Datasets:

K-Monitor

/

kmdb_base

like 0

A Postamaci a jog hálójában

A gazdasági bűnügyek "természetes" sajátossága, hogy elhúzódnak. A Postabank ügyében csak a nyomozás több mint négy évig tartott. Papíron. Ténylegesen lényegesen rövidebb ideig. A rendőrség 2000 közepén már lezárta volna az ügyet, vádemelést javasolt Princzék ellen. Az ügyészség azonban többször is a nyomozás folytatására adott utasítást. Szakértők sorát rendelték ki, és amíg ők vizsgálódtak, nem történt semmi. Majd 2003 tavaszán derült égből villámcsapásként 36,1 milliárdos hűtlen kezeléssel is meggyanúsították Princzet. Ugyanis, míg a rendőrség csak abban vélte bűnösnek a bankvezért és társait, hogy becsapták a tulajdonosokat, az ügyészek úgy vélték: annak a helyzetnek a kialakulásáért is a menedzsment a felelős, amit el akartak titkolni. Logikusnak tetsző érvelés. És talán nem is okozott volna akkora felhördülést, ha nem az elejétől fogva fokozott ügyészi felügyelet mellett zajló nyomozás negyedik évében derül ki, hogy a vádhatóság merőben másképp értékeli az összegyűlt bizonyítékokat, mint az utasításainak engedelmeskedni köteles rendőrség. Csakhogy Princzet az iratismertetés megkezdése előtt "kínálták meg" a 36 milliárdos hűtlen kezeléssel. Történt ez annak ellenére, hogy a rendőrség ilyen összefüggésben nem vizsgálta az ügyet (hűtlen kezelés gyanújával nem folyt nyomozás). A Postabank-vádiratot az elsőfokú ítélet fényében is törvényesnek, saját munkáját szakszerűnek értékelő főügyészség szerint ettől még megalapozott volt a vád. A nyomozás során összegyűjtött bizonyítékokat értékelve a vádhatóság úgy ítélte meg, hogy azok a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétségénél súlyosabb bűncselekmény elkövetésének a vádját is megalapozzák. Bennfentesek szerint a Postabank-ügy a koncepciótlanság s a többszöri koncepcióváltás áldozata lett. Egyszerűbben: nem is annak a bűncselekménynek a bizonyítására gyűjtötték a bizonyítékokat, amelynek az elkövetéséért végül az ügyészség vádat emelt. Noha "bűncselekmény hiányában" mentették fel Princzet és társait a hűtlen kezelés vádja alól, az ítélet indoklásában az is elhangzott, hogy a bíróság vád hiányában nem vizsgálhatta, hogy a bank vezetői megsértették-e a számviteli törvény előírásait. Az ügyészség szerint a vádiratból kiolvasható a válasz: igen, megsértették. Csak azért nem vádolták meg ezzel is a vádlottakat, mert a hűtlen kezelés súlyosabb bűncselekmény; s a "nagy hal ez esetben megeszi a kicsit". Ám, ha a bíró akarta volna, a számviteli fegyelem megsértéséért ítélhette volna el Princzet. Az ügyészség szerint, ha a bírónak aggályai voltak a vádirattal szemben (már az első tárgyaláson vádpontosítást kért a bíró, amit az ügyészség egy hivatalos levélben szükségtelennek ítélt és elutasított), a 2006. július elseje óta hatályos büntetőeljárási törvény alapján a vád törvénytelensége címén megszüntethette volna az eljárást. Bírósági források szerint azonban egy ilyen lépés az egész igazságszolgáltatást nevetségessé tette volna.

http://nol.hu/archivum/archiv-410349-221496

https://web.archive.org/web/20081203200041/http://www.nol.hu/archivum/archiv-410349

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-postamaci-a-jog-halojaban

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-07-12 00:00:00

BKV: Demszky is felelős a százmilliós visszaélésben

2004.05.07. 05:32 A Fidesz szerint nyilvánosságra kell hozni a BKV titkos belső ellenőrzési jelentését, a visszaélésért pedig – korábbi nyilatkozatai tükrében – Demszky Gábor is felelős. A MIÉP frakcióvezetője úgy látja: fölösleges pénzt pumpálni a BKV-ba, amíg nincs rend. Elfogadhatatlan, hogy miközben a város vezetése a BKV csődjéről számol be, a nyilvánosság és a fővárosi képviselők elől titokban tartanak egy olyan dokumentumot, amely szerint százmillió forintos visszaélés történt – mondta csütörtökön Kupper András, a Fidesz–MKDSZ fővárosi frakcióvezetője, aki a jelentés nyilvánosságra hozatalát követeli. Ismeretes, a BKV Rt. százszázalékos tulajdonú cégénél, a vasúti járműjavító kft.-nél százmillió forintos visszaélést talált egy, a BKV által indított belső vizsgálat, s adócsalást is megállapítottak. Kupper András felháborítónak tartja, hogy sem a BKV Rt. felügyelőbizottsága, sem a főváros szakbizottságai nem kaptak információt a jelentésről. Emlékeztetett: az önkormányzati tulajdonban lévő cégek igazgatóságaiba nem engedte a városvezető koalíció, hogy az ellenzék szakértőket delegáljon, mondván: a felelősség a koalícióé. Ennek megfelelően Demszky Gábor főpolgármestert is felelősség terheli – jegyezte meg. Zsinka László, a MIÉP frakcióvezetője szerint a város és a BKV vezetése falaz a rendteremtés helyett, amire képtelenek. Mint fogalmazott: a mostani eltitkolt visszaélés is azt bizonyítja, hogy az úgynevezett reorganizációs program – amelynek részeként több részleget is kiszerveztek a BKV Rt.-ből – nem jelentett mást, mint a vállalat szétlopását. Úgy látja, addig nem érdemes pénzt pumpálnia az államnak a társaságba, amíg ott nincs rend. Szentgyörgyi Tamás, a BKV Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese az MTI-nek elmondta: a kft.-nél valóban leselejteztek egy beszerzési értékén százmillió forintot érő anyagkészletet, ám a fölöslegessé vált eszközöket csak hulladékárban, 2,4 millió forintért tudták eladni. Hozzátette: a vállalat önrevízióval rendezte az ügyet, amelyről tájékoztatták a felügyelőbizottság tagjait.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/bkv-demszky-is-felelos-a-szazmillios-visszaelesben

https://web.archive.org/web/20231110153117/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/bkv-demszky-is-felelos-a-szazmillios-visszaelesben

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bkv-demszky-is-felelos-a-szazmillios-visszaelesben

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-05-07 00:00:00

Újraindul a Postabank-per

A mintegy 40 milliárdos részvénynévérték-csökkenésben megnyilvánuló vagyonvesztést illetően ugyanakkor jogerősen elutasította az állam kárigényét. A hat évvel ezelőtt kezdődött és most első fokon újrainduló per még évekig eltarthat. Az állam és több állami cég azért indított pert a Postabank 1994 és 1998 közötti három könyvvizsgálója, a Deloitte, az Arthur Andersen és a Prudentia ellen, mert álláspontja szerint hozzájárultak ahhoz, hogy a pénzintézetről hamis kép alakuljon ki. Az alperesek auditált postabanki mérlegei alapján került sor az 1997-es és 1998-as tőkeemelésekre, majd a bank konszolidációjára, amelyek összességében mintegy 170 milliárd forintjába kerültek az államnak. A felperesek kétfajta jogcímen összesen mintegy 170 milliárd forintos kárigényt kívántak érvényesíteni a perben. Az elsőfokú bíróság az Andersen és a Prudentia esetében elutasította a keresetet, de kimondta, hogy a Deloitte és az állam fele-fele arányban felel a kárért. Így a mostani ítélettel a Deloitte mindenképpen nyert, hiszen a részvénynévérték-csökkenésért már biztosan nem kell fizetnie kártérítést. (MTI)

http://nol.hu/archivum/archiv-437618-246202

https://web.archive.org/web/20170125183623/http://nol.hu/archivum/archiv-437618-246202

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujraindul-a-postabank-per

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2007-03-03 00:00:00

Princz Gábor sejti, hová tűntek a milliárdok

Princz Gábor - akit a Fővárosi Bíróság kedden, nem jogerős ítéletében felmentett a 34,6 milliárd forintos hűtlen kezelés vádja alól - a Postabank-perben korábban többször hangoztatta: ennek a pénznek nyoma veszett. Mint a műsorban felidézte, felállt egy, a bank konszolidációját vizsgáló parlamenti bizottság, amely végül nem vizsgálódott arról, hová tűntek el a feltőkésítéshez használt milliárdok. Hozzátette: szerény eszközeivel mindent megtesz azért, hogy kiderüljön, hol ez a pénz. "Remélem, hogy az érdeklődés fennmarad, de nem az én irányomban, hanem bele kell törődni abba, hogy másnál keressék" a pénzt - fogalmazott a volt bankelnök, aki saját feladatát abban látja, hogy "felhívja erre a figyelmet". Princz Gábor azt is elmondta: azzal, hogy megpróbálja kideríteni, hová tűnt a bank konszolidációjára fordított összeg, nem várja meg az ügyében hozott jogerős ítéletet. Reményének adott hangot, hogy ez másokat is érdekelhet, így talán újra összeül az ügy vizsgálatára egy parlamenti vizsgálóbizottság. "Tudom, hogy ez egy nem jogerős ítélet, de végre szakmai szempontok alapján mondták ki az ártatlanságunkat" - mondta Princz Gábor, aki szerint arra jó ez a döntés, hogy rávilágítson: a hatóságoknak más irányba kell vizsgálódniuk. Az 1997 februári bankpánikkal kapcsolatban - amikor a befektetők három nap alatt összesen 70 milliárd forintot vettek ki a pénzintézetből - a tv műsorban azt mondta: "kár volt ellenállni, hagyni kellett volna a privatizációt". Hozzátette: akik meg akarták szerezni a bankot, semmilyen eszköztől nem riadtak vissza, még a bank tönkretételétől sem. A politikai összefüggéseket firtató kérdésekre Princz Gábor a Nap-keltében azt válaszolta: a banknak voltak társadalmi szponzorációi, de pártokat nem támogattak. Ha adtam volna, "akkor nem rúgtak volna ki már az első héten az Orbán-kormány idején" - tette hozzá utána az MTI-nek. Princz Gábort és a Postabank további hat, egykori vezető beosztású munkatársát nem jogerős ítéletében, bűncselekmény hiányában kedden mentette fel a Fővárosi Bíróság a 34,6 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól. A vádlottak az ügyészség vádirata szerint 1995-1997. között tevékenységükkel sorozatosan megtévesztették a pénzintézet tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot, elhibázott üzletpolitikát folytattak és prosperáló bank látszatát keltették. Princz Gábort emellett egy másik vádpontban azzal is megvádolták, hogy a Budai Hengermalom Kft. egy üzletrészét 300 millió forintért vásárolta meg a Postabank és Takarékpénztár Rt. - amelynek elnök-vezérigazgatója akkor az elsőrendű vádlott volt -, holott az szakértők szerint 179 millió forintot ért. A Fővárosi Bíróság ebben a vádpontban bizonyítottság hiányában mentette fel a volt Postabank-elnököt. A bíró indokolásában kifejtette: ma már pontosan nem megállapítható, hogy mennyit ért az üzletrész 1997-ben. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezést nyújtott be. (MTI)

http://nol.hu/archivum/archiv-410829-221961

https://web.archive.org/web/20170125183604/http://nol.hu/archivum/archiv-410829-221961

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/princz-gabor-sejti-hova-tuntek-a-milliardok

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-07-15 00:00:00

Felmentették Princz Gábort és hat vádlott-társát

Az első fokú döntés szerint a Postabank egykori elnök-vezérigazgatóját egy másik, 121 millió forintos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádpontjában is felmentették. A vádlottak az ügyészség vádirata szerint tevékenységükkel sorozatosan megtévesztették a tulajdonosokat és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot, elhibázott üzletpolitikát folytattak és prosperáló bank látszatát keltették. Princz Gábort emellett egy másik vádpontban azzal is megvádolták, hogy a Budai Hengermalom Kft. egy üzletrészét 300 millió forintért vásárolta meg a Postabank és Takarékpénztár Rt. - amelynek elnök-vezérigazgatója akkor az elsőrendű vádlott volt -, holott az szakértők szerint 179 millió forintot ért. A bíró indoklásában a vádhoz kötöttség elvére hivatkozva emlékeztetett arra, hogy még a bizonyítási eljárás előtt felhívták az ügyészség figyelmét a vádpontosítás szükségességére. "A vád határai meglehetősen bizonytalanok voltak" - fogalmazott Diós Erzsébet, az ügyben eljáró bíró, aki indoklásában utalt rá, hogy a vád a számviteli fegyelem megsértése ügyében nem tartalmazott indítványt, így azt nem vizsgálhatta a bíróság. Az ügyészség által kifogásolt bankhálózati bővítéssel kapcsolatban a bíró azt mondta: a posta tulajdonosként banki szolgáltatásokat nem vállalt fel, ezért a banknak saját hálózatra volt szüksége. Hozzátette: az adott körülményekhez igazodva tettek így, majd 1996-97-ben felülvizsgálták és bezárták azokat az egységeket, amelyek gyengébben működtek. A bank expanzív politikájával, az ügyfélgyűjtésre koncentráló intézkedéseivel kapcsolatban a bíró úgy fogalmazott: ésszerű gazdasági döntés volt. A magas folyószámla-kamattal ugyanis nagy pénzforgalmat tudtak elérni, amelynek révén jelentős jutalékot tudtak felszámolni. A szintén a vád által kifogásolt alárendelt kölcsöntőke-kötvény kibocsátásával kapcsolatban a bíróság osztotta a korábbi könyvvizsgálói megállapításokat, hogy az "közgazdaságilag ugyan nem elegáns, de jogilag nem kifogásolható". A vádhatóság korábban azzal érvelt, hogy a bank működésében tapasztalt szabálytalanságokat a bankfelügyelet akkori vezetője észlelte, és levélben jelezte is a pénzintézetnek. A bíróság szerint a bankfelügyeletnek szabálysértés esetén lehetősége lett volna intézkedni. A céltartalék-képzéssel kapcsolatban a bíróság szerint a banknak volt egy belső, vezérigazgatói utasítása, amelynek meg kellett felelnie a jogszabályi előírásoknak, a bankfelügyelet pedig jóváhagyta azt. A bíró megjegyezte azt is, hogy "céltartalék-képzéssel, vagy nem képzéssel nem lehet vagyoni hátrányt okozni büntetőjogilag". A bíró mintegy két és fél órás indokolásában - azzal kapcsolatban, hogy a vádlottak az ügyészség szerint megtévesztették a tulajdonosokat, a közgyűlést, a felügyelő-bizottsági tagokat - azt mondta: az eljárás során több tanú is azt vallotta, hogy kellő információval látták el őket. A bíró külön felhívta a figyelmet: a bankfelügyelet akkori vezetője is azért tudta megírni figyelmeztető levelét, mert kellő információ birtokában volt. Diós Erzsébet indoklása végén hangsúlyozta: míg a valamennyi vádlottat érintő ügyben bűncselekmény, addig a Princz Gábor elleni második vádpontban bizonyítottság hiányában hozott felmentő ítéletet. A vád szerinti, a Budai Hengermalom Kft. üzletvásárlásával okozott 121 millió forintos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés ügyében a bíróság azt a szakértői indítványt fogadta el, amely arról szólt, hogy ma már pontosan nem megállapítható, mennyit ért az üzletrész 1997-ben. Az ügyészség azt állította: az üzletrész 179 millió forintot ért, de a Princz vezette Postabank és Takarékpénztár Rt. azt 300 millió forintért vette meg. A bíró rámutatott: azt sem bizonyították, hogy az üzletrész 300 millió forintnál kevesebbet ért volna. A nem jogerős döntés ellen az ügyész valamennyi vádlott esetében bűnösség megállapítása miatt fellebbezett. A vádlottak és védőik tudomásul vették a döntést. Bárándy Péter, Princz Gábor ügyvédje az ítélethirdetést követően az MTI kérdésére azt mondta: elégedett az ítélettel. Azzal kapcsolatban, hogy a Budai Hengermalom Kft. üzletrészeladása ügyében bizonyítottság hiányában mentették fel védencét, úgy nyilatkozott: az üzletrész ma már pontosan meg nem határozható értéke miatt más formában nem menthették volna fel a vádlottat. Az ügyvéd újságírók előtt az eljárásról szólva azt is elmondta: "nem ördögtől való dolog az, hogy egy ügy bizonyos politikai indíttatások alapján indul meg. Hiszen a politikának is lehet olyan akarata, amit egy büntetőeljárás megindításával próbál érvényre juttatni. A baj akkor van, ha a büntetőeljárás menetébe szól bele a politika." Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: ebben az ügyben ilyet nem tapasztalt. "Nem történt más, mint - ami az igazságszolgáltatáshoz hozzátartozik - hogy egy vád nem állta meg a helyét" - összegezte az ítéletet újságírók előtt Bánáti János, a per negyedrendű vádlottjának védője. Hozzátette: "ettől nem dőlt össze az igazságszolgáltatás", inkább erősítette azt, hogy a bíróságnak "van ereje felmenteni vádlottakat, ha a vád nem állja meg a helyét."

http://nol.hu/archivum/archiv-410310-221459

https://web.archive.org/web/20090311040557/http://www.nol.hu/archivum/archiv-410310

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felmentettek-princz-gabort-es-hat-vadlott-tarsat

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-07-11 00:00:00

Az ügyész felfüggesztett büntetést indítványozott Princz Gábornak

Az ügyész vádbeszédében a büntetéskiszabás kapcsán nyomatékos enyhítő körülményként értékelte a jelentős időmúlást, azt, hogy a bűncselekmények elkövetése óta egy évtized telt el, továbbá a vádlottak büntetlen előéletét. A vád szerint a pénzintézet vezetői 1995 és 1997 között szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot, és jól prosperáló bank látszatát keltették. Az ügyész vádbeszédében elmondta: a bank működése 1995-ben már a veszteségesség irányába mutatott. Drága, rövidlejáratú lakossági betétek, és ugyanakkor jövedelmet nem termelő befektetések jellemezték, továbbá a céltartalék tudatosan alacsony szinten tartása. Ezek után a következő évben dinamikus üzletpolitikát fogadott el a bank vezetése, így ténylegesen is veszteségessé vált a pénzintézet. Az állami garanciavállalás nélkül több mint 10 milliárd lett volna a veszteség. A bankfelügyelet vezetője 1996 végén levélben jelezte a hitelintézet vezetőinek, hogy óvatos banki működésre lenne szükség, komoly feszültségek vannak a bank működésében, szükséges az eszközök és források lejárati szerkezetének, a kamatpolitikának az átrendezése. Az ügyészség szerint ekkoriban már nyilvánvalóvá vált, hogy a dinamikus növekedés miatt a bank tőkéje elveszhet. 1995. április és 1997. december között összesen mintegy 40 milliárdos vagyonvesztés következett be, amiből több mint 34 milliárdot okozott a menedzsment elhibázott üzletpolitikája. Az 1997. februári bankpánik során a lakossági betétesek néhány nap alatt 70 milliárd forintot vontak ki. A bankfelügyelet azonban azt jelezte, hogy az alapvető problémákat nem a bankpánik okozta. Az ügyész azt is a vádlottak terhére rótta, hogy a pénzintézet helyzetéről valótlan tájékoztatást adtak a bankfelügyeletnek és a tulajdonosoknak. A vádlottak személyes felelőssége kapcsán az ügyész kifejtette: tisztában voltak a bank helyzetével, és azt döntéseikkel érdemben befolyásolták, az előreláthatóan veszteséges üzletpolitikával megszegték vagyonkezelési kötelezettségüket, és ezzel okozati összefüggésben vagyonvesztés következett be. A vádlottak eshetőséges szándékkal követték el cselekményüket, azaz annak eredményét nem kívánták, de látták előre, és abba bele is nyugodtak. Az ügyész vádbeszédében Széles Gábor nagyvállalkozót idézte, aki tanúvallomásában korábban úgy fogalmazott: "a bank vezetése megalomán volt", az erőltetett növekedés feltételei nem voltak adottak, túlságosan bíztak az állami segítségben. Princz Gábor, a Postabank volt elnök-vezérigazgatója és hat egykori vezetőtársa az eljárás során tagadta bűnösségét. A büntetőper csütörtökön védőbeszédekkel folytatódik. A Fővárosi Bíróság elsőfokú határozatát várhatóan júliusban hirdeti ki.

http://nol.hu/archivum/archiv-408080-219324

https://web.archive.org/web/20081203200031/http://www.nol.hu/archivum/archiv-408080

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ugyesz-felfuggesztett-buntetest-inditvanyozott-princz-gabornak

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-06-20 00:00:00

Postabank-jelentés: már nem titkos, még nem nyilvános

A Kehi-vizsgálattal kapcsolatos újságcikkek nyomán a pénzügyminiszter február 16-án kérte be a Kehi-től a Postabank-vizsgálat anyagait. A Kehi elnöke hat dokumentumot küldött át, és kérte, hogy a tárca foglaljon állást: indokolt-e az azokban szereplő adatok titkosítása. A kérdésről szakértőket is megkérdezett a minisztérium, majd jelezte: nem ellenzi a minősítés feloldását, mivel azonban a titkosítást annak idején nem a Pénzügyminisztérium rendelte el, annak feloldásáról sem intézkedhetett. Ezek után kérte Kiss Péter kancelláriaminiszter a Kehi-től a felülvizsgálatot, illetve a dokumentumok mielőbbi nyilvánosságra hozatalát. Ezt követően kezdte meg a Kehi - az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény alapján - a minősítés felülvizsgálatát. (MTI)

http://nol.hu/archivum/archiv-398478-210395

https://web.archive.org/web/20170129021725/http://nol.hu/archivum/archiv-398478-210395

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/postabank-jelentes-mar-nem-titkos-meg-nem-nyilvanos

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-25 00:00:00

Már nem titkos a Postabankról készült jelentés

Már nem titkos a Postabankról készült jelentés NOL • Népszabadság Online • 2006. március 24. Feloldotta a Postabank Rt.-nél és a Workout Kft.-nél az állami pénzek felhasználásának ellenőrzéséről készített jelentéstervezet titkosságát a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi). Pénteki közleményében a Kehi úgy fogalmaz: "a Postabank Rt.-nél és a Workout Kft.-nél az állami pénzeszközök felhasználásának ellenőrzéséről készített jelentéstervezet adatvédelmi szakértői felülvizsgálata megtörtént, amelynek alapján a 'Titkos!' minősítés megszűnt". A további nyilvánosságra hozatalt a jogi feltételek korlátoznák, mivel a jelentéstervezet banktitkot tartalmaz, amely a jogosultak engedélye nélkül nem tehető nyilvánossá - közölte a Kehi. A stop.hu internetes hírportál február elején olyan dokumentumot jelentetett meg, amely szerint az állami költségvetésnek mintegy 30 milliárd forintos kára keletkezett a Postabank konszolidációjából, ami a 90- es évek végén zajlott. Az állam ekkora támogatást adott a Postabanknak a konszolidációra, a PB Workout Kft.-nak eladott eszközök, társaságok, üzletrészek után. A jelentés szerint a többletkiadásért a felelősség a bank menedzsmentjét terheli. A Workout Kft. az interneten megjelent dokumentum szerint több jogszabályt megsértett, illetve a bank és a kft. közötti több ügylet esetén felmerül a hűtlen kezelés gyanúja. A Postabank konszolidációjának költségei meghaladták a 150 milliárd forintot. A PB Workout Kft-nek eredetileg az volt a feladata, hogy a Postabank vagyonelemeinek értékesítésével mérsékelje az állami konszolidáció költségeit. A dokumentumot az Index internetes hírportálnak sem Sepsey Tamás, a Kehi volt elnöke, sem Stumpf István, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere nem volt hajlandó beazonosítani. Ezt követően a pénzügyminiszter február 16-án kérte be a Kehi-től a Postabank vesztesége okainak és a személyes felelősség megállapítására vonatkozó vizsgálat anyagait. A Kehi elnöke másnap hat dokumentumot küldött át a Pénzügyminisztériumba, s egyben kérte, hogy a tárca foglaljon állást: indokolt-e az azokban szereplő adatok titkosítása. A kérdésről szakértőket is megkérdezett a minisztérium, majd jelezte: nem ellenzi a minősítés feloldását, mivel azonban a titkosítást annak idején nem a Pénzügyminisztérium rendelte el, annak feloldásáról sem intézkedhetett. Ezek után kérte Kiss Péter a Kehi-től a felülvizsgálatot, illetve a dokumentumok mielőbbi nyilvánosságra hozatalát. Ezt követően kezdte meg a Kehi - az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény alapján - a minősítés felülvizsgálatát. Február második felében szintén a stop.hu azt írta, hogy mind Sepsey Tamás, mind Stumpf István, mind Varga Mihály pénzügyminiszter - állításukkal ellentétben - tudtak a Postabankról szóló konszolidációs Kehi-jelentés létezéséről. Ezen állítás forrása az volt, hogy portál üzemeltetője az üggyel kapcsolatban névtelen levelet és három, "szigorúan titkos" feliratot tartalmazó dokumentumnak nevezett iratot kapott. A dokumentumnak nevezett iratok egyike a Kehi által készített, s 2020 végéig titkosított összefoglaló ellenőrzési jelentés fedőlapja, a másik Végh Lajos aláírással a jelentés utolsó oldala, mindkét irat dátuma 2000 decembere. A harmadik, dokumentumnak nevezett irat egy levél Papp Csaba rendőr alezredesnek, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság osztályvezetőjének. "Egyetlen Kehi-jelentést fogadott el a kormány, 1999. június 30-án, a Postabankkal kapcsolatos felelőtlen gazdálkodásról, ennek alapján történt a feljelentés, és most is zajlik a büntetőeljárás Princz Gábor és társai ellen" - jelentette ki Stumpf István az MTI érdeklődésére azt követően, hogy a stop.hu nyilvánosságra hozta e dokumentumoknak nevezett iratokat. Megjegyezte: "más Kehi-jelentés nincsen, ezért mindenki, aki azt állította, hogy Kehi-jelentésről nem tud, az igazat mondott. Részanyagok vannak, de hogy ezek milyen típusú részanyagok, arról halvány lila gőze nincs senkinek, mert nincs a kezében az eredeti példány, amivel össze tudja hasonlítani". A Postabank-konszolidációval kapcsolatos vizsgálatot 2003 februárjában a Medgyessy-kormány állította le. Annak a kormánynak módja lett volna a vizsgálatot befejezni és a szükséges lépéseket megtenni. Medgyessy Pétert kell megkérdezni, miért nem tette meg - mondta február második felében az MTI-nek Stumpf István. (MTI)

http://www.nol.hu/archivum/archiv-398380

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-nem-titkos-a-postabankrol-keszult-jelentes

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-03-24 00:00:00

Két Kehi-jelentés volt

Az első 1999 első felében a Postabanknál keletkezett veszteségek okait, a második, 1999 második felétől, a konszolidáció folyamatát vizsgálta. Mint tegnap megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök 1999 júliusában, egy televíziós interjúban említést tett egy Kehi-vizsgálat elkészültéről, ám ez - tegnapi állításunkkal ellentétben - valószínűleg nem az interneten is megjelent, a konszolidáció során történt törvénytelenségeket feltáró dokumentum lehetett, hanem a Kehi első jelentése, amely a Princz Gábor idején keletkezett veszteségek okairól szólt. Az interjú eszerint nem igazolja, hogy Orbán Viktor tudott a Kehi második, szintén titkosított jelentésének létezéséről.

http://nol.hu/archivum/archiv-394532-206653

https://web.archive.org/web/20170129021737/http://nol.hu/archivum/archiv-394532-206653

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-kehi-jelentes-volt

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-17 00:00:00

Napirend előtt a Postabank eltűnt milliárdjairól

Eörsi Mátyás elmondta: a Postabank Orbán-kormány alatti konszolidációja idején portfólió-tisztítás címén 154 milliárd forintot vettek ki, ezt követően 152 milliárd forint közpénzt tett az állam a Postabankba, s hogy azt mire fordították, azóta sem lehet tudni. A képviselő kifogásolta, hogy a témában alakult vizsgálóbizottság nem fért hozzá egyes iratokhoz azok titkossága miatt, ugyanakkor a Kehi jelentése a Stop.hu internetes portálon megjelent. Javasolta, hogy a Postabank konszolidációjával kapcsolatos összes irat legyen nyilvános.

http://nol.hu/archivum/archiv-393371-205561

https://web.archive.org/web/20170130190056/http://nol.hu/archivum/archiv-393371-205561

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/napirend-elott-a-postabank-eltunt-milliardjairol

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-07 00:00:00

A Postabank eltűnt milliárdjai nyomában

A portál birtokába került egy 55 oldalas dokumentum, amelyet - mint írják - elküldtek az illetékes kormányzati szervhez azzal a kéréssel, hogy jelezzék, valódi-e. Azt követően döntött a szerkesztőség a publikálás mellett, hogy állítólag még csak szóra sem méltatták jelentkezésüket. Az elmúlt évtized legemlékezetesebb eseményei közé tartozott, amikor az Orbán-kormány megalakulását követően, 1998 nyarán az utcára került Princz Gábor, a Postabank alapítója és vezérigazgatója. A banknál az akkori könyvvizsgálat mintegy 20 milliárd forintos hiányt állapított meg - ezt az év végére máig érthetetlen módon 150 milliárdra sikerült feltornázni. A kérdőjelek csak tovább sokasodtak, amikor kiderült, hogy az a nemzetközi könyvvizsgáló cég, mely korábban auditálta a Postabankot, a bankkonszolidáció ellenére nem írta alá az új mérleget - emlékeztet cikkében a hírportál. A vonatkozó szabályozás értelmében a konszolidációt követően egy évvel a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (KEHI) meg kellett vizsgálnia annak következményeit. Az akkori elnök, Sepsey Tamás el is végeztette az elemzést, és az ennek eredményeként született jelentést Orbán Viktor miniszterelnök, Stumpf István kancelláriaminiszter, Pintér Sándor belügyminiszter és Járai Zsigmond pénzügyminiszter egyaránt megkapták. A stop.hu felhívja a figyelmet, hogy az említettek nem tettek semmit, holott mindenki érdeklődésére számot tarthatott volna, hogy kik és hová tüntettek el 130 milliárd forintnyi közpénzt. A stop.hu szerkesztői, miközben közlik a birtokukba került dokumentumot, kérdséeket intéznek az érintettekhez, illetve az olvasókhoz, például azt, hogy mi történt a jelentéssel; miért nem követte részletes vizsgálat; a akik olvasták, miért mulasztottak el büntetőfeljelentést tenni; elkövették-e ezzel a bűnpártolás bűncselekményét; amennyiben ezt megtették és lefolytak a megfelelő vizsgálatok, hol maradt az ítélet; ha indult nyomozás, akkor ki és miért állította le? A cikkhez pdf-file formátumban csatolt dokumentum itt tölthető le a stop.hu portálján. (NOL)

http://nol.hu/archivum/archiv-393142-205345

https://web.archive.org/web/20170130190057/http://nol.hu/archivum/archiv-393142-205345

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-postabank-eltunt-milliardjai-nyomaban

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2006-02-05 00:00:00

Fellebbez a Deloitte

Az állam a 2001 óta folyó perben 170 milliárdot kért számon három, a Postabankkal összefüggésbe hozott könyvvizsgálón az őt ért veszteségek miatt. Kedden a Fővárosi Bíróság zárt tárgyaláson hozott, nem jogerős közbenső részítéletében azt állapította meg, hogy a három könyvvizsgáló közül kettő bizonyosan nem vétkes, az állam káráért pedig fele-fele arányban felelős maga a felperes és a Deloitte. Az állam a Postabank eladásakor magára vállalta a cég korábbi működéséből folyó kötelezettségek egy részét, így ha a Deloitte veszt, azt az államon hajthatja be. Simor András úgy véli, az ominózus, 1997-es könyveket jól, egy nemzetközi könyvvizsgálótól elvárható minőségben auditálták, a bankvezetés által rendelkezésükre bocsátott papírok alapján. Megjegyezte: mind a Deloitte, mind a szakértők, mind - egy másik eljárásban - ugyanez a bíró az auditáláshoz fűzött megjegyzéseiket "korlátozó záradéknak" minősítette, míg a mostani részítéletben a bíró ennek hiányáról számolt be. Leszögezte: az akkori kormányülések jegyzőkönyvei arról tanúskodnak, hogy az állam tisztában volt a Postabank 1997-es rossz anyagi helyzetével, így ennek tudatában vásárolt részvényeket. Később pedig szintén a tények ismeretében juttatott a kormány a hitelintézetnek működőképessége fenntartása érdekében éppen 150 milliárdot - ezért nem felelős a könyvvizsgáló. A Deloitte elnöke furcsállotta, miért éppen a Deloitte-ot találta részben felelősnek a bíró: tudvalévő ugyanis, hogy a másik két "felmentett" könyvvizsgáló, a Prudentia és az Arthur Andersen magyar cége elvileg sem tudná kifizetni az állam által követelt összeget. Kérdésünkre elmondta: ha később esetleg jogerősen megállapítják az anyagi felelősségüket, a nekik adatokat szolgáltató Postabankon fogják azt számon kérni. Tény: ma már a Postabank jogutód-tulajdonosa az osztrák kézben lévő Erste Bank. Mivel az állam a Postabank privatizációjakor speciális garanciát vállalt arra, hogy a hitelintézet korábbi tevékenységéből származó esetleges kötelezettségekért meghatározott körben jótáll, előállhat, hogy amit a Deloitte kifizet, azt később az államon hajtja be. A tét tehát nagy: függően a későbbi szakértői számításoktól, a Deloitte-nak a nullától elvileg akár több mint százmilliárd forintos fizetési kötelezettsége is támadhat. Simor András azt a kérdést, hogy egy ilyen nagyságrendű összeget miből állnának, értelmetlennek tartotta.

http://nol.hu/archivum/archiv-364533-178784

https://web.archive.org/web/20091119093748/http://www.nol.hu/archivum/archiv-364533

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fellebbez-a-deloitte

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-06-02 00:00:00

Postabank: százmilliárdot kap az állam?

