Datasets:

K-Monitor

/

kmdb_base

like 0

Follow

K-Monitor Egyesület 2

Ma kezdődik a Gyurcsány-cég pere

2006.06.07. 06:42 Megkezdődik ma a Somogy Megyei Bíróságon a Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő Altus Rt. ellen indított polgári per. A felperes Legfőbb Ügyészség (LÜ) szerint a kormányfő cége 1995-ben színlelt ajándékozási szerződéssel, jó erkölcsbe ütköző módon jutott hozzá százmillió forintos állami beruházáshoz a Szalay utcában. Az ügyészség még április elején nyújtott be keresetet a Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő Altus Rt. ellen szerződés érvénytelensége miatt. Az LÜ álláspontja szerint a kormányfő cége 1995-ben törvénysértés útján, az állam kárára gazdagodott, amikor egy állami cég ésszerű gazdasági indok nélkül felújította az Altus tulajdonában lévő, Szalay utca 4. szám alatti képviselői klubot. Emlékezetes, az Altus Rt. 1995. január 12-én egy adásvételi szerződéssel hozzájutott a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kezelésében lévő, Szalay utca 4. szám alatti ingatlan földszinti részéhez, majd három hónappal később a MeH egyik gazdasági társasága, a Közlöny- és Lapkiadó Kft. visszabérelte azt az Altustól, sőt saját költségén fel is újította a klubot. A bérleti szerződésben rögzítették: tíz év elteltével úgy tekintik, a kft. a beruházás értékét lelakta, és az átalakítva adja vissza a helyiségeket az Altusnak a beépített bútorokkal, használati eszközökkel együtt; tehát a beruházás eredménye ellenszolgáltatás nélkül marad a bérbeadó tulajdonában. Az LÜ szerint a bérleti szerződés semmis, mivel színlelt, jó erkölcsbe ütköző, és az állami cég számára feltűnően előnytelen megállapodást takar. A szerződés azért színlelt, mert magában foglalja, hogy a bérlő beruházása a megállapodás megszűnésével a magáncéget illeti, vagyis az Altusnak nyújtott ingyenes szolgáltatást, ajándékozást leplezett. Jó erkölcsbe pedig azért ütközik a megállapodás a felperes szerint, mert miután az állam eladta az ingatlant, egy állami érdekeltségű kft. – az adásvételi ár többszöröséért – visszabérelte azt, és az átépítésre is több tízmillió forintot fordított. Ezért az LÜ keresetében azt kérte, a bíróság állapítsa meg a szerződés semmisségét, és az eredeti állapot helyreállítása céljából kötelezze az Altust, hogy térítse meg a kht.-nak a beruházás egyenértékét. A polgári eljárás elsőrendű alperese az Altus Rt., a másodrendű pedig az állami Közlöny- és Lapkiadó Kft. jogutódja, a Humán-Jövő 2000 Kht. A per első tárgyalása ma délelőtt 10 órakor kezdődik Kaposváron, a Somogy Megyei Bíróságon.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/06/ma-kezdodik-a-gyurcsany-ceg-pere

https://web.archive.org/web/20231110185459/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/06/ma-kezdodik-a-gyurcsany-ceg-pere

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ma-kezdodik-a-gyurcsany-ceg-pere

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-06-07 00:00:00

Vizsgálat indul az Andrássy úti ingatlanok ügyében

2006.06.02. 11:49 Vizsgálatot indított a Fővárosi Főügyészség több Andrássy úti ingatlaneladással kapcsolatban. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a VI. kerület több palotát áron alul értékesített. Ha a szerződések semmisnek bizonyulnak, és kiderül, hogy sértették a közérdeket, az ügyészség akkor indíthat eljárást. A Fővárosi Főügyészség Lászay János (Polgári Koalíció frakciója) kerületi képviselő bejelentése alapján indított vizsgálatot több Andrássy úti, valamint egy Király utcai és egy Bajcsy-Zsilinszky úti ház adásvételi szerződésével kapcsolatban. Morvai Attila, a hivatal szóvivőjének tájékoztatása szerint egyelőre a szerződéseket, a kapcsolódó képviselőtestületi határozatokat és egyéb iratokat tekintik át, annak kiderítésére, megköthették-e érvényesen a szerződéseket, vagy sem. Ha a szerződések semmisnek bizonyulnak, és kiderül, hogy sértették a közérdeket, akkor indíthat eljárást az ügyészség. Morvai Attila elmondta azt is, hogy magánjogi eljárásról van szó. A hvg.hu korábbi hírei szerint felvetődött a gyanú, hogy a VI. kerületi önkormányzat ezeket az ingatlanokat rendre áron alul értékesítette. A vádak szerint minimális törzstőkéjű, külön e célra létrehozott cégek vásárolták föl az étékes ingatlanokat a kerületben, majd ezek több tulajdonosváltást követően jutottak el végső tulajdonosukhoz. A VI. kerületi önkormányzat az Info Rádiónak nem kívánt reagálni arra a kérdésre, hogy valóban van-e egy szűk ügyvédi kör, amely a hozzátartozó cégeken keresztül a kerület vezetőinek segítségével vásárolta fel az ingatlanokat. A VI. kerületi Fidesz évekkel ezelőtt már írt beadványt a Fővárosi Főügyészséghez, amelyben vizsgálatot kezdeményezett az ügyben, ám akkor ezt a kérvényt elutasították, mondván, az önkormányzat a vagyonával úgy gazdálkodik, ahogy akar – ismertette az előzményeket Gyenge Zsolt (Fidesz). Később az Állami Számvevőszék jelentést adott ki a kerület vagyongazdálkodásával kapcsolatban, amelyben törvénysértőnek találta az ingatlaneladásokat, mivel azokat nem pályáztatták meg – ismertette a fideszes politikus. Hozzátette: ezzel a kerület a saját rendeletét is megsértette, mivel abban az áll, hogy 200 millió forint érték felett csak pályáztatás útján lehet értékesíteni az ingatlant. Az esetekkel kapcsolatban később a Közigazgatási Hivatal is törvénytelenséget állapított meg – mondta Gyenge Zsolt.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/06/vizsgalat-indul-az-andrassy-uti-ingatlanok-ugyeben

https://web.archive.org/web/20231112133512/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/06/vizsgalat-indul-az-andrassy-uti-ingatlanok-ugyeben

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgalat-indul-az-andrassy-uti-ingatlanok-ugyeben

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-06-02 00:00:00

A gazdák helyett az MSZP-s polgármester cége kapta a milliókat

2006.05.25. 22:02 Csaknem 90 millió forint támogatást nyert intervenciós terménytároló építésére tavaly a balkányi székhelyű Marján és Társa Kft., a cég többségi tulajdonosa Marjánné Rinyu Ilona, a Szabolcs megyei Balkány MSZP-s polgármestere. – Hiába szerepelt az agrármegállapodásban, hogy a gazdák számára megnyitják az AVOP uniós pályázatokat, s így a gazdák saját gabonaraktárt építhetnek, helyettük végül kereskedők egész sora jutott ilyen jellegű támogatáshoz – reagált a hírre megkeresésünkre Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára. A jelenségről elmondta: a gazdák továbbra sem rendelkeznek megfelelő raktározási kapacitással, a kereskedők és a raktártulajdonosok így igyekeznek olcsón felvásárolni a készleteket, amelyeket tekintélyes haszonnal ajánlhatnak fel intervencióra. A szakember szerint a spekulánsok múlt évben is 8000 forintot nyertek tonnánként azzal, hogy 16 000 forintért vásároltak fel 1 tonna gabonát, s 24 000 forintért adták tovább. Jakab Ferenc, a Magosz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke megerősítette: megyéjükben sem a gazdák, hanem a kereskedők nyertek támogatást a tárolókra. Terjéki Ferenc helyi gazda lapunknak elmondta, a Marján és Társa Kft. sem elsősorban termelésre, hanem inkább kereskedelemre szakosodott, csak az utóbbi időben vásároltak fel földeket. Marjánné Rinyu Ilonát, a Marján és Társa Kft. többségi tulajdonosát, Balkány szocialista polgármesterét nem tudtuk utolérni. Nemrég megírtuk: a Szabolcs megyei rendőrség nyomozást indított Balkány önkormányzatának gazdálkodása miatt.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/a-gazdak-helyett-az-mszp-s-polgarmester-cege-kapta-a-milliokat

https://web.archive.org/web/20231112102512/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/a-gazdak-helyett-az-mszp-s-polgarmester-cege-kapta-a-milliokat

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gazdak-helyett-az-mszp-s-polgarmester-cege-kapta-a-milliokat

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-05-26 00:00:00

Nyomozás a balkányi hivatal gazdálkodásával kapcsolatban

2006.05.23. 22:03 Nyomozás folyik a balkányi polgármesteri hivatal gazdálkodásával kapcsolatban, amelyet a rendőrség illetékese is megerősített. Az eljárást felügyelő ügyészség azt is tudni véli, hogy van olyan vizsgálat, amely érinti a helyi MSZP-s polgármestert is. A rendőrség azonban azt közölte, hogy egyelőre konkrét személlyel kapcsolatban nem merült fel büntetőjogi felelősség. Lapunknak megerősítette a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség szóvivője, hogy nyomozás folyik a balkányi polgármesteri hivatal gazdálkodásával kapcsolatban. – Az ügyészség csak felügyeli a nyomozást, amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság folytat, a részletekről ők tudnak tájékoztatást adni – jegyezte meg Szilágyi László szóvivő, aki ugyanakkor elismerte, hogy van egy olyan nyomozás, amely érinti a balkányi polgármestert is. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense, Fülöp Gergely ezzel szemben azt mondta, hogy egyelőre konkrét személy büntetőjogi felelőssége nem merült fel a nyomozás során. A referens továbbiakat nem kívánt elárulni az ügyről. A Fidesz választókerületi elnöke megjegyezte, már hónapokkal ezelőtt hallott az eljárás megkezdéséről. – Bízom benne, hogy a nyomozó hatóságok minél hamarabb eredménnyel le fogják zárni az ügyet – szögezte le Tóth András országgyűlési képviselő. A politikus reményét fejezte ki, hogy a politika nem szól közbe, s így kiderülhet az igazság. Marjánné Rinyu Ilonát, Balkány szocialista polgármesterét nem tudtuk utolérni.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/nyomozas-a-balkanyi-hivatal-gazdalkodasaval-kapcsolatban

https://web.archive.org/web/20231226133640/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/nyomozas-a-balkanyi-hivatal-gazdalkodasaval-kapcsolatban

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozas-a-balkanyi-hivatal-gazdalkodasaval-kapcsolatban

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-05-24 00:00:00

Ismertették a vádiratot a számlagyárperben

2006.05.22. 23:00 Vádirat-ismertetéssel és a terheltek nyilatkozataival kezdődött tegnap a Fővárosi Bíróság esküdtszéki termében a vecsési számlagyár néven elhíresült, az MSZP egykori helyi politikusait is érintő adócsalás-sorozat büntetőpere. Az ötvenhárom vádlottnak és védőiknek az eljáró ügyész három órán át ismertette a több mint száz oldalas vádiratot. Ezután az első tíz terhelt tehetett nyilatkozatot arról, hogy kíván-e vallomást tenni a bírósági eljárás során. A Fővárosi Főügyészség csaknem három éve benyújtott vádirata szerint az elkövetők az elsőrendű terhelt, Tokics Péter és a máig ismeretlen helyen tartózkodó Holánszki Péter – Holánszki Béla vecsési MSZP-s képviselő fia – irányításával 1997 és 2001 között az egész országra kiterjedő fiktív vállalkozások hálózatát működtették azért, hogy közvetítői jutalék ellenében hamis számlákat bocsássanak ki. A cégek alapításához Tokics és Holánszki megbízásából vádlott-társaik olyan hajléktalanok adatait vásárolták meg, akik vállalták, hogy a nevüket adják fantomcégek létrehozásához és működtetéséhez. A számlákat a vevők a könyveléseikben, valamint általánosforgalmiadó- és társaságiadó-bevallásaikban szerepeltették úgy, hogy a dokumentumok mögött nem volt valós teljesítés vagy munkavégzés, ezért azokat költségszámlákkal ellentételezték. Ezek alapján a számlabefogadó cégek általános forgalmi adót és társasági adót igényeltek vissza, csökkentve ezzel adófizetési kötelezettségüket. A fantomcégeket nem a bejegyzett képviselők, hanem a szervezők ellenőrizték, ők rendelkeztek a bankszámlák felett, és a vevők által átutalt összegeket is ezek a személyek vették fel, majd a jutalék levonása után visszajuttatták az átutalónak. A számlák összértéke meghaladta a tízmilliárd forintot, és a nyomozás kiderítette, hogy mintegy 120 fantomcég kizárólag a fiktív számlák kiállításával és értékesítésével foglalkozott, míg a valótlan bizonylatokat befogadó egyéni és társas vállalkozások száma meghaladja az ezret. A vádhatóság többtucatnyi gyanúsított esetében a vádlottakhoz képest csekélyebb elkövetési érték miatt ügyészi megrovással szüntette meg az eljárást. Az adónyomozók több más helyszín mellett az MSZP Köztársaság téri székházában is az ügyhöz kapcsolódó dokumentumokat foglaltak le. A vádlottak között szerepel Balázsi Tamás, a vecsési MSZP-szervezet korábbi elnöke is, aki tizennyolcrendbeli adócsalás bűntette és húszrendbeli magánokirat-hamisítás miatt állt a bíróság elé. A bűncselekmények egyik értelmi szerzőjének tartott Holánszki Péter 1999-ben hamis adatokkal, de a saját fényképével ellátott útlevéllel elhagyta az országot. Ellene 2000 óta hat hazai és nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2006/05/ismertettek-a-vadiratot-a-szamlagyarperben

https://web.archive.org/web/20231112144306/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2006/05/ismertettek-a-vadiratot-a-szamlagyarperben

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ismertettek-a-vadiratot-a-szamlagyarperben

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-05-23 00:00:00

Elkezdődött a számlagyár büntetőpere

2006.05.22. 09:02 Ötvenhárom vádlott, köztük az MSZP egykori helyi elnöke áll a Fővárosi Bíróság Lassó Gábor vezette tanácsa elé a vecsési számlagyár néven elhíresült adócsalás-sorozat ma kezdődött büntetőperében. Az ügy egyik főszereplőjét, Holánszki Pétert már hat éve nem találják a hatóságok. Ellene 2000-ben kerítés, üzletszerű kéjelgés elősegítése és más erőszakos, illetve gazdasági jellegű bűncselekmények miatt is elfogatóparancsot adtak ki. Ma reggel a Fővárosi Bíróság esküdtszéki termében elkezdődött az államnak kétmilliárd forint kárt okozó vecsési számlagyár büntetőpere, amelynek ötvenhárom vádlottja jogtalan visszaigényléssel követett el adócsalást. A büntetőügy 2004 májusában postázott vádirata szerint az elsőrendű terhelt Tokics Péter vállalkozó, aki Holánszki Péterrel – Holánszki Béla vecsési MSZP-s képviselő fiával – közösen 1997-től 2000-ig hajléktalanok adatait pénzért megvásárolta, és ezek felhasználásával gazdasági társaságokat alapított. Az így létrehozott cégek a számlákat befogadó vállalkozások felé jutalék ellenében hamis elszámolásokat állítottak ki, azok pedig adóbevallásaikban a fiktív dokumentumok után visszaigényelték a társasági és a forgalmi adót. Az adócsalásra berendezkedett bűnbanda egy lakást bérelt, ahová számítógépeket telepített, s egy megfelelő programmal nagyüzemben gyártották a fiktív számlákat. A programot – amely egy diszken volt – később a csalók megsemmisítették. A számlák összértéke meghaladta a tízmilliárd forintot, és a nyomozás kiderítette, hogy mintegy 120 fantomcég kizárólag a fiktív számlák kiállításával és értékesítésével foglalkozott, míg a valótlan bizonylatokat befogadó egyéni és társas vállalkozások száma meghaladja az ezret. Az adónyomozók az MSZP fővárosi, Köztársaság téri székházában 2001 szeptemberében az ügyhöz kapcsolódó dokumentumokat foglaltak le. Az ügyészség Tokicsot ötvenhét- rendbeli adócsalással és hatvanháromrendbeli magánokirat-hamisítással vádolja, ezért akár tizenkét éves szabadságvesztéssel is sújtható. A 2001. augusztus 22-én előzetes letartóztatásba helyezett, majd a kormányváltás után szabadlábon védekező Balázsi Tamást, a vecsési MSZP-szervezet korábbi elnökét tizennyolcrendbeli adócsalás bűntettével és húszrendbeli magánokirat-hamisítással vádolják, mindezért akár hét és fél éves büntetést is kiszabhat a bíróság. Holánszki Péter, aki ellen nemzetközi és hat hazai elfogatóparancs van hatályban, ismeretlen helyre távozott, így ügyét az alapeljárástól elkülönítve kezeli a bíróság. A fiatalabb Holánszkinak 1999 szeptemberében sikerült hamis adatokkal, de a saját fényképével ellátott útlevelet szerezni az illetékes hatóságtól, majd az irattal elhagyta Magyarországot. Emiatt több más mellett közokirat-hamisítással is gyanúsítja a rendőrség. Holánszki ellen 2000-ben kerítés, üzletszerű kéjelgés elősegítése és más erőszakos, illetve gazdasági jellegű bűncselekmények miatt is elfogatóparancsot adtak ki. Emlékezetes, az Orbán-kormány idején kirobbant ügy tárgyalását a független magyar bíróság a választások utánra időzítette.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/elkezdodott-a-szamlagyar-buntetopere

https://web.archive.org/web/20231220090811/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/elkezdodott-a-szamlagyar-buntetopere

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elkezdodott-a-szamlagyar-buntetopere

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-05-22 00:00:00

A MIÉP-Jobbik visszabontatná a Marina-part „magasházait”

2006.05.22. 10:14 A Fővárosi Közgyűlés MIÉP-Jobbik-frakciója elfogadhatatlannak tartja, hogy idegen befektetők az engedélyek megkerülésével alakítják a budapesti városképet – tudatta a párt közleménye. Bontsák vissza a Marina-part szabálytalan „magasházait”! – követeli a MIÉP-Jobbik. A Fővárosi Közgyűlés MIÉP-Jobbik-frakciója elfogadhatatlannak tartja, hogy idegen befektetők az engedélyek megkerülésével alakítják a budapesti városképet – írja közleményük. A képviselőcsoport Schneller István budapesti főépítész a Magyar Narancs május 4-i számában megjelent nyilatkozata alapján felszólítja a szociálliberális városvezetést, hogy a törvény teljes szigorával lépjen fel a Marina-part építője, az izraeli tulajdonú Autoker Holdinggal szemben. A cég szabálytalanul, az engedélyezett 18-21 méter magas házak helyett 32 méteres épületeket emelt a területen. Ezt a tényt Schneller István főépítész is megerősítette a párt szerint. A MIÉP-Jobbik-képviselőcsoport szerint elég volt abból, hogy a Demszky Gábor által csak multikulturálisnak nevezett Budapesten állandóan érvényesül a kettős mérce. Érdekes módon a szabálytalanul építkező idegen befektetők, bizonyos mamutcégek minden retorzió nélkül végezhetik nemkívánatos cselekményüket, az illetékesek nem szereznek érvényt a jogszabályban foglaltaknak. Más, leginkább politikai színezetű esetekben pedig a máskor oly engedékeny toleranciabajnokok görcsösen ragaszkodnak a jogszabályok betartásához – áll a közleményben.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/a-miep-jobbik-visszabontatna-a-marina-part-magashazait

https://web.archive.org/web/20231214083010/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/a-miep-jobbik-visszabontatna-a-marina-part-magashazait

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-miep-jobbik-visszabontatna-a-marina-part-amagashazaita

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-05-22 00:00:00

Csillagászati összeg a garéi ügy kárvallottjának

2006.05.18. 22:14 Közel nyolcmilliárd forintért kárpótolja peren kívül a kormány az AGM Beton Rt.-t és az egyik cégvezetőt, amiért az Orbán-kabinet még 1998-ban elvette a társaságtól a garéi veszélyes hulladékok ártalmatlanításának jogát. Az ügy pikantériája, hogy a vállalat eredetileg egy 1,2 milliárd forintos üzlettől esett el, és a cég képviselője még 2004 végén is csak másfél milliárd forintos kárról beszélt. A kormány most utasítást adott a pénzügyminiszternek, hogy utaljon át 7,697 milliárd forintot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak, a KVM pedig ebből a pénzből egyezzen meg peren kívül az AGM Vagyonkezelő Rt. és Andrássy János Mihály felperesekkel, akik a minisztérium és a Budapesti Vegyi Művek felé éltek kártérítési igénnyel – derült ki a Határozatok Tárából. Az ügy előzménye, hogy a minisztérium 1998 márciusában jóváhagyta a Budapesti Vegyi Művek és az AGM Beton Rt. szerződését. Ennek megfelelően a kormány 900 millió forintos támogatást és 1,8 milliárd forintos államilag garantált hitelt nyújtott a vegyi üzemnek, hogy az felszámolhassa a szocialista ipar egyik legsúlyosabb környezetszennyezését. Az AGM Beton Rt. a megállapodásban azt vállalta, hogy a vegyi üzem Baranya megyei, garéi telepén tárolt, súlyosan szennyező klórtartalmú anyagokat ideiglenesen, tíz évre betonhordókba csomagolja. Az akkori sajtóhírek szocialista érdekeltségi körhöz kapcsolták a nyertes konzorciumot. A nem sokkal később hatalomba lépett, Fidesz vezette kabinet azonban úgy döntött: a drága és ideiglenes technológia helyett végleges megoldást kell találni a környezetszennyezésre. Ezért szerződést bontottak, s az eredeti öszszegnél alig drágábban a mérgek elégetését rendelték meg. Az AGM Vagyonkezelő Rt. – bár még a szükséges engedélyeket sem kapta meg a szerződésbontáskor – 1,275 milliárd forintos kártérítési pert indított a környezetvédelmi tárca ellen. A Legfelsőbb Bíróság 2004 novemberében elmarasztalta a Budapesti Vegyi Műveket és környezetvédelmi minisztériumot az ügyben, de a kártérítés összegéről nem döntött. Ezt egy újabb eljárásnak kellett volna meghatároznia. A bíróság döntése mindezek ellenére rámutatott arra, hogy az eredeti szerződés nem szolgálta a környezeti kár teljes felszámolását a garéi telepen. Nehezen érthető a kormány mostani, közel nyolcmilliárd forintos kártérítés peren kívüli kifizetéséről szóló döntése az AGM Beton Rt. képviselője, Borbás Ágnes ügyvéd egy korábbi nyilatkozatának tükrében. A jogász a Legfelsőbb Bíróság döntésének kihirdetése után újságírók előtt ugyanis azt mondta: a káruk – amely időközben kamatokkal és az elmaradt haszonnal is növekedett – valamivel több, mint másfél milliárd forint. Az ügyvédnő hozzátette: ha sikerülne peren kívül megegyezniük a zöldtárcával, a kamatokból is engednének. A környezetvédelmi minisztérium jogi képviselője, Elter Tamás akkor úgy nyilatkozott: a vállalkozás másfél milliárd forintos követelése irreális. – Ezek szinte holdbéli számok – fogalmazott, megemlítve, hogy a cég jó előre hozzákezdett a betontartályok gyártásához, és akkor is erőltetett ütemben folytatta a munkát, amikor közölték vele, hogy nem lesz szükség a szolgáltatásaira. Tegnap a környezetvédelmi tárca sajtóosztályán nem kívánták kommentálni a hírt, csak annyit mondtak: tudomásul veszik a kormány határozatát. A csillagászati összegű kártérítés azért is különös, mert a cég eredeti, 1,275 milliárdos igénye a pénzromlást figyelembe véve sem haladja meg a hárommilliárd forintot.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/csillagaszati-osszeg-a-garei-ugy-karvallottjanak

https://web.archive.org/web/20231217075511/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/csillagaszati-osszeg-a-garei-ugy-karvallottjanak

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csillagaszati-osszeg-a-garei-ugy-karvallottjanak

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-05-19 00:00:00

Batiz állítja: jó alkut kötöttek az AGM Zrt.-vel

2006.05.19. 23:00 Nem az adófizetők pénzét pazarolta, hanem milliárdokat takarított meg a kormány, amikor közel nyolcmilliárd forint kártérítés kifizetéséről döntött peren kívül a garéi ügy kárvallottjának – állította lapunknak Batiz András kormányszóvivő. Tegnap megírtuk: 7,697 milliárd forintért kárpótolja peren kívül a kormány az AGM Beton Zrt.-t és az egyik cégvezetőt, amiért az Orbán-kabinet még 1998-ban elvette a társaságtól a garéi veszélyes hulladékok ártalmatlanításának jogát. A kártérítés mértéke ugyanakkor meglepő, hiszen a vállalat egy 1,2 milliárd forintos üzlettől esett el, és a cég képviselője még 2004 végén, a szerződésbontás jogellenességét kimondó legfelsőbb bírósági határozat után is csak másfél milliárd forintos kárról beszélt. Idén februárban jelentették be a felperesek, hogy összesen 11,5 milliárd forint kártérítést követelnek a környezetvédelmi minisztériumtól – mondta el lapunknak Batiz András. Hozzátette: az eredeti igény azért növekedett ekkora mértékben, mert a szerződéses összegen felül az eltelt nyolc év utáni késedelmi kamatot, a vállalkozás elmaradt hasznát, az erkölcsi kárt és a minisztériumi megbízás miatt felvett hitelek kamatát is követeli a betonelemgyártó vállalkozás és Andrássy János Mihály, a cég vezérigazgatója. – A kormánynak egy célja volt: minimalizálni azt a kárt, amelyet az Orbán-kormány okozott – érvelt Batiz. Kérdésünkre, hogy jó megállapodást kötött-e a kabinet annak tükrében, hogy a cég ügyvédje még 2004 decemberében, a bírósági ítélet kihirdetésekor is úgy nyilatkozott, az akkori követelésük valamivel több mint másfél milliárd forint, de ebből engednének, ha sikerülne peren kívül megegyezniük, a kormányszóvivő azt mondta: a kormány el akarta kerülni, hogy a teljes kárigényt megítélje a bíróság. – Az AGM Beton képviselőjétől kellene megkérdezni, hogy másfél éve miért nyilatkoztak másképp – tette hozzá Batiz. A lapunk által felhívott jogászok ugyanakkor egyöntetűen úgy érveltek: nem tudnak példát arra, hogy egy peren kívüli megegyezésben az eredeti kárigény hatszorosát fizesse meg az alperes. Megkerestük a perben a környezetvédelmi minisztériumot képviselő Elter Tamást is, aki nem kívánta kommentálni ezt az ellentmondást. Emlékezetes: Elter korábban a cég másfél milliárdos igényét is irreálisnak, „holdbéli számnak” nevezte. Tegnap újfent megkerestük az AGM Beton Zrt.-t, ám a vállalat vezetői nem kívánnak nyilatkozni. Az ügy előzménye: az AGM Beton Zrt. 1998 tavaszán megbízást nyert, hogy a Budapesti Vegyi Művek garéi telepén tárolt, súlyosan szennyező klórtartalmú anyagokat ideiglenesen, tíz évre betonhordókba csomagolja. A nem sokkal később hatalomba lépett Fidesz vezette kabinet azonban úgy döntött, hogy a drága és ideiglenes technológia helyett végleges megoldást keres a környezetszennyezésre.

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2006/05/batiz-allitja-jo-alkut-kotottek-az-agm-zrt-vel

https://web.archive.org/web/20240124090407/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2006/05/batiz-allitja-jo-alkut-kotottek-az-agm-zrt-vel

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/batiz-allitja-jo-alkut-kotottek-az-agm-zrt-vel

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-05-20 00:00:00

Nomentana-per: Gyurcsány kihátrált

2006.05.19. 14:10 Visszavonta a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. ellen benyújtott személyiségi jogi keresetét Gyurcsány Ferenc kormányfő, aki a lapunkban a Nomentana nevű fantomcégéről megjelent cikkek miatt indított eljárást. A miniszterelnök és jogi képviselője távol maradtak a tegnapi tárgyalástól. • Gyurcsány a jövőre koncentrál a múlt sérelmei helyett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beadványban tudatta a Fővárosi Bírósággal, hogy elállt a Magyar Nemzet kiadója ellen kezdeményezett személyiségi jogi pertől – jelentette be a tegnapi első, és egyben utolsó tárgyalási napon Pataki Árpád. A bíró a kereset visszavonásáról a felperes és ügyvédje távollétében tájékoztatta lapunk jogi képviselőjét, határozatában pedig húszezer forint perköltség, valamint hatezer forint kereseti illeték megfizetésére kötelezte Gyurcsány Ferencet. A kormányfő keresetében annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy a Magyar Nemzet 2006. január 18. és január 21. között négy lapszámában megsértette jó hírnevét. Kifogásolta, hogy a cikkekben közölt „egy nem létező céggel alapozta meg a vagyonát”, illetve „hatósághoz benyújtott okiratokat írt alá, szerződéseket kötött, taggyűléseken képviselte a fantomcéget” tényállítások valótlanságot tartalmaztak, illetve hamis látszatot keltettek. A miniszterelnök beadványában nem indokolta meg, hogy miért lépett vissza a pertől. A bírósági kereset előzménye a lapunkban idén januárban megjelent cikksorozat. Ennek lényege a következő pontokban foglalható össze. 1. 1992-ben volt egy törvényesen működő betéti társaság, a Nomentana Bt., amelynek tagja lett a jelenlegi miniszterelnök is. 2. A bt. tulajdonosai elhatározták, hogy a céget korlátolt felelősségű társasággá alakítják át. Az átalakulási papírokat a bejegyzés érdekében benyújtották a cégbírósághoz. 3. A kérelem benyújtását követően a Nomentana Bt. elkezdett kft.-ként működni, és Gyurcsány Ferenc annak ügyvezetőjeként járt el. 4. Az átalakulási kérelem elbírálásáig a Nomentana 100 százalékos tulajdonosa lett annak az Aldo Kft.-nek, amely a Gyurcsány-féle privatizáció alapcégévé vált. 5. A cégbíróság a benyújtott iratokban különböző hiányosságokat talált, és a céget hiánypótlásra szólította fel, amelynek az – a jogkövetkezmények (elutasítás) ismerete ellenére – nem tett eleget. 6. A cégbíróság a hiánypótlás elmaradása miatt az átalakulást nem engedélyezte, és elutasító határozatában felhívta a társaság figyelmét arra, hogy a továbbiakban csak betéti társaságként működhet. 7. A bírósági határozatot a cég a jogi képviselője útján kézhez vette, és nem nyújtott be ellene fellebbezést. 8. Gyurcsány Ferenc és tulajdonostársa a bírósági döntést figyelmen kívül hagyta, és nem tette meg azokat a szükséges lépéseket, amelyeket a jogszabályok ilyen esetben előírtak. 9. A törvényes eljárás helyett továbbra is kft.-ként működtették a céget, és Gyurcsány Ferenc a kft. ügyvezetőjeként járt el. A jogellenesen tovább működtetett cég – mivel 1993. szeptember 17-től jogilag nem létezett – fantomcégnek minősült. 10. Ettől az időszaktól kezdődően a nem létező Nomentana Kft. működésével kapcsolatos társasági iratok, a kft. által különböző hatóságokhoz benyújtott okiratok hamisnak minősülnek. Minden szerződés, amelyet a társaság ettől az időtől kezdve kötött – legyen az bármilyen kötelezettségvállalás vagy jogszerzés –, semmis, tehát érvénytelen. 11. Abban az időszakban, amikor az Aldo Kft. tulajdonosaként a nem létező Nomentana Kft. járt el, az Aldo tevékenysége is jogellenesnek minősül. Az Aldo Kft. életében pedig éppen ebben az időszakban történt jelentős vagyongyarapodás. Az Aldo Kft. lízingszerződést kötött az állami tulajdonú balatonőszödi kormányüdülőre és a Szalay utcai 300 négyzetméteres ingatlanra. Az Aldo megszerezte a szintén állami tulajdonú Szalay u. 4. szám alatti, több mint 500 négyzetméteres belvárosi ingatlanegyüttest, valamint a már korábban privatizált balatonszemesi villát. 12. 1995 decemberében Gyurcsányék gyakorlatilag beismerték a törvénytelen működést azzal, hogy betéti társaságként ismét döntöttek a korlátolt felelősségű társasággá történő átalakulásról. 13. Alapvető érdekük lehetett ugyanakkor az, hogy a hatóságok ne vegyék észre a nem létező Nomentana Kft. működését, ezért a fantomcég által jogellenesen megtartott adó-, társadalombiztosítási és statisztikai azonosító számok mögé álcázták be a valódi Nomentana Kft.-t. Ezzel azt a látszatot keltették, hogy a nem létező Nomentana Kft. és a valódi Nomentana Kft. ugyanaz a társaság. 14. Azzal, hogy 1995. év végén valódi kft.-t csináltak a Nomentana Betéti Társaságból, nem lehetett törvényessé tenni a nem létező Nomentana Kft. két évig tartó jogellenes működését. A valódi Nomentana Kft. cégbejegyzését követően az ál-Nomentana Kft. végleg köddé vált, a fantomügyvezetőből pedig 2004-ben Magyarország miniszterelnöke lett. Gyurcsány jogerősen hazudott. Gyurcsány Ferenc a Fittelina-ügy kapcsán korábban már pert vesztett lapunkkal szemben. Akkor a Fővárosi Ítélőtábla kimondta: a Magyar Nemzet megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a perelt cikkekben említett rádióműsorban a miniszterelnök a Fittelina Kft.-ről beszélt, mert azok a tények, amelyeket ekkor Gyurcsány előadott, csak erre a vállalkozásra vonatkozhattak. A két írás egy olyan cikksorozat része volt, amelyben feltártuk: a Gyurcsány családjának villáján végrehajtott luxusberuházás felveti az adócsalás gyanúját. Ennek lényege: a kormányfő és felesége tulajdonában lévő Fittelina Kft. a házaspár lakhelyéül szolgáló Szemlőhegy utcai ingatlanba fitneszparkot, úszómedencét telepített, amelyek után magánszemélyként nem igényelhették vissza az áfát, a cég azonban igen.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/nomentana-per-gyurcsany-kihatralt

https://web.archive.org/web/20231227210354/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/nomentana-per-gyurcsany-kihatralt

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nomentana-per-gyurcsany-kihatralt

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-05-19 00:00:00

Kékesi Tibor tagadja a megvesztegetését

Kékesi Tibor a tegnapi tárgyaláson viszont tagadta, hogy ismerné az ügy elsőrendű vádlottját, és úgy vélte, visszaéltek a nevével. A budapesti Terézváros MSZP-s új országgyűlési képviselője úgy emlékszik, hogy a cselekmény időszakában, 2003-ban egyszer sem járt a Köztársaság téren. Azt állította, hogy a vesztegetési ügyről is csak lapunkból értesült, ami után feljelentést is tett a rendőrségen. Kékesi beszámolója szerint 2000-ben ellenzéki politikusként körülbelül három hónapig a Terézvárosi Vagyonkezelő Rt. igazgatósági tagja volt, de miután kínos kérdéseket feszegetett, eltávolították a társaságból. Kenéz Andrea bírónő ugyanakkor azzal szembesítette a szocialista politikust, hogy a cégbírósági nyilvántartás szerint nem csupán 2000-ig, hanem egészen 2003 márciusáig az igazgatósági tagok között szerepelt a neve. Erre Kékesi úgy reagált: hibás a közhiteles nyilvántartás. Az MSZP-s politikus beszámolója szerint a VI. kerületi képviselő-testület 2002-ben vizsgálatot indított a vagyonkezelő társaság 1998 és 2002 közötti ügyleteivel kapcsolatban. Kékesi Tibor – állítása szerint – „folyamatos kapcsolattartással, információkkal és iratok átadásával” segítette a vizsgálatot. A politikus tanúvallomásában kitért arra is, hogy jó kapcsolatban volt a vagyonkezelő korábbi vezérigazgatójával, Kováts Ferenccel, viszont az őt követő Ispánki Lászlót emberileg és szakmailag is alkalmatlannak tartotta a posztra. Arra a kérdésre, hogy akkor miért szavazott mégis igennel a testületi ülésen Ispánki kinevezésére, azt válaszolta: a frakciófegyelem miatt. Mint arról beszámoltunk, Kováts Ferenc, a Terézvárosi Vagyonkezelő Rt. volt vezetője a januári tárgyaláson azt mondta: a 2002-es önkormányzati választások után Kékesi közvetítette neki azt az informális döntést, hogy az előző, a kerületben jobboldali többségű ciklusban megrendelésekhez jutott vállalkozások ne kapjanak újabb megbízásokat. Kováts azt állította, Kékesi az új baloldali vezetés politikai megbízottjaként járt el. A per Kékesi Tibor és Kováts Ferenc szembesítésével folytatódik.

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2006/05/kekesi-tibor-tagadja-a-megvesztegeteset

https://web.archive.org/web/20231224235830/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2006/05/kekesi-tibor-tagadja-a-megvesztegeteset

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kekesi-tibor-tagadja-a-megvesztegeteset

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-05-18 00:00:00

Kulcsár-per: ártatlannak vallotta magát a volt MSZP-s képviselő

2006.05.18. 10:50 Ártatlannak vallotta magát a a K&H-per 13. rendű vádlottja, a kőbányai önkormányzat volt MSZP-s képviselője. A vesztegetéssel vádolt Váradi János közölte, soha nem kapott pénzt Kulcsár Attilától, aki az önkormányzat vezetőinek tudta nélkül tüntette el a pénzt. A per júniusban folytatódik. Ártatlannak vallotta magát a hivatalos személy által üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett vesztegetéssel vádolt Váradi János, a kőbányai önkormányzat volt MSZP-s képviselője a K&H-per csütörtöki tárgyalásán a Fővárosi Bíróságon. A 13. rendű vádlott a vádirat szerint háttéralkut kötött Kulcsár Attilával. Eszerint Kulcsár szabad kezet kapott a Kőbányai Önkormányzat és a Kőbányai Befektető és Tanácsadó Rt. tulajdonában lévő értékpapírok kezelésre, cserébe 320 millió forintot adott a volt MSZP-s önkormányzati képviselőnek. Váradi János a tárgyaláson azt közölte: „Amikor az újságban azt olvastam, hogy Kulcsár Attilával háttéralkut kötöttem, azt hittem elájulok.„ Kifejtette: soha sem kapott egy fillért sem Kulcsár Attilától, aki az önkormányzat vezetőinek tudta nélkül, hamisított igazolásokkal tüntette el az önkormányzat pénzét. Az eddig meghallgatott 12 vádlott közül egyedül az első rendű vádlott, Kulcsár Attila ismerte el bűnösségét a 23 milliárd forintos sikkasztás-sorozatban. A per június 1-én a K&H Equities bűnpártolással vádolt két volt vezetőjének meghallgatásával folytatódik. (Forrás: Hír TV, uno.hu)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/kulcsar-per-artatlannak-vallotta-magat-a-volt-mszp-s-kepviselo

https://web.archive.org/web/20240103064646/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/kulcsar-per-artatlannak-vallotta-magat-a-volt-mszp-s-kepviselo

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-per-artatlannak-vallotta-magat-a-volt-mszp-s-kepviselo

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-05-18 00:00:00

Kulcsár-per: Forró Tamás tagadta bűnösségét a bíróságon

Szilágyi Kata 2006.05.15. 13:10 Forró Tamás meghallgatásával folytatódott ma Kulcsár Attila és 21 társának büntetőpere a Fővárosi Bíróságon. A volt újságírót azzal vádolják, hogy sikkasztásból származó pénzösszegeket fogadott el Kulcsár Attilától. A jelenleg galériatulajdonos Forró, aki a per tizedrendű vádlottja, tagadta az ellene felhozott vádakat. A volt televíziós, aki jelenleg egy műkereskedő szalon ügyvezetője és tulajdonosa, tagadta bűnösségét a bíróság előtt. Forró Tamás ellen a vád azon alapul, hogy Kulcsár Attila bizonyos pénzösszegeket küldött neki, amelyek sikkasztásból származtak volna. Forró a bíróságon azt mondta: kapott összegeket Kulcsár Attilától, de ezt annak ellenértékéül kapta, hogy műtárgyakat vásárolt a számára. „Ami a vádiratban van, az nem történt meg„ – kezdte vallomását Forró Tamás a Kulcsár-perben a Fővárosi Bíróság előtt. A volt televíziós a bíróságnak azt vallotta, hogy sokszor segített az álbrókernek festmények vásárlásában, mintegy 60-80 millió forint értékben. Elmondása szerint mint a galéria tulajdonosa csak szívességből vett Kulcsárnak festményeket, ő ezért jutalékot nem kapott. Sokszor Forró a saját zsebéből fizette a képeket, melyeket aztán Kulcsár Attila később fizetett ki. Amikor Kulcsár az elfoglaltságai miatt nem tudott személyesen találkozni a galériatulajdonossal, akkor Szekeres Gyulától (Taxis Gyuszi) kapta meg a pénzt. Mint mondta, ezért vett át néha nejlonzacskóban nagyobb összegeket. Kulcsár vallomásában az ügyfeleket három nagy csoportra osztotta, eszerint voltak, akik tudtak, voltak, akik tudhattak, és voltak, akik nem tudtak a pénzmosásról. Kulcsár Attila Forrót a „bűncselekményről tudtak” kategóriába sorolta. Ezzel kapcsolatban a volt televíziós azt mondta: nemrégiben felkereste őt valaki, hogy ha akar, átkerülhet egy másik csoportba. Forró ezt ócska ügyvédi trükknek nevezte. Kulcsár Attila továbbra is kitart vallomása mellett, melyben nem tagadta, hogy üzleti kapcsolatban állt Forró Tamással. Kulcsár Attila vádlott-társai között van Rejtő E. Tibor, a K&H Bank volt vezérigazgatója, Kerék Csaba, a Britton Kft. volt ügyvezető igazgatója és Schönthal Henrik üzletember. A május 3-án kezdődött büntetőper vádiratában többek között sikkasztás, pénzmosás, vesztegetés, orgazdaság és bűnpártolás szerepel. A sikkasztás elkövetési értéke körülbelül 23 milliárd forint, a cselekménnyel okozott kár mintegy 8,3 milliárd forint. (hírtv.hu, HavariaPress, MTV Teletext)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/kulcsar-per-forro-tamas-tagadta-bunosseget-a-birosagon

https://web.archive.org/web/20231109235711/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/kulcsar-per-forro-tamas-tagadta-bunosseget-a-birosagon

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-per-forro-tamas-tagadta-bunosseget-a-birosagon

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-05-15 00:00:00

Kulcsár-ügy: Nem tett vallomást Garamszegi

2006.05.12. 10:12 Nem tett vallomást pénteken a Kulcsár-per kilencedrendű vádlottja, Garamszegi Gábor. A Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese azt fenntartotta, hogy a vádat megértette. Gamaszegi korábban azt vallotta, Rejtő E. Tibor mutatta be neki Kulcsár Attilát, ugyanakkor azt tagadta, hogy tudott volna a sikkasztásról. Nem tett vallomást a Kulcsár-per kilencedrendű vádlottja, Garamszegi Gábor a Fővárosi Bíróságon pénteken. A folytatólagosan, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntettével vádolt Garamszegi, a Betonút Rt. volt gazdasági vezérigazgató-helyettese egyúttal a tárgyaláson fenntartotta korábbi kijelentését, miszerint a vádat megértette. A tanács elnöke felolvasta a vádlottnak a nyomozati szakban tett vallomásait. A vád szerint Garamszegi Gábor Rejtő E. Tibor, a K&H Bank vezérigazgatója révén ismerte meg Kulcsár Attilát, majd a Betonút Rt. 2001 augusztusában ügyfélszámla-szerződést kötött a K&H Equities Rt.-vel. A 2002-es év során a Betonút Rt. befektetési állománya folyamatosan növekedett, a korábbi kétmilliárd forintról 2003-ra több mint 13 milliárdra emelkedett. Az extraprofit igazolására Kulcsár Attila rendszeresen fiktív portfolió elszámolásokat küldött, illetve adott át Garamszeginek. A vád szerint Garamszegi Gábor a számlanyitást követő két-három hónappal rábeszélte Kulcsár Attilát, hogy a jövőben kevesebb hozamot mutasson ki, és a tényleges, valamint az elszámolásokon feltüntetett nyereség különbözetét 50-50 százalékban osszák fel egymás között. A megszerzett pénzt Garamszegi egy off-shore cég, illetve a saját nevére nyitott svájci bankszámlára utalta át. Garamszegi Gábort az eljárás kezdetén tanúként hallgatták ki, akkor azt vallotta, Rejtő E. Tibor mutatta be neki Kulcsár Attilát. Azt ugyanakkor tagadta, hogy tudomása lett volna a sikkasztásról. (klubradio.hu, hirado.hu, Hír TV)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/kulcsar-ugy-nem-tett-vallomast-garamszegi

https://web.archive.org/web/20231110081411/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/kulcsar-ugy-nem-tett-vallomast-garamszegi

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-ugy-nem-tett-vallomast-garamszegi

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-05-12 00:00:00

Kulcsár-ügy: eltérések a jegyzőkönyvben?

2006.05.11. 12:09 Kerék Csaba védője szerint nem a valóságot tartalmazza Kulcsár Attila kihallgatásának jegyzőkönyve, ezért azt ki kell zárni az eljárásból. A Kulcsár-ügy mai tárgyalásán a szír El Abed Hassan tagadta, hogy tíz százaléknyi jutalékot kapott volna a tisztára mosott pénzből. Kulcsár Attila is megszólalt, és kitartott amellett, hogy a szír százmilliókat kapott tőle jutalék gyanánt. Kulcsár Attila videóvallomását véleményezték a bróker-ügy csütörtöki tárgyalásán a vádlottak ügyvédei. Ruttner György, Kerék Csaba ügyvédje elmondta, a Kulcsár-kihallgatásról készült videofelvétel és a jegyzőkönyv között jelentős eltérések vannak, így világossá vált, hogy a jegyzőkönyv, amely alapján ítélet születhet nem a valóságot tartalmazza. A másodrendű vádlott jogi képviselője kifejtette: az sem felel meg a törvénynek, hogy az ügyészség csak a nyomozás egy részét, vagyis Kulcsár Attila kihallgatását vette át. Kifogásolta továbbá, hogy Kulcsár Attila vallomásának egy részét diktálták. Mindezek a körülmények indokolttá teszik, hogy a bíróság megvizsgálja a kihallgatást vezető ügyész, Ihász Sándor személyes felelősségét – vélte az ügyvéd. Ruttner az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerinte az ügyészség párhuzamos eljárást folytatott. Úgy vélte, az ügyészség vagy maga nyomoz, vagy nyomoztat, a kettő keveréke ellentétes a büntetőeljárási törvénnyel. Ehhez csatlakozott Garamszegi Gábor védője, aki szerint Kulcsár Attila összes vallomását figyelmen kívül kellene hagyni. A tárgyaláson Ruttner a jelen nem lévő Zámbó Gyulát, Kulcsár védőjét szapulta a videóra rögzített Kulcsár-kihallgatáson történtek miatt. A tanácsvezető bíró kérte, az ügyvédek ne minősítsék egymást, olyan ügyvédeket pedig különösen ne negatív felhanggal, akik jelen sincsenek. Zalán Viktor ügyész szerint nem történt törvénysértés. A Kulcsár-per mai tárgyalásán El Abed Hassant is kihallgatta a bíróság. A szír pénzváltó tagadta, hogy tíz százaléknyi jutalékot kapott, és így százmilliókat részesült volna az általa tisztára mosott pénzből. A pénzváltó úgy emlékszik, az évek folyamán legfeljebb 20-40 millió forintot kapott, arról viszont nem tudott nyilatkozni, testvére milyen összegben részesült a pénzből. A tárgyaláson ezúttal megszólalt Kulcsár Attila elsőrendű vádlott, aki kitartott amellett, hogy a szír százmilliókat kapott tőle jutalék gyanánt. (Forrás: Index.hu, Klubrádió)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/kulcsar-ugy-elteresek-a-jegyzokonyvben

https://web.archive.org/web/20231216140911/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/kulcsar-ugy-elteresek-a-jegyzokonyvben

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-ugy-elteresek-a-jegyzokonyvben

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-05-11 00:00:00

Szabálytalan közbeszerzés a Nemzeti Autópálya Zrt.-nél

2006.05.11. 15:38 Kétszer egymillió forintra bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság a Nemzeti Autópálya (NA) Zrt.-t, miután szabálytalanul folytatott le hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást két autópálya-mérnökségre. Az első az M7 autópálya esztereregnyei mérnöksége miatt indult. Az előzményekhez tartozik, hogy az NA Zrt. még 2004 júniusában szerződést kötött a Metróber Kft.– Óbuda-Újlak Rt. konzorciummal az M7 autópálya Balatonkeresztúr–Becsehely közötti szakasza tervezési-kivitelezési munkáinak mérnöki felügyeletére. Időközben kiderült, hogy az említett helyen autópálya-mérnökséget kell építeni, és miután a közbeszerzési törvény az előre nem látott kiegészítő beruházásokra megengedi a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, e szerint folytatták le a közbeszerzést. A döntőbizottság viszont úgy vélte, hogy a mérnökségi telep megépítése már az első szerződés megkötésekor is nyilvánvaló volt, hiszen az autópályákon 60 kilométerenként kötelező ilyet létrehozni. Ugyanez a történet játszódott le az Ordacsehi–Balatonkeresztúr közötti szakaszon a fonyódi mérnökséggel kapcsolatosan. Ott a mérnöki felügyeletre eredetileg az Utiber Kft.-vel kötött szerződést az NA Zrt., amit most kiterjesztett a mérnökség építésére is. A döntőbizottság mindkét ügyben 1-1 millió forintra bírságolta az NA Zrt.-t, de a másodszor megkötött szerződéseket érintetlenül hagyta. (privatbankar.hu)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/szabalytalan-kozbeszerzes-a-nemzeti-autopalya-zrt-nel

https://web.archive.org/web/20220929070336/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/szabalytalan-kozbeszerzes-a-nemzeti-autopalya-zrt-nel

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szabalytalan-kozbeszerzes-a-nemzeti-autopalya-zrt-nel

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-05-11 00:00:00

Az ötödrendű vádlott is tagad

2006.05.10. 13:13 A Kulcsár-ügy ötödrendű vádlottja is tagadja bűnösségét. El Abed Hassan szír pénzváltó korábbi vallomását a bíró olvasta fel a per mai tárgyalásán. Ebben a férfi kijelenti, időnként pénzt váltott Kulcsár Attilának, azt azonban állítása szerint nem tudta, hogy az bűncselekményből származik. Kulcsár megkért, hogy időnként váltsak neki pénzt – írja egy korábbi vallomásában El Abed Hassan, a brókerbotrány ötödrendű vádlottja, akinek valllomását a per mai tárgyalásán a bíró olvasta fel. Ebben a férfi azt írja: nem vagyok bűnöző, üzletember vagyok, Kulcsár megkért, hogy időnként váltsak neki pénzt. Azt állítja: azt azonban nem tudta, hogy a pénz bűncselekményből származik, a váltásért nem kapott külön juttatást Kulcsártól. Egyedüli haszna az árfolyamrésből származik. Hassan és testvére Mahmúd a vád szerint Kulcsár megbízásából valutára váltotta át a mintegy 23 milliárd forint összegű sikkasztásból származó pénzösszegek egy részét. A tárgyaláson felolvasták az ügy hatodrendű vádlottjának, Dudás Gábornak, Schönthal Henrik asszisztensének vallomását is. A vád mindkettejük ellen különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás. Tegnap a brókerbotrány negyendrendű vádlottját, Mészáros Jánost, a Britton C & C Kft. ügyvezetőjét hallgatták ki a Fővárosi Bíróságon. Mészáros a K and H Befektetési Rt.-nél vállalat-felvásárlással foglalkozott, majd később Kulcsár Attila saját cégénél, a Britton C & C Kft.-nél dolgozott Kerék Csabával, a cég másik ügyvezetőjével együtt. Mint kifejtette, a céghez Kulcsár Attila hozta az anyagi hátteret és az általa megvizsgálandó befektetési lehetőségeket is. Állítása szerint azonban ő csak tanácsot, javaslatot adott, de a befektetések finanszírozásával nem neki kellett foglalkoznia. Elmondta, hogy a Britton C & C-t a washingtoni bejegyzésű Britton Inter Invest nevű cégen keresztül tulajdonolták. Közölte, Kulcsár Attila döntött az ügyekről, amelyeket ő és Kerék Csaba véleményeztek. Mészárost különösen nagy értéket meghaladó, üzletszerűen elkövetett pénzmosással vádolják. A Kulcsár-ügy 22 vádlottjának meghallgatása várhatóan több hétig is eltart, ezt követően a bíróság szakértőket, majd mintegy 200 tanút hallgat meg. (MN, MNO, Hír Televízió)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/az-otodrendu-vadlott-is-tagad

https://web.archive.org/web/20231219202510/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/az-otodrendu-vadlott-is-tagad

