nemcsak a szakma, hanem egy ország figyel.

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/10/sztrada-es-klientura-epul

https://web.archive.org/web/20240127164826/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/10/sztrada-es-klientura-epul

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sztrada-es-klientura-epul

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-10-24 00:00:00

Berekesztette az Apró-Gyurcsány bizottság ülését Szijjártó

2005.10.19. 13:14 Berekesztette az Apró-Gyurcsány bizottság ülését Szijjártó Péter, mivel a kormánypárti képviselők nem fogadták el a napirendet. A testület fideszes elnöke arra kereste a választ, hogy milyen forrásokból származott a miniszterelnök tavalyi 100 millió és tavalyelőtti 83 millió forintos jövedelme. Honnan származott Gyurcsány Ferenc 2003-as 83 millió forintos és 2004-es 100 millió forintos jövedelme? Szerdán erre a kérdésre próbált volna választ találni az Apró-Gyurcsány érdekkör meggazdagodásának titkait vizsgáló bizottság. A kormánypárti tagok azonban nem engedték napirendre venni a kérdést, ezért Szijjártó Péter kénytelen volt berekeszteni az ülést – írja a Fidesz honlapja. Vadai Ágnes, a bizottság szocialista tagja azzal érvelt, hogy szeptemberben már tárgyaltak erről az ügyről. Szijjártó Péter az ülést megelőző sajtótájékoztatón elmondta: az Altus Rt. tájékoztatása alapján Gyurcsány Ferenc 2003-ban 72 millió forintos osztalékra tett szert az rt. részéről. Ismert, hogy 2003. május 12-én Gyurcsány Ferenc meghatalmazta az Altus vezérigazgatóját, hogy nevében és helyette a részvényesi jogosultságokat gyakorolja. Annak ellenére tette mindezt, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy a társaság vezérigazgatója nem lehet részvényesi meghatalmazott vagy képviselő. Sőt, ugyanez a törvény kimondja azt is, hogy az ezen tiltás ellenére létrejött döntések felülvizsgálata lehetséges az elévülési időn belül – emlékeztetett Szijjártó Péter. Mint mondta, 2003-ban döntés született az Altus Rt.-nél arról, hogy az rt.-be olvad Gyurcsány-villla uszodaépítését végző Fittelina Kft. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján kijelenthető, hogy a fenti döntések (a Fittelina bekebelezése és a 72 milliós osztalék kifizetése) jogszabályi tiltás ellenére jöttek létre, hiszen ezeket a döntéseket az Altus vezérigazgatója jegyezte, noha erre nem lett volna joga – mondta a képviselő. Hozzátette: 2004 júniusában egy cégbírósági végzés állapította meg, hogy a képviseleti jogosultságokkal a törvényi tiltás ellenére a vezérigazgató rendelkezik, és ez alapján a 2004-es döntéseket záradékolták, azonban arról semmiféle adat nincs, hogy ugyanez történt volna a 2003-as döntésekkel is. Ha igaz az, hogy a 2003-as döntéseket nem záradékolták, akkor kimondhatjuk, hogy jogsértő volt a 72 milliós osztalék kifizetése Gyurcsány Ferenc részére – írja a Fidesz honlapja. Szijjártó Péter sajtóközleményben jelezte: az Apró-Gyurcsány érdekkör meggazdagodását vizsgáló bizottság a közelmúltban felhatalmazta a testület elnökét arra, hogy kérje be az Altus Rt. 2003. és 2004. évi mérlegét, valamint kérjen állásfoglalást a Cégbíróságtól, hogy vajon jogszerű döntés alapján vett-e fel Gyurcsány Ferenc 72 millió forintnyi osztalékot 2003-ban. A kért dokumentumok megérkeztek, azonban a vizsgálóbizottság kormánypárti tagjai leszavazták az azokban foglaltak megtárgyalását. Hozzátette: a szocialisták továbbra is asszisztálnak Gyurcsány Ferenc bujkálásához, mai döntésükkel ugyanis megakadályozták, hogy kiderüljön az igazság, vagyis hogy jogszerű forrásból származott-e a miniszterelnök 2003-as jövedelme.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/10/berekesztette-az-apro-gyurcsany-bizottsag-uleset-szijjarto-2

https://web.archive.org/web/20231210040212/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/10/berekesztette-az-apro-gyurcsany-bizottsag-uleset-szijjarto-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/berekesztette-az-apro-gyurcsany-bizottsag-uleset-szijjarto

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-10-19 00:00:00

A Fidesz kivizsgáltatná a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációját

2005.10.18. 14:55 A héten Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz a felsőoktatási törvény módosítása miatt – jelentette be Pokorni Zoltán. A párt emellett javaslatot terjeszt a parlament elé a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. privatizációja során kialakult vitás helyzet tisztázására s a kistelepülési óvodák és iskolák működőképességének megőrzésére. Még a héten Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz a felsőoktatási törvény módosítása miatt – közölte Pokorni Zoltán, kiemelve: ez már a negyedik olyan javaslat, amely a képzési szerkezet átalakítására vonatkozik. Minderre két kormánypárti képviselő – Szabó Zoltán és Gusztos Péter – nyújtott be javaslatot, s ezt a kormánypártok meg is szavazták. A Fidesz álláspontja, hogy ez nincs összhangban az Alkotmánybíróság (AB) korábbi határozatában foglaltakkal, ezért a párt az Alkotmánybírósághoz fordul. Az AB egyik korábbi határozata kimondta, hogy a felsőfokú tanulmányok folytatásához való jog gyakorlásának elengedhetetlen feltétele, hogy törvényben határozzák meg a felsőfokú képzés rendjét és szerkezetét. A nyáron elfogadott új felsőoktatási törvény is az Alkotmánybíróság előtt van, Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök ugyanis aggályosnak találta azt. Az AB még nem döntött a beadvány ügyében. A kormánypártok által október elején elfogadott módosítás lényegében újra a kormány kezébe adna olyan jogosítványokat a felsőfokú képzéssel kapcsolatban, amelyeket korábban már kifogásolt az AB – a Fidesz ezért kér alkotmányossági vizsgálatot. A kistelepüléseken működő iskolákkal kapcsolatban az alelnök elmondta, hogy a 2005. évi költségvetési törvény által leírt finanszírozási modell hátrányos helyzetbe hozta azokat az iskolákat és óvodákat, amelyek alacsony gyermeklétszámmal működnek. Ez a döntés megközelítőleg 1100 intézményt, illetve az oda járó több tízezer gyermeket és családjukat érinti. A szabályozás elhibázott voltát jelzi, hogy a nyár folyamán 218 intézmény megszüntetéséről döntöttek a fenntartók, de a költségvetési törvénnyel a társulási formában fönntartott óvodák, iskolák egy része is kedvezőtlen helyzetbe került. „A minőségi oktatás feltételeinek biztosítása állami feladat, ezért az oktatási rendszer működését minősége és nem a gyerekek létszáma alapján kell szabályozni” – szögezte le a szakpolitikus, kiemelve: a Fidesz által ezen témában benyújtott javaslat célja, hogy valamennyi óvoda, iskola, gyógypedagógiai intézmény zavartalan működését biztosítsa. A törvénymódosítás kiemelten kívánja támogatni a 3500 fő alatti településeken működő oktatási intézményeket, és a módosító javaslat lehetővé teszi, hogy ott, ahol az önkormányzat nem tudja a fenntartás feladatait vállalni, más intézményfenntartó az óvoda, iskola működését átvállalhassa. Pokorni Zoltán ismertette, hogy a Fidesz országgyűlési határozat elfogadását javasolja a Nemzeti Tankönyvkiadó Részvénytársaság privatizációja során kialakult vitás helyzet tisztázása céljából. Az ügy részleteire emlékeztetve elmondta: a vállalatot botrányos privatizáció során szerezte meg a Láng Holding Rt., amely Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt üzletfeléhez, Erdős Ákoshoz köthető. A határozati javaslat szerint az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy független szakértő bevonásával vizsgálja meg a Nemzeti Tankönyvkiadó Részvénytársaság privatizációs eljárását az Állami Számvevőszéknek, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 2004. évi működésének, valamint a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről szóló jelentés alapján. (fideszfrakcio.hu)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/10/a-fidesz-kivizsgaltatna-a-nemzeti-tankonyvkiado-privatizaciojat-2

https://web.archive.org/web/20240125170143/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/10/a-fidesz-kivizsgaltatna-a-nemzeti-tankonyvkiado-privatizaciojat-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-kivizsgaltatna-a-nemzeti-tankonyvkiado-privatizaciojat

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-10-18 00:00:00

Koncepció 200 millióért – Vadász János újabb megbízást kaphat

2005.10.16. 22:02 Összességében kettőszáztízmillió forintba került a kormány által elhalasztott közszolgálati reform koncepciójának elkészítése, amelynek írásos változatát ez idáig nem láthatták az érintett szakszervezetek. Kettőszáztízmillió forintba került a közszolgálati reform koncepciójának elkészítése, ebben benne van a Közszolgálati Reform Kormánymegbízotti Hivatal létrehozása, működtetése, valamint a szakmai tanulmányok, felmérések, közvélemény-kutatások költségei – tudtuk meg Batiz András kormányszóvivőtől. A hivatal 2002 októberétől 2004 márciusáig a munkaügyi tárcánál működött, ez az időszak 65-66 millióba került, majd átkerült a Miniszterelnöki Hivatalhoz, ahol októberig 145 millió forintot emésztettek fel a munkálatok, valamint az államtitkári rangnak megfelelő infrastruktúra – iroda, munkatársak, gépkocsi sofőrrel – működtetése. Batiz András lapunknak úgy fogalmazott: a reform kidolgozásával megbízott Vadász János elvégezte munkáját, aki három év alatt olyan koncepciót készített a közszolgálat átalakítására, ami az EU-nak húsz év alatt sem sikerült. Az elvégzett munka a következő ciklusban természetesen megvalósul csak a közigazgatás átalakításával együtt – hangsúlyozta a szóvivő. Batiz megerősítette, hogy két héten belül döntés születik arról, kap-e új kormányzati szerepet a halasztás miatt lemondását beadó Vadász. Vadász János a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöki székéből került kormányzati szerepbe, miután részt vett az MSZP stratégiai programjának, 2002-es választási programjának megalkotásában. Vadász már 2003-ban bejelentette, hogy koncepciója elkészült, az új szabályozás akár az uniós csatlakozás előtt életbe léphet. Szakmai körök azonban már régóta hangoztatták, hogy az eredeti tervek szerinti 300-400 milliárd forintot igénylő reformra nem lesz pénz. A koncepció normaszövegét egyébként hiába kérték, a mai napig nem láthatták a közszféra szakszervezetei, az általánosságokban ismertetett terveket pedig számos kritika érte a köztisztviselői érdekképviseletek részéről, igaz a közalkalmazotti szakszervezetek támogatták azokat. Ismeretes, a közigazgatás reformját kidolgozó Sárközy Tamás professzor semmiféle ellenjuttatást nem kért munkájáért. Politikusi ambíciók. Vadász János többször jelezte, hogy szívesen lenne országgyűlési képviselő, legutóbb az európai parlamenti választások miatt megüresedő helyek egyikének betöltésére ajánlotta magát az MSZP figyelmébe. Lapértesülések szerint a 2006-os választásokon, ha egyéni jelöltként nem is méretheti meg magát, Vadász neve szerepelhet a szocialisták országos listáján.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/10/koncepcio-200-millioert-vadasz-janos-ujabb-megbizast-kaphat

https://web.archive.org/web/20240130051518/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/10/koncepcio-200-millioert-vadasz-janos-ujabb-megbizast-kaphat

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koncepcio-200-millioert-a-vadasz-janos-ujabb-megbizast-kaphat

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-10-17 00:00:00

Kulcsár: Bácskai korrekten járt el, végezte a munkáját

2005.10.17. 18:01 Bácskai János korrekten járt el, végezte a munkáját – mondta Kulcsár Attila a maffiaellenes központ korábbi vezetője ellen indult büntetőügy megismételt eljárásán. A K and H korábbi ügyvezetője arra nem válaszolt, kért-e segítséget Bácskaitól. A bíróságon Bácskai János tagadta, hogy a rendőröknek említést tett volna arról, hogy PSZÁF-iratokat akart elhozni a nyomozók elől, a rendőrség viszont erre hivatkozva hozta korábbra a házkutatás időpontját. Kulcsár tanúvallomásában azt mondta: emlékezete szerint 2003. június 25-éig nem beszélt arról a maffiaellenes központ korábbi vezetőjével, hogy bűncselekmények történtek a brókercégnél, ha mégis, akkor kizárólag a Pannonplast-részvények felvásárlásával kapcsolatos szabálytalanságokról tájékoztatta a tábornokot. A K and H-ügy nem került szóba kettejük beszélgetésén. A bank korábbi ügyvezetője arra nem válaszolt, kért-e segítséget Bácskai Jánostól. A tábornokot, Kulcsár Attilával összefüggésben, bűnpártolással vádolja a katonai ügyészség. Napi rutin művelet volt a házkutatás előrehozása a K&H Equities Rt.-nél, ennek akkor nem volt különösebb jelentősége – mondta az ugyancsak tanúként meghallgatott Bolcsik Zoltán, az ORFK Szervezett Bűnözés elleni Igazgatóságának korábbi vezetője. Bolcsik és Bácskai János egymásnak ellentmondóan vallott a bíróságon. A maffiellenes központ volt vezetője cáfolta, hogy a rendőröknek említést tett volna arról, hogy PSZÁF-iratokat akart elhozni a nyomozók elől, a rendőrség viszont erre hivatkozva hozta korábbra a házkutatás időpontját. A bíróság október 19-én nem hirdet ítéletet a megismételt eljárásban, egyelőre következő tágyalási napot se tűzött ki.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/10/kulcsar-bacskai-korrekten-jart-el-vegezte-a-munkajat-2

https://web.archive.org/web/20240128185354/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/10/kulcsar-bacskai-korrekten-jart-el-vegezte-a-munkajat-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-bacskai-korrekten-jart-el-vegezte-a-munkajat

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-10-17 00:00:00

Elítélték első fokon Dunaújváros SZDSZ-es alpolgármesterét

2005.09.30. 12:43 Másfél év börtönre ítélte Sipos Jánost, Dunaújváros szabad demokrata alpolgármesterét a Buda Környéki Bíróság első fokon. A vád jelentős kárt okozó csalás és huszonnégy rendbeli magánokirat-hamisítás volt. Az ítélet nem jogerős – olvasható a Hír TV honlapján. A per elsőrendű vádlottja, egy kulcsi vállalkozó 2000-ben nehéz szociális helyzetűeket vett rá arra, hogy lakásaikat adják el neki, és azt ígérte, hogy szociálpolitikai támogatásukat felhasználva társasházakat épít számukra. A házak azóta sem készültek el, az egykori lakástulajdonosok közül pedig sokan fedél nélkül maradtak. A bíróság szerint az ügyletekben Sipos János dunaújvárosi alpolgármester bűnsegédként működött közre.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/eliteltek-elso-fokon-dunaujvaros-szdsz-es-alpolgarmesteret

https://web.archive.org/web/20240214134028/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/eliteltek-elso-fokon-dunaujvaros-szdsz-es-alpolgarmesteret

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eliteltek-elso-fokon-dunaujvaros-szdsz-es-alpolgarmesteret

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-30 00:00:00

Hiller mindenről tudott Kőbányán?

2005.09.30. 13:50 Dokumentumokkal támasztható alá, hogy az MSZP felső vezetését, így Hiller István elnököt is tájékoztatták a párt kőbányai szervezetében tapasztalható visszásságokról, ennek ellenére semmi sem történt – közölte György István. A kőbányai Fidesz frakcióvezetője ezért arra szólítja fel a szocialista párt elnökét, tegyen lépéseket a helyzet rendezése érdekében. Nem okozott nagy meglepetést az a hír, hogy Kaszab Csabát, Kőbánya alpolgármesterét egyben a szocialista frakció vezetőjét az Ügyészségi Nyomozóhivatal nyomozói sajtóinformációk szerint – a tegnapi napon – vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel gyanúsították meg, hivatali irodájában megtartott házkutatás során jelentős mennyiségű iratot foglaltak le – közölte György István, Kőbánya volt fideszes polgármestere egy mai sajtótájékoztatón. Hiller István ma az egyik televíziós műsorban azt nyilatkozta, hogy Kaszab Csaba ügye nem pártügy, hanem az önkormányzat és az egyén ügye, és nem kapott semmilyen tájékoztatást. Weeber Tibor – a kőbányai Fidesz elnöke – elmondta, hogy Hiller István többször kapott levelet a kőbányai szocialistáktól. A leveleket végső kétségbeesésükben ezek a tagok több helyre is eljuttatták, köztük a helyi Fideszhez is. A helyi szocialisták „Tiszta Kőbányáért” mozgalma segítségért fordult Gyurcsány Ferenchez is, de hiába. A miniszterelnök azt válaszolta, hogy helyben oldják meg az ügyet – közölte a politikus. A Kőbányai MSZP 12 alapszervezete vezetőinek állítása szerint a tagnyilvántartást, majd az elrendelt tagrevíziót is meghamisították azért, hogy minél nagyobb számú küldöttre tegyenek szert, így saját vezetői és képviselőjelölti, gazdasági kérdésekben való döntési pozícióikat hosszú távon is biztosították – tájékoztatott a politikus. Helyi szocialisták szerint saját és az önkormányzattal kapcsolatba került cégek tagjai és alkalmazottai tekintetében elvárás volt a pártba való belépés, egyes vélemények szerint az kaphatott munkát, aki a fentiek szerint járt el. Így függhet össze a tagnyilvántartás meghamisítása a gazdasági ügyekkel – véli a kerületi Fidesz frakcióvezetője. György István közölte, dokumentumokkal tudják alátámasztani, hogy a helyi MSZP 12 alapszervezetének tagsága nevében azok vezetői, Lamperth Mónika elnökségi tagot, Simon Gábort, az Országos Etikai és Egyeztető Bizottság elnökét Arató Gergely és Csicsay Claudius Iván országgyűlési képviselőket és Hiller István pártelnököt is értesítették hathatós közreműködésüket kérve a viszonyok rendezésében. Intézkedés azonban ennek ellenére sem történt. Azokat pedig, akik az élére álltak az ügyek tisztázásának, helyben ellehetetlenítették, kilépésre „kényszerítették”, vagy kizárták – fogalmazott a volt polgármester, aki felszólította Hiller István pártelnököt –, aki kőbányai szocialisták állítása szerint mindenről tudott – tegyen végre valamit azért, hogy Kőbánya a továbbiakban ne a botrányoktól legyen hangos.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/hiller-mindenrol-tudott-kobanyan

https://web.archive.org/web/20231111131811/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/hiller-mindenrol-tudott-kobanyan

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hiller-mindenrol-tudott-kobanyan

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-30 00:00:00

Gyanúsítotti kihallgatásra vitték el a kőbányai MSZP-s alpolgármestert

MNO-összefoglaló 2005.09.29. 15:10 Ügyészségi nyomozók vitték el Kaszab Csabát, a kőbányai MSZP-s alpolgármestert gyanúsítotti kihallgatásra a hivatalában lefolytatott házkutatás után. A X. kerületben a nyár elején tört ki belháború a szocialisták között. A párt kerületi belső ellenzéke szerint az alpolgármester emberei fiktív tagokkal töltötték fel a helyi szervezeteket, és az így nyert szavazatokkal átvették az irányítást Kőbányán. A hivatalában lefolytatott házkutatás után saját kocsiján kísérték gyanúsítotti kihallgatásra Kaszab Csabát, Kőbánya MSZP-s alpolgármesterét az ügyészségi nyomozók ma délelőtt – értesült az Index internetes lap. A Magyar Nemzet Online informátora megerősítve az információt elmondta: két ügyészségi nyomozó jelent meg az alpolgármester hivatalában, hogy elvigyék a kihallgatásra. Hozzátette: a gyanúsítás is megtörtént. Kaszab Csaba irodájában a házkutatás után iratokat foglaltak le a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatalának emberei, majd a helyi szocialista párt frakcióvezetőjeként is működő politikust az önkormányzat épületéből az ügyészségre vitték. A Fővárosi Főügyészség szóvivője, Varga Jenő az Info Rádiónak megerősítette, hogy a hivatal munkatársai a X. kerületi önkormányzat épületének egyik hivatali helységében házkutatást tartottak. Hozzátette: vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt vitték kihallgatásra Kaszabot. A gyanúsítotti kihallgatás csütörtökön megkezdődött. A szóvivő további részleteket nem közölt, csupán annyit mondott: a bűncselekmény elkövetésének időszakában a gyanúsított személy a kerület beruházási bizottságának vezetője volt. A X. kerületben hosszabb lappangási idő után a nyár elején tört ki belháború a szocialisták között. Emlékezetes: Ficsór János X. kerületi szocialista önkormányzati képviselő a „A tiszta közéletet Kőbányán!” csoportosulás képviseletében követelt magyarázatot egyre szélesebb nyilvánosság előtt az MSZP kőbányai, valamint budapesti elnökségétől arra, hogyan lehetséges az, hogy egy év alatt tízféle adatot közöltek velük a kőbányai taglétszámmal kapcsolatban. A szocialisták kőbányai szervezetét – mely az országban a legnagyobb – részben fiktív tagokkal töltötte föl a helyi vezetés annak érdekében, hogy az így kialakult többséget kihasználva dolgozhassanak az állami bevételek újraelosztásában – állították az MSZP-s alapszervezetek képviselői. A tagrevíziót sürgető párttagok szerint a taglétszám mesterséges felduzzasztásához egyes helyi hatalmi köröknek, nevezetesen Kaszab Csaba alpolgármesternek és Novák Gyula tanácsnoknak fűződik nyomós érdeke. Kaszabot több ízben lemondásra szólították fel, ám az alpolgármester nem tett eleget a felszólításnak. (Index, Info Rádió, MNO)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/gyanusitotti-kihallgatasra-vittek-el-a-kobanyai-mszp-s-alpolgarmestert

https://web.archive.org/web/20240214134441/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/gyanusitotti-kihallgatasra-vittek-el-a-kobanyai-mszp-s-alpolgarmestert

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanusitotti-kihallgatasra-vittek-el-a-kobanyai-mszp-s-alpolgarmestert