A felperes magyar államot a Postabank 1997-es könyvvizsgálata nyomán kár érte, amiért a felperes és az alperes, azaz a Deloitte könyvvizsgáló fele-fele arányban felelősek - mondta ki tegnap a Fővárosi Bíróság nem jogerős, "közbenső részítéletében". Ha később jogerősen bebizonyosodik az államnak az a vélekedése, miszerint őt a könyvvizsgáló tevékenységére visszavezethetően 170 milliárd forintos kár érte, a neki megítélt összeg ennek felét is érheti, ami kamatokkal együtt akár meghaladhatja a Postabankért a későbbi privatizáció során kapott 101 milliárd forintot is. Az állami bevétel azonban még a jövő zenéje. Sőt: a közbenső részítélet az Arthur Andersen és Prudentia nevű könyvvizsgáló ellen benyújtott keresetet elutasította, és a felperesek (túlnyomórészt állami szervezetek) e két alperesnek 400-400 millió forintot kötelesek fizetni. A mostani az első érdemi döntés a per 2001 közepi indulása óta. Noha az ügy már számos fordulót ért meg, bizonyos iratok titkossága és az államigazgatási átszervezések miatt érdemi döntés máig nem született. A mostani közbenső részítélet hangsúlyozottan nem szól az államot ért kár mértékéről. Úgy tudjuk, azt a jövőben szakértők fogják megállapítani. Ebbe beleszámítandó a később az Erste Bank által a Postabankért fizetett 101 milliárdos privatizációs vételár, a rossz vagyonelemek értékesítésével elért bevétel, valamint az az ítélet is, amely évek múlva a gazdasági bűncselekményekkel vádolt Princz Gábor egykori Postabank-főnök perében várható. A Deloitte (még Deloitte & Touche néven) 1997 és 1998 között volt a bank könyvvizsgálója. Az 1997-es bankpánik miatt a hitelintézet helyzete ekkor már meggyengült, ám a felperes szerint ezt a könyvvizsgáló által hitelesített könyvek nem támasztották alá. Az állam úgy véli, cégei és intézményei ennek alapján kalkulálták azt az árfolyamot, amit végül is ekkoriban a Postabank részvényeiért fizettek. Ám 1998 végére feltárták a bank valós helyzetét, így akkor egy - azóta egyébként újabb kalamajkákat okozó - tőkecsökkentést, majd egy 150 milliárdos tőkepótlást hajtottak végre. Noha a Deloitte most nem kívánt nyilatkozni, úgy tudjuk, arra hivatkoznak: ők a bank vezetősége által átadott papírokat a tőlük elvárható gondossággal ellenőrizték, így ha nem valós adatokhoz adták a nevüket, azért a bankvezetés a felelős. Emellett az 1997-es mérleget fenntartásokat tartalmazó záradékkal látták el. A közbenső részítéletet az állam részéről eljáró Pénzügyminisztérium nem kommentálta, a Deloitte pedig "értetlenül áll" előtte. Mindazonáltal a vagyoni felelősség megállapítása miatt feltehetőleg mindkét fél, a másik két könyvizsgálónak kifizetendő 800 millió forint miatt pedig az állam valószínűleg fellebbezni fog. Ezt előreláthatólag a Fővárosi Ítélőtábla bírálja el, szerencsés esetben még idén. Az elsőfokú eljárás csak azt követően folytatódhat, ha a részítéletre vonatkozó másodfokú döntés ezt lehetővé teszi. A történetben nem ez az első, és feltehetőleg nem is az utolsó jogi csavar. A jogerős ítéletig még éveket kell várni, de talán érdemes, hiszen 100 milliárd forint nagyságrendű "extra" bevétel bármikor jól jönne az állami költségvetésnek.

http://nol.hu/archivum/archiv-364361-178622

https://web.archive.org/web/20170130190101/http://nol.hu/archivum/archiv-364361-178622

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/postabank-szazmilliardot-kap-az-allam

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2005-06-01 00:00:00

Fideszes feljelentés a Hankook 20 hektárja miatt

Feljelentést tett hűtlen kezelés miatt Dorkota Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője, mivel szerinte jóval értéke alatt jutott hozzá egy magáncég ahhoz a földterülethez, amelyen a Hankook gumigyár épült Dunaújvárosban. Ezt a politikus pénteken Budapesten sajtótájékoztatón jelentette be. "Néhány dörzsölt kormányközeli üzletember" milliárdos haszonra tett szert, miközben a város önkormányzatát kisemmizték - vélekedett az ellenzéki képviselő. Átjátszották a földeket Dorkota Lajos elmondta: a földterületek magánszemélyeknek történt eladásakor a Hankook mint vevő már jelen volt, és így 300 millió forinttal rövidítették meg az önkormányzatot. A vételár fedezete a Kóka János gazdasági miniszter által biztosított állami támogatás volt - fűzte hozzá. Az Index értelmezése szerint a Dorkota által emlegetett 300 millió forint tulajdonképpen elmaradt haszon. Ez a Magyar Nemzet pénteki számából derül ki, minthogy a lap végigkövette a dunaújvárosi ingatlanok sorsát. Az újság a 300 milliós összeget úgy számolta ki, hogy ha az önkormányzat bennemarad abban az ingatlancégben, amely végül eladta a területet a Hankooknak, akkor ennyivel több pénzhez jutott volna Dunaújváros. Termőföldnek megfelelő áron vittek be a cégbe 20 hektárt Dorkota szerint a szocialista többségű önkormányzat döntésével közel két hónapig a polgármester egy személyben járt el, így történhetett meg, hogy 2006. január 9-én húsz hektárnyi földterületet bevitt (apportált) egy olyan kft.-be, amelyet négy magánszemély alapított. A termőföldeket a Magyar Nemzet szerint iparterületté sorolták át. Értékük azonban a papírokon továbbra 176 millió forinttal szerepelt, vagyis termőföldnek megfelelő - az iparterületnél olcsóbb - értéken apportálták a kft.-be. Ez az önkormányzat számára nem volt előnyös, legalább 30 milliót már ezen veszített Dunaújváros - véli a Magyar Nemzet. Ez a húsz hektár hozzátartozik a Hankook gumigyár 56 hektáros területéhez - mondta Dorkota sajátótájékoztatóján. Az apportálás után két nappal ugyanezeknek a földterületeknek az értékét törzstőke-leszállítással kivették a kft.-ből. A cég így kizárólag a magánszemélyek tulajdonában maradt, az önkormányzat pedig megkapta a területek termőföldként bevitt értékét, 176 millió forintot. (A Magyar Nemzet szerint így burkoltan ingatlaneladás történhetett, amit a társasági apporttal és törzstőke-leszállítással fedeztek, ezt állítólag az adóhivatal is gyanította a cikk szerint.) Egymilliárdos haszon? A kormányközeli üzletemberek rövid fél év alatt több mint egymilliárd forint haszonra tettek szert - jegyezte meg a fideszes politikus, aki szerint Kóka János tárcája egy olyan szerződéses megállapodást is vállalt, hogy biztosítják a gyors hatósági ügymenetet, tehát hatóságokat utasítanak, kérnek fel a jogszabályokban előírt határidőknél gyorsabb intézkedésekre. Dorkota hozzátette: mind a földhivatalnál, mind a cégbíróságnál felmerül az a gyanú, hogy megsértették a hatályos törvényeket. Dorkota Lajos azt mondta: ezekben az ügyekben a polgármester nem járhatott volna el egy személyben, csak a közgyűléssel együtt dönthetett volna, de a szocialista többségű testület döntésével felfüggesztették a szervezeti és működési szabályzatot (szmsz). A fideszes politikus kitért arra: a város vagyongazdálkodásáról szóló rendelet szerint húszmillió forint fölött pályázati úton lehet földterületet értékesíteni, de az szmsz felfüggesztésével kijátszották ezt a szabályt. Ha pályázatot írtak volna ki, nem biztos, hogy ugyanez a négy magánszemély szerzi meg a földterületeket - közölte. Az MSZP örül a feljelentésnek Selyem József, az MSZP dunaújvárosi frakcióvezetője az Indexnek elmondta: egyelőre hírből ismerik csak a Magyar Nemzet cikkét, ezért arra részletesen nem kívánnak reagálni. Amikor áttanulmányozták, akkor megteszik majd a szükséges lépéseket - derült ki nyilatkozatából. Általánosságban viszont elmondta: örül annak, hogy Dorkota büntetőfeljelentést tett, mert így legalább majd bíróság mondhatja ki azt, hogy a fideszesek évek óta alaptalanul támadják, rágalmazzák a város MSZP-s polgármesterét és a szocialistákat.

https://index.hu/belfold/hank3621/

https://web.archive.org/web/20201021163927/https://index.hu/belfold/hank3621/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fideszes-feljelentes-a-hankook-20-hektarja-miatt

Index

hungarian-news

2007-03-30 00:00:00

Feljelentést tett a soproni önkormányzat

Hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett Sopron - jelentette be a város polgármestere. A fideszes városvezetés kezdeményezésére a Nemzeti Nyomozó Iroda már több ügyben is folytat nyomozást. A döntés indoka az volt, hogy az önkormányzatnál és annak vagyonkezelő cégénél a vizsgálatok több súlyos, törvénytelen gazdasági ügyletre világítottak rá a polgármester szerint. Nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával büntetőfeljelentést tett ismeretlen tettes ellen a soproni önkormányzat egy ingatlanvásárlási ügy miatt - közölte Fodor Tamás polgármester pénteken sajtótájékoztatón. 225 millióért vettek meg egy 100 milliót érő ingatlant? A fideszes politikus szerint a korábbi baloldali vezetésű önkormányzat több mint 225 millió forintért vett meg egy 1570 négyzetméteres befejezetlen épületet 6400 négyzetméter telekkel együtt. Az ingatlan valós forgalmi értékét ez év januárjában 100 millió forintban állapította meg egy szakértő. Így Sopront 100 millió forintot meghaladó kár érhette - mondta a város jelenlegi első embere. A polgármester szerint egy általa nem nevesített tulajdonosi kör szabadulni akart az évek óta befejezetlenül álló, 100 millió forintos jelzálog-joggal terhelt ingatlantól. Ezért még 2005-ben felkereshették a tulajdonosok az önkormányzatot. Felvetődött, hogy tűzoltóság elhelyezésére alkalmas lehet-e a szóban forgó ingatlan. A rövidesen elkészült szakvélemény a kérdésre nemet mondott. Választások előtt, hirdetmény nélküli ajánlatkérés Ezek után tavaly szeptemberben, közvetlenül a helyhatósági választások előtt az önkormányzat hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárásban kért ajánlatot tűzoltóság elhelyezésére alkalmas ingatlan vásárlása céljából. Kizárólag egyetlen ingatlanra vonatkozott a kért ajánlat, éppen arra, amelyikről a szakértői vélemény korábban megállapította, hogy a tűzoltóság speciális igényeinek nem felel meg - mondta. A közbeszerzési tanácsnak írt levelében a korábbi polgármester, Walter Dezső azzal indokolta az eljárást, hogy kizárólag ez az ingatlan felel meg minden szempontból tűzoltósági célokra. Az egyetlen ajánlattevővel 2006. szeptember 29-én az önkormányzat megkötötte az adásvételi szerződést. Már több ügyben nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda Fodor Tamás mindezek nyomán feltételezi, hogy az előző városvezetés valótlan indokokra hivatkozva, a közbeszerzési törvény rendelkezéseit megkerülve, a közbeszerzési döntőbizottságot megtévesztve, a reális piac árnak több mint kétszereséért vásárolta meg az ingatlanokat. A soproni önkormányzat csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy polgári peres eljárást indít a szóban forgó adásvételi szerződés felbontása érdekében és megteszi a büntetőfeljelentést is. Fodor elmondta: az új városvezetés számos törvénysértő ügyre derített fényt eddig is, amelyekben a Nemzeti Nyomozó Iroda már folytatja a nyomozást. Walter: politikai támadás Walter Dezső előző polgármester az MTI érdeklődésére politikai támadásnak minősítette a soproni önkormányzat újabb feljelentését. Jogi szakértője elmondta: három különböző ingatlanszakértő véleményét vették figyelembe, s mindegyikük hozzávetőleg akkora értékre határozta meg az ingatlan árát, amennyiért megvásárolták. A jogi szakértő közölte azt is, a tűzoltóság szakhatósági véleménye szerint az épület tűzoltósági célra alkalmas.

https://index.hu/belfold/sopr2829191/

https://web.archive.org/web/20220626111923/https://index.hu/belfold/sopr2829191/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentest-tett-a-soproni-onkormanyzat

Index

hungarian-news

2007-03-30 00:00:00

Waltergate: Újabb feljelentés Sopronban

Az épületben a tűzoltóságot tervezte elhelyezni a korábbi közgyűlés, ám szakértők azt állapították meg, hogy erre a célra alkalmatlan. A 2006-os helyhatósági választások előtti napokban az önkormányzat mégis ajánlatot kért a tulajdonosoktól. A város akkori vezetője a közbeszerzési tanácsnak írt levelében úgy fogalmazott: azért csak egyetlen ajánlatot kértek, mert a piackutatás alapján a célnak megfelelő más ingatlan Sopronban nincs. Nem sokkal ezt követően az önkormányzat 225 millió forintért meg is vásárolta a három be nem fejezett épületből álló ingatlant, miközben egy januárban készült szakértői vélemény szerint annak valós forgalmi értéke 100 millió forint. Walter Dezső előző polgármester jogi szakértője szerint a vételárat három különböző ingatlanszakértő értékelése alapján határozták meg. Az ügyvéd állítja: a hatósági szakvélemény szerint az ingatlan alkalmas tűzoltóságnak. (Győr)

http://nol.hu/archivum/archiv-441010-249231

https://web.archive.org/web/20170126060934/http://nol.hu/archivum/archiv-441010-249231

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/waltergate-ujabb-feljelentes-sopronban

NOL (Népszabadság)

hungarian-news

2007-03-30 00:00:00

Büntetőfeljelentés a Hankook-ügyben

2007.03.30. 22:01 Büntetőfeljelentést tett Dorkota Lajos fideszes országgyűlési képviselő a dél-koreai Hankook gumigyár beruházása előkészítésének ügyében különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűntett elkövetésének gyanúja miatt. Sopronban az önkormányzat tegnap szintén a rendőrséghez fordult ugyanilyen gyanú miatt. Vác önkormányzatának Fidesz-frakciója is kénytelen volt ugyanezt tenni a közvagyonban nagy hátrányt okozó, törvénysértő cselekmények felelőseinek megállapítása céljából. Kóka János 2005. október 24-én jelentette be hosszú titkolózás után, hogy a Hankook Dunaújvárosba települ. Ekkorra már pontosan eldőlt, kik és hogyan fogják lefölözni a hasznot a város által elképzelt beruházási terület előkészítésével. A szocialista Kálmán András már nyolc éve polgármester, ám úgy tűnik, mégsem saját városának érdekeit tartja szem előtt. Bár az önkormányzatot szerződés kötelezte arra, hogy a gumigyár helyéül szolgáló, magántulajdonban álló termőföldeket megvásárolja, ám ezt a polgármester mégis magánszemélyekre bízta. Ezek a szocialista kötődésű, Leisztinger-csoporthoz tartozó emberek Kálmán András megbízásából, ám saját nevükben kötöttek szerződést a földekre. Az ügyleten négy magánszemély körülbelül egymilliárd forintot kereshetett, az önkormányzatot viszont megközelítőleg 300 millió forintos kár érhette. A hivatalok kormányzati elvárásra rekordsebességgel, ám jogszabályokat szegve járultak hozzá, hogy a terület mielőbb a Hankook tulajdonába kerüljön. Beszámoltunk arról az adásvételi szerződésről is, amely a Hankook és a Pentele Kft. között köttetett. A megállapodásból az következik, hogy a 2,1 milliárd forintos magáningatlan-ügyletre a fedezetet feltehetőleg az adófizetők pénzéből nyújtott 20 milliárd forintos állami támogatás biztosítja. Az APEH a Pentele Kft.-nél folytatott vizsgálat során megállapította, hogy az önkormányzati földet színlelt szerződéssel játszották át a magáncégnek, ezért súlyos bírságokat is kiszabott. A bűncselekménygyanús esetekre a közvélemény a nyomozó hatóságoktól várja a választ. Részletek a szombati Magyar Nemzet 4. oldalán

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/03/buntetofeljelentes-a-hankook-ugyben-2

https://web.archive.org/web/20231111125918/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/03/buntetofeljelentes-a-hankook-ugyben-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/buntetofeljelentes-a-hankook-ugyben

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2007-03-31 00:00:00

Helyreigazítási pert nyert Stumpf István

Stumpf István, az Orbán-kormány volt kancelláriaminisztere első fokon sajtóhelyreigazítási pert nyert az Index.hu és a Népszabadság ellen kedden – közölte a politikus ügyvédje.

Szalai Péter tájékoztatása szerint az Index.hu 2006. február 8-án megjelent “Akár a KEHI-é is lehet a fantomjelentés” című cikkében azt híresztelte, hogy Stumpf István 2000 decemberében utasította a KEHI elnökét, hogy 2001 végéig függessze fel a Postabank-konszolidáció felhasználásának további vizsgálatát. A Népszabadság február 9-én “Guruló Postabank-pénzek, KEHI-ellenőrök kényszerüdülésen” című írásában valótlanul azt állította, hogy Stumpf István volt az, aki leállíttatta a Postabank konszolidációja során elkövetett törvénytelenségeket feltáró KEHI-vizsgálatot 2000-ben. Az ügyvéd elmondása szerint az első perben bizonyítási eljárást folytatott le a bíróság, meghallgatta az Index.hu munkatársát, aki közölte, hogy egy informátorától kapta a szóban forgó levelet. A szöveg december 14-ei keltezésű volt, és az aláírása “elvben” Stumpf Istváné volt. A bíróság meghallgatta Sepsei Tamás KEHI-elnököt is, aki elmondta, hogy nem kapott, nem látott ilyen levelet. Azt is elmondta, hogy a kormányzati hírközlési rendszerben zárt láncolat épült ki, ami annyit jelent, hogy az állami papírokat futárszolgálat juttatja el az egyik helyről a másikra. Azaz ha az elnöknek elküldenek egy levelet, akkor azt meg is kell kapnia – tette hozzá az ügyvéd. Szalai Péter közölte, hogy az Index.hu azzal védekezett: nem írták azt, hogy a KEHI elnöke meg is kapta ezt a levelet, hanem csak azt, hogy “keletkezett” egy ilyen levél. Elismerték a keresetben foglaltakat A bíróság helyreigazítás közzétételére kötelezte az Index.hu-t, csakúgy, mint a Népszabadságot. Az utóbbi lap ügyvédje a tárgyaláson közölte, hogy elismerik a keresetben foglaltakat, így a bíróság vizsgálat nélkül helyreigazításra kötelezte az újságot. Hangsúlyozta: “egyértelműen bebizonyosodott, hogy valótlanul híresztelték, hogy én állítottam le. A KEHI-vizsgálatot a Medgyessy-kormány állította le 2002 őszén egy kormányhatározattal”. Az is világossá vált, hogy a levél hamisítvány, mert azt az anyagot, ami részanyag, és nem jelentéstervezet, a Miniszterelnöki Hivatalba a legjobb esetben is csak december 20-án juttatták el, az a levél pedig, amiről itt beszéltek, a hamisítvány, az december 14-én kelt – jelentette ki a volt kancelláriaminiszter.

https://24.hu/belfold/2006/03/14/helyreigazitasi_pert_nyert_stumpf_istvan/

https://web.archive.org/web/20240127093831/https://24.hu/belfold/2006/03/14/helyreigazitasi_pert_nyert_stumpf_istvan/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/helyreigazitasi-pert-nyert-stumpf-istvan

fn.hu

hungarian-news

2006-03-14 00:00:00

Járai: a Postabank konszolidációja korrekt volt

Járai Zsigmond szerint a Postabank konszolidációja teljesen korrekt és tiszta volt.

A jegybank-elnök a Magyar Rádió Háttér című adásában elmondta, hogy pénzügyminiszterként 2000 végén megismerkedett a Postabank konszolidációjáról készült jelentés-tervezettel. A Postabanktól kapott tényekkel egyeztetve a tervezetet, a tények alapján – Járai szavai szerint – bármilyen szakember megállapíthatta, hogy az “minősíthetetlen minőségű, butaságokat írt le és szakszerűtlen”. Járai szavai szerint ezért is nem készült a tervezetből valódi jelentés. Mint mondta: ismeretei szerint Keller László “valószínűleg sanda szándékkal (…) ezt nem tudom” vette elő megint és úgy prezentálta, mintha ez egy jelentés lenne, és “e de facto” nem létező jelentés alapján tettek feljelentést a rendőrségen, érdekes módon azok ellen, akik a korábban tönkretett bankot rendbe hozták. “A rendőrség kétéves vizsgálat után bűncselekmény hiányában lezárta az eljárást” – idézte fel a folyamatot Járai Zsigmond. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint abban, hogy ez a jelentés-tervezet ismét napvilágra került “nyilvánvalóan politikai szándék van, a jelentés csapnivaló volt, nem is voltak benne valós tények, és ezt később azok is megállapították, akik a jelentés-tervezetet készítették.” Járai Zsigmond hangsúlyozta, “az a szomorú, hogy most azokat piszkálják, akik a Postabankot rendbe hozták és nem azokat, akik előidézték azt az állapotot, ami után a bankban rendet kellett csinálni”. Batiz András kormányszóvivő hétfőn közölte az MTI-vel, hogy Kiss Péter kancelláriaminiszter támogatja a Postabank és a PB Workout Kft.-vel kapcsolatos vizsgálati anyagok minősítésének felülvizsgálatát, és szükségesnek tartja a jelentés-tervezet mielőbbi nyilvánosságra hozatalát. Kiss Péter hétfőn levelet írt Monostori Lajosnénak, a Kehi elnökének, amelyben jelezte, hogy – tekintettel a Pénzügyminisztérium szakvéleményére is – a titkosítás feloldásakor figyelembe kell venni a banktitok és az üzleti titok védelmét előíró jogszabályokat is. A PB Workout Kft-nek eredetileg az volt a feladata, hogy a Postabank vagyonelemeinek értékesítésével mérsékelje az állami konszolidáció költségeit. A Kehi hétfői tájékoztatása szerint a Postabank-ügyben folyamatban van az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény alapján a minősítés felülvizsgálata.

https://24.hu/belfold/2006/03/08/jarai_postabank_konszolidacioja_korrekt/

https://web.archive.org/web/20231209101110/https://24.hu/belfold/2006/03/08/jarai_postabank_konszolidacioja_korrekt/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jarai-a-postabank-konszolidacioja-korrekt-volt

fn.hu

hungarian-news

2006-03-08 00:00:00

Igaznak tűnnek a Postabank-vádak

„A papír egész normálisan olyannak tűnik, mint amilyet egy állami szervezet dolgozói készítenek egy adott időpontban" – állapította meg a pénzügyi tárca vezetője arról a 97 oldalas, állítólag a Postabank konszolidációjáról szóló dokumentumról, amelyet csütörtökön a stop.hu főszerkesztője adott át a minisztériumnak.

„A papír egész normálisan olyannak tűnik, mint amilyet egy állami szervezet dolgozói készítenek egy adott időpontban" – állapította meg a pénzügyi tárca vezetője arról a 97 oldalas, állítólag a Postabank konszolidációjáról szóló dokumentumról, amelyet csütörtökön a stop.hu főszerkesztője adott át a minisztériumnak. Veres János a Nap-keltének adott nyilatkozatában elmondta: a Pénzügyminisztériumban (PM) csak a nyoma létezik az iratnak, mivel 2000 decemberében járt a minisztériumban véleményezésre egy bizonyos irat, amelyet a miniszter és közvetlen munkatársai ismerhettek meg, és amit visszaküldtek a Kehinek a nyilvántartás alapján. A következő év januárjában érkezett egy újabb irat, amit az akkori miniszter felvett, majd nem került vissza leadásra, tehát „nála maradt” – fogalmazott a politikus. Kikerült az irattárból A csütörtökön a PM-nek átadott anyag a nyilvántartás szerint oldalszámra megegyezik azzal, ami második alkalommal járt a minisztériumban – jegyezte meg. „Ennek minősítése van, ez egy tervezet, és akkor szigorúan titkosnak minősítették” – fűzte hozzá. A miniszter elmondta: a PM adott olyan szakvéleményt a Kehinek, hogy a minősítés a banktitoknak minősülő adatok, cégnevek kitakarásával feloldható, mivel a megállapítások a nyilvánosság elé tartoznak. A miniszter nem tudta megmondani, hogy az irat mikor került ki az irattárból, mert állítása szerint az irat másolt példányai már „évekkel ezelőtt postaládákba kerültek és keringtek”. Veres János elmondta: tudomása szerint a rendőrség és Keller László államtitkársága alatt a miniszterelnöki hivatal is indított vizsgálatot az ügyben, ezek eredményeiről azonban nem tudott. Túlkonszolidálták a bankot Úgy vélte: azóta nyilvánosságra kerültek olyan információk, amelyek szerint a másolatnak vannak olyan megállapításai, amelyek részei annak a ténylegesen hivatalosan meglévő irattárban fellelhető iratnak. Ebből megállapítható, hogy történtek olyan értékesítések, amelyek után érdemben nagyobb értéken továbbértékesítések történtek – mutatott rá. Nagy valószínűséggel több költségvetési forrást kellett a Postabank konszolidációjára fordítani, mint amit piaci áron való értékesítés után kellett volna – magyarázta. A pénzügyi szervezeteknek vizsgálatot kell indítaniuk abban az ügyben, hogy mekkora érték volt a többletértékesítés, ez piaci folyamatokkal indokolt volt-e, kellő gondossággal járt-e el Auth Henrik, a Postabank akkori vezetője, és a bank Workout szervezetének vezetője – jelentette ki a pénzügyminiszter.

https://24.hu/fn/gazdasag/2006/03/03/igaznak_tunnek_postabank_vadak/

https://web.archive.org/web/20100617170228/http://www.fn.hu/uzlet/20060303/igaznak_tunnek_postabank_vadak/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igaznak-tunnek-a-postabank-vadak

fn.hu

hungarian-news

2006-03-03 00:00:00

Cipruson is tudnak az An–26-osról

2004.04.30. 05:35 Ukrajnából vásárolta meg a Cipruson bejegyzett jereváni Parkwoods Trading Ltd. azt az An–26-os szállítórepülőt, amelyet később a szolnoki Specimpex Kft.-től vett meg közbeszerzés nélkül a Honvédelmi Minisztérium hatszázmillió forintért – ismerte el a Magyar Nemzetnek a ciprusi cég igazgatója. A vezető arról nem nyilatkozott, hogy ki volt a gép tulajdonosa és mennyit fizettek a repülőért. Csampa Zsolt (MDF) szerdán kijelentette: tudomása van arról, hogy a magyar légierő számára hatszázmillió forintért megvásárolt An–26-os szállítórepülőt a Honvédelmi Minisztérium (HM) által megbízott Specimpex Kft. a Parkwoods Trading Ltd. nevű off-shore cég közvetítésével szerezte be. A politikus szerint emiatt többszörös felárral terhelték meg a minisztériumot. Armen Kacsatrjan, a Parkwoods Trading Ltd. örmény származású vezetője lapunk megkeresésére viszont azt állította, hogy a cégük nem off-shore, hanem egy nemzetközi kereskedelmi társaság. Az igazgatótól megtudtuk, hogy a Specimpex vezetőjével, Veress Istvánnal egy éve beszéltek meg üzleti találkozót Budapesten, mert a vállalkozó eladó repülőgépet keresett. Ez azt is jelentheti, hogy a szolnoki társaság vezetője már hónapokkal a HM döntése előtt tudott a szaktárca repülőgép-vásárlási szándékáról. Hollósi Nándor, Juhász Ferenc honvédelmi miniszter főtanácsadója a parlament honvédelmi bizottsága előtt ugyanakkor arról beszélt, hogy az An–26-ost egy orosz vállalkozó adta el a Specimpex Kft.-nek, miután hozzájutott a gyártótól és pénzt fektetett a felújításába. A tanácsadó azt állította, azért bízták meg közvetítéssel a harmincmillió forint alaptőkével rendelkező szolnoki céget a hatszázmilliós üzletben, mert a Specimpex Kft. az ukrán repülőgépipar kizárólagos beszállítója. Veress István elismerte, hogy a szállítórepülőt a Parkwoods Trading Ltd.-től vásárolták, de arról nem nyilatkozott, hogy a cégnek mint kizárólagos szállítónak miért volt szüksége még egy közvetítőre, és milyen orosz kapcsolat játszott szerepet az üzletben. Mint ismert, a repülőgép megvásárlásához a Juhász Ferenc által vezetett nemzetbiztonsági kabinet adott felmentést a közbeszerzés alól.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/cipruson-is-tudnak-az-an-26-osrol-2

https://web.archive.org/web/20231207225810/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/cipruson-is-tudnak-az-an-26-osrol-2

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cipruson-is-tudnak-az-ana26-osrol

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-04-30 00:00:00

Stumpf: soha nem avatkoztam bele a Kehi tevékenységébe

Stumpf István, határozottan cáfolta és hamisítványnak nevezte a Népszabadság által közölt levelet, amely szerint 2000-ben kancelláriaminiszterként ő állította le a Postabank konszolidációja során törvénytelenségeket feltáró Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatát.

Stumpf István csütörtökön az MTI-nek kijelentette: „a négy év során soha semmilyen alkalommal nem avatkoztam be a Kehi tevékenységébe, a levél hamisítvány”. Közölte: Sepsey Tamással, a Kehi volt elnökével együtt azt vizsgálják, milyen jogi elégtételt vesznek a Népszabadságon. A sajtóhelyreigazítási per a minimum, de kártérítési pert is fontolgatunk, mert a cikk a jóhírnevet sérti – fűzte hozzá. Mint mondta, miután a kancelláriaminiszternek nincs utasítás adási joga a Kehi vezetőjének, „nehezen” tudja elképzelni, hogy ilyen tartalmú levelet bármikor is elé tettek volna. Véleménye szerint ezért nem is véletlen, hogy a lapban kitakarták az iktatószámot. „Azt javaslom hogy ellenőrizzék le a Miniszterelnöki Hivatal 2000. december 14-i iktatását és a Kehi a környéki iktatását, hogy találnak-e erre vonatkozóan levelet” – jegyezte meg. Az sem véletlen, hogy a lap a cikk megjelenése előtt nem kérte, hogy azonosítsa a levelet, nem kereste fel, hogy elmondja a véleményét az ügyben – tette hozzá. Az újság egy, a birtokába került dokumentumra hivatkozva úgy fogalmaz: „a Kehi egykori jelentéséből – vélhetően ez az, ami a napokban megjelent az interneten – és a nyilvános cégadatokból hat év elteltével annyi mindenesetre sejthető: a visszaélések felderítésére kezdeményezett mélységi vizsgálatokat azért állították le, és a jelentést azért titkosították 20 évre, mert azok a Fideszhez közel álló személyek érintettségét mutatták ki”.

https://24.hu/belfold/2006/02/09/stumpf_soha_nem_avatkoztam_bele/

https://web.archive.org/web/20231224173111/https://24.hu/belfold/2006/02/09/stumpf_soha_nem_avatkoztam_bele/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/stumpf-soha-nem-avatkoztam-bele-a-kehi-tevekenysegebe

fn.hu

hungarian-news

2006-02-09 00:00:00

Off-shore cég a Honvédelmi Minisztérium vitatott üzletében

2004.04.29. 05:31 Egy ciprusi off-shore cégen keresztül vásárolta meg a Honvédelmi Minisztérium (HM) által megbízott közvetítő cég közbeszerzési eljárás nélkül a légierő An–26-os szállítórepülőjét – állítja Csampa Zsolt (MDF). A közbeszerzés alól a nemzetbiztonsági kabinet adott felmentést, a szaktárca 600 millió forintot fizetett. Cipruson bejegyzett, jereváni off-shore cégen keresztül szerezte be a szolnoki Specimpex Kft. azt az ukrán, felújított An–26-os szállítórepülőt, amelyet 600 millió forintért adtak el a Honvédelmi Minisztériumnak (HM) – állította Csampa Zsolt tegnapi sajtótájékoztatóján. A limassoli Parkwoods Trading Ltd. az MDF-es politikus szerint 2003. december 9-én, a szaktárca repülőgép-vásárlásról szóló döntése előtt egy nappal adta el az An–26-ost a szolnoki cégnek, tehát feltételezhető, hogy a Specimpex Kft. a bejelentés előtt tudott a HM beszerzési szándékáról. Hollósi Nándor, Juhász Ferenc honvédelmi miniszter főtanácsadója korábban azt állította, hogy a Specimpex egy orosz cégtől vásárolt, amely az ukrán gyártótól jutott hozzá a repülőgéphez. Iváncsik Imre, a HM politikai államtitkára szerint kedvező áron vették meg a szállítógépet. Az AN–26-os ügyében már korábban kifogásolta az ellenzék, hogy közbeszerzési eljárás nélkül bonyolították az adásvételt, amelyhez a Juhász Ferenc honvédelmi miniszter által vezetett nemzetbiztonsági kabinet adott felmentést. Csampa Zsolt továbbra is választ vár arra, hogy miért kellett pályáztatás nélkül megvásárolni a szállítógépet, de a képviselő arra is kíváncsi, valójában mennyibe kerülhetett a repülő, ha két cég is rátette a vételárra a saját nyereségét. Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, Veres István, a Specimpex Kft. vezetője azt nyilatkozta, általában öt és tíz százalék közötti részesedést kapnak kereskedelmi közvetítőként. A vállalkozó állítása szerint azonban az An–26-os szállítórepülő vételárából nem könyvelhettek el ekkora arányú nyereséget. Amennyiben a ciprusi cég is részesedett az üzletből, akkor ennek a közvetítésnek a jutalékával is többe került a szállítógép beszerzése. A lap korábban megírta azt is, a Specimpex Kft. vezetője 2000-ig a Magyar Honvédség szolnoki repülő műszaki szolgálatának vezetőjeként dolgozott. Veres szerint azonban ez nem összeférhetetlen, hiszen amikor a hadsereg alkalmazottja volt, még nem szállított eszközöket a HM számára. A vezető korábban azt állította, hogy a gépet egy orosz cégtől vásárolták meg, és ehhez 25 százalék áruforgalmi adót, 12,1 százalék vámot és másfél százalék iparűzési adót kellett kifizetni. Veres István a Magyar Nemzetnek elismerte, hogy a Specimpex Kft. a Parkwoods Trading Ltd.-től vásárolta az AN–26 típusú repülőgépet, de hozzátette: a vétel orosz közvetítéssel történt. Erről a közvetítő tevékenységről azonban nem nyilatkozott. – Cégünk az ukrán repülőgépipar hivatalos szállítója, ez az ügylet sem zárja ki azonban az ukrán részvételt, mivel a repülőgépet Ukrajnában javították – mondta a cégvezető. Keller László közpénzügyi államtitkár a lap számára elérhetetlennek bizonyult, így nem lehetett megkérdezni tőle, hogy tesz-e lépéseket az ügyben.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/off-shore-ceg-a-honvedelmi-miniszterium-vitatott-uzleteben

https://web.archive.org/web/20110811230600/http://www.mno.hu/portal/216786

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/off-shore-ceg-a-honvedelmi-miniszterium-vitatott-uzleteben

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-04-29 00:00:00

Varga: nem volt túlkonszolidálás a Postabanknál

Mivel a jelentés titkos, a Pénzügyminisztériumban (PM) nem tudják, hogy eredeti-e a Postabank konszolidációjáról 2000-ben állítólag a KEHI által készített jelentés. A Postabank konszolidációja szabályosan történt - jelentette ki Varga Mihály Fidesz-alelnök.

Pichler Ferenc, a PM kabinetfőnöke úgy nyilatkozott, hogy az előző kormány idején, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál (KEHI) készült jelentés titkos, így a tárcánál nem tudják, hogy az azonos-e az interneten megjelent 55 oldalas dokumentummal. Megjegyezte, hogy a KEHI a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá tartozik, a KEHI titkárságán az MTI megkeresésére későbbre ígértek információt. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva úgy vélte: a választási kampány lehet oka, hogy „ezt a régi történetet most felmelegítették”. A Postabank konszolidációja szabályosan történt, nem volt túlkonszolidálás – jelentette ki az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere. Hozzátette: a bank vezetői is nyilatkoztak erről, de a 2002-ben hivatalba lépett kormány sem tett olyan intézkedést, amely ezt kétségbe vonta volna. A Postabank konszolidációjának költségei meghaladták a 150 milliárd forintot. A stop.hu-n megjelent dokumentum szerint az állami költségvetésnek mintegy 30 milliárd forintos kára keletkezett a Postabank konszolidációjából. Az állam ekkora támogatást adott a Postabanknak a konszolidációra, a PB Workout Kft.-nak eladott eszközök, társaságok, üzletrészek után. A jelentés szerint a többletkiadásért a felelősség a bank menedzsmentjét terheli. A Workout Kft. – amelynek a Postabank több cégét átadták – az interneten megjelent dokumentum szerint több jogszabályt megsértett, illetve a bank és a kft. közötti több ügylet esetén felmerül a hűtlen kezelés gyanúja.

https://24.hu/fn/gazdasag/2006/02/06/varga_nem_volt_tulkonszolidalas/

https://web.archive.org/web/20240130000609/https://24.hu/fn/gazdasag/2006/02/06/varga_nem_volt_tulkonszolidalas/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varga-nem-volt-tulkonszolidalas-a-postabanknal

fn.hu

hungarian-news

2006-02-06 00:00:00

Molnár: milliós támogatás Orbán barátainak

"Orbán Viktor baráti társasága" mintegy 600 millió forinttal nagyobb állami támogatást vett igénybe, mint amiről jelenleg tudunk – mondta Molnár László, az Orbán-család gazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság szocialista elnöke.