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-otodrendu-vadlott-is-tagad

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-05-10 00:00:00

Kulcsár-per: Mészáros, a negyedrendű vádlott is tagad

2006.05.09. 09:35 Nem ismerte el bűnösségét Mészáros János negyedrendű vádlott, a Britton C & C Kft. ügyvezetője a Kulcsár-per keddi tárgyalásán a Fővárosi Bíróságon. Mint mondta, ő csak tanácsot, javaslatot adott, de a befektetések finanszírozásával nem neki kellett foglalkoznia. Mészáros János negyedrendű vádlott, a Britton C & C Kft. ügyvezetője nem ismerte el bűnösségét a Kulcsár-per keddi tárgyalásán a Fővárosi Bíróságon. Mészárost különösen nagy értéket meghaladó, üzletszerűen elkövetett pénzmosással vádolják. Mészáros János a K and H Befektetési Rt.-nél vállalat-felvásárlással foglalkozott, majd később Kulcsár Attila saját cégénél, a Britton C & C Kft.-nél dolgozott Kerék Csabával, a cég másik ügyvezetőjével együtt. Mint kifejtette, a céghez Kulcsár Attila hozta az anyagi hátteret és az általa megvizsgálandó befektetési lehetőségeket is. Állítása szerint azonban ő csak tanácsot, javaslatot adott, de a befektetések finanszírozásával nem neki kellett foglalkoznia. Elmondta, hogy a Britton C & C-t a washingtoni bejegyzésű Britton Inter Invest nevű cégen keresztül tulajdonolták. Közölte, Kulcsár Attila döntött az ügyekről, amelyeket ő és Kerék Csaba véleményeztek. Mészáros János meghallgatása a Kulcsár-per korábbi tárgyalási napjaihoz képest lényegesen kisebb újságírói érdeklődés mellett zajlott. Tegnap a brókerbotrány harmadrendű vádlottját, Rejtő E. Tibort, a K&H Bank volt vezérigazgatóját hallgatták ki, aki – tartva magát korábbi álláspontjához – csak írásos összefoglaló vallomását ismertette. A sikkasztásban a vád szerint bűnsegédként részt vevő bankár – az események áldozatának tartva magát – a leghatározottabban visszautasította, hogy közvetlenül vagy közvetetten segítette volna az elkövetőket jogellenes tevékenységük kifejtésében, az erre vonatkozó tényállításokat tételesen cáfolni is próbálta. A Kulcsár-ügy 22 vádlottjának meghallgatása várhatóan több hétig is eltart, ezt követően a bíróság szakértőket, majd mintegy 200 tanút hallgat meg. (Híradó, Magyar Nemzet)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/kulcsar-per-meszaros-a-negyedrendu-vadlott-is-tagad

https://web.archive.org/web/20231227064320/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/kulcsar-per-meszaros-a-negyedrendu-vadlott-is-tagad

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-per-meszaros-a-negyedrendu-vadlott-is-tagad

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-05-09 00:00:00

Tagadásban Rejtő E.: folytatódott a Kulcsár-per

2006.05.08. 11:46 „Ártatlanul állok a bíróság előtt” – mondta állítólag elcsukló hangon a Kulcsár-per hétfői tárgyalásán Rejtő E. Tibor harmadrendű vádlott. A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. egykori elnöke vallomástétel helyett nyilatkozatot olvasott fel, visszautasítva a vádakat. A tárgyalás kedden folytatódik. Nem ismerte el bűnösségét a Kulcsár-per hétfői tárgyalásán Rejtő E. Tibor harmadrendű vádlott. A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. egykori elnöke a tárgyaláson nem kívánt vallomást tenni, hanem egy nyilatkozatot olvasott fel, amelyben hangsúlyozta, hogy a leghatározottabban visszautasítja a vádakat. Rejtő E. Tibor közölte, hogy nyilatkozatával valamennyi tényállást cáfolni kívánja, és az eljárásban észrevételeivel segíti majd a tények feltárását, kérdésekre azonban nem kíván válaszolni. Egy vádlott vallott háromból Nem volt tudomása a bűncselekményekről, mondta, majd – az Index szerint – elcsukló hangon azt mondta: „Ártatlanul állok a bíróság előtt”. A teremben lévő újságírók szerint Rejtő el is sírta magát, de a volt bankvezér azt mondta, rosszul látták – tudósít az index.hu. A brókerbotrány tavaly szeptemberben ismertetett vádirata szerint a vádlottak összesen 23 milliárd forintot mozgattak a sikkasztások idején, 1998–2003 között. Az okozott kár 8,3 milliárd forint, amelyből 6,3 milliárd forintnyi vagyont sikerült zár alá venni, így a tényleges kár kétmilliárd forintra tehető. Az ügyészség Kulcsár Attila, valamint Kerék Csaba, a Britton Kft. tulajdonosa mellett vádat emelt Rejtő E. ellen is. A Magyar Nemzet korábban úgy értesült: a bank jogi osztálya belső vizsgálat nyomán Rejtő E. Tibor ellen megfogalmazott beadványt juttatott el Varga Zoltán bírónak. A dokumentumról a pénzintézet nem kívánt felvilágosítást adni. Kerék Csaba, a Britton Kft. volt ügyvezető igazgatója múlt heti meghallgatásán azt hangsúlyozta, hogy szabályosan működött az irányítása alatt álló Britton cégcsoport. Könyvelők, külső szakértők vizsgálták a vállalkozásokat, így ha bármi szabálytalanság történt volna, a felelősség is megoszlana – fűzte hozzá az ügyészség szerint több mint nyolcmilliárdos kárt okozó bűnügyben sikkasztással és pénzmosással megvádolt üzletember. Kulcsár Attila a május 3-i első tárgyaláson a bíróságnak átadott rövid írásbeli nyilatkozatában elismerte bűnösségét és megbánást tanúsított, de egyúttal jelezte azt is, hogy nem tesz vallomást. Egy világ omlott össze bennem Rejtő E. Tibor a tárgyaláson közölte: nyilatkozatával valamennyi tényállást cáfolni kívánja és az eljárásban észrevételeivel segíti majd a tények feltárását, kérdésekre azonban nem kíván válaszolni. A bűnsegédként elkövetett sikkasztás bűntettével vádolt Rejtő E. Tibor felolvasott írásbeli vallomásában kiemelte, hogy 1999-ben vállalta a K&H bank vezetését, annak teljes átszervezése volt a feladata. Mint mondta, a bank alulkvalifikált személyi állománnyal működött, 1999 végére 8 milliárd forint vesztesége volt, és működési engedélye is veszélybe került. A székház eladása és visszabérlése segített ezen a helyzeten, és intézkedései javították a bank eredményességét. Rejtő E. Tibor azt mondta, hogy 2003. július 3-án, olaszországi nyaralása során értesült arról, hogy Kulcsár Attila e-mailt hamisított. Mint mondta, Kulcsár telefonban bevallotta neki, hogy milyen bűncselekményeket csinált. „Egy világ omlott össze bennem” – mondta Rejtő E. Tibor. Elmondása szerint 2000-ben ismerkedett meg Kulcsár Attilával, akit ambíciózus, nagy munkabírású, jó képességű fiatalembernek tartott. Kulcsár Attila ötleteit és elképzeléseit elmondta neki, az ő nevéhez fűződik egyebek között a bank egészségpénztár-, valamint önkormányzati üzletágának létrehozása is. Mint mondta, Kulcsár Attilával közösen mentek tárgyalni több önkormányzathoz is. Rejtő E. Tibor hangsúlyozta, hogy Kulcsár Attilával naponta átlagosan tíz percet beszélt telefonon, befektetői tevékenyégét nem kísérte figyelemmel. Közölte azt is, hogy Kulcsár soha nem tett említést neki arról, hogy a Britton tulajdonosa lenne. Rejtő szerint Kulcsár Attila nem volt rendszerető ember, ötleteit papírfecnikre írta. Rejtő E. Tibor ezeket jóváhagyva A4-es papírt tűzött hozzájuk és arra írta a „rendben” szót, a vezérigazgatói bélyegzővel ellátva. Ezt a papírt használhatta fel a hamis e-mailhez. Rejtő E. Tibor hozzátette: meg sem fordult a fejében, hogy ezzel vissza fognak élni. Rejtő E. Tibor közölte: nincs arra példa, hogy egy sikeres bank igazgatója ellopja az ügyfelek pénzét és életszerűtlennek nevezte, hogy az ő pozíciójában levő személy sikkasztásra adjon engedélyt. A volt bankigazgató közölte, hogy ezzel az üggyel kettétört karrierje és elérzékenyülve mondta, hogy gyermekéről kell gondoskodnia. Kedden videózással folytatják A tárgyaláson Kerék Csaba írásos nyilatkozatban tett összegző vallomást, amelyet kérésére a bíró olvasott fel. Ebben a másodrendű vádlott hangsúlyozta, hogy nem ő találta ki a sikkasztás módszerét és nem is irányította azt. Kifogásolta, hogy a vádirat rá vonatkozó állításai Kulcsár Attila vallomásán alapultak, amely kevés objektív tényt tartalmaz. Véleménye szerint téves koncepción alapul a vádirat, és a Kulcsár Attila rá vonatkozó vallomását tartalmazó videofelvétel alapos vizsgálatára kérte a bíróságot.A videó megtekintésébe bele is kezdett a bíróság, majd egy bő óra után a bíró közölte, hogy kedden folytatják azt. A Kulcsár-ügy 22 vádlottjának meghallgatása várhatóan több hétig is eltart, ezt követően a bíróság szakértőket hallgat meg, majd mintegy 200 tanút. Az elsőfokú ítélet legkorábban a jövő év első felében várható. MNO, Magyar Nemzet, hirado.hu, index.hu

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/tagadasban-rejto-e-folytatodott-a-kulcsar-per

https://web.archive.org/web/20231224091510/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/tagadasban-rejto-e-folytatodott-a-kulcsar-per

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tagadasban-rejto-e-folytatodott-a-kulcsar-per

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-05-08 00:00:00

Kerék: Kulcsár „szerezte” a pénzt

2006.05.05. 14:20 Minden tranzakciót törvényesen, szakszerűen végzett – így jellemezte saját tevékenységét a sikkasztással és pénzmosással vádolt Kerék Csaba, a Kulcsár-ügy másodrendű vádlottja pénteken a Fővárosi Bíróságon. Kerék kijelentette: „nem érti, hogy került ide.” Kerék Csaba vallomásának meghallgatásával folytatódott pénteken Kulcsár Attila és 21 társának büntetőpere a Fővárosi Bíróságon Kerék azt állította: szabályosan működött az irányítása alatt álló Britton cégcsoport. A másodrendű vádlott, aki a Briton kft.-ben és a PannonPlastban végzett tevékenységét tárta ma a bíróság elé, kijelentette: Kulcsár ajánlotta, hogy hozzanak létre off-shore cégeket, amelyeket cégcsoport formájában lehet hatékonyan működtetni. Így jött létre a Britton. Ellentmondó vallomások A PannonPlasttal kapcsolatban Kerék annyit mondott: nem volt tudomása arról, hogy a cégben közpénzek forognak. Állítása szerint ő minden tranzakciót törvényesen, szakszerűen végzett. Kerék hangsúlyozta, hogy Kulcsár Attila azért mondta, hogy ő a cégek feje, hogy enyhíteni próbálja helyzetét, pedig a pénzügyekkel nem igazán foglalkozott. Kerék tagadta, hogy készpénzt vett volna át Kulcsár Attilától, és úgy vélte, az elsőrendű vádlott a saját, nyilvánvaló felelősségét akarta csökkenteni azzal, hogy rávallott. Arra a kérdésre, hogy a jól képzett közgazdász és pénzügyi szakember Keréknek miért volt szüksége az álbróker Kulcsárra, a válasz az volt, mert Kulcsár nagy ügyfélkörrel rendelkezett. Bírói kérdésekre válaszolva Kerék rendre visszautasította a per elsőrendű vádlottjának, az egykor a K and H brókercégnél dolgozó Kulcsár Attilának a nyomozás során tett terhelő állításait, melyek szerint ő vetette volna fel, hogy az ügyfelek pénzét a tudtuk nélkül „megfuttatják”, és osztoznak a többlethozamon. Nem érti, hogy került ide Kerék elmondta: a pénzszerzés Kulcsár Attila felelősségi körébe tartozott. A vádbeli 1998 és 2002 közötti időszakban úgy tudta: Kulcsár Attila a bankból kontrolláltan, szerződésekkel alátámasztott módon küldte neki az ingatlan-, illetve ipari projektekhez a pénzt. Kerék megjegyezte, hogy egyetlen veszteséges gazdasági ügylete sem volt, amihez egy kis szerencse is kellett. A bíró emlékeztette arra, hogy a telefonlehallgatások jegyzőkönyvei szerint a másodrendű vádlott igen „stílusos” módon reagált Kulcsár Attila 2002 nyarán történt Ausztriába távozására. Erre Kerék annyit mondott: dühös volt, és zavarták a Szász Károlynak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete akkori elnökének megverése nyomán történtek, mindaz, amit a sajtó csinált, hiszen az atrocitáshoz semmi köze nem volt, és a mai napig nem érti, hogy került ide. 23 milliárd forintot sikkasztottak A szerdán kezdődött büntetőper 71 oldalas vádiratában többek között sikkasztás, pénzmosás, vesztegetés, orgazdaság és bűnpártolás szerepel. A sikkasztás elkövetési értéke körülbelül 23 milliárd forint, a cselekménnyel okozott kár mintegy 8,3 milliárd. Kulcsár Attila vádlott-társai között van Rejtő E. Tibor, a K&H Bank volt vezérigazgatója, Kerék Csaba, a Britton Kft. volt ügyvezető igazgatója és az Egyesült Államokból önként hazatért Schönthal Henrik. Az elkövetők többféle módszerrel dolgoztak, de az úgynevezett technikai számlákkal sikkasztottak a legtöbbet. A sikkasztás két nagy cégnek – a Betonút Rt.-nek és az Állami Autópálya-kezelő Rt.-nek – a befektetési állományát érintette. Kulcsár Attila kihasználta, hogy mind a K&H brókercégnél, mind a banknál vezető pozíciót tölt be, és így értékpapír-vásárlás nélkül, egyből eltulajdonították a pénzeket: a bank technikai számláira irányították az ügyfél pénzét, ahonnan egy újabb átutalással valamelyik off-shore cég kapta meg. Kulcsár Attilával összefüggésben több magas rangú rendvédelmi vezető ellen is büntetőeljárás indult. A több tízezer oldalas ügyészségi nyomozati anyag hosszabb bírósági per kibontakozását vetíti elő. A Kulcsár-ügy 22 vádlottjának meghallgatása várhatóan több hétig is eltart, ezt követőn a bíróság a szakértőket hallgat meg, majd mintegy 200 tanút; az elsőfokú ítélet legkorábban a jövő év első felében várható. HavariaPress, MN, MNO, Hír TV, Info Rádió

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/kerek-kulcsar-szerezte-a-penzt

https://web.archive.org/save/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/kerek-kulcsar-szerezte-a-penzt

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kerek-kulcsar-aszereztea-a-penzt

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-05-05 00:00:00

K&H-per: Kerék Csaba tagadta bűnösségét

2006.05.04. 12:20 Kerék Csaba másodrendű vádlott tagadta bűnösségét csütörtökön a Kulcsár Attila és 21 társának büntetőperében folyó tárgyaláson a Fővárosi Bíróságon. A tegnap kezdődött perben Kulcsár Attila írásban beismerte bűnösségét azt állítva, hogy eddigi vallomásaiban tudatosan nem állított valótlanságot és szégyelli magát. Elsőfokú ítélet jövőre várható. • Kulcsár írásban beismerte bűnösségét Kerék Csaba másodrendű vádlott tagadta bűnösségét csütörtökön, a Kulcsár Attila és 21 társának büntetőperében folyó tárgyaláson a Fővárosi Bíróságon. „Semmilyen mértékben nem vagyok bűnös” – fogalmazott a Britton cégcsoport tisztségviselője, akit az ügyészség sikkasztással és pénzmosással vádol. Kulcsár Attila csütörtökön ismertetett nyomozati vallomásaiban ugyanakkor arról beszélt, hogy Kerék Csaba miként segítette jogosulatlan tranzakcióit, miként adott tanácsokat, instrukciókat az ügyfelek megkárosításához, a sikkasztáshoz. Kerék Csaba vádlotti vallomásában elmondta: jelenleg is a Britton cégcsoport tisztségviselője, a Britton Immobilia Kft. ügyvezető igazgatója, több cég igazgatótanácsának tagja, havi jövedelme megközelíti a félmillió forintot. A bíró kérdésére, hogy mekkora a vagyona úgy válaszolt: direkt módon nincs. Közvetve, cégein keresztül viszont több tízmilliós nagyságrendű. Kerék Csaba 1998 májusában ismerkedett meg a K&H brókercégénél dolgozó Kulcsár Attilával, elmondása szerint kapcsolatuk az első két évben ügyfél-bankári jellegű volt, később pedig befektetői. Kerék Csaba megjegyezte: Kulcsár Attila nem szorult rá az ő tanácsaira. Kerék Csaba szerint 1998-ban nagy, 30 százalékot is meghaladó hozamok voltak a tőzsdén, „mindenki odaszaladt”. 1998 júniusában Kerék Csaba értékpapír-számlát nyitott a K&H Brókerháznál, a számla feletti rendelkezési jog pedig a banké, illetve Kulcsár Attiláé volt. A tegnap kezdődött büntetőper 71 oldalas vádiratában többek között sikkasztás, pénzmosás, vesztegetés, orgazdaság és bűnpártolás szerepel. A sikkasztás elkövetési értéke körülbelül 23 milliárd forint, a cselekménnyel okozott kár mintegy 8,3 milliárd. Kulcsár Attila vádlott-társai között van Rejtő E. Tibor, a K&H Bank volt vezérigazgatója, Kerék Csaba, a Britton Kft. volt ügyvezető igazgatója és az Egyesült Államokból önként hazatért Schönthal Henrik. Az elkövetők többféle módszerrel dolgoztak, de az úgynevezett „technikai számlákkal” sikkasztottak a legtöbbet. A sikkasztás két nagy cégnek – a Betonút Rt.-nek és az Állami Autópálya-kezelő Rt.-nek – a befektetési állományát érintette. Kulcsár Attila kihasználta, hogy mind a K&H brókercégnél, mind a banknál vezető pozíciót tölt be és így értékpapír-vásárlás nélkül, egyből eltulajdonították a pénzeket: a bank technikai számláira irányították az ügyfél pénzét, ahonnan egy újabb átutalással valamelyik off-shore cég kapta meg. Kulcsár Attilával összefüggésben több magas rangú rendvédelmi vezető ellen is büntetőeljárás indult. A Kulcsár-ügy 22 vádlottjának meghallgatása várhatóan több hétig is eltart, ezt követőn a bíróság a szakértőket hallgat meg, majd mintegy 200 tanút; az első fokú ítélet legkorábban a jövő év első felében várható. A Kulcsár-ügy tárgyalása pénteken Kerék Csaba meghallgatásával folytatódik. (privatbankar.hu, MTV Teletext, Híradó)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/kh-per-kerek-csaba-tagadta-bunosseget

https://web.archive.org/web/20231218151802/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/kh-per-kerek-csaba-tagadta-bunosseget

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kh-per-kerek-csaba-tagadta-bunosseget

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-05-04 00:00:00

Titkolják a megrendelt tízmilliós tanulmányokat

2006.05.03. 22:02 Egyelőre nem hozzák nyilvánosságra azokat a tanulmányokat, amelyeket a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) rendelt meg több tíz millió forintért a választási kampány utolsó időszakában. A titkolózást a kormányszóvivői irodán azzal magyarázták, hogy a koalíciós pártok jelen pillanatban is épp a kisebb, olcsóbb, hatékonyabb szolgáltató állam megteremtéséről tárgyalnak, és a direkt ebből a célból megrendelt tanulmányokról ezért most nem áll módjukban bővebb tájékoztatást adni. Ugyanakkor hozzátették: „Szakértőink megvizsgálják annak lehetőségét, hogy a szóban forgó tanulmánykomplexumok később milyen terjedelemben és milyen körben válhatnak nyilvánossá.” A kormányszóvivői iroda szerint „már jóval a választások előtt egyértelmű volt”, hogy a közigazgatás reformja nem halasztható, és természetes, hogy a döntések előtt a kormány igénybe veszi szakértők szellemi munícióját, amely kutatási eredményeket ismertető tanulmányok sorozatában ölt testet. A közbeszerzés megkerülését azzal indokolták, hogy bár a közbeszerzési értékhatár nyolcmillió forint, mindegyik szakmai anyag több eltérő tárgyú, tartalmú és módszertanú kutatáson alapuló tanulmányt takar, amelyek egyenként nem érik el a közbeszerzési értékhatárt. Ismeretes, az egyik szakanyag 22,6 millió forintba, egy másik pedig 18,4 millió forintba került. Utóbbit az Ithaka Kht. készíthette, amelynek egyik alapítója Dessewffy Tibor, aki a Gyurcsány Ferenc Útközben című könyvét kiadó Demos Magyarország Alapítvány egyik létrehozója.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/titkoljak-a-megrendelt-tizmillios-tanulmanyokat

https://web.archive.org/web/20240103203710/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/titkoljak-a-megrendelt-tizmillios-tanulmanyokat

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titkoljak-a-megrendelt-tizmillios-tanulmanyokat

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-05-04 00:00:00

150 milliós közbeszerzés hirdetmény nélkül

2006.05.04. 07:03 150 millió forintot kap egy tanulmány elkészítéséért az McKinsey & Company Inc. Hungary az MFB-től. A bank a nyilvános eljárás mellőzését a szolgáltatás rendkívüli sürgősségével indokolta – míg 2003-ban hasonló indokokkal és eljárásssal lett partnere ugyanez a cég az MFB-nek. Hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljáráson kapott megbízást a McKinsey & Company Inc. Hungary a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. szerkezeti átalakításában történő tanácsadásra – írja a Napi Gazdaság. A bank a nyilvános eljárás mellőzését a szolgáltatás rendkívüli sürgősségével indokolta – derül ki az EU online közbeszerzési értesítőjéből. A McKinsey feladata a vállalkozói banki feladatok kialakítására és a kis- és középvállalkozás-fejlesztési intézményrendszer továbbfejlesztésére vonatkozó tanulmány elkészítése lesz, amelyért – áfa nélkül – 150 millió forintot kap. A tanácsadó cég közreműködésére az MFB Magyar Vállalkozások Bankjává történő átalakításában és a pályázati folyamat hatékonyabbá tételében számítunk – mondta a Napi Gazdaságnak Aladics Sándor, az MFB vezérigazgató-helyettese. A kormány idén január végén döntött úgy, hogy az MFB-n belül alakuljon ki az az egységes intézményrendszer, amely a vállalkozók számára hitel- és tőkejuttatást, valamint garanciát nyújt. A bank 64 százalékos tulajdonosa lesz a Hitelgarancia Rt.-nek, amelybe két lépcsőben beolvad a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt., a Regionális Fejlesztési Finanszírozási Rt. és a Regionális Fejlesztési Holding Rt. A bankhoz csatolják a regionális fejlesztési társaságokat. Közvetlenül az MFB alá tartozik majd a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., a VÁTI Kht., a PROMEI Kht., amelyeket össze is vonnak, s az MVB lesz a gazdája az Informatikai Kockázati Tőkealapkezelő Rt.-nek is. A sürgős partner A McKinsey ugyanakkor nemcsak a szervezeti átalakításban vesz részt, hanem az egységes pályázati rendszer kialakításában is, amelynek egyes elemeit már az idén szeretné elindítani az MFB vezetése – mondta Aladics. Az egységes pályáztatási rendszer 2007. január elsejei felállításához már szeptemberben meg kell kezdeni bizonyos fejlesztéseket, amelyek eredményeképpen kialakulhat a kormány által célként kitűzött egyablakos rendszer. A több szakaszban, legkésőbb augusztus 3-áig nyújtott tanácsadó szolgáltatásokkal a McKinsey az összevont intézmény racionalizálásához is hozzájárul – tette hozzá a vezérigazgató-helyettes. Az MFB és a McKinsey együttműködése nem új keletű: 2003-ban a bank „nemzetközi szabványoknak megfelelő stratégiai átvilágítását, diagnosztikáját” végezte el a tanácsadó cég. A friss kiíráshoz hasonlóan akkor is hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljáráson választották ki a McKinseyt, igaz, akkor még meghívták az eljárásra a Boston Consulting Group Kft.-t is. A zártkörű eljárás indoklása akkor is az „előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség” volt: az MFB-ről szóló törvény módosításával az alapító okiratot is rövid határidővel módosítani kellett. Törvénymódosításra most is szükség lesz, erre Aladics szerint az új országgyűlés megalakulását követően, már júniusban–júliusban sor kerülhet. Napi Gazdaság

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/150-millios-kozbeszerzes-hirdetmeny-nelkul

https://web.archive.org/web/20240129142220/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/150-millios-kozbeszerzes-hirdetmeny-nelkul

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/150-millios-kozbeszerzes-hirdetmeny-nelkul

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-05-04 00:00:00

Szabálytalanságok a fővárosi útfelújításoknál

2006.05.04. 06:51 Több szabálytalanság is történt a tavalyi fővárosi útfelújításokra adott, összesen 5,4 milliárd forint értékű megbízások körül – állítja a városháza pénzügyi ellenőrző bizottsága által megrendelt vizsgálati anyag, amely szerint bár a kifizetések jogszerűek voltak, több esetben nem tartották be az eredeti szerződést, és nem vették figyelembe az önkormányzat érdekeit. A Népszabadság birtokába került dokumentumból egyebek között kiderül: a nagy vihart kavart PR-megbízások – amelyek miatt rendőrségi nyomozás is indult – együttes nettó értéke csaknem elérte a negyvenmillió forintot, ezért minden megbízott kommunikációs céget közbeszerzési eljáráson kellett volna kiválasztani. (A szóban forgó hat PR-céggel az útépítő cégek szerződtek, de a megbízást a városháza kasszájából fizették.) A vizsgálati anyag hangsúlyozza: a 2005-ös részleges és teljes út-, valamint hídfelújítások előkészítése, az engedélyokiratok elfogadása maradéktalanul jogszerűen történt. Nem érvényesültek ugyanakkor kellően a megrendelő fővárosi önkormányzat érdekei, mert a szerződések nem tartalmaztak megfelelő garanciákat. A szakértő szerint egyes munkamozzanatok – például a pótmunka elvégeztetése az eredeti szerződés módosítása nélkül – sértette a közbeszerzési törvényt. A kifizetések jogszerűek voltak a jelentés szerint, de a teljesítések igazolásánál nem tartották be az eredeti szerződéseket. Ráadásul a teljesítésről, az átadás-átvételi eljárásokról felvett jegyzőkönyvekben még utalás sincs arra, hogy a főváros a kivitelezőktől megkapta-e azokat a hivatalos papírokat, amelyek alapján fizetett, és egyáltalán voltak-e ilyenek. A független szakértő javasolja, hogy a szerződéseket vizsgálják felül, hogy azok „a fővárosi önkormányzat érdekeit szolgáló garanciális követelményeket” tartalmazzák. Érdekesség, hogy a városháza pénzügyi ellenőrző bizottsága februárban egyhangúlag Saly Ferencet – a városháza korábbi közbeszerzési biztosát – kérte fel az anyag elkészítésére. Saly az 1990-es években elhíresült városházi vesztegetési ügy nyomán került a Főpolgármesteri Hivatalba az akkor kialakított közbeszerzési referatúra élére. Az Állami Számvevőszéktől érkezett közbeszerzési biztost két évvel ezelőtt nyugdíjazták, nem sokkal azután, hogy kifogásolta a többek szerint is aggályos utcabútortendert. A reklámszakma és a fővárosi ellenzék szerint is aggályos tender célja, hogy reklámfelületekért cserébe a következő 25 évben ingyen kaphasson a főváros utcabútorokat a három nyertes cégtől. A városházi koalíció egyelőre nem foglalkozik a jelentéssel Csak a jelenleg is zajló rendőrségi, ügyészségi és ombudsmani vizsgálatok lezárulta után foglalkoznak a Saly Ferenc által készített jelentéssel – döntött a koalíciós tagok szavazatával a városháza pénzügyi ellenőrző bizottsága. Mint ismert, Deák András, a városháza közbeszerzési bizottságának fideszes elnöke a tavalyi útfelújításokkal kapcsolatos PR-megbízások miatt, hűtlen kezelés gyanújával rendőrségi feljelentést tett. Atkári János független főpolgármester-helyettes ugyancsak törvényességi és verseny etikai aggályokat vetett fel, és hét fórumhoz – többek között az ügyészséghez – fordult. (nol.hu)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/szabalytalansagok-a-fovarosi-utfelujitasoknal

https://web.archive.org/web/20231209092910/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/szabalytalansagok-a-fovarosi-utfelujitasoknal

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szabalytalansagok-a-fovarosi-utfelujitasoknal

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-05-04 00:00:00

Brókerügy: elkezdődött az év pere – 22 vádlott vár ítéletre

2006.05.03. 07:02 A Fővárosi Bíróság dísztermében ma megkezdődött a brókerbotrány néven elhíresült, az MSZP politikusait is érintő büntetőügy elsőfokú tárgyalása. Két hétig mindennap, majd két hét szünet után júniusban és júliusban majdnem naponta lesz tárgyalás, elsőfokú ítélet azonban csak jövő ősszel várható. A Fővárosi Bíróság legnagyobb befogadóképességű esküdtszéki termében, a Varga Zoltán vezette bírói tanács előtt ma reggel kilenckor megkezdődött a K&H Bank Rt.-nél és Equities brókercégénél elkövetett okirat-hamisítás-, sikkasztás- és pénzmosássorozat büntetőpere. Az eljárás huszonegy vádlottjához csatlakozott Schönthal Henrik üzletember is, akit április 17-én különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztással, különösen nagy értéket meghaladó, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett pénzmosással és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítással vádolt meg a Fővárosi Főügyészség. Az első tárgyalási napon az eljáró ügyész ismerteti a személyre szabott vádakat, majd a terheltek nyilatkozhatnak arról, hogy kívánnak-e vallomást tenni a bíróság előtt. Értesüléseink szerint a bank jogi osztálya belső vizsgálat nyomán Rejtő E. Tibor ellen megfogalmazott beadványt juttatott el Varga Zoltán bírónak. A dokumentumról a pénzintézet nem kívánt felvilágosítást adni. A brókerbotrány tavaly szeptemberben ismertetett vádirata szerint a vádlottak összesen 23 milliárd forintot mozgattak a sikkasztások idején, 1998–2003 között. Az okozott kár 8,3 milliárd forint lett, amelyből 6,3 milliárd forintnyi vagyont sikerült zár alá venni, így a tényleges kár kétmilliárd forintra tehető. Az ügyészség Kulcsár Attila, valamint Kerék Csaba, a Britton Kft. tulajdonosa mellett vádat emelt a K&H korábbi vezetője, Rejtő E. Tibor ellen is. A vádlottak között van továbbá Mészáros János, a Britton Kft. másik tulajdonosa, a Kartonpack Rt., a Novoprint Rt., a Thermal Hotel Visegrád vezető tisztségviselője, El Abed Hassan pénzváltó, Dudás Gábor, a Montrade Ltd. magyarországi képviseletének munkatársa, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. vezérigazgatója, Kelemen László ügyvéd, Garamszegi Gábor volt szocialista városatya, a Betonút Rt. társtulajdonosa, Forró Tamás exriporter, a Zöld Újság Rt. elnöke, Vargáné Vasadi Julianna, az ESMA Kft. gazdasági igazgatója, Országh Ágnes, a SÉD-Coop 2000 Rt. igazgatósági tagja és főkönyvelője, Váradi János, Budapest-Kőbánya önkormányzata képviselő-testületének MSZP-s tagja, a Kőbeta Rt. igazgatósági tagja, Csuka László, az Equities vezérigazgatója, Tóth Róbert, az Equities vezető üzletkötője, Vigh Szabolcs, a K&H Equities Rt.-vel állandó megbízási jogviszonyban álló ügyvéd, Pinizsi Hajnalka banki ügyintéző, Balassa Katalin, az Equities alkalmazottja, Nagy Károly, az Auto Danubia Kft. társtulajdonosa, Bende Péter vállalkozó és Szekér Gyula személyfuvarozó ellen. Baja Ferenc és Puch László szocialista képviselők ügyében a vádhatóság a közelmúltban megszüntette az eljárást. Május első két hetében mindennap, majd két hét szünet után júniusban és júliusban majdnem naponta lesz tárgyalás. Az FB október közepéig 59 tárgyalási napot tűzött ki, de szakértőink úgy vélik, elsőfokú ítéletet legkorábban 2007 őszén hozhat a bíróság. Az ügy vádlottjai és a terhükre rótt bűncselekmények (zárójelben a kiszabható szabadságvesztés mértéke) I. r. Kulcsár Attila – különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás és magánokirat-hamisítás (5–10 év) II. r. Kerék Csaba – bűnsegédként különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás és pénzmosás (5–15 év) III. r. Rejtő E. Tibor – bűnsegédként különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás (5–10 év) IV. r. Mészáros János – különösen nagy értéket meghaladó, üzletszerűen elkövetett pénzmosás (2–8 év) V. r. El Abed Hassan – különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás (0–3 év) VI. r. Dudás Gábor – különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás (0–3 év) VII. r. Bitvai Miklós – különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás (5–10 év) VIII. r. Kelemen László – orgazdaság (1–5 év) IX. r. Garamszegi Gábor – folytatólagosan, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás (2–8 év) X. r. Forró Tamás – jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás (2–8 év) XI. r. Vargáné Vasadi Julianna – jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás (2–8 év) XII. r. Országh Ágnes – sikkasztás (0–4,5 év) XIII. r. Váradi János – hivatalos személy által üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett vesztegetés (2–8 év) XIV. r. Csuka László – bűnpártolás (0–1 év) XV. r. Tóth Róbert – bűnpártolás (0–2 év) XVI. r. Vigh Szabolcs – magánokirat-hamisítás és bűnpártolás (0–1,5) XVII. r. Pinizsi Hajnalka – bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás (0–1 év) XVIII. r. Balassa Katalin – bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás (0–1 év) XIX. r. Nagy Károly – bűnpártolás és magánokirat-hamisítás (0–3,5 év) XX. r. Bende Péter – különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság (2–8 év) XXI. r. Szekér Gyula – közokirat-hamisítás (0–3 év)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/brokerugy-elkezdodott-az-ev-pere-22-vadlott-var-iteletre

https://web.archive.org/web/20220703094038/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/brokerugy-elkezdodott-az-ev-pere-22-vadlott-var-iteletre

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brokerugy-elkezdodott-az-ev-pere-a-22-vadlott-var-iteletre

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-05-03 00:00:00

Kulcsár írásban beismerte bűnösségét

2006.05.03. 14:00 Vallomás helyett írásban tett nyilatkozatban ismerte el bűnösségét Kulcsár Attila, a brókerbotrány elsőrendű vádlottja a ma reggel megkezdődött büntetőügy elsőfokú tárgyalásán. A milliárdos sikkasztási ügynek összesen 22 vádlottja van. Kulcsáron kívül a vádlottak döntő többsége úgy nyilatkozott, hogy vallomást akar tenni. A bíróság szerint elsőfokú ítélet jövő évben várható az ügyben. • Brókerügy: elkezdődött az év pere• Képriportunk A brókerbotrány néven elhíresült büntetőügy elsőfokú tárgyalása ma reggel kezdődött meg a Fővárosi Bíróság dísztermében. A több mint 70 oldalas vádirat ismertetése mintegy két órát vett igénybe, ezt követően a 22 vádlott személyi adatainak ellenőrzése következett. A vádiratban többek között sikkasztás, pénzmosás, vesztegetés, orgazdaság és bűnpártolás szerepel. Kulcsár Attila vádlott-társai között van Rejtő E. Tibor, a K&H Bank volt vezérigazgatója, Kerék Csaba, a Britton Kft. volt ügyvezető igazgatója és Schönthal Henrik üzletember is. A sikkasztás elkövetési értéke körülbelül 23 milliárd forint, a cselekménnyel okozott kár mintegy 8,3 milliárd, amiből 6,3 milliárd forint – hét gyanúsított teljes vagyona, valamint négy cég – van zár alatt. A Kulcsár-perben lesz olyan időszak, amikor naponta tárgyal majd a bíróság, de az ügy méreteit, bonyolultságát ismerve várhatóan csak jövőre születik meg az elsőfokú ítélet. A vádirat ismertetése után a különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztással és magánokirat-hamisítással vádolt Kulcsárt szólították. A fővádlott egyelőre nem tett szóbeli vallomást, de átadott egy nyilatkozatot, amelyben beismerte bűnösségét, s azt írta: szembenéz tetteinek következményeivel, és szégyelli magát. Azt is leírta, hogy korábbi vallomásaiban tudatosan valótlanságot soha nem állított. A vádiratban becsült több mint 8 milliárdos kárt viszont eltúlzottnak ítélte a K&H-ügyben. Kulcsáron kívül a vádlottak döntő többsége úgy nyilatkozott, hogy vallomást akar tenni. A bíróság szerint nincs összefüggés a per időpontja és a választások között Várhatóan több hétig tart a Kulcsár-ügy 22 vádlottjának meghallgatása, ezt követik a szakértők, majd pedig a mintegy 200 tanú; elsőfokú ítélet legkorábban a jövő év első felében várható – derült ki azon a sajtótájékoztatón, melyet a szerdai első tárgyalást követően tartottak a Fővárosi Bíróságon. Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője elmondta, hogy a tavaly augusztusban érkezett ügy nyolc hónapon belüli megkezdése ilyen bonyolult esetnél szokatlan, szinte soronkívülinek tekinthető. Varga Zoltán, a bírói tanács elnökének irányításával már az első tárgyalást megelőzően hónapokon át három bírósági fogalmazó dolgozott az ügyön, hogy a nyomozati anyag ismeretében elkészítsék a tárgyalási menetrendet. Ez a terv egyébként már az első tárgyaláson felborult, hiszen több vádlott, köztük Kulcsár Attila is, úgy nyilatkozott, hogy a bíróság előtt nem kíván vallomást tenni, így korábbi nyilatkozatait kell majd felolvasni. Az ügy bonyolultságát jelzi az is, hogy már az első tárgyalást megelőzően számos indítvány érkezett a bírósághoz, többek között a vádlottak kényszerintézkedéseit, a bizonyítást, illetve egyes vagyonok zárolását illetően. Hihetetlenül nagy mennyiségű anyagot kell uralnia a bírónak ahhoz, hogy kézben tarthassa a tárgyalást, s majd határozatot hozhasson ebben a rendkívül szerteágazó ügyben – jegyezte meg a kollégiumvezető. Frech Ágnes hozzátette: talán már a jövő év első felében megszülethet az elsőfokú határozat a Kulcsár-ügyben. Újságírói kérdésre válaszolva a kollégiumvezető hangsúlyozta: semmifajta összefüggés nincs a büntetőper kezdetének időzítése és a választások időpontja között. (HavariaPress, klubradio.hu, Híradó)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/kulcsar-irasban-beismerte-bunosseget

https://web.archive.org/web/20240129105110/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/kulcsar-irasban-beismerte-bunosseget

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-irasban-beismerte-bunosseget

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-05-03 00:00:00

Első fokon elítélték Veres János pénzügyminiszter volt üzlettársát

2006.04.28. 22:02 Két év hat hónapos börtönbüntetésre ítélte, valamint három évre eltiltotta a közügyektől Veres János pénzügyminiszter egykori üzlettársát a Nyíregyházi Városi Bíróság tegnap hozott elsőfokú ítéletében. Kabai Károly nyírbogáti szocialista vállalkozót első fokon adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntettében és magánokirat-hamisítás vétségében találta bűnösnek a bíróság. Veres János pénzügyminiszter, szocialista országgyűlési képviselő egykori üzlettársa, a nyírbogáti Kabai Károly 1997 októberéig ügyvezetője volt a Bogát-Ferr Kft.-nek, amellyel egy telephelyen és gyakorlatilag közös pénzügyi irányítással működtették a Bogát-Metál Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t. A bíróság pénteken hozott elsőfokú ítélete szerint a Kabai érdekeltségébe tartozó cégeknél 1997 és 1999 között valótlan tartalmú számlákat szerepeltettek a könyvelésben, csökkentve ezzel a társaságok adófizetési kötelezettségét. Kabai a bíróság szerint úgy követte el bűncselekmények sorozatát, hogy több személyt cégalapításra vett rá fiktív számlák kiállítása céljából. A meggyőzött személyek által alapított társaságok színesfémgyűjtésről és -felvásárlásról állítottak ki számlákat Kabai cégének, amely ezeket szerepeltette az adóbevallásokban is, pedig a számlaadók valójában nem folytattak ilyen tevékenységet. A nyomozás több cégből álló számlagyárat leplezett le, amelyek működtetője a Bogát-Ferr Kft. volt. Kabai ezt a céget Veres János pénzügyminiszterrel együtt alapította 1991-ben, viszont a számlagyár üzemeltetésekor Veres már nem volt a kft. tagja, három évvel azt megelőzően, 1994-ben kiszállt a Bogát-Ferrből. A bíróság 13,6 millió forintos vagyonelkobzást is elrendelt a Bogát-Ferr Kft.-vel egy telephelyen működő Bogát-Metál Kft.-vel mint a számlagyár ügyleteinek haszonélvezőjével szemben. A perben a vádlottak azzal védekeztek, hogy a színesfém-felvásárlás egy időközi jogszabály-módosítás miatt ma már nullaszázalékos adókulcs alá esik, ezért a bírósági eljáráskor kedvezőbb szabályok vonatkoznak az elkövetőkre. Az ítélet szerint ugyanakkor az elkövetés idején Kabai rosszhiszeműen járt el, hiszen azért nyújtott pénzt különböző személyeknek cégalapításra, hogy fiktív számlákkal csökkenthesse az adóját. Az ügyész súlyosbításért, a védők és a vádlottak enyhítésért, illetve felmentésért fellebbeztek. Nyakó Zsuzsanna, a megyei bíróság elnökhelyettes szóvivője szerint jogerős ítélet feltehetőleg csak ősszel születhet az ügyben a megyei bíróságon. Ismeretes, az adócsalás miatt büntetőeljárás alá vont Kabai a választások idején részt vállalt a szocialisták Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kampányában is. Többször mutatkozott együtt Veres Jánossal, például egy jótékonysági bálon, illetve a pénzügyminiszter lakossági fórumán Nyírbátorban. Az MSZP-s szimpatizánsok a vállalkozó által kezelt busszal utazhattak szocialista rendezvényekre. Kabai egyik cége, a Nyír-Uncia Kft. tavaly, vagyis a vállalkozó ellen folytatott eljárás idején 292 millió forint értékben állami megrendeléshez is jutott. A Honvédelmi Minisztérium lőszer-megsemmisítéssel bízta meg Kabai cégét, amely főként tanklövedékek szétszerelését vállalta egy hajdúsámsoni üzemben. A társaság ennek köszönhetően az állami megbízás több száz milliós összegén felül milliós bevételekre tehet szert a hatástalanítás után keletkező fémhulladékok értékesítéséből is. Az egykori nyírbogáti alpolgármester irányítása alatt álló társaság hulladéküzletében szerepet vállal Kabai veje is, aki ügyvezetője egy szintén fémhulladékok hasznosításával foglalkozó, német hátterű cégnek. Ez a kft. a lőszerekből származó acélhulladékot adja el az Ózdi Acélműveknek. A vállalkozás mintegy 300 tonna acélhulladékot vásárolhatott a honvédelmi tárca tulajdonában lévő HM Currus Rt.-től, ahol a hadrendből kivont eszközök értékesítésének felgyorsítása céljából a Nyír-Uncia Kft. volt tagja, Tácej Zoltán lett a vezérigazgató-helyettes 2004 elején. A minisztérium állítása szerint a tevékenységre alkalmas cégek pályázatai közül azért választották a nyírbogáti céget, mert a legjobb árajánlatot nyújtotta be. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter szintén Szabolcsban, a Nyírbogáthoz közeli Tiszavasváriban indult a választásokon, és már az első fordulóban nyert.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/04/elso-fokon-eliteltek-veres-janos-penzugyminiszter-volt-uzlettarsat

https://web.archive.org/web/20231107210412/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/04/elso-fokon-eliteltek-veres-janos-penzugyminiszter-volt-uzlettarsat

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elso-fokon-eliteltek-veres-janos-penzugyminiszter-volt-uzlettarsat

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-04-29 00:00:00

Tanulmányok tízmilliókért a MeH-ben

2006.04.27. 23:00 Több mint ötvenmillió forint értékben rendelt meg tanulmányokat a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) a választási kampány hajrájában, amikor érdemi kormányzati munka már nem folyt. A kancellária honlapján nyilvánosságra hozott adatokból kitűnik: az egyik szerencsés az Ithaka Információs Társadalom Oktató és Kutató Kht. lett, amely a Modern, szolgáltató állammodellek című szakmai anyagáért 18,4 millió forintot kapott március végén. Az Ithaka Kht. egyik alapítója Dessewffy Tibor, aki a miniszterelnökkel szívélyes kapcsolatokat ápoló Demos Magyarország Alapítvány elnöke. (A 2005-ben megalakult Demos önmagát pártoktól függetlennek titulálja, ugyanakkor beszédes tény, hogy ez a szervezet adta ki Gyurcsány Ferenc Útközben című könyvét, illetve a Demos védőszárnyai alatt induló politikusképző intézet avatásán maga a kormányfő mondott ünnepi beszédet.) A csaknem húszmillió forintot kasszírozó Ithaka felügyelőbizottságában foglal helyet Hammer Ferenc, aki szintén a Demos egyik alapítója. A Demos mellett Dessewffy Tibor tavaly óta a kancellária tulajdonában lévő Kopint-Datorg Rt.-ben is felbukkan mint cégjegyzésre jogosult személy. Ez csupán annyiban érdekes, hogy a piackutatással foglalkozó Kopint-Datorg is kivette a részét a MeH tízmilliós tanulmánydömpingjéből: Az informatikai szolgáltatások elterjedését gátló tényezők a kormányzati munkában és a közigazgatásban című anyagért 22,6 millió forintot kaptak. Tízmillió forintot fizetett a MeH Az e-kormányzati koordináció hatékonysága növelésének perspektívái címet viselő munkáért az IQSYS Informatikai Rt.-nek. Ez a társaság a KFKI-csoporthoz tartozik, amelynek elnöke Szlankó János. Szlankó 1992 és 1997 között Kapolyi László szocialista multimilliárdos egyik vállalkozásának felügyelőbizottsági tagja volt. Csaknem kilencmillió forintért készített tanulmányt az R&S 2002 Consulting Tanácsadó Kft., amelynek ügyvezetője Rónavári-Kedves László, aki a munkaügyi minisztérium távmunkatanácsának egyik szakértője. Eközben a MeH ismét munkához segítette az Eötvös Károly Közpolitikai Kht.-t, amelynek ezúttal az lesz a feladata, hogy öt és fél millió forintért szaktanácsokat adjon az adatvédelmi jogszabályoknak egyes kormányzati portálokon való érvényesülésével kapcsolatban. A kht. ügyvezetője Majtényi László, aki a Horn-kormány idején adatvédelmi biztos volt, Dornbach Alajos SZDSZ-es politikus pedig a felügyelőbizottság tagja. Emlékezetes, a társaság 2004-ben a kancelláriától öt-, az informatikai minisztériumtól pedig 18,5 millió forintos megrendelést kapott.

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2006/04/tanulmanyok-tizmilliokert-a-meh-ben

https://web.archive.org/web/20231110063711/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2006/04/tanulmanyok-tizmilliokert-a-meh-ben

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tanulmanyok-tizmilliokert-a-meh-ben

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-04-28 00:00:00

Schönthal Henrik a brókerbotrány vádlottjai között

2006.04.20. 10:02 Vádat emelt szerdán a Fővárosi Főügyészség (FF) Schönthal Henrik ellen – tájékoztatta az mno-t Morvai Attila, a vádhatóság szóvivője. Schönthalt különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztással, különösen nagy értéket meghaladó, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett pénzmosással, és magánokirat-hamisítással vádolják. Az ügyészség azt indítványozta az Fővárosi Bíróság eljáró bírájának, hogy a személyi és tárgyi összefüggések okán Schönthal ügyét egyesítse a K&H-ügy irataival, és javasolta korábban zárolt vagyonának elkobzását is – tette hozzá Morvai Attila. Schönthal vagyonára az ügy sértettjeként szereplő K&H Bank már korábban bejelentette igényét, így kétséges, hogy a bírósági eljárás befejezése után lehet-e még elkobozni valamennyit a zárolt összegből. A jelenleg házi őrizetben lévő Schönthal Henrik a brókerbotrány huszonkettedik vádlottja. Az ügyészség álláspontja szerint, az eljárás további szakaszában a lakhelyelhagyási tilalom is megfelelő kényszerintézkedés lehet az üzletember ellen. Mint arról korábban beszámoltunk: Kulcsár Attila, a K&H Bank egykori ügyvezető igazgatója, a brókerbotrány főszereplője az ügyészségi kihallgatása idején azt vallotta: Schönthal Henriket – aki korábban az IBUSZ londoni kirendeltségét vezette – Forró Tamás exriporter, a vádlottak egyike mutatta be neki, és az üzletember még Montrade nevű off-shore cégét is felajánlotta a törvénytelen tranzakciók lebonyolításához. Schönthal ellen közvetlenül a brókerbotrány kirobbanása után adott ki nemzetközi körözést a rendőrség. A nyomozás adatai szerint, Schönthal Henrik a Montrade Establishment Ltd. kézbesítési megbízottjaként a dublini off-shore vállakozás magyarországi irodáját vezette. A cég számlájáról utalták át azt a 6,2 milliárd forintot, amelyet később szír pénzváltók vettek fel az Inter-Európa Bank egyik fiókjából, majd a bróker megbízásából magánszemélyekhez továbbították az elsikkasztott összegeket. Miután a K&H Bank Eqities brókercégnél elkövetett bűncselekménysorozat a hatóságok tudomására jutott, Schönthal Floridába távozott, de tavaly szeptemberben önként hazatért, és a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai a Ferihegyi repülőtéren őrizetbe vették. A bűncselekmény-sorozat elsőfokú tárgyalása május 3-án kezdődik a Fővárosi Bíróság Varga Zoltán vezette tanácsa előtt.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/04/schonthal-henrik-a-brokerbotrany-vadlottjai-kozott

https://web.archive.org/web/20220817234234/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/04/schonthal-henrik-a-brokerbotrany-vadlottjai-kozott

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schonthal-henrik-a-brokerbotrany-vadlottjai-kozott

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-04-20 00:00:00

Fidesz: Veres János zsarolja Szabolcs megyét

2006.04.18. 22:04 A Fidesz Veres János pénzügyminiszter menesztését várja egy hangfelvétel miatt, amelyen a pénzügyminiszter a szabolcsi települések fejlesztéseit ahhoz köti, hogy a második fordulóban milyen eredmény születik. Deutsch-Für Tamás szerint az emberek nem azért adóznak, hogy a kormány politikai alapon tegyen különbséget a települések között. Veres azzal indokolta kijelentését, hogy egy kormánypárti képviselő több eredményt tud elérni, mint egy ellenzéki. A hanganyag meghallgatásához kattintson ide. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője és Deutsch-Für Tamás, az ellenzéki párt kommunikációs igazgatója keddi tájékoztatójukon ismertették, birtokukban van egy hangfelvétel, amelyen Veres János Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei polgármestereknek azt mondta április 14-én, hogy egy-egy település aszerint részesül majd a fejlesztésekből, hogy milyen eredmény születik a második fordulóban az adott településen. Veres János a következőket mondta a mátészalkai polgármesteri hivatalban, a Szabolcs megyei 9-es választókerület polgármestereinek találkozóján: Az MSZP megnyerte a választásokat (...) Az ma már nem kérdéses, hogy ki fog kormányt alakítani Magyarországon (...) Végigjártam a körzet településeinek most már mindegyikét, valamennyi települési vezetővel, akivel szóba lehet állni azzal én beszéltem, vannak néhányan akivel nem lehet szóba állni. (...) Mindenki azt mondja, hogy a következő körben a választások eredményeként kialakuló települési támogatottság legyen a meghatározója annak, hogy milyen módon viszonyulunk a településekhez. (...) A megalakuló új kormányban lesznek szabolcsi tagok. A megalakuló új MSZP frakcióban egy erős Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lobbi lesz (...) Szabolcs számára ez a következő négy év sok pénzt, sok fejlesztést és sok eredményt fog hozni. Az, hogy egyes térségek ezen belül hogy fognak majd részesedni, azon fog múlni, hogy a térségeken belül milyen választási eredmény születik. Nem lehet mást csinálni, ez a követelmény, és ezt követelik tőlünk azok, akik jó eredményt érnek el(...) Azt tudom mondani, mindenkire rá van bízva, milyen módon, milyen eszközzel (...) Azt tudjuk mondani jelen pillanatban mindenkinek, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlesztési lehetőségeiből a következő négy évben aszerint differenciáltan fognak minősülni az egyes települések, amilyen választási eredmény 23-án születik (...) Azért fogalmaztam ilyen egyértelműen, mert nagyon szerettem volna, hogy mindenki számára világos legyen (...) Az eredmény fogja eldönteni azt, hogy ennek a térségnek milyen módon tudunk segíteni a következő négy évben. A hanganyag meghallgatásához kattintson ide. A Fidesz négy kérdésre vár választ az eset kapcsán – emelte ki a keddi tájékoztatón Deutsch-Für Tamás. A fideszes politkus szerint Veresnek válaszolnia kell arra, hogy valóban így fogalmazott-e, valóban az alapján fog-e a Gyurcsány-kormány költségvetési támogatást adni a szabolcsi településeknek, hogy kellő mértékben támogatták-e a választópolgárok a szocialista jelölteket a második fordulóban. Deutsch-Für hozzátette: arra is választ kell kapni, ha igaz az, hogy Veres János így fogalmazott, akkor Gyurcsány Ferenc mikor meneszti fenyegetőző pénzügyminiszterét, és meddig tűri el a kormányfő, hogy egy hivatalban lévő pénzügyminiszter politikai zsarolással éljen. A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint arra is választ várnak, hogy az MSZP mikor lépteti vissza Veres Jánost a képviselőjelöltségtől, illetve, hogy az SZDSZ elhatárolódik-e az általuk is támogatott politikus mondataitól. A Fidesz politikusai szerint azonnal kell lépni, mert mindannyiunk, több mint tíz millió magyar polgár biztonságáról van szó. Nem azért adóznak az MSZP-re, Fideszre, SZDSZ-re, az MDF-re vagy más pártra szavazó állampolgárok, hogy utána a kormány politikai alapon tegyen különbséget a települések között – szögezte le Deutsch-Für Tamás. A pénzügyminiszter a távirati irodának úgy reagált, hogy egy kormánypárti képviselő több eredményt tud elérni a térségének, mint egy ellenzéki. Veres János hangsúlyozta, egy megye képviselete akkor lesz erős, ha a térségben MSZP-s képviselőt választanak meg a második fordulóban. A Kormányszóvivői Iroda szerint a tárcavezető nyilatkozatával tisztázta az általa mondottak tartalmát. (Forrás: Magyar Rádió, Hír TV)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/04/fidesz-veres-janos-zsarolja-szabolcs-megyet

https://web.archive.org/web/20240131083220/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/04/fidesz-veres-janos-zsarolja-szabolcs-megyet

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-veres-janos-zsarolja-szabolcs-megyet

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-04-19 00:00:00

Kormánypropaganda közpénzen Filló Pállal

2006.04.18. 22:09 Filló Pál MSZP-s képviselő nem tudja, ki és milyen célból készítette vele azt az interjút, amely a Népszabadságban hirdetésként jelent meg tegnap. Minthogy Filló parlamenti tisztségének feltüntetésével szerepel, logikusnak tűnt, hogy az Országgyűlés sajtóosztálya rendelte meg a reklámot. Hirdetés megjelöléssel féloldalas interjú olvasható Filló Pál MSZP-s képviselővel, a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának alelnökével a Népszabadság tegnapi számában. Arra vonatkozó pontos információ nem olvasható, hogy a fizetett propagandaanyagnak ki a megrendelője. Minthogy Filló parlamenti tisztségének feltüntetésével szerepel, logikusnak tűnt, hogy az Országgyűlés sajtóosztálya rendelte meg a reklámot. Kérdésünkre azonban az a válasz érkezett: a parlamenti sajtósok nem rendeltek ilyen hirdetést a Népszabadságtól. A sajtóosztály munkatársa azonban készséges volt: azt tanácsolta, kérdezzük meg közvetlenül a munkaügyi bizottságot, hátha az rendelte meg a kormány munkaerő-piaci elképzeléseit taglaló anyagot. Balsai István, a testület fideszes elnöke kategorikusan elhatárolódott attól a feltételezéstől, hogy az általa irányított parlamenti bizottság a megrendelő. Elmondta ugyanakkor, hogy tudomása van arról: az ugyancsak szocialista Csizmár Gábor nevével fémjelzett munkaügyi minisztérium rendszeresen vásárol felületeket a Népszabadságban, ahol saját készítésű anyagokat tesz közzé. Amennyiben így van, úgy nem történt más, mint hogy egy kormányszerv közpénzen vásárolt saját politikai reklámjához szükséges felületeket. A Fillóval készített interjú során nem történt ugyan utalás a képviselő párthovatartozására, ugyanakkor az anyag semmi mást nem emel ki, mint a Gyurcsány-kormány munkaerő-piaci elképzeléseit. Kérdéses, hogy a munkaügyi minisztérium milyen alapon finanszírozza egy olyan emberrel készült interjú megjelentetését, aki a tárcának nem tisztségviselője. Ismeretes: a Népszabadság az MSZP által létrehozott Szabad Sajtó Alapítvány résztulajdonában áll. Kérdéseinkkel meg kívántuk keresni Kiss Gábort, a munkaügyi minisztérium sajtófőnökét is, ő azonban lapunk számára elérhetetlennek bizonyult. Maga az interjúalany, Filló Pál sem tudta lapunknak megmondani, hogy ki és milyen célból készített vele interjút. Filló – állítása szerint – arról sem tudott, hogy a vele készült beszélgetés fizetett hirdetésként jelent meg. Köztudomású, hogy Filló Pál a budapesti (VII. kerületi) kilences számú egyéni választókerület szocialista jelöltje, ahol az első fordulóban 42,36 százalékot ért el, ellenfele, a Fidesz–KDNP-s Kecskés Gusztáv 34 százalékot.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/04/kormanypropaganda-kozpenzen-fillo-pallal

https://web.archive.org/web/20231227135642/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/04/kormanypropaganda-kozpenzen-fillo-pallal

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanypropaganda-kozpenzen-fillo-pallal

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-04-19 00:00:00

MSZP közeli cégeknek kedveztek?