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-29 00:00:00

Döntő bizonyíték a villaügyben

2005.09.28. 09:00 A Magyar Nemzet a múlt héten cikksorozatot indított a Gyurcsány Ferenc kormányfő és családja rózsadombi villájában történt beruházásról. Megírtuk, hogy Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc egész rekreációs parkot hozott létre a házban uszodával, szaunával, amihez segítséget közös vállalkozásuk, a Fittelina Kft. nyújtott. Az építési engedély iránti kérelmen építtetőként azonban nem a Fittelina Kft. szerepelt. A kérelmet ugyanis a lakás tulajdonosa, Dobrev Klára nyújtotta be az építésügyi hatósághoz 1996 januárjában, s az uszoda családi használatát dokumentumok bizonyítják. • Nem a Gyurcsány-dokumentumok bekérésére • A kormányfő üzenget• Száztízmillió forintos kár érte az államot? Korábban a Fittelina Kft., jelenleg pedig a jogutód Altus Rt. könyvelésében nyilvántartott 30 milliós uszodaberuházás kivitelezése a következőképpen történt a Szemlőhegy utcai villában. A villa hátsó falától a telekhatárig terjedő kert felszíne alatt létrehoztak egy 2,8 méter belmagasságú, 250 négyzetméter hasznos alapterületű fitneszközpontot. Az uszodának két bejárata van, a kertből és a főépületből egyaránt megközelíthető. Az előtérrel rendelkező, több mint 130 négyzetméteres, szinteltolásos medencecsarnokba lépcső vezet. A területből 60 négyzetmétert foglal el a feszített víztükrű, fűtött, belső világítással ellátott és az egy helyben úszást biztosító ellenáramoltatóval felszerelt, szabálytalan alakú úszómedence. A 130 négyzetméter többi részén további merülőmedence, bár, büfé és növénykert található. Az uszoda déli oldalán olyan felső világító ablakokat építettek be, amelyek révén az uszoda nagy részét természetes fény világítja meg, így lehetővé téve dísznövények tartását. Az oldalfalakat teljes egészében kerámiaburkolattal látták el, az álmennyezet az uszoda egész területén fából készült, a világításról egyedi lámpatestek gondoskodnak, amelyek kialakításánál különösen figyeltek a káprázásmentesség biztosítására. Az uszodában a medencecsarnokon kívül még 30 négyzetméteres kondicionálóterem, hat négyzetméteres szolárium, hat négyzetméteres szauna, zuhanyzó, fürdő- és öltözőkabinok találhatók. Az uszodatérben alulról fűtött padok biztosítják a relaxálást. Elektronikus automatikával vezérelt hőmérséklet-szabályozással biztosítják, hogy a légtérben télen és átmeneti időszakban is állandó legyen a kellemes 25 Celsius-fokos hőmérséklet. Az elektronikus automatikával végzett hőszabályozás teszi lehetővé a 60 négyzetméteres vízfelület 26 Celsius-fokos hőmérsékletének, valamint a padlófűtéssel melegített járólapok maximum 34 Celsius-fokos felületi hőmérsékletének a biztosítását is. Mivel a terepszint alatt kialakított fitneszközpont természetes szellőzéssel nem rendelkezik, a helyiségek állandó friss levegővel való ellátására gépi szellőzőberendezéseket terveztek. Az uszoda óránként hatszoros légcserét biztosító ködmentesítő berendezése teszi lehetővé a csarnok és a kiegészítő termek páramentességét. Az uszodában található még gépház, továbbá a légtechnikai berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségek is. A zavaró zúgás és morajlás kiküszöbölésére a szellőző gépház falát belülről akusztikai hangnyelő anyaggal burkolták. A különböző funkciókat ellátó fürdővizek hőmérsékletét, a szellőztetőberendezések léghevítőinek és a vízforgató hőcserélőjének a fűtését, a radiátoros és padlófűtésrendszert szabályozó gépeket, valamint a keringtető szivattyúkat az épületkomplexum főépületében lévő hőközpontban helyezték el. Az uszoda elektromos ellátása a villaépületben felújított főelosztóból történik, de a fitneszközpontnak önálló, a társasházi fogyasztóktól függetlenül üzemeltethető árammérőt szereltek fel. Az uszoda külső bejáratához közel – szintén a föld alatt – egy tároló nyílik, amely kerti szerszámok elhelyezésére szolgál. A tárolótól nem messze vezet fel a felszínre egy pihenőkkel szabdalt lépcső. A lépcsőn keresztül a villa hátsó kertjébe lehet jutni, amely egyben a föld alatti építményrendszer tetejét is alkotja. Az uszoda tetejére földet hordtak, és kertészeti tervek alapján parkot hoztak létre dísztóval, fákkal, bokrokkal és napozóágyak elhelyezésére alkalmas pázsitos területtel. Egy ilyen nagyságú beruházással nincs is semmi probléma abban az esetben, ha közpénzből közcélra vagy magánvagyonból magáncélra hozzák létre. Ebben az esetben azonban az építkezés egy társaság beruházásában, annak költségén valósult meg. A társaság részére a finanszírozáshoz szükséges pénzt feltehetőleg kölcsönök, többek között Gyurcsány Ferenc többmilliós tulajdonosi kölcsöne is biztosította. A cég a fennálló tartozásait 2002-ben az Altus Rt. közpénzforrást tartalmazó, 40 milliós tőkeemelésének összegéből fizette vissza a hitelezőinek. Ennek következtében alappal merül fel a magánpénz és a közpénz keveredésének kérdése az építkezésben. A beruházás forrása mellett meg kell vizsgálni azt is, hogy a beruházásra a Fittelina Kft. üzleti tevékenysége érdekében volt-e szükség, vagy az magáncélokat szolgált. A II. kerületi önkormányzat 1995. február 13-án alakította háromlakásos társasházzá a Szemlőhegy utcai villát. A három lakás 1995. június 26-ig az önkormányzat tulajdona volt, amikor is a benne lakók – Dobrev Klára és Apró Piroska – megvásárolták a bérleményeket. Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára 1995. július 15-én hozta létre a Fittelina Kft.-t, amely cégnek Dobrev Klára átadta a szemlőhegyi lakásának a kizárólagos bérbeadási jogát. Dobrev Klára ebben az időpontban arra is feljogosította a kft.-t, hogy az ingatlanon felújítási és értéknövelő beruházásokat hajtson végre. A Fittelina Kft. a jogszabályok szerint a cég üzleti tevékenységéhez kapcsolódóan, azaz jelen esetben a bérbeadási tevékenysége érdekében végezhette volna el a beruházást Dobrev Klára ingatlanán. Ezenkívül ahhoz, hogy egy magáningatlanon egy társaság jogszerűen átépítést végezhessen, az is előírás volt, hogy az építési engedélyen a tulajdonos mellett a céget is feltüntessék mint építtetőt. Eszerint ha a cég nem szerepelt az építési engedély iránti kérelmen, és így az építési engedélyen és a használatbavételi engedélyen sem, akkor a beruházást – ami a cég költségén épült – nem vezethette be könyvelésébe a társaság beruházásaként. Az építési engedély iránti kérelmet Dobrev Klára tulajdonosként 1996 januárjában nyújtotta be az építésügyi hatósághoz. A kérelmen építtetőként a Fittelina Kft. nem szerepelt. A beadványban Dobrev Klára családi úszómedence építésének engedélyezését kérelmezte az önkormányzattól. Szintén családi úszómedence megépítéséhez adott tulajdonostársként hozzájárulást édesanyja, Apró Piroska és édesapja, Dobrev Péter. A beadott anyagokban feltüntették: az uszoda abból a célból épül, hogy a család számára kikapcsolódást biztosítson. Az iratokban látható, hogy a kérelemnek 1995 elején már volt előzménye. Dobrev Klára 1995 kora tavaszán egyszer már megpróbálkozott családi uszodájuk engedélyeztetésével, de az önkormányzat a kérelmet – feltehetőleg túlépítésre hivatkozva – 1995 márciusában elutasította. Tehát kiderült, hogy Dobrev Klára már 1995 elején – amikor még meg sem vásárolta a lakást, és létre sem hozta férjével a Fittelina Kft.-t – már megterveztette a családi használatú uszodát, és kérelmezte annak megépítését. Mindezek ismeretében felmerül a kérdés, ha már a Fittelina megalapítása előtt elkészültek a magánhasználatra építendő családi uszoda tervei, akkor vajon milyen céltól vezérelve hozta létre a Gyurcsány házaspár néhány hónappal később közös cégét. A családi tervek elkészülte után megvalósuló cégalapítás egyértelművé teszi tehát azt az alapos gyanút, hogy a Fittelina létrehozása a beruházás utáni áfa-visszaigénylési lehetőség és a társaságiadó-fizetés különböző mértékű elkerülésének az érdekében történhetett. Egy magáncég, az Altus Rt. álláspontját tolmácsoló kormányszóvivő, Batiz András állítása szerint a Fittelina mindenben törvényesen járt el. Mint elmondta, a fejlesztésekből kizárólag azt számolta el, ami a céget illette, magánberuházás után a cég egyetlen fillér adót sem igényelt vissza. Batiz Andrást jól tájékoztatták, mivel a családi uszodaberuházást a Fittelina könyvelésében szerepeltették, így azt nem magán-, hanem társasági beruházásnak tüntették föl. A kft. pénzeiből történő finanszírozás és annak könyvelése Gyurcsány más cégei gyakorlatához hasonlóan nem sikerült jogszerűen. Egy magánszemélynek (Dobrev Klárának) kiadott építési engedély alapján – egy magánszemély tulajdonában álló ingatlanon – magáncélú beruházást (családi uszoda) finanszíroztak egy társaság pénzéből. Ráadásul a Fittelina amellett, hogy az áfát is visszaigényelhette a beruházás után, az uszoda folyamatos amortizációjával csökkentette a kft., illetve mind a mai napig csökkenti a kft. jogutódja, az Altus Rt. társaságiadó-alapját. Majd az Altus Rt. Nem tudom, és volt – válaszolta tegnap lapunk azon kérdésére Batiz András kormányszóvivő, hogy a Fittelina Kft. foglalkozott-e más ingatlanok bérbeadásával, illetve hogy volt-e valós bérlője a cégnek a Szemlőhegyi úti ingatlanra. Arra, hogy ki volt ez a bérlő, nem válaszolt, tegnapi érvelése szerint ugyanis erről „nem dolga a kormányszóvivőnek” beszélni. Helyette az Altus Rt.-hez, a Fittelina jogutódjához (az Altus egyébként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 100 százalékos tulajdonában van) irányított bennünket. A cég vezérigazgatójának, Jagiellowicz Györgynének a titkárságán azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a vállalkozás vezetője vidéken van, ma fog válaszolni a sajtó kérdéseire. Gyurcsány fenyeget. Maga Gyurcsány Ferenc tegnapi szokásos rádióinterjújában úgy nyilatkozott arról, hogy folytatott-e üzleti tevékenységet a Fittelina, illetve volt-e valós bérlője: „Ennél sokkal több nem igaz, pontatlan, kifejezetten hamis állítás van. Szerintem az a helyes, amit a szóban forgó társaság tesz, hogy ebben az ügyben akkor elindítja a (…) személyiségjogi pert, és aztán majd természetesen ki fog derülni ebben a perben, hogy kinek van igaza. Teljesen biztos vagyok abban, hogy jogszerű és törvényes üzleti tevékenységet folytattak ezek a cégek.” Politikai támadás. Gyurcsány Ferenc a Klubrádió Megbeszéljük című, Bolgár György vezette rétegműsorában politikai támadásként értékelte a Magyar Nemzetben a szemlőhegyi villával és személyével kapcsolatban megjelent írásokat. „Nem lehet megengedni, hogy az embert gyanúsítsák. A gyanút egy dolog különbözteti meg a rágalomtól, az, hogy a gyanúnak van megalapozott tartalma – érvelt a kormányfő. – Az nem gyanú, ha egy újság azt írja, hogy önmagukat megnevezni nem kívánó szakértők szerint lehetséges…, és befejeződik a mondat egy blőd állítással – tette hozzá. – Még az is előfordulhat, hogy valaki adót csalt, de a rágalmat nem kellene a politikai eszköztár részévé tenni” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök egy későbbi, délutáni rádiónyilatkozata szerint a Fittelina Kft. tevékenysége nem merült ki a villalakás hasznosításában. Bolgár György műsorában Gyurcsány Ferenc azt mondta, a cég egy irodaház felépítését tervezte az Apró-villával szomszédos telken. A kft. többször is benyújtotta ajánlatát az illetékes önkormányzatnak – tette hozzá a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc megismételte, mindig is kínosan ügyelt arra, hogy szétválassza a magán- és az üzleti célú beruházásait.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/donto-bizonyitek-a-villaugyben

https://web.archive.org/web/20240126185311/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/donto-bizonyitek-a-villaugyben

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/donto-bizonyitek-a-villaugyben

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-25 00:00:00

Száztízmillió forintos kár érte az államot?

Szijjártó Péter szerint amennyiben ezekre a kérdésekre „nem” a válasz, akkor felvetődik a fiktív működés gyanúja, illetve hogy a hasznosítási szerződés színlelt, ami súlyos adójogi következményekkel jár. Mint mondta, színlelt szerződés esetén háromféleképpen is előfordulhat, hogy kevesebb adót fizetnek be: egyrészt az értékcsökkentés miatt a társasági adó alapját lehet csökkenteni, a beruházások utáni áfa-visszaigénylés jogszerűsége is megkérdőjelezhető, továbbá a magánszemélyeknek járó természetbeni juttatások után személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kellene fizetni. Ezekhez hozzájönnek még a késedelmi kamatok és a mulasztási bírságok is – szögezte le. – Nem az a kérdés, hogy egy magánszemély a saját pénzét mire fordítja, hanem az, hogy közpénzből, az Orbán-kormány idején fideszes politikusok mennyit költöttek saját villáikra – reagált Szijjártó Péter szavaira Vadai Ágnes, az Apró–Gyurcsány-bizottság szocialista tagja. Vadai szerint a fideszes politikusnak nincs joga a bizottság nevében iratokat bekérni, és arra kéri a testület elnökét, ne lépje túl hatáskörét. Azt javasolta az ellenzéki képviselőnek, nyisson előtakarékossági számlát, mert ha továbbra is „hazugságokat állít, nagyon sokba fog kerülni neki”.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/szaztizmillio-forintos-kar-erte-az-allamot

https://web.archive.org/web/20100328151613/http://www.mno.hu/portal/310002

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szaztizmillio-forintos-kar-erte-az-allamot

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-28 00:00:00

Fittelina-ügy: Szijjártó több helyről is iratokat kérne be

2005.09.27. 09:49 Személyesen Gyurcsány Ferenctől vár választ Szijjártó Péter arra, hogy egy hozzá köthető cég révén sajtóhírek alapján adócsalás gyanújába keveredett-e a miniszterelnök. Az Apró–Gyurcsány vizsgálóbizottság fideszes elnöke ezek alapján több helyről is dokumentumokat kéretne be. Az Apró–Gyurcsány érdekkört vizsgáló bizottság fideszes elnöke szerint a magyar sajtóban a múlt héten olyan írások jelentek meg, amelyek adócsalás gyanújába keverték a miniszterelnököt, és az egyik egykor az ő tulajdonába tartozó vállalkozást. Szijjártó Péter ezért azt kérte, személyesen Gyurcsány Ferenc vagy Jagiellowicz Györgyné, az Altus Rt. vezérigazgatója reagáljon a vádakra. Az ellenzéki politikus arra vár választ, hogy a Fittelina Kft. végzett-e üzletszerűen ingatlanhasznosítási, ingatlanforgalmazási tevékenységet, illetve volt-e valós bérlője Dobrev Klára lakására a Fittelina Kft.-nek 1995 és 2002 között. Az országgyűlési képviselő szerint ha mindkét esetben nem a válasz, akkor felvetődik a hasznosítási szerződés színlelt volta, ami súlyos adójogi következményekkel bír. Emiatt száztízmillió forintot meghaladó lehet emiatt az állam vesztesége – tette hozzá. Szijjártó Péter közölte: az Altus Rt. 2001 áprilisában 40 millió forintos tőkeemeléssel szállt be a Fittelina Kft.-be. 2001 márciusáig az Altus Rt. a Szalay utcai bérleti díjakkal együtt több mint 80 millió forintnyi állami megrendelésben részesült, és a cég több mint tízmillió forint állami támogatást vehetett fel. Következésképpen az Altusnak eddig az időpontig komoly bevételei származtak az államtól, így állami pénzek is áttételesen szerepet játszottak a Fittelina Kft.-ben való tőkeemelésben – fogalmazott a politikus. Az Apró–Gyurcsány vizsgálóbizottság fideszes elnöke ezért az üggyel összefüggő dokumentumok bekérését kéri a II. kerületi önkormányzattól, az illetékes földhivataltól, a cégbíróságtól, illetve az Altus Rt.-től, mint a Fittelina Kft. jogutódjától. Szijjártó Péternek „nincs joga„ a bizottság nevében iratokat bekérnie, és arra kéri a testület elnökét, ne lépje túl hatáskörét – mondta az Apró–Gyurcsány vizsgálóbizottság MSZP-s tagja. Vadai Ágnes szerint Szijjártó Péter a „Gyurcsány-szakon szeretne jelesre vizsgázni”, de az utóbbi idők vesztes perei miatt hitelessége egyre inkább megkérdőjelezik. Az MSZP elnökségi tagja a Távirati Irodának elmondta: a bizottság hamarosan ismét meghallgatja Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, a testület munkája november 19-én zárul le. Hiller István szerint a miniszterelnöknek „semmi oka nincs arra, hogy ne menjen el maga válaszolni a bizottság kérdéseire„. Az MSZP elnöke a TV2 Mokka című műsorában reagált a miniszterelnök adóügyeivel kapcsolatos kérdőjelekre, amelyeket a Magyar Nemzet vetett fel. Mint mondta, bizonyítsák be a „rágalmaikat”, tegyenek feljelentést, ha tudnak valamit. Van a parlamentben egy vizsgálóbizottság, ott tegyék fel kérdéseiket – tette hozzá Hiller István, aki úgy fogalmazott: a miniszterelnöknek „semmi oka nincs arra, hogy ne menjen el maga válaszolni a bizottság kérdéseire„. (Forrás: Info Rádió, fideszfrakcio.hu)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/fittelina-ugy-szijjarto-tobb-helyrol-is-iratokat-kerne-be

https://web.archive.org/web/20231211234013/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/fittelina-ugy-szijjarto-tobb-helyrol-is-iratokat-kerne-be

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fittelina-ugy-szijjarto-tobb-helyrol-is-iratokat-kerne-be

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-27 00:00:00

Adócsalás gyanújában

2005.09.26. 09:00 Adócsalás gyanújába keveredett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter fideszes országgyűlési képviselő, aki ígéretet tett arra, hogy az általa vezetett, Apró–Gyurcsány-érdekkör meggazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság is foglalkozik majd a lapunk múlt heti cikksorozatában nyilvánosságra hozott, a kormányfőt rendkívül súlyosan érintő információkkal. • Adósunk a miniszterelnök• Közpénz az élményuszodában• Fitneszpark a kormányfő rezidenciáján• Gyurcsány kapcsolata Fittelinával Az ellenzéki politikus szerint egy önmagát bátornak nevező, és ezt óriásplakátokon is hirdető miniszterelnöknek választ kell adnia a villaügyben fölvetődött kérdésekre. Azonban Gyurcsány Ferenc mindeddig érdemben nem cáfolta a Magyar Nemzetben megjelenteket, nem perelte be a lapot, és a kormányszóvivő szavai szerint a jövőben sem kívánja bíróság elé vinni az ügyet – emlékeztetett Szijjártó Péter. A fideszes politikus több kérdésben is választ vár a miniszterelnöktől. Elsőként arra, hogy a korábban Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára tulajdonában lévő Fittelina Kft. a Szemlőhegy utca 42. szám alatti villán kívül más ingatlant adott-e bérbe vagy hasznosított-e. Ugyanis ha nem végzett üzletszerűen ingatlanhasznosítási, ingatlanforgalmazási tevékenységet, akkor alaposan feltételezhető, hogy a céget nem valós üzleti tevékenységre hozták létre, tehát fiktíven működő vállalkozás – hangsúlyozta a politikus. A második kérdés: „Volt-e valós bérlője Gyurcsányék lakására, uszodájára a Fittelina Kft.-nek 1995–2002 között?” Mint azt megírtuk, a Gyurcsány-cégbirodalom egyik vállalkozásának sem volt a cégbíróságon bejelentett székhelye vagy telephelye a villa, így üzleti tevékenységükhöz jogszerűen nem vehették bérbe azt. Ha mégis létezik ilyen bérleti megállapodás, akkor az színlelt bérleti szerződés lehet – jelentette ki Szijjártó Péter. Hozzátette: amennyiben nem volt valós bérlője Dobrev Klára lakásának, akkor a kizárólagos hasznosításra vonatkozó szerződés is színlelt, vagyis a polgári törvénykönyv szerint semmisnek tekinthető. Szijjártó Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a színlelt szerződéseknek adójogi következményei vannak. Például a jogellenes értékcsökkentés miatt társaságiadó-hiány keletkezik, amit késedelmi kamatokkal és mulasztási bírsággal együtt be kell fizetni. Ugyanez vonatkozik a személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra is, valamint a jogszerűtlenül visszaigényelt általános forgalmi adóra – mutatott rá Szijjártó Péter. A politikus arra is emlékeztetett, hogy az Apró–Gyurcsány– Dobrev-villában sokmilliós uszodaberuházást végző Fittelina Kft.-nek 2001-ben az az Altus Rt. emelte meg negyvenmillió forinttal az alaptőkéjét, amelynek 1995 és 2001 között az állam tízmillió forintos nagyságrendű bérleti díjat fizetett a Szalay utcai képviselői klubért. Vagyis a villát fejlesztő cég adósságainak rendezésében közvetve állami pénzek is szerepet játszhattak. Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter elmondta, nincs kizárva, hogy adócsalás gyanújával büntetőfeljelentést tesznek, de előtte szeretné, ha az Apró–Gyurcsány-érdekkör meggazdagodását vizsgáló bizottság is foglalkozna a kérdésekkel, ugyanis nem szeretnének alaptalan bejelentést tenni a rendőrségen. Közölte, Gyurcsány Ferenc meghallgatásáról egyhangú döntés született, és a miniszterelnöknek két hónapon belül meg kell jelennie a grémium előtt, s ha annyira bátor, mint ahogy hirdeti magáról, akkor választ ad a kérdésekre. Ugyancsak szükség lenne Jagiellowicz Györgyné Altus-vezérigazgató meghallgatására is – fűzte hozzá. Batiz András kormányszóvivő tegnapi tájékoztatóján úgy reagált a fideszes képviselők állításaira: Szijjártó Péter hazug forrásra épített, politikai támadást intézett a miniszterelnök és családja ellen. Trükközéssel próbálkozott, nem állításokat fogalmazott meg, hanem állításokat kérdésekbe csomagolva próbál hazugságot, valótlanságot sugalmazni. – Annyi változott az eddigiekhez képest, hogy a héten eddig csak a semmit ragozták, többször is ezzel próbálkozott az egyik napilap, de sajátosságából kiindulva nem lett belőle ügy, nem lett belőle valami. Most azonban úgy látszik, a jobboldal vett egy nagy levegőt, és még nagyobbra igyekszik a lufit fújni. Úgy vélem, hogy a nagy erőlködéstől ez hamarosan ki is durranhat – fogalmazott. Hozzátette: a szóban forgó vállalkozásnál az APEH 2000-ben átfogó vizsgálatot végzett, mindent megnézett, és mindent rendben talált. A cég az azóta eltelt időben is maradéktalanul betartotta a jogszabályokat. A kft. a számviteli törvény idevonatkozó passzusait betartva a fejlesztésekből kizárólag azt számolta el, ami a céget illette, a magánberuházás után a cég egyetlen fillér adót sem igényelt vissza. Mint ahogy minden egyes szerződése természetesen valós. – Aki mást mond, az valótlanságot állít, ha ezt nagy nyilvánosság előtt teszi, akkor számolnia kell a jogi következményekkel. A cég minden lehetséges jogi lépésre kész azokkal szemben, akik hazug információkat bármilyen formában állítanak vagy híresztelnek – figyelmeztetett Batiz. Kifejtette: a Fittelina Kft. a számviteli törvényt betartva a fejlesztésekből kizárólag azt számolta el, ami a céget illette, a magánberuházások után a cég egyetlen fillér adót sem igényelt vissza, azonban arra nem tért ki, hogy mit ért magánberuházás alatt. Kit képvisel a szóvivő? Szerettük volna megtudni, hogy a közpénzből fizetett Batiz András milyen felhatalmazás alapján szólt a Fittelina Kft., illetve a jogutód Altus Rt. nevében, majd fenyegette meg a cégek jó hírét megsértő újságírókat, politikusokat, továbbá mindezért kapott-e ellentételezést a vállalkozásoktól. A szóvivő titkárságán azt a szűkszavú magyarázatot kaptuk: teljes félreértés, hogy Batiz a vállalkozások nevében nyilatkozott volna. Híres adócsalók Mihail Hodorkovszkij: Az orosz fővárosi bíróság jogerős ítéletében nyolcévi börtönbüntetést szabott ki adócsalás és üzleti csalás vádjával Mihail Hodorkovszkijra. A Jukosz olajvállalat volt vezetőjét hat vádpontban találták bűnösnek, köztük adócsalásban és gazdasági csalásokat elkövető bűnszövetkezetek megszervezésében. A bíróság helyt adott az adóhatóság keresetének is több mint tizenhétmilliárd rubel (félmilliárd euró) adóhátralék behajtására Hodorkovszkijon és társán, Platon Lebegyeven. Az eljárás a Jukosz 27 milliárd dolláros adótartozása miatt indult 2003-ban. Az adótartozás egy részének fedezésére az állam elárverezte a Jukosz fő termelőegységét, a Juganszkot. Az úgynevezett adóoptimalizálás nálunk is ismert módszereit alkalmazta Hodorkovszkij is, így a kimenekített tőke később külföldi beruházásként jelenik meg a hazai piacon. Ugyancsak hazai trükknek is tekinthető a cég nyereségének magánhaszonná tétele oly módon, hogy adóparadicsomokban bejegyzett off-shore cégeken keresztül szivattyúzzák ki a társaság nyereségét. Végül – a hazánkban is létező szabadkereskedelmi zónák beiktatásának köszönhetően – ki sem kell vinni a pénzt az országból. Boris Becker: Adócsalás miatt két év felfüggesztett börtönre és félmillió eurós pénzbüntetésre ítélte 2002-ben a müncheni bíróság a világhírű teniszcsillagot. A 34 éves, magát sportvállalkozónak tartó sztár megkönnyebbült a határozat hallatán. Becker összesen 1,7 millió eurónyi adót nem fizetett meg a német államnak. Azzal védekezett, hogy állandó lakása Monacóban van, ahol eleget is tett adókötelezettségének. A bíróság szerint azonban ez az érvelés nem állta meg a helyét. Enyhítő körülményként értékelték, hogy Becker még az ítélethozatal előtt késedelmi kamatostul befizette adóhátralékát. Peter Graf: Az ulmi bíróság elutasította az adócsalás miatt kiszabott börtönbüntetését töltő Peter Graf szabadlábra helyezési kérelmét. Az egykori világelső német teniszezőnő, Steffi Graf édesapja a 3 év 9 hónapra szóló szabadságvesztés második felének elengedését kérte, mivel a 15 hónapos előzetes letartóztatást beszámítva büntetésének több mint a felét már letöltötte. Reiner Gros bíró elutasította a kérvényt, s indoklásul – többek között – a bűncselekmény súlyosságát említette. Az 59 esztendős Peter Grafot 1997 januárjában ítélték el, mert korábban lánya keresetéből 12 millió márkányit eltitkolt az adóhatóságok elől. Francoise Sagan: A francia, bálványozott bestsellerírónőt 66 éves korában marasztalták el adócsalás, mintegy 830 ezer euró után járó adó elsikkasztása miatt. Az ügy a politika felső szintjeit is elérte. Eredetileg egy szívességből indult: André Guelfi üzletember arra kérte az írónőt, személyesen adjon át egy levelet Francois Mitterrand-nak; az egykori köztársasági elnökhöz Sagan bejáratos volt. A levelet Iszlam Karimov üzbég elnök írta, arra kérve Mitterrand-t, hogy az Elf állami olaj- és vegyipari konszern tervezett üzbegisztáni olajüzletét Guelfi közreműködésével üssék nyélbe. A szerződést ugyan 1992-ben aláírták, de egy évvel később a franciák felmondták. Guelfi ettől függetlenül hálásnak bizonyult: mintegy 610 ezer eurót utalt át egy építkezési vállalkozónak, aki felújította az írónő normandiai kis kastélyát. Sagan a vád szerint ezt az összeget elfelejtette bevallani, ráadásul még két – összesen 220 ezer euró értékű – csekket is, amelyet Guelfitől függetlenül kapott és váltott be. A védelem szerint a súlyos kábítószer-függőségben szenvedő Sagan sosem fogadott el a közbenjárásért pénzt vagy más anyagi juttatást Guelfitől. A Maleeva házaspár: A női teniszezők világranglistáján igen előkelő helyen jegyzett bolgár Maleeva nővérek – Manuela, Katerina és Magdalena – szülei, Julia és Georgi adócsalás miatt tizennyolc hónapos börtönbüntetést kaptak, amelyet felfüggesztettek. A Maleeva szülők egy ingatlan-adásvételt követően nem tettek eleget a törvények által kirótt járulékos befizetéseknek. Al Capone: Az újkori amerikai bűnözés meghatározó alakja, az „első számú közellenség” 1899. január 17-én született. Szülei Nápolyból vándoroltak ki az Egyesült Államokba. New York szegénynegyedében, Brooklynban nőtt fel. Johnny Torrio gengszterbandájához csatlakozott. Zsarolás, kábítószer-kereskedelem és prostitúció volt a banda fő tevékenysége. Amerikában 1920-ban bevezették a szesztilalmat, így a szerencsejáték és a prostitúció mellett az illegális szeszkereskedelem is növelte vagyonát. Chicago teljhatalmú ura lett. Zsebében volt a városi közigazgatás, 1927-ben megostromoltatta még a rendőrséget is. Többször állt bíróság előtt gyilkosság miatt, de mindig felmentették. Végül adócsalás vádjával tudták rács mögé juttatni: 1931 júniusában letartóztatták, majd 11 év börtönre ítélték. Ezenkívül 80 ezer dollárt is meg kellett fizetnie. Hét és fél év múlva szabadult. Stadler József: Bőr- és tollfelvásárlással kezdte, szállítmányozással alapozta meg az egykori akasztói juhász, Stadler József 1993-ban tetőző (125 millió dolláros külkereskedelemmel és egymilliárd forintos hazai árbevétellel jellemezhető) üzleti sikereit. Na meg különlegesen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalással, magánokirat-hamisítással és a számviteli fegyelem megsértésével. A pusztába futballstadiont építő vállalkozó körüli stiklik azzal összefüggésében buktak ki, hogy Stadler áfacsalás gyanújával kétmilliárd forintos „komplex tudáscsomagot” is vásárolt, 22 festményt, köztük egy olyat, amin Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című sixtusi freskója (!) látható. Az ukrán, orosz és román piacra dolgozó Stadler Kft. jogosulatlan áfa-visszaigényléseit nem létező cégek számláival, illetve nagy üzletekre képtelen cégek közbeiktatásával és az eredeti ár sokszorosát feltüntető számlákkal valósította meg. Az átfuttatás e módszerén kívül úgynevezett kétszámlás trükkel jogosulatlan exportszubvenciót is igényeltek. Stadler hosszú bírósági huzavona után végül nem kilenc, csak négy és fél évet ült; idén januárban szabadult.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/adocsalas-gyanujaban

https://web.archive.org/web/20231207210112/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/adocsalas-gyanujaban

