Datasets:

K-Monitor

/

kmdb_base

like 0

„Függőben lévő” brókerügyek

Különösen nagy értékre elkövetett sikkasztásért emelt vádat a Fővárosi Főügyészség a brókerbotrány főszereplője, Kulcsár Attila ellen - erősítette meg a Népszabadságnak az MTI értesülését Morvai Attila. A főügyészség szóvivője elmondta: indítványozták, hogy a bíróság az újabb vádat lehetőleg egyesítse a huszonhárom vádlottal szemben már folyamatban lévő másik büntetőperrel. Az újabb vád egyébként egy 2003. május 20-i tranzakcióhoz kapcsolódik, amikor is Kulcsár, a K&H önkormányzati és EU- projektigazgatóságának vezetőjeként jogosulatlanul adott utasítást 300 millió forint felhasználására az Állami Autópálya-kezelő Rt. számlájáról. A vádhatóság szerint a bróker ezt a pénzt arra használta, hogy előnyös ügyleteket bonyolítson le a II. kerületi polgármesteri hivatal számára. Kulcsár ugyanis ezt az önkormányzatot hosszú távon személyes ügyfelének akarta megnyerni. Számításai nem váltak be, ezért az ÁAK Rt. számlájáról elsikkasztott pénzt (pontosabban annak jelentős részét) más ügyletekkel igyekezett pótolni. A mostanra váddá alakult ügylet végül "csak" száz-százötvenezer forint kárt okozott az autópálya-társaságnak. Kulcsár Attila érdeklődésünkre megalapozatlannak minősítette a vádat. Mint fogalmazott, biztos abban, hogy a bíróság előtt tisztázni tudja magát az újabb vád alól. Miként arról lapunkban már beszámoltunk, Kulcsár Attila és társai büntetőpere tavaly május 3-án kezdődött a Fővárosi Bíróságon. Sikkasztás, okirat-hamisítás, pénzmosás és más bűncselekmények miatt a főügyészség eddig 23 személy ellen emelt vádat, akik - különböző szerepkörökben - közreműködtek Kulcsár Attila 20 milliárdos sikkasztásaiban, az elsikkasztott milliárdok tisztára mosásában, eltüntetésében, amivel - a vád szerint - 8,3 milliárd forint kárt okoztak a K&H-nak. Az ügyészség még a vádemelés előtt több részcselekményt leválasztott az alapügyről. Ezek egyike a most a vád tárgyává tett 300 milliós sikkasztás is. A Népszabadság információi szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda még két ügyben nyomoz. Az egyik eljárás ismeretlen tettes ellen pénzmosás miatt indult, a másik az ügy egyik, már ismert szereplőjének tulajdonított sikkasztás miatt.

http://nol.hu/archivum/archiv-414909-225768

https://web.archive.org/web/20231108082212/http://nol.hu/archivum/archiv-414909-225768

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/afuggoben-levoa-brokerugyek

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-08-24 00:00:00

Szabadi-ügy: két év, felfüggesztve

Két év felfüggesztett börtönre ítélte Szabadi Béla egykori kisgazda földművelésügyi államtitkárt hűtlen kezelés miatt tegnap a Fővárosi Bíróság. Nyomatékos enyhítő körülményként értékelték, hogy az eljárás már hat éve tart. Több vádlottat, köztük Simon Lászlót - akit Togyán József egykori agrárminiszter bizalmasaként emlegettek - felmentették. A bíróság a vádindítvánnyal ellentétben csupán egyrendbeli hűtlen kezelést és 19-rendbeli hivatali visszaélést rótt Szabadi terhére. Az ügyész a volt államtitkár büntetésének súlyosbítása, illetve a felmentett Simon bűnösségének megállapítása érdekében fellebbezett. Szabadi ellen - akinek 2001 februárjában kellett távoznia posztjáról - a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés miatt két vádiratot nyújtott be, amelyekben a volt államtitkár mellett többen is szerepeltek. Szabadinak egyebek mellett a költséges külföldi utazásai, az FVM-cégeknek az FTC-vel kötött reklámszerződései, részben ugyancsak a sportklubbal összefüggő, szabálytalannak vélt pénzátutalások miatt kellett felelnie. Egy másik vádiratban - amelyben Szabadi vádlott-társai között van Simon László is - további bűncselekmények elkövetését rótták Szabadi terhére. A volt államtitkár - állítólag Simon rábírására - arra utasította a tárca egyik kht.-ját, hogy a gazdaságbiztonsági tartalékból 1999-ben és 2000-ben több tízezer tonna lisztet és cukrot adjon el piaci ár alatt az általa megjelölt gazdasági társaságoknak. Szabadi a tárca tulajdonában levő vállalkozásokat a vád szerint arra is rábírta, hogy kössenek többmilliós fiktív vállalkozási szerződéseket bizonyos személyekkel. Az ügyészség számításai szerint a bűncselekményekkel okozott kár összességében megközelítette a kétmilliárd forintot. Az ítélet indoklása szerint Szabadi jelentős államigazgatási hatalmat birtokolt, mert a miniszter jogköreinek egy részét rá ruházták, s az FVM cégeinek tulajdonosi jogait is ő gyakorolta. Torgyán helyetteseként jelentős politikai hatalma is volt, és mindezzel viszszaélve utasította a neki kiszolgáltatott beosztottjait a jogsértő tranzakciókra. A bíróság erre hivatkozva minősítette a cselekményeket a hivatali hatalommal való visszaélésnek, míg a hűtlen kezelést csupán a méregdrága repülőjegyek beszerzése kapcsán állapította meg. Szabadi - aki több hónapig előzetes letartóztatásban, majd egy évig házi őrizetben volt - az eljárás során többször is utalt arra, hogy a kisgazdapárt elleni politikai támadások áldozatává vált, és hasonlóan vélekedett az ügyben tanúként kihallgatott Torgyán is. A volt államtitkár egyébként mindvégig ártatlannak vallotta magát. A fellebbezések miatt az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla mondja majd ki a végső szót. Szabadi nem járult hozzá arcképe közléséhez

http://nol.hu/archivum/archiv-421214-231702

https://web.archive.org/web/20170122133225/http://nol.hu/archivum/archiv-421214-231702

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szabadi-ugy-ket-ev-felfuggesztve

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-10-18 00:00:00

Többmilliárdosra dagadt a montenegrói Telekom-ügy

A vizsgálatnak még nincs vége, nem is tudni, mikor lesz. Annyi azonban már biztos, hogy az eddig emlegetett két, összesen 700 millió forint értékű kétes tanácsadói szerződés mellé újabb kettőt találtak mintegy 1,2 milliárd forint értékben. Így már csaknem kétmilliárd forint összértékű, a montenegrói leánycég által kötött tanácsadói szerződést vizsgálnak a Magyar Telekomnál. Ezt Nagy Bálint kommunikációs igazgató jelentette be a távközlési társaság tegnapi, rendkívüli közgyűlésén. A vizsgálat közbenső jelentése azt is megemlíti, hogy a gyanúsnak talált szerződések elszámolása a könyvekben nem szerepelt. Straub Elek vezérigazgató ugyanitt jelezte: nem tudja megmondani, a vizsgálat meddig tart még, de az eddig felmerült költségek is elérik már a 3,1 milliárd forintot. A társaságnak azonban ennél jóval többe került a kifogásolt tanácsadói szerződések ügye: ezek miatt a Magyar Telekomnak máig nincs mérlege a múlt évről, így az osztalékfizetésről sem születhetett döntés, ami negatívan befolyásolja a cég megítélését és árfolyamát. A rendkívüli közgyűlésen személyi kérdésekről nem született döntés, annak előkészítéséhez ugyanis az alapszabály módosítására is szükség lesz - jelentették be. Az új közgyűlés időpontja november 6., novemberben így két közgyűlést is tart a társaság, a felügyelőbizottság ugyanis 15-re már öszszehívott egyet. Ez utóbbin elméletileg a társaság mérlegéről is dönthetnének, erre ugyanakkor egyre kisebb a remény. A montenegrói leánycég felvásárlását követően kiállított tanácsadói számlákon kirobbant botrány háttere még mindig homályos. Nem tudni, a milliárdos kifizetésekre miért került sor, és azok miként akadtak fenn a könyvvizsgálaton. Az újabb válaszokra, illetve az esetleges személyi felelősségre vonásokra egy hónapot még biztosan várni kell.

http://nol.hu/archivum/archiv-420257-230805

https://web.archive.org/web/20231109170217/http://nol.hu/archivum/archiv-420257-230805

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobbmilliardosra-dagadt-a-montenegroi-telekom-ugy

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-10-10 00:00:00

Nagy Gábor Tamás polgármesternek tekinti magát

http://nol.hu/archivum/archiv-413726

https://web.archive.org/web/20231109063630/http://nol.hu/archivum/archiv-413726-224690

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagy-gabor-tamas-polgarmesternek-tekinti-magat

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-08-12 00:00:00

Magyar Telekom: összekuszált vonalak

Magyar Telekom: összekuszált vonalak Népszabadság • Várkonyi Iván   • 2006. október 7. Hétfőn közgyűlést tart a Magyar Telekom - ám még nem ez lesz az igazi. A tavalyi mérlegről és osztalékról még most sem tudnak határozni. Fél éve várnak a Magyar Telekom részvényesei arra, hogy végre összejöhessenek egy közgyűlés erejéig - és ugyan a cég hétfőn végre rendez egyet, ám ezzel nem lehetnek majd elégedettek. A Magyar Telekomnak rendes közgyűlését április végéig kellett volna megtartania, ám a társaság már februárban jelezte: nem lesz képes erre, miután a múlt évről nem tud lezárt mérleget adni. Az ok - mint arról már többször beszámoltunk róla - a montenegrói leányvállalat két számlája miatt indított vizsgálat. A könyvvizsgáló gyanúsnak talált két, összesen 700 milliós számlát, illetve kifizetést a Telekom Montenegrónál. A gyanú kötelező belső vizsgálathoz vezetett ott és a magyar anyacégnél is. A vizsgálat végéig azonban a könyvvizsgáló nem zárja le a montegrói és a magyar társaság mérlegét. Mi-után azonban az amerikai tőzsdei szabályok szerint lefolytatott vizsgálat meglehetősen bonyolult, hosszú időn át tart. Mind a mai napig. Emiatt viszont a Magyar Telekomnak nincs mérlege, nem tartott közgyűlést, mulasztott a - magyar és amerikai - tőzsdei beszámolók leadásánál, és persze nem tudott határozni az osztalék kifizetéséről sem. A mulasztások miatt viszont felügyeleti vizsgálatok is indultak, a magyar pénzpiaci hatóság pedig a részvényesek tájékoztatására kötelezte a céget - a hétfői közgyűlés ezt a célt szolgálja. Osztalék kifizetéséről azonban nem esik majd szó: a mérleg elfogadása a vizsgálati eredmény nélkül lehetetlen. Ezt - majd az osztalékfizetést - sokan arra a november 15-re összehívott közgyűlésre várják, ahol már legalább a napirenden szerepel a mérleg elfogadásának ügye. Ám lehet, hogy utóbbi, a felügyelőbizottság által összehívott részvényesi összejövetelig sem lesz a vizsgálatnak eredménye. A mostani közgyűlés ráadásul - éppen a vizsgálati eredmény híján - vélhetően arra sem lesz jó, hogy megtudjuk: mire a nagy felhajtás. A Magyar Telekom vezetői ugyanis nem nagyon beszélhetnek majd a vizsgálat tárgyáról - ez ugyanis az amerikai szabályok értelmében a vizsgálat befolyásolásának minősülne, ami tilos. Így valószínűleg továbbra is maradnak a kérdések arról: valójában mi célt szolgált a 700 milliós kifizetés, lesz-e a vizsgálat vagy a mérleghiány miatt sürgős vezetőváltás a magyar távközlési cégnél. A két montenegrói számla kapcsán sokan emlegetik a korrupció gyanúját, hiszen a pénz offshore cégeknél landolt, éppen pár hónappal a montenegrói cég privatizációja után. Ám az is lehet: tényleg "csak" nem jogszerű kifizetést állapítanak meg, vagyis azt, hogy az ügy nem túl nagy jelentőségű. Ha utóbbiról van szó, minden mehet tovább - ha az előbbiről, akkor a Magyar Telekom felső vezetésének széke is meginoghat. A mérleg hiánya kapcsán már többször emlegették, hogy Straub Elek, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója nem tölti ki 2008 nyaráig szóló mandátumát - sokak szerint a vizsgálat elhúzódása is inkább belső hatalmi harcok következménye. A cégnél ezeket a híreket természetesen nem kommentálják, annyit mindenesetre tudni: Straub nyugdíjba készül vonulni 2008-ban, ami annyit is jelent, hogy "eleve szó van az utódlásáról". A jelöltet valamikor jövőre ki is akarják választani. Ám az is meglehet: tényleg csak arról van szó, hogy egy ilyen vizsgálat hónapokig tart - amerikai eljárásoknál volt példa több éven át húzódó ügyre is. Mások azt találgatják: esetleg nem egy nemzetközi játszma része-e az egész ügy? Ezen - a HVG által megszellőztetett - verzió szerint a Magyar Telekom fő tulajdonosa, a Deutsche Telekom (DT) árfolyamát kívánja rontani a montenegrói ügy kipattintásával a céget éppen felvásárolni kívánó amerikai befektetési csoport, hogy így olcsóbban jusson a német társasághoz.

http://nol.hu/archivum/archiv-420068

https://web.archive.org/web/20231109111236/http://nol.hu/archivum/archiv-420068-230623

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyar-telekom-osszekuszalt-vonalak

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-10-07 00:00:00

„Ez a történet nem tegnap kezdődött”

"Ez a történet nem tegnap kezdődött" Katona Kálmán tegnap visszautasította a vádat, hogy az MDF az önkormányzati választási kampánya keretében indított volna politikai támadást Nagy Gábor Tamás fideszes polgármester ellen, és erre használta volna fel a Várkert Bazár hasznosításának ügyét. "Ez a történet nem tegnap kezdődött" - nyilatkozta lapunknak Katona Kálmán, arra válaszul, hogy az MDF miért éppen most exponált egy négy évvel ezelőtti történetet. Katona szerint Nagy Gábor Tamás története egy mellékszál. Az MDF célja, hogy tiltakozzon a Várkert Bazár plázásítása ellen. Az ügyben Katona a parlamentben kétszer is azonnali kérdést intézett Hiller István kulturális miniszterhez és Veres János pénzügyminisztert interpellálta, mivel a palotakert meghatározó tulajdonosa az állam, illetve a pénzügyi tárca. - A pénzügyminiszter úr válasza alapján úgy tűnt, hogy a plázaszerű tevékenységet sem kifogásolták - vélte Katona. A főpolgármester-jelölt elmondta, hogy egyeztettek Vaskor Lászlóval a Várkert Bazár ügyéről, s arról is tudott, hogy "forrt a budavári képviselő-testület", de az MDF-es alpolgármester lépéseiről nem beszéltek. Megjegyzésünkre, hogy tavaly ősszel maga Nagy Gábor Tamás lépett fel a plázásítás ellen, s szorgalmazta az állami konstrukciós szerepvállalást, Katona úgy reagált: "lehet, hogy a polgármester szóban elhatárolódott a projekttől, de a korábban adott szavazata él". Az MDF Katona szerint nem abból profitál, hogy félreállította a polgármestert, hanem abból, hogy a reflektorfényt a Várkert Bazárra irányította. l A Várkert Bazár hasznosítását elnyert Foundation Kft. a megjelent hírekkel szemben nem tervez plázát nyitni - nyilatkozta az MTI-nek a beruházó ügyvezetője. Farshad Khazei elmondta: az épületben a rendezvénytermek mellett csak nívós, limitált számú üzletek kapnak helyet. Az épületet kizárólag a térfelszín alatt bővíthetik, így az a rekonstrukció után kívülről megegyezik majd Ybl terveivel.

http://nol.hu/archivum/archiv-413728

https://web.archive.org/web/20231109101810/http://nol.hu/archivum/archiv-413728-224692

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/aez-a-tortenet-nem-tegnap-kezdodotta

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-08-12 00:00:00

Kétmilliós tűzoltóbukta

http://nol.hu/archivum/archiv-413324

https://web.archive.org/web/20231026180317/http://nol.hu/archivum/archiv-413324-224309

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketmillios-tuzoltobukta

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-08-09 00:00:00

Szabadi Béla az utolsó szó jogán ártatlannak vallotta magát

Szabadi Béla az utolsó szó jogán ártatlannak vallotta magát Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. szeptember 22. Ártatlannak vallotta magát az utolsó szó jogán Szabadi Béla, Torgyán József egykori politikai államtitkárára csütörtökön, a Fővárosi Bíróságon zajló, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt indult büntetőperben. A Szabadi-ügy 2003 decemberében indult. A korábban négy vádiratból álló büntetőperben augusztus közepén az ügyben eljáró bíró végzéssel leválasztott két vádiratot. A fennmaradó két vádiratban az ügyészség számítása alapján a hűtlen kezelés mértéke összesen 1 milliárd 893 millió forint. Az ügyész korábban letöltendő börtönbüntetést kért Szabadi Bélára, a vádlott védője pedig felmentést indítványozott. Az első fokú ítéletet a bíróság várhatóan október közepén hirdeti ki. (MTI)

http://nol.hu/archivum/archiv-418179

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szabadi-bela-az-utolso-szo-jogan-artatlannak-vallotta-magat

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-09-22 00:00:00

Vádemelés Bitvai ellen

Ezt nemcsak Kulcsár Attila vallomására alapozzák, hanem többek között Szekér Gyula taxisofőr, Kulcsár bizalmasának vallomására, valamint az ügyben érintettek mobiltelefon-híváslistáira. A vádirat szerint Bitvai 2003 tavaszán egy találkozójuk alkalmával figyelmeztette Kulcsárt: Fehér Erzsébet, a Pannonplast Rt. vezérigazgatója hitelkérelmet nyújtott be az MFB-hez, amit nagy valószínűséggel meg is kap. Így Fehérnek módjában áll megakadályozni a Pannonplast felvásárlását célzó tranzakciókat. A brókerbotrány kirobbanása előtt a Kulcsár érdekeltségébe tartozó Britton-csoport ugyanis kísérletet tett a Pannonplast Rt. felvásárlására. Fehér Erzsébet bejelentése nyomán az ügyben vizsgálatot kezdett a PSZÁF. Jelentését két nappal Szász Károly akkori PSZÁF-elnök megveretése után hozták nyilvánosságra, majd kirobbant a brókerbotrány. Bitvai állítólag azt mondta Kulcsárnak: el tudja intézni, hogy Csillag István akkori gazdasági miniszter szóljon Erős János MFB-elnöknek, hogy a bank ne adjon hitelt a Pannonplastnak. Ehhez azonban 50 millió forintra volna szükség. 2003. május 6-án egy óbudai kávézóban Kulcsár át is adta a pénzt, aminek azóta nyoma veszett. Csillag István a tanúkihallgatásán azt mondta: őt senki nem kereste meg az ügyben, ráadásul az MFB amúgy sem teljesíthette volna Fehér hitelkérelmét.

http://nol.hu/archivum/archiv-412585-223622

https://web.archive.org/web/20170205064450/http://nol.hu/archivum/archiv-412585-223622

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vademeles-bitvai-ellen

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-08-02 00:00:00

Pénzügyi visszásságok a Móra Ferenc Múzeumban

Pénzügyi visszásságok a Móra Ferenc Múzeumban Népszabadság • Tudósítónktól • 2006. július 28. A szegedi Móra Ferenc Múzeumban tapasztalt pénzügyi visszásságok miatt a megyei önkormányzat feljelentést tesz. Az intézményt nyolc éve irányító Vörös Gabriellát elbocsátották. A Csongrád Megyei Önkormányzat tegnap rendkívüli közgyűlésen határozott arról, hogy fegyelmivel elbocsátják Vörös Gabriellát, a Móra Ferenc Múzeum igazgatóját. Arról is döntöttek, hogy mivel az M5-ös megépítése előtt a nyomvonalon végzett ásatásokkal összefüggésben vagyon elleni bűncselekmények gyanúja merült fel, feljelentést tesznek a rendőrségen. Az igazgató ellen amiatt indult fegyelmi, mert a belső ellenőrök több visszásságot is felfedeztek a sztráda régészeti feltárására kötött szerződésekben. A Nemzeti Autópálya Rt.-vel kötött, egymilliárd forint keretösszegű szerződés teljesítésére a múzeum alvállalkozókat vont be a régészeti munkákba: a kézi földmunkákra és az őrzési feladatokra 2003 elején az Arch-homo Bt.-t választották ki. A cég tulajdonosai 2004 tavaszán jelezték, hogy a bt. kft.-vé alakul - ez azonban nem történt meg, az Arch- homo 2003 Kft. párhuzamosan működött a bt.-vel. Így a múzeum megsértette a közbeszerzési törvényt, mivel ettől kezdve nem az eljárás során kiválasztott cég végezte a munkát. A fegyelmi határozat írásbeli indoklása szerint az ásatások során mintegy félmilliárd forint kifizetésének a jogosságát nem tudták hitelt érdemlően igazolni. Az ellenőrzés fényt derített arra is, hogy voltak munkások, akiknek napi 25-30 munkaórát számoltak el, s a múzeum esetenként annyit költött autók bérlésére, amennyiből már meg is vehette volna a járműveket. Vörös Gabriella lapunknak azt mondta: amíg nem kapja meg írásban a határozatot, addig nem kívánja kommentálni a döntést.

http://nol.hu/cikk/412157/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/penzugyi-visszassagok-a-mora-ferenc-muzeumban

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-07-28 00:00:00

Szervátültetések csalás gyanújával

Korrupciógyanús ügyek sorozata kerül napvilágra az utóbbi napokban a szervátültetésekkel, ezen belül is elsősorban a vesetranszplantációkkal kapcsolatban. Egy betegszervezet vezetője bejelentette például, hogy volt, aki fizetett azért, hogy hamarabb kapja meg az életmentő szervet, nyilván más rovására. A furcsa szelektálás egy újabb esetéről magunk is értesültünk. A dokumentumok tanúsága szerint egy szombathelyi donor két veséjére állt össze a lista, amely a mintegy ezer várakozóból 35-öt dobott ki, akiknek a kioperált szervek a legalkalmasabbak lehettek volna. Közülük végül az ötödik és a tizenkettedik beteg lett a kiválasztott. Esetünkben a két kiválasztottat előkészítették a műtétre. Míg az egyik kint várt, elkezdték a másik operációját. Csakhogy a beteg - a hivatalos papírok szerint altatási hiba miatt - váratlanul felült, s a beültetni kívánt vese a hirtelen mozdulat miatt a padlócsempére esett, így természetesen már nem lehetett beültetni. Kénytelenek voltak a másik vesét beoperálni az ő szervezetébe, ezzel azonban a másik beteg számára nem maradt beültetésre alkalmas szerv. A középkorú férfi ebbe nem törődött bele: ő már haza nem megy, bármi áron is, de marad - mondta -, és befeküdt a klinikára. És két napon belül jött is új donorról hír. Csakhogy a számítógép által kiadott harmincas listán a helyben várakozó férfi neve nem szerepelt. Mégis ő kapta az egyik vesét. Ennél a különös esetnél is súlyosabb visszásságról számol be a Figyelő című hetilap legújabb száma. Ádám Aurél, a Vesebetegek Országos Szövetségének elnöke mondja el, hogy véletlenül tudta meg: horvát ismerőse - egyébként a vesebetegek horvátországi szervezetének egyik tisztségviselője - nálunk, Szegeden kapott új vesét, sőt azt is, hogy nem ő volt az egyedüli. Mindehhez nem kellett mást tenni, mint egy céget alapítani Magyarországon. A külföldi tulajdonos befizeti a (vesebeteg) alkalmazott minimálbére után a járulékokat, aki így magyar társadalombiztosítási számot kap, s már felkerülhet a várólistára, kaphat is kezelést Magyarországon. (Horvátországban ugyanis kevés a donor.) A Figyelő két igen különös átültetésről is beszámol. Az egyik esetben adott időpontban 33, a vese beültetésére alkalmas beteg volt a várólistán, közülük 17 a donor régiójában: az egyik vesét annak rendje, s módja szerint a 4-es sorszámú, 52 éves beteg kapta meg Budapesten. Ám a bevett gyakorlattól eltérően a másik szervet Szegedre vitték, ahol egy horvát férfin végezték el a transzplantációt, akiről kiderült: társtulajdonosa egy horvát állampolgárok által Magyarországon alapított, a cégbejegyzés szerint épp csak vegetáló cégnek. A másik esetben egy olyan 57 éves, magyarul nem is beszélő horvát aszszony kapott szervet, aki úgy jutott szegedi lakcímhez, hogy egy ott alapított veszteséges cég beltagja lett. Itt ráadásul a donor egy 14 éves gyerek volt. Márpedig a szabályok szerint gyerekszervet gyereknek kell adni. A várólistán szerepelt is tizenhat 9 és 20 év közötti fiatal, közülük hárman a donor közvetlen közelében. Arról, hogy még hányan és hány országból éltek a lehetőséggel, és találták meg a kiskaput a sok európai országnál lényegesen gyorsabb vesetranszplantációkhoz, egyelőre nem tudni.

http://nol.hu/archivum/archiv-412976-223991

https://web.archive.org/web/20231102111048/http://nol.hu/archivum/archiv-412976-223991

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szervatultetesek-csalas-gyanujaval

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-08-05 00:00:00

Botrány az MSZP-frakcióban

Fogy a bizalmi tőke a szocialista frakcióban, bár - ha nehezen is - a testület tudomásul veszi a kormány egyensúlyjavító intézkedéseit. A botrányos véget ért hétfői frakcióülésről titokban készült magnófelvétel tanúsága szerint többen bírálták a kormányfőt, amiért úgymond tíz emberrel készíti elő az összes határozatot, amelyek következményeiért azonban helyi szinten a képviselőknek kell vállalniuk a felelősséget. "Vasárnap egy SMS-ben tudatják velünk, hol találjuk meg az interneten azt az előterjesztést, amit hétfőn támogatnunk kell. Ez mégiscsak sok!" - erősítette meg érdeklődésünkre az Index internetes portálnak a szocialisták ingerültségéről szóló értesülését egy nevének elhallgatását kérő frakciótag. Mások azért háborogtak, mert "nem látják az alagút végét". A konkrét intézkedések lassan körvonalazódnak, s megjósolni sem lehet, mikor lesz érezhető pozitív hatásuk. A frakció ugyanakkor a legtöbb elképzelésről, tervről és döntésről hamarabb és pontosabban értesül a sajtóból, mint a kormány képviselőitől, ami egyre kevésbé tetszik a honatyáknak. A legnagyobb vihart Karsai József kavarta, aki a frakcióvezetéstől azt tudakolta: a jövő héten, amikor Bajnai Gordon, a Nemzeti Területfejlesztési Ügynökség vezetője lesz a frakció vendége, megkérdezheti-e tőle, hogy "mikor fizetik ki a gazdáknak azt az ötmilliárd forintot, amivel az általa eladott Hajdú-Bét tartozik nekik". (Lásd keretes írásunkat - a szerk.) Karsai lapunknak azt mondta, tudomása szerint kilenc ember ment tönkre és lett öngyilkos azért, mert a Hajdú-Bét nem fizette ki tartozását nekik. Karsai szerint hathatós intézkedések hiányában "rövidesen éhen döglik kilencmillió baromfi az országban, és háromezer forint lesz egy kiló hús". A takarmánykeverőknek máris anyagi gondjaik vannak, miután a madárinfluenzára hivatkozva a bankok kezdik beszüntetni a finanszírozásukat - mondta. Karsai hangsúlyozta: a gyűlésen elhangzottakat nem a nyilvánosságnak szánta, le is akarta az egészet tagadni, de egy újságíró az orra elé dugta a magnóját, és lejátszotta neki a zárt ülésen elmondottakat. Bajnai Gordont lapzártánkig nem sikerült elérni. A Hajdú-Bét válságai A Hajdú-Bét évekig Magyarország egyik legnagyobb baromfitermelő, -feldolgozó és értékesítő cége volt, de 1998-ban az orosz válság miatt a csőd szélére került. A Wallis Rt. 1998-ban szállt be a cégbe, s 1999-ben szerezte meg a többségi tulajdonrészt. 2001-ben a Wallis vezérigazgatója Bajnai Gordon volt. 2001-ben a cég mérlege már újra pozitív volt, de 2003-ra ismét válságba került, mert az exportárak 40 százalékkal estek. A Hajdú-Bét nem tudott fizetni a beszállítóknak, majd önmaga ellen kért felszámolást, amely jelenleg is tart. (K. Zs.)

http://nol.hu/archivum/archiv-408801-220009

https://web.archive.org/web/20170209140736/http://nol.hu/archivum/archiv-408801-220009

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/botrany-az-mszp-frakcioban

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-06-27 00:00:00

Gyanús transzplantációk

http://nol.hu/archivum/archiv-411898

https://web.archive.org/web/20231109054023/http://nol.hu/archivum/archiv-411898-222986

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanus-transzplantaciok

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-07-26 00:00:00

Molnár Csaba visszatér?

http://nol.hu/archivum/archiv-410650

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/molnar-csaba-visszater

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-07-14 00:00:00

Princz Gábor az eltűnt milliárdokról

Princz Gábor - akit a Fővárosi Bíróság kedden, nem jogerős ítéletében felmentett a 34,6 milliárd forintos hűtlen kezelés vádja alól - a Postabank-perben korábban többször hangoztatta: ennek a pénznek nyoma veszett. Felidézte, felállt egy, a bank konszolidációját vizsgáló parlamenti bizottság, amely végül nem vizsgálódott arról, hová tűntek el a feltőkésítéshez használt milliárdok. Princz Gábor azt is elmondta: azzal, hogy megpróbálja kideríteni, hová tűnt a bank konszolidációjára fordított összeg, nem várja meg az ügyében hozott jogerős ítéletet. Reményének adott hangot, hogy ez másokat is érdekelhet, így talán újra összeül egy parlamenti vizsgálóbizottság. Az 1997. februári bankpánikkal kapcsolatban - amikor a befektetők három nap alatt 70 milliárd forintot vettek ki a pénzintézetből - azt mondta: "kár volt ellenállni, hagyni kellett volna a privatizációt". Hozzátette: akik meg akarták szerezni a bankot, semmilyen eszköztől nem riadtak vissza, még a bank tönkretételétől sem. A politikai összefüggéseket firtató kérdésekre Princz Gábor a Nap-keltében azt válaszolta: a banknak voltak társadalmi szponzorációi, de pártokat nem támogattak. (MTI)

http://nol.hu/archivum/archiv-410930-222060

https://web.archive.org/web/20170125183612/http://nol.hu/archivum/archiv-410930-222060

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/princz-gabor-az-eltunt-milliardokrol

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-07-17 00:00:00

Vádemelés Kodela ellen a Kulcsár-ügyben

Vádemelés Kodela ellen a Kulcsár-ügyben Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. július 13. Vesztegetést színlelve elkövetett hivatali visszaéléssel és adócsalással vádolja a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal Kodela Lászlót, a Miniszterelnöki Hivatal egykori helyettes államtitkárát. Kodela állítólag "az ügyintézésre" ötmillió forintot kapott Kulcsár Attilától, ezért el kellett volna intéznie, hogy ne induljon büntetőeljárás a K & H-ügyben. Ez a bűncselekmény akkor is megvalósult, ha Kodela csak megígérte, de nem kísérelte meg a befolyásolást. Kodela a TV2-ben ártatlannak mondta magát.

http://nol.hu/cikk/410528/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vademeles-kodela-ellen-a-kulcsar-ugyben

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-07-13 00:00:00

Másodszor is ártatlan

Másodszor is ártatlan Ismét felmentette a bíróság Molnár Csabát Minden vád alól felmentette a Nógrád Megyei Bíróság Molnár Csaba alezredest, az ORFK pénzmosás elleni osztályának egykori vezetőjét. Az ítélet nem jogerős. Fekete Gy. Attila | Népszabadság | 2006. július 13. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz! MTI - H. Szabó Sándor 160 HIRDETÉS Megismételt elsőfokú eljárás keretében a Nógrád Megyei Bíróság minden vád alól felmentette Molnár Csaba alezredest, az ORFK egykori pénzmosás elleni osztályának vezetőjét. Az ügyész fellebbezett, ezért az ítélet nem jogerős. Molnár alezredes ellen 2004 februárja óta nyomoz az ügyészség hivatali visszaélés, vesztegetés és államtitoksértés gyanújával. Egy szír pénzváltó titkos megfigyelése közben a Nemzetbiztonsági Hivatal lehallgatta ugyanis Molnár és a megfigyelt telefonbeszélgetéseit, és ezekből arra következtettek, hogy az alezredes értékes ajándékot, aranytárgyakat fogadott el arab kapcsolatától. Az állítólagos ajándékozás 2003. augusztus 20-án történt egy Budapest határában lévő benzinkútnál, a titkosszolgálat azonban csak hónapokkal később tájékoztatta róla az ORFK vezetőit. Molnár beismerte, hogy a munkáját informátorként segítő szír férfitől egy alkalommal arab édességeket, fa tolltartót és irattartót, valamint egy bizsu karkötőt kapott. Tagadta ugyanakkor, hogy ezeket titkos információkért kapta volna. Első fokon a Fővárosi Bíróság felmentette, a Fővárosi Ítélőtábla azonban eljárási szabálysértések és egy vezető fővárosi bírósági tisztviselő az ügy megítélésének befolyásolására alkalmas nyilatkozatára tekintettel új eljárás lefolytatását rendelte el a Nógrád Megyei Bíróságon. A megismételt eljárásban a bíróság felmentette Molnárt az államtitoksértés vádja alól. Az ítélet szerint a vád tárgyává tett két dokumentum közül az egyik nem volt titkosítva - tehát nem lehetett azzal összefüggésben titoksértést elkövetni -, a másik titkosítva volt ugyan, ellenben semmiféle adat nem utal arra, hogy abból származó információkat Molnár az arab férfinak átadott volna. Az információátadást egyébként egyik esetben sem sikerült a vádhatóságnak kétséget kizáróan bizonyítania. Az ügyész e vádpont vonatkozásában az ítéletet tudomásul vette, így az jogerős. A hivatali visszaélés vádjával kapcsolatban a bíróság elfogadta Molnár Csabának azt az érvelését, hogy munkaköri kötelessége volt felvilágosítást adni a tőle segítséget kérő pénzügyi szolgáltatóknak. Nem juttatta jogtalan előnyhöz, sem hátrányhoz tehát azokat, akiknek azt javasolta: ha kétségeik vannak egy tranzakció törvényességével kapcsolatban, tegyék meg a pénzmosásgyanús ügyletre vonatkozó bejelentésüket. A vesztegetéssel összefüggésben a bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy az ajándéktárgyakat Molnár bizalmas vagy titkos információkért kapta volna, mint azt a vád állította. Az ügyészség legfőbb bizonyítékát, a Molnár és szír társa közti telefonbeszélgetéseket a Fővárosihoz hasonlóan a Nógrád Megyei Bíróság is kirekesztette a bizonyítékok közül, így az elhangzott beszélgetéseket sem Molnár mellett, sem ellene nem lehetett bizonyítékként felhasználni. Amikor a Fővárosi Ítélőtábla új eljárás lefolytatását rendelte el az ügyben, a bíró leszögezte: rendőrtiszt semmiféle ajándékot nem fogadhat el. A Nógrád Megyei Bíróság - csakúgy, mint korábban a Fővárosi Bíróság - ellenben elfogadhatónak tartotta, hogy egy rendőr hivatalos kapcsolatától "szokásos", a szakértő szerint háromezer forintot meg nem haladó értékű ajándékot elfogadjon. A vesztegetés és a hivatali visszaélés vádjában hozott felmentő ítélet ellen az ügyész fellebbezett, ezért az ügy újra a Fővárosi Ítélőtábla elé kerül. .

http://nol.hu/archivum/archiv-410559

https://web.archive.org/web/20231108144519/http://nol.hu/archivum/archiv-410559-221699

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/masodszor-is-artatlan

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-07-13 00:00:00

Hét év után, első fokon Princz ártatlan

A Fővárosi Bíróság tegnap minden tekintetben felmentette Princz Gábort, a Postabank egykori elnök-vezérigazgatóját és hat társát a hűtlen kezelés vádja alól. Az ítélet nem jogerős, az ügyészség fellebbez. A vádhatóság szerint a bankvezér és hat "ügyvezető társa" a '90-es években olyan üzletpolitikát folytatott, amely hűtlen kezelésnek minősül. A bíróság Diós Erzsébet vezette tanácsa azonban úgy vélte, a vád határai "bizonytalanok", így elsősorban az "abból kihámozható" vádakat kellett értékelniük. Szerinte az üzletpolitika úgy általában bizonyosan nem testesíthet meg törvénysértést, az esetleg annak csupán egyes elemeiről lehetne elmondható. Pontosan nem tisztázódott, hogy az ügyészség szerint a vádlottak tételesen mikor milyen bűncselekményt követtek el, hiszen őket elsősorban az ügyvezetés (cégjogilag nem is hivatalos) testületi döntései miatt vonták kérdőre.Korábbi felszólalásában Princz Gábor ügyvédje, Bárándy Péter is felhívta a figyelmet: a hűtlen kezelés akkor áll fenn, ha a vádlottakra szabályszegő magatartást sikerül bizonyítani, ami révén vagyonvesztés következik be. A bírónő ezt a gondolatmenetet osztva, hosszas pénzügyi fejtegetéssel úgy látta, az érintettek nem követtek el szabályszegést, és tevékenységük nyomán nem csökkent a vagyon sem. A vizsgálatok csupán arra engednek következtetni, hogy különböző "nem túl elegáns" tőkeműveletekkel a bank mérlegének számait igyekeztek szépíteni. Ráadásul a bankvezetés főleg azért tett így, mert az állami szervek figyelmeztetései alapján próbáltak megfelelni a bankok tőkemutatóira vonatkozó szabályoknak. (Így szerinte az sem áll, hogy a tulajdonosokat és az államot az ügyvezetés nem tájékoztatta kellőképpen.) Bár szigorúan ragaszkodni kellett a vád jogcíméhez, a szakértők az alapos vizsgálatok során egyéb nagyobb szabályszegéseknek sem lelték nyomát. A bíróság egyébként nagymértékben támaszkodott Marton István szakértő tanulmányaira, aki a nyomozás kezdete óta vizsgálta - és értékelte döntően pozitívan - a Princz-éra tevékenységét. (Az ügyészség az eljárás végén a szakértő utolsó anyagának kizárását kérte, amit a bíró azzal utasított vissza, hogy mindenkinek joga volt kérdezni, illetve cáfolni a szakértőt.) A bíró érvelése szerint az "üzletpolitika" a maga folyamatosságában tekintve ésszerű volt, a betéti és a hitelkamatok - az erőltetett növekedés érdekében - soha nem rugaszkodtak el a valóságtól, a bankban hiány az 1997-es bankpánik miatt keletkezett. A bíró az ügyészség által külön vádiratban ismertetett Budai Hengermalom-ügyben sem találta jelét a hűtlen kezelésnek. Úgy vélte, a Máté Lászlóval - a szocialista párt volt pénztárnokával - folytatott adásvételben nem bizonyított, hogy az üzletrészeket a bank vagyona szempontjából hátrányosan értékelték volna. Csupán annyi derült ki, hogy Princz Gábor személyes megbeszéléseket követően a bank belső szabályainak áthágásával utasította az illetékeseket az összesen több milliárdra rúgó hitel- és tőkeműveletekre. Bodonyi István ügyész az ítélet indoklásának kihirdetése után azonnal bejelentette, hogy fellebbeznek, és a vádlottak bűnösségének megállapítását kérik. (Korábban az ügyész felfüggesztett börtönbüntetést kért a vádlottakra.) A vádlottak és védőik elfogadták az ítéletet. A másodfokú per fél-egy év múlva kezdődhet. Jogerős ítélet több mint tíz évvel a kérdéses ügyleteket követően várható. Princz láthatólag nyugalommal hallgatta végig a felmentő ítéletet. Ezt követően nem kívánt nyilatkozni lapunknak. Mint mondta, azért, mert az utóbbi időben igazságtalanul bíráltuk őt. A fotósoknak egy percet adott, hogy olyan felvételeket készítsenek róla, amelyek közlésekor az arcát nem kell kitakarniuk.

http://nol.hu/archivum/archiv-410356-221503

https://web.archive.org/web/20071222074415/http://nol.hu/cikk/410356/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/het-ev-utan-elso-fokon-princz-artatlan

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-07-12 00:00:00

A parlamentet is átverte

http://nol.hu/archivum/archiv-409893

https://web.archive.org/web/20231108102454/http://nol.hu/archivum/archiv-409893-221053

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-parlamentet-is-atverte

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-07-07 00:00:00

Jelentéktelen ügy vagy adócsalás?