A bizottság egy másik MSZP-s tagja, Szabó Zoltán szerint Molnár azokról a támogatásokról beszélt, amelyekhez a Szárhegy dűlő Kft. – az Orbán feleségének, Lévai Anikónak korábban résztulajdonában álló cég – többi tagja jutott – írja a Népszava. Az említett támogatások már korábban ismertté váltak. Így tavasszal kiderült, hogy Kékessy Dezső, az Orbán-kormány volt franciaországi nagykövete több cégén keresztül összesen csaknem 425 millió forintot kapott különböző jogcímeken. Szász István Attila, aki a Tokaj Kereskedőház Rt., a Duna Televízió, a CD Hungary és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. jogi képviselője volt, egy cégén keresztül 7,3 millió forint állami támogatáshoz jutott. Madarász László, a Postabank Rt. korábbi elnöke szintén egy cégén keresztül kapott 90 millió forintos állami támogatást. Ők hárman cégtársai voltak Orbán Viktor feleségének a Szárhegy dűlő Kft.-ben. További 75 millió forintos támogatást kapott az a Prácser Miklós, akinek neve több ízben is felbukkant az ÉS-ben közzétett dokumentumokban. Maga a Szárhegy dűlő Kft. is részesedett az állami támogatásokból; az eddig ismert adatok szerint összességében több mint 70 millió forintot közpénzt ítéltek meg a baráti magántársaságnak.

https://24.hu/belfold/2005/07/19/molnar_millios_tamogatas_orban_baratainak/

https://web.archive.org/web/20240104163111/https://24.hu/belfold/2005/07/19/molnar_millios_tamogatas_orban_baratainak/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/molnar-millios-tamogatas-orban-baratainak

fn.hu

hungarian-news

2005-07-19 00:00:00

Sümeghy cáfolja érintettségét a 250 milliós csődbűntettben

2004.04.28. 04:00 Sümeghy Csaba fideszes országgyűlési képviselő tegnap cáfolta, hogy érintett lenne abban a 250 millió forint kárértékű, csődbűntett miatt folyó büntetőeljárásban, amelynek egyik gyanúsítottja Szlávy Bulcsú meggyilkolása miatt van előzetes letartóztatásban. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal még nem foglalt állást az ügyben, mert a napokban érkeztek meg a hivatalba az iratok. A Békés Megyei Főügyészség azért küldte át a BCB Textilipari Rt. ellen csődbűntett miatt folyó eljárás iratait, mert olyan személy büntetőjogi felelőssége merülhet fel, akinek mentelmi joga van – mondta érdeklődésünkre Vitéz Miklós főügyészhelyettes, a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal vezetője. Hozzátette: az iratokat a napokban kapták meg, így legkorábban hét-tíz napon belül döntenek arról, hogy a megyei ügyészség gyanúja megalapozott-e. (Ismeretes, hogy politikusok elleni nyomozást csak a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal végezhet.) Fazekas Géza főügyészhelyettes, a Békés Megyei Főügyészség sajtószóvivője az MTI érdeklődésére elmondta: az Országos Rendőr-főkapitányság Pénzügyi Igazgatóságának Békés megyei szervezete 2001 óta folytatott nyomozást csődbűntett gyanúja miatt a BCB Textilipari Rt. és kapcsolt cégei ügyében. Az eddig beszerzett bizonyítékok alapján április 19-én gyanúsítottként hallgatták ki W. Lászlót, a Szlávy-gyilkosság előzetesben lévő egyik gyanúsítottját, továbbá idősebb W. Tamást és R. Gyulát, akiket egy nappal később előzetes letartóztatásba helyeztek – tette hozzá. Tájékoztatása szerint a BCB cégcsoport 2000-ben már fizetésképtelen volt, azonban a vesztéséget vagyonkimentő magatartással több mint 250 millió forinttal tovább növelték cégcsoporton belüli és külső átszámlázásokkal, színlelt szerződésekkel, valótlan tartalmú bizonylatokkal, valamint a hitelek fedezetéül lekötött vagyontárgyak elvonásával. A felszámoláskor a hitelezői igények már meghaladták az egymilliárd forintot, amelynek nagy részére a cégnek nem volt fedezete. A felszámoláskor több mint 350 dolgozó veszette el a munkahelyét – mondta a szóvivő. A főügyészhelyettest lapunk is többször megkereste, de munkatársa azt közölte, hogy Fazekas nem nyilatkozhat az ügyben, forduljunk a Legfőbb Ügyészség sajtóirodájához. Borbély Zoltán szóvivő azonban a részleteket firtató kérdéseinkre nem tudott válaszolni. Mint a Magyar Nemzet megtudta, a legfőbb ügyész helyettese Fazekast letiltotta a nyilatkozattételről, mert az MTI-nek lényegében megerősítette a Népszabadság tegnapi értesülését, miszerint a csődbűntettügy mentelmi jog által védett személye nem más, mint Sümeghy Csaba. Fazekas Géza azt nyilatkozta a távirati irodának: „Az eljárásban felmerült annak a gyanúja, hogy az ügyben egy országgyűlési képviselő is érintett, úgy is, mint a cég korábbi tulajdonosa.” Köztudomású, hogy a gyanúsítottak, W. László, idősebb W. Tamás – a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkárának édesapja –, valamint a nyíregyházi vállalkozó, R. Gyula 2000 márciusában Sümeghy Csabától megvette a részvénytársaságot. A fideszes politikus tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a mostani eset pontosan beleillik a választási időszakban eddig tapasztaltak sorába. Közölte: a céget 2000. március 16-án eladta, s onnantól kezdve semmi köze a társaság gazdálkodásához. Megjegyezte: jó erkölcsöt és jó ízlést sért, hogy több médium összefüggésbe hozta személyét a bűntettel, emiatt várhatóan jogi útra tereli az ügyet. A képviselő áll az ügyészi vizsgálat elé – jelentette ki Sümeghy Csaba.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/sumeghy-cafolja-erintettseget-a-250-millios-csodbuntettben

https://web.archive.org/web/20231222145034/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/sumeghy-cafolja-erintettseget-a-250-millios-csodbuntettben

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sumeghy-cafolja-erintettseget-a-250-millios-csodbuntettben

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-04-28 00:00:00

A Postabank és az egyik könyvvizsgáló is felelős

Az állam nem jogerősen pert nyert az egyik könyvvizsgáló ellen a százmilliárdos nagyságrendű Postabank-perben. A felpereseket ért károkért fele-fele részben felel a magyar állam és az elsőrendű alperes, a Deloitte and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.

Az első fokú ítéletben kimondta a bíróság: a felpereseknek tudniuk kellett volna, hogy veszteséges a Postabank, az elsőrendű alperes viszont késve adott tájékoztatást. A másik két alperest, az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft.-t, valamint a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.-t illetően teljes egészében elutasította a keresetet a bíróság. A 2001-ben indult perben az állam azért követelt 170 milliárdos kártérítést a Postabank 1994-1998 közötti könyvvizsgáló cégeitől, mert álláspontja szerint hozzájárultak ahhoz, hogy pénzintézet működéséről, gazdasági teljesítményéről hamis kép alakuljon ki. Az eljárás évek óta zárt ajtók mögött folyt, a keddi ítélethirdetés azonban nyilvános volt. A nem jogerős közbenső ítéletben az elsőfokú bíróság a kártérítés jogalapját, az elsőrendű alperest illetően az 50 százalékos kártérítési felelősséget mondta ki. Erről fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla hoz majd jogerős döntést. Az összegszerűségről csak egy ezt követő másik eljárásban határozhatnak a bíróságok. Az alperesek auditált postabanki mérlegei alapján került sor az 1997-es, illetve 1998-as tőkeemelésekre, majd a bank konszolidációjára, amelyek összességében mintegy 170 milliárd forintjába kerültek az államnak. A Deloitte fellebbez Amint módunkban áll tanulmányozni a jelenleg írásban még rendelkezésünkre nem álló elsőfokú ítélet pontos szövegét, a lehető leghatározottabb szándékunk, hogy fellebbezünk ellene – olvasható a Deloitte honlapján közzétett reagálásában.

https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2005/06/01/postabank_egyik/

https://web.archive.org/web/20231111105710/https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2005/06/01/postabank_egyik/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-postabank-es-az-egyik-konyvvizsgalo-is-felelos

fn.hu

hungarian-news

2005-07-01 00:00:00

Az ÉS nem közli a helyreigazítást

A lap visszautasítja a Szárhegy Dülő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. helyreigazítási kérelmét. Az ÉS korábbi cikkeiben az Orbán-család szőlőügyeivel foglalkozott.

A helyreigazítási kérelmet a szerkesztőség visszautasítja, álláspontját a korábbi közlésekkel kapcsolatban fenntartja – olvasható az ÉS honlapján csütörtök este. A hetilap szerkesztősége április 8-án kapott egy kérelmet az Orbán-család érdekeltsége miatt az utóbbi időben elhíresült cégtől. A kérelmet a lap hangsúlyozottan nem mint helyreigazítást, hanem kizárólag a kft. álláspontjaként, az olvasók informálása céljából közli pénteken megjelenő számában, az olvasói levelek között. A lap azzal indokolja elutasítását, hogy „sajnálattal állapítjuk meg, hogy bár a riportsorozat mindvégig a kft. tagjainak és a gyűlésen jelen lévő Orbán Viktornak a személyes közreműködését tárja fel, egyikük sem fordult a laphoz, helyettük a kft. ügyvezetője kér a riportok lényegét nem érintő tényre helyreigazítást A kft. mint jogi személy nem azonos a tagokkal mint természetes személyekkel.” A Szárhegy Dülő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft amúgy a következő szöveg közlését kérte a laptól: “Helyreigazítás – Lapunk 2005. március 11-i számának Tokaji borcsaták II. című cikkében valótlanul állítottuk – illetőleg híreszteltük -, hogy a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. 2000. szeptember 6-án, 2001. június 4-én, valamint 2001. december 2-án taggyűlést tartott, ezért ilyen taggyűlésekről jegyzőkönyv sem készülhetett.” Folytatásos történet Az ÉS március 11-én Tokaji borcsaták II. címmel folytatta Rajnai Attila riportsorozatának közlését, az első rész még 2003 őszén jelent meg. A cikkek öszszefüggéseiben tárták fel az Orbán család részvételét egy olyan kft.-ben, amely a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a 2002-es választások után szándékozott felvásárolni a Tokaj Kereskedőház Rt. tulajdonában álló egyes vagyonrészeket. A kft. tagjai az akkor hivatalban lévő miniszterelnök feleségén kívül két jogász, az akkori párizsi magyar nagykövet és a Postabank igazgatóságának korábbi vezetője, utóbbi felesége később a kft. ügyvezetője, a fentebb közölt helyreigazítási kérelmet jegyző Kántor Andrea – idézi fel a hetilap a történéseket. A cikksorozat második cikkből kiderült, hogy Orbán Viktor rendszeresen részt vett a felesége résztulajdonában álló vállalkozás taggyűlésein és alkalmanként tanácsokkal látta el neje üzlettársait. A lap birtokában lévő jegyzőkönyvek szerint olyan taggyűlés is zajlott, amelyet az akkori miniszterelnöki rezidencián tartottak. A hetilap később azt is állította, hogy a Tokaj Kereskedőház Rt. egy részét a 2002-es választások után akarták privatizálni. “Óriási botrány lenne belőle”

https://24.hu/belfold/2005/04/14/nem_kozli/

https://web.archive.org/web/20240127174519/https://24.hu/belfold/2005/04/14/nem_kozli/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-es-nem-kozli-a-helyreigazitast

fn.hu

hungarian-news

2005-04-14 00:00:00

Az ÁPV Rt. mindent elkövetett

, hogy ne kapja meg a maximális felárat a Nemzeti Tankönyvkiadóért (NTK). A vitában, miszerint olcsón vált-e meg a cégtől, az állami vagyonkezelő azzal érvel, hogy a Láng Holding által fizetendő 3,21 milliárd forint több mint félmilliárddal meghaladja a független vagyonértékelésben megjelölt valós piaci értéket.

hogy ne kapja meg a maximális felárat a Nemzeti Tankönyvkiadóért (NTK). A vitában, miszerint olcsón vált-e meg a cégtől, az állami vagyonkezelő azzal érvel, hogy a Láng Holding által fizetendő 3,21 milliárd forint több mint félmilliárddal meghaladja a független vagyonértékelésben megjelölt valós piaci értéket. Ne feledjük azonban: a független vagyonértékelő által megjelölt szám sincs kőbe vésve, egyik-másik vevőnek annál sokkal többet is megérhet a kínált portéka. Ahogyan a Közgázon tanítják, „az érték, miként a szépség, a szemlélő szemében van”. Vagyis vannak olyan befektetők, akik az új szerzeményt a már meglévő cégcsoportjukba beillesztve másoknál sokkal többet ki tudnak hozni abból, tehát nekik a magasabb vételár is megéri. Hogy ez mennyire így van, azt a Postabank – igaz, kivételes – esete bizonyítja: azt az állam már 50 milliárd forintért is boldogan eladta volna, mégis kapott érte 101 milliárdot. Ha ilyen arányokról ez esetben nem is lehetett szó, a félmilliárdos felárnál nagyobbat talán az NTK-nál is el lehetett volna érni. Csakhogy ez már nem fog kiderülni, mert az állami holding a második körbe nem hívott meg több olyan pályázót sem, amely elsőre 3 milliárd forint feletti összeget kínált. Ezek között olyan szakmai befektetők is voltak, amelyek kihasználhatták volna a cégük és az NTK között meglévő szinergiákat. Mivel az indikatív árajánlat nem volt kötelező érvényű, nem tudni, hogy aki sokat ajánlott, az felelőtlenségből, s aki keveset, az túlzott óvatosságból tette-e ezt. Érdekes mindenesetre, hogy a nyertes Láng Holding az elsőre kínált 3,9 milliárdos ajánlatát másodjára 0,7 milliárddal csökkentette, s enynyivel nyert. A pályázat tisztaságának látszatát az sem segíti, hogy a Láng kiugróan magas szakmai pontszámot ért el: 20-ból 19-et kapott, míg az utána következő NTK Menedzsment Kft. 17-et, a Wallis 15-öt, a többiek jellemzően 10-12 pontot. Mivel kívülálló az üzleti terveket – érthető okból – nem ismerheti meg, csak a kétkedés marad: nem volt-e túl szubjektív az elbírálás. A szakmai pontszám maximuma hiába csak 20 az összesen 100-ból, ez is elegendően sok ahhoz, hogy befolyásolja a végeredményt. Utóbbi pedig több mint kétes.

https://24.hu/fn/gazdasag/2004/11/25/pv_rt_mindent_elkovetett/

https://web.archive.org/web/20240214142602/https://24.hu/fn/gazdasag/2004/11/25/pv_rt_mindent_elkovetett/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-apv-rt-mindent-elkovetett

Figyelő

hungarian-news

2004-11-25 00:00:00

Egyelőre nem árverezik el az egykori tinnyei telket

2004.04.27. 05:34 Levette az ÁPV Rt. az elárverezendő területek listájáról a honvédség egykori tinnyei bázisának telkét. Levette az ÁPV Rt. az elárverezendő területek listájáról a honvédség egykori tinnyei bázisának telkét. – Az önkormányzat csak annyit tud, hogy az április 21-i aukción az állam nem hirdette meg eladásra az általunk kifogásolt volt laktanyát – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Bak Ferenc, Tinnye polgármestere. A visszavonást Farkas Andrea, a privatizációs társaság szóvivője megerősítette, majd hozzátette: – A terület további sorsa még nem tisztázott, most az útkeresés időszakában vagyunk. A Magyar Nemzet korábban megírta, hogy a Pest megyei település polgármesteri hivatala már évek óta kéri a magaslaton fekvő telek önkormányzati tulajdonba adását, melyen egy amerikai típusú, sérült gyermekek számára kialakított fejlesztő intézetet hoznának létre. Azonban a 2002-es helyhatósági választások kampányában elhangzott szocialista ígérettől – mely szerint a használaton kívül került honvédségi ingatlanokat szociális célra az érintett önkormányzatok tulajdonába adják – eltérően az Állami Privatizációs Rt. a polgármesteri hivatal értesítése nélkül a volt laktanyát 95 millió forintos kikiáltási áron meghirdette. A váratlan döntést azzal magyarázták, hogy 2003. november 27-én a vonatkozó privatizációs törvény megváltozott, így a terület térítésmentes önkormányzati tulajdonba adására csak a sikertelen értékesítést követően kerülhet sor. A helyiek szerint lakóparképítés lehet az ügy hátterében. Székely Dániel

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/egyelore-nem-arverezik-el-az-egykori-tinnyei-telket

https://web.archive.org/web/20231216041411/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/egyelore-nem-arverezik-el-az-egykori-tinnyei-telket

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyelore-nem-arverezik-el-az-egykori-tinnyei-telket

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-04-27 00:00:00

Érinthetetlen az SZDSZ-es panaszbizottsági tag?

2004.04.28. 14:37 A Jobbik Magyarországért Mozgalom Médiafigyelője 2004 januárjában eljárást kezdeményezett Molnár Péter, volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő ORTT panaszbizottsági tagságának megszüntetéséért. A Jobbik szerint Molnár Péterrel kapcsolatban összeférhetetlenségi okok merültek fel, miután a szabad demokrata politikus aktív politikai tevékenységet folytat a médiatörvénnyel ellentétesen, amely kimondja, hogy az ORTT Panaszbizottsági tagjának tilos pártpolitikai nyilatkozatot tennie. A Hetek 2003. március 7-i számában, amely az SZDSZ kongresszusáról tudósít, kiemelten számol be Molnár kongresszusi felszólalásáról. „Molnár Péter, aki egykoron Fodor Gáborral együtt érkezett a Fideszből, arra hívta fel a figyelmet, hogy a 90-es évek elején Kövér László nevezte árulóknak azokat, akik úgymond kivitték a párt ügyeit a nyilvánosság elé. Molnár szerint ennek a mentalitásnak az átvétele az SZDSZ halálával egyenlő.” A Jobbik Médiafigyelője a napokban szűkszavú levelet kapott Kovács György ORTT-elnöktől, amely szerint az ORTT nem folytat le az ügyben eljárást, hiszen a „Panaszbizottság tagjainak megbízására és a tagság megszüntetésére vonatkozó testületi döntés nem államigazgatási eljárás keretében történik.” A beadványtevő az ügyben a Fővárosi Bírósághoz fordul.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/erinthetetlen-az-szdsz-es-panaszbizottsagi-tag

https://web.archive.org/web/20240215145225/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/erinthetetlen-az-szdsz-es-panaszbizottsagi-tag

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/erinthetetlen-az-szdsz-es-panaszbizottsagi-tag

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-04-28 00:00:00

Eltitkolt százmilliós alku

2004.04.21. 05:49 Nagy hallgatás övezi annak a pernek a szüneteltetését, amelyben a bíróság elsőfokú ítélete szerint a Postás Szakszervezetnek több mint százmillió forintot kellene visszafizetnie az állami érdekeltségű Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítványnak. A történet még a Horn-kabinet utolsó hónapjaiban kezdődött. Egy kormánydöntés értelmében 1998 elején az MSZP szocialista és szociáldemokrata platformjával választási együttműködési megállapodást kötő Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) ágazati szakszervezetei üdülési jog megváltása címén nagy összegű kártalanításban részesültek. Közvetlenül a választások előtt a kormány közel kétmilliárd forintot utalt át a Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítványnak (MNÜA), amely kártalanítás címén osztotta el az összeget azon szakszervezetek között, amelyek korábban szerződésben álltak vele. Noha az érintettek jogosultságát megvizsgálta az alapítvány, és a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségét (PHDSZSZ) jelölte meg közel nyolcvanhárommillió forint felvételére, a pénzt végül mégis a Postás Szakszervezetnek (PSZ) utalta át. Ebben az időszakban az MNÜA kuratóriumi elnöke Kökény Mihály jelenlegi egézségügyi miniszter volt. A PHDSZSZ azonban jelezte az alapítványnak, hogy a kifizetett járandóság őt illeti meg és kérte az összeg átutalását. Az 1998-as kormányváltás után az MNÜA pert indított a PSZ-nek átutalt nyolcvanhárommillió forint ügyében, kamataival együtt visszakövetelve azt. Az MNÜA oldalán az eljárásba belépett a PHDSZSZ is, aminek mint a bírósági iratokból kiderül, nagy jelentősége volt. Az eljárást kezdetben nem érintette, hogy a 2002-es kormányváltás után ismét új vezető került az alapítvány élére Karácsony Mihály személyében, aki a szakszervezetekkel jó kapcsolatot ápoló Kiss Péter jelenlegi kancelláriaminiszter közvetlen munkatársa volt, és aki jelenleg is tanácsadóként dolgozik a Miniszterelnöki Hivatalban. A 2003 nyarán megszületett elsőfokú bírósági ítélet azonban megállapította, hogy a PSZ jogalap nélkül vette fel a kártalanítást, így annak kamataival való visszafizetésére kötelezte. A PSZ megfellebbezte a döntést, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős végzésében elutasított. Egy jogtechnikai megoldással azonban a tábla bírája saját végzését utóbb mégis hatályon kívül helyezte, így a jogerős bírósági döntés egyelőre elmaradt. Ezután következett a per fordulata: a hírközlési dolgozók szakszervezetének megkérdezése nélkül az alapítvány a PSZ-szel együtt idén januárban jelezte a bíróságnak, kérik a per szüneteltetését, mivel a felek között „egyezségi tárgyalások” kezdődtek, erre fél év áll rendelkezésükre, és ha nem „lépnek”, akkor megszűnik a per. Ez azzal járhat, hogy az állami érdekeltségű alapítvány elveszítheti a több mint százmilliós járandóságát. A Magyar Nemzetnek Karácsony Mihály nem kommentálta, miért érdeke a nyerő pozícióban lévő MNÜA-nak a per szüneteltetése, és hogy az egyeztető tárgyalások alapján miként kívánják visszaszerezni a pénzt. Karácsony csak annyit közölt: az ügyben nincs jogerős ítélet. Mundruczó Kornél, a PSZ elnöke indulatosan utasította vissza lapunk kérdéseit, mondván, „ne próbáljuk különböző mondatokkal sarokba szorítani”, és megismételte: az ügyben nincs jogerős ítélet. Karácsony és Mundruczó a per szüneteltetését is titkolta, ám az erről szóló információnkat a bíróság megerősítette. Abszurdnak tartja a történteket Lázár András. A hírközlési dolgozók szakszervezetének elnöke hangsúlyozta, állami szervezetként az MNÜA-nak evidens érdeke és kötelessége lenne, hogy a tőle jogtalanul felvett pénzt visszaszerezze és azt a munkavállalók üdültetésére fordítsa. Lázár emlékeztetett, egyes kuratóriumi tagok már a kifizetéskor figyelmeztettek arra, hogy a PSZ nem jogosult a pénz felvételére, és ezt mondta ki az elsőfokú, valamint a visszavont másodfokú ítélet is. Kérdésünkre Lázár úgy fogalmazott: az ügy a szakszervezeti mozgalom tükörképe, amelyben érezhető a politika beavatkozása. A PHDSZSZ a napokban pert indított a Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány ellen a Fővárosi Bíróságon.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/eltitkolt-szazmillios-alku

https://web.archive.org/web/20231111131911/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/eltitkolt-szazmillios-alku

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eltitkolt-szazmillios-alku

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-04-21 00:00:00

Két év alatt százmilliót fizetett tanácsadásért a HM

2004.04.24. 04:00 Közel százmillió forintot fizetett ki a Honvédelmi Minisztérium (HM) a kormányváltás óta több mint húsz magánszemélynek és tíz gazdasági társaságnak tanácsadásért – tudta meg a Magyar Nemzet. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) által nemrég kiadott listán azonban csak a közvetlen politikai tanácsadók szerepelnek és két államtitkári munkát segítő osztályvezető. A magánszemélyek kétszáz-kétszázötvenezer forintos havi fizetésért kaptak megbízást. A tárca foglalkoztatott tíz céget is, amelyek sok pénzt vettek fel tanácsadói munkákért. A kancellária listáján azonban csak Hollósi Nándor, Paulovits Sándor, Makai Sándor politikai tanácsadók, illetve Cserváriné Felkai Anna főosztályvezető és Abonyi Mátyás osztályvezető neve szerepel. Matyuc Péter, a HM szóvivője elmondta: a MeH csak a politikai tanácsadók nevét kérte, ezért nem közölték az összes szakértőt és céget. Időközben Cserváriné és Abonyi Mátyás neve is lekerült a listáról, mert ők köztisztviselők – tette hozzá. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter „egyéb” főtanácsadói között feltűnnek olyan személyek is, akik a HM tulajdonában lévő cégekkel állnak vagy álltak kapcsolatban. A tárca vezetőjének katonai tervezéssel és szervezéssel kapcsolatos kérdésekben például Háber Péter ad tanácsokat 2002 óta, aki ezért tavaly 250 ezer forintot kapott havonta, az idén pedig 200 ezer forintért dolgozik. A „szakértő” ugyanakkor igazgatósági tagként is fizetést kap a szaktárca tulajdonában lévő HM Kaszó Erdőgazdaság Rt.-től. Domine János, Juhász Ferenc logisztikai főtanácsadója az előző ciklusban igazgatósági tag volt két minisztériumi cégben is. A jelenleg havi 200 ezer forintért tanácsokat adó szakember vezető volt a járműalkatrészek és páncélozott járművek gyártásával is foglalkozó HM Currus Rt.-ben és a HM Elektronikai Logisztikai és Vagyonkezelő Rt.-ben, amely többek között a honvédség raktáron lévő katonai eszközeinek értékesítését végzi. A HM Biztonsági Beruházási és Beszerzési Hivatalának egykori vezérigazgató-helyettese, Adorján Árpád elbocsátása után tanácsadói megbízást kapott szintén 250 ezer forintos havi fizetésért. A volt vezető az idén 250 ezer forintos március tizenötödikei jutalomban is részesült. A HM eseti megbízással milliós összegeket fizetett ki több gazdasági társaságnak is. A HM Kulturális és Szabadidő Központ Kht. és a HM Térképész Kht. átvilágításáért, valamint egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséért 915 millió forintot fizettek ki a Helios Rt.-nek, a lakásellátási és -támogatási koncepcióhoz adott tanácsokért 1,25 millió forintot kapott a Procont Holding Rt., a Színfolt Film Bt. 4,5 millió forinthoz jutott egy helyzetfelmérésért és a hozzá tartozó tanulmányért, a HIR-NÉV 2000 Bt. pedig több mint hétmilliót vett fel tanácsadásért és jutalom címén. „A Biztonságért Alapítvány” 5,85 millió forintot kapott egy szociológiai vizsgálatért a HM-től.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/ket-ev-alatt-szazmilliot-fizetett-tanacsadasert-a-hm

https://web.archive.org/web/20240127065911/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/ket-ev-alatt-szazmilliot-fizetett-tanacsadasert-a-hm

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-ev-alatt-szazmilliot-fizetett-tanacsadasert-a-hm

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-04-24 00:00:00

A tv2 elnökének titkára megzsarolta Kulcsárt?

2004.04.19. 07:35 Újabb magas beosztású emberek keveredtek a K&H ügybe Gyuszi sofőr vallomása alapján. Demeter Ervin a brókerbotrányt vizsgáló bizottság elnöke kijelentette, tudatos és összehangolt akció volt a K&H Equities-ügy, amit előre elterveztek és irányítottak. Demeter Ervin, a brókerbotrányt vizsgáló bizottság fideszes elnöke szerint tudatos akció volt a K&H Equities-ügy.– Egyértelműen megállapítható: tudatos és összehangolt akcióval állunk szemben, amit előre elterveztek és irányítottak – jelentette ki a politikus a grémium jelentésének általa készített tervezetét ismertetve. Mint mondta, az irányító személyét feltételezni lehet. – Egyértelmű, hogy felelősség terheli a Magyar Fejlesztési Bankot, amely megteremtette az átmenetileg szabad pénzeszközt az Állami Autópálya Kezelőnél (ÁAK), amelyet azután befektettek a K&H Bank brókercégénél, a K&H Equitiesnél – hangsúlyozta Demeter, hozzátéve: felelősség terheli az ÁAK és a Nemzeti Autópálya Rt. vezetését is, mert nem az elvárható gondossággal jártak el, amikor befektették a pénzt. Mint mondta, a bank vezetése is felelős a brókercég működéséért, valamint a bűncselekmény végrehajtói, és a kormány is, amely egy rendeletével megkönnyítette, hogy a bróker a tőzsdei ügyletekből származó pénzt ismeretlen bankszámlára utalhassa. A Magyar Fejlesztési Bank az előző kormány határozata alapján volt köteles az ÁAK Rt.-nek anyagi forrást biztosítani – szögezte le László Boglár az MFB szóvivője. Emlékezetes, hogy múlt héten a Gyuszi sofőr néven elhíresült Szekér Gyula taxisofőr, aki Kulcsár Attila állandó szállítója volt, részletes tanúvallomást tett Kulcsár ügyeiről a rendőrségen. Az exbróker többször küldte a sofőrt El Abed Hassan szír pénzváltóhoz, aki szatyrokban adta át a kért összegeket. Hassannál fél méter magasan állt a pénz az aszatalon – állította vallomásában a taxis. Hassan és testvére a korábban Medgyessy Péter által vezetett Inter-Európa Bank Rt.-től összesen 6,2 milliárd forintot vett fel. Szekér a rendőrségen közölte, hogy pénzt vitt Medgyessy nagyváradi barátjának, Alexandru Mudurának és fiának, Mudura Sándornak is. A taxisofőr a Magyar Nemzet információi szerint elmondta: nagyon sokszor vitt pénzt Forró Tamás exriporterhez, aki műkincsekkel is üzletelt Kulcsár Attilával. A sofőr Kulcsár társaságában két alkalommal is 150 millió forintot szállított Kelemen Lászlónak, a jegybank egykori felügyelő-bizottsági elnökének, illetve Mészáros Jánosnak (nem azonos a Britton ügyvezetőjével), akik szintén együtt érkeztek pénzátvételre. Milliós összegek kerültek a taxison keresztül mások mellett Kodela Lászlóhoz, a Miniszterelnöki Hivatal volt államtitkárához, Kónya Imre egykori MDF-es belügyminiszterhez, aki a tv2 jogi képviseletében járt el, Karl Imre volt MSZP-s honatyához és Endrényi Évához, Kovács László szocialista pártelnök hölgyismerőséhez. Több ízben vitt iratokat az informatikai minisztériumba Baja Ferencnek (MSZP). A sofőr beszámolt arról is, hogy Pintér Dezső, a tv2 első embere mindig személyesen találkozott Kulcsár Attilával. Amikor Kulcsár már Bécsben volt, Könnyű Attila, Pintér Dezső személyi titkára az exbróker ibizai nyaralója kapcsán megzsarolta Kulcsárt, és nyolcvanmillió forintot követelt tőle, amit Szekér tudomása szerint ki is fizetett Kulcsár Attila. A pénzt Pintér Dezső sofőrje vette át a Britton Újpesti rakparton lévő irodájában.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/a-tv2-elnokenek-titkara-megzsarolta-kulcsart

https://web.archive.org/web/20240128161022/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/a-tv2-elnokenek-titkara-megzsarolta-kulcsart

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tv2-elnokenek-titkara-megzsarolta-kulcsart

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-04-19 00:00:00

Üzleteltek az állampolgársággal

2004.04.13. 08:13 Külföldiek állampolgársághoz jutását próbálta segíteni egy asszony, aki a vád szerint pénzt fogadott el, hogy eredményes legyen a kérelem – tudta meg a HavariaPress. Az ügy tárgyalása a másodrendű vádlott meghallgatásával kezdődött, aki azonban nem kívánt vallomást tenni. Az asszonyt a büntetőeljárás megviselte, jelenleg is orvosi kezelés alatt áll. A nő egyébként egy országgyűlési képviselő titkárnőjeként dolgozott, amikor az eset történt. A vesztegetéssel és okmányhamisítással is vádolt asszony fenntartotta a rendőrségen tett vallomását, és elmondta: egy esetet leszámítva bűnösnek érzi magát. Az ügy elsőrendű vádlottját, aki az Országgyűlés rendészeti bizottságának egyik tanácsadója volt, várhatóan csütörtökön, esetleg a jövő héten hallgatják ki. A Fővárosi Bíróság nem hagyta jóvá a vádlottak kérését, miszerint az ügyet zárt ajtók mögött tárgyalják. A vádirat szerint a vádlott jogász és társai százezres nagyságrendű összegekért intézte el, hogy külföldiek vizsga nélkül kapják meg az állampolgársági vizsgát igazoló okiratokat. Az ügynek egyébként tizenegy vádlottja van, köztük öt külföldi, akik a vádirat szerint bűnsegédként működtek közre a vesztegetésben.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/uzleteltek-az-allampolgarsaggal

https://web.archive.org/web/20240218110742/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/uzleteltek-az-allampolgarsaggal

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uzleteltek-az-allampolgarsaggal

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-04-13 00:00:00

Milliárdos károk és hiányok a K&H Equitiesnél

Újabb ügyekre derült fény a hírek szerint a K&H Bankhoz tartozó brókercégnél. Egyelőre kérdéses, hogy tényleg csak egy ember követhette-e el a sorozatos szabálytalanságokat.

A magyar banktörténet legnagyobb sikkasztásának nevezi a Magyar Hírlap a Kereskedelmi és Hitelbank brókercégénél történteket – a megállapítás azonban túlzásnak tűnik, elsősorban azért, mert nem bizonyította még senki a sikkasztás tényét, másrészt pedig jónéhány korábbi esetre derült már fény az itthoni bankéletben, amely hasonló körülmények között történt. Éppen a Magyar Hírlapnak adott legfrissebb K&H-válaszokból derül ki, hogy a bank véleménye szerint a kár mértékéről egyelőre nem lehet pontos állításokat mondani, de valószínűtlen, hogy az összeg egésze meghaladja a tízmilliárd forintot. A kilencvenes évek közepén a Postabank és az évtized végén a most újra reflektorfénybe került K&H Bank, a rendszerváltáskor a Magyar Hitel Bank, a Realbank és az Ybl Bank körüli „érdekes” ügyek töltötték meg a gazdasági sajtó hasábjait, amelyek mind-mind arra figyelmeztetnek, hogy a pénzintézetek problémái a híres adósságkonszolodiáció óta sem oldódtak meg teljesen. Hogyan kezdődött? A mostani ügy a Pannonplast-felvásárlásról szóló PSZÁF-határozattal kezdődött, amelyben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Kartonpack, a Britton Capital és a Pevdi cégeket marasztalta el a Pannonplast feletti irányítás megszerzésének körülményei miatt. A PSZÁF határozatának nyilvánosságra hozatala előtt ismeretlenek bántalmazták Szász Károly felügyeleti vezetőt, így a határozat a korábbiaknál jóval nagyobb nyilvánosságot kapott. Időközben az is kiderült, hogy a K&H Equities állami pénzeket, pontosabban az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. pénzeit is felhasználta a tranzakció finanszírozására. A Betonút Szolgáltató és Építő eszközeit szintén használta a brókercég. Így a Napi Gazdaság legfrissebb információi szerint előfordult, hogy a K&H Equities e két ügyfelének számláján 21 milliárd forintos hiány is tátongott egy ideig. Kártalanítják a befektetőket A K&H Bank külföldi tulajdonosai, a belga KBC és a holland ABN-Amro több lapnak, így a Magyar Hírlapnak, a Világgazdaságnak és a Napi Gazdaságnak is megerősítették, hogy kifizetik a károsultaknak a nekik járó összeget. Az ÁAK már némi hozammal együtt visszakapta a pénzét, hírek szerint egyébként ez is okozhatott más befektetők számláján hiányt. Az állami cég kárpótlása tehát a magánbefektetők számára okozhatott átmeneti deficitet, de várhatóan ezt is kiegyenlítik majd a K&H tulajdonosai. A PSZÁF egyébként már tavaly nyáron 6,5 millió forintra bírságolta a K&H Equitiest számos feltárt, az ügyfélpénzekkel kapcsolatos szabálytalanság miatt. A Világgazdaság ezzel kapcsolatban azt írja, hogy „brókercégeknek mindig képesnek kell lenniük minden ügyfél követelését kielégíteni, azaz a vagyon náluk letétként és nem betétként van elhelyezve. A döntéshozókat azonban csábíthatja a lehetőség, hogy a rájuk bízott értékpapírokat saját javukra forgassák, hiszen megfelelő dokumentálás mellett ez a közbülső tranzakció nem tűnik fel az ügyfélnek, sőt, a tulajdonosok – igaz, nem egyszerre, de – követelésükhöz is hozzá tudnak jutni.” A lap azt is megjegyzi, hogy a botrány következtében a K&H-alapok nettó eszközértéke június közepe óta 88 milliárdról 70 milliárd forintra csökkent, ami számottevő tőke kivonásáról tanúskodik. Egy vagy több ember felelős? Most a K&H Bank korábbi közleményeiből úgy tűnik, mintha a bankban és a brókercégénél is egyetlen ember lenne felelős az állítólagosan öt éven át történt szabálytalanságokért. Kulcsár Attila munkaviszonyát egyébként rendkívüli felmondással már meg is szüntették. A Magyar Hírlapnak adott írásos nyilatkozatuk szerint azonban immár a banknál is elismerik, hogy eddig három munkavállalót mentesítettek a munkavégzés alól a vizsgálat zavartalansága érdekében. (A K&H Equitiesnél belső vizsgálat és PSZÁF-vizsgálat is folyik, időközben viszont a rendőrség is elkezdte a nyomozást, és a Nemzetbiztonsági Hivatal szintén kutakodott az ügyben.)

https://24.hu/belfold/2003/07/09/milliardos_karok_hianyok/

https://web.archive.org/web/20210417171610/https://24.hu/belfold/2003/07/09/milliardos_karok_hianyok/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-karok-es-hianyok-a-kh-equitiesnel

fn.hu

hungarian-news

2003-07-09 00:00:00

Másfél milliárdos honvédségi vétel, közbeszerzés nélkül

2004.04.06. 12:16 Mintegy 1,5 milliárd forint értékben közbeszerzési eljárás nélkül szerezheti be a NATO reagáló erőibe felajánlott magyar egységek felszereléseit és eszközeit a Honvédelmi Minisztérium. A honvédelmi bizottság döntése értelmében 1,5 milliárd forint értékben közbeszerzési eljárás nélkül szerezheti be a NATO reagáló erőibe felajánlott magyar egységek felszereléseit és eszközeit a Honvédelmi Minisztérium. A HM szerint azért van szükség a közbeszerzési eljárás alóli mentességre, mert a reagáló erők július 1-jei váltásáig rövid idő van hátra, és nincs idő a közbeszerzési eljárás lebonyolítására. Magyarország a nyári váltásra egy civil-katonai együttműködési csoportot, egy biológiai labort, míg a jövő januári váltásra egy víztisztító és egy vegyi-sugárfelderítő szakaszt ajánlott fel. A NATO ezeket a felajánlásokat februárban igazolta vissza – áll az MTV honlapján.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/masfel-milliardos-honvedsegi-vetel-kozbeszerzes-nelkul

https://web.archive.org/web/20240218111123/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/masfel-milliardos-honvedsegi-vetel-kozbeszerzes-nelkul

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/masfel-milliardos-honvedsegi-vetel-kozbeszerzes-nelkul

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2006-04-06 00:00:00

Postabank-MFB: az ügyészség a Horn-korszakot is megvizsgáltatja

A Postabank 1998-as konszolidációját vizsgáló Kehi-jelentés kapcsán az ügyészség a Magyar Fejlesztési Bank 1998 előtti veszteségének rendőrségi vizsgálatát is indítványozta.