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/adocsalas-gyanujaban

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-26 00:00:00

Adósunk a miniszterelnök

2005.09.23. 22:02 A Magyar Nemzet szerda óta cikksorozatban foglalkozik a Gyurcsány-villa ügyével. A cikkek a magyar miniszterelnök és családja vagyongyarapításának egyik lényeges epizódját tárták föl. Az alábbiakban összefoglaljuk a balliberális sajtó által elhallgatott tényeket. • Közpénz az élményuszodában• Fitneszpark a kormányfő rezidenciáján• Gyurcsány kapcsolata Fittelinával • Gyurcsány-villa: Szijjártó szerint nem kizárt, hogy feljelentést tesznek Dobrev Klára és édesanyja, Apró Piroska 1995-ben megvásárolta az önkormányzattól a pártállami idők kezdetétől általuk lakott rózsadombi villa három lakását, majd a házat társasházzá alakították át. Ugyanebben az évben Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc családi vállalkozásként létrehozta a Fittelina Ingatlanbefektetési és Hasznosító Kft.-t, amelynek ügyvezetője eleinte Dobrev, majd sportminiszteri kinevezéséig Gyurcsány volt. Az alapításkor Dobrev Klára a villában lévő 159 négyzetméteres lakásának kizárólagos bérbeadási jogát átengedte a kft.-nek 16 millió forint értéken. A házaspár megállapodott abban is, hogy a kft. a lakás funkciójának megtartása mellett a Dobrev tulajdonában álló ingatlanrészt átépítheti, felújíthatja. Arra nem találhatók adatok, hogy a kft. foglalkozott-e más ingatlan bérbeadásával, forgalmazásával, hasznosításával, vagy ez a tevékenységük kizárólag a Gyurcsány– Dobrev–Apró-villára szorítkozott. Amennyiben nem foglalkozott üzletszerűen ingatlan-bérbeadással, -hasznosítással – bár a cégbírósági nyilvántartásból kiderül, hogy fő- tevékenységként ezt jelentették be –, úgy felmerül a lehetőség, hogy a céget fiktív tevékenységre hozták létre. És ha Dobrev lakásának sem voltak bérlői, akkor a Dobrev– Gyurcsány-megállapodás színlelt szerződésnek minősülhet. Az alapítással szinte egy időben a cég kétfajta „tevékenységet” biztosan megkezdett: egyrészt elkezdte a bérbeadási jog értékcsökkenési leírását, amellyel évente 2,6 millió forinttal csökkentették a cég társaságiadó-alapját. Másrészt a kft. belevágott a szemlőhegyi villa teljes átépítésébe, bár a cég csak Dobrev lakásának felújítására, átépítésére lett volna jogosult. A Fittelina a társasházi közös tulajdonban álló telek felszíne alatt fitneszközpontot hozott létre. A rekreációs területen 30 millió forintos uszodaberuházás, szauna-, szoláriumkialakítás történt, továbbá a villát lifttel szerelték fel, és a kertben öntözőrendszert alakítottak ki. A beruházásra fordított összegből egyéb lakberendezési tárgyra is futotta. A 1995-ben megszigorított adójogszabályok szerint ha valaki magánszemélyként újította fel, építette át ingatlanát, az általános forgalmi adót nem igényelhette vissza az államtól. A társaságoknak azonban teljesen visszatérítették az áfát, feltéve, ha a beruházás a cég üzleti tevékenységéhez kapcsolódott. Ennek a több mint 58 milliós beruházásnak az áfája meghaladta a 14 millió forintot. Gyurcsányék magánszemélyként ezt nem kaphatták volna vissza, a cégük azonban igen, amennyiben az építkezésre a cég érdekében volt szükség. Ha az uszoda, a szauna, a szolárium vagy a konditerem kialakítása mégsem a kft. napi üzletviteléhez kapcsolódott, hanem a relaxációs központot az épületben lakó személyek és családtagjaik használják, akkor vajon milyen alapon volt Gyurcsányék cégének hatalmas összegű áfa-visszaigénylési lehetősége? Az építkezést 1997-ben fejezték be, és az 58 millió forintos beruházást felvették a cég könyvelésébe, valamint megkezdték ennek is az értékcsökkenési leírását, így további több millió forinttal apasztották a társaság adóalapját. A kft. székhelye az alapításkor Gyurcsány lakcímeként megjelölt, Budapest, III. kerület, Táborhegy u. 9/B szám alatt volt, de mivel az 1995-ös mérlegen a vállalkozás címeként az Altus székhelyét, a Szalay u. 4. számot tüntették fel, valószínűsíthető, hogy a cég ténylegesen itt működött. Az átépítést követően – szintén még 1997-ben – áthelyezték a Fittelina Kft. székhelyét a szemlőhegyi villába. A kft. székhelyének módosítására feltehetően nem azért került sor, mert a „nagy létszámú” – egy ügyvezetőből álló – cég elhelyezése nem volt megoldható az Altus-központban. Ennél valószínűleg racionálisabb indok állhat a háttérben. A kft. székhelyeként a cégnek lehetősége nyílt arra, hogy a villa rezsiköltségének (medence, fűtés, villany, gáz, telefon) egy részét a vállalkozásban költségként elszámolhassák, és ezzel szintén csökkenthessék a társaság adóalapját. Nem találhatók adatok arra vonatkozóan, hogy az átépített Dobrev-lakást bérbe adta-e valakinek a felújítást követően a Fittelina. A kft. állítólagos bérlői ügyfélköréről a Fittelina jogutódjaként a Gyurcsány-cégbirodalom vezérhajójának számító Altus Rt. vezérigazgatója, Jagiellowicz Györgyné azt nyilatkozta, hogy a Gyurcsány-cégcsoport cégei vették bérbe üzleti céllal az ingatlant a kft.-től. Tekintettel arra, hogy ebben az időben a Gyurcsány-birodalom egyik cégének sem volt cégbíróságon bejelentett székhelye, telephelye vagy fióktelepe a villa (márpedig üzleti céllal csak ebben az esetben lehet ingatlant bérbe venni), kérdéses, hogy az esetleges bérleti szerződések – hasonlóan a Gyurcsány– Dobrev bérbeadási megállapodáshoz – színlelt szerződések-e. Önmagában nehéz elképzelni, hogy egy lakást – amelyben egy hattagú család él, s elvileg a Fittelina Kft. működik benne – még egy vagy több cég üzleti alapon bérbe vesz, és mondjuk a gyerekszobában végzi tevékenységét. Az uszoda és a konditerem üzleti célú bérbevétele szintén nehezen hihető. Annyi bizonyosan elmondható, hogy a cégnek 1995-ben ötmillió forint árbevétele volt, de még öt év múlva, 2000-ben is csak ekkora összeg, 2001-től pedig gyakorlatilag semmi. A cég működésének és a villa átépítésének pénzügyi fedezetét nem a Dobrev lakásának bérbeadásából befolyó bérleti díjak biztosították, hanem magánkölcsönök és tulajdonosi hitelek. Gyurcsány saját maga is már 1997-ben 17 milliós kölcsönt adott a Fittelinának, és vállalta, hogy szükség szerint további kétmilliós összegeket fog a társaságnak hitelezni. 2000-ben a Gyurcsány és Dobrev vezetésével már teljesen eladósított cég tartozása a 78 millió forintot is meghaladta. Gondjaikon 2001-ben a villa másik tulajdonosa – és egyben Gyurcsány anyósa –, az Apró Piroska által vezetett Altus Rt. segített. Az Altus 40 millió forint tőkeemelést hajtott végre a Fittelina Kft.-ben, amely összeget a kft. számlájára be is fizettek. Az Altus 40 milliójában közpénz is volt, hiszen a cég bevételei között szerepelt az az évi 12 millió forint, amit a képviselői klub bérbeadásából kapott a Miniszterelnöki Hivataltól. Azaz a Fittelina tőkeemelésében állami forrás is szerepet játszott. A közpénz felhasználásából feltőkésített kft. vissza tudta fizetni Gyurcsánynak is a többmilliós tartozását. 2002 októberében Dobrev Klára eladta üzletrészét férjének, egyben megszüntették a hasznosítási szerződést. Ezzel a bruttó 56,2 millió forint értékű luxusberuházás természetbeni juttatásként nagyrészt Dobrev Klára, valamint – a társasházi közös tulajdonú részek esetében – Dobrev és Apró Piroska magánvagyonába került. A hasznosítási jog megszüntetésekor a kft.-nek a természetbeni juttatás után 24,7 millió forint személyi jövedelemadót és 6,1 millió forint egészségügyi hozzájárulást kellett volna fizetnie az adóhatóságnak. Ennek azonban a társaság könyvelésében nincs nyoma. A hasznosítási szerződés megszüntetésekor a kft.-nek a beruházást a könyveléséből ki kellett volna vezetnie, de ezt a Fittelina jogsértő módon nem tette meg, sőt a luxusjavakat tovább amortizálta. 2002 novemberében a miniszterelnök lízingszerződést kötött a Fittelina Kft.-vel. A kormányfő tehát lízingbe vette a saját maga által képviselt, saját tulajdonában lévő cégtől a saját lakásában található, a felesége és anyósa tulajdonában lévő uszodát, liftet, öntözőrendszert és csillárt. A lízingszerződés megkötését megelőzően azonban – még egy rendkívüli értékcsökkentés következtében – a Fittelina több mint húszmillió forinttal 22 millió forintra értékelte le a luxusjavakat, így Gyurcsánynak lényegesen kevesebb lízingdíjat kellett fizetnie. A lízingszerződésre feltehetően azért volt szükség, mert ezzel akarták palástolni, hogy ténylegesen Dobrev és Apró Piroska – ellenérték nélkül – jutott javakhoz, amelyek után adózniuk kellett volna. 2003 októberében a 24,5 millió forint veszteséget felhalmozó Fittelina Kft.-t beolvasztották Gyurcsány törvényellenes tulajdonosi meghatalmazása alapján a nyereséges Altus Rt.-be. A beolvadás következtében az Altus Rt. a Fittelina Kft. jogutódja lett, és így a Gyurcsány tulajdonában lévő milliárdos bevételű Altus Rt. mind a mai napig értékcsökkenési leírást alkalmaz a könyvelésébe jogellenesen nyilvántartott luxusjavakra, és csökkenti több millió forinttal a cég társaságiadó-alapját. Mi számít adócsalásnak? Az Európai Unió részét képező Magyar Köztársaság büntető törvénykönyve szerint adócsalást követ el az, aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti. Folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el. Ítéljen a vizsgálóbizottság Tóth Károly, az Apró–Gyurcsány-érdekkör állami forrásokból történő meggazdagodását vizsgáló bizottság MSZP-s tagja: a testület feladata megállapítani, hogy Gyurcsány Ferenc közszereplőként szert tett-e gazdasági előnyre posztja miatt, állami forrásból. Mivel a Magyar Nemzet által közölt cikkek egy cég ügyeivel foglalkoznak, a bizottságban nem fogja kezdeményezni a Fittelina Kft.-vel történtek ellenőrzését, bár nincsenek kételyei, hogy ezt az ellenzéki elnök meg fogja tenni. Úgy véli, hogy a társaság adóbevallásait az APEH ellenőrizhette, és – amennyiben szükségesnek tartotta – eljárást is indíthatott volna vele szemben. Magyarországon minden vállalkozás eredményes működésre törekszik a törvények betartásával, illetve a felmerült költségek lehetőség szerinti elszámolásával. Pedagógusként, magánemberként általánosságban az a véleménye, hogy a vállalkozásoknak elég nagy szabadságuk van költségelszámolás tekintetében, ezt szigorítani lehetne. Szijjártó Péter, a vizsgálóbizottság fideszes elnöke: véleménye szerint a Fittelina Kft. tevékenysége a bizottság hatáskörébe tartozik, ugyanis ha egy, a miniszterelnök érdekeltségébe tartozó társaság nem fizet be adót, vagy esetlegesen jogszabályokba ütköző módon kerüli el befizetési kötelezettségét, és ezáltal nem vesz részt a közteherviselésben, akkor az állami forrásokból gazdagodik. Erre való tekintettel az elnök be fogja kérni a témakörben használható dokumentumokat, amelyek alapján tájékoztatót fog készíteni a vizsgálóbizottság számára. Véleménye szerint ha egy politikus arról szónokol, hogy a tehetősebbektől nagyobb társadalom iránti felelősségre van szükség, akkor elvárható, hogy kijelentéseinek legyen erkölcsi alapja is. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője: ha jogsértő magatartást tanúsított a miniszterelnök, akkor annak remélhetőleg jogi következményi lesznek. Amennyiben „csak” etikátlanul járt el Gyurcsány Ferenc, akkor a választópolgárok vonják le a megfelelő tanulságokat. Az Apró–Gyurcsány család meggazdagodását vizsgáló bizottság kitérhet a luxusjavakkal kapcsolatos pénzügyi ügyletek áttekintésére is, hiszen a testület feladatkörébe, elnevezésébe – amit a parlament hagyott jóvá – beleillik ezen megbízások, szerződések vizsgálata is. Fodor Gábor (SZDSZ): nem ismeri pontosan a miniszterelnök villájával kapcsolatos cikksorozatot, de az kijelenthető, hogy amennyiben gyanú merül fel egy közszereplő vonatkozásában, azt tisztázni kell. Legyen az akár Orbán Viktorral, vagy pedig Gyurcsány Ferenccel kapcsolatos. A vizsgálóbizottságoknak – amelyek jelenleg is teszik a dolgukat – az a feladatuk, hogy az ilyen jellegű ügyeket ellenőrizzék, áttekintsék. Elhallgatják a villaügyet. Az Apró–Gyurcsány család Szemlőhegy utcai villájának titkairól íródó cikksorozatunk eddig nem érte el a közpénzekből fenntartott, közszolgálatinak nevezett televízió ingerküszöbét, és a mai napig egyetlen hír sem számolt be például a több tíz millió forintos uszodaépítésről, vagy a miniszterelnök családjának trükkös adóelkerülési praktikáiról. A szintén közpénzekből fenntartott, szintén közszolgálati Magyar Távirati Iroda csupán egy kormányszóvivői cáfolat leközléséig jutott el. Ugyancsak hallgat a témáról a két legnagyobb kereskedelmi televízió, az RTL Klub és a TV2 közszolgálati híradója. Nincsenek válaszok. Mint eddig minden alkalommal, ezúttal is szerettünk volna több kérdést föltenni a cikkünkben érintett személyeknek. Dobrev Klárától ma sem kaptunk választ korábbi kérdéseinkre. Jagiellowicz Györgynét, az Altus Rt. vezérigazgatóját (ebbe a Gyurcsány-cégbe olvadt bele a villaügyből ismert Fittelina) többszöri próbálkozásunk ellenére sem tudtuk utolérni, elektronikus levélben föltett kérdéseinkre pedig lapzártáig nem érkezett reagálás. Többek között arra voltunk kíváncsiak, kik vagy mely cégek vették bérbe 1995 és 2002 között Dobrev Klára lakását, mire használták az ingatlant, mekkora bérleti díjat fizettek. Azt is meg szerettük volna tudni, hogy átfogó vagy célirányos adóellenőrzést végeztek-e a Fittelinánál, illetve hogy a Fittelina befizette-e a Dobrev–Gyurcsány-lakás melletti másik két lakás értéknövekedése utáni személyi jövedelemadót. Kormányszóvivői és pártelnöki reagálás. Képzelt riportban megjelent butaságokra nem érdemes jogi lépéseket tenni – reagált Batiz András a Magyar Nemzetben az Apró–Gyurcsány-villa felújításával kapcsolatos ellentmondásokat bemutató cikksorozatunkra. Hozzáfűzte: az APEH 2000-ben részletesen megvizsgálta a Fittelina Kft.-t, és mindent rendben talált. Hiller István MSZP-elnök Miskolcon azt mondta: a Magyar Nemzetben megjelent cikkek ellenére a szocialista párt bizalma töretlen Gyurcsány Ferencben. Eseménynaptár 1995. január: szigorodnak az adójogszabályok: lakásuk átépítése után magánszemélyek nem igényelhetik vissza az áfát. 1995. kora tavasz: az Apró–Gyurcsány családban felmerül a Szemlőhegy utca 42. szám alatti villa átépítésének terve. 1995. június: Apró Piroska megvásárolja az önkormányzattól a villa két lakását, amelynek területe összesen 322 négyzetméter. Dobrev Klára szintén megveszi a villa 159 négyzetméteres lakását 8,6 millió forintért. Az épülethez tartozó garázs önkormányzati tulajdonban marad. A villát társasházzá alakítják. 1995. július: Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc létrehozza a Fittelina Ingatlanbefektetési és Hasznosító Kft.-t, amelynek székhelye a III. Táborhegyi lépcső 9/B szám alatt található, és leendő feladata a villa átépítése. A cég

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/adosunk-a-miniszterelnok-2

https://web.archive.org/web/20100430215955/http://www.mno.hu/portal/309282

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/adosunk-a-miniszterelnok

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-24 00:00:00

Juhász állítja: van igény a róla készült képekre

2005.09.23. 22:03 A BM politikai államtitkárát havi 300 ezerért fényképezi egy szeződéssel alkalmazott fotós. Juhász Gábor hosszú hallgatás után kiadott közleményében úgy véli, mindez teljesen rendben van, annál is inkább, mert csak a sajtó érdeklődését próbálja kielégíteni így is. Egyébként pedig politikai támadást sejt a kétes szerződések nyilvánosságra hozásában. Az origo internetes portál értesülései szerint (amint arról tegnap az MNO is beszámolt) a Belügyminisztérium több esetben megkérdőjelezhető szerződéseket kötött különböző cégekkel, elsősorban tanácsadói feladatok ellátására. Ezek között voltak olyan feladatok is, amelyekre a tárcának saját apparátus is rendelkezésére áll, ezért érthetetlen, mi szükség van külső szakértők alkalmazására. A BM például napi 50 ezer forintért alkalmaz informatikai és telekommunikációs szakértőt, holott saját informatikai főosztálya is működik erre a célra. Juhász Gábor havi bruttó 170 ezer forintért foglalkoztat egy tanácsadót, aki önkormányzati kérdésekben segíti munkáját. Emellett azonban a tárcánál önkormányzati helyettes államtitkár is dolgozik, akinek a munkáját két főosztály és három iroda segíti. Lampert Mónika belügyminiszter szerint nincsen semmi szokatlan ebben: „a megbízottak kiváló szakemberek, akik jogszerű szerződésekkel látják el feladataikat, ám a még szigorúbb és takarékosabb gazdálkodás érdekében – a jövőre vonatkozóan – napirenden van a szerződések felülvizsgálata” – áll a origó értesüléseire válaszul kiadott szűkszavú BM közleményben. Arra azonban a miniszter asszony sem adott választ közleményében, vajon mi szüksége van Juhász Gábor államtitkárának saját fényképészre, aki havi 300 ezerért fotózza a politikus közszerepléseit. Juhász Gábort mi is szerettük volna megkérdezni erről, ám ő egész nap elérhetetlennek bizonyult, még mobilját is titkárságára irányította át. Végül ma este ő is közleményben tudatta a nagyközönséggel, hogy szerinte nincs semmi probléma: „„Politikai támadást most nem a tevékenységem eredménye, hanem a munkámban segítségemre lévők miatt kapok”. A fényképészről azt írja, hogy az nagyon is szükséges a munkájához, hiszen az MTI vagy más médium fotósa sok helyre nem jut el, ahol ő jár, pedig, ahogy írja: „fontosnak tartom, hogy érdeklődés esetén a sajtó képigényét ingyen ( ! ) kielégítsük ezen eseményekről is, illetve azokat, akiket szolgálati helyükön meglátogat a Belügyminisztérium államtitkára, vagy egy sikeres életszakasz elismeréseként magas állami kitüntetésben részesülnek, megajándékozzuk az esemény emlékére néhány fotóval is”. A közleményből az nem derül ki, vajon Juhász Gábor-fotót kapnak-e a kitüntetettek vagy sem. Az államtitkár közlése szerint: a fotózást ellátót közbeszerzési eljárásban választotta ki a Belügyminisztérium, szerződése törvényes, munkája hasznos, az elkészült fotók a BM tulajdonát képezik. Sőt, mivel a fényképész saját költségén utazik, nem is olyan sok ez a pénz. Juhász Gábor államtitkár egyébként azt üzente titkárságán keresztül, hogy ezzel lezártnak tekinti az ügyet, s nem kíván vele többet foglalkozni. Pedig az MNO-nak lenne még néhány kérdése, amelyekre azért megpróbálunk majd válaszokat keresni.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/juhasz-allitja-van-igeny-a-rola-keszult-kepekre

https://web.archive.org/web/20240129202412/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/juhasz-allitja-van-igeny-a-rola-keszult-kepekre

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/juhasz-allitja-van-igeny-a-rola-keszult-kepekre

