Datasets:

K-Monitor

/

kmdb_base

like 0

Újabb érdekességek a kakaóbiztos számítógépek ügyében

2004.09.03. 09:56 Újabb furcsaságokra derített fényt a vizsgálat az óvodák számára vásárolt számítógépek beszerzésénél - hangzott el Rogán Antal sajtótájékoztatóján. Az Országgyűlés Informatikai Bizottságának fiatal demokrata elnöke egyebek között elmondta: a szaktárca beszerzését megelőzően az óvodai célú számítógépeket, minden indoklás nélkül kivonták a szabályszerű, központosított közbeszerzési eljárás alól. Ilyenformán az IHM már újabb eljárás indíthatott a beszerzésre, amelyen – a rendes eljárással szemben – már mindössze két cég indult. Rogán azt is elmondta, hogy több újabb információ is megerősítette, miszerint 400 ezer forint körüli árért bárki vásárolhat a kérdéses – darabonként több mint egymillió forintért vásárolt – gépekkel megegyező számítógépeket. Kiderült az is, hogy ugyanezeket az óvodai gépeket a gyártó cég rendszerint egy jótékonysági program keretében, ingyen terjeszti, sőt ugyanezen programban Magyarország is kapott 130 ilyen gépet ingyen. A honatya ezért bejelentette, hogy ha az eddigiekhez hasonlóan ezután sem érkezik válasz a szakminisztertől a „kakaóbiztos” számítógépekkel kapcsolatos kérdésekre, az ellenzék nem fogja támogatni Kovács Kálmán újraválasztását. Ugyanakkor Gyurcsány Ferenctől is választ várnak arra, hogy a kormányfőjelölt számít-e Kovácsra majdani kormányában. A sajtótájékoztatón Rogán Antal egyebek között egy internetes áruházra is hivatkozott, ahol a kifogásolt gépekkel teljesen azonos konstrukciójú gép mintegy 400 ezer forintért beszerezhető. Hangsúlyozta, hogy ez az ár egyetlen darabra vonatkozik, a kérdéses beszerzés ugyanakkor 300 darab volt, melynek vásárlása esetén bármely vevő bizonyosan komoly kedvezményekre számíthatna. Cáfolta a tárca által árnövelőként feltüntetett tényezők valós áremelő hatását is, hiszen a kérdéses szoftver magyarítását a gyártó már akkor elvégezte, amikor a 130 ingyenes gépet Magyarországnak adta; az óvónők betanításáról pedig elmondta, hogy az mindössze egy órát tartott. Mindezek miatt feltételezte, hogy a nem szokványos eljárás mögött minisztériumi hátsó szándék lehet, ami miatt a szakminiszternek kell felelősséget vállalnia. (HavariaPress)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/09/ujabb-erdekessegek-a-kakaobiztos-szamitogepek-ugyeben

https://web.archive.org/web/20240126105724/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/09/ujabb-erdekessegek-a-kakaobiztos-szamitogepek-ugyeben

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-erdekessegek-a-kakaobiztos-szamitogepek-ugyeben

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-09-03 00:00:00

Jogállami korrupció

Korrupciógyanús ügyletekben bővelkedik a párt. Ezek egy része a parlamenti jegyzőkönyvben is szerepel, ezért felidézésük nem rágalmazás, hanem közszolgálati tájékoztatás. Korrupciós gyanúra adnak okot Demszky Gábor főpolgármester horvátországi ingatlanvásárlásai, felújítgatásai, a helyi tömegközlekedés nehézségeit áthidaló eredeti megoldásai, Wekler Ferenc hirtelen támadt szőlészeti-borászati elmélyültsége, a neki és verhetetlen családtagjainak juttatott vissza nem térítendő állami támogatások, a reklámcélból ingyen is osztogatott számítógépek kakaóbiztos beszerzése a piaci ár többszöröséért, az autópályák, utak, ösvények és mezsgyék M0-tól 1000-ig tartó építésének folyamatos pályáztatása és szabotálása. Ez mind az SZDSZ, jobban mondva SZDSZ-es személyiségek sara. Kétes tisztaságú akciók, amelyekről lapunk bőségesen beszámolt, de a korrupció vádját konkrétan és egyértelműen először a még hivatalban lévő miniszterelnök fogalmazta meg. Sőt Medgyessy sejtetni engedte, hogy ez csak a jéghegy csúcsa, mert jól néznénk ki, ha egy kormányfő nem tudna ezeknél többet, szaftosabbakat, súlyosabbakat is. Sajnos a részleteket nem közölte szeretett népével, a közvéleménnyel, így kijelentése üres fenyegetésnek hatott. Akár Salamon Béla szállóigéje: „Ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni…” Más kérdés, hogy Medgyessyt ennek ellenére leküldték „Bogdányba”. Persze nem újdonság, hogy Medgyessy mint felelős miniszterelnök beszél a vakvilágba, ostobaságokat hord össze, képtelen rágalmakat fogalmaz meg. Országértékelő beszédében a Fidesz által előállított ezermilliárdos költségvetési hiányról szónokolt, amelyről akkor nem kívánt bővebben értekezni. Érdekes módon ezt a titokzatos hiányt még a ballib sajtó sem firtatta soha, mintha nem is lett volna. A feltűnő érdektelenség magyarázata nyomorúságosan egyszerű: nem is volt. Még ráutaló jelei sem voltak, ellentétben az SZDSZ korrupciógyanús ügyeivel. Annak idején a Fidesz nem kérte számon a miniszterelnök állítását, annyira átlátszóan és szánalmasan infantilis volt, nem is perelt, mert egyszerűen nem volt mit. Most az SZDSZ szóbeli magyarázatot kért, de nem kapott. Ennek ellenére sem fordult a független magyar igazságszolgáltatáshoz, nyilván tart attól, hogy akad még bíróság, amelyik nem zárkózik el a valóságbizonyítási procedúrától. Márpedig amíg az SZDSZ nem kér törvényes elégtételt, addig mi Medgyessy Péternek hiszünk. Annak a Medgyessynek, akinél – Lendvai Ildikó szerint – az emberi becsület, méltóság, tartás, lelkiismeret szempontjai első helyen szerepelnek. Az önigazoló rajongást hagyjuk meg a puccsista könyöklőknek, mi nem emberi kiválóságai miatt hiszünk Medgyessynek, még csak azért sem, mert sarokba szorítva, kényszerűségből igazat szólt, egyszerűen képesek vagyunk a tényekből levonni a logikus és kézenfekvő következtetéseket. Magyar Bálint elképzelni sem tudta, hogy mire gondolt a miniszterelnök, amikor ilyen kijelentéseket tett. Felvilágosítjuk az oktatásügyi miniszter urat, hogy a szótár szerint a korrupció nem csak megvesztegetést, hanem közéleti züllöttséget, feslettséget is jelent. Ebben az értelemben az SZDSZ tizenöt éve korrupt párt. Mi több, mindenfajta korrupció felbujtója és haszonélvezője.

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2004/08/jogallami-korrupcio

https://web.archive.org/web/20240129143135/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2004/08/jogallami-korrupcio

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogallami-korrupcio

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-08-31 00:00:00

Tanulópénz nem jár vissza Havaséktól

Tanulópénz nem jár vissza Havaséktól Népszabadság • Varga Dóra B. Papp László • 2007. március 27. Jogszerűen szedett félévenként 80-90 ezer forintos fejlesztési hozzájárulást egykori, államilag finanszírozott hallgatójától a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Médiaintézete - ez az elsőfokú bírósági ítélet. A hallgató fellebbez. Első fokon elutasította tegnap a szegedi városi bíróság annak a volt egyetemi hallgatónak a keresetét, aki a Szegedi Tudományegyetem kihelyezett tagozataként működő Budapest Médiaintézet (BMI) államilag finanszírozott kommunikáció szakos képzésére befizetett 880 ezer forintját szerette volna visszakapni. Swiderski Erika, a BMI egykori levelezős hallgatója jogtalannak tartotta, hogy 1999 és 2004 között fejlesztési hozzájárulás címén ennyi pénzt be kellett fizetnie, miközben ő elvileg ingyenes képzésre járt. Az ügyben még 2005-ben indított vizsgálatot Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa. Megállapította: a Havas Henrik nevével fémjelzett BMI jogszerűtlenül szedi be az államilag finanszírozott hallgatóktól fejlesztési hozzájárulás címén a szemeszterenkénti 80-90 ezer forintot, ezért vissza kellene azt fizetnie. A biztos ajánlását az intézmény nem fogadta el, ugyanakkor változtatott gyakorlatán: az idei tanévtől már csak költségtérítéses képzést indítanak, minden hallgatóval szerződést kötnek, és a következő tanévtől sem lehet a díj befizetését a beiratkozás feltételéül szabni. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) próbapert indított az ügyben. A tegnapi ítélet szerint az egykori hallgatónak nem jár vissza a pénz. Azt ugyanis "szerződés érvénytelensége" címén kérte, ám az egyetem és a hallgató között létrejött hallgatói jogviszony nem tekinthető szerződésnek, így annak érvénytelenítése sem kérhető. A bíróság indoklása szerint az egyetem nem tandíj, hanem egyéb szolgáltatási díj címén szedte be a kért összeget, arról a hallgató tudott, és sosem kifogásolta. Az alperes bizonyította, hogy a levelező tagozaton rendelkezésre álló két szakirányú képzésen felül további három szakirány közül választhattak a hallgatók, és az átlagost meghaladó technikai szintű hátteret biztosítottak számukra. Kotroczó Béla, a hallgató ügyvédje tudósítónkkal közölte: fellebbeznek az ítélet ellen. Szerintük ugyanis a hallgatói jogviszony ugyanazt takarja az intézményekkel írásbeli szerződést kötő költségtérítéses és az államilag finanszírozott hallgatók esetében is. Attól, hogy az utóbbiakkal nem kötnek szerződést, még szerződéses jogviszonynak tekinthető. A "szolgáltatási díj" kifejezés is azt sugallja, hogy szerződésszerű jogviszony jött létre a hallgatók és az egyetem között. Aáry-Tamás Lajos megkeresésünkre annyit mondott: fönntartja ajánlását. A HÖOK szintén kitart korábbi véleménye mellett. Miskolczi Norbert elnök szerint önmagáért beszél, hogy az intézmény változtatott korábbi gyakorlatán. Leszögezte: akár a legfelsőbb szintig is elmennek. Mindenki fizet jövőre A következő tanévtől már minden hallgatónak fizetnie kell tanulmányaiért: vagy tandíjat, vagy költségtérítést. Előbbi összege alapképzésben mindenütt 105 ezer, mesterképzésben pedig 150 ezer forint lesz évente. Aki nem államilag támogatott képzésre jár, az költségtérítést fizet: szemeszterenként a legtöbben 100-200 ezer forint közötti összeget. Orvosképzésben félévente 850 ezer-1,3 millió forint a térítés, a művészeti képzésekért pedig 600 ezer-1,5 millió forintot kell fizetni. Az itt működő külföldi felsőoktatási intézmények közül a McDaniel College-ben az első két évben 6900, a harmadik évtől pedig 7500 eurót kérnek tanévenként (1,725 millió-1,875 millió forint). A Nemzetközi Üzleti Főiskolán (IBS) alapképzésben 2200-2800 euró egy szemeszter (550-700 ezer forint). (V. A. D.)

http://www.nol.hu/archivum/archiv-440427

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tanulopenz-nem-jar-vissza-havasektol

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2007-03-27 00:00:00

Demszky feloszlatja a közbeszerzési bizottságot?

2004.08.27. 13:36 Felháborítónak és megdöbbentőnek tartják az ellenzéki képviselők, hogy Demszky Gábor meg kívánja szüntetni a fővárosi önkormányzat közbeszerzési bizottságát. A közgyűlés tagjai szerint Demszky 14 éves szolgálata alatt megbolondult, és komoly orvosi segítségre szorul. Kupper András, a fővárosi Fidesz-MKDSZ-frakció vezetője szerint a főpolgármester, aki pályafutását a Szegényeket Támogató Alapnál kezdte, napjainkra hűbéreseket maga köré gyűjtő emberré vált, aki demokratikusan megválasztott szervezetek feloszlatását tervezi, ezzel is elősegítve azt, hogy gond nélkül tudja költeni az adófizetők pénzét – jelenti a HavariaPress. Az eset előzménye az volt, hogy a közbeszerzési bizottság tárgyalásokat kezdett a Kandeláber Kft.-vel a Hősök tere díszesebb megvilágítása, hat darab villanyoszlop beszerzése ügyében. A kft. által a tárgyalások első körében meghatározott 90 millió forintot azonban a közbeszerzési bizottság soknak találta. A második fordulóra a kft. némileg csökkentett értékű, mintegy 82 milliós ajánlatot tett, ezt a bizottság már nem utasította el, ám Demszky Gáborra bízta a végső döntést. A főpolgármester erre megoldásként a közbeszerzési bizottság feloszlatását javasolta. Ezt követően Kupper András sajtótájékoztatóján kijelentette: „Felháborító, példátlan és önkényes Demszky Gábor javaslata, a főpolgármester összezavarodott, mert ez a lépés nincs összhangban korábbi demokratikus ellenzéki szerepével.” Hogyan juthat el Demszky Gábor, akit korábban gumibotokkal vertek a demokratikus ellenzéki szerepvállalásáért, oda, hogy majdnem gumibottal veri szét a demokratikusan megválasztott testületeket? – vetette fel a politikus.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/demszky-feloszlatja-a-kozbeszerzesi-bizottsagot

https://web.archive.org/web/20240127200011/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/demszky-feloszlatja-a-kozbeszerzesi-bizottsagot

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/demszky-feloszlatja-a-kozbeszerzesi-bizottsagot

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-08-27 00:00:00

Nem kérdezhette Medgyessyt az ellenzék a korrupciós ügyekről

2004.08.27. 17:02 Szili Katalin házelnök nem engedélyezte, hogy az ellenzék Medgyessy Pétert kérdezze a korrupciós ügyekkel kapcsolatban az Országgyűlés mai rendkívüli ülésén. Kiss Péter szerint a szocialisták kitűnő jelöltet választottak, Pető Iván (SZDSZ) úgy véli: Gyurcsány iránt megvan a bizalom. Medgyessy nemrég tett kijelentéseit firtatta az ellenzék az Országgyűlés mai rendkívüli ülésén, ahol a kormányfő nem volt jelen. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője arra kérte Medgyessy Pétert, hogy tárja a közvélemény elé azokat az SZDSZ-es korrupciós ügyeket, amelyekről a Népszabadságnak múlt héten adott interjújában tett említést. Az ellenzéki politikus az elmúlt napok eseményeit egyrészről úgy értékelte, „nem a gyanúba került minisztereknek, hanem a miniszterelnöknek kellett mennie”. Az MSZP-ben történtekkel kapcsolatban elmondta: ennyi árulást, cselszövést és szemforgató ármánykodást Shakespeare sem tudott volna tíz napba belesűríteni. Áder János kifogásolta, hogy Szili Katalin házelnök megakadályozta, hogy a kormányfőt interpellálják az SZDSZ-es ügyekben – olvasható az Index hírportálon. Az MDF egyébként közleményben tiltakozott az ellen, hogy Szili Katalin házelnök elutasította az MDF két azonnali kérdését, melyet Medgyessy Péterhez intézett volna. Magyar Bálint SZDSZ-es oktatási miniszter közölte: pártjának nincsenek ügyei, Medgyessy Péter hivatkozott nyilatkozatát értelmetlennek és igaztalannak tartják. Hangoztatta: nem tudják elképzelni, hogy mire gondolt a távozó kormányfő. Horváth Balázs, az MDF frakcióvezető-helyettese Gyurcsány győzelmére utalva úgy fogalmazott: a puccs sikeres volt. Kiss Péter kancelláriaminiszter viszont – aki nem kapta meg az MSZP többségi szavazatát a kongresszuson – kijelentette: a szocialisták kitűnő jelöltet választottak. Pető Iván (SZDSZ) frakcióvezető-helyettes arról beszélt: a Medgyessy-kormány sokszor következetlen volt, és a kormányfő által augusztus végére ígért megújulást elégtelennek ítélték meg. Pető szerint az a bizalom, ami Medgyessyvel szemben nem volt meg, Gyurcsány irányában megvan. (Index)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/nem-kerdezhette-medgyessyt-az-ellenzek-a-korrupcios-ugyekrol

https://web.archive.org/web/20240105123408/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/nem-kerdezhette-medgyessyt-az-ellenzek-a-korrupcios-ugyekrol

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-kerdezhette-medgyessyt-az-ellenzek-a-korrupcios-ugyekrol

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-08-27 00:00:00

Terebélyesedik az M6-os botrány

2004.08.25. 05:16 Új fejleményekkel gazdagodott a kormányválság kirobbanásában fontos szerepet játszó M6-os ügy, amelyek új megvilágításba helyezik Medgyessy Péter nyilatkozatát is, aki Csillag István menesztése után közölte: az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Tovább gyűrűzik a Medgyessy– Csillag-viszony megromlásában alapvető szerepet játszó M6-os botrány. A lap birtokába kerültek olyan dokumentumok, amelyek szerint az Érd és Dunaújváros közötti autópálya építését elnyerő M6 Duna Autópálya Konzorcium (M6DA) egyes tagjai már korábban korrupciós gyanúba keveredtek osztrák és német állami építkezéseknél. Az osztrák parlament 1996. március 14-i ülésének jegyzőkönyve szerint az M6DA egyik tagját, a Porr GmbH-t korrupcióval és a szociáldemokrata párttal való összejátszással vádolták meg. Növeli a nyertes konzorciummal kapcsolatos kételyeket az is, hogy az M6DA másik tagja, a Bilfinger-Berger GmbH ellen jelenleg Németországban folyik korrupciós eljárás. A vesztegetési ügy négy év nyomozás után áprilisban került a német bíróság elé. A Die Welt napilap tájékoztatása szerint az ügyészség korrupcióellenes részlegének nyomozása azt derítette ki, hogy a német vasút egyik jelentős beruházásánál jogellenesen részesítették előnyben a Bilfinger– Berger céget. A német útépítőipar jelenlegi helyzete mindenesetre azt mutatja, hogy a magyar autópálya-versenyeztetésen augusztus elején győztesnek hirdetett társaságnak nagy szüksége volt a magyar megbízásra, amely az utóbbi évek egyik legnagyobb hazai beruházása. Ezt támasztja alá a Bilfinger– Berger cég egyik vezetőjének, Herbert Bodnernek három héttel ezelőtt tett nyilatkozata, amely szerint ágazatuk válságban van, és javulásra legkorábban is csak a jövő év végétől lehet számítani. Bodner a Die Welt lapnak kifejtette: a válságból való kilábalásra a kelet-európai országokban lát esélyt, mivel itt várhatóan egyre több uniós pénzt fordítanak az infrastruktúra fejlesztésére. A korábbi vesztegetési ügyek nyilvánosságra kerülése új megvilágításba helyezheti Medgyessy Péter vasárnapi nyilatkozatát is. Mint ismeretes, a menesztett kormányfő a köztévé adásában kijelentette: tudomása van az SZDSZ-en belüli zavaros, korrupciós ügyekről. Emlékezetes, a lap a kormányválság múlt heti kirobbanásakor megírta, hogy Csillag István felmentésének hátterében az M6-os építése és a kivitelező kiválasztása állt. A Magyar Nemzet információi szerint Medgyessy Péter augusztus elején arra kérte Csillag Istvánt, hogy vizsgálja ki a beruházás versenyeztetésének körülményeit, és halassza el a tendergyőztes kihirdetését. A vizsgálat megindítását a kormányfő azután indítványozta, hogy megkapta azt a szakértői jelentést, amely megkérdőjelezte a pár nappal később győztesnek hirdetett M6DA konzorcium ajánlatát, és megállapította: az állam irreálisan nagy kockázatot vállal, amennyiben ez a társaság építi az autópályát. Ahogyan arról a Magyar Nemzet beszámolt, a gazdasági miniszter a kérés ellenére augusztus 6-án kihirdette a versenyeztetés végeredményét, amely szerint a német társaság építheti meg az M6-os autópálya 45 kilométeres szakaszát, mintegy 125 milliárd forintért. Miről tud még a kormányfő? Az MDF választ vár arra, hogy van-e összefüggés az autópálya-építések körül kialakult korrupciógyanús ügyek és Medgyessy Péter miniszterelnök puccsszerű megbuktatása között – szögezi le Dávid Ibolya pártelnök tegnapi közleménye, amely azt tudakolja, hogy a kormányfő a Gazdasági Versenyhivatal autópályacégeket elmarasztaló döntése miatt határozta-e el Csillag István leváltását. Dávid Ibolya arra a kérdésre is választ vár, hogy a gazdasági miniszter politikai és gazdasági sérthetetlensége vezetett-e a miniszterelnök bukásához. – Medgyessy Péter vasárnapi nyilatkozatában azt sejtette: többet tud az ügyekről, és ez a társasjáték többszereplős annál, mint amit az emberek látnak – olvasható Dávid Ibolya közleményében.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/terebelyesedik-az-m6-os-botrany

https://web.archive.org/web/20220807221529/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/terebelyesedik-az-m6-os-botrany

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/terebelyesedik-az-m6-os-botrany

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-08-25 00:00:00

Az SZDSZ jövő csütörtökön visszahívja Wekler Ferencet?

2004.08.20. 18:58 Visszahívja Wekler Ferencet az SZDSZ az Országgyűlés alelnöki tisztségéből – értesült az X-Press. Hivatalos döntés ugyan még nem született, de információk szerint a kisebbik kormánypárt összes meghatározó politikusa egyetért azzal, hogy jövő csütörtökön jelentsék be, új jelöltet delegálnak Wekler helyére. Az új alelnök személyéről még nem határoztak. Bár az ügyvivői testület egyszer már úgy foglalt állást, hogy nem történt törvénytelenség, a szabad demokrata prominensek úgy vélik, ha Medgyessy Pétertől megvonták a bizalmat bizonyos döntései miatt, nem tehetik meg, hogy ne járjanak el ugyanígy Weklerrel szemben is. Mint ismeretes, a parlamenti alelnök közvetlen családtagjai szőlőültetvény-telepítésre 270 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak, és Wekler módosító indítvánnyal kezdeményezte a földterület átminősítését egy értékesebb borvidékhez A Wekler-ügy miatt kilépett az SZDSZ-ből Eörsi István író, illetve határozatban kezdeményezték az alelnök visszahívását Bauer Tamás és Gusztos István ot-tagok. (X-Press)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/az-szdsz-jovo-csutortokon-visszahivja-wekler-ferencet

https://web.archive.org/web/20240127192810/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/az-szdsz-jovo-csutortokon-visszahivja-wekler-ferencet

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-szdsz-jovo-csutortokon-visszahivja-wekler-ferencet

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-08-20 00:00:00

Olajgate-ügy: lassú nyomozás

2004.08.18. 06:08 Legkorábban ősszel vehet fordulatot az orosz államadósság lebontása, vagyis az olajgate-ügy során eltűnt 62 millió dollár miatt indított nyomozás – tudta meg a Magyar Nemzet a vizsgálatot felügyelő Fővárosi Főügyészségtől. A nyomozók jelenleg is azon MSZP közeli vállalkozások vezetőit hallgatják ki tanúként, akik részt vehettek az ügyletekben, majd nem fizettek a Magyar Államkincstár (MÁK) Rt.-nek. Legalább októberig vizsgálja az ORFK Nemzeti Nyomozó Irodájának pénzügyi nyomozó főosztálya az ügyészség utasításai alapján ama vállalkozások tevékenységét, amelyek közreműködtek az orosz államadósság lebontásában – értesült a Magyar Nemzet ügyészségi forrásból. A tájékoztatás szerint a nyomozók ismételten tanúként hallgatják ki a vállalkozások vezetőit, mivel azonban az ügyleteknek továbbra sincs megállapítható kárértéke, a nyomozást jelenleg is a számviteli rend megsértésének gyanújával folytatják. A Magyar Nemzet információi szerint a rendelkezésre álló üzleti nyilvántartások és a MÁK Rt. adatai annyi ellentmondást tartalmaztak, hogy ezek ellenőrzése és a további kihallgatások miatt legkorábban októberben lehet újabb nyomozati feladatot megállapítani. A lap úgy tudja, az ügyletet lehetővé tévő állam részéről eljáró személyek közül eddig senkit nem hallgattak ki. Emlékezetes, Medgyessy Péter kormányfő tavalyelőtt decemberben, moszkvai tárgyalásán 62 millió dollárnyi államadósság elengedésére kényszerült, mert az orosz fél kifizetettnek tekintette az összeget, és ennek elismeréséhez kötötte a további adósságrendezést. Az eltűnt dollármilliók az olajgate-botrány során ismertté vált céget érintenek. Az egykor Máté László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozó Lorry Kft. 2,7 millió dollárral és kamataival tartozik. A Bertinus Kft. – kamatok nélkül – 4,8 millió dollárral adós egy Alekók behozatalára köttetett üzletből, amelyet Máté egykori üzlettársa, Szász András, a Nádor Rt. vezetője hozott tető alá. A Tér és Forma Rt., illetve a Gaz Impex Kft. – amelynek ma már egy off-shore cég a tulajdonosa – összesen 27 millió dollárral adós, míg a Petroltank Rt. 3,3 millió dollár kifizetésével maradt el. Az ORFK tavaly július 23-án, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feljelentése nyomán ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást, a napi árfolyamon több mint 12,7 milliárd forintos adóssághányad ügyében.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/olajgate-ugy-lassu-nyomozas-2

https://web.archive.org/web/20231224054019/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/olajgate-ugy-lassu-nyomozas-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/olajgate-ugy-lassu-nyomozas

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-08-18 00:00:00

A Nemzeti Autópálya Rt. elnökével is találkozott az exbróker

2004.08.14. 05:01 Nincs mondanivalóm – ezekkel a szavakkal reagált Bodnár Zoltán, a Nemzeti Autópálya Rt. elnök-vezérigazgatója a lap azon kérdésére, hogy miről beszélt Kulcsár Attilával azokon a hosszúra nyúlt találkozókon, amelyekre a Marriott Szálloda halljában került sor 2003 júniusában, közvetlenül a brókerügy kirobbanása előtt. A Magyar Nemzet értesülései szerint Bodnár Zoltán, a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. elnök-vezérigazgatója, az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. igazgatóságának elnöke több alkalommal hosszabb megbeszélést folytatott a budapesti Marriott Szálloda halljában a brókerbotrány kapcsán jelenleg sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attilával. Az egyeztetésnek számos szemtanúja lehetett, hiszen a találkozók „leplezetlenül”, mindenki szeme láttára történtek. A szálloda hallját számos nagyvállalkozó, bankár veszi igénybe üzleti ügyeinek lebonyolítására. A történet pikantériája, hogy Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter tavaly szeptember 4-én vizsgálóbiztossá nevezte ki Bodnár Zoltánt, méghozzá azzal a feladattal, hogy „feltárja, milyen öszszefüggés van az előző kormányzati ciklusban közbeszerzés nélkül folyt autópálya-építések, az ezt végző cégek és a K&H-bankcsoportnál történt bűncselekmények gyanújára okot adó ügyletek között”. A Bodnár–Kulcsár-találkozók új megvilágításba helyezhetik a sztrádapénzek felhasználásával a K&H Equities által lebonyolított kétes tranzakciókat. Az autópályacégek vezetőjének korábban a bankbotrányt vizsgáló bizottság előtt is be kellett volna számolnia az NA Rt. és az ÁAK gazdálkodásáról, illetve a két társaság között köttetett, 16 milliárd forintos szerződés körülményeiről, ám erre a testület egyedi hangulatú ülésén nem került sor. Bodnár Zoltán később tartott sajtótájékoztatón azonban beszámolt az ügy hátteréről, miszerint Bitvai Miklós, az ÁAK volt vezérigazgatója egy személyben dönthetett a szabad pénzeszközök befektetéséről. A szakember álláspontját az ÁAK igazgatóságának tájékoztatására alapozta (amelynek ő az elnöke): a befektetett milliárdok sorsáról nem tudott semmit a vezető testület, leszámítva Bitvait és a főkönyvelőt. Bodnárral gyakorlatilag egyetértett az NA Rt. igazgatósága is (ennek Bodnár is tagja), amely leszögezte: az ÁAK-val 2002 decemberében megkötött szerződések végrehajtásának ellenőrzésében a tőle elvárható gondossággal járt el. Mint ismeretes, két évvel ezelőtt, 2002 decemberében az NA Rt. finanszírozási szerződést kötött az ÁAK-val (ezt később módosították is), amelynek folyományaként összesen 16 milliárd forintot utaltak át (karácsony és szilveszter között is folyt a munka) a kezelőnek földterület-vásárlásra és az autópályák informatikai fejlesztésére. Többeknek az is feltűnt, hogy éppen ebben a hónapban, pontosabban december 27-én jelent meg az a kormányrendelet, amely lehetővé teszi a brókercégek ügyfeleinek, hogy a számláikon lévő pénzeket bármilyen számlára továbbutaltassák. (Korábban a pénzmosás megelőzése miatt szigorúbb szabályozás volt érvényben, az ügyfél csak saját bankszámlájára utalhatott.) A gyanú szerint az itt „megindult” közpénzekből négymilliárd forint végül off-shore cégek, valamint Kulcsár Attila és társai segítségével köddé vált.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/a-nemzeti-autopalya-rt-elnokevel-is-talalkozott-az-exbroker

https://web.archive.org/web/20240126131511/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/a-nemzeti-autopalya-rt-elnokevel-is-talalkozott-az-exbroker

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nemzeti-autopalya-rt-elnokevel-is-talalkozott-az-exbroker

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-08-14 00:00:00

Állami milliókat kapott egy MSZP-s képviselő lánya

2004.08.13. 05:10 Megközelítően 87 millió forint fejlesztési pénzhez jutott pályázat útján Csákabonyi Nárcisz, Csákabonyi Balázs MSZP-s képviselő lánya egy Somogyváron épülő ásványvíz- és üdítőital-gyártó üzem építéséhez – közölte tegnap Ágoston Gábor, a Somogy Megyei Közgyűlés Fidesz-frakciójának tagja. Csákabonyi Balázs úgy látja, a Fidesz most le akarja vadászni. Somogyvár Magasépszer Kft.-jének telephelyéhez a kikiáltási összeg feléért jutott hozzá a Csákabonyi Nárcisz és olasz férje tulajdonában lévő Eastar Kft., amelyet a megvásárlás után a vevők azonnal bérbe adtak a Fonte-Viva Kft.-nek – mondta el Ágoston Gábor. Hozzátette, ez utóbbi gazdasági társaság tulajdonosa szintén Csákabonyi Nárcisz és férje, továbbá férjének olasz testvére. A bérbe adók úgy tervezték, hogy az ásványvíz gyártását ez utóbbi kft. végzi majd. Közölte: a Fonte-Viva Kft. a szocialista többségű Somogy Megyei Területfejlesztési Tanácstól pályázat útján 68,7 millió forint, a hasonló politikai öszszetételű dél-dunántúli tanácstól pedig 18 millió forint, egy összegben kifizetett támogatást kapott. Szerinte Somogyban is felütötte a fejét a „Wekler-szindróma”: egy szocialista képviselő családtagja is jelentős támogatáshoz jutott közpénzekből. – Nem tehetek arról, hogy a lányomat is Csákabonyinak hívják. Úgy látom, hogy politikailag felértékelődtem, és a Fidesz most engem akar levadászni – fogalmazott a szocialista politikus. Csákabonyi Nárcisz a Magyar Nemzet kérdésére leszögezte, egyetemista korában is mindent apai közreműködés nélkül, a saját erejéből ért el, és a vállalkozásaihoz sem igényelte a családja segítséget. Elmondása szerint a somogyvári beruházáshoz férje jelentős családi magántőkéjére és tizennyolc százalékos bankkölcsönre is szükség volt. Móring József Attila, Somogyvár polgármestere, fideszes honatya szerint korrekt volt Csákabonyi Nárcisz pályázata. Úgy tudja, apjának nem kellett lobbiznia a területfejlesztési tanácsoknál. Gulyás J. Attila

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/allami-milliokat-kapott-egy-mszp-s-kepviselo-lanya

https://web.archive.org/web/20110805064411/http://www.mno.hu/portal/234380

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allami-milliokat-kapott-egy-mszp-s-kepviselo-lanya

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-08-13 00:00:00

Hamis iratokkal csalók jutnak a kárpótoltak pénzéhez

- Tavaly decemberben figyeltünk fel gyanúsnak tűnő ügyletekre, vagyis arra, hogy sok hitelesített, formailag tökéletes meghatalmazói dokumentummal és kifizetési nyilatkozattal valami nincs rendben - mondta a lap érdeklődésére Juhász Zoltán, a Központi Kárrendezési Iroda (KKI) főigazgatója. Szavaiból kiderült: a külföldön élő jogosulti körnél jelentkezik a probléma, pontosabban a hozzájuk kapcsolódó - általában magyarországi magánszemély, illetve ügyvéd - meghatalmazottaknál. Ezért a KKI tavasszal úgy döntött, a kifizetés előtt levélben keresi meg mindazokat, akiknek nevében meghatalmazott járt el, és akik a kifizetési nyilatkozat szerint nem a saját számlájukra kérték a kárpótlási összeg folyósítását. Rendszerint kétféle változata van a "történetnek": az illető jogosult vagy meghalt a nyilatkozatán szereplő dátum előtt, vagy él ugyan, de mégsem volt ott a kifizetési nyilatkozat saját országában történő hitelesítésekor. Úgy látszik, nem ritka, hogy a kinti ország közjegyzőjével való összejátszás tette lehetővé az "álmeghatalmazotti csalást". A kérdésre - miszerint mennyire hasonlítanak az esetek a Magyar Nemzet által 2001-ben feltárt, New York-i Leslie Gross vállalkozó esetéhez, aki hamis iratokkal százmilliókat vett fel ugyaneme kárpótlások kapcsán - a KKI főigazgatója úgy felelt, van hasonlóság ezek között, bár a 30 ezer forintos kompenzálások idején még más volt a kifizetések technikája. Ide kapcsolódik az MTI ama híre is, hogy Győr-Moson-Sopron megyében több személy ellen folyik nyomozás annak megalapozott gyanújával, hogy jogosulatlanul vettek föl romakárpótlási pénzt az Osztrák Megbékélési Alaptól. Körözést, nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak; egy gyanúsított előzetes letartóztatásban van.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/hamis-iratokkal-csalok-jutnak-a-karpotoltak-penzehez

https://web.archive.org/web/20240127124807/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/hamis-iratokkal-csalok-jutnak-a-karpotoltak-penzehez

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hamis-iratokkal-csalok-jutnak-a-karpotoltak-penzehez

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-08-13 00:00:00

Miről beszélgettek Őszödön?

2004.08.13. 19:55 Fél évvel azután, hogy Kiss Péter kancelláriaminiszter határozottan cáfolta Kulcsár Attila balatonőszödi tartózkodását, most már arról folyik a vita, hogy miről beszélgetett a kormányüdülőben egy társasági ebéd keretében az exbrókerrel a találkozást korábban tagadó Bárándy Péter igazságügy-miniszter. Ismét Kiss Péter kancelláriaminiszterhez fordul Demeter Ervin fideszes képviselő azért, hogy tisztázhassák, a milliárdos sikkasztással vádolt Kulcsár Attila milyen célból tartózkodott a balatonőszödi kormányüdülőben. – Különösen azt az ellentmondást kell feloldani, amely Kiss Péter korábbi közlése miatt keletkezett, ugyanis idén január 20-án még a pihenőhely vezetőjére és az őrzést végző biztonsági szolgálatra hivatkozva azt állította: Kulcsár Attila a kormányváltás óta nem járt a kormányüdülőben – mondta Demeter. Hozzátette: tegnap viszont a köztévében a 168 Óra újságírója Bárándy Péterrel folytatott telefonbeszélgetésére hivatkozva fedte fel, hogy az igazságügy-miniszter és Kulcsár Balatonőszödön, két hónappal miniszteri kinevezése után, egy társasági ebéd keretében találkozhatott egymással. – Meglepett az eset kiderülése, és számomra teljesen érthetetlen, hogy Kulcsár miként tudott úgy bejutni az őrzött objektumba, hogy semmilyen feljegyzés nem maradt a látogatásáról – nyilatkozta a politikus. Állítása szerint a pihenőhelyen szigorú biztonsági intézkedések vannak, és anonim módon elvileg nem lehet bejutni az üdülő területére. Demeter Ervin szerint lényeges jelentősége van annak is, hogy eddig cáfolta Bárándy Péter Kulcsár Attilával való találkozóját, most pedig már azt mondja: nem emlékszik rá pontosan, de lehet, hogy egy társaságban találkoztak. Hozzátette: mivel Kulcsár több mint négymilliárd forint állami pénz sikkasztásában is közrejátszott, magas rangú kapcsolatokkal kellett rendelkeznie, így éppen az igazságügy-miniszter védelme érdekében kell tisztázni, hogy a találkozón miről beszéltek. Alább azokat az ellentmondó nyilatkozatokat soroljuk föl, amelyeket Kiss Péter kancelláriaminiszter és Bárándy Péter tett a Kulcsár-ügyben. n 2003. október 30. Sem Rejtő E. Tiborral, sem Kulcsár Attilával nem találkozott az igazságügy-miniszter – közölte a tárca. n 2004. január 20. Kulcsár Attila a kormányváltás óta nem járt a balatonőszödi kormányüdülőben – Kiss Péter kancelláriaminiszter válasza Demeter Ervinnek. n 2004. augusztus 7. Bárándy Péter: soha nem állítottam, hogy nem találkoztam Kulcsár Attilával. n 2004. augusztus 12. A 168 Óra újságírója a köztévében Bárándy Péterre hivatkozva fedte fel, hogy az igazságügy-miniszter és Kulcsár a kormányüdülőben ebéd keretében találkozhatott egymással. Közben tegnap az igazságügyi tárca sajtóközleményben jelezte: a miniszter polgári pert indít és büntetőfeljelentést tesz Demeter Ervin ellen egy Kulcsár Attilával kapcsolatos megnyilatkozása miatt. Amerikában kereshetik Schönthalt. Bárándy Péter igazságügy-miniszter még mindig nem írta alá Schönthal Henrik, a K&H-ügy egyik főszereplőjének az Egyesült Államokból való kiadatását kérő dokumentumot. A tárca sajtóosztályának tájékoztatása szerint ezen a héten várhatóan erre nem is kerül sor. Schönthal gyanúsíthatóságát már júniusban kimondta a rendőrség, miután kiderült, hogy ő a tulajdonosa, illetve a tulajdonosi képviselője annak az off-shore cégnek, amelyik a Kulcsár Attila által elsikkasztott milliárdok tisztára mosásában játszott központi szerepet. Schönthal kiadatásához szükséges, hogy bírósági végzés nyomán az igazságügy-miniszter aláírja az amerikai hatóságoknak címzett kérelmet. (Sz. Á.)

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2004/08/mirol-beszelgettek-oszodon

https://web.archive.org/web/20240126190111/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2004/08/mirol-beszelgettek-oszodon