2006.04.20. 22:03 Tagadja a környezetvédelmi minisztérium, hogy visszaélések történtek volna a Gyurcsány Ferenc érdekeltségében álló Magyaróvári Timföld és Műkorund (Motim) Rt. környezetvédelmi engedélyei és a cégnek biztosított, a piacon évente több mint százmillió forintot érő levegőszennyezési kvóta kiutalása körül. A Magyar Nemzet tegnap megírta, hogy két magánszemély – köztük a Pénzügyminisztérium egy korábbi főtanácsosa – feljelentésében ötféle bűncselekmény elkövetésének megállapítását kérte a Legfőbb Ügyészségtől az ügyben. Emlékezetes: a feljelentők azt állították, hogy a kormány idén március 27-én hozott rendeletében indokolatlanul biztosított 16 265 egységnyi szén-dioxid-kibocsátási kvótát a kormányfő vállalkozása által privatizált Magyaróvári Timföld és Műkorund Rt.-nek. A kvótával az EU-ban a levegőszennyezést szeretnék visszaszorítani. Az a cég, amely képes csökkenteni a kibocsátását, eladhatja a felszabadult kvótát. A Motim Rt.-nek nyújtott mennyiség évente több mint százmillió forintért értékesíthető a piacon. A környezetvédelmi tárca tegnap válaszolt a Magyar Nemzet kérdéseire. Ebben azt állítják: a Motim Rt. azért kapott ekkora kvótát, mert két olyan, már nem használt kazánt tart készenlétben, amely üzemzavar vagy karbantartási munkák esetén képes részt vállalni a mosonmagyaróvári távhőszolgáltatásban. Közismert ugyanakkor, hogy más nagyvállalatok, mint például a Mol Rt. nem jutottak kellő mennyiségű kvótához. A kibocsátási engedélyeket a kormány határozata alapján a környezetvédelmi tárca egyik szerve, az Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség adta ki. Illés Zoltán, a Fidesz környezetpolitikusa lapunknak azt mondta: a környezetvédelmi minisztérium sikertörténetként adja elő a kvóták szétosztását, a valóság azonban az, hogy az eljárás igazságtalan és törvénysértő volt. – Még a látszatra sem ügyeltek. A szocialistákhoz közel álló nagyvállalatok indokolatlan mennyiségű egységet kaptak, amelyet értékesíthetnek az európai piacon – jelentette ki, indítványozva: az ügyet az EU környezetvédelmi bizottsága elé kell terjeszteni, s kérni kell a kvóták újraelosztását. A feljelentők kifogásolták azt is, hogy a Motim Rt. csak kilencéves késéssel teljesítette a privatizáció során vállalt, másfél milliárd forintos környezeti kármentesítést, a szakhatóság mégsem érvényesítette a privatizációs eljárásban kikötött szankciókat, sőt: maga adott haladékot a cégnek. Erre a zöldtárca úgy reagált: a határidő-módosítások eredményeként magas színvonalú, a szigorodó jogszabályokat is figyelembe vevő munkát végzett a társaság. Hozzátették: a környezetvédelmi hatóságoknak hivatalosan nincs tudomásuk a privatizációs szerződések tartalmáról.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/04/mszp-kozeli-cegeknek-kedveztek-2

https://web.archive.org/web/20231111134815/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/04/mszp-kozeli-cegeknek-kedveztek-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mszp-kozeli-cegeknek-kedveztek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-04-21 00:00:00

Az MSZP közeli Leisztinger Tamásé a kubai számla

2006.04.05. 22:03 A Kubai Nemzeti Bankkal szemben fennálló több mint hétmilliárd forint értékű követelést vásárolt meg a Magyar Követeléskezelő (MKK) Rt.-től az MSZP közeli Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Forrás Rt. mindössze 500 millió forintért – értesült a Magyar Nemzet. Lapunk birtokába jutott dokumentumokból kiderül: a többmilliárdos követeléshez, amely 2004-es árfolyamon számolva 14,1 millió eurót tett ki, 500 millió forintért jutott hozzá a Leisztinger-féle társaság. A Magyar Nemzeti Bank 1985-ben, majd azt követően részletekben helyezett betéteket az akkor még testvéri szocialista kubai állam nemzeti bankjába. Kuba azóta többször is megerősítette a magyar állami szerveknek a követelés jogosságát, bár a tárgyalások odáig nem jutottak, hogy a több mint hétmilliárd forintnak megfelelő összeget vagy egy részét is átutalja a Magyar Nemzeti Banknak, illetőleg a Magyar Követeléskezelő Rt.-nek. A Magyar Nemzeti Bank 2001-ben pályázat útján értékesítette a követelést a szintén állami tulajdonú, a Magyar Fejlesztési Bank felügyelete alatt álló követeléskezelőnek. Ezt követően 2004-ben írt ki nyílt közbeszerzési eljárás helyett meghívásos pályázatot az MKK, amelyre három jelentkező céget hívtak meg. Közülük esett a választás a Magyarország egyik leggazdagabb üzletemberének érdekeltségébe tartozó Forrás Rt.-re. A követelés vételárát ugyan minimum 870 millió forintban határozta meg a követeléskezelő részvénytársaság, ám mégis nyertesnek választotta ki a Leisztinger Tamás által fémjelzett cég 500 millió forintról szóló ajánlatát. Lapunk szerette volna megtudni a Forrás Rt.-től, hogy végül nekik mennyi pénzt fizetett a kubai fél, vagy tovább értékesítette-e egy újabb magántársaságnak a betétkövetelést, ám a társaságnál azt a választ adták, hogy nem vettek meg követelést a Magyar Követeléskezelő Rt.-től. Utóbbinál viszont azt a tájékoztatást kaptuk Rosenthal Zoltán vezérigazgatótól: a banktitokra vonatkozó szigorú szabályokra tekintettel mindössze annyi mondható el, hogy a Magyar Követeléskezelő Rt. a 2002 októberében általa megvásárolt követelést pályázati úton értékesítette 2004 második felében. „A pályázati kiírásban feltételként szerepelt, hogy a követelés kötelezettje az átruházáshoz hozzájárulását megadja, amely megtörtént. A követelés tulajdonjoga a teljes vételár megfizetésével 2005 januárjában szállt át. Társaságunknak a követelés átruházását követően a kötelezettel további kapcsolata nincs.”

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/04/az-mszp-kozeli-leisztinger-tamase-a-kubai-szamla

https://web.archive.org/web/20231209075311/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/04/az-mszp-kozeli-leisztinger-tamase-a-kubai-szamla

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mszp-kozeli-leisztinger-tamase-a-kubai-szamla

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-04-06 00:00:00

Brókerügy: vádemelési javaslat Schönthal Henrik ellen

2006.04.11. 11:03 A Nemzeti Nyomozó Iroda vádemelési javaslattal továbbította az iratokat Schönthal Henrik ellen a Fővárosi Főügyészségre. Schönthalt a brókerüggyel összefüggésben sikkasztással, pénzmosással és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsította a rendőrség. Várhatóan napokon belül elkészül a vádirat is. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a múlt szerdán befejezte a nyomozást Schönthal Henrik ellen, és az iratokat vádemelési javaslattal továbbította a Fővárosi Főügyészségre – értesült a Népszabadság. Schönthalt tavaly szeptemberi őrizetbe vételekor a brókerüggyel összefüggésben sikkasztással, szándékos pénzmosással és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsította a rendőrség. A lap információi szerint a nyomozás lezárásakor ugyanezen bűncselekmények miatt javasol vádat emelni ellene a rendőrség. Mivel a nyomozás mindvégig fokozott ügyészi felügyelet mellett folyt, várhatóan napokon belül elkészül a vádirat, és a főügyészség indítványozni fogja a bíróságnak, hogy Schönthal büntetőperét a Kulcsár Attila és húsz vádlott-társa ellen a május 3-án kezdődő büntetőper keretében tárgyalják. Schönthal Henriket milliárdos pénzmosás gyanújával köröztette a rendőrség, szinte már a brókerbotrány kirobbanása óta. A nyomozás adatai szerint az „érdekeltségi körébe tartozó” Montrade Ltd. off-shore cégen, valamint a szintén a befolyásolása alatt álló Balmoral Llc. nevű társaságon keresztül jutottak el Kulcsár elsikkasztott milliárdjai ahhoz a két szíriai pénzváltóhoz, akik a bróker megbízásából a pénzt cégeknek és magánszemélyeknek küldték tovább. A május 3-án kezdődő perben előreláthatólag több mint kétszáz tanú kihallgatását kéri az ügyészség. Emiatt már a per előkészületei során sem számolt senki azzal, hogy 2007 első fél événél korábban ítélet születhet. Az eljárást csak tovább nyújthatja, ha Kulcsár és ügyvédei (az ügy bírósági szakaszában Zámbó Gyula mellett Fülöp Tamás is bekapcsolódik Kulcsár védelmébe) új tőkepiaci szakértő kirendelését kérik a bíróságtól. (Népszabadság, Magyar Nemzet)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/04/brokerugy-vademelesi-javaslat-schonthal-henrik-ellen

https://web.archive.org/web/20231223081411/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/04/brokerugy-vademelesi-javaslat-schonthal-henrik-ellen

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brokerugy-vademelesi-javaslat-schonthal-henrik-ellen

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-04-11 00:00:00

A Szalay utcához segítő kezek

2006.03.28. 23:00 Ahhoz, hogy Gyurcsány Ferenc birtokába kerüljön a nagy értékű, a belvárosi Szalay utcában található állami ingatlan, segítő kezekre volt szükség az állami szférából. Az állami vagyont hátrányosan érintő szerződések áttanulmányozásakor az ügyészség is a miniszterelnök bizalmasaira bukkant. Az ügyészségi vizsgálat megállapította, hogy az állami Közlönykiadó Kft. és az Altus Rt. között a Szalay utca 4. szám alatti ingatlanra 1995. április 4-én megkötött megállapodás egy bérleti szerződésnek színlelt ajándékozási szerződésnek minősült. Az ügyészségi határozat rögzíti, hogy az állam csaknem 100 millió forint értékű beruházást végeztetett el az ingatlanon, amely a színlelt szerződés következtében úgy került az Altus Rt. tulajdonába, hogy azért a cég semmilyen ellenértéket nem fizetett. A nyomozó hatóság részletesen kiemelte a szerződés azon rendelkezéseit, amelyek kifejezetten hátrányosan érintették az államot, és lehetővé tették, hogy a miniszterelnök magáncége ellenszolgáltatás nélkül gazdagodjon a közvagyon kárára. Idesorolták például a szerződésnek azt a pontját, hogy ha azt bármely okból felmondták volna, akkor a bérlő állami cég az elvégzett beruházása után semmit sem követelhetett volna az Altus Rt.-től. Megállapították azt is, hogy az állam által végzett átépítés az ingatlan értékét a többszörösére emelte. A beruházás értékének megőrzését, az ingatlan folyamatos karbantartását a szerződés teljes időtartama alatt, azaz tíz éven keresztül az állami cégnek kellett biztosítania az ezzel járó költségek viselésével együtt. Az ügyészség kiemeli, hogy mivel a bérleti díjat – amit a Közlönykiadó Kft. fizetett az Altus Rt.-nek – a piaci áraknak megfelelően határozták meg, sőt az évek során folyamatosan emelték is, így a beruházás értékének lelakására, beszámítására a bérlő állami cégnek nem volt lehetősége. Ez a körülmény pedig szintén arra vezetett, hogy a több tíz millió forint értékű beruházás ellenérték nélkül, ingyen került Gyurcsány Ferenc cégének tulajdonába. A határozat kimondja, hogy semmilyen ésszerű gazdasági indoka nem volt annak, hogy az állam a közvagyon terhére mindenféle ellenérték nélkül ilyen értékű vagyonhoz juttassa az Altus Rt.-t, azaz megközelítőleg 100 millió forinttal ajándékozza meg a miniszterelnök cégét. A színlelt bérleti szerződést az Altus Rt. tulajdonosa és egyben akkori elnök-vezérigazgatója, Gyurcsány Ferenc írta alá. Az állami Közlönykiadó Kft. részéről a megállapodást ügyvezetőként az az Etey Ferenc kötötte meg, aki a balatonőszödi kormányüdülőt alig egy évvel korábban kilízingelte az állami vagyonból Gyurcsány másik cégének, az Aldo Kft.-nek. Az Altus és a Közlönykiadó Kft. közötti bérleti szerződést a több tíz milliós szerződéses értékre tekintettel a Közlönykiadó Kft. alapítójának is jóvá kellett hagynia. Az alapító Miniszterelnöki Hivatal nevében ezt a jogkört akkoriban Kiss Elemér közigazgatási államtitkár gyakorolta. Államtitkári kinevezését megelőzően Kiss Elemér az Altus Rt. felügyelőbizottsági tagja és ügyvédje volt. Az ügyészség felehetően ezen személyi összefonódások alapján emelte ki külön, hogy tapasztalata szerint az ügyben személyi és érdekközösség állt fenn. A Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint az ingatlanra vonatkozó szerződéses konstrukció elemei büntetőjogi értékelést igényeltek. Az ügy büntetőjogi vizsgálatának elvégzése alapján az ügyészség szerint megállapítható a különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanúja. A vizsgálat egyértelművé tette, hogy a Magyar Köztársaság jelenlegi miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc 1995-ben bűncselekménygyanús körülmények között egy olyan színlelt szerződést írt alá az állami Közlönykiadó Kft.-vel, amely megállapodás az ügyészség álláspontja szerint 100 milliós kárt okozott a közvagyonban, és amely az adófizetők pénzéből törvénysértő módon, ellenérték nélkül, ingyen növelte Gyurcsány Ferenc vagyonát. A konstrukció létrejöttének elengedhetetlen feltétele volt, hogy az Altus Rt. korábbi ügyvédje és egyben felügyelőbizottsági tagja, a szerződéskötés idején államtitkári pozíciót betöltő Kiss Elemér a színlelt szerződést jóváhagyja. Az ügyészség álláspontja szerint a bűntett büntethetősége 2003-ban elévült, így az elkövetők a büntetőjog eszközeivel nem vonhatók felelősségre, nem állíthatók bíróság elé. Az ügyészség által kilátásba helyezett polgári perben az állampolgároktól jogellenesen elvett közvagyon azonban még visszaszerezhető a kormányfő cégétől. Szilvásy is a háttérben volt. Az ügyészség a személyi érdekközösség tagjainak felsorolásakor nem tért ki a miniszterelnök másik bizalmasának, Szilvásy Györgynek akkori szerepére. Szilvásynak – mint a Miniszterelnöki Hivatalban tevékenykedő helyettes államtitkárnak – tartozott hatáskörébe a Szalay utcai ingatlan értékesítésének jóváhagyása. Gyurcsányt még a KISZ-ben ismerte meg. Közösen voltak tagok az ingatlanban helyet kapó Országgyűlési Képviselők Klubjának Egyesületében is. A bűncselekménygyanús ügylet lebonyolításakor Szilvásy felesége (Berczelly Johanna) Gyurcsány cégének alkalmazottja, több cégének pedig vezető tisztviselője volt.

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2006/03/a-szalay-utcahoz-segito-kezek-2

https://web.archive.org/web/20231225043826/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2006/03/a-szalay-utcahoz-segito-kezek-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-szalay-utcahoz-segito-kezek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-03-29 00:00:00

Gyurcsány-ügy: hűtlen kezelés

2006.03.28. 06:31 Az ügyészség tegnapi sajtótájékoztatóján a miniszterelnök három cégének ügyével kapcsolatban közölte jogi álláspontját. Deutsch-Für panaszára reagálva a nyomozó hatóság megerősítette korábbi döntését, amely szerint Gyurcsány Ferenc fantomcége, a Nomentana Kft. esetében fennáll a magán- és közokirat-hamisítás bűncselekményének alapos gyanúja, de a bűntett büntethetősége 2005. december 20-án elévült. Az ügyészség az Altus Rt. által állami tulajdonból megszerzett Szalay utcai ingatlanra vonatkozó korábbi határozatát megváltoztatta, és az ügyben különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanúját állapította meg. • Szijjártó: Rendkívüli bizottsági ülés Gyurcsány cégügye miatt Mint korábban megírtuk, 1995 környékén egy szűk csoport fejében körvonalazódni kezdett az ötlet: az országgyűlési képviselők munkájának megkönnyítése és kulturáltabbá tétele érdekében hozzák létre az országgyűlési képviselők klubját, amelyet egy egyesület működtetne. A látszólag nemes cél mögött a valóságban egy több száz millió forint értékű ingatlanügylet is meghúzódott, sőt, az események ismeretében alaposan feltételezhető, hogy ez volt az „önzetlen” ötlet mozgatórugója. A Szalay utca 4. szám alatti, földszinti ingatlan 1994 decemberében még az állam tulajdonában és a MeH kezelésében volt. 1995. január 12-én azonban a MeH – pályáztatás nélkül – 6,640 millió forint vételárért eladta a képviselői klubnak kiszemelt 319 négyzetméteres belvárosi ingatlant a Gyurcsány tulajdonában álló Altus Rt.-nek. Az ingatlan értékesítésének jóváhagyása az egyesületi tag Szilvásy György helyettes államtitkár hatáskörébe tartozott. Az ingatlant néhány hónappal korábban az állam által megbízott Altus Rt. 9,797 millió forintra értékelte, tehát az állam – illetve a képviseletében eljáró MeH – törvénysértő módon, versenytárgyalás nélkül, jóval az értéke alatt adta el a helyiséget Gyurcsány cégének. Mindössze három hónappal azt követően, hogy az állami ingatlan a miniszterelnök cégének magántulajdonába került, az állam több mint százmillió forint bérleti díj megfizetése mellett tíz évre visszabérelte azt. Az egyesület nevében Gyurcsány Ferenc 1995. április 4-én szerződést kötött a MeH tulajdonában álló Közlönykiadó Kft.-vel. A szerződésben az egyesület nevében Gyurcsány arra kötelezte az állami céget, hogy vegye bérbe az Altus Rt. tulajdonába került Szalay utca 4. szám alatti földszinti helyiséget, és az ingatlant közpénzen alakítsa át, hogy alkalmas legyen a képviselői klub működtetésére. A jelenlegi kormányfő tehát az egyesület nevében arra kötelezett egy állami céget, hogy az állami tulajdonból a saját társaságának, az Altus Rt.-nek a magántulajdonába törvénysértő módon került ingatlant vegye bérbe és állami forrásból építse át azt. A bérleti szerződés alapján az állami cég több mint százmillió forintért visszabérelte az állami tulajdonból indokolatlanul kikerült ingatlant a kormányfő Altus Rt.-jétől, és több mint százmillió forintért átépítette azt. A Közlönykiadó Kft. pedig azon kívül, hogy tíz év alatt több mint százmillió forintot fizetett ki az indokolatlanul magántulajdonba adott ingatlan visszabérlése után, és több mint százmillió forintért átépítette azt, tíz éven keresztül még folyamatosan karban is tartotta az ingatlant. 2005-ben, a bérleti szerződés megszűnésekor a miniszterelnök cége az átépített és folyamatosan karbantartott ingatlant úgy kapta vissza a bérlő állami cégtől, hogy az értéknövekedés után – a szerződés szerint – egy fillért sem kellett fizetnie az államnak. Az ügyben Deutsch-Für Tamás fideszes politikus hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett és egyúttal azt is kérte az ügyészségtől, hogy polgári jogi szempontból is vizsgálja meg az ügyet. Az ügyészség a képviselő feljelentését korábban már elutasította, azonban magánjogi szempontból továbbvizsgálta az ügyletet. A vizsgálat lezárultával jutott az ügyészség arra a megállapításra, hogy az ügyben különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúja mégiscsak megállapítható. A Központi Nyomozó Főügyészség Deutsch-Für Tamás részére tegnap megküldött határozata kimondja, hogy az állami Közlöny és Lapkiadó Kft. ellenszolgáltatás nélkül gazdagította az Altus Rt.-t, mivel a közel százmillió forint értékű beruházás úgy került a cég tulajdonába, hogy azért semmilyen ellenértéket nem számítottak be. A nyomozó szerv vizsgálata szerint több tíz millió forint értékben történt vagyoni juttatás Gyurcsány cégének az állami vagyon terhére. Megállapították, hogy semmilyen ésszerű gazdasági indoka nem volt annak, hogy az állam a kormányfő cégét mindenféle ellenérték nélkül ilyen értékű vagyonhoz juttassa. Mindezek felvetik a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette elkövetésének gyanúját, amely cselekmény 2–8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az ügyészség szerint a cselekmény büntethetősége 2003-ban elévült. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy mivel a kormányfő cége törvénysértés útján az állam kárára gazdagodott a több tíz milliós beruházással, ezért az állami vagyon értékének visszaszerzésére polgári pert indítanak. A polgári eljárást az ügyészség színlelt ajándékozási szerződés, valamint jó erkölcsbe való ütközés jogcímén indítja. Mivel a jogszabályba ütköző szerződés semmis, a törvény rendelkezése értelmében az eredeti állapotot kell helyreállítani. A pert az ügyészség az Állami Közlönykiadó Kft. jogutódja, a Humán Jövő 2000 Kft. és a kormányfő cége, az Altus Rt. ellen kezdeményezi. A nyomozó hatóság külön kiemelte, hogy tapasztalata szerint az ügyben személyi és érdekközösség állt fenn. „Kár érte az államot” Tegnap Deutsch-Für Tamás sajtótájékoztatót tartott az ügyben. A politikus felszólította a kormányfőt, hogy az ügyészségi határozat szerint is bűncselekménygyanús körülmények között, törvénysértő módon szerzett ingatlant adja vissza a magyar államnak, az adófizetőknek, és ne várja meg, hogy a Magyar Köztársaság ügyészsége a jog eszközeivel legyen kénytelen visszaszerezni azt. Kijelentette, hogy nincs még egy hivatalban lévő miniszterelnök Európában, akinek üzleti ügyeivel kapcsolatban bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merült volna fel. A nyilvánosság előtti magyarázatot követelt Gyurcsány Ferenctől arra, hogy a 90-es évek közepén jogi normák megsértésével hogyan juthatott hatalmas vagyonhoz. A képviselő lapunknak leszögezte, hogy a kormányfő több cége ügyészségi megállapítások szerint is bűncselekménygyanús ügyekben játszott szerepet. Ezeknél az ügyeknél egyedül a büntethetőség elévülése miatt nem lehet majd az elkövetőket felelősségre vonni. Külön kiemelte, hogy a Szalay utca esetében olyan súlyú bűntettről van szó, amely közel 100 millió forint kárt okozott a magyar államnak, az adófizetőknek. A képviselő szerint ez a bűncselekmény azonban még nem évült el, ezért panasszal fog élni a Legfőbb Ügyészségen. Választ vár azonban a kormányfőtől, hogy az ismét csak bűncselekménygyanús ügyben milyen következtetéseket kíván levonni személyes közéleti szerepvállalásával kapcsolatban. A fideszes politikus megítélése szerint közös érdekünk, hogy Gyurcsány Ferenc ezúttal ne bújjon az MSZP szóvivője vagy a kormányszóvivő háta mögé. Deutsch-Für Tamás emlékeztetett, a miniszterelnök korábbi beszédeiben a tisztességről, igazságosságról, a törvények maradéktalan betartásáról szónokolt. Az MSZP reménykedik A Miniszterelnöki Hivatal szakértőinek következetes álláspontja szerint az Altus Rt. és a kancellária tulajdonában lévő Közlönykiadó Kft. között 1995-ben bérletre vonatkozó szerződés „semmiféle aggályt nem vet fel, azt jogszerűen kötötték, majd annak lejártakor jogszerűen is számoltak el egymással a felek” – ezt Batiz András hozta nyilvánosságra. A kormányszóvivő figyelmeztetett arra is, a hivatal jogászai „készen állnak arra, hogy ha a Legfőbb Ügyészség polgári keresetet nyújt be valamely bírósághoz, a megfelelő lépéseket megtegyék”. Batiz úgy véli, a vádhatóság saját korábbi állásfoglalásával került ellentmondásba, hiszen korábban Polt Péter legfőbb ügyész is megállapította, a szerződés sem a jó erkölcsöt, sem közérdeket nem sért. – 2004 óta mindössze három körülmény változott: Gyurcsány Ferencet miniszterelnöknek választották; a Közlönykiadó jogutódja és az Altus Rt. a fent említett bérleti szerződést lezárta és elszámolt egymással; s nem utolsósorban kéthetes közelségbe kerültek a 2006-os parlamenti választások – olvasható Batiz András közleményében. A kormányszóvivő a két cég közötti elszámolás alapját képező igazságügyi szakértői intézeti szakvéleményre is kitért, amely számot adott arról, hogy akkori értéken mennyi bérleti díjat fizetett ki a Miniszterelnöki Hivatal cége, és mekkora értékű beruházást, fejlesztést hajtott végre az Altus tulajdonát képező ingatlanon. – Ennek értelmében a bérlő állami cég több mint 6 millió forint különbözet megfizetését igényelte a bérbeadótól, aki ennek eleget tett – közli Batiz, felhívva a figyelmet arra, hogy a szakértői véleményt az LÜ nem kérte be vizsgálódásához. A kormányszóvivőtől szerettük volna megkérdezni, a miniszterelnök eleget tesz-e Deutsch-Für Tamás felszólításának, amely szerint a kormányfőnek vissza kellene adnia a Szalay utcai ingatlant az államnak, mielőtt ezt a bíróság fogja követelni. Lapzártáig nem érkezett válasz. Ha csak egy szemernyi politikusi felelősség vagy jogtisztelet szorult volna Deutsch-Für Tamásba, elnézést kér Gyurcsány Ferenctől – ezt Nyakó István jelentette ki lapunknak. Az MSZP szóvivője szerint a Legfőbb Ügyészség bejelentése az ellenzéki politikus „minden fantazmagóriáját megsemmisítette”, mert ismét elutasította beadványait. – A Fidesz képviselője újra lejáratta magát, pártja hitelességének koporsójába pedig újabb szög került, hiszen ahelyett, hogy az ország ügyeivel foglalkozna, alaptalanul vádaskodik – mondta Nyakó István, aki szerint az ügyészség azt nem vizsgálta, van-e alapos gyanú a kormányfő cégügyeinél. Az MSZP a polgári peres eljárás megindítása kapcsán reményét fejezte ki, hogy ezzel „Polt Péter nem a kampányba akar beszállni a Fidesz mellett”, megváltoztatva a gyurcsányi cégek ügyében kialakított saját korábbi álláspontját. Az MDF, az SZDSZ hallgatag Az ügyészség ezek szerint jól teszi a dolgát – reagált lapunknak Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. Hozzátette: a következő lépést a bíróságnak kell megtennie, amelynek döntése mindenki számára kötelező kell legyen. Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője nem kívánt reagálni a fejleményre, mondván, nem ismerik, nem olvasták a vádhatóság indoklását.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/03/gyurcsany-ugy-hutlen-kezeles

https://web.archive.org/web/20240129052711/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/03/gyurcsany-ugy-hutlen-kezeles

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsany-ugy-hutlen-kezeles

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-03-28 00:00:00

Az MSZP-s polgármester hallgat – Nyomozás fürdőépítés miatt

2006.03.24. 23:04 Szigetvár szocialista többségű képviselő-testülete eddig folyamatosan akadályozta az ellenzéket, hogy kivizsgálják a gyógyfürdő építésének bűncselekménygyanús körülményeit. Azonban a napokban a rendőrség is nyomozást indított az ügyben, és iratokat foglalt le a városházán. Az MSZP-s polgármester nem nyilatkozik. Egy lakossági bejelentés alapján nyomozást rendelt el a szigetvári fürdőépítés bűncselekménygyanús körülményeinek föltárására a Baranya Megyei Főügyészség a napokban – értesült a Magyar Nemzet. A hírt a megyei rendőrség sajtóreferense is megerősítette. Kékesné Gyimóthy Marianna ugyanakkor a nyomozás érdekeire való tekintettel további részleteket nem közölt. Információink szerint a rendőrség csütörtökön iratokat foglalt le a városháza pénzügyi és városüzemeltetési osztályán. Paizs József (MSZP) polgármester előbb azt közölte, hogy nem folyik nyomozás az ügyben, de miután a rendőrség ellenkező értelmű nyilatkozatáról tájékoztattuk, azt mondta: nem nyilatkozik. Részletek a Magyar Nemzet március 25-i számában.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/03/az-mszp-s-polgarmester-hallgat-nyomozas-furdoepites-miatt

https://web.archive.org/web/20240128131838/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/03/az-mszp-s-polgarmester-hallgat-nyomozas-furdoepites-miatt

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mszp-s-polgarmester-hallgat-a-nyomozas-furdoepites-miatt

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-03-25 00:00:00

Molnár Csaba volt rendőr alezredes ismét bíróság előtt

2006.03.23. 17:30 Új eljárás indul Molnár Csaba alezredes ügyében, miután korábban a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú, felmentő ítéletet. A megismételt elsőfokú eljárást a Nógrád Megyei Bíróságnak kell lefolytatnia. Megkezdődött a megismételt eljárás Molnár Csaba volt rendőr alezredes vesztegetési és államtitok-sértési ügyében a Nógrád Megyei Bíróságon. A Kulcsár ügyhöz kapcsolódó új eljárást azért kell lefolytatni, mert a Fővárosi Bíróság 2005 januárjában első fokon meghozott felmentő ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte. A vád szerint Molnár Csaba 2003 nyarán, az Országos Rendőr-főkapitányság pénzmosás elleni osztályának vezetőjeként pár ezer forintos ajándékokat fogadott el egy pénzváltótól, hogy cserébe közbenjárjon érdekében egy banknál. A volt alezredes tagadta bűnösségét, vallomásában hangsúlyozta: elvi esélye sem volt annak, hogy amikor egy bank fel akar számolni egy pénzügyi ágazatot, ő elérhette volna, hogy a pénzintézet egy konkrét céget mégis megtartson. Állítása szerint erre nem is kérte az a szír pénzváltó, aki a keleti süteményt, a névjegytartót, a karkötőt és a ceruzatartót neki ajándékozta. (Magyar Rádió, InfoRádió)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/03/molnar-csaba-volt-rendor-alezredes-ismet-birosag-elott

https://web.archive.org/web/20100420101550/http://www.mno.hu/portal/344308

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/molnar-csaba-volt-rendor-alezredes-ismet-birosag-elott

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-03-23 00:00:00

Jogerősen felmentették Berkecz Máriát

2006.03.20. 23:02 Befejeződött az Orbán-kormány idején kötött szerződések miatt indított utolsó büntetőeljárás is. A Pesti Központi Kerületi Bíróság bűncselekmény hiányában felmentette a hűtlen kezelés vádja alól Berkecz Máriát, a Millenáris Kht. egykori ügyvezetőjét és felettesét, Bártfai Béla volt államtitkárt. Ezzel teljessé vált a 37 eljárást kezdeményező Keller László kudarca. Berkecz Mária és felettese, Bártfai Béla volt államtitkár ellen – Keller László közpénzügyi államtitkár szorgalmazására – négy évvel ezelőtt, a kormányváltás után indult meg a büntetőeljárás. A Millenáris Kht. ügyvezetőjét először a kht. gazdasági tevékenysége miatt jelentette fel Mizsei Zsuzsa, akit a Medgyessy-kormány helyezett Berkecz helyére. A vizsgálatok középpontjába azok a reklámórák kerültek, amelyeket a kiállítások látogatói kaptak ajándékba. Az ügyészség azonban megszüntette az eljárást. Ezután másik szálon folytatódott az ügy: a végkielégítés kifizetése és felvétele miatt tettek feljelentést Berkecz és Bártfai ellen. A végkielégítésről szóló megállapodást ők írták alá. A nyomozás 2002-ben kezdődött hűtlen kezelés címén. A közgazdász asszonyt a rendőrség kétszer is az emberi méltóságot sértő vizsgálatnak vetette alá. Emiatt ügyészi vizsgálat is indult, de a vádhatóság – a tájékoztatás szerint – nem talált bizonyítékot arra, hogy a „testüregek orvosi vizsgálatát” visszaélésszerűen végeztette volna el a rendőrség. Az ügyész a legutóbbi tárgyaláson elfogadta Bártfai védőjének, Bánáti Jánosnak az álláspontját. A vádhatóság képviselője maga is úgy látta, hogy mivel a munkaügyi bíróság jogszerűnek ítélte a végkielégítésről szóló megállapodást, azt a büntetőügyben sem kifogásolhatják. Az ügyész mindemellett csak bizonyítékok hiányában kérte a két vádlott felmentését, a bíróság azonban bűncselekmény hiányában mentette fel őket. Az ügyész háromnapi gondolkodás után most bejelentette: tudomásul veszi a döntést. Berkecz Mária lapunknak azt mondta: szeretné elfelejteni a történteket és azt, hogy az elmúlt négy éve védekezéssel telt el, s persze azzal, hogy közben megpróbálja megőrizni fizikai és lelki egészségét.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/03/jogerosen-felmentettek-berkecz-mariat

https://web.archive.org/web/20100430182629/http://www.mno.hu/portal/343653

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogerosen-felmentettek-berkecz-mariat

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-03-21 00:00:00

Laktanyatender: korrumpálták a Magyar Honvédség ügyintézőit

2006.03.12. 23:02 Vádjavaslatot nyújtott be vesztegetés miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda a Magyar Honvédség két közalkalmazottjával, a Siemens Rt. egyik ágazati igazgatójával, valamint a társaság vidéki alvállalkozójának két tagjával szemben. A névtelen bejelentés alapján indult nyomozás során kiderült: a honvédségi ügyintézők pénzt, illetve műszaki cikkeket fogadtak el a multinacionális cégtől, amiért információkat adtak a nagyszabású laktanya-felújítási tender részleteiről. Névtelen feljelentés alapján indított nyomozást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a Magyar Honvédségnél történt vesztegetés gyanúja miatt még két éve. A vizsgálatok során azonban kiderült, hogy a vesztegetők egyike a Siemens Rt. alkalmazottja, így a nyomozás – mivel a cég NATO-beszállító – átkerült a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korrupció elleni osztályához. A hatóság a napokban befejezte a vizsgálatot, s vádjavaslatot fogalmazott meg öt gyanúsítottal szemben – tudta meg lapunk az NNI illetékesétől. Az adatok szerint a Honvédelmi Minisztérium két közalkalmazottja, P. György, illetve F. László ellenszolgáltatásért – Siemens márkájú műszaki cikkekért, illetve készpénzért – cserébe olyan információkat szolgáltatott ki a Siemens Rt. ágazati igazgatójának, D. Attilának, amelyek segítségével a társaság a legsikeresebb pályázatot tudta benyújtani a Magyar Honvédség nagyszabású, több évig tartó laktanya-felújítási programjához. A személyes kapcsolatok segítségével a honvédség által megrendelt munkák döntő többségének kivitelezője lett a Siemens. A minisztériumi előadók a hosszabb távú együttműködés reményében a multinacionális cég debreceni alvállalkozóival, H. Lászlóval és H. Attilával is felvették a kapcsolatot, és önálló munkák, nekik szóló megrendelések látszatával részesedést kértek megnyert munkáik díjából. Az eljárásban a nyomozók megállapították, hogy a Siemens igazgatója több, egymillió forint alatti összértékű műszaki cikket – háztartási és kommunikációs terméket – adott át az előny biztosításáért az egyik honvédségi alkalmazottnak. Ezeken felül a beruházások nettó összegének meghatározott százalékát kérték ellenszolgáltatásul a kivitelezőktől. A katonasági laktanya-felújítási tender Siemensre eső része milliárdos nagyságrendű, a honvédségi alkalmazottak által kért százalék így több tíz millió forintra rúghatott. A nyomozóknak van ugyan arra adatuk, hogy bizonyos pénzeket a gyanúsítottak átvettek, de a teljes összeget biztosan nem sikerült zsebre rakniuk – jegyezte meg a Nemzeti Nyomozó Iroda illetékese. Arról is van információja az NNI-nek, hogy melyik fél lehetett a vesztegetés kezdeményezője, ezt azonban egyelőre nem tudta bebizonyítani. Igaz, a bűncselekmény megítélésében ennek nincs jelentősége. Az bizonyos, hogy a vesztegetések akkor kezdődtek – 2003 decemberében –, amikor a Siemenshez új ágazati igazgató érkezett.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/03/laktanyatender-korrumpaltak-a-magyar-honvedseg-ugyintezoit

https://web.archive.org/web/20231206135346/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/03/laktanyatender-korrumpaltak-a-magyar-honvedseg-ugyintezoit

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/laktanyatender-korrumpaltak-a-magyar-honvedseg-ugyintezoit

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-03-13 00:00:00

Adócsalók építkezhetnek a honvédelmi tárca megbízásából?

2006.03.11. 09:03 Olyan társaságot bízott meg a Honvédelmi Minisztérium egy több mint százmillió forintos beruházás kivitelezésével, amelynek egykori ügyvezető igazgatóját tavaly elítélték adócsalásért a Hevesi Városi Bíróságon – tudta meg a Magyar Nemzet. A Lasancz-Bau Kft. nemrég nyílt közbeszerzési eljárás keretében nyerte el egy telkibányai lakásépítés kivitelezési munkáját a szaktárcától, és közel 124 millió forint értékben írhatott alá szerződést. Információink szerint a cég közreműködött más nagy értékű honvédségi beruházásban is. A Lasancz-Bau Kft. egykori ügyvezető igazgatója, Lasancz Péter ellen már 2003 előtt eljárás indult adócsalás gyanúja miatt; az ügyben a bíróság 2005. november 24-én ítéletet is hozott, és pénzbírsággal sújtotta a vállalkozót – mondta el Kutas István, a Hevesi Városi Bíróság elnöke. Tájékoztatása szerint az egykori ügyvezető öt társa felett szintén ítélkeztek, és volt olyan vádlott, aki súlyosabb büntetést kapott az általa elkövetett bűncselekményért. Ez azért is különös, mert a Honvédelmi Minisztérium (HM) közlése szerint a cég a közbeszerzési eljárás keretében nyilatkozott, hogy kizáró okok nem állnak fenn a megbízásával kapcsolatban. Bocskai István, a szaktárca szóvivője közölte: a nemzetbiztonsági bevizsgálás a Lasancz-Bau Kft. esetében azt állapította meg, hogy sem a cég, sem annak tulajdonosa és ügyvezetője ellen nem folyt és nem folyik büntetőeljárás. Az átvilágítókat feltehetőleg az „vezethette félre”, hogy 2005 áprilisától a cégnek Lasancz Péter felesége, Lasanczné Hadobás Andrea az ügyvezetője és tulajdonosa, a nemzetbiztonsági bevizsgálás a Lasancz-Bau Kft. esetében viszont 2005. július 13-án történt. A társaság telefonján csak a jelenlegi ügyvezetőt sikerült elérnünk, aki mielőtt lecsapta a telefont, kijelentette, hogy nem kíván nyilatkozni cége állami megbízásaival, illetve a férje ellen folytatott büntetőeljárással kapcsolatban. Mint arról beszámoltunk, nem ez az első, nagy értékű megbízás a honvédelmi tárca részéről, amelyet bűncselekmény gyanújába keveredett vállalkozó nyer el. Egy, Veres János pénzügyminiszterrel régebben kapcsolatban álló nyírbogáti szocialista vállalkozó cége, a Nyír-Uncia Kft. például tavaly 292 millió forintot kapott a HM-től lőszer-megsemmisítésre. Kabai Károly, a cég vezetője első rendű vádlottja egy adócsalási eljárásnak a Nyíregyházi Városi Bíróságon. Évekkel ezelőtt 600 millió forintért vásárolt egy An–26-os szállítórepülőt a légierő számára a szolnoki Specimpex Kft. A cég vezetőjét, Veress Istvánt korábban jogerősen elítélték okirat-hamisításért.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/03/adocsalok-epitkezhetnek-a-honvedelmi-tarca-megbizasabol

https://web.archive.org/web/20240126084519/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/03/adocsalok-epitkezhetnek-a-honvedelmi-tarca-megbizasabol

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/adocsalok-epitkezhetnek-a-honvedelmi-tarca-megbizasabol

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-03-11 00:00:00

Fordulat a Fittelina-botrányban

2006.03.08. 23:03 Deutsch-Für Tamás ismételten feljelentést tett a miniszterelnök családi cége, a Fittelina Kft. ügyében. A fideszes politikus immáron nemcsak ismeretlen tettesek, hanem Gyurcsány Ferenc, Apró Piroska és Dobrev Klára ellen tette meg feljelentését tegnap, különösen nagy összegű adó- és társadalombiztosítási csalás, valamint magánokirat-hamisítás bűncselekménye miatt. Az ügyészségnek három nap alatt el kell döntenie, hogy elrendeli-e a nyomozást. Deutsch-Für Tamás sajtótájékoztatón számolt be arról tegnap, hogy a tudomására jutott új tények és okiratok birtokában tette meg újra feljelentését a Legfőbb Ügyészségen. A nyomozó hatóság az előző, 2005. november 1-jén személyi jövedelemadó-csalás miatt benyújtott feljelentését egyetlen indok miatt utasította el. Azt feltételezte, hogy a Fittelina Kft. a Szemlőhegy utcai ingatlanon elvégzett építkezés során úgynevezett ráépítéssel megszerezte a társasház tulajdonjogának egy részét. Ebből pedig az ügyészség szerint az következik, hogy Dobrev Klára és Apró Piroska természetbeni juttatásként nem élvezi a luxusberuházás nyújtotta javakat, így személyi jövedelemadót sem kellett fizetni az értéknövekedés után. A fideszes politikus utánajárt a dolgoknak, és – az ügyészség helyett – kiderítette az igazságot. Beszerezte a Szemlőhegy utcai társasház mindhárom tulajdonosának – Apró Piroskának, Dobrev Klárának és a II. kerületi önkormányzatnak – egybehangzó jognyilatkozatát, amelyből egyértelműen kiderül: az ügyészi feltételezéssel ellentétben a Fittelina Kft. nem szerzett az ingatlanban tulajdonrészt. Deutsch-Für Tamás lapunknak leszögezte: a jogállamiság és az igazságszolgáltatás működése szempontjából megdöbbentőnek és felháborítónak tartja, hogy a miniszterelnököt és családtagjait érintő súlyos, köztörvényes adócsalásgyanús ügyben az ügyészség helyett állampolgároknak kell felderíteni a valóságos tényállást. A Magyar Nemzet elsőként 2005. szeptember 21-én foglalkozott a Fittelina Ingatlanbefektetési és Hasznosító Kft.-vel, amely Dobrev Klárának és édesanyjának, Apró Piroskának 1995-ben az önkormányzattól vásárolt és társasházzá átalakított rózsadombi villájukban hajtott végre luxusberuházást. Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc családi vállalkozásként 1995-ben hozta létre a Fittelinát, amelynek ügyvezetője eleinte Dobrev, majd sportminiszteri kinevezéséig Gyurcsány volt. Az alapításkor Dobrev Klára a villában lévő 159 négyzetméteres lakásának kizárólagos bérbeadási jogát átengedte a kft.-nek 16 millió forint értéken. A házaspár megállapodott abban is, hogy a kft. a lakás funkciójának megtartása mellett a Dobrev tulajdonában álló ingatlanrészt átépítheti, felújíthatja. A kft. belevágott a szemlőhegyi villa teljes átépítésébe: a társasházi közös tulajdonban álló telek felszíne alatt fitneszközpontot hozott létre, a rekreációs területen 30 millió forintos uszodaberuházást valósítottak meg, emellett szaunának és szoláriumnak is jutott hely. A villát lifttel szerelték fel, és a kertben öntözőrendszert alakítottak ki. A beruházásra fordított összegből egyéb lakberendezési tárgyra is futotta. Az építkezést 1997-ben fejezték be, és az 58 millió forintos beruházást felvették a cég könyvelésébe, valamint megkezdték az értékcsökkenési leírását, így több millió forinttal apasztották a társaság adóalapját. 2002 októberében Dobrev Klára eladta üzletrészét férjének, egyben megszüntették a hasznosítási szerződést is. Ezzel az 58 millió forint értékű luxusberuházással az ingatlan tulajdonosai ellenérték nélkül, természetbeni juttatásként gazdagodtak. A hasznosítási jog megszüntetésekor a kft.-nek a természetbeni juttatás után 24,7 millió forint személyi jövedelemadót és 6,1 millió forint egészségügyi hozzájárulást kellett volna fizetnie az adóhatóságnak. Ennek azonban a társaság mérlegében nincs nyoma. Emellett a kft.-nek a beruházást a könyveléséből ki kellett volna vezetnie, de ezt a Fittelina jogsértő módon nem tette meg. 2002 novemberében a Fittelina Kft. nevében eljáró Gyurcsány Ferenc lízingszerződést kötött Gyurcsány Ferenc magánszeméllyel a jogellenesen nyilvántartott eszközökre. A valótlan tartalmú lízingszerződésre feltehetően azért volt szükség, hogy ezzel palástolják a hatóságok előtt az adócsalásgyanús cselekményeiket. 2003 októberében a 24,5 millió forint veszteséget felhalmozó Fittelina Kft.-t beolvasztották Gyurcsány törvényellenes tulajdonosi meghatalmazása alapján a nyereséges Altus Rt.-be. A beolvadás következtében az Altus Rt. a Fittelina Kft. jogutódja lett. A mai napig él az a jogellenesen megkötött lízingszerződés, amelyet a Fittelina Kft. és Gyurcsány Ferenc kötött. Deutsch-Für Tamás fideszes országgyűlési képviselő 2005. november 1-jén más egyéb bűncselekmények mellett személyijövedelemadó-csalás bűntettének gyanúja miatt tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. Az ügyészség a Fittelina Kft. ügyében a személyi jövedelemadó-csalás tekintetében egyetlenegy indokkal tagadta meg a nyomozás elrendelését. Arra a feltételezésre – és hangsúlyozottan csak feltételezésre – hivatkozott, hogy a Fittelina Kft. a Szemlőhegy utcai ingatlanon elvégzett építkezés során úgynevezett ráépítéssel megszerezte a társasház tulajdonjogának egy részét. Az ügyészség feltételezése szerint az uszoda és egyéb bővítmények a Fittelina Kft. tulajdonába kerültek, azaz Dobrev Klára és Apró Piroska természetbeni juttatásként nem kapta meg azokat, így személyi jövedelemadót sem kellett fizetni az értéknövekedés után. A nyomozó hatóság a ráépítés fikcióját arra alapította, hogy az ingatlan tulajdonosai, Apró Piroska és a Budapest II. kerületi önkormányzat, hozzájárultak a luxusberuházás kivitelezéséhez, és ezáltal tudomásul vették, hogy a cég ráépítéssel tulajdonjogot szerez az ingatlanban. Az ügyészség szerint Gyurcsány Ferenc ingatlan-lízingszerződést kötött a Fittelina Kft.-vel, az ügyészség ebből arra a következtetésre jutott, hogy a Fittelina Kft. a társasház tulajdonosa. Az ügyészség saját feltételezéseinek alátámasztására semmilyen nyomozati cselekményt nem végzett, az érintetteket nem hallgatta meg, bizonyítási eljárást nem folytatott le, hanem az elképzelését tényként kezelve megtagadta a nyomozást. Deutsch-Für Tamás lapunknak elmondta, hogy az elutasító határozat után – mivel az ügyben az addig rendelkezésére álló információk, tények, dokumentumok teljes mértékben ellentétesek voltak az ügyészség feltételezésével – megpróbálta az ügyészség helyett felderíteni a valóságos helyzetet. Ennek során olyan új döntő tények, okiratok birtokába került, amelyek egyértelműen megdöntik az ügyészség ráépítési fikcióját, és alátámasztják az adócsalás bűncselekményének elkövetését. A képviselő birtokába került dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy a Fittelina Kft. nem szerezte meg ráépítéssel az ingatlan tulajdonjogát, és a társasház tulajdonosai ezzel a helyzettel tisztában voltak. Bizonyítják továbbá azt is, hogy mivel a Fittelina Kft. nem volt a társasház tulajdonosa, így a jelenlegi miniszterelnökkel sem köthetett 2002-ben ingatlan-lízingszerződést. A Deutsch-Für Tamás által kiderített valós helyzet tehát a következő. Az ingatlan-nyilvántartásból kiderül, hogy Apró Piroska 2004-ben megvásárolta az ingatlanban meglévő önkormányzati tulajdonrészt. Aprónak az önkormányzathoz benyújtott írásbeli vételi szándéknyilatkozata azt tartalmazza, hogy 2004-ben a társasház kizárólag az ő és családtagjai tulajdonában állt, és az ingatlanon – egy magánszemély haszonélvezeti jogán kívül – más kívülálló személynek semmilyen joga nem állt fenn. Apró Piroska egy korábbi nyilatkozatában pedig kifejezetten az ingatlan-nyilvántartásnak megfelelő tulajdonviszonyok változatlanságát rögzíti. Tényként leszögezhető, hogy Apró Piroska családtagjai körébe sem a Fittelina Kft., sem annak jogutódja, az Altus Rt. nem sorolható. Ezen társaságoknak az ingatlanon – az ügyészi fikció szerint – fennálló tulajdonjogáról, vagy bármilyen, az ingatlanra vonatkozó egyéb jogosultságáról Apró Piroska említést sem tesz az önkormányzatnak tett vételi nyilatkozatában. Az ügyészségnek az a feltételezése tehát, amely szerint a tulajdonosok megállapodtak a Fittelina Kft. tulajdonszerzésében, egész egyszerűen nem igaz, hiszen a villa fő tulajdonosának, Apró Piroskának fogalma sem volt arról, hogy az addigi tulajdonosokon kívül bárki más tulajdonos lenne az ingatlanban 2004-ben. Mindezt okiratban saját maga ismerte el. Deutsch-Für fideszes országgyűlési képviselő Apró Piroska nyilatkozatainak ismeretében 2006-ban megkereste a II. kerületi önkormányzat gazdasági és tulajdonosi bizottságának elnökét, és tájékoztatást kért a Szemlőhegy utcai ingatlan ügyében. A bizottság elnöke 2006 februárjában tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a társasházban az önkormányzat 1995–2005 között volt tulajdonos. Az ingatlan tulajdonviszonyaiban történő bármilyen változás jóváhagyása a tulajdonosi bizottság hatáskörébe tartozott. A bizottságnak a megjelölt időszakban nem volt tudomása arról, hogy az ingatlan közös tulajdoni arányaiban változás történt volna, ilyen tárgyban a bizottság határozatot nem hozott. A tulajdonosi bizottság a társasházban meglévő önkormányzati tulajdoni hányadának eladása során megvizsgált minden lényeges jogi és ténybeli körülményt, és ennek alapján a valós tulajdonosi helyzetet rögzítve adta el a tulajdonát Apró Piroskának. Az önkormányzat abban a tudatban és azzal a szándékkal kötötte meg az adásvételi szerződést, hogy a szerződésben szereplő, az ingatlan-nyilvántartással megegyező tulajdoni viszonyok a valós tulajdoni helyzettel azonosak. A vevő, Apró Piroska az adásvételi tárgyalások során nem jelezte az önkormányzat részére azt, hogy a szerződésben rögzítettek ne felelnének meg a valóságos tulajdoni helyzetnek, azaz hogy az ingatlanban az eddigi tulajdonosokon kívül más is tulajdonos lenne. Tehát arról, hogy az ingatlanban a Fittelina Kft. tulajdonjogot szerzett volna, és ennek következtében a tulajdoni arányok megváltoztak volna, a másik tulajdonostárs, az önkormányzat sem tudott, és ahhoz nem járult hozzá. A világhálón olvasható: Dobrev Klára 2006. február 27-i nyilvános vagyonnyilatkozata azt tartalmazza, hogy a Szemlőhegy utcai ingatlan 400 négyzetméterének 1/1 arányban tulajdonosa. A vagyonnyilatkozat szerint az ingatlanhoz Dobrev Klára 1995-ben adásvétel útján jutott hozzá. Ez az állítás ellentétes a tulajdoni lapon szereplő tényekkel. Az ingatlan-nyilvántartás szerint ugyanis Dobrev Klára a Szemlőhegy utcai ingatlanban 1995-ben mindössze egy 159 négyzetméteres lakást vásárolt meg. Eltekintve ettől az „apró” ellentmondástól, a Dobrev Klára vagyonnyilatkozatában feltüntetettek szintén azt támasztják alá, hogy a Fittelina Kft. nem szerzett az ingatlanban tulajdonjogot az 1995. évi beruházással. A Szemlőhegy utcai társasház mindhárom tulajdonosának egybehangzó jognyilatkozata tehát azt bizonyítja, hogy az ügyészi feltételezéssel ellentétben a Fittelina Kft. nem szerzett az ingatlanban tulajdonrészt. Ebből a tényből viszont egyenesen következik, hogy Gyurcsány Ferenc az ügyészi feltételezéssel ellentétben nem köthetett saját cégével ingatlan-lízingszerződést. Ezt a miniszterelnök legfrissebb, 2006. február 27-i vagyonnyilatkozata is megerősíti, mivel a kormányfő abban nem tüntetett fel ingatlanra vonatkozó használati jogot. Deutsch-Für Tamás a tudomására jutott új tények és okiratok birtokában ismételten feljelentést tett, immár nemcsak ismeretlen tettesek, hanem Gyurcsány Ferenc, Apró Piroska és Dobrev Klára ellen, különösen nagy összegű adó- és társadalombiztosítási csalás, valamint magánokirat-hamisítás bűncselekménye miatt. A fideszes politikus lapunknak leszögezte, hogy a jogállamiság és az igazságszolgáltatás működése szempontjából megdöbbentőnek és felháborítónak tartja, hogy a miniszterelnököt és családtagjait érintő súlyos, köztörvényes adócsalásgyanús ügyben az ügyészség helyett állampolgároknak kell felderíteni a valóságos tényállást. Az ügyészség az ügy felderítése helyett olyan fikciókat, feltételezéseket gyártott, amelyek valótlanságát igen rövid időn belül okiratokkal lehetett bizonyítani. Ezek a teljesen alaptalan hatósági feltételezések kizárólag arra alkalmasak, hogy meggátolják az igazság kiderítését a miniszterelnököt érintő köztörvényes bűnügyben. Fecseg az MSZP. Rég kidurrant Deutsch-Für Tamás lufija – így kommentálta Nyakó István MSZP-szóvivő a fideszes képviselő tegnapi bejelentését. A szocialista politikus közleményében úgy vélekedett, Deutsch-Für megszállottan vitatkozik a legfőbb ügyésszel. – Eddig minden alkalommal elutasították az általa most felhánytorgatott ügyben (is), de ő továbbra is szívósan próbálkozik. Hiába küldték ki kétszer az ajtón, ő harmadszor is be akar jutni, akár az ablak betörése árán is – írja Nyakó, hozzátéve, hogy Deutsch-Für buzgalma még tiszteletre méltó is lehetne, ha nem lenne napnál világosabb a szándéka: azért nevetteti ki magát, mert hazugságait szeretné napirenden tartani. Az MSZP azonban úgy gondolja, hogy az ország ügyeivel kell foglalkozni, programot kell írni, és azt be kell mutatni a nyilvánosság előtt, hogy az emberek felelősen tudjanak választani április 9-én. Nyakó szerint ez a Fidesznek nem megy, csupán tehetetlenségét próbálja politikai lufifújással leplezni.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/03/fordulat-a-fittelina-botranyban-2

https://web.archive.org/web/20100325000319/http://www.mno.hu/portal/341526

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fordulat-a-fittelina-botranyban