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-24 00:00:00

Közpénz az élményuszodában

2005.09.22. 22:01 Cikksorozatunkból eddig kiderült: Dobrev Klára és miniszterelnök férje, Gyurcsány Ferenc egy egész rekreációs parkot hozott létre családi villájukban. Ehhez segítséget saját vállalkozásuk, a Fittelina Kft. nyújtott. Mivel Gyurcsányék vállalkozásuk költségén építették át a Dobrev Klára és Apró Piroska tulajdonában lévő villát, cégköltségen értek el jelentős mértékű gazdagodást magánvagyonukban. • Fitneszpark a kormányfő rezidenciáján• Gyurcsány kapcsolata Fittelinával A Fittelina Kft. a beruházás több mint 10 millió forintos áfáját visszaigényelhette az államtól, amit magánszemélyként nem tehettek volna meg. Mindezek mellett pedig a miniszterelnök cége mind a mai napig csökkenti a társaságiadó-alapját a luxusberuházás alapján elszámolásra kerülő többmilliós értékcsökkenés összegével. Ezek az adóügyletek azonban kizárólag azon a Dobrev és Gyurcsány közötti megállapodáson alapulnak, amely szerint Dobrev Klára egészen 2002-ig átadta lakásának kizárólagos bérbeadási jogát a Fittelina Kft.-nek. Bérlők hiányában viszont joggal feltételezhető, hogy egy színlelt szerződés alapján elvégzett beruházás után volt lehetősége a cégnek visszaigényelni az áfát, valamint hogy a megállapodás éveken keresztül lehetővé tette és jelenleg is lehetővé teszi a miniszterelnök cégének a társaságiadó-fizetési kötelezettség különböző mértékű elkerülését. A tisztánlátás érdekében érdemes megnézni azt is, hogy egy ilyen hatalmas beruházás mellett milyen bevételei voltak az 5 millió forint törzstőkéjű társaságnak. Nos, 1995-ben 5 millió forint árbevétele volt a Fittelina Kft.-nek, de még öt év múlva, 2000-ben is csak ekkora összeg, 2001-től pedig gyakorlatilag már semmi. A Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc vezette cég a saját lakásuk átépítésén kívül még a részvényspekuláció iránt mutatott nagyobb érdeklődést: rendszeresen adta-vette a különböző Gyurcsány-cégek részvényeit, üzletrészeit. Ennek a belterjes „kereskedésnek”, valamint a villafelújításnak a pénzügyi fedezetét viszont nem Dobrev lakásának a bérbeadásából befolyó bérleti díjak biztosították a kft.-nek, hanem kölcsönök. Vagyis a Fittelina valójában kölcsönökből fedezte a kiadásait. A cég tartozásállománya 2000-ben már meghaladta a 78 millió forintot. A kölcsönök azonban nem bankhitelek voltak, mivel a kft. nem volt hitelképes, és számottevő részük nem is a Gyurcsány érdekeltségébe tartozó cégektől származott. Hanem főként magánkölcsönökből, a társaságnak nyújtott tulajdonosi hitelekből tevődött össze a tartozás. Gyurcsány például 1997-ben 17 milliós kölcsönt adott a Fittelinának, és vállalta azt is, hogy határozatlan ideig, szükség szerinti gyakorisággal további 2 milliós összegeket fog a társaságnak meghitelezni. A teljesen eladósodott kft.-hez azután 2001-ben „váratlan” segítség érkezett: Gyurcsány Ferenc anyósa, az Apró Piroska által vezetett Altus Rt. sietett a Fittelina gondjait enyhíteni. A Gyurcsány tulajdonában lévő és Apró Piroska által képviselt Altus 40 millió forint tőkeemelést hajtott végre a Gyurcsány házaspár vezetésével eladósított Fittelina Kft.-ben, amely összeget az Altus be is fizette a kft. számlájára. Az Altus bevételei között volt az évi több mint 12 millió forintos – állami cégtől származó – bérletidíj-bevétel is, azaz a Fittelina tőkeemelésében ilyen módon állami forrás is szerepelt. Az Altus Rt. tőkebefizetését követően a Fittelina tartozása jelentős mértékben lecsökkent, vagyis a részvénytársaság állami bevétele is hozzájárult ahhoz, hogy a 40 milliós tőkeemelést követően Gyurcsány és Dobrev kft.-je vissza tudta fizetni saját maguknak is a magánkölcsönöket és a tagi hiteleket. 2002-ben a cég életében ismét jelentős változás történt: Dobrev Klára kiszállt a kft.-ből, üzletrészét férje vásárolta meg. Ezzel egyidejűleg megszüntették a Dobrev-lakás kizárólagos hasznosítására vonatkozó szerződést, és a cég székhelyét áttették az Altus-központba, a Szalay utca 4. szám alá. Az eddigiek alapján már meg sem lehet lepődni azon, hogy Dobrev Klára kilépését sem „sikerült” törvényesen megoldani. A hasznosítási jog megszűnésével egy időben ugyanis a luxusberuházásokat ki kellett volna vezetni a Fittelina Kft. könyveléséből, amelynek következtében a társaság adóalapját ezzel az értékkel meg kellett volna növelni. A hasznosítási jog megszüntetésekor Dobrev Klára magánvagyonába került az akkor bruttó 56,2 millió forint értékű luxusberuházás. Mivel ez természetbeni juttatásnak minősült, ezért ezután 24,7 millió személyi jövedelemadót és 6,1 millió egészségügyi hozzájárulást kellett volna fizetnie a kft.-nek. Ennek a befizetésnek a társaság könyveiben nincs nyoma. Látható viszont az, hogy a Fittelina jogsértően továbbra is feltüntette könyveiben a luxusjavakat és tovább amortizálta. A törvénytelenül nyilvántartott uszodaberuházás sorsa további váratlan fordulatot vett. A kormányfő zsigeri ösztöneinek engedve lízingszerződést kötött a Fittelina Kft.-vel az uszodára, a liftre, a szaunára és az öntözőrendszerre. A Gyurcsány Ferenccel kötött lízingszerződésnél a Gyurcsány tulajdonában lévő Fittelina Kft.-t Gyurcsány Ferenc ügyvezető képviselte. A kormányfő tehát lízingbe vette a saját maga által képviselt saját cégétől a saját lakásában található, a felesége és anyósa tulajdonában álló uszodát, liftet és egyéb javakat. Az különösen érdekes, hogy a Dobrev és Apró Piroska ingatlanának részét képező uszodát, liftet, öntözőrendszert Gyurcsány hogyan tudta önmagában a ház nélkül jogszerűen lízingbe venni. Ezáltal ugyanis az a furcsa helyzet áll elő, hogy az egész villa Dobrev Klára és Apró Piroska tulajdona, kivéve a liftet, az uszodát és például az öntözőrendszert, mert azok a lízing következtében Gyurcsányéi lesznek. A tulajdonjogi zűrzavaron kívül természetesen nagyon is kézzelfogható előny származik a lízingszerződésből: az uszodát, a liftet, a szaunát, a szoláriumot, a csillárokat és az öntözőrendszert kizárólag Gyurcsány Ferenc használhatja a lakásukban. A szerződéskötést megelőzően a Fittelina Kft. a luxusjavak könyvelésben szereplő értékét több mint 20 millió forinttal, 22,4 millióra csökkentette le. A rendkívüli értékcsökkenés következtében viszont Gyurcsánynak kisebb összegű lízingdíjat kellett fizetnie a hirtelen lecsökkent értékű javakért. A Fittelina Kft. a folyamatos értékcsökkenéseknek is köszönhetően 2002-ben – az alapításától kezdődően számítva összesen – 24,5 milliós veszteséget „ért el”. 24,5 millió forint veszteség pedig nagyon jól tud jönni, ha a hiányt képező társaságot egy igen nyereséges cégbe szeretnék beolvasztani. Ilyenkor ugyanis a beolvadó társaság veszteségével csökkenteni lehet a nyereséges beolvasztó társaság adóalapját, ami után természetesen kevesebb adót is kell fizetni. 2003 októberében a veszteséges Fittelina Kft.-t – Gyurcsány által Jagiellowicz Györgyné vezérigazgatónak adott, törvényellenes tulajdonosi meghatalmazása alapján – beolvasztották a nyereséges Altus Rt.-be. A beolvadás alapján az Altus Rt. a Fittelina Kft. jogutódja lett, amelynek következtében a Szemlőhegy utcai villaberuházás 22 milliós „maradványértéken” nyilvántartott javai átkerültek az Altus könyvelésébe, azaz az uszoda, a szauna és a lift értékcsökkenési leírásával jelenleg is csökkentik Gyurcsány egy másik cégének, a milliárdos bevételű Altus Rt.-nek az adóalapját. A Fittelina tehát teljesítette küldetését, és eltűnt a színről. Nyomai azonban megmaradtak, könyvekben, cégbírósági és egyéb hatóságoknál fellelhető dokumentumokban. Holnapi számunkban összegezzük a történetet, s annak mélyreható tanulságaival is megismerkedhetnek az olvasók. Továbbra is szerettük volna megtudni Dobrev Klárától, hogy az ingatlan hasznosításával megbízott Fittelina Kft. bérbe adta-e bárkinek vagy bármilyen cégnek 1995 és 2002 között a Szemlőhegy utcai Dobrev-lakást, valamint ezúttal arra is kíváncsiak voltunk, befizette-e a 16 millió forintos bérbeadási jog, illetve a beruházás miatt jelentős értéknövekedés utáni – őt és édesanyját, Apró Piroskát terhelő – személyi jövedelemadót (szja), azonban a kormányfő feleségének személyi titkára lapzártánkig ezúttal sem adott választ kérdéseinkre. Élményuszoda tízmilliókért. Gyurcsányék 1995-ben körülbelül harmincmillió forintért, vagyis mai értéken 65,6 millió forintért építettek uszodát. A hazai uszodatechnikai piac egyik meghatározó résztvevőjeként számon tartott Kerex Kft. tulajdonosa a Magyar Nemzetnek elmondta, 65,6 millió forintból egy 200-300 négyzetméteres élménymedencét, vagy egy komplett vízgépészettel fölszerelt 25 méteres sportmedencét is meg lehet valósítani. Az országban eddig több mint ötezer magáncélú és közösségi használatra szánt medencét megvalósító Kerex vezetője úgy emlékszik, magánszemélytől még soha nem kaptak ilyen hatalmas összegű megrendelést.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/kozpenz-az-elmenyuszodaban

https://web.archive.org/web/20100420112257/http://www.mno.hu/portal/309003

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenz-az-elmenyuszodaban

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-23 00:00:00

Civiliket vádol a miniszter

2005.09.23. 07:45 A Nemzeti Civil Alapprogram hitelességét és tisztaságát veszélyezteti, szükségességét pedig megkérdőjelezheti az NCA tanácsa, amennyiben nem szigorít az összeférhetetlenségi szabályokon - véli Göncz Kinga. Az esélyegyenlőségi miniszter levelében részrehajlással vádolja a civil delegáltakat. Levelet írt a közelmúltban a Nemzeti Civil Alapprogram tanácsának Gönz Kinga, melyben a civil alapprogram működésével kapcsolatos kifogásait vette sorra. Az esélyegyenlőségi miniszter úgy látja, a pályázatokból hiányoznak az elbírálás szempontjai, így a szervezetek számára nem világos, hogy a gyakorta azonos tartalmú és értékű pályázatok közül az egyik miért nyer, a másik meg miért nem – cikkezik a Népszabadság. Az NCA tanácsba és a kollégiumokba beválasztott szervezetek „feltűnően magas támogatásokat kaptak, semmiféle önkontroll nem érvényesül, és ez kialakítja azt a képet, hogy az NCA civil delegáltjai önmaguknak osztják a pénzt” – idézi a lap a miniszter levelét. Göncz Kinga továbbá arra is kitér, hogy tavaly négy olyan szervezet volt, amely a különböző kollégiumokhoz benyújtott pályázatok révén elnyerhető lehető legmagasabb összeget, 18 millió forintot kapott. E négy szervezet közül kettő az NCA tanácsához, valamint az egyik kollégium két-két tagjához kötődik. Az egyik kollégiumban a tagokhoz köthető kilenc szervezet mindegyike elnyerte a kért összeget, ebből négy a kollégium által adható maximumot – véli az esélyegyenlőségi miniszter. A civil alapprogram tizenegy kollégiuma közül egy-kettőnél biztosan akadnak problémák – ismerte el a Népszabadság kérdésére Farkas István, az NCA tanácsának tagja, aki hozzátette: a helyzet azonban még mindig jobb annál, mint amikor politikai pártok bírálták el a pályázatokat. Göncz Kinga azt kéri a tanácstól, tegyen javaslatot az összeférhetetlenségi szabályok szigorítására, ellenkező esetben aláássa az NCA hitelességét és tisztaságát, továbbá megkérdőjelezi szükségességét – fogalmaz levelében a miniszter. A Népszabadság szerint ebből az következik, hogy akár meg is szűnhet az NCA. A tanács egyébként azt kérte Göncz Kingától, hogy mentesítse az NCA-t a maradványképzési kötelezettség alól, ami miatt több milliárd forinttal kapnak kevesebbet a civil szervezetek.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/civiliket-vadol-a-miniszter

https://web.archive.org/web/20231110090211/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/civiliket-vadol-a-miniszter

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/civiliket-vadol-a-miniszter

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-23 00:00:00

Fitneszpark a kormányfő rezidenciáján

2005.09.21. 22:01 A Magyar Nemzet tegnapi száma megírta, hogy Dobrev Klára az idősebb Apró Antal jóvoltából otthont nyújtó nagyapai „örökséget” a kor kihívásainak megfelelően látszólag nemcsak lakásként használta férjével, Gyurcsány Ferenccel, hanem más módot is kieszeltek a hasznosítására. Dobrev Klára átengedte a Fittelina Kft.-nek – amelynek tulajdonosai és tisztviselői ők maguk voltak – 159 négyzetméteres lakása bérbeadási jogát, amely jogot 16 millió forint értéken tartottak nyilván a cégben egészen 2000-ig. • Gyurcsány kapcsolata Fittelinával Ez alapján évi 2,6 millió forintot költségként írhattak le a vállalkozás bevételeivel szemben, így minden évben több millió forinttal tudták csökkenteni a befizetendő társasági adót. Bérlők hiányában azonban alaposan feltételezhető, hogy a saját cégükkel kötött megállapodás színlelt szerződés volt, amire azért volt szükség, hogy éveken keresztül lehetővé tegye Gyurcsánynak és feleségének a társaságiadó-fizetési kötelezettség különböző mértékű elkerülését. Egy színlelt ügylet azonban még más adóelkerülésre is kiváló lehetőséget teremt. A cégnek ugyanis azt is megengedték, hogy a villán felújítást és értéknövelő beruházást végezhet akkor, ha az ingatlan eredeti funkcióját megtartja. A Fittelina Kft.-nek nem esett nehezére ezt betartani, hiszen a villa eredeti funkciója az első pillanattól kezdve az volt, hogy laknak benne. Saját cégük Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára megállapodása alapján tehát felújíthatta, átépíthette – eredeti rendeltetése megtartása mellett – az ingatlant. A kft. már 1996-ban élt ezzel a lehetőséggel, és Gyurcsányék lakásán egy „kisebb”, akkori értéken több mint 58 millió forintos beruházást hajtott végre. A cégtulajdonosok természetesen szigorúan szem előtt tartották a felújítás során az ingatlan eredeti lakás rendeltetését. Uszodaépítésre több mint 30 milliót, de liftre, szaunára, szoláriumra, függönyre, csillárra, szőnyegre és öntözőrendszerre is több milliót költöttek. Mindannyiunkban felmerül hát a kérdés: vajon miért volt előnyös Gyurcsányék számára, hogy lakásukat a cégükön keresztül építsék át? Nos, ennek több nyomós oka lehetett. 1995-ben jelentősen megváltoztak a lakásfelújításra vonatkozó áfa-visszaigénylési szabályok. Ha valaki magánemberként újította fel, építette át ingatlanát, az általános forgalmi adót, vagyis az áfát egyáltalán nem igényelhette vissza az államtól. A társaságokkal azonban más a helyzet: teljes mértékben visszatérítették számukra a forgalmi adót, feltéve, ha a beruházás a cég tevékenységéhez kapcsolódott. Az említett 58 milliós beruházás áfája több mint 14 millió forint volt. Gyurcsányék ezt magánszemélyként nem kaphatták volna vissza, a cégük azonban igen, amennyiben a felújításra a cég érdekében volt szükség. Márpedig a Dobrevék villáján és egyben Gyurcsány lakóhelyén végzett uszodás, szaunás, szoláriumos átépítésre nem az ott lakók, hanem kizárólag a Fittelina Kft. érdekében kerülhetett volna sor. Nehéz viszont azt elképzelni, hogy a kormányfő cégének ügyvezetője, Dobrev Klára azt gondolta, hogy a nagy értékű luxusberuházás alapján feltehetően nagyobb eséllyel kereshet leendő lakótársakat az ingatlanpiacon saját lakásukba. Amennyiben azonban mégsem a cég tevékenységéhez volt szükség a beruházásra, hanem elsősorban az épületben lakó személyek és családtagjaik használják az uszodát, liftet és szaunát, úgy vajon milyen alapon volt Gyurcsányék cégének hatalmas összegű áfa-visszaigénylési lehetősége? További fontos tény az is, hogy a Fittelina Kft. nem a saját tulajdonában, sőt még csak nem is a saját használatában lévő ingatlanon végezte el a nagy értékű átépítést, hanem Dobrev Klára magánszemély lakásán. Hiszen Gyurcsány és felesége megállapodása alapján a kft. átépítési joga kizárólag Dobrev lakására vonatkozott. A kft.-nek tehát az uszodát, a szaunát és a liftet Dobrev 159 négyzetméteres, első emeleti lakásába kellett volna beépítenie. Az uszoda- és liftépítésre azonban nem ebben a lakásban került sor, hanem az ingatlan többi lakásához is tartozó, közös tulajdonban lévő területen valósult meg. Mivel az átépítés nem csak Dobrev tulajdonához kapcsolódott, a Fittelina Kft. beruházása jelentősen megnövelte a miniszterelnök anyósa, Apró Piroska tulajdonában álló, 379 négyzetméter alapterületű lakás értékét is. Felmerül a következő kérdés: a kormányfő felesége és anyósa bevallotta és befizette-e a kft. beruházása következtében a magánvagyonukban bekövetkező értéknövekedés után a személyi jövedelemadót? A Gyurcsány és felesége közötti szerződés azonban nem csupán azt eredményezte, hogy az átépítéssel Dobrev Klára és Apró Piroska magánvagyonának értéke jelentős mértékben nőtt, hanem még valami mást is. Az építkezés befejezésekor a Fittelina a luxusberuházást 58 milliós értéken felvette a kft. vagyonába, és megkezdte a folyamatos értékcsökkenési leírását. A Gyurcsány és felesége tulajdonában és ügyvezetése alatt álló cég tehát évente további több millió forint értékcsökkenési összeggel csökkentette – és jelenleg is csökkenti – az adott cég társaságiadó-alapját, ami után az adót fizetni kell. Holnapi számunk továbbra is a szemlőhegyi villa rekreációs központjának építéséről szól. Az olvasó nemcsak a házfelújítást levezénylő miniszterelnök előtt felgyülemlett gondokkal szembesülhet, hanem gyakorlati útmutatót kaphat arról is, hogyan lehet leküzdeni a demokratikusan választott parlamentek és kormányok által támasztott, fölösleges adminisztrációs akadályokat. Uszoda extrákkal tízmilliókért a föld alatt Gyurcsányék 1995-ben mintegy harmincmillió forintért építtettek úszómedencét a föld alá a Szemlőhegy utcai villában, amely mai értéken nem kevesebb, mint 65,6 millió forintos beruházást takar. Medencék kivitelezésével foglalkozó szakértők szerint ebből a hatalmas összegből egy nagyméretű és roppant igényes, vagy egy kisebb méretű, de szinte minden létező extrával fölszerelt medencét is könnyedén el lehet készíteni. Az ország piacvezető medencekivitelező cégének számító Tempero Rt. vezetője szerint 65,6 millió forintból minden gond nélkül föl lehet húzni egy 25-ször 16 méteres sportuszodát vagy egy kétszáz négyzetméteres szabadidő célú medencét. A győri Aquacenter illetékese szerint ennyi pénzből gyakorlatilag élményfürdőt is meg lehet valósítani masszázssarokkal, víztisztító berendezéssel, zuhannyal. Egy másik vezető cég szakértője úgy vélte, ez az összeg elegendő egy komplett fürdőház fölépítéséhez – szinte minden lehetséges extrával. Az úszómedencék iránti magyarországi keresletet jelzi az a tény: nemhogy 65 milliós, de 30 millió forintba kerülő medencéről készített reklámanyagot, fotót nem tudtak bemutatni sem a piacvezető, sem a kisebb forgalmat lebonyolító kereskedők. Munkatársunk szerette volna megtudni a miniszterelnök feleségétől, hogy az ingatlan hasznosításával megbízott Fittelina Kft. bérbe adta-e bárkinek vagy bármilyen cégnek 1995 és 2002 között a Szemlőhegy utcai lakásukat, azonban a kormányfő feleségének személyi titkárától lapzártáig nem kaptunk választ kérdésünkre. László Boglár, a miniszterelnök ügyeivel foglalkozó sajtószóvivő jelenleg külföldön tartózkodik.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/fitneszpark-a-kormanyfo-rezidenciajan-2

https://web.archive.org/web/20100407111728/http://www.mno.hu/portal/308884

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fitneszpark-a-kormanyfo-rezidenciajan

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-22 00:00:00

Milliós külső megbízások a BM-nél

2005.09.22. 13:35 Az origo birtokába került szerződéslista alapján a Belügyminisztériumnak még a súlyos megszorítások mellett is annyi pénze van, hogy külön fényképész kíséri a politikai államtitkárt nyilvános szerepléseire. A tárca másokkal is milliós szerződéseket kötött egyelőre átláthatatlan céllal és feladatkörökkel. A BM az origo által feltett kérdésekre nem válaszolt. • BM-megbízások: a szaktárca felemás reagálása• Fidesz: megkérdőjelezhető a kormány szavahihetősége Az origo internetes portál birtokába került dokumentum szerint egy cégnek csak az a feladata havi 300 ezerért, hogy Juhász Gábor belügyi államtitkárt fotózza nyilvános szereplésein. Arról már hallottunk, hogy Gyurcsány Ferenc minden (köz)rezdülését is külön személyi fotós rögzíti, a hírek szerint havi 700 ezer forintért. Talán még érthető is, vagy legalábbis megmagyarázható, hogy az ország miniszterelnökének tevékenységét megörökítik az utókornak. Az azonban kevésbé világos, miért oly fontos ember Juhász Gábor belügyi államtitkár, hogy külön udvari fényképészt tartson ő is. Az origo értesülései szerint amúgy nem ez az egyetlen problémás szerződése a Belügyminisztériumnak. A fotósnál is érthetetlenebb, miért alkalmaz a tárca olyan tanácsadókat, amelyek a BM kötelezően ellátandó feladatkörébe tartozó munkákat végeznek. Ráadásul ezekre a feladatokra külön főosztályok, sőt helyettes államtitkár is van, ezek minden kellékével: apparátus, infrastruktúra stb. A BM talán már azt a Sárközy Tamás professzor által is javasolt módszert követi, amely szerint bizonyos közigazgatási feladatokat ki lehetne szervezni az államapparátusból, s így talán hatékonyabb és olcsóbb lenne a feladat ellátása. Ehhez persze az kellene, hogy eközben a minisztériumban megszűnjön a párhuzamos feladatellátás – ez mindenesetre eddig nem történt meg, tehát a külső megbízások nemhogy olcsóbbá, de sokkal drágábbá teszik a bürokráciát. Pedig a BM a közigazgatás reformjára is külön testületet működtet. Lamperth Mónika miniszter az „IDEA” (integráció, decentralizáció, Európai Unió, autonómia) tudományos tanácsadó testületben Wiener György MSZP-s országgyűlési képviselő tanácsaira is számít, aki Ágh Attila politológus mellett társelnöke a bizottságnak. Ezért havi 150 ezer forintot kap a politikus–- írja az origo. Wiener azt mondta az origo megkeresésére, hogy szerinte közismert ténynek kell tekinteni a megbízást, hiszen a vagyonnyilatkozatában ez olvasható. Hozzátette: tudományos tanácsadói tevékenységével függ össze a megbízás, és nem kapcsolódik a képviselőséghez. Valószínűleg akkor is részt vennék ebben a munkában, ha nem lennék képviselő – mondta. Wiener önkormányzati ügyekkel foglalkozik az „IDEA”-ban, főként a régiók helyzetével, szerepével. Juhász Gábor havi bruttó 170 ezer forintért foglalkoztat egy tanácsadót, aki önkormányzati kérdésekben segíti munkáját. Emellett azonban a tárcánál önkormányzati helyettes államtitkár is dolgozik, akinek a munkáját két főosztály és három iroda segíti. A legdrágább BM-szakértő napi 50 ezer forintért ad telekommunikációs és informatikai tanácsokat a minisztériumnak. A BM ezzel párhuzamosan fenntart egy informatikai főosztályt is. Havi bruttó 250 ezer forintért dolgozik a miniszteri kabinetnek egy szakértő, a dolga az, hogy kapcsolatot tartson a közlekedésrendészeti rendőri szervekkel. Emellett a szerződésben szerepel az is, hogy a „közlekedési tudományos és általános rendőrségi kérdések programmenedzselését” is ő végzi. A Belügyminisztériumban ugyanakkor a rendészeti és bűnmegelőzési helyettes államtitkárnak a 29/2002. (BK 21.) BM-utasítás szerinti feladata, hogy közreműködjön – többek között – a rendőrség felügyeletében, tevékenysége értékelésében-elemzésében. Emellett ellátja a rendőrség szakmai tevékenységének ellenőrzését, képviseli a minisztériumot a rendvédelemmel összefüggő egyeztetéseken. A helyettes államtitkárt pedig a rendészeti főosztály segíti munkájában, például a rendőrséget érintő kérdésekben. A fentiek mellett szerződtettek tanácsadót pénzügyi-gazdálkodási feladatokra óránként ötezerért. Van olyan tanácsadója a miniszternek, a politikai és a közigazgatási államtitkárnak is, aki havi 500, 416, illetve 250 ezerért dolgozik, de a megbízás tárgyából az nem derül ki, hogy mit is kell csinálnia konkrétan a pénzéért, csak az, hogy tanácsadóként szerződtették. (Forrás: origo.hu)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/millios-kulso-megbizasok-a-bm-nel

https://web.archive.org/web/20240129131816/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/millios-kulso-megbizasok-a-bm-nel

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/millios-kulso-megbizasok-a-bm-nel

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-22 00:00:00

BM-megbízások: a szaktárca felemás reagálása

"Lamperth Mónika belügyminiszter határozott álláspontja, hogy a színvonalas közigazgatási munka nem nélkülözheti jól felkészült, elismert szaktekintélyek tudását. Ezért a minisztérium felső vezetői számára is - adott keretek között - lehetővé tette tanácsadók, szakértők megbízását, a kiválasztás az államtitkárok, illetve a helyettes államtitkárok hatásköre. A megbízottak kiváló szakemberek, akik jogszerű szerződésekkel látják el feladataikat. A még szigorúbb és takarékosabb gazdálkodás érdekében - a jövőre vonatkozóan - napirenden van a szerződések felülvizsgálata" - reagált a Belügyminisztérium a közleményében az Origo cikkére, miszerint a BM milliós szerződéseket kötött szakértőkkel, különféle feladatokra. A közlemény e tényt nem cáfolja, és nem ad magyarázatot arra, miért szükséges havi 300 ezer forintért fényképeztetni Juhász Gábor politikai államtitkárt.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/bm-megbizasok-a-szaktarca-felemas-reagalasa

https://web.archive.org/web/20240127082111/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/bm-megbizasok-a-szaktarca-felemas-reagalasa

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bm-megbizasok-a-szaktarca-felemas-reagalasa

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-22 00:00:00

Fidesz: Lejárt MSZP-s kampánytészta közpénzből?