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mirol-beszelgettek-oszodon

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-08-13 00:00:00

Kulcsár kulcsai

Kulcsár Attila ma egy bécsi börtönben várja a kiadatását. Mivel ez még eltarthat jó pár hétig, (hónapig?), lesz ideje végigrágni magát az elmúlt éveken. Előbb vagy utóbb, de mindenképpen választ kell adnia ugyanis majd arra: mennyi pénzt tüntetett el a Kereskedelmi és Hitelbank brókercégében, tizenegymilliárdot, huszonhármat? Kié volt valójában ez a pénz és hová lett? Mikor mondott igazat: amikor arról beszélt, hogy a banki piramisjátékot egyedül ő irányította, vagy netán akkor, amikor egy nyilatkozatában a bankvezetőkre is utalt, mondván, nem egyedül ő felelős a napvilágra került kétes ügyletekért? Miért "sofőrködött" a libériai tiszteletbeli konzulátuson, és milyen tanácsokat adott a kirgiz tiszteletbeli konzulnak? Honnan ismerte Bácskai János dandártábornokot, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ vezetőjét, miért kért politikai védelmet Áder Jánostól, a Fidesz frakcióvezetőjétől, és miről beszélt Tóth Andrásnak, a Nemzetbiztonsági Szolgálatokért felelős politikai államtitkárnak? Másfél hónapja, amióta kitört a botrány Kulcsár Attila körül, a kérdések napról napra szaporodnak. Olyan sokan belekeveredtek már ebbe a történetbe, hogy némi túlzással úgy osztályozható a magyar elit: kinek volt dolga Kulcsár Attilával, és kinek nem. Többféle forgatókönyv is született, melyek történetei hasonlítanak egymásra, csak a szereplők különböznek bennük - politikai szándéktól függően. Az eseményeket figyelve olyan érzése is lehet az embernek, hogy pártok keveredtek bele a brókercég ügyeibe, holott inkább politikai és gazdasági erőcsoportok küzdelméről van szó, megannyi egyéni "ízzel", már ami a gátlástalan, vagy - visszafogottabban fogalmazva - kiváltságos haszonszerzés módozatait illeti. Támadás seprűnyéllel Így kezdődött: Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökét június 16-án megverték. Szásznak szerencsére nem esett igazán komoly baja - mint kiderült, seprűnyéllel ütötték - de hogy kik és miért tehették ezt, arra egyelőre még ma sem találják a választ a nyomozók. Szász mindenesetre már a műtőből kijövet sajtótájékoztatót tartott, és közölte: az indítóok politikai, gyanúja szerint a PSZÁF napokkal azelőtt befejezett, másnap megjelenő Pannonplast-vizsgálatának is köze lehetett az incidenshez. Végül is ez a bejelentés indította el másfél hónappal ezelőtt a lavinát, amelyről július közepén még csak az igazán bennfentesek sejtették, hogy lavina lesz. Az átlagolvasó, -tévénéző persze akkor még legfeljebb annyit értett meg az egészből, hogy a PSZÁF a Pannonplast vállalat tőzsdei részvényeinek szabálytalan felvásárlása miatt megbírságolt három céget: a Brittont, a Pevdit és a Kartonpackot, mert gyaníthatóan összejátszottak minél több Pannonplast-részvény megszerzéséért. A Pannonplast-felvásárlás reflektorfénybe állításával - állítják jó néhányan - Szász Károlynak az lehetett a célja, hogy kiderüljön: ez egy előre kitervelt, jól megszervezett akció volt, amely végül is azt eredményezte, hogy a Britton-csoport meghatározó szavazathoz jutott a hazai műanyagipar egyik legnagyobb vállalatában. Hogy a felügyelet elnöke miért pont erre az ügyre gondolt, amikor megveretése indítékait kereste, nem tudni - egy már lezárt vizsgálat esetén nem logikus, hogy valakik seprűnyéllel félemlítik meg az ellenőrző szerv legfőbb vezetőjét, s az sem tűnik reálisnak, hogy így vesznek elégtételt. De hát nemcsak Szász, mások is sejtenek politikai indítékot - ők azt állítják: nem véletlen, hogy az elnök a Pannonplast-felvásárlást pécézte ki, mivel a cég irányításáért komoly vetélkedés volt egy fideszes és egy kormánykoalícióhoz közelebb álló gazdasági csoport között, s mindkettő keményen küzdött azért a bizonyos meghatározó részesedésért. Egyfelől a Karsai Holding, másfelől a Britton-csoport. A bennfentesek azt is tudni vélték, hogy a Fideszhez közel álló vesztes jó kapcsolatot ápolt a felügyelet vezetőjével, egy londoni roadshow-ra például együtt utaztak. Maga Szász egyébként az Orbán-kormány idején nyerte el hat évre szóló megbízását a pénzügyi felügyelet élére. Az a pletyka is járta, miszerint a vesztesek megtorlandó "ellenséges kivásárlásról" beszéltek. Pénzügyekkel foglalkozó újságírók mindenesetre határozottan állítják: ha Szász Károly seprűnyeles megveretése nem irányítja a sajtó figyelmét a Pannonplastra, akkor - a felügyelet által a Brittonosokra kiszabott bírság egy lett volna a sok hasonló szabálysértés közül -, különösebben nagy visszhangot nem váltott volna ki. Így azonban fókuszba került az ügylet, és ezzel egy időben a Britton. Szász Károly ráadásul azt is megpedzette, hogy a Pannonplast megszerzéséhez egy állami cég "adott kölcsönbe" költségvetési pénzt. A PSZÁF elnöke valószínűleg nem véletlenül hangsúlyozta ki az állami pénz szerepét, tudhatta, hogy ez a részlet az ügy Achilles-sarka. Költségvetési milliárdokkal nem lehet ugyanis szabadon sakkozni, azt, hogy miként került állami pénz üzletemberek magán tranzakciójába, kormánypolitikusoknak kell majd megmagyarázni. Ezzel együtt az is kiderült még, hogy az egész tranzakció a K & H Bank Equities nevű brókercégén keresztül bonyolódott, méghozzá eléggé szövevényes módon, a brókercég több ügyfelét is bevonta a "játszmába". Nem kellett sok hozzá, hogy az is napvilágot lásson: az Állami Autópálya-kezelő Rt. (ÁAK) félmilliárdja biztosította a Britton-csoportnak a Pannonplast-részvények biztos felvásárlását. Az ÁAK pedig - meglehetősen szokatlan módon - még ezenfelül is több mint tízmilliárd állami forintot tartott, forgatott különösebb ellenőrzés nélkül a brókercégben. Azt persze nem tudni: a "Pannonplast-botrány" véletlenül rántotta magával a brókercéget, azaz csak véletlenül bukott-e ki, hogy a K&H Equitiesben nemcsak ez esetben, hanem általában szabálytalanul forgatták az ügyfelek pénzét. Vagy netán kezdetektől ez volt a cél, találni egy olyan ügyet, amely biztosan elvezet a K&H Equitieshez? No és Kulcsár Attilához? De nézzük sorban, ezután mi is történt. A mohóság nem jogi kategória A gazdasági minisztérium illetékesei eleinte hinni sem akarták, hogy a felügyelettől kiszivárgott hír szerint az autópálya-építéshez köthető cég az a bizonyos rt., mindenki mindent cáfolt, majd kiderült, hogy az autópálya-kezelő társaság a gazdája a "megforgatott" összegnek. Ma sem lehet pontosan tudni, hogy kinek (kiknek?) az utasítására történt az átutalás, mindenesetre Bitvai Miklóst, az Állami Autópálya-kezelő Rt. (ÁAK) vezérigazgatóját, aki június 18-án még tiltakozott a gyanúsítás miatt, kilenc nappal később fölmentették, mert megfelelő ellenőrzés nélkül fektette be az ÁAK pénzét, és ezzel lehetővé tette, hogy a K & H Equities saját céljaira használja fel a társaság vagyonát. Gál J. Zoltán kormányszóvivő ugyanakkor fontosnak tartotta kijelenteni, hogy a Pannonplast-ügy csupán magáncégek vitájának tekinthető. Állítása azonban csak akkor helytálló, ha nem derült volna ki, hogy az ÁAK pénzét tényleg "kölcsönadták" a Pannonpast felvásárlására. Nevük elhallgatását kérő szakemberek képtelenségnek tartják, hogy mindez Bitvai magánakciója lett volna, sőt azt sem tartják elképzelhetőnek, hogy Bodnár Zoltán, a Nemzeti Autópálya Rt. első embere egyedül hozhat ilyen döntést. Egyértelművé vált, hogy a brókerházban volt egy terület, amely állam volt az államban, itt kötöttek ki az átutalt közpénzek, valamint egy kiemelt ügyfélkör "egyedi módon kezelt" summája, amelynél garantált volt a mintegy húsz-harminc százalékos hozam, tehát akár kétszerese a másutt kapható haszonnak. Az ügyleteket pedig mind egyetlen vagyonkezelő, a "csodatevő" Kulcsár Attila bonyolította, aki a Pannonplast részvényszerzést is koordinálta. De hol volt ekkor már a vegyipari vállalat ügye a kibontakozó sokmilliárdos gyanús pénzforgatásokhoz képest! Kulcsár Attiláról ezután egyre többet tudtunk meg, és közben egyre jobban elképedhettünk azon, hogy a magyar gazdasági, politikai, médiaelit egy részének pénzét egy olyan fiatalember kezelte éveken át, akinek még érettségije sincs. Valójában a nyolc általános után építőipari segédmunkásként kezdte, aztán átállt az illegális pénzváltásra. A kilencvenes évek elején kicsiben Nagykanizsán lejátszotta ugyanazt, amit később a K & H Bank brókercégében: pénzt gyűjtött, amire igen magas hozamot ígért. A szisztéma neve nem más mint: piramisjáték. Kulcsárról kiderült, hogy 1997-ben külföldre menekült a nagykanizsai károsultak és a hatóságok elől, majd állítólag a K&H Bank álláshirdetésére jelentkezett. Nem kizárt, hogy az agilis fiatalember hamis papírokkal igazolta iskolai végzettségét, egyébként nehezen magyarázható, hogy hamarosan üzletkötő, vagyonkezelő lett belőle. Kulcsár Attiláról sokan megemlítik, hogy sikereit a behízelgő modorának, lehengerlő szövegének és a gátlástalanságának is köszönheti. Úgy hírlik, magas ajánlói voltak az agilis fiatalembernek. Az akkor még Erős János irányította K&H Bank brókercégében - elsősorban a kiemelt ügyfélkör részére - olyan vagyonkezelési szerződést kötöttek, amely évi fix 35 százalékos hozam elérését garantálta. Igaz, akkor a jelenleginél jóval magasabb bankkamatok voltak. A Figyelő című hetilap a következőképpen írja le, hogyan történt a pénzcsinálás: "A tőzsdei árfolyammozgást figyelő ügyfél - például Kulcsár - már a nap folyamán előre jelezhette, hogy másnap milyen árfolyam alakul ki a befektetési jegyek piacán. Ha például hétfőn emelkedtek az árfolyamok, akkor gyorsan részvényalapba rakta a kezelt pénzt, amit aztán kedden, a magasabb árfolyamon eladott. A legenda szerint nem volt ritka a napi négy-öt százalékos nyereség sem, miközben a bukás veszélye gyakorlatilag nulla volt. Ha éppen estek az árfolyamok, akkor a pénzt a pénzpiaci alapban tartotta." Mára persze már megváltozott az árfolyam-meghatározás módja, ám Kulcsár valószínűleg ennek a másoktól ellesett akkori szisztémának köszönhette kezdeti sikereit. A K & H Bank élén bekövetkezett váltás, tehát, hogy 1999-ben Rejtő E. Tibor vette át a vezérigazgatói posztot, új távlatokat nyitott Kulcsárnak. A válságmenedzselésre szerződött Rejtőnek egyáltalán nem lehetett ellenére Kulcsár Attila stílusa, mivel nagyon sok ügyfelet hozott a banknak, és egyre nagyobb forgalmat bonyolított le. Aki nagyobb összeg felett diszponált, s számlája volt a bankban, állítólag előbb-utóbb telefont kapott Kulcsár Attilától, hogy bízza rá a pénzt, ő sokkal nagyobb hozamot biztosít. Volt persze, aki gyanakodott, akadt, aki a furcsa ajánlatra inkább más bankba vitte el a pénzét, ám sokan kaptak az ajánlaton. Egyébként időközben a milliárdokról döntő Kulcsárt 1998-ban, majd egy évvel később is elítélték büntetőügyekben, például a nagykanizsai piramisjáték miatt, igaz, "mindöszsze" pénzbírságot, és felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Erről a bankban, állítólag, mit sem tudtak. Azt, hogy ügyvédje, dr. Muskovszky Gábor is megbízott a bróker szakmai képességeiben bizonyítja, hogy a büntetőügyek lezárása után még "egy hozzá közel álló személy" pénzének kezelésére is felkérte az időközben befektetési tanácsadónak kinevezett Kulcsárt. "A mohóság nem büntetőjogi kategória" - jegyezte meg mosolyogva az előbbiekkel kapcsolatban egy másik bank elnöke, hozzátéve: "Aki elhiszi, hogy a mai pénzpiacon - szabályos portfóliókezeléssel - garantálni lehet húsz-harminc százalékos hozamot, nem komoly üzletember. Aki vállalja, hogy minimum harmincmillióval belép ebbe a klubba, valamiért szereti a rizikós ügyeket " Banki becslések szerint előfordulhatott olyan időszak is, amikor Kulcsár egyszerre százhúszmilliárd forint felett rendelkezett. Ez lehetővé tette számára, hogy a tőzsdén a nap elején több százmillió forint értékben bevásárolt a vezető részvényekből, ezzel felhajtotta a papírok árfolyamát, a nap végén aztán nyereséggel adta el az értékpapírokat. Minden fillérért lehajolt Az egyik legnagyobb kérdés az ügyben: hogyan működhetett ilyen szabadon ez a megfelelő végzettség nélküli, büntetőügyekbe keveredett fiatalember az ország egyik legnagyobb pénzintézetében? Ki állt vajon mellette, azaz felette? A rendőrségi vizsgálat jelenleg úgy tartja: a bank felső vezetése nem érintett, csak Kulcsár a gyanúsított. Önkéntelenül adódik a kérdés: vajon hogyan fért mega vidéki nepper, Kulcsár Attila az elegáns bankvezérrel, Rejtő E. Tiborral? A környezetükből néhányan úgy magyarázták: egy dolog biztosan összekötötte őket, a pénz. Rejtő minden fillérért lehajolt, ahogy mondják róla, Kulcsár pedig folyamatosan hozta a sok pénzt. Rejtő állítólag mondogatta néha: egy bankvezér nem lehet finnyás, ha egy ilyen sokat és jól teljesítő alkalmazottról van szó. Kulcsár Attilával kapcsolatban azt szinte mindenki egybehangzóan állítja: neki a kapcsolati tőke, az, hogy banki pozíciója révén a legfelsőbb körökben foroghatott, és a telefonhívását tekintélyes politikusok, üzletemberek is azonnal fogadták, mindennél többet ért. A bankvezér egyik ismerőse úgy fogalmazott munkatársunknak: nem értette, hogy miért nem furcsállja a vezérigazgató azt a képtelen helyzetet, hogy a legelegánsabb, legszűkebb körű fogadásokon fut össze a ranglétrán sokkal lejjebb lévő beosztottjával, aki még csak arra sem méltatja - értesítse főnökét arról, hogy ő is ott van a meghívottak között. Rejtő, aki nagyon is adott a formaságokra, kézlegyintéssel intézte el a dolgot, és láthatóan szorosabb kapcsolatban állt brókerével, mint egyszerű főnök- beosztott viszony. Tény az is, hogy Kulcsár gyakran volt látható a Parlamenthez közeli, Balassi Bálint utcai éttermekben, miniszterek, potentát politikusok társaságában is. "Mindenütt ott volt, s ez megtéveszthette a körülötte lévőket" - mondja egyik ismerőse. - "Csakhogy a kör, amelyben mozgott, soha nem vette be maga közé. Kellék volt. Megtűrt valaki, akitől mindent lehetett kérni, mindent elintézett, nőtől a kölcsönig. Pedig az idők folyamán maga is megszerezte azokat a státusszimbólumokat, amik ezt a bizonyos kört jellemezték." Rejtő mérnöki végzettséggel került ki évtizedekkel korábban Kanadába, ahol egy bankelnök lánya szeretett bele - egyesek szerint a frigynek is köszönhette banki karrierjét. Odakint első munkahelye a Royal Bank of Canada volt, majd a Citibank következett, s Magyarországra viszszatérve is ennél a banknál maradt. Innen lépett az ING Bank legfőbb vezetői posztjára, majd 1999-ben a K & H-hoz került. Rejtőről korábbi munkatársai csak jót mondanak, igen szigorú főnöknek írják le, de azt is hozzáteszik, hogy amikor száz százalékot követelt, maga mindig százötvenet teljesített. Két homályos pont van szakmai karrierjében: nem tudni, milyen körülmények között jött el 1999-ben az ING Banktól, erről csak pletykák szólnak. Állítólag, amikor felkérték a K&H válságmenedzselésére, elég szép összeggel távozott az ING-ből. Nem kell semmi rosszra gondolni, egyszerűen elvette mindazt, ami szerinte hivatalosan még járt neki az ott eltöltött évekért. A bank holland tulajdonosai azonban ezt nem tartották szép gesztusnak, mondván: nem elegáns így távozni, ha éppen "cserbenhagyja" őket egy másik állásért. Ekkor került elő - állítólag valaki a fiókjában őrizte, a megfelelő alkalomra várva - egy videokazetta, amelyen az látszott, hogy Rejtő Tasnádi Péterrel beszélget a bank egyik nyilvános helyiségében. Többek emlékezete szerint ezzel a kazettával próbáltak volna Rejtő után "nyúlni", és ez a kazetta került elő 2001-ben is, amikor a K&H és az ABN Amro Bank egyesülésekor Rejtőt néhány hónapra felfüggesztették állásából, azaz a hivatalos verzió szerint rendkívüli szabadságra ment. Mindkét említett esetben vizsgálat indult, kiderítendő, mi köze lehetett a bankárnak az azóta egyebek mellett pénzmosással is megvádolt, jelenleg börtönbüntetését töltő Tasnádi Péterhez. De mindkét vizsgálat csupán arra jutott, hogy semmi. Tasnádi, aki akkor még szalonképes üzletembernek számított, talán kölcsönt akart a banktól - nem kapott -, ezért kereste fel Rejtőt. A nagy magyar bankárok társadalmi köre mindenesetre soha nem fogadta be ezek miatt a homályos pontok miatt Rejtőt, aki úgy kompenzált, hogy szakmai sikereket mutatott fel - a K&H-t viszonylag rövid időn belül kihúzta a csődközelből -, és közben igen fényűzően élt, szeretett azzal dicsekedni, hogy talán ő a legjobban fizetett bankár Magyarországon. Ami pedig a történet politikai színezetét illeti: Rejtő 1999-ben, amikor belépett a K & H Bankba, erőteljesen bírálta a korábbi menedzsmentet, különösen a szocialistákhoz közel álló korábbi vezérigazgatót, Erős Jánost. Rejtőről mindenki úgy tudja, sokkal inkább a jobboldallal szimpatizál. Többen kapásból idézik a mondását, miszerint ő a hetvenes években lábbal szavazott, azaz külföldre távozott a szocializmus elől. Így újdonsült K & H-s bankvezérként is inkább fideszes politikusokkal igyekezett jó viszonyt kialakítani. Hamarosan eltávolította a pénzintézettől például Draskovits Tibor vezérigazgató-helyettest, aki most éppen Medgyessy Péter kabinetfőnöke. Igaz persze az is, hogy vezérigazgató-helyettes maradt László Csaba. (A kormányváltás óta Rejtő közvetítőkön keresztül minden alkalmat megragadva üzente Draskovitsnak: nem saját szakállára távolította el a bankból.) Azt, hogy az Equities brókercégen keresztül valaha is feltöltöttek-e pártpénztárokat, hogy az ügyfelek között szereplő off-shore cégek közül akad-e olyan, amelynek alapítói a politikából érkeztek, egyelőre átláthatatlan. Fogáskeresés Egy biztos: a zavaros helyzet alkalmas arra, hogy a legkülönfélébb gyanúk és vádaskodások terepe legyen a K&H Equities körül zajló vizsgálat - egyre-másra kerülnek ugyanis elő a legkülönbözőbb ügyféllisták - a szűk után bővebbek, s elég, ha valaki állampapír vételére adott megbízást, vagy újévi jókívánságot kapott, máris szerepelhet a kivételezettek között. Amíg az ellenzék a Pannonplast-ügy hátterét kutatja, s felelősöket keresve az állami pénzek szabálytalan kezelését kritizálja, addig kormánypárti politikusok arra céloznak, hogy a brókercégben az előző kabinet idején "elveszett" autópálya-építési milliárdok nyomára bukkanhatunk. A két nagy politikai párt - mint mindenütt - ebben a történetben is "fogást keres" a másikon, s bár valószínűleg a politika is hozzájárult ahhoz, hogy Kulcsár évekig visszaélhetett különleges helyzetével - a különleges helyzet kialakulását nem a politikusoknak köszönheti. Az ügyvezető igazgatót a bankon belüli viszonyok és a bankon kívüli, hozzá egyre több szálon kötődő gazdasági érdekcsoportok mozgatták. Ma már senki sem tagadja, hogy Kulcsár teljesen szabadon működhetett a bankon és a brókercégen belül. A K&H Bank könyvvizsgálói azt állítják,: Kulcsár megfelelő segítséggel könnyen kijátszhatta az időnkénti ellenőrzéseket - tény, hogy sem a PSZÁF, sem a belső ellenőrzés nem fogott gyanút éveken át, apróbb szabálytalanságokat találtak csupán. Kérdés, kit és mit jelent ez a "megfelelő segítség"? Azt, hogy az időközben lemondott bankvezérnek, Rejtő E. Tibornak köze lehet a történtekhez, eleddig senki nem mondta ki, legfeljebb óvatosan célozgattak rá, például egy általa aláírt állítólagos feljegyzésre, amely félrerúgta a legalapvetőbb szabályzatot, menlevélként szolgált Kulcsárnak, szabad kezet adott neki. Mivel ennek alapján az egyenlegértesítőt is Kulcsár szignálta, nem ment át az úgynevezett controllingon, így majdnem azt írta be végösszegnek, amit akart. A zavaros számlákról most kap képet a bank, s veszteségét úgy próbálja csökkenteni, hogy ügyfeleivel megalkuszik a szerinte jogos követelésről - ami persze gyakran nem egyezik meg az ügyfél által jogosnak tartott összeggel. A bennfentesek határozottan állítják azonban, hogy Kulcsár egyedül nem tehette volna meg azt, amit megtett. Egyesek úgy vélik, hogy a bank belga főnökének és a magyar vezérigazgatónak tudnia kellett a különleges bánásmódban részesülő körről, s arról is, mekkora hozamgaranciát vállalt számukra a bróker - ha pedig ezzel tisztában voltak, lehetetlen, hogy kétely sem merült föl bennük az ígért hozam szabályos körülmények között való teljesíthetetlenségéről. Azt, hogy felettesei elégedettek voltak a munkájával, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az egyetlen idegen nyelvet sem beszélő Kulcsárt tavaly nyáron előléptették a bankon belül, az önkormányzati és uniós projektek területének ügyvezető igazgatója lett. Kulcsár irodája egyébként ugyanazon az emeleten volt, mint a vezérigazgatóé, Rejtő E. Tiboré. A fáma szerint Kulcsárnak az ügyletekbe senkit sem kellett beavatnia, csak Rejtőnek volt joga beszámoltatni őt. Bár a hivatalos vizsgálatok még nagyon messze vannak attól, hogy következtetéseket lehetne levonni belőlük: Kulcsár valószínűleg nagyon sokféle ügyféllel, ügylettel került kapcsolatba. Volt, aki valóban jóhiszeműen rábízta a pénzét, hogy nagy haszonnal forgassa. De talán akadt olyan is, aki konkrét megbízást adott, honnan, hová jussanak el az esetleg nem tisztázott eredetű milliók. Megint mások pénzt akartak, kölcsönbe, gyorsan, hivatalos procedúrák, papírok nélkül. A most lebukott bróker éveken át sikerrel dirigálta a tranzakciókat, méghozzá úgy, hogy folyamatosan bővítette ügyfélkörét - az újonnan belépők pénze pedig mindig betömte az aktuális lyukakat. Egy dologra kellett csupán vigyáznia: naprakész nyilvántartást követelt a rendszer, ha egy ügyfél érdeklődött, Kulcsárnak mindig tudnia kellett, mit ígért neki, ehhez képest tehát mennyi pénz van - legalábbis papíron - a számláján. A kimutatás, ha éppen jól mentek a dolgok, néha egészen közel állt a valósághoz, ha meg nem, akkor a brókernek kozmetikáznia kellett. Tulajdonképpen a Pannonplast körül kirobbant botrány omlasztotta össze a Kulcsár-piramist - az autópálya-kezelő azonnal visszakérte a pénzt, s a hirtelen támadt óriási űr betömése már nem ment az eddig alkalmazott trükkökkel. Kulcsár elhíresült ügyféllistáján számos off-shore cég is szerepel. A vállalkozások egy része nyilván - a törvény adta lehetőségekkel élve - jobb adózási feltételeket keresett. Persze feltehetően vannak más okok is. A sajtó sokat írt arról az elmúlt években, hogy gyaníthatóan milliárdok tűntek el az állami költségvetésből, és ha ez igaz, a milliárdoknak valahol lenniük kell, valahogy át kellett forgatni azokat, mondjuk - többi közt - esetleg kampánypénzekké is. Pénzmosásra, illetve a származási hely elrejtésére kiválóan alkalmasak ezek a rejtélyes, a világ távoli pontjain - lehetőleg olyan helyeken, ahol az államigazgatás és bűnüldözés egyaránt lazán működik - bejegyzett, tényleges tevékenységet nem végző vállalkozások. Az off-shore cégek amolyan "átrakó-helyként" is működtek - azaz közbeiktatott állomások voltak, míg a pénz eljut a valóságos címzetthez. Könnyen lehet, hogy a pénzmozgások gördülékeny lebonyolításához volt szüksége Kulcsárnak a tiszteletbeli konzulok gépkocsijaira - a HC megkülönböztető rendszám megkönnyíthette a készpénz lebukásmentes kivitelét az országból. Egy biztos: a pénz útjának követéséhez még a nyomozói apparátus is kevés lehet, mert az előbbi módszerrel, illetve egy-egy off-shore céggel, amely tudvalevően könynyedén vált székhelyet, akár többször is, majd eltűnik, esetleg átalakul - nemzetközi csapat bevetésére van szükség ahhoz, hogy a szálak ne összegubancolódjanak, hanem éppen ellenkezőleg - kibogozzák őket. Néhány példa. Kiderült, hogy egy Írországban bejegyzett cégnek, a Montrade-nek a közelmúltban is több milliárd forintot utaltak az Equtiestől - ám tulajdonosát, az egykori IBUSZ-kirendeltségvezetőt, Schönthal Henriket még nem keresték meg a nyomozati szervek, hogy megkérdezzék tőle: vállalkozásai milyen szerepet játszottak Kulcsár, illetve a Britton ügyleteiben. (Jelenleg az üzletember külföldön tartózkodik.) A Betonút Szolgáltató és Építő Rt. - amely Kulcsár ténykedése miatt talán a legtöbbet veszített - egyik tulajdonosa pedig a listákon szintén szereplő delaware-i Lobagola Inc. képviselője. De van az off-shore cégek között az USA-beli Washington államban, Cipruson, sőt Londonban bejegyzett cég is. Kulcsár Attila ügyvédje úgy döntött, ne kérje védence a mielőbbi kiadatást. Bánáti Jánosnak igaza van abban, hogy a bécsi fogda jelenleg nagyobb mozgásteret enged a volt főbrókernek, mint az Aradi utcai. Mert a nyomozás valóban folyhat nélküle is, de szavai, "papírokon kívüli" ismeretei könnyebben tehetnének rendet a már említett szálak között. Csakhogy az is tény, hogy Kulcsár egyedüli aduja az, ami a fejében van - sokat ér, amit mond, másoknak még többet, amiről hallgat. Országon kívül erről is nyugodtabban lehet "tárgyalni". Jelenleg még mindig több a kérdés, mint a válasz - és ahogy újabb és újabb epizódok kapcsolódnak a történethez, szintén nem a válaszok, inkább a kérdések szaporodnak. Lehet, hogy egyetlen nyolc általánost végzett, idegen nyelvet nem beszélő, kétes múltú, bécsi fogdában ülő harmincéves fiatalember, Kulcsár Attila látja át a maga teljességében, hogyan is működik ma Magyarországon a gazdasági és a politikai tőke - legalábbis egy jellemző szelete? Nem szokványos viszony A Pannonplast-ügyben valamennyi olyan elem megtalálható, ami az Equities brókerházban az elmúlt években történhetett. Belép a történetbe még két szereplő, Kerék Csaba és Mészáros János. Előbbi barátjának, utóbbi volt bankos kollégájának ismeri el Kulcsár Attilát. A botrány kipattanásakor csupán annyit voltak hajlandók mondani, hogy kapcsolatuk szokványos befektetői-pénzkezelői kontaktus. Azóta kiderült, hogy a viszony messze túllép a szokványoson. A tőzsdén régóta nem volt olyan nagy mozgás értékes vállalati részvényeket tekintve, mint az idén tavasszal, amikor a Pannonplast egyes külföldi tulajdonosai piacra dobták részüket. Azt többen megerősítik: Kerék Csabáék mindent megtettek, hogy megszerezzék a Pannonplast feletti irányítást. Pénzük azonban - többek szerint - nem volt elegendő a felvásárlás gyors, zökkenőmentes és biztos lebonyolításához, ezért kellett a segítség és Kulcsár Attila. A bróker hozzáfért az Állami Autópálya-kezelő cég - máig tisztázatlan, mindenesetre rendhagyó módon - tőkepiacra vitt milliárdjaihoz, ebből elvett tehát félmilliárdot, és az Autó Danubiától (tulajdonosai közt felbukkan az a libériai tiszteletbeli konzul, akinek "sofőri" szívességet is tesz a bróker) állampapírt vásárolt az ÁAK-nak. Az ÁAK pénzét azonban nem az Autó Danubia kapta meg, hanem közvetlenül szétosztották azok között a Kerék Csabáékhoz köthető cégek között, amelyek a Pannonplastért versenybe szálltak. Mindez tulajdonképpen nem tilos, bár szokatlan ügylet. Különösen akkor, ha a megbízás nem erre szólt, bár azóta kiderült, hogy szokatlanul szabad kezet hagyott az állami részvénytársaság Kulcsárnak az átadott pénz "forgatásához". Nem lehet véletlen az sem, hogy az ÁAK milliárdjainak kivonása és a brókercégen belüli pénzügyi piramis összeomlása után a legnagyobb károsult - szinte ugyanannyi milliárddal, mint amenynyit az ÁAK-nak kifizettek - az a Betonút Rt. lett, amely a brittonosokkal plázát épített Romániában, Alexandru Mudura, Medgyessy Péter jó barátjának tulajdonában álló területen. A Betonút Rt. részese volt az Orbán-kormány autópálya-építéseinek, is, és a kiszivárgott hírek szerint éppen a választások előtt, 2002 márciusában bonyolított le komoly pénzügyi tranzakciót Kulcsár segítségével, amelyben egy azóta felszámolt off-shore céghez került jelentős summa.

http://nol.hu/archivum/archiv-121069-102157

https://web.archive.org/web/20190610181416/http://nol.hu/archivum/archiv-121069-102157

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-kulcsai

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2003-08-02 00:00:00

120 milliós kiadás egy háromhetes nyelvi programra

2004.08.12. 05:07 Mintegy 120 millió forintot áldoz a Nemzeti Szakképzési Intézet 165 szakiskolai nyelvtanár háromhetes külföldi és egyhetes hazai továbbképzéséért. Az Oktatási Minisztérium felügyelete alatt álló intézmény hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében választotta ki a pályázaton nyertes Katedra Nyelviskolát, amely 118,8 millióért, azaz fejenként mintegy 720 ezer forintért vállalta az idegennyelvtanárok egyhónapos tanfolyamát. A pályázat nyertese szakiskolák nyelvtanárai részére tart idegennyelvi továbbképzést részben Nagy-Britanniában, részben pedig Németországban – mondta a lapnak a Nemzeti Szakképzési Intézet főigazgatója. Mint fogalmazott: a Katedra Nyelviskolának a résztvevők teljes ellátását, vagyis az útiköltséget és a szállást is biztosítania kell a tanfolyam költségén kívül. Nagy László kifejtette: a Nemzeti Szakképzési Intézet először nyílt közbeszerzési eljárást alkalmazott, ám az eredménytelennek bizonyult, ezért második körben az arra jelentkezők közül választották ki a nyertes nyelviskolát hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. A tanfolyamra pályázók közül a második egyébként az International House Language School lett, amely több mint 123 millió forintért vállalta volna a 165 tanár továbbképzésének megszervezését és lebonyolítását. A Dover Nyelvi Centrum – amelynek szerte a világban testvérnyelviskolái vannak, és ezért vezetői jól ismerik az árakat – 560 ezer forintért tudta volna megszervezni a továbbképzést. Ebbe beleszámolták a repülőjegyet, saját haszonkulcsukat, a teljes ellátást és két jónevű angliai nyelviskolát: a Hampsteadet vagy az Eastbornt. Ezért a nyolcszázezer forintot a Dover tulajdonosa, Verasztó Lajos kidobott pénznek tartja. Szerinte az összeg egyharmadát meglehetett volna takarítani. Arra a kérdésünkre, hogy akkor a Dover miért nem adott be pályázatot a Nemzeti Szakképzési Intézethez, Verasztó Lajos azt felelte: erről inkább nem kíván beszélni.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/120-millios-kiadas-egy-haromhetes-nyelvi-programra

https://web.archive.org/web/20100330212732/http://www.mno.hu/portal/234197

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/120-millios-kiadas-egy-haromhetes-nyelvi-programra

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-08-12 00:00:00

MENNYIT ÉR KULCSÁR SZAVA?

Miként a múlt héten jeleztük, a lapunk birtokába került kihallgatási jegyzőkönyvekből kirajzolódni látszik Kulcsár Attila, illetve a brókerügy kulcscégeként ismert Britton kft. teljes politikai kapcsolatrendszere.

Bódis András / 2005.05.05., csütörtök 15:20 / Miként a múlt héten jeleztük, a lapunk birtokába került kihallgatási jegyzőkönyvekből kirajzolódni látszik Kulcsár Attila, illetve a brókerügy kulcscégeként ismert Britton kft. teljes politikai kapcsolatrendszere. A vallomás részleteit mostantól - szigorú forráskritikával, a hírbe hozott politikusok, gazdasági vezetők megkeresése után - folytatásban közöljük. A Heti Válasz eddig sem válogatott a birtokába jutott információk között, s a jövőben sem változtat munkamódszerén, és megkérdezi mindazokat, akiket - a hozzá eljuttatott jegyzőkönyvek szerint - Kulcsár Attila a brókerbotrány szereplőiként emleget. A lap megelégedéssel nyugtázza, hogy az ügy főszereplője egyetlen pontban sem cáfolta a Heti Válaszban megjelentek valóságtartalmát. Budapest, 2005. 05. 06. Bobrovniczky Kristóf igazgató-főszerkesztő SZEMPONTJAINK A Heti Válasz az elmúlt napokban írásban juttatta el kérdéseit Puch Lászlóhoz, Baja Ferenchez, Kodela Lászlóhoz, Mészáros Jánoshoz, Kelemen Lászlóhoz, Erős Jánoshoz, Kiss Péterhez, Csillag Istvánhoz, Tóth Andráshoz, Czakó Ferenchez, Zámbori Mihályhoz és Gál Zoltánhoz, vagyis mindazokhoz, akikre nézve Kulcsár Attila negatív - némelyikük esetében: terhelő - vallomást tett, de lapzártánkkor nem voltak gyanúsítottjai a brókerügynek. Erős János szóban (lásd a "Rajtam keresztül nem vezet menekülési útvonal" című interjúnkat), heten pedig írásban reagáltak Kulcsár szavaira. A további négy szereplő többsége későbbre ígérte válaszát, jövő heti lapszámunkban nekik is megszólalási lehetőséget biztosítunk. Kiss Péter kancelláriaminiszter és Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár véleményét szintén a május 12-i Heti Válaszban adjuk közre. (Lamperth Mónika és környezete az elmúlt napokban többször is élt a nyilvánosság erejével, újbóli megkeresésüktől tehát eltekintettünk.) Mivel egy folyamatban lévő büntetőeljárásról van szó, csak a bíróság jogosult dönteni arról, hogy a kihallgatási jegyzőkönyvekben szereplő adatok, megállapítások valósak, illetve relevánsak-e. "A Britton Holding csoport hátterében állt egy olyan baráti kör, amelynek az volt a szerepe, hogy a részünkre különböző állami megrendeléseket biztosítsanak, illetve szükség esetén kapcsolataik felhasználásával segítséget nyújthassanak. Ebbe a körbe tartozott Puch László, az MSZP pénztárnoka, Baja Ferenc államtitkár, Mészáros János MFB-igazgatósági tag, Kodela László akkori helyettes államtitkár és Kelemen László ügyvéd. Ezekkel a személyekkel folyamatos, szinte napi kapcsolatban álltam, illetőleg ők egymással is napi szinten egyeztettek" - így próbálta szétteríteni a felelősséget 2004. szeptember 22-i vallomásában Kulcsár Attila. Az érintettek közül Kelemen László és Mészáros János lapzártánkig nem reagált a fenti "vádpontra", az állítólagos ötös fogat másik három tagja pedig a visszautasítás hangján kérte ki magának a volt bróker szavait (lásd az Egy vallomás margójára című keretes írásunkat). A legnehezebb helyzetbe - mai tudásunk szerint - Puch Lászlót hozta Kulcsár Attila. A fent idézett kihallgatási jegyzőkönyvben egymást érik a törvénytelen készpénzmozgatásról szóló beszámolók, gyakran épp az MSZP pénztárnokával összefüggésben. "3-4 alkalommal, esetenként 200 millió forintot kellett átadnom annak érdekében, hogy a Betonút Rt. újabb autópálya-építésre vonatkozó megrendelésekhez jusson" - így Kulcsár. Majd hozzátette: a pénz közvetítőkön keresztül jutott el a pénztárnokhoz. Volt még több olyan eset, amikor kormányzati megrendelésért cserébe pénzösszegeket juttattam bizonyos személyeknek, például a Prudent- Invest Befektetési Alapkezelő Rt. privatizációja kapcsán - folytatta vallomását az alkusz. "2002 nyarán Puch László és Mészáros János felajánlotta nekem, illetve a Britton-csoportnak, hogy ezt a befektetési társaságot az ÁPV Rt.-től kedvező áron lehetne megvásárolni. Puch László azt ígérte, hogy el is intézi ezt, amiért cserébe 20 millió forintot kért, de azt mondta, hogy ő ezt előre kéri, a privatizáció pedig majd egy jó fél év múlva történik meg. Ezt az összeget túlnyomórészt nem készpénzben fizettem ki Puch Lászlónak, hanem az ő kérése alapján egy gépkocsi (Peugeot 607) megvásárlásával, amely 14 millió forint körüli értékű volt." Mindez úgy történt - színezte tovább Kulcsár -, hogy a gépkocsit a Britton Kft. vette meg, majd átírta egy olyan személynek, akit Puch László jelölt ki. A Prudent-ügylet végül dugába dőlt - összegzett a bróker -, "Puch László azonban sem a gépkocsit, sem a részére átadott készpénzt nem adta vissza". (A pártpénztárnok korábban elismerte a Magyar Nemzetnek: a vagyonnyilatkozatában saját autóként feltüntetett Peugeot valóban a Britton Kft.-től származik.) A Baja Ferencre nézve terhelő Kulcsár-sorokat múlt heti számában már közölte a Magyar Demokrata. A jegyzőkönyv szerint 2002 második felében Czakó Ferenc, a Synergon Rt. vezérigazgatója azzal kereste meg Kulcsárt, hogy segítsen kormányzati megrendelésekhez juttatni a céget. Az exbróker állítólag Bajában találta meg a Synergon kormányzati szintű segítőjét, aki - megint csak: állítólag - tízszázalékos jutalékrátával dolgozott. Az államtitkár lapunknak írt levelében visszautasította a szerinte "minden alapot nélkülöző hivatali vesztegetéssel kapcsolatos állításokat". A Synergon Rt. viszont mindeddig nem kommentálta érdemben a vádakat, csupán annyit jelzett a Heti Válasznak: a Kulcsár Attila kihallgatási jegyzőkönyveiben szereplő állítások hitelessége eleve bizonytalan; "társaságunk kommunikációs gyakorlata alapján ilyen jellegű megkeresésekkel érdemben nem foglalkozunk". Mindemellett azt is tudatta a Synergon: a kétséges forrású információkra alapított cikk erősen árthat a Synergon Rt. jó üzleti hírnevének. Vallomásaiban Puchon és Baján kívül egy volt MSZP-s országgyűlési képviselőt is megkísérelt magával rántani Kulcsár. Miként a 2004. július 23-i kihallgatásán fogalmazott: Karl Imre 1999-ben keresett fel azzal, hogy "ellenszolgáltatás fejében" meg tudná oldani, hogy a X. kerületi önkormányzat a K&H; Equities Rt.-nél helyezze el a befektetéseit. Ezért cserébe havi díjazásban állapodtunk meg: ötmillió forint Karl Imrének, tízmillió pedig Andó Sándor polgármesternek és két másik önkormányzati tisztviselőnek összesen - emlékezett vissza a botránybróker. A kőbányai vezetők anno - az MTI-n keresztül - határozottan cáfolták Kulcsár megjegyzéseit, s azzal védekeztek: néhány hónapja a budapesti Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság jogerős döntése az Equities-ügy károsultjának mondta ki a helyhatóságot, melynek következtében 3,35 milliárd forintnyi kártérítés landolt az önkormányzatnál. Azt azonban elhallgatták, hogy a választottbíróság az ítélet indoklásában egyértelműen leszögezte: az ügy tárgya nem az alkalmazottként eljáró Kulcsár Attila büntetőjogi, hanem a K&H; Equities polgári jogi felelősségének megítélése volt. Vagyis - mint a bíróság fogalmazott - "teljesen indifferens, hogy a felperest ért kár bűncselekmény következménye-e, és ha igen, a büntetőeljárás alá vont Kulcsár Attila mely személyek közreműködésével, milyen arányban hatott közre a kár bekövetkeztében". Ez annyit jelent: a választottbíróság a Kulcsár-nyomozásban született dokumentumok, vallomások figyelembevétele nélkül volt kénytelen ítéletet hozni, így hát azt sem vizsgálhatta, hogy Andó Sándorék (magánszemélyként) összejátszottak-e a volt brókerrel. A bankbotrányt kirobbantó Pannonplast-részvényfelvásárlás kapcsán Csillag István egykori gazdasági minisztert is hírbe hozta Kulcsár Attila. Mint mondta, 2002 végén, 2003 elején Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. (ÁAK) vezérigazgatója 50 millió forintot kért tőle, hogy - Csillagon keresztül - elintézze: a Magyar Fejlesztési Bank ne adjon hitelt a Pannonplast menedzsmentjének. Ha ugyanis ad, meg lehetett volna akadályozni a Britton-csoport benyomulását a Pannonplast Rt.-be. Kulcsár leszögezte: nincs tudomása arról, hogy Bitvai ténylegesen továbbadta-e a pénzt harmadik személynek. Csillag István pedig annyit üzent lapunknak: a Pannonplast-részvényügylet nyilvánosságra kerülése után maga kezdeményezte Bitvai munkaviszonyának megszüntetését, és utasítására az ÁAK - sikkasztás, valamint hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt - feljelentéssel is élt. EGY VALLOMÁS MARGÓJÁRA Kodela László, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó elnök-vezérigazgatója, a Miniszterelnöki Hivatal volt humánpolitikai helyettes államtitkára: "Bizonyára téved Kulcsár Attila, ilyen (a Britton-csoport hátterében álló - A szerk.) baráti kör nem létezett, így napi egyeztetések és állami megrendelések sem voltak. Határozottan cáfolom Kulcsár Attila állításait." Puch László, az MSZP pénztárnoka: "Először is szeretném megköszönni azt az eljárási módot, ahogyan egy ügyben nemcsak a büntetőeljárás alá vont gyanúsított által elmondottakra kíváncsiak, hanem korrektül megkérdezik a szóba hozottak véleményét. Elöljáróban tisztázni szeretném, hogy Kulcsár Attilát mint az ország egyik legnagyobb bankjának ügyvezetőjét ismertem meg, és néhány esetben találkoztam vele. Ugyanakkor a lehető leghatározottabban kijelentem, hogy mindaz, amit Kulcsár Attila mint gyanúsított állít, nem felel meg a valóságnak. Meggyőződésem, hogy egy korrekt eljárás során az elmondottak tartalma könnyen tisztázható, és így kiderülhet, hogy nincs politikai cirkusz." Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, az Elektronikuskormányzat-központ vezetője: "Számos dologban egyetértek a Heti Válasszal. Valóban nem ildomos, ha egy milliárdos sikkasztással és más bűncselekményekkel gyanúsított exbróker egyoldalú vallomásaiból épül fel a brókertörténet a magyar nyilvánosságban. Sajnos ez a remény már elszállt, hiszen Kulcsár-vallomásoktól és -jegyzőkönyvektől hangos a magyar sajtó, sokan - a kötelező körültekintést mellőzve - nem kételkednek a vád alatt álló exbróker állításaiban, magyarázkodásra, védekezésre kényszerítve embereket. Köszönöm tehát a Heti Válasz megkeresését, és a lehetőséget, de ma is csak azt tudom mondani, amit korábbi nyilatkozataimban: büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy semmilyen minőségemben, sem a K&H; Bankkal, sem annak vezérigazgatójával, sem Kulcsár Attilával nem álltam, nem állok üzleti és ügyfélkapcsolatban. Valamint a minden alapot nélkülöző hivatali vesztegetéssel kapcsolatos állításokat (a Synergon-ügyben - A szerk.) is határozottan visszautasítom. Kijelentem, hogy az ügyészségtől vagy más vádhatóságtól a vallomásban állított eseményekkel kapcsolatban megkeresés - kérdés vagy állítás formájában - nem történt. Ma is tartom azt a véleményemet, hogy hiba politikai vitát folytatni arról, aminek tisztázása az igazságszolgáltatás feladata."

http://valasz.hu/reflektor/mennyit-er-kulcsar-szava-11526/

https://web.archive.org/web/20210226182739/http://valasz.hu/reflektor/mennyit-er-kulcsar-szava-11526/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mennyit-er-kulcsar-szava

Heti Válasz

hungarian-news

2005-05-05 00:00:00

Kulcsár Attila ismerőse verte meg Szászt?

2004.08.11. 06:36 Rendszeres telefonos kapcsolatban állt Kulcsár Attilával az a zsarolás miatt korábban már előzetes letartóztatásba helyezett személy, akit a rendőrség Szász Károly megverésével is gyanúsít. N. Tibort tegnap ismét kihallgatták a nyomozók, de tagadta, hogy köze lenne a bűncselekményhez. A BRFK megerősítette: a férfi DNS-mintája megegyezik a bántalmazás helyszínén talált nyomokkal. A 36 éves N. Tibort gyanúsítja a rendőrség azzal, hogy részt vett Szász Károlynak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) volt elnökének tavalyi megverésében – jelentette be Tóth Gábor ezredes tegnap. A budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese közölte: a gyanúsított híváslistájának ellenőrzésekor kiderült, hogy rendszeres telefonkapcsolatot tartott fenn Kulcsár Attilával, a K&H Equities volt brókerével, sőt mindketten Nagykanizsáról származnak. Az ezredes nem kívánt válaszolni arra, hogy ezek a hívások mikor történtek, Szász Károly megveretése előtt vagy után. A legfontosabb bizonyíték arra, hogy a férfi részt vett a felügyeleti exvezető elleni támadásban az, hogy a tőle vett DNS-minta megegyezik a tavaly június 16-i inzultus helyszínén hagyott biciklin talált mintával. A gyanúsított először megtagadta a vallomástételt, Tóth Gábor szerint ebben közrejátszhatott, hogy ügyvédjét nem sikerült elérni. N. Tibort tegnap ismét kihallgatták, ám tagadta, hogy a támadás idején került volna a DNS-mintája a kerékpárra. Az ezredes közölte azt is, hogy a Szász Károly elleni támadásnak több elkövetője volt, ezért nem kizárt, hogy hamarosan újabb gyanúsításra kerül sor, jelenleg tanúkihallgatások folynak. Kulcsár Attilát egyébként tanúként már kihallgatták az ügyben, ennek ellenére elképzelhető, hogy erre újból sort kerítenek a fejlemények miatt. Tóth Gábor nem erősítette meg, de nem is cáfolta azt az információt, miszerint a gyanúsítottat egy társa adta volna fel a rendőröknek. A nyomozó elmondása szerint nem fizették ki a nyomravezetőnek kitűzött egymillió forintos jutalmat, arról pedig nem kívánt nyilatkozni, hogy az államtitkot képező vádalku során jutott-e el a rendőrség a gyanúsítotthoz. A Magyar Nemzet információi szerint vádalku eredményeként jutottak az elkövető nyomára. A tegnapi sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a nyílt eljárás idén június 24-én történt lezárása után titkosszolgálati módszereket alkalmazva folytatták az adatgyűjtést, aminek alapján megalapozottan fordulhattak az ügyészséghez a nyílt nyomozás folytatásáért. A vádhatóság a beszerzett adatok és szakértői vélemények alapján ehhez hozzájárult. A kormánytöbbség által idén májusban a PSZÁF éléről törvénymódosítással leváltott Szász Károlyt 2003. június 16-án hajnalban támadták meg a fővárosban. A szervezet vezetőjének autóját egy kerékpáros balesetet színlelve állították meg, majd amikor a szakember kiszállt gépjárművéből, többen rátámadtak és botokkal megverték. Szász Károly nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az inzultus napján kórházi ágyán újságíróknak nyilatkozva az atrocitást egy felügyeleti határozattal hozta összefüggésbe. A brutális bántalmazást követően Török Zsolt szocialista honatya közölte: Szász megveretése megrendezett baleset volt. A politikus még a PSZÁF-elnök vagyonát is elkobozta volna. Bodnár Zsolt, a BRFK alezredese a Magyar Távirati Irodának nyilatkozva kijelentette, a rendőrség szerint elképzelhető, hogy Szász autójával elsodort egy biciklist, és egy arra járó személy seprűnyéllel kezdte ütlegelni a felügyelet elnökét. A PSZÁF már tavaly áprilisban vizsgálatot indított a Pannonplast-részvények az év első hónapjaiban történt felvásárlása miatt. A befolyásszerzés ellenőrzésekor a PSZÁF alkalmazottai júniusig bezárólag tanúként többször kihallgatták Kulcsár Attilát, illetve helyszíni vizsgálatokat folytattak a K&H Banknál és annak brókercégénél, az Equities Rt.-nél. A vizsgálatok ideje alatt a szervezet szakembereit többször megfenyegették telefonon, valamint Kulcsár Attila is burkolt utalásokat tett az ügy következményeire, valamint felsőbb körök rosszallására. Ezt követően történt az exelnök elleni támadás. A megveretés utáni napon nyilvánosságra hozták a Pannonplast Rt.-ben történt befolyásszerzés PSZÁF által feltárt részleteit. A részvényfelvásárlás során a felügyelet összehangolt magatartást állapított meg a Pevdi Kft., a Kartonpack Rt. és a Britton Kft. vonatkozásában, amiért a tranzakciókban részt vevő kft.-ket összesen 11,5 millió forint bírság megfizetésére kötelezte. A határozattal szemben az érintettek felülvizsgálati eljárást indítottak a bíróságon. A PSZÁF megállapította, hogy 2003. első negyedévében a Pannonplast-részvények árfolyamértékében 70 százalékos emelkedés következett be, köszönhetően annak, hogy 1,2 milliárd forint értékben történtek kötések a papírokra. Az ügy hátterét elemezve kiderült, hogy „a Pannonplast Rt.-ben történt befolyásszerzéssel kapcsolatban egy előkészített, több szereplő együttműködésén alapuló konstrukció vázolható fel, amelyben az értékpapírok megszerzői és az ügyletek végső finanszírozói egy kapcsolati körbe tartoznak, de személyileg elválnak egymástól”. A Magyar Nemzet ezután kiderítette, hogy a pénzügyi ügyletek során rövid idő alatt jelentős árfolyamnyereséget könyvelhettek el olyan magán- és jogi személyek, akik mindannyian a K&H Equities Rt., ezen belül Kulcsár Attila exbróker ügyfélköréhez tartoztak. Pannonplast-papírokkal több millió forintos nyereséget realizálhatott többek között az Egyesült Államokban a Britton Llc. címére bejegyzett First Capital Invest Llc., az Autó-Danubia Kft., a Népszavát korábban tulajdonló ESMA reklámcég tulajdonosa, Bleuer István, a Mudura Sándor érdekeltségébe tartozó Ramexa Rt., Kovács László hölgyismerősének, Endrényi Évának a cége, a Pál és Cápa Kft., a Betonút Rt. és a székesfehérvári Bau-cont Rt. A felügyelet megállapította, hogy a K&H Bank Rt., illetve a K&H Equities Rt. a teljes konstrukció – technikai végrehajtáson jelentősen túlmutató – pénzügyi koordinálásában, szervezésében fontos szerepet vállalt. A tranzakciók finanszírozásában részt vett egy állami tulajdonban álló, költségvetési forrásokból gazdálkodó gazdasági társaság is, amely rendszeres és jelentős mértékű pénzügyi kapcsolatban állt a Britton Llc.-vel. Később kiderült, hogy ez utóbbi cég Kulcsár Attila tulajdona, az állami vállalkozás pedig az Állami Autópálya Kezelő Rt. A PSZÁF által feltárt részletek egészen a brókerbotrányig vezettek. Bárándy távozását sürgetik. Távozzon a politikai életből Bárándy Péter igazságügy-miniszter, mivel kiderült, nem mondott igazat, amikor a K&H-botrány néven ismertté vált milliárdos sikkasztás egyik fő gyanúsítottjával való találkozóját letagadta – jelentette ki Nagy Ervin (Jobbik) a minisztérium előtt. Szerinte minden ember választ vár a kérdésre: mikor, miért találkozott Kulcsár Attilával Bárándy Péter, illetve miért tagadta a találkozót. Úgy véli, a tárcavezető viselkedése morális mélypontot jelez. Hozzátette: Bárándy lemondása hozzájárulhatna a közélet tisztulásához, de ha nem történik meg, akkor Medgyessy Péter kormányfő feladata, hogy megtegye a szükséges lépéseket. (MN)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/kulcsar-attila-ismerose-verte-meg-szaszt-2

https://web.archive.org/web/20110205220254/http://www.mno.hu/portal/234030

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-attila-ismerose-verte-meg-szaszt

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-08-11 00:00:00

Helyreigazítás

A 2005. május 5-én megjelent Mennyit ér Kulcsár szava? című cikkünk valótlanul állította, hogy Puch László, a Magyar Szocialista Párt pénztárnoka elismerte a Magyar Nemzetnek: a vagyonnyilatkozatában saját autóként feltüntetett Peugeot valóban a Britton Kft.-től származik.

5. évfolyam 20. szám, 2005.05.19. Helyreigazítás A 2005. május 5-én megjelent Mennyit ér Kulcsár szava? című cikkünk valótlanul állította, hogy Puch László, a Magyar Szocialista Párt pénztárnoka elismerte a Magyar Nemzetnek: a vagyonnyilatkozatában saját autóként feltüntetett Peugeot valóban a Britton Kft.-től származik. Ezzel szemben a valóság az - s ezt a Fővárosi Bíróság 19.P.27.071/2004/3. számon 2004. június 22. napján meghozott, 2004. augusztus 11. napján jogerőssé vált ítélete is kimondja -, hogy Puch László a hivatkozott gépjárművet nem a Britton Kft.-től kapta. A szóban forgó személygépjárműnek Puch László az első tulajdonosa, 2001 decemberében vásárolta a Verde Kft. Frédi-Béni Peugeot nevű autókereskedésben, 6 millió forintos vételáron.

http://valasz.hu/publi/helyreigazitas-11708/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/helyreigazitas-4

Heti Válasz

hungarian-news

2005-05-19 00:00:00

'Rajtam keresztül nem vezet menekülési útvonal'

B. A., reflektor@hetivalasz.hu 5. évfolyam 18. szám, 2005.05.05. 'Rajtam keresztül nem vezet menekülési útvonal' Kulcsár Attila 2004. szeptember 22-i vallomásában többször megemlítette Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója nevét. Az alábbiakban a kihallgatási jegyzőkönyv rá vonatkozó szakaszainak szerkesztett változatát, majd Erős János észrevételeit közöljük. 1. Kulcsár Attila gyanúsított: A Pannonplast-részvények felvásárlása kapcsán tájékoztattam Bitvai Miklóst, az Állami Autópálya-kezelő Rt. akkori vezérigazgatóját, hogy a Britton- csoport milyen lépésekre készül. Bitvai pár nap múlva telefonált, és találkozóra hívott a Mariott Szállodába. A találkozón közölte velem: nemrég beszélt Erős Jánossal, az MFB vezérigazgatójával. A megbeszélésükön elhangzott: Fehér Erzsébet, a Pannonplast akkori vezérigazgatója felkereste Erőst, hogy az MFB nyújtson hitelt a Pannonplast menedzsmentjének, mert szeretnék megakadályozni a Britton-csoport felvásárlási szándékát. Bitvai szerint az MFB komolyan fontolóra vette, hogy hitelt nyújt Fehér Erzsébetnek, de - mint mondta - ő mindezt meg tudná akadályozni. Oly módon, hogy beszél Csillag István gazdasági miniszterrel, akinek az irányítása alá tartozik a Magyar Fejlesztési Bank. Megelőzendő a hitelnyújtást, készpénzben 50 millió forintot adtam át Bitvainak. Nincs tudomásom arról, hogy valóban átadta-e valakinek ezt az összeget, de az tény, hogy a fejlesztési bank nem nyújtott hitelt ezek után Fehér Erzsébetnek. 2. Kulcsár Attila gyanúsított: Azzal a szándékkal keresett meg Mészáros János, az MFB igazgatósági tagja, hogy meg lehetne vásárolni a Hungexpo Reklám Rt. bizonyos részvénycsomagját. Elküldött Puch László MSZP-pénztárnokhoz, hogy beszéljem meg az ügy részleteit. Meg is állapodtam vele, hogy a Britton-csoport megvásárolja ezt a részvénycsomagot. Kerék Csaba, a Britton Kft. ügyvezetője pedig Erős Jánossal tárgyalt, mert a Hungexpo Reklám Rt. egyik tulajdonosa a Magyar Fejlesztési Bank volt. A tulajdonszerzésnek az volt a célja, hogy a Szerencsejáték Rt. reklámmegbízásaiból származó bevételek egy részéhez hozzájusson a Britton-csoport. Illetve, hogy ezáltal Puch László és Mészáros János is részesedjen a nyereségből. A részvénycsomag megszerzésére 2002 őszén került sor, értékesítése pedig hat vagy nyolc hónappal később történt. A tárgyalásokat minden esetben Kerék Csaba folytatta a fejlesztési bank vezérigazgatójával, Erős Jánossal, én ezeken nem voltam jelen, az ott történtekről Kerék Csabától szereztem tudomást. 3. Ügyész: Kérem, nyilatkozzon arra vonatkozólag, hogy Mészáros János kérésére még kinek juttatott különböző összegeket. Kulcsár Attila gyanúsított: Mészáros János több alkalommal kért tőlem összegeket azzal, hogy azokat a kormányzati megrendelések folyamatos biztosítása érdekében fogja továbbadni. Mészáros János elmondása szerint a készpénzt Puch Lászlónak és Erős Jánosnak továbbította. - Mi volt az első reakciója, amikor az imént szembesült Kulcsár Attila exbróker vallomásával? - kérdeztük Erős Jánostól. - Szánalmat éreztem. - Ki iránt? - Az egész helyzet iránt. Fogalmam sincs, hogy egyáltalán hiteles-e az idézett kihallgatási jegyzőkönyv. - Tud az ellenkezőjéről? - Nem. Sőt, ha hiteles, ad abszurdum még azt is kész vagyok elhinni, hogy Kulcsár úr igaznak gondolja, amit mond. Lehetséges, hogy neki nem mondtak igazat. Ha megnézi az ön által citált vallomást, a nevemet mindig másodkézből említi a gyanúsított: például, hogy X. vagy Y. mesélte, hogy találkozott Erős Jánossal. - Az X. jelen esetben Bitvai Miklóst fedi. Vele állítólag a Pannonplast Rt. jövőjéről beszélgettek. - Bitvai Miklóssal egyetlenegyszer találkoztam - valamikor a 2002-es kormányváltás után. Ám nem esett szó köztünk ilyen vagy olyan üzleti tranzakcióról, így a Pannonplast ügyéről sem. - A Pannonplast akkori vezérigazgatója sem kérte az MFB segítségét, hogy meg tudja akadályozni a Brittoncsoport benyomulását a műanyagipari cégbe? - Fehér Erzsébet valóban benyújtott egy hitelkérelmet az MFB-hez - még az előző ciklus idején. Emlékeim szerint nekem jutott a megtisztelő feladat, hogy közöljem vele: nem tudjuk elfogadni a kérelmét. A fejlesztési bankról szóló törvény ugyanis nem véletlenül módosult úgy 2002-ben, hogy kizárólag fejlesztési célokra adhatunk hitelt. Márpedig a cégkivásárlás - a Pannonplast akkori menedzsmentje, ugye, ebben gondolkodott - nem minősül fejlesztésnek. - Ez azt jelenti, hogy az MFB egyenesen törvényt sértett volna, ha hitelt nyújt Fehéréknek? - Szó szerint! Vagyis Kulcsár - ön által idézett - sejtetésével ellentétben nem kellett közbenjárnia Csillag István volt gazdasági miniszternek a Britton-csoport érdekében. Szerencsések vagyunk: az MFB- nek nem szoktak csak úgy "leszólni", hogy ezt vagy azt a kérelmet teljesítsük vagy épp ne teljesítsük. - Jól értem, azt állítja, hogy Bitvai Miklós csak kereskedni próbált az Erős János márkanévvel? - Csak ismételni tudom magam: üzletről életemben nem beszéltem Bitvai úrral. Találkozásunk udvarias, bemutatkozó jellegű volt. - Nézzük a második pontot, a Hungexpo Reklám Rt. ügyét. Kulcsár szavai igazoltnak tűnnek: a Britton - egy svájci székhelyű fedővállalkozás képében - valóban beszállt az MFB résztulajdonában álló reklámcégbe. Majd néhány hónap múlva, némi hasznot elkönyvelve, továbbállt. - Kulcsár idézett állításával szemben soha nem tárgyaltam a brittonos Kerék Csabával. Egyszer ráztunk kezet - itt a folyosón. - Mit keresett Kerék Csaba az MFB folyosóján? - Bankunk minoritásban volt a Hungexpo Reklám Rt.-ben. Még az előző kurzusból örököltük ezt a portfóliót. Kerék Csaba az imént említett részvénycsomageladással kapcsolatban jött tárgyalni. Nem velem, hanem a szakértőinkkel. - Az üzlet mégis megköttetett. - Újra mondom: nem stratégiai partnerek, hanem - tíz százalék erejéig - kisebbségi tulajdonosok voltunk ebben az ügyletben. Amennyiben az MFB befolyásos tulajdonos lett volna, természetes, hogy megnézzük, kit fogadunk magunk mellé partnernek. A kifürkészhetetlen hátterű "svájciakkal" bizonyára nem álltunk volna össze. - Kulcsár mégis a minoritásban lévő MFB egyik igazgatósági tagjáról, bizonyos Mészáros Jánosról állítja: ő volt az ügy motorja. - Az MFB-ben non-executive igazgatósági tagok vannak. Vagyis nem szólhatnak bele a napi munkába, aláírási joguk sincs. Mészáros Jánost egyébként sem én, hanem a tulajdonos, az államot képviselő miniszter jelölte az igazgatóságba. - Meg sem kísérelte a szőnyeg szélére állítani Mészárost? - Az idézett vallomást olvasva, első felindulásomban felhívtam Mészáros urat. Váltig tagadta a vádakat. Ettől függetlenül fel fogom kérni a bank belső ellenőreit, hogy vizsgálják ki: volt-e neki vagy bármely igazgatósági tagnak "valamifajta ráhatása" az apparátusra? - Hisz Mészáros ártatlanságában? - Szeretnék hinni benne. Még senki sem bizonyította az ellenkezőjét. - Nem tartja furcsának, hogy ennyiszer előkerül az MFB neve a brókerbotrány kapcsán? - A Hungexpo Reklám és a Pannonplast Rt. esetét épp az imént próbáltam plasztikusan előadni. Mást nem tehetek. - Kulcsár szerint Mészáros János önnek továbbította a törvénytelenül fialtatott pénzek egy részét. - Sem egyiküktől, sem másikuktól nem kaptam - még csak nem is kértem - pénzt. Vagy Kulcsár Attila emlékszik rosszul, vagy a másik úr tájékoztatta félre. Menekülési útvonal nem vezet sem rajtam, sem az MFB-n keresztül. - Az ügyész a kihallgatáson többször figyelmeztette Kulcsárt: ne essen a hamis vád csapdájába, mert tovább nehezíti saját helyzetét! A volt bróker azonban nem szeppent meg, tovább folytatta - másokra nézve is terhelő - vallomását. Önsorsrontó volna? - Nem tudok érdemben nyilatkozni Kulcsár Attila motivációiról. - Mégis: milyen ország az, ahol egy barkácsolt brókerigazolvánnyal rendelkező világfi néhány hónap alatt többmilliárdnyi állami pénzt tud megmozgatni a saját, illetve társai érdekében? Ön el tudja képzelni, hogy "felsőbb" kapcsolatok nélkül idáig jut valaki? - Ez már csak következmény. Ön is elfeledkezik az eredeti bűnről. - Most visszamegyünk Ádámhoz és Évához? - Addig azért nem. De mi is történt pontosan? Kulcsár úr odasétált néhány emberhez, és azt mondta: figyeljetek rám, a piacon tíz százalékot lehet kapni a pénzetekért, én szerzek nektek huszonötöt! Komoly beosztásban lévő emberek egyszerűen nem hihették volna el, hogy ez nem piramisjáték! Hogy valójában kik segítették Kulcsárt, ma még nem tudjuk pontosan. S azt sem, hogy kik voltak a K&H-n belüli segítői.