Postabank-MFB: az ügyészség a Horn-korszakot is megvizsgáltatja 2003. április 29. FigyelőNet, MTI A Postabank 1998-as konszolidációját vizsgáló Kehi-jelentés kapcsán az ügyészség a Magyar Fejlesztési Bank 1998 előtti veszteségének rendőrségi vizsgálatát is indítványozta. A Magyar Hírlap úgy értesült, hogy a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságát (SZBEI) máris utasították arra, hogy tegyen lépéseket a szükséges dokumentáció beszerzéséért. A rendőrség illetékese nem óhajtotta kommentálni ezen értesüléseket. A Magyar Hírlap információi szerint azonban nem tartják kizártnak, hogy az ügyészség által előírt iratok begyűjtésétől, illetve azok tartalmától függően akár büntetőeljárást is indítsanak az ügyben. Ha valóban nyomozást rendelnének el a konszolidáció miatt, valószínűleg elkerülhetetlen lenne az akkori pénzügyminiszter, Medgyessy Péter jelenlegi kormányfő tanúkénti kihallgatása.

https://24.hu/belfold/2003/04/29/postabank_mfb_ugyeszseg/

https://web.archive.org/web/20230922083300/https://24.hu/belfold/2003/04/29/postabank_mfb_ugyeszseg/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/postabank-mfb-az-ugyeszseg-a-horn-korszakot-is-megvizsgaltatja

fn.hu

hungarian-news

2003-04-09 00:00:00

Az ÁSZ szerint eredményes volt a Postabank-tisztítás

Eredményes volt a Postabank állami konszolidációja – a Népszabadság információi szerint erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék.

Az ellenőrzés összegzése szerint a pénzintézet rendbetétele 174,5 milliárd forintot emésztett fel, ám ezt a terhet a Reorg-Apport egyelőre eladatlan eszközeinek értékesítése még könnyebbé teheti. Az ÁSZ a Kehi jelentése előtt és után is foglalkozott a bank, illetve a konszolidáció kérdéseivel: 1999-es vizsgálata a Princz Gábor vezette pénzintézet gazdálkodását mutatta be, 2001-ben elkészült jelentése pedig a bank kétes portfólióját kezelő egyik vállalkozás, a Reorg-Apport Rt. tevékenységéről adott képet. A legfrissebb, nyilvánosságra még nem hozott ÁSZ-jelentés az első, amely alkalmas lehet a pénzintézet teljes konszolidációjának minősítésére, hiszen egységes szerkezetben tartalmazza a bank, a Reorg-Apport és a másik követeléskezelő cég, a Workout Kft. munkájának értékelését.

https://24.hu/belfold/2003/04/14/sz_szerint_eredmenyes_volt/

https://web.archive.org/web/20221130173642/https://24.hu/belfold/2003/04/14/sz_szerint_eredmenyes_volt/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-asz-szerint-eredmenyes-volt-a-postabank-tisztitas

fn.hu

hungarian-news

2003-04-14 00:00:00

Már hűtlen kezeléssel is gyanúsítják Princz Gábort

Hétfőn 121 milliós vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúsítottjaként hallgatta ki a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal Princz Gábort, a Postabank és Takarékpénztár Rt. 1998 nyarán leváltott elnök-vezérigazgatóját.

Egy közelmúltban, tisztázatlan körülmények között felbukkant könyvvizsgálói jelentést elemző szakértői vélemény szerint ugyanis a Princz vezette pénzintézet öt éve, valódi értékénél 121 millió forinttal drágábban szerzett egy hitelkonstrukció révén tulajdonrészt a Budai Hengermalom Rt.-ben. A gyanúsítás közlése után mindenesetre Princz számíthat arra, hogy az útlevélhatóság bevonja az útlevelét. Princz azt mondta: nem érti, mire alapozza véleményét a szakértő. A szóban forgó ügylettel kapcsolatos előterjesztés annak idején megjárta a bank cenzúrabizottságát, és annak egyetértő véleményének ismeretében írták alá az adásvételről szóló szerződést. A Népszabadság értesülése szerint azonban a pénzintézet egyik, korábban hivatalban volt vezető tisztségviselője az ügyészségen terhelő vallomást tett Princz ellen. Azt állította, a kérdéses hitelügylettel kapcsolatban Princz Gábor négyszemközt és szóban utasította arra, hogy az adott hitelkonstrukcióban milyen értéken kell figyelembe venni a Budai Hengermalom szóban forgó tulajdoni hányadát. Csakhogy később – Princz és védője állítása szerint – a bank hitelfolyósításakor számított értékkel közel azonos áron sikerült eladni a kérdéses résztulajdont, a piac tehát visszaigazolta a döntés helyességét, de legalábbis azt, hogy a bankot nem érte emiatt veszteség. Princz egyelőre nem tett vallomást, mint lapunknak elmondta: előbb szeretné megismerni a gyanúsítást megalapozó szakértői vélemény tartalmát. Miként arról korábban már hírt adtunk, az ügyészség már két hete ki szerette volna hallgatni Princz Gábort a Budai Hengermalom Rt. milliárdos hitelezésével kapcsolatban. Ezt az ügyet már hónapokkal korábban elkülönítették a Postabank 153 milliárdosnak mondott vagyonvesztésével összefüggésben még 1999-ben Princz és a pénzintézet több vezető tisztségviselőjével szemben „gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének vétsége” miatt elrendelt büntetőeljárástól. Hivatalosan meg nem erősített értesüléseink szerint az ügyészség már tavaly, kevéssel a helyhatósági választások előtt elvitte a rendőrségről a Budai Hengermalommal kapcsolatos iratokat. Indoklásul csak annyit mondtak: látnak benne fantáziát. Még a Postabank-ügy részleteit ismerő nyomozók sem tudják, pontosan mire alapozták az ügyészségi nyomozók ebbéli véleményüket. Tény, hogy miközben a rendőrség megkezdte az iratismertetést Princz és társai öt éve húzódó ügyében, az ügyészség bejelentette: egy újabb eljárás keretében különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúsítottjaként kívánja kihallgatni a volt bankvezért. Nehéz-Posony István ügyvéd, Princz védője lapunknak nyilatkozva tanácstalanságát hangoztatta amiatt, hogy vajon mire alapozhatta a szakértő azt a véleményét, hogy évekkel ezelőtt a pénzintézet számára előnytelen üzletet kötött az akkori elnök-vezérigazgató, s egyáltalán, miként terhelhetné őt büntetőjogi felelősség a vélelmezett vagyoni hátrányokozásért. A védő kétségeinek megalapozottságát erősítették meg azok a lapunknak nyilatkozó bankszakemberek is, akik szerint „a szocialista jogrendhez való visszatérést” jelentené, ha az igazságszolgáltatás megvonná a tévedés jogát a bankároktól, azaz, ha büntetőjogi felelősség terhelné őket az utólag rossznak bizonyult befektetéseik, hitelezéseik miatt.

https://24.hu/belfold/2003/03/18/mar_h_369_tlen_kezelessel/

https://web.archive.org/web/20200922011311/https://24.hu/belfold/2003/03/18/mar_h_369_tlen_kezelessel/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-hutlen-kezelessel-is-gyanusitjak-princz-gabort

fn.hu

hungarian-news

2003-03-18 00:00:00

Gyanúba keveredett a K&H Bank több alkalmazottja

2004.04.10. 05:55 A K&H Bank hat korábbi alkalmazottját jelentette fel a közelmúltban a rendőrségen, akiket a pénzintézet gyanúja szerint felelősség terhelhet a banknál történt pénzügyi visszaélésekben. A Magyar Nemzet azt is megtudta, hogy több személy – köztük Schönthal Henrik és Dunai György, a Betonút Rt. elnöke – vagyonának zár alá vételét is kérték. Feljelentette a bank Tóth Róbertet, a K&H Equities Rt. egykori munkatársát, aki a gyanú szerint közreműködött az Autó-Danubia Kft. és az Állami Autópálya Kezelő Rt. (ÁAK) között létrejött visszadátumozott szerződés elkészítésében, valamint a Betonút Rt. sérelmére Kulcsár Attila által elkövetett sikkasztásban. Eljárás indult Bernhardt Tibor, a K&H Bank Rt. humánpolitikai főosztályának vezetője ellen is. Bernhardt úgy vett fel 2001 júliusában 20 millió forintot, hogy számláján mindössze 8,5 millió forintos fedezete volt. A 20 millió forintot a Montrade Ltd. számlájáról kapta meg. Feljelentették Csuka Lászlót, a K&H Equities Rt. volt vezérigazgatóját. Csuka részt vett Kulcsár tranzakciójában, amelynek során Pannonplast-részvényeket vásárolt fel, és arra utasította Tóth Róbertet, hogy a Betonút Rt. portfóliójából 2003. június 17-én több mint 3,6 milliárd forint értékűt az ügyfél tudta nélkül értékesítsen. Ezen túlmenően a feljelentés szerint Csuka 2003 májusában közreműködött abban, hogy az Autó-Danubia Kft. és az ÁAK Rt. közötti 500 millió forintos szerződés 2003. márciusi keltezéssel, visszadátumozva elkészüljön. Emellett különböző iratokat kísérelt meg az ügyfelek dossziéiból eltüntetni 2003 májusában, illetve megpróbálta rávenni munkatársait arra, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elől információkat hallgassanak el. A bank büntetőeljárást kezdeményezett Vígh Szabolcs ellen, aki a K&H-csoport több cégében töltött be vezető beosztást, illetve szerződése volt jogi munka végzésére a bankcsoporttal. A feljelentés szerint Vígh közreműködött az Autó-Danubia Kft. és az ÁAK Rt. közötti visszadátumozott szerződés 2003. májusi elkészítésében és a Pannonplast-részvények felvásárlásában. Vígh több adatállományt törölt számítógépéről. A K&H korábban feljelentést tett Schönthal Henrik, aki a sikkasztásban közreműködő off-shore cégekhez köthető, Dudás Gábor, aki a Balmoral Llc. és a Montrade Ltd. számlái felett rendelkezett, Dunai György, a Betonút Rt. elnöke és Nagy Károly, az Ashmore Ltd. kézbesítési megbízottja ellen. A pénzintézet a feljelentés mellett kérte nevezettek vagyonának zár alá vételét és polgári jogi igényt jelentett be. Lapunk információi szerint Schönthal szinte minden magyarországi érdekeltségét pénzzé tette, mielőtt külföldre távozott. Az üzletember ellen, aki legutóbb Miamiban bukkant fel, nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. Villányi Károly – Török László

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/gyanuba-keveredett-a-kh-bank-tobb-alkalmazottja

https://web.archive.org/web/20231110221911/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/gyanuba-keveredett-a-kh-bank-tobb-alkalmazottja

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanuba-keveredett-a-kh-bank-tobb-alkalmazottja

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-04-10 00:00:00

A K&H-brókerügylet milliárdos károsultjai

2004.04.13. 05:47 Az ügyfelek, valamint a K&H Bank és az Equities Rt. alkalmazottainak ellenőrzése van még hátra a brókerügy nyomozása során, éppen ezért valószínű, hogy további meggyanúsítások várhatók – értesült a Magyar Nemzet. A Magyar Nemzet úgy tudja, Kulcsár Attila – a gyanú szerint – majd egymilliárd forintot sikkasztott el a Népszava korábbi tulajdonosától, Bleuer Istvántól és az általa vezetett ESMA Kft.-től. Jelenleg tőkepiaci szakértő bevonásával vizsgálják a K&H Equities Rt.-nél elsikkasztott több mint 20 milliárd forint útját, ennek során egy újabb személyt gyanúsított meg a nyomozó hatóság. Az ismeretlen helyen tartózkodó Schönthal Henrik érdekeltségébe tartozó Balmoral Group Ltd. és a The Montrade Establishment Ltd. számlái fölött rendelkező Dudás Gábort – a lap információi szerint – pénzmosással gyanúsítják. A terheltet múlt pénteken hallgatták ki, ám Schönthal strómanja megtagadta a vallomástételt. A nyomozás során egyelőre még nem vizsgálták a K&H Equities Rt. kiemelt ügyfeleinek esetleges szerepét a bűncselekményben, illetve a pénzintézet és brókercége alkalmazottjainak felelősségét. Beszámoltunk róla, hogy több korábbi munkatársa ellen kezdeményezett büntetőeljárást a K&H Bank a folyamatban lévő belső ellenőrzés eredményei alapján. Ezt figyelembe véve elképzelhető, hogy a pénzintézet gyanúját a nyomozó hatóság is megalapozottnak találja majd. A feljelentés szerint Csuka László, a K&H Equities Rt. volt vezérigazgatója adott utasítást arra, hogy az ügyfél tudta nélkül 3,6 milliárd forint értékű befektetést értékesítsenek. A bankár közeli ismerőse Fenyővári Noémi, László Csaba expénzügyminiszter volt kabinetfőnöke, aki a közelmúltban, kétéves köztisztviselői munka után – a Magyar Nemzet tudomása szerint – rekordösszegű lelépési díjjal távozott a tárcától. Csuka egyébként 2002 decemberétől állt a brókercég élén, tanúvallomások alapján kinevezése érdekében Kulcsár Attila is közbenjárt. Az exbróker majdnem egymilliárd forintot sikkasztott el a Népszava egykori tulajdonosától, Bleuer Istvántól, illetve az üzletember vállalkozásától, az ESMA Kft.-től – értesült a lap. A jelenlegi tulajdonos, Börcsök Dezső sem lehet boldog, információk szerint tőle több mint 100 millió forintot csalt el a K&H Equities Rt. volt befektetési tanácsadója. A Sláger Rádió Rt. csaknem egymilliárd forintjával rendelkezett sajátjaként Kulcsár Attila. György Gábor, a részvénytársaság vezérigazgatója sokak meglepetésére helyet kapott az MSZP európai parlamenti listáján. A médiavilág egy másik ismert személyiségének, Pintér Dezsőnek a számlájáról az álbróker mintegy 300 millió forintot emelt le több részletben.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/a-kh-brokerugylet-milliardos-karosultjai

https://web.archive.org/web/20240127185515/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/a-kh-brokerugylet-milliardos-karosultjai

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kh-brokerugylet-milliardos-karosultjai

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-04-13 00:00:00

Magyarországról folyósított dollármilliók Szamara megyének

2004.04.01. 05:32 Kétszázmillió dolláros oroszországi építőipari beruházást finanszíroz az állami kézben lévő Eximbank a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének (Malosz) közreműködésével – adta hírül a Szamara Ma című orosz lap. Az ügy érdekessége, hogy a Malosz élén az a Benza György áll, akinek korábbi vállalkozásai 27 millió dollárral tartoznak az államkincstárnak. Az újság hétfői közlése szerint a hatalmas beruházás Szamara tartomány önkormányzatának megrendelésére indul, s részben lakásépítés, részben szociális és egészségügyi intézmények kivitelezése folyna a kedvező kamatozású magyar hitel felhasználásával. A lap a megye helyhatóságának tájékoztatáspolitikai osztályára hivatkozva állítja, hogy még ebben az évben 7-10 másik orosz régióban is hasonló fejlesztés kezdődik magyar részvétellel. Ezek alapja Medgyessy Péter magyar és Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnökök tavaly szeptemberi megállapodása a két kormány gazdasági és szociális együttműködéséről. A hazánkból folyósított milliárdok visszafizetését Szamara megye garantálja. A hírnek van valóságalapja, de az első lépcsőben nagyságrendekkel kisebb, mintegy 10-15 millió dolláros együttműködésről van szó – reagált a cikk állításaira Bánki Frigyes, az Eximbank vezérigazgatója. A Magyar Nemzet megkeresésére kifejtette: egyelőre egy szándéknyilatkozatot juttattak el a szamarai vezetésnek, amelyben vállalják, hogy a kért garanciák teljesítése esetén megkezdik a beruházás finanszírozását. Az ajánlat megtételénél az OECD által középtávú hitelekre ajánlott CIR kamatlábat vették figyelembe, amely jelenleg 3,24 százalék. – A Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége az építkezésekben részt vevő magyar cégek összeboronálásában vesz részt – árulta el az állami bank vezérigazgatója, akitől a lap azt is megtudta, hogy a hitelt a Magyar Exporthitel-biztosító (Mehib) Rt. a központi büdzsé terhére garantálná. A 31 tagot számláló Malosz társelnöke Benza György, aki a közelmúltig a Tér és Forma Rt. elnöki posztját, illetve részvényeinek egy részét is birtokolta. A társaság az elmúlt évekig tulajdonosként tűnt fel a Gaz Impex Kft.-ben is. A két vállalkozás közös vonása, hogy nemrég mindkettő off-shore tulajdonosok kezébe került, s kamatok nélkül 27 millió dollárral tartoznak a Magyar Államkincstárnak. Az összeg része annak a körülbelül 40 millió dollárnak, amelyet zömében az MSZP holdudvarába tartozó vállalkozások nem fizettek meg az orosz államadósság lebontása után. Emlékezetes, hogy Magyarország az olajgate-botrányként elhíresült visszaélés-sorozat miatt az államadósság egy részének elengedésére kényszerült. Moszkva ugyanis teljesítettnek tekinti az orosz áruban magyar cégek segítségével letörlesztett tételeket, dacára annak, hogy az érintett vállalkozások az áru értékesítéséből származó adósságcenteket nem fizették be a kincstárnak. Benzát azonban nem „diszkvalifikálták” az Eximbanknál az említett kétes ügyek. Egy másik vállalkozása, a Cranium Kft. például ugyancsak az állami bank finanszírozásában az arhangelszki kórház több tíz millió dolláros felújításában működhet közre. – A kórházberuházás rendben halad, s a jelek szerint idő előtt befejeződik – reagált az utóbbi felvetésre Bánki Frigyes, a bank vezetője. A Magyar Nemzet Benza Györgyöt is elérte. A vállalkozó fontosnak tartotta leszögezni, hogy a lakásépítők szövetsége hivatalosan nem vesz részt a Szamara megyei építkezésekben, bár természetesen tud az ügyről. – Azért dolgozunk, hogy minden felkészült magyar építőipari vállalkozás számára nyitott legyen az orosz piac. A részt vevő vállalkozók köre ugyanis még nem alakult ki – fogalmazott. Hozzátette azonban, hogy hoszszadalmas procedúra az előírt oroszországi licenc megszerzése, amellyel jelenleg csak néhány magyar cég rendelkezik. Benza rámutatott: az orosz lapban említett 200 millió dolláros terv meglehetősen eltúlzott, vélhetőleg annál kisebb volumenű építkezéssorozat valósulhat majd meg.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/magyarorszagrol-folyositott-dollarmilliok-szamara-megyenek

https://web.archive.org/web/20231222111610/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/04/magyarorszagrol-folyositott-dollarmilliok-szamara-megyenek

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyarorszagrol-folyositott-dollarmilliok-szamara-megyenek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-04-01 00:00:00

Álomszerződés Lakosné irodájának

2004.03.29. 04:25 Legalább 28 millió forintot kapott tavaly a XI. kerületi önkormányzattól Lakos Imre (SZDSZ) alpolgármester feleségének ügyvédi irodája – tudta meg a Magyar Nemzet. A birtokunkban lévő megbízási szerződés szerint tavaly havonta 700 ezer forintot kapott az ügyvédi iroda azért, mert ellátta az önkormányzat jogi képviseletét a helyhatóság peres lakásügyeiben. Ezekkel összefüggésben szakvéleményeket, jogi állásfoglalásokat készített, igény esetén előterjesztéseket állított össze a lakásügyi bizottság számára. További 700 ezer forint illette meg az ügyvédi irodát az önkormányzat tulajdonában lévő lakások ingatlan-nyilvántartásával összefüggő feladatok ellátásáért. A szerződés szerint emellett az ügyvédi iroda készíti el a társasházi alapító okiratok módosítását, a földhivatali bejegyzéshez szükséges dokumentációt, s el is jár ezekben az ügyekben. Ezért a tevékenységért albetétenként 20 ezer forintos díjat számlázhattak ki. Például egy húszlakásos, önkormányzati tulajdonú társasház alapító okiratának egyetlen mondatos módosításáért 400 ezer forintot kaphatott Lakos Imre feleségének ügyvédi irodája. A megállapodás szerint megnyert per esetén a megítélt perköltség az ügyvédi irodát illeti, míg az elvesztett eljárások költségét az önkormányzat állja. A szerződés tavaly január elsején lépett hatályba. Az irodát már az előző ciklusban is foglalkoztatta az önkormányzat, ám akkor évente alig nyolcmillió forintért. Nem tartja összeférhetetlennek a szerződést Lakos Imre, mert az szakmai és nem politikai céllal született. Mint mondta, a megállapodást még az előző, fideszes vezetésű önkormányzat kötötte az ügyvédi irodával. A szerződést azért nem bontották fel azóta, mert egyrészt jól dolgozik az iroda, másrészt a folyamatban lévő mintegy 140 peres ügy folytatása is nehezebb lett volna egy új ügyvéd megbízása esetén. Az alpolgármester úgy fogalmazott: ez az ügy nem ügy.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/alomszerzodes-lakosne-irodajanak

https://web.archive.org/web/20240128192210/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/alomszerzodes-lakosne-irodajanak

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alomszerzodes-lakosne-irodajanak

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-03-29 00:00:00

MTV: polgári per Ragáts Imre által kötött filmszerződés ügyében

2004.03.26. 09:11 Polgári pert indít a Magyar Televízió (MTV) Rt. az ellen a cég ellen, amellyel jogtalanul kötött később titkosított filmvásárlási szerződést tavaly Ragáts Imre, az intézmény akkori elnöke – mondta el Pinke György, az MTV gazdasági folyamatokat felügyelő alelnöke. „Most fogalmazzuk a keresetlevelet” – mondta Pinke, közölve: az általuk korábban szabott határidőig a cég nem írta alá azt a dokumentumot, amelyben a felek semmisnek ismerik el a Ragáts Imre távozásának napján nyilvánosságra került, egy búvárfilm-sorozat megvásárlásáról szóló szerződést. Ezért most a bíróságtól kérik a semmisség kimondását. Már decemberben felszólította az MTV Rt.-t az intézmény közszolgálati kuratóriuma, hogy nyilvánítsa semmisnek a szerződést és állítsák helyre az eredeti állapotot. Ez Pinke György korábbi közlése szerint azt jelenti: mi visszaadjuk a kazettát, ők fizessék vissza a közel 14 milliós átutalást. Rámutatott, hogy kuratóriumi felszólítás nélkül is kötelessége a tévének megtéríttetnie a kárát. A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége februárban döntött úgy, hogy felszólítja az MTV vezetését, tegyen ismeretlen tettes ellen feljelentést az ügyben. A HVG tavaly december 18-i számában jelent meg, hogy azóta elvált felesége üzlettársának cégétől – állítólag a piaci ár háromszorosáért – vásárolt természetfilm-sorozatot Ragáts Imre, a köztévé elnöke az MTV részére. Ragáts Imre egy nappal a HVG megjelenése előtt, órákkal azt követően, hogy a hír nyilvánosságra került – egészségi okokra hivatkozva – január 1-jei hatállyal lemondott posztjáról. A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége másnap, azaz december 18-án egyhangú szavazással elfogadta a lemondást.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/mtv-polgari-per-ragats-imre-altal-kotott-filmszerzodes-ugyeben

https://web.archive.org/web/20231223001021/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/mtv-polgari-per-ragats-imre-altal-kotott-filmszerzodes-ugyeben

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mtv-polgari-per-ragats-imre-altal-kotott-filmszerzodes-ugyeben

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-03-26 00:00:00

Apjával zsaroltak meg egy fideszest?

2004.03.24. 06:28 Schneller Istvánnak, a főváros főépítészének az eltávolításával fenyegette meg Lakos Imre (SZDSZ), a XI. kerület alpolgármestere – állítja a szakember fia, aki a városrész fideszes önkormányzati képviselője. Az ügy szóba került a főpolgármesteri kabinet hétfői ülésén is. Schneller Domonkos a Feneketlen-tó körüli park rendezési tervének módosítását bírálta a kerület testületi ülésén. Állítása szerint Lakos Imre ezután odament hozzá, s azt közölte vele: „Ha ki akarod rúgatni apádat, csak folytasd a szervezkedést.” Schneller Domonkos szerint ijesztő, hogy egy ilyen mondat elhangozhat, illetve hogy ehhez hasonló módon bármely párt képviselőjét meg lehet zsarolni. Hozzáfűzte azt is: édesapja köztisztviselő, ő maga pedig választott tisztviselő. Lakos Imre, aki a Fővárosi Közgyűlésnek is tagja, illetve az SZDSZ fővárosi elnöke, a történtekről anynyit mondott: a kijelentés hivatalos formában nem hangzott el a testületi ülésen. Tiba Zsolt főjegyző az ügyről úgy nyilatkozott: nincs az a párt, amelynek vezetői bárkit eltávolíthatnának a Főpolgármesteri Hivatalból. Demszky Gábor főpolgármester a hétfői kabinetülésen úgy fogalmazott: ha ez a mondat valóban elhangzott Lakos Imre szájából, akkor inkább az SZDSZ-nek kell új fővárosi elnököt keresnie. Gidró Kriszta

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/apjaval-zsaroltak-meg-egy-fideszest

https://web.archive.org/web/20231206175635/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/apjaval-zsaroltak-meg-egy-fideszest

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/apjaval-zsaroltak-meg-egy-fideszest

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-03-24 00:00:00

Hivatali vesztegetéssel gyanúsítják a Fővárosi Földhivatal vezetőjét

2004.03.23. 18:30 Hivatali vesztegetés és más bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják Pálfalvi Istvánt, a Fővárosi Kerületek Földhivatalának vezetőjét - közölte az ügyészség szóvivője az MTI-vel kedden. Dobos Gabriella a TV2 Tények című műsorában elhangzottakat megerősítve az MTI-nek elmondta: a gyanú szerint Pálfalvi ismerőseinek soron kívüli földhivatali ügyintézést tett lehetővé, pénzért. A hivatalvezetőn kívül további négy személy – köztük egy ügyvédnő – is gyanúsítottja az ügynek. A gyanú szerint az érintettek az ügyvédnő közreműködésével vették rá a hivatalvezetőt a gyors földhivatali bejegyzésekre. Pálfalvit reggel a munkahelyéről vitték el és délután gyanúsították meg hivatali visszaéléssel a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal munkatársai. A hivatalvezetőt, az ügyvédnőt és két más személyt kedden délután őrizetbe vették. Az eljárás a Nemzetbiztonsági Hivatal feljelentése alapján indult – tette hozzá a szóvivő.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/hivatali-vesztegetessel-gyanusitjak-a-fovarosi-foldhivatal-vezetojet

https://web.archive.org/web/20231218220110/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/hivatali-vesztegetessel-gyanusitjak-a-fovarosi-foldhivatal-vezetojet

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hivatali-vesztegetessel-gyanusitjak-a-fovarosi-foldhivatal-vezetojet

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-03-23 00:00:00

NKÖM: Hiller nem kapott százezres napidíjat

Tévesen állítja a Jobbik, hogy Hiller István miniszter 118 ezer forintot számolt el napidíjként Szlovéniai útjára - reagált a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) sajtóirodája a Jobbik tegnapi közleményére. A NKÖM szerint ez az összeg ugyanis a 10 fős delegáció összesített napidíja, amint az a tárca honlapján közzétett táblázatból is világosan kiderül - teszik hozzá. A közlemény hangsúlyozza: a miniszter a jogszabály szerint neki járó napi bruttó 18.908 forintot kapta az útra.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/nkom-hiller-nem-kapott-szazezres-napidijat

https://web.archive.org/web/20240127143424/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/nkom-hiller-nem-kapott-szazezres-napidijat

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nkom-hiller-nem-kapott-szazezres-napidijat

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-03-22 00:00:00

A Jobbik sokallja Hiller napidíját

2004.03.21. 18:50 A Jobbik mai közleményében arra kéri Hiller Istvánt, hogy a jövőben tanúsítson nagyobb önmérsékletet a külföldi utazásai során felvett napidíjának tekintetében. A Jobbik indokolatlannak tartja, hogy az ország jelenlegi helyzetében a miniszter – a NKÖM honlapja szerint – január 12-13-i szlovéniai látogatása alkalmából napi 118 700 forintot számolt el a minisztérium költségvetésének terhére. – Mindezek mellett arra is kérjük Hiller Istvánt, hogy vesse latba szakmai tekintélyét a főváros szocialista és szabad demokrata képviselőinél, és járjon közbe annak érdekében, hogy a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, Wass Albert végre szobrot kaphasson Budapesten – teszik hozzá.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/a-jobbik-sokallja-hiller-napidijat

https://web.archive.org/web/20240219085953/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/a-jobbik-sokallja-hiller-napidijat

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-jobbik-sokallja-hiller-napidijat

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-03-21 00:00:00

Medvevadászat: Fordulat Postabank-ügyben

Öt évi nyomozás sem volt elég ahhoz, hogy végső fázisába kerüljön az "Önhöz igazán közel álló" Postabank (PB) ügye. Az állam a korábbi elnök-vezérigazgató Princz Gábor 1998-ban történt menesztését követően mintegy 150 milliárd forintot költött a csődhelyzetbe jutott pénzintézet talpra állítására, és ki tudja mennyit a több száz szakértő bevonásával azóta elvégzett vizsgálatokra. Ezek alapján egészen a múlt hétig úgy tűnt, megtörténik a vádemelés.

Az időközben kisebb pályamódosításra kényszerült, manapság az ATV műsorvezetőjeként látható Princz Gábor ibankvezéri munkásságának lezárultát követően nem sokikal, 1998 őszén vette kezdetét a nyomozás a Postabanknál. Az ügy közvetlen előzményeként a társaság augusztusi közgyűlésén az első számú vezető mellett – az alig pár hónapja megalakult Orbán-kormány hathatós “közreműködésével” és rendőri biztosítás mellett – a teljes menedzsmentet leváltották, majd a bank működésében és gazdálkodásában tapasztalható anomáliák miatt először a tulajdonosi jogokat gyakorló Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt., ezt követően a Pénzügyminisztérium, a PB új vezetése, illetve az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet tett feljelentést. Az eljárás kezdetben ismeretlen tettesek ellen folyt, végül azonban “megszülettek” a konkrét gyanúsítottak, mégpedig Princz, a menedzsment néhány további tagja, valamint a könyvvizsgálók személyében. A rendkívül súlyos kezdeti vádak azonban az elmúlt öt év folyamán szépen lassan elolvadtak, s egészen a múlt hétig úgy tűnt, hogy mindössze egyetlen vádpont áll meg a lábán: a rendőrség “gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként elkövetett visszaélés” vádjával adja át az ügyet az ügyészségnek. Ha e szerint a forgatókönyv szerint haladnak, Princzet, a számára legrosszabb végkifejlet alapján – azaz ha e vád, valamint a szándékosság a bíróság előtt is bizonyítást nyer – két évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatták volna, ami jóval kisebb mértékű büntetés lett volna a kezdetekben sejthetőnél. Az évezredvég gazdasági bűn- cselekményének titulált Postabank-ügyben hullámzó intenzitással végzett nyomozás tehát nem igazolta vissza, hogy a számos állami szerv által tett feljelentés megalapozott lett volna. Kívülálló számára ráadásul úgy tűnt, hogy a kutakodás hőfoka leginkább attól változott, hogy milyen alkukat sikerült kötni a háttérben a politikusokkal. A hírek szerint nem egy közéleti személy attól félt, hogy nehéz helyzetbe kerülhet, ha esetleg Princz a bíróság előtt “kinyitja a száját”, mivel az egykori bankvezér rendkívül jó kapcsolatokat ápolt mindkét politikai tábor képviselőivel. A Postabank-sztori – dióhéjban A PB-sztori valójában már az 1997-es betétesi roham előtt elkezdődött, amikor a megtakarítók egy része elveszítette bizalmát, és kiváltotta postabanki betétjét. Nyilván azt látták, amit nem láttak. A Princz Gábor vezette hitelintézet megalakulásától kezdve dinamikusan növekedett, miközben gazdálkodásáról mindvégig csak homályos információk kerültek napvilágra. A bank pénzügyi mutatói átláthatatlanok voltak, a legtöbb esetben csak öszszevont számok, százalékos adatok “írták le” a pénzintézet eredményeit. A PB olyannyira bennfentesen működött, hogy azt még a banki pénzügyekben igencsak jártas szakemberek sem voltak képesek átlátni, kivéve természetesen a PB vezetését. A probléma elsősorban abban állt, hogy a növekedés a legszebb időkben is csak bicebóca módján valósult meg: a mérlegfőösszeg nőtt, a tőkeellátottság viszont változatlan maradt, a céltartalék-képzés nem volt elegendő, miközben a bank renoméját több kétes tranzakció is beárnyékolta. A rossz hitelportfóliót nem számolták fel, hanem befektetésekké, majd pedig befektetéscsomagokká alakították, amelyek sok esetben azonban már más “befektetők” kezében landoltak, ki tudja, milyen áron. A rések egyre tágultak a bank életében, amit előbb-utóbb csak állami garanciavállalásokkal tudtak betömni. Akkoriban politikusok és bankszakemberek egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy a bank (látszólagos) stabilitásának fenntartása nem csak a PB-nek, hanem az államnak is az érdekében állt, mivel a Postabank “bedőlése” vélhetően a teljes magyar pénzintézeti rendszert megremegtette volna. A “banki restaurálás” másik lehetőségét egy külföldi szakmai befektető bevonása jelenthette volna, ez azonban elmaradt. A tüzet végül a PB 1997-es februári – a bankról keringő rossz hírek nyomán támadt – betétesi rohamot követő 22 milliárdos kormányzati garanciavállalás “fojtotta el”, később azonban ez is kevésnek bizonyult: 1998-ra az akkori becslések szerint mintegy 100 milliárd forintos tőkehiány keletkezett, ami megalapozta a Princz-garnitúra eltávolítását a bank éléről. Az új vezetés az állammal karöltve előbb az alaptőke leszállításáról, majd annak felemeléséről döntött, a tranzakciók során a Fidesz-kormány 152 milliárd forintot ölt az adófizetők pénzéből a PB konszolidálásába. A helyreállítás költségeit később több ponton támadták, mondván “túlkonszolidálás” történt. Tarafás Imrének, az ÁPTF elnökeként akkoriban tett kijelentése szerint például elegendő lett volna 92 milliárd forint is. A múlt hétig esélyesnek tűnő forgatókönyvet azonban alighanem alaposan átírták. Princz ügyvédje, Nehéz-Posony István legalábbis ezt állítja. A jogász szerint a megismételt tanúmeghallgatások azt mutatják, hogy a nyomozóhatóság és az ügyészség koncepciója megváltozott. Szerinte ma már nem csak azt vizsgálják hogy a gyanúsítottak megtévesztették-e a bank tulajdonosait; mostanra a pénzintézet stratégiájának, üzletpolitikájának kialakításában is felmerült a korábbi vezetők büntetőjogi felelőssége. A vizsgálódás módját azonban jogászi körökben is furcsának találják. “Nem törvénytelen, de szokatlan” – fogalmaz Bánáti János, a PB menedzsment egyik tagjának védője azzal kapcsolatosan, hogy az ügyész személyesen is bekapcsolódott az új tanúk meghallgatásába. Az ügyészi aktivitás látványos megélénkülése szerinte elgondolkodtató. A tanúk meghallgatásáról egyéb információk is kikerültek az ügyvédeknek köszönhetően. Miként azt Nehéz-Posony a Figyelőnek elmondta, a múlt héten részt vett Járai Zsigmond kikérdezésén, ahol a jelenlegi jegybankelnök elismerte, hogy hibás lehetett a PB-nél a növekedési stratégiáról alkotott elképzelés. A bank nagyobb mértékben növekedett, mint azt tőkésítettsége megengedte volna – fogalmazott Járai -, és ezért kényszerült a későbbiekben kockázatos ügyletekbe. Ám Nehéz-Posony szerint Járai ezt önmagában még nem tartja bűncselekménynek. (A Figyelő számára Járai nem kívánta megerősíteni az ott elhangzottakat.) Tarafás Imrét, az egykori Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) akkori elnökét pedig arról kérdezte a múlt héten az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága, hogy a PB annak idején eleget tett-e a felügyelet határozatainak. A meghallgatások külön “színfoltja”, hogy az új tanúk között volt Rusznák Tamás, az ÁPTF Tarafást megelőző elnöke is, akit elmondása szerint némileg meglepett az idézés. A pénzügyi szakembert ugyanis az elmúlt négy-öt évben egyszer sem idézték meg tanúnak, holott 1996-os leköszönését megelőzően az egyik utolsó intézkedése volt a PB átfogó auditori vizsgálatának elindítása, amúgy pedig úgy vonult be a történelemkönyvbe, mint aki Bokros Lajos egykori pénzügyminiszterrel karöltve szélmalomharcot vívott Princz felállításáért Horn Gyula miniszterelnökkel szemben. Bánáti János szerint a büntetőeljárás komolyságát kérdőjelezi meg, hogy öt év után első ízben idéznek be olyan tanúkat, akik korábban feljelentőként szerepeltek az ügyben. E fordulat új stratégia kidolgozására kényszerítette Princzéket is. Bár a védelem immáron hónapok óta a nyomozás lezárását szorgalmazta, a múlt heti eseményekre reagálva az ex-bankár ügyvédje azt javasolta a hatóságnak, hogy ne érje be az öt új tanú kikérdezésével, hanem hallgassa meg a Postabank 1995 és 1998 között hivatalban lévő összes döntéshozóját, hogy teljes legyen a kép. Nem kevesebbet szeretnének továbbá elérni, mint az 1998-as konszolidáció teljes felülvizsgálatát. Kezdeményezésüket azzal indokolják, hogy “derüljön ki, valójában milyen állapotban volt a bank a vezetők leváltásakor”. Az ügy tehát láthatóan tovább dagad, és egyelőre nehéz átlátni, hogy kinek a kezére játszanak a további fejlemények. Első ránézésre Princznek jól jött volna, ha az aktákat lezárják, hiszen így a legrosszabb esetben is két év szabadságvesztéssel “megúszta” volna a felelősségre vonást. De csak első ránézésre. Az új törvények alapján ugyanis neki akár érdekében is állhat az időhúzás, a nyár derekáig mindenképpen, mivel a július elsejével hatályba lépő új büntetőeljárási rend szerint a gyanúsított első kihallgatásától számított két éven belül le kell zárni a nyomozást, és el kell készülnie a vádiratnak. Márpedig júliusig szép kis káosz támadhat a most elinduló újabb vizsgálatok nyomán. Ha Princz és a menedzsment többi, gyanúsítás alá vont tagja időt nyer, “életet nyerhet”. Változó vádak A FELJELENTÉS. Az ügy 1998-as indulásakor Princzet és társait a következő bűncselekmények miatt jelentették fel az állami hatóságok: gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése, hanyag kezelés, hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, orgazdaság, tartozás fedezetének elvonása, gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása, valamint számviteli fegyelem megsértése. Amennyiben a nyomozás során e gyanúk beigazolódtak volna, akkor akár nyolcévi börtönbüntetést is kaphattak volna az érintettek. ÖT ÉV UTÁN. Az eljárás végéhez közeledve a vádpontok zöme eltűnt, s egészen a múlt heti újabb tanúmeghallgatásokig már csak a “gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként elkövetett visszaélés” vádjára kellett számítania Princznek. E vád és a szándékosság bebizonyítása már legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztést vonna maga után. RÉGI-ÚJ GYANÚ. A Budai Hengermalom hitelezésével kapcsolatban frissen újraindított vizsgálat feltehetően vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádjához vezethet, s amennyiben ezt a bíróság bizonyítottnak találná, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki.