2005.09.22. 16:05 Megdöbbenve értesültünk arról, hogy az MSZP lejárt szavatosságú élelmiszert osztogat Baranyában – közölte Révész Máriusz a szocialista párt épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján kedden. A Fidesz szóvivője választ vár arra a kérdésre, hogyan kerülhetett a honvédségtől az élelmiszer a szocialista aktivistákhoz. Páva Zoltán komlói polgármester, a város szocialista parlamenti képviselője sem cáfolta a történteket, arra hivatkozva, hogy az ingyenesen osztott száraztészta minőségmegőrzési idejét meghosszabbították – közölte Révész Máriusz. A Fidesz szóvivője szerint ez egy jellemző példa arra, hogy mennyire veszik emberszámba a polgárokat a szocialisták. „Az MSZP megtalálta az identitását, csak ennek a szavatossága kissé lejárt„ – tette hozzá. Révész Máriusz választ vár továbbá arra, hogy hogyan kerülhetett a honvédségtől az élelmiszer a szocialista aktivistákhoz, akik sok esetben azzal adták át az élelmiszercsomagokat, hogy azt az MSZP küldi. A közpénzből vásárolt száraztészta dobozán az áprilisban lejárt szavatossági idő mellett ugyanis jól látható a honvédség pecsétje is. Vajon miért nem karitatív szervezeteken keresztül juttatják el a rászorulóknak a feleslegessé váló élelmiszerkészleteket? – tette fel a kérdést a képviselő. Révész Máriusz továbbá azt kéri, Hiller István pártelnök és Juhász Ferenc honvédelmi miniszter válaszoljon, vajon ők etikusnak és emberségesnek tartják-e, hogy lejárt szavatosságú élelmiszereket osztogatnak az aktivistáik. (fideszfrakció.hu)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/fidesz-lejart-mszp-s-kampanyteszta-kozpenzbol

https://web.archive.org/web/20231110183015/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/fidesz-lejart-mszp-s-kampanyteszta-kozpenzbol

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-lejart-mszp-s-kampanyteszta-kozpenzbol

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-22 00:00:00

Nyakó cáfolja az ételosztást, Páva visszautasítja a Fidesz vádjait

2005.09.22. 16:42 Az MSZP nem kapott és nem is kaphatott sem tésztát, sem más élelmiszert a Honvédelmi Minisztérium állományából – közölte Nyakó István, az MSZP szóvivője. Komló szocialista polgármestere visszautasította a Fidesz vádjait. Az MSZP nem kapott és nem is kaphatott sem tésztát, sem más élelmiszert a Honvédelmi Minisztérium állományából, azt csak önkormányzatok, illetve karitatív szervezetek igényelhetnek – szögezte le az MSZP szóvivője. Nyakó István aláhúzta: ezt törvény szabályozza, bárki el tudta volna olvasni a Magyar Közlönyben. Páva Zoltán, Komló szocialista polgármestere határozottan visszautasította a Fidesz vádjait. Elmondta: az élelmiszert cigány kisebbségi önkormányzatok közreműködésével, szocialista alapon, nem pártrendezvény vagy kampány keretében osztották szét. (MTV Teletext)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/nyako-cafolja-az-etelosztast-pava-visszautasitja-a-fidesz-vadjait

https://web.archive.org/web/20240130053711/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/nyako-cafolja-az-etelosztast-pava-visszautasitja-a-fidesz-vadjait

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyako-cafolja-az-etelosztast-pava-visszautasitja-a-fidesz-vadjait

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-22 00:00:00

Milliárdos versenyhivatali bírság 14 út- és hídépítő cégnek

2005.09.22. 15:55 Több mint 1,3 milliárd forintra büntetett 14 útépítő céget a GVH Versenytanácsa, amiért a pályázatokon részt vevő egyes vállalkozások versenykorlátozó magatartást tanúsítottak. 2001-ben és 2002-ben az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság által kiírt egyes közbeszerzési pályázatokon részt vevő egyes vállalkozások versenykorlátozó magatartást tanúsítottak. Az út- és hídépítő cégek rögzítették, hogy adott pályázatot melyik cég szerzi meg, illetve hogy esetenként a nyertesek alvállalkozóként mely másik vállalkozást vonják be – állapította meg szeptember 22-i határozatában a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa. A versenytanács 14 útépítő céget marasztalt el emiatt, a legtöbb büntetést, 335 millió forintot a Strabag Rt.-re és 277 milliót a Betonút Rt.-re vetette ki. A kiszabott bírságok összege több mint 1,3 milliárd forint. (Magyar Rádió, Napi Online)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/milliardos-versenyhivatali-birsag-14-ut-es-hidepito-cegnek

https://web.archive.org/web/20231212095011/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/milliardos-versenyhivatali-birsag-14-ut-es-hidepito-cegnek

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-versenyhivatali-birsag-14-ut-es-hidepito-cegnek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-22 00:00:00

Gyurcsány kapcsolata Fittelinával

2005.09.21. 09:35 A belső és külső ellenséggel vívott nemzetközi harc közben a munkásmozgalom vezetői mindig szakítottak időt a rekreációra. A burkolt konspirációhoz és a nyílt mészárláshoz szükséges fizikai felfrissülést a korábbi tulajdonosaiktól elkobzott, hazai erdőkben töltött vadászatok biztosították számukra, kimerítő szellemi munkájukhoz pedig – a szintén államosított – budai villákban biztosították az igazán kiválóak nap mint nap az energiát. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának egykori tagja, Apró Antal sem adta alább a Rózsadombnál, ahol a hátsó telekszomszédaként Kádár János főtitkárral oszthatta meg súlyos gondolatait. • Batiz a Magyar Nemzet cikksorozatáról: Ezt minősíteni sem lehet A Szemlőhegy utcai házat az Apró család – egy, az 1956 utáni felelősségre vonásokban elhíresült bíróval, dr. Jahner-Bakos Mihállyal és családjával közösen – lakta be, majd a többszintes épületet nemsokára gyermekzsivaj verte föl. A korábbi tulajdonostól erőszakkal elvett villából járhatott iskolába Apró Piroska és ifjabb Apró Antal, később pedig a nemzetközi munkásmozgalom összefogása szimbólumának tekinthető unoka, a bolgár kommunista Dobrev Péter és Apró Piroska frigyéből származó Dobrev Klára. Magyarországon az ellenség hangja ekkorra gyakorlatilag megszűnt, a kádári konszolidációban a bosszúval átitatott rendteremtés után a békés építkezés ideje jött el. Idősebb Apró Antal biztonságos hátteret biztosított ahhoz, hogy az Apró-klán ifjabb tagjai az üzleti szférában keressék és találják meg a helyüket. Kezdetben természetesen a szocialista tulajdonviszonyok között, majd a rendszerváltás okozta zűrzavarban, végül megrázkódtatás nélkül alkalmazkodtak a korábban elutasított, tőkés társadalmi berendezkedés gazdasági viszonyaihoz. Ifjabb Apró Antal a titkosszolgálatoktól vezető úton a biztonsági cégek piacán kapaszkodott meg sikerrel, a kereskedelmi ismereteit hasznosító Apró Piroska a szépipart is kipróbálva bankelnökségig vitte. Manapság, ha az ellenzékével összekarolt állampárt utódja, vagyis SZDSZ–MSZP-kormány van éppen hatalmon, akkor állami tulajdonban lévő cégekben vezető tisztviselőként tudja segíteni családtagjait, egyéb esetekben a magánszférában tevékenykedő üzletasszony. A KISZ-ben kiképzett és az állampárt szárnyai alatt politikai karriert építő Gyurcsány Ferenc már vállalkozóként több, számára jókora hasznot hozó, homályos privatizációs ügylet és két rosszul sikerült házasság után talált rá a korlátlan gazdagodást is magában hordozó Apró családra Dobrev Klára személyében. Bennfentesek szerint az ifjú ara hozományának tekinthető az a 700 millió forintnyi hitel, amelyet az anyós, Apró Piroska által vezetett, állami tulajdonban lévő Magyar Hitelbanktól vehetett fel Gyurcsány cége azért, hogy megvásárolhassa a magyar alumíniumipar zászlóshajóját. Az egyesült Gyurcsány–Apró–Dobrev család, engedve a kor kihívásainak, nekiállt a saját háza táján is – már közösen – rendet tenni. A modernizáció nem kerülte el az egykori szobafestő, az idősebb Apró Antal által megszerzett, majd generációk számára otthont jelentő épületet sem, a sok mindenre alkalmas Szemlőhegy utcai villát. Az unoka nem is habozott kihasználni a nagyapai „örökség” lehetőségeit, és új távlatokat nyitott meg a villa hasznosítása előtt. Első lépésként a jelenlegi miniszterelnökkel közösen megalapította az ötmillió forint törzstőkéjű Fittelina Kft.-t. A cég ügyvezetője kezdetben Dobrev, majd 1999-től sportminiszterré történő kinevezéséig Gyurcsány volt. Az alapításkor Dobrev Klára a tulajdonában lévő Szemlőhegy u. 42. szám alatti ingatlan kizárólagos hasznosítási jogát átengedte a Fittelina Kft.-nek. Ez azt jelentette, hogy csak a Fittelina adhatta bérbe az ingatlant más személyeknek vagy cégeknek. A tagok megállapodtak, hogy a hasznosítási jog átadásának értéke 16 millió forint. Gyurcsány és Dobrev között abban is megegyezés született, hogy a Fittelina Kft. a Szemlőhegy utcai házon felújítást és értéknövelő beruházást végezhet, az ingatlan eredeti funkciójának megtartása mellett. Nézzük meg mi is a Budapest II. ker., Szemlőhegy utcai ingatlannak az eredeti rendeltetése! Hiteles földhivatali és cégbírósági adatok szerint a ház 1995-ben Apró Piroska, Dobrev Klára, Dobrev Péter, dr. Jahner-Bakos Mihályné és 1996-tól Gyurcsány Ferenc bejelentett lakása, továbbá 1997-től a Fittelina Kft. székhelye volt, azaz az ingatlan egyik lakásában lakott és lakik azóta is Apró Piroska a családjával, a másikban lakott és lakik Jahner vérbíró özvegye, a harmadikban pedig Gyurcsány Ferenc él a családjával, továbbá ott működött a Fittelina Kft. is. Dobrev a zsúfolt villában lévő 159 négyzetméteres lakásának bérbeadási jogát adta át saját kft.-jüknek. A lakást egyébként 1995-ben Dobrev Klára 8,6 millió forintért vásárolta meg az önkormányzattól. A vásárlás külön érdekessége, hogy az épülethez tartozó két garázs önkormányzati tulajdonban maradt, azt pedig még homály fedi, hogy milyen feltételekkel bérelik a villalakók. Mindenesetre a vételárnak csak 10 százalékát kellett kifizetnie a szerződés megkötésekor, a fennmaradó 7,8 millió forintra 25 éves részletfizetési kedvezményt kapott. A vásárlást követően – szinte azonnal – Dobrev Klára 16 millió forint értéken adta tovább a saját lakása bérbeadási jogát a Fittelina Kft.-nek. Azaz a lakás bérbeadási joga a tulajdonjog kétszeresét érte Dobrev Klára és Gyurcsány megállapodása szerint. Kérdés, vajon mi lehetett ezzel az ügylettel Gyurcsányék célja? A törvény adta lehetőségeket figyelembe véve a házaspár arra számíthatott, hogy cégük jelentős bevételhez jut, ha családi lakásukat idegeneknek adja bérbe. Így viszont felmerül: kötött-e szerződést bárkivel is a Fittelina Kft. Gyurcsányék lakásának bérbeadására, azaz hány lakó, albérlő élt együtt Gyurcsánnyal és Dobrev Klárával 2002-ig, a bérbeadási jog megszüntetéséig? Nehéz elképzelni ugyanis, hogy a 159 négyzetméteres nagyságú lakást, amelyben Gyurcsány lakott és lakik a feleségével, jelenlegi és korábbi házasságából származó négy gyermekével, valamint amelyben a Fittelina Kft. működött feltételezhető alkalmazottaival, még további személyeknek bérbe adták. Így joggal merül fel, hogy a házaspár valódi célja az volt, ami ténylegesen meg is valósult: az ügylet következtében a kft. könyvelésében egészen 2000-ig 16 millió forint értéken nyilvántartották a bérbeadási jogot és minden évben a 16 millió forint 16,6 százalékát, azaz évenként 2,656 millió forintot költségként leírtak a cég bevételeivel szemben, tehát a cég adóalapját, ami után a társasági adót kellett fizetniük, évente több millió forinttal csökkentették. Bérlők hiányában alaposan feltételezhető, hogy egy színlelt szerződés éveken keresztül lehetővé tette Gyurcsánynak és feleségének a társaságiadó-fizetési kötelezettség különböző mértékű elkerülését. Az, hogy ez az ügylet milyen formában szolgálta az Apró unoka és Gyurcsány testi, lelki és nem utolsósorban anyagi rekreációs „felfrissülését”, rövidesen megtudhatják.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/gyurcsany-kapcsolata-fittelinaval-1

https://web.archive.org/web/20100420063818/http://www.mno.hu/portal/308632

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsany-kapcsolata-fittelinaval

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-21 00:00:00

Batiz a Magyar Nemzet cikksorozatáról: Ezt minősíteni sem lehet

2005.09.21. 17:07 Nem először fordul elő és sajnos bizonyára nem is utoljára az a technika, amellyel szerdai számában az egyik napilap él: ha nincs ügy, akkor kreálunk – kommentálta a Magyar Nemzet cikkét Batiz András. Batiz András arra az írásra reagált, amelyet az újság A szemlőhegyi villa titkai 1. sorozatcím alatt, Gyurcsány kapcsolata Fittelinával címmel közölt. Ebben a lap felveti: milyen céllal adta át 1995-ben Dobrev Klára, a miniszterelnök felesége, a férjével közösen alapított ingatlanbefektetési- és hasznosító kft.-nek annak a Szemlőhegyi utcai lakásnak a kizárólagos hasznosítási jogát 16 millió forint értékben, amelyben a Gyurcsány-család lakik. A „ha nincs ügy, akkor kreálunk„ technikáját a lap Batiz András szerint most megspékelte egy olyan stílus használatával, amelyet minősíteni sem igen lehet. – „A Gyurcsány-házaspár, mint mindig, ebben az esetben is minden hatályos törvényt betartott, hozzáteszem, a lap sem állít mást” – szögezte le a szóvivő. Batiz András nem kívánt további részletekbe belemenni, mondván, „nincs ügy„. Forrás: ma.hu

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/batiz-a-magyar-nemzet-cikksorozatarol-ezt-minositeni-sem-lehet

https://web.archive.org/web/20090403192535/http://www.mno.hu/portal/308700

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/batiz-a-magyar-nemzet-cikksorozatarol-ezt-minositeni-sem-lehet

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-21 00:00:00

Közpénz az MSZP EP-képviselője, Gurmai Zita cégének

Archívum Az antiszemitizmus árt Magyarország imázsának Az antiszemitizmus, az ezzel kapcsolatos jelenségek és a Jobbik tevékenysége árt Magyarország imázsának - jelentette ki a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke vasárnap sajtótájékoztatón Budapesten. Archívum Kiütéssel nyert a Loki a rangadón A Debrecen a játék minden elemében jobb volt a Diósgyőrnél, s mivel ezt gólokkal is tudta nyomatékosítani, simán nyerni tudott az OTP Liga 11. fordulójának nagy rangadóján. Az 5-0-s Loki-siker azt is jelentette, hogy a DVSC visszavette a vezetést a Győ

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/kozpenz-az-mszp-ep-kepviseloje-gurmai-zita-cegenek

https://web.archive.org/web/20231110225612/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/kozpenz-az-mszp-ep-kepviseloje-gurmai-zita-cegenek

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenz-az-mszp-ep-kepviseloje-gurmai-zita-cegenek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-19 00:00:00

Kartellező fővárosi útépítő cégek – hatszázmilliós bírság

2005.09.16. 23:00 A Gazdasági Versenyhivatal csaknem hatszázmillió forintos bírsággal sújtott nyolc útépítő céget, amely 2001–2002-ben közbeszerzési eljáráson nyert 5,8 milliárd forintos megbízást a fővárosi önkormányzattól. Nyolc útépítő céget összesen 593,9 millió forintra bírságolt tegnap a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa kartellmegállapodás miatt. Az elmarasztalás a fővárosi önkormányzat által 2001–2002-ben 19 út- és műtárgy felújítására meghirdetett, mintegy 5,8 milliárd forint értékű közbeszerzési eljáráson elnyert munkákra vonatkozik. A Betonút Rt.-re 68, a Strabag Rt.-re 182,6, az Egút Rt.-re 74,7, az Alterra Kft.-re 7,2, a Hídépítő Rt.-re 182,5, a Mota Rt.-re 29,5, a Mélyépítő Rt.-re 32,4, míg a Swietelsky Rt.-re 17 millió forint bírságot szabott ki a versenytanács. A kartellgyanút a GVH kartellcsoportja dokumentumokkal tudta bizonyítani, ugyanis a cégvezetők lejegyezték találkozásaik helyét, idejét és a megbeszélések témáját. Az építőipari cégek közül több érintett volt a 2002-es autópálya-tender kartellügyében, valamint számos megbízást kaptak a főváros idei útfelújítási munkáira is. A cégek várhatóan bírósághoz fordulnak, mert szerintük a versenytanács közvetett bizonyítékok alapján döntött. Vajda Pál MSZP-s főpolgármester-helyettes üdvözli, hogy megbüntetik a versenysemlegességet megsértő cégeket, azonban úgy véli, a fővárosnak semmit nem kell tennie az ügyben. – 2001-ben és 2002-ben az útfelújítások mértéke a töredéke volt az ideinek, de egy biztos: most kartellgyanú nem vetődött fel – fűzte hozzá Vajda Pál. Deák András (Fidesz–MKDSZ), a fővárosi közbeszerzési bizottság elnöke szerint a törvények – jogerős bírósági döntésig – nem teszik lehetővé az elmarasztaltak kizárását. Ezért a politikus országgyűlési képviselőként javaslatot készít a versenytörvény módosítására. A Fővárosi Közgyűlés pénzügyi ellenőrző bizottsága az idei útfelújítási ügyeket is vizsgálná – közölte lapunkkal Szőke László, a testület MDF-es elnöke, aki tiltakozik, hogy a városvezetés kérésre sem hajlandó a szerződéseket, a teljes dokumentációt a bizottságnak átadni. Vajda Pál szerint viszont az interneten és a Városháza ügyosztályain minden papír megtekinthető a cégek közötti megállapodások kivételével. Ismeretes, a munkákkal kapcsolatos PR-megbízások ügyében Deák András rendőrségi feljelentést tett vesztegetés, hűtlen kezelés és hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt.

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/09/kartellezo-fovarosi-utepito-cegek

https://web.archive.org/web/20231215000210/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/09/kartellezo-fovarosi-utepito-cegek

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kartellezo-fovarosi-utepito-cegek-a-hatszazmillios-birsag

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-17 00:00:00

Fejtiék már megint figyeltetnek

2005.09.16. 08:21 Újabb jövedelmező állami megbízást kapott a volt MSZMP KB-titkár Fejti György cége, amely ezúttal a kormányautók műholdas védelmére kapott megrendelést a MeH-től. A megbízás érdekessége, hogy Fejti társasága pontosan figyelemmel követheti a kormányautók mozgását – egy esetleges kormányváltás után is. Bizalmi megrendelést kapott a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) irányítása alatt álló Központi Szolgáltatási Főigazgatóságtól (KSZF) a volt MSZMP KB-titkár Fejti György cége. A megbízás értelmében az Alsys 2000 Kft. kormányautóknak nyújt műholdas védelmet, ezzel pedig a társaság olyan belső információk birtokába juthat, amelyek azt mutatják meg, hogy az adott kormányzati autó mikor és hol tartózkodik, sőt az erre vonatkozó adatok utólag is visszakereshetők. Az állami megrendelés pikantériája, hogy a szolgáltatás egy esetleges jövő évi kormányváltás után is fennmaradhat, azaz a Fejti ügyvezetése alatt működő cég pontosan figyelemmel kísérheti az új kormányhoz tartozó autók mozgását is. Ali Csaba, az Alsys 2000 Kft. értékesítési igazgatója a Magyar Nemzet érdeklődésére elismerte: társaságuk végzi bizonyos kormányzati gépkocsik védelmét, s az erre vonatkozó megbízást a KSZF-től kapták. Lapunk szerette volna megtudni Schäffer Istvántól, a kancelláriához tartozó KSZF főigazgatójától, milyen időtartamra és miért éppen az Alsys Kft.-nek adták a megbízást, ám kérdéseinkre a többszöri érdeklődés ellenére lapzártáig nem érkezett válasz. Információink szerint Fejti cége a megbízáshoz nyílt pályáztatás nélkül jutott hozzá. Nem tartom biztonságos megoldásnak, hogy egy magáncég is rendelkezhet a kormányzati járművek mozgásáról információkkal, ugyanakkor nem meglepő a cég kiválasztása, amely egy jól bevált kapcsolat folytatása – értékelte az Alsys Kft. megbízását Répássy Róbert (Fidesz), a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagja. – Nem emlékszem olyan napirendi pontra, amelyben a bizottság a közbeszerzési eljárás alóli felmentést tárgyalta volna ebben a témakörben – tette hozzá a politikus, aki szerint egy magára valamit is adó állam maga szervezi meg az ilyen típusú védelmet is. Arra a kérdésünkre, hogy a céget nemzetbiztonsági szempontból ellenőrizték-e, a Nemzetbiztonsági Hivatal név nélkül nyilatkozó illetékese a mai napra ígért választ. Fejti György előtt nem ismeretlenek a bizalmas állami információk: ahogyan arról a hvg.hu korábban beszámolt, a rendszerváltás előtt maga is azok közé az állampárti vezetők közé tartozott, akik rendszeresen megkapták a Belügyminisztérium és az azon belül működő állambiztonsági szervek szigorúan titkos információs jelentéseit. 1987-től a rendszerváltásig az MSZMP Központi Bizottságának titkáraként Fejti éppen az állambiztonságért, a védelemért és a belügyekért volt felelős. Az Alsys Kft. neve 2003-ban vált ismertté, mikor is a Magyar Posta Rt. – közbeszerzési pályázat kiírása nélkül – 177 millió forintos üzletet kötött a céggel biztonsági táskák szállítására. A megbízást akkor többen igen megkérdőjelezhető tranzakciónak tartották.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/fejtiek-mar-megint-figyeltetnek-1

https://web.archive.org/web/20231209175512/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/fejtiek-mar-megint-figyeltetnek-1

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fejtiek-mar-megint-figyeltetnek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-16 00:00:00