http://valasz.hu/reflektor/rajtam-keresztul-nem-vezet-menekulesi-utvonal-11527/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rajtam-keresztul-nem-vezet-menekulesi-utvonal

Heti Válasz

hungarian-news

2005-05-05 00:00:00

Az SZDSZ-t is foglalkoztatják Wekler Ferenc ügyei

2004.08.10. 05:00 Az SZDSZ ügyvivő testülete ma foglalkozik a Wekler Ferenc földterületeit érintő ügyekkel is, miután a parlament alelnöke ezt maga kezdeményezte. A politikus az eseményen családja beruházásai mellett ki kíván térni az egyes ellenzéki képviselőket érintő állami támogatásokra is. A Fidesz összeférhetetlenségi eljárást kezdeményez az SZDSZ-es politikussal szemben a mentelmi bizottságnál. Először ül össze az SZDSZ ügyvivő testülete azóta, hogy Wekler Ferenc földterületeivel kapcsolatos információkat közölt a Magyar Nemzet. A mai tanácskozáson a szabad demokrata politikus tájékoztatni kívánja a testületet földvásárlásairól, a birtokait érintő állami támogatásokról és családjának különböző beruházásairól. Wekler Ferenc lapunknak elmondta: az ügyvivő testület előtt felsorolja azokat az ellenzéki politikusokat, akik 1998-tól kezdődően hozzá hasonlóan ültetvénytelepítési támogatást kaptak. A képviselő Demeter Ervin (Fidesz) tokaji földjeire kapott, Mádi László (Fidesz) feleségének, valamint Font Sándornak (MDF) juttatott támogatásokról kíván részleteket közölni. Az ülésen minden bizonnyal kitérnek Kuncze Gábornak az Országgyűlés alelnökére vonatkozó kijelentéseire is. Az SZDSZ elnöke korábban úgy fogalmazott, hogy mindenkinek, aki magas politikai tisztséget tölt be, hivatali ideje alatt távol kell tartania magát az állami pénzektől. Hozzátette: az ilyen ügyeknek politikai következményei szoktak lenni. – A Fidesz összeférhetetlenségi eljárást kezdeményez Wekler Ferenccel szemben a parlament mentelmi bizottságánál – jelentette be Szijjártó Péter. A parlament alelnökével szemben a mórágyi földterületek átminősítése kapcsán lép fel az ellenzéki párt. – A képviselők jogállásáról szóló törvény szerint az országgyűlési képviselő a képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, illetve nem használhat fel – közölte. Géczi József Alajos, a mentelmi bizottság szocialista elnöke elmondta: amíg a beadványt nem látta, nem nyilatkozik az ügyben. Összeférhetetlenségi beadvány esetében az érintettnek öt napon belül kell nyilatkoznia a mentelmi bizottság elnökének, hogy szerinte fennáll-e összeférhetetlenség, vagy nem. Az MDF levélben kér választ Németh Imre agrárminisztertől arra, hogy milyen szakmai indokok alapján döntött a tárca Mórágy községnek a szekszárdi borvidékhez csatolásáról – közölte Almássy Kornél. A párt arra is választ vár a szakminisztertől, hogy miért hagyta figyelmen kívül a tárca az érintett szekszárdi borvidék hegyközségi tanácsának véleményét a döntés meghozatalakor. Wekler a kormányváltás után jelentős földterületeket szerzett Tolna megyében, amelyhez állami támogatást is igénybe vehetett birtok-összevonási támogatás jogcímén. A képviselő Tolna, illetve Baranya megyei birtokaira 270 millió forintos viszsza nem térítendő szőlőültetvény-telepítési támogatást is kaptak a földek használói, a politikus rokonai és gazdasági társaságok. A Weklerék által elképzelt pincészetet (amelynek építésére szintén szeretnének pályázni) a piacon nagyobb presztízsűnek tartott, magasabb árkategóriába tartozó nedűvel tölthetik fel egy júniusi minisztériumi rendeletnek köszönhetően. Az agrárminiszter ugyanis úgy határozott, hogy Mórágy, ahol a közelmúltban Wekler Ferenc is bevásárolt, ezentúl nem a tolnai, hanem a szekszárdi borvidékhez fog tartozni. Az intézkedés ellen a szekszárdi borászok jogorvoslattal éltek, mire ígéretet kaptak a tárcától, hogy felülvizsgálják azt. A település szekszárdi borvidékhez csatolását maga Wekler is szorgalmazta, amiről egy önálló indítványa is tanúskodik. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök szerint az ügyvivő testület megtárgyal minden olyan kérdést, ami politikai napirendjén szerepel. Ezek szerint a testület várhatóan foglalkozik majd Demszky Gábor legújabb botrányaival is, bár az még kérdéses, hogy a főpolgármester részt vesz-e a tárgyaláson. Demszky júliusban új horvátországi nyaralójával került a címlapokra, amire ráerősített a hír, hogy egy budapesti önkormányzati cég jutányos áron adta bérbe terepjáróját a politikusnak. A személygépkocsit a cég alkalmazottjainak kellett megjavítaniuk az Adrián, Demszky után utazva. Legutóbb arra derült fény, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. az Opel Frontera mellett egy luxusautónak számító Volkswagen Touareget is jutányos áron – 4500 forint/nap – adott bérbe a gyorshajtás miatt bevont jogosítványú politikusnak. A bérleti díjat a Főpolgármesteri Hivatal állta. Demszky a törvényes határidő előtt közzé kívánja tenni vagyonnyilatkozatát is, ugyanis egyik budafoki ingatlanjáról kiderült, hogy nem akkora, amekkorát korábbi bevallásában elismert. Az ügyvivő testület emellett feltehetően megtárgyalja az SZDSZ-es informatikai minisztérium egyik beszerzésének körülményeit is, amely kakaóbiztos számítógépek megrendelésére vonatkozott óvodások részére. Demeter Ervin (Fidesz): El kell, hogy keserítsem Wekler Ferencet, ugyanis én soha nem lobbiztam területek átminősítéséért, az összeférhetetlenségi eljárás pedig emiatt fog megindulni ellene. Szőlőültetvény-telepítési támogatásért ugyanakkor pályáztam; ha megkapom a tárcától, akkor a megítélt összeg becslésem szerint a századrésze lesz az SZDSZ-es politikus földjeire megítélt támogatásnak. Font Sándor (MDF): Visszautasítom Wekler Ferenc állítását, hogy ültetvénytelepítési támogatást kaptam volna. Bár én még soha nem kezdeményeztem bírósági eljárást senkivel szemben sem, ezúttal meggondolom a dolgot. Wekler azzal próbálja meg kicsinyíteni bűnét, hogy politikustársait is besározza.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/az-szdsz-t-is-foglalkoztatjak-wekler-ferenc-ugyei

https://web.archive.org/web/20240125171812/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/az-szdsz-t-is-foglalkoztatjak-wekler-ferenc-ugyei

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-szdsz-t-is-foglalkoztatjak-wekler-ferenc-ugyei

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-08-10 00:00:00

Budaörs: másfél év alatt 24 millió az SZDSZ-es polgármesternek

2004.08.09. 05:00 Csaknem kilencmillió forint jutalmat vett fel tavaly Wittinghoff Tamás, Budaörs SZDSZ-es polgármestere, így az elmúlt másfél évben több mint 24 millió forint díjazásban részesült. A politikus anyagi elismerését Budaörs MIÉP-es alpolgármestere szavazatának is köszönhette. Wittinghoff jobban keres Budaörsön, mint párttársa, Demszky Gábor Budapest főpolgármestereként. Budaörs szabad demokrata polgármesterének 2002-ben nyújtott teljesítménye jutalmazásáról először tavalyelőtt, december 10-én szavazott a képviselő-testület sikertelenül. A tizenegy kormánypárti és a tizenegy ellenzéki városatya 2003. január 21-én újból napirendre tűzte a jutalmazás ügyét. A kormánypárti baloldalt ekkor kisegítette a MIÉP: Lévay Ernő alpolgármester szavazatával a szabad demokrata polgármester nyolchavi munkabérnek megfelelő jutalmat kaphatott 2002-re. A testületben a mérleg nyelveként két MIÉP-es és egy független képviselő működik. Az ellenzéki Szövetség Budaörsért Frakció nyolc taggal van jelen. 2003-ban már Nagy György szocialista és Lévay Ernő MIÉP-es alpolgármester kaphatott kétszer hat havi jutalmat, ugyanúgy, mint a szabad demokrata Wittinghoff, aki ezen felül felvehette a 13. és a 14. havi illetményét is. Utóbbihoz még félhavi bér járult. 2003 szeptemberében pedig az önkormányzat képviselő-testülete úgy döntött, hogy a polgármester illetménye 526 000 forintra emelkedik július elsejétől. Addig az alapfizetése 409 500 forint volt, mindehhez még hozzájön a 30 százalékos költségtérítés, valamint a tizenhatezer forintos nyelvpótlék. Így a polgármester húsz havi jutalma 2003-ban kilencmillió forint. Az elmúlt másfél évben összesen több mint 24 millió forint díjazásban részesült az SZDSZ-es polgármester. Az alpolgármesterek illetménye tavaly július elsejétől 485 ezer forintra nőtt, ők viszont csak húsz százalék költségtérítést kapnak. A polgármester és az alpolgármesterek már az idén is megkapták az első félévi jutalmukat, ami hat havi munkabérükkel egyezik meg – ahogy az Budaörsön jár. Nagy Tamás (Fidesz) úgy véli, mielőbb ki kellene dolgozni egy egységes szempontrendszert a polgármesterek jutalmazásáról. Mint rámutatott, az ellenzéki frakció évente maximum hat havi illetménynek megfelelő jutalmat tart elfogadhatónak, ezt is csak akkor, ha tényleg különleges teljesítmény van mögötte. A Szövetség Budaörsért Képviselőcsoport 2003 decemberében megszavazott a polgármesternek hat hónapnyi illetménynek megfelelő jutalmat, mivel úgy gondoltuk, hogy ennyi járhat. Wittinghoff ezzel szemben húsz havi összeget vett fel 2003-ban. A 14. havi (másfél havi) illetményt a köztisztviselőknek nyújtandó juttatásokról szóló helyi, önkormányzati rendelet alapján veszi fel a polgármester.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/budaors-masfel-ev-alatt-24-millio-az-szdsz-es-polgarmesternek

https://web.archive.org/web/20240125212029/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/budaors-masfel-ev-alatt-24-millio-az-szdsz-es-polgarmesternek

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/budaors-masfel-ev-alatt-24-millio-az-szdsz-es-polgarmesternek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-08-09 00:00:00

BÉCSI KERENGŐ

Bódis András, reflektor@hetivalasz.hu 5. évfolyam 19. szám, 2005.05.12. BÉCSI KERENGŐ Miként a Heti Válasz korábban jelezte: a hírbe hozott politikusok, gazdasági vezetők megkeresése után folytatásban közöljük Kulcsár Attila - birtokunkban lévő - kihallgatási jegyzőkönyveinek főbb állításait. E cikkünkben az exbróker Bécsbe szökésével és a nagypolitika beszédes tétlenségével foglalkozunk. SZEMPONTJAINK A Heti Válasz az elmúlt hetekben írásban juttatta el kérdéseit azokhoz a politikusokhoz, gazdasági vezetőkhöz, akikre Kulcsár Attila negatív - némely esetben: terhelő - vallomást tett, de lapzártánkkor nem voltak gyanúsítottjai a brókerügynek. Kulcsár Attila cikkünk első része után, múlt pénteken nyilatkozott a Magyar Távirati Irodának. Úgy fogalmazott: nem tudja, a sajtó milyen szempontok alapján válogatja ki azokat a neveket, amelyek megjelennek, de "egyetértek jogi képviselőm korábbi nyilatkozataival, miszerint valószínűleg szelektálják őket". Leszögezzük: a Heti Válasz eddig sem szelektált a birtokába jutó információk között, a jövőben sem változtat munkamódszerén, és megkérdezi mindazokat, akiket - a jegyzőkönyvek szerint - Kulcsár Attila a brókerbotrány szereplőiként emleget. Lapunk ugyanakkor megelégedéssel nyugtázza, hogy az ügy főszereplője egyetlen pontban sem cáfolta a Heti Válaszban megjelentek valóságtartalmát. Továbbra is tartjuk magunkat ahhoz, hogy - mivel folyamatban lévő büntetőeljárásról van szó - kizárólag bírósági ítélet dönthet arról, hogy a kihallgatási jegyzőkönyvekben szereplő adatok, megállapítások valósak-e, és van-e jelentőségük. Tavaly szeptemberi gyanúsítotti kihallgatásain Kulcsár Attila kimerítő magyarázatot próbált adni, hogy 2003. július 1-jén miért vette az irányt Hegyeshalom felé. Mint mondta, az országból való távozása előtt néhány nappal "önfeljelentést" juttatott el a K&H Bankhoz, mert bízott abban, hogy "pár hónap letartóztatás után" sikerül szabadlábra kerülnie. Ám később "ügyvédem felvilágosított arról, hogy cselekményem miként minősülhet, mi ennek a büntetési tétele, milyen következményei lehetnek". "Ettől elbizonytalanodtam, és úgy döntöttem, hogy elhagyom az országot, Bécsbe megyek, egyfajta időnyerés céljából" - tárta fel indítékait a bróker. Egy közvetítőn keresztül Kulcsár arról értesült: "Ausztriába történt távozásomat megelőzően kormányzati szintű személyek között sor került egy olyan találkozóra, amelyen én nem vettem részt." A nagypolitika részéről mások mellett Kiss Péter volt jelen ezen a találkozón - tájékozódott másodkézből az álalkusz. A kancelláriaminiszter azonban titkárságán keresztül azt üzente lapunknak: tisztségéből adódóan gyakran megjelenik kormányzati emberek megbeszélésein, de ilyen témájú "kormányzati szintű személyek közti megbeszélésen nem vett részt, és e témában ilyen megbeszélésről nem is értesült". Kulcsár azt is állította, hogy amikor 2003. június 26-án "összefutott" Tóth Andrással, átadta ügyféllistáját a nemzetbiztonsági államtitkárnak, és arról is szólt, "milyen kormányzati, illetve MSZP-s személyek kapcsolódtak" a K&H Equities akcióihoz. Továbbá a találkozóra összeállított egy Pannonplast-ügy című iratot, amit Tóth a szeme láttára végigolvasott (e dokumentum részleteit lásd 15. oldalon). Az államtitkár azonban hasonló határozottsággal mond ellent Kulcsár vallomásának. Miként a Heti Válasz megkeresésére leszögezte: rövid találkozójukon semmiféle írásba foglalt üzenetet nem vett át. A Tóth András által felügyelt Nemzetbiztonsági Hivatal egyébként a Szász Károly volt pénzügyifelügyelet-elnök 2003. június 16-i megtámadását követő negyedik naptól élő-egyenesben hallgatta le Kulcsár telefonbeszélgetéseit. Megírtuk (Heti Válasz, 2004. március 5.): június 30-án, vagyis a szökése előtti napon a bróker az éteren keresztül előre jelezte egyik kollégájának: "igen nagy gáz lesz, úgy néz ki (...), rájöttek az összes mosásra, mindenre". Ám Kulcsár szerencséjére Molnár Csaba - még az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága pénzmosás elleni osztályának vezetőjeként - ugyancsak június 30-i dátummal megtagadta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) bejelentése alapján folytatandó nyomozást a - brókerbotrányt kirobbantó - Pannonplast-ügyben. Vagyis a bécsi kirándulásra induló Kulcsár Attila feltartóztatására július 1-jén nem kínálkozott semmiféle jogalap. A Fővárosi Főügyészség ugyan július 18-án "úgy, ahogy volt", hatályon kívül helyezte Molnár Csaba megtagadó határozatát - mondván: a nyomozó hatóság a feljelentéskiegészítés keretein belül beszerzett iratokat, amelyek sikkasztás és pénzmosás bűntette gyanúját alapozták meg, nem értékelte teljeskörűen -, ám az időt már nem lehetett július 1-jére visszapörgetni. Bácskai János, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ akkori vezetője - bevallása szerint - tájékoztatta Lamperth Mónika belügyminisztert, hogy férje, Jegesy András is mellékszereplője lehet a brókerbotránynak, ám a tárcavezető végig tagadta családja érintettségét. Kulcsár mindenesetre a neki tulajdonított Pannonplast-ügy című feljegyzés születésekor már sejteni vélte, hogy a Lamperth felügyelte "rendőrség valószínűleg nem indít nyomozást a Pannonplast-ügyben". Miként 2004. december 10-i vallomásában - Tóth András nevét említve - fogalmazott: "lehetségesnek tartom, hogy (június 26-án - A szerk.) arról is tájékoztattam az államtitkárt, hogy a rendőrség vizsgálta a Pannonplast- ügyet, de ebből nem lesz probléma". Vagyis ha hinni lehet Kulcsárnak, öt- hat nappal a bécsi (tor)túra előtt már tudta, hogy a rendőrség nem állja majd útját Hegyeshalomnál, és a nemzetbiztonságiak is legfeljebb a határig kísérik. A volt bróker emlékiratnak is beillő vallomásaiban ez áll: többször találkozott Ausztriában Bácskai Jánossal, aki - állítólag - arról tájékoztatta, hogy újra tartottak kormányzati szintű tanácskozást az ügyében. Mint mondta, nem tudja pontosan felidézni, hogy mit mondott Bácskai a megbeszélés eredményéről, csak arra emlékszik, mit szűrt le magának. "Egyrészt úgy éreztem, hogy elengedték a kezemet, tehát semmiféle segítségre nem számíthatok tőlük (...)." Másrészt - így Kulcsár - "azt a következtetést is levontam, hogy nem szeretnék, ha megszólalnék, mert tartottak a politikai következményektől, és attól, hogy ezek az ügyek nyilvánosságra kerülnek". (vége) POLITIKAI KAPCSOLATOK Lapunk múlt heti számában idéztük Kulcsár Attila 2004. szeptember 22-i vallomását, melyben feltárta legszűkebb politikai kapcsolatrendszerét. "A Britton Holding csoport hátterében állt egy olyan baráti kör, amelynek az volt a szerepe, hogy a részünkre különböző állami megrendeléseket biztosítsanak, illetve szükség esetén kapcsolataik felhasználásával segítséget nyújthassanak. Ebbe a körbe tartozott Puch László, az MSZP pénztárnoka, Baja Ferenc államtitkár, Mészáros János MFBigazgatósági tag, Kodela László akkori helyettes államtitkár és Kelemen László ügyvéd. Ezekkel a személyekkel folyamatos, szinte napi kapcsolatban álltam, illetőleg ők egymással is napi szinten egyeztettek" - szögezte le az exbróker. Az ötös fogat tagjai közül Puch, Kodela és Baja szinte azonnal élt a visszautasítás lehetőségével, s időközben Mészáros János - aki Kulcsár szerint "több alkalommal kért összegeket" a kormányzati megrendelések folyamatos biztosítására - válasza is megérkezett. Eszerint: az "említett személyeket ismerem, de a személyes ismertségen túl soha, semmilyen üzleti kapcsolatban nem álltam velük". Ugyanakkor Kelemen László ügyvéd többszöri megkeresésünk ellenére sem felelt leveleinkre (melyek szöveghűen honlapunkon olvashatók), így arra sem kaptunk választ: igazak-e a volt alkusz szavai, melyek szerint Kelemen László segítséget kért tőle, hogy biztosítsa számára a Britton környéki cégek "bonyolítói hátterét". Tudomásom szerint - mondta Kulcsár - "a Honvédelmi Minisztérium korábban megbízta a KFKI-t egy informatikai szolgáltatással". Ennek az ügyletnek a során is az történhetett - feltételezte a brókerügy fő gyanúsítottja -, hogy "pénzt kellett visszajuttatni a megrendelést adó vagy elbíráló személyekhez, és ezt kellett technikailag megoldani. Azt tudom, hogy Kelemen László kapcsolata ebben az ügyben a HM-nél Zámbori Mihály volt". Zámbori, aki jelenleg Juhász Ferenc honvédelmi miniszter kabinetfőnökeként dolgozik, fontosnak tartotta hangsúlyozni lapunknak: "ebben az ügyben sem a rendőrség, sem az ügyészség nem keresett meg, így nincsenek ismereteim arról, hogy a nevem megemlítésre került-e a jegyzőkönyvben". Kelemenhez hasonlóan ugyancsak elzárkózott a válaszadástól Gál Zoltán MSZP- s képviselő, az Országgyűlés volt elnöke, akivel kapcsolatban mindössze annyit közölt Kulcsár: Puch László pártpénztárnok kérésére Gál Zoltán kampányához is hozzájárult - "plakátokat és szórólapokat készíttettem részére a Novoprint nyomdájában. Ezért nekem Gál Zoltán semmit nem ígért és nem adott". Lapunkat tehát nem tájékoztatta Gál arról, hogy volt-e tudomása a fenti ügyletről, ám tény, ami tény: a 2002-es választási kampány idején a Britton-csoport jelentős befolyással rendelkezett a Novoprint Nyomdaipari és Kiadói Rt.-ben. EXBRÓKER KONTRA ÁLLAMTITKÁR Kulcsár Attila kihallgatási jegyzőkönyvekbe foglalt állításai Tóth Andrásról, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáráról (részletek): 2004. szeptember 22.: "Korábbi vallomásomban említettem, hogy Tóth Andrásnak átadtam egy ügyféllistát, valamint egy olyan iratot, ami a Kehi- vel kapcsolatban történteket tartalmazza. Tóth András tájékoztatásomat tudomásul vette, megítélésem szerint a beszélgetés során elhangzottak egy részéről már korábban is tudomással bírt (...). A beszélgetésre Bánáti János irodájában került sor, Bánáti úr azonban a megbeszélésen nem vett részt." 2004. december 10.: "Átadtam neki a Pannonplast-ügy című iratot, és megvártam, amíg elolvassa (...). Tóth András ezt követően tért rá arra, hogy milyen politikusokkal álltam kapcsolatban. Tóth András kifejezetten neveket említett, és megkért, hogy beszéljek róluk." Tóth András levele a Heti Válasznak: "Kulcsár Attila állítólagos vallomásainak személyemre vonatkozó részeiről a következőket kívánom megjegyezni. Kulcsár Attilával négyszemközt soha, tehát 2003. június 26-án sem találkoztam. E dátum előtt és azóta semmilyen kapcsolatom nem volt vele. Találkozásunkkor feladatkörömben eljárva fel kívántam használni a lehetőséget arra, hogy felmérjem: ami történt, érinti-e a magyar pénzintézeteket, veszélyezteti-e a bankrendszert. Beszélgetésünk mintegy negyedórás volt, Kulcsár úr, állításával ellentétben, nem tárta fel részletesen sem a Kehi vizsgálati anyaga megszerzésének körülményeit, sem más problémakört, és nem ismertette különböző személyekkel fennálló kapcsolatait. Ez olyannyira így van, hogy nevek e találkozón egyáltalán nem hangzottak el. Homályos célzásokat tett a K&H Equitiesnél folyó pénzügyi szabálytalanságokra, illetve ezzel kapcsolatban saját szerepére, hozzátéve: a külön listán kezelt pénzek után ígért hozamok nem állnak rendelkezésre. E témakörhöz kapcsolódott a K&H Bankkal kapcsolatos eszmefuttatása; vagyis az, hogy esetleg meginoghat a bizalom a bankban, ahogy ez annak idején a Postabank esetében történt. Végül elmondta, véleménye szerint hogyan zajlott a Pannonplast-ügy. Mondandója annyira általános volt, hogy kértem, tényszerűen írja le mindazt, amit az üggyel kapcsolatban ismer, és ezt juttassa el hozzám. Ezt az iratot azonban soha nem kaptam meg, mint ahogy rövid találkozónkon sem kaptam ügyféllistát vagy bármilyen más iratot." A PANNONPLAST-ÜGY - A KULCSÁR ATTILÁNAK TULAJDONÍTOTT FELJEGYZÉS SZERKESZTETT VÁLTOZATA, MEGJEGYZÉSEKKEL - "A Pannonplast-részvények tőzsdei felvásárlása 2003. január közepétől kezdődött a K&H Equities Rt. ügyfélköréből kiindulva - normál tőzsdei tranzakciók keretében. Ebben részt vettek "normál" vagyonkezelt ügyfelek, illetve néhány kormányközeli magánszemély is. A vásárlás részleteiről nem tájékoztattuk őket, viszont aláírásukkal beleegyeztek a tranzakcióba. A tranzakciók által minden résztvevő jelentős árfolyamnyereséget realizált." - "Az ügy egyetlen állami szereplője az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. volt. A tőzsdei tranzakciókon keletkezett profit egy részét (a Brittonon keresztül) Bitvai Miklós, az ÁAK Rt. vezérigazgatója részére készpénzben, több részletben, személyesen adtam át." HV: A Kulcsár-botrányt kirobbantó, 2003. június 16-i keltezésű, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kiadott határozatból "mindössze" annyi derült ki, hogy a Britton Kft. Pannonplast- részvényvásárlását döntő részben a dublini bejegyzésű Montrade Ltd. magyarországi képviseletének átutalása finanszírozta, és "csak" a fennmaradó összeg származott a költségvetési forrásokból gazdálkodó ÁAK- tól. Úgy tudjuk, a nyomozás során világossá vált, hogy Kulcsár Attila a Montrade-hez is ÁAK-pénzeket érkeztetett. Vagyis a bróker szinte teljes egészében a közkassza rovására teremtette elő a Pannonplast-bevásárláshoz szükséges pénzt. - "A részvényvásárlás kapcsán felvetődött a Pannonplast Rt. irányítása átvételének lehetősége (mely 20-30 százaléknyi részvénytulajdonnal az rt. közgyűlésén részben meg is valósult). Bitvai Miklós azzal keresett meg, hogy információi szerint Fehér Erzsébet, a Pannonplast vezérigazgatója felkereste Erős Jánost, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatóját, hogy próbáljon meg hitelt folyósítani a cég menedzsment általi kivásárlásához - így ugyanis a Britton nem tudja átvenni az irányítást. Bitvai felajánlotta: ha fizetek 50 millió forintot, elintézi - az MFB felett felügyeletet gyakorló - Csillag István gazdasági miniszteren keresztül, hogy Fehér ne kapjon hitelt." HV: Lapunk múlt heti számában (Heti Válasz, 2005. május 5.) Erős János azt állította: Fehérék valóban nem kaptak hitelt, ehhez azonban nem kellett közbenjárnia Csillag Istvánnak, "a fejlesztési bankról szóló törvény ugyanis nem véletlenül módosult úgy 2002-ben, hogy kizárólag fejlesztési célokra adhatunk hitelt". Márpedig a cégkivásárlás nem minősül fejlesztésnek. - "Miközben mi a cég irányításának átvételén dolgoztunk, Fehér Erzsébet feljelentést tett a PSZÁF-nál a Britton-csoport megjelenése ellen. Ekkor összeállt egy csapat a kormány magas rangú képviselőiből, baloldali újságírókból, illetve néhány, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalban (Kehi) dolgozó barátunkból, akikkel együtt a médiában szerettünk volna nyomást gyakorolni a PSZÁF-ra. A megjelent cikkek alapját egy Kehijelentés és a hozzá kapcsolódó háttéranyag képezte, melyet tízmillió forintért bocsátottak a rendelkezésünkre, és melynek részleteit három héten keresztül csöpögtettük a média különböző csatornáin." HV: Tavaly szeptemberben vesztegetéssel gyanúsították meg Bálint Tamást, Keller László egykori közpénzügyi államtitkárságának volt főtanácsadóját. Az ügyészség szerint Bálint tízmillió forintot fogadott el Kulcsár Attilától egy PSZÁF-ról szóló jelentésért. (Az ártatlanság vélelme a bírósági ítéletig a volt főtanácsadót is megilleti.) - "Június 16-án bántalmazták Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét, aki megtámadását egy másnap kiadni tervezett PSZÁF-határozathoz kötötte. 17-én, kedden megrökönyödve olvastam a PSZÁF-határozat szövegét, amely indokolatlanul negatív színben tüntette fel a K&H Bankot és az Equities Rt.- t. A rendőrség Sáray Éva PSZÁF-elnökhelyettes feljelentése nyomán engem is meghallgatott. A bekért anyagokból kiderült, hogy az ÁAK az Equitiesnél elhelyezett pénzt részben nem szabályosan fektette be, de mivel károkozás nem történt, a rendőrség valószínűleg nem indít nyomozást a Pannonplast- ügyben." HV: A rendőrség június 30-án valóban megtagadta a nyomozást. Csillag István azonban - Kulcsárral ellentétben - úgy ítélte meg: történt károkozás. A volt gazdasági miniszter ezért kezdeményezte Bitvai Miklós ÁAK-vezér munkaviszonyának megszüntetését, és utasítására a megújult vezetésű ÁAK - sikkasztás, valamint hűtlen kezelés miatt - később feljelentéssel is élt.

http://valasz.hu/reflektor/becsi-kerengo-11599/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/becsi-kerengo

Heti Válasz

hungarian-news

2005-05-12 00:00:00

Levélváltás Zámbori Mihállyal

Levél Zámbori Mihálynak, Juhász Ferenc honvédelmi miniszter kabinetfőnökének

5. évfolyam 19. szám, 2005.05.12. Levélváltás Zámbori Mihállyal Levél Zámbori Mihálynak, Juhász Ferenc honvédelmi miniszter kabinetfőnökének Tisztelt Kabinetfőnök Úr! A HVG internetes portálja és a Magyar Nemzet múlt héten részleteket közölt Kulcsár Attila 2004. szeptember 22-i gyanúsítotti kihallgatásának ügyészségi jegyzőkönyveiből. Ugyanezen jegyzőkönyv jó ideje lapunk birtokában van, ám - mivel nem kívántunk kritikátlanul szemezgetni a vallomásban említett nevekből - mindeddig eltekintettünk a közléstől. Miután azonban több sajtóorgánumhoz is eljutott a fent említett jegyzőkönyv, valószínűleg előbb-utóbb nyilvánosságot kap a vallomás minden sora. A Heti Válasz úgy véli: nem ildomos, ha egy millirádos sikkasztással és más bűncselekményekkel gyanúsított exbróker egyoldalú vallomásaiból épül fel a brókertörténet a magyar nyilvánosságban. Ezért a Kulcsár által emlegetett személyeket - így Önt is - írásban keressük meg. ---------------------------------------------- Kulcsár Attila - ügyészi kérdésre - leszögezte: tisztában van azzal, hogy a hamis vádat a büntető törvénykönyv büntetni rendeli, ennek ellenére fenntartja állításait. Ezek az állítások az Ön vonatkozásában - szó szerint - a következők: Egy informatikai ügyről szeretnék nyilatkozni. Ennek időpontjára pontosan nem emlékszem, kb. 2002-ben, vagy 2003 elején kerülhetett erre sor. Ebben az esetben Kelemen László abban kérte a segítségemet, hogy pénzügyileg biztosítsuk számára a Montrade bonyolítói hátterét. Tudomásom szerint a Honvédelmi Minisztérium korábban megbízta a KFKI-t egy informatikai szolgáltatással. Ennek az ügyletnek a során is az történhetett, hogy pénzt kellett visszajuttatni a megrendelést adó vagy elbíráló személyhez, és ezt kellett technikailag megoldani. Azt tudom, hogy Kelemen László kapcsolata ebben az ügyben a HM-nél Zámbori Mihály volt. Állításaimat igazolni tudja Dudás Gábor, aki aláírta a Balmoral Ltd. és a KFKI között létrejött, a pénzügyi műveletekhez háttérdokumentumként szolgáló szerződést. El kívánom mondani, hogy Zámbori Mihállyal egy alkalommal személyesen is találkoztam, őt Kelemen László mutatta be nekem. Kb. 2002. nyarán került sor erre a megbeszélésre, amin csak arról volt szó, hogy ha lesznek ügyletek, akkor segédkezzek azok lebonyolításában. ---------------------------------------------- A fentiek után arra kérjük, kommentálja, ha szükséges: cáfolja a Kulcsár Attila vallomásában foglaltakat. Köszönettel: Bódis András újságíró, Heti Válasz Zámbori Mihály válasza Tisztelt Bódis András Úr! Kérdésére nem tudok válaszolni, mert az Ön által említett ügyben sem a rendőrség , sem az ügyészség nem keresett meg, így nincsenek ismereteim arról, hogy a nevem megemlítésre került-e a jegyzőkönyvben. Tisztelettel: Zámbori Mihály sk.

http://hetivalasz.hu/migr_lt_cikk_gy_ujtu/levelvaltas-zambori-mihallyal-11612/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/levelvaltas-zambori-mihallyal

Heti Válasz

hungarian-news

2005-05-12 00:00:00

Bárándy Péter nem indokolja, miért nem mondott igazat

2004.08.09. 05:15 Heves ellenzéki bírálatok érték a hét végén Bárándy Péter igazságügy-minisztert azután, hogy korábbi nyilatkozataival szemben végül elismerte, találkozott Kulcsár Attilával, a milliárdos sikkasztási ügy egyik főszereplőjével. A kormánypártok nem kommentálták az igazságügy-miniszter „botlását”. Mit várjanak az emberek egy olyan kormánytól, amelynek még az igazságügy-minisztere sem mond igazat? – tette fel a kérdést Demeter Ervin (Fidesz) azután, hogy Bárándy Péter korábban tagadta, de a napokban mégis elismerte, találkozott Kulcsár Attilával, a milliárdos sikkasztási ügy egyik főszereplőjével. A politikus szerint ez egy tisztességes kormányban nem maradhat következmények nélkül. Font Sándor, az MDF frakcióvezető-helyettese szerint hiteltelenné vált a kabinet legnépszerűbb politikusa. Hozzátette: aggodalomra ad okot, hogy egyre több kormánypárti politikus került kapcsolatba a milliárdos bűncselekmény gyanúsítottjaival. – Az MSZP-nek nincsen kommentálási kényszere az ügy kapcsán – ezt Nyakó István mondta a Magyar Nemzet megkeresésére. Az MSZP szóvivője szerint mára már komédiába fulladt a K&H-ügy, illetve annak boncolgatása, hogy például ki találkozott az exbrókerrel. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök megkeresésünkre közölte: „Most nem érdekel az önök kérdése.” Emlékezetes: Bárándy Péter sokáig tagadta, hogy egyáltalán találkozott volna a befektetési tanácsadóval, de végül pénteken információink közlése után a Magyar Nemzetnek beismerte a sokak által már felvetett tényt. A tárcavezető a lapnak már azt mondta: sohasem állított olyat, hogy nem találkozott az exbrókerrel, pusztán arról beszélt, hogy érdemi eszmecserét nem folytattak. Bárándy Péter pénteki állításának ellentmondanak korábbi nyilatkozatai, amelyek az akkor még csak feltételezett találkozóra vonatkoztak. Emlékezetes: amikor a Figyelő című hetilap Kulcsár határidőnaplójára hivatkozva hírt adott a találkozóról, azt az igazságügy-miniszter – a Népszabadság cikke szerint – visszautasította, sőt „a tévedésért” helyreigazítást kért az újságtól. A tárca sajtóosztálya akkor a Figyelőnek az alábbi közlést adta: sem Rejtő E. Tiborral, sem Kulcsár Attilával nem találkozott a miniszter. A titkosan kezelt összejövetelről információkat kapott Demeter Ervin is. A már megszűnt brókerbizottság fideszes elnöke hónapokkal ezelőtt írásbeli kérdést is intézett Bárándy Péterhez, aki válaszában leszögezte, hogy nem találkozott Kulcsár Attilával. Habár tegnap a köztévé Nap-kelte adásában lehetősége lett volna az igazságügy-miniszternek választ adni arra, hogy korábban miért nem mondott igazat, erre vonatkozó kérdést Aczél Endre műsorvezető nem tett fel az igazságügy-miniszternek. Emlékezetes: korábban egy másik elhallgatott találkozóra is fényt derített a Magyar Nemzet: Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár a bankbotrány kirobbanása után a MÁV-kórházban egy ez ideig a nyilvánosság számára ismeretlen harmadik személy társaságában Rejtő E. Tiborral tanácskozott. Tóth András egyébként az ügy egyik másik gyanúsítottjával, Kulcsár Attilával is „randevúzott”, akit lényegében kihallgatott Bánáti János ügyvédi irodájában. A nemzetbiztonsági államtitkárral folytatott találkozó után a bróker külföldre távozott. A főleg Kulcsár Attila nevéhez köthető brókerbotrány a rendszerváltás utáni egyik legnagyobb gazdasági bűncselekmény, amelyre tavaly júniusban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének egyik vizsgálata derített fényt. A K&H-nál történt húszmilliárd forintos sikkasztás az ügy erős politikai töltete miatt került a közérdeklődés homlokterébe. A K&H Equities Rt. kiemelt ügyfélkörében több baloldali politikus, illetve baloldali politikushoz köthető vállalkozás, valamint a jelenlegi kormányhoz közel állónak mondott közéleti szereplő található.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/barandy-peter-nem-indokolja-miert-nem-mondott-igazat

https://web.archive.org/web/20240215131403/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/barandy-peter-nem-indokolja-miert-nem-mondott-igazat

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/barandy-peter-nem-indokolja-miert-nem-mondott-igazat

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-08-09 00:00:00

Levélváltás Tóth Andrással

5. évfolyam 19. szám, 2005.05.12. Levélváltás Tóth Andrással Levél Tóth Andrásnak, a Miniszterelnöki Hivatal - nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő - politikai államtitkárának Tisztelt Államtitkár Úr! A HVG internetes portálja és a Magyar Nemzet múlt héten részleteket közölt Kulcsár Attila 2004. szeptember 22-i gyanúsítotti kihallgatásának ügyészségi jegyzőkönyveiből. Ugyanezen jegyzőkönyv jó ideje lapunk birtokában van, ám - mivel nem kívántunk kritikátlanul szemezgetni a vallomásban említett nevekből - mindeddig eltekintettünk a közléstől. Miután azonban több sajtóorgánumhoz is eljutott a fent említett jegyzőkönyv, valószínűleg előbb-utóbb nyilvánosságot kap a vallomás minden sora. A Heti Válasz úgy véli: nem ildomos, ha egy millirádos sikkasztással és más bűncselekményekkel gyanúsított exbróker egyoldalú vallomásaiból épül fel a brókertörténet a magyar nyilvánosságban. Ezért a Kulcsár által emlegetett személyeket - így Önt is - írásban keressük meg. ---------------------------------------------- Kulcsár Attila - ügyészi kérdésre - leszögezte: tisztában van azzal, hogy a hamis vádat a büntető törvénykönyv büntetni rendeli, ennek ellenére fenntartja állításait. Ezek az állítások az Ön vonatkozásában - szó szerint - a következők: Tóth Andrást a legutóbbi vallomásomban felsorolt személyek szerepéről röviden tájékoztattam, egy-egy mondatban elmondtam neki, hogy milyen üzleti kapcsolatban állok velük. Részletesen feltártam a Kehi vizsgálati anyag megszerzésének körülményeit, majd az ezt követő kiszivárogtatást. Korábbi vallomásomban említettem, hogy Tóth Andrásnak átadtam egy ügyféllistát, valamint egy olyan iratot , ami a Kehivel kapcsolatban történteket tartalmazza. A beszélgetésre dr. Bánáti János irodájában került sor, Bánáti úr azonban a megbeszélésen nem vett részt. Megítélésem szerint erre a találkozóra 2003. június végén, a rendőrség közreműködésével történt irateltüntetést követően került sor. ---------------------------------------------- A fentiek után arra kérjük, kommentálja, ha szükséges: cáfolja a Kulcsár Attila vallomásában foglaltakat. Köszönettel: Bódis András újságíró, Heti Válasz Tóth András válasza Kulcsár Attila állítólagos vallomásainak személyemre vonatkozó részeiről a következőket kívánom megjegyezni. Kulcsár Attilával négyszemközt soha, tehát 2003. június 26-án sem találkoztam. E dátum előtt és azóta semmilyen kapcsolatom nem volt vele. Találkozásunkkor feladatkörömben eljárva fel kívántam használni a lehetőséget arra, hogy felmérjem: ami történt, érinti- e a magyar pénzintézeteket, veszélyezteti-e a bankrendszert. Beszélgetésünk mintegy negyedórás volt, Kulcsár úr, állításával ellentétben, nem tárta fel részletesen sem a Kehi vizsgálati anyaga megszerzésének körülményeit, sem más problémakört, és nem ismertette különböző személyekkel fennálló kapcsolatait. Ez olyannyira így van, hogy nevek e találkozón egyáltalán nem hangzottak el. Homályos célzásokat tett a K&H Equitiesnél folyó pénzügyi szabálytalanságokra, illetve ezzel kapcsolatban saját szerepére, hozzátéve: a külön listán kezelt pénzek után ígért hozamok nem állnak rendelkezésre. E témakörhöz kapcsolódott a K&H Bankkal kapcsolatos eszmefuttatása; vagyis az, hogy esetleg meginoghat a bizalom a bankban, ahogy ez annak idején a Postabank esetében történt. Végül elmondta, véleménye szerint hogyan zajlott a Pannonplast-ügy. Mondandója annyira általános volt, hogy kértem, tényszerűen írja le mindazt, amit az üggyel kapcsolatban ismer, és ezt juttassa el hozzám. Ezt az iratot azonban soha nem kaptam meg, mint ahogy rövid találkozónkon sem kaptam ügyféllistát vagy bármilyen más iratot.

http://hetivalasz.hu/migr_lt_cikk_gy_ujtu/levelvaltas-toth-andrassal-11611/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/levelvaltas-toth-andrassal

Heti Válasz

hungarian-news

2005-05-12 00:00:00

Boros ügyeskedések: Wekler Ferenc már megint jól járt

2004.08.05. 05:30 Wekler Ferenc (SZDSZ) majdani mórágyi borait egy júniusi minisztériumi rendeletnek köszönhetően a nagyobb presztízsű, magasabb árkategóriába tartozó szekszárdi termékként adhatja el. Az agrártárca erre vonatkozó intézkedése ellen a szekszárdi borvidék hegyközségi tanácsa jogorvoslattal kívánt élni, mivel törvénytelenül kihagyták őket a döntésből. Mórágy községet, ahol a kormányváltás után Wekler Ferenc (SZDSZ) is földterületeket szerzett, majd több száz millió forintos állami támogatással szőlőtelepítésbe kezdett, egy júniusi minisztériumi rendelet értelmében a szekszárdi borvidékhez csatolták – tudtuk meg. A település korábban a tolnai borvidék völgységi körzetéhez tartozott. Borászati szakemberek felhívták a figyelmet: belföldön jóval kedvezőbb a szekszárdi borok értékesítési lehetősége, és eladni is nagyobb haszonnal lehet. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény értelmében egy-egy terület borvidékhez csatolásáról a helyi hegyközségi tanács javaslata alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) véleményének kikérésével a földművelésügyi miniszter dönt. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) június 3-i rendelete azonban mégis a szekszárdi borvidék hegyközségi tanácsának akarata ellenére született, legalábbis Mórágy átminősítése tekintetében. A HNT-nél elképzelhetőnek tartják, hogy adminisztratív hiba folytán, az előzetes egyeztetésekkel ellentétes intézkedéseket tettek közzé az FVM rendeletében, részleteket azonban csak a hét végére ígértek az ügyben. Ezt az álláspontot alátámasztotta Nagy István, a szekszárdi borvidék hegyközségi tanácsának vezetője is, aki elmondta: a szervezet a minisztériumi rendeletből értesült arról, hogy egy új taggal bővült. A szakember hozzátette, a tanács választmányának tagjait meglepetésként érte, amikor azzal szembesültek, hogy Mórágy település is a szekszárdi borvidékhez tartozik, erről ők nem döntöttek, véleményüket sem kérték ki, éppen ezért jogorvoslatot akartak benyújtani a szaktárcához. Nagy közölte azt is, hogy a minisztériumból ígéretet kaptak arra, hogy az intézkedést az ősz folyamán felülvizsgálják. Az Országgyűlés SZDSZ-es alelnöke a kormányváltás után is szerzett jelentős területeket a térségben. Birtokaira Baranya, illetve Tolna megyében 272 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást kapott szőlőültetvény-telepítés jogcímén. A politikus egy tévéműsorban elárulta: ő közvetlenül nem kapott támogatást, azt családtagjai és gazdasági társaságok nyerték el nyilvános pályázaton, a támogatás öt évre szól. (Török László)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/boros-ugyeskedesek-wekler-ferenc-mar-megint-jol-jart

https://web.archive.org/web/20240129161813/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/boros-ugyeskedesek-wekler-ferenc-mar-megint-jol-jart

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/boros-ugyeskedesek-wekler-ferenc-mar-megint-jol-jart

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-08-05 00:00:00

Levélváltás Mészáros Jánossal

5. évfolyam 19. szám, 2005.05.12. Levélváltás Mészáros Jánossal Levél Mészáros Jánosnak, a Magyar Fejlesztési Bank igazgatósági tagjának Tisztelt Mészáros Úr! A HVG internetes portálja és a Magyar Nemzet múlt héten részleteket közölt Kulcsár Attila 2004. szeptember 22-i gyanúsítotti kihallgatásának ügyészségi jegyzőkönyveiből. Ugyanezen jegyzőkönyv jó ideje lapunk birtokában van, ám - mivel nem kívántunk kritikátlanul szemezgetni a vallomásban említett nevekből - mindeddig eltekintettünk a közléstől. Miután azonban több sajtóorgánumhoz is eljutott a fent említett jegyzőkönyv, valószínűleg előbb-utóbb nyilvánosságot kap a vallomás minden sora. A Heti Válasz úgy véli: nem ildomos, ha egy millirádos sikkasztással és más bűncselekményekkel gyanúsított exbróker egyoldalú vallomásaiból épül fel a brókertörténet a magyar nyilvánosságban. Ezért a Kulcsár által emlegetett személyeket - így Önt is - írásban keressük meg. ---------------------------------------------- Kulcsár Attila - ügyészi kérdésre - leszögezte: tisztában van azzal, hogy a hamis vádat a büntető törvénykönyv büntetni rendeli, ennek ellenére fenntartja állításait. Ezek az állítások az Ön vonatkozásában - szó szerint - a következők: 1. A Britton Holding csoport hátterében állt egy olyan baráti kör, amelynek az volt a szerepe, hogy a részünkre különböző állami megrendeléseket biztosítsanak, illetve szükség esetén - kapcsolataik felhasználásával - segítséget nyújtsanak. Ebbe a körbe tartozott Puch László, az MSZP pénztárnoka, Baja Ferenc államtitkár, Mészáros János MFB igazgatósági tag, Kodela László akkori helyettes államtitkár és Kelemen László ügyvéd. Ezekkel a személyekkel folyamatos, szinte napi kapcsolatban álltam, illetőleg ők egymással is napi szinten egyeztettek. 2. Mészáros János megkeresett azzal a szándékkal, hogy a Hungexpo Reklám Rt. bizonyos részvénycsomagját meg lehet vásárolni, és ezáltal állami megbízásokra lehet szert tenni. Elküldött Puch Lászlóhoz, hogy beszéljem meg az ügy részleteit, akivel meg is állapodtam abban, hogy a Britton csoport megvásárolja ezt a részvénycsomagot. Kerék Csaba pedig ennek érdekében Erős Jánossal tárgyalt, mert a Hungexpo Reklám Rt. egyik tulajdonosa a Magyar Fejlesztési Bank volt. A tulajdonszerzésnek az volt a célja, hogy a Szerencsejáték Rt.-től adott reklám megbízatások bevételeinek bizonyos részeihez hozzájusson a Britton csoport, mint tulajdonos, és ezáltal Puch László, Mészáros János is részesedjen az így keletkezett nyereségből. A részvénycsomag megszerzésére 2002 oszén került sor, az értékesítése pedig hat vagy nyolc hónappal később történt. A tárgyalásokat minden esetben Kerék Csaba folytatta Erős Jánossal, én ezeken nem voltam jelen, az ott történtekről Kerék Csabától szereztem tudomást. Az ügylet lényege valójában az volt, hogy a Magyar Fejlesztési Bank a későbbiekben megvásárolja tőlünk magasabb értéken a Hungexpo Reklám Rt.-ben megszerzett részesedésünket, és az így keletkezett különbözeten osztozunk Mészáros Jánossal és Puch Lászlóval. Az MFB-nek történő részvényeladást elősegítette az is, hogy az MFB Rt. korábban a Hungexpo Reklám Rt.-ben 10%-os arányban részesedett, és így elővásárlási joga volt. Mind a reklám megbízásokból, mind a részvény adás-vételből származó extra nyereséget két részre osztottuk, az egyik rész a Britton csoportot illette, míg a másik részt Mészáros Jánosnak és Puch Lászlónak juttattuk készpénzben oly módon, hogy én Mészáros Jánosnak adtam át vagy juttattam el Szekér Gyulával a Puch Lászlónak járó készpénzösszeget is. 3. Ügyész: Kérem, nyilatkozzon arra vonatkozólag, hogy Mészáros János kérésére még kinek juttatott különbözo összegeket. Gyanúsított: Mészáros János több alkalommal kért tolem összegeket azzal, hogy azokat - a kormányzati megrendelések folyamatos biztosítása érdekében - fogja továbbadni. Mészáros János elmondása szerint a készpénzt Puch Lászlónak és Erős Jánosnak továbbította. 4. Korábbi vallomásomban, mikor úgy nyilatkoztam, hogy előfordult olyan eset, amikor Garamszegi Gábor kérésére kb. 3-4 alkalommal esetenként 200 millió forintot kellett átadnom annak érdekében, hogy a Betonút Rt. Újabb autópályaépítésre vonatkozó megrendelésekhez jusson, nem jelöltem meg azt a személyt, aki végül hozzájutott az álatalam biztosított készpénzhez. Azzal kívánom pontosítani korábbi vallomásomat, hogy Mészáros János és Kelemen László elmondása szerint ebből a készpénzből nemcsak Puch László, hanem Erős János is részesült. 5. Volt még olyan eset, amikor kormányzati megrendelésért cserébe pénzösszegeket jutattam bizonyos személyeknek. Ilyen eset volt pl. a Prudent Befektetési Alapkezelő Társaság privatizációja is. 2002. nyarán Puch László és Mészáros János felajánlotta nekem, illetve a Britton csoportnak, hogy ezt a befektetési társaságot az ÁPV Rt.-től kedvező áron lehetne megvásárolni. Puch László azt ígérte, hogy el is intézi ezt, amiért cserébe 20 millió forintot kért, de azt mondta, hogy ő ezt előre kéri, a privatizáció pedig majd egy jó fél év múlva történik meg. Ezt az összeget túlnyomó részt nem készpénzben fizettem ki Puch Lászlónak, hanem az ő kérése alapján egy gépkocsi (Peugeot 607) megvásárlásával, amely 14 millió forint körüli értékű volt. A fennmaradó összeget pedig készpénzben küldtem el neki Mészáros Jánossal. A gépjármű vásárlása úgy történt meg, hogy azt a Britton Kft. vette meg, majd átírta egy olyan személynek, akit Puch László jelölt meg. 6. Szintén Puch Lászlóhoz kapcsolódik az, hogy a 2002-es országgyűlési képviselői választások előtt 1-2 hónappal Puch László az MSZP javára kért a kampányban felhasználható pénzt, 30 millió firintot. Én az ő, illetőleg a mögötte álló jóindulatának elnyerése érdekében azt az összeget készpénzben átadtam Mészáros Jánosnak (vagy Szekér Gyulával küldtem neki, hogy továbbítsa azt Puch Lászlónak). Ezt követően Puch László felhívott és tájékoztatott, hogy a pénzt megkapta. ---------------------------------------------- A fentiek után arra kérjük, kommentálja, ha szükséges: cáfolja a Kulcsár Attila vallomásában foglaltakat. Köszönettel: Bódis András újságíró, Heti Válasz Mészáros János válasza Tisztelt Bódis Úr ! Korrekt megkeresését megköszönve, ezúton szeretném tájékoztatni Önt, hogy az Ön által említett személyeket ismerem, de a személyes ismeretségen túl soha, semmilyen üzleti kapcsolatban nem álltam velük. Tisztelettel, Mészáros János

http://hetivalasz.hu/migr_lt_cikk_gy_ujtu/levelvaltas-meszaros-janossal-11610/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/levelvaltas-meszaros-janossal

Heti Válasz

hungarian-news

2005-05-12 00:00:00

Ingyengépek háromszázmillióért?