A mentelmi jog felfüggesztésétől a Borsod megyei politikus - aki a Fidesz országos listájáról jutott az Országgyűlésbe - azt reméli, hogy minél hamarabb lezárul az a büntetőügy, amely évekkel ezelőtt a vám- és pénzügyőrségen indult adócsalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt. Az eljárás már bírósági szakban van. Császár Antal egyéni vállalkozóként 1993 óta foglalkozik pálinkabérfőzéssel Tarcalon, a büntetőügye ezzel a tevékenységgel kapcsolatos. - Ártatlan vagyok - nyilatkozta lapunknak Császár Antal -, s nagyon remélem, hogy a bíróságon ez bebizonyosodik. Mivel is vádolják? A Császár Antal és egy társa ellen 2004-ben benyújtott vádirat tartalmáról annyit sikerült kiderítenünk: Császár Antal tarcali pálinkafőző üzemében 1999 és 2003 között - a vám- és pénzügyőrség szerint - sorozatos magánokirat-hamisítás történt, amivel a vállalkozó összesen 829 ezer forint adócsalást követett el: nem valós adatokat tüntetett fel azokon az iratokon, amelyek a pálinkafőzdék ügyfeleinek adatait tartalmazzák. - Ez képtelenség - reagált Császár Antal. - Magyarországon a törvények szerint csak nagykorú magyar állampolgár főzethet pálinkát, feltéve, hogy a bérfőzdében névvel, címmel, valamint adószámmal regisztráltatja magát. Ez bemondásra történik. Vagyis, mi az üzemben azokat az adatokat jegyezzük föl, amelyeket az ügyfél közöl. De honnét tudjuk, hogy valódi vagy hamis adatokat közölnek-e velünk? Nincs hatósági jogkörünk, tehát el se kérhetjük az ügyfelek személyi igazolványát, hogy ellenőrizzük a bemondott adatokat. Császár azt állítja: a vámhatóság mintegy ötezer volt ügyfelét hallgatta meg az elmúlt években. - Ötezer bérfőzetőt hallgattak meg az ügyemben - mondta -, el lehet képzelni, hogy menynyi idő, energia és pénz kellett ehhez! S mindezt miért? Kinek állhat érdekében engem ilyen nevetségesen lejáratni? A borsodi politikus ügyvédje az orosházi Varga István, aki korábban maga is parlamenti képviselő volt, s egy időben az Országgyűlés mentelmi bizottságának tagjaként ténykedett. Az ügyvéd azt mondta: - Könnyű belátni, hogy a bérfőző adatvédelmi okok miatt nem nézhet bele mások személyi irataiba. Vagyis, nem rajta múlik, ha esetleg rossz adatok szerepelnek a bérfőzési iratokban. Nem értjük a vámhatóságot, miért kellett óriási apparátussal rámozdulni egy jelentéktelen ügyre? Elég nevetséges, hogy sikerült összehozniuk egy megalapozatlan, s alig egymillió forintos adócsalásról szóló vádat. Szerettük volna megkérdezni a vámhatóságot is, de a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokságán azt a választ kaptuk: mivel az ügy még nem zárult le, nem kívánnak nyilatkozni róla. Az ügyet az első fokon eljáró szerencsi városi bíróság tárgyalja - legközelebb ősszel. Valamikor az idei pálinkafőzési szezon közepén.

http://nol.hu/archivum/archiv-409280-220474

https://web.archive.org/web/20170210014237/http://nol.hu/archivum/archiv-409280-220474

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jelentektelen-ugy-vagy-adocsalas

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-07-01 00:00:00

Széchenyi-pénzek nyomában

http://nol.hu/archivum/archiv-408573

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szechenyi-penzek-nyomaban

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-06-24 00:00:00

Az ügyvédek a bűnt hiányolják a Princz-perben

Tegnap a védőbeszédekkel folytatódott Princz Gábor volt Postabank-vezető és hat társának elsőfokú büntetőpere. Princz védője, Bárándy Péter szerint a bank volt vezetője egyik neki tulajdonított bűncselekményt sem követte el. A vádbeszédből szerinte "csupán" az hiányzik, hogy ki, mikor, milyen bűncselekményért felelős. Az ügyészség ugyanis egyik vádlotthoz sem rendelt személyesen konkrét bűncselekménygyanút, illetve bizonyítékokat. Az állítólagos hűtlen kezelést elsősorban a vádlottakból álló "ügyvezetés" tevékenységének tudták be, amellett, hogy Princz Gábor hozzájárulása nélkül a hitelintézetben akkortájt nem történhetett semmi lényeges. A törvény szerint viszont a bank legfőbb döntéshozói az igazgatóság, a felügyelőbizottság, illetve a tulajdonosi közgyűlés. (Az "ügyvezetés" döntéseinek bizonyítása meglehetősen nehéz, mivel a jegyzőkönyvek nincsenek meg; mindenesetre a felügyelőbizottság és az igazgatóság külső tagjait semmiben nem találták felelősnek.) Bárándy Péter szerint az államnak mint akkori tulajdonosnak mindenről "tudnia kellett", ráadásul az ellenőrző szervek hivatalosnak sem mindig tekinthető figyelmeztetéseit a bank értékelte, és szerinte az intézkedéseket az illetékesek el is fogadták. A tőkehelyzet javítását célzó különböző "technikák" minden tekintetben törvényesek voltak, egyes esetekben legfeljebb az merülhetne fel, hogy "nem elegáns". Felhívta a figyelmet, hogy a céltartalékképzés, illetve az "alárendelt kölcsöntőke" kifogásolt módszerében az ügyészség sem talált vagyonvesztést, így ott sincs bűncselekmény. Az ügyészség a Budai Hengermalom ügyében lát bizonyítottnak visszaélést. Bárándy szerint ez ugyan tényleg egy konkrét vád, de úgy véli, az ügyészségnek nincs igaza. A védők jelentős mértékben támaszkodtak a nemrég elkészült szakértői jelentésre, amely a Princz-érában folytatott banküzemet lényegében megfelelőnek minősíti. Úgy látják, az ügyészség szinte csak a cég egykori stratégiáját tartotta törvénysértőnek, ami szerintük nem jogi, hanem közgazdasági, következésképp némileg szubjektív kérdés. Megfogalmazták azt is: a problémák alapját nem Princz tevékenysége okozta, hanem az, hogy az állam mint alapító nem látta el a bankot megfelelő tőkével. Úgy vélik, a meggyengült anyagi helyzetű Postabank 1995-öt követően is a gazdasági környezetet figyelembe véve tevékenykedett, a vezetők a tőlük elvárható gondossággal a cég érdekében jártak el, az erőltetettnek mondott növekedési ütem pedig szükségesnek volt tekinthető. Szerintük a kibontakozás lehetőségét 1997 februárja törte ketté, amikor - máig felderítetlen módon - a betétesek egy nap alatt több tízmilliárd forintot vettek ki. Az ügyészség Princz Gábor tevékenysége nyomán több mint 34 milliárdos vagyonvesztést tart bizonyíthatónak. Köztudott: a bankvezető 1998-as távozása után az állam több mint 200 milliárd forint költséggel hozta egyensúlyba a hitelintézetet. Igaz, Princzék szerint az állam valamilyen okból sokkal több pénzt pumpált a bankba, mint amennyire szükség lett volna. Az ügyész kedden felfüggesztett börtönbüntetést kért a volt bankvezérre és hat társára. Ezt többek között azzal indokolta, hogy a bűncselekmények vélt elkövetése óta majd tíz év eltelt. Bánáti János ügyvéd felhívta a figyelmet, hogy a rendőrség az 1999-es feljelentést követő 4. évben tett le az asztalra egy nyomozati anyagot, amit néhány hét múlva az ügyészség úgy terjesztett elő, hogy azt maga is kiegészítendőnek tartotta. Elsőfokú döntés júliusban esedékes, a minden bizonnyal várható másodfokú, illetve felülvizsgálati eljárás pedig feltehetőleg további éveket vesz igénybe. Az egyik volt könyvvizsgáló, a Deloitte ellen polgári per folyik, az egykori kisrészvényeseknek kedvező bírósági ítéletek pedig további tízmilliárdos kiadást jelentettek a központi büdzsének. Ma Magyarországon nagyjából így fest, ha állami százmilliárdok elfolyásának személyi felelőseit keresik.

http://nol.hu/archivum/archiv-408436-219659

https://web.archive.org/web/20231109134630/http://nol.hu/archivum/archiv-408436-219659

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ugyvedek-a-bunt-hianyoljak-a-princz-perben

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-06-23 00:00:00

Zárt ajtók mögött a Zitáról

http://nol.hu/archivum/archiv-408161

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zart-ajtok-mogott-a-zitarol

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-06-21 00:00:00

Princz elévült

Ez a versformába tört kaotikus számhalmaz a Postabank életében fontos szerepet játszott. Kedden pedig mintegy megerősítette a Fővárosi Bíróságon egy másik számsor az ügyész vádbeszédében: tíz év után, harmincnégymilliárd okozott kárért - nullát kért. Vagyis eleve felfüggesztett börtönbüntetést javasolt a bíróságnak Princz Gáborra, a bank volt vezetőjére. A versecskeforma ökörkeség annak idején a Postabank szolgáltatásait reklámozta ma már megfejthetetlen módon. Az akkor történetesen Princz tulajdonában lévő Élet és Irodalomban egy jókora cikk szétcikizve megfejtette. Bár ne tette volna. Azonnali hatállyal következett a büntetés. A lap az utcán találta magát. Princz nem tűrte a lázadást. Az ÉS azóta szabadsággá fordította a rá mért totális kiszolgáltatottságot. Most Princznek ígér szabadságot az ügyész, négyből egy meg egy meg egy meg egy letöltendő évet levonva. Itt azonban nem mutatkozik esély rá, hogy az olvasó számára jóra fordulnak a dolgok. Annyit érthet meg az egészből, mint annak idején a hülye reklámból: valami nagy pénz elúszásáról lehet szó, és persze most megúszásról. A társadalom, ha az igazság szolgáltatásának élményére vágyik, ha tudni szeretné, hogy van-e érvényes szabály az életben, s ha igen, mi az, kielégítetlen marad. Megint fogalma sem lesz róla, hogy ha nem az előítéleteire, akkor milyen érvekre támaszkodhat. Az igazságszolgáltatás ugyanis elintézi a dolgot házon belül. Az ügyész kapitulációjának oka nem az igazság, hanem az igazságszolgáltatás maga, az általa okozott időmúlás. Ezért nem kér valóságos büntetést. Most már minek? Az ügyész úgy találta, hogy Princz Gábor együttműködött, nem tehet arról, hogy tíz év múltán is csak az elsőfokú ítélet vádbeszédéig jutottak el. Mintha azt mondaná a szervezet, hogy éppen elég büntetés az, hogy foglalkozunk az emberrel, ezen kívül minden más szigor csak kegyetlenkedés volna. A maguk szempontjából igazuk is volna, tényleg szépen tönkremennek életek egy-egy ilyen évtizedes eljárásban. Mi meg úgy zárjuk le ezt az aktát, hogy fogalmunk sincs, hogy évekig eltartó spontán felháborodásunk mennyire volt valamiféle amatőr bosszúvágy, vagy ellenkezőleg: netán az önmagát komolyan vevő ember egyetlen lehetséges állásfoglalása. Pedig egy ilyen eset nem lehetne az igazságszolgáltatás magánügye. Az volna a vád, hogy Princz elköltötte a betétesek pénzét, s az államnak kellett beszállnia helyette, hogy elkerüljék a teljes bankrendszer pánikját? Annyit kellett rákölteni (150 milliárdot), amennyit most - tíz év inflációját is zárójelbe téve - fél év alatt gyógyszerekre ad az egészségbiztosító. Egy 14. havi nyugdíj több mint felét. Ha ez csak így elszállhat, megérdemeljük. Nem a büntetést keveslem, hanem az igazság szolgáltatását. Mert könnyen elképzelhető, hogy nem is kellett ennyit költeni, hanem csak Princzre hivatkozva az Orbán-kormány a saját klientúráját konszolidálta a Postabankkal. Ez legalább olyan megalázó volna, mint a másik változat. Három éve a Postabank Rt. egyesült az Erste Bankkal, és mint önálló jogi személy megszűnt. Az időmúlás miatt a körülötte keletkezett erkölcsi űr feltöltésére sem maradt esély. A bíróság majd ítélet hoz, de az így már nem tartozik másra, csak az érintettekre. A társadalom jussa az erkölcsi igazságszolgáltatásra - úgy fest - elévült. Szegényebbek leszünk - és nem csak a milliárdokkal.

http://nol.hu/archivum/archiv-408265-219501

https://web.archive.org/web/20081203200036/http://nol.hu/archivum/archiv-408265

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/princz-elevult

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-06-22 00:00:00

Princz megússza a börtönt

Megúszhatja a börtönt Princz Gábor, a Postabank volt vezére, miután az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést kezdeményezett, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy az "ügy" óta tíz év telt el. Csütörtökön a védőbeszédekkel folytatódik a 34 milliárdos hűtlen kezelés vádjával indított per, elsőfokú döntést júliusban hozhat a Fővárosi Bíróság. A per alapja valójában több százmilliárdos ügy: a Postabank 1997-98-as konszolidációja az államnak mintegy 170-200 milliárd forintjába került, igaz, ebből százmilliárd "megtérült" a pénzintézet újbóli (2003-as) privatizációjával. A 2004 októberében megkezdett pernek majdnem ez volt a tárgya. A vád szerint a pénzintézet vezetői 1995 és 1997 között szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot, és jól prosperáló bank látszatát keltették - ez vezetett el a bank tőkevesztéséhez. Princz Gábor és társai ellen egyébként 1999 óta folyt a nyomozás - változó vádakkal. Az ügy indulása, és a vádbeszéd között eltelt tíz évben ennek ellenére nem sok változott, az ügyész is ugyanazt állapította meg tegnap, amit jó néhány évvel ezelőtt az Állami Számvevőszék vagy a Postabank-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság. Princzék körülbelül 1995-ben kezdték meg az előremenekülést a veszteségek elől, és ez okozta a problémák nagyobb részét. Ez utóbbit a túl drága betétek (az ügyfélgyűjtés miatt adott magas kamatok) és a nem termelő befektetések (a sokszor "barátságból" adott kedvezményes hitelek, az alacsony jövedelmezőségű Postabank-cégbirodalom kiépítése) közötti ellentét hozta. A bank vezetése ugyanakkor - akkor is, most is - úgy látta: az igazi veszteséget az 1997-es bankpánik hozta, amit sikerrel vészeltek át (a betétesek 70 milliárdot vontak ki a pénzintézetből). Ezt a nézetet a bankfelügyelet - és az ügyészség - nem osztotta: a problémák forrását a hibás üzletpolitikában jelölték meg. Az ügyész szerint a vádlottak valótlanul tájékoztatták a bank helyzetéről a tulajdonosokat és a bankfelügyeletet is. Princzék azonban azzal is tisztában voltak: az általuk választott üzletpolitika - az előremenekülés - veszteséges lehet, és ez vagyonvesztéssel járhat (ennek mértéke a vádban szereplő hűtlen kezelés értéke). Az ügyészség álláspontja az, hogy Princzék "eshetőséges szándékkal" követték el cselekményüket: tudták, hogy mi lehet az eredménye a döntéseiknek, ebbe bele is nyugodtak, igaz, magát az eredményt nem kívánták elérni. Az állami segítségben bíztak - ami egyébként később meg is érkezett, és így csak a tulajdonosokat érte kár, az ügyfeleket nem. A tárgyalásra érkező volt bankvezető

http://nol.hu/archivum/archiv-408123-219362

https://web.archive.org/web/20231102221548/http://nol.hu/archivum/archiv-408123-219362

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/princz-megussza-a-bortont

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-06-21 00:00:00

Komisszárok és ügyes túlélők

Nem indít nyomozást a Szegedi Városi Ügyészség a helyi Testamentum Temetkezési Kft. gazdálkodásával kapcsolatban. Csapó Balázs, a városi önkormányzat lakossági érdekvédelmi megbízottja korábban sikkasztás, hűtlen kezelés és adócsalás miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen. Az ügyészség részben elévülés, részben bűncselekmény hiánya miatt tagadta meg a nyomozást. Sokan csodálkoztak, amikor 2004 márciusában Botka László, Szeged polgármestere megegyezett Csapó Balázs önkormányzati képviselővel, hogy az utóbbi lemond képviselői mandátumáról, és helyi ombudsman, lakossági érdekvédelmi megbízott lesz a városházán. Csapó a Szegedért Egyesület nevű civil szervezet vezetője volt, 1998-2002 között a Fidesz-vezetés idején hevesen támadta Bartha Lászlót, az akkori polgármestert. A Szegedért Egyesületben konfliktust váltott ki, hogy indítsanak-e önálló polgármesterjelöltet. Csapó végül elindult Botka ellen. Noha Csapónak nem volt esélye, az MSZP jelöltjétől viszont szavazatokat vett el. Botka ennek ellenére biztosan nyert, ám képviselőként Csapó is bekerült a testületbe. Csapó Balázs a rendszerváltás óta ismert személyiség Szegeden. 1989-ben ő indította az első ellenzéki hetilapot. Abban az időben egyszerre volt tagja az MDF-nek, az SZDSZ-nek és a Fidesznek, később azonban rendre konfliktusba került a hierarchikussá váló pártokkal. A politizálást nem hagyta abba, időszaki kiadványokat jelentetett meg, bennük leleplezni igyekezett az éppen hatalmon lévők visszaéléseit. Azt a tényt, hogy Botka megegyezett vele, hogy ombudsmani tisztséget alakítanak ki Csapónak, sokan furcsállották Szegeden. Lakossági érdekvédelmi megbízottként Csapó Balázsnak és kis stábjának két fő feladata volt: a lakossági panaszok kivizsgálása, és az önkormányzati cégek gazdálkodásának vizsgálata. Bár foglalkozott lakossági bejelentésekkel is, Csapó jobban ambicionálta az önkormányzati cégek vizsgálatát. A város többségi tulajdonában lévő vállalatok mintegy felét ellenőrizte, a legrészletesebben a Testamentum Temetkezési Kft.-t, amelynek 1993-as alapítása óta Hódi Lajos az igazgatója. Azon a júniusi sajtótájékoztatón, amelyen Csapó bejelentette, hogy feljelentést tesz a Testamentum Kft.-nél történt visszaélések miatt, a lakossági érdekvédelmi megbízott az önkormányzati cégek vezetőit két kategóriába osztotta: komiszszárokra és túlélőkre. Hódi szerinte a túlélők közé tartozik. Szavaiból kitűnt: olyan cégvezetőt ért ez alatt, aki mindkét politikai oldallal jóban akar lenni, hogy posztját megtartsa. Ennek érdekében az önkormányzati cég költségvetéséből finanszíroz bizonyos vásárlásokat, a cég profiljába nem illő dolgokat, illetve rendszeres jövedelmet biztosít olyan embereknek, akik az éppen ellenzékben lévőkhöz kapcsolódó politikai kötődésük miatt nem kapnak állást. Ezt azért tehetik meg, mert az önkormányzati képviselőkből álló tulajdonosi bizottság, illetve a cég felügyelőbizottsága szemet huny e fölött. E képviselők is kapnak javadalmazást az önkormányzati cégektől. A felügyelőbizottság elnöke és tagjai a magánvagyonukkal is felelnek az általuk felügyelt cég gazdálkodásáért. A Testamentum Kft.-nél folytatott vizsgálat során általuk jogsértőnek vagy a tulajdonos érdekét sértőnek tartó momentumokat 11 pontban foglalta össze Csapó - ezek szerepelnek a Szegedi Városi Ügyészségnek tett feljelentésében is. Például a temetkezési vállalat 900 ezer forint értékben könyvkiadói tevékenységet is folytatott, noha ilyen tevékenység nem szerepel a társasági szerződésében. Az ügyvezető igazgató és helyettese egymillió forintot költött egy thaiföldi utazásra a cég pénzéből. Ezen kívül versenyhajót vásároltak a belvárosi temető vezetője lányának. A cég fölöslegesen költ reklámra, mert a temetkezést tilos, de a helyi piacvezető cégnek fölösleges is reklámozni. Cikkírásért jelentős összeget fizet egy újságírónak, aki a Délmagyarország című helyi napilap előző vezetése idején a lapnál dolgozott. Hódi Lajos szerint a vizsgálatok során egy szó sem esett a Testamentum Kft. sikeres szakmai munkájáról. A thaiföldi utazás tíz évvel ezelőtt történt, a Pénzügyminisztérium által szervezett szakmai út volt, egy államtitkár tartotta ott a nyitó előadást, és az ázsiai hamvasztási módokat tanulmányozták. Szalay István akkori MSZP-s polgármester írásbeli engedélyt adott az önkormányzati cég két vezetőjének, hogy részt vegyenek a továbbképzésen, amely négy napig tartott, abból is kettő utazással telt el. Az újságíró a cég honlapját tartja karban, és sajtófigyelést folytat. A versenyhajót a városi sportélet támogatására vásárolták, tárgyi támogatás volt, legális célra. A könyvkiadás a Szeged hősi halottai a világháborúkban című kiadvány társkiadóként való támogatása volt. A másik társkiadó az önkormányzat volt, Botka László írta a könyv előszavát. A Szegedi Városi Ügyészség az elmúlt napokban részben elévülésre, részben bűncselekmény hiányára hivatkozva megtagadta a nyomozást a feljelentésben foglaltakkal kapcsolatban. Botka László a történteket úgy kommentálta: ha három hónappal az önkormányzati választások előtt két év kutakodás után Csapó Balázs sem talált olyan törvénytelenséget a város működésében, ami az igazságszolgáltatás szervei előtt is bizonyítható volna, akkor a kinevezés elérte a célját, mert azt bizonyítja: az önkormányzatnál törvényesen és rendben mennek a dolgok. Csapó megbízását a városháza nem fogja megszüntetni. Csapó Balázs úgy nyilatkozott: megpanaszolja az ügyészségi döntést, amely még elutasító formájában is felveti az önkormányzat és a polgármester felelősségét, aki már 2005 januárjában értesült a történtekről. Ekkor még nem évült el az a cselekmény. Csapó tovább vizsgálódik a Testamentum Kft. ügyeiben, mert újabb viszszaélésekről kapott információkat. Hódi Lajos úgy nyilatkozott: polgári pert indít Csapó Balázs ellen, és kártérítést követel tőle.

http://nol.hu/archivum/archiv-407867-219118

https://web.archive.org/web/20170203221501/http://nol.hu/archivum/archiv-407867-219118

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/komisszarok-es-ugyes-tulelok

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-06-19 00:00:00

Kiskunhalasi kórház: nyomozás lezárva

http://nol.hu/cikk/407355/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiskunhalasi-korhaz-nyomozas-lezarva

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-06-14 00:00:00

Jogszabály-módosítás a polgármester kedvére?

http://nol.hu/archivum/archiv-406966

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogszabaly-modositas-a-polgarmester-kedvere

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-06-10 00:00:00

Kampány közpénzből?

http://nol.hu/archivum/archiv-406671

https://web.archive.org/web/20231108164219/http://nol.hu/archivum/archiv-406671-218125

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kampany-kozpenzbol

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-06-09 00:00:00

Őrizetben a Fidesz-sajtó munkatársa

Befolyással való üzérkedés nemzetközi kapcsolatban - ennek a bűncselekménynek az elkövetésével gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség K. Krisztiánt, a Fidesz sajtóosztályának egyik vezető munkatársát. Papp Gábor, K. Krisztián védője tegnap újságírók előtt elmondta: K. Krisztiánt kedd délelőtt 11 órakor vették őrizetbe a Képviselői Irodaházban. Késő délután kihallgatták, ahol közölték vele a gyanúsítás tényét. A "befolyással való üzérkedés nemzetközi kapcsolatban" öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A büntető törvénykönyv szerint az követi el ezt a bűncselekményt, aki arra való hivatkozással, hogy külföldi hivatalos személyt befolyásol, maga vagy más számára jogtalan előnyt kér vagy elfogad. Papp Gábor ügyvéd mindöszsze annyit közölt, hogy K. Krisztiánt tegnap délelőtt egyedül vették őrizetbe, s a lakásán házkutatás volt. Arról viszont semmilyen információt nem kívánt adni, hogy K. Krisztián milyen nemzetiségű személyt "befolyásolt", illetve milyen összegről (vagy előnyről) van szó. Papp Gábor azt szükségesnek tartotta közölni, hogy az ügynek semmilyen politikai vonatkozása nincs, az nem érinti tehát a Fideszt, és választott politikusnak nincs kapcsolata az üggyel. Az őrizetbe vétellel szemben K. Krisztián védője tegnap ellenvetést terjesztett elő. Az őrizetbe vétel maximum hetvenkét órás lehet, ezt követően az ügyészség javasolhatja a megszüntetését, vagy indítványozhatja a gyanúsított előzetes letartóztatását. K. Krisztiánt ma kora délután újra kihallgatják. A Fidesz sajtóosztálya mindazonáltal fölmentette a sajtóosztály vezető munkatársát a munka alól mindaddig, amíg nem kerül pont az ügy végére. Megbízható forrásokból származó értesüléseink szerint K. Krisztián nemzetközi újságíró-igazolványokkal kereskedett, amelyek darabját 350 ezer forintért árusította fiataloknak. Ők az újságíró-igazolvány birtokában könnyen jutottak amerikai vízumhoz, s a tengerentúl vállaltak munkát. Minderre az FBI figyelt föl, s ők kezdeményezték az ügy fölgöngyölítését.

http://nol.hu/archivum/archiv-404926

https://web.archive.org/web/20231108113924/http://nol.hu/archivum/archiv-404926-216476

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orizetben-a-fidesz-sajto-munkatarsa

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-05-24 00:00:00

Egyedül Kulcsár a bűnös?

Egyedül Kulcsár a bűnös? Eddig elmaradtak a nagy bejelentések, leleplezések Népszabadság • Fekete Gy. Attila • 2006. május 22. Egyelőre csalódniuk kellett azoknak, akik arra számítottak, hogy Kulcsár Attila a bíróság előtt lényegi kérdésekben módosítja ügyészségi vallomását, kiegészíti azt olyan érintettek nevével és olyan eseményekkel, amelyekről korábban nem tett említést. A Fővárosi Bíróságon május 3-án 21 milliárdos sikkasztás, pénzmosás, okirat-hamisítás és más bűncselekmények vádjával 22 vádlott ellen kezdődött büntetőperben eddig nem okozott különösebb meglepetést, hogy csak az elsőrendű vádlott, Kulcsár vallotta magát bűnösnek. Az viszont igen, hogy a bróker - legalábbis egyelőre - nem tett vallomást a bíróságon. Kulcsár a per kezdete előtt még lebegtette a választ arra, hogy megszólal- e. Ezzel azt a látszatot keltette, mintha arra készülne, hogy az eddig le nem leplezett ügyletekről, korábbi vallomásaiban meg nem nevezett "bűntársairól" is beszél majd. Köztudott, hogy a brókernek kiterjedt kapcsolatai voltak. Az ügy kirobbanása óta politikai viták tárgya volt, hogy az egyik vagy a másik oldalon ki mindenki állt vele kapcsolatban, tehát kik kaphattak az elsikkasztott milliárdokból. Végül az ügyészség azt állapította meg, hogy a politikusok és az államigazgatás befolyásos munkatársai közül senki. A politika így a választások előtt ejtette a témát, pedig abban mindenki egyetért: egyedül Kulcsár nem sikkaszthatott el ennyi pénzt. Kulcsár szerint az ügy értelmi szerzője Kerék Csaba. A Britton Kft. ügyvezetőjének tanácsaira sikkasztotta el az ügyfelek befektetéseit, hogy a Brittonon keresztül finanszírozhassák például a nagyváradi Lotus Plázát vagy a visegrádi Thermal Hotelt. "Nem szorult Kulcsár Attila az én tanácsaimra" - jegyezte meg erre Kerék. Ő azt állítja, nem tudott arról, hogy az általa javasolt projektek finanszírozására átutalt pénzek bűncselekményből valók. "Én a projektekért feleltem, a finanszírozás Kulcsár feladata volt." Kerék a bíróságon azt mondta: meg sem nézte, hogy honnan jönnek a pénzek. Kulcsárnak sok olyan ügyfele volt, akinek nem okozott gondot tízmilliókat befektetni. Akkoriban menekültek a befektetők a gyengén teljesítő tőzsdéről, s ők a saját projektjeiket kínálták nekik - Kerék szerint törvényesen. Ugyanezt állította a Britton másik ügyvezetője, Mészáros János is, akinek szintén nem voltak ismeretei a pénz eredetéről. Kerék Csaba védője, Ruttner György szerint Kulcsár ügyészi kihallgatása törvénytelen volt, s kérte a bíróságot: ne vegye figyelembe bizonyítékként a bróker vallomását. A bíró később dönt az indítványról. Megválaszolatlan maradt eddig az a kérdés is, hogy ha a befektetők menekültek a tőzsdéről, miért nem közvetlenül a Brittonnak adták a pénzüket? Miért a K&H brókercégénél nyitottak számlát, ahonnan Kulcsár offshore cégeken keresztül utalta tovább a befektetéseiket? Rejtő E. Tibor, a K&H egykori elnöke könnyeivel küszködve olvasta fel vallomását. Szerinte a bank belső ellenőrzését, a könyvvizsgálókat és a brókercég vezetőit terheli a felelősség Kulcsár sikkasztásaiért. Leszögezte, hogy "valaki meghamisította" az aláírását azon a kinyomtatott e-mailen, amelyben "felhatalmazta Kulcsárt, hogy személyesen tájékoztassa ügyfeleit számlaegyenlegük állásáról". (Szabályos eljárásban a kapcsolattartótól független személynek kellett volna tájékoztatást adni.) Márpedig a vád szerint ez az e-mail tette lehetővé Kulcsárnak, hogy mindenféle kontroll nélkül "játszadozhasson" az ügyfelei pénzével. Az eddig kihallgatott vádlottak azt állítják, hogy egyikük sem tudta, még csak nem is sejtette, honnan teremtette elő Kulcsár azokat a milliókat, amelyekből egyiküknek-másikuknak nejlonzacskóban küldött részesedést. Forró Tamás egykori újságíró azt mondta, hogy a váddal ellentétben nem befektetései extraprofitját fizette ki így Kulcsár, hanem azokat a festményeket, amelyeket az ő megbízásából vett. A még ki nem hallgatott vádlottak többsége - döntően Kulcsár közvetlen felettesei és munkatársai - előre jelezte: nem kíván vallomást tenni. Miután véget érnek a kihallgatások, a bíróság mintegy 200 tanú és számos szakértő meghallgatásával folytatja a tárgyalást. Akár még új szakértők kirendelése is megtörténhet, miután Kulcsár és védője már jó előre jelezte: nem fogadják el a szerintük irreálisan magas kárértéket megállapító tőkepiaci szakértő szakvéleményét.

http://nol.hu/archivum/archiv-404707

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyedul-kulcsar-a-bunos

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-05-22 00:00:00

Letartóztatták a fehérgyarmati vezető ügyészt

Letartóztatták a fehérgyarmati vezető ügyészt Népszabadság • Debreceni tudósítónktól • 2006. május 13. A bíróság előzetes letartóztatásba helyezte tegnap azt a fehérgyarmati vezető ügyészt, akit a napokban vesztegetés gyanújával vett őrizetbe a Központi Nyomozó Főügyészség. (A nyomozó főügyészség vezetője az MTI-nek nyilatkozva meg is nevezte a gyanúsított Angyal Istvánt.) Mint korábban beszámoltunk róla: az ügy államtitok minősítést kapott, így részleteiről a nyomozóhivatal a sajtónak nem kívánt tájékoztatást adni. Információink szerint az ügy lényege: az ügyész egy ingatlant akart eladni egy olyan személynek, aki ellen korábban a fehérgyarmati ügyészségen folyt büntetőeljárás, s akit később jogerősen elítélt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság. Az ügyész az adásvétel során százezer forint foglalót vett át, és a vádhatóság ezt az üzleti kapcsolatot minősíti vesztegetésnek. Az ügyész jogi képviselője, Hajzer László érdeklődésünkre azt mondta: a korrupciós vádat - amely ellen ügyfele panasszal élt - megalapozatlannak tartja.