Belső kapcsolatok révén privatizálják a Bábolna Rt. leánycégeit

2005.09.15. 22:03 Kereszttulajdonlások, sajátos banki hitelek és offshore cégek színesítik a Bábolna Rt. maradványainak, pontosabban a Bábolna Baromfitenyésztő Farm Kft. és a Pannon Baromfi Kft. privatizációját. A szebb napokat is látott állami mezőgazdasági óriás életképes darabjaiért, illetve azok megszerzéséért sokan sokat tesznek, a jelek szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. és a végelszámoló Reorg Rt. bábáskodása mellett. Meglehetősen lassan halad a korábban nyereséges egységekből összekovácsolt és csak új Bábolnaként emlegetett Bábolna Élelmiszer-ipari Rt. darabonkénti értékesítése. Csak két cég, a Bábolna Baromfitenyésztő Farm Kft., valamint a Pannon Baromfi Kft. értékesítése van előrehaladott stádiumban, ebből is csak az előbbi cégnél lehet beszélni tényleges értékesítésről, ráadásul mindkét vállalkozás eladásához szükséges a Gazdasági Versenyhivatal hozzájárulása is. A lassúság ellenére meglehetősen érdekesen zajlott a Bábolna Baromfitenyésztő Farm Kft. értékesítése is. A kft. ugyanis létrehozott egy újabb céget, a Baromfi Invest Kft.-t, amelyben kisebbségi tulajdonosként szerepelt, a többségi rész a Washingtonban bejegyzett offshore cég, a Lorenson International LLc. tulajdonába került. Ezen offshore cég hazai képviselője Tagai Péter, aki egyben a Bábolna Baromfitenyésztő Farm Kft. ügyvezető igazgatója. Később a Baromfi Invest Kft. megvásárolta az anyacég telepeit. Az előzményekről azt is tudni kell, hogy a Bábolna Baromfitenyésztő Farm Kft. korábbi tulajdonosa a Bábolna Rt., valamint az Aviagen skót cég volt. A kft. privatizációja előtt a skótok eredeti 49 százalékos részesedésükből 37 százalékot eladtak a menedzsmentet képviselő offshore vállalkozásnak, ráadásul úgy, hogy közben az anyacég, a Bábolna Rt. nem élt elővásárlási jogával. A Bábolna Baromfitenyésztő Farm Kft.-nél az offshore cég másik képviselője Vécsey László volt, aki egyúttal május óta a Pannon Baromfi Kft. ügyvezető igazgatója is, amelynek értékesítése szintén érdekes körülmények között zajlott. Amikor a Bábolna Rt. végelszámolását megkezdte a Reorg Rt., az anyacég Pannon Baromfi Kft.-ben lévő üzletrészét a Baromfi Invest Kft.-nek adta el, méghozzá úgy, hogy a vételhez szükséges hitelt a Reorg Rt. járta ki a K&H Bank Rt.-nél a Baromfi Invest részére. Ezek a tranzakciók ráadásul időben megelőzték a Pannon Baromfi Kft. tényleges privatizációját, amelynek 57,51 százalékát hirdették meg értékesítésre. A tenderen két pályázó indult, a Pannon Baromfitermelők Befektető Kft. és a Bábolna Baromfitenyésztő Farm Kft. Az első pályázó cég a Pannon Baromfi Kft.-nek beszállító baromfitermelőkből és három magánszemélyből állt, akik közül az egyik Szép Imre, a Pannon Baromfi Kft. korábbi vezérigazgatója volt. Ők 620 millió forintos pályázattal indultak, vállalva, hogy 200 millió forintot készpénzben, 420 milliót pedig két éven belül a jegybanki alapkamattal növelve fizetnek ki a cégért. Itt kell megjegyezni azt is, hogy a pályázó tervei között szerepelt – erre a pályázati kiírás is módot adott –, hogy többek között az anyacég Pannon Baromfi Kft. felé fennálló tartozásait is beszámítják a vételárba. A Pannon Baromfi Kft.-re jelentkező másik cég, a Bábolna Baromfitenyésztő Farm Kft. 650 millió forintot ajánlott egy rendkívül érdekes konstrukció segítségével. A cég vállalta, hogy 50 millió forintot átutal az új Bábolnaként emlegetett Bábolna Élelmiszer-ipari Rt. részére, 600 millió forintot pedig a vállalatcsoporton belüli tartozás átvállalásával egyenlít ki. Ezt úgy érték el, hogy a Bábolna Takarmányipari Kft. a Bábolna Rt. felé meglévő közvetlen adósság-követelésállományából átadott 600 millió forintot a Bábolna Baromfitenyésztő Farm Kft.-nek hároméves részletre, kamatmentesen. Azaz a vállalatcsoport tulajdonképpen saját megvásárlásához adott pénzt úgy, hogy közben az állami tulajdon magánkézbe vándorolt. A Pannon Baromfi Kft. tenderét a Bábolna Rt. végelszámolását végző Reorg Rt. első körben elutasította, és mindkét pályázatot érvénytelenítette. Rá egy hétre azonban licitet hirdetett mindkét cég részvételével, ugyanakkor feltételként szabta, hogy az érintettek a licitre 650 millió forint készpénzzel érkezzenek. Ezt a kitételt a termelőket és magánszemélyeket tömörítő első pályázói csoport az idő rövidsége miatt (alig egy hét állt rendelkezésre a pénz öszszegyűjtéséhez) nem tudta teljesíteni, és el sem ment a licitre, de észrevételeit jelezte a Reorg Rt.-nek. A nyertes így a Bábolna Baromfitenyésztő Farm Kft. lett, amely a készpénz helyett a bábolnai követelés átvállalását bizonyító papírral érkezett. Csakhogy az első pályázó cégben szereplő Szép Imrének mint volt vezérigazgatónak elővásárlási joga van a Pannon Baromfi Kft.-re, amit be is jelentett, miszerint élni kíván a lehetőséggel, és harminc napot kért a vásárláshoz szükséges összeg előteremtéséhez. Pontosabban a rendelkezésére álló harminc nap alatt bejelentette, hogy élni kíván elővásárlási jogával, és további harminc napot kért a szükséges fedezet előteremtéséhez. Kérését azonban elutasították. Jelenleg az ügyet az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. és annak felügyelőbizottsága vizsgálja. Megkerestük az ügyben az ÁPV Rt.-t is, ahonnét azt a választ kaptuk, hogy a Pannon Baromfi Kft. üzletrészeinek értékesítését – a Bábolna Rt. reorganizációs programjának megfelelően – a Bábolna Élelmiszer-ipari Rt. végezte. A társaság tulajdonosa a Bábolna Rt., a végelszámoló a Reorg Rt. Az ÁPV Rt.-nek mint harmadfokú tulajdonosnak nincs közvetlen rendelkezési joga és információja az eladással kapcsolatban. A végelszámoló Reorg Rt. tájékoztatása szerint a Pannon Baromfi Kft. üzletrészeinek értékesítésére vonatkozó döntések a Bábolna Élelmiszer-ipari Rt. és leányvállalatai körében, az ide vonatkozó tartalmi és formai szempontok figyelembevételével születtek meg. A Reorg Rt. is tudomással bír arról, hogy Szép Imre az elővásárlási jogával kapcsolatban beadvánnyal élt az ÁPV Rt. felügyelőbizottságánál. Az ezzel kapcsolatos vizsgálat eredményéről Szép Imrét a felügyelőbizottságnak kell tájékoztatnia – állapította meg érdeklődésünkre a felszámoló cég. Tízmilliárdos vagyonvesztés. A legfrissebb – az ÁPV Rt. 2004. évi tevékenységét ellenőrző – jelentésében az Állami Számvevőszék megállapította: a Bábolna Rt. érdekében tett állami intézkedések nem jártak eredménnyel. A különböző időpontokban elfogadott, egymástól független reorganizációs tervek nem valósultak meg, az ezzel kapcsolatos kifizetések nem érték el céljukat. A Bábolna Rt. kormányhatározatokkal vezényelt irányváltásának következménye a gyakori koncepcióváltás és az egymásnak ellentmondó határozatok meghozatala. Ennek pedig a Bábolna Rt. teljes vagyonának felélése, tízmilliárd forintot meghaladó állami adósság felhalmozása és a társaság végelszámolás útján történő megszüntetése lett az „eredménye”. A folyamatos tőkevesztésnek pedig végeredményben az állam a kárvallottja – állapította meg az ÁSZ. (H. E.)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/belso-kapcsolatok-reven-privatizaljak-a-babolna-rt-leanycegeit

https://web.archive.org/web/20231111140911/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/belso-kapcsolatok-reven-privatizaljak-a-babolna-rt-leanycegeit

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/belso-kapcsolatok-reven-privatizaljak-a-babolna-rt-leanycegeit

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-16 00:00:00

„Az MSZP közel akar férközni a civilek pénzeihez”

2005.09.15. 13:15 Az MSZP közel akar férkőzni a civileknek járó milliárdokhoz, amiket maguk között osztanának el a szocialisták – jelentette ki Halász János arról, hogy az MSZP hozzá közel álló szervezeteket juttatna a Nemzeti Civil Alapprogram pénzosztosztó testületeibe. A Fidesz politikusa vizsgálatot kezd az ügyben, mely során várja Göncz Kinga miniszter állásfoglalását is. „Felháborító és példátlan ez az ügy” – jelentette ki Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője megkeresésünkre arról, hogy az MSZP szervezési igazgatója körlevélben hívja fel a helyi pártszervezeteket, hogy minél több, a baloldalhoz közel álló civil szervezetet jutassanak be a Nemzeti Civil Alapprogram civil jelöltállítási és majdani pénzelosztó rendszerébe. Halász János kiemelte: a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény kimondja, hogy pártoknak nem lehet köze a civileknek adandó közpénzeknek. „Márpedig a szocialisták most közel akarnak férkőzni ezekhez a milliárdokhoz, és láthatóan örülnének, ha saját maguk között oszthatnák el ezeket – tette hozzá a fideszes képviselő, aki szerint ez nem megengedhető. Halász kiemelte: 7 milliárd forintról van szó, ami szociális, kulturális, egészségügyi, környezetvédő egyesületeknek jár, és nem a szocialistáknak. „A legjobb az lenne, ha az MSZP-sek betartanák a törvényt, és a most rendelkezésre álló pénzeket kifizetnék, mert a kormány ezeket is visszatartja” – szögezte le az ellenzéki politikus, aki feltette a kérdést: „Mi készül itt, mire készülnek a szocialisták?” Halász János hangsúlyozta: ki kell vizsgálni, mi történik a mostani jelöltállítási folyamat során, és azt is, hogy korábban előfordult-e ilyen eset. A fideszes politikus a Társadalmi Szervezetek Bizottsága Ellenőrző Albizottságának elnökeként vizsgálatot kezdeményez jövő keddre az ügyben. „Az ülésre elhívom Göncz Kingát, a szocialisták miniszterét, és várom a tájékoztatását, hogy a testületek előző választásakor történt-e már ilyen eset, és a mostani választás kapcsán mit kíván tenni: felfüggeszti-e a folyamatot, vagy kivizsgálja azt” – nyilatkozta az MNO-nak Halász János, aki bízik benne, hogy a tárcavezető elhatárolódik az esettől. Ahogy arról beszámoltunk, az MSZP szervezési igazgatója, Végvári Imre körlevélben szólította fel a helyi MSZP-szervezeteket és a megyei központokat, hogy minél több, hozzájuk közel állót jutassanak be az NCA majdani testületeibe. „Nagyon fontos, hogy minden erőnkkel részt vegyünk a jelöltállítási folyamatban, a hozzánk közelálló, baloldali civil szervezetek regisztrálásában, tekintettel arra, hogy a megválasztott elektorok mandátuma 3 évre fog szólni, így az elkövetkező időszak forráselosztásában döntő szerepük lesz” – áll a körlevélben, mely tartalmazza azt is, hogy a Sikeres Magyarországért Mozgalom helyi erőitől is a folyamat elősegítését kérték. Nyakó István, az MSZP szóvivője az Index megkeresésére nem cáfolta a körlevelet, és természetesnek nevezte, hogy pártjának a civilekkel is van kapcsolata. A szóvivő szerint nem újdonság és nem meglepő, hogy vannak olyan civil szervezetek, amelyek a baloldallal szimpatizálnak.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/az-mszp-kozel-akar-ferkozni-a-civilek-penzeihez

https://web.archive.org/web/20231107191316/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/az-mszp-kozel-akar-ferkozni-a-civilek-penzeihez

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/aaz-mszp-kozel-akar-ferkozni-a-civilek-penzeiheza

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-15 00:00:00

Korrupt APEH-alkalmazottat fogtak Békéscsabán

2005.09.15. 12:47 Befolyással való üzérkedés gyanúja miatt őrizetbe vett a rendőrség egy APEH-dolgozót, Békéscsabán. A fiatal férfit azzal gyanúsítják, hogy Békés megyében számos gazdasági társaság vezetőjének ígéretet tett a cégnél tervezett adóellenőrzések törlésére, és ezért az ígért közbenjárásért anyagi ellenszolgáltatást kért. Amennyiban a nyomozás során beigazolódik a rendőrség gyanúja, úgy a férfi kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/korrupt-apeh-alkalmazottat-fogtak-bekescsaban

https://web.archive.org/web/20231130075417/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/korrupt-apeh-alkalmazottat-fogtak-bekescsaban

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupt-apeh-alkalmazottat-fogtak-bekescsaban

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-15 00:00:00

Szocialisták jelentették fel az SZDSZ-es polgármestert

2005.09.13. 22:01 Hivatali vesztegetés bűntettének alapos gyanúja miatt nyomoz az ügyészség Kiskunmajsa szabad demokrata polgármestere ellen, aki egy másik önkormányzati képviselővel együtt pénzzel akart szavazatokat szerezni egy vállalkozás helyzetbe hozásához. Hangfelvételek bizonyítják, hogy Kiskunmajsa SZDSZ-es polgármestere pénzt ajánlott két képviselőtársának azért, hogy szavazatukkal támogassák a helyi vízközmű bérbeadását egy bizonyos cégnek. A két politikus, Fogl András, az MSZP kiskunmajsai elnöke és Farkas Mihály volt MSZP-s képviselő megerősítette értesülésünket. Kiemelték, Faludi Tamás polgármester nem csupán személyesen, hanem egy önkormányzati képviselőn keresztül is megpróbálta őket jobb belátásra bírni, Foglnak mintegy két-, Farkasnak pedig félmillió forintot ajánlva föl, ha igennel szavaznak. Végül a közművet egy törvénymódosítás miatt mégsem adták bérbe, de a két, megvesztegetni kívánt politikus feljelentést tett. Fogl András lapunknak elmondta, a városvezető arról tájékoztatta őt, hogy a pályázó 15 millió forintot ad az önkormányzatnak, ha megnyeri a tendert, de ezt az összeget le lehet faragni tízmillióra, a fennmaradó ötmilliót pedig eloszthatják egymás között. A cég 35 évre vette volna bérbe a vízközművet, amelynek éves árbevétele 100-120 millió forint, vagyis busásan megtérült volna a néhány milliós csúszópénz. Azonban a beszélgetéseket Fogl András és Farkas Mihály is fölvette, és a hanganyagot átadták az ügyészségnek. A bizonyítékok ellenére Faludi Tamás lapunknak cáfolta, hogy pénzzel próbálta volna befolyásolni politikustársait, de többet a nyomozás lezárultáig nem kívánt mondani. A Bács-Kiskun Megyei Ügyészség májusban indított nyomozást hivatali vesztegetés megalapozott gyanúja miatt Faludi Tamás és egy önkormányzati képviselő ellen. A vizsgálat határidejét nemrég november 3-ig hosszabbították meg. Az SZDSZ országos tanácsában is fölbukkanó Faludi Tamás 2002-ben az Együtt Kiskunmajsáért Egyesület színeiben lett polgármester, az MSZP és az SZDSZ támogatásával. Azóta az MSZP kihátrált mögüle, mert – mint Fogl András fogalmazott – „Faludinak csak a hatalom volt a fontos, nem az, hogy megvalósítsa ígéreteit”.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/szocialistak-jelentettek-fel-az-szdsz-es-polgarmestert

https://web.archive.org/web/20100430184853/http://www.mno.hu/portal/307219

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szocialistak-jelentettek-fel-az-szdsz-es-polgarmestert

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-14 00:00:00

Kupper: az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel

2005.09.13. 12:45 Egy régóta húzódó korrupciógyanús ügy újabb fejleményeire hívta fel a figyelmet mai sajtótájékoztatóján Kupper András, amelyben Demszky Gáborhoz és az SZDSZ-hez közel álló kommunikációs cégek játsszák a főszerepet. A fővárosi Fidesz–MKDSZ frakcióvezetője közölte, rendkívüli közgyűlést fognak kezdeményezni a visszaélések, gyanús esetek kivizsgálására. Az első vihart az útfelújítások ügye kavarta, akkor derült ki, hogy Demszky Gábor főpolgármester a fővárosi beruházásoknál kifejezetten az SZDSZ-hez közel álló, vagy néha egyenesen Demszky Gábor személyéhez köthető cégeket bíz meg a kommunikációs feladatok ellátásával – emlékeztetett a fővárosi Fidesz–MKDSZ frakcióvezetője. Kupper András közölte, a döntéshozatali folyamatokból az ellenzéki képviselőket rendszerint kizárják – húzta alá. A döntést előkészítő és meghozó bizottságokban olyan emberek ülnek, akiknek komoly érdekük fűződik ahhoz, hogy bizonyos cégeket hozzanak ki nyertesnek. Kupper András rámutatott, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs részlegeinél dolgozó személyek esetében cégszerűen kimutathatóak azok az összefüggések, amelyek az SZDSZ és Demszky Gábor korábbi kampánycégeihez kötik őket. A négyes metró kommunikációs feladatainak ellátására 300 millió forintot költ Budapest. Egy olyan metróra, amelynél kétséges, hogy elindul-e még ebben a ciklusban az építkezés. A Fidesz–MKDSZ-frakció etikailag súlyosan kifogásolja, hogy az ellenzéki képviselőket kizárják a döntéshozatali folyamatból. – Az ellenzék kizárását törvényellenesnek gondoljuk – közölte a fővárosi Fidesz–MKDSZ frakcióvezetője. Hozzátette: rendkívüli közgyűlést fognak kezdeményezni a visszaélések, gyanús esetek kivizsgálására. A metró teljes beruházása 300 milliárd forintba kerül – mondta Kupper András, aki végül felidézte Medgyessy Péter kijelentését: „az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel„. (fideszfrakcio.hu)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/kupper-az-szdsz-tele-van-korrupcios-ugyekkel

https://web.archive.org/web/20240125220811/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/kupper-az-szdsz-tele-van-korrupcios-ugyekkel

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kupper-az-szdsz-tele-van-korrupcios-ugyekkel

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-13 00:00:00

Dagad a városházi PR-botrány

2005.09.12. 09:26 Tovább gyűrűzik a négyes metró kommunikációs pályázata körül kirobbant politikai botrány, amely miatt Aba Botond, a BKV Rt. vezérigazgatója belső vizsgálatot kezdeményez. A fővárosi baloldali koalíció politikusai nem látnak kivetnivalót abban, hogy Czuk Dorottya, a Városháza sajtófőnöke – akinek hivatali felettese korábban a mostani közbeszerzésen nyertes Sawyer Miller Group (SMG) Kft. vezetője volt – részt vett a pályázat elbírálásában, miközben az ellenzék részéről senki nem kapott helyet a tenderbizottságban, amelynek más résztvevői egyelőre ismeretlenek. • Demszky: Jogszerű volt a pályázat Belső vizsgálat elrendelését javaslom a BKV Rt. holnapi igazgatósági ülésén a négyes metró kommunikációs tendere körül felvetődött ügyek tisztázására – közölte lapunkkal Aba Botond, a fővárosi közlekedési társaság vezérigazgatója. Mint arról beszámoltunk, Demszky Gábor főpolgármester volt kampányfőnöke, Bruck Gábor cége, a Sawyer Miller Group Kft. nyerte el a 2005–2010 közötti időszakra szóló, 300 millió forintos megbízást a BKV közbeszerzési pályázatán. Gulyás László, a BKV DBR Metró projektigazgatója azonban nem hozta nyilvánosságra a bírálók személyét, arra hivatkozva, hogy a tenderbizottság tagjai erre nem hatalmazták fel őt. Annyit közölt csak, hogy a főváros független szakértőket delegált. Közülük egyedül Czuk Dorottya, a Főpolgármesteri Hivatal sajtófőnöke ismerte el, hogy részt vett a bírálatban, mint mondta, szavazati jog nélkül. Aba Botond elmondta: az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság is vizsgálta, s szerinte a teljes dokumentációt nyilvánosságra kellene hozni. Vajda Pál szocialista főpolgármester-helyettes lapunknak ígéretet tett: ma közzéteszi a bírálatban részt vevők névsorát. Megjegyezte azonban, hogy a közbeszerzést a BKV Rt. bonyolítja le mint beruházó, így őt tulajdonképpen nem is érdekli, hogy ki vett részt a döntésben. Mint mondta, általában a többpárti szakbizottságok delegálnak tagokat a tenderbizottságba. Gy. Németh Erzsébet, a fővárosi MSZP frakcióvezetője nem kívánta kommentálni Czuk Dorottya részvételét a bírálatban, mert szerinte a BKV felelőssége és joga a bírálóbizottság összeállítása. – A legtermészetesebb, hogy a Főpolgármesteri Hivatal sajtófőnöke szakértőként részt vesz egy ilyen kommunikációs pályázat elbírálásában – mondta lapunk kérdésére Bőhm András, a fővárosi SZDSZ frakcióvezetője. Kupper András, a fővárosi Fidesz–MKDSZ-frakció vezetője szerint Czuk Dorottyát semmiképpen nem lehet független szakértőnek nevezni, hiszen beosztottja Nyáry Krisztián kommunikációs igazgatónak. Zsinka László, a fővárosi MIÉP és Szőke László, a fővárosi MDF frakcióvezetője egyaránt elfogadhatatlannak tartja azt a hosszú évek óta tartó gyakorlatot, hogy a Városházáról SZDSZ közeli cégeket alkalmaznak olyan PR-feladatokra, amelyekre szerintük semmi szükség. – A dolgok odáig fajultak, hogy a városvezetés már a formára sem ad – fűzte hozzá Szőke László a sajtófőnök szerepére utalva. A korábban lapunk birtokába került dokumentumok szerint a Demszky Gábor 1998-as kampányát is lebonyolító cég 1998 és 2000 között tizennyolc megbízást kapott a fővárosi önkormányzattól, illetve a főváros társaságaitól, a fővárossal kapcsolatban álló cégektől több mint bruttó 108 millió forint értékben. Emlékezetes: a négyes metró 1998-as kommunikációját is ez a társaság nyerte el 92 millió forintért. Az ismert megbízások között található a BKV Plusz elnevezésű kampány, a fővárosi parkolási rendszer átalakításáról szóló tájékoztatás. Az 1999-es és 2000-es fővárosi út-, illetve hídfelújítások jelentős részénél, 19 esetben az SMG Kft.-t bízták meg a PR-munkák elvégzésével a kivitelező cégek és a Városháza. A cég elnöke, Bruck Gábor lapunknak korábban azt mondta, 2000 óta nem állnak kapcsolatban a fővárossal. Állításával szemben azonban az SMG internetes honlapján referenciaként 2002–2003-as PR-munkák is szerepelnek: például a XI. kerületi Bartók Béla út 2002-es vagy a ferencvárosi Haller utca 2003-as felújításának szórólapjai, plakátjai. A referenciák sorában megtalálható a Miniszterelnöki Hivatal, a Nemzeti Fejlesztési Terv Hivatala, az egészségügyi, az oktatási, valamint a pénzügyi tárca, és megbízásokat adtak a fővárosi közműcégek is. Bruck Gábor Demszky 1998-as főpolgármesteri kampányában személyesen is részt vett tanácsadóként, mint ahogy Demszky pártelnöki ideje alatt a legszűkebb SZDSZ-es konzultatív csapatnak is a tagja volt. Később Medgyessy Péter tanácsadói testületében dolgozott. A Sawyer Miller évekkel ezelőtt tulajdont szerzett a Marketing Centrum piackutató cégben, amelynek igazgatójává Nyáry Krisztiánt, Demszky Gábor volt sajtófőnökét választották. Nyáry magában a Sawyerben is vezető beosztásban tevékenykedett, ám azóta visszakerült a Városházára, jelenleg is kommunikációs igazgató a Főpolgármesteri Hivatalban. Így Nyáry jelenleg Czuk Dorottya sajtófőnök felettese.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/dagad-a-varoshazi-pr-botrany

https://web.archive.org/web/20231227122526/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/dagad-a-varoshazi-pr-botrany

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dagad-a-varoshazi-pr-botrany

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-12 00:00:00

A K&H Equities az ügyészséghez fordult

2005.09.09. 10:27 A K&H Equities beadványt nyújtott be a Fővárosi Főügyészséghez, amelyben Rejtő E. Tibor (a K&H Bank korábbbi vezérigazgatója) és Dunai György (a Betonút Rt. többségi tulajdonosa) vonatkozásában további nyomozati lépéseket szorgalmaz. A brókercég szerint bizonyos személyek szerepe a brókerbotrányban az eddig feltételezettnél súlyosabb lehet. A K&H Equities a közelmúltban beadványt nyújtott be a Fővárosi Főügyészséghez a K&H Bank korábbi vezérigazgatója, Rejtő E. Tibor, valamint a Betonút Rt. többségi tulajdonosa, Dunai György vonatkozásában – közölte a brókercég pénteken. A cég közleménye szerint a beadványok számos olyan, további nyomozati cselekményt javasolnak, amelyeket nem folytattak le az eredeti nyomozati eljárás során, és amelyek más, súlyosabb következtetéshez vezetnének bizonyos személyek visszaélésben játszott szerepére vonatkozóan. A közlemény leszögezi, hogy a K&H Equities a jogos ügyfél- követeléseket kifizette azon ügyfeleinek, akik a brókercégnél 2003. nyarán feltárt szabálytalanságok érintettjei voltak. Hogy ez mennyi, azt nem lehet tudni, de az kiderült a nyilvánosságra hozott vádiratokból, hogy az ügy fő gyanúsítottját, Kulcsár Attilát, a K&H Equities egykori vezető beosztású munkatársát 20,8 milliárd forint elsikkasztásával, illetve 10,7 milliárd forint kár okozásával gyanúsítják. (FigyelőNet)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/a-kh-equities-az-ugyeszseghez-fordult

https://web.archive.org/web/20240128100415/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/a-kh-equities-az-ugyeszseghez-fordult

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kh-equities-az-ugyeszseghez-fordult