https://24.hu/fn/gazdasag/2003/03/13/medvevadaszat/

https://web.archive.org/web/20231129224229/https://24.hu/fn/gazdasag/2003/03/13/medvevadaszat/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/medvevadaszat-fordulat-postabank-ugyben

Figyelő

hungarian-news

2003-03-13 00:00:00

Negyedmilliárdos bírság a 4-es metrót előkészítő cégeknek

2004.03.19. 16:35 A Gazdasági Versenyhivatal lezárta a 4-es metró építésével kapcsolatos, a belső Bartók Béla út felújítása tárgyában kiírt közbeszerzési pályázat vizsgálatát, s annak megállapításai nyomán három építőipari cégre összesen 245 millió forint bírságot szabott ki - közölte a GVH pénteken. A tanács a Strabag Rt-t 137 millió forint, az EGUT Rt-t 56 millió, a RING Kkt-t 52 millió forint megfizetésére kötelezte. A közlemény szerint a GVH azért indított versenyfelügyeleti eljárást, mert felmerült a gyanú, hogy több építőipari cég versenykorlátozó magatartást tanúsított a 4-es metró előkészítésével kapcsolatban a BKV Rt. Metró Projekt Igazgatóság által 2002. első negyedévében kiírt közbeszerzési eljárás ajánlati szakaszában. A GVH Versenytanácsa megállapította, hogy az eljárás ajánlati szakaszában a belső Bartók Béla útra vonatkozó pályázaton indult Strabag Rt. és EGUT Rt. a verseny korlátozását célzó, illetve arra alkalmas összehangolt magatartást tanúsított. Ugyancsak jogellenes, összehangolt magatartást állapított meg a tanács a Bocskai csomópont átépítésére kiírt közbeszerzési eljárással összefüggően a Strabag Rt. és a RING Kkt. esetében. A hivatal tájékoztatása szerint a pályázati ajánlatok beadása előtt a felsorolt vállalkozások a versenyhelyzetből következő ésszerű magatartással szemben közvetlen kapcsolatot vettek fel a Strabag Rt. által küldött fax-üzenetek formájában, amelyek alkalmasak voltak a pályázaton indult versenytársak piaci magatartásának befolyásolására. A Versenytanács álláspontja szerint a versenyt megalapozó és meghatározó üzleti érdek – jogszerű magatartás mellett – azt tételezi fel, hogy a pályázatok egyes szereplői (a versenytársak) önállóan határozzák meg piaci magatartásukat, vagyis kizárnak minden olyan kapcsolatot, amely befolyásolhatja a versenytárs piaci viselkedését. Mindezen szempontokra figyelemmel a Versenytanács a Strabag Rt. valamint az EGUT Rt. és a RING Kkt fenti magatartását a gazdasági versenyt korlátozónak és így a versenytörvénybe ütközőnek találta. A tanács ezért a Strabag Rt-re 137 millió forint, az EGUT Rt-re 56 millió, a RING Kkt-re pedig 52 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki. A Bartók Béla úti út- és villamosvágány-tendereken és a Bocskai csomóponti tenderen indult más vállalkozások ellen indított versenyfelügyeleti eljárást a Versenytanács bizonyított jogsértés hiányában megszüntette.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/negyedmilliardos-birsag-a-4-es-metrot-elokeszito-cegeknek

https://web.archive.org/web/20231111225211/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/negyedmilliardos-birsag-a-4-es-metrot-elokeszito-cegeknek

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negyedmilliardos-birsag-a-4-es-metrot-elokeszito-cegeknek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-03-19 00:00:00

Pető nincs felháborodva a közpénzekből futtatott kampány miatt

2004.03.19. 06:44 A kormánypártok rendben találják, hogy a szocialista párt és Medgyessy Péter által is többször hangoztatott Modern köztársaságot építünk szlogenű Európa-terv kampányára százmillió forintot fordítson a kabinet közpénzből. Az ellenzék viszont nem érti, miért tartják Keller Lászlót. Nem kívánta kommentálni lapunknak Pető Iván, az SZDSZ országos tanácsának elnöke, hogy a kancellária százmillió forintot költ a Modern köztársaságot építünk szlogent viselő kormányzati kampányra. Ellenzéki körökből az elmúlt napokban azért kifogásolták az Európa-tervet népszerűsítő PR-akciót, mert közpénzekből egy olyan szlogen futtatását finanszírozzák, amely egyértelműen Medgyessy Péterhez köthető. Ő ugyanis előszeretettel használja a jelmondatot. Pető 2001 novemberében, az Orbán-kabinet kormányzása idején nagyobb érzékenységet mutatott az adóforintok felhasználása iránt. Leplezetlen politikai kampányt folytat közpénz felhasználásával a kormány, az SZDSZ ezentúl minden héten tájékoztatást tart a kormány politikai kampányának teljes médiaköltségéről, vagyis arról, hogy mennyit loptak el közpénzből pártpropagandára – nyilatkozta akkor az Országimázs Központ Széchenyi-tervet népszerűsítő reklámjairól. A szabad demokrata politikus ráadásul hiányosan idézte az akkori kampány jelmondatát, állítva, hogy a Jó kezekben az ország szlogen a kormánypártokra utal. A teljes mondat valójában úgy szólt: Jó kezekben az ország, mert jövőjét azok alakítják, akik valóra váltják álmaikat – utalva a gazdaságélénkítő programban lehetőséget nyerő polgárokra. Pető elzárkózását követően tegnap több pártpolitikusnak is feltettük a kérdést: elfogadhatónak tartja-e a kancellária Európa-terv kampányát? Eörsi Mátyás, az SZDSZ képviselője kijelentette: nem ismeri az Európa-terv kampányának részleteit, így arról nem kíván véleményt alkotni. – A Széchenyi-terv hirdetése viszont pártkampány volt, amelyről több esetben is megbizonyosodtam – közölte. Kovács László, az MSZP elnöke – aki egykor maga is bírálta a Széchenyi-terv népszerűsítését – a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: ha lenne ideje, részletesen ki tudná fejteni, mi a különbség a Széchenyi- és az Európa-terv kampánya között. Időhiányra hivatkozva azonban Lendvai Ildikó frakcióvezetőhöz irányított bennünket, aki lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre. Lengyel Zoltán, a Fidesz parlamenti képviselője ugyanakkor kijelentette: már tényleg nem lehet tudni, hogy miért fizetik a folyamatosan lapító, kémiából is megbukott Keller László közpénzügyi államtitkárt. Véleménye szerint hasonló pénzszórást készítenek elő, mint az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány közpénzből történő finanszírozása esetében. – Ami vádként elhangzott az előző kormányról, az később valótlannak bizonyult – tette hozzá Lengyel. Font Sándor (MDF) pedig úgy vélekedett: most már látszik, hogy mind Pető Ivánnak, mind a Medgyessy-kormánynak nincs erkölcsi tartása. Mint arról beszámoltunk, az Európa-terv médiakampányára összesen százmillió forintot költ a kancellária. Braun Róbert, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára Magyar Nemzetnek kijelentette: az 1350 millió forintos tervhez képest nem sok az a százmillió forint, amiért többek között az uniós pályázatokat tartalmazó honlapot népszerűsítik majd. Tegnap pedig kérdésünkre leszögezte: nem politikai célokat, hanem a tájékoztatást szolgálja a kampány. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium hetvenkilencmillió forintért népszerűsíti az új elektronikus munkaügyi nyilvántartást – adta hírül az Origo internetes újság. A rendszer májusi bevezetését nagyszabású kampány előzi meg, ennek keretében 53 millió forintért készítenek reklámmixet, emellett internetes oldalt indítanak, brosúrákat, plakátokat és szórólapokat készítenek, interjúkat szerveznek és egy telefonos információs vonalat is beindítanak. Annak ellenére, hogy a reklámkampánnyal kapcsolatos pályázat eredményét február 17-én kihirdették, a szerződés nem található meg a tárca honlapján, az üvegzseb menüpont alatt. A minisztériumban közölték: néhány napon belül kirakják oldalukra a dokumentumokat. (B. A.) Pál Gábor – Tábori Gabriella

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/peto-nincs-felhaborodva-a-kozpenzekbol-futtatott-kampany-miatt

https://web.archive.org/web/20231214093811/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/peto-nincs-felhaborodva-a-kozpenzekbol-futtatott-kampany-miatt

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/peto-nincs-felhaborodva-a-kozpenzekbol-futtatott-kampany-miatt

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-03-19 00:00:00

Gábor háborúja

Princz Gábor - fél évtizeddel azután, hogy elmozdították a Postabank éléről - újra csatába indul a magyar igazságszolgáltatással. A háború még nem veszett el, hiszen a rendőrség 60 ezer szakértői oldallal alátámasztva a múlt héten oda jutott: a bankvezér lényegében nem követett el semmi rosszat, tette legfeljebb egy "ejnye-bejnyét" érdemel.

Princz Gábor – fél évtizeddel azután, hogy elmozdították a Postabank éléről – újra csatába indul a magyar igazságszolgáltatással. A háború még nem veszett el, hiszen a rendőrség 60 ezer szakértői oldallal alátámasztva a múlt héten oda jutott: a bankvezér lényegében nem követett el semmi rosszat, tette legfeljebb egy “ejnye-bejnyét” érdemel. Az általa vezetett bankot ugyan 1998-ban 152 milliárd forint állami pénzzel konszolidálták, miután a kihelyezett rossz hiteleket úgynevezett kreatív könyveléssel semmire nem jó befektetésekké alakították, azonban a dolgok jelen állása szerint az, hogy ezért ki a felelős, nem állapítható meg. Ettől aztán a legfőbb ügyésznek, Polt Péternek is “kiment a biztosíték”, aki – bár a nyomozás az elmúlt években is kiemelt ügyészi felügyelet mellett zajlott – március 3-án mégis arra utasította a nyomozást végző rendőröket: Princzet és társait inkább 35 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolják meg, s az ügyben hallgassák meg az érintett prominens állami vezetőket is. Innen aztán kezdetét vette az összmagyar vidám népi játék, amelynek címe: hogyan hazudtoljuk meg korábbi önmagunkat. JOGSZERŰ, DE KOCKÁZATOS. A sort Járai Zsigmond, egykori pénzügyminiszter kezdte, aki “szóvivője”, Nehéz-Posony István ügyvéd interpretálásában rendőrségi kihallgatásán kijelentette, hogy a “betétgyűjtés jogszerű, de kockázatos volt” (Népszabadság, 2003. március 6.), bár “a Postabank növekedési stratégiai elképzelése hibás lehetett” (Origo, 2003. március 5.). Most ne akadjunk fel azon, hogy miért a megvádolt Princz védője nyilatkozik a jegybank elnöke helyett, és ezt a lapok miért nem kezelik kellő forráskritikával, vizsgáljuk inkább az állítás valóságtartalmát. Jelen sorok írójának volt szerencséje olvasni azt az 1999. február 1-jén kelt iratot, amelyben Járai pénzügyminiszterként büntetőfeljelentést tett Princz Gábor és ismeretlen társai ellen. Ahhoz képest most sokat puhult az egykori pénzügyminiszter álláspontja, amiért a védőügyvéd nyilvános dicséretben is részesítette, mondván: “Járai Zsigmond korrekt vallomást tett” (Origo, 2003. március 5.). Tarafás Imre, a pénzügyi felügyelet egykori elnöke tanúként való kihallgatásán kijelentette (magyar hangja szintén Nehéz-Posony): “Szakemberként 1996-ban nagy fantáziát látott a Postabankban. A pénzintézet a felügyelet határozatait lényegében mindig végrehajtotta. Előfordult, hogy nem azonnal, de soha nem történt olyan mértékű mulasztás, vagy késedelem, ami felügyeleti bírság kiszabását indokolta” (Népszabadság, 2003. március 8.). Ez azonban csúsztatás – már, ha Tarafás valóban ezt mondta (ha meg nem, miért nem sietett cáfolni fogadatlan prókátorának szavait?). LEVELEK, HATÁROZATOK. E sorok írójának volt szerencséje olvasni azt a többoldalas beszámolót, amelyet Tarafás még felügyeleti elnökként az őt vehemensen támadó Járai pénzügyminiszternek készített 1998 nyarán. Ebben hosszan taglalja, hogy milyen intézkedéseket vezettek be 1996-tól kezdődően a Postabank betéteseinek védelmében. Volt idő, amikor hetente bombázta levelekkel és határozatokkal a pénzintézetet, de ezen túl nem tett semmi konkrétat. Tarafás szerepfelfogása szerint ugyanis – mivel a törvények behatárolták a felügyelet mozgásterét – ebben a helyzetben az volt a dolga, hogy felhívja a kormány figyelmét a bajra. De hogy milyen fantáziát látott a Postabankban, az nagy kérdés, miután éppen a felügyelet határozata nyomán kezdett 1996 végén rendkívüli vizsgálatot az Arthur Andersen könyvvizsgáló cég. Annak a ténynek pedig, hogy vizsgálat indult, sokak szerint volt szerepe az 1997-es betétesi rohamban. Ezek után nagy érdeklődéssel várom a további vallomásokat Nehéz-Posony ügyvéd tolmácsolásában, bár lelkem mélyén kezdek egyetérteni azzal az etikai törekvéssel, amely az ügyvédeket el akarja tiltani az ügyek nyilvánosság előtti kreatív magyarázatától. Princz mindeközben élő műsorban készít interjút a saját elvált feleségével, korábbi médialakájai pedig olyan kérdésekkel bombázzák a Nap-kelte műsorában, mint például: “Ugye, Önt meghurcolták?” Princz eközben éli – mint ő maga megfogalmazta – a “szociál-liberális értelmiségiek” unalmas hétköznapjait: tanácsadó céget alapít Business Anatomy Kft. néven, amelynek egyik résztulajdonosa a jó nevű Happy Land Kft. A happy end viszont egyelőre még várat magára.

https://24.hu/fn/gazdasag/2003/03/13/gabor_haboruja/

https://web.archive.org/web/20240214143002/https://24.hu/fn/gazdasag/2003/03/13/gabor_haboruja/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gabor-haboruja

Figyelő

hungarian-news

2003-03-13 00:00:00

Szanyira az EU is felfigyelt

Mielőtt országgyűlési képviselő lett volna, Szanyi Tibor az Euro-Info-Service nevű családi vállalkozását igazgatta. A Horn-kormány Külügyminisztériumában (KüM) 1994-től indították el az EU-kommunikációs stratégia nevű programot – a lakosság uniós felkészítése érdekében –, amely révén kormányzati pénzeken kívül Phare-támogatáshoz is hozzájuthattak a pályázók. Értesülésünk szerint a projekt fő koordinátora a földművelésügyi tárca jelenlegi politikai államtitkárának vállalkozása volt. A Magyar Nemzet többszöri megkeresése ellenére a KüM egyelőre nem adott információt arról, hogy a politikus egykori vállalkozása hány pályázaton összesen mennyi pénzt nyert el 1994-ben és 1995-ben. A tárca arról tájékoztatott: kérdéseinkre a törvényi határidőt betartva fognak válaszolni, feltéve ha az ügy közérdeklődésre számot tart, és a minisztérium illetékessége is megállapítható. Szanyi Tibor elismerte a Magyar Nemzet információját, miszerint az EU bizottságának XXIII-as főigazgatósága vizsgálatot indított a cég tevékenységével kapcsolatban. A lap úgy tudja, Brüsszelben kifogásolták, hogy a Euro-Info-Service "túl sok" pályázaton nyert, és több forrásunk is megerősítette, hogy Budapestnek jelezték ezt a fajta egyoldalúságot. A vállalkozási főigazgatóság jelentésében egyebek mellett megállapították, hogy Szanyi saját devizaszámláján pihentette az elnyert PHARE-pénzeket, amiért az EU felfüggesztette a folyósítást. A jelentéssel összefüggésben Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium sajtófőnöke közölte: az államtitkártól megtudta, hogy egy másik anyag is készült később, amelyben korrigálták az első dokumentum megállapításait, és folytatták az átutalásokat. Mint korábban a Magyar Nemzet megírta: Szanyi – aki a sikeres pályázatok után 1998-tól az Országgyűlés MSZP-frakciójában politizál – vidékpolitikai kormánymeghatalmazottként felügyelte azt a bizottságot, amely a korábbi érdekeltségi körébe tartozó Euro-Info-Service Kft.-t választotta ki egy négymillió forintos megrendelés végrehajtására. A cég munkájában Szanyi testvére ügyvezetőként jelenleg is részt vesz. A politikus szerint nem vet fel etikai kérdéseket az ügy, nővérével pedig már két éve nem beszél üzleti, csak magánügyekről, így azt sem tudta, hogy családtagja milyen tisztséget tölt be a vállalkozásban. Kuncze Gábor az Info Rádióban közölte, hogy etikátlannak tartja Szanyi volt cégének szerződését. Az SZDSZ-es pártelnök azonban kijelentette: pártja nem kíván az ügyben a miniszterelnökhöz fordulni, hiszen – mint fogalmazott – minden bizonnyal a kormányfő is olvas újságot. Az MDF frakciója elvárja, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök azonnali hatállyal kezdeményezze Szanyi Tibor felmentését. A Font Sándor neve alatt kiadott közlemény emlékeztetett rá, hogy a kormányfő – korábbi megnyilatkozása szerint – csak olyan személyt tud elképzelni a kabinetben, aki a jog és az erkölcs által támasztott követelmény közül megfelel a magasabb szintűnek. – Szanyi Tibor ezt a miniszterelnök által támasztott szintet messze alulmúlja – áll a közleményben. Emlékezetes, korábban Szijjártó Péter (Fidesz) is lemondásra szólította fel Szanyi Tibort, és emlékeztetett arra, hogy hasonló ügy miatt kellett távoznia Kiss Elemér kancelláriaminiszternek. Németh Imre földművelésügyi miniszter a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, hogy írásbeli tájékoztatást kér az államtitkártól. Villányi Károly – Török László

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/szanyira-az-eu-is-felfigyelt

https://web.archive.org/web/20240105101310/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/szanyira-az-eu-is-felfigyelt

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szanyira-az-eu-is-felfigyelt

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-03-20 00:00:00

Csatazajban – Interjú Princz Gáborral

A Postabankkal kapcsolatos, manapság vitatott döntéseket többen hozták - figyelmeztet Princz Gábor, a pénzintézet egykori első embere.

– Hogyan alakultak politikai kapcsolatai, barátságai az előző, illetve a jelenlegi kormány idején? – Barátságaimat, kapcsolataimat sohasem a politikai hovatartozás alapján alakítottam, így egyaránt ápolok kapcsolatot jobb- és baloldali politikusokkal. Egy nagy bank vezetőjeként pedig korábban hivatalos kapcsolatban álltam politikusokkal, állami döntéshozókkal, más bankok és cégek vezetőivel is. Mégsem újdonság, hogy Postabank-ügyben nem szólalnak meg politikusok – leszámítva egy-két ellenem irányuló kirohanást, ami nem is baj feltétlenül, hiszen ez egy gazdasági ügy. – Néhány éve politikusok és más neves közéleti személyek népes csapata az Ön tenyeréből evett. Most gyakorlatilag nincs, aki közülük kiállna Ön mellett. Miként értékeli ezt? – Nem vagyok már kisgyerek, hogy vállalnia kéne a papának vagy a mamának. Magam vállalom a felelősséget döntéseimért, és ennek megfelelően elvárom, hogy korrekt eljárásban részesüljek. Egyébként pedig nem hiszem, hogy bárkinek is nyilvánosan ki kéne állnia mellettem. Arra van szükség, hogy mindenki számára legyen nyilvánvaló, mi történt, illetve mi nem a Postabank körül. Egyébként nagyon sokan ma is elhiszik, hogy becsületes vagyok. – Láthatóan valamennyi igazgatósági tag megmenekül a felelősségre vonás alól, egyedül kell elvinnie a balhét az Ön nevével fémjelzett Postabanki gazdálkodás miatt. Mi erről a véleménye? – A bankot szerintem tisztességesen vezettem, így gyakorlatilag lényegtelen, hogy hány embert gyanúsítanak. Mivel én voltam a bank első számú vezetője, a döntésekért vállalnom kell a felelősséget, de az biztos, hogy én csak egy szereplő voltam a döntések meghozatalakor, azokat – lévén a Postabank állami tulajdonú pénzintézet – felelős hivatalos személyek is befolyásolták, illetve ellenőrizték mindvégig. Ha valóban megkérdőjelezhető lenne, amit tettünk, akkor nem tudom, hogy a hibákat miért nem jelezték a felügyeleti szervek, vagy akár a könyvvizsgáló, illetve hogy ez miért nem derült ki az elmúlt közel öt év során. – Mi indokolhatja, hogy az ügyészség a nyomozás vége felé kezd vizsgálódni egy újabb témában, és fontos tanúkat most hallgat meg először? – A legutóbbi kihallgatások alapján az az érzésem, mintha elölről indulna az egész ügy, és ott tartanánk, ahol négy-öt éve, amikor a nyomozás elkezdődött. Azt szeretném, ha a nyomozás véget érne, megszületne a vád, s ha kell, a bíróság előtt fogom bebizonyítani ártatlanságomat. Nyilván vannak előnyei is annak, hogy a nyomozás nem zárult még le, így talán meghallgatásra találnak azok a már korábban is benyújtott indítványaink, hogy a vizsgálat terjedjen ki az Orbán-kormány által végrehajtott konszolidációra is. Ebből nem csak az derülhetne ki, hogy milyen állapotban volt a bank, amikor leköszöntünk, hanem az is, hogy történtek-e visszaélések a konszolidálás során. A sokat kritizált befektetéscsomagok létrehozásával egyébként gyakorlatilag akaratlanul is segítettük a később “konszolidálásnak” nevezett folyamatot. Ha pedig valaki azt állítja, hogy a vezetésünk alatt bármilyen vagyonvesztés volt, akkor nézzük meg azt is, hogy a konszolidálás során milyen számításokat végeztek. Az eddigi nyomozás során egyébként a bank összes hitelét, befektetését megvizsgálták, így teljesen érthetetlen, hogy ennyi idő után miért pont most, és miért a Budai Hengermalom ügyét rángatják elő, amikor a szakértői vizsgálatok itt sem találtak semmit. Ezek után nehéz azt állítani, hogy ez nem politikai ügy. – Időről időre értesülhet a közvélemény arról, hogy a Reorg Rt.-nél landoló követelések értékesítéséből milyen bevételek folytak be, de azt nem derült ki, hogy a követeléseket valóban értéken sikerült-e eladni. – Nem tudom, hogy a konszolidáció során ki, mit, menyiért, hogyan és kinek adott el, de őszintén szólva akkor lennék csak igazán nyugtalan, ha nekem kellett volna a konszolidációt végigcsinálnom úgy, ahogyan azt tették. – Hogy érzékelte, az elmúlt öt évben mennyire függött a politika széljárásától a nyomozás menete? – Szerintem egyértelműen politikai csata zajlik most is. A Postabank ügye mindig hullámokban tört elő, méghozzá akkor, amikor a belpolitikai ellentétek is kiéleződtek. Azt kell látni, hogy én nem egy magánbanknak, hanem az ország egyik legnagyobb állami bankjának a vezetője voltam. Nem egyedül hoztam a döntéseket, és nem egyedül választottam ki a befektetéseket. Az állam mindenkori képviselői láthatták a Postabank tőkehelyzetét. Aki ezek után azt hiszi, hogy én egy személyben, vagy három-négy menedzserrel azt csináltam, amit akartam, az nagyot téved. Lehet, hogy naiv vagyok, de abban reménykedem, hogy továbbra is korrekt marad a vizsgálat – ami véleményem szerint eddig szakmai alapokon folyt -, és mihamarabb lezárul a nyomozás.

https://24.hu/fn/gazdasag/2003/03/13/csatazajban/

https://web.archive.org/web/20231220041210/https://24.hu/fn/gazdasag/2003/03/13/csatazajban/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csatazajban-a-interju-princz-gaborral

Figyelő

hungarian-news

2003-03-13 00:00:00

Fidesz-MKDSZ: 2 milliárddal több a villamosokért?

A korrupciógyanús pályázat résztvevői akkor a Siemens Combino szerelvények egyértelmű műszaki fölényével indokolták a győzelmet. Emlékezetes: akkor a BKV Rt. felügyelő bizottságában kezdeményeztük a beszerzés kapcsán vizsgálóbizottság felállítását. Ezt azonban a testületi többsége elutasította. Sajtóinformációk szerint a kétmilliárd forinttal drágább Siemens villamosokról kiderült, hogy életveszélyesek. A szerződés szerint jövőre a prototípusnak már közlekedni kellene Budapesten és 2006-ra mind a 40 villamosnak üzembe kell állnia. Ez azonban teljesíthetetlen célkitűzés, mivel a Siemens nyilatkozata szerint most változtatnak a konstrukción, s a tesztüzem még hátravan. A Draskovics csomag 0,7 milliárdos forráselvonása miatt a BKV már az utasforgalom akadályozásával próbálja túlélni a szociálliberális vezetést. A múlt héten többször üzemkimaradás címszóval leállították a 4-es, 6-os villamost. Szálka Miklós, a Fővárosi Közgyűlés Városüzemeltetési Bizottságának alelnöke a BKV következő felügyelő bizottsági ülésén vizsgálatot kezdeményez a sorozatos járatkimaradások számáról és okairól. Felszólítjuk Demszky Gábor főpolgármestert és a város vezetését, hogy vizsgálja felül pazarló gazdálkodását, és a budapestiek érdekeit szem előtt tartva oldja meg a csődközeli helyzetben lévő BKV naponta megjelenő problémáit. Budapest, 2004. február 16. Szálka Miklós Városüzemeltetési Bizottság alelnöke

https://magyarnemzet.hu/archivum/2004/03/fidesz-mkdsz-2-milliarddal-tobb-a-villamosokert

https://web.archive.org/web/20231111193013/https://magyarnemzet.hu/archivum/2004/03/fidesz-mkdsz-2-milliarddal-tobb-a-villamosokert

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-mkdsz-2-milliarddal-tobb-a-villamosokert

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-03-16 00:00:00

Kiemelt ügyként kezelik a Happy End elleni eljárást

Januártól kezdi meg működését a Fővárosi Főügyészségen a kiemelt ügyek osztálya, amely a jövőben felügyeli a szervezett bűnözéssel összefüggő gazdasági és korrupciós bűncselekmények nyomozását, illetve ellátja a vád képviseletét is. Az osztály húsz kiemelt ügy vizsgálatával kezdi meg munkáját; ezek sorában szerepel a Happy End Kft., a Millenáris Kht. és a Concordia Rt. ügyeinek vizsgálata is.

Rendkívüli érdeklődést kiváltó ügyekkel foglalkozó osztályt alakítanak ki a Fővárosi Főügyészségen januárban. Ilyen osztály már létezik egy a Legfőbb Ügyészségen, ezt az „Ügyészség a harmadik évezredben elnevezésű ügyészségi reform” keretében alakították ki, ennek működéséről egyébként az országjelentés is elismerően szólt. Ez az osztály országos hatáskörrel fogja össze a közvélemény által figyelemmel kísért, a jellegüknél vagy súlyuknál fogva kiemelt jelentőségű bűncselekményeket. A Legfőbb Ügyészség a sikerek nyomán döntött úgy, hogy e szervezetet a Fővárosi Főügyészségen is létrehozza. Annál is inkább, mert az országosan kiemelt ügyek 90 százaléka a Fővárosi Főügyészségen volt – tájékoztatott dr. Ihász Sándor, a Fővárosi Főügyészség kiemelt ügyek osztályának vezetője. – A Fővárosi Főügyészségen a kiemelt ügyek osztálya szervezetileg december 1-jén állt fel, s január 1-jével kezdi meg működését, kilenc ügyésszel. Az osztálynak két csoportvezetője lesz: dr. Üveges Andrea és dr. Szoboszlai Richárd. Azon ügyészek kerültek erre a területre, akik kimagasló szakmai színvonalon dolgoztak, átlagon felüli az elhivatottságuk, illetve többségüknek gazdasági szakjogászi másoddiplomája is van. A szaktudás annál is inkább szükséges, mert a kiemelt ügyek osztályát egyebek mellett azért hozták létre, hogy gyorsan és hatékonyan vizsgálják ki a közvélemény által kiemelt figyelemmel kísért ügyeket. Így a jövőben ez az osztály látja el a nyomozás felügyeletét és képviseli majdan a vádat azokban a fővárosi vonatkozású ügyekben, amelyek a szervezett bűnözés, a korrupció és a gazdasági bűnözés jegyeit hordozzák magukon, a közpénzek eltűnésével kapcsolatosak, s jellegüknél fogva kiemelt figyelemmel kíséri azokat a közvélemény – mondta dr. Ihász Sándor. Az osztályvezető ügyész szavai szerint a legfőbb ügyész, annak büntetőjogi helyettese, a Legfőbb Ügyészség nyomozásfelügyeleti főosztályának vezetője, a fővárosi főügyész, illetve annak büntetőjogi helyettese határozza meg, hogy mely ügyek kerüljenek a kiemelt ügyek osztályára. Ide tartoznak majd a bűnszervezet létrehozásának és irányításának gyanúja miatt indult ügyek, a közélet tisztasága elleni bűncselekmények közül pedig azok, amelyeket bűnszövetségben követnek el. Dr. Ihász Sándor tájékoztatása szerint január 1-jén húsz ügy vizsgálatával kezdik meg működésüket, melyek sorában szerepel például a Concordia, a Postabank, a Happy End Kft., a Millenáris Kht., az ISM stadionbeléptető-rendszere, avagy az MTV korábbi gazdálkodása kapcsán indult, már folyamatban lévő eljárás – írja a Népszabadság.

https://24.hu/belfold/2002/12/06/kiemelt_ugykent_kezelik_happy/

https://web.archive.org/web/20231209220821/https://24.hu/belfold/2002/12/06/kiemelt_ugykent_kezelik_happy/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiemelt-ugykent-kezelik-a-happy-end-elleni-eljarast

fn.hu

hungarian-news

2002-12-06 00:00:00

Életveszélyesek a Siemens villamosok

2004.03.16. 16:42 Az aluminium közlekedési eszköz könnyen kettétörhet, a tető az utasokra omolhat - Budapest 40 milliárd forintért vásárolt ilyen villamosokat. Számos európai városban le kellett állítani a Siemens villamosokat, miután a gyártó cég konstrukciós hibára figyelmeztette a közlekedési vállalatokat – olvasható a Magyar Hírlapban. Budapest is Combino villamosokat vásárol a következő években a Siemenstől mintegy 40 milliárd forintért a Nagykörútra, a 4-es, 6-os vonalra. A járművek 2006-tól szállítják az utazókat – írja a privatbankar.hu A Siemens minden Combino villamost üzemeltető társaságot felszólított, hogy a 120 ezer kilométernél nagyobb futásteljesítményű járműveket ideiglenesen vonják ki a forgalomból, mert egy régebbi modell átvizsgálásakor eddig nem ismert repedéseket találtak az ajtók és ablakok tetővel való összekapcsolásánál. Az Online Reports című svájci internetes lap szerint a Siemens arról tájékoztatta a baselieket, hogy a megrepedt elemek balesetnél könnyen kettétörhetnek, és a tetőszerkezet beomlása az utasokat veszélyeztethetné. Bázel mellett érintett még Augsburg, Düsseldorf, Erfurt, Freiburg, Hirosima, Nordhausen és Potsdam, valamint futnak még Combino villamosok Bern, Melbourne, Poznan és Ulm városaiban. Budapesten néhány éven belül cserélnék le a Ganz villamosokat Combinóra. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szóvivője szerint Budapesten fél éven belül jelentkeznének a hibák a pálya rossz minősége és a 4-es, 6-os vonal túlterheltsége miatt. Dorner Lajos úgy tudja, a problémát az okozza, hogy a Combino szerkezete alumíniumból készült, és túl vékony. Ha acélból gyártanák a budapesti járműveket, azok már nem felelnének meg a BKV közbeszerzési feltételeinek. A Siemens ugyanis épp azért tudott a legdrágább ajánlatával nyerni Budapesten, mert a Combinók lényegesen könnyebbek lettek volna a konkurensek villamosainál. Aba Botond, a BKV vezérigazgatója tud a bajokról, s éppen ezért jelezték a Siemensnek, hogy ezekből a hibás alumíniumszerkezetes járművekből nem kér a főváros. A Siemensnek más műszaki megoldást kell találnia, amivel teljesíteni tudja a korában vállalt feltételeket. A BKV vezetője szerint a Budapestre érkező villamosokat bár Combinónak hívják, nem ugyanolyanok, mint a német, a japán és a svájci városokban futó problémás járművek. Aba Botond kijelentette: továbbra is bíznak a Siemensben, hiszen épp a gyártó erősségét mutatja, hogy a műszaki hiba miatt javításra visszahívta a villamosokat. Dorner Lajos, a VEKE szóvivője szerint az a baj, hogy Budapest vezetősége ragaszkodik a teljes alacsony padlós konstrukcióhoz, ami gyengíti a kocsi szerkezetét. Nyugat-Európa városaiban ma már a 70 százalékosan alacsony padlós járműveket vásárolják, vagyis azokat, amelyekre csak az ajtók egy részénél lehet lépcsőzés nélkül felszállni.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/eletveszelyesek-a-siemens-villamosok

https://web.archive.org/web/20220704063624/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/eletveszelyesek-a-siemens-villamosok

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eletveszelyesek-a-siemens-villamosok

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-03-16 00:00:00

Vizsgálat a Tetra Rt.-nél – Leszakad a csillár?

Belső vizsgálatok tucatjai révén ismerkedik elődei cselekedeteivel a Magyar Posta (MP) Rt. új vezetése. A végelszámolás alatt álló MP Tetra Rt. számbavétele hamarosan lezárul.