2004.08.04. 12:19 Az Index információi szerint a magyar informatikai tárca az első olyan állami szerv a világon, amely pénzért vásárolt azokból az óvodai számítógépekből, amelyeket az IBM a KidSmart jótékonysági program keretében adományozás céljára fejlesztett ki, és ingyen osztogat. Világszerte 18500 gépet ajándékoztak el az elmúlt öt évben, ebből 130 darab magyar óvodákba került. Az informatikai tárca tavaly decemberben hirdetett közbeszerzési pályázatot speciális óvodai számítógépek beszerzésére a Brunszvik Teréz program keretében. Az IBM korábban ugyanezekből a gépekből 130 darabot ingyen adományozott magyar óvodáknak. A minisztérium eredetileg minimum négyszáz óvodásoknak kifejlesztett „kakaóálló” billentyűzettel felszerelt gép beszerzését tervezte, a közbeszerzési eljárás győztese, a Haitec Magyarország Kft. azonban a rendelkezésre álló összegből 269 gép leszállítását vállalta. Az már másfél hónapja vita tárgya, hogy reális volt-e a gépek ára, a darabonkénti 1 077 000 forint. Az informatikai tárca több közleményében is arra hivatkozott, hogy a szoftverek magyarítását és az óvónők betanítását is vállalta a nyertes cég. Csurgai Gábor, a Haitec Magyarországi Kft. ügyvezetője az Indexnek cáfolta, hogy ez a két tétel jelentős összeget képviselne a csomagárban. Csurgai szerint a programok magyarítása is marginális tétel. Az Index felvetésére, hogy az IBM ajándékprogramjához már magyarították a programokat, azt mondta: egy ajándékprogramban mindennek van ugyan kimutatható ára, de az nem számít, hiszen a termék ingyenes. Ellenben, ha piaci alapon vásárolnak, akkor a magyarítás költségeit is ki kell fizetni. A cégvezető hangsúlyozta, hogy az árban benne vannak a szoftverek, azok magyarítása és az is, hogy három éven át szervizelik a gépeket. Az ügyvezető ismételten leszögezte, hogy semmi helye ebben az ügyben bármiféle ár-összehasonlításnak, mert mások a viszonyok Amerikában, megint mások Európában. A KidSmart amerikai cég egyik munkatársa rámutatott arra, hogy állami szereplő nem szokott a Kidsmart programban ingyenesen igényelhető óvodai számítógépeket piaci alapon vásárolni, mivel a KidSmart jótékonysági program. A KidSmart program elmúlt két és fél évében az IBM 18 500 Young Explorer számítógépből, programcsomagból és képzési támogatásból álló csomagot osztott szét világszerte. Magyarországon százharminc KidSmart számítógép került hátrányos helyzetű óvodákba. Az tény – mint ahogy az IBM honlapján található adatok alapján is látható –, hogy ez a gép illetve rendszer nem szerepel a cég kereskedelmi forgalomban kapható termékei között. Forrás: Index

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/ingyengepek-haromszazmillioert

https://web.archive.org/web/20240125183438/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/ingyengepek-haromszazmillioert

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ingyengepek-haromszazmillioert

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-08-04 00:00:00

Többmilliós vesztegetési ügy a Magyar Honvédségnél

Az MH informatikai hálózatának kiépítéséről és egységesítéséről szóló pályázat elbírálásában és lebonyolításában közreműködő két honvédségi alkalmazott nemcsak a győztes cég, hanem az alvállalkozók képviselőjének is adatokat szolgáltatott ki. Bélyi Mónika, a PMRFK illetékese tájékoztatása szerint a gyanúsítottak tagadták a bűntettet, annak ellenére, hogy a nyomozók házkutatást tartottak a lakásukon és a munkahelyükön, ahol bizonyításra alkalmas iratokat foglaltak le – írja a Magyar Nemzet.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/tobbmillios-vesztegetesi-ugy-a-magyar-honvedsegnel

https://web.archive.org/web/20231228072625/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/tobbmillios-vesztegetesi-ugy-a-magyar-honvedsegnel

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobbmillios-vesztegetesi-ugy-a-magyar-honvedsegnel

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-08-03 00:00:00

Luxusdzsip is jár Demszkynek?

2004.07.31. 05:19 Luxusterepjárót is használhat Demszky Gábor főpolgármester, ha szolgálati Audija elromlik – tudta meg a Magyar Nemzet. Ezekben az esetekben a Volkswagen Touareget a Városháza bérli számára a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt.-től napi 4500 forintért. A főpolgármester által személyesen bérelt Opel terepjáró Horvátországban meghibásodott, a szerelők Budapestről utaztak le Isztriára. Mindössze napi 4500 forintért bérel egy Volkswagen Touareg típusú luxusterepjárót Demszky Gábor számára a Főpolgármesteri Hivatal – értesült a Magyar Nemzet. Az SZDSZ-es városvezető legutóbb Horvátországba is magával vitte a német autót, ám előtte is többször közlekedett a terepjáróval. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, Demszky havonta 156 ezer forintért, azaz a piaci ár feléért bérel egy Opel Frontera dzsipet az FKF-től. Isztriai nyaralására azonban nemcsak ezt a kocsit vitte el, hanem odarendelte szolgálati Audiját is a hivatali sofőrrel együtt. A főpolgármester a lap kérdésére tegnap közölte: valóban használja a Touareget is, most is azzal érkezett horvátországi nyaralójába. A kocsi mindössze egyetlen napot töltött ott. Mint mondta, erre azért volt szükség, mert meghibásodott a Frontera váltója, s csak így tudta megoldani, hogy a gyerekekkel együtt eljusson Kusariba. Közölte azt is: a Touareget már használta egyszer három hétig, amikor júniusban egy teherautó hátulról belerohant a szolgálati Audiba, így az használhatatlanná vált. Kérdésünkre, miszerint nem túlzás-e ez a luxusautó egy fővárosi közművállalat számára, a főpolgármester azt válaszolta: az FKF-et kell megkérdezni, hogy miért éppen ilyen kocsit vásárolt. A Frontera most elromlott váltóját egyébként az FKF szakemberei szerelték meg, akik Budapestről ezért utaztak le az Isztriára. A javítás négy napig tartott. Demszky Gábor cáfolta, miszerint a két szerelő ez idő alatt a ház felújítási munkálataiban is részt vett volna. Kijelentette: az FKF soha, semmilyen szinten nem vett részt a nyaraló körüli munkálatokban. A főpolgármester szerint „hülyeség” az az információ is, hogy a Fronterát az FKF benzinkártyájával tankolná. Demszky Gábor hozzátette: kedden érkezik haza Horvátországból, akkor egyenlíti ki a Frontera és a hozzá tartozó utánfutó bérleti díját, illetve a szerelési költséget is. Ezek a járművek egyébként már szombaton elindulnak Isztriáról Budapestre. A főpolgármesternek ugyanis a hét végén már hivatalos programja van Zadarban, ahol egy Budapest-kiállítást nyit meg, illetve egy koncertet hallgat végig, ehhez pedig elegendő a szolgálati Audi. A Touaregre vonatkozó kérdéseit szerették volna feltenni a lap munkatársai a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt.- nél is. Varga László vezérigazgató-helyettes titkárságán tegnap délelőtt azonban először tíz perccel, majd egy órával későbbre kértek visszahívást a Magyar Nemzet munkatársától. Kora délutánra kiderült: a vezérigazgató-helyettes legközelebb hétfőn állhat a rendelkezésükre, mert tegnap házon kívül tárgyalt. Kupper András, a Fidesz– MKDSZ frakcióvezetője szerint vérlázító, ahogy Demszky Gábor a közpénzekkel bánik. A főpolgármesternek a fizetése is a budapestiek adóforintjaiból származik, ezért minimálisan elvárható lenne, hogy ne a hivalkodó életvitel jellemezze – mondta a politikus. Hozzátette: egyértelműen megállapítható, hogy saját pénzén kívül más, a fővároshoz köthető közforrásokat is igénybe vesz. Kijelentette, a kormány spórolásra kényszeríti az önkormányzatokat, a legnagyobb megtakarítást a főváros azzal érné el, ha Demszky Gábor lemondana. Zsinka László, a MIÉP frakcióvezetője úgy véli: Demszky 14 éves főpolgármesterségének egyetlen eredménye, hogy zágrábi kollégája javaslatára egy romos házat megszerzett, s a jelek szerint részben közpénzekből felújíttatta. Mint fogalmazott, nem átláthatók azok a fővárosi pénzek, amelyek Demszky Gábor magáncéljait szolgálják. Sajnálatosnak nevezte, hogy önkormányzati cégek finanszírozzák a főpolgármester luxuséletvitelét. Mandur László, az MSZP budapesti elnöke szerint a sajtóban napvilágot látott információkra Demszky Gábornak kell reagálnia. Etikátlan, hogy a főpolgármester horvátországi üdülőjébe olyan terepjáróval utazott ki, amelyet harmadannyiért bérelt, mint a piaci ár, és a szolgálati gépkocsiját is levitette a sofőrjével – mondta tegnapelőtt Kuncze Gábor Demszky Gábor ügyeiről. Az SZDSZ elnöke Wekler Ferenccel kapcsolatban így fogalmazott: politikai következményei lesznek annak, hogy az Országgyűlés szabad demokrata alelnöke, a párt ügyvivője jelentős állami támogatásban részesült az agrártárcától. E kijelentésekről kérte a lap két politológus véleményét. Kumin Ferenc politológus: Kuncze Gábor nem volt egyértelműen elítélő Demszky Gáborral szemben, sokkal határozottabban bírálta Wekler Ferencet. A főpolgármestert mintha védte volna, bár egyúttal nemtetszését is jelezte. Ennek az lehet az oka, hogy Demszky Gábor fajsúlyos politikus, az SZDSZ-en belül egyfajta szent tehén. Kuncze Gábor ezért nem is teheti meg, hogy határozottan fellépjen vele szemben, hiszen Demszkynek hihetetlen legitimitást ad, hogy négyszer választották főpolgármesterré. Az SZDSZ-nek ugyanakkor bizonyítania kell, hogy mennyire veszi komolyan az ilyen típusú ügyeket. Egy németországi példára emlékeztetnék: egy politikus ott azért mondott le, mert magánutazáshoz használta fel a hivatalos útjai során összegyűjtött repülőbónuszokat. Ez a fajta kultúra nálunk még hiányzik. Giró-Szász András politikai szakértő: Minden pártelnök nehéz helyzetben van, ha pártja prominens politikusainak kérdéses ügyeit kell kommentálnia, hiszen ilyenkor csak egy erkölcsi irányvonal mentén teheti meg. Kuncze Gábornál is ezt tapasztalhattuk. Európa nyugati felén azonban akkor is személyi következményei vannak a hasonló ügyeknek, ha nem bizonyítható a visszaélés vagy a korrupció. A politikusok az EU régebbi tagállamaiban ilyenkor vagy háttérbe vonulnak, vagy lemondanak, ha hasonló helyzetbe kerülnek, hogy pártjukat mentesíthessék a hátrányok alól. Ebben az esetben nyilván nem lesz sem visszavonulás, sem lemondás, a csütörtöki pártelnöki nyilatkozat a maximális politikai következménye a nyaralóvásárlásnak és a terepjáróbérlésnek. Wekler Ferenc esete más, bár az állami támogatás felvétele sem a törvényekbe, csupán a jó erkölcsbe ütközik. A Touareg és a döntés. A Porsche Hungária internetes honlapján így reklámozza a Volkswagen Touareget: „Aki Touareget vezet, az nem kényszerül többé döntésekre. Nem kell választania az onroad-csúcstechnika és az extrém offroad-kvalitások között. Sem a luxuslimuzinok kényelme és a legigényesebb terepjárók előnyei között. Sőt még a legegyszerűbb járműkezelés és az izgalmas vezetés élménye között sem. Mert a Touareggel határtalan autósélmény mellett dönt. Függetlenül attól, hogy milyen utat választ.” A Touareg 3200 köbcentiméteres, V6-os motorral 14,287 millió forintba kerül. A Porsche Hungáriánál nem alapszín az ezüstszürke, így azért további 225 ezer forintot kell fizetni. Egy Lada Niva ára nem éri el a hárommillió forintot sem, igaz, hogy azt csak 1700 köbcentis motorral árulják.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/luxusdzsip-is-jar-demszkynek-2

https://web.archive.org/web/20231113064014/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/luxusdzsip-is-jar-demszkynek-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/luxusdzsip-is-jar-demszkynek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-07-31 00:00:00

GYISM: sajátos pénzosztogatás

A Hudák Tamás MSZP-s képviselő vezette Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Tanács hagyta jóvá azokat a támogatásokat, amelyek részeként a politikus által képviselt Heves Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítványnak 600 ezer, míg az Egri Fiatalok Kulturális Egyesületének 700 ezer forintot juttattak – tudta meg a Magyar Nemzet.

2004.08.02. 05:49 A Hudák Tamás MSZP-s képviselő vezette Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Tanács hagyta jóvá azokat a támogatásokat, amelyek részeként a politikus által képviselt Heves Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítványnak 600 ezer, míg az Egri Fiatalok Kulturális Egyesületének 700 ezer forintot juttattak – tudta meg a Magyar Nemzet. Másfél milliárd forint közpénzt oszt szét a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) különféle ifjúsági rendezvények, fesztiválok, táborozások, valamint drogprevenciós események támogatására. Hudák Tamás több pozíciót is betölt, vezetője volt a GYISM nagyrendezvények és fesztiválok pályázatelbíráló tanácsadó szaktestületének, a Heves Megyei Közgyűlés szocialista tagja, s ő elnökli az Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Tanácsot is. Ez utóbbi hagyta jóvá a Hudák Tamás által képviselt Heves Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány, valamint az Egri Fiatalok Kulturális Egyesület támogatását: előbbi 600 ezer, utóbbi 700 ezer forintot kapott. A MSZP-s képviselő által fémjelzett szervezetek között azonban megtalálható még a Heves Megyei Gyermek- és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács Korosztályi Oldala is, amely 380 ezer forintos támogatásban részesült az ifjúsági szervezetek képzéseinek támogatására létrehozott pályázati alapból. Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, a Magyar Úttörőszövetség, megyei szervezetei, valamint a Csillebércre bejegyzett egyesületek is szép számmal nyertek a különféle pályázatokon. Táboraikat túlnyomórészt saját „főhadiszállásukra”, Csillebércre szervezték, ennek ellenére a szállásbérlésre is kértek pénzt pályázataiknál. Egymillió forintos támogatást ítéltek oda az elmaradt Tisza-tavi fesztivál megszervezésére az MSZP közeli Szín-Lap Bt. egyik alvállalkozójának, a Perspektíva Kft.-nek. Ennek a cégnek várhatóan már nem utalnak pénzt, hiszen a Magyar Turizmus Rt. szerződést bontott a Szín-Lappal, mivel nem teljesítette a vállalt munkákat. A Perspektíva Kft. egyébként a Miniszterelnöki Hivatal egyik munkatársáé. Az 1,5 milliárd forintos támogatási keret szétosztásáért végső soron Gyurcsány Ferenc miniszter felel.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/gyism-sajatos-penzosztogatas

https://web.archive.org/web/20240215150836/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/gyism-sajatos-penzosztogatas

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyism-sajatos-penzosztogatas

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2007-03-27 00:00:00

Nemcsak az ellenzék háborodott fel az ÁPV Rt. pazarlásán

2004.08.02. 05:32 Ellenzéki és kormánypárti oldalon egyaránt elítélik az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nél (ÁPV) zajló, a Magyar Nemzet által feltárt pazarlást. Az alapbérek tizennyolc százalékos emelkedésén túl a személyi jellegű, egyéb kifizetések tavaly több mint duplájára nőttek az előző évhez képest. Túl az alapbérek 18 százalékos emelkedésén, a vagyonkezelőnél a személyi jellegű, egyéb kifizetések tavaly összesen elérték a 846,999 millió forintot, míg ennek értéke 2002-ben 371,242 millió forint volt – számolt be a Magyar Nemzet a múlt héten. Csak munkatársai pihentetésére – rekreációs támogatás címen – 221 millió forintot költött a társaság. Ezt az összeget az adók és járulékok levonása után alapbérarányosan, készpénzben fizették ki a cég munkatársai között. 2002-höz képest 38 millió forinttal – mintegy hetvenhárom százalékkal – emelkedett a ruházatiköltség-térítés, 25 millióval – 56-ról 81 millióra – pedig az egyéb, béren kívüli juttatások mértéke. A két évvel ezelőtti 61-ről 117 millió forintra nőttek az „egyéb” jellegű kifizetések, és míg 2002-ben semmit, addig tavaly 82 millió forintot fizettek ki magánszemélyeknek. A társaság mindezt azzal indokolta, hogy – noha az alapbérek 18, a prémiumok 13, a jutalmak pedig 73 százalékkal nőttek – 2002–2003-ban nem történt általános béremelés az ÁPV-nél, ezért a vezetés az üzleti feladatok teljesítése érdekében tavaly a prémium és jutalom ösztönzési formát részesítette előnyben. Molnár László (MSZP): Állami vagyon működtetésénél egyszerűen nem indokolhatók ilyen luxuskiadások. Évek óta értetlenül figyelem a szervezetnél folyó gyakorlatot. Vagyoni oldalon nincs akkora bevétel, ami lehetne, viszont van egy akkora jólét, amit megszüntetnék. Az ÁPV Rt. tíz éve működik, miközben az állami vagyont lassan eladják. A szervezetet meg kellene szüntetni, és be kellene látni, a jelenlegi gyakorlat szerint nem működik a vagyonkezelés. Fodor Gábor (SZDSZ): Ilyen esetek nem mérhetők másképpen, mint ahogy azt ellenzéki szerepben tennénk; az adófizetők pénzéről, közkiadásokról az ÁPV-nek is pontosan el kell számolnia. Bízom benne, hogy a kifizetések mögött valódi teljesítmény volt, ellenkező esetben az ügy nem maradhat következmények nélkül. Halász János (Fidesz): Elfogadhatatlan, de sajnos nem meglepő, ami az ÁPV Rt.-nél történt; nyilván az állami cégek is tanultak a kormányzati pazarlás söjtöri példájából. A Medgyessy-kormány vizet prédikál, és bort iszik, hiszen minden egyes kormányszóvivői tájékoztatón szó esik az olcsó államról, ugyanakkor milliókért rendelnek maguknak mandulás angolnát és tízezrekért szivarokat egy-egy összejövetelen, ráadásul a kabinet az első intézkedései között száz százalékkal megemelte a miniszterek fizetését. Font Sándor (MDF): Felháborító: miközben nő a létminimum szintje alatt élők tábora, az állami vagyon elherdálásával foglalkozó cég soha nem látott mértékben, indokolatlanul költekezik saját céljaira. A cég az állami vagyon felügyeletével lett megbízva, nem pedig vezetői és munkatársai zsebének megtömésével.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/nemcsak-az-ellenzek-haborodott-fel-az-apv-rt-pazarlasan

https://web.archive.org/web/20231111065111/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/nemcsak-az-ellenzek-haborodott-fel-az-apv-rt-pazarlasan

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nemcsak-az-ellenzek-haborodott-fel-az-apv-rt-pazarlasan

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-08-02 00:00:00

Újabb vádemelés a brókerperben

Huszonnégyre emelkedett a Fővárosi Bíróság előtt tavaly május óta zajló brókerper vádlottjainak a száma, miután a Fővárosi Főügyészség kedden vádat emelt Dunai György, a Betonút Rt. tulajdonosa ellen. Morvai Attila, a főügyészség szóvivője a Népszabadságnak azt mondta: az ügyészség kezdeményezte, hogy a bíróság Dunai ügyét egyesítse a folyamatban lévő perrel. Dunai ellen a brókerügy nyomozásának befejezése után kezdett vizsgálódni a Nemzeti Nyomozó Iroda, miután a K & H Bank panasszal élt az ügyészségen, amiért szerinte a Kulcsár Attila és társai ellen indított eljárás keretében a nyomozó hatóságok nem minden "érintett" felelősségét vizsgálták. A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a 1993 novembere és 2004 áprilisa között Kulcsár Attila több részletben 168,5 millió forintot utalt át Dunai magánbankszámlájára. Ehhez a Britton off shore cégnek a K & H-nál, és a Mondtrade Ltd.-nek a londoni Barclay's Bankban lévő számláját használta. A szóban forgó összeg Dunai cégének, a Betonút Rt.-nek a K & H Equities Rt.-nél elhelyezett befektetése extrahozamából származott. Kulcsár Attila vallomása szerint ő és Garamszegi Gábor (a Betonút vezérigazgató-helyettese) állapodtak meg arról, hogy a bróker a Betonút befektetésének hozamát fele részben a cég számlájára, fele részben pedig "kerülő úton" magánbankszámlákra utalja. Erről a megállapodásról Dunai is tudott. Az egyezség szerint a magánszámlákra utalandó öszszeget a következőképen osztották el: felét (72:28 százalékos arányban) Dunai és Garamszegi, a másik felét 40:40:20 százalékos megosztásban Kulcsár, Rejtő E. Tibor, a K & H Bank akkori vezérigazgatója és Kelemen László ügyvéd kapta volna. (A nyomozás adatai szerint Rejtő E. és Kelemen végül nem kapott a pénzből.) Az ügyészség Kulcsár vallomása, valamint a nyomozás során lefoglalt dokumentumok (Kulcsár hozamkimutatásai, és a bankközi átutalások alapján) bizonyíthatónak látja Dunai bűnösségét. (F. Gy. A.)

http://nol.hu/archivum/archiv-438946-247394

https://web.archive.org/web/20170211151728/http://nol.hu/archivum/archiv-438946-247394

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-vademeles-a-brokerperben

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2007-03-14 00:00:00

Szocialista képviselőké lett a bólyi részvénytársaság

2004.07.30. 04:20 Két szocialista képviselő is bevásárolta magát a nemrég privatizált Bóly Mezőgazdasági (Bóly) Rt-be – tudta meg a Magyar Nemzet. A Bóly Rt-t ugyan egyetlen konzorcium, a privatizációra létrehozott és egyedüliként pályázó Investgroup Rt. szerezte meg, ám az Investgroup mögött ott vannak az MSZP-s képviselők. Gráf József, az MSZP országgyűlési, valamint szigetvári és Baranya megyei képviselője komoly részesedést tudhat magáénak a több mint 17 milliárd forintos forgalommal bíró Bóly Rt.-ben, mivel a Szabadszentkirályi Mezőgazdasági (SzM) Rt.-n keresztül tízszázalékos tulajdonrészt szerzett az Investgroupban. A Baranya Megyei Közgyűlésben, valamint a mohácsi önkormányzat képviselő-testületében helyet foglaló másik szocialista politikus, Varga Péter személye nem ismeretlen Bólyon, hiszen ő régóta a hét végén eladott Bóly Rt. vezetője, jelenleg vezérigazgatója. Varga Péter a Bóly Menedzsment Kft. többségi tulajdonosaként vásárolta be magát az általa irányított cégbe.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/szocialista-kepviseloke-lett-a-bolyi-reszvenytarsasag

https://web.archive.org/web/20240130053610/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/szocialista-kepviseloke-lett-a-bolyi-reszvenytarsasag

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szocialista-kepviseloke-lett-a-bolyi-reszvenytarsasag

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-07-30 00:00:00

Hatvan nagyvonalú MSZP-s vezetőjével

Mediaworks-Hírcentrum 2022.04.19. 10:26 2022.04.19. 13:55 Tizenkét év folyamatos hanyatlás után oda jutott az egykor legnagyobb hazai párt, az MSZP, hogy legfeljebb tíz parlamenti mandátummal kénytelen beérni, miközben egyre csökken az esély, hogy ismét önálló arculatú, karakteres párt legyen a szocialistákból. A Mediaworks Hírcentrumának elemzéséből az is kiderül, hogy az MSZP még 2006-ban is félmillióval több listás szavazatot könyvelhetett el, mint amennyit most a hatpárti szivárványkoalíció összesen. Az MSZP ma egy értékek, saját történet nélküli párt. Nincs válaszunk arra, hogy mit is jelent a XXI. században a baloldaliság, a szociáldemokrácia. Nincsenek hívószavaink, üzeneteink. Ezt a kétségtelenül markáns, önkritikus véleményt a szocialisták Hajdú-Bihar megyei választmánya fogalmazta meg az országgyűlési választásról szóló állásfoglalásában. De nem most, hanem 2018-ban. Igaz, a jelek szerint a szocialistáknál megállt az idő, hiszen a négy évvel ezelőtti helyzetértékelés minden szava érvényes a mai MSZP-re. A Magyar Idők akkori beszámolója szerint a hajdú-bihari szocialisták azt is megfogalmazták a 2018 májusában készített dokumentumban, hogy a párt vezetése semmit sem tanult a választások eredményéből. Mint fogalmaztak, folytatódik a kicsinyes harc a parlamenti pozíciókért, a párt nagyjai pedig a még megmaradt tagság feje fölött gondolják lepacsizni a kongresszus személyi kérdéseit. Emlékeztettek arra is, hogy a szocialista párt legutóbb 1990-ben ért el ilyen gyászos eredményt. Az MSZP megalakulása óta a legsúlyosabb válságát éli, még akkor is, ha ezt a magukat pártelitnek gondolók igyekeznek tompítani, nem beszélni róla – olvasható a 2018-as állásfoglalásban. Megfelezték a mandátumok számát A párton belül négy évvel ezelőtt megfogalmazott lesújtó véleményt felidézve érdemes gyorsan összevetni az MSZP akkori, illetve a mostani választási eredményét. A szocialisták – a Párbeszéddel közösen – 2018-ban 20 parlamenti mandátumot szereztek, a listájukra 682 ezren szavaztak, ami akkor 11,91 százalékos eredményt jelentett. Az idei, április 3-i választáson végül 10, azaz tíz mandátum jutott az MSZP-nek úgy, hogy a Párbeszéd 16. kerületi politikusa, Vajda Zoltán is az MSZP frakciójába készül beülni. A hatpárti összefogás, a közös lista és egyéni képviselőjelöltek miatt nem derült ki, hogy az egyes pártok önállóan mennyi szavazatot nyertek volna, de az MSZP-nek a 2018-hoz képest megfelezett mandátumszáma, illetve az a tény, hogy most a hatpárti koalíció összesen kapott egymillió-nyolcszázezer szavazatot, míg négy éve csak az MSZP–Párbeszéd listára voksoltak közel hétszázezren, egyértelműen mutatja, hogy a szocialisták is jelentősen alulmúlták a 2018-as teljesítményüket. Ha tehát négy éve azt mondták a párton belül sokan, hogy megalakulásuk óta a legsúlyosabb válságukat élik, akkor most kijelenthető, hogy az MSZP további önálló létezése is veszélybe került. A posztkommunista utódpárt De miként jutott el a teljes eljelentéktelenedésig a húsz éve még győztes, és a legnagyobb táborral, valamint legkiterjedtebb országos hálózattal rendelkező szocialista párt? Nem túlzás azt állítani, hogy az első szabad országgyűlési választásokon, 1990-ben kommunista utódpártként meggyengülve a parlamentbe jutott MSZP négy év elteltével, 1994-re a néhai Horn Gyula vezetésével a legerősebb magyarországi párttá nőtte ki magát. A kádári nosztalgiára építve, és a sok tekintetben félresikerült rendszerváltás elsősorban a gazdaságot érintő negatív hatásai, az emberek életszínvonal-esése következtében a szocialisták elsöprő győzelmet tudtak aratni, és a sokak megrökönyödésére, de valójában nem meglepő módon az akkor liberálisnak mutatkozó, de inkább neomarxista SZDSZ csatlakozásával kétharmados parlamenti többséget szereztek. A baloldali gyűjtőpártként működő MSZP – bár 1998-ban vereséget szenvedett a választásokon a polgári, keresztény-konzervatív értékrendet hitelesen és így sikeresen képviselő Fidesztől – 2002-ben, egy szintén régi pártállami káderrel, Medgyessy Péterrel az élen vissza tudta szerezni a kormányzati hatalmat. A verseny végletekig kiélezett volt, de tény, hogy akkor még kétmillió-háromszázezer felett volt az MSZP listájára szavazók száma, ami félmillióval több, mint amennyien most voksoltak összesen a hatpárti szivárványkoalícióra. A 2006-os választásokon szinte ugyanannyi szavazatot kapott az MSZP-lista, mint négy évvel azelőtt, ami nyilvánvalóan annak az eredménye, hogy Gyurcsány Ferenc vezetésével a kampányban becsapták a választókat, súlyos hazugságokkal, olyan ígéretekkel nyertek, amelyekről pontosan tudták, hogy nem fogják beváltani, sőt az ellenkezőjére készültek: megszorításokra, adó- és áremelésekre, juttatások elvonására. Teljes eljelentéktelenedés A katasztrofális, nemzetellenes és brutálisan antidemokratikus gyurcsányi kormányzásnak 2010-ben földindulásszerű kétharmados Fidesz-győzelem vetett véget, ekkor roppant meg az MSZP. A párt 990 ezer szavazatot szerzett, ami 15 százalékos támogatottságot, és az akkor még 386 fős parlamentben 59 mandátumot jelentett. A vereség súlyos volt, de még mindig középpártnak volt nevezhető az MSZP. A 2014-es választáson több kisebb baloldali párttal összefogva közös listán indultak a szocialisták a pártból kivált, Gyurcsány-vezette DK-val, a Bajnai Gordon exminiszterelnök által gründolt Együtt nevű formációval, a velük szövetséges Párbeszéd Magyarországért, illetve a Fodor Gábor-féle Magyar Liberális Párttal. A Összefogás listája végül valamivel kevesebb mint 1,3 millió szavazatot kapott, ami 19 százalékos eredménynek felelt meg, és 59 mandátumot ért a csökkentett létszámú, 199 fős Országgyűlésben. Ebből 29 parlamenti hely jutott az MSZP-nek. A már említett, 2018-ban szerzett 20 országgyűlési mandátumot és a mostani 10 parlamenti képviselői helyet tekintve tehát folyamatos hanyatlás, amortizáció jellemzi a szocialisták utóbbi 12 évét. Ehhez jelentősen hozzájárul az erőtlen, önálló hang és vízió nélküli politizálás, illetve az, hogy Gyurcsány Ferenc pártja folyamatosan szívja el az erőt az MSZP-től, sorra igazolnak át hozzájuk szocialista polgármesterek vagy önkormányzati képviselők. A káderpolitika csődje Az MSZP jelentéktelenedéséhez nagyban hozzájárult az utóbbi években az is, hogy hiányoznak a karakteres politikusok, a kiöregedett, rutinos aktorok helyét jórészt szerény képességű, harmadvonalbeli szocialisták vették át. Minden párt teljesítményét és választásokon elért eredményét meghatározza, hogy mennyire tehetségesek a vezető politikusai. Az MSZP éppen ezen a téren szenved egyre szembetűnőbb hiányt a 2000-es évek második felétől napjainkig. A politikai tartalomtól, a kormányzásuk minőségétől és sokaknál a pártállami múltjuktól is eltekintve 20-25 évvel ezelőtt még többnyire karakteres, rutinos káderekből állt az MSZP vezérkara. Értették a politika világát, a manipulációs technikákat és a potenciális szavazóik gondolkodásmódját, lelkületét. Ezt a generációt képviselte Horn Gyula, Kovács László, Lendvai Ildikó, Jánosi György, Kiss Péter, vagy Toller László. Manapság talán csak Hiller István – aki 2004–2007 között pártelnök volt – maradt hírmondónak abból a csapatból, de hozzá közelebb áll az egyetemi katedra, mint a gyakorlati politizálás. A 2010-es nagy vereséget már a megújulás jegyében, a fiatal generáció egyik reménysége, Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölttel szenvedte el az MSZP. Igaz, hogy a bukásban neki minimális szerep jutott, mint ismert, a megelőző négy év katasztrofális kormányzása, mindenekelőtt Gyurcsány Ferenc ámokfutása tette padlóra a szocialistákat. Tény azonban, hogy a 2010 nyarán MSZP-elnöknek is megválasztott Mesterházy a rendelkezésére álló négy év alatt nem tudta megállítani a párt jelentéktelenedését. Ezt az időszakot már a folyamatos lecsúszás jellemezte, amihez nagyban hozzájárult a 2011-ben történt pártszakadás, amikor Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció platform élén kivált az MSZP-ből, pártot alapított, és magával vitt kilenc szocialista képviselőt. Ekkor megpecsételődött az MSZP sorsa, a párt erőtlennek bizonyult a hatalomtechnikai kérdésekben is gátlástalan Gyurcsánnyal szemben. A már korábban is tapasztalt káderhiányt tetézte, hogy a DK folyamatosan elszívta – és teszi ezt ma is – a sikeresebb politikusokat, például települési polgármestereket a szocialista pártból. A 2014-es újabb Fidesz–KDNP kétharmados győzelem után lemondott Mesterházy helyét Tóbiás József vette át az elnöki poszton, ami újabb szintlépés volt visszafelé. Jellemző, hogy egy év múlva, 2015 májusában már súlyos belső kritikák érték Tóbiást, sokan „visszasírták” Mesterházy Attilát. A 2016-ban le is váltott pártelnök politikusi karakterére jellemző egy későbbi történet: 2019-ben derült ki, hogy Tóbiás – parlamenti képviselőként – a Kanári-szigeteken tölti mindennapjait családjával. Amikor lelepleződött, azzal védekezett, hogy valójában nem költözött a Kanári-szigetekre, mert háromhetente hazajön a plenáris ülésekre. Korrupciógyanús ügyek tizedelik a pártelitet Tóbiást az a Molnár Gyula váltotta, aki az MSZP korrupciógyanús ügyekben érintett politikusainak nem csekély táborához tartozik. Molnár egyik legsúlyosabb botrányaként tartják számon a nagy értékű Duna-parti ingatlanok, a Kopaszi-gát területeinek átjátszását MSZP-közeli vállalkozók kezére. Az ügyben végül a bíróság felmentette Molnárt, de a helyi Fidesz megfogalmazása szerint az aktákból nem feltétlenül az derült ki, hogy Molnár Gyula nem bűnös a Kopaszi-gát ügyleteiben, hanem az, hogy ügyesen „lepapírozták” a korrupciót. Érdemes felidézni a 2019 őszén kirobbant kispesti botrányt is, amikor a nyilvánosságra került videófelvételeken az MSZP-s Lackner Csaba önkormányzati képviselő – vélhetően drog fogyasztása közben – arról beszélt hosszasan, hogyan tesznek szert százmilliós extra jövedelmekre többnyire ingatlanokkal történő visszaélésekkel. A szocialista politikus elmondása alapján gyakorlatilag a kispesti MSZP teljes vezérkara érintett lehet ezekben a korrupciógyanús ügyletekben Gajda Péter polgármesterrel az élen. A mostani országgyűlési választások előtt kirobbant fővárosi visszaélésekben is több régi, ismert MSZP-s politikus érintett. A zuglói parkolási botrányban Horváth Caba 14. kerületi polgármestert és Tóth Csaba volt parlamenti képviselőt vesztegetés elfogadásával gyanúsítja az ügyészség. A kifizetéseket fiktív számlák kibocsátásával fedezte a SIS Parking Kft. Két másik régi szocialista politikus, Baja Ferenc és Molnár Zsolt is belebukhatnak a cégcsoporttal kapcsolatos ügybe, ugyanis a gyanú szerint Baja harminc-, Molnár pedig negyvenmillió forintot vett át egy BKV-s közbeszerzés nyomán. Szinte nincs olyan MSZP-s vezetésű fővárosi kerület, ahol ne lenne hangos a közélet a nyilvánosságra került botrányoktól. Mindez jelentősen rombolja a párt egyébként sem acélos népszerűségét, a hitelességről nem is beszélve. Megszűnhet az önállóság A következő négy év akár a párt önálló létének felszámolásához is vezethet, hiszen a baloldali összefogás súlyos választási veresége ellenére az MSZP jelenlegi vezetése, a Kunhalmi Ágnes–Tóth Bertalan-tandem továbbra is kiáll a szivárványkoalíció mellett, ami hosszú távon tovább csökkenti a most sem igazán érzékelhető saját arculatformálás lehetőségét. A két társelnök közül Tóth Bertalan a teljesen súlytalan, szürke, alig ismert tucatpolitikusok táborát gyarapítja, míg Kunhami Ágnes az ismertségét inkább kínos jelenetekkel, mintsem markáns, érdemi politizálással növelte az elmúlt években. Elég, ha csak a bizarr nevetéscunamikba torkolló nyilvános szerepléseire, vagy az MTVA székházában történt „ajtótámadásra” emlékezünk. Kérdés, hogy hoz-e változást a párt vezetésében és irányvonalában a tisztújítás, de a jelenlegi felállásban borítékolható, hogy az MSZP Gyurcsány Ferenc foglya marad, az eddigieknél is rövidebb pórázzal. Borítókép: a Magyar Szocialista Párt (MSZP) logója (Forrás: Facebook.com/Magyar Szocialista Párt) Kunhalmi Ágnes választás 2022 Magyar Szocialista Párt Mesterházy Attila molnár gyula Medgyessy Péter Választások 2022

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/hatvan-nagyvonalu-mszp-s-vezetojevel

https://web.archive.org/web/20240215151507/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/hatvan-nagyvonalu-mszp-s-vezetojevel

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatvan-nagyvonalu-mszp-s-vezetojevel

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-07-29 00:00:00

Verseny nélkül elnyert több milliárdos BM-megbízás

2004.07.29. 07:18 Versenytárs nélkül nyerte el a budapesti székhelyű Plaket Fémtáblakészítő és Forgalmazó Kft. azt a megbízást, amely öt évre jogosítja fel a céget arra, hogy egyedüliként gyártson és szállítson rendszámtáblákat és regisztrációs matricákat a BM-központi hivatalának. Öt évig kizárólag a budapesti székhelyű Plaket Fémtáblakészítő és Forgalmazó Kft. gyárthat és szállíthat rendszámtáblákat és regisztrációs matricákat a Belügyminisztérium (BM) Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának – derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A cég versenytárs nélkül nyerte meg az EU-s, a nemzeti színeket tartalmazó, valamint egyéb különleges – mint például a sárga alapszínű vagy a lassú jármű piros betűjelét tartalmazó – rendszámtáblák EU-s regisztrációs matricával, illetve anélkül való gyártására, utángyártására, szállítására, valamint a szállításhoz kapcsolódó elektronikus adatcsere lebonyolítására szóló megbízást. Ez évente 400 ezer szett (pár) szállítását jelenti, 2005-ben 1,7 milliárd forint keretösszegben. A cég szerződése 2005-től 2010-ig szól. A beszerzésre a hivatal áprilisban írt ki tárgyalásos eljárást. A jelentkezési feltételek között szerepelt referencialevél benyújtása egy hasonló nagyságrendű (400 ezer szett) megbízásról, továbbá a jelentkező nettó árbevételének 2001-2003 évek mindegyikében legalább egymilliárd forintnak kellett lennie. Referenciát az időjárási viszontagságoknak ellenálló táblák és matricák gyártásáról kellett bemutatni. Ajánlatot csak a Plaket nyújtott be. Forrás: Napi Gazdaság

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/verseny-nelkul-elnyert-tobb-milliardos-bm-megbizas

https://web.archive.org/web/20231110224911/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/verseny-nelkul-elnyert-tobb-milliardos-bm-megbizas

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/verseny-nelkul-elnyert-tobb-milliardos-bm-megbizas

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-07-29 00:00:00

GYISM: befolyásolt ifjúsági pályázatok – egy bíráló már kilépett

2004.07.28. 05:32 Kilépett egy tag a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium egyik pályázatelbíráló szaktestületéből, mert veszélyeztetve látta annak függetlenségét – tudta meg a Magyar Nemzet. Bányai Sándor szakértő, egykori pályázatelbíráló szerint a tárca befolyásolta munkájukat. Mint fogalmazott: a testület egyik ülésén a minisztériumból telefonon tájékoztatták őket arról, mely pályázatokat milyen összeggel támogassanak, s így a bizottság véleménye nagyban eltért a későbbi eredménytől. Az eljárás ellen tiltakozásul mondott le a közvetlenül Gyurcsány Ferenc miniszter hatásköre alá tartozó, a fesztiválok és nagyrendezvények támogatásáról döntő bizottsági tagságáról. Az más kérdés, hogy a szaktestület többi tagja végül jóváhagyta a kívülről módosított döntéseket. Ennek a pályázatelbíráló testületnek egyébként az a Hudák Tamás az elnöke, aki a Heves Megyei Közgyűlés MSZP-s képviselője. Hudák mondhatni önmagát is megjutalmazta több ízben, hiszen a Heves Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítványnak 600 ezer, míg az Egri Fiatalok Kulturális Egyesületének 700 ezer forintot ítéltek oda. Mindkét szervezetnek Hudák a hivatalos kapcsolattartója, de további négy, még elbírálás alatt álló pályázatot is ő jegyez. Ismert az is, hogy a nagy rendezvények kategóriájában egymillió forintos támogatásban részesültek – az interneten is fellelhető adatok tanúsága szerint – az elmaradt Tisza-tavi fesztivál megszervezésére. Az ifjúsági tárcánál nem a Magyar Turizmus Rt.-vel szerződést kötött Szín-Lap Bt., hanem az egyik alvállalkozója, a Perspektíva Kft. pályázott. Az állami Magyar Turizmus Rt. a fesztivál kezdete előtt közvetlenül bontott szerződést a Szín-Lap Bt.-vel – a társaság egy XVIII. kerületi szocialista képviselő édesapjáé –, mivel utóbbi késedelmesen és hibásan teljesítette a rá bízott feladatot. A bt. még a szerződésbontást megelőzően szervezési és kommunikációs munkákkal bízta meg a Perspektíva Kft.-t, amely továbbosztotta a munkák egy részét a Relatív 3 Kft. munkatársainak. A két cég tulajdonosi köre a MeH-hez köthető. A Perspektíva egyik tulajdonosa és ügyvezetője Kósa Margit, a kancellária nemrég átszervezett kormányzati kommunikációs központjának munkatársa, akinek feladata volt a kormányzati kommunikációt 750 millió forintos közpénzért segítő Leo Burnett Kft.-vel való kapcsolattartás is. A Relatív 3 Kft. tulajdonosa és egyik ügyvezetője pedig Hajnal Zsolt, aki egyben a Leo Burnett Kft. igazgatója is. Az ifjúsági tárca helyettes államtitkára tájékoztatása szerint nem kapott pénzt az a cég, amely egyébként sikeresen pályázott a III. Tisza-tavi fesztivál kapcsán. Ocsovai Tamás kijelentette: mivel az említett rendezvény elmaradt, ezért a jövőben sem fognak a szóban forgó céggel szerződni.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/gyism-befolyasolt-ifjusagi-palyazatok-egy-biralo-mar-kilepett

https://web.archive.org/web/20240130060011/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/gyism-befolyasolt-ifjusagi-palyazatok-egy-biralo-mar-kilepett

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyism-befolyasolt-ifjusagi-palyazatok-a-egy-biralo-mar-kilepett

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-07-28 00:00:00

Botrány az utcabútor-pályázat körül

2004.07.29. 07:35 Gyorsnak és hiányosnak tartja a közelmúltban kiírt utcabútor-pályázatot az ellenzék és a reklámszakma is. A győztes húsz évre hozzájuthat a padokon, utcai vécéken, hirdetőoszlopokon, pavilonokon elhelyezett hirdetmények utáni több tíz- milliárd forintos bevételhez. Múlt heti alakuló ülésén elfogadta eljárási rendjét a Fővárosi Közgyűlés utcabútor-tenderének bírálóbizottsága, amely az augusztus 31-i közgyűlésig rangsorolja a beérkezett pályázatokat. A korábban megválasztott négy koalíciós képviselő mellé két ellenzéki tagot is beválasztottak a testületbe. Az áprilisban kiírt pályázatra öt cég jelentkezett. Neveik nem nyilvánosak, az azonban tudható, hogy három magyar és két külföldi jelentkező van – mondta Tóthfalusi György, a bírálóbizottság elnöke. Az utcabútor-pályázat körüli vihart az okozta, hogy azt még az uniós csatlakozás előtt írták ki, vélhetően azért, hogy elkerülhessék a május 1-től érvénybe lépő új közbeszerzési törvényt, mivel ekkortól a szolgáltatáskoncesszió is közbeszerzés-köteles. A koncessziós pályázat gyors és hiányos kiírása ellen az ellenzék és a reklámszakmai szervezetek is tiltakoztak, sőt a városháza közbeszerzési hivatalának vezetője, Saly Ferenc is hiányolta az előzetes szakértői véleményeket, az építéshez szükséges engedélyek beszerzését. Az ellenzék elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy a győztes húsz évre hozzájuthat az utcabútorokon elhelyezett hirdetmények utáni több tízmilliárd forintos bevételhez. A sikeres pályázók az utcabútorok – padok, utcai vécék, hirdetőoszlopok, pavilonok – felállítása és üzemeltetése fejében jogosultak lesznek ezek reklámfelületeinek hosszú távú (20-25 éves) értékesítésére. Forrás: Napi Gazdaság

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/botrany-az-utcabutor-palyazat-korul

https://web.archive.org/web/20240127181512/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/botrany-az-utcabutor-palyazat-korul

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/botrany-az-utcabutor-palyazat-korul

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-07-29 00:00:00

Évi 221 millióért pihentek a vagyonkezelő munkatársai

2004.07.27. 05:30 Bár 2002-höz képest 2003-ban majdnem a felére estek vissza az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. bevételei, egy a Magyar Nemzet birtokába került dokumentum szerint mindez fordítva érzékeltette hatását a vagyonkezelőnél kiosztott bérekben és egyéb kifizetésekben. A jutalmak duplájára, a rekreációs – azaz a munka fáradalmainak kipihenését segítő – támogatások pedig ötszörösére emelkedtek. Az alapbérek és pótlékok 916 millióról 1,81 milliárdra, a prémiumok 286 millióról közel 325-re, a jutalmak pedig 87-ről 152 millióra emelkedtek 2003-ban az ÁPV Rt.-nél, ahol átlagosan kétszáznegyvennégyen dolgoztak ekkor – derül ki a Magyar Nemzet birtokába került dokumentumból. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság évi tiszteletdíjára 2003-ban közel százmillió forintot fordítottak, ami tizenkétmillióval több az egy évvel korábbinál. Bérköltség jogcímen összesen 1,784 milliárd forintot fizettek ki tavaly a vagyonkezelőnél, ami 111 millió forinttal haladja meg a 2002-es ilyen jellegű kifizetéseket. Mindez „csekély” mértékű emelkedés a dokumentumban szereplő „személyi jellegű, egyéb kifizetésekhez” képest. Az itt szereplő, úgynevezett rekreációs támogatásokra – ami a munka fáradalmainak üdüléssel, szaunázással stb. való kipihenését jelenti – 2002-ben 37, tavaly viszont 221 millió forintot fordított a cég. Duplájára emelkedtek a reprezentációs kiadások, ennek értéke 2002-ben tíz-, 2003-ban pedig már húszmillió forint volt. Harmincnyolcmillió forinttal – mintegy nyolcvan százalékkal – emelkedett a ruházati költségtérítés, 25 millióval – 56-ról 81 millióra – az egyéb béren kívüli juttatások mértéke.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/evi-221-millioert-pihentek-a-vagyonkezelo-munkatarsai

https://web.archive.org/web/20231110004212/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/evi-221-millioert-pihentek-a-vagyonkezelo-munkatarsai

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/evi-221-millioert-pihentek-a-vagyonkezelo-munkatarsai