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-09 00:00:00

Schönthal feladta magát

2005.09.05. 23:00 Több mint egyévnyi bujkálás után önként feladta magát Schönthal Henrik, aki a hatóságok gyanúja szerint részt vett a K&H-nál történt sikkasztássorozatból származó milliárdok tisztára mosásában. Az üzletembert Bárándy Péter védi, aki igazságügy-miniszterként hónapokon keresztül nem írta alá a Schönthallal szembeni nemzetközi elfogatóparancsot, illetve kiadatási kérelmet. Ez utóbbit végül utódja szignózta. Őrizetbe vették Ferihegyen Schönthal Henriket. A tegnapi akcióban a Fővárosi Főügyészség ügyészei és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói vettek részt – derül ki a vádhatóság közleményéből. Az NNI nyomozói már ki is hallgatták az üzletembert. Horváczy Emese, a szervezet szóvivője lapunknak elmondta: a brókerbotránnyal összefüggésben pénzmosással, bűnsegédként elkövetett sikkasztással és magánokirat-hamisítással gyanúsították meg Schönthalt, aki nem élt ellenvetéssel a gyanúsítás ellen, de egyelőre nem kívánt vallomást tenni. Schönthal asszisztensét, Dudás Gábort egyébként szintén pénzmosással gyanúsítják. Igazságügyi forrásokból úgy tudjuk: Schönthal közvetlen járattal érkezett Magyarországra az egyesült államokbeli Floridából, és miután amerikai állampolgársággal is bír, a helyi hatóságok nem vizsgálták a nemzetközi körözési listákat, és nem tartóztatták fel a repülőtéren, amikor az üzletember el kívánta hagyni az országot. Egy héttel azután, hogy az ügyészség benyújtotta a Kulcsár Attilával és húsz társával szembeni vádiratot, az eddig szökésben lévő Schönthal – ahogy azt Bárándy Péter, az üzletember védője az MTI-nek elmondta – „együttműködés eredményeként, önként tért haza, tudatában annak, hogy őrizetbe veszik”. A Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere ügyvédi titokra hivatkozva nem kívánt beszámolni az ügy részleteiről, annyit azonban elárult, hogy védence néhány nap gondolkodás után vallomást tehet. A lapunk által megkérdezett büntetőjogászok egyöntetűen úgy vélték: miután a nyomozók befejezik Schönthal kihallgatását, várhatóan pótvádirat készül, és az ügyet egyesítik a brókerbotrány bírósági eljárásával. Schönthal Henrik két off-shore vállalkozásának, a Balmoralnak és a Montrade-nek a számláin jelentős pénzmozgások voltak, a gyanú szerint a vállalkozó tudtával. A hatóságok úgy vélik, a cégeken keresztülfolyó pénzeket a K&H brókercégénél sikkasztották el, Schönthal pedig a bűncselekményben pénzmosóként működött közre. Így köze volt ahhoz is, hogy két szír pénzváltó számlájára 6,2 milliárd, bűncselekményből származó forintot utaljanak, amit az arab férfiak készpénzben felvettek és a Kulcsár Attila által megjelölt személyeknek kézbesítettek. Lapunk a közelmúltban megírta, hogy információink szerint a Montrade Ltd. angliai számláján gyanús pénzmozgások voltak, amelyek a Gyurcsány-kormány egyik államtitkárát is kellemetlenül érinthetik az úgynevezett Synergon-ügyben. Úgy tudjuk, hogy a nemzetközi jogsegéllyel a londoni Barclay’s Bankból küldött tranzakciós kivonatból többek között kiderül az is, hogy a Montrade számlájára több mint félmillió dollárt utalt korábban a TV2-t működtető MTM SBS. A pénz a magyarországi Montrade-hez került, ahonnan továbbutalták. Információink szerint a Montrade kapcsolatban volt az Euromedic nevű céggel is, amely Mészáros Jánosnak az érdekeltségébe tartozik, aki jelenleg a Magyar Fejlesztési Bank Rt. igazgatóságának tagja. A Fővárosi Főügyészség tavaly júniusban kezdeményezte, hogy a Fővárosi Bíróság (FB) adjon ki nemzetközi elfogatóparancsot Schönthal Henrik ellen. Az FB ezt augusztusban teljesítette, a parancs 4-én érkezett meg az Igazságügyi Minisztériumhoz. Az Interpol közlése nyomán a tárca megtudta, hogy Schönthal nagy valószínűséggel Floridában tartózkodik, s a bíróság ezt rögzítve intézkedett az ügyben. Tanúkat is meghallgattak a bírák, hiszen az amerikai jog szinte a teljes bizonyossággal megegyező valószínűséget ír elő a bűncselekmény elkövetését illetően a kiadatás feltételeként. A kiadatást – az elfogatóparancs alapján – az igazságügy-miniszter kérheti. Ez Petrétei József idején történt meg. A Bárándy Péter vezette IM ugyanis az aktát kiegészítésre viszszaadta az ügyészségnek. Az elfogatóparancs tavaly november 3-án érkezett meg ismét a minisztériumhoz. Petrétei József november 5-én írta alá a kiadatási kérelmet, s azt idén január 24-én adták át a Külügyminisztériumnak. A külügy 26-án továbbította az iratokat a USA diplomáciai vezetéséhez. Miniszteri védelem? Tavaly szeptember 13-án Répássy Róbert (Fidesz) érdeklődött Bárándy Péter akkori igazságügy-miniszternél Schönthal Henrik kiadatásáról. Felvetette, bár augusztus 4-én a Fővárosi Bíróság kiadta az üzletemberrel szembeni elfogatóparancsot, a hazahozatalához szükséges, az Egyesült Államok hatóságaihoz címzett kiadatási kérelmet nem írták alá a tárcánál, hanem hiánypótlásra visszaadták azt az ügyészségnek. – Mikor tudja az IM továbbítani az USA-ba Schönthal Henrik kiadatási kérelmét? – kérdezte Répássy a most az üzletember ügyvédjeként megjelenő Bárándytól. A miniszter akkor megjegyezte: „azt sem tudja, van-e Schönthal-ügy”. Bárándy szerint a kérdés „védett személyi adatok körét tartalmazza”, ezért nem állt módjában érdemben válaszolni. Utóbb Bárándy Répássynak elmondta, hogy igazságügy-miniszterként neki érdemben kell elbírálnia, hogy „a bíróság által felterjesztettek elegendők-e, mondjuk, egy angolszász vagy egy kontinentális országban a kiadatási kérelemhez”. Az, hogy Bárándy Péter elvállalta Schönthal Henrik védelmét, kollégái szerint csupán etikailag kifogásolható. Jogi szakértők szerint az ügyvéd igen nagy szabadsággal vállalhat ügyeket. Csupán azt tiltja a jogszabály, hogy olyan hivatal, hatóság vagy cég ügyében járjon el – mégpedig ezekkel a szervezetekkel szemben –, amelynek korábban az alkalmazottja, a megbízottja volt. Állításuk szerint a további korlát csak a jó ízlés lehet, ám ez nem jogi kategória. Bárándy egyébként korábban elismerte, hogy a balatonőszödi kormányüdülőben egy alkalommal „egy asztalnál ült” Kulcsár Attilával.

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/09/schonthal-feladta-magat

https://web.archive.org/web/20231220162310/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/09/schonthal-feladta-magat

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schonthal-feladta-magat

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-09-06 00:00:00

Fővárosi MDF: digitális alaptérkép több mint 14-szeres áron?

2005.08.30. 15:28 Ki a felelős azért, hogy Budapest egységes térinformatikai rendszeréhez a hiteles alaptérképeket a rendeletben előírt összeg több mint tizenegyszereséért ajánlotta fel a fővárosi földhivatal a fővárosnak? – kérdezte Katona Kálmán, az MDF fővárosi képviselője kedden budapesti sajtótájékoztatóján. Az adatfelhasználás díját a földművelésügyi, a honvédelmi és a pénzügyi tárca közös rendelete szabályozza, amelynek alapján 35 millió forintos árajánlatot kellett volna adnia a földhivatalnak a budapesti kerületek digitális, közhiteles alaptérképének elkészítésére – mondta sajtótájékoztatón Katona Kálmán. Hozzátette: ezzel szemben a térképek kizárólagos kezelőjeként a földhivatal által megjelölt Nemzeti Kataszteri Program Kht. tavaly 441 millió forintos árajánlatot tett, a díj több mint tizennégyszeresét – adta hírül a távirati iroda. Az MDF-es politikus elmondta: a magas ár miatt a főváros elállt a térképek megrendelésétől, és így nem tudott részt venni a projekt megvalósítására kiírt EU-s pályázaton. Mint mondta, Schneller István főépítész új ajánlatot kért, s akkor a földhivatal a jogszabályoknak megfelelő, 29 millió forintos árajánlatot tett. Miért fordulhatott elő, hogy ugyanarra a szolgáltatásra egy éven belül az állam által feljogosított szolgáltató tizennégyszeres eltéréssel tett ajánlatot? Amennyiben a főváros elfogadja az ajánlatot, kinek a zsebébe vándorolt volna a tényleges költség és a kht. ajánlata közötti különbséget kitevő mintegy félmilliárd forint? – tette fel kérdéseit Katona Kálmán. Az MDF fővárosi frakciója levélben fordul a miniszterelnökhöz, hogy haladéktalanul rendeljen el vizsgálatot az ügyben – mondta Katona Kálmán.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/fovarosi-mdf-digitalis-alapterkep-tobb-mint-14-szeres-aron

https://web.archive.org/web/20231213045110/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/fovarosi-mdf-digitalis-alapterkep-tobb-mint-14-szeres-aron

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fovarosi-mdf-digitalis-alapterkep-tobb-mint-14-szeres-aron

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-08-30 00:00:00

Brókerügy: huszonegy vádlott

2005.08.24. 23:00 Kulcsár Attila mellett húsz személyt vádol a Fővárosi Főügyészség (FF) a K&H Bank Rt. Equities brókercégénél elkövetett bűncselekmény-sorozat miatt – hangzott el a vádhatóság sajtótájékoztatóján. A K&H korábbi vezetője a sajtóhírek ellenére nem kötött vádalkut a vádhatósággal, ő az ügy harmadrendű vádlottja. Hetvenoldalas vádiratot nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz az ügyészség a brókerbotrány néven elhíresült ügyben, huszonegy vádlott ellen – jelentette be Ihász Sándor fővárosi főügyész. A dokumentum elkészítéséhez az ügyészi kihallgatások 189 órán keresztül tartottak, ezalatt közel háromszáz személyt kérdeztek, csak Kulcsárt 45 alkalommal hallgatták ki. Az FF szerint a vádlottak összesen 23 milliárd forintot mozgattak a sikkasztások idején, 1998–2003 között, a kár 8,3 milliárd forint lett, amelyből sikerült 6,3 milliárd forintnyi vagyont zár alá venni, így a tényleges kár kétmilliárd forintra tehető – hangzott el a sajtótájékoztatón. – Az ügyészek helytálltak, és hatékonyan dolgoztak, annak ellenére, hogy egyesek magukat szakértőnek kikiáltva, elítélően nyilatkoztak a munkáról – értékelte az ügyészséggel kapcsolatos aktuális médiahíreket Ihász Sándor. Mindenki érdeke, hogy a közérdeklődésre számot tartó, a társadalomra fokozottan veszélyes bűntettek elkövetőit felderítsék, és a bíróság felelősségre vonja őket – mondta a főügyész. Ihász Sándor kijelentette, az ügyet sikerült felderíteni és vádemelésre alkalmas módon tisztázni. – Tisztázták, mi volt az elkövetés módszere, egyes gyanúsítottak szerepe, ezek hol kapcsolódtak egymáshoz, kinek mi volt a feladata, kik voltak az érintett off-shore cégek tulajdonosai, sikerült biztosítani a bűncselekményből származó pénzt, és azonosították a nemzetközi szálakat – tette hozzá a főügyész. Szerinte ez volt az első olyan pénzmosási ügy Magyarországon, ahol a pénzt tényleges gazdasági tevékenység során is felhasználták. Helyettese, Szoboszlai Richárd ismertette az ügy előzményeit, és kiemelte, hogy a bűncselekmények azért történhettek meg, mert Kulcsár Attila nagyon ért a pénzhez, valamint az emberekhez, és ezt kamatoztatta. Értékelése szerint Kulcsár kapcsolatrendszerének köszönhető, hogy 22 milliárd forintot úgy forgattak meg a bankban, hogy az senkinek sem tűnt fel. – Kerék Csaba ötlete kellett hozzá, hogy a Kulcsár rábírja kiemelt ügyfeleit az együttműködésre, és így a bróker szabadon rendelkezhessen azok számlái felett – hangsúlyozta Szoboszlai. Hozzátette, az Equities Rt. az ügy sértettje, mert a cégnek kell állnia az egykori alkalmazottja által okozott kárt. A sikkasztás folyamatáról szólva kiemelte: a kezdeti, egyszerűbb módszer után, hogy az együttműködők számláiról vették fel az eltulajdonított összeget, rafinált megoldás volt a K&H Bank technikai számlájának felhasználása, ahonnan az elsikkasztott összegek a Montrade, a Balmoral és a Britton Llc off-shore cégekhez kerültek. – Kulcsár Attila ekkor azt használta ki, hogy a banknál és brókercégénél egyaránt vezető tisztséget töltött be, így az alkalmazottak nem vitatták a nekik adott utasításokat és megbízásokat – fogalmazott Szoboszlai Richárd. Az ügyészség tegnap Kulcsár Attila és Kerék Csaba mellett vádat emelt a K&H korábbi vezetője, Rejtő E. Tibor ellen is. Mint ismeretes, Rejtőről korábban több sajtóorgánum azt híresztelte, hogy vádalkut kötött az ügyészséggel. A vádlottak között van továbbá Mészáros János, a Britton Kft. tulajdonosa, a Kartonpack Rt., a Novoprint Rt., a Thermal Hotel Visegrád vezető tisztségviselője, El Abed Hassan pénzváltó, Dudás Gábor, a Montrade Ltd. magyarországi képviseletének munkatársa, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. vezérigazgatója, Kelemen László ügyvéd, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. társtulajdonosa, Forró Tamás exriporter, a Zöld Újság Rt. elnöke, Vargáné Vasadi Julianna, az ESMA Kft. gazdasági igazgatója, Országh Ágnes, a SÉD-COOP 2000. Rt. igazgatósági tagja és főkönyvelője, Váradi János, Budapest-Kőbánya önkormányzata képviselő-testületének tagja, a Kőbeta Rt. igazgatósági tagja, Csuka László, az Equities vezérigazgatója, Tóth Róbert, az Equities vezető üzletkötője, Vígh Szabolcs, a K&H Equities Rt.-vel állandó megbízási jogviszonyban álló ügyvéd, Pinizsi Hajnalka banki ügyintéző, Balassa Katalin, az Equities alkalmazottja, Nagy Károly, az Auto Danubia Kft. társtulajdonosa, Bende Péter vállalkozó és Szekér Gyula személyfuvarozó ellen. Az említett személyek többségét sikkasztással, pénzmosással, vesztegetéssel, orgazdasággal és bűnpártolással vádolják, de a személyre szóló vádakat tegnap nem ismertette az FF. Ihász Sándor közölte, a vádirat szövege, amelyben ötven oldalon részletezik a tényállást, napokon belül olvasható lesz a Legfőbb Ügyészség honlapján. A nyomozás eddigi bűnügyi költségei 14 millió forintot tesznek ki, és a vizsgálat során 157 kötet, körülbelül 55 ezer oldalnyi nyomozati iratot és 110 ezer oldalnyi mellékletet készítettek, illetve dolgoztak fel. A brókerügyhöz kapcsolódóan jelenleg is 14 nyomozás van folyamatban: a Nemzeti Nyomozó Iroda pénzmosás miatt három, vesztegetés miatt egy, befolyással üzérkedés miatt kettő, hűtlen kezelés miatt egy, valamint közokirat-hamisítás miatt egy nyomozást folytat. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt három, vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedés miatt egy nyomozást folytat. A BRFK két, az ügyhöz kapcsolódó közokirat-hamisítás miatt vizsgálódik. Polt Péter legfőbb ügyész a Heti Válasznak adott interjújában azt mondta a Kulcsár-üggyel kapcsolatban, hogy az ügyészség nem kötött vádalkut senkivel, így Kulcsár Attilával sem. Hozzátette, a brókerügy eddig ismert szereplői Kulcsár Attilán kívül egytől egyig tagadták a terhükre rótt cselekményeket, vagy egyenesen megtagadták a vallomástételt. Egyedül Kulcsár jelezte, hogy kész magára nézve is súlyosan terhelő vallomást tenni, ez pedig enyhítő körülmény lehet a későbbiekben – jelentette ki Polt Péter, aki közölte, hogy a brókerügy nyomozásának csak az a része zárult le, amely Kulcsár Attila általában vett – banki, vállalkozói – tevékenységéhez kapcsolódik. Nem lesz MSZP-s válságstáb. Az MSZP nem állít fel válságstábot, azt azonban figyelemmel kísérik, hogy a vádiratban pontosan mi szerepel, és ennek megfelelően hozzák meg a döntéseket – jelentette ki Hiller István pártelnök a köztévé reggeli műsorában a vádemelés kapcsán. Kulcsár számításai. Az ügyészség adatai megerősítik számításaimat, a tényleges kár mértékéről, mivel a zárolt, mintegy 6,3 milliárd forint és a négy cég zárolt vagyona nagyságrendileg megegyezik az ismert hiánnyal – értékelte a vádhatóság sajtótájékoztatóján elhangzottakat Kulcsár Attila. Szerinte ebből is látható, hogy a médiában hangoztatott 20-30 milliárdos hiánnyal szemben gyakorlatilag a teljes okozott kár megtérültnek tekinthető.

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/08/brokerugy-huszonegy-vadlott

https://web.archive.org/web/20231205232912/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/08/brokerugy-huszonegy-vadlott

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brokerugy-huszonegy-vadlott

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-08-25 00:00:00

Áron alul vett állami ingatlant Rudi Zoltán cége?

2005.08.25. 11:35 A Magyar Televízió elnökének, Rudi Zoltánnak és édesapjának cége, a Hársmajor Kft. 145 millió forintért árul egy XI. kerületi ingatlant, melyet egy értékbecslés szerint jóval a piaci ár alatt vettek meg 2003-ban. Az állami tulajdonú eladó felügyelőbizottságában megtalálható az a Barinkai Péter, aki ügyvezetője annak a kft.-nek, melyet az új tévészékáz felépítésével bíztak meg, ám Rudi cáfolta az összefüggést. • Rudi Zoltán levelei a Népszabadság főszerkesztőjéhez Két sikertelen tender után pályázaton kívül, hirdetéssel értékesítette a XI. kerületi Hársmajor utca 1. szám alatti, 1500 négyzetméteres, háromszintes épületet az állami tulajdonú Váltó-4 Libra Rt. 2003 nyarán, és a vevő az a Hársmajor Kft. lett, amelynek fele-fele részben tulajdonosa Rudi Zoltán, a Magyar Televízó elnöke, illetve édesapja – írja a Népszabadság. A cég most a telket és a házat 145 millióért kínálja. A volt munkásszálló megvételére három ajánlat érkezett, és ezek közül Rudi cége adta a legjobb ajánlatot, ám a Váltó-4 nem közölte a lappal a vételárat. Az állami tulajdonú cég annyit közölt, hogy az eladás előtt készült értékbecslés a telekről és az épületről, ám a becsült összeg üzleti titkot képez, így nem árulták el. A lapnak Rudi Zoltán sem hozta nyilvánosságra a vételárat, mivel szerinte nem tartozik senkire, hogy 18 évi munka után, egy válás közepén mit és mennyiért vásárolt meg. A Népszabadság szerint az MTV-elnök cégének nyilvános egyszerűsített éves beszámolójában a tárgyi eszközök rovatban 84 millió forint szerepel, ami az ingatlan vételárára utalhat. A volt munkásszálló piaci árára egy idén márciusban készült értékbecslés utalhat, amely szerint az eladásra váró ingatlan 155 millió forintot ér. Az összeget helyszíni bejáráson és összehasonlító ingatlanforgalmi adatok alapján állapította meg egy értékbecslő, aki szerint az épület jó lehetőséget nyújt irodai, szállodai vagy társasházi lakások kialakítására, emellett a telket kerti paradicsommá lehet kialakítani. A Váltó-4 közölte: a beérkezett három ajánlatot az értékelőbizottság mellett a felügyelőbizottság is megtárgyalta, melynek tagjai között 2002 óta, vagyis az adásvétel pillanatában is megtalálható volt Barinkai Péter, aki egyúttal ügyvezetője annak a Millenniumi Média Kft.-nek is, amelyet az új tévészékház felépítésével bíztak meg – olvasható a Népszabadságban. Rudi Zoltánnak erről nem volt tudomása, és az ingatlan megvásárlásakor nem beszélt Barinkai Péterrel. Mint közötle: ő az ingatlan teraszán felállított „Eladó” táblára figyelt fel, és kezdett el érdeklődni a volt munkásszálló iránt. Rudi Zoltán magánházának eladásában egy olyan ügyvédnő is segédkezik a tévéelnöknek, aki havi ötszázezer forintért dolgozik a Magyar Televíziónak, és bár Rudi cáfolja, hogy megbízást adott volna az eladásra az ügyvédnőnek, a Népszabadság azt írja, hogy erre több bizonyítékkal is rendelkezik. Ezek közül az egyik az a 155 millió forintról szóló ingatlanbecslés, amelyet az ügyvédnő megbízásából közeli rokona készített a telekről és a házról – írja a lap. A szerződés szerint az ügyvédnő díjazása havi 500 ezer forint plusz áfa és költségtérítés, feladata pedig egyebek között „az MTV Rt. székházprojektjével kapcsolatosan felmerülő ügyekben, közbeszerzésekkel kapcsolatos eljárásokban” iratok készítése, véleményezése, tanácsadás és peres képviselet ellátása – közli a Népszabadság. „Szeretném, ha a két orgánum viszonya nem romlana meg a személyemet ért rágalmak miatt, nem szeretném, ha a hírműsorainkban a Népszabadság kiadójának és szerkesztőinek vagyoni helyzetével, kabátszerzési technikáival, magánéletével foglalkoznának kollégáim. Felületünk van bőven, pénzünk ugyan kevés, de tudjuk, rágalomhoz nem kell sok. Figyelmedbe ajánlom Botticelli Rágalom c. képét, azokat a hatalmas füleket, amelyekkel a befogadó közeg imádja, szívja magába a rágalmat. Kérlek, ne őket szolgáljátok, hanem azokat az embereket, akik a valóságra kíváncsiak, mert felelős döntéseket akarnak hozni magán- és közfunkciójukban egyaránt„ – írta Rudi Zoltán a Népszabadság főszerkesztőjének, majd az index.hu-val azt közölte: szavait nem fenyegtőzésnek szánta, hanem komolyan gondolta. (Forrás: Népszabadság, index.hu)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/aron-alul-vett-allami-ingatlant-rudi-zoltan-cege

https://web.archive.org/web/20231220225011/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/aron-alul-vett-allami-ingatlant-rudi-zoltan-cege

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/aron-alul-vett-allami-ingatlant-rudi-zoltan-cege

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-08-25 00:00:00

Milliókat tehetett zsebre Kiss Elemér, a bukott miniszter

2005.08.23. 22:02 Mégiscsak kap közpénzt Kiss Elemér, a Szülőföld Alap nemrégiben kinevezett vezetője, a kormány 2003-ban botrányos körülmények között távozni kényszerült kancelláriaminisztere. Az alap létrehozásakor azt hangsúlyozták, hogy a volt kormánytag társadalmi munkában látja el ezt a feladatát. Kiss Elemér ugyanakkor az adófizetők pénzéből 5,9 millió forintot tehetett zsebre a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) által közzétett legfrissebb szerződések alapján. Az indoklás szerint Kiss „az új, egységes szövetkezeti törvény tervezetének elkészítéséért” részesült ebben a juttatásban. Ezt a feladatot július 15-ig kellett elvégeznie. A szövetkezeti törvény koncepcióját viszont már majdnem egy éve, 2004. október 13-án elfogadta a kormány. Ráadásul – bár a tervezetek elkészítése az igazságügyi tárca feladata – Kiss Péter kancelláriaminiszter bábáskodása alatt, 2003. október 28-án már létrehozták a Szövetkezetpolitikai Kollégiumot. Az idén július 29-i dátummal a MeH honlapjára már fel is került a nyilvános vitára bocsátott szövetkezetitörvény-tervezet, azonban ekkor Kiss Elemér még nem állt szerződésben a kancelláriával. Közben viszont Kisst Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az egymilliárd forintos Szülőföld Alap vezetőjévé nevezte ki, amely nemcsak az ellenzék, hanem információink szerint a szocialisták soraiban is megrökönyödést váltott ki. Kiss Elemér volt ugyanis a jelenlegi MSZP–SZDSZ-koalíció első távozni kényszerülő tárcavezetője. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszteri posztról akkor kényszerült lemondani, amikor kiderült, hogy egy általa felügyelt állami cég megbízást adott annak az ügyvédi irodának, amelynek ő is tulajdonosa. Medgyessy Péter akkori kormányfő a menesztést azzal indokolta, hogy a kormánynak „jog és erkölcs közül mindig a szigorúbbhoz kell igazodnia”. Akkor a botrányt a kormány azzal igyekezett csillapítani, hogy Kiss az új állami megbízatása során nem részesül majd honoráriumban. A jelenlegi adatok viszont azt bizonyítják, hogy mégiscsak kapott közpénzeket. Ráadásul ezt a megbízást nem is ügyvédi irodája (amelynek vannak más tulajdonosai, tagjai is), hanem személyesen ő maga kapta.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/milliokat-tehetett-zsebre-kiss-elemer-a-bukott-miniszter

https://web.archive.org/web/20240127142012/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/milliokat-tehetett-zsebre-kiss-elemer-a-bukott-miniszter

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliokat-tehetett-zsebre-kiss-elemer-a-bukott-miniszter