http://nol.hu/cikk/403774/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/letartoztattak-a-fehergyarmati-vezeto-ugyeszt

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-05-13 00:00:00

Ruttner György ügyvéd „ügyészi felelőtlenséget” emleget

Ruttner már korábban is feszegette a Kulcsár 2004. június 9-i kihallgatásáról készült videofelvétel és az írásos jegyzőkönyv közti különbség okait. Kerék védőjeként a most zajló Kulcsár-perben javasolta Ihász Sándor fővárosi főügyész felelősségének vizsgálatát is, hiszen ő annak idején részt vett a kihallgatáson. Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője leszögezte: a kérdéses kihallgatást nem Ihász vezette. Ruttner azon véleményére utalva, hogy az ügyészség hamis bizonyítékot tárt a bíróság elé, Morvai figyelmeztetett: a gyanúsítottak sok mindent megtehetnek önmaguk védelmében, azonban másokat bűncselekmény elkövetésével megalapozatlanul nem vádolhatnak. Jelezte, ha folytatódnak az alaptalan vádaskodások, az ügyészség jogi elégtételt kér. - Most már mindenki láthatja, hogyan gondolkodik az ügyészség - így reagált erre Ruttner. - Azt fenyegetik meg, aki ki meri mondani az igazat. Ruttner emlékeztetett, hogy Kulcsár Attila Kerék Csabát érintő vallomása miatt feljelentést tettek ismeretlen tettesek ellen közokirat-hamisításért, mivel látták, hogy a bróker vallomása eltér attól, ami a felvételen látható. Utalt arra, hogy annak idején az ügyészség belső vizsgálata törvényesnek, célszerűnek és szakszerűnek minősítette Kulcsár kihallgatását. Azonban a vizsgálatot az időközben fővárosi főügyésszé kinevezett Ihász egyik helyettese folytatta le. Szerinte ez objektív kizárási ok lett volna, hiszen nem várható el senkitől pártatlan állásfoglalás, ha a főnökével szemben kell vizsgálódnia. Azt is közölte: a videofelvétel tanúsága szerint a kihallgatás két óra negyven percig tartott, az írásos jegyzőkönyv szerint azonban fél órával hoszszabb volt. Az eltérést azzal magyarázták, hogy közben cigarettaszünetet tartottak, s addig kikapcsolták a kamerát. Csakhogy erre nincs utalás a jegyzőkönyvben. Nem derül ki az írásos jegyzőkönyvből az sem, hogy a kérdésekre Kulcsár válaszolt-e vagy az ügyvédje, esetleg az ügyészek valamelyike adta a szájába mindazt, amit később az ő neve alatt jegyzőkönyveztek. Arra nincs ugyanis lehetőség, hogy az ügyvéd válaszoljon a gyanúsított helyett, de Kulcsár esetében ez megtörtént. Ruttner állítja azt is, hogy a kihallgatási jegyzőkönyvből több, Kerék Csabára nézve kedvező állítás is kimaradt. Ruttner most arra készül, hogy az AB elé tárja az ügyészség jelenlegi alkotmányos helyzetéből adódó visszásságokat, hogy ne hathassa át az igazságszolgáltatást az "ügyészi felelőtlenség".

http://nol.hu/archivum/archiv-404002-215605

https://web.archive.org/web/20231109132531/http://nol.hu/archivum/archiv-404002-215605

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ruttner-gyorgy-ugyved-augyeszi-felelotlensegeta-emleget

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-05-16 00:00:00

Keményen landolt a telekár Ferihegyen

A Ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Rt. tavaly decemberben hivatalba lépett új, brit vezetése nemcsak a - lapunk tegnapi számában ismertetett - másfél évtizede húzódó taxisügy rendezésére talált egyszerű és hatékony megoldást, de egy olyan döntést is hozott nemrég, amely a privatizációt megelőző három év legnagyobb reptéri botrányát, az úgynevezett cargóügyet is új megvilágításba helyezte. A visszhang nélkül maradt bejelentés szerint Ferihegy brit tulajdonosai a legsürgetőbb beruházásnak tartott új árukezelő-bázis megépítésére a reptér területén találtak megfelelő helyet, azaz nem gondolkodnak abban, hogy a fejlesztéshez külső telket vásároljanak. A döntés azért meglepő, mert Ferihegy korábbi vezetése a beruházást csak a repülőtér kisvárosnyi területén kívül találta megvalósíthatónak az elmúlt három évben. Az egykori hivatalos nyilatkozatok szerint szakmai elemzések alapján mindössze két külső helyszín jöhet szóba - a vecsési és az ecseri -, ezek közül pedig a telekjogi helyzet rendezettsége csupán az utóbbinál tette lehetővé a logisztikai raktárbázis kiépítését. A cáfolhatatlannak látszó "szakmai elemzések" miatt a cargóügy nem is dagadt volna botránnyá, ha a vételár nem halad meg minden ésszerű mértéket. Az Ecserhez közel eső 20 hektáros területet birtokló cégért - ezzel együtt az ígért ingatlanfejlesztési beruházásokért, belterületbe vonás, csatornázás stb. - a reptér ugyanis 4,7 milliárd forintot készült kifizetni három magánszemélynek, miközben egy 2004. végi vagyonértékelés szerint a terület önmagában mindössze 600 millió forintot ért. A cargotelekügyet ugyanakkor a cégbírósági adatok alapján nemcsak a nyolcszoros vételi ár tette különössé. Az ÁPV Rt. igazgatósága 2004. szeptember 9-én hagyta jóvá az ecseri terület megvásárlását legfeljebb 4,7 milliárd forintért. A cégbíróságon fellelhető iratok szerint öt nappal a döntést követően, 2004. szeptember 14-én alakult meg az a magáncég - az Airport Cargo Center Kft. - amely rövidesen az Ecser melletti húszhektáros terület tulajdonosává vált. A telket 2004. december 18-án vitte be a társaságba 600 millió forint értéken a három alapító tulajdonos. (Közülük ketten, Ötvös Géza és Szani János az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Carion-csoport tulajdonosai, míg a harmadik érdekelt, Hegyi Gábor a BA Rt. jogelődjénél, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságnál [LRI] dolgozott.) Azt, hogy a terület 600 millió forintot ért, egy 2004. december végén elvégzett vagyonértékelés is megerősítette. A tulajdonosok ugyanakkor már 2005. január 4-én kiválással létrehoztak egy másik társaságot - az Airport Cargo Development (ACD) Kft.-t -, ide már négymilliárd forint értékben került át az említett terület. A telek hatszázmillió forintos értéke tehát egyetlen tollvonással közel hétszeresére emelkedett. Az ÁPV igazgatósága nem sokkal később, 2005. január 27-én fogadta el a légiárukezelő központra vonatkozó üzleti tervet, a Budapest Airport igazgatósága pedig három nappal később engedélyezte is az akkor még bejegyzés alatt álló Airport Cargo Development Kft., tehát az áruszállító bázisnak kijelölt telek megvásárlását. Vági Márton, az ÁPV vezérigazgatója azonban 2005. február 8-án váratlanul meggondolta magát. A Budapest Airport vezérigazgatójának, Hárskuti Jánosnak azt írta: "...a társaság lehetőség szerint tartózkodjon mindennemű ingatlan-adásvételi ügylettől, szerződéskötéstől, illetve bármilyen kötelezettség vállalásától". Annyit mára már tudni lehet, hogy Vági levele mögött valójában az akkori pénzügyminiszter, Draskovics Tibor ellenállása állt, aki az utolsó pillanatban le akarta állíttatni a zűrösnek látszó telekügyet. Hárskuti azonban - mindenkit meglepve - még aznap kemény hangú válaszlevélben tudatta főnökeivel, hogy a pénzügyminiszternek és az ÁPV Rt. vezetőjének nincs joga felülbírálni a korábbi testületi döntéseket - majd február 9-én aláírta a 4,7 milliárd forint értékű szerződést a telek megvásárlásáról. A HVG pár nappal később, 2005. február közepén szellőztette meg a történetet. Kezdetben a Budapest Airport azzal védekezett, hogy a PriceWaterhouseCoopers tanácsadó cég, illetve az Ernst and Young egymástól függetlenül elvégzett vizsgálatai is megállapították: a cargo helyszínéül kiszemelt terület négyzetméterenként 24 ezer forintot ér, de értéke 40 ezerre nőhet, amint elkészül az M0-ás. Rövidesen kiderült azonban, hogy épp az M0-ás, illetve a vecsési elkerülő út építése során az állam körülbelül 2000-2500 forintos négyzetméteráron sajátította ki a földeket, míg a repülőtér pár száz méterrel arrébb már ennek tízszeresét készült kifizetni. A pénzügyminiszter időközben elrendelt vizsgálata nyomán végül maga az eladó állt el az üzlettől. Mint mondták, a telek a szerződésben vállalt kötelezettségeket is figyelembe véve - az eladó magáncég vállalta egyebek mellett az ingatlan átminősítését belterületté, a csatornázást stb. - megéri azt az árat, amelyet a BA Rt. készült fizetni érte. Így vevőt bármikor találnak. A társaság nem sokkal később azt is bejelentette: túladtak a telken - a vételárat azonban nem hozták nyilvánosságra. Az ügy ezzel - a múlt év végén - lezárulni látszott. A történet utóélete azonban tartogatott még meglepetéseket. Az Airport Cargo Center Kft. tulajdonosai márciusban visszavonták az Airport Cargo Development Kft. megalapításáról szóló korábbi döntésüket, és ezzel a cargónak kijelölt telek január 5-én egyetlen tollvonással 4 milliárd forintra feltornászott értéke ismét 600 millió forintra esett vissza. A piac végül tavaly nyár végén árazta be a húsz hektár valódi értékét: a cégbírósági iratok tanúsága szerint 2005. augusztus 22-én a KNB-Fuente Kft. 285 millió forintot fizetett a telket tulajdonló cégért, és további 192 millió forintos tőkeemelésre vállalt kötelezettséget - így, összesen 477 millió forintért a cégen belüli részesedése 60 százalékra növekedett. Az ügylet alapján a társaság - és egyetlen vagyona, a húszhektáros terület - ekkor tehát valamivel több mint 600 millió forintot ért. (A KNB-Fuente Kft. közvetve az Arago Rt. érdekeltsége, melyet Leisztinger Tamás irányít.) Az egyelőre a jövő kérdése, hogy a tavaly februárban történtek miatt bíróság elé kerül-e bárki - gyanúsított még nincs -, a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya ugyanis tavaly november közepe óta nyomoz az ügyben hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt. A határidőt azóta háromszor hosszabbították meg, legutóbb pár nappal ezelőtt - július közepéig.

http://nol.hu/archivum/archiv-403609-215228

https://web.archive.org/web/20120203195714/http://nol.hu/archivum/archiv-403609

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kemenyen-landolt-a-telekar-ferihegyen

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-05-12 00:00:00

Rejtő E. Tibor: Ártatlan vagyok

Rejtő E. Tibor: Ártatlan vagyok A K & H volt vezérigazgatója "semmiről sem tudott" Népszabadság • Fekete Gy. Attila • 2006. május 9. Ártatlannak vallotta magát a Fővárosi Bíróság előtt hétfőn Rejtő E. Tibor, a K & H korábbi vezérigazgatója, a brókerper harmadrendű vádlottja. A korábbiakhoz híven csak egy előre megírt nyilatkozatot olvasott fel a bíróság előtt Rejtő E. Tibor, a K & H volt vezérigazgatója, a brókerper harmadrendű vádlottja a Fővárosi Bíróságon. Rejtő ártatlannak vallotta magát, és bírálta az ügyészséget, amiért személyével összefüggésben készpénznek vette az elsőrendű vádlott, Kulcsár Attila vallomását, s az alapján, szerinte érdemi nyomozás nélkül emelt vádat ellene. Rejtő amúgy elismerően szólt Kulcsárról. Elismerte, hogy befolyásos emberek ajánlották a figyelmébe 2000-ben, kevéssel azután, hogy vezérigazgatóként munkába állt. Ambiciózus, jó munkaerőként ismerte meg őt, s mások is jó véleménnyel voltak róla. A K & H ma is büszkén hirdeti, hogy elsőként alapította meg az uniós projektek finanszírozására szakosodott üzletágát, amelynek életre hívása Kulcsár ötlete volt, csakúgy, mint az egészségpénztár vagy az önkormányzati üzletág megalapítása. Rejtő szerint éppen az ilyen és hasonló kaliberű ötletei miatt került Kulcsár olyan gyorsan magas pozíciókba, amelyekbe egyébiránt nem ő nevezte ki, hanem az arra jogosult testület. A K & H volt vezérigazgatója tagadta bűnösségét. Szerinte Kulcsár azért sikkaszthatott, mert, mint azt a rendőrség által kirendelt igazságügyi tőkepiaci szakértők is megállapították, a bank menedzsmentje, könyvvizsgálója, belső ellenőrzése nem végezte el a dolgát. Tagadta ugyanakkor, hogy egy e-maillel ő adott volna felmentést Kulcsár számára a bank belső szabályai alól. Rejtő emlékeztette a bíróságot, hogy vezérigazgatóként kezdeményezte a K & H brókercégének, az Equities Rt.-nek a beolvasztását a bankba, s hogy a botrány kirobbanásakor ő lepődött meg a legjobban, hogy az Equitiesnél nem tanácsadás, hanem portfóliókezelés folyik. "Ha benne lettem volna a sikkasztásban, nem kezdeményezem a brókercég beolvasztását a bankba, amelynek következtében azonnal fény derülhetett volna mindenre" - érvelt Rejtő, majd hozzátette, hogy 2003 elején az ő kezdeményezésére belső vizsgálatot tartottak az Equities Rt.- nél, s mindent rendben találtak. A vallomása végén már a könnyeivel küszködő volt vezérigazgató azt állította, ő csupán a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jelentéséből értesült arról, hogy régi ismerőse, Schönthal Henrik érdekeltsége, a Montrade Ltd. érintett a Pannonplast-ügyben. Felhívta Schönthalt, aki azt közölte vele, hogy a Montrade csak a Brittonon keresztül érintett az ügyben. (Emlékeztetőül: a vád szerint a Kulcsár által elsikkasztott milliárdokat részben a Montrade Ltd.-n keresztül mosták tisztára,) Rejtő a bíróság előtt azt mondta, nem tudott arról, hogy a Britton Kulcsár cége, a bróker neki azt mondta, egy amerikai vállalkozás. Szavaiból ugyanakkor nem derült ki egyértelműen, hogy ő mit tudott a Britton tevékenységéről, s ha tudott róla, miért okozott számára meglepetést, hogy a K & H Equities Rt.-ben nemcsak tanácsadás, hanem portfóliókezelés is folyt. Varga Zoltán bíró helyt adott a másodrendű vádlott, Kerék Csaba azon kérésének, hogy vetítsék le a bíróság előtt Kulcsár elhíresült videovallomását.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-403304

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rejto-e-tibor-artatlan-vagyok

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-05-09 00:00:00

Gémesi György hivatalosan is kilépett az MDF-ből

Az egykori elnökhelyettes, jelenlegi elnökségi tag állítja: soha nem jelentgetett Orbán Viktornak az elnökségi ülésekről, a Fidesz vezetőjével az utóbbi fél évben csupán egyszer találkozott, amikor megegyeztek abban, hogy az MDF és a Fidesz közös jelöltjeként fut neki a választásoknak. Gémesi úgy érzi: csupán azért vesztett - noha az első menetben az első helyen végzett -, mert a második forduló a pártokról szólt, s míg az MSZP és az SZDSZ kéz a kézben haladt, az MDF és a Fidesz tárgyalni sem volt hajlandó. Gémesi ezt a párt kiárusítására vezeti vissza. Emlékeztetett: hihetetlen feszültséget keltett, amikor a Tisztelet Társaságának (TT) jelöltjei felkerültek az MDF országos listájára. A politikus tegnap sajtótájékoztatón elmondta, hogy a két forduló között meglátogatta őt Schmuck Andor, a TT alapítója, és arról beszélt: 80 ezer szavazót tud biztosítani, aki bármikor bárkire voksol. Gémesi szerint az MDF kampányát részben a Leisztinger Tamás szocialista nagyvállalkozótól származó, Schmuck Andoron "keresztül folyó" pénzből finanszírozta. - Ha Dávid Ibolya a Tiszta Kezek Hivatalát kívánja megalapítani, akkor ezekkel az előzményekkel nem tudja ezt a programot hitelesen végrehajtani - vélte Gémesi, aki párton kívüliként immár csak a gödöllői polgármesteri szék újbóli megszerzésére koncentrál. A TT közleményében visszautasította Gémesi állítását, hogy szavazatokkal házalt volna. - Az MDF-et nem érte váratlanul Gémesi döntése - mondta Hock Zoltán. AZ MDF elnökhelyettese arra emlékeztetett, hogy Gémesi már régóta nem vett részt az MDF politikájának alakításában és az elnökségi üléseken. Gémesi az MDF Bem téri volt székházában búcsúzott

http://nol.hu/archivum/archiv-403006-214654

https://web.archive.org/web/20170208064735/http://nol.hu/archivum/archiv-403006-214654

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gemesi-gyorgy-hivatalosan-is-kilepett-az-mdf-bol

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-05-06 00:00:00

Kerék tagadja bűnösségét

Kerék tagadja bűnösségét Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. május 5. Ártatlannak vallotta magát a Fővárosi Bíróság előtt Kerék Csaba, a Britton Kft. ügyvezetője a Kulcsár Attila és társai ellen 8,3 milliárd forint kárt okozó sikkasztás, pénzmosás és más bűncselekmények miatt folyó per második tárgyalási napján. Kerék megerősítette, hogy 1998-ban a Déryné cukrászdában egy baráti társaságban ismerkedett meg Kulcsár Attilával, aki üzletfeleket, befektetőket keresett. Kulcsár ügyészségi vallomásaiban azt állította - és a vádiratban is ez olvasható -, hogy Kerék dolgozta ki azt a módszert, hogyan használhatják fel Kulcsár ügyfeleinek pénzét azok tudta nélkül saját üzleti céljaik érdekében. Kerék 10-11 millió forintot bízott a brókerre. Mint mondta, akkoriban sokan eladták az ingatlanukat, s az árát a tőzsdére vitték, hogy nagy haszonnal megforgassák. Ő, mielőtt Kulcsárral megismerkedett volna, soha nem vásárolt értékpapírt, nem tőzsdézett. A bróker hatására vágott bele. Bízott abban, hogy az általa amúgy szakmailag és emberileg is nagyra tartott Kulcsár mögött álló apparátus érti a dolgát. Kulcsár jó kapcsolatára való tekintettel, az átlagosnál nagyobb hozamot remélt a pénzéért. Kerék Csaba tagadta, hogy ő volna a bróker tippadója, s ő dolgozta volna ki, miként használható Kulcsár ügyfeleinek pénze kettőjük üzleti céljainak finanszírozására. A brókerper ma Kerék Csaba kihallgatásával folytatódik. Kerék várhatóan részletesen beszél majd a Britton Kft. megalakulásáról, s arról, hogy milyen szerepet játszott a cég az elsikkasztott milliárdok forgatásában és tisztára mosásában.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-402915

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kerek-tagadja-bunosseget

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-05-05 00:00:00

Kerék Csaba: Kulcsár hozta a pénzt

http://www.nol.hu/archivum/archiv-403045

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kerek-csaba-kulcsar-hozta-a-penzt

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-05-06 00:00:00

Kulcsár Attila: Bűnös vagyok!

Kulcsár Attila nem tesz vallomást a bíróság előtt. A brókerper első tárgyalási napján a többmilliárdos sikkasztással vádolt bróker Varga Zoltán bíró azon kérdésére, hogy kíván-e vallomást tenni, írásos nyilatkozatot adott át, amelyben elismerte bűnösségét. Közölte ugyanakkor, hogy továbbra is fenntartja a nyomozás során tett vallomásait. Leszögezi, hogy azokban egyetlen tényt vagy eseményt nem ferdített el, nem zárta ki azonban annak a lehetőségét, hogy nem minden eseményre és körülményre emlékezett kellő pontossággal. "Tudom, hogy súlyos bűncselekményt követtem el. Megbántam, amit tettem" - így fogalmazott Kulcsár, hozzátéve, hogy szégyelli magát, amiért visszaélt a K&H Bank és brókercége, a K&H Equities vezetőinek a bizalmával. "A nyomozás idején tett vallomásaimat fenntartom. Azért segítettem a nyomozó hatóságnak feltárni e szövevényes ügy részleteit, hogy ezzel is hozzájáruljak az általam okozott kár megtérüléséhez" - közölte. Kulcsár megszólalása előtt Zarán Viktor ügyész mintegy két órán át ismertette a Fővárosi Főügyészség vádiratát, amely összefoglalja a bróker villámgyors karrierjét a K&H-nál. Részletezi, hogy a másodrendű vádlott, Kerék Csaba instrukciói alapján Kulcsár miként kezdte használni tudtuk nélkül az ügyfelek pénzét a Kerékkel közös befektetéseik megvalósítása érdekében, a bank és a brókercég belső ellenőrzési rendszereinek hiányosságait kihasználva. A csaknem 80 oldalas vádirat sorra veszi azokat a bűnös tranzakciókat, amelyekkel a vádlottak 1998-tól a 2003-as összeomlásig 8,3 milliárd forintnyi kárt okoztak az ügyfeleknek, illetve rajtuk keresztül a banknak. Az ügyfelek, akik befektetésükre hamis igazolásokat kaptak - Kulcsár Attila ugyanis telefonon diktálta be az egyes ügyfelek épp aktuális egyenlegét munkatársainak, és az ő "bemondásai" alapján készültek az egyenlegkimutatások -, kevés kivételtől eltekintve nem tudtak arról, hogy a brókerüktől kapott pénz (amit az esetek többségében nejlonzacskóban szállított házhoz az ügy huszonegyedik rendű vádlottja, Szekér Gyula, azaz "taxis Gyuszi") bűncselekményből származik. A brókerperben első fokon legkorábban 2007 közepén várható ítélet. Bírói kérdésre a 22 vádlott egyöntetűen úgy nyilatkozott: nem járul hozzá, hogy róla a tárgyalóteremben kép és hangfelvétel készüljön; így nyilatkozott az egykori médiaszemélyiség, Forró Tamás mellett Kerék Csaba is, aki egyébként éppen egy tévéstúdióból érkezett a tárgyalásra. A vádlottak közül Kulcsáron kívül még heten nyilatkoztak úgy, hogy nem kívánnak vallomást tenni a bíróság előtt, vagy ha el is mondják az álláspontjukat, a kérdésekre akkor sem válaszolnak. Az ő esetükben így a nyomozás alatt tett vallomásukat használja fel a bíróság. Varga Zoltán bíró tanácsa a vád ismertetése és az adategyeztetés után Kulcsár nyomozati szakban tett több kötetre rúgó vallomásának felolvasásával kezdte meg a hazai kriminalisztika történetének egyik legnagyobb sikkasztá- si-pénzmosási ügyének tárgyalását. K&H - túl a válságkezelésen A "brókerügyben" alaposan megtépázott hírnevű Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) az egyetlen volt tavaly a nagyobb hazai kereskedelmi bankok között, amely nem tudta növelni nyereségét, sőt, eredménye hajszálnyival rosszabb is lett az egy évvel korábbinál. A látszólag gyenge 2005-ös számok mögött ugyanakkor egy kifejezetten sikeres válságkezelés áll, amely a botrányt követően nemcsak arculatában fiatalította meg a második legnagyobb hazai hitelintézetet - a brókerügyben elkopott logót lecserélték a banknál -, de a sorozatos marketingkampányoknak, és a korábbinál versenyképesebb kamatoknak köszönhetően a társaság növekedése is igen dinamikus maradt: hitelkihelyezéseit mintegy húsz százalékkal, betétállományát huszonhárom százalékkal tudta növelni, lakossági devizahiteleinek állománya pedig megduplázódott egy év alatt.

http://nol.hu/archivum/archiv-402721-214381

https://web.archive.org/web/20081209015702/http://www.nol.hu/archivum/archiv-402721

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-attila-bunos-vagyok

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-05-04 00:00:00

Útfelújítás szépséghibákkal

A dokumentumból egyebek között kiderül: a nagy vihart kavart PR-megbízások - amelyek miatt rendőrségi nyomozás is indult - együttes nettó értéke csaknem elérte a negyvenmillió forintot, ezért minden megbízott kommunikációs céget közbeszerzési eljáráson kellett volna kiválasztani. (A szóban forgó hat PR-céggel az útépítő cégek szerződtek, de a megbízást a városháza kasszájából fizették.) A vizsgálati anyag hangsúlyozza, hogy a 2005-ös részleges és teljes út-, valamint hídfelújítások előkészítése, az engedélyokiratok elfogadása maradéktalanul jogszerűen történt. Nem érvényesültek ugyanakkor kellően a megrendelő fővárosi önkormányzat érdekei, mert a szerződések nem tartalmaztak megfelelő garanciákat. A szakértő szerint egyes munkamozzanatok - például a pótmunka elvégeztetése az eredeti szerződés módosítása nélkül - sértette a közbeszerzési törvényt. A kifizetések jogszerűek voltak - olvasható az anyagban -, de a teljesítések igazolásánál nem tartották be az eredeti szerződéseket. Ráadásul a teljesítésről, az átadás-átvételi eljárásokról felvett jegyzőkönyvekben még utalás sincs arra, hogy a főváros a kivitelezőktől megkapta-e azokat a hivatalos papírokat, amelyek alapján fizetett, és egyáltalán voltak-e ilyenek. A független szakértő javasolja, hogy a szerződéseket vizsgálják felül, hogy azok "a fővárosi önkormányzat érdekeit szolgáló garanciális követelményeket" tartalmazzák. Érdekesség, hogy a városháza pénzügyi ellenőrző bizottsága februárban egyhangúlag Saly Ferencet - a városháza korábbi közbeszerzési biztosát - kérte fel az anyag elkészítésére. Saly az 1990-es években elhíresült városházi vesztegetési ügy nyomán került a Főpolgármesteri Hivatalba - az akkor kialakított közbeszerzési referatúra élére. Az Állami Számvevőszéktől érkezett közbeszerzési biztost két évvel ezelőtt nyugdíjazták. Nem sokkal azután, hogy kifogásolta a többek szerint is aggályos utcabútortendert. A reklámszakma és a fővárosi ellenzék szerint is aggályos tender célja, hogy reklámfelületekért cserébe a következő 25 évben ingyen kaphasson a főváros utcabútorokat a három nyertes cégtől. l Csak a jelenleg is zajló rendőrségi, ügyészségi és ombudsmani vizsgálatok lezárulta után foglalkoznak a Saly Ferenc által készített jelentéssel - döntött a koalíciós tagok szavazatával a városháza pénzügyi ellenőrző bizottsága. Mint ismert, Deák András, a városháza közbeszerzési bizottságának fideszes elnöke a tavalyi útfelújításokkal kapcsolatos PR-megbízások miatt, hűtlen kezelés gyanújával rendőrségi feljelentést tett. Atkári János, független főpolgármester-helyettes ugyancsak törvényességi és verseny etikai aggályokat vetett fel, és hét fórumhoz - többek között az ügyészséghez - fordult.

http://nol.hu/archivum/archiv-402729-214389

https://web.archive.org/web/20170126174406/http://nol.hu/archivum/archiv-402729-214389

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/utfelujitas-szepseghibakkal

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-05-04 00:00:00

Brókerbotrány: akik már sokat vesztettek

Bácskai Jánost, a maffiaellenes központ egykori vezetőjét - hivatalos személyként elkövetett bűnpártolás és gondatlanságból elkövetett államtitoksértés miatt - a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa idén februárban első fokon egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A vád szerint több beszélgetést is regisztráltak Kulcsár Attila és a tábornok között a PSZÁF-nek a brókercégnél 2003. június 23-án végzett vizsgálatát megelőzően. Ezek alapján jutottak arra a következtetésre, hogy az exbróker és Bácskai találkoztak egymással, amikor Kulcsár segítséget, illetve tanácsot kért. Egy-két nappal a PSZÁF-vizsgálat előtt elmondta azt is: "bajban van, fogható". A bíróság az eljárásban bizonyítottnak látta: a tábornok hivatali hatalmával visszaélve igyekezett elérni, hogy a Pannonplast-részvényekkel kapcsolatos szabálytalanságok bizonyítékai rejtve maradjanak a PSZÁF előtt. Az ügyben tanúként hallgatták meg Tóth Andrást, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkárt, Kiss Péter kancelláriaminisztert és Lamperth Mónika belügyminisztert. Bácskai János fellebbezett az elsőfokú döntéssel szemben. Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. korábbi vezérigazgatója különösen nagy értékű sikkasztás miatt áll a bíróság előtt, emellett magánokirat-hamisítás vétsége is szóba kerülhet. Bitvai az ügyészség szerint több alkalommal, előbb öt- majd nyolcmilliárd forintot meghaladó összeg átutalásáról rendelkezett, és a pénz az Állami Autópálya-kezelő Rt. K&H Equitiesnél vezetett számlájáról a K&H Bank technikai számlájára került. Így Kulcsár - banki beosztását felhasználva - hozzáférhetett, és az összegből cégeknek, illetve magánszemélyeknek utalt át. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium még 2003-ban közleményben ismerte el: Bitvai felhatalmazást kapott arra, hogy a Nemzeti Autópálya Rt.-től a cégének átutalt 13 milliárd forintot - a pénz kezelését részletesen szabályozó szerződéstől eltérően - bármely bankszámlára elhelyezhesse, igaz, brókercégről szó sem volt. Forró Tamás egykori rádiós és televíziós riportert jelentős értékre, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével gyanúsítják. Kulcsár vele kapcsolatban azt állította, hogy Forró a korábban a résztulajdonában álló, a Világgazdaságot kiadó Zöld Újság Rt. szabad pénzeszközeit a K&H Equities Rt.-re bízta, és a törvényesen elérhetőnél magasabb hozamot szeretett volna elérni a brókercég közreműködésével. A tranzakciókból származó állítólagos nyereséget Forró negyedévente, készpénzben kapta meg Kulcsártól. Az exbróker szerint Forró a Zöld Újság Rt.-ben levő részesedése eladásánál is szabálytalanul járt el, mert részvényeit a többi tulajdonos tudta nélkül, bonyolult és nagy nyereséget hozó tranzakció keretében értékesítette az Axel Springernek. Forró a botrány kirobbanása után visszavonult a nyilvánosság elől, befejezte képernyős munkáját. Garamszegi Gábort, a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. volt gazdasági igazgatóját folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással vádolják. Ő kéttucatnyi fiktív adásvételi szerződést kötött, amely szerint a Betonút Rt. értékpapírokat adott el, ám kifizetés nem történt, és az ügylet célja valójában az volt, hogy Kulcsár Attila részére szabadon felhasználható forrást biztosítson, összesen több mint kétmilliárd forint értékben. Garamszegi további 27 esetben, összesen 3,3 milliárd forint átutalásáról intézkedett a Betonút Rt. K&H Equitiesnél vezetett számlájáról a K&H Bank technikai számlájára, és ezzel a pénzzel Kulcsár gyakorlatilag sajátjaként rendelkezhetett. Molnár Csabát, az ORFK pénzmosás elleni osztályának egykori vezetőjét - ő nyomozott korábban a K&H-ügyben, és ő hozta haza a Bécsben elfogott Kulcsárt - vesztegetés, államtitoksértés és hivatali visszaélés miatt állították bíróság elé. A vád szerint Molnár 2003 nyarán néhány ezer forintos ajándékokat fogadott el egy pénzváltótól, hogy cserében közbenjárjon az érdekében egy banknál. Első fokon felmentették, majd a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a döntést, a megismételt eljárást a Nógrád Megyei Bíróság folytatja le. Az alezredes az ügyészség szerint a brókerbotrány nyomozása során is súlyos szabálytalanságokat követett el, és igyekezett megakadályozni, hogy büntetőeljárást rendeljenek el. Molnár, a büntetőeljárás befejezését meg sem várva, önként távozott a rendőrségtől. Rejtő E. Tibort, a K&H volt vezérigazgatóját a rendőrség még folytatólagosan, üzletszerűen és különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással gyanúsította, a vádiratban viszont a "folytatólagosan és üzletszerűen" minősítés sem szerepel már. Rejtő a nyomozás korábban nyilvánosságra hozott adatai szerint nemcsak tudott Kulcsár átutalások révén elkövetett bűncselekményeiről, hanem segítette is azokat, mert - hatáskörét túllépve, a bank belső szabályzatát megszegve - arra utasította a K&H Equities alkalmazottait, hogy az exbróker ügyfeleinek ne küldjenek kimutatást számláik egyenlegéről. A rendőrség azt is állította, hogy a volt vezérigazgató ebből mintegy 90 millió forint részesedéshez jutott. Szász Károly, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hosszú időn át nem tett semmit a K&H-nál évekig folytatott törvénysértő pénzügyi tranzakciók megakadályozása érdekében, ezért az elnöknek mennie kell - állította a brókerügy kipattanása után több szocialista politikus, sőt Medgyessy Péter akkori miniszterelnök is. Az ellenzék szerint viszont Szászt azért akarták leváltani, mert a szocialistákat érintő súlyos ügyről rántotta le a leplet. Az elnököt egyébként még a K&H-ügy nyilvánosságra kerülése előtt, uszodába menet az utcán megtámadták és megverték. A sértett szerint ennek oka, hogy a felügyelet megállapította: a Pannonplast felett szabálytalanul szerzett ellenőrzést a Pevdi Kft., a Kartonpack Rt. - és a Kulcsár-ügyben érintett Britton Kft. Utóbb felvetődött, hogy a megveretés felbujtója Kulcsár lehet, de ezt nem lehetett bizonyítani. Szász ellen egyébként a PSZÁF-nál tapasztalt visszaélések miatt rendőrségi feljelentést is tettek, de az eljárás felmentéssel zárult. Szászt végül törvénymódosítással távolították el a PSZÁF éléről. A per 22 vádlottja

http://nol.hu/archivum/archiv-402722-214382

https://web.archive.org/web/20170206073908/http://nol.hu/archivum/archiv-402722-214382

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brokerbotrany-akik-mar-sokat-vesztettek

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-05-04 00:00:00

Szerdán kezdődik a Kulcsár-per

http://nol.hu/archivum/archiv-402489

https://web.archive.org/web/20231025232511/http://nol.hu/archivum/archiv-402489-214157

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szerdan-kezdodik-a-kulcsar-per

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-05-02 00:00:00

Ajánlatok és nyomás alatt

Szinte elviselhetetlen nyomás nehezedik a demokrata fórumra, különösen Dávid Ibolyára, hogy az MDF léptesse vissza képviselőjelöltjeit és működjön együtt a Fidesszel.