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-07-27 00:00:00

Fidesz: a kormány tudhatott a kartellmegállapodásról

Kovács Zita 2004.07.23. 13:17 A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportja szerint nehezen hihető, hogy az autópálya-építő cégek törvénysértő kartellmegállapodására a kormány tudta nélkül került volna sor – áll a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség közleményében. A Gazdasági Versenyhivatal tegnapi döntése azt mutatja, hogy az útépítők kartellbe tömörülése mintegy százmilliárd forinttal drágítja az épülő autópályák árát. Vagyis az adófizetőknek ennyivel többet kell fizetniük az új sztrádákért. Míg a polgári kormány idején megkezdett autópálya-építkezések átlagára alig haladta meg a kilométerenkénti 1,1 milliárd forintot, addig a Medgyessy-kormány idején indított építkezéseknél ez az ár már majdnem eléri a kilométerenkénti kétmilliárd forintot. A kialakult helyzet és a Gazdasági Versenyhivatal határozata indokolttá teszi, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. elnökét hivatalából azonnali hatállyal felmentsék. A törvénysértés indokolttá teszi azt is, hogy a kormány sürgősen indítson vizsgálatot annak megállapítására: a Medgyessy-kabinet részéről ki, és milyen módon működött közre az autópálya-építő cégek milliárdos mutyizásának eltitkolásában. A vizsgálat eredményét a Medgyessy-kormány sürgősen tárja a nyilvánosság elé – tartalmazza a közlemény.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/fidesz-a-kormany-tudhatott-a-kartellmegallapodasrol

https://web.archive.org/web/20240125184012/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/fidesz-a-kormany-tudhatott-a-kartellmegallapodasrol

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-a-kormany-tudhatott-a-kartellmegallapodasrol

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-07-23 00:00:00

Panamagyanús ingatlaneladás a Magyar Posta Rt.-nél

2004.07.22. 05:30 Tárgyalásos eljárásban túladott a 653 millió forint jegyzett tőkéjű Sas Kft.-n a Magyar Posta Rt. – tudta meg a Magyar Nemzet. A vevő egy, a brit Virgin-szigeteken bejegyzett off-shore cég. A vételár nem ismeretes. Nyilvános cégbírósági információk szerint azért folyamodott tárgyalásos eljáráshoz a száz százalékban állami tulajdonban lévő Magyar Posta Rt. több mint félmilliárdos ingatlanvagyonú cége, a Sas Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Kft. eladásakor, mert a nyilvános verseny nem volt eredményes. Mivel a posta mellőzte a nyilvánosságot, titokban maradt, hányan és milyen cégek pályáztak az értékes belvárosi ingatlannal rendelkező kft.-re. A cégbírósági adatokból csak az olvasható ki, hogy a Sas Kft. egy luxemburgi céghez, az ez év február végén alapított Central Europe Holdinghoz (CEH) került, amelynek tulajdonosa a brit Virgin-szigeteken bejegyzett Central Services (CS) társaság. Mindkét cég élén egy-egy izraeli állampolgár áll, a CEH-et a Tel-Avivban élő Abraham Protas, a CS-t pedig a kfar-saba-i Amir Leybov jegyzi. A tranzakció már korábban elkezdődött, már ami a kiárusítási eljárást illeti: erre utaló adat szerepel ugyanis a Magyar Posta (MP) Rt. 2003. évi beszámolójában, amely beszámolót egyébként – rendhagyó módon – ebben az évben a posta már nem tette hozzáférhetővé a nagy nyilvánosság számára saját honlapján. A konkrét adásvételi ügyletről, például a vételárról, a fizetési feltételekről részletek még nem ismertek, mivel az ebben az évben zajlott le, így erre vonatkozóan leghamarabb csak a 2004-es társasági beszámolóban tesz közzé információt az Állami Számvevőszék által nemrégiben átvilágított állami részvénytársaság. A Sas Kft. tulajdonában lévő, s a könyv szerint 650 millió forint értékű belvárosi ingatlan mindeddig a Magyar Posta Rt. érdekeltségébe tartozó üzleti egységeknek biztosított irodahelyiségeket. Itt „lakott” többek között a posta két biztosítótársasága is, amiért a Magyar Posta Rt. bérleti díjat fizetett az egykori leánycégének. A Magyar Nemzet információi szerint a Sas Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Kft. éves szintű forgalma megközelítette a 90 millió forintot, s hozzávetőleg 45 millió forintos eredménnyel zárta az elmúlt üzleti éveket. A Magyar Posta Rt. ingatlanvagyonának rendezése már korábban elkezdődött: ennek keretében jött létre a Verseny Kft., a Klotild Kft. és a Sas Kft. A leányvállalatok értékes ingatlanvagyonnal rendelkeznek, vagy rendelkeztek értékesítésük előtt. Információink szerint eddig két ingatlanhasznosító kft.-jétől vált meg a Magyar Posta: a nagy publicitást kiváltó, valamint rendőrségi feljelentést eredményező, de végül a számvevőszék által transzparensnek nyilvánított tranzakció révén a Klotild Kft.-től, illetve a jelenleg ismertetett, nyilvánosságot mellőző ügylet által a Sas Kft.-től. Hommer Tibor

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/panamagyanus-ingatlaneladas-a-magyar-posta-rt-nel

https://web.archive.org/web/20231221062411/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/panamagyanus-ingatlaneladas-a-magyar-posta-rt-nel

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/panamagyanus-ingatlaneladas-a-magyar-posta-rt-nel

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-07-22 00:00:00

Több mint hétmilliárdos bírság a sztrádaépítő cégeknek

2004.07.22. 15:52 Több mint hétmilliárd forintra bírságolta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa a Betonút Rt.-t és négy másik sztrádaépítő céget. A GVH azért indított versenyfelügyeleti eljárást a Betonút Rt., a Strabag Rt., a Hídépítő Rt., az Egút Rt. és a Debmút Rt. ellen, mert felmerült a gyanú, hogy a cégek a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. által kiírt és 2002 végén zárult nyílt közbeszerzési eljárás során előre elosztották egymás között a négy autópálya-szakasz 128 milliárd forint értékű megbízását. A gyanú szerint az M7-es Balatonszárszó és Ordacsehi közötti szakaszának építési megbízását elnyerő Hídépítő–Betonútépítő párosa összejátszott a Strabaggal és a francia Colas érdekeltségei közé tartozó Egút Rt. -vel. Az egyezség vélhetően arról szólt, az M7-es és az M70-es beruházására a Strabag adhatja be a legjobb árajánlatot, s arról is, az Egút és a Debmút építheti meg az M3-as Polgár és Görbeháza közötti szakaszát.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/tobb-mint-hetmilliardos-birsag-a-sztradaepito-cegeknek

https://web.archive.org/web/20231222175910/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/tobb-mint-hetmilliardos-birsag-a-sztradaepito-cegeknek

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-hetmilliardos-birsag-a-sztradaepito-cegeknek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2007-07-22 00:00:00

Rekordbírság autópálya-építő cégeknek

2004.07.22. 13:35 Összesen hétmilliárd 43 millió forint bírsággal sújtotta ma a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Betonút Rt.-t és másik négy sztrádaépítő céget. A jogsértés közpénzek felhasználását érintette, amely fokozottan sértette a társadalmi érdekeket. A versenykorlátozó megállapodás – kartell – gyanúja miatt indított versenyfelügyeleti eljárás során bebizonyosodott, hogy az érintett öt útépító társaság – a Strabag Rt., a Betonút Rt., a Hídépítő Rt., az Egút Rt. és a Debmút Rt. – versenykorlátozó módon felosztották egymás között a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. által kiírt és 2002 végén zárul nyílt közbeszerzési eljárás során négy autópálya-szakasz 128 milliárd forint értékű megbízását. Tóth Tihamér, a Versenytanács elnöke elmondta: a vállalatok nem egymással vetélkedő versenytársként, hanem érdekegyezséget kötő kartellként vettek részt a pályázatokon, továbbá a jogsértés közpénzek felhasználását érintette, amely fokozottan sértette a társadalmi érdekeket. Mindezt figyelembe véve a GVH a Strabag Rt.-nek 2,468 milliárd forint a Betonút Rt.-nek 2,212 milliárd forint, a Hídépítő Rt.-nek 1,371 milliárd forint, az Egút Rt.-nek és a Debmút Rt.-nek 496-496 millió forint bírságot rótt ki. Az elnök hozzátette, hogy a Versenytanács és a nemzetközi gyakorlat szerint is a piacfelosztás a legsúlyosabban szankcionálható versenykorlátozó magatartás. Mint ismeretes az NA Rt. 2002. végén döntött arról, hogy az M7-es autópálya Becsehely, Letenye és az M70-es autóút Tornyiszentmiklós-Letenye közötti szakaszát 45 milliárd forintos ajánlatával a Strabag Rt. építheti meg. A Hídépítő Rt.-Betonút Rt. által alkotott konzorcium 65 milliárd forintos ajánlatát fogadták el az M7-es autópálya Ordacsehi-Balatonszárszó közötti szakasza kivitelezésére. Az Egút Rt.-Debmút Rt. pedig az M3-as autópálya Polgár-Görbeháza közötti szakaszának megépítésére nyert el megbízást, amelyet 18 milliárd forintért vállalt.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/rekordbirsag-autopalya-epito-cegeknek

https://web.archive.org/web/20231219141011/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/rekordbirsag-autopalya-epito-cegeknek

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rekordbirsag-autopalya-epito-cegeknek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-07-22 00:00:00

Milliókkal tartozik az MSZP közeli cég a Magyar Turizmus Rt.-nek

2004.07.21. 05:10 A Magyar Nemzet információi szerint több millió forinttal tartozik a jó MSZP-s kapcsolatokkal rendelkező Szín-Lap Bt. az állami Magyar Turizmus Rt.-nek, hiszen még nem fizette vissza a lényegében elmaradt Tisza-tavi Fesztivál megszervezésére, lebonyolítására felvett előleget. A kancelláriához köthető alvállalkozókkal nem tartott kapcsolatot a Turizmus Rt. A Magyar Turizmus Rt. a Tisza-tavi rendezvénysorozat előtt közvetlenül bontott szerződést a Szín-Lap Bt.-vel, mivel az késedelmesen és hibásan teljesítette a rábízott feladatot. Oláh László, a turisztikai szervezet vezérigazgató-helyettese a Magyar Nemzetnek elmondta: jogászaik már megírták a felszólítást a Szín-Lap Bt.-nek a több hónapos rendezvénysorozat megszervezésére felvett előleg visszautalására vonatkozóan. Mint fogalmazott: a közbeszerzési pályázaton kiválasztott cégnek egy megállapodás szerint, jogszerűen fizettek előleget. A Magyar Nemzet kérdésére kifejtette, nem tudja, hogy a fővállalkozó által megbízott alvállalkozók, vagy más okok miatt nem teljesített a Szín-Lap Bt., ők csak a pályázaton nyertes társasággal álltak kapcsolatban. Oláh László megjegyezte: a Tisza-tó és környéke turizmusának jót tett volna, ha a harmadik Tisza-tavi fesztivált a hagyományokhoz híven idén is a tervek szerint tudták volna megvalósítani, ám így sem marad el minden program. Azokat ugyanis jelenleg az érintett települések önkormányzatai szervezik Tisza-tavi randevú néven – tette hozzá. Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, a Szín-Lap Bt. 2002-ben azzal vált ismertté, hogy felépíthette a Parlament előtti korcsolyapályát a téli szünet idejére. A betéti társaság jelenlegi tulajdonosa Hámori László, aki egy XVIII. kerületi MSZP-s képviselő édesapja. A Szín-Lap Bt. a rendezvény kapcsán szervezési és kommunikációs munkákkal bízta meg a Perspektíva Kommunikációs Ügynökség Kft.-t, amely továbbosztotta a munkák egy részét a Relatív 3 Kft. munkatársainak. A két cég tulajdonosi köre a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH) köthető. A Perspektíva egyik tulajdonosa és ügyvezetője Kósa Margit, a nemrég átszervezett Kormányzati Kommunikációs Központ munkatársa, akinek a kabinet kommunikációs megjelenítését 750 millió forintnyi közpénzből segítő Leo Burnett Kft.-vel való kapcsolattartás is a feladata a MeH-nél. A Relatív 3 Kft. tulajdonosa és egyik ügyvezetője pedig Hajnal Zsolt, aki egyben a Leo Burnett Kft. igazgatója.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/milliokkal-tartozik-az-mszp-kozeli-ceg-a-magyar-turizmus-rt-nek

https://web.archive.org/web/20231207050007/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/milliokkal-tartozik-az-mszp-kozeli-ceg-a-magyar-turizmus-rt-nek

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliokkal-tartozik-az-mszp-kozeli-ceg-a-magyar-turizmus-rt-nek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-07-21 00:00:00

Diákokkal építtette házát az egyik békéscsabai iskola igazgatója

2004.07.20. 05:15 Diákokkal és oktatókkal építtette az elméleti és gyakorlati órák alatt a békéscsabai Kós Károly Szakképző Iskola igazgatója saját családi házát. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség június elsejei ellenőrzésén az igazgató telkén hat 11. évfolyamos, ácsmunkát és állványozást végző tanulót talált. Békéscsabán annak ellenére választotta meg a közgyűlés további öt évre a Kós Károly Szakképző Iskola igazgatóját, hogy az intézmény tanulói oktatóik segítségével a direktor építkezésén dolgoztak. Bár a közoktatási és szakképzési törvény szigorúan tiltja, a gyerekek az idén folyamatosan építették Kovács Géza (a volt és újra megválasztott iskolaigazgató) házát, mindaddig, amíg le nem fényképezték – tájékoztatta a lapot Vollmuth Frigyes, a békéscsabai Fidesz oktatási csoportjának szakértője. A tanár – aki szintén megpályázta az igazgatói posztot – úgy tudja, ettől kezdve már megállapodás született az építkezésre az iskola és az igazgató között, de mint fogalmazott: ettől az eljárás nem lett törvényes, hiszen az intézménynek – alapító okirata szerint – nincs vállalkozási engedélye. A Magyar Nemzet úgy tudja: május 28-án az elsőéves ácstanulók – noha az elméleti oktatáson kellett volna lenniük az iskola tanműhelyében – az igazgató házának tetőszerkezetét állították össze. – Az eset azonban – fogalmazott Vollmuth – nem példa nélküli: míg a szakképző műszaki igazgatóhelyettese, aki az intézményt segítő alapítvány kuratóriumának tagja, a hétvégi házát építette a diákok közreműködésével, addig a közhasznú szervezet alapítója is igénybe vette a tanulók segítségét. A diákok foglalkoztatási naplója folyamatosan rögzítette a helyszíneket. A polgármesteri hivatal pénzügyi és gazdasági irodájának 2003. decemberi ellenőrzése során már kiderült, hogy az iskola építőipari tanulói az előírt gyakorlati képzés helyett többször, szabálytalanul a városi vagyonkezelő rt. által felvállalt önkormányzati szükséglakások építésében vettek részt az iskola közüzemi tartozásaira hivatkozva. A tanulók – helyi pedagógusok szerint – a téli hónapokban elképesztő körülmények között, ellenszolgáltatás nélkül, szabálytalanul dolgoztak. Az ellenőrzés vezetője fegyelmi eljárást helyezett kilátásba az intézmény igazgatójával szemben. 2004. március 31-én a hozzátartozók egy szülői értekezleten már kifogásolták, hogy gyermekeiket magánépítkezésre vezényelték ki, és több lakossági bejelentés is született. A békéscsabai polgármesteri hivatal azonban ezeket nem látta megalapozottnak. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség június elsejei ellenőrzésén az igazgató telkén talált hat 11. évfolyamos ácsmunkát és állványozást végző tanulót, de mivel munkavégzést nem tapasztalt, nem talált szabálytalanságot. A vizsgálat a déli órákban – ebédidőben – történt. – A magyar oktatásügyben eddig nem volt arra példa, hogy egy jelenleg is regnáló iskolaigazgató – semmibe véve számos törvényt – ingyenes diákmunkával, államilag fizetett oktatóval építteti háromszáz négyzetméteres családi házát – mondta Vollmuth Frigyes. – A csönd többet ér, mint a beszéd, ez nem olyan horderejű kérdés, amivel foglalkozni kellene, ráadásul aktualitását vesztette – reagált a lapnak az iskolaigazgató, majd hozzátette: szívesebben beszélne az eredményekről. Pap János, Békéscsaba szabad demokrata polgármestere elmondta: az ügyről értesítette az ügyészséget, és ha bármilyen szabálytalanságra fény derül, fegyelmit indítanak, de – mint fogalmazott – addig is valakinek irányítania kell az iskolát. Ugyanakkor hozzáfűzte: „hasznos dolog”, ha a tanulók valódi épületen dolgozhatnak. Aáry-Tamás Lajos, az oktatás jogok miniszteri biztosa megkeresésünkre annyit elárult, az ügyben vizsgálat folyik, éppen ezért bővebb tájékoztatást nem adhat.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/diakokkal-epittette-hazat-az-egyik-bekescsabai-iskola-igazgatoja

https://web.archive.org/web/20231224042610/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/diakokkal-epittette-hazat-az-egyik-bekescsabai-iskola-igazgatoja

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/diakokkal-epittette-hazat-az-egyik-bekescsabai-iskola-igazgatoja

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-07-20 00:00:00

Megúszta a 80 milliós kötbért egy MSZP-s városatya cége

2004.07.19. 05:55 Nyolcvanmillió forintos késedelmi kötbér megfizetéséről mondott le Szombathely koalíciós többségű közgyűlése egy vállalkozó javára. A vasi megyeszékhely közbeszerzéseinél az egyik MSZP-s képviselő cége a bonyolító. Az ellenzék jogi lépésekre készül. Szombathely önkormányzatától egy nagy területet bérel a Prenor Kft., amelynek ügyvezetője Németh Kálmán SZDSZ-es képviselő. A területen elkerülő út épül, amelynek nyomvonalát az állam a teljes érték megfizetésével kisajátította. Az érintett épületáttelepítési beruházás közbeszerzésének bonyolítója Szűcs Gábor MSZP-s frakcióvezető cége volt. A kitűzött határidőt azonban nem sikerült tartania a Szűcs által megbízott cégnek, így a város 80 millió forintos kötbérbírságot kapott volna. Ipkovich György (MSZP) polgármester, Szűcs Gábor és az érintett vállalkozó azonban megállapodott: a város lemond 44 millió forintos követeléséről. A fennmaradó kötbér fejében „pótmunkákat” végez a vállalkozó, tehát gyakorlatilag a teljes összeget megkapja. Mindezek mellett a Közbeszerzési Döntőbizottság egymillió forintra büntette az önkormányzatot, mert Szűcs cégének tanácsai alapján törvénytelenül zárták ki a beruházásból az egyik pályázó vállalatot. Csermelyi András (MSZP) alpolgármester szerint a vállalkozóval folytatott küzdelmes tárgyalások során kiderült: a város a bíróság előtt nem tudja érvényesíteni a csúszás teljes időtartamára vonatkozó kötbérigényét, ezért kiegyeztek a vállalkozóval húsz nap helyett kilenc napban, az ennek megfelelő összeget pedig visszatartották. Reményei szerint a 36 millió fedezni fogja az időközben felmerült, a beruházástól független pótmunkák költségeit. – Még az sem tisztázott, hogy pontosan milyen „pótmunkákért” fizeti ki a maradék kötbért a pénzügyileg rossz helyzetben lévő város – mondta Horváth Zsolt fideszes képviselő. Az ellenzék jogi lépéseket fontolgat a város számára egyértelműen előnytelen, kárt okozó döntés miatt – szögezte le. Egy ilyen tisztázatlan hátterű tranzakció felveti annak a gyanúját is, hogy esetleg közpénzek pártcélokra szivároghatnak ki – vélekedett az ügy kapcsán Sági József, a körzet fideszes országgyűlési képviselője. Mint arról korábban már beszámoltunk, a Szombathelyen épülő városi sportcsarnok beruházásának előkészítésére is Szűcs Gábor cége kapott megbízást, amelyek száma egyre gyarapodik: a szocialista képviselő cége végezte a szombathelyi szemétlerakó második ütemének közbeszerzési lebonyolítását is. A Közbeszerzési Döntőbizottság itt is törvénysértést észlelt, s szintén egymillió forintra büntette az MSZP-s képviselő gazdasági társaságát. Szarka Ágota–Pál Gábor

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/meguszta-a-80-millios-kotbert-egy-mszp-s-varosatya-cege

https://web.archive.org/web/20240215131508/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/meguszta-a-80-millios-kotbert-egy-mszp-s-varosatya-cege

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meguszta-a-80-millios-kotbert-egy-mszp-s-varosatya-cege

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-07-19 00:00:00

Három szegedi önkormányzati képviselő tiszteletdíjat kap a kórháztól

2004.07.19. 06:28 Három önkormányzati képviselő is tiszteletdíjat kap a közelmúltban történt, tragikus kimenetelű leletcsere nyomán elhíresült Szegedi Városi Kórháztól - értesült a HavariaPress. A hírügynökség értesülései szerint a csongrádi megyeszékhely két szocialista és egy MDF-es önkormányzati képviselője a tiszteletdíj mellett költségtérítés felvételére is jogosult a kórházban. Az még tisztázásra vár, hogy a képviselők milyen jogcímen kapják a díjazást az egészségügyi intézménytől. A hírügynökség érdeklődésére az érintett MDF-es képviselő annyit mondott el, hogy a nap folyamán két társával együtt közös nyilatkozatot kíván kiadni az ügyben.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/harom-szegedi-onkormanyzati-kepviselo-tiszteletdijat-kap-a-korhaztol

https://web.archive.org/web/20231207101034/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/harom-szegedi-onkormanyzati-kepviselo-tiszteletdijat-kap-a-korhaztol

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harom-szegedi-onkormanyzati-kepviselo-tiszteletdijat-kap-a-korhaztol

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-07-19 00:00:00

Wekler egyik cége is pályázott állami támogatásra

2004.07.15. 05:33 Wekler Ferenc (SZDSZ) egyik vállalkozása, a Gyémántfürt Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. is indult azon a pályázaton, amelyet szőlőtelepítésre írt ki az agrártárca – értesült a Magyar Nemzet. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a cég nyert-e közpénzt a tenderen. A Magyar Nemzet megírta, hogy az Országgyűlés alelnökének Mórágy és Alsónána külterületein a 2002-es kormányváltás után megszerzett földjeire majdnem 130 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást folyósított az agrártárca. Országosan bevett szokás, hogy a birtokok tulajdonosai saját gazdasági társaságuknak adják ki megművelésre a földeket, amelyek különböző állami támogatásokra is pályázhatnak. Vida György, a Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatal helyettes vezetője a lap többszöri kérdésére sem árulta el, hogy 2003-ban (amikor Weklerék is nyertek) mekkora támogatást osztottak ki a megyében szőlőtelepítésre. A Magyar Nemzet nem hivatalos forrásból megtudta, hogy a kérdéses évben őszi telepítésekre 621 millió forintot ítéltek meg hetven pályázónak, tavasszal pedig ennek az összegnek mintegy ötödét osztották szét. A lap úgy tudja, hogy a megyében jóval több igény érkezett a támogatásra, ezért a minisztérium további 78 millió forintot bocsátott rendelkezésre. Mindezt figyelembe véve különösen sikeresnek mondható Wekler Ferenc bérlőjének sikeres szereplése a tendereken.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/wekler-egyik-cege-is-palyazott-allami-tamogatasra

https://web.archive.org/web/20240129003626/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/wekler-egyik-cege-is-palyazott-allami-tamogatasra

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/wekler-egyik-cege-is-palyazott-allami-tamogatasra

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-07-15 00:00:00

Dőzsölhettek a leépítések túlélői

2004.07.15. 05:01 A Hit Gyülekezetének csarnokában tartotta igen költséges dolgozói fórumát a Ferihegyi repülőteret üzemeltető állami részvénytársaság, a Budapest Airport (BA) Rt. - értesült a Népszabadság. Ferihegyen pár hónapja a dolgozók csaknem tíz százalékát elbocsátották - költségtakarékosság címén. A lap úgy értesült: a teljes egészében állami tulajdonú Budapest Airport (BA) Rt., amely a Ferihegyi repülőteret üzemelteti, a Hit Gyülekezetének Gyömrői úti csarnokában tartotta május végi dolgozói fórumát. A Népszabadság szerint ez azért is meglepő, mert a repülőtéren is van alkalmas helyszín – például az eddig jól bevált, részben használaton kívüli 1-es terminál. A privatizáció előtt álló BA Rt. tavaly menesztett vezérkara 2002 karácsonyát még az 1-esen ünnepelte a dolgozókkal és családtagjaikkal. A helyszín most is alkalmas lett volna, hiszen a rendezvényre csak a munkatársakat hívták meg a családtagok nélkül – jegyzi meg a lap, hozzátéve: a rendezvényt sokan furcsállották Ferihegyen, mivel néhány hónappal korábban a dolgozók csaknem tíz százalékát elbocsátották kiszervezések és költségtakarékosság címén. A közelmúltban a Népszabadság birtokába került meghívó szerint a vendéglátásról a Gundel étterem, a szórakoztatásról pedig a M.É.Z., valamint a Cocktail Company zenekar gondoskodott. Az eseményen a már említettek mellett fellépett Ronan Morgan felnőtt tánczenekara. Róla „tudni kell, hogy Michael Flatley Lord of the Dance show-jának egyik kiemelkedő táncosa„ – áll a meghívón. Majd az invitálás így folytatódik: „Déltől a Gundel étterem terít nekünk. Még nem tudjuk pontosan, hogy hálóban sült gombás szűzsült, vagy zománcozott nyúlgerinc ananásszal lesz-e a hideg előétel, de az egészen biztos, hogy nagyon, de nagyon finom lesz. Jó hír, hogy lesz – egyebek mellett – 16 darab 30 literes söröshordó is”. A fórumon több százan vettek részt. A dolgozókat a negyedóránként indított különbuszok díjtalanul szállították a Gyömrői útra. A létszámleépítést és a dolgozói fórumot már az állami privatizációs szervezet által tavaly nyáron kinevezett vezetők vezényelték le. Az új igazgatóság, valamint elnöke, Kepecs György és a vezérigazgató, Hárskuti János ugyanakkor késést is kénytelenek elkönyvelni több beruházás – így az 1-es terminál teljes felújítása – tekintetében. Az elképzelések szerint ugyanis már a nyáron fogadnia kellett volna a gépeket ennek a terminálnak, a legutóbbi bejelentés szerint azonban csak ősszel zárják be, és a rekonstrukció mintegy fél évig tart majd. A vezérigazgató attól a Budapest Banktól landolt a repülőtér vezetői székébe, amelynek nemcsak vezérigazgató-helyettese, hanem igazgatósági tagja is volt, s amelytől egyébként több új igazgató is érkezett a BA Rt.-hez az elmúlt egy évben. Érdekes kapcsolódási pont, hogy a Hit Gyülekezetének honlapján a rendezvénycsarnok referenciái között kiemelt helyen szerepel a Budapest Bank Rt., amely a honlap szerint több országos konferenciáját is a Gyömrői úton tartotta. Többek között abban az időszakban is, amikor Hárskuti János még vezető tisztséget viselt a bankban – írja a Népszabadság. A Gyömrői úti, „Hit Csarnok”-ként ajánlott létesítmény bérleti feltételeiről is található hirdetmény a honlapon, ám a bérleti díjakról nem derül ki semmi. Annyi olvasható csupán: „a díj egyedi elbírálás és megbeszélés alapján a bérleti időtartam hossza, illetve a rendezvényen várható látogatók száma, s így a kibérlendő terület nagysága alapján kerül meghatározásra.„ Papírforma szerint egyébként a csarnok közvetlen tulajdonosa a H & H Projects Kft. De ennek nincs különösebb jelentősége, hiszen a Gyömrői úti épületben székhellyel rendelkező társaságot a cégbírósági adatok szerint ketten „jegyzik”: többségi tulajdonosként a Hit Gyülekezete, valamint a Hit és Erkölcs Kulturális Alapítvány. Kepecs Györgyöt tavaly tavasszal menesztették a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Rt. vezérigazgatói székéből a tulajdonosok, azaz a fővárosi önkormányzat és a francia befektető. Kepecs megválasztása a BA Rt. élére ugyanúgy meglepetést keltett, mint a budapesti „vizeslobbi„ másik vezetője, Sándor László elnök-vezérigazgatói kinevezése a Malév Rt.-hez. (Ő a Fővárosi Vízművek Rt.-t hagyta maga mögött.) Az új BA-elnöknek azonban kevés ideje juthat a repülőtérre, hiszen tavaly ősztől főállásban regionális igazgató annál a Szerencsejáték Rt.-nél, amelynek vezérigazgatója Székely Gábor, a Fővárosi Közgyűlés tulajdonosi bizottságának korábbi szabad demokrata elnöke, jelenleg „külsős” alelnöke. A lap információi szerint a BA Rt. elnökét tavaly ősszel Székely maga invitálta a Szerencsejáték Rt.-hez. A Budapest Banktól érkezett egyébként a nemrégiben menesztett kommunikációs igazgató, Pető György utóda, Fórika Ibolya is, aki külső céget bízott meg a repülőtér belső kommunikációs teendőivel, havi ötmillió forintért. E gazdaságilag nehezen magyarázható megbízás abból a szempontból viszont érthető, hogy a Népszabadság információi szerint – szemben elődje közismert újságírói-kommunikációs gyakorlatával – Fórika Ibolyának egyik szakterületen sincs jártassága – jegyzi meg a Népszabadság. A lap – mint írják – e-mailben és telefonon többször is megbeszélést folytatott a BA Rt. kommunikációs igazgatójával, tíz kérdést intézve a társasághoz, többször is felkínálva a válaszadás jogát. Fórika Ibolya, illetve rajta keresztül a társaság végül elzárkózott mindenféle nyilatkozattól.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/dozsolhettek-a-leepitesek-tuleloi

https://web.archive.org/web/20240126061714/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/dozsolhettek-a-leepitesek-tuleloi

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dozsolhettek-a-leepitesek-tuleloi

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-07-15 00:00:00

Rejtélyes találkozó a MÁV-kórházban

2004.07.15. 05:35 Tavaly júliusban, a brókerbotrány kirobbanása után Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár egy harmadik személy társaságában találkozott Rejtő E. Tiborral, a K&H-ügy későbbi gyanúsítottjával – tudta meg a Magyar Nemzet. A megbeszélés meglehetősen furcsa körülmények között, a MÁV-kórházban volt, ahol az intézmény munkatársai felismerték az MSZP-s politikust és a K&H Bank volt vezérigazgatóját. Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár Kulcsár Attilán kívül találkozott a K&H-nál történt pénzügyi bűncselekmények egy másik, későbbi gyanúsítottjával, Rejtő E. Tiborral is – tudta meg a Magyar Nemzet. A MÁV-kórház egyik alkalmazottja elmondta, hogy az MSZP-s politikus az intézmény előcsarnokában találkozott a K&H Bank pénzmosással és sikkasztással gyanúsított volt vezérigazgatójával. A megbeszélés tavaly júliusban, egy hétköznapon volt, azon részt vett egy, a lap informátora által be nem azonosított személy is, aki a kórház betege volt akkor. A Magyar Nemzet érdeklődésére az események szemtanúja elárulta, hogy a rejtélyes harmadik férfi fürdőköpenyben és pizsamában jelent meg, majd a társaság egy különszobába vonult el. A Tóth András által eltitkolt tanácskozás még a K&H Equities Rt. exbrókerének bécsi őrizetbe vétele előtt történt, ám ekkor Kulcsár Attila már külföldön volt. A megbeszélésről, amely hozzávetőlegesen egy órán át tartott, Rejtő távozott először, majd kis idő elteltével Tóth is elhagyta az egészségügyi intézményt. A nemzetbiztonsági államtitkár korábban a Népszava Találgat a Magyar Nemzet című írásában elmondta, hogy folyamatban lévő nyílt büntetőeljárási ügyben nem kíván nyilatkozni. A napilap munkatársa a Magyar Nemzet korábbi cikke nyomán azt kérdezte a szocialista politikustól, hogy találkozott-e más, a bűncselekményben később meggyanúsított személlyel a bankbotrány kirobbanása után. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy Tóth András miért találkozott Rejtő. E. Tiborral, mint ahogyan azt sem, az államtitkár miért hallgatott az eszmecseréről, amelyről még a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt sem ejtett szót. Rejtő ügyvédje, Kollár Károly a Magyar Nemzet kérdésére nem kívánta kommentálni a lap értesülését. Mint köztudomású, Tóth András még a brókerügy kirobbanása előtt találkozott Bánáti János ügyvédi irodájában Kulcsár Attilával is. Ekkor a Nemzetbiztonsági Hivatal már figyelte a brókert, így nem teljesen világos, hogy Tóth András miért ment el a találkozóra, illetve miért nem küldte el maga helyett az üggyel foglalkozó operatív tisztet. Azt, hogy milyen minőségében és milyen célból folytatott eszmecserét a brókerrel, mind a mai napig nem lehet pontosan tudni. Mindenesetre Kulcsár a találkozó után külföldre távozott. Arra, hogy miért is utazhatott el, csupán a K&H belső vizsgálatakor keletkezett jegyzőkönyvekből lehet következtetni. Kulcsár asszisztense, Pinizsi Hajnalka ugyanis a banki revizorok kérdésére azt válaszolta: „Attila mondta, hogy azt kérték tőle, egyedül vigye el a balhét (…). Végül úgy egyeztek meg, hogy Magyarországon kiadnak körözést ellene mint egyszemélyű bűnelkövető, és kimegy Ibizára, és öt évig nem jön vissza.” Időközben arra is fény derült, hogy Tóth kérésére Kulcsár egy feljegyzést írt számára, ami ugyan a sajtóban megjelent, ám az államtitkár elmondása szerint hozzá nem jutott el. A dokumentumban mások mellett több szocialista politikus, ugyanezen párt két polgármestere, pénztárnoka, egy miniszter és egy fegyvercég vezetőjének a neve is szerepelt. Bácskai János, aki a maffiaellenes központ főigazgatójaként többször találkozott a brókerrel, állítja: a dokumentum Kulcsártól származik. A tábornokot Kulcsár Attila először közvetlenül Szász Károly PSZÁF-elnök megveretését követően, a Pannonplast-ügy kapcsán kereste meg. A bróker arról tájékoztatta, hogy a részvényvásárlással összefüggésben a K&H-nál lévő iratok veszélyben vannak, amit Bácskai jelzett is az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának. Az információ hatására verseny alakult ki a rendőrség, a PSZÁF és az NBH között az iratok áttanulmányozásáért. Az ORFK a jelzést követően már másnap kiszállt az Equitieshez, és dokumentummásolatokkal távozott. Még aznap megjelentek a PSZÁF munkatársai is a cégnél, ám ezt megelőzően a Nemzetbiztonsági Hivatal Sáray Évától, a PSZÁF akkori elnökhelyettestől – Tóth András utasítására – tájékoztatást kért arról, hogy a pénzügyi felügyelet mikor küldi embereit a K&H brókercégéhez. Az egyelőre rejtély, hogy Tóth Andráséknak miért volt olyan fontos ez az időpont. Mint ismeretes, Bácskai János Ausztriába is kiutazott a brókerhez. A Nemzetbiztonsági Hivatal Kulcsár telefonját lehallgatva rögzített több, kettejük között zajló beszélgetést. Az előző ciklusban kinevezett tábornok nem maradhatott a maffiaellenes központ élén, hiszen az NBH a Kulcsár elleni feljelentésébe becsatolta a telefonlehallgatási jegyzőkönyveket. Az ügyészségen hivatalból eljárás indult Bácskai ellen, ezért a tábornokot felfüggesztették beosztásából. Bácskai – aki találkozóiról tájékoztatta Tóth Andrást, Lamperth Mónika (MSZP) belügyminisztert és Kiss Péter (MSZP) kancelláriaminisztert – a Magyar Nemzetnek adott interjújában közölte: ő arra próbálta rávenni Kulcsárt, hogy ne egyedül vállalja a felelősséget, még ha többen lesznek is, akik megpróbálják erről őt meggyőzni. A bróker Bácskainak elmondta azt is, hogy a nemzetbiztonsági államtitkárt – amikor Bánáti János ügyvéd irodájában találkozott vele – az egész ügyből lényegében csak az MSZP-s szálak érdekelték. Bácskai ezen kijelentéseire Tóth meglehetősen indulatosan reagált, ám rágalmazásért a lap tudomása szerint nem indított eljárást. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ tisztségéből felfüggesztett vezetőjét hivatali visszaélés bűntette miatt első fokon elítélte az ügyét vizsgáló katonai tanács, s a dandártábornokot honvéddá fokozta le, nem jogerősen. A bíróság indokolása szerint a tábornok, hivatali hatalmával visszaélve, közbenjárt Kulcsár Attila érdekében. A közelmúltban kiderült, hogy a Bácskai-ügyben alapdokumentumként kezelt lehallgatási jegyzőkönyvek használhatóságával kapcsolatban kételyek merültek fel, ami hatással lehet az eljárás másodfokon való folytatására is. Villányi–Török

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/rejtelyes-talalkozo-a-mav-korhazban

https://web.archive.org/web/20231213140311/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/rejtelyes-talalkozo-a-mav-korhazban

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rejtelyes-talalkozo-a-mav-korhazban

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-07-15 00:00:00

Elpocsékolt oktatási százmilliók?

2004.07.12. 04:41 Miközben a szabad demokrata irányítású Oktatási Minisztérium (OM) sorban csökkenti a létfontosságú programok támogatását, egyes intézmények luxuskörülmények között működnek. A Sulinova Kht.-ben például csak a bérekre 400 milliót költenek évente, 11 igazgatójuk pedig szolgálati gépkocsit is használhat. Részletes költségvetésükről azonban – bár közpénzről van szó – a Magyar Nemzet többszöri megkeresésére sem nyilatkoztak. A Magyar Nemzet többhetes folyamatos érdeklődése ellenére – az üvegzsebtörvény szellemével ellentétesen – az OM új háttérintézménye, a Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. egyetlen vezetője sem válaszolt a lap a társaság működési költségeire vonatkozó kérdéseire. A jövőben az uniós pályázatokból befolyó többmilliárdos összeg fölött is rendelkező cég – amelyet Pertl Gábor, az SZDSZ-es Horn Gábor 2002-es kampányfőnöke irányít – távlati tervei között szerepel a közoktatás modernizációja. A Sulinova Kht. az OM döntése következtében a korábban külön működő szakmai műhelyek, illetve egy új egység, a Programfejlesztő Központ munkáját koordinálja majd. Szabados Tamás, a szaktárca politikai államtitkára a parlament tavaszi ülésszakának utolsó vitanapján egy fideszes interpellációra válaszolva cáfolta az ellenzék azon vádjait, hogy a kht. kizárólag a pénzköltésben jeleskedik. Éppen az átláthatósággal indokolta a Sulinova megnövekedett szerepét. Szabados tájékoztatása szerint a közhasznú társaságon belül négy átfogó szervezeti egység működik, ehhez csatlakoznak a különféle elnevezésű irodák és igazgatóságok. A politikus beszámolójából kiderült: a szaktárca új háttérintézményében dolgozó, összesen 151 munkatársnak csak a bérköltsége mintegy 400 millió forint emészt fel. Az alkalmazottak hatékonyságára 11 vezető ügyel, 400 ezer forintos átlagos fizetésért. Egyéb juttatásként minden dolgozó az OM által fizetett mobiltelefont használ, de az igazgatók ezenfelül céges gépkocsikkal járhatnak munkába. A Magyar Nemzet kérdésére, hogy a kormányváltás után megújuló kht.-nak a pilisborosjenői székhely mellett miért kellet egy Váci úti üvegpalotában is irodát bérelnie, és az mennyibe kerül, szintén nem kapott választ. Nem ez az első eset, hogy egy az OM által támogatott, szabad demokrata kötődésű intézet borsos áron bérel ingatlant. Korábban a lap megírta, a Gerő András vezette Habsburg Történeti Intézet például Budán kölcsönzött ki egy 120 négyzetméteres irodát, havi 400 ezer forintért. Az ellenzék, de a Magyar Nemzetnek nyilatkozó több szocialista politikus is úgy gondolja, hogy a Magyar Bálint által vezetett oktatási tárca olyan feladatokat csoportosított át a Sulinovához, amelyek tökéletesen elvégezhetőek lennének a szaktárca keretei között. Székely Dániel

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/elpocsekolt-oktatasi-szazmilliok

https://web.archive.org/web/20240129060810/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/elpocsekolt-oktatasi-szazmilliok

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elpocsekolt-oktatasi-szazmilliok

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-07-12 00:00:00

Vesztegetéssel gyanúsítják a fóti jegyzőt

2004.07.12. 10:38 Vesztegetés alapos gyanúja miatt indult eljárás a helyi jegyző ellen Fóton - tudta meg a HavariaPress. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon a kisvárosi polgármesteri hivatal egyik dolgozójának feljelentése alapján indítottak nyomozást az ügyben vesztegetés gyanújával. A bejelentő elmondása szerint Fót jegyzője egy célfeladatért járó szokásos prémium összegét a duplájára emelte fel, azzal a céllal, hogy a célfeladatot ellátó dolgozók a szokásos összeget megkapják, a fennmaradó összeget azonban a feljelentő és a jegyző felezze meg egymás között. A rendőrség a pénz átadásának feltételezett idejére akciót szervezett, melynek során a jegyzőt saját irodájában elfogták, a nála talált bankjegyeket pedig lefoglalták. A jegyző a kihallgatása alkalmával tagadta a bűncselekmény elkövetését. Az ügyben a további vizsgálatokat a Pest megyei rendőrség vizsgálói folytatják le.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/vesztegetessel-gyanusitjak-a-foti-jegyzot-2

https://web.archive.org/web/20231224085610/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/vesztegetessel-gyanusitjak-a-foti-jegyzot-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vesztegetessel-gyanusitjak-a-foti-jegyzot

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-07-12 00:00:00

Ismerős arcok Miskolcon

2004.07.10. 05:32 Közvetve az egykori MSZMP Központi Bizottságához közel álló személyek is szerephez jutottak Miskolc-Tapolca nagyszabású, részben önkormányzati fejlesztésében, akik így az európai hírű barlangfürdő felett is rendelkezhetnek a jövőben – tudta meg a Magyar Nemzet. A Magyar Nemzet információi szerint az egykori MSZMP Központi Bizottságához közel álló személyek állnak a mindössze hárommillió forintos alaptőkével alapított Pagony-Béta Kft. mögött. A vállalkozás Miskolc szocialista vezetésű közgyűlésének határozata szerint szerepet kaphat a városhoz tartozó Tapolca fejlesztésében. A képviselő-testület döntése szerint ugyanis olyan vagyonkezelő gazdasági társaságot alakítanának a tapolcai létesítmények működtetésére, amelyben az önkormányzati részesedés nem haladhatja meg a 25 százalékot. A fennmaradó részt egy konzorcium tölti be, amelynek a Pagony-Béta Kft. is a részese. Cégbírósági adatok szerint a Pagony-Béta Kft. ügyvezetője Tatár György István, akit rokoni szálak fűznek Knopp Andráshoz, az egykori kultúrcenzorhoz. A Heti Világgazdaság március 24-i számában megjelent „Tévéhálózat jöhet létre MSZP közeli vállalkozók pénzéből” című cikkében a következő olvasható: „Tatár apósa, Knopp András – aki az Eural Trans Gas Kft. ügyvezetőjeként földgázzal kereskedik külföldön – egykor az MSZMP KB osztályvezető-helyettese volt, a vele több üzletben együttműködő Tatár régi vágású apparatcsikoknak adott megélhetést.” S hogy valóban nem csupán véletlen névegyezésről van szó, hanem rokoni szálak fűzik össze Knopp-pot a Pagony-Béta Kft. ügyvezetőjével, valószínűsíti az is, hogy létezik egy Pagony-Alfa Kft., amelynek Knopp András az ügyvezetője. A Magyar Nemzet már írt arról, hogy a hárommillió forintos alaptőkéjű Pagony-Béta a benyújtott tervei szerint saját tőke mellett pályázati úton nyert forrásokból és beruházási hitelből néhány éven belül 11-12 milliárd forintos fejlesztést végezne el Miskolc-Tapolcán. A finanszírozásra, banki hitelezésre a fejlesztési projekt megvalósításában részt vevők listája szerint az Erste Bankot vonnák be. Közben az Erste Befektetési Rt. végzi a miskolci vízmű, illetve annak részeként a barlangfürdő teljes vagyonfelmérését, átvilágítását. Varga Zoltán, a miskolci MSZP-frakció vezetőhelyettese az ügyben azt nyilatkozta, hogy a Pagony-Béta Kft. csak egy szervező-, lebonyolítócég, az igazi nagy szakmai beruházó egy német vállalkozás, amely komoly nyugat-európai, németországi referenciákkal rendelkezik. Az igaz, hogy az elfogadott közgyűlési határozat csak a Pagony-Béta nevét tartalmazza, mint mondta: majd a konkrét szerződésláncolatban fog szerepelni a német társaság. Kijelentette: nem tudnak arról, hogy pártállami kötődése lenne a Pagony-Bétának, s egyébként is ez indifferens a számukra. Megerősítette a lap feltevését, amely szerint a barlangfürdő működtetését a már említett fejlesztési projekt javaslatának megfelelően be akarják vinni abba a vagyonkezelő társaságba, amelyben a város részesedése legfeljebb 25 százalék lehet. Jeney Edit

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/ismeros-arcok-miskolcon-2

https://web.archive.org/web/20231211114411/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/ismeros-arcok-miskolcon-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ismeros-arcok-miskolcon

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-07-10 00:00:00

Brókerbotrány: vádat emeltek Molnár Csaba ellen

2004.07.05. 16:35 Vádat emelt a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal a brókerbotrány korábbi főnyomozója, Molnár Csaba ellen. Az ügyészségi nyomozók a mai napon nyújtották be a vádiratot a rendőr alezredes, és két társa ellen. A vád mindhármuk esetében vesztegetés, emellett azonban Molnár Csaba esetében még hivatali visszaélés és államtitoksértés miatt is eljárást indítottak. Az ügyészség szerint Molnár a hivatali hatáskörében eljárva, pénzváltóknak tartott előadások során ismerkedett meg a két vádlott-társával, akik szintén pénzváltással foglalkoztak. A nyomozás adatai szerint egyikük, a főnöke utasítására egyre intenzívebbé tette a kapcsolatot Molnárral. Amikor pedig arról értesültek, hogy az őket ügynökként foglalkoztató bank szerződést kíván bontani velük, egy benzinkúthoz, ünnepnapon találkozót beszéltek meg Molnárral, majd ott ajándékot adtak át neki, hogy így próbálják rávenni: befolyását latba vetve igyekezzék más döntésre rábírni a bankot. Molnár Csaba az ajándékot elfogadta, és a találkozót követő napon felhívta a bankot, soron kívüli találkozót kérve annak vezetőitől. A benzinkútnál átadott csomagban egyébként egy körülbelül háromezer forint értékű karkötő, egy körülbelül ötezer forintos értéket képviselő, egzotikus faanyagokkal díszített ceruzatartó, valamint egy fa névtábla és néhány sütemény volt. Molnár mindemellett – a nyomozás megállapításai szerint – tájékoztatta pénzváltó ismerősét egy, az osztályához érkezett, pénzmosásról szóló bejelentésről. A vádirat szerint így a nyomozó államtitoksértést is elkövetett, noha az ORFK utóbb feloldotta a kérdéses információ titkos minősítését.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/brokerbotrany-vadat-emeltek-molnar-csaba-ellen

https://web.archive.org/web/20231221203013/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/brokerbotrany-vadat-emeltek-molnar-csaba-ellen

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brokerbotrany-vadat-emeltek-molnar-csaba-ellen

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-07-05 00:00:00

Keller László: „folyik a birkózás az ügyészséggel”