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-03-09 00:00:00

Pénzeső a holdudvarnak

2006.03.07. 23:03 A Klubrádió, a Nap-kelte producerének cége, a Magyar ATV és Erdős Ákos egyik érdekeltsége is sok millió forintos támogatást kapott a munkaügyi minisztériumhoz tartozó felnőttképzési intézet közelmúltban lezárult pályázatán. Több hónapos szünet után ismét milliós támogatásokat osztott szét a baloldali holdudvar cégei között a munkaügyi minisztériumhoz tartozó Nemzeti Felnőttképzési Intézet (NFI). A felnőttképzés népszerűsítésére még tavaly év végén kiírt pályázat győztesei között találjuk a Nap-kelte producerének, Gyárfás Tamásnak az érdekeltségébe tartozó St. Plusz Kft.-t, amely több mint 11 millió forintot tehet majd zsebre, a Klubrádiót (2,8 millió forint), a Hit Gyülekezetéhez köthető Magyar ATV-t (20 millió forint), illetve a korábban Gyurcsány Ferenc, jelenleg pedig Erdős Ákos érdekeltségébe tartozó Perfekt Rt.-t (hatmillió forint). Eközben a kormány közeli Népszava a napokban több iskolába is eljuttatta a pályakezdő fiatalok munkahelyi beilleszkedését segítő, Pályakezdés című kiadványát és a hozzá tartozó CD-t, amelyet az NFI tavaly tízmillió forinttal támogatott. Az NFI felnőttképzési médiapályázataival tavaly számos írásban foglalkoztunk. Miután akkor még nem adtak tájékoztatást arról, hogy kik a tagjai a pályázatok elbírálását végző bizottságoknak, illetve milyen teljesítésekért vehetik föl a horribilis összegeket a baloldalhoz köthető cégek, az adatvédelmi biztoshoz fordultunk. Az ombudsman vizsgálata megállapította, hogy az említett információk közérdekűek, ezért ajánlásában arra kérte az intézetet, tegye nyilvánossá ezeket az adatokat. Így kiderült, hogy a „független” bírálóbizottságokban foglal helyet például Kósa Somogyi György, aki Kiss Péter kancelláriaminiszter korábbi média-tanácsadójaként és a baloldal egyik tévéelnökjelöltjeként vált ismertté. A bírálók között találjuk Krausz Pétert, Kiss Péter média-tanácsadóját, továbbá Kiss Ambrust, aki azon kívül, hogy a kancelláriaminiszter tanácsadója, az MSZP foglalkoztatáspolitikai szakértője is. Emlékezetes, Kiss Péter a Medgyessy-kormányban először munkaügyi miniszterként ténykedett, és ebben a minőségében hozta létre 2002-ben az NFI-t. Korábban megírtuk, hogy az NFI korábbi pályázatain a Gyárfás Tamás-féle St. Plusz összesen 102 millió forintot, a Klubrádió több mint 15 milliót, a Metro újság kiadója 13,5 milliót, a Népszabadság 15 milliót, az Axel Springer érdekeltségei 34 milliót, a Ringier hétmilliót, a Népszavát kiadó Editorial Kft.-hez tartozó Diario Kft. négymillió forintot, míg a Népszava korábbi tulajdonosához, Bleuer Istvánhoz köthető két ESMA-cég 14 millió forintot kaszszírozott. Mester Ákos Telegráf Kft.-jének 16 millió, a Mikroszkóp Színpadnak pedig 12 millió forint jutott. Közvetve a Hit Gyülekezete sem maradt ki a pénzosztásból, hiszen az érdekeltségébe tartozó Magyar ATV és az Új Spirit Kft. mintegy 27 millió forintot kapott. A Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester korábbi kampányfőnökeként megismert Bruck Gábor cége, a Sawyer Miller Group 14 millió forinthoz jutott.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/03/penzeso-a-holdudvarnak-2

https://web.archive.org/web/20080214041524/http://www.mno.hu/portal/341348

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/penzeso-a-holdudvarnak

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-03-08 00:00:00

Nem „kézirathiba” – Tudatos „lazítás” a kiírásban?

2006.03.02. 23:03 A korábbi indoklással szemben mégsem „kézirathiba” miatt kellett módosítani a gazdasági minisztériumhoz tartozó Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (Ukig) vezetői tisztségére kiírt pályázat feltételeit, amelynek köszönhetően Kóka János tárcavezető volt elenderes üzleti partnere, Horváth László lehetett a befutó. A tárca sajtóosztályán arról tájékoztatták a Magyar Nemzetet: „szervezetfejlesztési tanácsadók” javasolták, hogy az Ukig munkáját nem feltétlenül kell egy kizárólag a közútépítés, üzemeltetés területén jártas szakmérnökre bízni, ezért határozott úgy a minisztérium vezetése, hogy a pályázati felhívás feltételeit „lazítja”. Hozzátették, „az üzleti világban általánossá vált az a gyakorlat, hogy a nagy szakmai szervezetek munkáját a speciális területeket ismerő vezetők helyett a gazdasági élet működéséről átfogó ismeretekkel rendelkező menedzserek irányítják”. Mint arról tegnap a Magyar Nemzet beszámolt, a Közlekedési Értesítőben tavaly év elején az Ukig igazgatói tisztségére meghirdetett pályázat feltételei között először öt év közúti szakmai tapasztalat szerepelt, amelyet azonban a következő számban kézirathibára hivatkozva helyesbítettek két évre. Informátorunk szerint ennek az lehetett az oka, hogy Kóka János volt üzleti partnerének csupán kétéves szakmai tapasztalata volt. Ismeretes, az Ukig pazarló gazdálkodása miatt jelenleg az ügyészség nyomoz.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/03/nem-kezirathiba-tudatos-lazitas-a-kiirasban

https://web.archive.org/web/20231209150711/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/03/nem-kezirathiba-tudatos-lazitas-a-kiirasban

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-akezirathibaa-a-tudatos-alazitasa-a-kiirasban

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-03-03 00:00:00

Fidesz: Nem évült el a bűncselekmény

MNO-összefoglaló 2006.03.02. 06:50 Három fideszes képviselő szerdán panasszal élt a Gyurcsány Ferenc által jegyzett fantomcég ügyében hozott ügyészségi határozat ellen, amely megszüntette a nyomozást. Az ellenzéki politikusok azt kifogásolják, hogy az ügyészség az elévülés vizsgálatakor, a bűncselekmény befejezési időpontjának megállapításakor elmulasztotta a tényállás teljes körű felderítését. Panasszal élt a Gyurcsány Ferenc által jegyzett fantomcég ügyében hozott nyomozást megszüntető ügyészségi határozat ellen a Fidesz három képviselője szerdán. Deutsch-Für Tamás, Répássy Róbert és Szijjártó Péter egyebek között azt kifogásolják, hogy az ügyészség az elévülés vizsgálatakor, a bűncselekmény befejezési időpontjának megállapítása tekintetében elmulasztotta a tényállás teljes körű felderítését. A fideszes képviselők szerint fennállhat annak megalapozottsága, hogy a közokirat-hamisítás bűncselekménye – szemben az ügyészség álláspontjával – nem évült el – olvasható a Fidesz sajtóosztályának szerdai közleményében. A feljelentők arra kérik a Legfőbb Ügyészséget, hogy változtassa meg a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást megszüntető határozatát, és rendelje el a nyomozás folytatását. Mint ismert: Deutsch-Für Tamás, Répássy Róbert és Szijjártó Péter február 2-án tett feljelentést a rendőrségen a Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyében közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmény miatt, ismeretlen tettes ellen. Az ügyészség a nyomozást magához vonta, majd részben bűncselekmény hiányában, részben elévülés miatt megszüntette. A Legfőbb Ügyészség döntésére vár Deutsch-Für Tamásnak a Szalay utcai ingatlan ügyében tett panasza is. A miniszterelnököt érintő ügyben a politikus hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt tett feljelentést. Gyurcsány Ferenc 1994. április 4-én a nem létező Országgyűlési Képviselők Klubjának Egyesülete fantomtitkáraként eljárva szerződést kötött az állami tulajdonban álló Közlönykiadó Kft.-vel. A nem létező egyesület által aláírt, jogi értelemben nem létező szerződésben a jelenlegi kormányfő arra kötelezte az állami céget, hogy bérelje ki, és több mint száz millió forint értékben újítsa föl a Gyurcsány tulajdonában álló Altus Rt. ingatlanát. Ezt a nagy értékű ingatlant az Altus három hónappal korábban sorozatos törvénysértések eredményeképpen mindössze hat és fél millió forintért szerezte meg az államtól. A Legfőbb Ügyészségnek legkésőbb pénteken kell meghoznia határozatát az ügyben.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/03/fidesz-nem-evult-el-a-buncselekmeny

https://web.archive.org/web/20231107153912/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/03/fidesz-nem-evult-el-a-buncselekmeny

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-nem-evult-el-a-buncselekmeny

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-03-02 00:00:00

Korrupció az APEH-nél – nyomoz a rendőrség

Az ügyben nyomoz az Országos Rendőr-főkapitányság. Az ügyészség szerint az ügyintéző kilenc esetben ütemezte át 5-10 százalék jutalékért cégek köztartozásait és késedelmi pótlékait. A hetilap információi szerint két esetben segítségére volt a végrehajtási igazgatóhelyettes is. Az ügyészség mindkettőjüket felfüggesztette állásából a jogerős ítélet meghozataláig.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/03/korrupcio-az-apeh-nel-nyomoz-a-rendorseg

https://web.archive.org/web/20231219142529/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/03/korrupcio-az-apeh-nel-nyomoz-a-rendorseg

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcio-az-apeh-nel-a-nyomoz-a-rendorseg

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-03-02 00:00:00

Hűtlen kezelés miatt nyomoz a rendőrség

2006.02.27. 10:57 A harminckilencezer lelkes borsodi település polgárai – a napokban közzétett szórólap megjelenéséig – úgy tudták, minden a legnagyobb rendben van körülöttük. A helyi média beszámolói szerint szárnyal az ózdi gazdaság, s egyelőre még titok a városlakók előtt, hogy az utóbbi időben nagy vagyoni hátrányt okozó, hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség. Úgy tűnik, egy következmények nélküli országban mindent szabad, csak közel kell lenni a tűzhöz – hívta fel a figyelmet Fazekas Zoltán helyi fideszes képviselő. Miközben fejlesztések tömkelegéről beszél az MSZP-s ózdi városvezetés, addig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség nyomozást rendelt el Benedek Mihály polgármester és egyes önkormányzati képviselők ellen nagy vagyoni hátrányt okozó, hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt. Az önkormányzatokat felügyelő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal, sőt az Állami Számvevőszék is megállapított már néhány törvénysértést, eddig azonban Benedek Mihály polgármester ügyeiben semmiféle ítélet nem született. Ózd első emberének, valamint a szocialista önkormányzati többségnek vannak ugyan érdemeik – közölte Fazekas Zoltán helyi fideszes képviselő –, hiszen igyekeztek a város számára a kormánynál pénzért „lobbizni”, ám közben úgy tűnik: magánügy lett a helyi vagyon kezelése. A négy évvel ezelőtti választások idején számtalan, később be nem váltott ígéret elhangzott, a választók többsége pedig elhitte mindazt, amit az önkormányzati kampány alatt hallottak a szocialistáktól. Az ellenzéki képviselő szerint sokan ennek reményében szavaztak rájuk 2002-ben, most viszont az akkori optimisták közül majdhogynem mindenki belátja, óriási hibát követtek el a szavazófülkében. Mint azt a csalódott emberek többségétől hallotta, senki sem adott Benedek Mihályéknak felhatalmazást arra, hogy irdatlan mennyiségű jogszabályt megszegve indítsák el a városi közvagyon elherdálását, felélését. Ugyanakkor botrányosnak tartják, miszerint az ellenzék, valamint a helyiek tudta és beleegyezése nélkül szabadították meg Ózdot néhány értékes ingatlantól. A teljes cikket a Magyar Nemzet február 27-i számában olvashatják.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/02/hutlen-kezeles-miatt-nyomoz-a-rendorseg

https://web.archive.org/web/20100418191956/http://www.mno.hu/portal/339408

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hutlen-kezeles-miatt-nyomoz-a-rendorseg

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-02-27 00:00:00

Az ügyészség foglal állást Kóka János üzlettársáról

2006.02.23. 23:03 A rendőrség befejezte a nyomozást a Kóka János gazdasági miniszter volt üzleti partnere, Horváth László által vezetett útgazdálkodási és koordinációs igazgatóság állítólagos pazarló gazdálkodásának ügyében – értesült a Magyar Nemzet. Ódor Péter alezredes, a BRFK gazdaságvédelmi főosztályának vezetője tájékoztatása szerint minden olyan nyomozati eljárást lefolytattak, amely szükséges volt, ennek ellenére nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy történt-e bűncselekmény: ugyanis bizonyos szemszögből nézve történhetett, más szemszögből nézve viszont nem. Ezért a nyomozati anyagokat a Fővárosi Főügyészségre továbbították, amely hamarosan állást foglal a kérdésben – tette hozzá. Mint arról a Magyar Nemzet korábban már beszámolt, névtelen bejelentés alapján tavaly június elsején kezdődött a nyomozás hűtlen kezelés alapos gyanújával, mely szerint több tíz millió forintot költöttek indokolatlanul gépkocsikra, irodai berendezésekre a gazdasági minisztérium útgazdálkodási és koordinációs igazgatóságán. Emlékezetes, Kóka János gazdasági miniszter tavaly áprilisban nevezte ki az igazgatóság élére az Elender Rt.-nél is megfordult Horváth Lászlót. A miniszter akkor így kommentálta volt üzleti partnerének helyzetbe hozását: „Nagyon örülök annak, hogy ilyen szakembert sikerült az államigazgatásba csábítani”.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/02/az-ugyeszseg-foglal-allast-koka-janos-uzlettarsarol

https://web.archive.org/web/20231110182726/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/02/az-ugyeszseg-foglal-allast-koka-janos-uzlettarsarol

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ugyeszseg-foglal-allast-koka-janos-uzlettarsarol

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-02-24 00:00:00

Újabb botrány készül az Érdi Víziközmű értékesítése miatt

2006.02.22. 07:35 Újabb fordulatot vehet az Érd és Térsége Víziközmű Kft. (ÉTV) értékesítése körül kialakult vita. A Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult a vesztes és a pályázat második fordulójából kizárt Fővárosi Vízművek Rt. (FV), hogy érvénytelenítse a nyertesekkel kötött szerződést, de bíróságon is megtámadja az eladást. A vesztes és a pályázat második fordulójából kizárt Fővárosi Vízművek Rt. (FV) hétfőn a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, hogy érvénytelenítse a nyertesekkel kötött szerződést, de bíróságon is megtámadja az eladást. Pénteken a hat érintett település aláírta a nyertes konzorciummal, a Fővárosi Csatornázási Művekkel és a Veolia Water Hungaryvel az ÉTV 26 százalékos tulajdonrészének értékesítéséről és a 25 éves üzemeltetésről szóló szerződést – a nyertesek mindezért 1,5 milliárd forintot fizettek. Tegnap az ÉTV taggyűlése is jóváhagyta az értékesítést. A Fővárosi Vízművek 1,7 milliárd forintos ajánlatot tett, de – állítják magukról – a többi értékelési szempontnál is felülmúlta versenytársát, a nyertes egyedül az üzletrész visszavásárlására tett az övékénél magasabb, 870 millió forintos ajánlatot (a nyertesek majd névértéken adják vissza a tulajdonrészt) – mondta a Napi Gazdaságnak a cég vezérigazgatója. Haranghy Csaba bízik abban, hogy a bíróság nekik ad majd igazat, mert a közbeszerzési és a versenytörvénnyel is ellentétesnek tartja a pályázat eredményét. A legjobb ajánlattevőt választották ki – véli Döcsakovszky Béla, Érd polgármestere. Először az FV-vel kezdték meg a tárgyalásokat, de ajánlata a térség számára kedvezőtlen volt, ezért döntöttek a kizárás mellett – tette hozzá. Keller lobbizott? Az Érd és Térsége Víziközmű Kft. (ÉTV) értékesítését hónapok óta botrányok kísérik. A nyolc Pest megyei település víz- és csatornaszolgáltatását közmű privatizációját a helyi lakosok egyértelműen ellenezik, aláírásgyűjtésbe kezdtek a magánosítás megakadályozására. Csenger-Zalán Zsolt, a Fidesz választókerületi elnöke korábban arról tájékoztatta a Magyar Nemzetet, hogy az érintett önkormányzatok már az elmúlt esztendőben, kora ősszel – Biatorbágy kivételével – minden előzetes hatástanulmány, pályáztatás nélkül a „szakmai befektetőnek” nevezett Veolia–FCSM konzorcium Érd és Térsége Vízközmű Kft.-be való bevonása mellett döntöttek. Csenger-Zalán szerint a szerződéstervezetről több szakértői vélemény is megállapította, hogy az teljesen egyoldalú, és az önkormányzatok és a lakosság érdekeit súlyosan sérti. Ennek ellenére az önkormányzatok 2005. október 20-ig nyélbe kívánták ütni a szerződést Keller László MSZP-s országgyűlési képviselő hathatós támogatásával. A volt közpénzügyi államtitkár állította, a befektetői ajánlat nem tartozik közbeszerzés alá, mert az üzletrészt csak zártan lehet értékesíteni, nyilvánosan nem lehet meghirdetni. Keller László személyesen járta végig az önkormányzatokat a Veolia-megoldást szorgalmazva – szögezte le Csenger-Zalán Zsolt. Végül a települések önkormányzatai, a nagyobb botrányt elkerülendő, visszavonták törvénytelen döntésüket. Ezt követően egyfordulós, nyílt versenytárgyalás kiírása mellett döntöttek, ahol az eddig 1,1 milliárdot ajánló Veolia–FCSM megemelte az ajánlatát 1,4 milliárdra, ami 300 millióval több, mint amennyiért a Fidesz tiltakozása nélkül már eladatták volna az üzletrészt. A pályázatok bontása során szabálytalanságok sorozata történt, aminek hatására az egyik ajánlattevő bírósághoz is fordult, a per jelenleg is zajlik. Emiatt a sürgős privatizációt támogató polgármesterek ismét meghátráltak, ezek után érvénytelenné nyilvánították a pályázatot, és zárt versenytárgyalást írtak ki – értékelt az ellenzéki politikus. Az ügy érdekessége, hogy erre ezúttal csak két céget hívtak meg: a már ismert Veolia–FCSM-et és a Fővárosi Vízművek Rt.-t. A zárt versenytárgyalást kiértékelték, és a polgármesterek a Fővárosi Vízművek Rt.-t váratlanul kizárták jelenleg még ismeretlen okból, immár sokadszorra a Veolia–FCSM konzorciumot hozva ki győztesnek. (napi.hu, Magyar Nemzet)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/02/ujabb-botrany-keszul-az-erdi-vizikozmu-ertekesitese-miatt

https://web.archive.org/web/20231206155649/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/02/ujabb-botrany-keszul-az-erdi-vizikozmu-ertekesitese-miatt

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-botrany-keszul-az-erdi-vizikozmu-ertekesitese-miatt

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-02-22 00:00:00

Gyurcsány újabb fantomügye

2006.02.21. 08:40 A rendszerváltást követő első években egy szűk csoport fejében körvonalazódni kezdett az ötlet: az országgyűlési képviselők munkájának megkönnyítése és kulturáltabbá tétele érdekében hozzák létre az országgyűlési képviselők klubját, amelyet egy egyesület működtetne. A látszólag nemes cél mögött a valóságban egy több száz millió forint értékű ingatlanügylet is meghúzódott, sőt, az események ismeretében alaposan feltételezhető, hogy ez volt az „önzetlen” ötlet mozgatórugója. Továbbiak a Magyar Nemzet keddi számában

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/02/gyurcsany-ujabb-fantomugye-2

https://web.archive.org/web/20071011072534/http://www.mno.hu/portal/338207

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsany-ujabb-fantomugye

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-02-21 00:00:00

Gyurcsány cége mégis kárt okozott?

2006.02.15. 08:02 Valótlanul nyilatkozott Gyurcsány Ferenc, amikor a fantomcégbotrányáról azt mondta: nem okozhatott kárt az államnak és az adófizetőknek – vonható le a következtetés a Pénzügyminisztérium egy általános érvényű állásfoglalásából. A Nomentana Kft. a fantomcégként eltöltött évek alatt ugyanis jogsértően igényelhette vissza a forgalmi adót az államkasszából. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tévedett, amikor a fantomcégbotrányának kipattanása után egy tévéinterjúban azt mondta: „ha voltak is jogi pontatlanságok, azok sem az államnak, sem az adófizetőknek, sem szállítónak, tulajdonosnak, banknak semmilyen módon nem okoztak kárt”. Egy, még 2002-ben született adóhatósági–pénzügyminisztériumi általános érvényű állásfoglalásból ugyanis az a következtetés vonható le, hogy a kormányfő által képviselt Nomentana Kft. azokban az években, amikor fantomcégként működött, jogtalanul igényelhette vissza az általános forgalmi adót az APEH-től. Az állásfoglalást a süttői székhelyű India Gránit Galéria Kft. kérésére hozta meg a pénzügyi tárca és az adóhivatal. A kft. egy, a Magyar Nemzethez eljuttatott dokumentumcsomag tanúsága szerint 2000 decemberében alakult meg, s még előtársaságként nagy menynyiségű márványt importált Indiából. A vállalkozás az importáru után a jogszabályoknak megfelelően több millió forintos forgalmiadó-előleget fizetett az esztergomi vámhivatalnál, majd nem sokkal később – élve az áfatörvényben rögzített jogával – megkísérelte visszaigényelni az előzőleg lerótt adót. Csakhogy időközben a Komárom-Esztergom Megyei Cégbíróság elutasította az India Gránit Galéria Kft. bejegyzését – Gyurcsány Ferenc esetéhez hasonlóan – formai okokra hivatkozva. A süttői vállalkozásnak azonban nem volt olyan szerencséje, mint a kormányfőnek, aki a cégbíróság elutasító határozatának kézhezvétele után még éveken át képviselhette hamisan az immár nem létező Nomentana Kft.-t az adóhatóság és más hivatalok előtt. A Komárom-Esztergom Megyei APEH ugyanis felfigyelt a cégbíróság végzésére, és arra hivatkozva 2001. augusztus 30-án megállapította: az India Gránit Galéria Kft. nem jogosult az amúgy megalapozottan visszaigényelt forgalmi adó felvételére, mert az áfatörvény alapján az adó-visszatérítési jog csak „adóalanyt illet meg”. A kft.-t azonban megszüntették, tehát nem tekinthető adóalanynak. Holdampf Lajos, a kőkereskedő vállalkozás ügyvezetője nem hagyta annyiban a kedvezőtlen adóhatósági döntést, s később minden fórumot végigjárt a hivatalnál ragadt adó visszaszerzéséért. A megyei APEH döntése ellen fellebbezést nyújtott be, de az adóhivatal másodfokon is megerősítette a határozatot. Később az APEH központi igazgatóságához és a Pénzügyminisztériumhoz fordult útmutatást kérve az ügyben. Így született meg a Pénzügyminisztérium általános érvényű állásfoglalása, amelyet Mészáros Gyuláné, az APEH adónemek főosztályának vezetője ismertetett levélben az érintettekkel 2002 augusztusában. Ebben felidézte a pénzügyi tárca véleményét – rögzítve, hogy azzal maga is egyetért –, miszerint a megszüntetett társaság számára az adó visszaigénylése nem teljesíthető, mert esetében nem teljesülnek az áfatörvény feltételei. A kormányfő fantomcégbotrányáról szóló tényfeltáró cikksorozatunkban írtunk arról, hogy Gyurcsány Ferenc a cég bírósági bejegyzésének elutasítása után is a Nomentana Kft. ügyvezetőjének adta ki magát, s 1993-ról és 1994-ről is mérlegbeszámolókat nyújtott be a cégbírósághoz. Emlékezetes, hogy a különféle hivatalokat a miniszterelnök sikerrel tévesztette meg, az APEH-nál és a cégbíróságnál is a megszokott módon iktatták a beérkezett anyagokat. Gyurcsányék a 1993-as (tehát részben már fantomcégként eltöltött) esztendőről sok minden mellett azt írták a mérlegbeszámolóban, hogy „az egyéb követelések között a külföldi szállítóval kapcsolatos áfa-visszaigénylés a jelentős tétel”. Emellett a 1993-as és 1994-es beszámolóban is hivatkoznak rá, hogy a kft. kiadásainak többségét alvállalkozói díjak alkották. Ezekről pedig tudjuk, hogy néhány ritka kivételtől eltekintve áfa-visszaigénylést tesznek lehetővé a megbízó társaság – esetünkben a fantom-Nomentana Kft. – számára. Mindezekből bátran levonható a következtetés: ha Gyurcsány Ferenc jogkövető állampolgárként járt el, az áfatörvény – a Pénzügymisztérium állásfoglalásában is megerősített – rendelkezései alapján nem igényli vissza a forgalmi adót. A miniszterelnök tehát nem mondott igazat, amikor kijelentette, hogy a „jogi pontatlanságok” sem az államnak, sem az adófizetőknek nem okozhattak kárt. Futó Barnabás ügyvéd lapunknak úgy nyilatkozott: a Pénzügyminisztérium megállapítása analóg, így a Nomentana Kft. ügyére is vonatkoztatható. Gyurcsányéknak jogtalan forgalmiadó-visszaigénylése esetén vissza kellene fizetniük a pénzt az államkasszába. – Az elévülés miatt kétséges, hogy visszakövetelheti-e az állam a kifizetett adóforintokat, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a miniszterelnök vállalkozása jogsértő eljárásával jelentős kárt okozhatott az adófizetőknek – tette hozzá. Nagy József, az APEH titkárságvezetője, bár ígéretet tett rá, lapzártáig nem adott választ lapunknak arra a kérdésére, hogy ilyen esetekben az adóhatóság elrendeli-e a jogtalanul visszaigényelt áfa megtérítését, illetve indít-e eljárást akkor, ha az érintettek nem fizetik vissza a pénzt.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/02/gyurcsany-cege-megis-kart-okozott

https://web.archive.org/web/20240104115310/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/02/gyurcsany-cege-megis-kart-okozott

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsany-cege-megis-kart-okozott

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-02-15 00:00:00

Városszövet – bűnszövet

A főpolgármesteri székért folyó idei választási kampány más, mint a korábbiak. Jelenleg ugyanis a háború utáni korszak legnagyobb épület- és értékpusztítása folyik Budapesten.

A főpolgármesteri székért folyó idei választási kampány más, mint a korábbiak. Jelenleg ugyanis a háború utáni korszak legnagyobb épület- és értékpusztítása folyik Budapesten; a pusztítás olyan rengeteg ingatlant érint, hogy az már a város jellegadó beépítését veszélyezteti. A folyamat mögött korábban elképzelhetetlen nyíltságú önkormányzati korrupció és ingatlanspekuláció áll. A főpolgármester nem hivatkozhat arra, hogy az élénk ingatlanpiac miatt beteljesedett a huszonhárom önálló kerületre felosztott város végzete. Politikusként vállalnia kell a felelősséget azért is, ami formálisan nem az ő döntésének következménye. Helyettese, Ikvai-Szabó Imre sem nyilatkozhatná azt, hogy a Városháza ugyan érdeklődve figyeli a belső városrészekről szóló sajtóhíreket, de az „idétlen önkormányzati struktúra” miatt a fővárosi vezetés tehetetlen.1 Másfél évtizedes regnálás után Budapest SZDSZ-es vezetésének el kell számolnia várospolitikájával. Persze Demszky Gábornak 2006 októberében is jó esélye van arra, hogy főpolgármesterként megkezdhesse ötödik ciklusát. Mindenekelőtt azért, mert riválisai meg sem kísérelték, hogy komolyan vehető ellenjelölteket állítsanak. A Fidesz Budapest-politikáját nehéz követni. Vagy nem képesek megérteni, hogy az önkormányzati politizálásnak mások a szabályai, mint az országosnak, vagy pedig eleve feladták Budapestet, és döntéseiknek nem a győzelem a célja, hanem valami más. A fővárosi lista összeállításakor a pártelnök nemcsak a helyiek akaratát söpörte le, de saját embereit is kitette a közgyűlésből. Nem lesz képviselő Cselovszki Zoltán, a Fidesz Új Budapest Központjának vezetője, Tirts Tamás, Kupper András vagy Rátonyi Gábor zuglói polgármester. Pokorni Zoltánnak választania kell, vagy polgármester lesz a XII. kerületben, vagy a fővárosi közgyűlés tagja. A párt budapesti választmánya ugyanis összeférhetetlennek ítélte a kétféle pozíciót, jórészt éppen Pokorni ambícióit akadályozandó. Bizonytalan, hogy indulhat-e a Fidesz támogatásával az I. kerületi polgármesteri posztért Nagy Gábor Tamás. A párt ejtette Dercze Tamás újpesti polgármestert, amivel azt kockáztatja, hogy az amúgy baloldali kerületben a közgyűlési többség mellett a polgármesteri szék is a szocialistáké lesz. Valószínűleg ugyanez lesz a következménye annak, hogy Tarlós István óbudai polgármester lesz Demszky kihívója. Tarlós indítása nem teljesen képtelen ötlet, mindazonáltal az óbudai polgármester fővárosi győzelmének csekély a valószínűsége. Ugyanakkor Óbuda irányítása teljes egészében a szocialisták kezébe kerülhet. A szocialisták tavaly kezdték el fővárosi csúcspolitikusként „felépíteni” Molnár Gyula XI. kerületi polgármestert, a miniszterelnök pedig kinevezte őt a kormány Budapestért felelős megbízottjának. Demszky azonban egy pillanatig sem engedte meg, hogy Molnár Gyula beleélhesse magát a rivális Budapest-politikus szerepébe: Lakos Imrét, a XI. kerület SZDSZ-es alpolgármesterét, tehát Molnár Gyula helyettesét bízta meg azzal, hogy egyeztessen az újdonsült kormánymegbízottal. A szocialista politikus megaláztatásai idén tavasszal folytatódtak. Demszky ugyanis elővágással indította a kampányt: mindenféle egyeztetés nélkül, váratlanul bejelentette, hogy ismét elindul a főpolgármesteri székért. A szocialistáknak egyszerűen nem volt tárgyalási alapjuk, ultimátumukra a főpolgármester még csak nem is reagált. Ha ugyanis Molnár Gyula tényleg ringbe szállt volna Demszky ellen, akkor valószínű veresége mellett még a kerületi polgármesteri posztját is elveszíti. Végül a szocialisták visszakoztak: úgy támogatják Demszkyt, hogy cserébe a szabaddemokraták semmit sem ígértek; nem lesz közös pártlista, és szó sem esik többé a Molnár Gyula számára igényelt „szuperhelyettesi” posztról. Taktikai fölénye ellenére azonban Demszky valójában egyre kellemesebb partnere a szocialistáknak, és már busásan megfizette a szocialisták támogatásának árát. A kerületek nyomására tavaly megfosztotta döntési jogaitól korábbi legfőbb szövetségesét, a forrásmegosztásért felelős Atkári János főpolgármester-helyettest. A külső kerületek többnyire szocialista polgármesterei szerették volna eltakarítani az útból a városszéli zöldterületek beépítését korlátozó szabályokat, és követelték Schneller István főépítész eltávolítását. Csatlakozott hozzájuk az északi szigetcsúcson felépítendő üzleti negyed régi tervét leporoló csepeli polgármester és Molnár Gyula is, aki úgy vélekedett, hogy el kell törölni a fejlődést indokolatlanul korlátozó szabályokat; nem a XIX. században kialakult városképet kell védeni, hanem fel kell építeni a XXI. század Budapestjét. Demszky a főépítész mögül is kihátrált, érzékeltetve, hogy vége az ínséges éveknek; a jövő a „fejlesztésorientált” várospolitikáé. Egy év múlva Schneller is lemondott. A főpolgármester mostanában valóban nem „a XIX. századi városkép védelmét” tekinti elsődleges feladatának. A belső városrészek drasztikus átépítése kapcsán egyre inkább úgy tűnik, hogy Demszky igazi szolgálata a hallgatás. A város szövete A budapesti városszövet eredendően sérülékeny; jellegadó épületeinek csak a homlokzata hasonlít bécsi, prágai, berlini társaiéhoz. A város belterülete történeti okokból rendkívül kusza, heterogén módon épült be, a nyitott körgangokról pedig nemcsak polgári lakások, de udvari, komfort nélküli nyomorlakások tízezrei is nyílnak. A lakásprivatizáció élesen szétválasztotta a lakásállomány piacképes és piacképtelen részét. Az értékesebb lakásokat bérlőik megvásárolták, a házakat társasházakká alakították, míg az állomány legrosszabb része, valamint a műemlék házak az önkormányzatok nyakán maradtak. A privatizációs időszak végére nyilvánvalóvá vált, hogy a kerületi önkormányzatok abban érdekeltek, hogy lebontsák az értékes telkeken fekvő lepusztult, önkormányzati tulajdonú házakat, és megszabaduljanak az ott élőktől. De kétségessé vált a magasabb státusú területeken álló műemlék vagy műemlék jellegű házak és minden olyan épület sorsa, amely elég kis méretű ahhoz, hogy a telekérték rentábilissá tegye a lakások megvásárlását, vagy a bérlők kártalanítását. A budapesti ingatlangazdálkodás egyik paradoxona: minél régebbi, minél kisebb és minél értékesebb építészetileg egy ingatlan, annál inkább veszélyeztetett. A városszövet sérülékenysége Budapest széttagolt önkormányzati rendszere miatt is nagy. A belső kerületek elsődleges célja a dzsentrifikációs, tehát nagymérvű lakosságcserét eredményező városfejlesztés. Az önkormányzatok nemcsak a forráshiány miatt tartják előnyösebbnek a régi házak bontását, mint költséges felújításukat, de azért is, mert javítani akarják városszerkezeti pozíciójukat. Amíg egy önálló városi önkormányzatnak számítania kell arra, hogy az értékesebb városnegyedekből kiszorított családokat valahol saját közigazgatási határain belül kell elhelyeznie, a budapesti kerületeknek nincsenek ilyen aggályaik. A város jellegadó belső kerületeiben ott indultak városrehabilitációs projektek, ahol jelentős lepusztult ingatlantömeg maradt önkormányzati tulajdonban: a középső Ferencvárosban és az Üllői út túloldalán, a Corvin mozi mögött. A rehabilitáció a valóságban az épületek zömének lebontását és a telkek hasznosítását jelentette, nem pedig a menthető állomány felújítását, korszerűsítését. A nagykörúton belüli, sűrű beépítésű városrészek közül csak a belső Erzsébetvárosban született olyan koncepció, amely drasztikusan át akarta építeni a negyedet. A Madách Imre út folytatása, a keresztirányú utcák hosszanti irányú áttörése, a házak zömének lebontása és új, magas iroda- és lakóházak építése azonban olyannyira abszurd, képtelen tervnek tűnt, hogy megvalósulásától kevesen tartottak. Pedig voltak figyelmeztető jelek. A tervezett sétány bejáratánál már az első ciklus végén, 1994-ben felépült a 47 méter magas Madách Trade Center, jóllehet a szabályozások a Hungária gyűrűn belül csak 33 méteres épületmagasságot engedélyeztek. A második ciklusban a kerületi önkormányzat úgy döntött, hogy kiüríti a Gozsdu udvart, és pénzzel kárpótolja az ott élő bérlőket, hogy megvalósulhasson az egyedülálló hangulatú ingatlanegyüttes átépítése Pomsár János silány tervei alapján. Komolyan vehető befektető persze nem akadt, de az üres épületek állaga gyors ütemben romlott. A harmadik ciklusban Szabó Zoltán korábbi művelődési államtitkár lett az erzsébetvárosi polgármester, aki elkötelezett híve volt a belső városrészek radikális átépítésének. A befektetői érdeklődés ugyan még mindig lanyha volt, de kiürítettek több Holló utcai házat. A környék lassan kezdett kísértetiessé válni, az üres házak udvarain nyaranként romkocsmák nyíltak, de még mindig helyi érvényű ügynek tűnt a Madách sétány nyomvonalába eső házak pusztulása. A negyedik ciklusban aztán a korábbi alpolgármester, a szocialisták egyik fővárosi kulcsembere, Hunvald György váltotta Szabó Zoltánt a polgármesteri székben. Az önkormányzat magasabb sebességbe kapcsolt, gyors ütemben folyt a házak kiürítése, majd 2004 nyarán megkezdődtek a bontások. Hamar kiderült, hogy az önkormányzat nemcsak a Madách sétány övezetét akarja lebontani, hanem a belső Erzsébetváros jelentős részét. Sőt, a folyamat átterjed a szomszédos kerületekre is, nem kímélve a reformkori épületeket sem. A pusztítás azonban váratlanul erős és hatékony civil ellenállásba ütközött. A zsidónegyed megmentéséért alakuló mozgalom2 riadóztatta a műemlékvédelmi szakhatóságot, és igyekezett elérni azt is, hogy a Városháza lépjen közbe. A műemlékvédelmi szakhatóság közbelépett, a Fővárosi Önkormányzat azonban nem. Védett övezet A városfejlesztés legfontosabb eszközei ugyan a kerületi önkormányzatok kezében vannak, de azért nem teljesen igaz, hogy a Fővárosi Önkormányzat tehetetlenül kénytelen szemlélni a folyamatokat. A fővárosi általános rendezési terv kategorikusan ellenezte a Madách sétány koncepcióját csakúgy, mint a belső városrészek drasztikus átépítését. Csakhogy a fővárosi szabályozás túlságosan későn készült el ahhoz, hogy a kerületek kötelezően irányadónak tekinthessék, mivel a kerületi képviselők ekkorra már elfogadták a részletes helyi terveket. Budapest rehabilitációs koncepciója 1997-ben készült el, de megvalósításának csak abban az esetben lehetett volna realitása, ha a fővárosi vezetésnek sikerül megnyernie az érintett kerületek együttműködését. A kerületek azonban maguk határoztak az akcióterületekről és a fejlesztések tulajdonképpeni céljáról. A fővárosi rehabilitációs alap forrásaira benyújtott kerületi pályázatok elbírálása révén a Városháza befolyásolhatta ugyan a helyi fejlesztéseket, de a főváros természetesen ragaszkodik ahhoz, hogy csak az a kerület kaphat pénzt az alapból, amelyiknek nincs tartozása. Márpedig a kerületek több tízmilliárd forinttal tartoznak az alapnak, tehát ennyi pénzt nem fizettek be privatizációs bevételeikből a főváros kasszájába. A Fővárosi Önkormányzat javaslatot tett közös fejlesztési társaságok alakítására, de a terézvárosi és az erzsébetvárosi vezetés ehhez nem volt partner. Adott a vásárlás lehetősége, részben pedig az elővásárlási jog érvényesítése. A műemlékvédelmi hatóság elővásárlási jogot jegyeztethet be az állam javára, de számos ingatlan esetében a fővárosnak is van elővásárlási joga. Egyetlen esetben sem élt ezzel. Nyugati nagyvárosokban az önkormányzatok általában felvásárolják az ingatlanok egy részét a fejlesztendő területen. Tekintettel a sajátos budapesti önkormányzati szisztémára, a főváros is felvásárolhatott volna néhány fontos épületet a védendő, felújítandó városnegyedekben. Végül a főpolgármester érvényesíthetné politikai befolyását, de ezt a legritkább esetben teszi, mert nem kockáztatja meg, hogy ujjat húzzon a kerületi önkormányzatokkal, még kevésbé az érintett kerületeket vezető szocialistákkal vagy éppen saját párttársaival. A műemlékvédelmi szakhatóság eredendően egyedi épületeket tud védetté nyilvánítani, jóllehet a 2001-ben elfogadott műemlékvédelmi törvény elmozdult a területi szemlélet irányába.3 A törvény koncepcióját Cselovszki Zoltán, a Fidesz egyik fővárosi csúcspolitikusa, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) létrehozója dolgozta ki. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a szakhatóság, tehát a KÖH területi védelmet rendeljen el. Egyedi műemlékek esetében a KÖH maga az építésügyi hatóság; területi védelem esetében ugyan csak szakhatóság, de szakvéleményét az eljáró építési hatóságnak kötelező figyelembe vennie. A jogszabály lehetőséget ad veszélyeztetett épületek ideiglenes védelmére, miáltal a KÖH leállíthat már eldöntött bontásokat. Cselovszki úgy véli, hogy a jogszabály korszakos szemléletváltást jelentett, részint a területi megközelítés miatt, részint, mert lépéselőnybe hozta a szakhatóságot a tulajdonosokkal, így az önkormányzatokkal szemben. Cselovszki szerint, ha a KÖH nem képes elég hatékonyan fellépni az értékek pusztításával szemben, annak oka az, hogy a szakhatóság nem alkalmazza megfelelő határozottsággal a jogszabályt: helyes jogalkalmazás esetén több lebontott műemlék épület is megmenthető lett volna. A törvény 2005-ös módosítása4 még tovább megy: előírja, hogy területi védelem esetén az érintett önkormányzat megadott határidőn belül köteles módosítani a rendezési tervet. A budapesti világörökségi területek védőzónáját egy 2005-ös miniszteri rendelet határolta le.5 Ennek azért nagy a jelentősége, mert a zóna műemléki jelentőségű területnek számít, tehát ezen a területen építési és bontási engedély kiadásához be kell szerezni a KÖH szakvéleményét. Nézzünk rá a város térképére. A pesti oldalon a védőzóna felöleli az ötödik és a hatodik kerület egészét, a Városligetet, valamint a belső erzsébetvárosi zsidónegyed nagyobbik részét. Nem része viszont a védőzónának az Erzsébetváros középső és külső része, a Józsefváros és a Duna-parti sávot leszámítva a Ferencváros sem. A zónahatár közé zsugorodott tehát a pesti városmagnak az a része, amelyet a kormány mindenképpen szeretne megóvni. A zónahatáron kívül lényegesen kisebb az esélye annak, hogy bármilyen örökségvédelmi szempont érvényesülhessen. Várospusztítás A belső erzsébetvárosi zsidónegyed lebontását a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal fékezte meg azáltal, hogy 2004 júniusában ideiglenes területi védettséget biztosított a környéknek, 2005 februárjában pedig 51 épületnek egyedi védettséget adott, és a védett épületek száma azóta még tovább bővült. Az erzsébetvárosi önkormányzatot már az ideiglenes területi védelem is felbőszítette. Hunvald György szocialista polgármester követelte, hogy az ideiglenes területi védelem ne érintse azt a 16 házat, amelyeket nemcsak eladtak és kiürítettek, de amelyekre már a bontási engedélyt is kiadták. Gál György SZDSZ-es képviselő pedig azzal fenyegetőzött, hogy pert indít a műemlékvédelmi szakhatóság ellen. Ellenlépésként az önkormányzat a Dob utca és a Kazinczy utca legtöbb épületét életveszélyesnek nyilvánította, hogy jogalapot teremtsen a bontásokhoz, még mielőtt a KÖH elrendeli a házak egyedi védelmét. Ez nem sikerült, a KÖH határozottsága lefékezte a pusztítást, de sem az épületek eladását, sem pedig a lakók kiköltöztetését nem állította meg. Ez volt az a lélektani pillanat, amikor a fővárosi vezetés politikai befolyását latba vetve leállíthatta volna Budapest egyik legértékesebb részének lebontását. Nem tette. Bár nem állíthatjuk, hogy a Városháza teljesen közömbösen szemlélte volna, hogy a kerületi önkormányzat le akarja dózerolni a belső Erzsébetváros zömét, de csak rutin együttműködést ajánlott a kerületi önkormányzatnak, és nem vállalt semmilyen komolyabb konfliktust. Schneller István főépítész azt javasolta, hogy a kerületi önkormányzat rendeljen el változtatási tilalmat a területre. A főépítésznek nem lehetett teljesen tiszta a lelkiismerete, mivel a Madách sétány övezetének rendezési tervét a hatályos általános rendezési terv és a főépítész szakmai meggyőződése ellenére éppenséggel a főváros készíttette el. A pusztítás nyomán kitört botrány hatására Demszky 2004 őszén 1,4 milliárd forint pályázati forrást ajánlott az erzsébetvárosi önkormányzatnak, majd pedig azt, hogy alakítsanak közös fejlesztési társaságot. A főpolgármester is tudta, hogy ajánlata nem komoly; az erzsébetvárosi önkormányzat ugyanis a fölajánlottnál jóval nagyobb összeggel tartozott a fővárosi rehabilitációs alapnak. Aztán Demszky 2005 áprilisában Hunvald György kerületi polgármester mellett mosolyogva részt vett a Gozsdu udvar – Holló utcai beruházás ünnepélyes nyitányán, és ezzel a fővárosi vezetés jóváhagyólag tudomásul vette a városrészt elpusztító projekt egészét. Az igazsághoz tartozik, hogy a Gozsdu udvart 2004-ben a Magyar Ingatlan Kft.-től megvásárló Autoker Holding beruházása helyreállítja a Gozsdu udvar két utcai homlokzatát, és az egykor egyedülálló hangulatú átjáróudvarból így valamivel több marad, mint a korábbi beépítési tervek szerint. A Gozsdu udvar ma már egyedi műemlék, tíz évvel ezelőtt, amikor elkezdték a lakók kivásárlását és az épületegyüttes kiürítését, még nem volt az. Csakhogy a beruházás nemcsak a Gozsdu udvart és a Holló utca három ingatlanát építi át, de elindította a Madách sétány nyomvonalát szegélyező épületek felhúzását is, egyelőre a Kazinczy utcáig, aztán majd még tovább. A zsidónegyed sorsát tehát a Fővárosi Önkormányzat pecsételte meg azáltal, hogy a főpolgármester áldását adta a bontásoknál is pusztítóbb építkezésekre. Az építési engedélyekhez szükséges szakhatósági engedélyeket már a KÖH sem merte megtagadni, jóllehet a jogszabályok erre lehetőséget adtak volna. A folyamat lényege nem egyszerűen régi házak lebontása és új, silány lakóházak felépítése, hanem az eredeti városszövet feltépése, utcák eltüntetése, új utcák megnyitása. Minden olyan ingatlan veszélyben van, amely már üres, amelyet üres telkek vesznek körül, vagy amelynek szomszédjában már sikerült lebontani a házakat. A tét az, hogy egy adott utcában vagy területen sikerüljön elérni a bontások és az építkezések kritikus tömegét. Néhány műemlék épület kivételével lényegében eltűnt a Holló utca és a Kazinczy utca vele párhuzamos szakasza. Már csak néhány épületet kell eltüntetni: így például az egykori kóser hús- és kolbásztöltő üzemnek otthont adó, évekkel ezelőtt kiürített házat. Az 1880-ban épült, kétszintes házat tavaly ősszel néhány napra avantgárd házfoglalók vették birtokba, majd az önkormányzat átmenetileg egy hajléktalanszállót költöztetett be.6 Az épület sorsa nem kétséges, mivel mindkét oldalán üres telek van. Vele szemben áll a balettintézet valóban rémes épülete,7 amelyet az önkormányzat szintén bontani akar. A Dob utca és a Király utca műemléki épületei egyelőre még állnak, de a Madách sétány fölébük magasodó domináns épületei mellett létük egyre inkább ideiglenes jellegű lesz. Végeredményben eddig öt házat bontottak le, köztük a Holló utcai ezüstműves házat8 és a Kazinczy utca 9.-et, amelynek műemlékké nyilvánítása folyamatban volt.9 Fejérdy Tamás, a KÖH elnökhelyettese személyesen próbált interveniálni a házat megvásárló Reneszánsz Rt. menedzsmentjénél, de hiába. Csakhogy az erzsébetvárosi önkormányzat eddig további 74 házat értékesített mindenféle pályáztatás nélkül olyan, minimális törzstőkével létrehozott kft.-knek, amelyek kizárólag egy-két ingatlan spekulációs célú megvásárlására jöttek létre. Az eladott épületek közül közvetlen bontási veszély fenyegeti mindazokat, amelyeknek nincs műemléki védettségük, de közvetett veszélyben vannak a műemlék házak is. Veszélyben vannak mindazok az épületek, amelyeket már kiürítettek, és állaguk gyorsan romlik, veszélyben vannak azok, amelyeket okkal vagy ok nélkül életveszélyesnek nyilvánítanak, és azok a házak is, amelyeket bontásokkal vagy a szomszédos építkezésekkel tényleg veszélybe sodornak. Eladták például az 1852-ben Pollack Ágost tervezte Király utca 15.-öt.10 Az épület fölé magasodik az egyik Holló utcai új lakóház, amelynek építése során a Király utcai ház alapjai megsérültek. A telekhatáron májusig kőfal állt szögesdróttal: az 1944-es pesti gettó utolsó álló falrészlete. A lakók szerették volna mementóként megtartani, de a KÖH ehhez nem volt partner. Dobra került az 1833-ban Pollack Mihály által Dlauchy Ferenc lakatos számára épített, Király utca 21. sz. alatti kétemeletes klasszicista Jó Pásztor Ház11 és a Kazinczy utca torkolatánál lévő üres saroktelek.12 Az utóbbi mellett álló Kazinczy utcai egyemeletes épületben volt a Schneider magyarkártya-üzem, amely nem műemlék, így az üres telek szomszédsága miatt duplán veszélyeztetett. Sétáljunk tovább a Király utcán. Három olyan műemlék épület következik, amelyeket egyazon kft. vásárolt meg. A Király utca 25. nemcsak az utca, de a város egyik legrégebbi épülete: az egyemeletes kora klasszicista ház 1810-ben épült. A kétemeletes Király utca 29.-et Hild József építette 1843-ban Hohlfeld Ignác számára.13 A Király utcai házak eladása esetében az önkormányzat a lakók elővételi jogát is semmibe vette, így négy ház bérlői pert indítottak. A műemlék házak egy részében máris jelentős átalakítási munkák kezdődtek. A Király utca túlsó, VI. kerületi oldalán álló, 1844-ben Hild József által tervezett ház bontása februárban kicsapta a biztosítékot. A házat a Gozsdu udvart is megszerző Autoker Holding vásárolta meg, a bontási engedélyt pedig a KÖH kifejezett tiltása ellenére a VII. kerületi jegyző adta ki, majd a tiltakozás hatására visszavonta. A többhetes huzavona elég volt ahhoz, hogy lebontsák az épület tetejét és födémszerkezetét. Az önkormányzat bízhat abban, hogy az épület most már magától is összeomlik. A saroképület eltüntetése azért fontos, mert a mellette lévő Vasvári Pál utcai telkek már üresek, így lehetőség nyílik a három telek együttes hasznosítására; tehát arra, hogy az utca negyede eltűnjön. A KÖH mindenáron meg akarja akadályozni a ház még álló falainak eltüntetését, mert, bár magát az épületet nem tartja kiemelkedően értékesnek, tudatában van annak, hogy, ha a telek felszabadul, akkor újabb, érzékeny helyen szakad fel a városszövet. Ez az épület a műemléki jelentőségű terület státusának tesztje is; ennek kapcsán az is eldől, hogy a szigorúbb örökségvédelmi szabályozás kiállja-e a gyakorlat próbáját. Csakhogy a szakhatóság tehetetlen, ha a ház pusztulását az érintettek az enyészetre bízzák. A Hild-ház érdekében szót emelt a kultuszminiszter, sőt, egészen kivételesen, még Demszky Gábor főpolgármester is. Tavasszal a Kertész utcában folytatódott a bontás; a Kertész utca már kívül esik a világörökségi terület védőzónáján, tehát nem számít műemléki jelentőségű területnek.14 Itt is három egybefüggő telek felszabadítása volt a cél.15 Először a két szélső épületet bontották, a közrefogott és kiürített, jó állapotú ház lebontása csak idő kérdése. Vele szemben áll az egykori Cyklop Irodaház és Parkolóház,16 amelynek irodaépületeit szükséglakásokká alakították, és roma családoknak utalták ki. Az 1924-ben Löffler Béla által tervezett épületet a KÖH ideiglenes védelembe vette, és ezzel megakadályozta bontását. A párhuzamos Akácfa utcában is a KÖH akadályozta meg a tömeges bontást azáltal, hogy három rozoga épületet műemlékké nyilvánított,17 jóllehet az Akácfa utca is kívül esik a védőzónán. Pedig Cyklop-ház és a bontásra ítélt és eladott Akácfa utcai házak telkei egybeérnek; ha mégis sikerül a házakat lebontani, akkor újabb jelentős területen szakad fel a városszövet, és nyílik lehetőség új, a régitől teljesen elütő építkezésekre. Az Akácfa utcai házak komfort nélküli lakásaiban élő bérlők érthető ingerültséggel fogadták a döntést. Egyikük bankkölcsönt vett fel, hogy kiegészítve a lakásért számára ajánlott összeget, elköltözhessen. A bankkölcsön összegét kénytelen volt visszafizetni, és több százezer forintot bukott. A rozoga nyomorlakásos házak műemlékké nyilvánítása kétélű fegyver, mivel átépítésük, komfortosításuk nagyon drága lenne. Ha nem lehet bontani, akkor marad az állandósult lakásnyomor; bizonyos, hogy sem az önkormányzat, sem pedig az ingatlanokat megvásárló kft.-k nem fognak egy fillért sem a karbantartásra költeni. Hasonló következményekkel járt a Klauzál utca néhány épületének védelembe vétele is.18 Hunvald György polgármester elérkezettnek látta az időt arra, hogy ellensúlyozza a városvédő szervezetek kampányát. Újságírók előtt a két ház elkeseredett lakóinak segítségével demonstrálta, hogy az épületek bérlői számára a bontás jelentené az egyetlen menekülési lehetőséget a lakásnyomorból, ám a műemléki védelem éppen ezt akadályozza. A házak bontása itt is azért fontos, mert a szomszédos utcában már új épületek sorakoznak. Végül még egy bontás, ezúttal a Rákóczi út túloldalán, a Józsefvárosban. Említettük, hogy a belső Józsefváros teljesen kiesik a világörökségi védőzónából, és ennek, úgy látszik, az egyedi épületekre nézve is messzemenő következményei vannak. Májusban lebontották a Szentkirályi utca 4. Zitterbarth Mátyás tervezte, 1845-ben épült, reformkori épületét. Itt végezte a világ első altatásos gyermekműtétét Schöpf-Mérei Ágoston 1847-ben.19 A kétszintes klasszicista épület hűlt helyén hétemeletes lakóingatlan épül. Az épület megmentéséért nemcsak az ott élők, de még a szomszédos ház lakói is protestáltak, és a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól kérték az épület ideiglenes védelmét. Hiába, a ház sorsát a KÖH pecsételte meg, mondván, az épület védelme nem indokolt, jóllehet minden jogi eszköze megvolt arra, hogy egyéves időtartamra leállíttassa a bontást, és elvégeztesse a szükséges tanulmányokat. Sem a kormány, sem pedig a főpolgármester nem szólalt meg a ház védelmében. A világörökségi védőzóna nemcsak véd, de egyúttal kijelöli a meglehetősen szűkre szabott védett övezet és a területi védelemmel nem rendelkező belterületek határát. A védőövezeten belül gyorsított ütemben folynak az ingatlaneladások, miközben a műemléki szakhatóság egyre több és több háznak ad egyedi védelmet, hogy megakassza a folyamatot. A folyamat megakad, a városrészek átépítésének azonban a műemlékekké nyilvánított épületek lassú pusztulása az alternatívája. Csak az állam vagy a főváros lenne képes a védett épületek felvásárlásával és nagyarányú forrás-összpontosítással megmenteni a város belterületét, ennek azonban csekély a valószínűsége. Államfogság Emlékszünk rá, az erzsébetvárosi ingatlanokat olyan kft.-k vásárolták meg, amelyek többnyire kizárólag az adott ingatlan megvásárlására jöttek létre. A HVG Online újságírója, Sipos Anett márciusban részletesen beszámolt a tranzakciók kinyomozható részleteiről.20 Eszerint az önkormányzat előre kiajánlja az ingatlanokat, majd mindenféle pályáztatás nélkül, zárt ülésen elővételi jogot ad a minimális törzstőkéjű kft.-knek. A kft.-k nem képesek a vételárat egy öszszegben kifizetni, ezért késleltetett adásvételi szerződéssel elővételi jogot jegyeztetnek be a tulajdoni lapon. Ezután következik a tranzakció második fázisa: a vételi joggal „felértékelt” kft.-ket ciprusi, illetve Seychelles-szigeteki offshore cégeknek adják el. Az ügylet harmadik fázisában a kft.-k a tényleges ír befektetők tulajdonába kerülnek. A kft.-k kettős értékesítése során az értékkülönbözet hússzoros. Az egyik kft. értékesítése kapcsán két párhuzamos szerződést kötöttek: az egyik szerződésben a kft. üzletrésze 3 millió forintért, a másik szerződésben ugyanaz az üzletrész már 66,6 millió forintért cserélt gazdát.21 Ekkor a kft. ír tulajdonosa immár él elővételi jogával, és kifizeti az ingatlan eredetileg megállapított vételárát, ebben az esetben 36,28 millió forintot. Az összeg éppen annyi, mint amennyibe a lakók kivásárlása kerül. Az ingatlan a bontást követően telekké minősül át, és beépíthetővé válik. Az önkormányzat papíron nullszaldós ügyletet bonyolított le, és hivatkozhat arra, hogy ez így van rendjén: elvégre nem ő fejleszt, hanem a vállalkozó, és az önkormányzat legfőbb szempontja a város fejlődése mellett az, hogy a bérlők tisztes lelépési összeget kapjanak. A közbeeső offshore cég haszna esetünkben 63 millió forint.22 Ellentétben a tranzakció forgatókönyvével, arra nincsenek perrendtartásszerű bizonyítékok, hogy ennek az összegnek mi lesz a további sorsa, ki mennyit, milyen módon kap belőle, így nem is kockáztatunk meg erre vonatkozó feltevéseket. Hasonló séma szerint történt a többi ingatlan, illetve az ingatlanokra elővételi jogot szerzett kft.-k értékesítése is. A kft.-k meghatározott tulajdonosi és ügyvédi körhöz kapcsolódnak; ez a kör pedig a 90 százalékban önkormányzati tulajdonú Erzsébetvárosi Lakásépítő Kft.-ből nőtt ki. Bizonyára nem gyengíti az ingatlanüzletben érdekeltek befolyását, hogy Hunvald György 2006 tavaszától országgyűlési képviselő, és hírek szerint a Fővárosi Közgyűlés szocialista frakcióvezetője szeretne lenni. A korrupcióval kapcsolatos szakirodalom megkülönbözteti az állami/hivatali korrupciót az úgynevezett „state capture” jelenségétől. Utóbbi azt jelenti, hogy az államnál sokszorta nagyobb hatalmú és vagyonú érdekcsoportok mintegy „foglyul ejtik” az államot. Nem kétséges, hogy a magyarországi korrupció döntően az első kategóriába tartozik: döntési helyzetben lévő hivatalnokok, tisztviselők, rendőrök olykor megvesztegethetők. De az önkormányzatok világában értelmezhető a „state capture” jelensége is, legalábbis a budapesti belvárosi kerületi önkormányzatok ingatlantranzakcióinak leírására aligha lehet más fogalmat használni. Viszonylag kis vagy közepes méretű önkormányzatok horribilis ingatlanvagyon felett rendelkeznek, és az ingatlanvagyon spekulációs hasznosítása akkora haszonnal kecsegtet, amivel szemben sem közösségi, sem urbanisztikai, sem pedig örökségvédelmi szempontokat nem lehet hatékonyan érvényesíteni. Csakhogy az önkormányzatokhoz köthető korrupció alig érdekel valakit. Ha a választópolgárok úgy gondolják, hogy helyi szinten alapjában véve jól mennek a dolgok, akkor lényegesen elnézőbben ítélik meg a közvagyon és a közpénzek korrupt kezelését, mint a kormányzati korrupciós botrányokat. Pedig az erzsébetvárosi, terézvárosi, józsefvárosi ingatlanpanama tárgyának értéke sokszorta nagyobb, mint a legtöbb országos vihart kavaró botrányé. A város szíve Valljuk be, Budapest értékeinek védelme is csak keveseket érdekel. „Budapest szívós fickó”, mondta nemrég Konrád György egy televíziós vitában. De ezúttal téved. A mostani átépítések a város szívét találták el. Persze másként is értelmezhetjük a folyamatot. Lehet, hogy a jelenkori civilizáció nem tud mit kezdeni egy régi, elpusztult, elpusztított civilizáció itt maradt építészeti maradványaival, mint ahogyan a középkori itáliai városok sem tudtak mit kezdeni az ott meredező antik vízvezetékekkel. 1 HVG Online, 2006. június 2. 2 Az Óvás Mozgalom 2004 májusában alakult. 3 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről. 4 A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényt a 2005. évi LXXXIX. törvény módosította. 5 7/2005. (III. 1.) NKÖM-rendelet Budapest és Pannonhalma világörökségi helyszíneinek műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról. 6 A Kazinczy utca 41. épülete. 7 Kazinczy utca 42–48. 8 Az ezüstműves ház a Holló utca 11. telkén állt. Az épületet az önkormányzat a Király Residence Ingatlanforgalmi Kft.-nek adta el. Az épületet 2004. július 6-án bontották le. 9 Az épületet 2005. július 13-án adta el az önkormányzat a Reneszánsz Kazinczy 9 Kft.-nek mindössze 163,2 millió forintért. 10 Az épületet a szerződés aláírásakor még bejegyzés alatt álló, 3 millió forintos törzstőkéjű Király Palace Kft.-nek adták el. 11 Az önkormányzat az ingatlant a Hajnal Király Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft.-nek adta el 461,2 millió forintért. 12 Az üres telket a Király Garden Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft. vásárolta meg 77,9 millió forintért. 13 A két házat és a köztes, ma már szintén műemléki védettségű Király utca 27. épületét a Király 27 Ingatlanforgalmi és Ingatlanfejlesztő Kft. vásárolta meg. 14 A zónahatár a két utcával beljebb húzódó Csányi utca és a Klauzál utca közepén húzódik. 15 A Kertész utca 21. és 25. épületeit lebontották. A köztes 23. számú épület üres, bontásra vár. 16 Kertész utca 24–28. 17 Az Akácfa utca 43., 47., 49. alatti épületek. 18 A Klauzál utca 7. és a Klauzál utca 9. épületét az önkormányzat a Klauzál 7–9 Perfekt Ingatlanforgalmazási Kft.-nek adta el, ám a KÖH 2006-ban mindkét épületet műemlékké nyilvánította. 19 Az épületet a Balusztrád Ingatlanfejlesztő Kft. vásárolta meg az önkormányzattól 326 millió forintért; a szerződés véglegesítésének feltétele az épület lebontása volt. A bontási engedélyt a X. kerületi jegyző adta ki, ám a szomszédos ház lakói fellebbeztek, illetve a KÖH-től ideiglenes műemléki védelmet kértek. 20 Sipos Anett: Erzsébetvárosi eladások: az önkormányzat trükkjei. HVG Online, 2006. március 28. 21 Dembinvest Kft, illetve a Dembinszky utca 32. épülete. 22 Metira Trading Limited. Ostromlott Budapest