Még le sem csillapodott az SMS- rágalomhullám, tegnap Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője rendkívüli sajtótájékoztatón tudatta: Dávid Ibolya az ORTT-hez, illetve Kolosi Péterhez, az RTL Klub programigazgatójához fordul. A ma adásba kerülő Esti Showder beharangozója szerint ugyanis Fábry Sándor műsorvezető az adás során azt mondja: "Zöld erdőbe jártam, ibolyát találtam, nem akar szavazni, le kéne savazni." Az MDF szerint elfogadhatatlan, hogy a közélet odáig fajuljon a két választási forduló között, hogy valakinek a fizikai megsemmisítésével viccelődjenek - hangoztatta Herényi Károly, aki "SAV. Erős méreg! Vigyázat, életveszélyes!" feliratú műanyag kannák mellett állva beszélt. Dávid Ibolya az ORTT-hez, illetve Kolosi Péterhez írott levelében közli: "Az említett kijelentés nyilvánvaló áthallást hordoz, annak nyilvánvaló címzettje és megszólítottja vagyok, különös tekintettel arra a politikai közhangulatra, mely a 2006-os országgyűlési választások két fordulója között az MDF által meghozott politikai döntéseket pró és kontra minősíti. A műsorvezető felszólítása súlyosan sérti személyemet, emberi méltóságomat, jó hírnevemet, és túlmegy azon a határon, amit közszereplőként eltűrni lennék köteles." Az ORTT hatósági ellenőrzést rendelt el, az RTL Klub pedig elnézést kér, ha a beharangozó Dávid Ibolyát személyében sértette volna. Ezt többet nem is sugározzák. Igaz, az RTL Klub közleménye azt is tartalmazza: a beharangozóban Fábry Sándor valójában nem Dávid Ibolyáról beszél, hanem egy régi gyerekverset költ át, amely egy erdőben talált ibolyáról szól. Mindenesetre - áll a társaság közleményében - elnézést kérnek az MDF elnökétől. Az RTL Klub bejelentette azt is, hogy nem sugározza az Esti Showder azon beharangozóját sem, amelyben Fábry az SZDSZ kampányára utalva a következőket mondja: "Ki törődik Kovács Pistivel? Terry Black." A csatorna közleményében azt írja, hogy ezzel a "spottal sem szeretnénk megsérteni sem Kovács István, sem Terry Black, sem az SZDSZ kampányplakátján szereplő kisfiú és családjának érzékenységét". Eközben MDF-es alapítók visszalépésre szólították föl a fórum versenyben maradt képviselőit. "Ne hagyják megtéveszteni magukat az MDF néhány mai vezetője által, ne támogassák az MDF mai vezetőinek törekvését, hogy az MSZP-SZDSZ pártkoalíció ismét hatalomra jusson. Most ez a szavazás jelenti a haza és a nemzet iránti elkötelezettség kinyilvánítását" - tartalmazza a felhívás, amelynek aláírói között szerepel Andrásfalvy Bertalan, Bíró Zoltán, Für Lajos és Lezsák Sándor, Csoóri Sándor, Makovecz Imre, Püski Sándor, Sára Sándor és Szörényi Levente. Tegnap ismét voltak olyan MDF-es jelöltek, akik visszaléptek; Szabó Miklós Mosonmagyaróváron (3. hely, 8,6 százalék) visszalépett a második helyen álló Papp János fideszes jelölt javára. Az MDF egyik pécsi jelöltje, Füredi Péter (harmadik hely, 4,92 százalék) is visszalépett. Nem indul április 23-án Szombathelyen Radnai Endre sem. Ő a voksok 6,38 százalékát szerezte meg. Arra hívta fel választóit, hogy voksoljanak a lelkiismeretük szerint. Komáromi Lilla, az MDF paksi jelöltje (harmadik hely, 4,89 százalék) viszont nem lép vissza. Meg nem erősített információk szerint az MDF "oszlopos képviselője", Dávid Ibolya bizalmasa, Csáky András esetén is a Fidesz mézesmadzag-taktikája működött; állítólag ceglédi polgármesteri posztot ajánlottak neki, ha visszalép. A Cegléden 9, 21 százalékkal a harmadik helyen végzett Csáky lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre. Herényi Károly kampányfőnök lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a 48 képviselőjelöltjük közül sokan "idegileg, lelkileg nem bírják a nyomást, a telefonokat, ezért lépnek vissza". Az MDF vezetése úgy kalkulál, hogy a visszalépők száma "15 és 20 között fog megállni". Romlottság Az RTL Klub magyarázkodása Fábry ügyében több mint suta. Cinikusnak csak azért nem lehet nevezni, mert árad belőle a butaság. Fábry Sándor azonban nem buta ember, valaha szellemmel teli volt. A romlottság azonban áthat mindent. Tehetséget, szellemet egyaránt, mert a tehetség és a szellem is áporodottá válik, a romlottság átcsordul a kereteken, átcsordul mindenen, az elviselhetőség határán, mert ahol romlottság van, ott minden romlandó lesz, s előbb-utóbb bűzleni fog. És akkor kidobandó. Tóth Ákos "Emberi, stílusbeli hibákat elkövettem" "Az MDF-fel közös utat kell bejárnunk az ország érdekében. Ezt írták elő nekünk a választók árpilis 9-én" - így nyilatkozott Orbán Viktor a ma megjelenő Heti Válasznak. Szerinte Dávid Ibolya esetében az ország sorsa felől "a lényeges az, hogy rá tudom-e bírni a közös kormányzásra vagy nem". A Fidesz elnöke kiemelte, hogy nem a Fidesz tör az MDF helyére, "ellenben ők azt gondolják, hogy vissza kell állítani a történelem helyes, normális rendjét". Az MDF ezen a Fidesz szétesését és saját visszaerősödését érti - tette hozzá Orbán, aki arról is beszélt a lapnak: "ha az a kérdés, hogy hibáztam-e az MDF-fel szemben, akkor nem mondhatok nemet. Emberi, stílusbeli hibákat bizonyosan elkövettem, ahogy párttársaim is" - mondta Orbán. (Munkatársunktól) Dávid Ibolya cáfolja a Leisztinger-kapcsolatot

http://nol.hu/archivum/archiv-401192-212943

https://web.archive.org/web/20140701190118/http://www.nol.hu/cikk/401192/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/httpwwwnolhucikk401192

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-04-20 00:00:00

Vádirat Schönthal ellen

http://nol.hu/cikk/401226/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadirat-schonthal-ellen

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-04-20 00:00:00

Fővárosi engedély a Hajógyári-sziget beépítésére

Konferencia- és wellness-központ épülhet a Hajógyári-sziget déli harmadában - döntött tegnap, a vártnál mérsékeltebb vita után a Fővárosi Közgyűlés. A városatyák - elfogadva a III. kerület által készített szabályozási tervet - zöld utat adtak annak, hogy az egykori hajógyár területén az Álom Sziget Kft. felépítsen egy 3500 férőhelyes konferenciatermet, szállodákat, apartmanokat, kaszinót, valamint sportpályákat létesítsen. (Mindez csak a volt hajógyár épületeit és területét érinti, a Sziget Fesztiválnak is helyet adó nagyrétet nem.) A 400 milliárd forintra taksált fejlesztésért cserébe a befektető 14,5 milliárd forint értékű közlekedési beruházást ígért Óbudán; a szigetre vezető hidak kiszélesítését, valamint a Bogdáni útról a volt hajógyárhoz vezető közúti alagút kialakítását. Az építkezés várhatóan jövőre indul, és 2012-ben fejeződik be. A fővárosi ellenzék nem támogatta a beruházást. Szálka Miklós (Fidesz) szerint a "plázajellegű" fejlesztés alapkoncepciója hibás. Az ugyanis azzal számol, hogy a majdani konferencia- és wellness-központ vendégeinek ki sem kell tenniük a lábukat a szigetről, mert helyben minden szolgáltatást megtalálnak. Szálka szerint a szigetre vonzott forgalom egész Óbuda közlekedését fogja majd zavarni. Szerinte ráadásul egy kongresszusi központ elegendő Budapesten, ha már mindenképpen szükség van egy másodikra, annak jobb helye volna a Lágymányosi híd környékén. Rusznák Imre (MSZP), a kereskedelmi és turisztikai bizottság vezetője a szigetre tervezett beruházással járó infrastruktúra-fejlesztést emelte ki. Szerinte a befektető érdeke is, hogy a vendégek a szigeten maradjanak, "a turistákra pedig rá lehet bízni, hogy mit nézzenek meg Budapesten". Zsinka László MIÉP-frakcióvezető szerint a wellness-központot védő majdani gát miatt az árvíz a Hajógyári-sziget ezen részét nem árasztja el, veszélyezteti viszont a Margit-szigetet. A politikus úgy vélte, a beruházás a hajógyár területén lévő, eddig fel nem tárt egykori Hadrianus-palota maradványait is veszélyeztetheti. Emlékeztetett arra, hogy a Főpolgármesteri Hivatal egyetlen ügyosztálya sem támogatta a beépítési terveket. Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) városrehabilitációért felelős főpolgármester-helyettes az ellenzéki politikust azzal igyekezett megnyugtatni, hogy a befektető vállalta a palota feltárását. Hozzátette, hogy a fővárosnak sok beleszólása nincs a kérdésbe, hiszen a hajógyár területe korábban állami tulajdonban volt, majd magánbefektető vásárolta meg. A Budapest Airport (BA) Zrt. kezelésébe kerülhetnek a Ferihegyi repülőtéren kialakított drosztok - döntöttek a fővárosi taxirendelet módosításával a városatyák. A reptéri megállóhelyek miatt az utóbbi években ellentét alakult ki a taxitársaságok között. A ferihegyi állomást ugyanis - bár szerződéssel nem rendelkezett - egyetlen társaság használhatta eddig. A BA hároméves szerződést kötne majd a pályázaton kiválasztott taxiscéggel. A reptér üzemeltetője feltételként szabja, hogy a sofőrök ne dohányozzanak, beszéljenek angolul, autójuk pedig ne legyen kétévesnél öregebb. l Rögtönzött sajtótájékoztatón ismertette a fővárosi MIÉP-frakció a hajógyári-szigeti beruházással kapcsolatos aggályait. A MIÉP-esek azt feltételezték, hogy a befektető megvette rajtuk kívül az öszszes politikai pártot a fővárosban. A korrupciós vádakat természetesen minden politikai párt visszautasította.

http://nol.hu/archivum/archiv-402195-213866

https://web.archive.org/web/20240128001118/http://nol.hu/archivum/archiv-402195-213866

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fovarosi-engedely-a-hajogyari-sziget-beepitesere

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-04-28 00:00:00

Helyreigazítás

http://www.nol.hu/archivum/archiv-400531

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/helyreigazitas

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-04-13 00:00:00

APEH-engedmények Simicskáéknak

-nek 2002 előtt a felhalmozott 110 milliós köztartozásából - írja a HVG. Az Index információi szerint egy a "hosszú bájtok éjszakáját" vizsgáló jelentés további 24 cég adóügyeit világította át. A dokumentum, amely szerint adattörlés nem történt az adóhatóság rendszerében, de kiderült, hogy számos, Schlecht Csaba, Kövér Szilárd, Simicska Lajos, Stumpf János és Josip Tot nevével fémjelzett vállalkozásnál összesen mintegy 230 millió forintnyi behajthatatlan követelést elengedett az APEH. A vizsgálat megállapítása szerint számos cég esetében "kétséges volt az ügyintézés jogszerűsége". (Munkatársunktól)

http://nol.hu/archivum/archiv-399108-210997

https://web.archive.org/web/20170121234102/http://nol.hu/archivum/archiv-399108-210997

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/apeh-engedmenyek-simicskaeknak

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-31 00:00:00

Orbán-villa: értékbecslés csak szemle alapján

Rajzok, alaprajzok, gépészeti számítások és részletes tervek - immár a honatyák is megismerkedhetnek Orbán Viktor szabadság-hegyi ingatlanberuházásának részleteivel, és gondolkodhatnak arról: a projekt nagyságrendje összhangban áll-e a pártelnök vagyonbevallásában megjelölt forrásokkal. A XII. kerületi önkormányzat jegyzője ugyanis megküldte Géczi József Alajosnak, az Országgyűlés mentelmi bizottsága elnökének a Cinege utcai építkezés részletes engedélyezési dokumentációját. (Tavaly ugyanennek a kérésnek még nem tett eleget az önkormányzat, igaz, akkor a volt kormányfő meggazdagodását vizsgáló bizottság kérte a papírokat. Orbán Viktor is csak az építési engedély szöveges, rendelkező részét tette közzé saját honlapján, azt is csak a bizottság működésének utolsó napján.) A részletes tervek megismerése azért fontos, mert azok alapján már minden kétséget kizáró becslést lehetne készíttetni az építkezés költségeiről, így megítélhető lenne, hogy a Fidesz elnöke 1. a vagyonbevallásában pontosan tüntette-e föl a birtokában levő ingatlant, illetve 2. a vagyonbevallásából kitűnő jövedelmei elegendőek voltak-e az építkezésre. Géczi József Alajos a hét elején azért hívta össze a parlamenti grémiumot, mert a dokumentációból az ingatlanberuházás értéke "az első rátekintésre mindenféleképpen nagyobbnak tűnik", mint eddig gondolta. Végleges, megkérdőjelezhetetlen ítéletet azonban csak igazságügyi szakértő alkothat, az ezzel foglalkozó intézet viszont csak helyszíni szemle alapján készítené el a becslést. A bizottság mai ülésére meghívták Orbán Viktort is, ő azonban szerdán egy laptársunknak adott interjúban jelezte: nem megy el a tanácskozásra. A mentelmi bizottság Déri Balázs, a stop.hu internetes portál főszerkesztőjének bejelentése nyomán kezdett foglalkozni az Orbán-villával. Déri szerint több tízmillió forintnyi különbség fedezhető fel Orbán Viktor bevallott vagyona, ingatlanjainak értéke, illetve a volt kormányfő által a vagyona eredetét vizsgáló bizottság előtt elmondottak között. A mentelmi bizottság elnöke ezért január elején friss vagyonbevallást kért a Fidesz elnökétől, aki ennek egy hónappal később, a minden honatya számára kötelező éves vagyonbevallás leadásával tett eleget. Ekkor kiderült, hogy a ház akkora, mint amekkoráról - bár a Fidesz szóvivője ezt sérelmezte - lapunk korábban beszámolt, továbbra sem látszott azonban az, hogy miből finanszírozták, finanszírozzák az Orbán szerint további másfél éven át folytatódó építkezést. A politikus vagyonnyilatkozatában így írt: "az ingatlan felújítása és bővítése 2007 júliusában fejeződik be az építési engedély szerint. Jelenleg ideiglenes használatbavételi engedély alapján lakunk; 211 négyzetméter lakótér + 21 négyzetméter pince + 61 négyzetméter padlástér." Információnk szerint a mentelmi bizottság elé került tervek ezenkívül egy 81,90 négyzetméteres, három autó számára alkalmas föld alatti garázst, egy kerti pergolát és egy 31,40 négyzetméteres tárolót is tartalmaznak. Ezek létrehozása és a ház bővítése, a tervekben feltüntetett igényes burkolatok, minőségi építési anyagok, korszerű gépészeti megoldások és berendezések költséges munkálatokat sejtetnek. Mindennek finanszírozásáról ugyanakkor Orbán Viktor 2005 júliusában annyit mondott: a ház megvásárlására 75 millió forintot, a felújításra, a 35 négyzetméteresnek mondott bővítésére - mozgósítva a család minden tartalékát és bankkölcsönt is igénybe véve - összesen mintegy 20 milliót költött. Az ezzel összecsengő adat a volt miniszterelnök és felesége vagyonnyilatkozatában olvasható is: 20 millió forint jelzáloghitel. Lévai Anikó nyilatkozatában szerepel ugyan egy ötmillió forintos jelzáloghitel, ám az a felcsúti földvásárlást és - szakértők által 30-40 millió forintos költségűnek becsült - ottani építkezésüket szolgálja. Orbán a vagyonbevallásában ezenkívül már csak egy 3,5 millió forintos, a szüleitől kapott kölcsönt tüntet föl, ez azonban kevésnek tűnik a másfél évi építkezéshez. A pártelnök tiszteletdíja havi 662 ezer forint, amit a képviselői alapilletmény, illetve a frakcióvezető-helyettesi pótlék havi bruttó egymillió-nyolcvankétezer forintra egészít ki. Ebből kell tehát megoldani a héttagú, egykeresős család megélhetését, a 28,5 millió forint hitel és kamatai törlesztését, továbbá a még másfél éven át zajló építkezés folyamatos finanszírozását.

http://nol.hu/archivum/archiv-399115-211004

https://web.archive.org/web/20110823085620/http://www.nol.hu/archivum/archiv-399115

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-villa-ertekbecsles-csak-szemle-alapjan

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-31 00:00:00

Lencsehegyi „aranybánya”

Lencsehegyi "aranybánya" Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. március 30. Az eladás idején egymilliárd forint "pihent" a Lencsehegyi Szénbánya bankszámláján, amelyet több más cégrészesedéssel együtt a Magyar Befektetési és Vagyonkezelő (MBV) Rt. részeként privatizáltak; az MBV-t összesen 1,14 milliárd forintért vehette meg a jól értesült vevő, aki az új cégeitől frissiben kapott kölcsönből akár vissza is fizethette a vásárláshoz felvett hitelt - derül ki a Manager Magazin ma megjelenő számának írásából. Az ÁPV Rt. 2004 decemberében adta el az MBV Rt. cégholdingot, amely többek között olyan társaságok tulajdonrészét tartalmazta, mint a Digép Kft., a Salgótarjáni Öblösüveggyártó (ST Glass Rt.), a Hollóházi Porcelángyár Rt., a Parád Kristály Kft., az Orex Rt., a Lencsehegyi Szénbánya Kft. vagy a Biostatin Kft. néven futó gyógyszerkutató. A privatizációs pályázat semmiféle kötelezettséget nem írt elő, a legmagasabb árat ajánló vihette a portékát. A privatizációs szervezet által készíttetett vagyonértékelés 1,3 milliárd forintra taksálta az MBV értékét. A vaskos tanulmány a bányacég értékét 260 millió forintra hozta ki úgy, hogy ennek az értéknek többszöröse azonnal lehívható volt a bankszámláról, emellett jelentős szénkészlete és ingatlanvagyona is volt a társaságnak. A nyertes ajánlatot a hárommillió forintos jegyzett tőkével, kifejezetten a privatizációra alapított, pécsi székhelyű Saye Kft. tette, amely az Inter-Európa Bank egymilliárdos hitelígérvényét csatolta pályázatához. A bányacég éppen e banknál vezette bankszámláját. A Manager Magazin összeállítása szerint a vevő politikai támogatást is szerzett terveihez. (Munkatársunktól)

http://www.nol.hu/archivum/archiv-398975

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lencsehegyi-aaranybanyaa

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-30 00:00:00

Pótvizsgára kötelezték a technológiai hivatalt

Pótvizsgára kötelezték a technológiai hivatalt Népszabadság • Hargitai Miklós   • 2006. március 29. Nem csitulnak, s már a kormányzat köreit is elérték a kételyek a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal működésével, pályáztatási gyakorlatával kapcsolatban. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) tevékenységének revízióját kéri Magyar Bálinttól, az intézményt felügyelő minisztertől a Magyar Innovációs Szövetség. A szervezet lapunkhoz is eljuttatott levelében egyebek mellett az átláthatatlan és túlbürokratizált pályázati rendszer, az ellenőrizetlen pénzosztás, illetve a mérhető gazdasági haszon miatt kéri az évente tízmilliárdokat szétosztó hivatal tevékenységének újragondolását. Hogy az NKTH háza táján nincs minden rendben, arra más jelek is utalnak. A miniszterelnök vezetésével működő Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTPK) legutóbbi ülésének napirendjén egyebek mellett a hivatal ügyei szerepeltek. A kormány már 2004 végén megbízta az NKTH-t a tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégia kidolgozásával, a határidő 2005 májusában járt le, a dokumentum azonban csak mostanra készült el, véglegesnek korántsem tekinthető formában. Információink szerint a TTPK tagjai igen gyengének nevezték (a Magyar Innovációs Szövetség pedig használhatatlannak minősítette) a tervezetet, a kormányfő - rövid határidővel - átdolgozásra, az érintett tárcákkal és az MTA-val történő egyeztetésre utasította Boda Miklóst, az NKTH elnökét. Az ülésen jelen lévő Baráth Etele, a nemzeti fejlesztési tervért (NFT) felelős tárca nélküli miniszter lapunknak megerősítette, a stratégia valóban a bírálatok kereszttüzébe került, főként azért, mert nehezen egyeztethető össze az egyes minisztériumok, illetve az Akadémia kutatás- és innovációfejlesztési elképzeléseivel, illetve az NFT-vel. Ugyanezt hangsúlyozta az említett ülésre meghívott Rakusz Lajos, az NKTH innovációs alapját felügyelő Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elnöke is, aki kérdésünkre úgy fogalmazott: a stratégia tervezetének bemutatása nem volt sikeres. - A munka gyengesége a koordináció hiányára vezethető viszsza - tette hozzá. Lapunk úgy tudja, a kormányon belüli, illetve az intézmények közötti koordináció első felelőse az oktatási tárca volt, a minisztérium azonban ezt a feladatot az NKTH-ra bízta. Az elkészült stratégiát ugyanakkor szinte az összes jelen lévő miniszter (Baráth Etele, Persányi Miklós és Kóka János), illetve az írásos véleményt küldő Gráf József is bírálta, hiányolva az alternatív jövőforgatókönyveket, a világos célokat, a rendelkezésre álló eszközök bemutatását és a megbízható adatokat. Információink szerint az érintett miniszterek között ismételten szóba került a tavaly több mint 40 milliárdos innovációs alappal gazdálkodó NKTH pályáztatási gyakorlata is. (A pályázatokat ismeretlen összetételű bizottságok bírálják, indoklást vagy tételes értékelést nem tesznek közzé.) Ez utóbbival kapcsolatban a hivatalt felügyelő miniszter, Magyar Bálint lapunkkal azt közölte: bár az NKTH-pályázatoknál a kifizetések szabályszerűségének és célszerűségének vizsgálatát lehetővé tevő monitoringrendszer máig nem működik, minden támogatást szabályszerűen ítéltek oda, a pénzosztás gyakorlata megfelel a jogszabályoknak. Ennek ellentmond, hogy bár az alap működéséről szóló törvény egyértelműen a vállalati szektorban folyó innováció serkentését jelöli meg célként, egy tavalyi ÁSZ-jelentés szerint eddig a pénzeknek csupán 20-25 százaléka jutott a fejlesztést végző cégekhez, a többit áttételesen intézményfinanszírozásra fordították. Még inkább elgondolkodtató egy konkrét példa: a tavalyi Asbóth Oszkár pályázaton a legtöbb pontot (a lehetséges 240-ből 236-ot) egy olyan konzorcium kapta, amelynek végül nem adtak támogatást, érdemi indoklás nélkül. Mint az egyik résztvevő, az évente több mint tízmilliárd forintot kutatásra költő Richter Gedeon Rt. illetékesei elmondták, pályázatuk, illetve az azt beadó konzorcium mindenben megfelelt a kiírásnak, a bírálat során nem kaptak szakmai kritikát. (A gyógyszergyáron kívül a SOTE szerves vegytani intézete, a debreceni orvosegyetem, az MTA Enzimológiai Kutatóintézete, a Központi Kémiai Kutatóintézet és több kis- és középvállalkozás részvételével felálló konzorcium egy új, a terápiás fehérjékre épülő gyógyszerfejlesztési eljárással pályázott.) Az érthetetlen döntés ellen fellebbeztek, érdemi választ azonban eddig nem kaptak.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-398840

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/potvizsgara-koteleztek-a-technologiai-hivatalt

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-29 00:00:00

A legfőbb ügyész a Gyurcsány-cégekről

Gyanú és elévülés A legfőbb ügyész a Gyurcsány-cégekről Népszabadság • Lencsés Károly • 2006. március 28. A Szalay utca 4. szám alatti ingatlan adásvételére, bérbeadására és üzemeltetésére létrejött szerződések láncolata a jó erkölcsbe ütközik, ezért semmis, és az ügyészség megteszi a szükséges lépéseket - jelentette be tegnap rendkívüli sajtótájékoztatón Polt Péter legfőbb ügyész. Polt, akinek megbízatása májusban jár le, elmondta, hogy a Deutsch-Für Tamás által a miniszterelnök érdekeltségébe tartozó cégek kapcsán tett büntetőfeljelentéseket az ügyészség elutasította. "Az ügyészség az elmúlt hat évben mindig a tények és a törvények alapján járt el, s most is ezt tette" - közölte, majd távozott. A közérdek sérelmét okozta, ezért semmis az Altus Rt. és a Humán-Jövő Kht. között a Szalay utcai ingatlan bérletéről szóló szerződés, amit Pálvölgyi Ferenc legfőbb ügyészségi főosztályvezető bérbeadásnak álcázott ingatlanjuttatásnak nevezett. Álláspontja szerint itt tetten érhető a közérdek sérelme, míg a többi kontraktust "csupán" a jó erkölcsbe ütközőnek minősítette. Ezért a semmisség megállapítása iránt bírósági keresetet nyújtanak be - tudtuk meg. Ami a Szalay utcai ingatlan értékesítésével kapcsolatos esetleges büntetőjogi lépéseket illeti, az ügylet körülményei megalapozzák a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúját - mondta Sinku Pál, a Legfőbb Ügyészség büntetőügyekért felelős főosztályvezetője -, ám az ügy 2003-ban elévült. Hangsúlyozta: a valószínűség igen alacsony fokán felmerült a vagyonkezeléssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése. Hasonló a helyzet a Nomentana Bt. átalakulása ügyében is, ám a magán- és a közokirat-hamisítás miatt elrendelt nyomozás során kiderült: ez az ügy is elévült. Annak a főosztályvezető szerint viszont nincs akadálya, hogy a cég egykori szerződéses partnerei, ha őket valamilyen kár érte, feljelentést tegyenek. Nem állapították viszont meg a bűncselekmény gyanúját a Dobrev Klára tulajdonában lévő Szemlőhegy utcai ingatlan bővítésével összefüggésben. Batiz András kormányszóvivő szerint a kifogásolt szerződés sem a jó erkölcsöt, sem a közérdeket nem sértette, ezt 2004-ben még Polt Péter is így látta.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-398711

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-legfobb-ugyesz-a-gyurcsany-cegekrol

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-28 00:00:00

Molnár Csaba ismét a bíróság előtt

Molnár Csaba ismét a bíróság előtt Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2006. március 24. Tegnap megkezdődött a megismételt eljárás Molnár Csaba volt rendőr alezredes vesztegetési és államtitok-sértési ügyében a Nógrád Megyei Bíróságon. Az új eljárás oka, hogy a Fővárosi Ítélőtábla tavaly októberben eljárási szabálytalanságok miatt hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság felmentő ítéletét, és az új eljárás lefolytatására Nográd megyét jelölte ki. Nehrer Péter táblabíró az ítélet kihirdetésekor azt is leszögezte: hivatalos sze- mély jogállamban e minőségében egyetlen fillért sem fogadhat el. A büntetőügy előzménye az volt, hogy egy szíriai pénzváltó telefonon találkozót kért 2003 augusztusában Molnártól. Amikor találkoztak, a szíriai megkérdezte, tett-e bejelentést ellene pénzmosás gyanúja miatt az a bank, amellyel a cégének szerződése volt. Molnár ekkor egy kis dobozt kapott ajándékba, amelyben állítása szerint egy bizsu karkötő és fából készült tolltartó mellett arab édességek voltak. A pénzváltót már hónapok óta lehallgatta a Nemzetbiztonsági Hivatal, így pattant ki az "ajándékozási" ügy a parlament nemzetbiztonsági bi-zottsága egyik ülésén. Az Országos Rendőr-főkapitányság belső vizsgálatot kezdett, majd az ügyészség vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és államtitok-sértéssel vádolta meg Molnárt. Molnár Csaba a tegnapi tárgyaláson is azt hangoztatta, hogy a pénzváltókkal fenntartott kapcsolatából csak a rendőrségnek származott előnye. Állítása szerint egyébként sem az arab alvilággal volt kapcsolata, hanem a bejelentésre kötelezett pénzügyi szolgáltatókkal. Azok pedig tőle segítséget sosem kaptak, ez a vádirat szerint is egyértelmű - jelentette ki az alezredes. A bíróság az eljárást teljes egészében megismétli, így legközelebb a tanúk és a szakértők meghallgatására kerül sor.

http://www.nol.hu/cikk/398349/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/molnar-csaba-ismet-a-birosag-elott

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-24 00:00:00

Szentes: a kórházigazgató elbocsátása

Szentes: a kórházigazgató elbocsátása Volt miniszter védi az intézményvezetőt Népszabadság • B. Papp László • 2006. március 23. Fegyelmivel elbocsátották Borzi Mártát, a szentesi kórház főigazgatóját. A korábban válságmenedzserként Szentesre érkezett kórházvezető munkaügyi bírósághoz fordul - a főigazgató ügyvédje Bárándy Péter, egykori igazságügyminiszter. Számviteli adatok manipulálásával, jogszabálysértő szerződéskötésekkel, a fenntartó félrevezetésével vádolta meg a Csongrád megyei önkormányzat szocialista többségű közgyűlése Borzi Mártát, a szentesi kórház főigazgatóját. A döntés részletes indoklását az igazgató leváltása utáni héten küldték meg az érintettnek, a nyilvánosságot is csak ezt követően avatták be a részletekbe. Frank József megyei elnök elmondta: az elmúlt egy évben több panasz is érkezett a főigazgatóra a fenntartóhoz. Az elnök közölte: több tevékenységet úgy szerveztek ki a kórházból, hogy a döntést nem előzték meg gazdasági számítások, s jóllehet egyes esetekben helyi cégek részéről voltak kedvezőbb ajánlatok, a főigazgató fővárosi vállalkozásokat részesített előnyben. Hozzátette: előfordult, hogy - bár a jogszabály megkövetelte volna - mellőzték a közbeszerzési eljárást, több számlát utólag iktattak és módosítottak, ráadásul az intézmény adósságállománya az utóbbi időszakban folyamatosan növekedett. Frank József az igazgató azonnali felmentéséről úgy nyilatkozott: nem engedhették meg, hogy a kórház olyan adósságcsapdába kerüljön, amelyért azután az egyébként is milliárdos hiánnyal küszködő megyei önkormányzatnak kell helytállnia. A főigazgató felmentését az ellenzék nem szavazta meg. Baláspiri Csaba, a megyegyűlés polgári frakciójának vezetője szerint koncepciós eljárást folytattak Borzi Márta ellen, a felmerült szabálytalanságok nem indokolták eltávolítását, arra a kórház gazdasági helyzete sem ad elfogadható magyarázatot. Frank József tagadta az ellenzék vádjait, szerinte a döntés hátterében nem lehet politikai szándékot feltételezni, hiszen a főigazgató felmentési ideje alatt arra a Bodonovits Istvánra bízták a kórház irányítását, akit korábban még Borzi Márta nevezett ki. A megyei elnök egyébiránt hangsúlyozta: a betegellátásra vonatkozó szakmai kifogás nem merült fel. Borzi Márta korábban a csepeli Weiss Manfréd Kórház orvos-igazgatója volt. Főigazgatói kinevezése előtt a szentesi kórház átvilágításával és válságmenedzselésével megbízott Citifund Kft. orvos-szakmai szakértőjeként részt vett a kórház adósságállományának felmérésében és a válságkezelési terv kidolgozásában. Irányítási koncepcióját és kemény stílusát a kórházban többen nem nézték jó szemmel: egy évvel ezelőtt támadták az új biztonsági szolgálat leszerződtetéséért, két éve pedig még aláírásgyűjtés is indult amiatt, mert a neves szentesi főorvosok arcképeit az igazgatósági folyosóról a tanácsterembe helyeztette át. Az intézményen belüli feszültségeket jelzi az is, hogy Borzi Márta a közelmúltban hatáskörtúllépésre hivatkozva felmentette beosztásából Tóth Edit korábbi orvos igazgatót. Borzi Márta megkeresésünkre előre megírt forgatókönyv szerint lezajlott eljárásnak titulálta a fegyelmi vizsgálatot, amelyet feltételezése szerint egyes helyi érdekcsoportok befolyásoltak. A főigazgató álláspontja szerint a fegyelmi vizsgálatban nem vették figyelembe az általa felsorakoztatott érveket. - Mivel az intézmény konszolidációs támogatásban részesült, az Egészségügyi Minisztérium könyvvizsgálói néhány hónapja ellenőrizték a kimutatásainkat, s mindent rendben találtak. A kiszervezésekről pedig a számításokat áttekintve ugyancsak könnyű lesz eldönteni, hogy azok a kórház javát szolgálták-e - fogalmazott Borzi Márta, majd hozzátette: a közbeszerzéseken induló versenytársak már korábban felléptek volna, ha kivetnivalót találnak az eljárásban. Érdekesnek nevezte, hogy az állítólagos elégedetlenség dacára a megyei közgyűlés elnöke januárban béremelést hagyott jóvá számára. Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány egykori igazságügy-minisztere, Borzi Márta ügyvédje lapunknak azt mondta: nem vitatja, hogy a kifogások egy része jogos, ám álláspontja szerint a szankcióként kiszabott legsúlyosabb fegyelmi büntetés nem áll arányban a szabálytalanságok mértékével. Úgy véli: formai szabálysértések történtek, ám azok anyagi kihatása vitatható. Bárándy Péter hozzátette: országszerte számos intézményben elhúzódó viták tárgya, hogy egy-egy intézkedés kedvezően vagy kedvezőtlenül érintette-e az adott kórházat. Frank József arra a kérdésre, hogy a feltárni vélt visszaélések és szabálytalanságok miatt tesznek-e büntetőfeljelentést a rendőrségen, azt válaszolta: megvárják a munkaügyi bíróság ítéletét. l Borzi Mártát azt követően bízták meg a szentesi kórház irányításával, hogy elődje, Kovács Ágnes, a Kórházszövetség akkori elnöke 2003 februárjában lemondott a vezetői posztról. Kovács Ágnes akkor úgy nyilatkozott: lemondásával az ellene folyó lejárató kampány ellen tiltakozik. A fenntartó a kórházvezető ellen korábban szabálytalan hitelfelvétel gyanújával indított fegyelmi vizsgálatot. Az esettől függetlenül az Országos Egészségbiztosítási Pénztár feljelentést tett, mert az intézményben gyanúsan sok külföldi állampolgárságú betegnél végeztek sürgősséggel protézisműtétet. Az ügyben azóta elsőfokú bírósági ítélet született, amelyben Kovács Ágnesre felfüggesztett, míg az érintett osztályvezető főorvosra letöltendő börtönbüntetést róttak ki. A fellebbezést követően az ügyet a Csongrád Megyei Bíróság tárgyalja.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-398136

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szentes-a-korhazigazgato-elbocsatasa

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-23 00:00:00

A titoktartásért is járt a fizetség

A titoktartásért is járt a fizetség Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. március 22. Jogerősen felmentette a hűtlen kezelés vádja alól Bártfai Bélát, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) volt közigazgatási államtitkárát és Berkecz Máriát, a Millenáris Kht. egykori ügyvezetőjét a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) - erősítette meg a Magyar Nemzet keddi információját Bánáti János, a volt államtitkár védője az MTI-nek. Az ügyvéd elmondta: a bíróság a 2002-ben indult büntetőeljárásban még március 10-én, bűncselekmény hiányában hozta meg a döntést, amelyet írásban még nem kaptak kézhez. A határozat jogerős, mi-után azt az első fokon eljárt PKKB határozatát az ügyészség is tudomásul vette; a döntés tehát "első fokon lett jogerős" - tette hozzá. Bánáti János felidézte: a vádemelést annak idején megelőzte egy munkaügyi per, amelyet a Millenáris Kht. akkori új vezetése indított Berkecz Mária ellen. Az eljárásban azt a szerződést kifogásolták, amelyet a távozó ügyvezető Bártfai Bélával kötött, s amelynek alapján kifizették neki egyrészt a felmondási időt, másrészt az úgynevezett titoktartási klauzuláért a több millió forintot. Az elsőfokú munkaügyi bíróság azt állapította meg, hogy a szerződés jogszabályba ütközik és semmis - emlékeztetett az ügyvéd. Tulajdonképpen a vád ezt a logikát és ezt a jogi okfejtést vette át, mintegy idézve a munkaügyi bíróságot; e szerint azért történt hűtlen kezelés, mert törvénybe ütköző szerződést kötött Bártfai Béla, s nem volt jogcíme a kifizetésre - közölte a védő. Bánáti elmondta: ezzel szemben a munkaügyi bíróság másodfokon megállapította, hogy a szerződés nem ütközött jogszabályba, ugyanakkor az összeget bizonyos okok miatt eltúlzottnak találta és leszállította néhány millió forinttal. Ettől kezdve a hűtlen kezelésnek az a törvényi tényállási eleme hiányzik, hogy valaki szándékosan megszegte a vagyonkezelői kötelezettségét, egy jogszabályba ütköző dolgot csinált - hangsúlyozta. Hozzátette: ettől kezdve az, hogy egy gazdasági döntésben valaki adott esetben nagyobb kockázatot vállal, és egy bíróság azt mondja, hogy túlfizette, ez nem büntetőjogi kategória. (MTI)

http://www.nol.hu/archivum/archiv-398069

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-titoktartasert-is-jart-a-fizetseg

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-22 00:00:00

Pető Intézet: gazdasági visszaélések?