Búza Éva csillárjára a Magyar Posta Rt. vezetői közül sokan kíváncsiak. Az MP Tetra Rt. vezérigazgatójának ma már jobbára csak végelszámolók által látogatott irodájában függő 4 millió forintos olasz kristálycsillár azonban nem az egyetlen dolog, ami felkeltette a Posta mai illetékeseinek érdeklődését az eredeti szándékok szerint a kormányzat készenléti rádiókommunikációs hálózatának megépíttetésére hivatott cég ügyei iránt. A kényelmes foteleknél, a jól felszerelt konyhánál bizonyára izgalmasabbak a korábban a Postabank által használt, klasszicista stílusú József nádor téri épületben elkvártélyozott cég kevesebb mint egyéves működésének dokumentumai, nyomai. MIRE FOLYTAK EL A PÉNZEK? Csáki György, az MP Rt. elnöke egyelőre csak találgatni tudja, a tudatlanság vagy a szándékosság számlájára írható a 2001 őszén megalapított MP Tetra Rt. rendkívül költséges, ezzel együtt teljesen eredménytelen tevékenysége. Mindenesetre a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. 60-40 százalékos részesedésével, egymilliárd forintos jegyzett tőkével életre hívott cég minden rendelkezésére álló pénzt elköltött, munkálkodása azonban alig hozott kézzel fogható eredményt: a készenléti szervezetek új rádiórendszerének megépítése ma sem több egy kormányhatározatokba foglalt tervnél. A mozgatórugók keresése mellett persze az elnök a Magyar Posta gazdálkodását érintő kérdések megítélésénél nem bízhatja magát pusztán a megérzéseire. Az MP Tetra Rt. felszámolását a tulajdonosok július végén indították el. Így annak ellenére, hogy a Posta részesedésével megalapított gazdasági társaságok felülvizsgálatát a cég az előre meghatározott menetrend szerint csak novemberben kezdi meg, Csáki a végelszámoló tájékoztatóiból nagy vonalakban már most tisztában van az MP Tetra Rt. viselt dolgaival. FELÉLT TŐKE. Márpedig a vizsgálatok eddigi eredményei nem könnyítették meg a Posta vezetőinek a dolgát. Az ugyanis egyértelmű, hogy a Tetra Rt. felélte a tulajdonosok, azaz az MP Rt. 600 millió forintos, illetve az MFB mintegy 400 millió forintos tőkebefektetését. Emellett elköltötte a működése során kapott alaptőkén felüli vagyoni juttatást, így a Posta további 300 millió, illetve az MFB 200 millió forintját is. A cég nagyvonalú költekezésének számlája még nem tekinthető teljesnek. Ennek ellenére a végelszámoló és a tulajdonosok is tudják, hogy július 31-én a Tetra Rt. különféle bankhitelei további 650 millió forintot tettek ki. Vagyis a Posta és az MFB befektetett pénzéből szinte semmit nem kaphat vissza. Csáki György szerint az már önmagában is felelőtlenséget és meggondolatlanságot mutat, hogy a Posta a készenléti rádiókommunikációs rendszer kiépítéséről szóló kormánydöntés után a beruházás finanszírozási feltételeinek tisztázása nélkül szállt be a Tetra Rt. megalakításába. Ennél is nagyobb baj azonban, hogy a Posta illetékesei nem akadályozták meg az új cég felelőtlen költekezését. ÖnvizsgálatAz utóbbi mintegy három év alatt összesen 12 milliárd forintnyi veszteséget, illetve felesleges kiadást kellett elszámolnia saját költségvetésében az MP Rt.-nek, az egymást követő hibás vezetői döntések, rossz befektetések következtében – egyebek mellett így summázza a posta új menedzsmentje az elmúlt hetekben lefolytatott belső ellenőrzések tanulságait. Szabó Pál vezérigazgató szerint elődeik egymás után írták alá a Posta számára előnytelen szerződéseket. Tehették, hiszen Kalmár István elnök-vezérigazgatónak ismereteik szerint 7 milliárd forintig, vezérigazgató-helyetteseinek 500 millió forintig volt aláírási joguk. Az aláírt szerződések többsége természetesen meg sem közelítette ezeket a nagyságrendeket. Kifizetésük azonban összességében nagy terhet jelentett a társaságnak. A korábbi menedzsment által kötött szerződések egy része utólag nehezen ellenőrizhető reklámszerződés volt. A megelőző években 70-75 millió forintos reklámkerettel gazdálkodó Posta 2002-ben 625 millió forintot költött reklámokra a Hungexpo Reklám és Marketingkommunikációs Rt.-n keresztül. Az ex elnök-vezérigazgató – aki egyébként rágalmazás címén büntetőfeljelentést tett a jelenlegi elnök ellen – nem érti, a Posta miért száll ki a már megalapozott biztos befektetésekből. Ezek közé sorolja a többi között a Tetra rádiókommunikációs rendszer kiépítését, az eladás előtt álló Postabankot, vagy az éppen csak a Postához került utazási irodát. Szerinte a társaság nagy hibát követ el, ha megválik az elektronikus kereskedelemre létrehozott postai rendszertől. A néhány ember által üzemeltethető informatikai rendszeren ugyanis évente mintegy 600 milliárd forint folyhatna át. Márpedig – érvel Kalmár – ennek 3 százaléka biztosan a Postánál maradhatna. A legtöbbe a Tetra Rt. túlméretezett és nem megfelelő ütemben fejlesztett szervezete került. Az előzetes elképzelések szerint a cég teljes “kiépülése” után mintegy 300 főt foglalkoztatott volna. Józan számítások szerint a rádiókommunikációs rendszer pályáztatásának előkészítéséhez, tehát a cég elindításához legfeljebb kéttucat munkatársra lett volna szükség. Ehhez képest a Tetra Rt.-nek tavaly év végén már mintegy 100 munkatársa volt. A létszám további bővülését csupán az időközben elrendelt felvételi stop állította meg. Az indokolhatónál nagyobb létszám mellett a személyi kiadások drasztikus növekedéséhez az is hozzájárult, hogy a Tetra Rt.-nél a fizetések sem voltak átlagosnak tekinthetők. A munkatársi fizetések elérték a havi 400-700 ezer forintot. A belső információk szerint az egyes munkakörökre meghatározott kereteken belül az alkalmazottak bérét többnyire a felső határ közelében állapították meg. De igaz volt ez a Tetra Rt. menedzsereire is. Az igazgatók fizetése 800 ezer és 1,2 millió forint között lehetett havonta. A szolgálati gépkocsival és egyéb juttatásokkal “megtámogatott” menedzserek többségének bérlapján természetesen a felső határhoz közeli összegek szerepeltek. NEM FILLÉRESKEDTEK. A hivatalos összesítések szerint a Tetra Rt. személyi jellegű ráfordításai megközelítették az 1,2 milliárd forintot. Igaz, ez az összeg a béreken kívül néhány külső szakértő javadalmazását is tartalmazza. A saját bevételekkel egyáltalán nem rendelkező és a tervezett beruházások finanszírozását is hitelekre alapozó társaság azonban más területeken is nagyvonalúan bánt tulajdonosai pénzével. Csáki György a teljes “leltárt” még nem látta, de feltételezi, hogy a különféle kiadások jegyzéke bővülni fog. Ettől függetlenül úgy véli: ahhoz, hogy véleményt alkothasson a Tetra Rt. vezetésének munkálkodásáról, az is elég, amit már tud. ÚJ AUTÓK. Miközben a Posta Krisztina körúti garázsában több használaton kívüli gépkocsi árválkodott, a Tetra Rt. 36 új autót vásárolt. A legszolidabb modell ezek sorában egy Volkswagen Golf volt. A topmenedzserek számára ugyanakkor két Volvo S60-ast szereztek be. A fennmaradó 33 autó pedig Volkswagen Passat volt. A felszámolás alatt lévő társaság működését belülről ismerők a Posta következő lépéseitől függetlenül úgy vélik: a Tetra Rt. pazarló gazdálkodásáért jobbára az MFB korábbi vezetőinek engedékenysége okolható. Kalmár István, a Magyar Posta Rt. felmentett elnök-vezérigazgatója ugyanis több alkalommal fellépett a felesleges kiadások ellen. A Tetra Rt. munkatársi létszámának indokolhatónál gyorsabb növekedése miatt például létszámstopot rendeltetett el a társaságnál. Emellett javasolta, hogy a rádiókommunikációs hálózat szállítójának kiválasztásáig, tehát a tendereztetés lezárásáig a cég ne vásároljon műszaki eszközöket. A kormány határozott állásfoglalása nélkül pedig a készenléti rádiókommunikációs hálózat kiépítésének menedzselése is a Postán belül maradt volna. Az önálló Tetra Rt. megalakítását Kalmár eredetileg nem tartotta szükségesnek.

https://24.hu/fn/gazdasag/2002/10/24/vizsgalat_tetra_rt_nel/

https://web.archive.org/web/20231221202111/https://24.hu/fn/gazdasag/2002/10/24/vizsgalat_tetra_rt_nel/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgalat-a-tetra-rt-nel-a-leszakad-a-csillar

fn.hu

hungarian-news

2002-10-26 00:00:00

Repülőüzlet: volt HM-es közvetített

Egy ukrajnai cég képviselőjeként a szolnoki Specimpex Kft. vett részt a magyar légierőnek megvásárolt 23 éves, felújított An–26-os megvételében. A hárommillió forintos jegyzett tőkével rendelkező, 1999 óta működő Specimpex üzleti mérlege szerint 2002-ben alig több mint 44 millió forintos nettó árbevételt produkált, mégis közvetítő lehetett a 600 milliós üzletben. A társaság vezetője, Veres István 2000-ig a szaktárca alkalmazásában állt a szolnoki repülő műszaki szolgálat vezetőjeként. A vállalkozó a Magyar Nemzet megkeresésére elismerte, hogy régebben ebben a beosztásban dolgozott, de állítása szerint az általa alapított cég csak három éve képviseli hivatalosan az ukrán repülőgépipart. Arra a kérdésre, hogy miért éppen az általa vezetett társaságot bízták meg a magyarországi üzlet lebonyolításával, Veres csak annyit válaszolt: "A kapcsolat öt-hat évre nyúlik vissza." Arra azonban nem tért ki, hogy milyen üzleti viszonyban álltak korábban a HM-nek értékesítő céggel. A Specimpex vezetője azt sem közölte, hogy mennyit keresett a gépvásárláson, de megjegyezte: "megfelelő kereskedelmi árréssel és elfogadható jutalékkal dolgoztak". Hollósi Nándor, a honvédelmi miniszter főtanácsadója a kérdéssel foglalkozó parlamenti honvédelmi bizottsági ülésen azt állította, a cég megbízásában az is szerepet játszhatott, hogy már indultak jó néhány pályázaton a HM beszerzési hivatalánál, és alkatrészeket hoztak be repülőeszközökhöz. Az ülés jegyzőkönyve szerint Hollósi szó szerint ezt mondta: "természetes, hogy ebben a kapcsolatrendszerben, amikor a mi szakembereinkkel ők találkoznak, beszélgetnek, elhangzott a kérdés, hogy nem tudtok-e. Ez a szokásos: tudtok, nem tudtok. Azt hiszem, hogy ez a képviselő urakkal is így van egyébként a másik életükben. És tudtak. Tudtak, mondták, hogy van ajánlatban repülőgép". A főtanácsadó beszámolt arról is, hogy az An–26-ost egy légiforgalmi céggel rendelkező orosz magánvállalkozó adta el, miután felújíttatta a gyártóval. Csampa Zsolt (MDF), aki a parlamentben is firtatta a szállítórepülő ügyét, kijelentette: továbbra is kérdés, hogy valójában mennyibe kerül egy ilyen gép, és miért van szükség a közvetítő cégre, amikor a HM beszerzési hivatala intézi a vásárlásokat. A képviselő szerint kérdéses az is, hogy a Specimpex Kft. szabályosan vett-e rész a beszerzési folyamatban. Haraszti Gyula

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/repulouzlet-volt-hm-es-kozvetitett

https://web.archive.org/web/20110808051206/http://www.mno.hu/portal/210337

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/repulouzlet-volt-hm-es-kozvetitett

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-03-22 00:00:00

Újabb furcsa megbízás

2004.03.17. 06:49 A Szanyi Tibor vidékpolitikai kormánymeghatalmazott felügyelete alá tartozó bizottság azt a Euro-Info-Service Kft.-t választotta ki egy több millió forintos megrendelés végrehajtására, amelyben a politikus korábban maga is többségi tulajdonosként tevékenykedett. A társaság jelenlegi ügyvezetője egyébként Szanyi testvére. Egy tavalyi kormányhatározat értelmében Szanyi Tibort, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkárát nevezték ki vidékpolitikai meghatalmazottá, többek között azzal a feladattal, hogy koordinálja a falu- és vidékpolitikával öszszefüggő oktatást és kommunikációt. Az MSZP-s politikus neve alatt fut A vidékpolitikát érintő kommunikációs, oktatási és továbbképzési tevékenység támogatása címet viselő program is, amelyben megbízást kapott Szanyi korábbi vállalkozása, az Euro-Info-Service Kft. is. A társaságban hat éven keresztül igazgatóként, majd a 2002-es kormányváltásig többségi tulajdonosként tevékenykedett az államtitkár, s abban a mai napig ügyvezetőként megtalálható testvére is. A cégadatok szerint a vállalkozás fő tevékenysége korábban közétkeztetés volt, jelenleg pedig papíráru-kiskereskedelem. Madari Ákos, a cég egyik ügyvezetője ezzel szemben leszögezte: a kft. az EU hivatalos kiadványainak és adatbázisainak magyarországi forgalmazója. – A cég négymillió forintért készítette el az európai uniós aktualitások ismerettára nevű oktatási CD-ROM-ot, amelyből szakújságírók és vidékfejlesztési menedzserek kaphattak egy-egy példányt – tudtuk meg Dékány Andrástól, az FVM sajtófőnökétől. Szanyi Tibor szerint nem vet fel etikai kérdéseket az ügy, hiszen nyilvános közbeszerzési pályázaton nyert a vállalkozás. Az államtitkár ezt annak ellenére állította, hogy kormánymeghatalmazottként az ő felügyelete alá tartozott a Meruk József vezette döntőbizottság, amely az Euro-Info-Service Kft.-t hozta ki győztesnek. Szanyi úgy vélte, azt kellene megvizsgálni, hogy egy cég tartalmilag milyen munkát végzett, nem pedig azt, hogy kivel hozható valamilyen kapcsolatba. Németh Imre földművelésügyi miniszter a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: ő nem adott ilyen pályázatra megbízást, ezért nem tud semmit annak részleteiről. Elmondta: a pályázat Szanyi kormánymegbízotti tevékenységének a része, amely nem az ő, hanem a kormány, azaz a miniszterelnök felügyelete alá tartozik. Emlékezetes: 2003 februárjában Kiss Elemér kancelláriaminiszter a Magyar Nemzet cikksorozatát követően lemondásra kényszerült, hiszen kiderült: ügyvédi irodája több állami céggel is szerződést kötött. Akkor Medgyessy Péter miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy kormánya „tiszta lappal” indult, és ezt meg is fogják őrizni. Czirják–Török–Villányi

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/ujabb-furcsa-megbizas

https://web.archive.org/web/20240126183926/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/ujabb-furcsa-megbizas

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-furcsa-megbizas

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-03-17 00:00:00

Vizsgálat a Tetra Rt.-nél – Leszakad a csillár? (+)

Belső vizsgálatok tucatjai révén ismerkedik elődei cselekedeteivel a Magyar Posta (MP) Rt. új vezetése. A végelszámolás alatt álló MP Tetra Rt. számbavétele hamarosan lezárul.

Vizsgálat a Tetra Rt.-nél - Leszakad a csillár? 2002/43. - október 24. Kapitány Szabó Attila Belső vizsgálatok tucatjai révén ismerkedik elődei cselekedeteivel a Magyar Posta (MP) Rt. új vezetése. A végelszámolás alatt álló MP Tetra Rt. számbavétele hamarosan lezárul. Búza Éva csillárjára a Magyar Posta Rt. vezetői közül sokan kíváncsiak. Az MP Tetra Rt. vezérigazgatójának ma már jobbára csak végelszámolók által látogatott irodájában függő 4 millió forintos olasz kristálycsillár azonban nem az egyetlen dolog, ami felkeltette a Posta mai illetékeseinek érdeklődését az eredeti szándékok szerint a kormányzat készenléti rádiókommunikációs hálózatának megépíttetésére hivatott cég ügyei iránt. A kényelmes foteleknél, a jól felszerelt konyhánál bizonyára izgalmasabbak a korábban a Postabank által használt, klasszicista stílusú József nádor téri épületben elkvártélyozott cég kevesebb mint egyéves működésének dokumentumai, nyomai. MIRE FOLYTAK EL A PÉNZEK? Csáki György, az MP Rt. elnöke egyelőre csak találgatni tudja, a tudatlanság vagy a szándékosság számlájára írható a 2001 őszén megalapított MP Tetra Rt. rendkívül költséges, ezzel együtt teljesen eredménytelen tevékenysége. Mindenesetre a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. 60-40 százalékos részesedésével, egymilliárd forintos jegyzett tőkével életre hívott cég minden rendelkezésére álló pénzt elköltött, munkálkodása azonban alig hozott kézzel fogható eredményt: a készenléti szervezetek új rádiórendszerének megépítése ma sem több egy kormányhatározatokba foglalt tervnél. A mozgatórugók keresése mellett persze az elnök a Magyar Posta gazdálkodását érintő kérdések megítélésénél nem bízhatja magát pusztán a megérzéseire. Az MP Tetra Rt. felszámolását a tulajdonosok július végén indították el. Így annak ellenére, hogy a Posta részesedésével megalapított gazdasági társaságok felülvizsgálatát a cég az előre meghatározott menetrend szerint csak novemberben kezdi meg, Csáki a végelszámoló tájékoztatóiból nagy vonalakban már most tisztában van az MP Tetra Rt. viselt dolgaival. FELÉLT TŐKE. Márpedig a vizsgálatok eddigi eredményei nem könnyítették meg a Posta vezetőinek a dolgát. Az ugyanis egyértelmű, hogy a Tetra Rt. felélte a tulajdonosok, azaz az MP Rt. 600 millió forintos, illetve az MFB mintegy 400 millió forintos tőkebefektetését. Emellett elköltötte a működése során kapott alaptőkén felüli vagyoni juttatást, így a Posta további 300 millió, illetve az MFB 200 millió forintját is. A cég nagyvonalú költekezésének számlája még nem tekinthető teljesnek. Ennek ellenére a végelszámoló és a tulajdonosok is tudják, hogy július 31-én a Tetra Rt. különféle bankhitelei további 650 millió forintot tettek ki. Vagyis a Posta és az MFB befektetett pénzéből szinte semmit nem kaphat vissza. Csáki György szerint az már önmagában is felelőtlenséget és meggondolatlanságot mutat, hogy a Posta a készenléti rádiókommunikációs rendszer kiépítéséről szóló kormánydöntés után a beruházás finanszírozási feltételeinek tisztázása nélkül szállt be a Tetra Rt. megalakításába. Ennél is nagyobb baj azonban, hogy a Posta illetékesei nem akadályozták meg az új cég felelőtlen költekezését. A legtöbbe a Tetra Rt. túlméretezett és nem megfelelő ütemben fejlesztett szervezete került. Az előzetes elképzelések szerint a cég teljes "kiépülése" után mintegy 300 főt foglalkoztatott volna. Józan számítások szerint a rádiókommunikációs rendszer pályáztatásának előkészítéséhez, tehát a cég elindításához legfeljebb kéttucat munkatársra lett volna szükség. Ehhez képest a Tetra Rt.-nek tavaly év végén már mintegy 100 munkatársa volt. A létszám további bővülését csupán az időközben elrendelt felvételi stop állította meg. Az indokolhatónál nagyobb létszám mellett a személyi kiadások drasztikus növekedéséhez az is hozzájárult, hogy a Tetra Rt.-nél a fizetések sem voltak átlagosnak tekinthetők. A munkatársi fizetések elérték a havi 400- 700 ezer forintot. A belső információk szerint az egyes munkakörökre meghatározott kereteken belül az alkalmazottak bérét többnyire a felső határ közelében állapították meg. De igaz volt ez a Tetra Rt. menedzsereire is. Az igazgatók fizetése 800 ezer és 1,2 millió forint között lehetett havonta. A szolgálati gépkocsival és egyéb juttatásokkal "megtámogatott" menedzserek többségének bérlapján természetesen a felső határhoz közeli összegek szerepeltek. NEM FILLÉRESKEDTEK. A hivatalos összesítések szerint a Tetra Rt. személyi jellegű ráfordításai megközelítették az 1,2 milliárd forintot. Igaz, ez az összeg a béreken kívül néhány külső szakértő javadalmazását is tartalmazza. A saját bevételekkel egyáltalán nem rendelkező és a tervezett beruházások finanszírozását is hitelekre alapozó társaság azonban más területeken is nagyvonalúan bánt tulajdonosai pénzével. Csáki György a teljes "leltárt" még nem látta, de feltételezi, hogy a különféle kiadások jegyzéke bővülni fog. Ettől függetlenül úgy véli: ahhoz, hogy véleményt alkothasson a Tetra Rt. vezetésének munkálkodásáról, az is elég, amit már tud. ÚJ AUTÓK. Miközben a Posta Krisztina körúti garázsában több használaton kívüli gépkocsi árválkodott, a Tetra Rt. 36 új autót vásárolt. A legszolidabb modell ezek sorában egy Volkswagen Golf volt. A topmenedzserek számára ugyanakkor két Volvo S60-ast szereztek be. A fennmaradó 33 autó pedig Volkswagen Passat volt. A felszámolás alatt lévő társaság működését belülről ismerők a Posta következő lépéseitől függetlenül úgy vélik: a Tetra Rt. pazarló gazdálkodásáért jobbára az MFB korábbi vezetőinek engedékenysége okolható. Kalmár István, a Magyar Posta Rt. felmentett elnök-vezérigazgatója ugyanis több alkalommal fellépett a felesleges kiadások ellen. A Tetra Rt. munkatársi létszámának indokolhatónál gyorsabb növekedése miatt például létszámstopot rendeltetett el a társaságnál. Emellett javasolta, hogy a rádiókommunikációs hálózat szállítójának kiválasztásáig, tehát a tendereztetés lezárásáig a cég ne vásároljon műszaki eszközöket. A kormány határozott állásfoglalása nélkül pedig a készenléti rádiókommunikációs hálózat kiépítésének menedzselése is a Postán belül maradt volna. Az önálló Tetra Rt. megalakítását Kalmár eredetileg nem tartotta szükségesnek. Önvizsgálat Az utóbbi mintegy három év alatt összesen 12 milliárd forintnyi veszteséget, illetve felesleges kiadást kellett elszámolnia saját költségvetésében az MP Rt.-nek, az egymást követő hibás vezetői döntések, rossz befektetések következtében - egyebek mellett így summázza a posta új menedzsmentje az elmúlt hetekben lefolytatott belső ellenőrzések tanulságait. Szabó Pál vezérigazgató szerint elődeik egymás után írták alá a Posta számára előnytelen szerződéseket. Tehették, hiszen Kalmár István elnök- vezérigazgatónak ismereteik szerint 7 milliárd forintig, vezérigazgató- helyetteseinek 500 millió forintig volt aláírási joguk. Az aláírt szerződések többsége természetesen meg sem közelítette ezeket a nagyságrendeket. Kifizetésük azonban összességében nagy terhet jelentett a társaságnak. A korábbi menedzsment által kötött szerződések egy része utólag nehezen ellenőrizhető reklámszerződés volt. A megelőző években 70-75 millió forintos reklámkerettel gazdálkodó Posta 2002-ben 625 millió forintot költött reklámokra a Hungexpo Reklám és Marketingkommunikációs Rt.-n keresztül. Az ex elnök-vezérigazgató - aki egyébként rágalmazás címén büntetőfeljelentést tett a jelenlegi elnök ellen - nem érti, a Posta miért száll ki a már megalapozott biztos befektetésekből. Ezek közé sorolja a többi között a Tetra rádiókommunikációs rendszer kiépítését, az eladás előtt álló Postabankot, vagy az éppen csak a Postához került utazási irodát. Szerinte a társaság nagy hibát követ el, ha megválik az elektronikus kereskedelemre létrehozott postai rendszertől. A néhány ember által üzemeltethető informatikai rendszeren ugyanis évente mintegy 600 milliárd forint folyhatna át. Márpedig - érvel Kalmár - ennek 3 százaléka biztosan a Postánál maradhatna.

https://24.hu/fn/gazdasag/2002/10/24/vizsgalat_tetra_rt_nel/

https://web.archive.org/web/20231221202111/https://24.hu/fn/gazdasag/2002/10/24/vizsgalat_tetra_rt_nel/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgalat-a-tetra-rt-nel-a-leszakad-a-csillar-

Figyelő

hungarian-news

2002-10-24 00:00:00

Meghosszabbították a nyomozást a Postabank ügyében

A Postabank-ügyben további négy hónappal, 2003. február 3-ig meghosszabbította a nyomozást a Legfőbb Ügyészség (LÜ) - tájékoztatott Horányi Miklós szóvivő.

Belföld Meghosszabbították a nyomozást a Postabank ügyében [FN] A Postabank-ügyben további négy hónappal, 2003. február 3-ig meghosszabbította a nyomozást a Legfőbb Ügyészség (LÜ) - tájékoztatott Horányi Miklós szóvivő. Princz Gábor volt elnök-vezérigazgató és négy egykori vezetőtársa ügyében gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése bűncselekmény alapos gyanújával folyik a nyomozás. Ez a vétség - amely kizárólag szándékosan követhető el - legfeljebb két évig tartó szabadságvesztéssel büntethető. Mint ismeretes az 1998-as kormányváltást követően több állami szerv büntetőfeljelentést tett a Postabanknál az előző ciklusban bekövetkezett több mint 150 milliárdos vagyonvesztés felelőseinek felkutatása érdekében. Ajánlom a Facebookon 0

https://24.hu/belfold/2002/10/03/meghosszabbitottak_nyomozast_postabank/

https://web.archive.org/web/20240126181513/https://24.hu/belfold/2002/10/03/meghosszabbitottak_nyomozast_postabank/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meghosszabbitottak-a-nyomozast-a-postabank-ugyeben

fn.hu

hungarian-news

2002-10-03 00:00:00

Ötszörös áron vásárolt a HM?

2004.03.12. 05:00 Keller László közpénzügyi államtitkárhoz fordult Csampa Zsolt (MDF) a honvédség számára 600 millió forintért vásárolt szállítórepülő ügyében. Szerinte a vételár csaknem egyötödéért is kínálnak ilyen típusú gépet a piacon, és ezt igazolja egy a Magyar Nemzet birtokába került dokumentum is. A szaktárca kétségbe vonja, hogy olcsóbban is kínálnak olyan állapotú repülőgépet, mint amilyet nemrég vett át a légierő. Csaknem ötszörös áron vásárolta meg a Honvédelmi Minisztérium (HM) azt a 23 éves An-26-os szállítórepülőt, amelynek megvételéhez felmentést adott a közbeszerzés alól a Juhász Ferenc honvédelmi miniszter által vezetett nemzetbiztonsági kabinet – állítja Csampa Zsolt (MDF). Mint ismeretes, a gépért 600 millió forintot fizetett a szaktárca a szolnoki székhelyű, ukrán kapcsolatokkal rendelkező közvetítőcégnek, a Specimpex Kft.-nek. Egy Magyar Nemzet birtokába került dokumentum szerint a fonyódi Turul Enterprises Inc. valóban 560 ezer USA-dollárért (117 millió forintért) kínált egy An-26-ost, amelyen a két főmotor, illetve a segédmotor teljes nagyjavítás utáni repülési időtartammal rendelkezik. Szükség esetén a cég felajánlotta, hogy navigációs berendezéssel látja el a repülőt további 42 ezer dollárért. Hollósi Nándor, a HM főtanácsadója a parlament honvédelmi bizottságának ülésén kétségbe vonta, hogy a most megvásárolt géphez hasonlóan felszerelt és nagyjavításon átesett szállítórepülőt ajánlottak volna. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter tájékoztatása szerint azért kötöttek jó üzletet, mert a szállítórepülő ipari nagyjavításon esett át, és modern berendezésekkel is fel van szerelve. Csampa Zsolt úgy véli, vizsgálatot kell indítani az óriási árkülönbözet miatt. A képviselő tegnap Keller László közpénzügyi államtitkár megbízottjának levelet adott át, amelyben arra kér magyarázatot, hogy miért mellőzték a közbeszerzést, hogy kértek-e, illetve kaptak-e kedvezőbb árajánlatot. Kíváncsi arra is, hogy miért a piaci ár többszöröséért vásárolták meg a gépet. A képviselő érthetetlennek tartja, hogy egy „szolnoki lakótelepen működő, ismeretlen cég” közvetít egy 600 milliós üzletben, és azt is, hogy „amikor Bulgáriának 80 millió forintért adtunk el An-26-osokat, miért szerzünk be ilyen gépet horribilis összegért”.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/otszoros-aron-vasarolt-a-hm

https://web.archive.org/web/20240129083911/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/otszoros-aron-vasarolt-a-hm

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/otszoros-aron-vasarolt-a-hm

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-03-12 00:00:00

Nyolcszázmilliós támogatás egy izraeli gyémántüzemnek

2004.03.12. 07:00 Egy hárommillió forintos törzstőkével bejegyzett, izraeli tulajdonban lévő cég 864 millió forintos állami támogatást kap, hogy Salgótarjánban, Boldvai László szocialista országgyűlési képviselő választókörzetében gyémántcsiszoló-üzemet létesítsen, annak ellenére, hogy a Duna Silver Kft. alapító okiratában csak iparcikk-kiskereskedelmi tevékenység szerepel. Mindeközben a Tokodi Üveggyár Kft. 320 emberét kényszerül utcára tenni. Felháborodást okozott Tokodon a Foglalkoztatáspolitkai és Munkaügyi Minisztérium legutóbbi döntése, amely 864 millió forint vissza nem térítendő támogatással segíti egy izraeli tulajdonú gyémántcsiszoló-üzem megalakítását. Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a kiugróan magas öszszegű állami támogatást a befektetők termelésre vonatkozó ígéreteivel, a vállalkozás gazdasági ösztönző hatásával és 115 dolgozó augusztustól érvényes elhelyezkedési lehetőségével indokolta. A miniszter közölte, hogy a pénzt a munkaerő-piaci alap terhére utalják ki az izraeli befektetők által birtokolt Duna Silver Kft.-nek. A megítélt 864 millióból többek között 286 millió forint jut a gyémántcsiszoláshoz szükséges gépekre, 384 millió pedig az átképzési költségekre. Az összeg odaítélésének megalapozottságát ugyanakkor erősen megkérdőjelezi, hogy a négymilliárd forint beruházását ígérő nyertes társaság csupán hárommillió forint törzstőkével rendelkezik, és tevékenysége mindössze iparcikk-kiskereskedelemre korlátozódik. A cégbírósági adatokból az is kiderül, hogy az állami támogatást elnyert vállalkozásban a többszörös és bonyolult tulajdonosi áttételen keresztül egy Virgin-szigeteken létrehozott off-shore cég is érdekelt. Boldvai László, az MSZP nógrádi parlamenti képviselője a gyémántcsiszoló üzem terveinek ismertetésekor elmondta: a befektetők fél évvel ezelőtt jártak először Salgótarjánban, és az öblösüveggyári iskola épületét alkalmasnak találták a beruházásra. A Népszabadságnak ezzel szemben Méhes András, Salgótarján alpolgármestere úgy nyilatkozott, hogy az izraeli beruházók által meghatározott helyen a Beszterczey Művészeti Alapiskola működik, amelynek elhelyezése egyelőre nem megoldott. A támogatással kapcsolatos kérdéseinkkel a Magyar Nemzet felkereste a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumot, ám a döntés meghozatalával és az összeget elnyert vállalkozással kapcsolatos érdeklődésre munkatársunk lapzártáig nem kapott választ. A Duna-Silver Kft.-t a lap szintén nem tudta elérni, mert nem rendelkezik bejelentett, nyilvános telefonszámmal. A foglalkoztatási tárca döntésével kapcsolatos kritikákat erősítette, hogy éppen tegnap került nyilvánosságra: bezár a tokodi üveggyár, és a vezetés 320 dolgozónak mond fel. A Tokodi Üveggyár Kft. azért volt kénytelen termelését leállítani és a munkavállalókat elküldeni, mert a gazdaságtalan és környezetterhelő technológiákat leváltó beruházásait nem tudta megkezdeni a környezetvédelmi hatóságok többszörös határidő-túllépése miatt. Az államot képviselő Észak-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség 2002 novemberétől mostanáig nem volt képes kiadni a modernizáláshoz szükséges engedélyt, ezért a gyár továbbműködését garantáló banki feltételek érvényüket vesztették – tájékoztatta tegnap a Magyar Nemzetet az üveggyár vezetése. A társaság az okozott kár miatt bírósághoz fordult, és másfél milliárd forintot követel a szükséges engedélyek kiadását elhúzó államigazgatási szervektől. A gyár vezetése hangsúlyozta: a gyár továbbüzemeléséhez és a dolgozók munkahelyének megőrzéséhez egyetlen forint állami támogatást nem kaptak, sőt, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az engedélyezési eljárás gyorsításában sem kívánt nekik segíteni. Az elbocsátásokkal Tokodon négyszeresére emelkedett a munkanélküliség. Pánczél Miklós, Tokod polgármestere szerint a gyárbezárás miatt több mint tízmillió forint adóbevételtől esik el évente az önkormányzat, így a nagyközségben szűkülnek a fejlesztési lehetőségek. A környezetvédelmi tárca közleményben tudatta: a tervezett beruházás engedélyezési eljárásában részt vevő állami hatóságok semmilyen jogsértést nem követtek el. A minisztérium továbbá közölte, hogy az üveggyár által felajánlott, a gyár továbbműködtetéséhez szükséges peren kívüli egyezséget nem tudják elfogadni. A répafeldolgozás megszüntetését tervezi a Mátra Cukor Rt. hatvani gyárában a tulajdonos Nordzucker A. G. A tervek szerint a feldolgozást az anyacég másik üzemeibe telepítik át, így a hatvani gyárban mindössze a logisztikai feladatokat, a cukor tárolását és csomagolását végzik majd. Mundruczó Miklós, az Élelmiszer-ipari Dolgozók Szakszervezetének üzemi vezetője az MTI-nek elmondta: a leépítés feltételeiről szóló tárgyalások ma kezdődnek meg az üzemi tanács és a cukrgyár vezetése között. A kapacitás csökkentése a gyár 200 dolgozója közül várhatóan 104-et érint.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/nyolcszazmillios-tamogatas-egy-izraeli-gyemantuzemnek

https://web.archive.org/web/20110131135602/http://www.mno.hu/portal/208771

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyolcszazmillios-tamogatas-egy-izraeli-gyemantuzemnek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-03-12 00:00:00

Kormányzati kezdeményezésű büntetőeljárások – Felderítő hadművelet

A kormányváltás óta számos büntetőeljárás indult hanyag és hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt. A Medgyessy-kabinet pazarló gazdálkodást, a Fidesz-MPP lejárató akciót emleget.