http://beszelo.c3.hu/cikkek/varosszovet-%E2%80%93-bunszovet

https://web.archive.org/web/20230322125654/http://beszelo.c3.hu/cikkek/varosszovet-%E2%80%93-bunszovet

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varosszovet-a-bunszovet

Beszélő

hungarian-news

2006-07-08 00:00:00

Az NBH-s Pusztai szerint: Kulcsár segítséget kért Bácskaitól

2006.02.15. 11:41 Kulcsár Attila segítséget kért Bácskai Jánostól a K&H Equities Rt.-nél indult vizsgálatokkal kapcsolatban – jelentette ki a Nemzetbiztonsági Hivatal őrnagya. Pusztai Lászlót a maffiaellenes központ korábbi vezetője ellen indult büntetőügy megismételt elsőfokú eljárásán hallgatták meg. Az ügyész vádbeszédében felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kérte Bácskaira. A büntetőperben első fokon a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa, részben telefonlehallgatási jegyzőkönyvek alapján, nem jogerősen kimondta Bácskai János bűnösségét, és lefokozta a tábornokot, ám az ügy fellebbezések után a Fővárosi Ítélőtáblára került, ahol 2004 novemberében megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt megsemmisítették az elsőfokú ítéletet és új eljárást rendeltek el. Kulcsár: „Bajban vagyok!” Több beszélgetést is regisztráltak Kulcsár Attila és a vádlott között a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a brókercégnél 2003. június 23-án végzett vizsgálatát megelőzően – mondta az operatív munkában résztvevő és részben irányító tiszt a mai tárgyaláson. A beszélgetésből leszűrhető, hogy a K&H Equities Rt. befektetési tanácsadó üzletágvezetője és a dandártábornok találkoztak egymással és Kulcsár Attila segítséget, tanácsot kért Bácskai Jánostól – közölte Pusztai László, a Nemzetbiztonsági Hivatal őrnagya. Egy vagy két nappal a PSZÁF vizsgálata előtt az egyik telefonbeszélgetés során Kulcsár Attila elmondta: „bajban van, fogható”. Az őrnagy vallomása szerint említést tett az Állami Autópálya Kezelő Rt. átutalási megbízásairól, melyen rajta van a szignója. Bácskai János határozattan cáfolta, hogy kettejük beszélgetésén szóba kerültek volna átutalási megbízások. Az ügyész többször is kérte Pusztai Lászlót, hogy vallomása során használja jegyzeteit, ám korábbi meghallgatásával ellentétben – amikor szó szerint idézet a Kulcsár Attila és Bácskai János közötti beszélgetésekből – nem tette meg. Bácskai János felhívta a figyelmet arra, hogy lezárt operatív ügyekről senki nem készíthet feljegyzéseket, mivel azok államtitkot tartalmazhatnak, így készítőjük államtitoksértést követhet el. A mai tárgyaláson az ügyész felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte vádbeszédében Bácskai Jánosra a büntetőügy megismételt elsőfokú eljárásán Szegeden. (Hiradó)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/02/az-nbh-s-pusztai-szerint-kulcsar-segitseget-kert-bacskaitol

https://web.archive.org/web/20240128120318/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/02/az-nbh-s-pusztai-szerint-kulcsar-segitseget-kert-bacskaitol

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-nbh-s-pusztai-szerint-kulcsar-segitseget-kert-bacskaitol

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-02-15 00:00:00

Postabank: fideszes szálak? – Stumpf: A közölt levél hamis

2006.02.09. 23:55 A Népszabadság tegnap egy Stumpf Istvánnak tulajdonított levélre hivatkozva arról számolt be, hogy a volt kancelláriaminiszter 2000-ben leállította a Postabank konszolidációjának vizsgálatát. Stumpf hamisítványnak nevezte a dokumentumot és perek megindítását helyezte kilátásba. Az ügy azért is érdekes, mert Keller László egykori közpénzügyi államtitkár feljelentése nyomán a rendőrség a pénzintézet feltőkésítése ügyében bűncselekmény hiányában 2005-ben lezárta a nyomozást. • Az MSZP vizsgálóbizottságot kezdeményez Soha semmilyen alkalommal a négy év során nem avatkoztam be a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) tevékenységébe, a levél hamisítvány – fogalmazott tegnap Stumpf István, miután a Népszabadság nyilvánosságra hozott egy olyan dokumentumot, amely szerint a volt kancelláriaminiszter 2000-ben leállította a Postabank konszolidációja kapcsán indított Kehi-vizsgálatot. A kormányhoz közel álló lap úgy fogalmazott: „a Kehi egykori jelentéséből – vélhetően ez az, ami a napokban megjelent az interneten – és a nyilvános cégadatokból hat év elteltével annyi mindenesetre sejthető: a visszaélések felderítésére kezdeményezett »mélységi« vizsgálatokat azért állították le és a jelentést azért titkosították 20 évre, mert azok a Fideszhez közel álló személyek érintettségét mutatták ki”. Stumpf István kijelentette: Sepsey Tamással, a Kehi volt elnökével együtt azt vizsgálják, milyen jogi elégtételt vesznek a Népszabadságon. – A sajtó-helyreigazítási per a minimum, de kártérítési pert is fontolgatunk, mert a cikk a jó hírnevet sérti – fogalmazott. Leszögezte, miután a kancelláriaminiszternek nincs utasításadási joga a Kehi vezetőjének, „nehezen” tudja elképzelni, hogy ilyen tartalmú levelet bármikor is elé tettek volna. Véleménye szerint ezért nem is véletlen, hogy a lapban kitakarták az iktatószámot. – Azt javaslom, hogy ellenőrizzék le a Miniszterelnöki Hivatal 2000. december 14-i iktatását és a Kehi a környéki iktatását, hogy találnak-e erre vonatkozóan levelet – jegyezte meg. Stumpf azt is sérelmezte, hogy a Népszabadság nem kereste meg a cikk megjelenése előtt. Hangsúlyozta, 2003-ban is akkor került elő ez a téma, amikor valamilyen új szakaszba ért a vádemelési eljárás Princz Gábor ügyében, így most a választási kampányban lehet, hogy hasonló a helyzet, és „szintén el akarják terelni a figyelmet valamiről”. Mint ismert, a Postabank előző ciklusban történt konszolidációját az Állami Számvevőszék is vizsgálta és törvényesnek találta. Keller László egykori közpénzügyi államtitkár azonban a pénzintézetnek juttatott tőkeinjekció kapcsán is feljelentést tett. A Belügyminisztérium felügyelete alatt működő rendőrség azonban tavaly februárban bűncselekmény hiányában lezárta a nyomozást. A Népszabadság tegnapi cikkében dokumentumokra hivatkozva közölte, „kiderül például, miként jutott Földi László egykori hírszerző tiszt – az Orbán-kormány idején számos állami megbízást kapott – a Defend Kft.-hez mindössze 2,5 millió forint előleg kifizetése után. Egy olyan céghez, amely 1999-től 2002 végéig összesen csaknem 17 milliárd forint bevételt termelt.” A lap azt nem említette meg, hogy a Defend – Földi László kisebbségi tulajdonszerzése ellenére – mindvégig állami többségi tulajdonban volt. Az iratokból a Népszabadság szerint az is kiderül, hogy miként szerzett meg egy, a Fidesz egykori kampányfőnökének, Wermer Andrásnak a cégügyeit intéző ügyvéd az egykori Postabank-vagyonból 1,7 milliárd forint értékű cégeket alig tízmillió forintért azon a PB Workout Kft.-n keresztül, amelynek feladata a hitelintézet vagyonelemeinek értékesítésével az állami konszolidáció költségeinek mérséklése lett volna. A napilap a cikk illusztrálásához a Postabank egykori balatonfüredi üdülőjét használta, amelyet annak idején állítólag félmillió forintért adtak el. A hotelt az Imola cégcsoport működteti, amely azonban korántsem nevezhető Fidesz közelinek. A cégcsoport korábban és mostanában is inkább szocialista vezetésű önkormányzatoktól kap megbízást. Pichler Ferenc, a PM kabinetfőnöke az MTI-nek hétfőn elmondta: az előző kormány idején, a Kehinél készült jelentés titkos, így nem tudják, hogy azonos-e az interneten megjelent 55 oldalas dokumentummal. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke tegnap kijelentette: a Postabank konszolidációja szabályosan történt, nem volt túlkonszolidálás. A Postabank feltőkésítése egyébként azért vált szükségessé, mert a pénzintézet stabil működése a kétes kihelyezések miatt megingott. Emlékezetes például, hogy a Princz Gábor vezette bank hamis közraktárjegyeket befogadva több mint 12 millió dolláros akkreditívet nyitott az MSZP-hez közel álló Nádor Rt. számára. De a pénzintézetnek ugyancsak kára származott az úgynevezett a spanyol ingatlanüzletből, amikor is 5 millió dollár hitelt nyújtott egy 300 ezer dollárt érő spanyolországi legelőre.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/02/postabank-fideszes-szalak-stumpf-a-kozolt-level-hamis

https://web.archive.org/web/20221005161111/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/02/postabank-fideszes-szalak-stumpf-a-kozolt-level-hamis

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/postabank-fideszes-szalak-a-stumpf-a-kozolt-level-hamis

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-02-10 00:00:00

Nomentana: felgyorsult az ügyészség

2006.02.09. 08:22 A kormánypárti Népszava információival ellentétben nem az ügyészség, hanem a rendőrség rendelte el közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt a nyomozást Gyurcsány Ferenc kormányfő egyik cége, a Nomentana Kft. ügyében. Az ügyészség később saját hatáskörbe vonta az eljárás lefolytatását. A Nomentana-ügyben tegnap sajtótájékoztatót tartott a Fidesz. A Népszava tegnapi számában azzal vádolta lapunkat, hogy a Nomentana-üggyel kapcsolatban pontatlan volt, amikor azt közölte: közokirat-hamisítás gyanúja miatt nem az ügyészség rendelte el a nyomozást, hanem az V. Kerületi Rendőrkapitányság. A kormánylap azt állította, hogy a nyomozást az ügyészség rendelte el, méghozzá saját hatáskörben. Az interneten is olvasható határozatból azonban egyértelműen kiderül: a nyomozást a Lamperth Mónika belügyminiszter által felügyelt budapesti V. Kerületi Rendőrkapitányságon indították, és csak utóbb vonták azt ügyészi hatáskörbe. A kormánypárti Népszava feltehetően azért állította mindezt, mert a miniszterelnöknek különösen kínos lehet, hogy nem a Fidesz-elfogultsággal vádolt ügyészség, hanem az a rendőrség döntött a büntetőeljárás megindításáról, amelynek felügyeletét a kormány tagjaként a belügyminiszter látja el. A fantom Nomentana Kft. esetében múlt hét csütörtökön az ügyészségen tett feljelentést Deutsch-Für Tamás mellett Répássy Róbert és Szijjártó Péter. A feljelentés szerint Gyurcsány Ferenc ügyvezető igazgatóként – Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. néven – egy, a cégbíróságon be nem jegyzett, azaz nem létező céget működtetett jogellenesen 1993 szeptembere és 1995 decembere között. Ez a társaság törvénytelenül használta a bejegyzési eljárás során megszerzett adószámot, a társadalombiztosítási törzsszámot és a statisztikai számot. 1996 januárjában Gyurcsányék létrehoztak – szintén Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. néven – egy másik gazdasági társaságot. Ezt a céget a cégbíróság a cégnyilvántartásba bejegyezte. A nem létező és a valódi Nomentana Kft. egymástól teljesen különböztek. Eltérők voltak cégbejegyzési számaik, székhelyeik, ügyvezetőik és – Gyurcsány Ferenc kivételével – a tulajdonosaik is. A valódi Nomentana Kft. azért, hogy a hatóságok ne vegyék észre a nem létező Nomentana Kft. több évig tartó törvénytelen működését, megpróbálta a két céget azonosként feltüntetni. Ahhoz, hogy ezt végre tudják hajtani, a valódi Nomentana Kft. a hatóságok által vezetett közhiteles nyilvántartásokba a nem létező Nomentana Kft. azonosító számait jelentette be, és az ezeket tartalmazó közokiratokat sajátjaként küldte meg a hatóságoknak. A Nomentana Kft. több mint hét évig folyamatosan használta és felhasználta fantomtársa azonosító jegyeit, és ennek alapján a hatóság valótlan adatokat, tényeket jegyzett be a közhiteles nyilvántartásokba. Polt Péter legfőbb ügyész gyors vizsgálatot ígért a Nomentana-ügyben, ami az eddigi Gyurcsány-cégek miatt történt feljelentések esetében tanúsított ügyészi tempót figyelembe véve több mint meglepő – állítják jogi szakértőink. Az ügyészségnek ugyanis a Nomentana-ügy megalapozott kivizsgálásához nemcsak a Cégbíróságtól, hanem más hatóságoktól – az adó- és a statisztikai hivataltól –, valamint az Altus Rt.-től be kell kérnie iratokat. A teljes körű felderítéshez tanúmeghallgatások is elengedhetetlennek tűnnek. Ezt különösen az indokolja, hogy Gyurcsány Ferenc az a személy, aki a fantom és a valódi Nomentana Kft.-t összeköti. Ő az ugyanis, aki a fantomcégnek és az igazi Nomentana Kft.-nek egyaránt tulajdonosa és ügyvezetője is volt. Feltehetően a kormányfő az egyetlen, aki vallomást tud tenni a hatóságok előtt arról, hogy a fantom kft. azonosítószámai miként kerültek a valódi kft.-hez, és az milyen célból használta őket. Ez ugyanis kizárólag az iratokból nem deríthető ki. Szakértőink szerint egy esetben várható az ügy gyors lezárása, akkor, ha az ügyészség csakis az iratok tanulmányozására hagyatkozik, és a feljelentés tárgyává tett bűncselekmény büntethetőségét elévültnek nyilvánítja. Ez pedig elvileg nem lehetséges, hiszen amennyiben a közokirat-hamisítás még 2003-ban is folyt, úgy a bűncselekmény a három-, illetve ötéves elévülési időn belül van.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/02/nomentana-felgyorsult-az-ugyeszseg

https://web.archive.org/web/20231110170317/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/02/nomentana-felgyorsult-az-ugyeszseg

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nomentana-felgyorsult-az-ugyeszseg

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-02-09 00:00:00

Pert nyert Font Sándor Wekler Ferenccel szemben

2006.02.08. 16:24 Wekler Ferenc megsértette Font Sándor országgyűlési képviselő személyiségi jogait – állapítota meg a Somogy Megyei Bíróság elsőfokú ítéletében. Az ítélet szerint Wekler Ferenc 2004. augusztus 9-én valótlanul állította, hogy Font Sándor is kapott szőlőtelepítésre vissza nem térítendő támogatást. A Somogy Megyei Bíróság Wekler Ferencet eltiltotta a további jogsértéstől, és 300 000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte – írja a fideszfrakcio.hu.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/02/pert-nyert-font-sandor-wekler-ferenccel-szemben

https://web.archive.org/web/20240127055111/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/02/pert-nyert-font-sandor-wekler-ferenccel-szemben

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pert-nyert-font-sandor-wekler-ferenccel-szemben

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2007-02-08 00:00:00

Kormányon mindig vannak barátaink

Az MSZP alapszabálymódosítási terveiből kitűnik, hogy a korábbi felvetésekkel ellentétben mégsem szűnik meg a pártpénztárnoki pozíció, sőt mi úgy láttuk, talán még nő is a hatáskör. Nem növekszik. Az új alapszabály szerint a gazdálkodásról eddig az elnökség maga döntött, ehhez a jövőben szükség lesz a pénztárnok előterjesztésére is. Ez mindig is így volt. Gazdasági döntés előterjesztés nélkül sohasem született. A poszt pedig valóban megmarad, hiába voltak ezzel ellentétes találgatások. A hírek szerint elég hűvös a viszonya Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. Van olyan információ, miszerint Ön Gyurcsánynak megüzente volna, ne induljon a miniszterelnökváltó-kongresszuson kormányfőjelöltként. Ez nem így van. Természetesen normális a viszonyom a miniszterelnökkel, vannak vitáink, vannak témák, amiket nem mindig egyformán látunk, de ez nem azt jelenti, hogy a főkérdésekben ne értenénk egyet. Tehát ilyen üzenet nem volt? A kettőnk közötti feszült viszony a sajtó kitalálmánya. Ez talán abból is adódik, hogy volt idő, amikor ő másképp képzelte a párt gazdálkodását, a pártfinanszírozási törvénnyel kapcsolatban is más álláspontot képviselt, mint én. Ez az állítólagos konfliktus inkább mese, mint a valóság. Mi az oka annak, hogy e híreket sosem cáfolja, csak elvétve indít pereket? Mi értelme volna?! A perekkel azt érhetném el, hogy még egyszer le lehetne írni. Az egyetlen időszak, amikor muszáj volt perelnem a Magyar Nemzetet, az a K&H ügy volt. Azt állították, hogy kaptam egy autót, ami nincsen. Ez kizárt. Nyertem is a lappal szemben. Azt az autót OTP-átutalással 2001-ben vettem. Minden papírja rendben volt. Hogy milyen indítékok alapján született ez a koholmány, ma már nem érdemes foglalkozni vele. Most egy A6-os Audival érkezett. Ez a párté? Igen, ez a párté. De az igaz, hogy a korábban használt Peugeut 607-es a Britton tulajdona volt? A Brittontól egy magánszemély vásárolta meg, ezt követően használtam többször az autót. De ugye nem hozzuk vissza a K&H-ügyet? Végül ez nem lett ügy. Kihallgatták egyáltalán? Ebben az ügyben ki sem hallgattak. Azt lehet tudni, mi Puch László titka? Nincs titka. Folytatnánk a kérdést. Tehát pénztárnokként mi a titka, hiszen nem jellemző erre a pártra, hogy valaki kilenc éven át betöltse ugyanazt a posztot. Ráadásul a mostani tisztújítás alapján ebből 11 év lesz. Egyetlen titka van: érdemes szolgálni ezt a pártot. Nagyon nehéz időszakban szocializálódtunk össze, 1998 és 2002 között, egy nagyon ellenséges környezetben. Ha már ellenséges környezet. Igaz az, hogy kiváló személyes kapcsolatokat ápol Simicska Lajossal, akit a Fidesz informális pénztárnokának tartanak? Kiváló kapcsolatról nem beszélhetünk. De van kapcsolat? Közvetlen nincs, közvetettebb természetesen igen. Vannak üzenetváltások. Üzenetváltások? Ez mit jelent? Semmi különösebbet. Nincs olyan típusú kapcsolat, ami politikai volna. Mit lehet tudni az új székházról? Az MSZP nagyon régen elhatározta, hogy új székházba fog költözni. A politikusok mindig az aktualitását keresték ennek. Kiírtunk egy pályázatot, erre a Műegyetem végzős diákjai különféle terveket készítettek, ezek alapján pedig több variáció is készült. A dolog tulajdonképpen csak politikai döntésre vár. Az már ki is derült, hogy a VII. kerületben az István utca lehet az új székház helyszíne. Az a telek a legesélyesebb, de több alternatíva létezik. Mennyi pénzük van a költözésre? Ez nem pénz kérdése. Egy ingatlanfejlesztést általában hitelekből szokás finanszírozni. A mostani székházat pedig eladják? Igen, ez a terv, ami az önerőt jócskán növeli. Tehát nem tudható, hogy veszik, vagy bérlik, netán hitelből építik? Attól is függ, hogy mibe kerül, mennyi forrásunk lesz rá. Hosszú távon egy párt nem maradhat ingatlantulajdon nélkül. Ha az én álláspontom lesz a meghatározó, akkor vásárlás lesz vagy lízing. Melyik bank a legnagyobb hitelezőjük? Az MSZP-nek csak egy bankja van, ez az Erste Bank. Ez valamilyen személyes kapcsolat eredménye? Dehogy. Az MSZP még 1998-ban döntötte el az akkori politikai helyzetben, hogy egy külföldi bankhoz viszi az MSZP számláját. A Magyar Narancs nemrég azt írta, az autópálya-építések kapcsán konfliktusa volt Kóka Jánossal. Erre nem emlékszem. Kóka Jánossal semmi ilyen jellegű konfliktusba nem kerültem. Természetesen vannak időnként olyan megjegyzései, amivel én nem értek egyet. Ezt szóvá is teszem a megfelelő helyeken. De úgy gondolom, Kóka Jánosnak van elég dolga, az utazási kedvezményektől elkezdve egy csomó dologgal, hogy ne velem foglalkozzon. Nem gondolt sose arra, hogy kormányzati pozíciót vállaljon? Az elmúlt években több ilyen ajánlatot is kaptam. Izgatta a fantáziámat a dolog, de elkezdtem itt egy munkát, amit szeretnék befejezni. Ez hány ciklust jelent még? Úgy gondolom, a mostabni ciklusban megtudjuk teremteni a modern új székházat, ami egy történelmi tett lesz. Ebben például nagy az egyetértés Gyurcsány Ferenccel is. Melyik tárca izgatta? Ha valami lett volna, az a Gazdasági Minisztérium. Ott is elsősorban a kis-és közepes vállalkozások fejlesztése. Egyszer, talán '95-ben kis híján ipari miniszter is lett. Azért az egy erős túlzás volt annak idején. Horn Gyula ezt nem is gondolta egy percnél tovább. Az SZDSZ szerint át kell alakítani pártfinanszírozási törvényt. Egyetértek. Ez most a két elnökjelölt kampányának középpontjában álló kérdés. Kóka miniszternek a kérdés kapcsán egy Narancs interjúban az ön személyéről jutott eszébe, hogy lépni kéne. Szerintem Kóka János véleményét félinformációkra alapozza, és igazán még nem volt felelős azért, hogy egy kampány lemenjen. A pártfinanszírozás átalakítása egy elkerülhetetlen folyamat. Tizenhét évvel a rendszerváltás után ezzel szembe kell nézni. Amit a kormány tavaly javasolt, azon a nyomvonalon kellene megállapodásokat kötni. Azt az elvi kérdést kell eldönteni, hogy a teljes költségstruktúrát vállalja a költségvetés, és ha igen, milyen feltételekkel. Ha nem, akkor továbbra is megmaradnak azok a gazdasági kényszerek, azok a támogatásszerzési-kényszerek, amik a pártokat átsegítik a kampányokon. Ön melyik verziót támogatná a sok lehetőség közül? Nekem az volna a legegyszerűbb, ha - a német minta alapján - a költségvetés a választási eredmények függvényében minden leadott voks után egy bizonyos összeget visszaoszt. Tehát a választási büdzsé akkor részben költségvetési, részben természetes személyek adományaiból valósulhatna meg. Németországban is volt pártfinanszírozási botrány. Én nem tudok olyan európai demokráciáról, ahol ez ne merült volna fel. Magyarországon hogy merült fel? Úgy, hogy valakiknek érdekében áll, hogy erről beszéljenek. Érthetőnek tartja ezt? Érthetőnek, mert nagyon izgalmas téma lehet. Szerintem viszont sokkal kevéssé izgalmas dolog. Nagyon fetisizáltak, és az olyan magyarnarancsos nyilatkozatok, mint amilyet például Kóka János tesz, ezt csak erősítik. Tehát cégektől nem kaphatnának pénzt a pártok? Cégektől most se kaphatnak. Ha megnézik a mérlegeket, abból kiderül, hogy magánszemélyek adományaiból egészül ki a költségvetésünk. És egyéb ajándéktárgyak, könyvek értékesítéséből. Szívességkérés is zajlik, például nagy megrendelőként különféle kedvezményeket kapunk. Ki az MSZP legnagyobb támogatója? Az MSZP-ben mindenki, aki valamilyen tisztséget betölt, jövedelmének tizenöt százalékát adja a pártnak. Aki eléri az ötszázezer forintot, az bekerül a közlönybe. Nem is a készpénz a legfontosabb támogatási mód, hanem a szívességek. Milyen szívességekre kell itt gondolni? Például segítenek a hangosításban. Az új párttörvény azt is tisztázná, hogy akkor ezeket piaci áron kell elszámolni a kampányban. Miért tesz valaki szívességet tesz az MSZP-nek? Úgy gondolom, a másik oldalnak is megvan a maga szívességtevő köre. Érzelmi, baráti szálak kötik ide. Nem fenyeget az a veszély, hogy ezek a baráti szívességtevők később állami megrendelések nyertesei lesznek? Amikor ellenzékben voltunk, akkor is támogattak bennünket. Akkor elég kicsi volt az esélye annak, hogy állami megrendeléshez juttassunk bárkit is. Erre mondja Dávid Ibolya ugye azt, hogy hetven-harminc arányban osztozik az autópálya-építések hasznán kormány és ellenzéke. Annak, amit Dávid Ibolya mond, a valósághoz semmi köze nincs. A hírek szerint az MSZP finanszírozta az MDF-kampányt. Hát akkor az nem én voltam. A zavargásokkal kábé egy időben arról cikkezett az európai sajtó, hogy a Strabagtól pénzt kapott az MSZP. Elég hamar lecsengett ez a dolog. Minden párt alapítványa kapott pénzt a Strabagtól, az MSZP azonban sem alapítványilag, sem szervezetileg nem kapott támogatást. A Fidesz kapott, a Fidelitas és az SZDSZ alapítványa is kapott. Egyetlen papírt nem tudtak elővenni, ami azt támasztaná alá, hogy mi is kaptunk. A gyanúsításon kívül, hogy akkor biztos a szocik is kaptak és azt a Puch intézte, semmi nem támasztja ezt alá. Egy feljegyzésre hivatkoztak. De semmi mást nem tudtak bemutatni. Szerintem, ha lett volna ilyen, azt is kijátsszák. Lehet ezeket a meséket terjeszteni, meg gerjeszteni, de ennek a valósághoz semmi köze. Nézzék végig, egyetlen lap se közölt semmit, és nem azért, mert én meg tudtam akadályozni Ausztriában. Az, hogy én jó barátságban vagyok esetleg emberekkel Ausztriában, beszélgető viszonyban, vagy valami ez nem azt jelenti... Szerintem ez egy ottani belpolitikai cirkusz volt, az ottani liberális párton belül.

https://index.hu/belfold/puch0219h/

https://web.archive.org/web/20201021164438/https://index.hu/belfold/puch0219h/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanyon-mindig-vannak-barataink

Index

hungarian-news

2007-02-20 00:00:00

Feljelentés Nomentana-ügyben

2006.02.03. 11:44 Információink szerint tegnap három fideszes országgyűlési képviselő feljelentést tett a Nomentana Kft. ügyében a Központi Nyomozó Főügyészségen. A feljelentést ismeretlen tettes ellen adták be közokirat-hamisítás bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt. • Nomentana-ügy: megérkezett a fideszesek feljelentése• Fittelina-ügy: elutasítva• Magyarázkodik az ügyészség Répássy Róbert, Szijjártó Péter és Deutsch-Für Tamás feljelentésüket közhiteles dokumentumokkal támasztották alá. Ezekből megállapítható: Gyurcsány Ferenc ügyvezető igazgatóként – Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. néven – a cégbíróságon be nem jegyzett, azaz nem létező céget működtetett jogellenesen 1993 szeptembere és 1995 decembere között. Ez a társaság törvénytelenül használta a bejegyzési eljárás során megszerzett adószámot, társadalombiztosítási törzsszámot és statisztikai számot. 1996 januárjában Gyurcsányék létrehoztak – szintén Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. néven – egy másik gazdasági társaságot. Ezt a céget a cégbíróság a cégnyilvántartásba bejegyezte. A nem létező és a valódi Nomentana Kft. egymástól teljesen különböző, önálló jogi személy volt, mivel eltérőek voltak a cégbejegyzési számaik, a székhelyeik, a tulajdonosaik és az ügyvezetőik is. A valódi Nomentana Kft. – azért, hogy a hatóságok ne vegyék észre a nem létező Nomentana Kft. több évig tartó törvénytelen működését – megpróbálta úgy feltüntetni, hogy a két cég egy és ugyanaz a társaság. A valódi Nomentana Kft. ahhoz, hogy ezt végre tudja hajtani, a hatóságok által vezetett közhiteles nyilvántartásokba a nem létező Nomentana Kft. azonosító számait jelentette be, majd az ezeket tartalmazó közokiratokat sajátjaként küldte meg a hatóságoknak. A Nomentana Kft. több mint hét évig folyamatosan használta és felhasználta fantomtársa azonosító jegyeit, és ennek alapján a hatóság valótlan adatokat, tényeket jegyzett be a közhiteles nyilvántartásokba. Az ügyészséghez forduló képviselők szerint a Nomentana Kft.-nek ez a magatartása megvalósítja a büntető törvénykönyv szerinti közokirat-hamisítás bűntettét. Deutsch-Für Tamás Gyurcsány Ferenc több cége ügyében fordult már – büntetőeljárást kezdeményezve – a Legfőbb Ügyészséghez. 2005. november 1-jén a Fittelina Kft. és az Altus Rt. ügyében tett bejelentéseket. A Fittelina-ügyben adócsalás, az Altus Rt. Szalay utca 4. szám alatti ingatlanai megszerzése esetében hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúja miatt kérte az ügyészségtől a büntetőeljárások megindítását. A Fittelinánál a Fővárosi Főügyészség elutasította a feljelentést. Az elutasítás ellen Deutsch-Für Tamás panaszszal élt a Legfőbb Ügyészségnél. Az Altus Szalay utcai ingatlanának ügyében az országgyűlési képviselő beadvánnyal fordult a Legfőbb Ügyészséghez, mivel a nyomozó hatóság mindeddig nem reagált a bejelentésére. Deutsch-Für a bejelentésében hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúja miatt kérte a nyomozás elrendelését, ezért a bejelentés elnevezésétől függetlenül feljelentésnek minősü, a feljelentést pedig a hatóságnak három napon belül el kell bírálnia. A legfőbb ügyész helyettese tegnapi sajtótájékoztatóján (keretes írásunk) azzal védekezett, hogy az Altusra vonatkozó bejelentés polgári és büntetőjogi vizsgálat lefolytatását egyaránt kérte. A Legfőbb Ügyészség a magánjogi vizsgálattal kezdte, amelyre a törvény nem állapít meg határidőt, és csak ennek befejezését követően vizsgálja meg az ügyet büntetőjogi szempontból. Jogi szakértőink véleménye szerint ez az eljárás azt bizonyítja, hogy a Magyar Köztársaság ügyészségének szervezeti felépítése alkalmatlan arra, hogy egy adott ügyet egyidejűleg vizsgáljon ki polgári jogi és büntetőjogi szempontból. Az ügyészségi eljárás jogsértő jellegének alátámasztására szakértőink az alábbi képtelen példát hozták fel: egy rablásnak vannak polgári jogi és büntetőjogi vonzatai, hiszen az elkövetőnek nemcsak büntetőjogi, hanem polgári jogi – azaz kártérítési – felelőssége is fennáll az áldozattal szemben. Tehát egy rablás esetében tett bejelentés polgári jogi és büntetőjogi vizsgálatot egyaránt igényel. Amennyiben a Legfőbb Ügyészségnek a sajtótájékoztatón közölt eljárása lenne a törvényes magyarországi gyakorlat, úgy egy bűnözőt büntetőjogi értelemben csak akkor lehetne felelősségre vonni, ha előtte teljes mértékben tisztázzák az ügy magánjogi vonatkozásait. A Gyurcsány-ügy kivételével a jogi szakma azonban ilyen eljárásról még nem hallott.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/02/feljelentes-nomentana-ugyben

https://web.archive.org/web/20090809142748/http://www.mno.hu/portal/334580

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentes-nomentana-ugyben

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-02-03 00:00:00

Magyarázkodik az ügyészség

Mivel a bejelentés tárgya vegyes: magánjogi, közigazgatási jogi és büntetőjogi elemeket is tartalmaz, először a magánjogi, majd a közigazgatási jogi főosztály vizsgálta meg, de mindkét főosztály megállapította, hogy nincs magánjogi vagy közigazgatási jogi hatásköre az ügyészségnek a bejelentés tényeinek vizsgálatára – mutatott rá a legfőbb ügyész helyettese. Varga Zs. András hozzátette: mivel azonban a bejelentés tartalma bűncselekmény gyanúját vetette föl, ezért áttették a büntetőjogi szakághoz, ezt a szakág elbírálta, amiről a bejelentőt tájékoztatta. (Ismert, a bejelentést bűncselekmény hiányában elutasították.) A fideszes képviselő panaszt tett a határozat ellen, a panasz elbírálását a Legfőbb Ügyészség néhány napon belül kézbesíteni fogja Deutsch-Für Tamásnak – tájékoztatott. Varga Zs. András elmondta azt is, hogy az ellenzéki képviselő másik bejelentése a Szalay utcai volt képviselői klub ingatlanrészének megszerzésével kapcsolatos. – Ezt a bejelentést is a Legfőbb Ügyészség magánjogi főosztálya kezdte vizsgálni, és ha ez a vizsgálat véget ér, és „szükségesnek mutatkozik, a magánjogi szakág ezt a bejelentést is meg fogja küldeni a büntetőjogi szakágnak, hogy ott is elemezzék” – hangsúlyozta. Varga Zs. András szerint az ügyészség mindkét ügyben szabályosan járt el, és semmilyen határidőt nem mulasztott el.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/02/magyarazkodik-az-ugyeszseg

https://web.archive.org/web/20240126005810/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/02/magyarazkodik-az-ugyeszseg

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyarazkodik-az-ugyeszseg

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-02-03 00:00:00

Fittelina-ügy: elutasítva

1. Egyetlen olyan okiratot sem csatolt Deutsch-Für a feljelentéshez, amely hitelt érdemlően alátámasztaná azt, hogy a Fittelina Kft. való gazdasági tevékenységet végzett és az uszodát bérbe adta. Tehát az ügyészség rendelkezésére ilyen tartalmú okiratok nem állhatnak. 2. A feljelentéshez olyan iratokat csatolt a politikus (pl.: a kormányfő és felesége különböző médiumoknak adott nyilatkozatai, családi uszodaberuházásról szóló építési engedély), amelyek azt valószínűsítették, hogy a Fittelina Kft. nem végzett valódi gazdasági tevékenységet és magáncéllal valósított meg beruházást a Szemlőhegyi úti villán. 3. Amennyiben a kft. nem végzett tényleges gazdasági tevékenységet és nem adta bérbe az uszodát sem, úgy ezt tényekkel, dokumentumokkal bizonyítani lehetetlen, hiszen éppen ezek a szerződések hiányoznak. Egy nyomozásnak épp ezek meglétét kellett volna felderítenie. Az ügyészség szintén tényként rögzíti, hogy a Fittelina Kft. a Szemlőhegyi úti villán ráépítés következtében tulajdonjogot szerzett. Bár Deutsch-Für Tamás konkrét dokumentumokkal (adásvételi szerződés, Gyurcsány Ferenc vagyonnyilatkozata) egyértelműen bizonyította panaszában, hogy a ráépítés lehetősége kizárt, a Legfőbb Ügyészség az okiratokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyta. Az ügyészség arra egyáltalán nem reagált, hogy a feljelentést elutasító határozat több olyan adatot, megállapítást tartalmaz, amelyek nem szerepeltek a feljelentésben. Deutsch-Für Tamás az ügyészségi határozatot lapunknak úgy értékelte: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a törvények felett áll.