A Pető Intézetben "gazdasági visszaélések gyanújának sorozata merült fel. A külföldi ellátottak száma az utóbbi években 120-ról 11-re csökkent, s az intézet több mint 200 millió forintos hiánnyal gazdálkodik" - áll a kommünikében, amelyet tegnap osztottak ki a Nemzetközi Pető András Közalapítvány képviselői egy fórumon. Itt Mang Béla, az oktatási tárca helyettes államtitkára közölte: a minisztériumnak az intézményi autonómia körébe tartozó kérdésekbe nincs beavatkozási lehetősége. A fórumon az intézet oktatói közül többen az új főigazgató ellen tiltakozva zöld szalagot viseltek. Mang azt mondta: látja, hogy nem feszültségmentes az együttműködés az intézmény kuratóriuma és szenátusa között, s feszültség van az oktatói karban is. Az intézet érdek-képviseleti szerve eközben szerda délutánra csendes demonstrációt szervez az oktatási tárca elé, "tiltakozásul a jogsértő főigazgató-kinevezési eljárás ellen".

http://nol.hu/archivum/archiv-397925-209866

https://web.archive.org/web/20170211205859/http://nol.hu/archivum/archiv-397925-209866

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/peto-intezet-gazdasagi-visszaelesek

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-21 00:00:00

Visszafordított busztender

Visszafordított busztender A döntőbizottság határozata nehéz helyzetbe hozta a Kravtexet Népszabadság • Hajba Ferenc • 2006. március 21. Megsemmisítette a Közbeszerzési Döntőbizottság az Autóbusz-Invest Kft. közbeszerzési pályázati kiírását 115 darab 12 méteres és 62 darab 13 méteres elővárosi busz szállításáról - tudta meg a Népszabadság. Az idén január elején összesen 219 busz beszerzésére írt ki három tendert az ÁPV Rt. tulajdonában lévő Autóbusz-Invest Kft. Az ország huszonhárom Volán-társaságának 75 százalék feletti tulajdonosa, az ÁPV Rt. összesen kilencmilliárd forintot szánt új járművek vásárlására, egymilliárdot pedig a felújításokra. A tízmilliárd forintot tőkeemelés formájában juttatta el a Volánokhoz. A tenderben három kategória szerepelt: csuklós, valamint 12 méteres, illetve 13 és fél méteres "rövid" buszok. Februárban két, a tendert megvásárló cég a rövid buszok kategóriájában jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, amely ennek nyomán a tendert felfüggesztette. A kiírás műszaki és jogi tartalma ellen a Scania Hungaria, valamint a Daewoot képviselő Közép-európai Busz Holding emelt kifogást. Szerintük a tendert úgy írták ki, hogy annak mindenekelőtt a győri Kravtex Kft. tudjon megfelelni. A döntőbizottság is úgy ítélte meg az ajánlatkérő olyan műszaki paramétereket határozott meg, amely a potenciális ajánlattevők körét hátrányosan érintette. Krankovics István, a magyar tulajdonban lévő Kravtex tulajdonosa és ügyvezető igazgatója megdöbbentőnek és valótlannak nevezte azt az állítást, hogy a Kravtexre írták volna ki a tendert. Szerinte ez ellen szól az is, hogy a három kategória közül csak az egyikben indultak, noha például csuklós buszokat is gyártanak, de még nincs hozzá elegendő, a pályázatban szereplő referenciájuk. Krankovics nem tagadta, hogy már gyártják a buszokat, de mint mondta, minden kategóriában, folyamatosan, későbbi eladás céljából. Ezt azért kellett vállalniuk, mert a cég mosonmagyaróvári, eredetileg mezőgazdasági gépek gyártását végző Kühne üzeme másképp nem tudna talpon maradni. - Ha nem vállaltam volna az üzleti kockázatot, akkor már el kellett volna bocsátanom legalább háromszáz embert Mosonmagyaróvárról, mondta Krankovics. A döntőbizottság határozata nyomán pénteken munkásgyűlést tart a mosonmagyaróvári Kühne gyárban, ahol tájékoztatást adnak a fejleményekről. Elképzelhető, hogy többeket kényszerszabadságra küldenek. A buszok gyártását nem tudják megszakítani, hiszen a szükséges alkatrészeket már megrendelték. Hogy a továbbiakban mi lesz a Kühne sorsa, azt nem tudta megmondani.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-397904

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszaforditott-busztender

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-21 00:00:00

Helyreigazítás

Helyreigazítás Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. március 22. Lapunk 2005. július 16-i számában "MTV-véletlen vagy új projekt" című írásunkban - megalapozatlanul állítottuk, hogy több olyan személy bukkant fel a II. r. felperes (Rudi Zoltán) környezetében, aki magas pozíciót ért el Leisztinger Tamás cégeiben - ezzel szemben Takáts Imre általános alelnök állt korábban munkaviszonyban Leisztinger Tamás egyik vállalatánál; - a valós tények hamis színben feltüntetésével azt a hamis látszatot keltettük, hogy az I. r. felperes (a Magyar Televízió Rt.) menedzsmentje baráti alapon működik, s az MTV-nél felállított Képernyő Bizottságot eszközül használja régi beszállítók kiszorításához, az erővonalak átrendezéséhez - ezzel szemben a Képernyő Bizottság televíziós esztétikai, arculati, nyelvészeti szempontú véleményezési, javaslattételi funkciókat lát el, s a menedzsment üzleti döntéseinél erre is figyelemmel van.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-398022

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/helyreigazitas-1

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-22 00:00:00

Bűnök a Széchenyi-terv körül?

Bűnök a Széchenyi-terv körül? Kóka János vizsgálatot tervez négy évvel ezelőtti ügyekben Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. március 20. Kóka János gazdasági miniszter a Széchenyi-terv körül vélelmezett visszaélések miatt büntetőfeljelentéseket helyezett kilátásba. A terv száz támogatott projektjére 32,9 milliárd forintot költött az Orbán-kormány. 2002-ben, a választások közvetlen időszakában, illetve azt követően a Matolcsy György vezette gazdasági tárca két hónap alatt 27,7 milliárd forintnyi pályázati pénzt osztott szét - Kóka szavaival "last minute akció" keretében. Egyházi intézmények 600 milliót, önkormányzatok 1,8 milliárdot, 70 kulturális intézmény 382 millió forintot kapott. A Tokaj-Hill Borászati Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 75 millió 800 ezer forinthoz jutott, a Fidesz elnökével baráti kapcsolatot ápoló Kovács Kokó István ökölvívó világbajnok 25,5 millióhoz. Kóka állítja: a Széchenyi-terv átláthatatlan volt, segítségével Orbán Viktor kabinetje ellenőrizetlenül szórta a pénzt politikai kegyeltjei zsebébe, vagyis: "visszaéltek Széchenyi nevével". A miniszter szerint jutott a Széchenyi-tervből bűnözői érdekeltségeknek is. Példaként említette a lapunk szombati számában megjelent esetet, amikor a Mosonmagyaróvár melletti Krisztinamajorban a soha meg nem valósuló termálfürdő építkezésére 87,5 millió forintot fizettek ki Orbánék. A cég alapítói a kecskeméti maffiaper vádlottjai. A kifizetés szabálytalan és törvénytelen volt - jelentette ki a miniszter -, mivel a vállalkozás már felszámolás alatt állt. Létezett a Széchenyi Plusz Program is. Ennek során 2002. március 19-én két céggel 111 milliárd forint értékű összegre kötöttek 38 kivitelezői szerződést - pályáztatás nélkül. Ezt az ügyet is vizsgálják. (Ez a szerződés 38 várost elkerülő út megépítését szolgálta - A szerk.) Kóka János bejelentette: vizsgálatot rendelt el az előző kabinet működésének utolsó pillanataiban elköltött 27,7 milliárd forint sorsának felkutatására, és a tárca kész csalás, sikkasztás, hanyag és hűtlen kezelés miatt feljelentéseket tenni. A Medgyessy-Gyurcsány-kormány egykori közpénzügyi államtitkárának, Keller Lászlónak az Orbán-kormány tevékenységével kapcsolatban indított vizsgálatai nem tártak fel visszaéléseket; a bíróságok egyetlenegy alkalommal sem találtak törvénysértéseket - reagált erre Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője. (G. Zs.)

http://www.nol.hu/archivum/archiv-397805

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bunok-a-szechenyi-terv-korul

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-20 00:00:00

Fantomfürdő a Széchenyi-terv forrásaiból

Az Orbán-kormány által meghirdetett Széchenyi-terv egyik deklarált célja az volt, hogy viszsza nem térítendő támogatásokkal erősítse a hazai termálturizmus infrastruktúráját. A pályázók között volt a H-Build 2000 Építő- és Üdültetési Rt., amely a Mosonmagyaróvárhoz tartozó Krisztinamajorban, a magyar-osztrák határhoz közeli területen kívánt fejleszteni. Pályázatuk szerint a cég 226,9 millió forintot kért az üdülőapartmanok bővítésére és termálfürdő-beruházás elősegítésére. (A Krisztinamajor egykori uradalmi épületegyüttes volt. Korábban a Lajta-Hanság Rt.-től vásárolta meg a H-Build Rt. Néhány épületrészt felújítottak, és egy medencét is építettek, amelybe néhányszor Magyaróvárról vásároltak és lajtos kocsival szállítottak termálvizet. Később már csak sima kútvízzel töltötték fel a kis medencét.) A pályázat beadása előtt a tulajdonosi struktúrában még meghatározó szerepük volt a cégalapítóknak, Csüllög Zsigmondnak és Radnai Lászlónak. Ők a rendszerváltás óta szereplői a bűnügyi krónikáknak. A 90-es évek elején hírhedtté vált cégük, a Conti Car kapcsolatban állt az olajüzlettel foglalkozó Energollal, az autókereskedelemben is tevékenykedő Richfielddel; a Conti Car sorra kiszorította konkurenseit a legígéretesebb területekről. Ez a cég akkor ugrott fejest az olajbizniszbe, amikor Magyarországon elterjedt a mesés illegális jövedelmeket eredményező olajszőkítés. Elterjedt az olajbehozatalnál a halasztott vámfizetés gyakorlata is, ami együtt járt az importőrcégek fantomizálásával. A halasztott vám kifizetésének elmulasztásában a tiszavirág életű vállalkozások csillagászati jövedelmekre tettek szert. Az illegális olajraktárakat, a "bázisokat" fegyveres őrök védték, és a konkuráló csoportok nem egyszer összecsaptak, a helyszíneken pokolgépek is robbantak. A Conti Car helyét Sándor István alezredes a parlament olajbizottsága előtt 2000-ben így jellemezte: "... ők voltak a legerősebbek, a leggazdagabbak, nekik jutott a legtöbb pénz az olajból, ők szerették volna az úgynevezett belvárosi szórakozóhelyek túlnyomó részét, játéktermeket megszerezni. Ez volt, ahol békés úton ment, ahol megkeresték a tulajdonost és az maga társult velük, de volt, ahol ellenállásba ütköztek, és ott jöttek az úgynevezett gránátdobálások." A nyomozók Radnai és Csüllög személyével kötik össze az 1998-ban tetőző alvilági robbantási hullámot is. Csüllög és Radnai néhány hónappal a pályázat beadása előtt hirtelen megvált tulajdonrészétől. (A 2001. november 19-én feladott pályázat hivatalos beérkezési dátuma november 28.) Vélhetően sejtették, hogy névjegyük nem jó ajánlólevél. De 2000-ben bekerül a cég vezetésébe és 2003 júliusáig ott is marad Baricz Linda, Csüllög közeli üzlettársa és családi barátja. (Baricz, Csüllöggel együtt társtulajdonosa egy budapesti fotóoptikai vállalkozásnak. Csüllög, Baricz Linda édesanyjával, Szabó Erzsébettel együtt egy budapesti szakfordító iroda tulajdonosa.) Továbbá: 2001-ben bekerült a cég vezetésébe, és annak ugyancsak 2003 júliusáig tagja Dévényi Tamás, a Richfield nevű vállalkozás egykori tulajdonosa, aki már a 90-es évek robbantási és olajszőkítési ügyeinek nyomozásakor élvezte a rendőrség vendégszeretetét - együtt a Conti Car cég két vezéralakjával. Csüllög és Radnai távozásának taktikai jellegére utal, hogy a cégiratok szerint mindketten 2003 áprilisáig társtulajdonosai az Ibisz Marketing Kft.-nek, amely a H-Buildhez tartozó Easy Life üdülési jogait értékesítette. Az értékesítés maga sem volt zökkenőmentes. Feljelentések sora után került a károsultak ügye a rendőrségre, a potenciális vásárlókkal "elfelejtették" ugyanis közölni, hogy még nem készült el az épület, amelyben apartmanokat kínáltak. Az ügyfeleknek azt ígérték, hogy a szerződéstől 15 napig elállhatnak - ha ezen idő alatt meggondolják magukat, visszakapják a pénzüket. Nos, nem kapták vissza. A pályázat elbírálására gyorsan sor került. 2002. február 26-án Matolcsy György miniszter már küldte is a formalevelet: örömmel értesíti a pályázókat, hogy a fejlesztéshez 175 millió forintot biztosít. A választás második fordulója után és négy nappal az ügyvezető Orbán-kormány mandátumának lejárta előtt a Széchenyi-terv pályázatát kezelő Magyar Vállalkozásfejlesztő Kht. szerződést kötött a H-Build 2000-rel. Ehhez csatoltak egy értékbecslést, amely a H-Build tulajdonában levő ingatlan értékét 950 millió forintban állapította meg. A szerződő felek abban is megegyeztek, hogy "megbízást adnak dr. Szász I. Attila ügyvédi irodájának, dr. Szász I. Attila ügyintézésében jelen szerződés ellenjegyzésére és az ingatlan-nyilvántartásba történő benyújtásra". (Dr. Szász a Szárhegy- dűlő-Sárazsadány-Tokaj-Hegyalja Kft.-ben Orbán Viktor feleségének tulajdonostársa volt, s a Fidesz elnökének családi barátai közé tartozik.) Az aláírás napján a vállalkozásfejlesztési kht. jelzálogjogot jegyeztetett be a H-Build ingatlanára. Utóbbi cég képviselőit nem zavarta, hogy a támogatási szerződés 4. pontja szerint a kedvezményezett "felelőssége tudatában kijelenti, illetve kötelezettséget vállal arra, hogy nem áll csődeljárás vagy felszámolási eljárás, illetve végelszámolási eljárás alatt." Arról nem esett szó, hogy 2002. április 3. óta saját maga által kezdeményezett felszámolásra várt a cég. A támogatás első részlete, 87,5 millió forint tíz nap alatt meg is érkezett. Máig nincs sehol a megálmodott gyógyító létesítmény, amelynek 2003 júniusára kellett volna elkészülnie. Nem vásárolták meg a 39 millió forintra tervezett speciális gyógyászati berendezéseket sem. Azok az épületek, épülettorzók, amelyek ma állnak a majorban, 2001-ben is léteztek. A felszámolás máig nem fejeződött be, nem akadt vevő a három nyilvános árverésen. Pedig legutóbb már 230 millió forinttal mentek a 2002-es 950 milliós értékbecslés alá. Azt sem tudni, hogy hová lett az átutalt 87,5 millió. A GKM 2003. november 28-án felmondta a szerződést és felszólította a tulajdonosokat, hogy a kiutalt összeget kamatostul fizessék vissza a kincstárnak. Ez azóta sem történt meg - az állam perel.

http://nol.hu/archivum/archiv-397661-209609

https://web.archive.org/web/20170127044751/http://nol.hu/archivum/archiv-397661-209609

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fantomfurdo-a-szechenyi-terv-forrasaibol

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-18 00:00:00

Terézvárosi tetőtéreladás: kockázatok és mellékhatások

Lányi Anita nevét sokan emlegetik mostanában Terézvárosban. Az ő nevét viseli ugyanis az az építészstúdió, amely több mint száz padlásteret vásárolt fel 2003 óta a budapesti VI. kerületben. Többségét a terézvárosi önkormányzat 2003-ban adta el a cégnek egy csomagban. Ez a csomag 65 ház tetőterét foglalta magában, s összesen majdnem húszezer négyzetmétert tett ki. Vételára 174,6 millió forint volt. Vagyis körülbelül kilencezer négyzetméterenként. Közöttük Andrássy úti, Nagymező utcai, Teréz körúti tetőterek, igaz, néhány alig használható is. A piaci ár akkoriban ennek többszöröse volt, s a valós értéket inkább tükrözi, hogy önmagában egy-egy ház tetőtere, nem sokkal az adásvétel után, több százmilliós hitelrészek fedezetéül szolgált. A VI. kerületi képviselő-testület 2003. május 29-én döntött az eladásról Fürst György alpolgármester előterjesztésére. A képviselők elé kerülő anyagban még szerepelt, hogy a vevő kötelezi magát az érintett házak felújítására, ez azonban már kimaradt az eladásról szóló határozatból, melyet a testületi többség jóváhagyott. Az adásvételi szerződésben tehát nem volt semmiféle kötelezettség arra, hogy a vevőnek mit kell a kedvezményes árért cserébe végrehajtania a házakon. Fürst úgy véli: a kerület ezzel az üzlettel jól járt. Egyrészt azért, mert a 65 tetőtér évente 40 millió forint kiadást jelentett az utánuk fizetett közös költségek miatt. Ez az eladás óta nagyjából 120 millió nyereség. Az eladásból befolyt további 175 millió, a parkolóhelyek megváltásából pedig 150 millió. Igaz, ennek 50 százalékát elengedték, de ez általános gyakorlat, mondja az alpolgármester, minden tetőtér-beépítésre megadják. A vevő kötelezettségvállalása a házak felújítására azért maradt ki a szerződésből - mondja Fürst György -, mert egyrészt külön-külön minden háznál fel kellett volna mérni, mi felújítandó, s ez óriási költség lett volna. Másrészt pedig azért, mert ez nem igazi garancia, hisz az önkormányzatnak nem lett volna jogi eszköze a szankcionálásra. Sokkal jobb garancia szerinte a gazdasági kényszer, amely a vevőt beépítésre ösztönzi. A házak felújítását pedig maguk a lakóközösségek kényszeríthetik ki a beépítéshez való hozzájárulásuk fejében. Baranyai Zsolt építész, MDF-es ellenzéki képviselő szerint azonban a kerület járhatott volna jobban is. Például a piacihoz közelítő árral. Továbbá szerinte be kellett volna venni a szerződésbe épületenként a vevő felújítási kötelezettségét. Szankcionálni pedig úgy lehetett volna, ha a Lányi Stúdió letétbe helyez minden lakóháznál egy nagyobb összeget, amelyet a feltételek nem teljesülése esetén a házak szabadon felhasználhatnak az eredeti állapot visszaállítására. Király Hajnalka, a terézvárosi társasházak többségét képviselő Társasházi Tulajdonközösségek Egyesületének (TITTE) alelnöke szerint általános panasz, hogy a tetőtereket megvásárló Lányi-féle cégek szinte sehol nem fizetnek rendesen közös költséget, egy-másfél éves elmaradásaik vannak, ezért több házban indítottak pert ellenük. Úgy tudja, sok helyen a lakóközösségek nem egyeztek bele, hogy a padlásteret beépítsék, s abba főleg nem, hogy több szintet ráépítsenek a házukra. Szerinte kilencezer forintért négyzetméterenként maguk a társasházak is megvették volna a tetőtereket. Varga Zsuzsanna, az egyik Lányi-tetőteres ház, a Hunyadi tér 8. lakója elmondja: náluk olyan tervvel álltak elő a lakógyűlésen, amelyikben egy szint ráépítés, plusz kétszintes tetőtér-beépítés szerepelt. Holott már így is ez az egyik legmagasabb ház a téren. A ráépítési terv ráadásul nem illeszkedett az épület eredeti stílusához. A ház közössége nem fogadta el a tervet. Lányiék pedig már több mint egy éve nem fizetnek közös költséget. Levélben azt ajánlották: letétbe helyeznek egy összeget, melyet a ház akkor használhat fel, ha a lakók támogatják az építésiengedélykérelmet. Ez szinte zsarolás - mondja Varga Zsuzsanna. Igaz, kezdetben a Hunyadi tér 8.-ban örömmel fogadták az új tetőtér-tulajdonost mint a ház leendő megújítóját. A hangulat akkor változott meg, amikor szembesültek a tervekkel. Az is igaz, hogy nem minden ház panaszkodik, vannak olyanok, amelyekkel a cég gond nélkül megegyezett, és jól együttműködik. A hatvanöt közül négy házban a felújítás is elkezdődött. (Az ezekben létrehozandó tetőtéri lakásokat már hirdetik is.) További 8 társasházra van építési engedély, s 24-nél folyamatban van az engedélyezés - válaszolta e-mailünkre Lányi Anita. A Hunyadi tér 8. nincs ezek között. Az ott bemutatott terv - állítja Lányi - csak egy koncepció volt. Referenciaként a Bajnok utca 19. számú ház felújítását említik, az már kész: tetőkerttel, világos lakásokkal. Itt található a cég székhelye is. Ez ugyan nem az önkormányzattól vett csomagban szerepelt, viszont annak példája - írja a cégvezető -, hogy céljuk a "társasházak rehabilitációja a tetőterek beépítésén keresztül". Ám a rehabilitáció nagyon sok, rajtuk kívül álló körülménynek is függvénye, ezért az általuk felállított megvalósulási ütemterv rugalmas. Van, ahol adott pillanatban nem preferálják a beépítést, de rá pár hónapra mégis beleegyeznek, és ez fordítva is igaz. Ez a tetőtér-beépítésnek egyik rajtuk kívül álló tényezője és kockázata - írja Lányi. Mellékhatásként viszont a közösköltség-elmaradások említhetők, mondjuk mi. Lányi szerint "a közös költségek eddig is kifizetésre kerültek, és ezután is szándékunkban áll a megfizetése. A lakóközösségeket a tervezett rehabilitációtól függetlenül, szükség szerint támogatjuk, például több ház takarításával, gázvezeték és strangok cseréjével, kémények és tetők javításával." Néhány házban valóban különböző karbantartási feladatok elvégzésével váltja ki a cég a közös költség fizetését, bár ezt a házak nem nagyon szeretik, mert nehezen ellenőrizhetők a karbantartás tényleges költségei. A közelmúltban egyébként, cikkünk írásával egy időben, a legtöbb társasházban kifizették a közös- költség-elmaradásokat. De van, ahol még mindig fennáll a tartozás, például a Hunyadi tér 8.-ban.

http://nol.hu/archivum/archiv-397547-209503

https://web.archive.org/web/20170208053749/http://nol.hu/archivum/archiv-397547-209503

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/terezvarosi-tetotereladas-kockazatok-es-mellekhatasok

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-17 00:00:00

Svábyék a köztévének is gyártanak műsort

Svábyék a köztévének is gyártanak műsort Népszabadság • Haszán Zoltán • 2006. március 14. A kereskedelmi konkurenciától rendelt műsort a Magyar Televízió. A köztévé a TV2-höz tulajdonosi szinten is kötődő, s a kereskedelmi csatorna legfontosabb produkcióit - köztük a Naplót és a Megasztárt - gyártó Interaktív Kft.-vel készíttet el egy nyolcrészes zenés realityt. A műsor Szenes Iván dalai köré épül majd, és úgy tudjuk, az MTV közel nyolcmillió forintot fizet adásonként a kft.-nek, amelynek irányítója, Sváby András sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta a hírt. Úgy tudjuk, hogy a TV2 tulajdonosai jóváhagyták a műsort. Az MTV tegnap nem reagált az esetleges összeférhetetlenségre vonatkozó kérdéseinkre, holott korábban erre kínosan ügyeltek a köztévénél: Horvát János például azért nem helyettesíthette Friderikusz Sándort, mert a Sport TV-t működtető céget irányítja. Az MTV műsorkészítési szabályzatában van ugyan egy összeférhetetlenségi passzus, de az csak a másik televíziónál végzett munkát tiltja. Szenes Iván szerzeményeiből 2004-ben már volt egy sikeres nosztalgiaműsor az MTV-n. Akkor ez a viszonylag olcsó műsor a kereskedelmi tévék adásait is megelőzte. A mostani látványosabb, a show felé hajló műsor lesz. Az indítás időpontját titkolják, de szombatonként például a szintén az Interaktív által készített Megasztár lenne a konkurenciája. Helyreigazítás Lapunk 2005. augusztus 25-i számában a Kerti paradicsommá lehet alakítani című cikkben megalapozatlanul állítottuk, hogy a Hársmajor Kft. 2003-ban több tízmillió forinttal a piaci ár alatt vásárolt egy ingatlant. Olyan hamis látszatot keltettünk, hogy ez az adásvétel kapcsolatba lenne hozható az MTV-székház építésével.

http://nol.hu/cikk/397225/

https://web.archive.org/web/20070105202023/http://nol.hu/cikk/397225/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/svabyek-a-koztevenek-is-gyartanak-musort

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-14 00:00:00

Korrupt tisztviselők: súgtak, lebuktak

Az ügyben még 2004 júliusában indult nyomozás. Hivatalosan meg nem erősített értesülésünk szerint kevéssel a nyílt eljárás megindítása előtt a katonai titkosszolgálatok figyeltek fel a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség egy-egy közalkalmazottjára, akik rendszeresen találkoztak az egyik évek óta Magyarországon is működő multinacionális cég képviselőjével. Az eddigi nyomozás eredményeire hivatkozva a rendőrség lapunkkal azt közölte, hogy e találkozók alkalmával a két közalkalmazott olyan információkat szolgáltatott ki a multinacionális cég vezető munkatársának, amelyek segítségével a társaság könnyedén megnyerhette a HM és a honvédség laktanyafelújításokkal összefüggésben kiírt közbeszerzési pályázatait. A cég és a közalkalmazottak láthatóan hosszú távra tervezték korrupt kapcsolatukat. Erre utal, hogy ügyleteikbe színleg bevontak két debreceni alvállalkozót is. Ők - némi részesedés ellenében - segítettek azt a látszatot kelteni, hogy a multinacionális cég által elnyert munkák egy részét ténylegesen ők végezték el. A korrupcióval gyanúsított közalkalmazottakat a rendőrség által meg nem nevezett multinacionális cég részben különféle háztartási cikkekkel és telefonokkal fizette ki (egyikük lakásában teljes egészében a cég szerelte fel a konyhát), emellett a megvesztegetett közalkalmazottak a beruházások nettó értékének egy meghatározott részét is kérték a kiszolgáltatott információkért. Az NNI az ügyben érintett valamennyi gyanúsítottal szemben vádemelési javaslatot nyújtott be az ügyészségre.

http://nol.hu/archivum/archiv-397134-209114

https://web.archive.org/web/20170203200051/http://nol.hu/archivum/archiv-397134-209114

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupt-tisztviselok-sugtak-lebuktak

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-13 00:00:00

A Stop.hu Kokó millióiról

A Németországban tartózkodó Kovács István tegnap lapunknak elmondta: valóban pályázott a Széchenyi-terv forrásaira, de hirtelenjében nem emlékszik rá, hogy mekkora összegre. Arra azonban igen, hogy a pályázatot elbíráló bizottságban mindkét politikai oldal képviseltette magát: alaposan megvizsgálták, megfelel-e a kritériumoknak. Hozzátette: az elnyert összeget, ami húszmillió forint volt, emlékezete szerint 2003 közepén, a Medgyessy-kormány ideje alatt kapta meg, hosszú hónapok vívódása után, mivel a kifizetéseket leállították.(Munkatársunktól) Kovács István és Orbán Viktor 2000-ben: jóban-rosszban?

http://nol.hu/archivum/archiv-397041-209028

https://web.archive.org/web/20170211094550/http://nol.hu/archivum/archiv-397041-209028

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-stophu-koko-millioirol

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-11 00:00:00

Újabb Fittelina-feljelentés

A fideszes politikus közölte: olyan új okiratok jutottak a birtokába, amelyek szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a Gyurcsány Ferenc és felesége által létrehozott Fittelina Kft. ráépítés jogcímmel szerezte meg a Szemlőhegyi úti társasház tulajdonjogának egy részét. Deutsch-Für korábbi feljelentését bűncselekmény hiányában az ügyészség elutasította.

http://nol.hu/archivum/archiv-396727-208731

https://web.archive.org/web/20100324230134/http://nol.hu/archivum/archiv-396727

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-fittelina-feljelentes

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-09 00:00:00

Terézvárosi tetőtéreladások: kockázatok és mellékhatások

Lányi Anita nevét sokan emlegetik mostanában Terézvárosban. Az ő nevét viseli ugyanis az az építészstúdió, amely több mint száz padlásteret vásárolt fel 2003 óta a VI. kerületben. Többségét a terézvárosi önkormányzat 2003-ban adta el a cégnek, egy csomagban. Ez a csomag 65 ház tetőterét foglalta magában, s összesen majdnem húszezer négyzetmétert tett ki. Vételára 174,6 millió forint volt. Vagyis körülbelül kilencezer négyzetméterenként. Közöttük Andrássy úti, Nagymező utcai, Teréz körúti tetőterek, igaz, néhány alig használható is. A piaci ár akkoriban ennek többszöröse volt, s a valós értéket inkább tükrözi, hogy önmagában egy-egy ház tetőtere, nem sokkal az adásvétel után, több százmilliós hitelrészek fedezetéül szolgált. A VI. kerületi képviselő-testület 2003. május 29-én döntött az eladásról Fürst György alpolgármester előterjesztésére. A képviselők elé kerülő anyagban még szerepelt, hogy a vevő kötelezi magát az érintett házak felújítására, ez azonban már kimaradt az eladásról szóló határozatból, melyet a testületi többség jóváhagyott. Az adásvételi szerződésben tehát nem volt semmiféle kötelezettség arra, hogy a vevőnek mit kell a kedvezményes árért cserében végrehajtani a házakon. Elengedték neki továbbá a leendő tetőtéri lakások parkolásihely-megváltásának felét is, ami legalább 150 milliót kitesz. Fürst úgy véli: a kerület ezzel az üzlettel jól járt. Egyrészt azért, mert a 65 tetőtér évente 40 millió forint kiadást jelentett az utánuk fizetett közös költségek miatt. Ez az eladás óta nagyjából 120 millió nyereség. Az eladásból befolyt további 175 millió, a parkolóhelyek megváltásából pedig 150 millió. Igaz, ennek 50 százalékát elengedték, de ez általános gyakorlat, mondja az alpolgármester, minden tetőtér-beépítésre megadják. A vevő kötelezettségvállalása a házak felújítására azért maradt ki a szerződésből - mondja Fürst György -, mert egyrészt külön-külön minden háznál fel kellett volna mérni, mi felújítandó, s ez óriási költség lett volna. Másrészt pedig azért, mert ez nem igazi garancia, hisz az önkormányzatnak nem lett volna jogi eszköze a szankcionálásra. Sokkal jobb garancia szerinte a gazdasági kényszer, amely a vevőt beépítésre ösztönzi. A házak felújítását pedig maguk a lakóközösségek kényszeríthetik ki, a beépítéshez való hozzájárulásuk fejében. Baranyai Zsolt építész, MDF-es ellenzéki képviselő szerint azonban a kerület járhatott volna jobban is. Például a piacihoz közelítő árral. Továbbá szerinte be kellett volna venni a szerződésbe épületenként a vevő felújítási kötelezettségét. Szankcionálni pedig úgy lehetett volna, ha a Lányi Stúdió letétbe helyez minden lakóháznál egy nagyobb öszszeget, amelyet a feltételek nem teljesülése esetén a házak szabadon felhasználhatnak az eredeti állapot visszaállítására. Baranyai szerint nem ártott volna egy részletes költségvetés sem a felújítandókról. Ő alpolgármester volt az előző önkormányzati ciklusban, akkor is adtak el egy-egy tetőteret, de pályázat útján, jogi és pénzügyi garanciával. Király Hajnalka, a terézvárosi társasházak többségét képviselő Társasházi Tulajdonközösségek Egyesületének (TITTE) alelnöke szerint általános panasz, hogy a tetőtereket megvásárló Lányi-féle cégek szinte sehol nem fizetnek rendesen közös költséget, egy-másfél éves elmaradásaik vannak, ezért több házban indítottak pert ellenük. Úgy tudja, sok helyen a lakóközösségek nem egyeztek bele, hogy a padlásteret beépítsék, s abba főleg nem, hogy több szintet ráépítsenek a házukra. Szerinte kilencezer forintért négyzetméterenként maguk a társasházak is megvették volna a tetőtereket. Varga Zsuzsanna, az egyik Lányi-tetőteres ház, a Hunyadi tér 8. lakója elmondja: náluk olyan tervvel álltak elő a lakógyűlésen, amelyikben egy szint ráépítés, plusz kétszintes tetőtér-beépítés szerepelt. Holott már így is ez az egyik legmagasabb ház a téren. A ráépítési terv ráadásul nem illeszkedett az épület eredeti stílusához. Továbbá a ráépített emeleten több kis alapterületű, harminc-egynéhány négyzetméteres lakást terveztek. (Ez egyébként szabálytalan, mert egy helyi rendelet szerint ott a létrehozandó lakások átlag alapterületének legalább 80 négyzetméternek kell lennie. - A szerk.) A ház közössége nem fogadta el ezt a tervet. Lányiék pedig már több mint egy éve nem fizetnek közös költséget. Levélben azt ajánlották: letétbe helyeznek egy összeget, melyet a ház akkor használhat fel, ha a lakók támogatják az építési engedélykérelmet. Ez szinte zsarolás - mondja Varga Zsuzsanna. Igaz, kezdetben a Hunyadi tér 8.-ban örömmel fogadták az új tetőtér-tulajdonost, mint a ház leendő megújítóját. A hangulat akkor változott meg, amikor szembesültek a tervekkel. Az is igaz, hogy nem minden ház panaszkodik, vannak olyanok, amelyekkel a cég gond nélkül megegyezett és jól együttműködik. A hatvanöt közül négy házban a felújítás is elkezdődött. (Az ezekben létrehozandó tetőtéri lakásokat már hirdetik is.) További 8 társasházra van építési engedély, s 24-nél folyamatban van az engedélyezés - válaszolta e-mailünkre Lányi Anita. A Hunyadi tér 8. nincs ezek között. Az ott bemutatott terv - állítja Lányi - csak egy koncepció volt. Referenciaként a Bajnok utca 19. számú ház felújítását említik, az már kész: tetőkerttel, világos lakásokkal. Itt található a cég székhelye is. Ez ugyan nem az önkormányzattól vett csomagban szerepelt, viszont annak példája - írja a cégvezető - hogy céljuk a "társasházak rehabilitációja a tetőterek beépítésén keresztül". Ám a rehabilitáció nagyon sok, rajtuk kívül álló körülménynek is függvénye, ezért az általuk felállított megvalósulási ütemterv rugalmas. Van, ahol adott pillanatban nem preferálják a beépítést, de rá pár hónapra mégis beleegyeznek, és ez fordítva is igaz. Ez a tetőtér-beépítésnek egyik rajtuk kívül álló tényezője és kockázata - írja Lányi Anita. Mellékhatásként viszont a közösköltség-elmaradások említhetők, mondjuk mi. Lányi szerint "a közös költségek eddig is kifizetésre kerültek, és ezután is szándékunkban áll a megfizetése. A lakóközösségeket a tervezett rehabilitációtól függetlenül, szükség szerint támogatjuk, például több ház takarításával, gázvezeték és strangok cseréjével, kémények és tetők javításával." Néhány házban valóban különböző karbantartási feladatok elvégzésével váltja ki a cég a közös költség fizetését, bár ezt a házak nem nagyon szeretik, mert nehezen ellenőrizhetők a karbantartás tényleges költségei. A közelmúltban egyébként, cikkünk írásával egy időben, a legtöbb társasházban kifizették a közös- költség-elmaradásokat. De van, ahol még mindig fennáll a tartozás, például a Hunyadi tér 8.-ban.

http://nol.hu/archivum/archiv-396778-208782

https://web.archive.org/web/20170210051441/http://nol.hu/archivum/archiv-396778-208782

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/terezvarosi-tetotereladasok-kockazatok-es-mellekhatasok