2003-08-23[pic] Keller László: "folyik a birkózás az ügyészséggel” Hatszemközt a közpénzügyi államtitkárral Szász Károly visszahívását szorgalmazza Keller László. A közpénzügyi államtitkár ezt immár azzal is indokolja, hogy a PSZÁF elnöke olyan engedélyek kiadásához aszszisztált, amelyek nem voltak jogosak. Keller óvatosan bírálja Polt Péter tevékenységét is, mondván: a legfőbb ügyész szakmai köntösbe bújtatja politikai motivációjú döntéseit. Nem lesz abból önnek baja, hogy rengeteg, az Orbán-kormány úgynevezett gyanús ügyében tett feljelentést, de ezek sorra lepattannak az ügyészségről? Az én feladatom az, hogy a visszaélésekre és a korrupcióra felhívjam a figyelmet. A nyomozás a rendőrség és az ügyészség feladata. Az ő szerepüket én nem vállalhatom. A Fidesz választási vereségének egyik fontos oka volt, hogy sokan vélték úgy, nem megfelelően használták fel a közpénzt. Több százezer olyan ember szavazott az MSZP-re, akik korábban erre sohasem vállalkoztak. Talán ez az ok is közrejátszott ebben, ehhez képest sovány a feltáró munka eredménye. A társadalom 2002 előtt - mint azt a választási eredmény is mutatja - komoly információkkal rendelkezett arról, hogy a Fidesz-kormány igen könnyelmûen bánt az adófizetők pénzével. A felénk irányuló bizalomban pedig azt is érezhettük, hogy nemcsak a feltárás igénye volt erős, hanem az is, hogy ezt a tevékenységet megállítsuk. Ez máris megtörtént. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a korrupciós ügyek szellemi vezérei igen ügyesen konstruálták meg az adóforintok leapasztását. A büntető törvénykönyv szabályai szerint nehéz őket tetten érni. Az a probléma, hogy hiába egyértelmû a többmilliárdos károkozás és a törvénytelenség a Millenáris, az Országimázs Központ, a Magyar Posta, a Magyar Fejlesztési Bank vagy a Követeléskezelő Rt. tevékenységében vagy a Széchenyi terv pénzeinek pazarlásakor, a felelősök többnyire a holdudvarban vagy tanácsadóként bújnak meg. A végrehajtók mindig kormánydöntésre hivatkoznak, és a nyomozást megszüntető határozataiban Polt Péter is azt írja, hogy neki csak a kormánydöntések alatti szinteket van joga vizsgálni. Magyarán: hiába törvénytelen az Orbán-kabinet döntése, ő az után nem nyomoztathat. Pedig a tizenkét állami gazdaság privatizációjáról az is kimondatott, hogy alkotmányellenes döntés volt, az ügyészség mégsem kutakodik. Márpedig ez ellentétes a társadalom jogérzékével és elvárásaival. Nem az a gond, hogy ön megalapozottság nélkül jelent fel éjt nappallá téve, miközben vagy nem történt semmi, vagy a bizonyítás lehetetlen? Ha a gyanú nem lett volna megalapozott, a rendőrség a feljelentést eleve elutasította volna. Hasonlóképpen vélekedett az ügyészség is. Ugyanakkor az ügyészség felügyelete mellett zajlik a nyomozás, s az ügyészek a nyomozás irányát is megszabhatják. Érdekes például, hogy Polt Péter sem vitatta, hogy a Magyar Fejlesztési Bankot Baranyay László elnöksége idején egymilliárd forintos kár érte, de mivel szerintük a bankvezér felelőssége nem megállapítható, másokra sem lehet az esetleges bûncselekményt rábizonyítani. Én ezt képtelenségnek tartom. A közvélemény tehát soha nem tudhatja meg, mi történt az MFB-ben? Lát még reményt arra, hogy valamelyik ügyben sikerrel járhat? Természetesen, hiszen még számos botrány nyomán folyik nyomozás. Az azonban elgondolkodtató, hogy az ügyészség miért nem engedi ezeket az ügyeket a bíróság elé. Az ügyészségi határozatok csak azt mondják ki, hogy szerintük nem történt bûncselekményt. Az összesen több tízmilliárdos károkozás tényét a határozatok nem cáfolják. Eszerint a károk maguktól keletkeztek? A következtetést az olvasókra bízom. Csak kérdés, hogy ők ezt le tudják-e vonni és nem arra gondolnak, hogy az MSZP és az SZDSZ alaptalanul vádolta a Fideszt? Orbán Viktor pedig dörzsölheti a tenyerét, hiszen a korrupt kormány vádja lassan semmivé válik. Aki nem elfogult a Fidesszel, annak nem lehet kétséges, hogy igaz és hiteles, amit állítok. Mondom, az ügyészség sem cáfolja a közpénz eltûnését, csak azt mondja, hogy ebben a formában ez nem bûncselekmény. Megjegyzem, Szabadi Béla esetében - ennél kisebb nagyságrendû történetben - azonnal megvonták a mentelmi jogot, és az ügyészség extragyorsasággal rendelkezett az letartóztatásról. Akkor nem vártak nyolc hónapot, mint az Országimázs Központ törvénytelen szerződéseinek vizsgálatával. Igaz, előbbi esetben Orbán Viktor parancsa nyitotta fel a sorompót, aki a választások előtt le akarta nullázni szövetségesét, a kisgazdapártot. Szerintem az emberek mindezt nagyon is világosan látják. Ez ügyben túl optimistának tûnik. Nincs más választásom. Az ügyek felderítésének jogállami kereteit nem rúghatjuk fel. Persze az is lehet egyfajta kormányzati kommunikációs stratégia, hogy a korrupcióra rámutatunk, az elfogult, volt fideszes képviselőjelölt ügyész pedig nem engedi, hogy a barátairól kiderüljön az igazság. Más kérdés, hogy így van-e és egy ilyen sugallatot lehet-e egyáltalán bizonyítani. A botrányok felszínre kerültek. Ha a Fideszen múlik, ez sem történt volna meg. A többi pedig már nem a mi dolgunk. Folyik a birkózás az ügyészséggel a nyomozási hatékonyság érdekében. Ennek egyik eszköze, hogy a parlamentben rendszeresen rákérdezünk az ellentmondásos megszüntető határozatok okaira. Ami a legfőbb ügyész személyét illeti, legalább a kételyeimet hangoztathatom a pártatlanságát illetően. Előélete erre mindenképpen feljogosít. Elég, ha azt említem, amikor Polt Péter maga is elismerte: Pintér Sándorral részletekbe menően konzultált a Postabank-ügyben. Nem értem, erre miért volt szükség, erről miért nem készült írásos emlékeztető, és mi lehetett az oka annak, hogy a legfőbb ügyész ebben a témában az Orbán- kormány belügyminiszterével tárgyal. Főleg annak ismeretében, hogy Princz Gábor és a Fidesz kapcsolata igen erős volt. Szerintem Polt Péter időnként szakmai köntösbe bújtatja politikai motivációjú döntéseit. Hírlik, hogy egyesek polgári pereket indítanának a lezárt és megszüntetett büntető feljelentések nyomán, mint a Magyar Televízió esetében, hogy ne vesszen kárba a közpénz és az igazságérzet. Ön támogatja ezeket az elképzeléseket? Ezek kimenetele meglehetősen bizonytalan. Ez a vállalkozás egyrészt költséges és szûkebb körû megvilágításra ad lehetőséget. Ettől függetlenül meg kell vizsgálni a polgári perek elindítását, és vizsgáljuk annak lehetőségét is, hogyan élhetnénk a pótmagánvád új intézményével. Önnek nemcsak az előző, hanem a jelenlegi kormány esetleges korrupciós ügyeit is vizsgálnia kell. Az ellenzék fel is szólítja rendszeresen, hogy itt-ott bizony kutatnia kellene. Legújabban Gyurcsány Ferenc öszödi üdülővásárlását ajánlották a figyelmébe. Nem hallgatok, ha a jelenlegi kormánynál visszaélést tapasztalok a közpénzekkel. Ilyen volt a hattyúházi irodabérlet esete, vagy amikor szóvá tettem a közbeszerzés hiányát az autópálya építésében. Azt azonban nem gondolom, hogy tíz évig - tehát az Antall-Boross-kormány tevékenységéig, amikor a sportminiszter szerződött - vizsgálódnom kellene. Ha a Fidesznek nem tetszett az öszödi vásárlás, vizsgálódniuk kellett volna. Nyilván megvolt az okuk rá, hogy nem tették. Ez lenne egy olyan eset, amikor a Fidesz és az MSZP gazdasági érdekcsoportjai találkoznának? Eörsi Mátyás SZDSZ-képviselő beszélt ilyen összefonódásokról egy interjúban. Képviselőtársam nyilatkozhatott volna megfontoltabban is. Mire gondol? Eörsi nyilván meggondolta, mit beszél. Nem szeretnék vele vitatkozni, de ez az állítás nem fedi a valóságot. Ráadásul azt is állította, hogy a Postabank-ügy parlamenti vizsgálóbizottságának tagjaként ettől a kormánytól sem kapott meg kért információkat. Nos, másfél órán keresztül beszélgettünk, és elmondtam, minden segítséget megadok számára. Bármikor eljöhet hozzám, átadom a hozzám befutott jelentéseket. Önt támadják a Szász Károly terhére összegyûjtött információk miatt is. Megtehetik, de ettől még semmilyen törvénytelen adatgyûjtés nem folyt a PSZÁF elnöke ellen. Az azonban igaz, hogy már az előző ciklusban szóvá tettem, hogy komoly bajokat érzékelek a felügyelet gazdálkodásában. A PSZÁF erősen centralizált szervezet, amelynek munkatársai kiemelt javadalmazásban részesülnek. A kormány felügyelete alá tartozó szervről van szó, és az ember a banktitok miatt is óvatosan fogalmaz. Mégis, azt gondolom, jogos elvárás, hogy munkájukat megfelelő színvonalon végezzék, és ha nem ezt tapasztalom, akkor szóvá is teszem. A kormányváltás óta a hozzám kerülő, a PSZÁF munkatársaitól származó, visszásságokról szóló információk megsokasodtak. Ezekről Polt Pétert is értesítettem. A legfőbb ügyész is úgy látta, a rendőrségnek nyomoznia kell. Nem lesz ebből is döglött ügy? Szerintem már most elegendő indok van arra, hogy Szász Károlyt visszahívjuk a pénzügyi felügyelet éléről. Medgyessy Péter még csak Szász felelősségéről beszélt a K&H Equities botrányában. Ez a két dolog nem ugyanaz. A folyamat érik. A PSZÁF elnöke ugyanis politikai megnyilatkozásokat tesz, amelyet nem tehetne meg. Köztisztviselőként olyan látszatot próbál kelteni a Fidesz segítségével, hogy azt ne mondjam, politikai védelmével, mintha a kormánynak köze lenne a brókerbotrányhoz. Pedig ez valótlan állítás. Ráadásul a PSZÁF nem vizsgálta kellő alapossággal és szigorral a banknál történt visszaéléseket. Elmaradt a megfelelő szankcionálás is. A visszahívással egyidejûleg a szervezet törvényi szabályozását is felül kellene vizsgálni: indokolt-e ilyen erős státust adni a PSZÁF elnökének. Sima feles törvényről van szó, a koalíció meghozhatja a megfelelő döntéseket. A visszahíváshoz is elegendő a megfelelő parlamenti vita lefolytatása és a szavazati arány biztosítása. És hadd mondjam még el, Szász felelősségét olyan ügyekben is vizsgálni kell, amikor a felügyelet - az elnök tudtával - olyan személyek vállalkozásainak adott pénzintézeti jogosítványt, engedélyt, ahol ezt nem tehette volna meg. Az ezeket bizonyító iratokat is elküldtem a rendőrségnek. Emögött politikai vagy korrupciós szándékot sejt? Minősíteni nem szeretném e döntéseket. Ezúttal is a nyomozás sikerében bízom. Konkrét példát nem szeretnék mondani. Legfeljebb annyit tennék hozzá: szerintem a PSZÁF-elnöki pozícióra Szász Károly egyértelmûen alkalmatlan. Mennyire áll ön mögött a kormányfő és az MSZP? Nem csalódottak az elhalt vizsgálatok miatt? A közpénzügyi államtitkárság sokat tett a korrupció visszaszorításáért, ezt bizonyítja az üvegzsebtörvény ellenzéki megszavazása és az is, hogy az ENSZ a korrupció megfékezésére a magyar modellt javasolja a többi, az unióhoz csatlakozó országnak. Szerintem ezek komoly eredmények. Önt mégis tejüveg zsebûnek és üvegszemûnek hívja az ellenzék. Ez a bírálati színvonal őket minősíti, és ebben is a félelmüket látom visszaigazolva. Szerintem egyébként a lelkük mélyén - amikor nem kifelé politizálnak - érzik, hogy az országnak hasznos, amit csinálok. Gréczy Zsolt, Varga Gergely

http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=71199

https://web.archive.org/web/20060105190850/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=71199

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/keller-laszlo-afolyik-a-birkozas-az-ugyeszseggela

Magyar Hírlap

hungarian-news

2003-08-23 00:00:00

8,5 milliós prémium Székesfehérvár három vezetőjének

2004.07.01. 05:32 Féléves teljesítményért mintegy nyolc és fél millió forint prémiumot vehet fel összesen Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár szocialista városvezetője és két helyettese, miután az MSZP– SZDSZ-többség megszavazta a hathavi fizetésnek megfelelő jutalmat. A Fidesz és a Jobbik etikátlannak tartja az önjutalmazást. Múlt csütörtökön Székesfehérvár városi közgyűlésének szocialista–liberális többsége az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően ismét megszavazta Warvasovszky Tihamér (MSZP) városvezető és két alpolgármestere prémiumát, ami hathavi fizetés összegét teszi ki. Ez a polgármester esetében mintegy 3,6 millió forintot jelent. Helyettesei: Szeiler András (SZDSZ) és Boldizs Kálmánné (MSZP) fejenként körülbelül 2,4 milliós összeget vehetnek fel jutalomként. Érdekessége a döntésnek, hogy csak azután határozott a testület a városvezetők prémiumáról, hogy előtte a közalkalmazottak részére történő béremelés tárgyalását szeptemberre halasztották. – Így, ha ősszel meg is szavazzák részükre a magasabb fizetést, az éves szinten alig két százalékot jelent majd, míg ezzel szemben a városvezetők százszázalékos jutalomban részesülhetnek – mondta Gógl Árpád volt egészségügyi miniszter, az ellenzék városi frakcióvezetője. Hozzátette: indokolatlan a jutalom kifizetése, amikor jelentős vagyonfelélés mellett drasztikusan nőtt Székesfehérvár adóssága, idén pedig közel négymilliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodik a város, mint tavaly. Etikátlannak tartja az önjutalmazást a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Gál Péter, a párt városi elnöke szerint botrányos, hogy amíg aggasztó anyagi gondokkal küzd a település, infrastruktúrája hanyatlik, kulturális intézményei súlyos megvonásokkal küszködnek, addig a város vezetői országos szinten is kiemelkedő jutalomban részesülnek. Egyébként múlt évben az ország egyik legjobban fizetett polgármestere volt Warvasovszky Tihamér. A szocialista politikus éves jövedelme megközelítette a 17 millió forintot, miután a képviselő-testület tizenkét havi fizetésének megfelelő jutalommal díjazta éves munkáját. A szocialista városvezető ugyanakkor országgyűlési képviselő is, ahol alapfizetése havi 200 ezer forintot tesz ki, bizottsági tagként pedig további, körülbelül 50 ezret keres. Warvasovszky korábban arról is elhíresült, hogy egy bizottsági javaslat olyan költségeket is el akart számoltatni a városvezetőnek, mint a templomi perselypénz. A Magyar Nemzet szerette volna megtudni, mit gondol a jutalmazásról Warvasovszky Tihamér, de a városvezetőt többszöri megkeresésre sem tudta elérni. Bár a Tolna Megyei Közgyűlés huszonkét fős MSZP-s többsége tegnap megszavazta elnökének a csaknem négymillió forintos jutalmat, Frankné Kovács Szilvia a kialakult politikai helyzetre hivatkozva bejelentette, hogy nem veszi fel a összeget. Az elnök a grémium előtt kifejtette, megérdemli a jutalmat, amely a civilizált országokban teljesen elfogadott, de nem tart igényt a 3,69 millió forintra. A közgyűlés ellenzéki tagjai kifogásolják, hogy az elnök miért nem a döntés előtt jelentette be szándékát, amikor jogászként tudhatta volna, hogy ezzel exlex állapotot teremt – mondta a lapnak Koltai Tamás (Fidesz), a közgyűlés pénzügyi bizottságának vezetője. Közölte: úgy látszik, van, akivel sikerült megértetni, hogy a közpénz nem minden esetben a hazavihető jutalom kategóriája. Június közepén 6,14 millió forintos jutalmat szavazott meg az önkormányzat a szocialista Agócs Istvánnak, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnökének idei tevékenységéért. Szakács Árpád – Swendt Pál

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/85-millios-premium-szekesfehervar-harom-vezetojenek

https://web.archive.org/web/20231113071308/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/85-millios-premium-szekesfehervar-harom-vezetojenek

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/85-millios-premium-szekesfehervar-harom-vezetojenek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-07-01 00:00:00

Utcazene: engedély nélkül és 135 milliónyi közpénzből játszanak

2004.06.28. 04:20 Nincs közterület-foglalási engedélye a Muzsikáló nyárelő című rendezvényt szervező egyesületnek – tudta meg lapunk. A rendezvénysorozat idején a Külügyminisztérium 2003-as uniós propagandafüzetét osztogatják. A Miniszterelnöki Hivatal közbeszerzési pályázat nélkül százharmincötmillió forintnyi közpénzt biztosított az utcazenéhez. Sasvári Szilárd, a Fővárosi Közgyűlés várostervezési, városképvédelmi bizottságának elnöke elmondta: az általa vezetett testület dönt a főváros tulajdonában lévő közterek foglalásáról, ám hozzájuk még csak engedélykérelem sem érkezett. Hozzátette: a hagyományos utcazenéléshez nem szükséges közterület-foglalás, viszont ha más tevékenységet is folytatnak – például szórólapozást –, akkor kötelező. Ismeretes: a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) által százharmincötmillió forintnyi közpénzzel támogatott fesztivál célja, hogy a színvonalas könnyűzenei rendezvények mellett erősítsék az emberekben az európai érzést és az uniós polgárságot, s unióval kapcsolatos kiadványokat terjesztenek a koncertek ideje alatt. A Magyar Nemzet megtudta: a szórólap nem volt más, mint a Külügyminisztérium által 2003-ban kiadott EU-s propagandafüzet. Mint arról a lap beszámolt, közbeszerzési eljárás nélküli, a kancellária internetes honlapján megjelentetett pályázaton nyert az utcazenei fesztiválra százharmincötmillió forintot a Magyar Rendezőirodák Szövetsége Egyesület. Tucatnyi világhírű filharmonikus és dzsesszzenekar magyarországi fellépési, utazási és szállásköltsége összességében is jócskán elmarad a Muzsikáló nyárelő rendezvénysorozatétól – erről koncertszervező társaságok nyilatkoztak a Magyar Nemzetnek. Az egy hónapig tartó, s az EP-választás előtt kezdődött rendezvény pályázati felhívása május 20-án jelent meg, 27-én már nyertest hirdettek, s a kiírás szerint a szervezőknek már június 1-jétől szerepeltetnie kellett a fellépő zenekarokat Budapest közterein. A fesztivál előkészítésében és lebonyolításában szerepet vállalt Juszt László felesége, Kővári Katalin is, aki a Miniszterelnöki Hivatal és a rendezvényirodák szövetsége közti kapcsolattartó is egyben. Demszky Gábor főpolgármester felesége a rendezvényirodák szövetségének megalapításánál segédkezett.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/utcazene-engedely-nelkul-es-135-millionyi-kozpenzbol-jatszanak

https://web.archive.org/web/20240129074111/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/utcazene-engedely-nelkul-es-135-millionyi-kozpenzbol-jatszanak

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/utcazene-engedely-nelkul-es-135-millionyi-kozpenzbol-jatszanak

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-07-28 00:00:00

K&H-ügy: Kerék hatvanmilliót is felvett számlájáról

2004.06.24. 06:01 Csaknem hét órán keresztül tartott Kerék Csaba, a Britton Kft. K&H-ügyben meggyanúsított ügyvezetőjének gyanúsítotti kihallgatása tegnap. A nyomozók 88 darab banki bizonylatról és pár hozzá tartozó szerződésről kérdezték az üzletembert, aki elmondta: a számlájáról történt pénzfelvételek nagy részéről nem tud semmit, az ezeket igazoló okiratokon nem az ő aláírása szerepel. Reggel kilenc órától fél négyig folyt a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság budapesti Aradi utcai épületében Kerék Csaba gyanúsítotti kihallgatása. A Britton Kft. ügyvezető igazgatója a nyomozók szerint 336 millió forintos kárt okozott azzal, hogy a K&H Equities Rt. ügyfeleitől elsikkasztott pénzt felvette és eltüntette. – A kihallgatáson (amelyen egy ügyész is részt vett) a rendőrök feltárták bizonyítékaikat, amely 88 darab banki bizonylatból és pár hozzá tartozó szerződésből állt – nyilatkozta Nehéz-Posony István, a terhelt védője. Az okiratok azt igazolják, hogy Kerék Csaba aláírásaival hozzájárult a sikkasztáshoz. – Az ügyvezető elismerte, hogy egyes bizonylatokon valóban az ő kézjegye szerepel, a jelentősebb pénzfelvételek kapcsán azonban Kerék azt állítja: ráhamisították nevét a dokumentumokra – közölte a gyanúsított ügyvédje. A Magyar Nemzet megtudta azt is, hogy az üzletember többször vett fel egy-kétmillió forintos tételeket számlájáról, amely felett Kulcsár Attila portfóliókezelőként rendelkezett, de arra is volt példa, hogy 20 millió forinttal távozott a pénztártól a vállalkozó. – Az általa kezdeményezett pénzfelvételek azonban jogszerűek voltak, ezzel nem követett el bűncselekményt – tolmácsolta védence álláspontját Nehéz-Posony. A lap kérdésére elmondta: a számláról más ügyletek mellett történt hatvan-, illetve huszonötmillió forintos pénzfelvétel is. Kerék Csaba további kihallgatása attól is függ – magyarázta az ügyvéd –, hogy a kirendelt írásszakértő megerősíti vagy cáfolja a gyanúsított által mondottakat, vagyis azt, hogy ráhamisították nevét a papírokra. – Az előbbi esetben ugyanis bebizonyosodik, hogy Kulcsár Attila, a brókercég befektetési tanácsadója valótlanságot állított gyanúsítotti kihallgatásakor – közölte a jogász. Kerék Csaba vallomása során részletekbe menően és igen aprólékosan beszámolt bizonyos ügyleteiről, illetve azok mechanizmusáról. Ennek során a nyomozók rákérdeztek különböző cégekkel kapcsolatos ismereteire, de a sajtóban rendszeresen emlegetett nevek nem merültek fel a kihallgatáson – tudta meg a Magyar Nemzet a Britton Kft. vezetőjének védőjétől. Korábban Répássy Róbert (Fidesz) úgy nyilatkozott, hogy a brókerbotrány a szocialista párt közvetlen közelébe ért Kerék Csaba letartóztatásával.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/kh-ugy-kerek-hatvanmilliot-is-felvett-szamlajarol

https://web.archive.org/web/20231112172055/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/kh-ugy-kerek-hatvanmilliot-is-felvett-szamlajarol

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kh-ugy-kerek-hatvanmilliot-is-felvett-szamlajarol

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-06-24 00:00:00

Egy MSZP-s elnök vitatott extra jutalma – 6 millió fél évért

2004.06.22. 05:32 Több mint hatmillió forintos jutalmat szavazott meg az önkormányzat Agócs Istvánnak (MSZP), a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnökének idei tevékenységéért – értesült a Magyar Nemzet. A magas juttatás a helyi szocialisták körében is felháborodást keltett, a párt tatai szervezetének taggyűlése csütörtöki ülésén tárgyalja a történteket. Négy nappal az MSZP számára sikertelen uniós választások után, a múlt hét csütörtökén Agócs István elnök éves tevékenységét 6,14 millió forinttal jutalmazta a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés – értesült a Magyar Nemzet. A határozat szerint Agócsot a „2004. évben végzett színvonalas munkájáért” illeti jutalom, már az első fél év végén. Két főállású helyettese, egy MSZP-s és egy SZDSZ-es alelnök jutalmazásáról az elnök maga dönthet, az összeg azonban egy korábbi közgyűlési határozat értelmében nem publikus. A közgyűlési javaslatot 24 igen, kilenc nem szavazattal, négy tartózkodás mellett fogadta el a grémium. Tatai-Tóth András, az MSZP tatai szervezetének elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: a tagságnak határozottan nem tetszett a döntés, melyet a közgyűlés szocialista képviselői sajnos megszavaztak. Aránytévesztésnek tartjuk a jutalom mértékét, ezért csütörtöki taggyűlésünk napirendre tűzi és megtárgyalja a történteket – jelentette ki Tatai. Szavai szerint ez a szemlélet elfogadhatatlan, a döntés különösen a vasárnapi választási eredmények tükrében váltott ki ellenérzéseket a rájuk szavazók körében. A Draskovics-csomag megszorításainak következtében jelentős forráshiány mellett gazdálkodó megye közgyűlésének elnöke úgy vehet át jutalmat, hogy a májusi közgyűlés 230 millió forintos összeg visszafizetésére kényszerült, mert egy belügyminisztériumi vizsgálat megállapította: indokolatlanul használták fel a normatív támogatást. Agócs István, a KISZ tatabányai városi bizottságának egykori titkára a www.24ora.hu internetes portál vendégeként tegnap úgy nyilatkozott: a kormány száznapos programja keretében megadott közalkalmazotti béremelés folyósításához takarékos költségvetésre van szükség, mely azonban nem jelent feltétlenül nadrágszíjhúzást. Szerinte kigazdálkodható a pénz, a megyei önkormányzat egyszerre gazdálkodik szűkösen és pazarlón. Agócs a közgyűlési határozat után úgy vélte: a jutalom bevett módszer a nem emelkedő havi fizetés kompenzálására. A Magyar Nemzet információi szerint a közgyűlés korábbi fideszes elnökét az akkor lényegesen jobb anyagi háttérrel gazdálkodó megye a teljes naptári évben végzett tevékenységéért bruttó 3,3 millió forinttal jutalmazta, és ekkor még nem volt két főállású elnökhelyettesi poszt.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/egy-mszp-s-elnok-vitatott-extra-jutalma-6-millio-fel-evert

https://web.archive.org/web/20240126181411/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/egy-mszp-s-elnok-vitatott-extra-jutalma-6-millio-fel-evert

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-mszp-s-elnok-vitatott-extra-jutalma-a-6-millio-fel-evert

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-06-22 00:00:00

Börtönre ítéltek egy korrupt ügyintézőt

2004.06.21. 05:55 Vesztegetésért és csalásért elsőfokon letöltendő szabadságvesztésre ítéltek egy munkaügyi tisztviselőt. A bíróság a közelmúltban ítéletet hirdetett egy korrupt vidéki ügyintéző perében. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei munkaügyi központ kirendeltségén dolgozó férfi egy vállalkozóval összejátszva közel kétmillió forint állami támogatást csalt ki. A hivatalnok megegyezett a cégtulajdonossal, hogy papíron munkanélkülieket közvetít ki neki, és kiutalja az ehhez járó állami támogatást. A pénz valóban megérkezett a vállalkozóhoz, aki azonban egy állástalant sem alkalmazott, hanem cinkosával osztozott az összegen. A bírák bizonyítottnak látták a másik vádpontot is, mely szerint az ügyintéző saját barátai körében munkanélküli-járadékot utalt ki anélkül, hogy vizsgálta volna az igénylések jogosságát. A bíróság a korrupt tisztviselőt bűnösnek találta hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetésben, továbbá hivatalos személy által jelentős összegre elkövetett csalásban és okirathamisításban is, ezért főbüntetésként öt évi börtönbüntetést szabott ki rá. A vele összejátszó vállalkozót két év börtönnel sújtották. Azokat az igénylőket pedig, akik jogosulatlanul vették fel a munkanélküli járadékot, 4-től 10 hónapig terjedő felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A vádlottak fellebbeztek, emiatt az ítélet nem jogerős.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/bortonre-iteltek-egy-korrupt-ugyintezot

https://web.archive.org/web/20231208200413/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/bortonre-iteltek-egy-korrupt-ugyintezot

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bortonre-iteltek-egy-korrupt-ugyintezot

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-06-21 00:00:00

Magáncég felügyeli, hogy a kancellária betartja-e az üvegzsebtörvényt

2004.06.18. 06:20 A Miniszterelnöki Hivatal több mint hétmillió forintot fizet ki 2004-ben egy magáncégnek, amely arra ügyel, hogy a kancellária tartsa be az üvegzsebtörvény rendelkezéseit. A vállalkozás vezetője lapunknak elmondta: fél év alatt semmilyen mulasztást nem fedeztek fel a MeH részéről. Havonta hatszázezer forintért egy magáncéget bízott meg a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) az üvegzsebtörvény végrehajtásának ellenőrzésére – erősítette meg a kancellária honlapján is megjelent információt a feladatot ellátó 3G-Consulting Kft. ügyvezetője. Király István lapunknak elmondta: vállalkozása egy tavalyi pályázaton nyerte el az elektronikus kormányzati központ egyik munkaterületére vonatkozó megbízást, amely egyéves időtartamra szól. A társaság vezetője közölte azt is, hogy eddig nem találtak törvénytelenségre utaló jeleket. Azonban számos javaslatot tettek (többek között az elszámolási rendszer átláthatóbbá és a jogszabály betartatásának hatékonyabbá tételével kapcsolatban) a MeH-hel közösen kialakított ellenőrzési terv végrehajtása során. Király István korábban igazgatósági, most pedig felügyelőbizottsági tagja az egykor Demisz által is alapított Inhold Rt.-nek, amelyben felbukkant Karl Imre volt szocialista országgyűlési képviselő is. Az Inhold Rt. érdekeltségébe tartozó Inhost Kft. szintén elnyert egy megbízást a kancelláriától, a cég havi 750 ezer forintért a költségvetés tervezésében nyújt segítséget. Répássy Róbert (Fidesz) megkeresésünkre megdöbbenésének adott hangot a hír hallatán. Kifejtette: a MeH logikáját követve minden egyes jogszabály betartásának ellenőrzésére külső gazdasági társaságokat lehetne megbízni. Megjegyezte, az üvegzsebtörvény végrehajtását a minisztériumoknak saját hatáskörükben kell felügyelniük. A kancellárián lapzártáig nem tudtak felvilágosítást adni a szerződés körülményeire vonatkozóan, úgy tudjuk, hogy arról Keller László közpénzügyi államtitkár sem tud semmit. Villányi–Török

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/maganceg-felugyeli-hogy-a-kancellaria-betartja-e-az-uvegzsebtorvenyt

https://web.archive.org/web/20240105112418/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/maganceg-felugyeli-hogy-a-kancellaria-betartja-e-az-uvegzsebtorvenyt

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/maganceg-felugyeli-hogy-a-kancellaria-betartja-e-az-uvegzsebtorvenyt

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-06-18 00:00:00

Takargatnivaló: nincs Medgyessy fiú ügyét vizsgáló bizottság

OS 2004.06.14. 15:36 A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportja megdöbbenéssel tapasztalta, hogy a szocialisták immár második alkalommal akadályozták meg, hogy megalakulhasson, a Medgyessy Péter kormányfő fia cégének juttatott százmilliós nagyságrendű megbízásokat vizsgáló bizottság - olvasható Mátrai Márta közleményében. Ezzel bebizonyosodott, hogy Medgyessy Péternek és a szocialistáknak takargatnivalójuk van – áll a dokumentumban. Úgy tűnik, amennyiben Medgyessy Péter családi üzelmeiről van szó, a kormánypártoknak hirtelen nem fontos az oly sokszor hangoztatott demokratikus, parlamenti nyilvánosság. Így az emberek továbbra sem ismerhetik meg Medgyessy Péter fia cége több száz milliós szerződéseit, a megbízás részleteit, illetve a kormány által a Matávnak nyújtott, több mint 3 milliárd forintos adókedvezmény valódi indokait – így a közlemény. A Fidesz ezért felszólítja Medgyessy Pétert, hogy ne gyakoroljon nyomást a szocialista frakcióra, s tegye lehetővé, hogy a vizsgálóbizottság megkezdhesse törvényes munkáját.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/takargatnivalo-nincs-medgyessy-fiu-ugyet-vizsgalo-bizottsag

https://web.archive.org/web/20231129132312/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/takargatnivalo-nincs-medgyessy-fiu-ugyet-vizsgalo-bizottsag

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/takargatnivalo-nincs-medgyessy-fiu-ugyet-vizsgalo-bizottsag

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-06-14 00:00:00

Kakaóbiztos óvodai komputerek darabonként egymillióért

2004.06.16. 06:01 Feltűnően sokat, egyenként egymillió forintot fizet az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) azokért a számítógépekért, amelyeket csaknem háromszáz kistelepülés hátrányos helyzetű óvodája nyert egy pályázaton. Szakemberek szerint az adott konfigurációjú gépek a feltüntetett ár feléért, harmadáért beszerezhetők a piacon. Igaz, az óvodák kakaótól védett billentyűzetet is kapnak a számítógépekhez. A szabad demokrata kézben levő informatikai tárca Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program című pályázatán 269 kistelepülés óvodája nyert számítógépet összesen 300 millió forintért. A szerencsés óvodák Magyar Nemzetnek nyilatkozó vezetői nem értik: egy számítógép ára hogyan érheti el az IHM honlapján feltüntetett milliós összeget. A Magyar Nemzet által megkeresett informatikai szakértők is hihetetlenül magasnak tartják az árat. Az említett összeg feléért az IBM weboldalán már – ahogy írják – „komoly vállalatok számára megnyugtató megoldást” nyújtó termékek találhatók, de a feltüntetett felszereltséggel (2,4 GHz-es Celeron processzor, 256 MB RAM, 40 GB merevlemez, CD-meghajtó és XP Home operációs rendszer) ellátott gépek nagyvonalúan számolva is megvehetők 200 ezer forintból bármelyik üzletben. Az elnyert számítógép áfával együtt valóban egymillió forint konfigurációnként – nyilatkozta a lapnak Mátrai Ilona. Az IHM munkatársa a feltűnően magas árat azzal indokolta, hogy az óvodásoknak gyártott rendszert teljesen zárt műanyag ház védi és „kakaómentes” érintőbillentyűzettel, gyermekkézhez igazodó egérrel, illetve alacsony sugárzású LCD képernyővel van ellátva. Hozzátette: a nyertes cég szállítást, üzembe helyezést és hároméves garanciát is vállalt. A berendezés egy – a korosztálynak készített – készségfejlesztő alkalmazást is tartalmaz – fogalmazott Mátrai Ilona. Száz óvodában végzett kutatásunk alapján az óvónők hasznosnak ítélték az akciót, viszont hozzáértésük hiányában igénylik a saját képzésüket is – mondta Csepeli György, az IHM államtitkára. Megjegyezte: csonka az a nevelés, amely nem vesz tudomást a világ változásairól. A programot mégis kifejezetten károsnak tartja Léder Zsuzsa, a Semmelweis egyetem pedagógiai és gyógypedagógiai szakpszichológusa. Négyéves gyermekeknek – mint fogalmazott – inkább a társaik között lenne a helyük, hiszen az óvodások számára életidegen, hogy számítógéphez szoktassák őket. Kristályl – Székely

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/kakaobiztos-ovodai-komputerek-darabonkent-egymillioert

https://web.archive.org/web/20240126191719/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/kakaobiztos-ovodai-komputerek-darabonkent-egymillioert

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kakaobiztos-ovodai-komputerek-darabonkent-egymillioert

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-06-16 00:00:00

Fidesz: Demszky közpénzből kampányol

2002.09.16. 15:34 A Fidesz véleménye szerint Demszky Gábor főpolgármester közpénzből finanszírozza választási kampányát. Deutsch Tamás, a Fidesz budapesti elnöke szerint Demszky Gábor a városháza pénzéből, azaz közpénzből finanszírozta a Fővárosi Dugó címet viselő 100 ezer példányos újság megjelentetését, amely véleménye szerint kampánykiadvány. Bejelentette: a Fidesz az ügyben a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi, és azt, hogy a kérdés kapcsán a közgyűlés pénzügyi ellenőrző bizottsága hallgassa meg Demszky Gábort. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a kiadvány megjelenése után a városháza sajtóirodája azt tudatta, a lapot a fővárosi közutak finanszírozását végző cégek finanszírozták. Deutsch Tamás jelezte, hogy a híradásokból viszont az derült ki: az újság megjelentetéséhez a cégek nem adtak pénzt. A politikus kifogásolta, hogy az újság, amelyet a dugókban időző autósoknak osztogatnak, egyetlen praktikus információt sem tartalmaz. Valótlannak ítélte tehát, hogy a lap tájékoztató kiadvány lenne. Deutsch Tamás megfogalmazása szerint nem egyedülálló, hogy Demszky Gábor kampányát közpénzből finanszírozza. Mint mondta, a hét végén nyitotta meg a főpolgármester azt a plakátkiállítást, ahol saját kézjegyével ellátott óriásplakátok láthatók, amelyeken újonnan épült budapesti társasházakat mutatnak be. A politikus úgy vélte, hogy Demszky Gábor az SZDSZ pártkasszájának kímélésével próbálja kampányát finanszírozni. A Fidesz ez ellen a leghatározottabban tiltakozik – szögezte le. Deutsch Tamás utalt arra, hogy Demszky Gábor is aláírta azt a választási etikai kódexet, amelynek megfogalmazását Gy. Németh Erzsébet, az MSZP főpolgármester-jelöltje kezdeményezte. A Fidesz most az javasolja, hogy Gy. Németh Erzsébet újra kezdeményezze a kódexet aláíró jelöltek személyes találkozóját.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2002/09/fidesz-demszky-kozpenzbol-kampanyol-1

https://web.archive.org/web/20231112204912/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2002/09/fidesz-demszky-kozpenzbol-kampanyol-1

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-demszky-kozpenzbol-kampanyol

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-06-11 00:00:00

Metrókocsi-csere: 6 milliárddal drágább

2004.06.09. 06:29 Lecserélik a 2-es metró elöregedett kocsijait, egyúttal megvásárolva a 4-és vonal szerelvényeit is - írja a Népszabadság, hozzátéve: az üzletről megoszlott a városházi MSZP-SZDSZ koalíció véleménye. A főváros közlekedési vállalata eredetileg egy olcsóbb, 24 milliárd forintos megoldást forszírozott, az SZDSZ a BKV véleményével ellentétben egy 30 milliárd forintos, magasabb árkategóriájú kocsicsere mellett szállt síkra. Végül ez utóbbi elképzelés kerekedett felül – derül ki a lap cikkéből.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/metrokocsi-csere-6-milliarddal-dragabb

https://web.archive.org/web/20231225135013/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/metrokocsi-csere-6-milliarddal-dragabb

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/metrokocsi-csere-6-milliarddal-dragabb

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-06-09 00:00:00

Roma voksok ötezerért

2004.06.11. 14:47 Ötezer forintot ígér fejenként az MSZP Jászapátiban a romáknak, ha a pártra szavaznak vasárnap. A szocialisták egy péntektől vasárnapig tartó ingyenes sörfesztiválra is várják a romákat egy olyan meghívólevélben, amelynek a borítékjába négyszáz forintot is mellékeltek. A Magyar Nemzet birtokába került dokumentum szerint: „Jászapátin senki nem tett többet a roma családokért, mint mi, az MSZP”; „mikor ezt a levelet kibontották, találnak benne 400 ft-ot és ez csak egy kis ajándék!”; azokat, akik „az MSZP-re szavaznak, az MSZP aktivisták további 5000, azaz ötezer ft-al jutalmazzák a segítségüket!” A levélben fenyegető éllel, vastag betűvel szedték az alábbi mondatot: „Mi figyelünk minden cigány családot!” Az ingyensörön kívül többek között Lajcsi szuperbuliját ígérik. A lapot több jászapáti roma család is arról tájékoztatta, hogy szerdán kapták meg a levelet, amelyet a postás hozott. A borítékokban a legtöbbször két darab kétszáz forintos volt. – A levélen nincs feltüntetve a feladó – mondta a Magyar Nemzetnek Kállai Ágoston helyi lakos. Farkas Andor, a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke közölte: tudomása szerint például a Dankó Pista utca roma lakói megkapták a küldeményt, amelyet felháborítónak tart. – A választói akarat ilyen módon történő befolyásolása szerintem sérti a választások tisztaságának elvét, és felveti a választási csalás bűntettének gyanúját is, de ennek megítélése a büntetőbíróság hatásköre – jelentette ki Csermák Csaba, az Országos Választási Bizottság tagja. Szerettük volna megkérdezni Szekeres Imrét, a körzethez kötődő MSZP-s képviselőt, ám az államtitkár lapzártánkig nem reagált.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/roma-voksok-otezerert

https://web.archive.org/web/20240103183610/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/roma-voksok-otezerert

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/roma-voksok-otezerert

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-06-11 00:00:00

Jászapáti-ügy: Szekeres a Fideszt vádolja

- Az egészet egy nagy marhaságnak tartjuk és teljesen feleslegesnek. Csak egy dolognak tudom be ezt a levelet, hogy úgy látszik, a vasárnapi választások miatt nagyon ideges már a Fidesz, nagyon fél a választás eredményétől és még utoljára ilyen provokációkkal próbálkozik – jelentette ki. (radio.hu)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/jaszapati-ugy-szekeres-a-fideszt-vadolja

https://web.archive.org/web/20231210130111/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/jaszapati-ugy-szekeres-a-fideszt-vadolja

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jaszapati-ugy-szekeres-a-fideszt-vadolja

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-06-11 00:00:00

Pénzeső Jászapátira

Szarka Ágota 2004.06.11. 17:40 Jászapátin már áll a bál. Az ingyen sörfesztivál sátrainak árnyékában több százan gyűltek össze kora délutánra. A Dankó utcai romák félnek, hogy bajuk lehet az MSZP-s kampánylevél miatt, a rendőrségnek sokan letagadták, hogy kaptak ilyet. A szocialisták cáfolják, hogy bármi közük lenne az ügyhöz, és feljelentést tettek. A helyi önkormányzat fideszes képviselője állítja: az MSZP játékszernek tekinti a romákat, s a városban manipulációikra már korábban is több példa volt. Szorongás és felháborodás a Dankó utcában Délelőtt már kint járt a rendőrség a jászapáti Dankó Pista utcában, a választási vokspénz ügyében. Tévések, újságírók lepték el a környéket, Farkas Andor, a kisebbségi önkormányzat elnöke a mi megkeresésünkre már csak azt pihegte: most ment el a köztévé, rögtön összeroskadok... – Szégyen és gyalázat, hogy ilyesmi történhetett – mondja az ügy kapcsán. A Dankó Pista utca elején lakik Cserna Jánosné, akinek csütörtökön öt levelet is hozott a postás: – Anyukáéban volt 400 forint, az enyémben 500 forint, Jancsikáméban volt 200 forint, az öregebb fiaméban 200 forint, a férjemében 200 forint. Azt sem tudtam, mi ez, nem is tudok olvasni. Senkinek sem szóltam a dologról, még a szomszédoknak se. Andor bácsi lejött éppen, és őt félrehívtam. Mondtam neki, hogy kaptam papírt, sok pénz volt benne, nem tudom, hogy mi lehet, de valószínűleg nyertem – meséli az asszony. De a papírt meg a borítékot már nem találta, Farkas Andor nem is vette komolyan ezt az egészet. Addig, amíg a telepen a szokásos sétája közben nem találkozott valaki mással is, aki a titokzatos pénzes levelekről beszélt. A szemközti szomszédban lakó asszony, Farkas Lajosné, oda is adta a pénzes levelet Farkas Andornak, aki elhűlve tanulmányozta az írást. – Ez már tényleg mindennek a teteje! Az egész cigányságot alázzák meg ezekkel a módszerekkel – véli a kisebbségi elnök. Farkasné szintén nem tudta, minek köszönheti a szerencséjét: – Nem tudtam, mi ez – válaszolja kérdésemre, hozzátéve, hogy ettől függetlenül megörült a pénznek. – Sok pénz, mi? Küldhettek volna többet is – mondja nevetve a 200 forintra. Elmegy szavazni? – kérdezem a fiatalasszonyt. – El én! – vágja rá azonnal. – S hogy kire, majd én tudom azt, ne féljen – válaszolja némi kajánsággal. – Hát nem ezekre, az biztos – nevet. A telepgondnok, Kállai Kálmán aki éppen az egyik házat meszeli, már korántsem fogja fel a dolgot ilyen vidáman: – Kaptam én is ilyen levelet, és nagyon felháborodtam rajta – magyarázza, látszik az arcán az indulat. – Azonnal szóltam a főnökömnek, hogy jöjjön ki, mert itt valami nagy disznóság folyik. Addigra sokan széttépték a levelet, amit kaptak. Hogy ki ez, aki ezt csinálja, hogyan és mint gondolják ezt, nem tudjuk. De ilyesmit csak az tud csinálni, akinek pénze van. De ha támogatni akarják az embert, azt nem így szokták. A szavazatért... Legalább bemutatkozna. Szomorú, hogy ennyibe veszik a cigányságot, megalázó ez az egész cigányságra nézve. Én elmegyek szavazni, a szívem szerint. De nem pénzért, nem néhányszáz forintért. Oláh Mariann szintén 400 forintot tartalmazó levelet kapott. A borítékot és a levelet is átadta a rendőröknek. – Megijedtünk, amikor megjelent a rendőrség, azt se tudtuk, mit akarnak tőlünk. A családokon érezhető a szorongás, sokan le is tagadták a rendőröknek, hogy kaptak ilyen levelet, attól tartanak, bajuk lehet belőle, vagy éppen a pénzt követelik vissza majd rajtuk. Ha a Dankó Pista utcában már nem is, de Jászapáti más, szintén „megszórt” részein sokan még mindig reménykednek, hogy a levélbeli ígéret szerint vasárnap megkapják majd az ötezer forintot is a szavazás után, az ingyenfesztiválon. Hogy kitől? Azt senki sem tudja. Manipuláció: voltak előzmények Hangulat a strandon, már állnak a sátrak, be vannak üzemelve a sörcsapok, szól a zene. Még csak kora délután van, de már jó néhány százan összejöttek a színpadok környékén. Egy sétálgató, népes romacsaládot kérdezek meg a pénzes levelekről. Bizalmatlanul méregetnek, de egyikük, egy középkorú hölgy – Duka Ilona – határozottan válaszol: – Én bizony kaptam, és volt benne 400 forint. Azt is elfogadtam, mert nagyon szegény vagyok. Kisnyugdíjas. De olyan is van a papírba írva, hogy az utolsó nap ötezer forintot adnak minden cigány családnak. Nem tudom, hogy ez igaz-e? – néz rám kérdő, reménykedő tekintettel. Mikor felhívom a figyelmét, hogy a szöveg szerint ez csak annak jár, aki az MSZP-re szavaz, bólogat: – Arra hát, persze, arra is szeretnék szavazni – vágja rá rögtön. S mikor arról faggatom, hogy nem háborította-e fel ez az eljárás, a szavamba vág: – Nem, nem. Minket nem – mondja fejcsóválva. A család kissé távolabb megáll. Látszik, hogy tanakodnak, vissza-visszanéznek. Duka Ilona végül legyint egyet. A család elvegyül az ingyenbuli forgatagában. Pócs János, Jászapáti fideszes képviselője úgy véli: a rendőrség vizsgálja az ügyet, de ettől függetlenül már 2002-ben is bebizonyosodott, hogy az MSZP játékszernek tekinti a cigányságot. – A cigány és nem cigány lakosság szembenállása Jászapátin kezd veszélyes méreteket ölteni, és ez nagy részben a manipulációknak is köszönhető – szögezte le. - 2002-ben Szabó Lajos MSZP-s polgármester aláírásával egy kampánylevél jött ki, amiben azt állították: Járvás István fideszes országgyűlési képviselő csak azért tudott nyerni a választásokon, mert megvettük a cigányokat – csirkéért és pár száz forintért. Én nyilvánosan kikértem ezt magamnak a cigányság nevében is, és azt az ajánlatot tettem a polgármesternek: ha egyetlen olyan személyt tud mutatni, aki bizonyítja, hogy mi bármilyen manipulációt vagy vesztegetést csináltunk volna, önként lemondok mandátumomról. De ilyet azóta sem sikerül találniuk. De nemcsak ez az egy példa bizonyítja a manipulációt – tette hozzá. – A 2002-es önkormányzati választásokon a polgármester név szerinti kampánylevelet küldött a közmunkán dolgozó roma személyeknek. Ez a birtokában lévő adatokkal való visszaélés is. A levélben emlékezteteti az érintetteket, hogy nála dolgoztak, mennyi pénzt köszönhetnek neki, és figyelmeztet, hogy csak akkor lesz továbbra is közmunka, ha rá szavaznak. Sokatmondó az is, hogy most már egy olyan kisebbségi aktivista is a polgármester ellen fordult, aki pedig idáig a baloldalon állt – mondta a képviselő. - A Cigány Fiatalok Kulturális Szövetségének elnöke panasszal fordult az ombudsmanhoz, mivel úgy véli, a polgármester és a munkamenedzser szervezetük nevével különféle pályázatokon visszaél – tette hozzá Pócs János. Ő egyébként bízik benne, hogy a helyi kisebbség nem a pár száz forintból, meg a ködös ígéretekből, hanem a tapasztalataiból kiindulva teszi le a voksát – jó oldalon. A Cigány Fiatalok Kulturális Szövetségének feljelentése Szabó Lajos polgármester ellen Ez már nem az első eset Jászapátiban

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/penzeso-jaszapatira

https://web.archive.org/web/20240127164511/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/penzeso-jaszapatira

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/penzeso-jaszapatira

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-06-11 00:00:00

Az ügyészség nyomoz Keller László adatgyűjtése miatt

2004.06.08. 05:11 Nyomozást rendelt el a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal (KÜNyH) Keller László közpénzügyi államtitkár által elrendelt adatgyűjtés nyomán, jogosulatlan adatkezelés és hivatali visszaélés bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen. Az MSZP politikusa adatokat kért és kapott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Somogy megyei hivatalától vadászatokon rész vett személyekről. Személyes adatokkal történt visszaélés és hivatali visszaélés miatt nyomoz a KÜNyH – erősítette meg a Magyar Nemzet információját Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Az ügyészi szervek a múlt hét végén kezdtek vizsgálódni az ismeretlen tettes ellen érkezett feljelentés ügyében, amelyben a tavaly júliusban életbe lépett büntetőeljárásról szóló törvény értelmében nincs szükség feljelentéskiegészítésre – tájékoztatott a szóvivő. Ismert: Keller László idén márciusban levélben kérte az FVM Somogy megyei halászati és vadászati hivatalától a helyi vadásztársaságok 2001. január 1-jétől keletkezett vadászati naplóit és trófeajegyzékeit. A dokumentumokból többek között kideríthető az is, hogy az adott vadásztársaságnál ki kivel, mikor vadászott, milyen vadakat ejtett el, és ezért mennyi pénzt fizetett. Keller László ugyanakkor bekérette a vadászatokon részt vevők listáját is. Az MSZP politikusa az MTI-nek azzal védekezett: csak a számlák érdekelték, amelyek alapján megállapítható, hogy megkárosították-e egyes vadászok az államot a megyében. Keller úgy vélte: nem az a felelős, aki kérte, hanem az, aki kiadta az adatokat. Az adatvédelmi törvény szerint személyes adatnak számít az az információ is, amelyből következtetni lehet az érintett kulturális és szociális szokásaira. Az ügyben Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úgy foglalt állást: az iratok bekérésével Keller megsértette az adatvédelmi és a vadászati törvényt, valamint a Miniszterelnöki Hivatalról szóló kormányrendelet rendelkezéseit. Az ombudsman szerint nemcsak az adatokba betekintő államtitkár, hanem az információkat kiszolgáltatók is jogellenesen jártak el. Ha megvalósult a vélelmezett bűncselekmény, az elkövető akár hároméves szabadságvesztéssel büntethető.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/az-ugyeszseg-nyomoz-keller-laszlo-adatgyujtese-miatt

https://web.archive.org/web/20231217095410/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/az-ugyeszseg-nyomoz-keller-laszlo-adatgyujtese-miatt

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ugyeszseg-nyomoz-keller-laszlo-adatgyujtese-miatt

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-06-08 00:00:00

Szivar hatvanezer forintért

Czirják Imre 2004.06.07. 19:51 Hatvanezer forintért rendeltek szivart a kormány tavaly év végi záróvacsorájára. A lakoma – a Miniszterelnöki Hivatal által kiállított számla szerint – többe került az adófizetőknek, mint az emlékezetes, tavalyi söjtöri ebéd. Úgy tudjuk, a vacsorára még a felszolgáló személyzet ruháját is ki kellett cserélni. Hatvanezer forintért rendeltek szivart a kormány tavaly év végi záróvacsorájára – tudtuk meg. A VPOP pénzügyi főigazgatóságához közel álló körökből származó információink szerint a 2003. december 19-i rendezvény többe került, mint a kormány emlékezetes söjtöri „dőzsölése”. A VPOP Béla király úti oktatási központjában tartott eseményre – amelyen Medgyessy Péter miniszterelnökkel, a tárcavezetőkkel és államtitkárokkal együtt 75 fő vett részt – a VPOP pasaréti étterméből szállították a menüt. A számla végösszege 870 ezer forint lett, szemben a söjtöri ebéd 735 ezer forintjával, ahol Gál J. Zoltán kormányszóvivő elmondása értelmében „kevesebb mint száz” résztvevő volt. Emlékeztetőül: Söjtörön egyebek mellett mandulával töltött angolnát, pácolt fogasfilét, borjúsültet, pirított borjúmájat, gesztenyekupolát és diós holdacskát tokajis mazsolával fogyasztott a szűk körű vendégsereg. A lakomával kapcsolatban kirobbant botrányt követően Gál J. Zoltán többnapos mellébeszélése után Kovács László, az MSZP elnöke, külügyminiszter megkövette a választókat. Ehhez képest viszont információink szerint az évzáró vacsorához még a kiszolgáló személyzetnek is új ruhát kellett vásárolni. Úgy tudjuk, a tavalyi – Medgyessy Péter által többször „takarékosnak” minősített – évet záró kormányvacsorát Draskovics Tibor szervezte, aki akkor még a kormányfő kabinetfőnöke volt. A számlát azonban utólagosan problémásnak találta, többek között azért, mert a 2003–2004-es év fordulóján megváltozott áfaszabályok szerint jelentősen megemelkedett annak végösszege. Draskovics így 2004 elején, már kijelölt pénzügyminiszterként vizsgálatot indított, ugyanis a VPOP étterme a vita miatt nem tudta lezárni a 2003-as évét. A PM – mint a VPOP felügyeleti szerve – 2004. január 7-én el is rendelte a vizsgálatot. Információink szerint ennek eredményeként nyugdíjazták az étterem vezetőjét és helyettesét. Ismert: a söjtöri ebédet követően is egy alacsony beosztású közhivatalnokot, és csak őt találta vétkesnek a kormány vizsgálata.