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-08-24 00:00:00

Lezsírozott PR-szerződések, SZDSZ-hez köthető cégekkel

2005.08.23. 08:01 Előre és írásban kötötte ki a budapesti városháza illetékes ügyosztálya a nagy nyári útfelújításokat végző cégeknek, hogy hogyan s mely PR-cégekkel kössenek szerződéseket. Az ötvenmillió forintos kommunikációs feladatokat elnyerő társaságokból több is az SZDSZ-hez köthető. Egy birtokunkba került dokumentum tanúsága szerint a Főpolgármesteri Hivatal közlekedési ügyosztályának alosztálya lényegében utasította az útrekonstrukciós munkákat ellátó vállalatokat, hogyan járjanak el a reklámcégekkel történő szerződéskötéseket illetően. „A szerződéskötéssel kapcsolatban a PR-cégek meg fogják önöket keresni. A szerződéseket az általunk felhasználható tartalékkeret terhére, kizárólag részemről szignáltan és a PR-cég által aláírtan szabad megkötni” – áll abban a levélben, amelyet a városháza alosztályvezetője írt az útfelújító cégek vezetőinek. Mint arról beszámoltunk, a megbízott reklámügynökségek között megtalálható a One Nation Communications és a Privy Council nevű társaság is. Mindkettő Szabados Krisztiánhoz és Somogyi Zoltánhoz, valamint a kormány közeli Klub Rádió egyik tulajdonosához, Arató Andráshoz köthető. Szabados korábban a szabad demokraták elnöki kabinetjében dolgozott, majd a párt sajtófőnöke is volt, Somogyi pedig a Political Capital elemző cég egyik vezetője. Az útfelújítások PR-jára fordított pénzt nem a rekonstrukciót végző cégek biztosítják, hanem a főváros. Júniusban ötvenmillió forintot fordítottak a reklámcégek megbízásaira. Nyáry Krisztián, a városháza kommunikációs igazgatója korábban azt mondta, hogy bárki jelentkezhetett a PR-munkára, s tagadta, hogy előírták volna, kit válasszanak a kivitelezők. Ismert az is, hogy a 4-es metró kommunikációs pályázatának lezárult az előminősítéses szakasza, így már csak két cég van versenyben, a Sawyer Miller Group, amely korábban közbeszerzés nélkül a felszíni munkákhoz kapcsolódóan már végzett tájékoztatási feladatokat közpénzből, a másik pedig az M&H kommunikációs cég. Előbbi cég elnöke Bruck Gábor, Demszky Gábor korábbi tanácsadója, ám itt dolgozott vezető beosztásban Nyáry Krisztián is, aki jelenleg is a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója. Az M&H cég ügyvezető igazgatója az a Matkó István, aki Horn Gyulának volt a személyes tanácsadója, a rendszerváltásig pedig a minisztertanács hivatalában tevékenykedett főtanácsosként. A Fidesz fővárosi frakciója felkérte Deák Andrást, a fővárosi önkormányzat közbeszerzési bizottságának elnökét, hogy szükség esetén tegyen feljelentést hűtlen kezelés gyanúja miatt az egyes PR-cégek megbízásai miatt.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/lezsirozott-pr-szerzodesek-szdsz-hez-kotheto-cegekkel

https://web.archive.org/web/20231209232311/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/lezsirozott-pr-szerzodesek-szdsz-hez-kotheto-cegekkel

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lezsirozott-pr-szerzodesek-szdsz-hez-kotheto-cegekkel

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-08-23 00:00:00

Bonyodalmak a Mahart eladása körül

2005.08.22. 06:59 A Duna Klub Hotel (DKH) Kft. megtámadta a Mahart személyhajózási cégének július végén zárult privatizációját, pedig a cég el sem indult a tenderen. A vevőjelölt állítja: többet adott volna a Mahart Passnave Kft. 51 százalékos tulajdonáért, mint a győztes Európa Rendezvényiroda, amely hírek szerint 700 milliót ajánlott az állami csomagért. Az állítólag másfél milliárd forintot letétbe helyező svájci befektetőt maga mögött tudó DKH ügyvezető igazgatója szerint a győztes Európa, amely a sikertelenül zárult első körben a Passnave 33 százalékát birtokló Masped Rt.-vel indult, olyan belső információkat szerzett, amelyek a második fordulóban előnyhöz juttatta, miközben ők a legalapvetőbb tájékoztatást sem kapták meg, például a pályázat kiírásának napját, illetve a beadás határidejét sem tudták. A magánosítási szerződés a hét elején tervezik megkötni, de a 32 felújításra szoruló hajót, valamint a Duna fővárosi kikötőinek 90 százalékát üzemeltető Passnave csak akkor lesz legnagyobb konkurenséé, ha a hajózási társaság többi tulajdonosa nem él elővásárlási jogával, illetve ha a GVH a Duna Klub Hotel beadványa alapján nem talál kivetnivalót a másfél milliárd forintos üzleti értékű vállalkozásként emlegetett személyhajózás eladásában. A Passnave-nek mindenesetre sürgős lenne az új tulajdonos birtokon belülre kerülése, a cég ugyanis egyre nehezebb helyzetben van: képzett dolgozói sorra pártolnak át más társaságokhoz, mostanra mindössze két olyan kapitánya maradt, aki akár önállóan is útra tud kelni a nemzetközi forgalomban közlekedő szárnyashajókkal, ezért az öt hajóból hármat nyár közepén már nyugdíjas parancsnokok irányítottak. Forrás: Népszabadság

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/bonyodalmak-a-mahart-eladasa-korul

https://web.archive.org/web/20240125191730/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/bonyodalmak-a-mahart-eladasa-korul

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bonyodalmak-a-mahart-eladasa-korul

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-08-22 00:00:00

Budapest Airport Rt: államtitoknak minősített nagy értékű beruházás

2005.08.18. 22:01 A privatizáció előtti utolsó pillanatban államtitoknak minősített, nagy értékű beruházásról írt alá megállapodást a Ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport Rt. – tudta meg a Magyar Nemzet. A társaság a most jóváhagyott fejlesztésre eredetileg 600 millió forintot szánt, végül mégis kétmilliárd forint értékben kötötte meg a szerződést a kivitelező Strabag Rt.-vel. A Magyar Nemzet szerint az ügylet a BA Rt. döntéshozó testületeinél nemcsak a tervezettnél lényegesen magasabb megbízási díj és a szokatlan időpont miatt kavart óriási vihart, hanem azért is, mert a beruházást – egy gurulópálya-építést – igencsak megkérdőjelezhető módon összevonták egy másik fejlesztéssel, amelynek ürügyén a reptér az egész tranzakciót államtitokká tudta minősíttetni. A Magyar Nemzet szerette volna a szerződésről megkérdezni a reptér vezetését, ám a megbízási díjra és a megállapodás időzítésére vonatkozó kérdéseinkre lapzártáig nem érkezett válasz. A privatizációt lebonyolító ÁPV Rt. a tájékoztatás elutasítását a titkosítással indokolta. Az üggyel kapcsolatban további részleteket a Magyar Nemzet pénteki, ünnepi számában olvashatnak a 15. oldalon

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/budapest-airport-rt-allamtitoknak-minositett-nagy-erteku-beruhazas

https://web.archive.org/web/20240127095335/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/budapest-airport-rt-allamtitoknak-minositett-nagy-erteku-beruhazas

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/budapest-airport-rt-allamtitoknak-minositett-nagy-erteku-beruhazas

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-08-19 00:00:00

Kerék Csaba kizárná a Fővárosi Főügyészséget a K&H-ügyből

2005.08.19. 13:47 Az úgynevezett bróker-ügyben eljáró Fővárosi Főügyészség kizárását indítványozta az egyik gyanúsított, Kerék Csaba. A Britton Kft. ügyvezető igazgatójának kifogása szerint Kulcsár Attilának, az első számú gyanúsítottnak az egyik kihallgatásáról készült jegyzőkönyv és a vallomástétel közben rögzített, a napokban nyilvánosságra került videofelvétel között lényegi, tartalmi eltérések is vannak. Ebben a helyzetben indokolt, hogy az ügyben eddig eljáró Főváros Főügyészség helyett egy másik ügyészség döntsön a vádemelés kérdésében – állítja a Magyar Rádió szerint Kerék Csaba és ügyvédje.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/kerek-csaba-kizarna-a-fovarosi-fougyeszseget-a-kh-ugybol

https://web.archive.org/web/20231224162910/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/kerek-csaba-kizarna-a-fovarosi-fougyeszseget-a-kh-ugybol

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kerek-csaba-kizarna-a-fovarosi-fougyeszseget-a-kh-ugybol

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-08-19 00:00:00

Kerék Csaba állítja: nem ismerte a pénzek eredetét

2005.08.16. 09:37 Kerék Csaba, a Britton Kft. ügyvezető igazgatója egy kedd reggeli televíziós műsorban kijelentette: Kulcsár Attila állításával szemben nem tudott arról, hogy bűncselekményből származik az a pénz, amit vállalkozása a Kulcsár Attilához köthető off-shore cégtől kapott és kezelt. A K and H-ügyben különösen nagy értékre elkövetett sikkasztással gyanúsított Kerék Csaba elmondta: névazonosság volt cége és a Britton Llc. között, de jogilag különálló volt a kettő. Hangsúlyozta: abban az esetben, ha tudott volna a pénz eredetéről, akkor jogosak lennének azok a vádak, hogy a pénzmosásban részt vettek, amennyiben viszont nem tudott, akkor ez egy jóhiszemű állapot és így nincs semmilyen jogkövetkezménye. A milliárdos sikkasztással vádolt álbróker korábban azt vallotta, hogy az ügyfelek vefektetési szándékairól tájékoztatta Kerék Csabát, aki elmondta neki, milyen szerződések szükségesek az ügyletek leplezéséhez. (teletext.hu)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/kerek-csaba-allitja-nem-ismerte-a-penzek-eredetet

https://web.archive.org/web/20240126085211/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/kerek-csaba-allitja-nem-ismerte-a-penzek-eredetet

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kerek-csaba-allitja-nem-ismerte-a-penzek-eredetet

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-08-16 00:00:00

Nem kapott állami pénzt Stumpf István

2005.08.15. 11:52 Nem kapott állami pénzt elmondása szerint Stumpf István, az Orbán-kormány volt kancelláriaminisztere, amikor a Tokaj Kereskedőház Rt. felvásárolta a környékbeli termelőktől a szőlőt. Stumpf István Török Zsolt szocialista képviselő vádjait a tv2 reggeli műsorában hecckampánynak minősítette, és elmondta, hogy ő maga nem, de unokatestvérei rendelkeznek szőlővel és tőlük valóban vásárolt a kereskedőház. Ugyanúgy, mint azt tette másik 3200 termelő esetében. A Mokkában az is elhangzott, hogy Stumpf István unokatestvérei már 20 éve dolgoznak a Tokaj Kereskedőháznál. Az Orbán-kormány ideje alatt a kereskedőház 4 milliárd forint tőkeinjekciót kapott a magyar államtól azért, hogy fel tudja vásárolni a szőlőt a termelőktől, így az ottani termés megőrizhette a hungaricumokkal szemben támasztott minőségi követelményeket. (HírTv)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/nem-kapott-allami-penzt-stumpf-istvan

https://web.archive.org/web/20240125203710/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/nem-kapott-allami-penzt-stumpf-istvan

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-kapott-allami-penzt-stumpf-istvan

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-08-15 00:00:00

Kartellgyanú és összeférhetetlenség a kormány tenderén

2005.08.11. 22:04 A kartellgyanú mellett az egyik jelentkezőnél összeférhetetlenség is felmerül az Egységes Digitális Rádiótávközlő (EDR) rendszer megvalósítására kiírt tenderen, amelynek ajánlattételi határideje hétfőn jár le. Hétfőig adhat ajánlatot a készenléti és rendvédelmi szervezeteknek szánt EDR kiépítésére és működtetésére három, korábban a tárgyalásos közbeszerzési eljáráson lehetőséget nyert konzorcium: a Magyar Telecom és a T-Mobile, a Magyar Villamos Művek (MVM) és a SAAB Contracting AB, valamint az Antenna Hungária (AH) és a Siemens társulása. A vonatkozó kormányrendelet szerint a pályázat tárgya szolgáltatásvásárlás, azaz a győztes konzorcium tíz évig piaci alapon, díj ellenében biztosíthatja majd nyolc készenléti és rendvédelmi egység kommunikációját. Az előzetes becslés szerint ez évente 2-5 milliárd forinttal terheli meg az államkasszát. A szerződést a tervek szerint októberben írja alá a győztes szolgáltatóval Kiss Péter kancelláriaminiszter. Kérdésessé teszi azonban az egyik konzorciumi tag részvételének jogszerűségét, hogy leányvállalata szerepet vállalt a pályázati előkészítésben is. A pályázati kiírás kidolgozását egy tárcaközi munkacsoport irányította, ebben a szakaszban pedig 2003. október 15-től feladatot vállalt az ERBE Energetikai Mérnökiroda Kft. is. Az ERBE tulajdonosa az MVM Rt., amely részt venne az EDR megvalósításában. A közbeszerzési törvény ugyanakkor tiltja, hogy egy, az eljárás előkészítésében szereplő vállalkozás később induljon a megbízásért is. A Magyar Nemzet megkereste Pesti Istvánt, az EDR-rendszer kifejlesztéséért felelős kormánybiztost, aki elismerte: az ERBE Kft. által végzett előkészítő munkák közül az Informatikai és Hírközlési Minisztérium elfogadott egy, az EDR-rendszerekkel kapcsolatos nemzetközi összehasonlító tanulmányt, valamint egy működtetési modellt. – A mérnökiroda által kidolgozott részvételi és ajánlati dokumentációkat a tárcaközi bizottság már elutasította, majd a szerződést a felek 2004. április 8-án közös megegyezéssel felbontották. A vállalkozás a jelenleg zajló közbeszerzés előkészítésében tehát nem vett részt – ismertette álláspontját Pesti. Véleménye szerint így nem áll fenn összeférhetetlenség az ügyben. Hozzátette: jogi szakvéleményt is készítettek a kérdésben, ami alapján a közbeszerzési törvénnyel akkor lenne ellentétes a mostani eljárás, ha maga az ERBE Kft. pályázna az EDR-re. Korábban a lap megírta, hogy kartellgyanú is felmerül a megrendelésnél, amiért mindhárom ajánlattételi lehetőséget kapott konzorcium ugyanazt a technológiai beszállítót, a finn Nokiát választotta ki. – Ha a három ajánlattevő egymással vagy az alvállalkozóval egyeztetve jelölte meg ugyanazt az alvállalkozót, megsértették a versenytörvény kartellt tiltó rendelkezéseit – olvasható abban az állásfoglalásban, amelyet a közbeszerzési ügyekre is specializálódott jogászokat foglalkoztató Trinn Ügyvédi Iroda készített el lapunk kérésére. – Az új közbeszerzési törvény alapján egyértelmű, hogy az ajánlattevőknek versenyezniük kell egymással. Ha az ajánlattevők mind ugyanazon alvállalkozás bevonásával kívánnak teljesíteni, és ez az alvállalkozó tényleges részesedése a beszerezni kívánt szolgáltatás értékének jelentős részét teszi ki, akkor már nem beszélhetünk versenyről, ezáltal sérülhet a törvény alapvető célja – mutatott rá az ügyvédi iroda levele. Minderről Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke elmondta: ha a beszerzésnél felmerül a verseny hiánya, akkor kartellgyanú miatt a kiíró közintézménynek a versenyhivatalhoz kell fordulnia. Pesti István kormánybiztos a Magyar Nemzet korábbi kérdéseire azt válaszolta: a Közbeszerzések Tanácsa és a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult az eljárás törvényességének vizsgálatára. Kiemelte: mindenki előtt nyitva volt a lehetőség, hogy jelentkezzen a tenderre, de az egyes piaci szereplők döntését „semmilyen módon nem lehetséges befolyásolni vagy indíttatásukat a közbeszerzési eljárásban ösztönözni.” A kétes helyzet a kormányzat felelősségét is felveti, hiszen a kancellária elvetette az Orbán-kabinet elképzelését, amely a technológia gyártóit szerette volna versenyeztetni. Ehelyett úgy döntött, hogy a magántőke és az állam együttműködését fedő PPP-rendszerben a szolgáltatót választja ki a közbeszerzésen. Ha az eredeti elképzelés szerint írják ki a pályázatot, nem fordulhatott volna elő, hogy mindegyik konzorcium ugyanazt a gyártót választja ki.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/kartellgyanu-es-osszeferhetetlenseg-a-kormany-tenderen

https://web.archive.org/web/20240104154636/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/kartellgyanu-es-osszeferhetetlenseg-a-kormany-tenderen

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kartellgyanu-es-osszeferhetetlenseg-a-kormany-tenderen

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-08-12 00:00:00

Puch állítja: csak protokolláris kapcsolata volt Kulcsárral

2005.08.05. 18:02 Puch László, az MSZP pénztárnoka a Klubrádióban kijelentette: nem volt szoros ismeretségben Kulcsár Attilával. A K&H bank többmilliárdos sikkasztással vádolt egykori brókere korábbi vallomásaiban arra utalt, hogy a kapcsolatuk szoros volt, és pénzügyi tranzakcióban készpénzt küldött a pártpénztárnoknak. Puch László a rádióban azt mondta: sem az MSZP-hez, sem őhozzá, sem cégeihez semmilyen „extrabevétel” nem került Kulcsár Attilától. Kijelentette: csak protokolláris kapcsolatban állt a Kulcsárral. (Klubrádió)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/puch-allitja-csak-protokollaris-kapcsolata-volt-kulcsarral

https://web.archive.org/web/20231208185711/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/puch-allitja-csak-protokollaris-kapcsolata-volt-kulcsarral

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/puch-allitja-csak-protokollaris-kapcsolata-volt-kulcsarral

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-08-05 00:00:00

Kakaóbiztos-botrány: a napokban dönthetnek, lesz-e gyanúsított

2005.08.01. 22:02 Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) helyettes államtitkárát is tanúként hallgatta ki a rendőrség a kakaóbiztos számítógépek beszerzése kapcsán indított nyomozásban. Az ügyészség várhatóan a napokban dönt arról, lesz-e gyanúsítottja az ügynek. Immár egy esztendeje nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya hűtlen kezelés gyanújával az IHM által óvodai számítógépek beszerzésére kiírt, „kakaóbiztos-tenderként” elhíresült pályázattal összefüggésben. Információink szerint Kovács Kálmán (SZDSZ) minisztériumának egyik helyettes államtitkárát is tanúként hallgatták ki a nyomozók. Hruska Csaba alezredes, a BRFK gazdaságvédelmi főosztályának munkatársa lapunknak elmondta, a nyomozás során beszerezték az összes dokumentumot, amely a pályázat kiírásával és elbírálásával kapcsolatban az IHM-nél keletkezett. Ezenkívül informatikai és számítástechnikai szakértőt, valamint igazságügyi könyvszakértőt is bevontak a büntetőeljárásba; utóbbi a pályáztatás menetének szabályszerűségét vizsgálta. Hruska kiemelte, tucatnyi embert hallgattak ki tanúként, azonban gyanúsítottja egyelőre nincs az ügynek. Hozzátette, az összegyűlt iratokat néhány héttel ezelőtt a Fővárosi Főügyészségre továbbították értékelésre, vagyis az ügyészség véleményétől függ, lesz-e gyanúsított. „A rendőrségnek természetesen van álláspontja a gyanúsítást illetően, de az ügyészségi állásfoglalás előtt erről nem adhatunk tájékoztatást” – fogalmazott az alezredes. Emlékezetes, a tavalyi „kakaóbiztos” tendert a Haitech Kft. nyerte, ajánlatában 269 darab IBM KidSmart gép szerepelt, darabonként 1,077 millió forintért. A tárcának lehetősége lett volna leállítani a beszerzést, hiszen a nyertes cég a kiírtnál kevesebb gépet ígért, vagyis nem teljesítette a pályázat egyik feltételét. Ráadásul 4-500 ezer forintért ugyanilyen képességű masinákat szerezhettek volna be. Kiderült, a gyártó – rendszerint jótékonysági programban – ingyen terjeszti ezeket a számítógépeket. A botrány kirobbanása után tavaly júliusban tett följelentést a rendőrségen a Netfelhasználók Érdekvédelmi Társasága (Netért), majd Rogán Antal (Fidesz) tett hasonló tartalmú bejelentést az ügyészségen.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/kakaobiztos-botrany-a-napokban-donthetnek-lesz-e-gyanusitott

https://web.archive.org/web/20231213150413/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/kakaobiztos-botrany-a-napokban-donthetnek-lesz-e-gyanusitott

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kakaobiztos-botrany-a-napokban-donthetnek-lesz-e-gyanusitott

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-08-02 00:00:00

Perújítási kérelmet ad be Varga Tamás ügyvédje

2005.08.01. 22:17 Varga Tamás ügyvédje még ezen a héten beadja a perújítási kérelmet a Buda-környéki Bíróságra és a Dunaújvárosi Városi Bíróságra, s várakozásai szerint a nyári ítélkezési szünet után, akár már ősszel újratárgyalhatják a két ügyet - írja az index.hu. Varga Tamást csütörtökön este hozták Budapestre Amszterdamból, pénteken a Fővárosi Bíróság elrendelte előzetes letartóztatását, amely ellen vádlott és védője fellebbeztek, a döntést a Fővárosi Ítélőtábla hozza majd meg. Ügyvédje, Zamecsnik Péter a közszolgálati televízió Nap-kelte című műsorában felidézte, három ügyben kérték ügyfele kiadását a magyar hatóságok a hollandoktól, ebből kettőben jogerős szabadságvesztésre ítélték a vállalkozót. „Nos, miután mindkét ügyben azt lehetett megállapítani, hogy Varga Tamás elítélése a távollétében történt, ezért az alkotmányos garanciáknak megfelelően – amelyeket a büntetőeljárási törvény is tartalmaz – meg kell ismételni, perújítani kell ezeket az eljárásokat” – mondta az ügyvéd, aki arra számít, hogy jelentős mértékben csökkentik Varga Tamás büntetését. Varga 1992-ig a Fidesz gazdasági tanácsadója volt, de a bűncselekmények elkövetésének idején már nem állt kapcsolatban a párttal. A Fejér Megyei Bíróság 2002-ben és 2003-ban bocsátott ki ellene körözést, mivel két ügyben összesen öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Csalás miatt a Fővárosi Bíróság három éve adott ki nemzetközi elfogatóparancsot ellene. Legutóbb gazdasági bűncselekmények miatt a Fejér Megyei Bíróság bocsátott ki Varga ellen elfogatóparancsot. index.hu, MNO

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/perujitasi-kerelmet-ad-be-varga-tamas-ugyvedje

https://web.archive.org/web/20240103051510/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/perujitasi-kerelmet-ad-be-varga-tamas-ugyvedje

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/perujitasi-kerelmet-ad-be-varga-tamas-ugyvedje

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-08-02 00:00:00

Kóka volt cége az óriástenderen

2005.07.29. 23:00 Az egyik legnagyobb informatikai beruházás utolsó pályázati fordulójába jutott konzorcium egyik tagja egy olyan cég, amely korábban Kóka János gazdasági miniszter érdekeltségébe tartozott. A közbeszerzési eljárást az egyik pályázó cég megtámadta. A nyertesnek olyan rendszert kell kiépítenie, amely lehetővé teszi egyes kórházak között a gyors információcserét a betegekről. Megtámadta az egyik pályázó cég, a Fornax Rt. az idei év legnagyobb egészségügyi-informatikai beruházásának, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (Hefop) közbeszerzési eljárását. A jogorvoslati eljárásban, amelyet tegnap tárgyalt a Közbeszerzési Döntőbizottság, a társaság azt kérte: a testület állapítsa meg a jogsértést és semmisítse meg a 700 millió forint értékű fejlesztés pályáztatásának eddigi eredményét. A kifogás szerint a pályáztatást és értékelést lebonyolító társaság, az OKFON Közbeszerzési Rt. nem határozta meg egyértelműen az elbírálás szempontjait, s a „továbbjutó” cégeket szubjektív értékelés alapján választotta ki. Figyelemre méltó, hogy a tender végső fordulójába bekerült az a konzorcium, amelyben a Meditcom Kft. is részt vesz. E cégben Kóka János tavaly októberéig jelentős mértékű tulajdonrésszel rendelkezett. A tegnapi tárgyalásán a pályáztatást lebonyolító cég képviselője elismerte: szubjektív szempontok is szerepeltek a továbbjutó cégek rangsorolásánál, ám úgy vélte, törvényesen jártak el. A jogorvoslatot kérő Fornax Rt. képviselője ezzel szemben azt közölte: előzetes prekoncepció szerint történt a sorrend megállapítása, azaz az értékelésnél a már előre kiválasztott cégekhez rendelték hozzá a bírálat szempontjait. Nem jutott be a pályázat második fordulójába egy másik induló, a T-Systems Hungary Kft. sem. A cég kormányzati értékesítésért felelős igazgatója, Rammacher Csaba lapunk érdeklődésére közölte: nevetséges volt a közbeszerzés értékelési eljárása. Mint fogalmazott, erősen megkérdőjelezhető az a pályázat, amelyben a világ legnagyobb informatikai cégével, az IBM-mel és Európa legnagyobb szoftvertársaságával, az SAP-vel alkotott konzorciumukról a bírálók azt állapították meg, hogy referenciáik nem megfelelőek. A HEFOP elnevezésű program célja, hogy fejlessze az egészségügyi informatikát a kiválasztott fekvőbeteg-intézményekben, azaz a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórházban, valamint a Pécsi Tudományegyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában. Megvalósulhat az új rendszerrel az intézmények közötti és intézményeken belüli gyors információcsere. Nem kell például papíralapú zárójelentéseket, korábbi leleteket, vizsgálati eredményeket, röntgenfelvételeket vinnie a betegnek, ha ismét kórházba kerül, azok ugyanis bármelyik, a hálózatba bekapcsolt intézményben lehívhatók lesznek. Így megvalósulhat a „lelet utazik, nem a beteg” célkitűzés, és elkerülhetők lesznek a feleslegesen elvégzett, ismételt vizsgálatok – hangsúlyozta a fejlesztés jelentőségét Rácz Jenő egészségügyi miniszter, egy korábbi sajtótájékoztatón. Elmondta azt is: cél az, hogy a rendszerbe a teljes ország bekapcsolódjon. A beruházás első ütemére kiírt, s most megtámadott pályázat tehát nagy jelentőséggel bír, a nyertes cég ugyanis nyilvánvalóan eséllyel pályázik majd a további, sokmilliárdos fejlesztésekre is.

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/07/koka-volt-cege-az-oriastenderen

https://web.archive.org/web/20231221062211/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/07/koka-volt-cege-az-oriastenderen

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koka-volt-cege-az-oriastenderen

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2005-07-30 00:00:00