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-09 00:00:00

Ingyennet: Erzsébetváros a bíróságra megy

Ingyennet: Erzsébetváros a bíróságra megy B. T. • 2006. március 8. Erzsébetváros önkormányzata a Fővárosi Bírósághoz fordul a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata ellen, amely megsemmisítette az ingyeninternetként ismertté vált programra kiírt kerületi pályázatot - tudatta keddi sajtótájékoztatóján Hunvald György polgármester. Az erzsébetvárosi ingyen-internet kiépítése évek óta vezető téma a VII. kerületben. Az önkormányzat tavaly kiírta közbeszerzési pályázatát a lakosság világhálóra kötéséről, a UPC Magyarország (amely egyébként nem indult a pályázaton, csak a hozzá kapcsolható Monori Telefontársaság) - szabálytalanságokra hivatkozva megfellebbezte a tendert a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A grémium tavaly december 13-án előbb felfüggesztette a pályázati eljárást, majd februárban megsemmisítette azt. A polgármester dokumentumokkal a birtokában igyekszik bebizonyítani, hogy az önkormányzat tisztességes versenyben akarta (és változatlanul akarja) kiválasztani a szolgáltatót. A felmérés szerint 7-8000 VII. kerületi család élne az önkormányzati program adta lehetőséggel. A projektre százmillió forintot tettek félre.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-396592

https://web.archive.org/web/20090325093915/http://www.nol.hu/archivum/archiv-396592

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ingyennet-erzsebetvaros-a-birosagra-megy

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-08 00:00:00

Nem loptak adatot az egészségpénztártól

Nem loptak adatot az egészségpénztártól Bizonyítási gondok "a 400 gyanús orvos" ügyében Népszabadság • Fekete Gy. Attila • 2006. március 7. Az ügyészségnek a jövő héten kell eldöntenie, hogy meghoszszabbítja-e a nyomozást csaknem négyszáz, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár feljelentése alapján vesztegetéssel gyanúsított orvos ügyében. Négyszáz orvost hallgatott ki a rendőrség minden idők egyik legnagyobb egészségügyi vesztegetési ügyében. Azt azonban az eddigi nyomozás alapján nem lehet megmondani, közülük ténylegesen hányan lesznek gyanúsítottak, s az eljárás végén hány ember ellen emel vádat az ügyészség - már, ha egyáltalán a szövevényes ügy eljut a vádemelésig. Miként arról korábban már beszámoltunk, 2004. szeptember 6-án, az OEP főigazgatójának feljelentése nyomán, a BRFK csalás gyanújával nyomozást rendelt el ismeretlen tettesek ellen. Matejka Zsuzsa feljelentése szerint a Fournier Kft. az általa forgalmazott gyógyszereket felíró házi- és kórházi orvosoknak külön juttatásokat fizetett ki a dobozszámok után. A kifizetések legalizálására a Fournier Kft. fiktív megbízási szerződéseket kötött a doktorokkal humán egészségügyi tevékenység konferencia megtartására, illetve tudományos kutatásra. A feljelentés szerint a kft. az OEP adatbázisából illegálisan megszerzett adatok alapján ellenőrizte, hogy a felírt gyógyszereket ténylegesen kiváltották-e. A forgalmazó dobozra pontosan elszámoltatta a neki "lekötelezett" orvosokat. A Fővárosi Főügyészség kevéssel a nyomozás elrendelése után fokozott ügyészi felügyelet alá vonta a nyomozást, majd az addig összegyűlt nyomozati iratok alapján arra a következtetésre jutott, hogy az ügyben érintett doktorok vesztegetéssel is megalapozottan gyanúsíthatók. A BRFK házkutatást tartott a Fournier székhelyén, és lefoglalta az ügyben érintettnek vélt doktorok számláit, megbízási szerződéseit. Egyelőre a cég képviselőit és a gyanúba keveredett több mint négyszáz orvost tanúként hallgatta ki a rendőrség. A nyomozók nem kívánják nyilvánosságra hozni, hogy a kihallgatásokat és a lefoglalt dokumentumok értékelését követően hány orvost hallgatnak majd ki gyanúsítottként. A BRFK illetékesei ugyanakkor lapunknak elmondták, hogy a feljelentés azon állítását, miszerint a gyanúba keveredett cég (vagy bárki más) illegálisan adatokat szerzett volna az OEP adatbázisából, sem az egészségbiztosító belső vizsgálata, sem a kirendelt számítástechnikai szakértő szakvéleménye nem támasztotta alá. A nyomozás határideje március 6-án lejárt. Meghosszabbításáról az ügyészség jogosult dönteni. A vizsgálat még hetekig eltarthat, s a BRFK illetékesei szerint már most látszik, hogy nem minden gyanús esetben sikerül majd összegyűjteni a vádemeléshez elegendő bizonyítékot.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-396459

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-loptak-adatot-az-egeszsegpenztartol

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-07 00:00:00

Próbára bocsátották Lengyeltóti polgármesterét

Jogerősen két év próbára bocsátotta a Pécsi Ítélőtábla pénteken Papszt Lajost, a Somogy megyei Lengyeltóti független polgármesterét, aki hivatalával visszaélve pénzért járult hozzá külföldiek ingatlanvásárlásaihoz. A bíróság az 59 éves polgármestert harminckét rendbeli hivatali visszaélés miatt marasztalta el. Az ítélőtábla ezzel megváltoztatta az ügyben korábban eljárt Somogy Megyei Bíróság határozatát, amelyben Papszt Lajost hivatalos személy által elkövetett vesztegetésben mondta ki bűnösnek és egy év, két évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta. Papszt Lajos 1998 és 2001 között esetenként 25 ezer forintot kért külföldiektől azért, hogy a városban hozzájáruljon ingatlanvásárlásaikhoz. A pénzt amolyan önkéntes adományként, postai csekken, az önkormányzat számlájára kellett befizetni.

https://index.hu/belfold/hirek/256788/

https://web.archive.org/web/20201021232149/https://index.hu/belfold/hirek/256788/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/probara-bocsatottak-lengyeltoti-polgarmesteret

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-04 00:00:00

Csődbiztos az OGYK-ban

Csődbiztos az OGYK-ban Népszabadság • K. J. V. • 2006. március 4. A Népszabadság információi szerint csütörtökön kirendelték a csődbiztost az Országos Gyógyintézeti Központ élére. A Szent Imre Kórház gazdasági igazgatója, Karátsonyi Ágnes vizsgálja majd az intézet pénzügyeit, januárra ugyanis már a kétmilliárd forintot is megközelítette az intézmény adóssága. Bár nyár óta újra és újra felvetődött a csődbiztos kirendelésének gondolata, úgy tudjuk, csak most írta alá Rácz Jenő egészségügyi miniszter az erről szóló döntést. Azt, hogy az intézmény miként jutott a tulajdonosok számára is "észrevétlenül" ilyen gazdasági helyzetbe, mindenki másképp magyarázza. Az ügyben rendőrségi feljelentés született, minisztériumi vizsgálat is indult, egyelőre egyiknek sem került pont a végére. Vályi-Nagy István főigazgató a történtekért az elégtelen és rossz finanszírozást, a mind nagyobb költségeket okolja, többen azonban a felelőtlen gazdálkodást, illetve a vezetés sajátos közbeszerzési gyakorlatát sejtik az ügy hátterében. A lapunkhoz eljuttatott dokumentumok szerint legalábbis megkérdőjelezhető, miként forgatták a vezetők a közfinanszírozású egészségügyi központ pénzét. Eddig csak a gazdasági igazgató feje hullott, neki ugyanis Rácz Jenő egészségügyi miniszter már felmondott. S bár újabb konkrétumokról a tárca vezetője nem beszél, azt már korábban elmondta: a főigazgató mindenképp felelős az általa vezetett kórházban

http://www.nol.hu/archivum/archiv-396205

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csodbiztos-az-ogyk-ban

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-04 00:00:00

MDF-est zsarolt a fideszes

A komoly politikai karrier előtt álló Bagó azt mondta Romsicsnak: ha úgy dönt, hogy elindul a választásokon, veszélybe kerülhet a munkája, egzisztenciája, visszalépése esetén viszont kedvezőbb szakmai helyzetbe kerülhet. A Fidesz villámgyorsan reagált a történtekre, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke levélben kért elnézést a történtekért Dávid Ibolyától. Közölte, hogy Bagót visszaléptetik, s kizárják a pártból. A választókerületben Semjén Zsolt kereszténydemokrata pártelnök indul a színeikben. Orbán Viktor tegnap nemcsak ebben az ügyben kényszerült korrekcióra: ha nem is ennyire egyértelműen, de rászorult a "tompításra" például a szerverügy kapcsán, amit ő "kukkolásügynek" nevezett. Elismerte, a szocialisták jól tették, hogy szóvá tették anyagaik "megkukkolását", ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ennek az ügynek az egész választás szempontjából azért megvan a "lehatárolt súlya és jelentősége". Azt már Gyurcsány Ferenc is tudja, hogy egy kézmozdulatnak is lehet súlya. Tegnap ugyanis kampánykörútjának egyik állomásán hallgatóságából derültséget kiváltva azt mondta, amikor kabátja zsebéből kivett egy mikrofont, hogy "vigyáznom kell mostanában a hirtelen mozdulatokkal, nehogy félreérthető legyen". Ezzel arra utalt, hogy egy nappal korábban Deutsch-Für Tamás azzal vádolta meg: karcagi fórumán hüvelykujját lefelé fordítva "a lehető legdurvább" egyezményes kézmozdulattal beintett a vele szemben kritikus véleményt megfogalmazóknak. Már megszokott módon a tegnapi napon is szóba került a kormányfőnek a "kóbor kutyák befogásáról és telepre viteléről" szóló kijelentése. Az MDF sajtóértekezletén lejátszották a Fidesz képviselőjének zsarolási kísérletét bizonyító felvételt

http://nol.hu/archivum/archiv-396213-208245

https://web.archive.org/web/20170205230728/http://nol.hu/archivum/archiv-396213-208245

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mdf-est-zsarolt-a-fideszes

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-04 00:00:00

Részletek a beszélgetésből

Részletek a beszélgetésből Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. március 4. "Ha valaki a szakmai munkájában elér egy bizonyos szintet, akkor (...) egyre kevésbé a szakmai kvalitásai, hanem egyre inkább a politikai kapcsolatai, nézetei, jelene, múltja, jövője tolódik előtérbe" - szó szerint így fogalmazott a szóban forgó beszélgetésen Bagó, aki szerint Romsics "komoly politikai konkurencia azon politikai elitnek, aki nagy valószínűséggel (...) megnyeri a választásokat". "A kölcsönös egymás mellett élés, a kölcsönös segítség, illetve az együttműködés miatt a leglogikusabb lépés az, hogyha nem válsz jelöltté" - mondta Bagó. A fideszes politikus azzal is világossá tette álláspontját Romsicsnak, hogy leszögezte: "a politikában, sarkítok, MDF-es országgyűlési képviselőjelöltre nincs szükség". Bagó Zoltán szerint a becsületes ember lojális, de "a lojalitás (...) az ésszerűségig kell hogy terjedjen: ha valaki a szakadék felé kormányozza az autót, akkor abból ki kell ugrani". A fideszes képviselő, egyértelműsítve álláspontját, kijelentette: a Magyar Demokrata Fórumnak el kellene érnie, hogy ne Dávid Ibolya legyen a párt elnöke, mert ő - állítása szerint - nem hajlandó megállapodást kötni a Fidesszel. Romsics Imrének arra a kérdésére, hogy egy politikai párt hogyan szólhatna bele a magánéletébe, Bagó úgy fogalmazott: "ha nem indulsz el országgyűlési képviselőnek, akkor - ha nyerünk - a szakmai munkádban nagyon-nagyon meg tudnánk futtatni". "Nem bosszúállásról van szó" - magyarázta Bagó, hanem arról, hogy a Fidesznek szüksége van káderekre, "olyan káderekre, akik megbízhatóak" - hangsúlyozta, majd így folytatta: amennyiben létrejön az együttműködés, akkor mindkét fél ambícióit ki lehet elégíteni. "Én ezt úgy értem: politika-szakma" - mondta. Bagó Zoltán ugyanakkor arról is beszélt vetélytársának, hogy pártja, a Fidesz a szövetséggé alakulás óta vállalatszerű működésre tért át. Ez azt jelenti - fejtette ki -, hogy a pártban menedzsmentek vannak, önálló döntési kompetenciával, önálló költségvetéssel. Állítása szerint ebben a rendszerben az ő felelőssége lett, hogy "a nyereséget, a profitot - ha úgy tetszik - kitermelje". (...) Ehhez a felügyelőbizottság részéről kaptam bizonyos utasításokat. Azokat a partnerekkel, a beszállítókkal, az üzleti kapcsolatokkal, azokat a tárgyalásokat, én lefolytatom, és a végeredmény fog számítani. Nálunk is, meg a partnereknél is. Osztalékot akkor tudnak fizetni, hogyha nyereséges a cég. Ugyanez működik nálunk is, ha a választásokat országos szinten, megyei szinten, helyi szinten nyerjük, akkor vannak kézzelfogható eredmények, ha nem nyerjük, akkor nincsenek." - fejtette ki a hangfelvétel tanúsága szerint Bagó Zoltán.

http://www.nol.hu/cikk/396218/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/reszletek-a-beszelgetesbol

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-04 00:00:00

MDF-est zsarolt egy fideszes – kizárták

MDF-est zsarolt egy fideszes - kizárták Népszabadság • Csuhaj Ildikó • 2006. március 4. Megzsarolta a választáson MDF-es támogatással induló politikai ellenfelét a Fidesz egyik képviselőjelöltje, aki a beszélgetésüket rögzítette. Bagó Zoltánt a Fidesz azonnal visszaléptette, s kizárta a pártból. Az MDF szerint az igazi felelősök följebb vannak, a Fidesz azt állítja: magánakcióról volt szó. - "A politikában, sarkítok, MDF-es országgyűlési képviselőjelöltre nincs szükség." - "Nagyon zavar, hogy mi egyezkedjünk... Én ezt továbbra is fenyegetésnek érzem, meg zsarolásnak." Ez a párbeszédrészlet a kalocsai Viski Károly Múzeumban hangzott el március 1-jén, szerdán, miután a Fidesz képviselő-jelöltje, Bagó Zoltán 24 órás ultimátumot adott Romsics Imre MDF-es támogatással induló független országgyűlési képviselőjelöltnek. Bagó azt "javasolta": a legkézenfekvőbb az lenne, ha nem válna jelöltté, hiszen személye komoly politikai konkurenciát jelent a Fidesznek. Minderről tegnap számolt be Romsics Imre az MDF sajtótájékoztatóján. A március 1-jén folytatott múzeumi beszélgetésről hangfelvételt is készített - ezt le is játszották a sajtótájékoztatón -, s ebből egyértelműen kiderül: a fideszes képviselőjelölt nemcsak a selyemzsinórt emlegette, hanem a mézesmadzagot is elhúzta riválisa orra előtt. Egy előző napi beszélgetésre utalva közölte ugyanis Romsics Imrével: "Tegnap nem azt mondtam, hogy ha elindulsz országgyűlési képviselőnek, akkor még a múzeumi szervezetnek a tájékáról is ki fogunk passzírozni, ha nyerünk. Én azt mondtam, hogyha nem indulsz el országgyűlési képviselőnek, akkor, ha nyerünk, a szakmai munkádban nagyon-nagyon meg tudnánk futtatni". Mindezen túlmenően a fideszes képviselőjelölt arról is beszél: ha az MDF elnöke nem hajlandó választási megállapodást kötni a Fidesszel, akkor a Fidesznek érdeke az, hogy az egyéni jelöltekkel kössön megállapodást. És utána, ha azok a választási megállapodások működnek, "a párton belül el kell azt érni, hogy ne az elnök asszony legyen az MDF-nek az elnöke". A Fidesz azonnal reagált. Orbán Viktor a "beszélgetés" napvilágra kerülése után levelet írt Dávid Ibolyának: "A történtekért Elnök Asszony és az MDF elnézését kérjük. A szóban forgó urat a képviselőjelöltségből visszaléptettük, és a Szövetségből való kizárását kezdeményeztük. Bagó Zoltán elfogadhatatlan magatartást tanúsított" - áll a levélben. Orbán arra is kérte az MDF elnökét, hogy tájékoztassa, ha a jövőben hasonló információ jut tudomására. Dávid Ibolya nem, de párttársa, Katona Kálmán Debrecenben spontán előhozott néhány esetet: - Máskor is történt ilyen eset, bár nem ennyire durva, egzisztenciális fenyegetés. Egy iskolaigazgató-jelöltünk azért lépett vissza, mert bizonytalannak látta a jövőjét, rossz érzése támadt - közölte az MDF választmányi elnöke, akit, mint mondta, "felkavart az ügy". "A mostani állapotok nem könynyítik meg a helyzetünket" - így reagált az esetleges koalíciókötéssel kapcsolatos felvetésekre. Orbán Viktor levelével egyébként nyilván azt is ellensúlyozni akarta, hogy Rogán Antal, a Fidesz kampányfőnöke csütörtökön még azt írta Herényi Károlynak, az MDF frakcióvezetőjének címzett nyílt levelében: a Fidesz egyetlen politikusa sem kért arra senkit az MDF képviselőjelöltjei közül, hogy ne induljon a választásokon. "Éppen ellenkezőleg, örömünkre szolgálna, ha a kisebbik ellenzéki párt jelöltjei össze tudnák gyűjteni a szükséges számú kopogtatócédulát, és az MDF elérné a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt". Az MDF viszont este már a Fidesz-felelősök megnevezését követelte. Herényi Károly szerint ugyanis a Romsics Imre által készített hangfelvétel azt bizonyítja, hogy Bagó Zoltán pártutasítást hajtott végre. A válasz: "Abszolút magánakció volt". Ezt már Szijjártó Péter nyilatkozta lapunknak. A Fidesz-szóvivő visszautasította, hogy a Fidesz vezetése javasolta vagy utasította volna ilyesmire a fideszes jelölteket. A pártvezetésnek semmilyen információja nem volt a történtekről - állította a szóvivő. (Szijjártó Pétert viszont életveszélyesen megfenyegették - névtelen levelekben. A Fidesz szóvivője szerint a trágár hangvételű levelek írásának, az életveszélyes fenyegetéseknek a kampányt hiszterizáló, meglehetősen vad politikusi megnyilatkozások adnak menlevelet. Mindez figyelmeztető jelzés "a teljes magyar politikai elit számára, hogy beszédmódjával, kampányszlogenjeivel, telepre való szállításra hivatkozásaival ne adjanak táptalajt a választóknak önkontrolljuk elveszítéséhez - utalt Szijjártó Péter Gyurcsány Ferenc egyik, a Fidesz által vitatott kijelentésére.) A Fidesz-elnökség, a KDNP-elnökség és a Fidesz-választmány elnöksége is összeült tegnap, s eldőlt: Semjén Zsolt kereszténydemokrata pártelnök lesz a Fidesz-KDNP képviselő-jelöltje Kalocsán. A Fidesz ezzel eleget tett a KDNP kérésének, különös tekintettel arra, hogy Kalocsa érseki székhely. Semjén Zsoltnak március 17-ig lesz ideje arra, hogy összegyűjtse a szükséges számú ajánlószelvényt.

http://www.nol.hu/cikk/396217/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mdf-est-zsarolt-egy-fideszes-a-kizartak

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-04 00:00:00

Korrupt APEH-revizor

Korrupt APEH-revizor Népszabadság • MTI • 2006. március 3. Nullás adóigazolások intézésében segédkezett vesztegetési pénzért az APEH Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóságának revizora az ügyészségi vádirat szerint - ez olvasható a HVG ma megjelenő számában. Az ügyészség szerint a tatabányai APEH-revizor kilenc esetben ütemezte át 5- 10 százalék jutalékért cégek köztartozásait és késedelmi pótlékait. Két esetben segítségére volt a végrehajtási igazgatóhelyettes is - írja a hetilap. Mindkettőjüket felfüggesztették munkájukból a jogerős ítélet meghozataláig. A cégeknek az APEH-től az úgynevezett nullás adóigazolásra azért volt szükségük, hogy különböző állami kedvezményekhez juthassanak, amelyek feltétele a köztartozások megfizetése. Az ügyet egy ismeretlen feljelentő indította az Országos Rendőr- főkapitányságon. Az ORFK titkos adatgyűjtéssel, lehallgatással szerzett annyi információt, hogy az elegendő legyen a korrupció gyanújának megállapítására, s az ügyet átadta az ügyészségnek.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-396073

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupt-apeh-revizor

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-03 00:00:00

Nem bizonyítható a vesztegetés

Nem bizonyítható a vesztegetés Népszabadság • Tudósítónktól • 2006. március 3. Bizonyítottság hiányában megszüntették az eljárást Faludi Tamás, Kiskunmajsa polgármestere és N. Béla önkormányzati képviselő ellen vesztegetés bűntette miatt indult nyomozásban, amely a múlt év őszén kezdődött két helyi képviselő feljelentése alapján. A képviselők a rendőrségen bejelentették: a polgármester és N. Béla képviselő pénzt ajánlott nekik azért, hogy az általuk preferált helyi vállalkozóra szavazzanak, amikor a vízi közmű üzemeltetéséről dönt a testület. Az egyik képviselő a beszélgetésről hangfelvételt is készített, de az adathordozón a szakértők nem találtak értékelhető információt. A két gyanúsított az ügyben ártatlannak vallotta magát. A Kecskeméti Nyomozó Ügyészség az ügyben vádemelést javasolt a múlt hónapban, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség viszont most - mint Szabó Ferenc fő-ügyészhelyettes érdeklődésünkre elmondta - bizonyítottság hiányában megszüntette az eljárást. A döntés ellen az érintettek panaszt jelenthetnek be.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-396072

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-bizonyithato-a-vesztegetes

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-03 00:00:00

Ügyészség előtt a TV2- és RTL-szerződés

Ügyészség előtt a TV2- és RTL-szerződés Népszabadság • Haszán Zoltán Fekete Gy. Attila • 2006. március 3. A Legfőbb Ügyészség vizsgálatot kezdett az országos kereskedelmi televíziók szerződéseinek meghosszabbítása ügyében. Ez váratlan fordulat, korábban ugyanis ebben az ügyben a vádhatóság arra az álláspontra jutott, hogy nincs hatásköre. Csakhogy időközben megváltozott a törvényi háttér, így érdemben vizsgálható az ügy. A TV2 és az RTL Klub 2007-ben lejáró szerződését tavaly nyáron - váratlanul és idő előtt - hosszabbította meg további öt évvel az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT). A versenyeztetés nélküli, változatlan feltételekkel történt hosszabbítást már tavaly nyáron is többen támadták. A mostani ügyészségi eljárást Takács Albert, az állampolgári jogok biztosának általános helyettese kérte, miután megvizsgálta a hosszabbítás körülményeit és arról súlyosan elmarasztaló határozatot hozott. A médiatörvény elvben lehetőséget ad az 1997-ben kötött szerződések egyszeri, öt évvel történő meghosszabbítására. Csakhogy ennek feltétele, hogy a tévék nem követhettek el súlyos vagy ismétlődő szerződésszegést. Takács Albert szerint viszont a műsorszolgáltatók számos alkalommal megsértették a médiatörvény rendelkezéseit. Lapunk gyűjtése szerint több jogerős bírósági ítélet is született a szerződésszegések ügyében. A TV2-nél 12 esetben, az RTL Klubnál hét alkalommal született ilyen ítélet. Takács szerint nem volt indokolt az idő előtti szerződésmódosítás sem, hiszen csak most tavasszal kellett volna erről határozni. További kifogás: az ORTT 38 másik - kisebb frekvenciákról szóló - szerződéssel egy csomagban hosszabbította meg az országos tévékkel kötött megállapodást. Ezt sem tehette volna meg. Az ORTT korábbi válasza szerint Takácsnak nincs hatásköre eljárni ebben az ügyben. Arra is felhívták a figyelmét, hogy a Duna TV kuratóriuma ugyanebben az ügyben már az ügyészséghez fordult, de eredménytelenül. Csakhogy abban az esetben - még tavaly - az ügyészség az államigazgatási eljárásról szóló törvény alapján tagadta meg, hogy beavatkozzon a médiaügyekbe. Takács megkeresését viszont már az idén hatályba lépett, a közigazgatási eljárásról szóló törvény alapján bírálták el. Márpedig ennek alapján az ügyészség az ombudsman által leírt események egy részével kapcsolatban illetékesnek tartja magát. A vizsgálat lefolytatása érdekében egyébként az ügyészség már hetekkel ezelőtt dokumentumokat kért az ORTT-től - egyelőre mindhiába. Úgy tudjuk, a Legfőbb Ügyészség a napokban külön levélben sürgeti meg az ORTT vezetőit. Az ORTT elnöke, Kovács György lapunknak elmondta, hogy valóban megkapták az ügyészség levelét, de válaszlevelükben az iránt érdeklődtek: ha legutóbb nem találta illetékesnek magát az ügyészség, akkor mi változott azóta.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-396099

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ugyeszseg-elott-a-tv2-es-rtl-szerzodes

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-03 00:00:00

Nógrádban kavar Várhegyi Attila

A megyei közgyűlés fideszes elnöke, a szocialisták állítására reagálva, az MTI-nek elmondta: a közgyűlés döntött a szerződésről, amely nemcsak kommunikációt, hanem professzionális megyemarketinget tartalmaz, amit pénz nélkül nem lehet megvalósítani. A nógrádi önkormányzat elnöke valamennyi polgármestert megkeresett egy levéllel; a helyi sajtóorgánumok, megjelenési lehetőségek feltérképezésével egy megyei média adatbázist próbálnak kidolgozni, amelynek hátterében egy sokmillió forintos, az önkormányzat és a Presztízs Média Reklámügynökség Kft. közötti szerződés áll - mondta Huszár Máté. A kft. ügyvezető igazgatója Várhegyi Attila egykori fideszes országgyűlési képviselő, akit a bíróság néhány éve felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt - tette hozzá. Huszár Máté kitért rá: hasonló szerződést kötött a kft.-vel az ugyancsak fideszes többségű balassagyarmati önkormányzat is Nógrád megyében a kommunikációs stratégia kialakítására. Az alelnök úgy fogalmazott: felmerül a kérdés, vajon a Fidesz kiüresedett pártkasszáját akarják-e feltölteni ezekkel a megállapodásokkal. Hozzátette: aggasztó a szerződés azért is, mert a fideszes megyei vezetés az eddigiekhez képest háromszor nagyobb összeget költ kommunikációs célokra, "s ad megbízást Fidesz-közeli cégeknek", miközben minden önkormányzati intézmény 10 százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodik, a megye sok száz millió forintos hiánnyal küzd, 160 embert bocsát el az intézményekből. Az alelnök elmondta, a szerződés tartalma szerint a kft. szaktanácsadást végez kommunikációs kérdésekben, elkészíti a megye hosszú távú általános marketing stratégiai tervét, kidolgozza a megye belső és külső kommunikációs rendszerét. Becsó Zsolt, a Nógrád megyei önkormányzat elnöke az elmondottakra reagálva, közölte: Nógrád megye marketing- és kommunikációs stratégiájának elkészítésére kötöttek szerződést, a több hónapos munka legalább négy évet alapoz meg, és készül végre egy professzionális anyag. Tizenöt millió forintot nevesítettek erre a költségvetésben, és igyekeznek feltárni a külső pénzügyi forrásokat is - tette hozzá. Becsó Zsolt úgy fogalmazott: látnunk kell, milyen kínálattal rendelkezünk, és arra milyen kereslet van. Számos irodalmi, képző- és népművészeti, hagyományőrző projektet készítenek elő, dolgoznak például a "Nógrádi ízek, specifikus termékek" programján, és ez mind kutatást feltételez - mondta. "A végeredmény pedig az lesz, hogy Nógrád megyét értékként tudjuk kezelni, és ennek megvalósításában a szocialista képviselőkre is számítunk" - tette hozzá. Kitért rá: annak felmérése, hogy a helyi önkormányzatok milyen eszközökkel rendelkeznek, a megyei önkormányzat marketingstratégiájába illeszkedik. Becsó Zsolt rámutatott: a határozati javaslat tárgyalásakor az MSZP képviselői mindössze az elkülönített összeg nagyságát sokallták.

http://nol.hu/archivum/archiv-438704-247172

https://web.archive.org/web/20091102034922/http://www.nol.hu/archivum/archiv-438704

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nogradban-kavar-varhegyi-attila

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2007-03-12 00:00:00

Visszajön a haramiakormány?

Merthogy - számos "független" elemző és buzgó kampányiparos feltételezéseivel szemben - nem az az áprilisi választás igazi kérdése, hogy adócsökkentés vagy sem, egységes adókulcs vagy családi adózás, otthonteremtés vagy fészekrakás, viszszaállamosítás vagy privatizáció, centralizált vagy versenyelvű egészségügy, kettészakított vagy újraintegrált társadalom, noha persze ezek fontos kérdések, amelyekről más alkalommal magam is elmélkedem. Nem ezek az alapkérdések, mert - szemben a köztársasági elnök állításával - van olyan szereplő a politikai színpadon, amely, ha az országot nem is, de a magyar jogállamot bizonyosan romba dönteni készül. Az alapkérdés az: visszatér-e a hatalomba a haramiakormány, melynek szereplőit oly találóan ábrázolta a HVG emlékezetes címlapja. A címlap egyik szereplőjét már jogerősen elítélte gazdasági visszaélésért a bíróság, a többiek viszont a hatalomba készülnek. Négy leleplezés tanúi lehettünk az elmúlt hetekben. Dr. Kende újabb botránykönyve, amelyet divat szidni és nem olvasni, számos, sokunk ízlésével nehezen összeegyeztethető fejtegetést tartalmaz Orbán személyiségéről, ami érthetővé teszi a viszolygást, csakhogy fontos tényeket is elénk tár. A szőlőtelepítési pályázatokkal kapcsolatban például megdönti Orbánék védekezését, miszerint normatív támogatásról volt szó, melyet minden pályázó megkapott. Kende dokumentálja, hogy számos pályázó nem kapta meg, s az elutasítást a keret kimerülésével indokolták. Orbánék tehát más magyar szőlősgazdák rovására jutottak hozzá a költségvetési pénzhez. Megmutatja, hogy ha nem is a legtöbb, de a második legtöbb pénzt Orbánék cége kapta, messze többet, mint a további kedvezményezettek. Így használta Orbán családja gazdagodására a miniszterelnöki hatalmat, derül ki a könyvből. Az Élet és Irodalmat a "Fidesz-cég" és a "taggyűlés" szavak pontatlan használata miatt annak idején perelték, Dr. Kendét viszont nem perlik. Ebből aligha következtetünk másra, mint hogy helytállók a könyvében elénk tárt adatok. A második leleplezés a Postabank-konszolidációról szóló 2000-es Kehi-jelentéstervezet nyilvánosságra kerülése. Évek óta hallani a hozzáértőktől, hogy a Postabankot "túlkonszolidálták", de ez mindeddig csak szóbeszéd volt. Most nemcsak egy becslést ismerünk meg arról, hogy mennyi közpénzt síboltak ki, hanem neveket is, hogy kihez. A nevek között ott van az Orbán család egyik tokaj-hegyaljai üzlettársa és más "Fidesz közeli" személyek. Íme, az Országimázs Központ, a tizenkét állami gazdaság meg a Millenniumi Park után még egy adalék, hogy miként használták fel Orbánék a baráti kör vagyonszerzésének előmozdítására a miniszterelnöki hatalmat. Így működött a haramiakormány 2002-ig, amikor valakik (Orbán kifejezésével) "kiragadták a kezükből a kormányrudat", vagyis a választók elvették tőlük az effajta gazdagodási lehetőséget. A miniszterelnöki hatalmat most vissza kellene szerezni. Ennek eszközeiről szól a harmadik és negyedik leleplezés. Kezdjük a szerverbetöréssel. Három tényt tudtunk meg. Megjelent a Magyar Nemzetben - abban a lapban, amely a D-209-es ügy óta intenzív, nevezzük így, információs együttműködésben áll a Fidesszel - Hiller István kampányanyagainak számos eleme, e lapban egyedülálló módon: színesben nyomtatva. Szokás szerint nem szóltak arról, hogy honnan jutottak hozzá. Néhány nap elteltével kiderült, hogy a Fidesz egyik számítógépéről feltörték az MSZP kampányába bedolgozó vállalkozás szerverét, és tizenegy órán keresztül töltöttek le belőle hatalmas mennyiségű titkos dokumentumot, köztük a Magyar Nemzetben közreadottakat. Időközben már azt is tudni lehet, hogy három munkatársat felfüggesztettek, s egyikük korábban Rogán Antal közvetlen munkatársa volt. Előkerült az az információ is, hogy néhány nappal korábban betörtek az MSZP budafoki kerületi irodájába, és - minden egyéb értéket ott hagyva - elvittek egy számítógépet, amelyben a sértett szerint benne volt az a kód, amellyel a feltört szerverbe be lehetett jutni. Ezekből az elemekből az a kép áll össze, hogy a betörés útján megszerzett budafoki gépből eltulajdonított kóddal a Fidesz kampánystábjának szakemberei betörtek a szerverre, és az onnan megszerzett adattömegből a talán legkevésbé fontosat, de leglátványosabbat megjelentették a Magyar Nemzetben, a fontosabbakat pedig - például a miniszterelnök kampányrendezvényeinek tervét - a maguk kampányának alakításában hasznosítják. Hogy ez valóban így volt-e, jó esetben a rendőrség tudja igazolni. Amit biztosan tudunk, az az, hogy a Fidesz előbb azt állította, hogy a szükséges kódot nyilvános honlapon találták, majd azt, hogy e-mailen kapták (de sem a honlapot, sem az e-mailt nem tudták felmutatni). Az az állítás is megdőlt, hogy a Fidesz kampányát akarja az MSZP megbénítani azzal, hogy a rendőrség lefoglalja a kérdéses számítógépet (hiszen nem a Fidesz-központ, hanem a parlamenti frakció egyik számítógépéről van szó). Eleinte túlbuzgó, ismeretlen aktivisták csínyeként állították be, aminek eredményét a Magyar Nemzetben olvashatjuk. Derítse ki a rendőrség a tényeket - mondják a vezető Fidesz-politikusok, ők maguk semmiért sem felelősek. Miközben Orbán deklaráltan nem hajlandó a "bulvártémával" foglalkozni, legutóbb kedveskedve "kukkolásként" aposztrofálta azt, Áder, Pokorni, Rogán összevissza beszél, és bagatellizálni igyekszik a rendszerváltást követő magyar politikai élet legnagyobb botrányát. A negyedik leleplezés: az MDF-es vetélytárs megzsarolása is arra utal, hogy a Fidesz maffiaként működik. A zsaroláson kapott képviselőt a Fidesz gyorsan kizárja, hogy lokalizálja a kárt, de igen nehéz lenne elhinni, hogy a történet egyedi. Az MDF szerint sokfelé próbálkozik ilyesmivel a Fidesz, s a cselekmény a Fideszben uralkodó szellemiségről tanúskodik. A Fidesz vezetőinek, akik a párt aktivistáit, képviselőjelöltjeit feladataikkal megbízzák, eszébe sem jut, hogy bármelyikük felelős volna a történtekért. A kérdés az, hogy a választóknak eszükbe jut-e. A Fidesz már régen nem létezőnek tekinti a demokratikus politikai élet normáit, aminek a háromhetenkénti ülésezés, a Simicska-féle APEH és a kétéves költségvetés után a legszebb példáját kétségtelenül a köztársasági elnök választáskor szolgáltatta, amikor gátlástalanul sértették meg a titkos szavazás alkotmányos elvét. Most újra, és minden eddiginél világosabban megmutatták: az emberek mindennapi életének azokat a normáit sem tartják tiszteletben, amelyeket a magyar polgárok azért tiszteletben szoktak tartani. A kérdés ezután az, hogy a mindentől megcsömörlött választók ezt is elnézik-e neki, és visszaengedik-e a hatalomba a haramiakormányt.

http://nol.hu/archivum/archiv-396893-208887

https://web.archive.org/web/20220519022221/http://nol.hu/archivum/archiv-396893-208887

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszajon-a-haramiakormany

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-10 00:00:00

Postabank-ügy: jelentés márpedig nincs?