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2006/02/fittelina-ugy-elutasitva-2

https://web.archive.org/web/20240130062410/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2006/02/fittelina-ugy-elutasitva-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fittelina-ugy-elutasitva

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-02-03 00:00:00

Nincs bizonyíték

2006.02.02. 08:58 Bizonyítottság hiányában megszüntette a Baja Ferenc és Puch László szocialista képviselők feltételezett visszaéléseinek tisztázására indított nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYH). A két politikusra Kulcsár Attila, a brókerügy fővádlottja tett terhelő vallomást. Kulcsár több más személy mellett 2004 nyarán az ügyészség előtt beszélt Bajáról és Puchról. Azt állította, hogy milliós összegeket kaptak mindketten, amiért közbenjártak a bróker érdekeltségébe tartozó cégek ügyében. A vallomást mérlegelve 2004. december 2-án indított nyomozást ismeretlen tettes ellen a képviselők ügyében kizárólagosan eljárni hivatott nyomozóhivatal. Az ügyészek korábban is hangsúlyozták: nem Baja és Puch ellen folyt a nyomozás, hiszen a képviselők jogállásáról szóló törvény szerint ez csak akkor lehetséges, ha a parlament felfüggeszti azok mentelmi jogát. Ebben az ügyben nem is kérték ezt a nyomozó hatóságok. Keresztes Imre, a KNYH vezetője megerősítette: nem indítványozták a február 2-án lejárt nyomozati határidő újbóli meghosszabbítását. Az eltelt tizennégy hónap alatt ugyanis nem találtak olyan bizonyítékot, amely a két érintett esetleges büntetőjogi felelősségét alátámasztaná. Meglátásuk szerint a nyomozás további szakaszában sem sikerülne ilyet felkutatni. Eddig több tanút meghallgattak, számos okiratot bekértek, nyilvántartásokat ellenőriztek, és a két képviselő bankszámláin is ellenőrizték a pénzmozgást. A főügyész ugyanakkor azt is mondta, hogy a nyomozás megszüntetése nem tekinthető egyenértékűnek egy bírósági ítélettel, vagyis ez nem egy véglegesen lezárt ügy. Ha bármilyen fontos bizonyíték kerülne elő az elévülési időn belül, folytatható a nyomozás. (Magyar Nemzet, Magyar Hírlap)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/02/nincs-bizonyitek

https://web.archive.org/web/20240126132424/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/02/nincs-bizonyitek

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nincs-bizonyitek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-02-02 00:00:00

Törvénysértő a módosított fővárosi szemétrendelet

2006.02.01. 08:10 Törvénysértőnek találta Budapest tavaly nyáron módosított hulladékgazdálkodási rendeletét a fővárosi közigazgatási hivatal – közölte a jogszabály ellen kifogást emelt A.S.A. Magyarország Környezetvédelmi Kft. Az A.S.A. azért fordult a közigazgatási hivatalhoz, mert véleménye szerint a főváros túlzott módon korlátozta a piaci szabadságot azzal, hogy a közületi és gazdálkodó szervezeteket kötelezte a kommunális hulladék elszállításának közszolgálati igénybevételére – írja a Népszabadág. Ezzel megfosztotta a cégeket attól, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt. helyett más, független szolgáltatóval szerződjenek. A törvényességi észrevétel tényét a lapnak megerősítette Forgács Imre hivatalvezető, ám részleteket egyelőre nem közölt. (nol.hu)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/02/torvenyserto-a-modositott-fovarosi-szemetrendelet

https://web.archive.org/web/20231216170912/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/02/torvenyserto-a-modositott-fovarosi-szemetrendelet

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/torvenyserto-a-modositott-fovarosi-szemetrendelet

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-02-01 00:00:00

Kirúgták a Gyurcsány-cég adatait nézegető APEH-alkalmazottat

2006.01.31. 12:31 A legsúlyosabb büntetést, hivatalvesztést rótt ki az adóhivatal arra az alkalmazottjára, aki tavaly megnézte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábbi cége, a Fittelina Kft. adatait. Az APEH tájékoztatása szerint a fegyelmi büntetés jelenleg nem jogerős, a határozatot most kézbesítik. Kirúgták a Gyurcsány-cég adatait nézegető APEH alkalmazottat – írja a Népszabadság. A legsúlyosabb büntetést, a hivatalvesztést rótták ki rá. Ez az elbocsátás mellett azt is jelenti, hogy három évig nem dolgozhat közigazgatási szervnél. A lap úgy tudja, fegyelmi vizsgálat során azt nem tudták bebizonyítani, hogy az alkalmazott vissza is élt volna a tudomására jutott adatokkal, vagy azokról másolatot készített. Az adóhatóságnál október 11-én indítottak vizsgálatot, mert az egyik dolgozó adatokat töltött le Gyurcsány Ferenc korábban megszűnt vállalkozásáról, az Apró-Gyurcsány villába uszodát építő Fittelina Kft-ről. Az APEH dolgozója ügyében kiszabott fegyelmi büntetés jelenleg még nem jogerős a hivatal tájékoztatása szerint. „Az adóhivatal a köztisztviselői törvény alapján lefolytatta a fegyelmi vizsgálatot a dolgozó ügyében. Ennek eredményeként a fegyelmi tanács arra a megállapításra jutott, hogy az érintett köztisztviselő fegyelmi vétséget követett el, ezért a tanács hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtotta” – fogalmaz rövid közleményében az APEH. Hozzáteszik: a határozatot most kézbesítjük, a fegyelmi büntetés jelenleg nem jogerős – hangsúlyozta az adóhivatal. A Népszabadság azt írta, hogy az APEH fegyelmi tanácsa két hete döntött az ügyben, egy nappal azelőtt, hogy a kormányfő részt vett az adóhatóság évindító értekezletén. (Népszabadság, HírTv, MTV Híradó)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/kirugtak-a-gyurcsany-ceg-adatait-nezegeto-apeh-alkalmazottat

https://web.archive.org/web/20240128143514/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/kirugtak-a-gyurcsany-ceg-adatait-nezegeto-apeh-alkalmazottat

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kirugtak-a-gyurcsany-ceg-adatait-nezegeto-apeh-alkalmazottat

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-31 00:00:00

A kormány ellenőrzési hivatala megsérti a törvényt

2006.01.30. 13:40 Befejezte az adatvédelmi biztos a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatát. A most közzétett ajánlásában Péterfalvi Attila megállapítja: a KEHI elnökei által kiadott szolgálati titokköri jegyzékek számos ponton sértik a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot, s szinte lehetetlenné teszik a a KEHI kontrollját. 2005 decemberében lezárta az adatvédelmi ombudsman a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) ellenőrzési tevékenyégének nyilvánosságával kapcsolatos vizsgálatot. A hat évet átfogó és kilenc ügyre kiterjedő vizsgálat tapasztalatairól ajánlást adott ki, melyet megküldött a KEHI elnökének, a KEHI felügyeletét ellátó, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, valamint a pénzügyminiszternek. Az ajánlás megállapítja: „miközben a közpénzek nyilvánosságát biztosító garanciák szélesedtek, a közpénzek felhasználását ellenőrző KEHI tevékenységét a közvélemény alig ismerheti meg”. A KEHI titokminősítési gyakorlata, a KEHI elnökei által kiadott szolgálati titokköri jegyzékek számos ponton sértik a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot, ezzel pedig szinte lehetetlenné teszik a közpénzeket ellenőrző szerv ellenőrzését – fogalmaz a biztos ajánlása. Az információszabadságról, továbbá az állam- és a szolgálati titokról szóló törvények megteremtették a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog kereteit. Az üvegzsebtörvény pedig megszüntette annak a lehetőségét, hogy a közszféra szerveinek gazdálkodással kapcsolatos adatait szolgálati titokká minősítsék. 2003 óta az államháztartási szerveknek a közpénzeket érintő adataik egész sorát kell elektronikus úton közzétenniük. Péterfalvi Attila ajánlásában felkérte a pénzügyminisztert, hogy kezdeményezze a KEHI-ről szóló kormányrendelet nyilvánosságot korlátozó paragrafusának hatályon kívül helyezését. A pénzügyminiszter a kifogásolt rendelkezés módosítására tett javaslatot. A pénzügyminiszter válaszában kifejtette, hogy álláspontja szerint a KEHI belső ellenőrzési tevékenységet végez, ezért alkalmazható a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt „automatikus nyilvánosságkorlátozás„. Péterfalvi Attila kérésére a KEHI elnöke elrendelte a szervezet szolgálati titokköri jegyzékének felülvizsgálatát, közölte, hogy a minisztériumi vezetők külföldi utazásaival kapcsolatos 2000-ben készült jelentés titokminősítésének érvényességi ideje lejárt. Emellett megszüntette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének gazdálkodásával kapcsolatos 2003-ban készült vizsgálati jelentés minősítését, elrendelte az orosz államadósság rendezésével kapcsolatos 2003-ban készült vizsgálati jelentés titokminősítésének felülvizsgálatát, és intézkedett a KEHI vizsgálati jelentéseinek minősített, illetve minősített adatot nem tartalmazó részeinek elkülönítéséről. „Az országos hatáskörű közigazgatási szervek között szinte egyedülálló módon a KEHI-nek nincs önálló internetes honlapja, jóllehet e szervre is vonatkozik a közérdekű adatok kérelem nélküli közzétételének kötelezettsége” – állapította meg az adatvédelmi biztos. A KEHI elnöke az ajánlás kézhezvételét követően intézkedett arról, hogy a Miniszterelnöki Hivatal honlapján a KEHI jogállásával és működésével kapcsolatos legfontosabb közérdekű adatok megjelenjenek. Az ajánlás teljes szövege az adatvédelmi biztos honlapján ( http://abiweb.obh.hu/abi/ ) olvasható. (abiweb.obh.hu)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/a-kormany-ellenorzesi-hivatala-megserti-a-torvenyt

https://web.archive.org/web/20240127053910/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/a-kormany-ellenorzesi-hivatala-megserti-a-torvenyt

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-ellenorzesi-hivatala-megserti-a-torvenyt

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-30 00:00:00

Nomentana-ügy: az ügyészség vizsgálatot indított

Kaposi Dávid 2006.01.30. 16:03 Interpellációt intézett a legfőbb ügyészhez Répássy Róbert Gyurcsány Ferenc fantomcége, a Nomentana Kft. kapcsán. – A Fidesz választ vár arra, törvényesen működik-e egy olyan gazdasági társaság, amelynek bejegyzését a cégbíróság jogerősen elutasította, megfelel-e a jogszabályoknak, ha ezt cég nem közli a hatóságokkal, illetve törvényesen jár-e el az a személy, aki egy nem létező társaság nevében kötelezettségeket, illetve jogokat rögzítő okiratokat ír alá, hatóságok előtt írásbeli jognyilatkozatokat tesz – hangzottak Répássy kérdései. Választ várunk arra is, törvényes-e, ha a későbbiek során egy másik társaság sajátjaként használja a nem létező társaság jogellenesen megtartott azonosító számait, illetve törvényes-e egy olyan cég működése, amelynek egyik tulajdonosa jogi értelemben nem létezik, és érvényesek-e egy nem létező tulajdonossal törvénytelenül működő társaság által kötött szerződések. A legfőbb ügyész indokoltnak tartja-e, hogy vizsgálatot indítson az érintett hatóságoknál az események tisztázása érdekében – kérdezte Répássy Polt Pétertől. A Fidesz beadványát törvényességi kérelemnek tekintették, így az elmúlt napokban az ügyészség munkatársai elkezdték begyűjteni azokat az információkat, amelyek alapján eldönthető, hogy az ügyészségnek van-e hatásköre az ügyben eljárni, illetve milyen ügyészi intézkedés tehető – válaszolt Polt Péter a fideszes politikus hetedik kérdésére. A legfőbb ügyész a többi kérdésre csak általánosságban válaszolt, kiemelve, hogy a konkrét ügyre ezek nem vonatkoztathatóak. Polt leszögezte: a cégbírósági elutasítás után meg kell szüntetni a megalapítani kívánt gazdasági társaság tevékenységét. Hozzátette: ha a társaság más gazdasági társaságból kívánt volna átalakulni, akkor korábbi formájában tovább működhet. Nem létező gazdasági társaság nevében vállalt kötelezettség, illetve nyilatkozat tekintetében az ezekért viselt polgárjogi felelősséget kell vizsgálni – emelte ki Polt Péter. A legfőbb ügyész szólt arról is, hogy az adókötelezettséget érintő változásokról tájékoztatni kell az adóhatóságot, ha ez elmarad, vizsgálni kell, mi történik ebben az esetben. A jogi értelemben nem létező taggal rendelkező társaság működése törvényességének általános jellege ugyanakkor nem ítélhető meg. Polt ismertette azt is, hogy a jogi személyiséggel rendelkező társaságok működésének az a jelentősége, hogy a tagok nem viselnek önmagukban felelősséget, ebben az esetben azt kell vizsgálni, hogy az általuk kötött szerződések az önálló társaságot hogyan érintik. Polt hangsúlyozta: a Fidesz képviselőjét érdemben a törvényességi kérelemben foglaltakról írásban fogja tájékoztatni. Répássy Róbert a legfőbb ügyész válaszát elfogadta, és kiemelte: örül annak, hogy megfelelő súlyú ügyként kezelik ezt az esetet. Mint ismert, a Magyar Nemzet cikksorozatban számolt be róla, hogy a Nomentana Kft.-nek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt az ügyvezetője, ám a cég 1993 és 1995 között nem létezett, mivel bejegyzését elutasította a cégbíróság, ám Gyurcsány ennek ellenére tovább használta a kft. ügyvezetője titulust, és a cég nevében tárgyalt, üzleteket kötött.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/nomentana-ugy-az-ugyeszseg-vizsgalatot-inditott-2

https://web.archive.org/web/20231218063111/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/nomentana-ugy-az-ugyeszseg-vizsgalatot-inditott-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nomentana-ugy-az-ugyeszseg-vizsgalatot-inditott

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-30 00:00:00

Nomentana-ügy: homokba dugják a fejüket a hatóságok

2006.01.28. 23:03 A jelenlegi kormányfő 1993–1995 között olyan cég tulajdonosának és ügyvezetőjének adta ki magát, amelyik nem létezett, azaz illegálisan, fantomcégként működött. A nem létező cég vezetőjeként Gyurcsány hatósághoz benyújtott okiratokat írt alá, szerződéseket kötött, taggyűléseken képviselte a fantomcéget. Ezekkel a hamis okiratokkal megtévesztette üzleti partnereit és a hatóságokat. A Nomentana Kft. még a bejegyzése elutasítását megelőzően, 1993-ban a hatóságoktól adószámot, társadalombiztosítási törzsszámot és statisztikai számot is igényelt. Miután a Nomentana Kft. bejegyzését elutasította a cégbíróság, Gyurcsánynak kérnie kellett volna az adó- és tb-szám törlését. A miniszterelnök nem létező cége azonban ezeket a hatósági azonosítószámokat használta tovább. A Nomentana Bt. 3 év elteltével, egy elutasított átalakulással a háta mögött ismét elhatározta, hogy Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. néven korlátolt felelősségű társasággá alakul át. A cégbíró, akinek fogalma sem volt róla, hogy ál-Nomentana Kft. működött az elmúlt évek alatt, a Nomentana Betéti Társaság átalakulását jóváhagyta, és az 1996. január 1-jén létrejövő Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft.-t a cégnyilvántartásba a betéti társaság jogutódjaként bejegyezte. Gyurcsány tehát annak érdekében, hogy leplezze azt a tényt, hogy három éven keresztül nem létező kft.-t működtetett, annak fantomügyvezetőjeként különböző hivatalos dokumentumokat írt alá, ugyanazon a néven létrehozott egy másik kft.-t. Ezzel az akcióval azt a látszatot próbálta kelteni, hogy az illegálisan működő fantom kft. és a később törvényesen létrehozott cég egy és ugyanazon társaság. Ennek érdekében az érintettek még attól sem riadtak viszsza, hogy a cégbíróságnak a nem létező Nomentana Kft. – törvényellenesen megtartott 1993-as – adószámát jelentsék be a valódi Nomentana Kft. hatósági azonosítószámaként. A cégbíróság megtévesztésén kívül ezzel a jogellenes lépéssel még azt is sikerült elérniük, hogy sem az adóhivatali, sem a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem tűnhetett fel, hogy kétféle – egy fantom és egy törvényes – Nomentana Kft.-ről van szó. Mivel a cégbíróságon a Nomentana Betéti Társaság aktáit elkülönítve kezelték az 1993-ban elutasított Nomentana Kft. dokumentumaitól, az 1995. decemberi átalakulás során a cégbíró nem észlelhette, hogy megtévesztés áldozata lett. Ugyanakkor az ál és az igazi Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. cégbejegyzési száma, székhelye, ügyvezetője és tulajdonosi köre is eltérő volt. A két cég neve, adószáma, társadalombiztosítási törzsszáma és statisztikai azonosítószáma megegyezett, tehát külső szemlélő a két társaságot azonosnak hihette. Az viszont már kivitelezhetetlen volt Gyurcsányék számára, hogy az igazi Nomentana Kft. ugyanazt a cégjegyzékszámot kapja, mint amivel fantomtársa rendelkezett. Mint utóbb kiderült, a félrevezetés sikeréhez azonban erre már nem is volt szükség. Gyurcsányék eljárása nem csak a cégbíróságnál működhetett hatékonyan. Felmerül a kérdés, hogy az adóhivatalnál miért nem észlelték azt, hogy két eltérő cégjegyzékszámmal rendelkező társaság használta ugyanazt az adószámot, társadalombiztosítási törzsszámot és statisztikai azonosítót. Arra egyelőre nincs válasz, hogy az APEH tisztában volt-e a törvénytelenséggel. A cég jogellenes magatartása egyértelműen a közokirat-hamisítás gyanúját veti fel, amelynek súlyosabban minősített esete az, ha az APEH is tisztában volt a helyzettel. Az ügy kirobbanása után Gyurcsány Ferenc kormányfő azzal védekezett, hogy kizárólag „jogi pontatlanságok” történtek, amelyekkel másnak kárt nem okoztak, és a cégnek nem származott előnye a törvénytelenségekből. A Magyar Nemzet birtokában lévő, közhiteles dokumentumokból azt a tényt lehet megállapítani, hogy a Nomentana Kft. a bejegyzés elutasítását követően nem készítette el a törvény szerint szükséges elszámolási mérlegét és az adóbevallásokat, valamint nem számolt el az adóhatóságnak a társasági és egyéb adókkal. Mivel az adóbevallások nem készültek el, nem tudható, hogy ez a törvénytelenség mekkora kárt okozhatott a magyar államnak. A cég ahelyett, hogy lezárta volna gazdasági tevékenységét, nem létező cégként tovább működött. A leadott mérlegekből megállapítható, hogy a cégnek árbevételei és kiadásai egyaránt voltak, tehát számlákat állított ki és fogadott be. Itt azonban felmerül, vajon mi történt az általános forgalmi adó elszámolásával. Jogosult volt-e a nem létező cég az áfa levonására? Ennyi volt tehát, amit Gyurcsányék elkövettek, mindösszesen ennyi „jogi pontatlanság” történt. Más halandó esetében ennél csekélyebb súlyú cselekmények is súlyos törvénysértéseknek minősülnek, és komoly szankciókkal járnak. Erre az egyik legjellemzőbb példa a Legfelsőbb Bíróság ítélete, amely olyan üggyel kapcsolatban született, ami csaknem teljesen megegyezik Gyurcsány fantomcégének ügyével. Ezt a jogesetet az alábbiakban röviden ismertetjük az APEH honlapján olvasható dokumentumból (www.apeh.hu/informacio/allasf/-aee2005_12. htm). Három magánszemély létrehozott egy kft.-t, amelynek bejegyzését a bíróság jogerősen elutasította. A döntést a cég kézhez vette, azonban gazdasági tevékenységét nem szüntette meg, hanem tovább működött. Számlákat bocsátott ki és fogadott be, ennek alapján áfabevallásokat nyújtott be az APEH-nak. Ez a társaság „csak” a bejegyzés elutasítását megelőzően, jogszerűen megkezdett tevékenységét zárta le jogellenesen, azaz Gyurcsányék nem létező cégétől eltérően az elutasítás után nem kötött új szerződéseket. A bíróság azonban a nem létező cégnek még ezt a tevékenységét is törvénysértőnek minősítette. Az ítélet kimondta, hogy ha a gazdasági társaság cégbejegyzési kérelmét elutasítják, akkor a társaság további jogokat nem szerezhet, új kötelezettségeket nem vállalhat, és köteles a működését megszüntetni. A társaság tagjai tudatában voltak annak, hogy gazdasági tevékenységüket az elutasító végzést követően be kell fejezniük, ennek ellenére mégis tovább folytatták azt. A bíróság tehát megállapította, hogy nem létező, az áfa szempontjából adóalanynak nem minősülő gazdasági társaság további tevékenységéről volt szó. Az áfáról szóló törvény szerint pedig ha valaki nem minősül adóalanynak, akkor áfafizetési kötelezettsége fennállhat, de áfalevonási, illetve -visszaigénylési jog nem illeti meg. Mindezek alapján a nem létező kft. tagjainak összesen 16,672 millió forint áfahiányt, valamint 1,667 millió forint adóbírságot és 3 012 906 forint késedelmi pótlékot kellett megfizetnie. A nem létező Nomentana Kft. esete ennél annyival súlyosabb, hogy Gyurcsány Ferenc fantomügyvezetőként az elutasítást követően is kötött új szerződéseket. Még nem tudható, hogy a törvénytelen áfaelszámolással a nem létező Nomentana Kft. mekkora kárt okozhatott az államnak. Mindeddig nem kaptunk választ arra, hogy a törvényesség felett őrködő hatóságok – APEH, ügyészség, cégbíróság – hajlandók-e kivizsgálni a Nomentana-ügyet. Hétfőn a Fidesz politikusai interpellációt intéznek Polt Péterhez. Válaszai alapján a közvélemény megismerheti, hogyan vélekedik a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze a történtekről. Gyurcsány elégedett az adóhatósággal. A kormányzati munka a kampány alatt is zavartalan, az igazgatási munka, így az APEH sem tárgya a politikai vetélkedésnek – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc egy héttel ezelőtt, azt követően, hogy a pénzügyminiszterrel együtt részt vett az adóhatóság országos vezetői értekezletén. A miniszterelnök kijelentette: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal az elmúlt időszakban jól látta el feladatait, teljesítette a tavalyi évre kitűzött céljait. Véleménye szerint az elmúlt években sokat változott az APEH hatósági tevékenysége: tavaly már 6 millió látogatója volt a hatóság honlapjának, négyszer annyi, mint három éve. Gyurcsány úgy látja, ugyancsak a hivatal jó munkájának köszönhető, hogy tavaly rekordösszegű volt az általuk jogerősen megállapított nettó adókülönbözet (185 milliárd forint), s a beszedés hatékonysága is érzékelhetően javult, aminek következtében adóbehajtásból tavaly több mint 200 milliárd forint bevételre tettek szert. – Mindeközben csaknem tíz százalékkal csökkent 2003 óta a szervezet létszáma, vagyis kevesebben, de hatékonyabban dolgoznak – nyilatkozott a kormányfő elismerően az APEH munkájáról. Keresetlevelek: nehéz szülés. Várhatóan a jövő hét elején nyújtják be a keresetleveleket (amelyek még készülnek) az illetékes bírósághoz a Gyurcsány Ferencet ért jogi sérelem miatt – közölte Batiz András az MTI-vel tegnap. Hétfőn a kormányszóvivő még arról beszélt, hogy a miniszterelnök már ezen a héten pontos bejelentést tesz arról, milyen pontokon és miért indít pert a Magyar Nemzetben a fantomcégbotrányról szóló cikksorozat miatt őt ért állítólagos rágalmak miatt. Batiz azonban tegnap sem tudott pontos felvilágosítást adni arról, hogy mi lesz a tartalma a kormányfő keresetlevelének. A szóvivő ezzel részben cáfolta a Népszava kormányzati informátorai alapján készült cikkét, amelyben azt állították, hogy az MSZP-s politikus már pénteken pert indít a Magyar Nemzet január 18. óta megjelenő tényfeltáró anyagai kapcsán. A napilap egyébként úgy tudja, hogy a miniszterelnök rágalmazás miatt fordul majd bírósághoz lapunk Nomentana-ügyben írt, szerinte valótlan állításai miatt. Futó Barnabás ügyvéd érdeklődésünkre elmondta: a rágalmazás büntetőjogi tényállása, hogy valaki mások előtt valótlan tényt állít valakiről, akinek ezzel csorbítja személyiségi jogait, becsületét. – Mivel a Magyar Nemzet cikkei dokumentumokkal voltak alátámasztva, ezért a kategória valótlan tény híresztelésére vonatkozó passzusa nem állja meg a helyét. Téves MTI-hír. A Magyar Távirati Iroda (MTI) péntek este beszámolt az ATV-ben szereplő Gyurcsány Ferenc interjújáról. A távirati iroda ezekkel a mondatokkal fejezte be tudósítását: „A napilap címoldalán közölte azt a cégadatmásolatot, amely szerint a cégbíróság 1993. szeptember 17-én elutasította a Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. bejegyzését. A lap közölte több olyan szerződés fénymásolatát is, amelyet Gyurcsány Ferenc a Nomentana Kft. nevében kötött, illetve jegyzett. Ezek a dokumentumok a cégbíróság elutasító határozata előtt születtek.” A Magyar Távirati Iroda téved. A Magyar Nemzetben megjelent dokumentumok között olyan is található, amely a cégbíróság elutasító határozata után született. Az MTI lapzártánkig nem helyesbítette a tévedését. II. Bírósági gyakorlat Az előtársaságként működő kft. cégbejegyzésének jogerős elutasítása ellenére további gazdasági tevékenységet – mint kft. – kifejtő „társaság” ellenőrzése, a megállapított kötelezettségek tagokkal szembeni érvényesítése. Az áfafizetési kötelezettséggel nem jár automatikusan az adólevonási, illetve visszaigénylési jogosultság megszerzése. Az alapul szolgáló tényállás szerint három magánszemély 2000. január 10-én létrehozta az X. Kft.-t, de a társaság bejegyzését a cégbíróság 2000. március 24-én elutasította. Az elsőfokú végzést a Legfelsőbb Bíróság – mint másodfokú bíróság – helybenhagyta; az erről szóló végzést a társaság 2002. február 22-én kapta kézhez. A kft. a 2002. február 22-én kézhez vett legfelsőbb bírósági végzést követően gazdasági tevékenységét nem szüntette meg, gazdasági tevékenységéről számlákat bocsátott ki, melyeket bevallásaiban beállított. Áfabevallási kötelezettségének 2002. IV. negyedévéig eleget tett. Az elsőfokú adóhatóság 2003 augusztusában általános forgalmi adó (áfa) ellenőrzést tartott a kft.-nél 2002. február 23-tól 2003. június 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Az ellenőrzés eredményeképp a kft. tevékenysége kapcsán mindösszesen 16 672 000 Ft áfahiány, valamint 1 667 000 Ft adóbírság és 3 012 906 Ft késedelmi pótlék megállapítására került sor, melynek megfizetésére az adóhatóság a három tagot kötelezte. Az első-, másodfokú adóhatóság álláspontja szerint – figyelemmel az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (áfatörvény) 4. § (1) bekezdésére – a kft. 2002. február 22. után nem volt az áfatörvény szerinti adóalanynak tekinthető. A vizsgált időszakban a társaság nevében kibocsátott számlákban áthárított áfát (…) értékesítést terhelő fizetendő adóként kell figyelembe venni, de (…) az előzetesen felszámított adóként szerepeltetett összegek nem fogadhatók el levonható adóként. A társaság nem tett eleget a Gt. 15. § (2) bekezdésében foglalt előírásnak: a cégbejegyzés jogerős elutasítását követően továbbra is gazdasági tevékenységet végzett. Az ítélet jogi érvelése szerint (…) ha a gazdasági társaság cégbejegyzési kérelmét elutasítják, a társaság további jogokat nem szerezhet, új kötelezettségeket nem vállalhat, és köteles a működését megszüntetni. A megyei bíróság osztotta azt az alperesi álláspontot, hogy a Gt. 15. § (2) bekezdéséből következően a kft.-nek a gazdasági tevékenységét a jogerős cégbejegyzést elutasító végzést követően meg kellett volna szüntetnie, és a törvényben meghatározottak szerint az addig végzett tevékenységéről el kellet volna számolnia. (…) a jelen esetben egy nem létező, az áfa szempontjából adóalanyisággal nem rendelkező gazdasági társaság további működtetéséről volt szó. A gazdasági társaság tagjai tudatában voltak annak, hogy gazdasági tevékenységüket a cégbejegyzési kérelmet jogerősen elutasító végzést követően be kell fejezniük, ennek ellenére gazdasági tevékenységüket mégis tovább folytatták. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében rámutatott, hogy (…) a kft. bejegyzési kérelmét a cégbíróság elutasította, így nem felelt meg az áfatörvény 4. § (1) bekezdése szerinti adóalany fogalmának, így az adólevonási jog sem illette meg. Az áfatörvény külön szabályozza az adó fizetésére kötelezett személyeket, és külön szabályozza az áfalevonás, -visszaigénylés szabályait. Jogalanyiság hiányában is beállhat az áfafizetési kötelezettség, viszont adóalanyiság hiányában nem gyakorolható az áfalevonási, illetve -visszaigénylési jogosultság. Megállapította azt is a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes jogi álláspontjával szemben nem az adónyilvántartásból való törlésről szóló értesítéshez kötődik az adóalanyiság; a felperesek pedig szabályszerűen értesültek arról, hogy az általuk létrehozott kft.-t a cégbíróság nem jegyezte be, így életszerűtlen, hogy megfelelő alappal bízhattak volna a kft. adóalanyiságában. Összességében a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság a döntéséhez szükséges tényállást feltárta, és az ügyben alkalmazandó jogszabályok ismertetésével és azok értelmezésével jogszerű döntést hozott, ezért a megyei bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta. [Baranya Megyei Bíróság III. K. 20.605/2004/6; Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 35.271/2004/8.]

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/nomentana-ugy-homokba-dugjak-a-fejuket-a-hatosagok

https://web.archive.org/web/20240103165847/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/nomentana-ugy-homokba-dugjak-a-fejuket-a-hatosagok

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nomentana-ugy-homokba-dugjak-a-fejuket-a-hatosagok

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-29 00:00:00

Feljelentik Keller Lászlót a meghurcolt adónyomozók

2006.01.26. 23:56 Bűncselekmény hiányában felmentette az APEH már megszűnt Bűnügyi Igazgatóságának kilenc munkatársát, illetve az Orbán-kormány adóhatóságának általános elnökhelyettesét az első fokon eljáró Budai Központi Kerületi Bíróság. A titkos büntetőeljárás Keller László volt közpénzügyi államtitkár feljelentése alapján indult. Keller az adóhatóság tíz volt munkatársa ellen névtelen bejelentésre hivatkozva tett feljelentést a 2002-es kormányváltást követően hűtlen kezelés és hivatalos személy által elkövetett sikkasztás és közokirat-hamisítás gyanújával. Az ügyben eljáró Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal (KÜNYH) megalapozottnak vélte a politikus gyanúját és vádat emelt többek között Kántor Tibor, az APEH volt általános elnökhelyettese ellen. A büntetőeljárás szigorúan titkos minősítést kapott, a tegnap kihirdetett elsőfokú ítélet azonban nyilvános. Ebben a Budai Központi Kerületi Bíróság „bűncselekmény hiányában” felmentette a vádlottak padjára ültetett 10 személyt, akik közül egyikük – az ügyben érintett egyik informátorunk elmondása alapján az APEH volt győri hivatalvezetője – öngyilkos lett forrásaink meggyőződése szerint az eljárás okozta lelki megterhelés miatt, egy másik gyanúsított pedig még a nyomozás során hunyt el. Az ítélet ellen az ügyészség képviselője fellebbezett, részben letöltendő, részben felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kérve a vádlottakra. Információink szerint több terhelt büntetőeljárást kíván kezdeményezni Keller László ellen hamis vád szerintük megalapozott gyanújával.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/feljelentik-keller-laszlot-a-meghurcolt-adonyomozok

https://web.archive.org/web/20231221164626/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/feljelentik-keller-laszlot-a-meghurcolt-adonyomozok

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentik-keller-laszlot-a-meghurcolt-adonyomozok

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-27 00:00:00

Súlyos hibákra derült fény Veszprémben

2006.01.27. 08:09 Számtalan szabálytalanságra derített fényt az Állami Számvevőszék a veszprémi önkormányzat 2004. és 2005. évi gazdálkodásának ellenőrzésekor. Főként a vagyongazdálkodás területén mutatkoztak súlyos problémák. Veszprémben az SZDSZ-es Dióssy László a polgármester. A vagyongazdálkodási rendeletben az államháztartási törvényben foglaltakkal szemben a nyilvános pályázati eljárás (versenytárgyalás) nélküli elidegenítést tettek lehetővé meghatározott esetekben, ezáltal a szabályozás nem segítette a közvagyonnal való gazdálkodás nyilvánosságát, átláthatóságát. Ráadásul négy forgalomképes ingatlant, valamint a forgalomképtelen ingatlanokat a vagyongazdálkodási rendelet előírásai ellenére forgalmi értékbecslés nélkül értékesítettek, két ingatlant pedig pályáztatás nélkül adtak el – írja a Világgazdaság. Az önkormányzat tavalyelőtt 254 szervezet részére összesen 648 millió forint céljellegű működési, illetve fejlesztési célú támogatást nyújtott, de a megállapodásokban a támogatás célját nem határozták meg, a támogatottak két százalékánál az államháztartási törvény előírása ellenére számadási kötelezettséget nem írtak elő. A számadási kötelezettségének a támogatottak közel egytized része nem tett eleget, ennek pótlására, illetve a támogatás visszafizettetésére az államháztartási törvény előírása ellenére nem intézkedtek. A polgármesteri hivatal a számadást és a támogatás rendeltetés szerinti felhasználását az államháztartási törvény előírása ellenére nem ellenőrizte, a rendeltetési céltól eltérően felhasznált támogatás visszafizetésére nem intézkedett – derül ki az ÁSZ közleményéből. Ugyanakkor a büdzsével sem volt minden rendben. Az államháztartási törvényben foglaltak ellenére finanszírozási célú pénzügyi műveleteket vettek figyelembe költségvetési bevételként és kiadásként, valamint a tervezett hiányt nem mutatták be. Veszprémben az SZDSZ-es Dióssy László a polgármester. (Világgazdaság)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/sulyos-hibakra-derult-feny-veszpremben

https://web.archive.org/web/20231220062514/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/sulyos-hibakra-derult-feny-veszpremben

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sulyos-hibakra-derult-feny-veszpremben

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-27 00:00:00

Bár csalás gyanújába keveredett, ismét az MSZP jelöltje lett

2006.01.27. 15:40 Ismét Kránitz László az MSZP országgyűlési képviselőjelöltje Sopronban és környékén, a Győr-Moson-Sopron megyei 7-es számú választókörzetben - jelentette be ma Újhelyi István Sopronban. Kránitz volt az, aki a 2004-es időközi választáson, kampányidõszakban nyugdíjasoknak 500 forintos vásárlási utalványokat osztogatott. Kránitz László, az MSZP városi elnöke indul az országgyűlési választáson a szocialisták színében Sopronban. Emlékezetes, ő volt az MSZP első jelöltje a 2004-es időközi választáson, ám kiderült, hogy a választás előtt ötszáz forintos vásárlási utalványokat osztogatott az ágfalvi nyugdíjas-találkozó részvevőinek. Mikor minderre fény derült, Kránitz mögül pártja is kihátrált, a politikus a választás második fordulójában már meg sem mérette magát. A megismételt választáson helyette Csák Ferenc lépett ringbe, akit a Fidesz–KDNP-s Firtl Mátyás nagy arányban legyőzött.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/bar-csalas-gyanujaba-keveredett-ismet-az-mszp-jeloltje-lett

https://web.archive.org/web/20240128203056/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/bar-csalas-gyanujaba-keveredett-ismet-az-mszp-jeloltje-lett

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bar-csalas-gyanujaba-keveredett-ismet-az-mszp-jeloltje-lett

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-27 00:00:00

Trükkös jutalmazás az önkormányzatoknál

2006.01.25. 23:02 Több Fejér megyei település vezetése éveken át egy alapítványon keresztül fizette ki a jutalmakat a hozzá tartozó intézmények vezetőinek és alkalmazottainak, így az érintett önkormányzatok elmulasztották a járulékok kifizetését, a „jutalmazottak” pedig a felvett összegek után nem fizettek személyi jövedelem adót. Akadt olyan települési önkormányzat – Velence –, ahol a jelek arra utalnak, hogy kétszeres jutalmazás történt, mert az alapítványon keresztüli juttatások mellett szabályosan is számfejtették az érintettek részére a jutalmakat. Az alapítványtól az önkormányzatok oktatási szolgáltatáscsomagokat vásároltak, s a „jutalmazottak” egyéni kérelmeikre, saját számláikra utalva kapták meg az utánuk befizetett összeg 70 százalékát. Az ügyben illetékes hatóságokat két év alatt már több alkalommal is értesítették a rejtélyes jutalmazási gyakorlatról, de információink szerint még egyetlen önkormányzatnál sem vizsgálták a szabálytalannak tűnő pénzmozgásokat. Papp Gyula Gábor, a Fejér megyei Velence település jegyzője 1999-ben a jegyzőkönyvek tanúsága szerint arról tájékozatta a város képviselő-testületét, hogy a jövőben a jutalmakat oktatásiszolgáltatás-csomag vásárlására fordítják, amely nem jelent majd külön terhet a költségvetés számára. A jegyző utalt arra is, hogy az érintettek a bruttó jutalmaknak a 70 százalékát egyéni kérelemre a bankszámláikra utalva visszakapják, ami után nem kell köztartozást fizetni. – 1999-től kezdve éveken át vásároltak a Random Alapítványtól oktatásiszolgáltatás-csomagokat. Az összesen több mint 39 millió forintot a költségvetés terhére, működési kiadásként számolták el. Az összeg után nem fizették meg a járulékokat, így csaknem 15 millió forint kifizetése elmaradt. A jutalmazottak pedig összesen hasonló nagyságrendű személyi jövedelemadó megfizetését mulasztották el. A legfurcsább az egészben, hogy a jutalmakat az érintettek részére szabályszerűen is számfejtették és folyósították. Gyakorlatilag kétszeres jutalmazás történt, amelyről a képviselő-testületet félretájékoztatták – szögezte le Brájer György adószakértő. Bár a kétszeres jutalmazás unikum, az oktatásiszolgáltatás-csomag vásárlása s a jutalmak ilyen módon való kifizetése nem ismeretlen az APEH előtt. Információink szerint a megyében számos település „folyamodott” oktatásiszolgáltatás-csomagért a Random Alapítványhoz. A Magyar Nemzet megkereste az APEH Fejér Megyei Igazgatóságát, ahol érdeklődésünkre elmondták, hogy az üggyel kapcsolatban az adótitok védelme miatt információt nem adhatnak ki. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint azonban a nem meghatározható, nem azonosítható, konkrét adózóhoz nem köthető statisztikai számok közlésével adótitoksértést nem valósítanak meg. – Annál is inkább, mert a konkrét ügyben állami pénzről van szó – tette hozzá az adatvédelmi biztos. A Fejér Megyei Közigazgatási Hivataltól annyit azonban megtudtunk, hogy tudnak a történtekről. – Bizonyos tudomásunk van róla, ez az ügy nem a mi kompetenciánk, ez inkább az adóhatóságot érinti. Az ilyen jellegű esetekre felhívtuk az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és az APEH Fejér Megyei Igazgatóságának a figyelmét – jegyezte meg Gelencsér József hivatalvezető. Az ÁSZ illetékese érdeklődésünkre elmondta, ebben a témában sem lezárt, sem folyamatban levő vizsgálat nincs. – Az önkormányzatokat az APEH is vizsgálja, adó és járulék megfizetésének elmaradása esetén ők illetékesek a vizsgálatok lefolytatásában. Mi nem vagyunk hatóság, mi csak ajánlásokat és javaslatokat tehetünk az önkormányzatok számára – közölte Csecserits Imréné, az Állami Számvevőszék főcsoportfőnök-helyettese. Balsay István, a Fidesz országgyűlési képviselője 2005-ben az ügyben már egyszer levéllel fordult Draskovics Tibor akkori pénzügyminiszterhez, aki 2005. február 7-i keltezésű válaszlevelében azt a tájékoztatást adta, hogy az APEH Fejér Megyei Igazgatósága több településen, összesen 339 magánszemély terhére addig az időpontig 61,950 millió forint személyijövedelemadó-kötelezettséget állapított meg. – Az ellenőrzést realizáló határozatokban a megállapított pótlólagos személyi jövedelemadó megfizetésére kötelezte az érintett személyeket, azonban sem adóbírság, sem késedelmi pótlékot nem számítottak fel – áll a levélben. A válaszból az is kiderül, hogy az önkormányzatok vizsgálata a magánszemélyek ellenőrzését követően kezdődik. Az ellenzéki képviselő elmondta, az önkormányzat gazdálkodásának törvényességért a polgármester felel. – Annak idején megkerestük Velence önkormányzatát, hogy felhívjuk a figyelmüket a törvénytelenségre, aminek az lett az eredménye, hogy az egyikünket megfenyegették, engem pedig hat év sikeres tevékenység után – amikor elfogadtattam a Velencei-tó–Vértes Kiemelt Térség Fejlesztési Tanács programját a kormánnyal – csakhamar eltávolítottak a szervezet elnöki székéből. Azóta a Velencei-tó–Vértes térség kikerült az integrált tervezésű, kiemelt térségek csoportjából. Ezzel úgy vélem, Oláhné Surányi Ágnes velencei polgármester régi vágya teljesült – jegyezte meg Balsay István. Összegezve: az érintett hatóságok tudnak a történtekről, ám kizárólag az APEH kezdett vizsgálatokat. Nem tudni azonban, hogy az ügy hol tart, nem lehet pontosan tudni, hogy az érintett önkormányzatoknál megkezdték-e már a vizsgálatot, mert az APEH erről naprakész tájékoztatást nem adott. Úgy tudjuk viszont, hogy az ügy miatt még egyetlen polgármester ellen sem indult vizsgálat, Velence első embere, Oláhné Surányi Ágnes polgármesteri széke is mintha stabilan állna egyelőre, így továbbra is felveheti a több mint 468 ezer forintos havi fizetését és a bér 20 százalékának megfelelő, csaknem 94 ezer forintos havi költség- átalányát. (Érdekességképpen elmondható, hogy a 130 ezer lélekszámú győri polgármesternek, Balogh Józsefnek ennél alig több, 495 ezer forint a havi bére, amelyet 2004. január 1-jével állapítottak meg.) Megkerestük az önkormányzat képviselőit, akik egymásnak ellentmondó információkkal szolgáltak az üggyel kapcsolatban. Van, aki hallott róla, van, aki nem, de akadt több olyan városatya is, aki nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Sirák Andrásné, aki 1998 és 2002 között volt önkormányzati képviselő, viszont elmondta, tud arról, hogy a jutalmakat alapítványon keresztül fizették ki. Szerettük volna megkeresni Velence polgármesterét, de többszöri keresésünk ellenére nem tudtuk utolérni. Papp Gyula Gábor jegyző ellenben elmondta, náluk se jutalmat, se prémiumot, se 13. havi fizetést az említett módon nem fizettek ki. – Oktatásiszolgáltatás-csomagot valóban vásároltunk, de ezt az önkormányzat teheti, és tette is. A pénzek visszatérítéséhez az önkormányzatnak semmi köze nem volt – árulta el a jegyző. Papp Gyula Gábor arra a kérdésre, hogy miért volt az oktatásiszolgáltatás-csomag különböző egyénekre eső öszszegeiben súlyos aránytalanság, annyit válaszolt, hogy a távoktatás az oktatási terv szerint történt.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/trukkos-jutalmazas-az-onkormanyzatoknal

https://web.archive.org/web/20240127071811/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/trukkos-jutalmazas-az-onkormanyzatoknal

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/trukkos-jutalmazas-az-onkormanyzatoknal

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-26 00:00:00

Jogerős: Gyurcsány hazudott

2006.01.25. 07:56 Bebizonyosodott: a Magyar Nemzet nem alaptalanul állította Gyurcsány Ferencről, hogy a kormányfő és neje hazudott, amikor egy rádióműsorban a családi vállalkozásként működő Fittelina Kft. tevékenységéről nyilatkoztak. A Fővárosi Ítélőtábla tegnap jogerős ítéletében helybenhagyta azt az elsőfokú határozatot, amelyben Gyurcsány Ferencnek a Magyar Nemzet ellen indított sajtó-helyreigazítási keresetét már elutasította a Fővárosi Bíróság. A táblabíróság szerint a 2005. december 8-án hozott elsőfokú ítélet indolása „a sajtó-helyreigazítási per kereteit is meghaladóan” támasztotta alá a nem jogerős határozatot – tájékoztatott Karas Mónika, a Magyar Nemzet jogi képviselője. – A jogerős döntés szerint tehát, a Magyar Nemzet megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a perelt cikkekben említett rádióműsorban a miniszterelnök a Fittelina Kft. -ről beszélt, mert azok a tények amelyeket ekkor Gyurcsány előadott, csak erre a vállalkozásra vonatkozhattak – mondta el az ügyvéd. Az elsőfokú határozat szerint a Magyar Nemzet a becsatolt cégmásolatok alapján megfelelően tudta bizonyítani a cikkben tett megállapításait. Megállapítható volt, hogy a kormányfő a rádióműsorban valóban nem nevezett meg egyetlen céget sem, de nem is nyilatkozott arról, hogy ha nem a Fittelináról volt szó, akkor melyik más gazdasági társaságról – indokolta az elsőfokú határozatot Pataki Árpád bíró. Kifejtette: a műsorvezető egyértelműen a Fittelina-üggyel kapcsolatban tette fel a kérdését és a miniszterelnöknek lehetősége lett volna egyértelművé tenni a helyzetet. A lapunk által levont következtetés tehát nem volt ellentétes a véleményalkotás elemi szabályaival – hangzott el az elsőfokú per ítélethirdetésén. A kifogásolt cikk címével kapcsolatban – amelyben levontuk a logikus következtetést: Hazudott a miniszterelnök – a bíró kijelentette: az Alkotmánybíróság szerint a tényállítás formájában közöltek is minősülhetnek véleménynek, a közszereplőknek pedig a sértő, igazságtalan véleményeket is tűrniük kell. A két írás egy közhiteles dokumentumokkal alátámasztott cikksorozat része volt, amelynek során a Magyar Nemzet feltárta: a Gyurcsány családjának villáján végrehajtott luxusberuházás felveti az adócsalás gyanúját. Ennek lényege: a kormányfő és felesége tulajdonában lévő Fittelina Kft. a házaspár lakhelyéül szolgáló Szemlőhegy utcai ingatlanba fitneszparkot, úszómedencét telepített, amelyek után magánszemélyként nem igényelhették vissza az áfát, a cég azonban igen. Gyurcsányék azzal védekeztek, hogy az ingatlanhasznosítással foglalkozó Fittelina Kft. üzleti célból ruházott be, amelyek között a villán kívül más ingatlanok, így a szomszédos telken egy irodaház felépítése is szerepelt. Ennek érdekében a Fittelina nevében ajánlatokat is tettek a II. kerületi önkormányzatnak. A kerület jegyzője azonban lapunkban cáfolta Gyurcsányt, vagyis azt, hogy a Fittelina az önkormányzathoz fordult volna más építkezés ügyében. Ez viszont tovább erősíti azt a gyanút, hogy Gyurcsányék a Fittelina Kft. -t kizárólag a magántulajdonukban álló villán elvégzett luxusberuházásra hozták létre. A jegyző cáfolata ellenére Gyurcsány a Klubrádióban megismételte álláspontját. Egyértelműen a Fittelina Kft. -re utalva azt mondta: „Sok mindenre készültünk, még a szomszédos telekre egy önálló irodaháznak a felépítésére is, arra vonatkozóan több ajánlatot adtunk az önkormányzatoknak a vásárlásra. Erre a tevékenységre – az ingatlanfejlesztésre és -hasznosításra – jött létre egy cég, amely, amikor épült át a mi házunk, amely magánház természetesen, akkor kialakította a maga irodáit is, és a beruházás folyamán nagyon akkurátusan kettéválasztotta a dolgot.” Nem sokkal később a kormányfő felesége, Dobrev Klára is hasonló tartalmú nyilatkozatot tett a Népszavának: „1995–96-ban a mellettünk lévő ingatlanokat árulták, mi is licitáltunk, és ötször adtunk be vételi ajánlatot. A Fittelina ezért jött létre, kizárólagosan ingatlankezeléssel, -hasznosítással foglalkozott volna.” A Magyar Nemzet ezt az írást szintén ismertette, és a címben ebben az esetben is logikus volt a következtetést – A miniszterelnök felesége is hazudik. – A kormányfő tudomásul veszi az ítélőtábla döntését, amelyben a közlés tartalmát nem vizsgálva, véleménynek minősítette a miniszterelnökkel kapcsolatban megjelent állításokat – reagált az ítéletre Batiz András kormányszóvivő. A Magyar Nemzetben a Fittelina Kft. -vel kapcsolatban megfogalmazott állítások kapcsán az ügyészség három esetben tagadta meg bűncselekmény hiányában a nyomozást, mivel azonban az elutasított beadványok a lapban megjelenteken alapultak, az is kijelenthető, hogy a cikkek minden valóságalapot nélkülöztek – érvelt Batiz. Karas Mónika szerint a szóvivő tévesen értelmezte az ítéletet, mert a tábla kizárólag a „hazudott” kijelentésről mondta ki, hogy ez vélemény, a kft. -re vonatkozó mondatokról viszont kimondta, hogy a lap ezeket az állításokat cégadatokkal igazolta.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/jogeros-gyurcsany-hazudott

https://web.archive.org/web/20100325000314/http://www.mno.hu/portal/332650

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogeros-gyurcsany-hazudott

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-25 00:00:00

Törökbálinton meggátolták a Keller által szorgalmazott privatizációt

2006.01.24. 18:27 A törökbálinti képviselőtestület nem járult hozzá a két héttel ezelőtt lezárt Érd és Térsége Vízközmű Kft. tulajdonrészének eladásához, így a Keller László által szorgalmazott privatizáció végleg elakadhat. A Fidesz három településen helyi népszavazásra bocsátaná a kérdést. A törökbálinti képviselőtestület nem adott utólagos felhatalmazást a polgármesternek a két héttel ezelőtt lezárt Érd és Térsége Vízközmű Kft. tulajdonrészének eladásához. A cég nyolc önkormányzat tulajdonában áll, és korábban már több településen pártoltak el a magánosítástól. Az Index információi szerint Keller László, korábbi közpénzügyi államtitkár által is támogatott tranzakciót végleg meggátolhatja, hogy a törökbálinti képviselőtestület nem támogatta az üzletet, holott a harmadik, zárt meghívásos pályázaton két hete győztesnek hirdették ki az FCSM-Veolia cégcsoportot, amellyel már 2005 elején megindultak a tárgyalások. A zárt pályázatból a konkurens társaságot formai okokra hivatkozva zárták ki. Korábban már voltak eladási kísérletek, egyikben csak az FCSM-Veolia kapott lehetőséget, a másikban volt egy nyílt pályáztatás is, amit azonban érvénytelennek nyilvánítottak. A Fidesz helyi vezetői Törökbálinton, Tárnokon és Pusztazámoron kezdeményeztek népszavazást a cég eladásáról, és a tervek szerint az országgyűlési választásokkal együtt bonyolítanák le a helyi véleménynyilvánító szavazást – közölte az Index. (Forrás: Index)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/torokbalinton-meggatoltak-a-keller-altal-szorgalmazott-privatizaciot

https://web.archive.org/web/20240103063410/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/torokbalinton-meggatoltak-a-keller-altal-szorgalmazott-privatizaciot

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/torokbalinton-meggatoltak-a-keller-altal-szorgalmazott-privatizaciot

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-24 00:00:00

Helybenhagyta a Fővárosi Bíróság a GVH kartellhatározatát

2006.01.24. 09:27 A Fővárosi Bíróság 2006. január 23-án kihirdetett ítéletében helybenhagyta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2004 júliusában hozott határozatát, egyben a felperesek keresetét elutasította. A GVH korábban azt állapította meg, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. (NA Rt.) által 2002 júliusában, illetve augusztusában kiírt közbeszerzési pályázatokon résztvevő vállalkozások – a Betonút Rt., a DEBMÚT Rt., az EGÚT Rt., a Hídépítő Rt. és a Strabag Rt. – versenytörvénybe ütköző megállapodást kötöttek. Ennek keretében egymás között előzetesen megállapodtak abban, hogy melyik cég melyik autópályaszakasz kivitelezését szerzi meg. Esetenként abban is megegyeztek, hogy a nyertesek alvállalkozóként vonják be a többieket. A kartell-megállapodásban valamennyi, a kiíró feltételei alapján szóba jöhető, jelentős vállalat részt vett. Az öt vállalkozásra a GVH által kiszabott bírság teljes összege 7,043 milliárd forint volt, melyet a jogsértő vállalkozások befizettek. A GVH határozata ellen a megbírságolt vállalkozások – a Betonút Rt., a DEBMÚT Rt., az EGÚT Rt., a Hídépítő Rt. és a Strabag Rt. – a Fővárosi Bírósághoz fordultak. A január 23-án tartott tárgyaláson hozott ítéletében a Fővárosi Bíróság elutasította az öt útépítő vállalkozás keresetét. Az ítélet nem jogerős. (Napi Online)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/helybenhagyta-a-fovarosi-birosag-a-gvh-kartellhatarozatat

https://web.archive.org/web/20240129172613/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/helybenhagyta-a-fovarosi-birosag-a-gvh-kartellhatarozatat

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/helybenhagyta-a-fovarosi-birosag-a-gvh-kartellhatarozatat

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-24 00:00:00

A parádi üveggyár különös vásárlója

2006.01.22. 23:00 Komoly kérdéseket vet fel a felszámolás alatt álló parádsasvári üveggyár eladása. A még II. Rákóczi Ferenc által alapított manufaktúrát az előző rendszerben a Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnökségénél főhadnagyi tisztet betöltő személy cége vásárolhatta meg. A vevő azonban még mindig nem fizetett. Tavaly január elején kezdődött el a parádsasvári üveggyár felszámolása. Akkor még sokan bíztak abban, hogy valamilyen módon mégis újraindul a mintegy 430 millió forintos adósságot felhalmozó, közel 300 éves múltú üzem. A jelek szerint az eljárás elején még Pintér Benedek felszámolóbiztos is úgy tervezte, hogy a cég termelését ismét elindítja. Mégpedig úgy, hogy ezt egy bérlőre bízza, majd működőképesen értékesíti a társaságot. Ezzel a megoldással az üveggyár megfelelő gazdálkodás mellett akár tartozásait is lefaraghatta volna. Ugyanakkor egy neve elhallgatását kérő informátorunk arra hívta fel figyelmünket, hogy az események egészen más irányba indultak el, mert a helyi politikai elit, élén a térség szocialista országgyűlési képviselőjével, ellenezte ezt az elképzelést, és az üveggyár „valódi” tulajdonba adását szorgalmazta. Az esetleges bérbeadás hírére reagáló állami vezetők, valamint Suchman Tamás és Sós Tamás szocialista politikusok a fejlesztéshez 200-300 millió forintos anyagi segítséget ígértek, de azt feltételül szabták, hogy a pénzt csak a gyár új tulajdonosa kaphatja meg. Ezt a forgatókönyvet erősítette az is, hogy akadtak olyan dolgozók, akik – bár fizetésüket megkapták volna, és folytathatták volna addigi tevékenységüket – azzal fenyegetőztek, hogy nem állnak munkába, ha a társaságot bérbe adják. Pintér Benedek elmondása szerint a bérbevétel iránt érdeklődő egyik japán befektető éppen a gyárban kialakult ellenséges hangulattal indokolta visszalépését. A felszámoló végül úgy döntött, hogy pályázatot ír ki az üveggyárra. A felszámolást végző Mátraholding Rt. a Parád Kristály Manufaktúra Rt.-t először nettó 318,5 millió forintért hirdette meg. Az eladásra kínált üzem másfél hektáron fekszik, a beépített terület 7500 négyzetméter. A felszámoló a gépeket és a gyárat együtt kívánta eladni. A manufaktúrára rövid határidővel, tavaly július 18-ig lehetett pályázni, ám a tendert, bár több érdeklődő volt, sikertelennek nyilvánították. A rövid határidőt azzal indokolták, hogy ezzel az új tulajdonos hozzájuthat ahhoz a 100– 160 millió forint állami támogatáshoz, amit többek között Sós Tamás, a körzet szocialista országgyűlési képviselője ígért meg. A sikertelen tender után, a hitelezői választmány jóváhagyásával, a felszámoló szeptemberben újabb pályázatot írt ki, konkrét árat azonban már nem jelölt meg. Erre a pályázatra három ajánlat érkezett, amelyből kettő szinte azonos vételárat jelölt meg. A nyertes az lett, aki a legrövidebb fizetési határidőt vállalta fel. A felszámoló végül még tavaly aláírta a szerződést a 10 millió forint törzstőkéjű – a Bácska-Gabona Kft. átnevezésével létesített – Kristály Manufaktúra Parád 1708 Export-Import Kft.-vel. A vételárról a befektető cég többségi tulajdonosa, Augusztini Tamás korábban annyit közölt, hogy az vélhetően fedezni fogja a parádi üveggyár tartozását, ami mintegy 400-450 millió forint. Informátorunk ugyanakkor úgy tudja, hogy a gyár mintegy 200 millió forintért kelt el. Ez az összeg megegyezik az állami vezetők támogatási ígéreteivel. Augusztini Tamást a hvg.hu azon állambiztonsági tisztek és főtisztek között sorolja fel, akik 1989-ben a BM III/III-as csoportfőnökség központi állományának voltak tagjai, és a megyei osztályokat vezették. Az internetes portál közlése szerint Augusztini Tamás a Belügyminisztérium III/III-4-c. jelű alosztályának főhadnagya volt, ahová a nemzeti/népi ellenzék elhárítása tartozott. Az üveggyár adásvételi szerződésének aláírása után információink szerint hamarosan problémák merültek fel. A vevő ugyanis bejelentette, hogy nem tud határidőre fizetni. Ekkor gyors segítség érkezett Sós Tamás szocialista honatyától, akinek közbenjárására az üzem a térségi regionális fejlesztési célelőirányzatából 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. Úgy tűnik, a beígért mintegy 160 millió forintos munkahelyteremtő beruházási támogatás nem érkezett meg a céghez, ezért az új tulajdonos fizetési haladékot kért és kapott. Információink szerint Augusztini Tamás eddig csak a kialkudott ár mintegy 10 százalékát – a szerződésben megállapított foglalót – fizette ki. Ha igaz a 200 millió forintos vételár, ez az összeg éppen a honatya közbenjárására megkapott támogatás összegét teszi ki. Jelenleg úgy tűnik, hogy a Kristály Manufaktúra Parád Kft. még bízik az állami segítség megérkezésében, amiből a vevő fedezné a még fennálló tartozását. Amennyiben a felvázolt forgatókönyv ténylegesen megvalósul, úgy a volt főhadnagy lényegében ingyen jut a legrégibb hazai üveggyár birtokába. – Jelenleg elég zavaros a helyzet. A település számára az a lényeg, hogy minél előbb megkapják pénzüket a hitelezők, illetve az elbocsátott dolgozók a végkielégítésüket – nyilatkozta lapunknak Holló Henrik, Parádsasvár polgármestere, a hitelezői választmány elnöke. Az állás nélkül maradt 400 munkavállaló komoly foglalkoztatási problémát okoz a környező településeken is. Ezért a polgármester azt szeretné, hogy a gyár újrainduljon, és folytassa a 300 éves tradíciót. A parádsasvári üveggyárban jelenleg nem folyik termelés – tájékoztatta lapunkat Füzesi Lajos, a gyár igazgatója. Ezt Pintér Benedek felszámolóbiztos is megerősítette, aki hozzátette: a gyárat addig nem adhatják át, amíg a vevő nem fizeti ki a vételárat. Az eredeti fizetési határidő december 20. volt, ám Augusztini cége kérésére a felszámoló február 15-re módosította azt. Pintér elmondása szerint amennyiben a Kristály Manufaktúra Kft. – amely a felvállalt legrövidebb fizetési határidőnek köszönhetően nyert a pályázaton – eddig az időpontig sem fizet, úgy elkezdik a tárgyalásokat a pályázat második helyezettjével. Megkeresésünkre Augusztini Tamás elmondta, hogy a hvg.hu információi megfelelnek a valóságnak, ezt soha nem is tagadta. Emellett nem tartotta meglepőnek, hogy ismét előkerült az ügy, hiszen maga is érzékelte, hogy egyre többen próbálják a gyár újraindítását megakadályozni.