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2004/06/szivar-hatvanezer-forintert

https://web.archive.org/web/20240215131314/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2004/06/szivar-hatvanezer-forintert

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szivar-hatvanezer-forintert

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-06-07 00:00:00

Az új tulajdonos máris továbbadná a MÁV-székházat

2007.03.28. 22:08 Kóka János gazdasági miniszter, szabad demokrata elnökjelölt több egykori üzlettársa is feltűnt közvetlenül vagy közvetve annak a tranzakciónak a nyerteseként, amelyet a MÁV hozott tető alá egyik patinás, Andrássy úti ingatlanának értékesítésekor – értesült lapunk. A vasúttársaság jelenleg visszabérli egykori székházát. Az értékesítést ellenjegyző ügyvéd azonos a műemlék épületet megvásárló cég egyik vezető tisztségviselőjével. Egy lapunk birtokába került dokumentum szerint a pályázati kiírás szellemével ellentétesen továbbértékesítési szándékkal vásárolták meg kedvező áron a MÁV Nyugdíjbiztosító egyik patinás, fővárosi, Andrássy úti irodaházát. Erről a vevő cég, az Andrássy Palota Kft. is nyilatkozott az illetékhivatalnak, hiszen így csak kétszázalékos kedvezményes illeték befizetésére kötelezhető. A MÁV és a magáncég között köttetett adásvételi szerződést ráadásul az a Reile Elemér ellenjegyezte, aki résztulajdonosként is érintett az utóbbi, vagyis a nyertes cég esetében. Kóka János korábbi üzleti partnerei szintén feltűnnek a világörökségi védettséget élvező, nagy értékű ingatlant megvásárló Andrássy Palota Ingatlanforgalmazó Kft.-ben vagy annak tulajdonosai között. Mint arról beszámoltunk, mindössze 900 millió forint plusz áfáért értékesítette több, mint két éve a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felügyelete alatt álló vasúttársaság azt az Andrássy úti irodaházát, amelyet azóta visszabérel az állami vállalat. A MÁV egykori saját épületének visszabérléséből az Andrássy úti palota vételárának a fele is megtérülhet hat év alatt a műemlék épület új tulajdonosának – értesült a Magyar Nemzet –, a szerződés ugyanis három plusz három év visszabérlési lehetőségről szól. A MÁV szerint rendkívül jó üzletet kötöttek. A Budapest szívében található műemlék ingatlant megvásárló Andrássy Palota Ingatlanforgalmazó Kft. hivatalosan be sem volt jegyezve a cégbírósági adatok alapján az értékesítési pályázat kihirdetésének napján. Az új tulajdonos cégvezetői között a Kóka János SZDSZ-elnökjelölt gazdasági miniszterrel korábban üzleti kapcsolatban lévő Wallis cégcsoport egy-egy vezetője is megtalálható, mint például Scheer Sándor. Ismert, Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos korábban a Wallis vezérigazgatója volt. Kóka János pedig nemcsak a Gyurcsány-kormányból, hanem üzletemberi múltjából is ismerheti Bajnait, akivel egy időben voltak igazgatósági tagok az Aquarius 2002 Rt.-ben, mint ahogy a Webigen Rt.-ben is. De Gábor Iván is felügyelőbizottsági tag volt a MÁV-ingatlant megvásárló cég egyik tagjában, aki két vállalkozásban, az Aqarius 2002 és az Index.hu Rt.-ben tevékenykedett együtt a gazdasági miniszterrel. Az Andrássy úti épületre egyébként pályázatot nyújtott be a Vasutas Biztosítási Szervező (VBSZ) Kft., amely 25 százalékban a MÁV-é. A cég már 2005. előtt is bérelt irodákat az akkor még MÁV-tulajdonban lévő épületben, ahol saját tőkéjéből több tízmillió forintot költött a lépcsőház felújítására. Ennek ellenére az állami vállalat nem biztosított neki elővásárlási jogot. A VBSZ bíróságon támadta meg az értékesítési eljárást, jogerős döntés még nem született.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/03/az-uj-tulajdonos-maris-tovabbadna-a-mav-szekhazat

https://web.archive.org/web/20240125225422/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/03/az-uj-tulajdonos-maris-tovabbadna-a-mav-szekhazat

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-uj-tulajdonos-maris-tovabbadna-a-mav-szekhazat

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2007-03-29 00:00:00

Kulcsár terhelő vallomást tett a Britton ügyvezetőjére

2004.06.07. 05:35 Lapértesülések szerint Kulcsár Attila pénteki gyanúsítotti kihallgatásán terhelő vallomást tett Kerék Csabára, a Britton Kft. ügyvezető igazgatójára, aki – a Népszabadság szerint – a sikkasztás első szakaszában még az exbrókert is megtévesztette. Az üzletember értetlenségének adott hangot a hírekre reagálva, egyebekben azonban nem kívánta kommentálni azokat. Kerék Csaba „találta ki az okosságot” – állítólag ezzel a szófordulattal próbálta megvilágítani a brókerbotrány kulcsszereplője az 1998 óta folyó sikkasztás hátterét. Kulcsár Attila lapinformációk szerint a pénzügyi visszaélések kezdeti szakaszáról – 2000-ig bezáróan – számolt be, és burkoltan azzal vádolta meg a Britton Kft. ügyvezető igazgatóját, hogy ő bujtotta fel az exbrókert a bűncselekmények elkövetésére. Állítólag az üzletember olyan befektetési javaslatokkal állt elő, amelyek nem nyerték el Kulcsár ügyfeleinek tetszését, ezért elhatároztak, hogy tudtuk nélkül fogják azokat végrehajtani, és az elért hozamok egy részét zsebre teszik. A Népszabadság úgy tudja, hogy Kerék a K&H Equities Rt. volt pénzügyi tanácsadóját is megtévesztette, hiszen több tranzakciót nem az eredeti tervek szerint bonyolított le. A Britton Kft. vezetője a Magyar Nemzet megkeresésére értetlenségének adott hangot, részletekbe menően azonban nem kívánta kommentálni a sajtóban megjelenteket. A vállalkozás Washington államban bejegyzett anyacégének, a Kulcsár által irányított Britton Llc.-nek két magyarországi képviselőjét már meggyanúsították a hatóságok, egyikük Mészáros János, a kft. másik ügyvezetője. Bár Kulcsár most arról beszélt, hogy kettőjük közül Kerék volt a főnök, többen ennek ellenkezőjét állították. Szekér Gyula, a K&H Bank volt ügyvezető igazgatójának állandó sofőrje tanúvallomásában korábban így nyilatkozott: az előttem lezajlott események alapján ki merem jelenteni, hogy egyértelműen Kulcsár Attila volt a főnök Mészáros és Kerék számára. Alexandru Mudura romániai vállalkozó, aki nagyváradi plazacége révén üzlettársa volt Kulcsárnak és Keréknek, a két személy kapcsolatáról hasonlóan nyilatkozott. Az exbróker Kerék Csaba mellett kitért Schönthal Henrik szerepére is, aki – vallomása szerint – maga ajánlkozott arra, hogy a pénzmosást egy cégrendszer segítségével megoldja. Az üzletember jelenleg szökésben van, off-shore vállalkozásai – a Montrade és a Balmoral – számláin folytak át a brókercég ügyfeleitől elsikkasztott milliárdok. Az exbróker politikusokról, közéleti szereplőkről nem tett említést vallomásában, amit szerdán fog folytatni a visszaélések 2000 utáni taglalásával.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/kulcsar-terhelo-vallomast-tett-a-britton-ugyvezetojere

https://web.archive.org/web/20231112191910/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/kulcsar-terhelo-vallomast-tett-a-britton-ugyvezetojere

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-terhelo-vallomast-tett-a-britton-ugyvezetojere

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-06-07 00:00:00

Nyilvánosság nélkül pályáztatott a Nemzeti Fejlesztési Hivatal

2004.06.07. 09:25 Két eljárása miatt is elmarasztalta, s kétszer egymillió forint bírsággal sújtotta a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt (NFH) a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) – derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A hivatal elismerte, hogy mindkét eljárást már az új, európai uniós joggal harmonizáló közbeszerzési törvény szerint kellett volna lebonyolítania, ám szerinte mivel az ehhez szükséges végrehajtási utasítások még nem léptek életbe nem tudott hirdetmény közzétételével induló eljárásokat kiírni, illetve a feladatok elvégzésének rendkívüli sürgőssége miatt nem is állt volna rendelkezésére elegendő idő ezek lebonyolítására – írja a Napi Gazdaság. Az egyik eljárást, az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjai forrásainak magyarországi támogatási rendszerét, az egységes monitoring információs rendszert (EMIR) fejlesztő Welt 2000 Kft. részvételével bonyolította le az NFH. A megbízás az EMIR egyes moduljainak és funkcióinak pontosítására és továbbfejlesztésére szólt, bár a Weltnek nincsenek kizárólagos szerzői jogai az EMIR-re, mégis csak ezt a céget hívták meg a pályázatra. Egyébként a Welt a rendszert nettó 210 millió forintért fejlesztette ki, ezt egyszer újabb 25 millióval kiegészítették, majd a legutóbbi – a KD által elmarasztalt beszerzéssel – további nettó 135 millióval megtoldották. A másik KD által kifogásolt beszerzést az NFH a Nemzeti Fejlesztési Terv és a strukturális alapok gazdaságélénkítő tevékenységének és programjainak kommunikációjára bonyolította le, szintén hirdetmény közzététele nélkül, csak az általa kiválasztott cégeket hívva meg a pályázatra. Ezt az Edison Network Kft. nyerte el áfa nélkül 280 millió forintért. A KD szerint a hivatkozott rendkívüli sürgősség ebben az esetben sem állt fenn, mivel a megbízás nemcsak egy kampány tervezésére és kivitelezésére szólt, hanem az egész éves kommunikációs terv elkészítésére is, ami már jóval korábban, tavaly is előre látható volt.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/nyilvanossag-nelkul-palyaztatott-a-nemzeti-fejlesztesi-hivatal

https://web.archive.org/web/20120424030639/http://www.mno.hu/portal/222681

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyilvanossag-nelkul-palyaztatott-a-nemzeti-fejlesztesi-hivatal

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-06-07 00:00:00

Törvénysértő szocialista városvezetés Kispesten?

Kisberk Szabolcs 2004.06.07. 14:23 Régóta üresen áll a Kispest centrumában lévő – a helyiek által csak Majomszigetnek csúfolt – több mint 250 millió forintra becsült üres terület. A kispesti önkormányzat versenyeztetés nélkül ruházta át a FER-SZOLG Kft.-re a telek tulajdonjogát. A 2210 m2-es beépítetlen területet tavaly ősszel közbeszerzési eljárás keretében próbálta meg értékesíteni az önkormányzat, eredménytelenül. Ezután december 11-én a szocialista–szabad demokrata többségű testület elfogadta egy „utcáról beesett” cég ajánlatát. A szerződés feltételei igen kedvezőek voltak a cég számára, amely a korábbi pályázaton, ahol készpénzfizetés ellenében lehetett volna megszerezni a tulajdonjogot, nem indult. Az építendő ingatlan résztulajdonáért adta át az önkormányzat a telket a kft.-nek, így az építkezés befejezéséig egy 50 millió forintos kamatmentes hitelt kapott a cég. A tavaly pályázó cégek közül egyet sem kérdezett meg az önkormányzat, hogy a FER-SZOLG Kft. ajánlatához hasonló feltételek mellett akar-e tulajdonjogot szerezni a területen. Steinerné Török Katalin szocialista polgármester elmondta, a testületnek valóban volt egy határozata a visszavásárlással kapcsolatban, de jogászok keményebb feltételek felállítását javasolták, ezért fenntartotta a tulajdonjogot az önkormányzat. Az új közbeszerzési törvény értelmében pedig, nem kellett közbeszerzési eljárást kiírnunk – fűzte hozzá. Fried Miklós önkormányzati képviselő kiemelte, hogy a képviselő-testület döntése alapján a polgármesternek a szerződésbe kötelező lett volna belevennie két pontot, amelyek a visszavásárlási határidőt szabták meg. A polgármester ezt figyelmen kívül hagyta és kihagyta a szerződésből a pontokat. Mivel nem előzte meg közbeszerzési eljárás a képviselő-testület döntését, habár a törvény szerint ez kötelező lett volna, a Fővárosi Közigazgatási Hivatalhoz fordultam az ügyben – fogalmazott Fried.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/torvenyserto-szocialista-varosvezetes-kispesten

https://web.archive.org/web/20240127003411/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/torvenyserto-szocialista-varosvezetes-kispesten

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/torvenyserto-szocialista-varosvezetes-kispesten

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-06-07 00:00:00

Újabb egymilliárdos szerződést kapott egy MSZP-s

http://www.mno.hu/index.mno?cikk=222205&rvt=2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-egymilliardos-szerzodest-kapott-egy-mszp-s

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-06-02 00:00:00

Szocialista pártkampány ötszázmillió forint közpénzből

2004.06.05. 13:29 Medgyessy Péter először másfél évvel ezelőtt, majd mintegy fél éve bejelentette az Európa Tervet. A második bejelentés erőteljesebb reklámot kapott, de a mai napig csak ez a reklám, ami az egész Európa Tervből látható – mondta szombati tájékoztatóján Szijjártó Péter. A terv reklámozására a kormány mintegy 500 millió forintnyi közpénzt használt fel. A közpénz jelentős részét koncentrálta az európai választásokat megelőző három hétre, így az Európa Terv szerves részét képezi a szocialista párt kampányának is – mondta Szijjártó Péter. A fideszes képviselő felhívta a figyelmet, hogy úton-útfélen láthatók a hirdetések, plakátok, és hallhatjuk a szlogent, „modern köztársaságot építünk”, amely Medgyessy Péter februári beszédének is visszatérő eleme volt. Így az Európa Terv kampánya kiegészíti a szocialista párt kampányát, amivel azt sugallja, hogy a szocialisták azok, akik dolgoznak. Holott pontosan ők azok, akik csak beszélnek az Európa Tervről – fűzte hozzá. Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy a mai napig semmilyen pályázati támogatás, lehetőség nem realizálódott a terv keretében. A fideszes képviselő felszólította a kormányt, hozza nyilvánosságra, mennyit költött a szocialista párt kampányát kiegészítő Európa Terv reklámozására az adófizetők pénzéből. Szijjártó Péter arra is kíváncsi, igaz-e, hogy az akció mintegy 500 millió forintba került. Arra szólítjuk fel a kormányt, hogy állítsa le a nem létező Európa Terv kampányát az európai parlamenti választásokat megelőző utolsó héten – tette hozzá.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/szocialista-partkampany-otszazmillio-forint-kozpenzbol

https://web.archive.org/web/20240128190542/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/szocialista-partkampany-otszazmillio-forint-kozpenzbol

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szocialista-partkampany-otszazmillio-forint-kozpenzbol

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-06-05 00:00:00

Szocialista belviszály és korrupció Hajdú-Bihar megyében?

2004.06.02. 06:01 Hajdú-Bihar megyei szocialista politikusok állítólag rá akartak venni polgármestereket, hogy a nekik tetsző beruházókkal végeztessék el a közműfejlesztéseket – áll egy névtelen feljelentésben. A megyei főügyészhelyettes a Magyar Nemzetnek megerősítette, ismeretlen tettes ellen nyomozás folyik. Július 17-ig meghosszabbította a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség azt a nyomozást, amely helyi szocialista politikusok állítólagos korrupciógyanús ügyletei miatt indult tavaly novemberben egy névtelen feljelentés alapján. A feljelentő szerint Huszka Imre volt megyei MSZP-alelnök Juhászné Lévai Katalin (MSZP) megyei közgyűlési elnökre, országgyűlési képviselőre hivatkozva arra kívánt volna rávenni polgármestereket, hogy az általa javasolt beruházóval végeztessék el a közműfejlesztéseket. Az ismeretlen tettes ellen folyó nyomozás tényét Simon Ernő megyei főügyész-helyettes a Magyar Nemzetnek megerősítette. Hozzátette: a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal a feljelentésben szereplő, mentelmi joggal rendelkező személy esetében a gyanút nem találta megalapozottnak, ezért került vissza az ügy Hajdú-Bihar megyébe. A lap kérdésére elmondta: ennek ellenére a meghosszabbított nyomozás során kerülhetnek elő olyan bizonyítékok, amelyek az országgyűlési képviselő elleni gyanút megalapozottá tehetik. Juhászné Lévai Katalint lapzártáig nem sikerült utolérni. Huszka Imre viszont elmondta: nem tud arról, hogy ellene vizsgálat folyna, őt eddig sem tanúként, sem gyanúsítottként nem hallgatták ki. A feljelentésről úgy nyilatkozott: „a szocialista párt egyes köreiben régi jó szokás, hogy a belső ellenfeleket is megpróbálják lejáratni, hamisítványokkal, kiszivárogtatásokkal és névtelen feljelentésekkel„. Hozzáfűzte: külön pikantériája az ügynek, hogy információi szerint egy magas kapcsolatokkal rendelkező hajdúszoboszlói szállodatulajdonos áll a névtelen feljelentés mögött. Pántya György a Magyar Nemzet megkeresésére cáfolta, hogy névvel vagy név nélkül feljelentette volna Huszka Imrét, azt viszont megerősítette, hogy az MSZP debreceni városi etikai bizottsága – az ő elnöksége idején – Huszkát a pártból kizárta. A döntést megyei szinten nem erősítették meg, viszont a megyei etikai bizottság elnöke az ügy kipattanása után egy hónappal lemondott.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/szocialista-belviszaly-es-korrupcio-hajdu-bihar-megyeben

https://web.archive.org/web/20240129000255/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/szocialista-belviszaly-es-korrupcio-hajdu-bihar-megyeben

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szocialista-belviszaly-es-korrupcio-hajdu-bihar-megyeben

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-06-02 00:00:00

A fiúk cége mellett más is képviseli a Matávot az EU-ban

2004.05.22. 05:34 Fejvadászcég segítségével választotta ki a Matáv azt a személyt, akit május 1-jétől Brüsszelbe delegált, hogy a távközlési társaságot az unióban képviselje. Mácz Ákos, a kiválasztott fiatal szakember lényegében éppen azt a feladatot hivatott ellátni, amelyre a Matáv 100 millió forintos szerződést kötött a Medgyessy Péter kormányfő és Baráth Etele államtitkár fiai érdekeltségébe tartozó TGG and Partners Kft.-vel. A Matáv belső újságja, a Telmondó április 23-i számában interjút készített Mácz Ákossal, akit kiváló nyelvtudása és hétéves távközlési múltja miatt delegáltak Brüsszelbe, hogy a távközlési társaság érdekeit képviselje az EU-ban. Mácz a beszélgetés során közölte: „A másik lényegi feladatköröm az, hogy felkutassam azokat a forrásokat, amelyeknek elnyerésével magyarországi cégek, vállalkozások vagy éppen az államigazgatási szektor számára lehetővé válik távközlési beruházások megvalósítása.” Kitért arra, hogy az EU-ból származó fejlesztési pénzek jelentős részének elosztását Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Hivatal koordinálja a beérkezett pályázatok alapján. Megjegyezte azonban, hogy vannak olyan központi EU-források is, amelyekért közvetlenül Brüsszelben kell folyamodni. – Utóbbiak felkutatása szintén az én feladatom – fogalmazott. Mácz Ákos megbízása újabb kérdéseket vet fel a Matáv, illetve a TGG and Partners Kft. között létrejött 100 millió forintos szerződés ésszerűségét illetően.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/a-fiuk-cege-mellett-mas-is-kepviseli-a-matavot-az-eu-ban

https://web.archive.org/web/20240129105211/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/a-fiuk-cege-mellett-mas-is-kepviseli-a-matavot-az-eu-ban

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fiuk-cege-mellett-mas-is-kepviseli-a-matavot-az-eu-ban

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-06-22 00:00:00

MEH pályázaton nyert Kulcsár Péter vállalkozása

Kőrösi Annamária 2004.05.27. 07:21 A GKM-hez tartozó kht. vezető cége egy MEH pályázaton nyert milliós megbízatást. „Nem áll fent az összeférhetetlenség személyemmel kapcsolatban”, nyilatkozta az MNO-nak Kulcsár Péter, az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó kft ügyvezetője. Mint azt tegnap megírtuk, a nyertes kft. ügyvezető igazgatója egyben a GKM által alapított Magyar Gazdaságelemző Intézet kht. ügyvezetője is. Kulcsár kisvállalkozása a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó Központi Szolgáltatási Főigazgatóság által kiírt pályázaton egyetlen ajánlattevőként 69 millió forintos megbízást nyerhetett. 2003 márciusában Kulcsár Péter cége egyszer már nyertesként került ki egy GKM pályázaton, ám az ellenzék parlamenti interpellációban hívta fel a figyelmet az összeférhetetlenségre. Akkor az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó kft. szerződéskötése meghiúsult. Kulcsár most azt nyilatkozta, tavaly ő lépett vissza a szerződéskötéstől.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/meh-palyazaton-nyert-kulcsar-peter-vallalkozasa

https://web.archive.org/web/20231110185756/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/meh-palyazaton-nyert-kulcsar-peter-vallalkozasa

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meh-palyazaton-nyert-kulcsar-peter-vallalkozasa

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-05-27 00:00:00

Igazi-e a KEHI-jelentés a Postabank túlkonszolidálásáról?

"Megtaláltuk a Postabank elveszett 130 milliárdját" - állítja a stop.hu, amely szombaton tett közzé egy, a birtokába került ötvenöt oldalas dokumentumot, amelyről - az érintettek bármelyikének nyilatkozata nélkül - azt írja, hogy az megegyezik Sepsey Tamás, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elnökének 2000-ben írt, a Postabanknak az Orbán-kormány által 1998-ban véghezvitt 150 milliárdos konszolidációjáról készített jelentésével. Nincs aláírva "Látható ezen a dokumentumon a KEHI-elnök aláírása? Nem. Akkor erről ennyit!", mondta az Index megkeresésére Sepsey Tamás volt KEHI-elnök, aki jelenleg az ÁSZ-elnöke mellett tevékenykedik. Az egykori MDF-es képviselő a "hétvégére tekintettel" még nem olvasta a nyilvánosságra került iratot, de arra hívta fel a figyelmet, hogy a hivatal csak olyan dokumentumért vállalja a felelősséget, amelyet az elnök szignójával hitelesített. Az Index megpróbálta a jelentés néhány állításával szembesíteni a volt Kehi-elnököt, ő azonban újra a hitelességre hivatkozva elhárította a szöveg részleteinek ismertetését. Hasonlóan érvelt Stumpf István, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere is, aki szerint hat év elteltével egy olyan ügyben, amelyben számtalan hivatalos dokumentum keletkezett, nem lehet megmondani, hogy a most nyilvánosságra került szöveg megegyezik-e az akkori jelentéstervezettel. Stumpf szerint mindenesetre elképzelhetelen, hogy ha létezett ilyen elemzés, akkor az MSZP-SZDSZ kormány, "Keller Lászlóval az élen" nem túrta volna már korábban fel érte az egész KEHI-t. A nyomozás során felbukkant A fantomizálódott jelentés pedig létezik. Az Országos Rendőr-főkapitányság 2004 tavaszán hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást, miutána Princz Gábor, a Postabank Rt. korábbi elnök-vezérigazgatója és társai elleni nyomozás során előkerült a 2000 decemberében készült KEHI-jelentés, amelyről a rendőrség korábban nem tudott. A jelentéstervezet a Princz ellen folyó fokozott ügyészi felületet alatt álló vizsgálat iratismertetésén került a konszolidáció előtt leváltott bankvezér kezébe. A dokumentum alapján a nyomozók arra a következtetésre jutottak, hogy a bank 1998-as, Princz menesztése utáni konszolidációja során olyan gazdasági döntések születtek, amelyek hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúját vetik fel, ezért a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság újabb nyomozást rendelt el a Postabank-ügyben ismeretlen tettes ellen. Princz több interjúban beszélt is a váratlanul felbukkant dokumentumról, de pontos részleteket akkor ő sem tárt a nyilvánosság elé. A jelentés tartalma, "súlyos megállapításai" miatt az egykori közpénzügyi államtitkár, Keller László is tett feljelentést. A nyomozásról cikkező sajtóban akkor olyan értesülések jelentek meg, hogy Sepsey 2020 végéig titkosította a jelentést. Nem tudták megszerezni A jelentést próbálta megszerezni a szabad demokrata Eörsi Mátyás is, aki parlamenti vizsgálóbizottság felállítását akarta kezdeményezni a Postabank ügyeinek kivizsgálására. Eörsi az Indexnek elmondta, hogy a testület felállítása a 150 milliárdos konszolidáció zavaros részleteinek napvilágra kerülése idején végül azért hiúsult meg, mert akceptálta azt a kormányzati kérést, hogy a privatizáció sikere érdekében ne a bank ügyeitől visszhangozzon a sajtó. Eörsi azt állította, hogy a Sepsey-jelentést számos forrásból igyekezett megszerezni, de képviselőként sem járt sehol sikerrel. A stop-jelentés A stop.hu által közölt dokumentum szerint, amely főként a portfoliótisztítás céljából kiszervezett cégek eladására létrehozott PB Workout Kft.-vel foglalkozik, az állami költségvetésnek mintegy 30 milliárd forintos kára keletkezett a Postabank konszolidációjából. Az államháztartás ugyanis ekkora támogatást adott a Postabanknak a konszolidációra, a PB Workout Kft.-nak eladott eszközök, társaságok, üzletrészek után. A jelentés szerint azonban ehelyett végelszámolni kellett volna azt a 15 társaságot, amelyet közvetlenül értékesített a Postabank a saját reorganizációjára létrejött cégnek, a már említett Workout Kft.-nek. Kemény vádpontok A bankvezetés nem ezt tette, hanem nyilvántartási értéken kivezette a társaságokat a könyveiből, és helyettük csak a saját tulajdonában lévő Workout 3 millió forintos törzstőkéjét tüntette fel az eszközök között, illetve értékesítési veszteséget számolt fel. Ezzel 21 milliárdos közvetlen, és 13 milliárdos befektetések utáni kár merült fel, amelyet a Workout fedezetlen kötvényekkel ellensúlyozott. A fedezetlen veszteséget pedig állami segítséggel, a már említett 30 milliárddal kompenzálta a bank. A jelentés szerint nem lett volna szükség erre a harmincmilliárdnyi közpénzre a Workouthoz átadott cégek esetében, merthogy azok ingatlanjai, illetve maguk a cégek komoly értéket képviseltek, és a Postabankhoz vissza is jutott bizonyos ellenérték ezeknek az értékesítéséből. A szöveg számos konkrét tranzakcióval kapcsolatban jelzi, hogy a szerző szerint az adott ügylet hűtlen kezelés gyanúját veti fel. Néhány helyen szándékos félrevezetésről is szó van. A menedzsment a felelős A harmincmilliárdos közpénzkiadásért a bank menedzsmentje a felelős - áll az egyik összefoglaló rész rövid kijelentő mondatában. A jelentésben ennek kapcsán szerepelt Auth Henrik, a Postabank korábbi vezérigazgatójának neve. Még többet szerepel a jelentésben a Workout Kft. ügyvezetője, Balázs Csaba, akit több, zavarosnak nyilvánított ügyletben konkrétan is vádak érik. Egyrészt például a fizetése is rendezetlen, hiszen harmincmillió forintot kapott 2000. évi munkavégzése fejében, miközben ehhez a pénzhez a jelentés szerint már 1999-ben hozzájutott. Balázs Csaba ezenkívül közreműködött több olyan ügyletben, amely a hűtlen kezelés gyanúját veti fel - a jelentés szerint. Ilyen például a Nádor Lízing Kft. esete, amelynek balatonfüredi, milliárdos értékű ingatlankomplexumát jelképesnek tűnő áron, 10 millióért értékesítették. A dokumentum szerint az Akkord Veresegyháza Kft. alapítása szintén hűtlen kezelés gyanúját veti fel a Workout vezetője esetében.

https://index.hu/belfold/pbdok02/

https://web.archive.org/web/20201021232838/http://index.hu/belfold/pbdok02/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igazi-e-a-kehi-jelentes-a-postabank-tulkonszolidalasarol

Index

hungarian-news

2006-02-05 00:00:00

A Vegyépszer Rt. is fizet a Medgyessy fiú cégének

2004.05.21. 05:35 A Matáv Rt. és az OTP Bank Rt. százmillió forintos megbízásai mellett az autópálya-építésben érdekelt Vegyépszer Rt. és társai is fizetnek a TGG & Partners Kft.-nek, amely Medgyessy Péter miniszterelnök és Baráth Etele politikai államtitkár fiaié. Baráth Gergely a Fideszben kezdte politikai pályafutását, de később az SZDSZ, majd a liberális párt és az MSZP közös listáján szerepelve kerületi frakcióvezető lehetett – értesült a Magyar Nemzet. Tímár Gyula, a Vegyépszer Rt. elnök-vezérigazgatója arról tájékoztatott: cége nem megbízásokat adott a TGG & Partners Kft.-nek, hanem 2003 októberében, két másik építőipari vállalkozással közösen, tartós szerződést kötöttek velük az uniós csatlakozással összefüggő információs és szakmai tanácsadásra. Ehhez később egy negyedik magyar vállalat is társult, de mindannyian tisztában voltak azzal, hogy kikkel szerződnek, így a megállapodás része volt: a belföldi kapcsolatokban nem veszik igénybe munkájukat. Tímár Gyula cáfolta, hogy összefüggés lenne a „fiúk” megbízásának és a Vegyépszer által szintén 2003 októberében elnyert autópálya-építés között, szavai szerint az M7-es autópálya Ordacsehi– Balatonkeresztúr közötti, 25 kilométeres pályaszakaszának elkészítéséről szóló megbízást nyílt közbeszerzési eljárás során szerezték meg. A TGG által végzett munkáról a vezérigazgató úgy nyilatkozott: a multinacionális cégek között keresik partnereiket, a kft. ebben az irányban végez részükre piackutatást, amely a román és szlovák piacra jutást eredményezte. – A TGG tulajdonosaiban jól felkészült szakembereket ismertünk meg, akik sikeresen képviselik érdekeiket az unióban, díjazásuk azonban a magyarországi piaci áraknak felel meg – hangsúlyozta Tímár Gyula. A kft.-nek eddig kifizetett összegről a vezérigazgató – a partnerek érdekeire hivatkozva – nem kívánt felvilágosítást adni. Bár a lobbivállalkozó Baráth Gergely azt állította, hogy 1990 és 1994 között a Fővárosi Közgyűlés fideszes tagja volt, a Magyar Nemzet megtudta, hogy közben oldalt váltott. Baráth az 1998-as önkormányzati választásokon az SZDSZ fővárosi listáján szerepelt, a 41. helyen. Bár a szabad demokraták teljesítménye miatt akkor nem jutott be a budapesti közgyűlésbe, ám a III. kerületben egyéni választókerületben is indult, méghozzá az SZDSZ és az MSZP közös jelöltjeként. Be is jutott a kerületi képviselő-testületbe, ahol a szabad demokraták frakcióvezetője volt. Ismert: csütörtökön Gál J. Zoltán kormányszóvivő indulatosan reagált a Fidesznek arra a kérdésére, hogy a kormány bármely tagja gyakorolt-e nyomást a Matávra és az OTP-re Medgyessy Péter miniszterelnök fia, illetve a Miniszterelnöki Hivatal európai uniós forrásokat kezelő politikai államtitkárának, Baráth Etelének a gyermeke érdekében. „Ami itt folyik, az messze túlmegy minden határon!” – mondta Gál J. Ezt azzal indokolta, hogy Répássy Róbert és képviselőtársai magánszemélyek lakása előtt tartanak sajtótájékoztatót, ahol gyermekeket nevelnek, és ahol „olyan emberek laknak, akiknek semmi köze a politikához”. Az eddig ismert adatok alapján a két politikus fia több száz millió forintra tett szert Magyarország vezető vállalataitól.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/a-vegyepszer-rt-is-fizet-a-medgyessy-fiu-cegenek

https://web.archive.org/web/20240129150750/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/a-vegyepszer-rt-is-fizet-a-medgyessy-fiu-cegenek

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-vegyepszer-rt-is-fizet-a-medgyessy-fiu-cegenek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-05-21 00:00:00

Kopogtatócéduláért ingyen utaztatott az MSZP-s képviselő?

2004.05.21. 06:01 A helyi Fidesz gyanúja szerint nyugdíjasokat utaztatott ingyen Miskolcra egy XVII. kerületi szocialista önkormányzati képviselő; a politikus a kirándulásért a kopogtatócédulákat kérte cserébe. Az érintett Vígh Kiss József cáfolta a vádakat. Egynapos kirándulásra vitte Miskolcra a Rákoscsabai Nyugdíjasklub közel ötven tagját Vígh Kiss József (MSZP) XVII. kerületi önkormányzati képviselő – állították lapunknak az érintettek. Elmondásuk szerint a politikus a túráért cserébe azt kérte az utazóktól, hogy vigyék magukkal kopogtatócédulájukat. Közölték azt is: Miskolcon várost néztek, valamint vendégül látták őket a polgármesteri hivatalban, s később az egyik környékbeli kisváros MSZP-székházában is megálltak. Az ügy miatt Lázár Attila fideszes képviselő interpellációt nyújtott be a tegnapi testületi ülésen. Vígh Kiss József a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: nem kirándulócsoporttal, hanem egy delegációval járt Miskolcon, a csoport a kerületi civil szervezetek tagjaiból állt. Mint mondta, a szavazás szó valóban többször is elhangzott az úton, ám nem az európai parlamenti választásokról, hanem az egyik civil szervezet által alapított Aranyhegy-diplomáról beszéltek. A kopogtatócédulák elkérésével kapcsolatban úgy fogalmazott: „Mit gondolnak, elkértem a szelvényeket, mintha buszjegy lett volna?” A XVII. kerületben egyébként sokan nem kapták meg az ajánlószelvényeket. A Magyar Nemzet úgy tudja: a kopogtatócédulák kiszállítását egy Törpilla Bt. nevű cégre bízta az önkormányzat a posta helyett. A lap szerette volna megkérdezni az ügyről Hoffmann Attila (MSZP) polgármestert is, ám ő lapzártáig nem reagált a megkeresésre. Gidró Kriszta

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/kopogtatocedulaert-ingyen-utaztatott-az-mszp-s-kepviselo

https://web.archive.org/web/20240104044910/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/kopogtatocedulaert-ingyen-utaztatott-az-mszp-s-kepviselo

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kopogtatocedulaert-ingyen-utaztatott-az-mszp-s-kepviselo

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-05-21 00:00:00

Védirat

Védirat A többéves érlelési folyamat ellenére fura egy vádirat született a Postabank-ügyben. (Vö.: Princz, a derék katona, Magyar Narancs, 2004. október 28. és Intro, Magyar Narancs, 2004. december 2.) A bankvilágban kicsit is járatos ember számára helyenként olybá tűnik, mintha nem a vád, hanem a védelem iratát olvasná: vádirat helyett védiratot. A Fővárosi Főügyészség olyan cselekedeteket is felró a Postabank egykori vezetőinek, amelyek egy bank létfeltételét jelentik. Bármennyire haragszunk is a bank súlyos társadalmi veszteséget okozó vezetőire, nehéz egyetértően bólogatnunk a vádirat azon megállapí-tásaira, amelyek a betétgyűjtést, a kamatemelést vagy éppen a hálózatbővítést nehezményezik. A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádját megalapozó vádirat központi elemét meglepő módon az "expanzív betétgyűjtési politika" taglalása képezi. A vádirat szerint a Postabank minden későbbi baja arra vezethető vissza, hogy vezetői 1995-ben szakítottak a megelőző két évre jellemző visszafogott magatartásukkal, és expanzív betétgyűjtési politikát hirdettek, majd valósítottak meg. Ennek érdekében 4 százalékponttal megemelték a betéti kamatokat; így például a betétszámlakönyvek kamata 1995 márciusában 5-ről 9 százalékra nőtt. Arról nem tesz említést a vádirat, hogy mindez olyan időben történt, amikor a piaci kamatok az egekbe szöktek: az egy hónapos diszkontkincstárjegy hozama 1994 decemberétől 1995 márciusáig 22-ről 26 százalékra nőtt. Vagyis a bankbetétekkel versengő állampapírpiacon is éppen 4 százalékpontos kamatemelkedés ment végbe, csak jóval magasabb kamatszint mellett. Nem kellett tehát expanzív betétpolitika ahhoz, hogy egy bank 9 százalékra emelje kamatát, amely még így is messze elmaradt az állampapírok hozamától. Nem vitatom persze azt, amit annak idején minden bankelemző észlelt, hogy a Postabank az előremenekülés stratégiáját, a gyors növekedést választotta súlyosbodó pénzügyi gondjai leplezésére. Bár ennek kétségtelenül előfeltétele volt a betétoldali expanzió, ez önmagában nem apasztotta volna el a bank tőkéjét. Egy jó elérhető-séggel rendelkező lakossági bank könnyen megtehette volna, hogy az összegyűjtött betéteket a bankközi pénzpiacon helyezi ki, vagy állampapírokat vásárol, amint ezt az OTP hosszú évekig tette. Az "expanzív betétgyűjtési politikával" a Postabank csak a meglévő piaci előnyét használta ki - emiatt nehezen marasztalható el a bank vezetősége. A problémát a hitelezés és a befektetések jelentették: ezek magas kockázata, illetve elmaradt hozama növelte olyan mértékűvé a bank tőkehiányát, ami vezetőit törvénysértő megoldásra (saját hitellel finanszírozott tőkeemelésre), valamint a tulajdonosok és a felügyelet (szintén törvénysértő) átverésére késztette. Bár a pénzintézeti, illetve hitelintézeti törvényeket megsértő akciókat plasztikusan bemutatja a vádirat, az olvasót mégsem győzi meg arról, hogy mindez elégséges lenne a büntetőjogi kategóriát jelentő hűtlen kezelés vádjának alátámasztásához. Ez a bűncselekmény ugyanis a büntető törvénykönyv értelmezése szerint csak szándé-kosan követhető el, méghozzá az elkövető szándékának egyaránt ki kell terjednie a kötelességszegésre és az eredményre, vagyis a vagyoni hátrányra. Ha az eredmény tekintetében az elkövetőt gondatlanság terheli, akkor más - többnyire hanyag kezelés vétsége - is terheli. Most már csak az a kérdés, hogyan lehet bebizonyítani, hogy a tőkehiány leplezését szolgáló törvénysértő bankvezetői döntések kifejezett szándéka volt a tulajdonosok vagy a betétesek (és a nekik segítő kezet nyújtó kormány) vagyoni hátrányának előidézése. A vádirat szerint a 36 milliárd forintos vagyoni kár azáltal keletkezett, hogy a bank 1995 áprilisában meglévő tízmilliárdos saját tőkéje 1997 végére negatívvá vált, miközben a tulajdonosok 17, a kormány pedig 11 milliárd forinttal segítette meg a bankot. Hogy miért éppen 1995 tavaszától ketyeg a tőkevesztés órája? Talán azért, mert akkor emelte a bank kemény 4 százalékponttal a betéti kamatát? Erre a kérdésre nem találunk választ a vádiratban. De arra sem kapunk választ, miként lehet arra következtetni (és pláne bebizonyítani), hogy a bank vezetése 1995 tavaszán azzal a kifejezett szándékkal kezdett expanzív betétgyűjtő politikába, hogy 36 milliárd forintos vagyoni kárt okozzon, és ugyanez motiválta őket akkor is, amikor törvénysértő módon meghitelezték a bankot tőkeemeléssel felszínre rángató haver cégeket. Tartok tőle, hogy legfeljebb a gondatlanságból történő elkövetés, vagyis a hanyag kezelés bizonyítható, ha egyáltalán bármilyen, a vádiratban annak titulált bűncselekmény igazolható. A hanyag kezelés vádjához elég lenne azt bizonyítani, hogy a bank vezetői előre látták ugyan magatartásuk lehetséges következményeit, de könnyelműen bíztak azok elmaradásában. A felvonultatott sztárügyvédek láttán még az is kétséges, hogy ez utóbbi bizonyítható lesz - legalábbis abban az ügyben, amire a vádirat épül. Itt támad fel az emberben a kétség: lehetséges-e, hogy a vádirat készítői ennyire ne értsék a dolgukat, vagy valami más húzódik meg a gyönge érvelés mögött? És vajon mi az oka annak, hogy miközben a vádirat 1997 végéig részletesen taglalja a bank vezetői által elkövetett malőröket, egy büdös szót sem ejt az 1998-as évről? Hogyan lehetséges, hogy éppen az a bizonyos spanyol ingatlanügylet hiányzik a vádiratból, amelyik 1998 nyarán kicsapta a biztosítékot a Bankfelügyeletnél? Pedig ha hinni lehet a felügyeletnek, a korábbi ügyletek nem adtak okot arra, hogy beavatkozzon a bank életébe, vagyis addig nem észlelt a szándékos vagyonvesztésre utaló magatartást. A spanyol ingatlanbefektetési buli viszont - legalábbis a felügyelet szerint - már egyértelmű jele volt a vagyonvesztés szándékának, annak, hogy a bank vezetése képes elherdálni a trezorban lévő utolsó centeket (41 millió dollárt, tehát cirka 12 milliárd forintot). Hogyan lehet, hogy éppen ez az ügy maradt ki a vádiratból? Az olvasó kétségeit az sem enyhíti, hogy a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal által készített "csatolt vádirat" újabb hűtlen kezelés vádját tartalmazza: azt, amikor Princz utasítására a Postabank a piaci árnál magasabb áron meg-vásárolta a Budai Hengermalom Máté László (köztudottan szoci pártpénztárnok) által tulajdonolt részét. (Nem mellékesen megjegyzem, hogy a vádirat kizárólag ebben az ügyben utal Princz politikai kapcsolataira.) A laikus olvasó számára a csatolt vád megalapozottabbnak tűnik, mint a fővád. Csak az a bökkenő, hogy az emiatt keletkezett 121 millió forintos bukta aligha magyarázza meg a Postabank százmilliárdos nagyságrendű tőkevesztését. Ha az ügyvédek teszik a dolgukat, két eset valószínűsíthető. Az egyik az Al Capone-eset, ami akkor következik be, ha a fővád alól felmentik, de a csatolt vád alapján elmarasztalják Princz Gábort. Emlékezzünk rá: a híres keresztapát közismert bűnei miatt sohasem tudták elítélni, így végül adócsalás vádjával sikerült csak börtönbe juttatni őt. A másik a valószínűbb eset, amikor a bíróság egyik vád alapján sem ítéli el Princzet. Ekkor ő is elmondhatja magáról azt, amit Osztap Bender, a nagy kombinátor mondott: "Hát persze, angyal nem vagyok (É), de respektálom a büntető törvénykönyvet."

https://magyarnarancs.hu/egotripp/varhegyi_eva_ekotrip-52374

https://web.archive.org/web/20110324112546/http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=11068

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vedirat

Magyar Narancs

hungarian-news

2004-12-16 00:00:00

Többmilliárdos irodabútor

2004.05.19. 08:30 A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság irodabútorok vásárlására kiírt nettó 6,624 milliárd forintos pályázatára csupán a később győztes tizenkét cég jelentkezett. Nem hozott meglepetést a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) – korábbi nevén a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága – irodabútorok vásárlására kiírt nettó 6,624 milliárd forint keretösszegű pályázata, hiszen ezt is a korábbi beszállítók nyerték meg – írja a Napi Gazdaság. A három részteljesítésre kiírt közbeszerzésre csak a később győztes 12 cég nyújtott be – egymással konzorciumokat alkotva – pályázatot. Az új szerződés 2004. június 30-ától 2006. június 30-áig hatályos. A korábbi, 2002. november 15-től 2004. június 30-ig szóló bútorpályázat keretösszege mintegy nettó 6,5 milliárd forint volt. Ebből a legnagyobb, 4,5 milliárdos megrendelést – az emelt szintű ügyintézőknek és középvezetőknek szánt fabútorok szállítására szólót – a Balaton Bútorgyár Rt., a Falco-Sopron Irodabútor Kft., a Garzon Bútor Rt., a Mezőkövesdi Bútor Kft. és a Sellaton Hajlítottbútorgyár Rt. alkotta konzorcium kapta – amely az ezt megelőző három MKGI-bútorbeszerzést is megnyerte –, 4,2 milliárd forint keretösszeget elnyerve, a különbség mindössze annyi, hogy a Sellatont az eljárásban most többségi tulajdonosa, az Impala Bútorkereskedő Kft. képviselte. A cégek az egyszerű ügyintézői kategóriás fabútorokra is pályáztak, azonban ebben az esetben alvállalkozóként indultak. A fővállalkozó konzorcium (Gyulai Fafém Rt., Ipoly Bútorgyár Rt., Kemabo Kft., Linea Bútor-Stúdió Kft. és Sandra-Form Euromobili Kft.) most 1,4 milliárdért szállíthat bútorokat a költségvetési intézményeknek. (A korábbi keretszerződés 1,5 milliárdos volt.) A fémből készült bútorok szállíltói sem változtak, ám a keretszerződés összege az előző duplájára nőtt. Így az Orako-Ekler Rt. és a Telmex Rt. most 2006-ig több mint egymilliárdos megrendelést kaphat. (Napi Gazdaság)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/tobbmilliardos-irodabutor

https://web.archive.org/web/20240127052010/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/tobbmilliardos-irodabutor

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobbmilliardos-irodabutor

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-05-19 00:00:00

Újabb százmillió a családi kft.-nek: kérdések Medgyessyhez

Szilágyi Kata 2004.05.19. 09:41 A TGG and Partnerst – Medgyessy Péter miniszterelnök fia és Baráth Etele, az EU-pénzekért felelős államtitkár fiának közös cégét – a Matáv mellett az OTP Bank is 100 millió forinttal támogatta –mondta Répássy Róbert, fideszes képviselő mai tájékoztatóján. A TGG and Partnerst alig több mint egy évvel ezelőtt hozták létre, hogy Magyarország két legnagyobb vállalatának érdekében lobbizzon Brüsszelben. A cég alapító székhelye a budapesti Nánási út 26. alatt található családi ház, ahol Répássy Róbert bejelentette: ellenőrzött információk alapján a Matáv mellett a legnagyobb lakossági bank, az OTP is 100 millió forinttal támogatta a TGG and Partnerst. Az ellenzéki politikus ismét feltette a kérdést a miniszterelnöknek, nem érzi-e úgy, hogy hivatalával összeegyeztethetetlen fiának az európai uniós pénzek körüli „bábáskodása„. Nem érzi-e úgy, hogy rossz fényt vet Magyarország uniós megítélésére, hogy éppen az uniós pénzek lehívásáért felelős államtitkár fia nagy magyar vállalatok megbízását látta el? Répássy Róbert ismételten kérte az OTP Bank és a Matáv vezetőségét, hogy számoljanak be a megbízásról, és adjanak választ arra a kérdésre, gyakorolt-e nyomást Medgyessy Péter vagy Baráth Etele, hogy ezzel a tevékenységgel bízzák meg a TGG and Partnerst. Lengyel Zoltán fideszes országgyűlési képviselő kérte, hogy a mai kormányülésen szakítsanak időt arra, hogy a lobbi ügyével is foglalkozzanak. A sajtótájékoztatón megjelent Baráth Etele fia, Baráth Gergely is, aki arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy ne zaklassák. Ez egy családi ház, az iroda pedig a Márvány utcában található – mondta. Medgyessy Péter kormányfő közleményben reagált a fideszes képviselők által feltett kérdésekre. Politikai rágalmakkal illetni olyan cégeket, amelyeknek sem állami megbízása, sem közpénzhez köze nincs, nem tartozhat hozzá a demokráciákban megszokott politikai versengéshez – szögezte le közleményében a miniszterelnök. A Magyar Köztársaság miniszterelnökét kritizálni, vádolni, támadni, vagy rágalmazni, hozzátartozik a demokráciákban megszokott politikai versengéshez. Az eszközök megválasztása az ellenfél joga, stílusán, ízlésén múlik. Ezt elfogadni és eltűrni, demokratikus kötelezettség – fogalmaz a közlemény. A politikát a családok életébe erőltetni, közemberek hétköznapi nyugalmát megzavarni, tanult szakmájuk gyakorlásából boldogulni igyekvő fiatalokat hazugságokkal vádolni, politikai rágalmakkal illetni olyan cégeket, amelyeknek sem állami megbízása, sem közpénzhez köze nincs, nem tartozhat hozzá a demokráciákban megszokott politikai versengéshez. Ezt nem eltűrni, ez ellen a nyugodt közélet és a jó ízlés nevében fellépni, demokratikus kötelezettség – írja közleményében Medgyessy Péter. Felszólítom a közélet minden szereplőjét, tartsa magát a demokratikus szabályokhoz, tegyen eleget demokratikus kötelezettségének – fogalmazott a miniszterelnök.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/ujabb-szazmillio-a-csaladi-kft-nek-kerdesek-medgyessyhez

https://web.archive.org/web/20240126065111/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/ujabb-szazmillio-a-csaladi-kft-nek-kerdesek-medgyessyhez

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-szazmillio-a-csaladi-kft-nek-kerdesek-medgyessyhez

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-05-19 00:00:00

GYISM: kommunikáció 186 millióért

2004.05.18. 13:15 Közel kétszázmilliós szerződést kötött egy céggel kommunikációs feladatok ellátására a GYISM. Csaknem kétszázmillió forintért bízott meg a sporttárca egy külső céget, a minisztérium kommunikációs feladatainak ellátására. Az Ifjúsági és Sportkommunikációs Szolgáltató Kft. tárgyalásos közbeszerzési eljárás eredményeképp nyerte el a minisztérium 186 millió forintos megbízását. A kiírásra a Sportfólió Kft. tulajdonában lévő cégen kívül más pályázót nem hívtak meg. A tender kiírása szerint a nyertes cég feladatai közé tartozik a folyamatos sajtófigyelés a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium részére, valamint a tárca sajtótájékoztatóinak és rendezvényeinek megszervezése, illetve lebonyolítása. Ők készítik elő emellett a minisztérium összes külső és belső PR-anyagát, és ők tartják a kapcsolatot a társminisztériumok szervezeteivel. Szigetvári Viktor, a tárca szóvivője a hírügynökség kérdésére elmondta, hogy takarékossági okokból esett a választásuk a kft-re. Kijelentette, hogy korábban a tárca sajtóosztálya huszonkét főt foglalkoztatott, a nyertes cég részéről azonban ugyanazokat a feladatokat kilencen is el tudják végezni.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/gyism-kommunikacio-186-millioert

https://web.archive.org/web/20231219211216/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/gyism-kommunikacio-186-millioert

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyism-kommunikacio-186-millioert