Stumpf István is megerősítette: egyetlen Kehi-jelentést fogadott el a kormány, ami alapján büntetőügy is indult. A volt kancelláriaminiszter ezzel arra, az első, 1999 nyarán készült jelentésre gondolt, amely még a Princz Gábor irányította Postabank tevékenységét vizsgálta. Az egy évvel később készült, a Postabank konszolidációja során törvénytelenségeket feltáró második Kehi-jelentésről Stumpf csak annyit mondott: "egy munkaanyagban, jelentéstervezetben foglaltak nem a hivatal álláspontját jelentik, az egy hipotézis". Sepsey Tamás szerint az Orbán-kormány által elrendelt folyamatos ellenőrzésről - amelyet a Medgyessy-kormány ideje alatt állítottak le -, azért nem készült végleges jelentés, mert a tervezetben foglaltakat a Postabank akkori vezetése által adott válaszok megcáfolták. A stop.hu internetes lap - mint arról beszámoltunk - pénteken egy névtelen levélre és három dokumentumnak nevezett iratra hivatkozva tette közzé: állításukkal ellentétben mind Sepsey Tamás, mind Stumpf István, mind Varga Mihály volt pénzügyminiszter tudtak a Postabankról szóló konszolidációs Kehi-jelentés létezéséről. Stumpf István vasárnap az MTI-nek hangsúlyozta: egy Kehi-jelentés készült a Postabankkal kapcsolatos felelőtlen gazdálkodásról, ennek alapján történt a feljelentés, és most is zajlik a büntetőeljárás Princz Gábor és társai ellen. "Más Kehi-jelentés nincsen, ezért mindenki, aki azt állította, hogy Kehi-jelentésről nem tud, az igazat mondott. Részanyagok vannak, de hogy ezek milyen típusú részanyagok, arról halvány lila gőze nincs senkinek, mert nincs a kezében az eredeti példány, amivel össze tudja hasonlítani" - tette hozzá a volt kancelláriaminiszter. "Egyet tudok világosan és határozottan állítani: én nem állítottam le a postabankos vizsgálatot" - tette hozzá. Stumpf megismételte: a Postabank-konszolidációval kapcsolatos vizsgálatot 2003. februárjában a Medgyessy-kormány állította le. Annak a kormánynak módja lett volna a vizsgálatot befejezni és a szükséges lépéseket megtenni, Medgyessy Pétert kell tehát megkérdezni: miért nem tette ezt meg.

http://nol.hu/archivum/archiv-395527-207604

https://web.archive.org/web/20170129021730/http://nol.hu/archivum/archiv-395527-207604

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/postabank-ugy-jelentes-marpedig-nincs

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-27 00:00:00

Vizsgálat lehet a Transelektro-üzletből

Egyszerre több helyen is kiverte a biztosítékot a Transelektro Management és Vagyonkezelő (TMV) Kft. eladásával Székely Péter. Mint arról hírt adtunk, a Vegyépszer Rt. a múlt hét csütörtökén jelentette be: legnagyobb részvényese lett a Transelektro-csoportot irányító vagyonkezelő cégnek. Az "önhibáján kívül nehéz helyzetbe került, a munkahelyek megőrzésén munkálkodó" cégvezető szerepét játszó korábbi fő tulajdonos, Székely Péter váratlan akcióját csak azokkal felejtette el egyeztetni, akiktől pénzt vár. A gazdasági tárcát legalábbis éppen úgy meglepte, hogy a Vegyépszer és mellette további két cég, a Közgép Rt. és a Resonator Kft. megjelent a Transelektro részvényesei között, mint a hitelező bankokat. Székely mindenesetre megnyugodhat: a Transelektro megmentéséhez a tulajdonosoktól várt félmilliárd forint döntő hányadát így valószínűleg nem neki, hanem a TMV-be beszálló új partnereinek kell kifizetniük. - Amíg én vagyok a gazdasági miniszter, a Transelektro csak akkor kaphat pénzt, ha előre garantálja minden egyes fillér felhasználásának átláthatóságát - jelentette ki lapunknak Kóka János. A gazdasági és közlekedési miniszter érdeklődésünkre elmondta: következményei lesznek, ha olyan információ birtokába jut, ami megkérdőjelezi, hogy a Transelektro-holding korábban jogszerűen költötte el a közpénzeket. A miniszter a következményeket nem konkretizálta, de úgy tudjuk, eltökélt abban, hogy a szabálytalanságok legkisebb jelére vizsgálatot indít. A holding talpra állítására így csak akkor kerülhet sor, ha tisztázódott, hová kerültek a Transelektrónak adott pénzek. A korábban a cégcsoport megmentését ígérő gazdasági tárca "pálfordulását" jelzi, hogy értesüléseink szerint Kóka hétfő délutánra rendkívüli megbeszélésre hívta a Transelektro és a hitelező pénzintézetek vezetőit. A találkozón a szakminiszter az elmúlt hetek történéseinek bemutatását várja a résztvevőktől. Így a megbeszélésen eldőlhet az is: a szaktárca hozzá kezd-e annak az eddig homályban hagyott kérdésnek a tisztázásához, hogy valójában mi is vezetett a Transelektro pénzügyi megroppanásához. Arra egyelőre nincs válasz, hogy a hétfői megbeszélésen a TMV Kft. új tulajdonosai is részt vesznek-e. Mindenesetre értesüléseink szerint a múlt heti bejelentésekkel ellentétben a Transelektro menedzsmentcégének megvásárlása valójában még nem zárult le. A felek azért hallgatnak a cég vételáráról, mert arról egyelőre nem született megegyezés. A Vegyépszer 48, a Közgép és a Resonator 9,33-9,33 százalékos üzletrészeinek beárazása csak azután történhet meg, hogy az új befektetők átvilágították a Transelektro ipari holdingját. Erre április 30-ig kerülhet sor. Az előzetes várakozások szerint mindenesetre valószínűnek látszik, hogy Székely Péter a legjobb esetben is csak egy jelképes összeget kaphat cégéért. Partnerei ugyanis a TMV üzleti értékét lényegében nullának tekintik. Úgy tudjuk, a menedzsment kft. eladásának bejelentése nemcsak a gazdasági tárca, de Székely Péter hozzáállásán is változtatott. A nagyvállalkozó immár a hitelező bankokat kárhoztatja a Transelektro megmentésének lassúságáért. Álláspontja szerint új befektetőtársaival közösen kész letenni a tulajdonosoktól várt félmilliárd forintot. Ezt azonban szerinte akadályozza, hogy a pénzintézetek késlekednek a hárommilliárd forintos hitelkeret megnyitásával. Más kérdés, hogy a bankok álláspontja ebben az ügyben meglehetősen egyértelmű: a Transelektro csak azt követően kaphatja meg a várt hárommilliárd forintos hitelt, ha ingatlanholdingja erre fedezetet vállal, és tulajdonosai is átadták a tőlük várt pénzt. Amíg ez nem történik meg, a bankok nem lépnek, nehogy a Transelektro tulajdonosai mondjuk éppen a cégcsoport átvilágításának eredményeire hivatkozva gondolják meg magukat.

http://nol.hu/archivum/archiv-395553-207629

https://web.archive.org/web/20170127020100/http://nol.hu/archivum/archiv-395553-207629

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgalat-lehet-a-transelektro-uzletbol

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-27 00:00:00

Postabank: újabb titkos iratok

Állításukkal ellentétben Sepsey Tamás, Stumpf István és Varga Mihály is tudott a Postabank konszolidációjáról szóló, 20 évre titkosított Kehi-jelentésről, legalábbis azon dokumentumok szerint, amelyeket tegnap tett közé a stop.hu internetes lap. A portál, amely néhány hete a Kehi-jelentés egy példányát kaphatta meg, most az MTI tudósítása szerint egy névtelen levelet és három dokumentumot kapott. A „szigorúan titkos” iratok egyike a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által készített jelentés fedőlapja, a másik Végh Lajos aláírással a jelentés utolsó oldala. Ez utóbbin olvasható, hogy a jelentést megkapta a Postabankot akkor irányító Auth Henrik (az MNB jelenlegi alelnöke), Bártfai Béla, a MeH közigazgatási államtitkára, Naszvadi György, a PM közigazgatás államtitkára és Kövér László titokminiszter is. E két irat dátuma 2000. december. A harmadik egy levél Papp Csaba rendőr alezredesnek, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság osztályvezetőjének. Ebben – 2003. március 12-én – a Kehi akkori elnöke, Monostori Lajosné helyett olvashatatlanul aláírt levélben, Pappot arról tájékoztatják: a korábbi megkeresésére válaszul küldik a Kehi 1999 júniusában, illetve 2000 decemberében készített jelentését. Valamint az összefoglaló jelentés tervezetét. Az iratok feladója a portálon közzétett névtelen levelében úgy fogalmaz: „valótlanságot állított Sepsey exállamtitkár úr, aki az Orbán-kormány idején a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt vezette, amikor azt állította, hogy ilyen anyag nem létezik, hiszen maga minősítette azt. Valótlanságot állított Stumpf exminiszter úr, Orbán úr kancelláriaminisztere, amikor azt mondta, ilyen jelentéssel nem találkozott, hiszen nulla a valószínűsége annak, hogy államtitkára, Bártfai úr (a jelentést) neki ne adta volna át”. A névtelen levél írója kérdésként vetette fel, vajon miért kapta meg ezt a vizsgálati anyagot Kövér László titokminiszter, s ha megkapta, miért nem tett feljelentést hivatalból a benne szereplő bűnügyekben. Kérdés továbbá, kinek és miért állt érdekében leállítani még 2003-ban is a rendőrségi nyomozást. (Hírösszefoglalónk)

http://nol.hu/archivum/archiv-395597-207669

https://web.archive.org/web/20170129021736/http://nol.hu/archivum/archiv-395597-207669

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/postabank-ujabb-titkos-iratok

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-25 00:00:00

A Nomentana-ügy elévült

A határozatban az áll: a nyomozó hatóság a Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyében közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmény miatt, ismeretlen tettes ellen indított nyomozást - részben bűncselekmény hiányában, részben elévülés miatt - megszüntette. (Munkatársunktól)

http://nol.hu/archivum/archiv-395274-207360

https://web.archive.org/web/20170128184252/http://nol.hu/archivum/archiv-395274-207360

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nomentana-ugy-elevult

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-24 00:00:00

Bácskait elítélték

A bíróság hivatalos személy által elkövetett bűnpártolásban és gondatlanságból elkövetett államtitoksértésben találta őt bűnösnek. Az indoklás szerint a dandártábornok 2003-ban Kulcsár Attila kérésére rendőri vezetőket próbált rávenni arra: a rendőrség a PSZÁF-ot megelőzve foglalja le a K&H-ügy iratait, ezzel igyekezve elérni, hogy egyes pénzügyi visszaéléseket a PSZÁF ne fedezhessen fel. Az államtitoksértést pedig azzal követte el, hogy egy államtitoknak minősülő elemzést hazavitt, majd az íróasztalán hagyott, ezzel arra illetéktelen személy - nevezetesen a felesége - számára hozzáférhetővé tette a dokumentumot. Bácskai az utolsó szó jogán azt mondta: nem követett el bűncselekményt, a döntés méltatlan. A vádlott és védője fellebbezett. Bácskai János

http://nol.hu/archivum/archiv-395147-207235

https://web.archive.org/web/20170206073908/http://nol.hu/archivum/archiv-395147-207235

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bacskait-eliteltek

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-23 00:00:00

Uszodabotrány

Uszodabotrány Népszabadság • Debreceni tudósítónktól • 2006. február 22. Debrecenben nem csitul a versenyuszoda vitatott építése miatt kirobbant politikai botrány. A fideszes többségű önkormányzat a 3,4 milliárdos versenyuszoda kivitelezésének megszervezésével és az üzemeltetési feladatok ellátásával a Debreceni Vagyonkezelő Rt.-t bízta meg. A részben közpénzekből megvalósuló beruházásra nem írtak ki közbeszerzést, hanem a vagyonkezelő létrehozott egy projektcéget - a Debreceni Sportuszoda Beruházó és Üzemeltető Kft.-t -, amely hitelt vesz fel az építkezésre. A hitel készfizető kezese pedig az önkormányzat. A döntőbizottság a vagyonkezelőt, a projektcéget és az önkormányzatot összesen 20 millió forintos bírság megfizetésére kötelezte. Gadus István, az SZDSZ Hajdú-Bihar megyei elnöke szerint a sportuszoda törvénytelen építését azonnal fel kell függeszteni. Mint mondta, a közbeszerzési határozat szerint "az uszodaberuházás minden részletében az önkormányzat határozatai, döntései, forrásai alapján valósul meg, még akkor is, ha manipulatív módon egy projektcégen keresztül próbálták keresztülfuttatni". A politikus felszólította Kósa Lajos polgármestert, hogy a város álljon el a kivitelezői szerződéstől, és új közbeszerzési eljárásban válassza ki a sportuszoda törvényes kivitelezőjét. Kósa Lajos szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság tévesen értelmezte a közbeszerzési törvényt, ezért a határozat ellen az önkormányzat keresettel él. A munkálatok felfüggesztéséről azt mondta: a beruházásban az önkormányzat nem szerződő fél, így szerződésbontást nem tud kezdeményezni.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-394982

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uszodabotrany

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-22 00:00:00

Mentőöv a Hild-háznak

A fordulat váratlan: nemcsak az előzmények, hanem annak ismeretében is, hogy a napokban már elkezdték bontani. Mint arról beszámoltunk, a VI. kerület bontásra jelölte ki a tulajdonában lévő, 1844-ben épült épületet. Bár a ház nem egyedileg védett műemlék, az ügyben eljáró VII. kerületi jegyzőnek három ok miatt is ki kellett volna kérnie az örökségvédelmi hivatal engedélyét. Egyrészt, mert az épület műemléki környezetnek számít - a szomszéd ház műemlék -, másrészt mert világörökségi, s így műemléki jelentőségű területen áll, harmadrészt mert az 1875 előtti emlékek mindegyike egyedi elbírálást követel. Az elmúlt egy hét tüntetésekkel és nyilatkozatháborúval telt. A Belső-Erzsébetváros értékeinek védelmére alakult ÓVÁS! kezdeményezéséhez csatlakozott többek között az Élőlánc és a Levegő Munkacsoport; az első tüntetésen megjelent és támogató beszédet tartott Varga Kálmán, az örökségvédelmi hivatal elnöke, és megszólalt a ház megmentése érdekében Demszky Gábor főpolgármester, valamint Bozóki András kulturális miniszter is. Van persze abban valami sorsszerű, hogy az ingerküszöböt áttörő botrány épp e miatt a ház miatt tört ki. Hiszen a Király utca 40.-re talán még a legelszántabb értékvédők sem mondanák azt, hogy "szép". Mást igen: azt például, hogy a nyolcvan évvel ezelőtt háromemeletessé bővített, csúnyán eljellegtelenített épület földszintjében és első emeletében ott rejtezik az egykori Robitsek-ház, amelyet 1844-ben Hild József tervezett a vagyonos pesti polgárnak. Fontos adalék az is, hogy a kiegyezés táján itt működött a Bécsi Sörház, amelynek nyomait ugyancsak képesek lennének föllelni a kutatók. A Király utca 40.-en azonban e pillanatban legfeljebb néhány klasszicista erkélytámaszt és kőkeretet, egy-két szép kovácsoltvas munkát fedezhet föl az értő szem. De elég csak a legszűkebb környezetében körülnézni, hogy láthassuk: kizárólag akarat és pénz kérdése az épületek pontos rekonstrukciója. A közeli Jálics-ház sem mérhető a semmiből újraépített Sándor-palota fontosságához, mégis aprólékos gonddal mintázták meg az eredeti homlokzat mását, miközben az épületbelsőt tökéletesen modernizálták. A Hild-féle épületnél, ha úgy vesszük, sokkal "szebb" volt a közeli Holló utca 11., amelyet két évvel ezelőtt hasonló civil tiltakozás ellenére elbontottak. Tulajdonképpen a szecessziós bérház esete hívta föl a figyelmet a zsidó negyed világörökséggé minősített részének gondjára. Jelesül, hogy a korábban megalkotott - és a főváros, sőt a műemlékvédők által is jóváhagyott - rendezési terv bontásokkal, a hagyományos városkép gyökeres megváltoztatásával számol. Az ÓVÁS!-ba szerveződött civilek ezért nemcsak a jobb sorsra érdemes épületek megtartásáért, hanem azért is demonstráltak, hogy az építési engedélyeket kiadó hatóság ne vonhassa össze a telkeket, és ne tehesse lehetővé a belvárosias környezetből kirívó kvázi lakóparkok építését. A Holló utca 11. esetében azonban vesztettek. A ház helyén ma út nyílik - sehonnan sehová, mert a Madách sétányt, amelynek része lett volna, azóta ejtette a kerület -, mellette pedig hat ház helyét elfoglaló, náluk több szinttel magasabb tömb emelkedik. A mozgalom azonban annyit elért, hogy Erzsébetváros megbízást adjon a rendezési terv finomítására; tavaly pedig hivatalosan is műemléki jelentőségű területté minősítették a világörökséghez tartozó városrészeket. Ami persze nem jelenti azt, hogy a kerületek is szívesen látnák ezt a korlátozást. Házvagyonuk ugyanis akkor ér a legtöbbet, ha nincs: a befektetők az üres, lehetőleg egyesíthető telkeket keresik. Nehéz véletlennek látni, hogy nemrégiben a VII. kerületi Akácfa utca 47. és 49. bontása ügyében eljáró VI. kerület éppen egy nappal azelőtt adta ki az engedélyt, hogy a kulturális miniszter egyedi műemléki védelmet elrendelő rendelete hatályossá vált volna. A Király utca 40. ügyében bejelentett ügyészi óvás talán ezeknek az épületeknek a dolgában is fordulatot hozhat: lapunk úgy értesült, Erzsébetváros lemond a lebontásukról. A VII. kerület is lakottan adott el műemlék házakat Elővásárlási joguk figyelmen kívül hagyása miatt perelnek a lakók a Király utca egyes házaiban is, csak úgy, mint az Andrássy út több palotájában. Néhány napja a Fővárosi Bíróságon tárgyalták például a Király utca 15. ügyét. Ezt a műemlék házat lakottan adta el a VII. kerületi önkormányzat 2004 júniusában a Király Palace Kft.-nek, anélkül, hogy társasházi alapító okiratot készíttetett volna, s a bérlőknek felkínálta volna az elővásárlást. Ez utóbbi jog pedig megillette volna őket - mondta lapunknak Hoffmann László, a lakók ügyvédje. Hasonló sorsra jutott a környéken még 11 ház: ebből a Király utcában a 15.-ön kívül a 21., a 25., a 27. és a 29. számú műemlék épület. Ezek tulajdonképpen az érdekcsoporthoz kerültek, de különféle nevű kft.-kre jegyezve: Király Palace Kft., Király 21. Kft., Király 27. Kft. A Király utca 15. bérlői bíróságon megtámadták az ügyletet, s úgy tűnik, van esélyük érvényesíteni jogaikat. Az egy vevőnek (jelen esetben a Király Palace Kft.-nek) való továbbadást az önkormányzat azzal indokolja (s ez általános érv), hogy a vagyonátadó bizottságtól a kilencvenes évek elején ezeket a házakat olyan műemléki megkötéssel kapta a kerület, hogy minden épület csak egyben adható el. Hoffmann László szerint azonban ez nem zárja ki a több tulajdonosnak - részben a vevő kft.-nek és részben a bérlőknek - való egyidejű eladást. Így azok a bérlők, akik szeretnék megvenni lakásaikat, élhetnének a jogukkal, míg a többi lakást megkaphatná a Király Palace Kft. A bérlők elővásárlási jogát egyébként az ügyvéd szerint egy 2004-es legfelsőbb bírósági határozat is kimondja. Ha az aktuális perben a Fővárosi Bíróság is ennek szellemében dönt, ez precedens értékű, s biztató lehet az Andrássy úti, egyben eladott paloták szintén pereskedő bérlői számára is. A legutóbbi tárgyaláson azonban nem született ítélet a Király utca 15. ügyében, a per augusztus 22-én folytatódik. (Cs. L.)

http://nol.hu/archivum/archiv-395010-207104

https://web.archive.org/web/20170125002454/http://nol.hu/archivum/archiv-395010-207104

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mentoov-a-hild-haznak

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-22 00:00:00

Megúszták húszmilliós bírsággal

Megúszták húszmilliós bírsággal Debrecen kikerülte a közbeszerzést Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. február 20. A Közbeszerzési Döntőbizottság 20 millió forint bírságot szabott ki a debreceni önkormányzatra és annak két cégére, mivel a sportuszodát közbeszerzés nélkül kezdték építeni. Az építés azonban tovább folyhat. Kósa Lajos debreceni polgármester szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság tévesen értelmezte a közbeszerzési törvényt. A város tervei közt szerepelt, hogy az egyetem területén lévő telken fedett uszodát épít, amely az egyetemet és a várost is kiszolgálná. Múlt év májusában a városi közgyűlés úgy döntött, hogy a közbeszerzéssel zajló beruházás végén csak 2007-ben készülhetne el az uszoda, ezért olyan megoldást kell választani, amely nem zárja ki a versenyt, de gyorsabb a közbeszerzésnél. Ebben az évben lesz az úszó Eb Debrecenben. A konstrukció a következő lett: a Debreceni Vagyonkezelő Rt. - a város cége - alapított egy kft.-t, hogy mint projektcég vigye végig a beruházást. Ez pályáztatott, ám a felhívásra csak egy cég, a Keviép Kft. jelentkezett, két ajánlattal. Az első végösszege 3 milliárd, a másodiké 3,5 milliárd forint volt. A drágábbat fogadták el és alkudták le 150 millióval. A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban megállapította, hogy mind a város vagyonkezelő cége, mind annak projekttársasága alanya a közbeszerzésnek, így kötelezettsége lett volna közbeszerzési eljárást kiírni. Ezért az érintetteket bírsággal sújtották. Kósa Lajos, Debrecen polgármestere azzal védekezett, hogy tavaly több száz közbeszerzési tendert bonyolított le a város. Azt is hangsúlyozta, hogy az építőt országos, nyílt pályázaton választották ki. Szerinte az ár is kedvező: az uszoda nettó négyzetméterára 280 ezer forint alatt van, ami figyelembe véve a jelenlegi lakás- és nemuszoda-árakat, kifejezetten kedvezőnek mondható - mondta. (MTI)

http://www.nol.hu/archivum/archiv-394784

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megusztak-huszmillios-birsaggal

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-20 00:00:00

Nincs eljárás Gyurcsány ellen

A döntést Géczi József Alajos, a bizottság elnöke közleményben tudatta. A kormányfő tavaly beadott vagyonnyilatkozatával kapcsolatban azért kezdeményeztek eljárást, mert Gyurcsány állítólag nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában a Budapest, II. kerület Szemlőhegy utcai ingatlanra vonatkozóan fennálló, lízingszerződésből fakadó használati jogosultságát. Géczi közleménye szerint megállapítható, hogy nem önállóan nyilvántartott ingatlanon fennálló használati jogosultságról van szó, amit Gyurcsány Ferencnek nem kellett vagyonnyilatkozatában feltüntetnie. Géczi József Alajos ismét bizonyította: politikai megrendelésre hozza meg döntéseit a mentelmi- és összeférhetetlenségi bizottság élén - így reagált a döntésre Répássy Róbert, a Fidesz képviselője.

http://nol.hu/archivum/archiv-394500-206621

https://web.archive.org/web/20170128184304/http://nol.hu/archivum/archiv-394500-206621

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nincs-eljaras-gyurcsany-ellen

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-17 00:00:00

Villaparkot terveztek a Postabank telkein

47 millió forintba kerültek 1999-ben azok a telkek, melyeket már a Postabank konszolidációjáról született döntés után, a rossz hitelek eladásával megbízott PB Workout kezelésében levő egyik cég vett meg - legalábbis a Kehi vizsgálati anyaga szerint. A kormányzat ellenőrei szerint már ez a tranzakció is kifogásolható volt: a 22 darab, összesen állítólag 30 ezer négyzetmétert kitevő közműves telkeket a Workout tulajdonában álló, akkor alapított cég, az Akkord Veresegyháza kft. vásárolta meg. A pénzt a Workout, mint tulajdonos adta, tagi kölcsönként. A vizsgálati anyag utal rá, hogy már a telkek vásárlására történt cégalapítás sem illeszkedett a konszolidáció menetébe. A telkek, illetve az ezek tulajdonjogával bíró Akkord Veresegyháza Kft. pár hónappal a földvásárlás után része volt annak a Kehi jelentés szerint könyvszerinti értéken milliárdos cégcsomagnak, mely alig 10 millió forintért jutott a Sigma Rt-hez. A telkek közel negyedét az Index megtalálta. Veresegyházon 2003-ban folyt egy villapark előkészítése, összesen mintegy 7200 négyzetméteren: a terület értékét növeli, hogy két oldalról fenyőerdő határolja. A fejlesztő Ante Rt. a hét helyrajzi szám alá sorolt területen összesen 14, egyenként 180 és 330 négyzetméter közötti családi ház felépítését és értékesítését tervezte. A cég több szálon is szorosan kapcsolódik ahhoz az üzleti körhöz, mely a PB Workouttól 1999-ben a telkeket is magába foglaló portfoliócsomagot megvette. Az Ante tulajdonosai között szerepel az ügyvezető Galambos Elemér, Réti András és Pongrác László. Mindhárman több cégben is szerepelnek közösen, egyebek között volt vagy jelenlegi tulajdonosai annak a Sigma Rt.-nek, mely 1999-ben a PB Workout-tól jutott hozzá - a Kehi-anyag szerint jelképes áron - egy a telkek mellett egy komplett cégcsoport tulajdonjogával is bíró céghez, a már említett Akkord Veresegyháza Kft.-hez. Az Akkord Veresegyházába zsúfolva az interneten keringő, több forrásunk által is az eredeti Kehi-anyag részének mondott dokumentum szerint szerepelt egyebek között négy cég, a Nábob Lízing Kft., a Nádor Lízing Kft., az Ispán Kft. és a Vavasor Kft., illetve számos, általuk tulajdonolt ingatlan. Az Akkord Veresegyháza a PB Workouttól a Kehinek tulajdonított anyag szerint 10 millió forintért került a Sigma Rt. tulajdonába. Az a Kehi anyagából sem derül ki egyértelműen, mennyit is értek valójában az Akkord Veresegyházába tömörített cégek és ingatlanok: a Vavasor Kft. tulajdonában például öt ingatlan is szerepelt, melyek együttes becsült piaci értéke 365 millió forint volt (nyilvántartási értékük ennél is magasabb, 509 millió forint). A Nádor Lízing Kft. értékét már a PB Workout által elvégzett két üzletértékelés alapján is 164,9, illetve 217 millió forintban határozták meg. Ugyanakkor a Kehi-anyag nem tér ki arra, mennyi adósság terhelte összességében a cégeket illetve ingatlanjaikat. Az Indexnek Réti András írásban azt emelte ki: "a felsorolt cégeket nyilvános pályázaton, a legjobb ajánlatot téve vásárolta meg az általam részben tulajdonolt Sigma Rt. A társaságok megvásárlásával nemcsak a vagyonuk, hanem az üggyel foglalkozó cikkekben is említett 1,5 milliárd forintnyi tartozás is a cég tulajdonába került, ellentétben az eddigi sajtómegjelenések által sugalltakkal. A tartozások egy része teljes egészében visszafizetésre került, más esetekben pedig az adóssággal terhelt vagyonelemek ingyenesen át lettek adva az állami tulajdonban lévő REORG csoportnak, amely részben felelt a Postabank konszolidációjáért. Mindezek bárki számára ellenőrizhetőek." "Egyébként családom és saját jó hírnevem megvédése érdekében a sajtóorgánumok ellen a szükséges jogi lépéseket megteszem" - hangsúlyozta az Indexnek adott nyilatkozatában dr. Réti András. A Veresegyházi telkeken végül mégsem készült el a villapark. Galambos Elemér az Indexnek azt ugyan nem kívánta elárulni, hogyan alakult a Sigma által megvett 30 ezer négyzetméter sorsa, telefonos megkeresésünkre annyit leszögezett: a honlap több éve nem frissült, így az információk már nem aktuálisak. A telkeket az Ante magánszemélyeknek, köztük neki magának adta el. i

https://index.hu/belfold/pb060215/

https://web.archive.org/web/20201021232838/https://index.hu/belfold/pb060215/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/villaparkot-terveztek-a-postabank-telkein

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-17 00:00:00

Varga: Ártatlan vagyok!

Varga: Ártatlan vagyok! Megkezdődött a Fidesz egykori tanácsadójának pere Népszabadság • Fekete Gy. Attila • 2006. február 16. Ártatlannak vallotta magát szerdán a Fővárosi Bíróság előtt a különösen nagy értékre elkövetett, hárommilliárd forintos áfacsalással vádolt Varga Tamás. A vádhatóság szerint a Fidesz egykori gazdasági tanácsadója és húsz vádlott- társa 1996 és 1998 között több nagyberuházással, stadion- és kastélyfelújításokkal összefüggésben fiktív számlák felhasználásával hárommilliárd forint áfát jogosulatlanul igényelt vissza. Varga 1999-ben hagyta el az országot. Távollétében két perben is elítélték: bűnösnek mondták ki a '90-es évek elején elkövetett luxusautók csempészetében és a Dunaferr-részvényekkel elkövetett visszaélésekben. Hatévi bujkálás után Amszterdamban fogták el a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) információi alapján a holland rendőrök: két évvel azután, hogy a Fővárosi Főügyészség újabb vádiratot nyújtott be ellene a Fővárosi Bíróságra - ez alkalommal hárommilliárdos áfacsalással vádolva őt. Varga a tárgyaláson kijelentette: részletes vallomást kíván tenni, mert szerinte a vádirat tele van pontatlanságokkal, ellentmondásokkal. Határozottan kijelentette, hogy senkit nem utasított bűncselekmények elkövetésére, nem irányított szervezett áfacsalást, s meggyőződése, hogy a vádiratban leírtak egy része nem is bűncselekmény. Perének első tárgyalási napján Varga részletesen vallott arról, milyen kapcsolatban állt annak idején jelenlegi vádlott-társaival, s az egyes áfaügyekben érintett cégekkel való viszonyáról. A per pénteken folytatódik.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-394416

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varga-artatlan-vagyok

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-16 00:00:00

Orbán is tudott a Kehi jelentéséről

A pénzügyi tárca 2000 decemberében kapott egy szigorúan titkos minősítésű jelentést, amely azonos lehet a Postabank konszolidációja során törvénytelenségeket feltáró Kehi-jelentéssel. Erről Veres János pénzügyminiszter beszélt tegnap, a Nap-kelte műsorában. Veres elmondta: a Pénzügyminisztérium belső vizsgálatot folytatott a napokban, amely során kiderült: az Orbán-kormány idején a tárcához két példány is érkezett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalban készült titkos jelentésből, az egyik 2000 decemberében, a másik 2001. január végén. A második - 97 oldalas - jelentésnek azonban a minisztériumban nyoma veszett. A tárcánál ezért jelenleg nincs példány az említett dokumentumból. Az interneten - a Stop.hu portálon - megjelent anyag azonban olyan állításokat tartalmaz, amelyek önmagukban is elkerülhetetlenné teszik, hogy vizsgálat induljon a Potabank-privatizáció, és az ennek során állítólag Fidesz-közeli személyekhez vándorolt milliárdos vagyonok ügyében - mondta Veres, aki szerint ma már nem kérdés, létezett-e a visszaéléseket feltáró Kehi-jelentés, illetve jelentéstervezet. A dokumentum elkészítését - mint korábban megírtuk - 1999 elején kormányhatározat rendelte el, így legfeljebb az lehetne kérdés, elkészült-e a Kehi az anyaggal. Titkosítása mellett a jelentés létezését bizonyítja ugyanakkor az is, hogy a dokumentumról annak idején maga Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt. A Magyar Televíziónak adott interjújában úgy fogalmazott a Postabank-konszolidáció vizsgálatáról: "Nagyon bízom benne, hogy most a Központi Ellenőrzési Hivatal jelentése után a rendőrség átveszi a dolgot, és akkor végére jár az ügyeknek." Az interjú 1999. július 8-án készült, vélhetően még az előtt, hogy a miniszterelnök tudomást szerzett volna a Kehi-jelentés tartalmáról. Az időpont arra is utal, hogy a dokumentummal, de legalábbis annak első változatával, az eredeti, kormányhatározatban elrendelt határidőre, 1999 júliusára elkészült a hivatal. Veres János szerint ma már nem kérdés, létezett-e a visszaéléseket feltáró Kehi-jelentés.

http://nol.hu/archivum/archiv-394397-206526

https://web.archive.org/web/20170129021744/http://nol.hu/archivum/archiv-394397-206526

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-is-tudott-a-kehi-jelenteserol

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-16 00:00:00

Ma csukják le Veres János pénzügyminiszter volt üzlettársát

2007.03.13. 04:00 Börtönbe vonul ma Kabai Károly volt szocialista polgármesterjelölt, fémhulladék-kereskedő, Veres János pénzügyminiszter egykori üzlettársa. Az adócsalásért három és fél évre ítélt vállalkozónak a nyíregyházi bíróság büntetés-végrehajtási irodájának tájékoztatása szerint meg kell kezdenie büntetésének letöltését, mert az ügyvédje által benyújtott halasztási kérelmét elutasították. Cikkünk megírásakor még nem tudhattuk, hogy Kabai valóban bevonul-e a nyíregyházi büntetés-végrehajtási intézetbe, mert őt és a jogi képviselőt is hiába kerestük telefonon. Amennyiben nem jelenik meg a politikus a börtönben reggel kilenc órakor, akkor elővezetik a hatóságok. Mint arról többször beszámoltunk, a hulladékkereskedő Veres Jánossal együtt alapította azt a céget, amelyet később számlagyár „üzemeltetésére” használtak fel. A vádirat szerint Kabai több roma személlyel alapíttatott betéti társaságokat, hogy azok később fiktív számlákat állítsanak ki, és ezzel jelentős mértékben csökkentsék cégének adófizetési kötelezettségét. A számlázócégből még több évvel a törvénytelen ügyletek előtt kiszállt a jelenlegi pénzügyminiszter, de Kabaival nem szakította meg a kapcsolatot. Ezt bizonyítja, hogy a hulladékkereskedő aktívan részt vett Veres János országgyűlési választási kampányában, amelyben a pénzügyminiszter megpróbált nyomást is gyakorolni a választási körzetében induló polgármesterekre. Emlékezetes, hogy többen felháborodásuknak adtak hangot, miután egy mátészalkai fórumon a polgármesterek előtt Veres olyan kijelentést tett, hogy figyelembe veszik az állami támogatásoknál, melyik település hogyan szavazott. Kabai karrierje egyébként töretlen volt akkor is, amikor eljárás folyt ellene az adócsalásért és az okirat-hamisításért, hiszen egyik cége 292 millió forintos állami megbízást kapott a Juhász Ferenc által vezetett honvédelmi tárcától lőszer-megsemmisítésre, és a szocialisták polgármesternek is jelölték Nyírbogáton. A vállalkozó egyébként tagadja bűnösségét, és az ellene kiszabott másodfokú, jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be jogi képviselője révén a Legfelsőbb Bírósághoz. Ez azonban nem menti meg attól, hogy bevonuljon a börtönbe. Kabai pedig mindent elkövetett, hogy megússza a felelősségre vonást, a legutóbbi tárgyalása előtt például ügyvédet is váltott, és nem kisebb rangú személyt bízott meg az ügye képviseletével, mint Bárándy Péter volt igazságügy-minisztert. Az ügy érdekessége még, hogy az elítélt politikus jogi képviselője egy olyan jogszabály-módosításra hivatkozott, amelyet a Veres János vezette Pénzügyminisztérium indítványára hoztak meg tavaly. A volt üzlettárs által vezetett szaktárca javaslatára az adótörvényt úgy változtatták meg, hogy a Bárándy-iroda védekezése alapján ma már nem feltétlenül számítana bűncselekménynek, amit Kabai elkövetett. Veres kampányát nem egy olyan személyiség támogatta, aki ellen adócsalásért emeltek vádat. Nemrég Kisléta szocialista támogatású polgármesterének kellett megjelennie egy nagy értékű csalási ügyben ellene indított per miatt a Nyíregyházi Városi Bíróságon, de a tárgyalást elnapolták. Pénzes Sándort, aki az országgyűlési választások idején Veres János egyik támogatója volt, ötrendbeli, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntettével és háromrendbeli, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével vádolta meg a Nyíregyházi Városi Ügyészség. A kislétai polgármester az MSZP kampánylapjában, az országgyűlési választások idején terjesztett Bal-Toll című kiadványban arra szólította fel az általa vezetett település polgárait, hogy szavazzanak Veres Jánosra, az MSZP jelöltjére. A propagandanyomtatványban egy fotót is közölnek, amelyen Veres parolázik a kislétai polgármesterrel.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/03/ma-csukjak-le-veres-janos-penzugyminiszter-volt-uzlettarsat

https://web.archive.org/web/20231111170715/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/03/ma-csukjak-le-veres-janos-penzugyminiszter-volt-uzlettarsat