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2006/01/a-paradi-uveggyar-kulonos-vasarloja

https://web.archive.org/web/20240129081510/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2006/01/a-paradi-uveggyar-kulonos-vasarloja

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-paradi-uveggyar-kulonos-vasarloja

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-23 00:00:00

Elhatárolódott a Sulinova a kormánypártiakat reklámozó kiadványtól

2006.01.20. 23:04 Az oktatási tárcához tartozó Sulinova Kht. megszakította szakmai kapcsolatát annak a botrányos iskolai munkafüzetnek a lektorával és szerzőjével, amely életritmusuk és munkarendjük bemutatásával népszerűsített kormánypárti politikusokat. Eközben a tankönyvkiadókat tömörítő szakmai testület súlyos kritikával illette a Sulinova működését. Megszakította a szakmai kapcsolatot a Sulinova Kht. az MSZP-s és SZDSZ-es politikai reklámot tartalmazó, majd a Magyar Nemzet írása nyomán visszavonásra és begyűjtésre ítélt tankönyv lektorával és szerzőjével – tudta meg a lap az Oktatási Minisztérium (OM) sajtóreferensétől. Emlékezetes, az életritmusuk és munkarendjük bemutatásával szocialista és szabad demokrata politikusokat népszerűsítő munkafüzet kidolgozásáért „projektvezetőként” vállalt felelősséget Bozóki András kulturális miniszter felesége, Czike Bernadette. Rajta kívül az impresszumban megtalálhatók az oktatási tárca háttérintézménye, a Sulinova Kht. szakmai igazgatóinak és a lektorként közreműködő munkatársaknak a nevei, így például a Sulinován belül a Nemzeti fejlesztési tervvel foglalkozó koordinációs központ vezetőjéé, Puskás Aurélé is, aki az előző ciklusban és most is részt vett az SZDSZ választási programjának elkészítésében. A Sulinovát egyébként többször nevezték már a sajtóban is az SZDSZ kádertemetőjének. Itt dolgozik még vezető beosztásban, fejlesztési igazgatóként E. Vámos Ágnes is, aki a Heti Válasz egy korábbi tényfeltáró írása szerint tagja a Horn Gábor szabad demokrata politikus által fémjelzett Vendel-körnek, valamint az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaságnak. Szintén a Sulinova foglalkoztat magas pozícióban számos SZDSZ közeli, a párt programalkotásába besegítő, egykoron a Soros Alapítvány különböző műhelyeiben alkotó „szakembert”. Eközben a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete (TVOT) különösnek tartja, hogy az állam a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizálása után ismét belépett a tankönyvpiacra, és a Sulinova Kht.-n keresztül új tankönyvek fejlesztésébe kezdett. A TVOT ezt azért érzi sértőnek, mert a Sulinovát a piac többi szereplője fölé helyezték, ezáltal az állam önkényesen beavatkozott a piaci versenybe. Koller Lászlóné, a TVOT elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, csak a testület tagjai vehetnek részt a tankönyvkiadásban és -forgalmazásban, azonban a Sulinova nem tagja a testületnek, mégis tankönyveket teszteltet iskolákkal. Ráadásul ezért még pénzt is ad az iskoláknak, holott a TVOT etikai szabályzata kimondja: nem szabad befolyásolni az oktatási intézményt, a kiválasztás kizárólag szakmai alapon történhet. Szántó Gabriella, az OM sajtóreferense úgy reagált, a Sulinova nem tankönyveket, hanem a közoktatás eredményességének javítását célzó oktatási programcsomagokat fejleszt, amelyeket tesztelés után a tankönyvkiadók is megkaphatnak. Ezeket a kísérleti anyagokat ingyen adják az iskoláknak, viszont a tananyagelemek kipróbálását vállaló tanárok, tanítók „szerény díjazást” kapnak.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/elhatarolodott-a-sulinova-a-kormanypartiakat-reklamozo-kiadvanytol

https://web.archive.org/web/20231219135211/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/elhatarolodott-a-sulinova-a-kormanypartiakat-reklamozo-kiadvanytol

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elhatarolodott-a-sulinova-a-kormanypartiakat-reklamozo-kiadvanytol

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-21 00:00:00

Nomentana Kft.: a cégbíróság fantomja

2006.01.21. 11:00 Gyurcsány-dosszié 3. (a teljes cikk, dokumentumokkal) „Minden történetnek három oldala van, a tied, az enyém és a tények.” (F. M. Russel) • A fattyú neve: Nomentana• Futószalagon készültek a hamis iratok Előző számainkban megírtuk: a jelenlegi miniszterelnök leginkább ismert cégét, az Altus Rt.-t a 90-es évek vadkapitalista időszakában alapozta meg. 1992-ben az állami szférában dolgozó ismerősei segítségével megvásárolt egy már működő, a cégbirodalmának felépítésében később jelentős szerepet játszó vállalkozást, a – később Aldo névre keresztelt – Szenzor Kft.-t. A vásárlás körülményei jelzik a baloldaliságát mindig is hangsúlyozó miniszterelnök módszereit: miután névértéken hozzájutott a Szenzor többségi tulajdonához, a kisebbségbe szorult tulajdonostársainál, azaz a dolgozóknál kikényszerítette, hogy potom pénzért adják el neki üzletrészüket. Cikkeinkből az is kiderült, hogy Gyurcsány egy vállalkozásán, a Nomentana Kft.-n keresztül vásárolt be a Szenzor (Aldo) Kft.-be, a Nomentana Kft. azonban a valóságban egyáltalán nem is létezett. Az Aldo Kft. komoly vagyongyarapodásnak indult. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) futószalagon kötötte az Aldóval az állami tulajdonban lévő ingatlanok eladására vonatkozó szerződéseket. 1994-ben pedig a MeH és Gyurcsány érdekeltsége, az Aldo két olyan lízingkonstrukciós ügyletet kötött meg, amelyek a magyarországi privatizáció legsötétebb korszakát idézik. Gyurcsány ezen időszakban figyelmen kívül hagyta a cégbíróság jogerős határozatát, amelynek értelmében a Nomentana Kft. nem jött létre. A jelenlegi miniszterelnök a fantomcéget ugyanúgy tovább működtette, önmagát pedig törvényes ügyvezetőnek adta ki. Ezzel nemcsak üzleti partnereit és a hatóságot tévesztette meg, hanem a törvényellenes állapot miatt az Aldo Kft. privatizációs vagyonszerzéseinek jogszerűsége is megkérdőjeleződik. A 01-09-261025 számmal jelölt Nomentana Kft. még a cégbírósági bejegyzésének elutasítása előtt lett az Aldo Kft. tulajdonosa. Az átalakulás alatt álló Nomentana Kft.-t az Aldo tagjaként abban az időpontban a cégbíróság jogszerűen jegyezte be. Az elutasító határozatot követően Gyurcsánynak haladéktalanul közölnie kellett volna ezt a tényt az Aldo Kft. ügyvezetőjével, akinek jogszabályi kötelessége lett volna írásban bejelenteni a cégbírósághoz, hogy a Nomentana Kft. nem jött létre. A cégiratokból megállapítható, hogy a cégbíróság felé ilyen intézkedés nem történt, így az Aldo cégbírája – aki nem volt azonos a Nomentana Kft. ügyeiben eljáró bíróval – nem észlelte, hogy a nem létező Nomentana Kft. 1993. szeptember 17-től már nem lehetett jogszerűen az Aldo Kft. tagja. Gyurcsányéktól nemhogy bejelentés nem érkezett a kft. bejegyzésének elutasításáról, hanem ezzel éppen ellentétes tartalmú iratokkal próbálták alátámasztani a fantom-kft. létezését. Gyurcsány Ferenc tehát annak érdekében, hogy egy törvényesen működő társaság látszatát keltse, attól sem riadt vissza, hogy a nem létező Nomentana Kft. nevében rendszeresen hamis papírokat nyújtson be a hatóságnak. Ennek bizonyítékai a cégbírósági iratok között érhetők tetten. 1994. május 30-án a fantomügyvezető Gyurcsány aláírta és leadta nem létező cégének 1993. évre vonatkozó mérlegét a cégbíróságon. A mérlegbeszámoló kiegészítő mellékletében rögzítette, hogy a társaságnak sem fő-, sem mellékfoglalkozású alkalmazottja nincs, ami egy nem létező cég esetében egyáltalán nem meglepő. Az már annál inkább, hogy a miniszterelnök írásbeli nyilatkozata szerint a fantomcég költségeinek 98 százalékát alvállalkozói díjak alkották, továbbá az, hogy a nem létező társaság könyvelésében jelentős tételt tett ki egy külföldi ügylettel kapcsolatos áfa-visszaigénylés. A következő évi mérlegleadási időszakban szintén megérkezett az illegális cég mérlege a cégbíróságra. A mérlegben – a korábban szerződéskötésnél már bevált módszer szerint – a nem létező Nomentana Kft. nem létező székhelyét Gyurcsány másik cégének, a létező Aldo Kft.-nek Budapest, Havanna u. 18. szám alatti székhelyével helyettesítették. A mérleg szerint a kft.-nél 1994-ben minden rendben ment, a cég folyamatosan működött, árbevétele volt, kötelezettségeket vállalt és követelései voltak, csak éppen mindehhez maga a valóságos cég hiányzott, mivel nem létezett. Vajon a cégbíróság miért nem észlelte mindezt? A válasz az iratkezelési rendben rejlik. Amikor egy társaság leadja az éves mérlegét, akkor azt a kezelő irodán automatikusan hozzáteszik a cég aktáihoz, de ha nincs módosítás a társaság ügyeiben, az akta nem kerül bíróhoz, aki ellenőrizhetné azt, hanem az irattárban marad. A Nomentana Kft. esetében is ez történhetett. Gyurcsány – egyéb módosítás hiányában – évekig nyugodtan küldözgethette az álmérlegeket a cégbírósághoz, mivel az akta nem került bíróhoz, így a törvénytelenséget sem lehetett észrevenni. A beküldött ál-mérlegbeszámolókat szép sorban lerakták az elutasított Nomentana Kft. lezárt aktájába. Kizárólag arra az egyre kellett Gyurcsányéknak ügyelni, hogy semmilyen módosítás ne történjen az álcégben, és így elkerülhessék a cégbíróval történő, nagyon komoly következményekkel járó találkozást. A Nomentana Kft. még a bejegyzése elutasítását megelőzően, 1993-ban a hatóságoktól adószámot, társadalombiztosítási törzsszámot és statisztikai számot is igényelt. Miután a Nomentana Kft. bejegyzését elutasította a cégbíróság, Gyurcsánynak kérnie kellett volna az adó- és tb-szám törlését. A miniszterelnök nem létező cége azonban valószínűleg ezeket a hatósági azonosítószámokat használta tovább. A fantom Nomentana Kft. napjai zavartalanul teltek, mígnem 1995. december 30-án váratlan fordulat következett be a cég megszokott illegális életében. Gyurcsányék feltehetően nagyobb méretű tranzakcióra készültek a Nomentanával, így megpróbálták valamilyen formában kezelni a törvénytelen helyzetet, és vállalták annak a veszélyét, hogy előbújnak az illegalitásból. A megoldást a törvényesen létező, de sehol meg nem jelenő alvó cégükben, a Nomentana Betéti Társaságban vélték megtalálni. A Nomentana Bt. három év elteltével egy elutasított átalakulással a háta mögött ismét elhatározta, hogy Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. néven korlátolt felelősségű társasággá alakul át. A betéti társaság tagjai, Somorai László és Gyurcsány Ferenc úgy tüntették föl, mintha három éven keresztül nem is működtettek volna illegálisan ugyanezen a néven egy nem létező céget. Az 1995. decemberi átalakulási tervben Gyurcsány és Somorai írásbeli nyilatkozatban kijelentették, hogy az eddig betéti társaságként működő céget kft.-vé kívánják alakítani. A miniszterelnök, aki 1993– 1995-ben fantomtulajdonosként tagja volt a nem létező Nomentana Kft.-nek, 1995 decemberében – mintha addig mi sem történt volna – írásban benyújtotta a cégbírósághoz azon szándékát, hogy a létrehozandó Nomentana Kft. tagja kíván lenni. Az 1995. év végi átalakulás során a betéti társaság másik tagja, Somorai László azonban kijelentette, hogy az igazi Nomentana Kft.-ben már nem kíván tagként részt venni. Somorait feltehetően megviselte az illegalitásban töltött, hamisításokkal terhes három év, és minél messzebb kívánt kerülni a törvénysértő eseményektől. Gyurcsánynak Somorai pánikszerű távozása nem jelentett gondot, hiszen kéznél volt a jó öreg Altus Rt. Az igazi Nomentana Kft.-be Somorai helyett tehát az Altus Rt. lépett be tagként. A legális Nomentana Kft. ügyvezetője azonban nem az ál-Nomentanát képviselő Gyurcsány lett, hanem Földi Tibor magánszemély. A cégbíró, akinek fogalma sem volt róla, hogy egy ál-Nomentana Kft. működött az elmúlt évek alatt, jóváhagyta a Nomentana Betéti Társaság átalakulását, és az 1996. január 1-jén létrejövő Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft.-t a cégnyilvántartásba a betéti társaság jogutódjaként bejegyezte. Gyurcsány tehát annak érdekében, hogy elleplezze azt a tényt, hogy három éven keresztül egy nem létező kft.-t működtetett, annak fantomügyvezetőjeként különböző hivatalos dokumentumokat írt alá, ugyanazon a néven létrehozott egy másik kft.-t. Ezzel az akcióval azt a látszatot próbálta kelteni, hogy az illegálisan működő fantom-kft. és a később törvényesen létrehozott cég egy és ugyanazon társaság. Ennek érdekében az érintettek még attól sem riadtak vissza, hogy a cégbíróságnak a nem létező Nomentana Kft. – törvényellenesen megtartott 1993-as – adószámát jelentsék be a valódi Nomentana Kft. hatósági azonosítószámaként. A cégbíróság megtévesztésén kívül ezzel a jogellenes lépéssel még azt is sikerült elérniük, hogy sem az adóhivatali, sem a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem tűnhetett fel, hogy kétféle – egy fantom és egy törvényes – Nomentana Kft.-ről van szó. Mivel a cégbíróságon a Nomentana Betéti Társaság aktáit elkülönítve kezelték az 1993-ban elutasított Nomentana Kft. dokumentumaitól, az 1995. decemberi átalakulás során a cégbíró nem észlelhette, hogy megtévesztés áldozata lett. Ugyanakkor az ál és az igazi Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. cégbejegyzési száma, székhelye, ügyvezetője és tulajdonosi köre is eltérő volt. A két cég neve, az adószáma, társadalombiztosítási törzsszáma és statisztikai azonosítószáma megegyezett, tehát egy külső szemlélő a két társaságot azonosnak hihette. Az viszont már kivitelezhetetlen volt Gyurcsányék számára, hogy az igazi Nomentana Kft. ugyanazt a cégjegyzékszámot kapja, mint amivel fantomtársa rendelkezett. Mint utóbb kiderült, a félrevezetés sikeréhez erre már nem is volt szükség. Gyurcsányék eljárása nem csak a cégbíróságnál működhetett hatékonyan. A jelenlegi miniszterelnök – még fantomügyvezetőként – feltehetően azt is el tudta érni, hogy nem létező cége éveken keresztül bankszámlát tartson fent Magyarországon, anélkül, hogy az adott pénzintézet bekérte volna a cég bejegyző végzését. Mert vagy ez történt, vagy pedig a cég bankszámla nélkül kizárólag házipénztárból működött. Ez mára valószínűleg kideríthetetlen. A valódi Nomentana Kft. végül 2002-ben – éppen úgy, mint az adócsalásgyanús Fittelina Kft. – beolvadt a Gyurcsány-birodalom nagy olvasztótégelyébe, az Altus Rt.-be, és ezáltal eltűnt a kíváncsi szemek elől. A cég a beolvadásig azonban számos nagy értékű ügylet lebonyolításában vett részt úgy, hogy végig a jogilag nem létező, Gyurcsány Ferenc fantomügyvezetése alatt álló Nomentana Kft. jogellenesen megtartott adószámát és társadalombiztosítási törzsszámát használta. Az 1993–1995 között illegálisan működő Nomentana Kft. végérvényesen köddé vált.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/nomentana-kft-a-cegbirosag-fantomja

https://web.archive.org/web/20091213174113/http://www.mno.hu/portal/331816

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nomentana-kft-a-cegbirosag-fantomja

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-21 00:00:00

Futószalagon készültek a hamis iratok

2006.01.19. 23:01 Gyurcsány-dosszié 2. (a teljes cikk, dokumentumokkal) Mottó: „Egyetlen ember sem elég gazdag ahhoz, hogy visszavásárolja a múltját.” (Oscar Wilde) • A fattyú neve: Nomentana Előző számunkban megírtuk: Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a közvélemény előtt leginkább ismert Altus Rt.-je nem a semmiből született. Ennek a ma is jól működő vállalkozásnak az alapjait az egykori ifjú kommunista a 90-es évek vadkapitalista időszakában építette ki az állami szférában dolgozó ismerőseivel. 1992-ben segítségükkel vásárolt meg egy már működő, a majdani cégbirodalmának felépítésében jelentős szerepet kapott vállalkozást, a – később Aldo névre keresztelt – Szenzor Kft.-t. A kormányfő elszántságát és módszereit jelzi, hogy a vásárlás vadkeleti körülmények között zajlott: miután hozzájutott a Szenzor többségi tulajdonához, a kisebbségbe szorult tulajdonostársaitól, azaz a dolgozók kezéből gyakorlatilag kicsavarta üzletrészüket. Tegnapi cikkünkből az is kiderült, hogy Gyurcsány a Szenzorhoz nem mint magánszemély jutott hozzá, hanem egy vállalkozásán, a Nomentana Kft.-n keresztül, amelyik így tulajdonossá vált a Szenzor (Aldo) Kft.-ben. A Nomentana Kft.-nek azonban volt egy kis „testi hibája”: a valóságban nem létezett. Gyurcsány Ferenc 1992 novemberében az Altus Rt. megalapítása mellett majdani cégbirodalmának másik, meghatározó alapkövét is lerakta. 1992. november 23-án kültagként belépett az 50 ezer forint alaptőkével rendelkező Nomentana Tanácsadó Betéti Társaságba. A Nomentana Bt.-t még 1991-ben hozta létre két magánszemély. Az alapítók közül a beltag személye már egy év elteltével megváltozott. A cég beltagja és képviselője Somorai László lett, aki a társaság vagyonából 20 ezer forintot mondhatott magáénak. A kistőkés Somorai feltehetően jó kapcsolatot ápolt a nagytőkéssé érlelődő, volt KISZ-titkár Gyurcsánnyal, hiszen 1992 novemberében az Altus alapításakor annak felügyelőbizottságában kapott helyet. Ugyanebben az időben azonban – feltehetően aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli alapon – Gyurcsány is beszállt Somorai cégébe, és megszerezte a Nomentana Bt. 30 ezer forint értékű kültagi tulajdonrészét. A Nomentana Bt. székhelyét a tőkéstársak Somorai lakására, a XIII. kerületi Jéggyár utca 3. szám alá jelentették be. Gyurcsány és Somorai még az ünnepek előtt, 1992. december 23-án elhatározták, hogy megkezdik cégük bevezetését a pénzügyi nagytőke világába és így a társaságot egymillió forint törzstőkéjű, korlátolt felelősségű társasággá alakítják át Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. néven. A Nomentana Kft. 90 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője Gyurcsány lett, de a társaság székhelye változatlanul a Jéggyár utcai lakásban maradt. A kft.-vé alakulás iránti kérelmet benyújtották a cégbírósághoz, ahol a Nomentana Kft. a 01-09-261025 nyilvántartási számot kapta. 1993. április 22-én a cégbíróság hiánypótlásra szólította fel a Nomentana Kft. képviselőjét azzal, hogy amennyiben nem tesz eleget a bíróság előírásainak, úgy elutasítják a kft. cégbejegyzését. A társaság a felszólítást nem teljesítette, így a cégbíró a Nomentana Kft. bejegyzési kérelmét 1993. szeptember 17-én elutasította. A bíróság a cégnyilvántartásban is közzétette, hogy 01-09-261025 szám alatt a Nomentana Kft. cégbejegyzése nem történt meg. A cégbírósági határozat azt eredményezte, hogy a kérelem szerinti Nomentana Kft. soha nem jött létre, soha nem létezett. A Nomentana Kft. részére megküldött elutasító határozat felhívta a társaság figyelmét arra, hogy a továbbiakban változatlanul betéti társaság formájában működhet, és kizárólag a bt. képviselője írhat alá a cég nevében. A Nomentana Bt. esetében ez a személy Somorai László volt. 1992. december 23., a kérelem benyújtása és 1993. szeptember 17., a kft. bejegyzésének elutasítása közötti időszakban azonban a kft.-vé alakuláshoz félúton megrekedt Nomentana életében sok minden történt. Gyurcsány Ferenc a bt. és a kft. közötti lét határán tántorgó Nomentana ügyvezetőjeként ugyanis számos, számára rendkívül előnyös üzletet ütött nyélbe. Több adásvételi szerződés megkötésével megszerezte azt az Aldo (korábbi nevén Szenzor) Kft.-t, amely a miniszterelnök vagyonfelhalmozásának kulcsszereplőjévé vált. A Nomentana Kft. nevében Gyurcsány aláírta az Aldo Kft. társasági szerződésének módosítását is, amely aktussal jelentős döntéseket hozott az Aldo életében. A Nomentana Kft. bejegyzését elutasító határozat után a Nomentana Bt. tagjainak, Somorainak és Gyurcsánynak – ha a törvények előírásait követik – a következőket kellett volna tennie. Az akkor hatályos, a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a Nomentana a továbbiakban csak betéti társaságként működhetett volna tovább. Arra az időszakra vonatkozóan, amíg a kft.-vé alakulás iránti kérelme elbírálás alatt volt, éves beszámolót kellett volna készítenie, és feltüntetnie a cég vagyongyarapodását. Az elszámolási mérleg elkészülésével egyidejűleg az adóhatósággal is el kellett volna számolni a társasági adót és az egyéb adókat, valamint el kellett volna készítenie az adótörvény szerinti adóbevallásokat. A továbbiakban pedig kizárólag Somorai László írhatott volna alá dokumentumokat a Nomentana Bt. nevében. A jelenlegi miniszterelnök azonban nem a jogkövető magatartás mellett döntött, hanem a vagyonfelhalmozás útján átlépett egy olyan – a jogszabályok által tiltott – világba, ahová törvénytisztelő állampolgár soha nem követheti. Gyurcsány ugyanis, teljesen figyelmen kívül hagyva a cégbíróság döntését, a továbbiakban a nem létező Nomentana Kft. ügyvezetőjének adta ki magát, és illegálisan működtette a törvényen kívüli fantomcéget. Gyurcsány Ferenc ezzel a magatartásával több éven keresztül megtéveszthette a Nomentana Kft.-vel kapcsolatba kerülő üzleti partnereket. A folyamatos törvénysértések egyik legdurvább következménye azonban az lett, hogy a birodalom alapcége, az Aldo Kft. ebben az időszakban jogszabály-ellenesen működött, hiszen egyik tulajdonosa nem létezett. Ez abból a szempontból is súlyos, mert ebben a törvényen kívüli időszakban az Aldo komoly vagyongyarapodáson ment keresztül. A cégbe új tulajdonosként belépő Tervező, Tanácsadó és Információs Rt. például 2,4 millió forintos értéken apportálta a cégbe azt a balatonszemesi villát, amely korábban állami tulajdonban állt, és amelyet Gyurcsány tanácsadói közreműködésével privatizáltak. Természetesen az apportáláshoz szükséges társasági okiratokat Gyurcsány Ferenc fantomügyvezető is aláírta a nem létező Nomentana Kft. nevében. A további eseményekből kiderül, hogy a tervező rt. közreműködése az Aldo Kft.-ben az ingatlan átjátszására irányulhatott, hiszen az ingatlanapportálást követő 25 nappal a tervező rt. üzletrészét a nem létező Nomentana Kft. vásárolta meg. A törvénybe ütköző és így érvénytelen adásvétel alapján a miniszterelnök fantomcége már csaknem 40 százalékos arányban volt boldog és jogellenes tulajdonosa az Aldo Kft.-nek. Gyurcsány Ferenc fantomügyvezető – a félrevezetéshez elengedhetetlenül szükséges – körültekintő eljárását mutatja, hogy az üzletrész adásvételi szerződésben a nem létező Nomentana Kft. székhelyeként a létező Altus Rt. Budapest, Szt. István krt. 11. szám alatti székhelyét tüntette fel. A szemesi villa megszerzését követő 1994. év piros betűs dátum volt a nem létező Nomentana Kft. tulajdonlása alatt álló Aldo Kft. életében. A Miniszterelnöki Hivatal ugyanis futószalagon kötötte az Aldóval az állami tulajdonú ingatlanok eladására vonatkozó szerződéseket. 1994. január 26-án a balatonőszödi kormányüdülő lízingszerződését, 1994 májusában a Budapest, Szalay u. 4. szám alatti 319 négyzetméteres ingatlan lízingszerződését, valamint szintén a Szalay u. 4. szám alatti ingatlan több mint 500 négyzetméteres V.–VI. emeletének adásvételi szerződését írták alá. Ezeket a beruházásokat az Aldo Kft. taggyűlésének a társasági szerződés szerint határozattal kellett jóváhagynia. A taggyűléseken a nem létező Nomentana Kft. mint tulajdonos vélhetően aktívan részt vett a döntéshozatalban. Az állami ingatlanokat zsinórban értékesítő Miniszterelnöki Hivatal eljárása mellett sem lehet azonban szó nélkül elmenni. A privatizációs eljárásban a pályázó Aldo Kft.-nek nyilvánvalóan be kellett nyújtania elbírálásra a cég dokumentációit. Az állami szervnek ezek szerint „nem tűnt fel” az a – cégnyilvántartásból bár nehezen, de egyértelműen megállapítható – tény, hogy a pályázó Aldo Kft. egyik tulajdonosa, a Nomentana Kft. egész egyszerűen nem létezik. A Miniszterelnöki Hivatal tehát egy hang nélkül hozzájárult ahhoz, hogy a rendkívül értékes állami ingatlanok egy teljes mértékben törvényellenesen működő társasághoz kerüljenek. Az ingatlanok megszerzését követően a jelenlegi miniszterelnök elérkezettnek láthatta az időt arra, hogy a fantomcégét megpróbálja eltüntetni az Aldo Kft.-ből. Ehhez azonban még egy törvényellenes ügyletet végre kellett hajtania. 1994. november 22-én Gyurcsány a fantom Nomentana Kft. nem létező ügyvezetőjeként eladta az akkor már jelentős vagyonnal rendelkező, 2,9 millió forint névértékű Aldo-üzletrészt – mindössze kétmillió forintos vételáron – Molnár Attilának. Molnár Attila ebben az időben a miniszterelnök tulajdonostársa volt az Altus Rt.-ben. Gyurcsány a törvénytelen adásvételi szerződéshez mellékelte az ál-Nomentana Kft.-nek az ügylet megkötéséhez hozzájáruló hamis taggyűlési jegyzőkönyvét. A szerződő felek feltehetően amúgy is csak színlelték az adásvételi szándékot, hiszen az Aldo-üzletrészt röpke egy éven belül Molnár Attila már viszsza is adta Gyurcsány Ferencnek. Az üzlet igazi célja azonban megvalósult, a fantomcég kikerült az Aldo Kft.-ből. Azt, hogy az Aldóból eltüntetett, nem létező Nomentana Kft. milyen további illegális üzleti tevékenységet végzett, csak egy hatósági vizsgálat tudná kinyomozni. Egy profi módon végrehajtott megtévesztéssorozathoz azonban az üzletfelek félrevezetése még nem elegendő, ugyanis a hatóságokkal is kell valamit kezdeni. Ez okból történhetett meg, hogy a jelenlegi kormányfő – a nem létező cég illegális ügyvezetőjeként – a cégbírósághoz is rendszeresen nyújtott be hamis dokumentumokat. A hatóságok megtévesztésének technikáit a következő számunkban olvashatják.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/futoszalagon-keszultek-a-hamis-iratok

https://web.archive.org/web/20180411194431/https://mno.hu/portal/331705

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/futoszalagon-keszultek-a-hamis-iratok

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2007-01-20 00:00:00

Bozóki András kulturális miniszter felesége a könyvbotrányban

2006.01.19. 23:03 Az MSZP-s és SZDSZ-es politikai reklámot tartalmazó, majd a Magyar Nemzet írása kapcsán visszavonásra és begyűjtésre ítélt tankönyv kidolgozásáért „projektvezetőként” vállalt felelősséget Bozóki András kulturális miniszter felesége, Czike Bernadette. Életritmusuk és munkarendjük bemutatása által a szocialista és szabad demokrata politikusokat népszerűsítő munkafüzet impresszumában a kulturális tárca vezetőjének felesége mellett fellelhetők az oktatási tárca háttérintézményének, a Sulinova Kht. szakmai igazgatóinak és a lektorként közreműködő munkatársak neve. Köztük található a Sulinova Nemzeti fejlesztési terv koordinációs központ vezetője, Puskás Aurél is, aki az előző ciklusban és most is részt vett az SZDSZ választási programjának elkészítésében. Az átdolgozásra begyűjtendő tankönyvek kidolgozását, megjelentetését és terjesztését teljes mértékben az oktatási tárca háttérintézménye irányította és finanszírozta közpénzből egy több milliárd forintot felemésztő oktatási program keretében. Mint arról beszámoltunk, a szabad demokrata és szocialista politikusokat – heti életritmusuk, munkarendjük által – népszerűsítő, tizennyolc oktatási intézményben terjesztett tankönyet hamarosan újranyomtatja a Sulinova, de előtte átírják a politikusokra vonatkozó fejezetet. A munkafüzet egy táblázaton keresztül mutatta be az egyik anonim miniszter heti menetrendjét: hétfőn a parlamentben dolgozik, szerdán kora este a Klubrádiónak nyilatkozik, csütörtökön üzemcsarnokot avat, pénteken közvetlenül beszélget munkatársaival, és az MSZP kongresszusán vesz részt, szombaton pedig a piacon vásárol, és a barátaival vacsorázik. A másik példa az SZDSZ vezetőségi tagjáról, a párt ifjúsági tagozatának elnökéről, városi alpolgármesterről szólt, amiből egyértelműen Csőzik László szabad demokrata ügyvivőre lehet ráismerni. Utóbbi példában Kuncze Gábor pártelnök neve is felbukkant. Sió László, a Fidesz oktatási kabinetjének vezetője szerint ha először történt volna ilyen eset, hajlamosak lennének azt hinni, hogy véletlen hiba csúszott a gépezetbe. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy ebben a ciklusban már más tankönyvekben is szerepeltek kormánypárti politikusok. Megjegyezte: minimum hanyagságnak lehet tekinteni, hogy milliárdos ráfordítással, közpénzből, tisztán állami intézmény által kidolgozott tankönyvben kormánypárti politikusokat reklámoznak. A diktatórikus rezsimekre jellemző, hogy saját magukat tankönyvekben népszerűsítik, és szobrokat állíttatnak vezetőikről – tette hozzá Sió László, majd közölte: kíváncsian várják mikor avatják föl az MSZP vagy az SZDSZ elnökének emlékművét.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/bozoki-andras-kulturalis-miniszter-felesege-a-konyvbotranyban

https://web.archive.org/web/20231212113310/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/bozoki-andras-kulturalis-miniszter-felesege-a-konyvbotranyban

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bozoki-andras-kulturalis-miniszter-felesege-a-konyvbotranyban

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-20 00:00:00

Dobrev szerint félreértés történt

Dobrev szerint a Pályázat Előkészítő Alap (PEA) nem az NFH-nál, hanem akkor a Pénzügyminisztériumnál működött, és a szerződésekre az unió magyarországi nagykövete mondta ki az igent. Az NFH volt elnökhelyettese úgy vélekedett, hogy vélhetően azért kötik a PEA-t a nevéhez, mert többek között ő felelt a kommunikációért, tehát többször nyilatkozott az ügyben. Az NFH Pályázat Előkészítő Alapja (a Népszabadság szerint ennek tevékenységét is Dobrev irányította) még 2003 végén önkormányzati pályázatok elkészítésével bízta meg a HRD konzorciumot, amelynek a K&H Euroconsulting Kft. is tagja volt. A cég Hitesy Ágnesnek, a K&H Bank brókerbotrány kirobbanása után lemondott felügyelőbizottsági elnökének az érdekeltsége volt, a társaságba a pénzintézet résztulajdont vásárolt a milliárdos sikkasztással vádolt bróker közreműködésével. (Forrás: MNO, nol.hu)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/dobrev-szerint-felreertes-tortent

https://web.archive.org/web/20100325000549/http://www.mno.hu/portal/331869

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dobrev-szerint-felreertes-tortent

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-20 00:00:00

Megtörtént Schönthal Henrik és Kulcsár Attila szembesítése?

2006.01.20. 09:35 Teljes titokban, még január 12-én megtartották Schönthal Henrik és Kulcsár Attila szembesítését – közli a Népszava. Az Egyesült Államokból hazatért üzletember tagadta, hogy bármi köze lenne a K&H Equitiesnél végrehajtott sikkasztásokhoz, Kulcsár Attila szerepét pedig csak egy technikai bonyolítóéhoz hasonlította. Schönthal Henrik és a K&H volt üzletágvezetőjének találkozóján – Kulcsár nyilatkozata szerint – nem merült fel újabb körülmény. Azt nem tudni, hogy a hatóságok eredményesnek minősítik-e a szembesítést, ezt ugyanis a jegyzőkönyvben nem rögzítették – értesült a Népszava. Sokáig kérdéses volt, hogy Schönthal Henriket (aki egy több mint egy évig bujkált a kiadott nemzetközi körözés elől, majd 2005 szeptemberében feladta magát és hazatért az Egyesült Államokból – a szerk.) vajon fogják-e szembesíteni Kulcsár Attilával, a K&H-ügy első rendű vádlottjával. A Népszava „hivatalos forrásból” megtudta, hogy a szembesítésre már január 12-én sort kerítettek, mégpedig teljesen hivatalos körülmények között, de az esetleges nyilvánosság minél hatékonyabb kizárásával. A Népszava megkereste a jelenleg lakhelyelhagyási tilalom alatt álló Kulcsár Attilát, aki nem kívánt ugyan részletesen nyilatkozni a találkozóról, de a tényét nem cáfolta és annyit elmondott: a szembesítés minden különösebb esemény nélkül lezajlott, új körülmény nem merült fel. A lap úgy tudja, hogy Schönthal írásos és szóbeli vallomást is tett korábban. Míg írásos vallomása csak általánosságokat tartalmaz (főleg a hozzá köthető off-shore cégek működéséről, felépítéséről és adózásáról), addig szóbeli vallomásában már arra is kitért, hogy nem tudott a hozzá, illetve a Montrade-hez (és a Balmoralhoz) került pénzek eredetéről. A jelenleg házi őrizetben levő Schöntal kijelenti: csak a sajtóból értesült arról, hogy a Britton cégcsoport mögött tulajdonképpen Kulcsár Attila áll. Forrás: Magyar Nemzet, Népszava

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/megtortent-schonthal-henrik-es-kulcsar-attila-szembesitese

https://web.archive.org/web/20240125182219/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/megtortent-schonthal-henrik-es-kulcsar-attila-szembesitese

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megtortent-schonthal-henrik-es-kulcsar-attila-szembesitese

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-20 00:00:00

Visszavonják a kormánypártiakat a tankönyvlapokról

2006.01.18. 23:03 A Magyar Nemzet írása után visszavonta és újranyomja az Oktatási Minisztérium háttérintézménye a szabad demokrata és szocialista politikusokat – heti életritmusuk, munkarendjük által – népszerűsítő tankönyvet. A tizennyolc oktatási intézményben tavaly ősz óta terjesztett Felnőttszerepek című kísérleti munkafüzetet beszedik a gyerekektől és pedagógusoktól, majd néhány héten belül korrigálják a hibát, s újra szétküldik azokat az intézményekbe. Mint az oktatási tárca felügyelete alatt működő Sulinova Kht. az érintett iskoláknak küldött levelében fogalmaz: az oktatási programcsomag Felnőttszerepek tanulói munkafüzetébe „sajnálatos módon hibás szöveg került. Az Ahogy a testünkkel bánunk című fejezet egyoldalú példaanyagot tartalmaz, ezért ebben a formában nem szerencsés. Kérjük önöket, szíveskedjenek intézkedni arról, hogy a modul e fejezetének tanítását a pedagógus kollégák átmenetileg függesszék fel.” A Sulinova részéről Pála Károly szakmai igazgató a Magyar Nemzet kérdésére kifejtette: nem tudja megmondani, mennyibe kerül az újranyomtatás, kis tételről lesz szó, amelyet a biztonsági tartalékból tudnak fedezni. Hozzátette: a piacon nem terjeszthető tankönyvből 529 darab gyerekeknél, míg 23 példány tanároknál van, ezeket kell begyűjteni. A Magyar Nemzet szombaton számolt be először az ügyről. A munkafüzet egy táblázaton keresztül mutatja be az egyik anonim miniszter heti menetrendjét: hétfőn a parlamentben dolgozik, szerdán kora este a Klubrádiónak nyilatkozik, csütörtökön üzemcsarnokot avat, pénteken közvetlenül beszélget munkatársaival, és az MSZP kongresszusán vesz részt, szombaton pedig a piacon vásárol, és a barátaival vacsorázik. A másik politikusi példa az SZDSZ vezetőségi tagjáról, a párt ifjúsági tagozatának elnökéről, városi alpolgármesterről szól, aki többek között egyeztet az érdi szociális térképről, részt vesz az SZDSZ Új Generáció ülésén, s megbeszélést folytat Kuncze Gáborral. Az egyik nap edzés, majd az ATV-n tévés vita várja, vasárnap pedig olvas. Utóbbi példából egyértelműen Csőzik László szabad demokrata ügyvivőre lehet ráismerni, aki a Magyar Hírlapnak elismerte, hogy kutatási céllal elkérték tőle heti programját. A politikus ugyanakkor azt mondta: nem tudta, hogy egy tankönyvben szerepel majd.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/visszavonjak-a-kormanypartiakat-a-tankonyvlapokrol

https://web.archive.org/web/20231212005411/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/visszavonjak-a-kormanypartiakat-a-tankonyvlapokrol

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszavonjak-a-kormanypartiakat-a-tankonyvlapokrol

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-19 00:00:00

Egy szocialista képviselő kiváltságai

2006.01.18. 23:00 Két olyan alapszak is indul a Magda Sándor szocialista képviselő vezette Károly Róbert Főiskolán, amelyeket súlyos szakmai hiányosságok miatt nem támogatott a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB). A képzések az oktatási miniszter külön engedélyével indulhatnak. Az iskola rektora Magda Sándor szocialista országgyűlési képviselő. A gazdálkodási és menedzsment alapszak szakindítási kérelmét többek között azért utasította el a szakértői testület, mert igen gyengének találta a felelős oktató publikációs tevékenységét, ami az adott szakterület esetében különösen kritikus. Megjegyezték azt is: a képzésen tanító többi oktató közül is csupán hárman rendelkeznek tudományos fokozattal, így a kérelem messze nem felel meg a MAB személyi feltételekre vonatkozó követelményeinek. A bizottság a tervezett hallgatói létszámot olyan irreálisan magasnak tartja, hogy az már veszélyezteti az oktatás színvonalát. A testület szintén elutasította a főiskola távoktatási képzését a pénzügy és számvitel alapszakon. Az indoklás szerint az intézmény a kurzus részletes leírásában olyan dokumentumokra hivatkozik, amelyeket nem tartalmazott a szakindítási kérelem. Hozzáteszik: az iskolának nincsenek valódi elektronikus oktatási anyagai, és az intézmény jelenlegi globális tanulmányi rendszere nem alkalmas a távoktatásos képzés megvalósítására. A két szak elindítását végül Magyar Bálint SZDSZ-es oktatási miniszter engedélyezte. Az akkreditációs bizottság döntési jog hiányában csak véleményezheti a képzéseket, így a tárcavezetőt semmi sem kötelezi arra, hogy figyelembe vegye a szakértők indoklását. A testület korábban sérelmezte, hogy Magyar idén példátlanul sok, 42 olyan szak indítását engedélyezte, amelyeket a bizottság szakmai hiányosságok miatt elutasított. Emlékezetes: Magda Sándor iskolája tavasszal az ország összes főiskolája közül a legnagyobb európai uniós támogatást nyerte el infrastruktúra-fejlesztésre. Összesen 12,2 milliárd forintot osztottak szét a felsőoktatási intézmények között, amelyből 1,3 milliárdot, vagyis a pénz több mint tíz százalékát kapta az iskola. A Szent István Egyetem csupán 720 millió forintot, a Semmelweis Egyetem 702 millió forintot, a Károli Gáspár Református Egyetem pedig mindössze 233 millió forintot nyert el. A Károly Róbert Főiskola 2003 szeptemberében kezdte meg önálló működését. Az intézménynek több mint 18 ezer hallgatója van, ám ebből csupán 2270-en tanulnak nappali tagozaton. A távoktatásos képzés minden formájáért költségtérítést kell fizetni.

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2006/01/egy-szocialista-kepviselo-kivaltsagai

https://web.archive.org/web/20240129192111/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2006/01/egy-szocialista-kepviselo-kivaltsagai

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-szocialista-kepviselo-kivaltsagai

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-19 00:00:00

A fattyú neve: Nomentana

2006.01.19. 08:40 Gyurcsány-dosszié 1. (a teljes cikk, dokumentumokkal) Mottó: „Az írott törvények olyanok, mint a pókháló: a gyengék és a szegények fennakadnak rajta, de a gazdagok és hatalmasok darabokra tépik őket” – Anacharsis (Kr. e. 6. század) A Magyar Nemzet olyan nyilvános, hivatalos dokumentumokhoz jutott hozzá, amelyek megdöbbentő titkokról lebbentik fel a fátylat Gyurcsány Ferenc üzleti karrierjének kezdeti, azt megalapozó időszakából. Ezen tények ismeretében az olvasó betekintést nyerhet a miniszterelnök tőkefelhalmozásának vadkapitalista módszereket alkalmazó, sötét korszakába. A ’90-es évek végére kibontakozó Gyurcsány-birodalom – a köznyelv szerint Altus-birodalom – egy olyan cég közreműködésével épült fel, amely valójában nem létezett. A nem létező Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. volt a nem létező tulajdonosa annak az Aldo Kft.-nek, amely főszerepet játszott az állami vagyon Gyurcsány-féle privatizációjában. A jelenlegi kormányfő 1993–1995 között egy olyan társaság tulajdonosának és ügyvezetőjének adta ki magát, amelyik nem létezett, azaz illegálisan, fantomcégként működött. A nem létező cég vezetőjeként Gyurcsány hatósághoz benyújtott okiratokat írt alá, szerződéseket kötött, taggyűléseken képviselte a fantomcéget. Ezekkel az okirat-hamisításokkal megtévesztette üzleti partnereit és a hatóságokat is. Lapunk számos Gyurcsány-ügyletet derített fel, amelyekben azóta már büntetőfeljelentések születtek. Ez az ügy is megerősíti, hogy a bűncselekménygyanús tevékenység nem kivételes eseménynek számított a miniszterelnök vagyonfelhalmozása során. Gyurcsány Ferenc egyike azoknak a hivatásos munkásmozgalmároknak, akiknek valószínűleg eszébe sem jutott, hogy a rothadó kapitalizmus, ami ellen hosszú évtizedek óta oly elszántan harcolnak, a 90-es évekre micsoda remek terepe lesz személyes boldogulásuknak. A katarzistól megfosztott rendszerváltás meghozta számukra gyümölcsét. A társadalmi berendezkedés vértelen változása és végtelen ideológiai vitái elterelték az emberek figyelmét a gazdaság, a közvagyon helyzetéről, amely vészesen fogyásnak indult. A politikai zűrzavarban az új rendszer, vagyis az MDF-kormány vezető tisztviselői, korrupt hivatalnokai, valamint a nómenklatúrának az üzleti világ felé fordult része járt a legjobban, akik a telhetetlen vagyonhabzsolás során semmitől sem riadtak vissza. Az első egymilliók keletkezésének idején járunk, amelyek megalapozták a későbbi, akár többmilliárd forintos vagyonok felhalmozását. Ezen egymilliók megszerzésének sötét és visszataszító történeteit ma már a legszívesebben mindenki feledné. Gyurcsány Ferenc népi káder milliárdos üzletemberré válása azért különösen érdekes, mert az állatorvosi ló esetével állunk szemben. A családi villáját felújító cégével, a Fittelina Kft.-vel való adócsalásgyanús zsonglőrködés alapján nehogy azt higgye bárki is, hogy már mindent tud a Magyar Köztársaság miniszterelnökéről, a közvéleményre feltétlenül tartozó botlásairól! A Gyurcsány-birodalom zászlóshajójának kikiáltott Altus Rt. alapját Gyurcsánynak egy másik cége, az Aldo Ingatlanfejlesztő Kft. teremtette meg. A 90-es évek vadkapitalista időszakában Gyurcsány üzleti életének középpontjában ugyanis nem az Altus, hanem az az Aldo Kft. állt, amelynek megszerzésére a volt KISZ-titkár sem időt, sem energiát nem sajnált, sőt, a fenyegetésektől sem riadt vissza. Az Aldo Ingatlanfejlesztő Kft.-t nem mindig hívták így. 1989-ben, megalapításakor a társaság még a kevésbé jól csengő Szenzor Szervezési Kft. nevet viselte. A Szenzor (Aldo) Kft.-t a Szenzor Állami Vállalat és annak dolgozói hozták létre ötmillió forint törzstőkével. A társaság 1992-ben keltette fel Gyurcsány Ferenc érdeklődését, oly mértékben, hogy 1992 decemberében már meg is vásárolta a társaság többségi tulajdonát az időközben privatizált Szenzor Állami Vállalattól. Felmerül a kérdés: vajon miért volt Gyurcsánynak szüksége erre a cégre? Kézenfekvőnek tűnik, hogy a miniszterelnök fejében már akkor összeállt a későbbi vagyonszerzésének alapjául szolgáló privatizációs konstrukció. A privatizációban való részvételhez nyilvánvalóan szüksége volt egy olyan cégre, amely már több éve a piacon működött, és így a pályázatokon eséllyel indulhatott. A Szenzor (Aldo) Kft.-t Gyurcsány Ferenc nem magánszemélyként szerezte meg, hanem a Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft.-n keresztül. A Nomentana Kft. 90 százalékos tulajdonosa, egyben a cég ügyvezetője Gyurcsány Ferenc volt. Miután a Nomentana Kft. megvette a Szenzor (Aldo) Kft. többségi részesedését, 1993. március 19-én taggyűlést hívtak össze a Szenzor (Aldo) Kft.-ben. Itt a Gyurcsány által képviselt Nomentana Kft.-n mint többségi tulajdonoson kívül a kisebbségi tulajdonostárs dolgozók is képviseltették magukat. Gyurcsány bejelentette, hogy bár a Szenzor (Aldo) Kft. többségi részesedését még névértéken vásárolta meg, a dolgozók tulajdonrészét már csak a névérték 20 százalékáért akarja megvenni. Gyurcsány leszögezte, hogy amennyiben a dolgozók 30 napon belül nem hajlandók eladni a Nomentana Kft.-nek az üzletrészüket a nyomott vételáron, úgy a Szenzor (Aldo) Kft.-t megszünteti. Ultimátumában kijelentette azt is, hogy ebben az esetben a tulajdonosok között szétosztható vagyon értéke nulla forint lesz, azaz egy fillért sem kap senki. A kormányfő tehát megzsarolta tulajdonostársait, hogy ha valamennyien nem adják el neki a névérték töredékének megfelelő vételáron az üzletrészüket, akkor megszünteti a cégüket, ezáltal pedig megszűnik az ott dolgozók munkahelye is. A kiszolgáltatott alkalmazottak, akik csak a rossz és a még rosszabb között választhattak, 1993 júniusában aláírták a kikényszerített adásvételi szerződéseket. A miniszterelnök cége tehát ilyen módszer alkalmazásával jutott hozzá a Szenzor Szervezési Kft. 100 százalékos tulajdoni hányadához, azaz kizárólagos tulajdonosa lett a társaságnak. A tulajdonos Nomentana Kft. 1993. június 15-én megváltoztatta a Szenzor Kft. nevét Aldo Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Tanácsadó Kft.-re, ügyvezetőnek pedig azt a Nacsáné Márki Rózsát nevezték ki, aki Gyurcsány bizalmasaként mind a mai napig betölti ezt a tisztséget. A társaságiszerződés-módosítást Gyurcsány Ferenc írta alá a Nomentana Kft. ügyvezetőjeként. Az ilyen eszközökkel megszerzett Aldo lett az a társaság, amelyik 1994 januárjában fölöttébb gyanús körülmények között lízingszerződést kötött a balatonőszödi kormányüdülőre, továbbá ugyanezen év májusában még gyanúsabb körülmények között kötött lízingszerződést az állami tulajdonú, fővárosi Szalay utca 4. szám alatti földszinti ingatlanra. Szintén az Aldo volt az a cég, amely 1994-ben megközelítőleg 20 millió forintért juthatott hozzá ahhoz az állami tulajdonú, Szalay utca 4. szám alatti, több mint 500 négyzetméteres, rendkívül értékes belvárosi ingatlanegyütteshez, amelyet a vásárlást követően három nappal már 45 milliós értéken apportált be Gyurcsány másik cégébe, az Altus Rt.-be. A vagyonfelhalmozásban kulcsszerepet betöltő Aldo Kft.-nek a tulajdonosa tehát a Gyurcsány Ferenc tulajdonában és ügyvezetése alatt álló Nomentana Kft. volt. Illetve lett volna, ha létezett volna. Az Aldo tulajdonosaként feltüntetett Nomentana Kft. a valóságban ugyanis nem létezett. A jelenlegi kormányfő 1993–1995 között egy olyan cég tulajdonosának és ügyvezetőjének adta ki magát, amelyik nem létezett, azaz illegálisan, fantomcégként működött. A nem létező cég vezetőjeként Gyurcsány hatóságokhoz benyújtott okiratokat írt alá, szerződéseket kötött, és taggyűléseken szavazott. Ezekkel az okirat-hamisításokkal megtévesztette üzleti partnereit és a hatóságokat is. A krimibe illő történet megdöbbentő részleteit következő számainkban olvashatják.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/a-fattyu-neve-nomentana

https://web.archive.org/web/20071013133841/http://www.mno.hu/portal/331333

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fattyu-neve-nomentana

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-19 00:00:00

Felfüggesztették a vagyonnyilatkozati eljárást Orbán ellen

2006.01.19. 09:16 Az Országgyűlés mentelmi bizottságának szocialista elnöke felfüggesztette az Orbán Viktor elleni vagyonnyilatkozati eljárást. Géczi József Alajos döntését azzal magyarázta, hogy január 31-ig az összes parlamenti képviselőnek be kell nyújtania vagyonnyilatkozatát, és a Fidesz elnöke már jelezte, hogy a Cinege úti háza felújítási és bővítési munkálatainak eredményét is tartalmazni fogja új vagyonnyilatkozata. Ismert, a mentelmi bizottság elnöke január 10-én levelet írt Orbán Viktornak, amelyben kérte a volt kormányfőt vagyonnyilatkozatának kiegészítésére, indoklása szerint azért, mert ellentmondás merült fel a Fidesz elnökének korábbi nyilatkozata és Cinege utcai lakóházának felújítási költségei között. (Forrás: Magyar Rádió)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/felfuggesztettek-a-vagyonnyilatkozati-eljarast-orban-ellen

https://web.archive.org/web/20231112051321/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/felfuggesztettek-a-vagyonnyilatkozati-eljarast-orban-ellen

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggesztettek-a-vagyonnyilatkozati-eljarast-orban-ellen

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-19 00:00:00

Mesés jutalmak a Budapest Airport Rt. privatizációjáért

2006.01.18. 09:14 Összesen 291 millió forintnyi jutalmat, a korábban közölt összegnél lényegesen többet fizetett az ÁPV Rt. a Budapest Airport Rt. privatizációjáért – derül ki a privatizációs ügynökség lapunkhoz eljuttatott válaszleveléből, amely szerint a BA Rt.-nél 275 millió forintot, az ÁPV Rt.-nél pedig 16 millió forintot osztottak szét a Ferihegyi repülőtér eladásáért. Az összeg többszöröse annak, amiről Vági Márton, az ÁPV Rt. vezérigazgatója a privatizációs szerződés aláírása után decemberben tájékoztatást adott, ekkor ugyanis még „csak” 25 személy öt-ötmillió forintos jutalmáról, azaz 125 millió forintról beszélt. A vagyonügynökségi tájékoztató ugyan nem részletezi a prémium szétosztását, lapunk azonban úgy tudja, hogy Hárskuti János, a BA Rt. volt vezérigazgatója rekordösszegű, több tíz millió forintos jutalomban részesült. Oravecz Péter, az ÁPV Rt. szóvivője Hárskuti prémiumát a magánosítás során felmerült „nagyon sok pluszfeladattal” indokolta. Kérdéseket vet fel a prémium meghatározásának ideje is: a mostani tájékoztatás szerint erre a pályázatok értékelése előtt került sor, azaz a privatizációs szerződés decemberi aláírásakor a jutalom összege már ismert volt.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/meses-jutalmak-a-budapest-airport-rt-privatizaciojaert

https://web.archive.org/web/20231227100426/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/meses-jutalmak-a-budapest-airport-rt-privatizaciojaert

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meses-jutalmak-a-budapest-airport-rt-privatizaciojaert

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-18 00:00:00

Megkezdődött Torgyán volt főtanácsadójának pere

Torgyán József volt földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egykori főtanácsadóját és Korompai Nikolettet 13 társukkal együtt 160 millió forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolják. A vád szerint 1999-ben illetve 2000-ben az állami tulajdonú Concordia Rt., illetve a GMS 96 vezetőiként színlelt bérleti szerződéseket kötöttek különböző cégekkel, és fiktív számláklat állítottak ki. (Forrás: hirtv.net)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/megkezdodott-torgyan-volt-fotanacsadojanak-pere

https://web.archive.org/web/20240126005110/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/megkezdodott-torgyan-volt-fotanacsadojanak-pere

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megkezdodott-torgyan-volt-fotanacsadojanak-pere

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-17 00:00:00

A „pandémiaügy” miatt indul fegyelmi eljárás?