Nem választási vereségre készültünk; egyáltalán nem arra, hogy kikapunk, s az újonnan alakuló kormány kirúgja az embereket, ezért jó előre bebiztosítjuk őket magas végkielégítésekkel – fogalmaz képviselői irodaházi szobájában Deutsch Tamás, a Fidesz-MPP frakcióvezető-helyettese. Az elmúlt hetekben vádak sora hangzott el az Ifjúsági és Sportminisztérium botrányos szerződéseiről, az Orbán-kormány által kinevezett vezetők magas végkielégítéséről, elfolyt milliárdokról. A Fidesz prominens politikusa azonban meglepően higgadt. Nem tart attól, hogy bírósági tárgyalásokra kellene járnia. “Ezek az ügyek néhány hónapon belül szépen mind kialszanak, merthogy nem ügyek” – mondja meggyőződéssel. Hogy így lesz-e, arra várni kell, ugyanis a vizsgálatok javában tartanak. Összehangolt, több szálon futó ellenőrzések zajlanak az elmúlt ciklus közpénzfelhasználásairól. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) és a szaktárcák első jelentései szeptember végére, október közepére várhatók, s akkor dől el, hogy ahol visszaélésre utaló jeleket találtak, tesznek-e feljelentést. A minisztériumok túlnyomó többsége megjelölte, mely területeket világítják át, de volt, ahol elzárkóztak, mondván: a Miniszterelnöki Hivatal tartja kézben a vizsgálatokat, s addig nem tájékoztatják a nyilvánosságot, amíg valamennyi be nem fejeződik. ISMERETLEN TETTES ELLEN. A Medgyessy-kabinet mindenesetre óvatos, hiszen annak dacára, hogy ismertek a vezetők, mégis majd’ minden esetben ismeretlen tettes ellen kezdeményeztek nyomozást. Jogi szakértők egy része ezt azzal magyarázza, hogy amennyiben utóbb nem állna meg az alapos gyanú, akkor a meghurcolt személy számos pert indíthatna a bejelentő ellen, s azokat meg is nyerné. Mások szerint ez a bevett eljárás-indítási technika, hiszen menet közben bármi kiderülhet, s a kormány számára is kisebb a blamázs abban az esetben, ha a nyomozóhatóságok mégsem találnak bizonyítékokat a törvénysértésre. Deutsch Tamás szerint “politikai pr-küzdelem zajlik”, s az győz, aki nagyobb médiatámogatással tudja terjeszteni állításait. “Amit elfogulatlan és szisztematikus vizsgálatnak állít be a Medgyessy-kormány, az nem más, mint a választási kampány folytatása” – mondja a képviselő, aki szerint a jelenlegi kabinet politikusai kommunikációs szempontból jól el tudták adni az érveiket. “Belesulykolták az emberek fejébe, hogy tényleg nem jól mentek a dolgok. Az Orbán-kormány maga a megtestesült ördög, amely szórta a pénzt, s korrupt módon osztogatta a megbízásokat kollégiumi szobatársaknak, barátoknak, családtagoknak.” Deutsch szerint viszont soha nem volt annyira átlátható a közpénzek elköltése, mint éppen az Orbán-kormány idején. Nem állítja, hogy hiba nélkül dolgoztak, történhettek apróbb-nagyobb szabálytalanságok, de ahol törvénysértést tapasztaltak, ott felléptek. “Deutsch Tamás helyében én nem nyilatkoznék közpénzekről, inkább másról beszélnék, mert teljesen hiteltelen a megszólalása” – fogalmaz Keller László, a kancellária közpénzek felhasználásáért felelős politikai államtitkára. “Nem mi járatjuk le a jelenlegi ellenzéki politikusokat, hanem azok járatják le magukat, akik pazarolták az adófizetők pénzét. Mi csak tükröt tartunk eléjük. S nem a tükörtartókra kell haragudni!” Keller László szerint a Fidesz “rendszerszerűen rosszul gazdálkodott”, s alkalmazott modelljének lényege, hogy az állami forrásokat miként lehet minél gyorsabban magántársaságokba vinni. A mostani vizsgálatok célja az, hogy a tapasztalatokból is okulva, a jövőre vonatkozóan olyan mechanizmusokat alakítsanak ki, amelyek megakadályozzák az ellenőrizetlen és pazarló gazdálkodást. Keller állítása szerint önmagában az, hogy egy más filozófiát valló kormány került hatalomra, garanciát jelent arra, hogy ezek az ügyek nem fognak ismétlődni. “Ha mégis, akkor majd nekünk is tartják a tükröt” – teszi hozzá. Az adóforintokkal való racionális gazdálkodás érdekében a kormány komplex intézkedéscsomagot készít. Így például a jövőben a miniszterek nem alakíthatnak saját kedvük szerint kht.-kat, s azokat nem támogathatják milliárdokkal. Kibővítik az Állami Számvevőszék hatáskörét. Módosítják az üzleti titok fogalmát is, hogy az adóforintokkal is gazdálkodó cégek ne tagadhassák meg üzleti titokra hivatkozva a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát. PÓRÁZ? Ami a most futó vizsgálatokat illeti, Keller László azt hangsúlyozza: semmiféle politikai megrendelést nem adtak. Tényszerű, korrekt vizsgálatok zajlanak, s megvárják azok eredményét. “Bár óriási a társadalmi elvárás, mi nem akarjuk, hogy bárkit is elvigyenek idő előtt pórázon.” Deutsch Tamás úgy véli, nehéz feladat hárul a rendőrségre, mert gyenge lábakon állnak a vádaskodások. Az elmúlt években mindkét oldalról meggyanúsították az igazságszolgáltatás gépezetét, hogy elfogult az egyik vagy a másik oldal iránt. Ebből következően mindenki számára megfelelő döntés sajnos nem születhet, mert mindkét tábor a maga szája íze szerint magyarázza a fejleményeket. Székely Zoltán, egykori kisgazda képviselő-vállalkozó, valamint Szabadi Béla, a kisgazdák által jelölt politikai államtitkár a mai napig vallják, hogy koncepciós ügy áldozatai. Már most borítékolható: ha mégis elmarasztalnak jobboldali politikusokat, a polgári körök, a tényektől függetlenül, az igazságszolgáltatás ellen tüntetnek majd. A kormányzó MSZP-SZDSZ koalíció pedig a közpénzek átláthatóságáért küzdő Grál-lovag hálás szerepet játszhatja, feledtetve előző kormányzásuk “rázós” ügyeit – a Tocsik-botránytól kezdve a Postabankon keresztül a zsurki vodkagyárig. A mostani vizsgálatok elindultával mindenesetre már nem vagyunk “következmények nélküli ország”. Minisztériumi vizsgálatok MINISZTERELNÖKI HIVATAL • Az Informatikai Kormánybiztosságon ügyvédi irodák több tízmilliós ellenőrizetlen és szabálytalan megbízása; vizsgálódik az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága, az APEH és a Kehi is BELÜGYMINISZTÉRIUM • Többirányú ellenőrzés rendészeti, közigazgatási és önkormányzati területen • Az észak-magyarországi salakos házak helyreállítására fordított többmilliárdos közpénz felhasználásának vizsgálata; ennek kapcsán menesztették Horváth Lászlót, akit még a Fidesz-MPP nevezett ki kormánybiztosnak • Ellenőrzik a beregi árvízkárok helyreállítására elkülönített forrás felhasználását EGÉSZSÉGÜGYI TÁRCA • Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kezelt pályázati pénzek átvilágítása • A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet részére biztosított 100 millió forint felhasználásának célellenőrzése • Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program keretén belül a magzatvédelmi törvényből adódó feladatok megvalósítására felhasznált 150 millió forint vizsgálata MUNKAÜGYI TÁRCA • A Munkaerőpiaci Alap többet költött az időarányosnál AGRÁRTÁRCA • A zsebszerződés elleni küzdelemre fordított 2 milliárd forintról kiderült: arra “folyt el”, hogy megállapítsák, Magyarországon nincs zsebszerződés GAZDASÁGI TÁRCA • A Széchenyi Terv pályázati rendszerét működtető szervezetek támogatásának átvilágítása HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM • A hadseregfejlesztés irányának felülvizsgálata • A tárca átvételekor 35 milliárd forint nem tervezett kiadást tártak fel • Folyamatban van több gazdálkodási szabálytalanság kivizsgálása, például az, hogy a Zichy Kastélyt miként használhatja három éven át jelképes 1 forintért a Trianon magánalapítvány KÖRNYEZETVÉDELMI TÁRCA • Ellenőrzés nélkül működött a Környezetvédelmi Célelőirányzat Alap • 31 milliárd forint felhasználásáról nem vezettek számítógépes nyilvántartást • Rendőrségi nyomozás indult a Környezetgazdálkodási Intézet tevékenysége kapcsán • Visszaélésre utaló jeleket tártak fel az Országos Környezeti Kármentesítési Program beruházásainak ellenőrzésekor KULTURÁLIS TÁRCA • Milliárdos állami támogatással készült millenniumi filmek költségvetésének, így a Hídember és a Bánk bán büdzséjének ellenőrzése • A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal működésének átvilágítása; annak a szerődésnek a felülvizsgálata, amelynek értelmében 2003 januárjától a Terror Házát a szaktárcának évi 300 millió forinttal kell támogatnia • A Gödöllői Királyi Kastély Kht. működésének átvilágítása OKTATÁSI MINISZTÉRIUM • Üres a kassza, május végén az évi 53,4 milliárd forint szakmai keretnek már 86,5 százalékát lekötötte az előző vezetés PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM • Vizsgálat egy 9,5 milliárd forintos sportlétesítmény építésére vállalt állami kezesség ügyében Sporttárca – vádak és cáfolatok A minisztériumok közül a legkiterjedtebb vizsgálat a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztériumban (GYISM) folyik. Az alábbiakban a jelenlegi tárcavezetés állításait és Deutsch Tamásnak, az előd Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) volt vezetőjének reagálásait ismertetjük. TÖRVÉNYSÉRTÉSEK GYISM: Az új vezetés ismeretlen tettes ellen tett büntetőfeljelentést különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen, illetve hanyag kezelés és más bűncselekmények miatt. ISM: Semmiféle törvénysértés nem történt, ez hamar tisztázódik. EXTRA JUTALMAK GYISM: 2002 májusában terven felül 104 millió forintot akartak jutalom címén kifizetni. ISM: A közszférában cseppet sem szokatlan a májusi és év végi jutalomfizetés. A tárcánál, az igazgatási költségvetésben valóban felmerültek átmeneti likviditási gondok, amit úgy kívántunk orvosolni, hogy a PM-től előrehozott finanszírozást kértek, s erre kaptak is engedélyt. Ebbe a folyamatba “nyúlt bele” az új vezetés. Szeptember elején végül kifizették a jutalmakat. OLIMPIA GYISM: Az olimpiai pályázatot előkészítő tanulmány megrendelésére a 300 millió forintos forrás ellenére 500 millió forint összegű szerződést kötöttek. ISM: A tárca a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére nyílt közbeszerzési pályázatot írt ki, amelyet a PricewaterhouseCoopers nyert el. Eredetileg e célra 640 millió forint állt rendelkezésre, a belső felosztásnál azonban a legjobb ajánlat valóban nem fért bele a 300 milliós keretbe. ÜRES KASSZA GYISM: A 2002-es támogatási keretet már májusra teljes egészében kimerítették. ISM: Már februárban elfogyott a pénz. A kétéves költségvetésnek éppen az a lényege, hogy a civil szervezetek időben jussanak hozzá az állami forrásokhoz, ne csupán az év elején legyen lehetőségük pályázni. A tárca biztonságos gazdálkodás érdekében már tavaly ősszel pályáztatta őket. STADIONOK GYISM: Finanszírozási szempontból megbukott a stadionrekonstrukciós program. A gazdálkodási visszásságokat jelzi, hogy eredetileg 1,2 milliárd forintot szántak a beléptető rendszer kiépítésére, végül a nyertes pályázóval 4,8 milliárd forint értékű szerződést kötöttek. ISM: Az 1,2 milliárdos összeg csupán egy “szakértői vélemény”, a Hivatásos Labdarúgó Liga álláspontja volt, amelyet utóbb 1,7 milliárdra módosított, mert “rájött, hogy alulbecsülte a költségeket”. Ezzel a véleménnyel az ISM nem értett egyet, legkevesebb 3,2 milliárdra tette a rendszer beszerzését. A különbözetet a Sportfólió Kht. a saját bevételeiből kívánta pótolni. A stadionrekonstrukciós programra elkülönített keretből a megállapított 3,2 milliárd forinton kívül egy fillérrel sem költöttünk többet a beléptető rendszer finanszírozására. Nem igaz tehát, hogy pluszkiadások miatt finanszírozási szempontból ez a projekt megbukott. GYANÚS KIFIZETÉSEK GYISM: Gyanús kifizetések több cégnek, köztük a Happy End Kft.-nek, az Ezüsthajó Produkciós Irodának, az Inforádiónak, a Híd Rádió Rt.-nek, Bayer Zsolt cégének, a Vagabundus Bt.-nek. ISM: Az új kormány bizonyos cégekre az ördög szerepét osztotta, nem nézi, hogy valóban szabályos vagy szabálytalan volt az adott ügylet, csak azt, hogy ha az Ezüsthajó, vagy Bayer Zsolt kapott támogatást, az rögtön gyanús kontraktus. VÉGKIELÉGÍTÉSEK GYISM: A munkavállalók javára szólóan 2002-ben úgy módosították a minisztériumhoz tartozó gazdasági társaságok vezetőinek a munkaszerződéseit, hogy felmentésük esetén 12 havi jövedelmüknek megfelelő végkielégítésre váljanak jogosulttá. A tárca egyik cégénél foglalkoztatott ismert fideszes politikus munkaszerződését úgy módosították, hogy 10 hónap munkaviszony után 12 hónapi végkielégítéssel távozhatott. A havi fizetése 700 ezer forint volt.

https://24.hu/fn/gazdasag/2002/09/26/kormanyzati_kezdemenyezesu_buntetoeljarasok_felderito_hadmuvelet/

https://web.archive.org/web/20231130043521/https://24.hu/fn/gazdasag/2002/09/26/kormanyzati_kezdemenyezesu_buntetoeljarasok_felderito_hadmuvelet/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanyzati-kezdemenyezesu-buntetoeljarasok-a-felderito-hadmuvelet

Figyelő

hungarian-news

2002-09-26 00:00:00

Horváth László: A mutyizás nem csak a pályázóknak felróható hiba!

Ez év januárban. Ezt megelőzően több alkalommal beszéltünk Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter úrral arról, hogy jó lenne, ha bizonyos projekteknél javítani lehetne a költséghatékonyságot, az ellenőrizhetőséget és az átláthatóságot. Vélhetően az erre tett javaslataim megtetszettek a szaktárca vezetőjének, és megbízott a feladattal. Kiemelt egy közlekedésfejlesztési projekt, ha azt a beruházás volumene, komplexitása vagy egyedisége indokolja. Ez lehet például egy több százmilliárdos beruházás vagy egy intermo-dális csomópont. Egyedi projektre jó példa lehet a Köröshegyi völgyhíd. Ez már az idén elkészül, gondolom, azzal már nem lesz dolga. Tudja már konkrétan, mely közlekedési fejlesztésekért lesz felelős? Március 15-ét követően kell az új megbízatásomnak eleget tennem. A közlekedésfejlesztési projektek lebonyolításáért felelős szervezetek éves közbeszerzési tervében szereplő fejlesztésekből – a három ismérv alapján – teszek majd a szakminiszternek javaslatot a kiemelhetőkre, aki a lista alapján dönti el, melyek kerülnek az említett körbe. Ilyen lehet például az M6-os továbbépítése Pécsig, amelynek 2010-ig – amikor a baranyai megyeszékhely Európa kulturális fővárosa lesz – meg kell valósulnia. Míg 2005 áprilisában, amikor az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (Úkig) élére kerültem, az előző évek pályázatainak tapasztalatai alapján képzett átlagárat (ami a beruházások becsült árának számító mérnökár) átlagosan közel tíz százalékkal haladták meg a szerződéses árak, addig 2006 végére az utóbbiak átlag 10 százalékkal voltak olcsóbbak a mérnökárnál. Azaz a kétéves ittlétem alatt átlagosan mintegy 20 százalékos megtakarítást sikerült elérni a határozottabb tulajdonosi érdekérvényesítésnek köszönhetően. Azt nem tudom, hogy a mutyizás hagyománynak számít-e a közútfejlesztésben, de azt igen, hogy ez nem kizárólag a pályázóknak felróható hiba! Hatalmas tévedés lenne azt hinni, hogy a gonosz kivitelező és a jóságos állami megrendelő párharcáról van szó. Bizonyára ön előtt is ismert a meglehetősen régi szlogen, miszerint „Minden jobban működik, ha együttműködik…” Éppen ezért a kiírásokat próbáltuk úgy módosítani az előzőekből levonható tanulságok alapján, hogy az esélyt teremtsen a valódi verseny kialakulására. Ennek az eredménye az említett 20 százalékos megtakarítás. Vallom, hogy csak a verseny indíthatja el az árakat lefelé. Minden vállalkozásnak tisztában kell lennie kockázatvállalási képességének határaival. Állami megrendelőként pedig arra kell lehetőséget teremtenünk, hogy egy-egy fejlesztéshez kapcsolódóan ne csupán 2-6 pályázó tudjon a rajtvonalhoz állni, hanem – amire több példa is volt az elmúlt időben – akár 9-15. Ami a 2005 óta történt változásokat illeti: 2005 végéig összevonták a megyei közútkezelőket, ez év január 1-jétől pedig létrejött a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, ahová bekerültek az EU-s forrásokhoz kapcsolódó közlekedésfejlesztési operatív programok közreműködő szervezeti feladatai is. Ezek 2007–2013 közötti összforrása több mint 1700 milliárd forint. Az Útpénztár kezelése mellett pedig megkaptuk további fejezeti sorok kezelését. Például a gyorsforgalmi utak fejlesztését, új kerékpárutakat, az M44-es és a 44-es főutat. Ezen költségvetési sorok összege meghaladja a 314 milliárdot. A megyei közútkezelő cégek 2005. évi összevonásakor arról is szó volt, hogy megnyitnák az utat a közútfenntartásban is a magántőke előtt. Továbbra is ezt vallja? Meggyőződésem, hogy a közúthálózat üzemeltetése és fenntartása valódi piaci körülmények között költséghatékonyabban működtethető. Önmagában véve azonban a jelenlegi helyzet értékelhető felülmúlásához ez is kevés lehet. Éppen ezért a magántőke bevonása mellett véleményem szerint prioritásként kell kezelni a közpénzfelhasználáshoz kapcsolódó valódi ellenőrzést! A munkahelyteremtés és a növekedés kettős céljához kapcsolódóan rendkívül fontos, hogy újabb és újabb utak épüljenek. Ámde sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a már meglévő közúthálózat járhatóvá tételére. Ezen feladat finanszírozási problémáinak orvoslására tettünk javaslatot akkor, amikor 2005 végén az Útpénztár kialakítását kezdeményeztük. Nagyon profán módon az a lényege, hogy az automatikus feladatgeneráláshoz – márpedig automatikusan jelennek meg a feladatok, hiszen a forgalom és az időjárás függvényében használódnak az utak és környezetük – az ezek üzemeltetéséhez, felújításokhoz szükséges forrásoknak évről évre automatikusan meg kellene jelenniük. Ekkor válhatna tervezhetővé a közúthálózat folyamatos megújítása. A jelenlegi Útpénztár azonban ugyanolyan fejezeti kezelésű célelőirányzatként működik, mint a korábbi keret, azaz a költségvetés aktuális helyzete határozza meg. Mivel egyelőre tehát nincs az Útpénztárban automatizmus, a nagysága évről évre költségvetési alku tárgya – ergo nem tervezhető –, bármiféle hosszú távú útfelújítási programnak nevezett kezdeményezés csupán a szándék szintjén tekinthető hitelesnek. A rendelkezésre álló forrás nagysága ugyanis nyilvánvalóan döntően befolyásolja a program megvalósíthatóságának határidejét. Az elektronikus útdíjrendszer megvalósítása nem tartozik az Úkig sikertörténetei közé. A korábbi tervek szerint 2007. január 1-jétől kellett volna működnie. Ehhez képest várhatóan két évet késik a kiépítése. Mielőtt kiválóan felkészült kollégáim segítségével a pályázat lebonyolításához kapcsolódóan végzett tevékenységünket értékelnénk, javaslom, lássuk a tényeket: ez a feladat 2005 októberében került az Úkighoz. A hiányzó tanulmányok elkészítése után már 2006 tavaszán ki is írtuk a tanácsadó kiválasztására és a rendszer kiépítésére a közbeszerzési pályázatokat. Tény, hogy mindkettőt megtámadták a közbeszerzési döntőbizottságnál. Mint ahogy tény az is, hogy az Úkigot egyik esetben sem marasztalták el. A folyamatok felgyorsítása érdekében tavaly ősszel miniszteri megbízottat neveztek ki. Azóta a tanácsadót már kiválasztották, a rendszer megvalósítására vonatkozó pályázat pedig heteken belül megjelenhet. Azt nagyon sajnálom, hogy nem sikerült az Útpénztár kialakításához kapcsolódóan elérni, hogy a tervezhetőség érdekében az automatikusan generálódó feladatokhoz automatikusan rendelhessük hozzá a forrásokat. Nagyon örülök azonban annak, ha tetszik, a legnagyobb sikernek azt érzem, hogy elindult egy olyan változás ezen az egyébként zárt, belterjes piacon, ami reményeim szerint visszafordíthatatlan. A legnagyobb kihívás az új megbízatásomban, hogy miniszteri megbízottként a törvényesség felügyeletének biztosítása mellett egy olyan programot valósíthassak meg, amely a hatékonyságot, a transzparenciát és az ellenőrizhetőséget garantálja. Remélem továbbá, hogy azok a törekvések, amelyek eredményeként a közúthálózat fejlesztésénél több tízmilliárdnyi megtakarítás jelent meg, a kiemelt projekteknél is hasonlóan eredményes munkavégzésre predesztinálnak. 2007. március 15-től a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kiemelt projektekért felelős közlekedésfejlesztési miniszteri megbízottja. Cég: GKM Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. A közlekedésfejlesztési miniszteri megbízott feladata a forrásfelhasználás rendszerszintű hatékonyságának növelése a teljes ágazat azon projektjei esetében, amelyek volumenük, komplexitásuk és egyediségük okán kiemelt beruházásnak tekintendők.

https://www.vg.hu/velemeny/2007/03/kiemelt-projektekert-felel

https://web.archive.org/web/20240129002411/https://www.vg.hu/velemeny/2007/03/kiemelt-projektekert-felel

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/horvath-laszlo-a-mutyizas-nem-csak-a-palyazoknak-felrohato-hiba

Világgazdaság

hungarian-news

2007-03-08 00:00:00

A PostaBankot 12,12 millió dollár kifizetésére kötelezték

A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma szerdán hozott első fokú ítéletében arra kötelezte a Postabankot, hogy a keresetnek megfelelően kamataival együtt fizessen ki 6,12 millió dollárt a berlini Landesbanknak, és egyenként 2 millió dollárt a stuttgarti székhelyű Baden-Württenbergische Banknak, az izraeli Bank Hapoalimnak valamint a CW Banknak - értesült az MTI-Eco.

A PostaBankot 12,12 millió dollár kifizetésére kötelezték Kedvencekhez ad 2002. szeptember 19. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma szerdán hozott első fokú ítéletében arra kötelezte a Postabankot, hogy a keresetnek megfelelően kamataival együtt fizessen ki 6,12 millió dollárt a berlini Landesbanknak, és egyenként 2 millió dollárt a stuttgarti székhelyű Baden-Württenbergische Banknak, az izraeli Bank Hapoalimnak valamint a CW Banknak - értesült az MTI-Eco. A Postabank még Princz Gábor vezetése idején, 1998 májusában 12,12 millió dolláros akkreditívet, azaz fizetési igérvényt nyújtott a Nádor 95 Rt. számára, hogy a cég 50 ezer tonna acélt tudjon vásárolni a BCL Trading GmbH-tól. A BCL az akkreditívet az acélügylet igazolására szolgáló számlák, raktárjegyek benyújtásával lehívta a Postabanktól, majd külföldi bankoknak eladta. Amikor a hitelintézetek 1998 őszén megpróbálták érvényesíteni a fizetési ígérvényeket, a Postabank új vezetése vitatni kezdte az acélügylet és a BCL által benyújtott okmányok hitelességét. A Postabank az ügylet kapcsán büntető feljelentést tett az Országos Rendőr-főkapitányságon.

https://24.hu/belfold/2002/09/19/postabankot_12_12_millio/

https://web.archive.org/web/20231111134910/https://24.hu/belfold/2002/09/19/postabankot_12_12_millio/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-postabankot-1212-millio-dollar-kifizetesere-koteleztek

fn.hu

hungarian-news

2002-09-19 00:00:00

Az ÁPV Rt. gazdálkodása 2001-ben – Valóságos krimi

Fordulatos történet kerekedik az ÁPV Rt. tavalyi működéséről szóló számvevőszéki jelentés alapján.

Kettőt fizet, egyet kap – áll a fordított mondás a CW Bank hányattatott sorsú székházának históriájára, amelyről az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a vagyonkezelő holding tavalyi működéséről szóló jelentése tudósít. A CW Bank – a Magyar Nemzeti Bank népköztársasági időkből származó titkosszolgálati ügyeiről elhíresült volt bécsi leánybankja – az évek során 85 milliárd forintos veszteséget hozott össze. Ezt a summát azonban megtoldotta a demokráciában dúló presztízsharc. Pénzügyminisztersége idején Járai Zsigmond többszöri beavatkozással sem hagyta eladni a CW azóta is üresen kongó bécsi székházát, nehogy a korábbi vezetésű jegybanknak némi sikerélménye legyen a csődgondnokságban. Végül, 2000 júliusában a kormány a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal (KVI) vetette meg a Kärtner strassei ingatlant, mégpedig a piacon kínált utolsó vételárért, 6,5 milliárd forintért. Ám a KVI-nek nem volt pénze. A szükséges összeget az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. “teremtette elő” még abban az évben – költségvetési támogatásból. Lapunk értesülése szerint ennek elszámolását a székházvételt elrendelő kormányhatározatra hivatkozva “rendezték”. A boldog tulajdonos KVI azonban meg kívánt szabadulni a székháztól. Hogy, hogy nem, a vevő az ÁPV Rt. lett, amely – másodszori fizetségként – három ingatlant adott cserébe (a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt. által bérelt földet, herceghalmi külterületei földeket, valamint a fővárosi Külső Váci úton lévő volt laktanyát), megtoldva mindezt a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft.-vel. Hab a tortán, hogy 2002 elején lépett hatályba az a törvény, amely szerint valamennyi ÁPV Rt. és KVI által kezelt föld a Nemzeti Földalaphoz került. A portfóliócserét 2001 júliusában hagyta jóvá az igazgatóság, s bár az átadott csomagban 3325 hektár föld szerepelt, még mindig adódott 403,7 millió forint hátralék a CW-székház vételárából. Itt jött a képbe a CD Hungary (CDH) Rt., amelynek privatizációjáról pár hétre rá, augusztusban kötötték meg az egyezséget az OTP Ingatlan Rt.-vel. A diplomatalakásokat kezelő cég 774,5 millió forint osztalékkal tartozott az ÁPV Rt.-nek. A hátralékot a privatizáció során a vagyonkezelő elengedte, ebből az említett 400 milliós különbözetet a CDH Rt. közvetlenül a KVI-vel rendezte, méghozzá nem is készpénzben. Az ÁPV Rt. 18,2 milliárd forintért adta el a CDH Rt.-t (egyetlen megtartott aranyrészvény kivételével), ebből folyt be a tavalyi teljes privatizációs bevétel 51 százaléka. A vagyonbecslés során 20,4 milliárdra taksálták a portékát, ám a számvevők sem a felértékelésről szóló tanulmányt, sem az ennek költségeiről szóló nyilvántartást nem találták meg az ÁPV Rt.-nél. Kilenc hónappal később az immár az OTP-csoportba betagolt CDH Rt. – a bank ezzel együtt megkapta Simicska Lajost, aki az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) éléről nem sokkal korábban dobtak át tanácsadónak a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) – két budai ingatlant adott el a KVI-nek: az egyik, a vagyonértékelésben 317,1 millióval szereplő ingatlant (XII. kerület, Határőr út 35.) 273,5 millió forintért, a másikat (XII. kerület, Eötvös út 35.) a vagyonértékelésben szereplő 108,8 millió forinttal szemben 885,5 millióért. Az értékkülönbözet 733,1 millió forint – ennyit nyert tehát a számvevők szerint a privatizált CDH Rt. Az előbbibe a Schmidt Mária irányította Közép- és kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány költözhetett be, a másik ingatlant a Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítvány bérelheti. TÖRVÉNYTELENÜL. A számvevők többszörösen is törvénysértőnek minősítik a 12 mezőgazdasági társaság részvényeinek ingyenes átadását az MFB részére, ami után csak egy-egy aranyrészvény maradt az ÁPV Rt.-nél hírmondónak (Figyelő, 2001/13. szám). Az év elején már magánkézbe is adott agrárcégek kormányhatározattal kerültek ki az ÁPV Rt. által kezelt vállalkozói vagyon köréből, holott ez csak törvényi fölhatalmazással történhetett volna meg. Az is sérti a privatizációs törvényt, hogy nem az ÁPV Rt. foglalkozott a magánkézbe adással, miként az is, hogy a kedvezményezettek halasztott konstrukció keretében fizethetnek (két év türelmi idő, 20 évre elnyújtott törlesztés), pedig jog szerint “a társasági részesedések megszerzése csak készpénzért és egy összegben történhet” – fejtik ki a számvevők. “Az állam vagyon- és gazdaságpolitikai intézkedéseinek támogatása” – e formulát, amely úgyszólván bármilyen intézkedésre alkalmazható, szintén élesen támadja az ÁSZ, és javasolja is a jogcím törlését a törvényből. A klauzula mintegy új “alköltségvetést” nyit meg, külön fölhatalmazást adva a kormánynak a saját elhatározású pénzköltésekre – hangzik a bírálat. A privatizációs tartalékból 125,0 milliárdot költöttek tavaly, ennek azonban mindössze 4,2 százalékát fordították a magánosítással összefüggő jótállások, szavatosságok teljesítésére, 27,3 százalékát pedig a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati tartozások rendezésére. A kétharmad rész – 82,8 milliárd forint – az ominózus “vagyonpolitikai” célokat szolgálta. Ebből 79,1 milliárdot közvetlenül a költségvetésből finanszíroztak, a fő kedvezményezettek a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt., az egykori postabankos kinnlevőségeket kezelő Reorg Apport Rt. és a Malév Rt. voltak. Ám az is támogatás, hogy a büdzsé elengedte az ÁPV Rt. 36 milliárdos osztalék-befizetési kötelezettségét. Ugyanis a tényleges – az év során egyre csökkenő – privatizációs bevételek (50,9 milliárd forint) még a vagyonkezelő pesszimista forgatókönyvét sem teljesítették (59 milliárd forint), és persze elmaradtak az ehhez képest év közben megemelt tervtől is (66,1 milliárd forint). Kialakult egy olyan elszámolás, amelyben a vagyonkezelőnél tartalék formájában fölhalmozott vagyont elkülönítve, többé-kevésbé laza előírások alapján kezelik, és csak a folyó bevételek fedezte kiadásokat részletezik a törvényben. Ezek a privatizációval, vagyonkezeléssel összefüggő, “klasszikus” kiadások 52,3 milliárd forintot tettek ki 2001-ben – vagyis messze elmaradnak a privatizációs tartalék pénzforgalmától. Nem beszélve arról, hogy a büdzsé 2001-re nem kevesebb mint 180,5 – illetve egy módosítás szerint 144,5 – milliárd forintnyi ilyen kiadással számolt. Nincs összhang a költségvetés és az ÁPV Rt. üzleti terve között – állapítják meg a számvevők. GUMIPARAGRAFUS. Meg kell említenünk azonban, hogy az ÁPV Rt. költségvetése már 2000-ben is hasonlóan működött. A privatizációs folyamat már akkor lelassult, a bevételek messze nem fedezték a fizetnivalókat, a privatizációs tartalékból, költségvetési támogatással folyósított kiadás (82,7 milliárd forint) abban az évben is meghaladta a tételes törvényi fölhatalmazás alapján kiadott összeget (60,8 milliárd forint), mely utóbbi úgyszintén elmaradt a törvényes előirányzattól. Sőt: már 2000-ben is beiktattak egy gumiparagrafust, hogy a kormány rugalmasan hozzáférhessen a privatizációs tartalékhoz. Ám a számvevők, élükön Kovács Árpáddal, az ÁPV Rt. egykori elnökével, akkor még kisebb elánnal támadták a vagyonkezelőt mint “alköltségvetést”. Most nyilván nagyobb esélyt látnak a változtatásra. Salgó Istvántól, az ÁPV Rt.-t felügyelő Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárától kapott üzenetben megtudhattuk: jövőre, az európai statisztikához illeszkedő költségvetési kimutatások bevezetésével, az ÁPV Rt. valamennyi kiadása költségvetési előirányzatként szerepel a büdzsében. Továbbá a tárca levélben utasította a vagyonkezelő vezérigazgatóját: tekintse át, milyen intézkedések hozhatók a számvevők által szorgalmazott felelősségre vonások dolgában.

https://24.hu/fn/gazdasag/2002/09/19/pv_rt_gazdalkodasa_2001/

https://web.archive.org/web/20231219052209/https://24.hu/fn/gazdasag/2002/09/19/pv_rt_gazdalkodasa_2001/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-apv-rt-gazdalkodasa-2001-ben-a-valosagos-krimi

Figyelő

hungarian-news

2002-09-19 00:00:00

Több mint ötvenmillióért vettek ingatlanokat Juhász Ferenc lányai

2004.03.08. 06:35 Juhász Ferenc honvédelmi miniszter első házasságából származó lányai több mint ötvenmillió forintért vettek ingatlanokat tavaly ősszel, a politikus családjának 95 millió forintos villavásárlását követően Nyíregyházán – tudta meg a Magyar Nemzet. A miniszter hangsúlyozta: nyolc éve külön él a lányaitól, akiket csak annyira támogatott, amennyire „egy elvált apa a saját gyermekeit”. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter első házasságából származó lányai több mint ötvenmillió forint értékben vettek ingatlanokat a Juhász család tavalyi villavásárlása után. A lap birtokába került dokumentumok szerint a miniszter kisebbik lánya, Juhász Ágnes egy újonnan épülő nyíregyházai társasházban vásárolt meg egy 12 750 000 forint értékű, 47 négyzetméteres lakást tavaly ősszel. Az adásvételi szerződés aláírásakor a miniszter lánya 7 650 000 forintot készpénzben ki is fizetett, a fennmaradó öszszeget pedig két egyenlő részletben, idén február 28-ig kellett megfizetnie. A társasházi lakást értékesítő beruházótól Juhász Ágnes nővérével, Juhász Ildikóval együtt egy másik ház földszintjén megvásárolt egy üzlethelységet is fele-fele arányban, s így egy 25 410 000 forint értékű, 81 négyzetméteres ingatlan tulajdonosai lettek. A miniszter lányainak a szerződés aláírása előtt 15 246 000 forintot kellett kifizetniük, majd ugyancsak február 28-ig kellett rendezniük, két azonos részletben, a teljes számlát. Mind a két adásvételi szerződést azonos napon, 2003. november 13-án kötötték. Mint arról korábban beszámoltunk, Juhász Ildikó tavaly szeptemberben 13 millió forintért vásárolt egy társasházi lakást is Nyíregyházán. A tárcavezető idősebbik lánya először egy ingatlanrészt vett meg hatmillió forintért egy 833 négyzetméteres építési telken, majd az adásvételi szerződés aláírása napján vállalkozói szerződést kötött az értékesítő céggel egy 54,84 négyzetméter alapterületű, 6,12 négyzetméteres lodzsiás társasházi lakás megépítéséről, amelyért 6,735 millió forintot kell kifizetnie a kivitelezőnek vállalkozói díjként. A nyíregyházi földhivatal idei adatai szerint Juhász Ildikó testvérével, Ágnessel együtt januárban még tulajdonosa volt egy nyíregyházi, Deák Ferenc utcai társasházi lakásnak, tehát ennek eladásából nem juthattak tavaly nagyobb összeghez az ingatlanvásárláshoz. Információink szerint a 23 éves Ildikó tanuló, a 19 éves Ágnes pedig fodrász, tehát saját keresetükből feltételezhetőleg nem vehettek nagy értékű ingatlanokat. Amikor a honvédelmi minisztertől arról érdeklődtünk, támogatta-e anyagilag gyermekeit, Juhász Ferenc csak annyit mondott: „Anynyira támogattam őket, amennyire egy elvált apa a saját gyermekeit támogathatja; amikor elváltunk, egész jó anyagi körülmények között voltunk.” Hangsúlyozta: nyolc éve külön él az előző házasságából származó gyerekektől. Eközben Géczi József Alajos, az Országgyűlés mentelmi bizottságának szocialista elnöke másodszor is elutasította a vagyonnyilatkozati eljárást Juhász Ferenc ellen, amelyet Lengyel Zoltán fideszes képviselő kezdeményezett. Géczi indoklása szerint „egy vagyonnyilatkozati eljárás célja a gyarapodás törvényes megalapozottságának érzékeltetése, nem pedig a képviselő magánjellegű pénzügyi, vagyoni évközbeni műveleteinek ábrázolása és nyilvánosság elé tárása.” Lengyel Zoltán azonban úgy véli, a miniszter családjának vagyongyarapodása annyira szembetűnő, hogy csak arra lehet gondolni, a szocialista bizottsági elnök a miniszter kezét próbálja tisztára mosni. Haraszti Gyula – Jezsó Ákos

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/tobb-mint-otvenmillioert-vettek-ingatlanokat-juhasz-ferenc-lanyai

https://web.archive.org/web/20240129072305/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/tobb-mint-otvenmillioert-vettek-ingatlanokat-juhasz-ferenc-lanyai

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-otvenmillioert-vettek-ingatlanokat-juhasz-ferenc-lanyai