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ma-csukjak-le-veres-janos-penzugyminiszter-volt-uzlettarsat

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2007-03-13 00:00:00

K & H: eltűnt iratok

K & H: eltűnt iratok Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. február 14. Előfordult, hogy 2003 júniusában valaki módosított egy iratot a K & H Equities Rt.-nél - jelentette ki Zimonyi Marianna, a brókercég elszámolási osztályának vezetője a Bácskai János ellen hivatalos személyként elkövetett bűnpártolás miatt indult büntetőügy megismételt elsőfokú eljárásán hétfőn Szegeden. A tanúként meghallgatott Zimonyi igennel felelt arra a bírói kérdésre: előfordult-e 2003 júniusában a K & H Equities Rt.-nél, hogy bizonyos iratok eltűntek vagy megváltoztak. Egyik beosztottjától hallott arról, hogy például Állami Autópálya-kezelő Rt. egy átutalási megbízását is módosította valaki; a módosított irat a cég számlájáról egy technikai számlára történő utalásról rendelkezett. A maffiaellenes központ volt vezetőjét gondatlanságból elkövetett államtitoksértés miatt is vád alá helyezték, mert a lakásán államtitoknak minősülő iratokat találtak. A titokszakértő a bíróság előtt fenntartotta korábbi vallomását, amely szerint a vádlott mindent megtett az államtitok megőrzése érdekében. A büntetőperben első fokon a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa, részben telefonlehallgatási jegyzőkönyvek alapján nem jogerősen kimondta Bácskai János bűnösségét, és lefokozta a tábornokot. Az ügy a fellebbezések után a Fővárosi Ítélőtáblára került, ahol megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt megsemmisítették az elsőfokú ítéletet és új eljárást rendeltek el. (MTI)

http://www.nol.hu/cikk/394127/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/k-h-eltunt-iratok

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-14 00:00:00

Kiss Péter nyilvánosságra hozná a Postabank-jelentést

Az ügyben korábban parlamenti bizottság is vizsgálódott, amely nem jutott semmire. Ennek egykori elnöke, Eörsi Mátyás tegnap azt kérte Kiss Pétertől, hogy tegyen meg mindent az igazság kiderítésére. Kiss azt ígérte, kezdeményezi a jelentés megállapításainak nyilvánosságra hozatalát, ha azok nem sértenek személyiségi vagy egyéb jogokat. Eörsi azt mondta: semmilyen iratot nem kaptak meg, a Kehi jelentését sem, és hiába kezdeményezte a vizsgálóbizottság mandátumának meghosszabbítását, akkor azt a két nagy párt nem támogatta. - Ha volt ilyen jelentés, annak jelenleg is ott kell lennie valahol a Pénzügyminisztérium irattárában. Azt javasolom a pénzügyminiszter úrnak, nézzen szét alaposabban - így reagált minderre Varga Mihály, a Fidesz-kormány volt pénzügyminisztere.

http://nol.hu/archivum/archiv-394123-206272

https://web.archive.org/web/20170129021741/http://nol.hu/archivum/archiv-394123-206272

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiss-peter-nyilvanossagra-hozna-a-postabank-jelentest

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-14 00:00:00

Pihentetett Postabank-ingatlanok

Egy és háromnegyed évvel a Postabank konszolidációját követően értékesítették a Postabank egykori balatonfüredi üdülőjét a telekkönyvi adatok szerint. Az eredetileg valamivel több mint félmilliárd forintra értékelt ingatlan végül hasonló értéken kelt el. A stop.hu internetes portálon nemrég nyilvánosságra került, Postabank-konszolidációról készült jelentés szerint - amely nagy valószínűséggel azonos a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalban (Kehi) 2000-ben elkészült, majd valamiért 20 évre titkosított dokumentummal - az egykori Postabank-üdülőt fillérekért (első körben mintegy 500 ezer, a második körben pár millió forintért) adták el, így jutott végül Réti András egyik érdekeltségéhez. Réti a Kehi-jelentés szerint összesen 1,7 milliárd forintos cégvagyonhoz jutott hozzá tízmillió forintért. A cégek emellett mintegy 1,5 milliárdos Postabank-tartozásukat sem fizették vissza - ezt helyettük az állam pótolta a konszolidáció keretében. Lapunk értesülései szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy néhány vitatott ügylet végére a Kehi-jelentés elkészülte után - talán részben annak hatására - még 2000-ben pont került. Csaknem két évvel a konszolidáció után hirdették meg a balatonfüredi üdülőkomplexumot is, amelyet végül - az ingatlanra több jelentkező is akadt - az Imola Bau Rt. vásárolhatott meg. Állítólag a vételár az eredeti nyilvántartási érték körüli összeg, több mint félmilliárd forint volt. Ezt a jelenlegi tulajdonos, az Imola Bau Rt. vezetése nem cáfolta, de nem is erősítette meg. A kérdés csak az, hogy a vevő által kifizetett - vélhetően az ingatlan valós piaci értékét tükröző - összeg hová került: az egykori Postabank-tartozás behajtásáért felelős Reorg-Apport Rt.-hez vagy a tulajdonos Réti-érdekeltségekhez? Erről nem kaptunk tájékoztatást, mint ahogy arról sem, hogy az ingatlanra bejegyzett egykori Postabank-hitelek sorsa közel két évvel a konszolidáció után rendeződött-e, vagy sem. Ha az adósságot törlesztették, arra továbbra sincs válasz, miért vándoroltak az egykori Postabank-vagyonelemek a Réti-érdekeltségekhez, ahogy arra sincs, miért nem adták el az értékes vagyont a konszolidáció idején. Tovább- menve: miért kellett milliárdokat a költségvetésből pótolni olyan cégek, ingatlanok ellenértékeként, amelyek a nyilvántartási áruk körül értékesíthetők lettek volna. Keller László, volt közpénzügyi államtitkár lapunknak elmondta: nemcsak az egykori Kehi-jelentés, de az annak kapcsán született kormányhatározatok is megválaszolatlan kérdéseket vetnek fel. Az Orbán-kormány döntése szerint például a Postabank rossz követeléseit a Reorg-Apporton keresztül kellett volna értékesíteni, de arra nincs válasz, hogy a Postabank ugyanerre a célra miért alapított - a kormánydöntést megelőző napon - egy másik társaságot. Tegnap Vadai Ágnes szocialista képviselő több kérdést intézett a Postabank konszolidációja ügyében Orbán Viktor volt miniszterelnökhöz, magyarázatot kérve arra, ki és miért állította le a konszolidáció vizsgálatát, miért nem hozták nyilvánosságra a Kehi megállapításait. A képviselőnő szerint el kell érni, hogy a Kehi-vizsgálat megismerhető legyen, és parlamenti vizsgálóbizottságnak kell utánajárnia az ügynek. Veres János pénzügyminiszter is további vizsgálatot tart szükségesnek az ügyben. Az MTI-nek elmondta: kezdeményezi, hogy vizsgálják meg a konszolidációval kapcsolatos jelentés titkosításának körülményeit. Hozzátette: a Postabank konszolidációjára közpénzt, 152 milliárd adóforintot fordított az Orbán-kormány. l A balatonfüredi egykori Postabank-üdülő helyén 2000-ben nyílt meg a Club Hotel Imola. A jelentős fejlesztések, átalakítások miatt nehéz következtetni az ingatlan 1994-es vagy 2000-es forgalmi értékére. Az Imola Építő Kft. beruházásait követően az ingatlan forgalmi értéke ma már milliárdos nagyságrendű. Az 1,7 hektáros területen lévő üdülőkomplexumban jelenleg egy négycsillagos és két háromcsillagos szálló található. Az egész évben nyitva tartó szállodában kamerával őrzött parkoló, egy étterem, két bár, továbbá két konferenciaterem, egy feszített víztükrű fedett medence, valamint egy teniszpálya várja a vendégeket. Az ingatlan jelenleg az egri székhelyű Imola Építő Kft. tulajdonában van, amely 2000 őszén piaci áron szerezte meg a területet. Ez a cég a tulajdonosa az Imola Vendégház Kft.-nek, amely jelenleg a Club Hotel Imolát üzemelteti.

http://nol.hu/archivum/archiv-393884-206053

https://web.archive.org/web/20170129021732/http://nol.hu/archivum/archiv-393884-206053

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pihentetett-postabank-ingatlanok

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-11 00:00:00

Nem lesz Nomentana vizsgálóbizottság

A szocialisták szerint a Fidesz célja nem az igazság kiderítése, hanem a politikai rivális lejáratása. A Fidesz Nomentana-hadjárata a múlt héten kezdődött, amikor interpellálták az ügyben Polt Pétert. Deutsch-Für Tamás, Répássy Róbert és Szijjártó Péter azt vetette fel: indokolt-e, hogy a legfőbb ügyész vizsgálatot indítson a Nomentana cég kapcsán, amelynek régebben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt az ügyvezetője. A legfőbb ügyész jelezte, hogy az ügyészség munkatársai az interpelláció nyomán már megkezdték az információgyűjtést. Néhány nap múlva a három fideszes honatya feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen. Az V-XIII. kerületi ügyészség egy magánszemély feljelentése alapján február 3-án már elrendelte a nyomozást Nomentana-ügyben. A fideszes feljelentést követően az V. kerületi kapitányság indított nyomozást, majd a Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyek főosztálya a Központi Nyomozó Főügyészséget bízta meg az eljárás lefolytatásával. Az ügynek egyelőre nincs gyanúsítottja, a nyomozás határideje hatvan nap múlva jár le. A feljelentők szerint a miniszterelnök a kilencvenes évek közepén egy nem megfelelően bejegyzett kft. képviselőjeként lépett fel, és ezzel okirat-hamisítást követett el.

http://nol.hu/archivum/archiv-393716-205891

https://web.archive.org/web/20170128184255/http://nol.hu/archivum/archiv-393716-205891

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-lesz-nomentana-vizsgalobizottsag

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-10 00:00:00

Postabank-ügy: se jelentés, se levél?

Stumpf István, az Orbán-kormány egykori kancelláriaminisztere szerint hamisítvány az a tegnapi számunkban olvasható levél, amelyben ő utasította volna a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnökét: ne folytassák a Postabank konszolidációja során törvénytelenségeket feltáró vizsgálatot. Stumpf szerint lapunk etikátlan volt, amikor az írás megjelenése előtt nem kérdezte meg őt. A szóban forgó dokumentum egyébként az Indexen már szerda délután megjelent. Arra a kérdésünkre, nem tartja-e etikátlannak azt, ami - a Kehinek tulajdonított, az interneten egy hete olvasható jelentés szerint - a Postabank konszolidációja során történt, milliárdos cégvagyonok átjátszását Fidesz-közeli magánszemélyekhez, a volt kancelláriaminiszter kijelentette: másról nem kíván nyilatkozni, és egyébként sem tudja, miről beszélünk. - Milyen jelentésről van szó, és ki mondta egyáltalán, hogy a Kehi vizsgálatát bárki is leállította? Nem az én dolgom, hogy erről állást foglaljak. A bank vezetésének volt a feladata, hogy ezekben az ügyekben döntsön - mondta. Az egykori kancelláriaminiszter azt is hangsúlyozta: a konszolidációt vizsgálta az Állami Számvevőszék is, és alapvetően rendben lévőnek minősítette a folyamatot. Mint megírtuk: az ÁSZ vizsgálata a Kehi-jelentésben feltárt, a Postabank leánycégénél történt konkrét tranzakciókkal nem foglalkozott. Stumpf István azt is állítja: Kehi-jelentés sem volt. Jelentésnek az nevezhető ugyanis, amelyet a kormány elfogad, ilyen pedig nem volt. Arra a kérdésre, hogy akkor szerinte mi az a dokumentum, amely a stop.hu portálon egy hete megjelent, a volt kancelláriaminiszter kijelentette: nem tudjuk, milyen státusú ez a bizonyos anyag, így beszélni sem érdemes róla. Arra a kérdésre, hogy ő olvasta-e azt korábban, a volt kancelláriaminiszter úgy fogalmazott: - Mindenféle anyagok voltak, fogalmam nincs, éppen ez micsoda. Stumpf kommentárja: az álhírek mögött egy figyelemelterelő politikai manőver áll. (A Fidesz politikusai 2003-ban, a Kehi-jelentés körüli első botrány idején azzal vádolták a szocialistákat, hogy az állítólagos jelentéssel Princz Gábor felmentésén munkálkodnak.) Sepsey Tamás, a Kehi volt elnöke (jelenleg az ÁSZ alelnöke) a Híradónak szintén azt mondta, hogy nem kapott olyan levelet, amelyet lapunkban közöltünk. Az ellenőrzési hatóság egykori vezetője a stop.hu-n megjelent dokumentum kapcsán az Indexnek arról beszélt: a hivatal csak olyan dokumentumért vállalja a felelősséget, amelyet az elnök a szignójával hitelesített. "Látható ezen a dokumentumon a Kehi-elnök aláírása? Nem. Akkor erről enynyit!" - nyilatkozta. Sepsey egyébként 1999 tavaszán lapunknak még úgy nyilatkozott: a Postabank vizsgálata első félévi legfontosabb feladata a hivatalnak, és ez érinteni fogja a pénzügyi felügyelet, az ÁPV Rt., valamint a PM tevékenységét is. "Megkerülhetetlen, hogy érintsük a menedzsment, az igazgatóság és az fb felelősségének kérdését" - tette hozzá. Az ügy felgöngyölítésére a kormány június 30-i határidőt adott a szervezetnek. A jelentés elkészültét később Auth Henrik, a jegybank jelenlegi alelnöke, aki a Postabankot a konszolidáció idején irányította, meg is erősítette. A dokumentumot dilettáns munkának minősítette, és azt mondta, arra 60 oldalas válaszjelentést is készítettek. Az internetre felkerült anyag tanúsága szerint is lezárult a Kehi vizsgálata, elkészült a jelentés, amely további vizsgálatokat kezdeményezett a konszolidáció idején történt viszszásságok feltárására, amelyre viszont már nem került sor. Azt senki nem erősítette meg, hogy a stop.hu dokumentuma az maga a Kehi-jelentés, avagy a fenti megszorítással élve Kehi-anyag lenne. Ugyanakkor a titkosított aktából nem először szivárognak ki részletek: a Vasárnapi Hírek 2003. május 4-i száma például egy egész oldalt szentelt az ebből való idézeteknek. Ács György, a cikk szerzője lapunknak megerősítette, hogy az állítólag nem létező dokumentum közlése miatt őt - államtitoksértés gyanúja miatt - a rendőrség kihallgatta, a dokumentum náluk lévő példányát pedig elkobozták. Mint mondta, a cikk megjelenése előtt megerősítették neki, hogy az ominózus anyag a Kehi-vizsgálat. Mégpedig úgy, hogy felkérték Princz Gábor ügyvédjét, aki az eredeti jelentést a rendőrségi iratismertetéskor megnézhette, mondjon véleményt róla. Az ügyvéd akkor azt mondta: a lapnál lévő dokumentum a Kehi titkosított anyaga, az interneten szereplő pedig Ács szerint egyezik ezzel. A jelentés, mint arról tegnap beszámoltunk, több olyan ügyet is érint, amelyben a Fideszhez közel álló magánszemélyek jutottak értékes cégvagyonokhoz. Írásunk a Defend Kft. eladásáról, illetve arról szólt, hogyan jutott Wermer András, a Fidesz egykori kampányfőnökének cégügyeit intéző ügyvéd, Réti András összességében milliárdos vagyonú cégekhez, mindössze 10 millió forintért. A Kehinek tulajdonítható jelentés a hűtlen kezelés gyanúját is felvetette például a Nádor Lízing Kft. eladása kapcsán. Mint megírtuk: az ügyvéd érdekeltségéhez került a Nádor Lízing Kft., amely egyebek mellett egy több mint 500 millió forint értéken nyilvántartott balatonfüredi üdülőkomplexumot birtokolt. A cég hasonló értékű Postabank-hitellel volt terhelt. A Kehi-jelentés szerint azzal, hogy a Nádor Lízinget közvetve Réti András érdekeltsége, a Sigma Rt. szerezte meg, a Workout vezetői lehetetlenné tették, hogy a cég korábbi hiteleit rendezni lehessen. A konkrét részletekkel kapcsolatban tegnap nem hangzott el nyilatkozat, csak a Postabank-konszolidáció egésze kapcsán állította Varga Mihály, az Orbán-kormány pénzügyminisztere: a bank nem kapott a kelleténél több állami pénzt, minden szabályosan történt.

http://nol.hu/archivum/archiv-393743-205917

https://web.archive.org/web/20170129021730/http://nol.hu/archivum/archiv-393743-205917

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/postabank-ugy-se-jelentes-se-level

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-10 00:00:00

Nyomozás a Kenézy kórházban

Nyomozás a Kenézy kórházban Hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt nyomozást indított a rendőrség a debreceni Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézetben - tájékoztatta lapunkat Vezendi Jánosné, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. Debreceni tudósítónktól | Népszabadság | 2006. február 9. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz! 80 HIRDETÉS Az eljárást névtelen feljelentés alapján rendelték el, de a rendőrség ennél többet nem kívánt elárulni az ügyről. Más forrásból úgy értesültünk: a nyomozás során többek között azt vizsgálják, hogy az elmúlt években keletkezett-e hiány az intézmény anyagi és tárgyi eszközeiben. Az ügyről szerettük volna megkérdezni a kórház vezetőjét, de Varga György főigazgatót tegnap nem lehetett elérni. 160 HIRDETÉS A Kenézy kórháznak nem ez az első, nagy nyilvánosságot kapott botrányos ügye. Tavaly az akkori főigazgató, G. Kiss Gyula felbontotta a diagnosztikai labor üzemeltetési jogát elnyert konzorcium szerződését, a cégtársulás emiatt több százmillió forintos kártérítési igényt nyújtott be, G. Kiss Gyulát pedig menesztette a megyei önkormányzat. A megyei közgyűlés a napokban új közbeszerzési pályázatot írt ki a labordiagnosztikai osztály működtetésére. .

http://www.nol.hu/archivum/archiv-393565

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozas-a-kenezy-korhazban

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-09 00:00:00

Workout: veszteségcsökkentés helyett -növelés

Workout: veszteségcsökkentés helyett -növelés Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. február 9. A Postabank tulajdonában lévő Workout Kft. a pénzintézet konszolidációjának egyik kulcsszereplője volt. A 154 milliárd forint, államkasszából kipótolt veszteségből mintegy 101 milliárd céltartalékok elszámolásából jött össze. A további 53 milliárd vagyonelemek kiszervezéséből, amelyből 30 milliárd a Workoutnál, valamivel több mint 22 milliárd pedig a Reorg Apport Rt.-nél landolt. E két cég feladata volt a rájuk bízott vagyont értékesíteni úgy, hogy a lehető legnagyobb bevételt beszedve megtérüljön valami a konszolidációs költségekből. Ám a Workout nemhogy bevételt nem hozott, de még veszteségeket is felhalmozott. A nyilvántartott eredeti vagyonnak alig több mint 10 százaléka térült meg, ám a Postabankhoz, illetve a magyar államhoz ebből sem jutott semmi. A Workout ugyanis felélte a bevételeit. Hogy hogyan? Egyebek mellett a dolgozók, akiknek a munkaviszonya 1999 novemberében megszűnt, 2000-re is felvették teljes bérüket, de a cég elengedett 221 millió forint adósságot, illetve több mint 630 milliós kölcsönt is folyósított egy cégnek (a P&B Média Rt.-nek), nem kérve tőle fedezetet. (R. R.)

http://www.nol.hu/archivum/archiv-393607

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/workout-vesztesegcsokkentes-helyett-noveles

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-09 00:00:00

Guruló Postabank-pénzek

Magánbirtokok állami konszolidációból - A Kehi vizsgálatát 2000-ben leállították A Kehi egykori jelentéséből - vélhetően ez az, ami a napokban megjelent az interneten - és a nyilvános cégadatokból hat év elteltével annyi mindenesetre sejthető: a visszaélések felderítésére kezdeményezett "mélységi" vizsgálatokat azért állították le és a jelentést azért titkosították 20 évre, mert azok a Fideszhez közel álló személyek érintettségét mutatták ki. A papírokból kiderül például, miként jutott Földi László egykori hírszerzőtiszt az Orbán-kormány idején számos állami megbízást kapott Defend Kft.-hez mindössze 2,5 millió forint előleg kifizetése után. Egy olyan céghez, amely 1999-től 2002 végéig összesen csaknem 17 milliárd forint bevételt termelt. Vagy miként szerzett meg egy a Fidesz egykori kampányfőnökének, Wermer Andrásnak a cégügyeit intéző ügyvéd az egykori Postabank-vagyonból 1,7 milliárd forint értékű cégeket alig tízmillió forintért azon a PB Workout Kft.-n keresztül, amelynek feladata a hitelintézet vagyonelemeinek értékesítésével az állami konszolidáció költségeinek mérséklése lett volna. A Workout Kft.-n keresztül a jelek szerint sokmilliárdnyi vagyonhoz jutottak Fideszhez közel álló magánszemélyek, miközben maga a Workout nemhogy a veszteségeket nem mérsékelte, de tovább dagasztotta a konszolidáció állami költségeit. Részletek: Kehi-ellenőrök kényszerüdülésen; Workout: veszteségcsökkentés helyett -növelés Hotel Balatonfüreden - a Postabank üdülőjét birtokló társaságot félmillió forintért adták el annak idején

http://nol.hu/archivum/archiv-393556-205736

https://web.archive.org/web/20170129021744/http://nol.hu/archivum/archiv-393556-205736

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gurulo-postabank-penzek

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-09 00:00:00

A parlament elől is elzárt villa

A parlament elől is elzárt villa Népszabadság • Csuhaj Ildikó • 2006. február 9. Nem tudni, lekerült-e a napirendről Orbán Viktor vagyoni helyzetének vizsgálata - az Országgyűlés mentelmi bizottsága mindenesetre tegnap nem vette napirendre a vagyonnyilatkozati eljárás megtárgyalását. Géczi József Alajos a múlt héten indított eljárást Orbánnal szemben. Szerinte a Fidesz elnökének és feleségének, Lévai Anikónak a bevallásai alapján megállapítható: a Cinege úti villájuk átépítésével jelentősen gyarapodott a vagyonuk. A bizottság elnöke nehezményezte, hogy nem kapta meg a részletes építési engedélyt. Orbán viszont arra hivatkozott: 2007 júliusában zárul az átépítés, jelenleg ideiglenes használatbavételi engedély alapján laknak ott; "211 négyzetméter lakótér + 21 négyzetméter pince + 61 négyzetméter padlástér". A bizottság tegnap eljárási szabályokról vitázott. Végezetül öt kormánypárti szavazattal négy ellenzéki ellenében egy MDF-es tartózkodás mellett úgy döntöttek: nem veszik napirendre az ügyet. "Bohózatba fulladt az ülés, a vagyonnyilatkozati eljárásnak vége van" - közölte Kerényi János (Fidesz). "A vagyonnyilatkozati eljárás elrendelése érvényes" - ezt Tatai-Tóth András (MSZP) állította. Géczi József Alajos szerint sincs még vége az eljárásnak. Az egyik szocialista úgy vélekedett: a fideszesek azért zárták le az ügyet, mert nem akarják, hogy bebizonyosodjon: "Orbán egy luxusvillából harcol a luxusbaloldal ellen." Kóródi Mária (SZDSZ) szerint "pillanatnyilag sem Orbán Viktornak, sem Gyurcsány Ferencnek a vagyonügyei az adott keretek között nem tisztázhatók, ezért nem indokolt az eljárásokat napirendre tűzni". l Paritásos bizottság létrehozását javasolja a Fidesz a Nomentana-ügyben. Szijjártó Péter közölte: a bizottság még a választások előtt lehetőséget tud adni Gyurcsány Ferencnek arra, "hogy tisztázza a fantomcégügyben betöltött szerepét". A Fidesz javaslata szerint a bizottságot szocialista elnök vezetné, és a testület 30 napon belül végezné el feladatát.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-393574

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-parlament-elol-is-elzart-villa

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-09 00:00:00

Kehi-ellenőrök kényszerüdülésen

Kehi-ellenőrök kényszerüdülésen Fillérekért kerültek Fidesz-közeli tulajdonosokhoz a Postabank egykori, milliárdos vagyonú cégei Népszabadság • Római Róbert • 2006. február 9. Stumpf István levele a Kehi elnökének Stumpf István, az Orbán-kormány volt kancelláriaminisztere maga állíttatta le a Postabank konszolidációját vizsgáló Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt. Vélhetően okkal: a jelentésből ugyanis fény derül arra, miként kerültek milliárdos cégvagyonok a Fideszhez közel álló személyek kezébe. Mit szólna, ha felajánlanának Önnek 2,5 millió forintért egy olyan céget, amely évente többmilliárdos bevételt termel? Vagy, ha az állam kifizetné az összes hitelét? Mit szólna egy balatonfüredi üdülőkomplexumhoz - 17 ezer négyzetméteres telek, csaknem ezer négyzetméteres ingatlannal - ötszázezer forintért? És olyan történt már Önnel, hogy két- éves munkájáért előre megkapta a fizetése majd felét? Mindez nem tréfa. Ilyen, az állam "jószolgálati" szerepét bemutató történetekre - illetve zömmel azok előzményeire - bukkanhatunk abban a jelentésben, amely a Postabank 154 milliárd adóforintot felemésztő konszolidációjáról szól, és amely a múlt hét végén került nyilvánosságra a stop.hu internetes portálon. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) még 2000-ben az Orbán-kormány kancellária- minisztere, Stumpf István kérte fel egy átfogó vizsgálatra. A jelentés azonban - amely szerint a Postabankot legalább 30 milliárd forinttal túlkonszolidálta az Orbán-kabinet, a kinnlevőségek kezelése során pedig számos, az államnak óriási kárt okozó visszaélés történt - olyan megállapításokra juthatott, amely nem aratott osztatlan tetszést az akkori kormány köreiben. A Népszabadság birtokába került dokumentum szerint ugyanis a Kehit - amely első jelentésében további, "mélységi" vizsgálatokat javasolt a törvénysértések feltárására - maga a kancelláriaminiszter utasította: álljon le. A vizsgálati jelentést húsz évre titkosították. Annak tartalmát a Miniszterelnöki Hivatal egyik államtitkárán kívül csak Pintér Sándor, akkori belügyminiszter és Járai Zsigmond, akkori pénzügyminiszter, az MNB jelenlegi elnöke ismerhette meg. A dokumentum létezésére csak azért derült fény, mert azt - a belügyi tárca kérésére - csatolták az ORFK Princz Gábor, volt Postabank-vezér és társai ellen folytatott vizsgálatának adataihoz. Az anyagra Princz ügyvédje 2003 elején, az iratismertetés során bukkant rá. A jelentés részletei azonban titkos minősítésük miatt nem kerültek nyilvánosságra. Kiszivárgott megállapításait Auth Henrik, jelenlegi MNB-alelnök, aki a konszolidáció idején a Postabankot vezette, akkoriban dilettánsnak minősítette. Miután pedig az Állami Számvevőszék 2003-ban publikálta a maga jelentését (és ebben a konszolidációs folyamatot alapvetően rendben lévőnek nevezte), többé senki sem foglalkozott az üggyel. A számvevők megállapításait a részletek ismerete nélkül is a Kehi-anyag cáfolatának tekintették. A Kehi-jelentés azonban immáron olvasható: minden bizonnyal azonos a néhány napja a stop.hu internetes portálra felkerült, több mint ötvenoldalas, ismeretlen eredetű dokumentummal. A jelentés részletes megállapításait és az ÁSZ 2003-as jelentését olvasva pedig az is kiderül: a számvevők nem igazán foglalkoztak azokkal a konkrét ügyekkel, amelyekkel a Kehi, és nem vizsgálták azon cégek, tulajdoni elemek meglehetősen érdekes sorsát, amelyek a Postabank által alapított PB Workout Kft.-hez kerültek. Az ÁSZ inkább a pénzügyi kimutatásokat nézhette át, és ezek alapján meg is állapította, hogy a Postabank leánycége 1998 és 2001 között 3,1 milliárdos veszteséget termelt ahelyett, hogy - eredeti célja szerint - csökkentette volna a konszolidáció költségét. Ám azzal a számvevők nem foglalkoztak, hogy mi volt az oka a veszteségeknek. Ez csak a Kehi jelentéséből derülhet ki. Egy sikertörténet kezdete A Workout Kft. tevékenységének vizsgálati anyagában első ránézésre is kényes pont a Defend felbukkanása. A Defend Őrző-védő Kft. az Orbán-kormány idején azért vált ismertté, mert a piacon korábban gyakorlatilag nem jegyzett cégként rövid idő alatt szorította ki versenytársait szinte minden fontosabb állami üzletből: a Defendet bízta meg az MFB, a Nemzeti Autópálya Rt., az Állami Autópálya Rt., az APEH, a Magyar Posta, a vállalkozás bevételei pedig pár év alatt néhány százmillió forintról hatmilliárd fölé emelkedtek. A Defend 1998-ban persze még nem volt több a Postabank "házi" őrzővédő cégénél. Igaz, árbevétele így is 570 millió forint volt, a bank maga pedig a céget 113 millió forintos értéken tartotta nyilván a könyveiben. Az őrző- védő vállalkozást a Workout Kft.-hez tették át 1998 őszén, 53 milliós értéken. Egy hét alatt találtak is vevőt rá Földi László személyében. Földit, az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatóját a Nyírfa- ügyben ismerhette meg először a közvélemény: akkor bocsátották el a szolgálattól, miután kiderült, hogy az ügy keretében szocialista politikusokról is gyűjtöttek adatokat. (Később Földi - már Defend- tulajdonosként - a valójában nem létező "megfigyelési ügyben" nyújtott segítséget a Fidesz-kabinetnek egy elvben bizonyítékként szolgáló magnókazetta megvásárlásával.) Az 1998-ban félmilliárdos forgalmú Defendért a Kehi jelentése szerint az egykori titkosszolgálati tisztnek 53 millió forintot kellett volna fizetnie, ám csak 2,5 millió forint előleget adott. A fennmaradó 50 millió forintnak pár hónapon belül, 1998 végére kellett volna beérkeznie. Ám 1999 végéig - ebben az évben a társaságnak már 1,8 milliárd forint bevétele volt - az összegnek csak a felét fizették ki. A Defenddel később állami megbízói és igen kesztyűs kézzel bántak: amikor például a cég 2000-ben kétéves megbízást kapott az épülő autópályák nyomvonalának lőszermentesítésére, a több mint egymilliárd forintos megbízási díj 20-40 százalékát előlegként megkapta a szerződés aláírását követő nyolc napon belül. (A Defend Kft.-ről lapunk korábbi írásai: 2002. június 27., 2003. július 05, 2003. augusztus 28.) A Defendnél egyébként a nyilvános cégadatok szerint már megfigyelhető az a különös jelenség, amely más, a történetben még felbukkanó céget is jellemez. Az állami megbízások révén a rövid időn belül többszörösére duzzadó bevételek ellenére - a Defend 2002-ben már csaknem 6,5 milliárdos árbevételt ért el - a cég eredménye egyre romlik, vagyis a bevételek az év folyamán maradéktalanul elfolynak. A Defend 1999-től 2002 végéig csaknem 17 milliárd forintos bevételre tett szert, és közben csaknem 1,5 milliárdos veszteséget termelt. Félmilliárd félmillióért A Kehinél annak idején több olyan Postabank-cég sorsát vizsgálták, amelyek idővel egy kézbe, Réti András ügyvéd érdekeltségéhez kerültek. Rétiről annyit tudni, hogy már az 1998-as választások előtt intézte Wermer András egyes cégügyeit. Wermer - Orbán Viktor "bizalmasa" - a Fidesz kampányfőnöke volt az 1998-as választás idején. Réti András volt egyebek mellett annak az USA Delaware államában bejegyzett Go Ahead nevű cégnek a magyarországi jogi képviselője is, amely társaság a millenniumi tűzijáték szervezéséért 130 millió forintot vehetett fel. Réti cége a Postabank konszolidációja során több társasághoz is hozzájutott, ezek egyike, a Nádor Lízing Kft. 133 millió forint saját tőkével, 873 millió forint befektetéssel, ezen belül 825 millió forintnyi ingatlan tulajdonjogával rendelkezett 1998 végén. A Workout Kft. által 1999- ben elvégeztetett vagyonértékelés a jelentős hitelállomány miatt a cég piaci értékét mindössze 217 millió forintra becsülte. A Nádor Lízing 530,6 millió forinttal valóban tartozott a Postabanknak, a hitel fedezete pedig egy csaknem 18 ezer négyzetméteres, 931 négyzetméteres ingatlannal beépített balatonfüredi üdülőkomplexum volt, amelyet a Postabank üdülőként maga lízingelt. Az üdülőt 1998 végén, a konszolidáció idején, 550,8 millió forintos értéken tartották nyilván, nagyjából tehát fedezetet nyújthatott a Postabank által folyósított hitelre. Ezt a hitelt azonban nem sikerült behajtani. A Workout eladta a tulajdonos Nádor Lízing Kft.-t egy akkor frissen alapított cégnek, az Akkord Veresegyháza Kft.-nek. Az ár mindössze 501 ezer forint volt. Az Akkord Veresegyháza Kft.-ről a vizsgálati anyagból az derül ki, hogy alapítását maga a Workout Kft. ügyvezetője, Balázs Csaba rendelte el az általa felügyelt Akkord Pénzügyi Rt.-nél. A céget 1999 nyarán meg is alapították, székhelye pedig - Budapest, II. kerület, Kapy út 15. - megegyezik Réti András és üzleti körének székhelyével. A Nádor Lízing ezt követően egyike lett azoknak a Postabank- érdekeltségeknek, amelyek az Akkord Veresegyháza Kft.-n keresztül Réti András érdekeltségéhez, a Sigma Követeléskezelő Rt.-hez vándoroltak egy nyilvános pályázat eredményeként. Három jelentkező volt az 1,7 milliárdos meghirdetett vagyonra, de a legmagasabb árat - amely összesen tízmillió forint volt - Réti érdekeltsége ajánlotta fel. A Nádor Lízingben felhalmozott 751 millió forintnyi pénz és ingatlan a nyilvános cégadatok szerint idővel eltűnt a társaságból. Réti érdekeltsége a Nádor Lízing Kft.-vel együtt szerezte meg 1999-ben a Nábob Lízing Kft.-t is. Ez utóbbi cég szerzett többségi részesedést a Millenáris Produkció Rt.-ben, megvette a delaware-i bejegyzésű Titanium Investments Co.-t, amely a Millenáris Központban rendezett kiállítások (Álmok álmodói) ajándék óráit beszerezte, és azokra logókat helyezett 201 millió forintért. A csomagban kapott harmadik cég, a Vavasor Lízing Kft. érdekessége, hogy csaknem 600 millió forinttal tartozott a Postabanknak, az adósság pedig a konszolidáció során a követeléskezelő Reorg Apporthoz került 220 millió forintért. A cég, amely öt ingatlannal rendelkezett, amelyek nyilvántartási értéke meghaladta a félmilliárd forintot, a hitelt a Pécsi Baromfi- feldolgozó felvásárlására kapta a Postabanktól. Kölcsönét a Reorg Rt.-nek soha nem fizette vissza. A Nádor, a Nábob, a Vavasor, és a korábban nem említett Ispán Lízing Kft.-k a Postabank Workout Kft.-jétől 752 ezer forintért kerültek át az Akkord Veresegyháza Kft.-hez, amely alapítójától, az Akkord Pénzügyi Rt.-től további, 47 millió forintos tagi kölcsönt is kapott versegyházi építési telkek vásárlására. Az ezt követően meghirdetett, és Réti érdekeltségének, a Sigma Rt.-nek tízmillió forintért eladott cég-csokor 1,7 milliárd forintos vagyonértéke mellett 1,5 milliárd forintos tartozást hagyott hátra a Postabank felé, amely veszteséget a konszolidáció során a költségvetés pótolta ki.

http://www.nol.hu/archivum/archiv-393606

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kehi-ellenorok-kenyszerudulesen

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-09 00:00:00