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-05-18 00:00:00

A Postabank-per elsõ napjai: Intro

n "Retorikus vádakkal nem tudok mit kezdeni" - dünnyögte rezignáltan Princz Gábor a második tárgyalási napon. Ekkor már a bírónő is hangot adott elégedetlenségének, ha a bankár válaszai túlzottan "az általánosságok szintjén" mozogtak. A pert szokatlan közjáték vezette föl: a bírónő az ügyészségtől a vádirat pontosítását kérte, amit a vádhatóság megtagadott. Ez azért is furcsa, mert ha a vádirat nem elég részletes vagy egzakt, az a bizonyítási eljárást nehezíti meg, vagyis inkább a vádlottnak kedvez Az ügyészség szerint Princz Gábor és társai azért állnak a bíróság előtt, mert nem megfelelő gondossággal és szakértelemmel, nem a jogszabályok szerint vezették a bankot, továbbá nem ügyeltek a törvényben előírt nyolcszázalékos eszközkockázati arány betartására, a kihelyezéseik után nem képeztek megfelelő céltartalékot. A vád egyetlen konkrét ügylethez köthető szabálytalanságot nevesít a vonatkozó törvényi passzus megadásával, mégpedig azt, amikor a kibocsátott alárendelt kölcsöntőke jegyzését, illetve megvásárlását maga a bank finanszírozta. Az ügyészség oszt-szoroz, és egy huszárvágással 36,1 milliárd forint vagyoni hátrányt állapít meg, melyet az elhibázott banküzemi tevékenység ("a végrehajtott üzletpolitika") sarokszámaira alapoz. (A vádiratról, illetve a bank történetéről lásd: Princz, a derék katona, Magyar Narancs, 2004. október 28.) Az ügyészségi konstrukció a vádirat belső logikája szerint is csupán torzó. Nem követi végig azt a bűvészmutatványt, mellyel a bank a céltartalékképzés kényszerétől igyekezett megszabadulni. Részletesen taglalja, hogy a Postabank miképp pakolta rossz követeléseit különböző társaságokba (a mindenféle Modus-cégekbe), hogyan emelt bennük tőkét, és milyen feltételek mellett paszszolta át őket a Dunaholding-csoport tíz társaságának. Az még szerepel az iratban, hogy innen az egész cucc a Gordius Holdinghoz vándorolt. Az viszont már nem, hogy a csomagot a Postabank előbb visszavásárolta, majd 1998 júniusában elcserélte hét spanyol ingatlanra és egy cseh sörgyárra. Pedig e csomag valós veszteségeiről, illetve az esetleges törvénysértésekről csak a teljes tranzakciósor értékelését követően lenne szabad nyilatkozni. De 1998-ból lehet tudni más besült befektetésekről is. Csakhogy a kronologikusan építkező vádirat érthetetlen módon megáll 1997 végénél. Pedig a bank veszteségeinek nagy része a Princz leváltása előtti utolsó fél évben keletkezett: a nemzetközi könyvvizsgálók ekkor már egymást licitálták túl a hiány mérté-kének megállapításakor. A bank konszolidálásánál végül a KPMG 1998. júniusi összegzését vették alapul, amely 110 milliárd mínuszt mutatott. A nyomozás 152 milliárdos vagyonvesztés ügyében indult, mivel ennyit kóstált a bank feltőkésítése, nem számítva a követeléskezelők - Reorg Rt., PB Workout - veszteségeire fizetett további 23,5 milliárdot. Ehhez képest a vádiratban 36,1 milliárd forintos károkozás szerepel. És itt jutunk el a vádirat legfeltűnőbb hiányosságához: sem a bank hitelkihelyezési gyakorlata, sem a bank befektetései (a csatolt vádiratban szereplő Budai Hengermalom-ügyön kívül) nem képezik a vád tárgyát. Vagyis az öt évig tartó nyomozás arra az eredményre jutott, hogy a tranzakciókat dokumentáló iratok törvényességéhez nem férhet kétség; például a vagyonértékelés is rendben folyt. (Pedig éppen a spanyol ingatlanoknál fordult elő, hogy a bank a jelenlegi értéket egy tervezett ingatlanfejlesztési beruházást követő jövőbeni értéken számolta el. Az ingatlanokat a bank később ötezer forintos áron adta át az államnak, noha könyv szerinti értékük összesen több mint negyvenmilliárdra rúgott.) Lehet, hogy a nyomozó hatóság nem látta értelmét annak, hogy az ingatlanszakértők a bíróságon iszapbirkózzanak egymással, de a nyilvánosság (ha nem is mindjárt a törvényesség) megérdemelte volna, hogy az 1998-as esztendő történéseiről, így például a bank hitelkihelyezési és befektetési gyakorlatáról a bíróság ítélkezzék. Legalább úgy, hogy megnézzük: a kétes követelésekből utólag mennyit lehetett behajtani. Az ügyészség azzal együtt is lemondott erről, hogy az utolsó pillanatban a "gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése" vétsége helyett "szándékosan elkövetett, nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés" miatt emelt vádat. Ez pedig sokkal súlyosabb megítélés alá esik: s ahhoz, hogy e vád megálljon, nagyon is kellene a muníció. Megjegyzendő: a vádiratban sok minden nem köszön viszsza azokból, amikről kollégáink írásaiban vagy a vonatkozó állami számvevőszéki jelentésekben olvashattunk. A bírósági tárgyalást Diós Erzsébet bírónő vezeti, aki a gazdasági ügyek specialistájának számít: ő tárgyalta a Kunos-, valamint a Tocsik-Szokai-ügyet. Szakmai tudása megkérdőjelezhetetlen - annak ellenére, hogy a fenti két esetben hozott felmentő ítéletét a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette és a Fővárosi Bíróságot új eljárásra kötelezte. (Mondják, döntő eljárásbéli hibákat vétett, meg azt is, hogy politikai okok is közrejátszottak az ítélet annullálásában.) Különös képessége, hogy hadarva is érthetően tud iratot ismertetni, és amikor a teremben lévők éppen elszenderülnének, mindig akad egy kedves vagy humoros megjegyzése, ami visszahozza az életet az exkluzív társaságba. Az eljárásban ugyanis a szakma celebjei vesznek részt. Princz vezető ügyvédje az exminiszter Bárándy Péter lett (szárnysegédei: Nehéz-Posony Márton és Bárándy Gergely), de a védelem rajta kívül is felvonultat egy-két jól ismert sztárügyvédet (Zamecsnik Péter, Bánáti János); az ötödrangú vádlott érdekeit az annak idején a kiutasított szír orvos védelmét ellátó Diczig István képviseli. A vádiratot Sódor Ist-ván főügyész jegyezte, a tárgyaló ügyész Bodony István, aki a tanú-, illetve gyanúsítotti kihallgatások egy részén is részt vett. Lapzártánkkor négy érdemi tárgyalási napon jutottunk túl, Princz Gábor meghallgatása egyelőre befejeződött. "Nagyon az elején vagyunk" - üzente lapunknak Princz Gábor, miért nem szeretne nyilatkozni. A per előtt szívesen ródsózott a médiában, de a múlt héten Fiala János is hiába hívta egy nyilvános csevejre az egyik belvárosi étterembe. Princz tehát nem nyilatkozik, és fényképezni sem hagyja magát, csak hátulról. A tárgyaláson Princz tagadta a vádakat. Hangsúlyozta, hogy a Postabank helyzetét az állami szervek (Pénzügyminisztérium, Magyar Nemzeti Bank és az Állami Bankfelügyelet) pontosan ismerték, hiszen rendszeresen kaptak jelentéseket a bank működéséről, amit 1995 tavaszáig semmilyen módon nem kifogásoltak. (Ekkor íródott Rusznák Tamás bankfelügyeleti elnök levele, melyben korlátozó intézkedéseket helyezett kilátásba, ha a bankbiztonság garanciájának is tekinthető tőkemegfelelési mutató nem éri el a törvényben előírt nyolcszázalékos minimumot.) Princz szerint a kormányzat versenyt szeretett volna látni a lakossági bankolásban, de a bank tőkehelyzetét úgy kezelte, hogy a pénzintézet impozáns növekedése úgyis megoldja a problémákat. Elismerte, hogy a bank az adóskonszolidáció során (1990-92 között) kb. nyolcmilliárdot kapott; azért csak ennyit, mert az államnak már nem volt elegendő forrása egy dinamikusan fejlődő pénzintézet konszolidálására, illetve a többi pénzintézet rendbetétele előbbre való volt azok rosszabb hitelállománya miatt. Princz úgy ítélte meg, hogy 1995-ig "nem nagyon voltak" a banknak kockázatos hitelei, bár "veszélyes zóna" kétségkívül akadt. Ez idő tájt került szóba a Postabank privatizációja is: s mialatt a vita arról folyt, hogy kül- vagy belföldi befektetőket vonjanak-e be, a Postabank kimaradt a konszolidáció második hullámából. Princz a tárgyaláson többször is jelezte: nem értett egyet azzal a gyakorlattal, ahogy a feltőkésített pénzintézeteket nyomott áron értékesítették a tőke leszállításával. Látszólagos nosztalgiával emlékezett meg arról a hamvába holt kísérletről, amikor 1995-ben felmerült a Magyar Hitelbank és a Postabank, illetve az OTP és a K&H fúziója. A Postabank dinamikus növekedését érzékeltetve idézte az SBC Warburg privatizációs tanácsadó véleményét, amely 180-200 százalékon történő tőkeemelést javasolt 1996-ban. Princz meghallgatása kevéssé tisztázta, hogy ki volt a felelős az expanzív betétgyűjtési politiká-ért (fix, extra betéti kamatok: +4 százalék, rapid hálózatbővítés). A bankvezér inkább arról beszélt, hogy a felügyelet ajánlásainak megfelelően igyekeztek a kamatpolitikát a bank számára olcsó (rövid lejáratú, látra szóló betétekhez kapcsolódó) kamatállomány irányába tolni. Azt a vádat, hogy a bank kamatjövedelme fokozatosan csökkent, Princz az általános piaci tendenciával magyarázta, és a kormányzat restriktív politikájára vezette vissza. Az ügyész kérdésére - vajon miképp történhetett, hogy az 1996-os mérlegben (azaz már a bankpánikot megelőzően) nulla volt a bank üzemi eredménye - azt mondta: akkor is képződött nyereség, de a tőkehelyzet miatt az az általános tartalékba került. (Az ügyész, mintegy enyhítendő a vádat, a Bokros-csomag hatására is rákérdezett. Princz persze lecsapta a magas labdát.) A bankár több esetben is megjegyezte: a "konkrét ügyekben nincs benne, általánosságban viszont szívesen" válaszol. Véletlenül ilyen volt a felügyelet által megbízott könyvvizsgáló (Arthur Andersen) és a bank közötti polémia a '95 végéig megképzendő céltartalék mértékéről. Vagyis hogy milyen számítások alapján mely eszközökre képeztek, mire nem, és végül mire kértek haladékot. A bírónő forszírozására végül abban sikerült megállapodni, hogy a mintegy tíz tételből összeadódó céltartalék hátteréről az egyes üzletágak vezetőitől tudható meg több. "Általánosságban" azért Princz kifejtette: a céltartalékképzés szubjektív dolog, akár 20-30 százalékos eltérés is lehet a védhető álláspontok között. Az 1996-os nehézségeket a pénzintézeti törvény szigorítása, a hitelminősítés és a céltartartalékképzés új rendje okozta; ez kivétel nélkül az összes bankot keményen érintette, "hatása felért egy újabb konszolidációval". (Mint utaltunk rá, a hitelkihelyezési és befektetési gyakorlatban az ügyészség nem talált kivetnivalót.) Princz arra sem emlékezett, hogy a bankpánikot közvetlenül megelőző befektetéseket mi indokolta. A vádirat szempontjából a Dunaholding-torzó is lényegében csak a céltartalékképzés miatt releváns. Princz szerint a céltarta-lék-kényszer kikerülése "csak a má-sodlagos hatása" volt a Dunaholding-Postabank együttműködésnek. Igazából egy olyan befektetési bankká fejleszthető központot szerettek volna létrehozni, amely elvégzi a kereskedelmi banki tevékenységbe kevésbé illő feladatokat: azokat, amikre a Postabanknak se pénze, se szakembere nem volt. "A Dunaholding akkoriban az ország egyik legtőkeerősebb vállalkozása volt, 100-150 fős szakembergárdával" - ismételte többször is a volt bankvezér. A megállapodásról a bank tájékoztatta a bankfelügyeletet és a Nemzeti Bank elnökét. (Surányi György állítólag külön dicsérte a konstrukciót: a portfóliókezelő létrehozása példaként szolgálhatott más bankok számára is.) Az együttműködést motiválta, hogy a bank nagy reményeket fűzött a nyugdíj- és az egészségbiztosítóval (egyébként két jelentős kvázitulajdonosával) kötendő üzlethez. A számlák vezetése mellett a tb ingatlan vagyonának kezelése és az adósok megváltásában nyújtott banki segítség is szóba került. Az üzletet Princz több száz milliárdosra becsülte. Mint elmondta, a bank informatikai rendszerét úgy építették ki, hogy ennek a terhelésnek megfeleljen - a Postabank azonban soha nem kapta meg a tb- és az OEP-számlákat. Princz a meghallgatása során kétszer érezhette magát igazán elemében: amikor hosszasan illusztrálta a bank térnyerését és nagy népszerűségét, valamint a bankpánik érzékletes leírásakor. A Postabankot egy titokzatos komplott rogyasztotta térdre 1997 február végén. Az "összeesküvés" Princz szerint 1996 novemberében kezdődött azzal, hogy a pénzintézetet (amely egyébként mindig is inkább kihelyező pozícióban volt) az OTP kizárta a bankközi piacról. Bár Csányi Sándor elnök-vezérigazgató állítólag megnyugtatta a bankvezért, hogy csak technikai malőrről van szó, a tiltást nem oldották fel, és egyre több bank csatlakozott az OTP akciójához. "Valakik" a vállalatokat is óva intették, hogy ne üzleteljenek a Postabankkal. Princz emlékei szerint pontosan kivehető volt, ahogy a bankpánik sugarasan, az autóutak mentén, sorra a településeken eszkalálódott. Felajánlotta: részletesen beszél arról, hogy szerinte mi lehetett a pánik hátterében, de Diós Erzsébet végül nem kérdezett rá. A bankpánik padlóra küldte a Postabank likviditását. Bár sokáig csak 24 milliárdos betét- és értékpapír-kivonásról beszéltek, valójában hetvenmilliárd távozott egy hét vége alatt a bankból; mindent összevetve legfeljebb egymilliárd maradt a kasszában. A bankpánik közvetve elvitte az az évi növekményt, és a likviditás biztosítása miatt a jó követeléseiket is hamarjában értékesíteniük kellett. 1997 februárja után a kormány döntött a bank többütemű megsegítéséről, melynek során korlátozott mértékben alaptőke-emelést, az ÁPV Rt.-vel portfóliócserét hajtottak végre, majd a Postabank hozzájutott a Pénzintézeti Központ tőkéjéhez is. A vádirat szerint a történet valahol itt megszakad; Princz regnálásának utolsó fél éve patyolatfehér folt. Ezek után aligha reménykedhetünk abban, hogy a közvélemény végre megérti: miért fizettek ki az adófizetők az utolsó menetben több mint 170 milliárd forintot (a tíz év során pedig vagy háromszázat) a Postabank fenntartására. S marad a nagy kérdés is: túlkonszolidálták-e a bankot vagy sem?

https://magyarnarancs.hu/belpol/a_postabank-per_elsotilde_napjai_intro-53279

https://web.archive.org/web/20160819000046/https://magyarnarancs.hu/belpol/a_postabank-per_elsotilde_napjai_intro-53279

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-postabank-per-els245-napjai-intro

Magyar Narancs

hungarian-news

2004-12-02 00:00:00

MSZP közeli tanúkat hallgatnak ki az ORFK-n

2004.05.18. 06:01 Tanúként hallgatja ki az ORFK Pénzügyi Nyomozó Igazgatósága azon MSZP közeli vállalkozások vezetőit, akik közreműködtek az orosz államadósság lebontásában – értesült a Magyar Nemzet. Medgyessy Péter kormányfő tavalyelőtt decemberben, moszkvai tárgyalásán 62 millió dolláros (napi árfolyamon több mint 12,7 milliárd forintos) részadósság elengedésére kényszerült, mert néhány MSZP közeli vállalkozás a mai napig nem rendezte tartozását. Az orosz adósság lebontásában szerepet vállalt cégek üzleti nyilvántartásai és a Magyar Államkincstár (MÁK) Rt. adatai annyi ellentmondást tartalmaznak, hogy a vállalkozások vezetőit tanúkihallgatásra hívják a pénzügyi nyomozók – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Dobos Gabriella, a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség szóvivője. Az ügyben továbbra is csak a számvitel rendjének megsértését vizsgáltatja az ügyészség, míg az ügyleteket lehetővé tevő, az állam részéről eljáró személyek esetében felvetődött hűtlen kezelés gyanúja miatt eddig senkit nem hallgattak ki – tette hozzá a szóvivő. Tájékoztatása szerint a nemzetközi jogsegély keretében, az osztrák Meinl Banktól kért dokumentumok még nem érkeztek meg Magyarországra, azokat továbbra is várja az ügyészség. Álmos László, az ORFK Pénzügyi Nyomozó Igazgatóságának vezetője közölte: a kihallgatások során még nem minden közreműködő cég vezetője tett vallomást, idézésük sorrendjét a nyomozás aktuális feladatai határozzák meg. – Az ügynek továbbra sincs megállapítható kárértéke, ugyanis vagyon elleni bűncselekmény gyanúja még nem merült fel – tette hozzá az igazgató. Ismeretes: Medgyessy Péter kormányfő tavalyelőtt decemberben, moszkvai tárgyalásán 62 millió dollárnyi (napi árfolyamon több mint 12,7 milliárd forintnyi) részadósság elengedésére kényszerült, mert néhány MSZP közeli vállalkozás a mai napig nem rendezte tartozását a MÁK Rt.-vel. Az orosz fél azonban kifizetettnek tekintette az összeget, és ennek elismeréséhez kötötte a további adósságrendezést. A Magyar Nemzet úgy tudja, az eltűnt milliók több, az olajgate-botrányban is felbukkanó céget érintenek. A Lorry Kft., amely Máté Lászlónak, az MSZP volt pénztárnokának érdekeltségébe tartozott, 2,7 millió dollárral és kamataival tartozik. A Bertinus Kft. – kamatok nélkül – 4,8 millió dollárral adós egy Aleko autók behozatalára köttetett üzletből, melyet Máté egykori üzlettársa, Szász András, a Nádor Rt. vezetője hozott tető alá. Több mint 27 millió dollárral nem számolt el a Tér és Forma Rt., illetve a közben egy off-shore cég tulajdonába került Gaz Impex Kft., és 3,3 millió dollárral adós a Petroltank Rt. is, amely Hujber Ottónak, az MSZP vállalkozói tagozata egykori vezetőjének érdekeltségébe tartozott. Az ORFK tavaly július 23-án, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feljelentése nyomán ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/mszp-kozeli-tanukat-hallgatnak-ki-az-orfk-n

https://web.archive.org/web/20240126140334/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/mszp-kozeli-tanukat-hallgatnak-ki-az-orfk-n

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mszp-kozeli-tanukat-hallgatnak-ki-az-orfk-n

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-05-18 00:00:00

Belbotrányt okozott a Medgyessy fiú cége

2004.05.14. 06:11 Felháborodást keltett szocialista körökben, hogy a miniszterelnök fiának cége több magyar nagyvállalat érdekérvényesítési megbízásait szerezte meg – értesült a Magyar Nemzet MSZP közeli forrásokból. A kifogásolt társaságot, a TGG&Partners Kft.-t tavaly februárban alapították, azzal a céllal, hogy jelentős méretű hazai cégek érdekeit képviselje az Európai Unióban. Fő tevékenysége üzletviteli tanácsadás. A céget ügyvezetőként Medgyessy Gergely (a miniszterelnök fia), Baráth Gergely (az uniós pénzek felett diszponáló Nemzeti Fejlesztési Hivatalt vezető Baráth Etele fia) és Tóth Tibor jegyzi. A megfelelő uniós lobbitevékenység érdekében a cég budapesti székhelyén kívül Brüsszelben is irodát nyitott. Úgy tudjuk, a miniszterelnök fiának már sikerült megszereznie többek között a Matáv, a Westel helyébe lépő T-Mobile, valamint az OTP Bank megbízásait. A TGG múlt hónapban ismertette szolgáltatásait a MEH részvételével megtartott VII. magyar vezérigazgatói találkozón is, ahol Nagyvállalati érdekérvényesítés az Európai Unióban címmel előadást tartott. Növelte a szocialista párton belüli megosztottságot, hogy a társaság létezéséről tudomást szerzők szerint a Medgyessy fiú cégének lobbitevékenysége újabb támadási felületet biztosít, és rontja az MSZP esélyeit a párt európai uniós kampányában. A bírálók aggódnak, hogy a céggel kapcsolatos sajtóhírek a választások előtt ismét ráirányítják a figyelmet Medgyessy Péter nevelt lányára, Tornóczky Anitára, aki a kormányváltás óta feltűnően túlfoglalkoztatott a Magyar Televíziónál. Információink szerint a társaságot azok a szocialistákhoz közel álló személyek és cégek is támadják, amelyeknek fő tevékenységét eddig is a magyar nagyvállalatokhoz kapcsolódó uniós érdekérvényesítés jelentette. Medgyessy Gergely egyébként korábban is együtt dolgozott Baráth Etele fiával: a Vivendi telekommunikációs vállalatnál mindketten a kormányzati kapcsolatokért voltak felelősek. Baráth Gergely a Fővárosi Közgyűlés fideszes tagja volt 1990 és 1994 között. (A Fővárosi Közgyűlés honlapján azonban az áll, hogy az SZDSZ-frakció tagja. Az adott oldal a Magyar Nemzet cikkének megjelenése óta nem elérhető.)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/belbotranyt-okozott-a-medgyessy-fiu-cege-2

https://web.archive.org/web/20231206162529/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/belbotranyt-okozott-a-medgyessy-fiu-cege-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/belbotranyt-okozott-a-medgyessy-fiu-cege

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-05-14 00:00:00

Szocialista képviselő nyerte az önkormányzat pályázatát

2004.05.14. 05:25 Csaknem évi 300 millió forintot kap a pécsi önkormányzattól az a cég, amelyik öt évre megnyerte az időskorúak közétkeztetésére kiírt pályázatot. A nyertes cég 90 százalékos tulajdonosa a város egyik szocialista képviselője. Hering Gyula szocialista képviselő neve nem először merül fel Pécsett. Egy évvel ezelőtt választották meg képviselőnek, egy időközi választáson. Akkor az ellenzék – és Szili Katalin, az MSZP elnökhelyettese is – azért tiltakozott, mert Heringről a kopogtatócédulák összegyűjtése után kiderült, hogy kilenc hónapot töltött a tököli fiatalkorúak börtönében, mert száz márkát vett el anyjától, aki ezért feljelentette. Az ellenzék szerint most összeférhetetlenségi és etikai aggályok merülnek fel. A képviselő cége, a Környezetvédő Kft. volt az egyik nyertese ugyanis annak a közbeszerzési pályázatnak, amelyet az Intézmények Gazdasági Szolgálata írt ki az időskorúak étkeztetésére. Az ellenzék egy korábbi esetre is emlékeztetett az ügy kapcsán, amikor egy fideszes háziorvos azért nem kerülhetett be a képviselő-testületbe, mert a választójogi törvény szerint az, aki az önkormányzattal vállalkozói vagy megbízási szerződésben áll gazdasági társaság tagjaként vagy magánszemélyként, összeférhetetlen – tudta meg a Magyar Nemzet Nagy Csabától, a Fidesz pécsi frakcióvezetőjétől. – Még nem fordult elő, hogy a nyertesek ötéves megbízást kapjanak, ez is kérdéseket vethet fel. Hering Gyula az ügyvezetői posztot pedig csak nemrégiben adta át társának, ettől függetlenül most is 90 százalékban tulajdonosa a vállalkozásnak – mondja a frakcióvezető. Az érintett szocialista képviselő szerint nem volt más szóba jöhető pályázó, ezért ha ők nem indulnak, az önkormányzatnak akkor is velük kellett volna meghosszabbítania a szerződést. – 12 éve csináljuk ezt a társammal, még mielőtt képviselő lettem volna. Akkortól azonban, éppen az összeférhetetlenség elkerülése miatt, átadtam az ügyvezetői posztot – mondja Hering. – Mi naponta kétezer idős embernek szállítjuk az ételt, a megítélt összeg ezzel arányos. Derek András

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/szocialista-kepviselo-nyerte-az-onkormanyzat-palyazatat

https://web.archive.org/web/20231211140821/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/szocialista-kepviselo-nyerte-az-onkormanyzat-palyazatat

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szocialista-kepviselo-nyerte-az-onkormanyzat-palyazatat

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-05-14 00:00:00

HM: 220 millió selejtes ejtőernyőkért?

2004.05.13. 14:10 Egyetlen nap alatt nyolc darab ejtőernyő szakadt szét próbaugrás közben tavaly májusban azok közül, amelyeket hetekkel korábban vásárolt a Magyar Honvédség egy német cégtől, közbeszerzési eljárásban – 220 millió forintért. Selejtes ejtőernyőket vásárolt a honvédelmi tárca 220 millió forintért – értesült a HavariaPress. Tavaly májusban egyetlen nap alatt nyolc darab ejtőernyő szakadt szét próbaugrás közben azok közül, amelyeket hetekkel korábban vásárolt a Magyar Honvédség egy német cégtől, közbeszerzési eljárásban. Az ejtőernyők minden esetben közel azonos helyen szakadtak el, így a biztonságos földet érés csak a mentőernyők segítségével volt megoldható. Azt egyelőre nem tudni, hogy a sérülések a nagy nyílási terhelés miatt, konstrukciós hiba folytán, vagy a kupola anyagának gyenge szakítószilárdsága miatt keletkeztek-e. A 870 ezer eurós tenderen mindössze a nyertesként kikiáltott német cég indult, amely ezért az összegért 180 darab ernyőt szállított le a Honvédségnek. A korszerűnek nem mondható ejtőernyőket a ’70-es években fejlesztették ki, és az NDK-ban gyártották a Varsói Szerződés tagállamai számára. Ezekből az átvételkor hatvanhetet próbáltak ki, ám mintegy 12 százalékuk hibásnak bizonyult. Az ejtőernyőtípus légialkalmassági vizsgálatát az eset után azonnal visszavonták, és az összes 2003-as beszerzésű ernyő használatát megtiltották. A hírügynökség értesülései szerint az ügyben az egri felderítő zászlóalj parancsnoka kezdeményezett vizsgálatot. Az eset kapcsán a hírügynökség szerette volna megkérdezni a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályát is, ám ott csak későbbre ígértek választ.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/hm-220-millio-selejtes-ejtoernyokert

https://web.archive.org/web/20240103114514/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/hm-220-millio-selejtes-ejtoernyokert

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hm-220-millio-selejtes-ejtoernyokert

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-05-13 00:00:00

A Fidesz az európai uniós pénzek körüli botrányról

2004.05.14. 14:03 A Fidesz megdöbbent azon, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök és Baráth Etele államtitkár fiainak közös cége „az európai uniós pénzek körül bábáskodik” – mondta Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő pénteken budapesti sajtótájékoztatóján. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint az a probléma, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök és Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt felügyelő politikai államtitkár „hivataluknál fogva az európai uniós támogatásokkal kapcsolatban tevékenykednek”. Ezt azzal kapcsolatban mondta el, hogy a Magyar Nemzet pénteki számában megjelent, Medgyessy Gergely és Baráth Gergely közös cége jelentős méretű hazai cégek érdekeit képviseli az Európai Unióban. A képviselő a miniszterelnökhöz és Baráth Eteléhez kérdést intézett, mely szerint igaz-e a hír, amely szerint gyermekeik közös cégben az európai uniós pénzek körül bábáskodnak és hogy nem érzik-e összeférhetetlennek a miniszterelnöki, illetve az államtitkári hivatallal azt, hogy gyermekeik ilyen munkán dolgoznak? Répássy Róbert elmondta, kérdéseiket azért teszik fel, mert egyre több olyan személyről tud a közvélemény, akik az MSZP politikusainak hozzátartozói, és az európai uniós pénzek lehívása körül bábáskodnak, mint Gyurcsány Ferenc miniszter felesége, Dobrev Klára is. A TGG and Partners Kft. az üggyel kapcsolatban kiadott egy sajtóközleményt, amelyben az áll: a TGG and Partners-nek nem volt és nincs állami megrendelése, semmiféle szerződési, vagy egyéb kapcsolatban nem állnak állami tulajdonú vállalattal. A TGG and Partners nem foglalkozik magyarországi tevékenységgel. A társaság sem pályázóként, sem pályázatíróként nem vesz részt európai uniós pályázatkészítésben, így semmiféle közpénzhez a társaságnak nincs köze. Az alapítók – Baráth Gergely, Medgyessy Gergely, Tóth Tibor – évek, évtizedek óta ismerik egymást. A Vivendi Telecom Hungary szabályozási és külkapcsolati igazgatóságán dolgoztak, ahol részletesen foglalkoztak a cég külkapcsolataival és azon belül az európai uniós szabályozási környezettel. Baráth Gergely, a Fővárosi Közgyűlés fideszes és nem SZDSZ-es tagja volt 1990 és 1994 között, mint azt Belbotrányt okozott a Medgyessy fiú cége című cikkünkben tévésen állítottuk.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/a-fidesz-az-europai-unios-penzek-koruli-botranyrol

https://web.archive.org/web/20231109205843/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/a-fidesz-az-europai-unios-penzek-koruli-botranyrol

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-az-europai-unios-penzek-koruli-botranyrol

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-05-14 00:00:00

Rendőrségi vizsgálatot követel Kőbányán a Fidesz

2004.05.13. 07:08 A Fidesz szerint a rendőrségnek kell kivizsgálnia a KŐBETA-ügyet, mivel a polgármester és az alpolgármester is igazgatósági tag volt a cégnél, így érintettek. A Fidesz szerint Kőbányja jegyzőjének büntető feljelentést kell tennie az önkormányzatot ért 493 nukkuüs veszteség miatt. Mint az már ismeretes, az Állami Számvevőszék megállapította: a X. kerületi önkormányzat tulajdonában lévő Kőbányai Befektetési és Tanácsadó Rt. (KŐBETA) közel félmilliárd forintos kárt okozott a helyhatóságnak. - Az ÁSZ illetékese azt nyilatkozta, hogy a polgármesterre bízzák kivizsgáltatja-e az ügyet, és tesz-e feljelentést. A Fidesz véleménye szerint nem lehet arra az Andó Sándor polgármesterre bízni az ügyet, aki a KŐBETA Rt. igazgatóságának tagja volt a veszteség kialakulásának időszakában. Ugyancsak igazgatósági tag volt a jelenlegi alpolgármester, Kaszab Csaba, és az SZDSZ kőbányai elnöke, Ezért a képviselő-testület sem képes elfogulatlan vizsgálatot folytatni – hangúlyozza közleményében a Fidesz kőbányai csoportja, mely az ügy tisztázása érdekében szükségesnek tartja, hogy a rendőrség a nagy vagyoni hátrányt okozó ügyben a nyomozást folytassa le, és a felelősöket találja meg.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/rendorsegi-vizsgalatot-kovetel-kobanyan-a-fidesz

https://web.archive.org/web/20231206115433/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/rendorsegi-vizsgalatot-kovetel-kobanyan-a-fidesz

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rendorsegi-vizsgalatot-kovetel-kobanyan-a-fidesz

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-05-13 00:00:00

Félmilliárdot bukott Kőbánya

2004.05.12. 20:13 Budapesten a X. kerületi önkormányzat tulajdonában lévő Kőbányai Befektetési és Tanácsadó Rt. (KŐBETA) közel félmilliárd forintos kárt okozott a helyhatóságnak tevékenységével – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéséből. A társaság vezető testületeiben főként helyi MSZP-s és SZDSZ-es politikusok foglaltak helyet, akiknek tiszteletdíja a gyenge üzleti eredmények ellenére folyamatosan nőtt. Jelentős kárt okozott a kőbányai önkormányzatnak egyik vállalkozása, amellyel 2000-ben – György István akkori fideszes polgármester és a jobboldali képviselőcsoport tiltakozása ellenére – vagyonkezelési szerződést kötött az MSZP–SZDSZ-es többségű helyhatóság. Jobboldali képviselők többek között azért ellenezték a megállapodást, mert a KŐBETA – szerintük – „hihetetlenül” magas összegért vállalta a X. kerületi vagyon kezelését. A szkeptikusok véleményét alátámasztotta az ÁSZ napokban közölt jelentése, amely megállapította, hogy „legkevesebb 493 millió forint veszteség érte a portfóliókezelés miatt” az önkormányzatot, amely „a piaci átlagnál nagyobb díjat fizetett a KŐBETA Rt.-nek”. A szerződés értelmében az önkormányzati cég 2,1 milliárd forint árfolyamértékű portfólió – ez 100 ezer darab Richter-részvényből és más értékpapírból állt – felett rendelkezhetett, amely összeg a belterületi földterületek privatizációjából származott. A vállalkozásnak egyébként nem volt engedélye értékpapír-kereskedelemre, ezért egy – ilyen jogosítványokkal rendelkező – másik cég szolgáltatásait is igénybe kellett vennie. Az ellenőrzött időszakban – 2000-től 2003 harmadik negyedévéig – 248 millió forintos hozamnövekedést értek el, a vagyonkezelési díj levonása után az önkormányzatnak azonban alig több mint hárommillió forint maradt. Mivel az „alvállalkozó” sem ingyen végezte a kereskedést, neki is ki kellett fizetni 96 millió forintot. Az ÁSZ megjegyzi, hogyha a vagyont állampapírba fektették volna, akkor ugyanennyi idő alatt 400 millió forint pluszra tehettek volna szert az értékpapír-kereskedőknek kifizetett 93 millió mínusz helyett, így a végeredmény összesen majd félmilliárd forintos veszteség lett. Andó Sándor, a kerület MSZP-s polgármestere – más szocialista és szabad demokrata politikusokkal együtt – maga is részt vett a KŐBETA irányításában: igazgatósági tag volt az alapítástól egészen 2002 májusáig. Andó képviselőtársaival együtt azért mondott le posztjáról, mert a törvények már nem tették lehetővé, hogy önkormányzati képviselő tag legyen önkormányzati cég igazgatótanácsában. Az ÁSZ jelentéséből kiderül, hogy a szerény eredmények ellenére a KŐBETA vezetőinek juttatásai folyamatosan emelkedtek. A személyi jellegű költségek először egy év alatt 4,6-szorosára, majd 2002-ben az inflációt meghaladó mértékben – vezetőknél 10,6, míg igazgató tanácsi (it-) és felügyelőbizottsági (fb-) tagok esetében 16,5 százalékkal – emelkedtek. Összegszerűen ez azt jelentette, hogy 2002-ben a napi munkában nem részt vevő it- és fb-tagok havonta átlagosan 125 ezer forintos tiszteletdíjat kaptak – áll a jelentésben. Az ÁSZ azt javasolja a képviselő-testületnek, hogy kezdeményezze a KŐBETA Rt.-nél a veszteség megtérítését, azt azonban a polgármesterre bízzák, hogy kivizsgáltatja-e az ügyet, illetve tesz-e a feljelentést. Az önkormányzat illetékese megkeresésünkre közölte: a vizsgálati jelentés megállapításait vizsgálják, pénzügyi bizottság elé terjesztik, észrevételeiket később közlik. üzlet a K&H Equitiesszel. A kőbányai vagyonpolitika eredményeképpen a kerület mintegy hárommilliárd forintja ragadt bent a K&H Equities Rt.-nél is. A helyhatóság belterületi földterületeinek értékesítéséből származó részvénycsomag egy részével Kulcsár Attila és társai éltek vissza.

https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2004/05/felmilliardot-bukott-kobanya

https://web.archive.org/web/20231110085211/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2004/05/felmilliardot-bukott-kobanya

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felmilliardot-bukott-kobanya

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-05-12 00:00:00

Feljelentette a fideszes polgármester a korábbi szocialista vezetést

Feljelentette a fideszes polgármester a korábbi szocialista vezetést 2007. március 30. 14:56 | Forrás: STOP/MTI Nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával büntetőfeljelentést tett ismeretlen tettes ellen a soproni önkormányzat egy ingatlanvásárlási ügy miatt - közölte Fodor Tamás polgármester pénteken sajtótájékoztatón. A fideszes politikus szerint a korábbi baloldali vezetésű önkormányzat több mint 250 millió forintért vett meg egy 1.570 négyzetméteres befejezetlen épületet 6.400 négyzetméter telekkel együtt. Az ingatlan valós forgalmi értékét ez év januárjában 100 millió forintban állapította meg egy szakértő. Így Sopront 100 millió forintot meghaladó kár érhette - mondta a város jelenlegi első embere. A polgármester szerint egy általa nem nevesített tulajdonosi kör szabadulni akart az évek óta befejezetlenül álló, 100 millió forintos jelzálog-joggal terhelt ingatlantól. Ezért még 2005-ben felkereshették a tulajdonosok az önkormányzatot. Felvetődött, hogy tűzoltóság elhelyezésére alkalmas lehet-e a szóban forgó ingatlan. A rövidesen elkészült szakvélemény a kérdésre nemet mondott. Ezek után tavaly szeptemberben közvetlenül a helyhatósági választások előtt az önkormányzat hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárásban kért ajánlatot tűzoltóság elhelyezésére alkalmas ingatlan vásárlása céljából. Kizárólag egyetlen ingatlanra vonatkozott a kért ajánlat, éppen arra, amelyikről a szakértői vélemény korábban megállapította, hogy a tűzoltóság speciális igényeinek nem felel meg - mondta. A közbeszerzési tanácsnak írt levelében a korábbi polgármester, Walter Dezső azzal indokolta az eljárást, hogy kizárólag ez az ingatlan felel meg minden szempontból tűzoltósági célokra. Az egyetlen ajánlattevővel 2006. szeptember 29-én az önkormányzat megkötötte az adásvételi szerződést. Fodor Tamás rámutatott: mindezek nyomán feltételezhető, hogy az előző városvezetés valótlan indokokra hivatkozva, a közbeszerzési törvény rendelkezéseit megkerülve, a közbeszerzési döntőbizottságot megtévesztve, a reális piac árnak több mint kétszereséért vásárolta meg az ingatlanokat. A soproni önkormányzat csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy polgári peres eljárást indít a szóban forgó adásvételi szerződés felbontása érdekében és megteszi a büntetőfeljelentést is - mondta Fodor Tamás. Hozzátette: az új városvezetés számos törvénysértő ügyre derített fényt eddig is, amelyekben a Nemzeti Nyomozó Iroda már folytatja a nyomozást.

http://www.stop.hu/articles/article.php?id=114690

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentette-a-fideszes-polgarmester-a-korabbi-szocialista-vezetest

stop.hu

hungarian-news

2007-03-30 00:00:00

Rogán: Etikátlan Dornbach Alajos megbízása

2004.05.07. 07:44 Etikátlannak tartja Rogán Antal (Fidesz) a Dornbach Alajos volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő ügyvédi irodája és a szabad demokrata vezetésű informatikai minisztérium között létrejött tanácsadói szerződést – írja a Magyar Nemzet. Egyértelmű, hogy SZDSZ-es kapcsolatai miatt kapott megbízást Dornbach Alajos cége. Tucatnyi olyan ügyvédi iroda van, amely legalább annyira felkészült, mint ez – mondta Rogán Antal, az Országgyűlés informatikai bizottságának fideszes elnöke. Szerinte – ha jogszerű is – különösen etikátlan ez a szerződés, mert éppen az SZDSZ kampányolta végig az országot két évvel ezelőtt „Lop stop” feliratú táblákkal. Mint a Magyar Nemzet korábban megírta, az informatikai minisztérium honlapján Üvegzseb cím alatt közzétett adatok alapján az SZDSZ-es vezetésű tárca 37 ezer forintos óradíjat fizet tanácsadásért a Dornbach és Hegyvári ügyvédi irodának, amely a minisztériumtól csaknem húszmillió forintot vehet fel, mivel a szerződés 540 órára szól. Dornbach Alajos 1990-től 2002-ig az SZDSZ országgyűlési képviselője volt, most is tagja a párt országos tanácsának. Pető Iván (SZDSZ) szerint, ha Dornbach Lajos képviselő lenne, akkor jelentene problémát a megbízás, de így nem. Dornbach azonban közleményében kifejtette, hogy egy másik ügyvédi iroda tagjaként, 1995 és 1998 között szintén dolgozott a Lotz Károly vezette közlekedési tárcának, pedig akkor még országgyűlési képviselő volt.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/rogan-etikatlan-dornbach-alajos-megbizasa

https://web.archive.org/web/20240129161615/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/rogan-etikatlan-dornbach-alajos-megbizasa

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogan-etikatlan-dornbach-alajos-megbizasa

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-05-07 00:00:00

Söjtör után ismét állami megrendelést kapott a Mágnáskert

2004.05.07. 05:59 Bár a tavalyi söjtöri lakoma miatt több kormánypárti politikus bocsánatot kért, a kormányzat ismét a Mágnáskerttől rendelte meg a díszünnepségi vacsorát az EU-csatlakozás alkalmából a Magyar Állami Operaházban tartott rendezvényre. A magát exkluzív szolgáltatásokkal és igen magas árakkal reklámozó cég októberben a söjtöri kihelyezett kormányülésre a 300 fős ebédet 2,4 millió forintért szállította. Most a Miniszterelnöki Hivatal által kiírt pályázaton nyertes Ogilvy and Mather reklámügynökség alvállalkozójaként juthatott megbízáshoz. A közpénzből finanszírozott ünnepi vacsorát annak ellenére szállíthatta a borsos árairól elhíresült budapesti, II. kerületi Mágnáskert, hogy tavaly ősszel Gál J. Zoltán kormányszóvivő elismerte, indokolatlanul magas áron szervezték meg az ülést, és bocsánatot kért a magyar adófizetőktől. Kovács László MSZP-pártelnök is megkövette a választókat, mondván, hogy egy pár virsli mustárral és barna kenyérrel is megtette volna. – Megbízóink engedélye nélkül nem árulhatom el, mit és mennyiért szállítottunk, de csak állófogadás volt – nyilatkozta a Magyar Nemzet kérdésére Rombusz Beáta, a Mágnáskert értékesítési vezetője. A lap megpróbálta elérni a reklámügynökséget, ám onnan a MeH-be irányítottak. Ott Papp György, Horn Gábor (SZDSZ) politikai államtitkár sajtóirodájának tanácsadója elmondta, a 346 millió forintért központi ünnepségeket rendező cég kérte fel az exkluzív budapesti éttermet az étel szállítására. Kápolnai Andrea

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/sojtor-utan-ismet-allami-megrendelest-kapott-a-magnaskert

https://web.archive.org/web/20240127152424/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/sojtor-utan-ismet-allami-megrendelest-kapott-a-magnaskert

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sojtor-utan-ismet-allami-megrendelest-kapott-a-magnaskert

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-05-07 00:00:00

Medgyessy régi ismerősei a PSZÁF-ot irányító tanácsban

2004.05.10. 10:21 Az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága ülésén 15 igen, és 10 nem szavazattal támogatta Farkas István jelölését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa elnöki posztjára. Farkas István a PSZÁF legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy tartósan megmaradjon a közbizalom a hazai pénzintézeti szektorral szemben, és átlátható legyen a fogyasztók és a pénzintézetek közötti kapcsolat. Hozzáfűzte, hogy megválasztása esetén jelentős figyelmet fordít a közbizalom megtartása érdekében a szakmai szövetségekkel való kapcsolattartásra, illetve a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tevékenységre. Farkas akit Medgyessy Péter miniszterelnök jelölt a testületbe – a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. igazgatóságának, valamint a Magyar Export-Import Bank Rt. igazgatóságának az elnöke –, az 1970-es és a ’80-as években a Pénzügyminisztériumban dolgozott, majd 1989 szeptembere és 1990 májusa között Medgyessy Péter pénzügyminiszter helyettese volt. A Horn-kormány idején átmenetileg bankprivatizációs kormánybiztos és ezzel együtt az Állami Vagyonkezelő Rt. elnöke volt. A tanács tagjának jelölt Asztalos László, az Atlasz Biztosító igazgatóságának elnökhelyettese, a rendszerváltás előtt a KISZ KB-ban, majd 1986–89 között az MSZMP KB tanácsadó testületében és a Hazafias Népfront ügyvezető alelnökeként tevékenykedett. Dolgozott a Pénzügyminisztériumban, és nyolc éven keresztül töltötte be az Állami Biztosításfelügyelet elnöki tisztségét. Asztalos 1998-tól 2001. januárjáig a Focus Befektetés Minősítő Rt. igazgatóságának tagja volt, ebben az időszakban Medgyessy Péter a cég felügyelőbizottságában foglalt helyet. Együtt bukkant fel a jelenlegi kormányfővel az Atlasz Biztosító Rt.-ben is: Medgyessy a kormányváltásig az rt. igazgatóságában is szerepet vállalt. A tanács másik tagja Náray László, a PSZÁF jelenlegi elnökhelyettese lehet, aki korábban az Országos Tervhivatalban, a Pénzügyminisztériumban dolgozott és a felügyelet elődjénél, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnél szintén elnökhelyettesi pozíciót töltött be. A harmadik jelölt Miklós Gábor, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. vezérigazgató-helyettese, 1971 óta dolgozik a pénzintézetnél, tagja a GIRO Elszámolásforgalmi Rt. igazgatóságának is. A jelenlegi elnök, Szász Károly távozásával a PSZÁF operatív irányítását Mátrai Miklós, az Allianz Hungária Rt. vezérigazgató-helyettese veszi át, a két helyettese Schiffer Péter és Kun János lehet.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/medgyessy-regi-ismerosei-a-pszaf-ot-iranyito-tanacsban

https://web.archive.org/web/20231111000140/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/medgyessy-regi-ismerosei-a-pszaf-ot-iranyito-tanacsban

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/medgyessy-regi-ismerosei-a-pszaf-ot-iranyito-tanacsban

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-05-10 00:00:00

K&H-ügy: sikkasztással gyanúsítják a kereskedésvezetőt

Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának vizsgálati főosztályvezetője tájékoztatása szerint a K&H Equities kereskedésvezetőjét T. Róbertet sikkasztás megalapozott gyanúja miatt hallgatta ki kedden a rendőrség - olvasható a FigyelőNet.hu-n. A gyanú szerint az ügy másik gyanúsítottjának, Cs. Lászlónak, a K&H Equities volt vezérigazgatójának utasítására T. Róbert tavaly júniusban a Betonút Rt. számlájáról több mint hárommilliárd forint értékű befektetési jegyet értékesített a tulajdonos hozzájárulása, engedélye és tudta nélkül - mondta Papp Csaba alezredes. A brókerbotránynak jelenleg 16 gyanúsítottja van.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/kh-ugy-sikkasztassal-gyanusitjak-a-kereskedesvezetot

https://web.archive.org/web/20240125193412/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/kh-ugy-sikkasztassal-gyanusitjak-a-kereskedesvezetot

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kh-ugy-sikkasztassal-gyanusitjak-a-kereskedesvezetot

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-05-07 00:00:00

Nagy hatalmú partisztárból kerülendő figura

A sztori biztos sikerként indult. Princz vetette fel, hogy versenyt kellene teremteni a lakossági banki szolgáltatások terén: egy, a postahivatalok bármelyikében beváltható könyvecske volt az ötlet. Akkori mércével mérve korszerű eszköz a megtakarítások gyűjtésére, amit újszerű reklámokkal népszerűsítettek. Az eredmény: az eredetileg huszonhat fős pénzintézetecske pár év alatt a második legnagyobb hazai lakossági bank lett, és óriási összegek fölött rendelkezett. A hitelintézet, és ezzel Princz közéleti szerepe óriásira nőtt: színházi előadásokat, művészeket, sportolókat támogatott, üzletelt az állammal (és a pártokkal). Ahogyan az akkoriban szokás volt. Az csak évek múltán derült ki, hogy a túlságosan gyors növekedés kárára vált a banknak, ahogyan a veszteség volt az ára az előkelő közéleti szerepnek és az azzal járó hatalom megszerzésének is. A fejlesztésekre nem jutott pénz, a versenytársak - a bankkártyákkal és az elektronizálással - lekörözték a Postabankot, amely ráadásul magas költségekkel működött: túl sokat fizetett a betétekért, a működési költségei meglehetősen magasak voltak, miközben befektetéseinek és hiteleinek egy része nem hozott semmit. A veszteségképződést a bank igyekezett elrejteni, amire a bankfelügyelet 1996 végén tartott vizsgálata már felhívta a figyelmet. Nem tudni, hogy a jelentés megállapításai kiszivárogtak-e, de tény, hogy 1997 februárjának végén futótűzként terjedt el a hír a Postabank csődjéről, ami az ügyfelek rohamához, pánikhoz vezetett. A Postabank állta a rohamot, majd a kormányhoz fordult segítségért. A kormány és a bank vezetése ezt követően hosszú csatát vívott. A tét az volt, hogy az állam Princz Gáborral együtt vagy nélküle segít-e. Princz végül vesztett: a csöpögtetett állami pénzek, a bank vezetéséért folytatott csaták nyomán a botrány egyre dagadt, s egyre több minden derült ki a veszteség okairól. Princzet 1998 júliusában eltávolították az általa vezetett pénzintézet éléről, s a bankot ugyanezen év végén konszolidálták: 158 milliárd forintot tett be az állam azért, hogy csak az addigi részvényesek veszítsenek, a betéteseket ne érje kár. Princzet és társait több intézmény jelentette fel, az ügyet több szervezet (ÁSZ, Kehi, parlamenti bizottság) vizsgálta. Az eredmény mindenütt ugyanaz: a túlzott növekedés, a rosszul megválasztott stratégia vezetett a veszteségekhez - igazi felelősöket sehol, senki sem nevezett meg. Az adófizetők által "kiköhögött" végső számlát 200 milliárd körülire becslik. Igaz, a pénzintézetet később több mint százmilliárdért vette meg az Erste Bank az államtól, ami csökkenti a veszteségeket. Ráadásul időről időre felmerül a túlkonszolidáció vádja is: e szerint nem is lett volna szükség ilyen tetemes összeg bepumpálására, így a talpra álláshoz valóban szükséges összegen felüli állami tízmilliárdok végül máshova vándoroltak volna.

http://nol.hu/archivum/archiv-410348-221495

https://web.archive.org/web/20170125183558/http://nol.hu/archivum/archiv-410348-221495

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagy-hatalmu-partisztarbol-kerulendo-figura

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-07-12 00:00:00

Visszaélések a Katonai Légügyi Hivatal vezetőségében

2004.05.03. 11:50 Felfüggesztett fogházbüntetésre és pénzbírságra kötelezte a bíróság különböző visszaélések miatt a Katonai Légügyi Hivatal vezető munkatársait. Hűtlen kezelés és okirathamisítás miatt fogházra illetve pénzbüntetésre ítélt több katonai vezetőt a Fővárosi Ítélőtábla. Az elsőrendű vádlott, Helembai László ezredes, a Katonai Légügyi Hivatal korábbi vezetője huzamosabb időn keresztül jogtalanul engedélyezte az élelmezési pótlék kifizetését nyugállományú pilótáknak. Egy másik pilótának viszont – akit a kecskeméti repülőorvosi bizottság repülésre alkalmatlannak minősített – a repülési pótlékát engedélyezte jogtalanul. A bíróság az ezredest nyolc hónap fogházbüntetésre és százezer forint megfizetésére kötelezte, büntetése végrehajtását ugyanakkor két évre felfüggesztették. A Kovács Dániel alezredes, a Katonai Légügyi Hivatal osztályvezetője, valamint három másik, ugyancsak alezredesi rangú pilóta ugyanakkor okirathamisítás miatt kapott jogerős pénzbüntetést. Az osztályvezető ugyanis négy alkalommal is elmulasztotta a Mi-8-as harci helikopteren előírt, kötelező repülési gyakorlat végrehajtását. Ennek ellenére a hajózókönyvében úgy tüntette fel, mintha repült volna, egy ellenőrző pilóta aláírását pedig odahamisította. Egy más alkalommal egy elméleti vizsgán – melyen Kovács volt a bizottság elnöke – egy alezredes helyett egy pilóta-társa töltötte ki a vizsgalapot. A bizottsági elnök és helyettese ennek ellenére úgy vette fel a jegyzőkönyvet, mintha az alezredes megfelelt volna az elméleti vizsgán, aki így másnap már letehette a gyakorlati vizsgát is. Kovács alezredesnek emiatt százezer, három vádlott-társának pedig 75-75 ezer forint büntetést kell fizetnie. Helembait időközben nyugdíjazták, társai azonban továbbra is a katonai repülések rendjéért felelős katonai szervezet vezető munkatársai.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/visszaelesek-a-katonai-legugyi-hivatal-vezetosegeben

https://web.archive.org/web/20231227083742/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/visszaelesek-a-katonai-legugyi-hivatal-vezetosegeben

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszaelesek-a-katonai-legugyi-hivatal-vezetosegeben

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-05-03 00:00:00