2006.01.13. 23:02 Fegyelmi eljárás indult a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) projektkoordinátora, Soós Zoltán ellen. Lapunk egy, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által tavaly év végén, botrányos feltételek mellett meghirdetett pályázattal kapcsolatban kérdezte Soós Zoltánt, aki egy belső szabályzatra hivatkozva azt válaszolta: nem nyilatkozhat. Információink szerint a tisztviselőt el akarják bocsátani állásából, mert nyilatkozott. Úgy tudjuk, a fegyelmi eljárást Boda Miklós, a KPI-t felügyelő NKTH elnöke kezdeményezte. A botrányos pályázatról lapunk 2005. december 30-án Kétmilliárd „pandémiára” címmel számolt be. Az érintettek azt állítják, nincs összefüggés a cikk és a fegyelmi eljárás között. • NKTH: átláthatatlan pályázatok, botrányos körülmények• Kétmilliárd „pandémiára”• Fedőpályázat kétmilliárd forintra Soós Zoltán régóta az NKTH vezetésének a „bögyében van”, mert precíz ember, aki látja, és nehezen viseli a visszásságokat, de eddig nem tudtak tenni ellene, mert jól és rengeteget dolgozik – nyilatkozott a hazai pályáztatási gyakorlatot jól ismerő informátorunk. Boda Miklós kiadta a KPI jogi osztályának, hogy folytassák le Soós ellen a fegyelmi eljárást – állítja informátorunk –, ugyanakkor a jogi osztály két alkalmazottjának az volt a véleménye, hogy a december 30-i cikkben leírtak miatt nem büntethető Soós, ezért enyhébb figyelmeztetést javasoltak. Legfrissebb értesüléseink szerint Boda arra utasította a jogi osztályt, hogy a projektkoordinátort rúgják ki állásából. Amint arról korábban beszámoltunk, kétnapos határidővel kétmilliárd forint elnyerésére írt ki pályázatot az NKTH. A hivatal felügyelete alatt működő KPI 2005. december 19-én hirdette meg a szóban forgó tendert 2005. december 21-i benyújtási határidővel, melynek győztese kétmilliárd forintos állami támogatásban részesül. A pályázatot az Asbóth Oszkár húzóágazati innovációs program keretében írták ki Az influenza A-vírus okozta pandémia (világjárvány) elleni védekezés kutatás-fejlesztési (K+F) feladatai témakörében. A gyanúsan szűkre szabott határidő kapcsán felmerült kérdéseinkre szerettünk volna választ kapni az illetékesektől, de mivel a két ünnep között sem Boda Miklóst, az NKTH vezetőjét, sem Modla Ferencet, a KPI főigazgatóját nem tudtuk elérni, az igazgatói titkárságról Soós Zoltánt kapcsolták. Ő mindössze anynyit „nyilatkozott”, hogy egy belső szabályzatra hivatkozva nem adhat ki információt. Az NKTH-t felügyelő oktatási miniszter álláspontját is szerettük volna megismerni, ám Magyar Bálint válaszra se méltatta lapunkat, ehelyett 2006. január 19-i határidővel meghosszabbította a kétes pályázat beadási határidejét, amiről az NKTH honlapjáról értesültünk, ahol 2006. január 4-én az volt olvasható, hogy az eredeti határidő rövidsége miatt fennáll a lehetősége annak, hogy egyes pályázók nem értesülhettek a felhívásról. – Nem indítottam semmiféle eljárást Soós Zoltán ügyében – cáfolta értesüléseinket Boda Miklós. Az NKTH elnöke közölte, korábban két panasz érkezett be, amelynek nyomán felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasította Modla Ferencet, a KPI főigazgatóját még tavaly decemberben. Boda megjegyezte, folyamatban levő ügyekkel kapcsolatban nem szokás felvilágosítást adni. Soós Zoltán most sem kívánt nyilatkozni lapunknak. Modla Ferenc, a KPI főigazgatója megerősítette a Boda Miklós által elmondottakat, hogy az NKTH elnökétől decemberben kapott utasítást felülvizsgálati eljárás lefolytatására, de mivel ez még nem zárult le, ezért nem adhat bővebb tájékoztatást. Azt azonban hangsúlyozta, hogy az ügynek semmi köze lapunk cikkéhez. Soóst az úgynevezett Richter-ügy miatt vonták eljárás alá, mert állítólag kiadta a Richter Gedeon Rt.-nek azon pályázat bírálatát és pontszámait, amelyen a gyógyszercég is indult. A dokumentumból állítólag kiderült: a Richter pályaműve kapta a legmagasabb pontszámot, és első helyen javasolták támogatásra az NKTH által 2005. október 3-án meghirdetett pályázat elbírálásakor. Ennek ellenére a cég nem került be az öt nyertes közé. A pályázó ezután elő is terjesztette a döntéssel kapcsolatos kifogásait az NKTH-nál. Megkeresésünkre a Richter Rt.-nél azt mondták: egyelőre nem nyilatkoznak az ügyben, ugyanakkor nem zárták ki, hogy az ügynek lesz folytatása. Az állásvesztéssel fenyegetett Soós Zoltán nyolc hónap múlva mehetne nyugdíjba – tette hozzá informátorunk, aki állítja: a koordinátor nem szegett meg semmiféle szabályt azzal, hogy kiadta a dokumentumot, mivel a pályázati szabályzatban benne van, hogy minden pályázónak joga van megismerni a beadott munkájára vonatkozó bírálói véleményeket. Boda Miklós legfrissebb intézkedése alapján februártól új főigazgató irányítja a KPI-t, mert Modla Ferenc az elnök „belső indoklása” szerint nem volt képes kellő erélyességgel kezelni az iroda belső ügyeit. Forrásaink szerint Modlának is azért kell távoznia erről a posztról, mert esetenként bírálta Boda döntéseit. Mivel azonban „túl sokat tud”, nem lehet kirúgni, csak „elvermelni” az NKTH-ban, ahol ezentúl folytatja majd a munkát. Szakértőnk úgy véli, a hivatalnál tartottak attól, hogy előbb-utóbb kirobban a botrány amiatt, hogy nem elegendő a gazdasági szférából származó befizetésekből létrehozott pénzügyi alap a pályázatokra. A megoldást egy új igazgató kinevezésében látták, aki majd mindent beígér. Értesüléseinket Modla Ferenc jelenlegi főigazgató annyiban kommentálta, hogy nem jogosult felvilágosítást adni az ügygyel kapcsolatban, mindenesetre annyit megjegyzett: az információ „nem egészen alaptalan”. Vándorló milliárdok. Több korrupciógyanús megoldást és megkérdőjelezhető személyi összefonódást tárt föl a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal működését, közpénzelosztási gyakorlatát elemző cikkében a Heti Válasz legfrissebb számában. A lap számításai szerint a hárommilliárd forintot is meghaladja az az összeg, ami az elmúlt másfél évben az NKTH-tól a Boda Miklós elnök köre által vezetett konzorciumokhoz, önálló kutatóintézetekhez, alapítványokhoz és magáncégekhez „vándorolt”. A 2004 októberében megjelentetett, kétmilliárdos mobilkommunikációs pályázatot például Németh Vilmos, az elnök régi ismerőse (neje, Némethné Jároli Erika Boda titkárságvezetője) készítette elő, maga Boda hagyta jóvá, és egy konzorcium tagjaként az ugyancsak régi jó barát, Gordos Géza nevével fémjelzett műegyetemi tanszék nyerte el. A lap a pályázati pénzekből „átlag feletti sikereket elérő cégcsoportok” között említi például a KISZ utolsó titkáraként ismert Nagy Imre érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásokat, az NKTH által felügyelt Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítványt – amelynek igazgatója szintén Gordos Géza – vagy a Nanocenter Nemzetközi Nanotechnológiai Központ Kft. nevű cégcsoportot, melynek közvetlen tulajdonosa Balla Gergely – Boda kabinetvezetője – és édesapja, Balla László.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/a-pandemiaugy-miatt-indul-fegyelmi-eljaras

https://web.archive.org/web/20230129091706/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/a-pandemiaugy-miatt-indul-fegyelmi-eljaras

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-apandemiaugya-miatt-indul-fegyelmi-eljaras

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-14 00:00:00

Strabag-ügy: „Puch pénzt szeretett volna kapni, és ezt meg is kapta”

A cég ezután, különböző szervezeteken és közvetítőkön keresztül pénzt utalt át a szocialista és a liberális pártnak. Hans-Peter Martin arra a kérdésre, hogy a rendelkezésére álló dokumentumokban szerepelnek-e név szerint valamelyik általa megnevezett párt tisztségviselői, a következőket válaszolta: A feljegyzésekből kiderül, hogy a Strabagtól az M5-ös autópályával kapcsolatos pénzmozgások iránt különösen érdeklődött Puch László, a szocialista párt akkori pénztárosa. Ezekből teljesen világos, hogy Puch László pénzt szeretett volna kapni, és ezt nyilvánvalóan meg is kapta. (InfoRádió)

https://www.vg.hu/cegvilag/2006/09/strabag-ugy-puch-penzt-szeretett-volna-kapni-es-ezt-meg-is-kapta

https://web.archive.org/web/20090107074814/http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=142348

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/strabag-ugy-apuch-penzt-szeretett-volna-kapni-es-ezt-meg-is-kaptaa

Világgazdaság

hungarian-news

2006-09-22 00:00:00

NKTH: átláthatatlan pályázatok, botrányos körülmények

2006.01.14. 09:48 Áttekinthetetlenek és önkényesek a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati bírálatai és döntései – állítja a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. Mind a vállalati oldalról, mind a kutatási szféra felől számos kifogás érkezik ebben az ügyben. Sajtóinformációk szerint az elutasított pályázók közül többen bírósági jogorvoslatra készülnek, illetve kormányzati segítséget kértek. Zúgolódnak a hazai nagyvállalatok – a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap legnagyobb befizetői – az innovációs járulék felhasználása miatt. Az évi tízmilliárdos bevételeket átláthatatlan pályázatokon, sokszor botrányos körülmények között osztja szét a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) – írja a Népszabadság. A lapnak az egyik NKTH-pályázat névtelenséget kérő vesztese így számolt be: „Másfél óra várakozás után egy két főből – külföldre szakadt, a kutatási területünket saját bevallásuk szerint sem ismerő hazánkfiaiból – álló 'bizottság' elé kerültünk. Ötpercnyi, a szakmai témákat alig érintő beszélgetés után kiküldtek. Másnapra már meg is volt az eredmény: a pályázatunk gyenge, nem felelt meg.” Az akadémikus, aki két, szintén akadémikus kollégájával együtt ismertette a pályaművet, megalázónak, kihallgatásszerűnek nevezte a történteket. A projektben az egyik nagy magyar gyógyszergyár, két rangos hazai orvosegyetem és egy akadémiai kutatóintézet működött együtt egy világviszonylatban is újdonságnak számító gyógyszerkutatási eljárás eredményeinek termékké fejlesztése érdekében. Az Asbóth Oszkár-programban benyújtott pályázat ennek ellenére nem ütötte meg az NKTH által elvárt színvonalat. Mások szerencsésebbek voltak: a tavalyi Jedlik Ányos-pályázaton nyert például „A piaci versenyképesség növelése a marhahús vertikumban„ (270 millió forint) pályázat csakúgy, mint az „Európa és Magyarország a középkori zenetörténetben” (50,3 millió) vagy az „Alaptalan alap: a tradíció folytonosságának és az életmű egységének kérdése Nietzsche, Lukács és Heidegger munkásságában„ (53,9 millió) című munka (utóbbira a Magyar Nemzet szerdai száma is felhívta a figyelmet, azt sérelmezve, hogy a baloldali Lukács életművének kutatására is jutott a pénzből). Az NKTH állami intézmény, a pályázati rendszer a nagyvállalatoktól elvont innovációs járulékból, és az ezt kiegészítő költségvetési támogatásból, végső soron tehát adóbevételekből működik. A pénz (az idén több mint 36 milliárd forint) az Innovációs Alapba kerül. Mint az NKTH honlapján olvasható: ”a Hivatal célja, hogy az Innovációs Alap forrásainak többségét közvetlenül vagy közvetetten vállalati innovációra fordítsa„. A Jedlik Ányos pályázat kiírásában szó szerint is szerepel, hogy ez a forrás nem az intézményfenntartást szolgálja. Ehhez képest 2005-ben a legtöbb pénzt elköltő Jedlik Ányos pályázat, mely 11 milliárddal gazdálkodik, többek között a Meteorológiai Szolgálatnak, a Honvédelmi Minisztériumnak, a Színháztörténeti Múzeumnak és a Zenetudományi Intézetnek is adott támogatást – írja a Népszabadság. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke a lapnak elmondta:vállalati oldalról és a kutatási szféra felől is számos kifogás érkezik hozzájuk az NKTH pályázataival kapcsolatban. A legnagyobb probléma – amint azt Rakusz Lajos, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elnöke is megerősítette –, hogy a pályázati bírálatok és a döntések áttekinthetetlenek és önkényesek. A Boda Miklós NKTH-elnök által kiválasztott döntnökök nevét és az indoklást nem teszik közzé, és azok nevét is titkosítják, akik sikertelenül pályáztak. A lap úgy tudja, az elutasított pályázók közül többen bírósági jogorvoslatra készülnek, illetve kormányzati segítséget kértek. Az ügy információik szerint a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTpK) tegnapi, a miniszterelnök vezetésével ülésező tanácskozásán is szóba került. (Népszabadság)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/nkth-atlathatatlan-palyazatok-botranyos-korulmenyek

https://web.archive.org/web/20231226204617/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/nkth-atlathatatlan-palyazatok-botranyos-korulmenyek

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nkth-atlathatatlan-palyazatok-botranyos-korulmenyek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-14 00:00:00

Autópálya-forintok a kormánypártoknál?

Ismert magyar politikusok, a szocialista Puch László és az SZDSZ-es Kuncze Gábor, illetve pártjaik neve is szerepel az Eurocontact 2004. február 15-i belső feljegyzésében, amely szerint a nemzetközi építőipari konszern, a Strabag e cégen keresztül utalt át pénzeket a magyar kormánypártoknak . A Világgazdaság szerint a külföldi politikus azt is állítja, az M5-ös autópályával kapcsolatos 15,2 millió eurós összegről van szó, amelyből az Eurocontact továbbított az MSZP-nek. Kuncze Gábor szerint Zachtól nem kaptak pénzt, de az osztrák Liberális Intézettől igen. A KDNP az ügyészséghez fordult az állítólagos SZDSZ-adomány miattStrabag-pénzek kerültek egy osztrák képviselőjelölthöz, aki egy magyar autópálya-építés miatt utalta azokat tovább. A magyar liberálisok állítólag kaptak pénzeket, az MSZP talán nemA Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) az ügyészséghez fordul az osztrák liberális intézet által az SZDSZ-hez juttatott "adomány" ügyében, hogy az kimeríti-e a büntető törvénykönyv, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban tényállását - mondta pénteken Latorcai János, a párt országgyűlési képviselője, a Gazdasági Bizottság alelnökeA Die Presse című osztrák napilap csütörtöki számában Hans-Peter Martin független képviselőjelölt azzal vádolta meg Alexander Zach-ot az az SPÖ egyik képviselőjelöltjét, az osztrák Liberális Fórum elnökét, hogy 2004-ben a Strabag építőipari konszerntől az M5-ös autópálya építésével kapcsolatban kapott 15,2 millió eurós jutalékot saját cégén, az Eurocontacton keresztül továbbutalta a Magyar Szocialista Pártnak. A lapban Zach ezt cáfolta, azt azonban elismerte, hogy 2004-ben a magyar liberális pártot 150 és 200 ezer euró közötti összeggel támogatták az osztrák liberális intézeten keresztül"Felszólítjuk a Szabad Demokraták Szövetségét, nyilatkozzanak: juthatott-e pénz a párthoz az autópályára fordítható pénzből" - mondta Latorcai JánosA Strabag egyébként korábban elismerte, hogy 15 milliós jutalékot fizetett az Eurocontactnak ötéves tervezői, szakértői és akvizíciós tevékenységéért, és a cégnek az volt a kívánsága, hogy a pénz egy részét az Eurocontact adományozza a magyarországi politikai demokrácia támogatása érdekében párt közeli egyesületeknek, intézményeknek, viszont azt nem tudják, mekkora összeg landolt a magyar címzetteknél - írja a VilággazdaságFényi is tagadA Strabag a közbeszerzési piacon Utcahosszal vezette a nyertes ajánlattevők 2004. évi toplistáját a Strabag Építő Rt., amely 112 eljárásban összesen 163 milliárd forintot meghaladó értékben nyert. A második helyezett Betonút Rt. 26 alkalommal, mintegy 86 milliárd forint összértékben nyert. A dobogó harmadik fokára is építőipari cég került, a Hídépítő Rt. 14 nyertes pályázattal, illetve 70,8 milliárd forinttal. Tavaly is a Strabag nyerte a legtöbb közbeszerzési megbízatást (121-et), ám összérték szerint (31,9 milliárd forinttal) csak a harmadik volt. Első helyen a Vegyépszer végzett a 22 eljárásban kapott 48,3 milliárd forint megbízással, a Stadler volt a második. A Világgazdaság információi szerint a Strabag 2002 óta összesen öt sztrádaépítési megbízást - közülük egyet a Hídépítővel konzorciumban - nyert el, 223,2 milliárd forint értékbenHans-Peter Martin a Világgazdasággal azt közölte, állításait tényekkel tudja igazolni, a bizonyítékait elvitte a Die Presse című osztrák laphoz, amely ma részletesen beszámol a botrányos ügyről. A képviselőjelölt állítása szerint a szocialisták is érintettek az ügyben, hiszen a feljegyzés szerint "Puch László, az MSZP pénztárnoka türelmetlen és már szeretné átutaltatni a pénzt"Akárhogy is történt, az átutalások évében, 2004-ben a magyar Strabag csaknem 240 milliárd forintos állami megrendelést nyert el több autópálya-tenderenSzakértők már régen állítják (és a legutóbbi pályáztatások során be is bizonyosodott), hogy a korábbiaknál sokkal olcsóbban is meg lehet építeni egy kilométernyi autópályát. Így évek óta makacsul tartja magát a vélekedés, hogy a túlfizetett építőcégek hálásak lehetnek a mindenkori kormánypártoknakAz SZDSZ büszke a nemzetközi együttműködésre A közelmúlt sajtóhíreivel ellentétben az SZDSZ semmilyen titkos, osztrák cégektől származó támogatásban nem részesült. A liberális párt gazdálkodása nyilvános, az minden évben a Magyar Közlönyben és az SZDSZ honlapján is megtekinthető - közölte az Indexszel a párt. "A transzparens mérlegben szerepel minden olyan támogatás, mely az osztrák liberális alapítványtól, évtizedes jó kapcsolatunk révén érkezett. Nem titkoljuk, sőt büszkék vagyunk erre az együttműködésre, mely ugyanígy jelen van a különböző országok szocialista és konzervatív pártjai és szervezetei között is. Ezért a megjelent híreket határozottan cáfoljuk. Az Ausztriában zajló kampány láthatóan meggondolatlan kijelentésekre ragadtat egyes politikusokat, de a kampány sem lehet mentség a valótlan, az SZDSZ hitelét rontó állításokra" - hangsúlyozza a politikai szervezet közleményébenFényi Tibor, a Strabag Építő Zrt. kommunikációs vezetője a Világgazdaságnak azt mondta, cégének nincs tudomása arról, hogy a multinacionális konszern központja kivel milyen szerződést köt, így az Eurocontactnak adott megrendelés sem ismert előttük. Fényi arra a kérdésre, nem találja-e "érdekesnek" azt az összefüggést, hogy a Strabagtól származó pénzek liberális szervezetekhez vándorolnak, ő pedig az egyetlen magyar liberális pártnak, az SZDSZ-nek volt alapító tagja, kijelentette, semmi köze nincs ehhez a tranzakcióhoz. Először is, érvelt, ő már négy évvel ezelőtt megszakított minden kapcsolatot a szabad demokratákkal, ráadásul csak ez év szeptember 1-je óta dolgozik a Strabagnak. A kommunikációs vezető mindemellett semmi furcsát nem talál abban, hogy egy külföldi liberális politikus - Zach - magyar liberális civil egyesületeket támogat a saját, adózott jövedelmébőlKuncze is tagadÁm a magyar Strabagnak mégis lehet köze a pénzek átutalásához, hiszen az Eurocontact feljegyzésében szerepel annak az Appelshoffer Józsefnek a neve is, aki a cég útépítési ágazatának igazgatója. A hazai cégvezetővel azonban nem sikerült beszélnie a Világgazdaságnak. A lap megkereste a memorandumban szereplő politikusokat is. Puch Lászlót, az MSZP pénztárnokát azonban nem lehetett elérni, a szocialista párt sajtóosztályától az az egymondatos hivatalos válasz érkezett, hogy az MSZP nem kapott pénzt a StrabagtólKuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szintén azt mondta a Világgazdaság szerint, hogy pártját nem támogatta anyagilag sem a Strabag, sem az Eurocontact, de a Szabó Miklós nevét viselő pártalapítvány sem, amelynek egyébként szintén ő az elnöke. A szabad demokrata képviselő arról nem tud, hogy más, magukat liberálisnak valló szervezetek, egyesületek esetleg kaptak-e. A pártelnök azt is elmondta, hogy ő senkitől semmilyen pénzt nem kapott, fogalma sincs, hogyan kerülhetett bele az ő és egykori képviselőtársa, Matyi László neve a botránybaA Népszabadságnak mást mondott kicsit KunczeAz SZDSZ nem kapott pénzt sem a Strabagtól, sem az Eurocontact nevű cégtől - jelentette ki a liberális párt elnöke a Népszabadságnak. Ugyanakkor Kuncze Gábor a Népszabadságnak arra a kérdésére, hogy az osztrák liberálisoktól kaptak-e támogatást, közölte: a párttól nem, de intézményétől, a Liberális Intézettől igen. Mint mondta, kisebb összegekről, 2004-ben például mintegy 20 millió forintról van szó. "De ez nem köthető a Strabaghoz" - közölte a pártelnökKuncze harmadik nyilatkozata Az SZDSZ-hez és a Szabó Miklós Alapítványhoz nem érkezett semmilyen pénz sem a Strabagtól, sem bármely más osztrák vállalkozástól - jelentette ki a liberális párt elnöke pénteki sajtótájékoztatóján. Kuncze Gábor elmondta: a Szabad Demokraták Szövetségének gazdálkodása transzparens, minden évben nyilvánosságra hozzák támogatóik listáját a Magyar Közlönyben, az Állami Számvevőszék ezeket ellenőrzi, és a párt gazdálkodását rendben szokta találni. Hozzátette: Ausztriában választási kampány zajlik, "nem értjük egészen, hogy mi történik e tekintetben, de nekünk az osztrák választási kampány és az osztrák belpolitika harcaival különösebben foglalkoznunk nem kell". Egy újságíró felvetette: elképzelhető-e, hogy az osztrák Liberales Instituton keresztül érkezhetett Strabag-pénz az SZDSZ-hez, mivel az alapítvány vezetőségi tagja Alexander Zach, a Liberális Fórum elnöke. Kuncze erre elmondta: "fogalmam sincs, mert ezeket a belső ügyeket nem ismerem". Az osztrák liberális intézet valóban támogatta az SZDSZ-t. Ez az összeg évente 20-30 millió forint körüli, amely szerepel a párt nyilvános bevallásában. A pártelnök hozzátette: ennek semmi köze sincs semmilyen Strabag-pénzhezArra a felvetésre, hogy ekkor Csillag István személyében SZDSZ-es miniszter felügyelte az útépítéseket, Kuncze újra azt válaszolta: az osztrák támogatáshoz ennek semmi köze, más ország belpolitikai csatározásairól pedig nem akar nyilatkozni. Hogy más liberális pártoktól érkeznek-e adományok az SZDSZ-hez, a pártelnök úgy válaszolt: ez változó. A támogatásokat pedig a párt minden évben feltünteti a Magyar KözlönybenCsillag szerint nem meglepő, hogy a Strabag kapta a megbízásokatMagyarországon egyébként a pártok csak az olyan donoroktól nem fogadhatnak el adományokat, amelyekben valamilyen állami szerepvállalás van, tehát állami vagy részben állami tulajdonú cégektől, költségvetés által támogatott alapítványoktól, költségvetési szervektőlCsillag István a Népszabadságnak elmondta: a Magyarországon működő mélyépítő cégek közül a Strabag a legnagyobb, akkora kapacitással, mint amennyi az összes többinek van, nem kell azért fizetnie, hogy állami megbízásokhoz jusson. A volt gazdasági miniszter hozzátette: az M5-ös építésére nem az állam, hanem az arra korábban koncessziót kapott konzorcium írt ki pályázatot. Miután ebben a Strabag tulajdonostárs, nem meglepő, hogy az építési munkák felét is megkapta - mondta Csillag, akinek nincs tudomása arról, hogy a Strabag mire költötte a pénzét 2004-ben.

https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2006/09/autopalya-forintok-a-kormanypartoknal

https://web.archive.org/web/20090226080911/http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=142236

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/autopalya-forintok-a-kormanypartoknal-1

Világgazdaság

hungarian-news

2006-09-22 00:00:00

„Gyurcsány vagyonnyilatkozata nem felel meg a valóságnak”

2006.01.13. 11:01 Gyurcsány Ferenc vagyonnyilatkozata nem felel meg a valóságnak – jelentette ki Szijjártó Péter. A fideszes képviselő mai sajtótájékoztatóján kifejtette, pártja arra szólítja fel a miniszterelnököt, hogy segítse az ellene indított vagyonnyilatkozati eljárás menetét, a kancelláriaminisztert pedig arra kéri, hogy minél előbb továbbítsa az ügyet a mentelmi bizottsághoz. A gondola.hu egyik újságírója vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett a miniszterelnök vagyonnyilatkozatával szemben –emlékezetett mai sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter. A Fidesz parlamenti képviselője kiemelte: Gyurcsány Ferencnek a képviselői mandátummal nem rendelkező kormánytagokra vonatkozó törvény alapján kellett vagyonnyilatkozatot tennie, a vagyonnyilatkozati eljárási kezdeményezés ugyanakkor ezzel kapcsolatban érkezett. Szijjártó elmondta, ő korábban már kezdeményezte, hogy az általa vezetett vizsgálóbizottság kérje be Gyurcsány Ferenctől az ezzel kapcsolatos dokumentumokat, de a kormánytagok erre nemmel szavaztak, ezzel ellehetetlenítetve a vizsgálatot – olvasható a fideszfrakció.hu-n. Az ügy kapcsán felmerült az adócsalás vagy más bűncselekmény gyanúja – közölte Szijjártó Péter – és ezért kellett volna vizsgálóbizottsági vizsgálat. Ugyanis a Fittelina Kft-nek – miután Dobrev Klárával, a miniszterelnök feleségével megszüntette a jogviszonyát – ki kellett volna vezetnie könyveiből azokat a beruházásokat, amelyeket a Szemlőhegyi úti villán végzett el. A beruházások eredménye azonban ott maradt ezen az ingatlanon. Ezért a Fittelina Kft.-nek természetbeni juttatás miatt személyi jövedelemadót kellett volna fizetnie. Gyurcsány Ferenc azonban azt nyilatkozta, hogy lízingszerződést kötött a beruházás egyes elemeire, így nem állt fenn adófizetési kötelezettség. A Fővárosi Főügyészség azt mondta ki, hogy Gyurcsány Ferenc cége ingatlanlízing-szerződést kötött a Szemlőhegyi villa egy részére. A képviselői mandátummal nem rendelkező kormánytagoknak viszont nem a csak a birtokukban lévő, hanem a bérelt ingatlanokat is fel kell tüntetniük a vagyonnyilatkozatban. Gyurcsány Ferenc vagyonnyilatkozatában csupán egyetlen, pápai ingatlan szerepel – jelentette ki a képviselő. Szijjártó Péter kijelentette: Gyurcsány vagyonnyilatkozata nem felel meg a valóságnak, ezért kívánatos lenne, hogy Kiss Péter kancelláriaminiszter minél előbb továbbítsa az ügyet a mentelmi bizottságnak, és ebben az ügyben vizsgálatot folyjék le – tette hozzá. A vagyonnyilatkozati eljárást hivatalosan még nem kérelmezték, márpedig a nélkül a kancelláriaminiszter nem tudja elindítani az ilyenkor szükséges hivatali eljárást – jelentette ki a kormányszóvivő. Batiz András leszögezte:a miniszterelnök áll minden vizsgálat elébe. Hozzátette: Szíjjártó Péter Gyurcsány Ferencet érintő kijelentéseit nehéz komolyan venni, hiszen eddig minden feltevése, gyanúja, vagy vádja légből kapottnak, tévesnek és teljességgel megalapozatlannak bizonyult – írja az MTV Teletext.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/gyurcsany-vagyonnyilatkozata-nem-felel-meg-a-valosagnak

https://web.archive.org/web/20231210053413/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/gyurcsany-vagyonnyilatkozata-nem-felel-meg-a-valosagnak

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/agyurcsany-vagyonnyilatkozata-nem-felel-meg-a-valosagnaka

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-13 00:00:00

Botrány a Jedlik Ányos-program pályázata körül

2006.01.11. 23:10 Különös eredmények születtek a 11 milliárd forintos keretű Jedlik Ányos-program 2005. évi pályázatán. A pályázatot ősszel a napokban kétmilliárdos „villámpályázatáról” elhíresült Nemzeti Kutatási és Technológiai Innovációs Hivatal (NKTH) hirdette meg. A Jedlik Ányos-programon stratégiai fontosságú pályázatok nem nyertek, ugyanakkor sok, gazdasági-technológiai környezetben mulatságosnak ható pályázat nyerte el a bírálóbizottság tetszését. A vesztes pályázók nevét és projektjét nem hozta nyilvánosságra az oktatási tárca felügyelete alá tartozó pályázatkiíró; egyik informátorunk szerint azért, hogy ne derüljön ki: voltak olyan pályázati témák, amelyek valóban kitörési pontokat jelentettek volna a magyar gazdasági versenyképesség számára; sokkal inkább, mint a néhai kommunista filozófus, Lukács György munkásságának leporolása. A Jedlik-program sorsa felveti, hogy míg a több mint negyvenmilliárd forint fölött diszponáló NKTH milliárdokat pazarol el, addig két és fél ezer kutatónak, valamint Vizi E. Szilveszternek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének néhány száz millióval kellett beérnie, miután felemelték szavukat a közelmúltban. A miniszterelnök a tudománypolitikai tanács vezetőjeként egy áprilisi ülésen úgy döntött, a hivatal felügyeletét fele részben a gazdasági tárcára bízza. Addig csak a Magyar Bálint vezette Oktatási Minisztérium „tartotta szemét” az intézményen. A két minisztérium szerződése azonban csak a Jedlik-pénzek sorsának eldöntése után, november végén köttetett meg. A Jedlik Ányos-programmal kapcsolatos eljárás miatt sokan fordultak felháborodva Rakusz Lajoshoz, a Kutatási és Technológiai Innovációs Testület (KTIT) elnökéhez. Rakusz lapunknak kijelentette: a programpályázatok kimenetelét illetően a hivatal elnökének felelőssége oszthatatlan. Beszámolt ugyanakkor arról, hogy a Jedlik Ányos-program szeptemberi pályázati eredményeivel szembesülve kezdeményezték Boda Miklósnál, az NKTH elnökénél az egyik – az innováció társadalmi kihívásaival foglalkozó – bírálóbizottság felmentését, mivel a testület nem a kiírást figyelembe véve hozott döntéseket. Rakusz kitért két olyan pályázatra, amelyeknél az elutasítás érthetetlen volt. Az egyik például óriási gazdasági haszonnal kecsegtet, hiszen az USA egyenrangú vetélytársai vagyunk az adott területen. – A Jedlik Ányos-program néven azt az előző kormány alatt elindított Nemzeti kutatás-fejlesztési programot tartottuk meg, amely kezdettől fogva tartalmazott társadalomtudományi témákat is – közölte érdeklődésünkre Boda Miklós. Az NKTH elnöke nem gondolja úgy, hogy a Nietzsche–Lukács–Heidegger-projekt számára túlzó volna az 53,9 millió forint, mondván, ez több kutatónak ad három évre munkalehetőséget. Kérdésünkre, a pályázati vesztesek nevét miért nem hozták nyilvánosságra, a hivatal elnöke úgy válaszolt, ezt sosem szokták megtenni, épp a vesztesek presztízse érdekében. Rakusz Lajos kezdeményezéséről – mentsék fel az illetékes bírálóbizottság tagjait – úgy nyilatkozott, hogy az nyilván a döntés felülvizsgálatára irányult végső soron, de arra nincs lehetőség. Boda megígérte, hogy az idei kiírás – társadalomtudományi kérdésekben – szorosabban kötődik majd a mai igényekhez.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/botrany-a-jedlik-anyos-program-palyazata-korul

https://web.archive.org/web/20090426011512/http://www.mno.hu/portal/330110

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/botrany-a-jedlik-anyos-program-palyazata-korul

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-12 00:00:00

Vesztegetési per: összekötő volt az MSZP-s honatya?

2006.01.12. 09:15 A Fővárosi Bíróság tegnap folytatta annak a vesztegetési ügynek a tárgyalását, amelynek elsőrendű vádlottja Csonka Gábor, Lendvai Ildikó (MSZP) frakcióvezető korábbi kampányfőnöke, Kovács László volt pártelnök egykori titkára. A tárgyaláson elhangzott: Kékesi Tibor szocialista képviselő politikai megbízottként járt el a Terézvárosi Vagyonkezelő Rt.-nél. Csonka Gábor vádlotti nyilatkozatának meghallgatásával és tanúkihallgatásokkal folytatta a büntetőper tárgyalását a Fővárosi Bíróság Kenéz Andrea vezette tanácsa. A volt kampányfőnököt vesztegetést színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedéssel, a vele kapcsolatba került építési vállalkozókat pedig hivatali vesztegetéssel vádolta meg az ügyészség. Csonka Gábor tagadta bűnösségét, és fenntartotta korábban tett gyanúsítotti vallomását. A tanúként meghallgatott Kováts József, aki a cselekmény idején a vagyonkezelő cég egyik döntéshozója volt, elmondta: a 2002-es önkormányzati választások után Kékesi Tibor, a VI. kerület szocialista országgyűlési képviselője és az ottani önkormányzat gazdasági bizottságának tagja közvetítette számára azt az informális döntést, amely szerint az előző ciklusban megrendelésekhez jutott vállalkozások ne kapjanak újabb megbízásokat. A tanú állította, hogy Kékesi politikai megbízottként, a polgármester és helyettese tudtával járt el a vagyonkezelőnél. Ispánki László, az rt. volt vezérigazgatója úgy nyilatkozott: Csonkával először akkor találkozott, amikor egy cégnek munkát kérve kereste fel, Kékesivel pedig csak pártbeli kapcsolata volt. A vádirat szerint Csonka ötmillió forint kenőpénzt vett át az MSZP Köztársaság téri székházában lévő bérelt irodájában idősebb és ifjabb Jónás Csaba építési vállalkozóktól azt ígérve, hogy közbenjárásával a vagyonkezelő kifizeti ötvenmillió forintos jogos követelésüket. Az átadáskor Csonka Gábor azt állította, hogy az összeget Kékesi Tibornak továbbítja – áll a vádiratban. Jónásékat – miután elsőként nem a rendőrséghez fordultak, hanem lapunkon keresztül hozták nyilvánosságra a bűncselekmény tényét – társtettesként elkövetett vesztegetéssel vádolják. A tanúként idézett Kékesi nem jelent meg a tárgyaláson, amely pénteken folytatódik.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/vesztegetesi-per-osszekoto-volt-az-mszp-s-honatya

https://web.archive.org/web/20240125213711/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/vesztegetesi-per-osszekoto-volt-az-mszp-s-honatya

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vesztegetesi-per-osszekoto-volt-az-mszp-s-honatya

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-12 00:00:00

Pénzbüntetésre ítélték a volt SZDSZ-es polgármestert

2006.01.10. 13:22 Háromszázezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság a volt sásdi polgármestert, akit jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen és hanyag kezelésben találtak bűnösnek. A kisváros volt SZDSZ-es vezetőjét, Kovács Magdolnát és társát, Peti Lőrincet első fokon tavaly júliusban ítélte egy év felfüggesztett börtönbüntetésre a Pécsi Városi Bíróság. A vád szerint Kovács Magdolna egy lakópark olyan építési tervdokumentumaiért fizetett ki pénzt, amelyek nem készültek el, így a kisvárosnak okozott kár elérte a 24 millió forintot. Az enyhítést a megyei bíróság azzal indokolta, hogy a vádlott büntetlen előéletű, korábban pedig magas színvonalon végezte polgármesteri munkáját. Az ítélet jogerős. (Forrás: Magyar Rádió, HavariaPress)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/penzbuntetesre-iteltek-a-volt-szdsz-es-polgarmestert

https://web.archive.org/web/20231109220911/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/penzbuntetesre-iteltek-a-volt-szdsz-es-polgarmestert

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/penzbuntetesre-iteltek-a-volt-szdsz-es-polgarmestert

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-10 00:00:00

Hova lett a BA Rt. privatizációjából befolyt pénz?

2006.01.10. 07:11 Egyelőre nem világos, hogy pontosan hogyan könyvelte el a kormányzat a Budapest Airport Rt. eladásából származó decemberi bevételt. A Napi Gazdaság összegzése szerint a kormányzati ígéret ellenére a folyó kiadások fedezésére költötték egy jelentős részét. Az ellenzék a költségvetési bizottságban hallgatná meg az érintetteket. A pénzügyi tárca közlése ellenére a múlt csütörtökön közölt számok alapján szinte bizonyos, hogy a kormányzati ígéret ellenére a Budapest Airport Rt. privatizációjából származó év végi bevétel jelentős része folyó kiadásokra ment – állítja saját számításaira alapozva a Napi Gazdaság. A PM nem reagál A pénzügyi tárcát megkereső napilap szerint sem pénteken, sem hétfőn nem reagáltak érdemben a felvetésre. Kőszegi Márk, a tárca szóvivője pénteken – a csütörtökön elmondottaknak megfelelően azt állította, hogy a prognózishoz képest hat jelentősebb rendkívüli kiadási tétel volt decemberben. Ezen belül az EU-önrészek kiegészítésére 30, a gyógyszerkassza lyukának betömésére szintén 30, míg a nyugdíjemelésekre 20 milliárd forintot ítélt meg a kormány. Emellett az államháztartásban év közben zárolt összegből feloldottak mintegy 40 milliárd forintot, és a lakástámogatásoknál is közel 40 milliárd forintos többletkiadással számoltak. 80 milliárdos lyuk az elszámolásban Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az előrejelzésekben szereplő 1023 milliárd forintos pénzforgalmi hiányhoz képest közel 40 milliárd forinttal kevesebb lett az előzetes adatatok alapján közölt hiányszám, akkor összesen 200 milliárd forintot kellene keresnünk a büdzsé bevételi oldalán. Ehhez képest az adó- és járulékbevételek a módosított előirányzatnál csak mintegy 40 milliárd forinttal teljesültek többre, és a Mol Rt. rendkívüli befizetése is csak 80 milliárd forint volt. Eddig tehát az Airport-bevétel és az autópálya-finanszírozás nélkül is 80 milliárd forintos a lyuk az elszámoláson. A lap szerint a magyarázatot az jelentheti, hogy a pénzügyi tárca az államkincstárba befolyó bevétel jelentős részét saját korábbi ígéretével szemben folyó kiadások finanszírozására fordította. Ugyanis a 404 milliárd forintos részvények nélküli BA-bevételből csak valamivel több mint 200 milliárd forintot költöttek az államadósság csökkentésére. Ugyanakkor a másik, szóban csütörtökön megemlített kiadási tétel – az autópálya-kötvények kamatokkal együtt 200 milliárd forint értékű átvállalása – nem jelent tényleges kifizetést, miközben a készpénz már rajta volt a kincstári egységes számlán. Vagyis a cash-flow-egyenleg és a pénzforgalmi egyenleg között így legalább 200 milliárd forintos különbség keletkezik. Tehát, ha figyelembe vesszük, hogy a lakástámogatásoknál az utófinanszírozás miatt csak áprilisra teljesül a közel 40 milliárdos kifizetés, a pénzügyi kormányzat tényleges mozgástere mintegy 160 milliárd forinttal nagyobb a papíron elszámoltnál. Varga Mihály összehívta a bizottságot A BA Rt. körüli könyvelési technikák az ellenzéki Varga Mihály érdeklődését is felkeltették. A költségvetési bizottság elnöke szerdára a grémium összehívását kezdeményezte. A Fidesz gazdasági kabinetjének hétfői közleménye szerint az ülésre meghívást kapott Veres János pénzügyminiszter, az ÁPV Rt. elnöke és vezérigazgatója, valamint a Budapest Airport korábbi vezetője. Varga Mihály az eladással kapcsolatos „sok homályos részlet mielőbbi tisztázása érdekében” hívta össze a testület ülését január 11-ére. (napi.hu, fn.hu)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/hova-lett-a-ba-rt-privatizaciojabol-befolyt-penz

https://web.archive.org/web/20240103050111/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/hova-lett-a-ba-rt-privatizaciojabol-befolyt-penz

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hova-lett-a-ba-rt-privatizaciojabol-befolyt-penz

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-10 00:00:00

Vesztegetés Pécsett: államtitkár nincs, MSZP-s kötődés volt

2006.01.10. 11:38 Átverték társai azt a roma alapítványi vezetőt, aki azt hitte: egy államtitkárt vesztegetett meg a két és fél milliós állami támogatásért. A rendőrség kiderítette: az ügyben államtitkár nem szerepelt, csupán az alapítvány vezetőjének két bűntársa. Egyiküket akkor kapták el, mikor átvette az 1,2 milliós „zsírpénzt”. A férfi a szocialisták pécsi szervezetével állt kapcsolatban. Büntetőeljárás indult még tavaly egy pécsi roma alapítvány vezetője ellen. Az alapítvány két és fél millió forintot nyert drogmegelőzési célokra, ám ezt a szervezet vezetője másra költötte. Az alapítvány vezetője kijelentette: a sikeres elbírálás érdekében egy államtitkárt kellett lefizetniük. A vesztegetésben közreműködő bűntársait is megnevezte: az egyetem pályázatot készítő oktatóját, és egy, a minisztériumban lobbizó budapesti fiatalembert is. Utóbbit akkor fogták el, amikor a „zsírpénzként” emlegetett összeget, 1 millió 200 ezer forintot átvette, amivel meglehetősen kínos helyzetbe hozta a szocialisták pécsi szervezetét. Korábban ugyanis helyi képviselőjelöltként indították, ám mandátumhoz nem jutott – ennek ellenére mégis szakértője lehetett az önkormányzat bizottságának. Az ügynek azonban más politikai vonatkozása nem volt. Wingert Róbert, a baranyai főkapitányság osztályvezetője a Magyar Rádiónak elmondta: magas rangú állami beosztott nem szerepel az ügyben. Közölte még, hogy társai vezették félre az alapítványi elnököt, amikor azt mondták neki, hogy a pénz egy államtitkárnak kell. A bűncselekmény kapcsán a rendőrség az elmúlt időszakban készült valamennyi roma pályázatot is ellenőrizte, de ezeknél mindent rendben talált.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/vesztegetes-pecsett-allamtitkar-nincs-mszp-s-kotodes-volt

https://web.archive.org/web/20231207081211/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/vesztegetes-pecsett-allamtitkar-nincs-mszp-s-kotodes-volt

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vesztegetes-pecsett-allamtitkar-nincs-mszp-s-kotodes-volt

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-10 00:00:00

Mellár beperelte Verest – Berkecz Mária pere húzódik

2006.01.06. 23:04 Pert indított a pénzügyminiszter ellen Mellár Tamás, a KSH volt elnöke, mert Veres János egy parlamenti felszólalásában azzal indokolta Mellár menesztését, hogy nem felelt meg az alapvető szakmai követelményeknek. Eközben adminisztrációs hibára hivatkozva márciusra napolta a bíróság a tárgyalást Berkecz Mária, a Millenáris Kht. volt vezetője, illetve Bártfai Béla exállamtitkár elleni büntetőügyben. Beperelte a pénzügyminisztert Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi elnöke a Fővárosi Bíróságon – értesült a Magyar Nemzet. Trinn Gábor, Mellár Tamás ügyvédje a lappal közölte: azért indították el a pert, mert Veres János egy parlamenti felszólalásában úgy nyilatkozott: a KSH korábbi vezetőit többek között azért kellett meneszteni, mert a szakma alapvető tárgyszerű követelményeinek nem feleltek meg. A miniszter annak ellenére tette a kijelentést, hogy a Fővárosi Bíróság tavaly több ítéletében is kimondta, a KSH korábbi vezetőit indokolás nélkül és jogellenesen menesztették posztjukról. Eközben a Legfelsőbb Bíróság elutasította a KSH felülvizsgálati kérelmét, amelyben a hivatal egy korábbi jogerős ítélet megsemmisítését kérte. A KSH által megtámadott ítéletben a bíróság azt mondta ki, hogy Medgyessy Péter jogszerűtlenül távolította el posztjáról 2003-ban Mellár Tamást. Berkecz Máriát, a Millenáris Kht. volt ügyvezetőjét Mizsei Zsuzsa jelentette fel, amikor a kormányváltást követően Berkecz helyébe lépett. Dokumentumok tanúsága szerint Mizsei ez irányú ténykedését a Keller László vezette közpénzügyi államtitkárság irányította, ám a feljelentéseken és más beadványokon Mizsei aláírása szerepel. A kifogás kezdetben az volt, hogy a kht. jogsértően gazdálkodott az Orbán-kormány idején – reklámkarórákat ajándékozott például a kiállítások látogatóinak. Amikor kiderült: semmiféle jogtalanság nem történt, a kht. pótmagánvád útján próbálta érvényre juttatni megalapozatlan büntető igényét. Új nyomozást kért, de a bíróság ezt elutasította és megszüntette az eljárást. Egy másik szálon azonban folytatódott az ügy: Mizsei jogsértőnek és érvénytelennek találta azt a munkaszerződést, amelynek alapján Berkecz 2002 májusában felvette a végkielégítését. Vádlott az ügyben Bártfai Béla, a Miniszterelnöki Hivatal korábbi államtitkára is, aki munkáltatóként írta alá a kifizetés alapjául szolgáló megállapodást. A 2002 őszén elrendelt nyomozás után az ügyészség 2003 júniusában emelt vádat hűtlen kezelés címén. A munkaügyi bíróság ezután vizsgálta meg Berkecz munkaszerződését. A 2004 tavaszán kelt jogerős ítélet szerint jogszerű volt a végkielégítést megalapozó megállapodás. Ez a munkaügyi határozat akár perdöntő fordulatot is hozhatott volna a hétfőre kitűzött tárgyaláson, hiszen a munkajog szerinti törvényes intézkedést nem lehet bűncselekménynek minősíteni. Hétfőn – egy másik személy mellett – tanúként hallgatták volna meg Mizsei Zsuzsát. Úgy tudjuk, a bíróság az utolsó pillanatban, tegnap délután telefonon értesítette a vádlottak védőit, hogy a tárgyalás elmarad, s az új időpont március 3-a lesz. A sajtóiroda kérdésünkre azt mondta, adminisztratív hiba történt. Úgy tudjuk, nem küldték ki a tanúknak az idézést. Az eljárás így akarva-akaratlanul kampányperré válik. Jelenleg a Berkecz-ügy az egyetlen, amely a Keller által kezdeményezett harminchat büntetőeljárás közül még folyamatban van. A többiről már kiderült, alaptalanok voltak. A közgazdásznőt – mint emlékezetes – az emberi méltóságot súlyosan sértő orvosi ellenőrzésnek vetették alá a fogdában. Az ügyészségen úgy értesült a Magyar Nemzet, nem találtak bizonyítékot rá, hogy a vizsgálatot visszaélésszerűen végeztette volna el a rendőrség. Mizsei Zsuzsát egyébként 2004 decemberében felállította székéből munkaadója, az SZDSZ-es vezetésű informatikai minisztérium. A közös megegyezéssel távozó ügyvezető, értesülésünk szerint nyolc számjegyű összegben vett fel végkielégítést, noha nem került az utcára, mint elődje, hanem a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában osztályvezetői álláshoz jutott. A végkielégítés nagyságát az informatikai tárca nem közölte, mert nem tartja közérdekű információnak. Mizsei Zsuzsa pedig nem reagált a lap megkeresésére.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/mellar-beperelte-verest-berkecz-maria-pere-huzodik

https://web.archive.org/web/20240130003223/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/mellar-beperelte-verest-berkecz-maria-pere-huzodik

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mellar-beperelte-verest-a-berkecz-maria-pere-huzodik

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-07 00:00:00

Vesztegetéssel vádolják a KVI volt jogi igazgatóját

A Fővárosi Főügyészség szóvivője, Varga Jenő elmondta: Kincstári Vagyoni Igazgatóság volt jogi igazgatója és társa közül egyiküket elkövetőként, a másikat bűnsegédként vádolják vesztegetéssel, a vádiratot pedig benyújtották a Fővárosi Bírósághoz. Az Audi Hungária Kft. tavaly egy állami tulajdonú, egykor a honvédség által használt földterületet akart megvásárolni. A tárgyalásokat az állam részéről a Kincstári Vagyoni Igazgatóság jogi igazgatója vezette, aki az egyik tárgyaláson az autógyártó cég képviselőitől - a vásárlási szerződés aláírásának feltételeként - két Audi személygépkocsit kért. A cég képviselői feljelentést tettek az ügyben. A jogi igazgató akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/vesztegetessel-vadoljak-a-kvi-volt-jogi-igazgatojat

https://web.archive.org/web/20240103221611/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/vesztegetessel-vadoljak-a-kvi-volt-jogi-igazgatojat

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vesztegetessel-vadoljak-a-kvi-volt-jogi-igazgatojat

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-06 00:00:00

Fegyelmi eljárás az OGYK gazdasági igazgatója ellen

2006.01.06. 09:00 Fegyelmi eljárást indított az egészségügyi miniszter az Országos Gyógyintézeti Központ gazdasági igazgatója ellen egy gazdasági rutinellenőrzés folyományaként. Az eljárás lezárultáig a szaktárca nem nyilatkozik, melynek idejére felmentették állásából Kálmán Zoltánt. Az intézmény eközben súlyos adósságokkal küszködik. Fegyelmi eljárást kezdeményezett az Egészségügyi Minisztérium az Országos Gyógyintézeti Központ (OGYK) gazdasági igazgatója ellen és az eljárás idejére felmentette a munkavégzés alól. Rácz Jenő tárcavezető a vizsgálat végén dönt arról, hogy felmentik-e állásából Kálmán Zoltánt. Rácz Jenő egészségügyi miniszter elmondása szerint egy gazdasági rutinellenőrzést folytattak az OGYK-nál, mely során olyan megállapításokat jelentettek, amelyek további vizsgálatokat generáltak. Amíg a fegyelmi eljárás le nem zajlik, a szaktárca nem nyilatkozik a kérdésben – tájékoztatta az MNO-t az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztálya. A központ mintegy 1,2 milliárdnyi kifizetetlen számlája van, múlt év végén pedig 215 millió forint, 60 napon túli kifizetetlen számlát kellett jelenteniük. Vályi-Nagy István, az OGYK főigazgatója elmondta, hogy év végén tartalékképzési kötelezettségük volt, és 285 millió forintot be kellett fizetniük az Államkincstárba. Ezt a pénzt visszakapták, ezért a 60 napon túli számlaállomány-növekmény gyakorlatilag megszűnt. A főigazgató szerint az adósság az alulfinanszírozottság következménye, ugyanis az Országos Egészségbiztosítási Pénztár minden kórháznál csak meghatározott mennyiségű esetet finanszíroz. A kórházban pedig tavaly 4000 esettel többet kezeltek, mint amennyit az OEP fizetett volna. (Info Rádió, Magyar Rádió)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/fegyelmi-eljaras-az-ogyk-gazdasagi-igazgatoja-ellen

https://web.archive.org/web/20240129053110/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/fegyelmi-eljaras-az-ogyk-gazdasagi-igazgatoja-ellen

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fegyelmi-eljaras-az-ogyk-gazdasagi-igazgatoja-ellen

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-06 00:00:00

Gyanús összefonódások a csepeli szennyvíztisztító PR-tendere körül

2006.01.04. 23:02 Gyanús személyi összefonódásokat, politikai megbízást gyanít a fővárosi Fidesz a csepeli szennyvíztisztító hónapok óta húzódó PR-tendere ügyében indult közbeszerzési eljárásnál. A döntőbizottság által megbízott kommunikációs szakértő, illetve az érintett cégek cáfolják az ellenzék feltételezéseit, a kifogásolt pályázatról egy hét múlva várható döntés. Mind erőteljesebb annak a gyanúja, hogy a fővárosi közbeszerzési bizottság MSZP– SZDSZ-es többsége tavaly nyáron politikai alapon döntött a csepeli szennyvíztisztító 120 milliárd forintos beruházásának PR-tenderéről – jelentette ki tegnap Deák András (Fidesz–MKDSZ), a bizottság elnöke. Hozzátette: a mintegy 550 ezer eurós megbízást az a Café PR-konzorcium nyerte, amely az ellenzék szerint az MSZP-hez közel állónak mondott társaságokhoz köthető. Továbbiak a Magyar Nemzet január 5-i számában.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/gyanus-osszefonodasok-a-csepeli-szennyviztisztito-pr-tendere-korul

https://web.archive.org/web/20240128171516/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/gyanus-osszefonodasok-a-csepeli-szennyviztisztito-pr-tendere-korul

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanus-osszefonodasok-a-csepeli-szennyviztisztito-pr-tendere-korul

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-01-05 00:00:00