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-03-08 00:00:00

Ingatlan-ügy: Juhász és két lánya jogi lépésekre készül

2004.03.08. 16:36 Juhász Ferenc és két lánya jogi lépéseket tesz a történtek miatt, mert a Fidesz hétfői sajtótájékoztatóján olyan szerződéseket hoztak nyilvánosságra, amelyek személyes adatot képeznek és nem tartoznak a nyilvánosságra - közölte a HM kommunikációs főigazgatója. Matyuc Péter, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs főigazgatója Juhász Ferencet idézve az MTI-nek kijelentette: nincs olyan mentelmi bizottsági eljárás, amely a nyolc éve külön háztarásban élő nagykorú, önálló hozzátartozók vagyonát vizsgálná. A főigazgató arra a hírre reagált, hogy a a mentelmi bizottság ellenzéki tagjai a testület összehívását kezdeményezik Juhász Ferenc honvédelmi miniszter látványos vagyongyarapodásával összefüggésben. Lengyel Zoltán (Fidesz) mai sajtótájékoztatóján döbbenetesnek nevezte, hogy a Juhász család újabb ingatlanokkal gyarapodott az elmúlt öt hónap alatt, amelyek értéke szavai szerint 51,5 millió forint. Matyuc közölte: a honvédelmi miniszter szerint a Fidesz megpróbálja azt a látszatot kelteni, mintha ő vásárolta volna ezeket az ingatlanokat lányainak, noha azokat ők maguk vették. Hozzátette: ez a hadjárat semmi egyébre nem jó, mint hogy a két lány életét megzavarja. A kommunikációs főigazgató elmondta: a honvédelmi miniszter és két lánya jogi lépéseket tesz a történtek miatt, mert a Fidesz hétfői sajtótájékoztatóján olyan szerződéseket hoztak nyilvánosságra, amelyek személyes adatot képeznek és nem tartoznak a nyilvánosságra. Géczi József Alajos az MTI-nek elmondta: az ellenzéki képviselők kezdeményezését még nem kapta meg írásban. Közölte, valószínűnek tartja, hogy az ombudsmanhoz fog fordulni az ügyben: „lehet-e ilyen szintig a személyiségi jogokban turkálni egy képviselő távoli hozzátartozói esetében”. Megjegyezte: vagyonnyilatkozati eljárást csak a képviselővel egy háztartásban élő családtagokkal kapcsolatban lehet indítani, ez esetben pedig nem erről van szó. A bizottság elnöke szerint ha Lengyel Zoltán továbbra is tartja kifogásait, tegyen feljelentést, a rendőrség, az ügyészség, az APEH „megnézi az ügyet”, de „hagyja ki ebből a nemtelen cirkuszból a mentelmi bizottságot”.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/ingatlan-ugy-juhasz-es-ket-lanya-jogi-lepesekre-keszul

https://web.archive.org/web/20240126040531/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/ingatlan-ugy-juhasz-es-ket-lanya-jogi-lepesekre-keszul

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ingatlan-ugy-juhasz-es-ket-lanya-jogi-lepesekre-keszul

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-03-08 00:00:00

Összejátszottak a TB-székház felújítására pályázó cégek

2004.03.03. 10:25 227 millió forintos bírsággal súlytotta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság székházának átalakítását végző céget, mert az a közbeszerzési eljárás során egy másik pályázóval olyan megállapodást kötött, amely bármelyikük nyertessé válása esetére a vesztes félnek ellentételezési kötelezettséget írt elő - derül ki a GVH közleményéből. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gazdasági versenyt korlátozó megállapodás gyanúja miatt versenyfelügyeleti eljárást indított négy építőipari vállalkozás ellen – derül ki a hivatal közleményéből. Ismertetik: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2001-ben nyílt előminősítéses eljárást hirdetett meg Budapest VIII. Fiumei út 19/A szám alatti székháza teljes körű átalakítására, felújítására, a kapcsolódó kivitelezői, szakipari munkálatok elvégzésére, felhívását megjelentetve a Közbeszerzési Értesítőben. Ezen a Baucont Rt., továbbá a KÉSZ Kft. és az ÉPKER Kft., végül a Középületépítő Rt. is indult. A kiíró az eljárást érvénytelennek nyilvánította. 2002-ben az eljárást ismét kiírta, de most már tárgyalásos közbeszerzési eljárást hirdetett. Erre az alább említett négy vállalkozás ismét jelentkezett. A kiíró a részvételi felhívásban megadott értékelési szempontok alapján az ajánlattevőket rangsorolta; ajánlattételre a három legmagasabb pontszámot elért jelentkezőt, a Középületépítő Rt-t, a Baucont Rt-t és az ÉPKER Kft.-t kérte fel. E döntés ellen a KÉSZ Kft. jogorvoslattal élt a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A GVH Versenytanácsa megállapította, hogy a Baucont Rt. és a ÉPKER Kft. a végső ajánlattételt megelőzően olyan megállapodást kötöttek, amely bármelyikük nyertessé válása esetére a vesztes félnek – alvállalkozási megbízás, illetve pénzbeli kárpótlás formájában – ellentételezési kötelezettséget írt elő. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa szerint „ez a magatartás nem csupán felosztotta a piacot az érintett felek között, de jelentős mértékben csökkentette a gazdasági verseny egyik fontos elemét, a vesztes kockázatát. Magatartásuk megvalósította a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszás tényállását” – írják. A Baucont Rt. és ÉPKER Kft. megállapodásukba később bevonta a KÉSZ Kft-t is, amely ennek ellentételezéséül később visszavonta jogorvoslati kérelmét, így szintén részesévé vált a tiltott összejátszásnak. A Baucont Rt. és ÉPKER Kft. kísérletet tettek a Középületépítő Rt. bevonására is, ez azonban nem volt sikeres; a a részvénytársaság nem követett el versenyjogsértést. A pályázatot végül a Baucont Rt. nyerte meg, a megvalósítási munkálatokba bevonta a KÉSZ Kft-t és az ÉPKER Kft-t is. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a versenyeztetés, ezen belül különösen a közbeszerzési eljárások során történő összejátszást, piacfeladó magatartást a gazdasági verseny tisztaságát súlyosan sértő cselekménynek minősítette, s ezért a Baucont Rt-t 227 millió forint, az ÉPKER Kft-t ugyancsak 227 millió forint, végül a KÉSZ Kft-t 136 millió forint bírság megfizetésére kötelezte az eset összes körülményeire figyelemmel – derül ki a közleményből.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/osszejatszottak-a-tb-szekhaz-felujitasara-palyazo-cegek

https://web.archive.org/web/20110205220358/http://www.mno.hu/portal/207118

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osszejatszottak-a-tb-szekhaz-felujitasara-palyazo-cegek

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-03-03 00:00:00

Pokorni Zoltán: Gyanús pénzügyi tranzakció a felsőoktatásban

2004.03.03. 07:33 Gyanús pénzügyi tranzakciónak nevezte Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke tegnap a felsőoktatási beruházásokkal kapcsolatos kormányzati lépéseket, mivel a takarékosságnak mondott akció az egyetemek és főiskolák esetében adósságcsapdát és pazarlást jelent. A szaktárca másként látja. Másfél milliárdos költségtöbbletet eredményez a felsőoktatási beruházások átütemezése, ezzel a kifizetéseket a következő kormányra hagyományozzák. Az elvont hétmilliárd forintból öt és fél ilyen átütemezést jelent, mivel ezeket még az idén kellene kifizetni – jelentette ki Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke. Hozzátette: mindezt hitelfelvételként kell értelmezni, mivel a kormány másfél milliárd forintot „betol” a bankokba közbeszerzés nélkül. „Pénzügyi technikákkal, faktoring szorzókkal, követelés-átütemezéssel ugyanazt csinálják, amit eddig: felélik a jövőt, növelik a valamennyiünket terhelő államadósságot” – vélekedett a politikus. Közölte: az Oktatási Minisztérium (OM) megemelteti a beruházásokra szánt összeget, és ezért újratárgyalják a szerződést a kivitelezővel a 20-25 százalékkal növelt összegű számlákról. Az új megállapodások alapján a követelést eladják faktoring cégeknek. Ezeknek a kiválasztása folyik jelenleg. A cég kifizeti diszkont áron a kivitelezőt, és két vagy három év múlva 25 százalékkal magasabb összeget hajt be a kormánytól – fogalmazott. Kiemelte: a pénzügyi tranzakcióban a lista élén egy elhíresült pénzintézet, a K&H Bank Rt. szerepel. Pokorni Zoltán megállapításait az OM közleményben utasította vissza. A dokumentum szerint az átütemezéseket és takarékossági intézkedéseket a tárca a hatályos jogszabályoknak megfelelően hajtja végre. Az intézményvezetők és a tárca is csak a jogszabályokban rögzített módon és feltételekkel vállalhat kötelezettséget – állítja a minisztérium. Kevesebb felvételiző? Kedd délutánig 92 ezer felsőoktatási jelentkezési kérelem érkezett be az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodához. Tavaly mintegy 160 ezer diák jelentkezett egyetemre, főiskolára. Az adatok egyeztetésére április végéig minden jelentkező levelet kap az irodától – hibák esetén még lehetőség van a javításra. Az idén több mint 160 karon, mintegy ötezer képzési hely közül választhattak a felvételizni szándékozók. Államilag finanszírozott képzésre 62 ezer hallgatót vesznek fel. Nappali tagozaton 54 ezren, esti és levelező tagozaton 8 ezren tanulhatnak. Durcza Zoltán

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/pokorni-zoltan-gyanus-penzugyi-tranzakcio-a-felsooktatasban

https://web.archive.org/web/20240129153434/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/pokorni-zoltan-gyanus-penzugyi-tranzakcio-a-felsooktatasban

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pokorni-zoltan-gyanus-penzugyi-tranzakcio-a-felsooktatasban

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-03-03 00:00:00

„Hatalmas csomagokat” csempésztek ki a K&H Equitiestől

2004.03.05. 06:16 A K&H Rt. önkormányzati főosztályvezetője a rendőrségen tett tanúvallomásában egyértelműen megerősítette, hogy Kulcsár Attila utasítására jelentős mennyiségű iratot vittek ki a K&H Equitiestől. Elismerte, hogy maga is részt vett a „hatalmas csomagok” kicsempészésében. Az iratokat Tatai tudomása szerint Sz. Gyula taxisofőr megsemmisítette. Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága korábban nem erősítette meg a lap azon információját, hogy Szász Károly PSZÁF-elnök megveretése – illetve a Pannonplast-ügy kirobbanása – után iratokat vittek ki a K&H Equitiestől, ám a birtokunkba került tanúvallomási jegyzőkönyv ezt az állítást egyértelműen alátámasztja. A pénzintézet önkormányzati főosztályának vezetőjét a nyomozók kétszer is kihallgatták az ügy kapcsán. A jegyzőkönyv szerint a főosztályvezetői 2003. július 1-jén B. Katalin kérésére két nagy csomagot vett át az Equities egyik recepciósától. Mint mondta, másnap Kulcsár Attila utasítására átadta a dokumentumokat Sz. Gyula taxisofőrnek, aki ugyancsak a bróker utasítására megsemmisítette azokat. A bank önkormányzati főosztályvezetője tagadta, hogy a kicsempészett iratok tartalmáról információi lennének. A nyomozók szembesítették a közte és Kulcsár Attila között lezajlott telefonbeszélgetést rögzítő lehallgatási jegyzőkönyvvel. Eszerint a főosztályvezető a bróker azon kérdésére, hogy mi van, illetve mi maradt nála, azt válaszolta: „Hát van egy csomag, amit hazavittem. Hát abban igazából semmi izgalmas, egy-két dolog van, az otthon van. Meg amit fölhoztam most, az két hatalmas csomag. Tehát nagyon…” Ekkor vágott a szavába Kulcsár, aki közölte: a csomagokat másnap adja át Sz. Gyulának, aki majd megsemmisíti azokat. A telefonbeszélgetést a főosztályvezető azzal magyarázta, hogy azt a néhány iratot, amelyet egy kolléganője, H. Mónika kérésére vitt haza, átnézte, de a nagyobb terjedelmű csomagokat nem. Azokat – mint mondta – Sz. Gyula elvitte. Emlékezetes, a brókerügy kapcsán a taxisofőrről korábban már kiderült: az Inter-Európa Bank Rt.-től szír állampolgárok által felvett – pénzmosásból származó – milliárdok egy részét ő továbbította meghatározott személyekhez. A lap úgy tudja, Sz. Gyula nagyobb összegeket vitt az MTI, illetve a MTV épületéhez.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/hatalmas-csomagokat-csempesztek-ki-a-kh-equitiestol

https://web.archive.org/web/20240127165511/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/hatalmas-csomagokat-csempesztek-ki-a-kh-equitiestol

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ahatalmas-csomagokata-csempesztek-ki-a-kh-equitiestol

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-03-05 00:00:00

Szocialista és ellenzéki képviselők közös vadászata

2004.03.03. 15:23 Vadkárelhárító vadászat keretében, engedély nélkül több nagy értékű trófeás vad is terítékre került a honatyáknak szervezett vadászaton, amelyen a HVG információi szerint bal- és jobboldali képviselők közösen vettek részt. A politikusok szórakozását egy vállakozó fizette. A rendőrség nyomozást indított az ügyben. Vadkárelhárító vadászatot szervezett január 28-án a lónyai vadaskertben Bige László nagyvállalkozó. A vadászaton szocialista és ellenzéki képviselők is részt vettek. A meghívott képviselők közül csak a szocialista Herbály Imre, a parlamenti vadásztársaság elnöke személye ismeretes biztosan, a többiek ragaszkodnak a névtelenséghez. A HVG azonban kiderítette, hogy a vadászaton részt vett még Hagyó Miklós, Nagy Imre, Tóth Sándor és Vári Gyula szocialista, Karsai Péter MDF-es, illetve Semjén Zsolt, Szabó Ferenc és Szabó József Andor fideszes honatya is. Karsai Péter MDF-es és Vári Gyula szocialista képviselő a hvg.hu-nak megerősítette, a parlamenti vadászklub tagjaiként mindketten részt vettek a Bige László fizette lónyai vadászaton, de nem tudtak arról, hogy a rendőrség vizsgálódna az ügyben. A HVG értesülései szerint névtelen feljelentés alapján nyomozás indult a lónyai vadaskertben január 28-án szervezett állományjavító vadászattal kapcsolatban. Vári Gyula tavaly tette le a vadászvizsgát, és azóta tagja a parlament vadászklubjának. A szocialista képviselő szerint a vadászklub a nemzeti konszenzust is erősítheti, mert pártállástól függetlenül vesznek benne részt politikusok. Vári úgy emlékszik, a vadászok között mind a négy parlamenti párt képviseltette magát. Nem kívánta kommentálni, hogy a nyírségi vadászat 11 milliós számláját Bige László állta. Karsai Péter MDF-es képviselő, aki már harminc éve vadászik, de csak a tavalyi vadászidénytől kezdődően tagja a parlamenti vadászklubnak, elismerte: tudomása volt arról, hogy a cechet Bige fizeti. Arról viszont nem volt tudomása, hogy a vállalkozó a hazai műtrágyagyártásban egyeduralkodó, és az állammal többször került konfliktusba a külföldi műtrágyát terhelő extravámok miatt. Elmondta még, máskor is előfordult már, hogy a képviselők nem maguk fizették a vadászat költségeit. A hvg.hu-nak arra a kérdésére, hogy a képviselőnként egymillió forintos ajándékát vajon szerepelteti-e majd a jövő évi vagyonbevallásában, azt válaszolta, ő maga csak egy vaddisznó süldőt és két malacot lőtt, ami semmiképpen nem éri el az egymilliót. A honatyák lónyai vadászata miatt tett névtelen feljelentésben az állt, hogy a kilövés válogatás nélkül folyt, és több mint száz állatot öltek le, ezzel 21-22 milliós kárt okoztak a vadaskert tulajdonosának, a Nyírerdő Rt.-nek. A hvg-hu-nak nyilatkozó Vári és Karsai nem tapasztalt szabálytalanságokat a vadászat során. Az MNO értesülései szerint a tizenegy fős vadásztársaságból, öt szocialista honatya egy nappal korábban érkezett a vadászat helyszínére, és ott nem csak az engedélyben szereplő tar vadra, vaddisznó süldőre és malacra vadásztak, hanem nagy értékű trófeás vadakat is elejtettek. Az üggyel kapcsolatban név szerint is említett ellenzéki képviselő, Semjén Zsolt az MNO-nak elmondta, hogy ő csak vaddisznó süldőt lőtt, de ezt ellenőrizni is lehet az egyéni lőjegyzékben. Kijelentette, ő csak egy napon lőtt vadat, és tudomása szerint a vadászaton szintén résztvevő Szabó Ferenc honatya is csak engedélyezett állatot ejtett. Arra a kérdésünkre, hogy tud-e arról, hogy mi történt az azt megelőző napon, nem kívánt nyilatkozni.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/szocialista-es-ellenzeki-kepviselok-kozos-vadaszata

https://web.archive.org/web/20110811103220/http://www.mno.hu/portal/207159

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szocialista-es-ellenzeki-kepviselok-kozos-vadaszata

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-03-03 00:00:00

Dolomit-ügy: Keller állításait a tudomány nem támasztja alá

2004.03.02. 07:22 Szakértők egybehangzó véleménye szerint nem felel meg a valóságnak Keller László közpénzügyi államtitkár legutóbbi nyilatkozata, miszerint az M3-as és az M7-es autópályák építésénél felhasznált anyagok miatt a szokásosnál hamarabb tönkremehet az utak burkolata. Teljességgel lehetetlen, hogy a dolomit és a víz keveredéséből kénsav keletkezzen, ugyanis a dolomit nem tartalmaz kénatomot. A dolomit kalcium-magnézium-karbonát, vízzel elegyedve szén-dioxid szabadulhat fel, kénsav egyáltalán nem. Nyomokban tartalmazhat piritet, amelyből nedvesség hatására termelődhet kénsav, ennek lehetősége viszont a kőzetek különböző fejlődési szakaszai miatt minimális – tudta meg a Magyar Nemzet Nagy Józseftől, a Budapesti Műszaki Egyetem szervetlen kémiai tanszékének vezetőjétől. Ismert: Keller László közpénzügyi államtitkár legutóbbi nyilatkozatában azt állította, hogy az Orbán-kormány alatt továbbépített sztrádák kivitelezésénél súlyos mechanikai, szerkezet- és kőzettani elváltozások tapasztalhatók. Keller szerint ennek az az indoka, hogy a megbízott kivitelezők nagy menynyiségben használtak fel dolomitot az építkezés közben, ami vízzel érintkezve roncsoló hatású kénsavat termel, így az úttest elhasználódását is elősegítette. A lap ezzel szemben úgy értesült: az M3-as autópálya építésénél egyáltalán nem használtak dolomitot. Szakértők szerint a politikus figyelmét az építőanyagok kicsapódó vastartalma zavarhatta meg, ami kizárólag esztétikai változást okoz az útpályán. A dolomit használatát egyébként semmiféle szabvány nem tiltja az autópálya-beruházásnál, ennek ellenére a legfelső réteg, a kopóréteg építésénél egyáltalán nem használnak ilyen anyagot. Gáspár László, a Közlekedéstudományi Intézet tudományos igazgatója a lapnak elmondta: a felújított M7-es autópálya kötőrétegének – a legfelső alatti réteg – kővázát alkotja dolomit. Hozzátette: az előírások szerint az alapanyagoknak minden esetben minőségi követelményeknek kell megfelelniük. A dolomit egy része ezeket a feltételeket nem elégíti ki, az M7-esnél használt anyag azonban megfelel a követelményeknek, így emiatt nem romlik az autópálya minősége. A Magyar Nemzet információi szerint a dolomitot a Bau Holding iszkaszentgyörgyi bányájából szállították az építkezéshez. Tímár Gyula, a Magyar Autópálya-építő Konzorcium egyik tagjának, a Vegyépszer Rt.-nek elnök-vezérigazgatója elmondta: minden felhasznált anyag többszörösen ellenőrzött a független szakértők által. Nem használtak fel olyan anyagot, ami a minőségi követelményeknek nem tett eleget.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/dolomit-ugy-keller-allitasait-a-tudomany-nem-tamasztja-ala

https://web.archive.org/web/20231225224212/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/dolomit-ugy-keller-allitasait-a-tudomany-nem-tamasztja-ala

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dolomit-ugy-keller-allitasait-a-tudomany-nem-tamasztja-ala

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-03-02 00:00:00

Agrárcsatlakozási hitel: tizenhárom új cég gyors tízmilliárdja

2004.03.01. 07:33 Csaknem tízmilliárd forintot foglalt le az agrárium uniós csatlakozásának megkönnyítésére kiírt százmilliárdos hitelkeretből 13 frissen alakított, vélhetőleg ugyanabba az érdekcsoportba tartozó kft. A cégekről fellelhető – egyelőre töredékes – információk arra mutatnak, hogy mögöttük az egyik legerősebb hazai agrárvállalkozás, a nádudvari Kukorica és Iparnövény Termelési Együttműködés (KITE) Rt. áll. Februártól igényelhették az érintettek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) új agrárcsatlakozási hitelét. A kiírás után a termelők és az integrátorok, vagyis a különféle termelői szövetségek a hírek szerint hamar túljegyezték a támogatott kamatozású, százmilliárd forintos keretet. Az már a kiírás előtt világos volt, hogy a hitelek nem a kistermelőknek, hanem az integrátoroknak kedveznek igazán, február közepén pedig már az is felmerült, hogy jó pár ilyen vállalkozást kifejezetten a 750 milliós kölcsön elnyerésére alakítottak. Az ügyet Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármester, a Fidesz Csongrád megyei országgyűlési képviselője robbantotta ki. A politikus rendkívüli sajtótájékoztatón hívta fel rá a figyelmet, hogy tizenhárom olyan vállalkozás is hitelhez juthat, amely tavaly decemberben alakult. Elnevezésük csupán a székhelyüket jelző város nevében különbözik, de valamennyien olajos növények feldolgozásával és kereskedelmével foglalkoznak. A cégek szinte azonnal megkapták az FVM-től a hitelfelvételhez szükséges BÉSZ (beszerző, értékesítő és szolgáltató) minősítést, és lefoglalták a hitelkeretből igényelhető legmagasabb összeget. A szaktárcára nem jellemző adminisztrációs gyorsaság és a bankok készségessége már önmagában felvet bizonyos kérdéseket, ráadásul az is elképzelhető, hogy az öszszesen 9,750 milliárd forint végül egyetlen mamutvállalkozást gazdagít majd. A sebtiben megalakított vállalkozások közül a legfrissebb céginformációs adatbázisban még csak kettő, a Mezőtúri és a Sárbogárdi Olajos Növények Termékcsoport Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság található. Mindkettejük telephelye egyben a széles tevékenységi körű, kukoricatermesztéssel, öntözőberendezések gyártásával és mezőgazdasági gépek forgalmazásával foglalkozó KITE Rt. egyik fióktelepe is. Az Igazságügyi Minisztérium adatbázisából kiderült: ugyancsak KITE-telephelyen alakult a Hódmezővásárhelyi Olajos Növények Kft. A tizenhárom cégnek a részvénytársasággal való kapcsolatát valószínűsíti az is, hogy az „olajos” vállalkozások vezetői közül többen alkalmazásban állnak Nádudvaron a KITE Rt.-nél. A feltételezett kapcsolatról és a hitelfelvétel céljairól a lap szerette volna megkérdezni a KITE vezetőit, ám őket több napon keresztül nem sikerült elérni. Információt kértek az OTP Rt.-től, szerették volna megtudni, a hitelelbírálás során megvizsgálják-e a jelentkező cégek tulajdonosi szerkezetét, az ágazatban korábban végzett tevékenységüket és a hitelfelvétel valódi célját, ám a lap múlt hét szerdán elküldött kérdéseire a bank mindeddig nem reagált. Erdősi Csaba

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/agrarcsatlakozasi-hitel-tizenharom-uj-ceg-gyors-tizmilliardja

https://web.archive.org/web/20240128071613/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/agrarcsatlakozasi-hitel-tizenharom-uj-ceg-gyors-tizmilliardja

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/agrarcsatlakozasi-hitel-tizenharom-uj-ceg-gyors-tizmilliardja

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-03-01 00:00:00

Mennyibe kerülnek Medgyessy Péter amerikai tanácsadói?

2004.03.01. 06:49 Mintegy 53 millió forintos ajánlatot tett a miniszterelnök modernizációs programjának előkészítésére a Greenberg Quinlan Rosner Research Inc. nevű cég – derül ki a Magyar Nemzet birtokába jutott dokumentumból. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) előbb eredménytelennek minősítette a közbeszerzési pályázatot, majd mégis úgynevezett szabadkézi vételi szerződést kötött az amerikaiakkal. Tisztázatlan, mekkora összegért ad stratégiai tanácsokat a miniszterelnöknek Stanley Greenberg, Jeremy Rosner és Tal Silberstein, a három amerikai politikai PR- és kampányszakember, hiszen a hivatalos bejelentés összesen harmincmillió forintról szól, de a Greenberg Quinlan Rosner Research Inc. nevű cég – a lap birtokába került angol nyelvű dokumentum szerint – 53 millió forintos ajánlatot tett tavaly decemberben. Emlékezetes, hogy a kormányszóvivői iroda közleménye még 15-15 millió forintról tett említést, amelyet két cégnek, a Greenberg Carville Shrum (GCS) tanácsadó vállalatnak, valamint a már említett Greenberg Quinlan Rosner Research Inc. stratégiai kutatócégnek fizetnének ki Medgyessy Péterék. A levélben a tanácsadók leszögezik, bizonyos költségeket nem ők állnak. „Az alaphelyzet felmérésével kapcsolatban feltételezzük, hogy a kormányzat fizet majd a szállásért, a toborzásért, a szervezésért, éppen úgy, mint a csoportok és a csoportkísérők tolmácsolásáért, a felméréseken lefordítja a kérdőívet, összeállítja a felmérést, megszerkeszti az adatokat, és elektronikusan átadja azokat.” Az ajánlatban úgy fogalmaznak a tanácsadók: „Reméljük, hogy egy jól felépített programmal megállíthatjuk a kormány támogatottságának zuhanását.” Kritikus hangot ütnek meg a miniszterelnök stratégiai és kommunikációs működésével kapcsolatban. Azt ígérik, hogy felkészítik a kormányfőt „az ellenzék és a média jelenlegi támadásai ellen”. Greenberg, Rosner és Silberstein szerint az uniós választás kulcskérdés, hiszen egyrészt de facto népszavazás a Medgyessy-kormányról, másrészt felkészülés a 2006-os parlamenti választásokra. Kérdéses a szerződés létrejöttének módja is, hiszen a Közbeszerzési Értesítő január elején azt közölte: eredménytelennek bizonyult „A kormány hosszú távú stratégiai döntéshozatalának módszertani támogatása nemzetközi tapasztalatok alapján” témában kiírt közbeszerzési eljárás. A zártkörű, tárgyalásos tenderen kizárólag az említett Greenberg–Rosner-féle céget kérték fel. Az eredménytelenséget azzal indokolta a kancellária, hogy a felhívásban 2003. december 9. 15 órára kitűzött bontási határidőig nem nyújtotta be a cég az ajánlatát. Braun Róbert, a MeH helyettes államtitkára a lapnak úgy nyilatkozott: azért minősítették érvénytelennek az eljárást, mert a közbeszerzési tanács elnökének állásfoglalása ezt ajánlotta. Az állásfoglalás szerint a beszerzés összege és a speciális tudásra vonatkozó rendelkezés szerint nem volt szükség közbeszerzési eljárásra, az állami megrendelést szabadkézi vételi eljárásban is le lehetett bonyolítani – fejtette ki. Braun megerősítette a kormányszóvivő korábbi állítását, amely szerint a két amerikai cég január 1-jétől június 1-jéig terjedő időszakra 15-15 millió forintot kap munkájáért. Cáfolta, hogy Rosnerék kampánytanácsadóként dolgoznak a kormány mellett. Elmondása szerint a cégek „a kormányzati kutatások metodológiai és stratégiai megalapozásával” foglalkoznak. Mint mondta, ez jobbára a kormánynak dolgozó magyar közvélemény-kutató cégek kérdőíveinek ellenőrzéséből és az adatok feldolgozásából áll. A Magyar Nemzet kérdésére Tóbiás József MSZP-pártigazgató kijelentette: pártjának nem dolgoznak az amerikai stratégák. Kis Ferenc – Czirják Imre

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/mennyibe-kerulnek-medgyessy-peter-amerikai-tanacsadoi

https://web.archive.org/web/20240126192915/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/mennyibe-kerulnek-medgyessy-peter-amerikai-tanacsadoi

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mennyibe-kerulnek-medgyessy-peter-amerikai-tanacsadoi

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-03-01 00:00:00

Bűnösnek találták Bácskait a hivatali visszaélés vádjában

2004.02.27. 09:43 Hivatali visszaélésben bűnösnek találta, ezért lefokozással sújtotta, ugyanakkor felmentette a gondatlan államtitoksértés vádja alól a Kulcsár-üggyel összefüggésben megvádolt Bácskai János dandártábornokot pénteken kihirdetett elsőfokú ítéletében a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa. A vád szerint Bácskai János – aki jelenleg a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ felfüggesztett főigazgatója – bűnpártolást követett el azzal tavaly nyáron, hogy bár rendelkezett információkkal a Kulcsár Attila, a K and H Equities brókere által elkövetett bűncselekményekről, fellépett annak érdekében, hogy az arra utaló iratok ne kerüljenek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének birtokába. Az államtitoksértést pedig azzal követte el a vádlott az ügyészség szerint, hogy a munkahelyéről hazavitt egy szigorúan titkos minősítésű iratot, és azt az íróasztalán találták meg a Kulcsár-ügyben házkutatást tartó katonai ügyészek. Vádbeszédében az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést, illetve mellékbüntetésként lefokozást indítványozott. A védő ugyanakkor a vád megalapozatlansága miatt felmentést kért.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/bunosnek-talaltak-bacskait-a-hivatali-visszaeles-vadjaban

https://web.archive.org/web/20240126101711/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/bunosnek-talaltak-bacskait-a-hivatali-visszaeles-vadjaban

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bunosnek-talaltak-bacskait-a-hivatali-visszaeles-vadjaban

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-02-27 00:00:00

Vasi romák kontra MSZP: perben és haragban

Jezsó Ákos 2004.02.28. 14:12 Tanúmeghallgatással kezdetét vette a Szombathelyi Városi Bíróságon az a per, amelyet Horváth Csaba, a cigány kisebbségi önkormányzat megyei elnöke ellen indított Szabó Bálint, a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták megyei elnöke. Az ügy előzménye: a párt szervezői pénzt, munkát vagy pályázati lehetőséget igértek a vasi romáknak, ha belépnek a szocialista pártba. A szocialisták rendhagyó tagtoborzóját Horváth Csaba, a cigány kisebbségi önkormányzat megyei elnöke még tavaly, karácsony előtt tárta a nyilvánosság elé. Ezt követően Szabó Lajos, az MSZP megyei elnöke és Szücs Gábor, a párt megyei szövetségi tanácsának elnöke állításainak bizonyítására szólította fel a kisebbségi vezetőt, aki erre közölte: a belépési nyilatkozatokból, és hangkazettákból álló dokumentumait már hónapokkal ezelőtt eljuttatta az MSZP etikai bizottságához. Értesüléseink szerint az ügy mögött a Gyurcsány Ferenc ifjúsági, és Kiss Péter kancelláriaminiszter köré tömörült körök konfliktusa húzódik meg, ami Vasban a párt régi és az újonnan jött tagjai közötti, hónapok óta dúló hatalmi harcként jelenik meg. Úgy tudjuk: a Gyurcsány-vonal vasi vezetője Tóth Csaba, a párt megyei elnökhelyettese, Kiss Péteré pedig Horváth György szombathelyi elnök. Tóth tavaly ősszel lett a pártszervezésért felelős megyei elnökhelyettes, akinek egyre jobban erősödő pozícióját már csak a szombathelyi elnök korlátozhatja. Informátorunk szerint azért kezdett a romák között tagtoborzásba, hogy így a megyeszékhely alapszervezeteiben is megerősödjön. Mindezt a Vas megyei romák karácsony előtti sajtótájékoztatója is megerősíti, ahol elhangzott: Tóth Csaba megbízásából egy aktivista a nyár óta 4-500 roma tagot léptett be az MSZP-be. Horváthtól az OCÖ nevében Kövesi Vilmos elnökhelyettes rögvest elhatárolódott ugyan, azt azonban beismerte: Csík Tamással, a szocialista párt roma tagozatának vezetőjével tárgyalásokat folytatott annak érdekében, hogy Vas megyében is kiépüljön az MSZP roma tagozata. Az ügy kapcsán Szili Katalin, az MSZP elnökhelyettese a Népszabadságnak kifejtette: az alapszabály tervezett módosításával változtatni kívánnak a tagfelvételi rendszeren, hogy a „hirtelen létszámnövekedéssel ne lehessen manipulálni az egyes alapszervezetek, s a döntéshozó fórumok munkáját. A feltűnő aránytalanságok ugyanis akár az MSZP demokratikus működését is veszélyeztethetik”. Ezt követően Kolompár Orbán kezdeményezésére Szombathelyen tárgyalóasztalhoz ült az MSZP vasi elnöksége, az OCÖ országos vezérkara, valamint a botrányt kirobbantó Horváth Csaba által vezetett Vas megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének vezetősége. A másfél órás tanácskozáson megállapodtak arról, hogy az MSZP szombathelyi etikai bizottsága elé kerül az ügy. Kolompár az MNO-nak akkor elmondta: az OCÖ határozottan ellenez minden olyan törekvést, amely „bablevesen vagy lecsós virslin” kívánja megvásárolni a romák voksait. Az MSZP etikai bizottsága két társával együtt Szabó Bálintot, Tóth Csaba hűséges fegyverhordozóját zárta ki a pártból, aki erre a bíróság előtt beperelte az ügyet kirobbantó szombathelyi romavezért, Horváth Csabát. A mai tárgyaláson Horváth roma-tanúit hallgatták meg, akik megerősítették: pénzt kaptak a szocialista belépési nyilatkozat kitöltéséért. Szabó Bálint pedig tagadta, hogy neki bármilyen köze is lenne mindehhez. Horváth az MNO-nak kijelentette: „ha kell, az egész Vas megyei cigányságot bevisszük a bíróságra, hogy ők is elmondják, mi is történt valójában.”

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/vasi-romak-kontra-mszp-perben-es-haragban

https://web.archive.org/web/20231211063311/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/vasi-romak-kontra-mszp-perben-es-haragban

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vasi-romak-kontra-mszp-perben-es-haragban

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-02-28 00:00:00

Brókerbotrány: vitatott Bitvai kézjegyének hitelessége

2004.02.23. 11:42 Az írásszakértő szerint Bitvai Miklósnak, az Állami Autópálya Kezelő Rt. (ÁAK Rt.) volt vezérigazgatójának semmi köze azokhoz az iratokhoz, amelyek miatt sikkasztással gyanúsítják a brókerbotrányban – mondta el Bitvai ügyvédje újságíróknak hétfőn a bíróságon. „Ha kizáró bizonyíték születik, akkor ügyfelem vonatkozásában a nyomozást meg kellene szüntetni, de nincsenek illúzióim. Várunk az ügyészségre„ – mondta Jován László ügyvéd, Bitvai Miklós védője, aki a Bácskai-perre érkezett a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának Fő utcai épületébe. A gyanú szerint Bitvai Miklós hamis iratok, a K&H brókercégének, a K&H Equitiesnek szóló megbízások kiállításával követte el a terhére rótt sikkasztást. Jován László ezzel kapcsolatban újságíróknak elmondta, hogy még decemberben megszületett az az írásszakértői vélemény, amely szerint ügyfelének semmi köze az említett iratokhoz, az azokon szereplő kézjegy nem tőle származik. „Álláspontunk szerint ezzel Bitvai Miklós vonatkozásában az alapos gyanú megdőlt” – jegyezte meg az ügyvéd. Az ÁAK Rt. egykori vezérigazgatója a Kulcsár Attila, Rejtő E. Tibor K&H Bank-elnök és társai ellen folyó nyomozás során volt előzetes letartóztatásban, majd óvadék ellenében megszüntették fogva tartását és jelenleg házi őrizetben van. Bitvai Miklóst a Kulcsár Attilával összefüggésben bűnpártolással vádolt Bácskai János dandártábornok, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ felfüggesztett főigazgatójának büntetőperében idézték tanúnak hétfőre. Ám Bitvai Miklós helyett csak az ügyvédje, Jován László jelent meg a bíróságon. A tárgyalóteremben Jován László elmondta: ügyfele távolmaradásának oka részben az, hogy házi őrizetben van, részben, hogy folyamatos orvosi kezelés alatt áll, részben pedig, hogy a másik eljárás gyanúsítottjaként sértené érdekeit, ha a folyamatban lévő büntetőperben tanúként hallgatnák meg. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa mindezek alapján mellőzte Bitvai Miklós tanúkénti meghallgatását a Bácskai-perben. A hétfői tárgyaláson tanúként hallgatták meg Tóth Róbertet, aki tavaly februártól a kereskedelmi üzletágat vezette a K&H Equitiesnél. A tanú Kulcsár Attilával folytatott telefonbeszélgetéseinek lehallgatási jegyzőkönyve kapcsán elmondta: Csuka Lászlótól, a brókercég korábbi vezérigazgatójától azt hallotta, hogy a bank belső ellenőrzése manipulálhatja az iratokat, Kulcsár Attila pedig elmondása szerint attól tartott, hogy bizonyos iratok Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke kezébe kerülnek és ezt a bróker szerette volna megakadályozni. Tóth Róbert – Kulcsár Attila más kollégáihoz hasonlóan – elmondta, hogy a bróker „szeretett nagyot mondani„, továbbá, hogy nem látta át a pénzintézeti ügyvitelt, a banki folyamatokat. Időnként „Attila azt sem tudta, mit beszél” – fogalmazott a tanú. Tóth Róbert megjegyezte: egy ízben, amikor az ÁAK-val kapcsolatos szerződéseket kérte egyik kollégájától, az visszakérdezett, „melyiket, az eredetit vagy a hamisat?„ A hétfői tárgyalásra idézték meg Kodela Lászlót, a MeH helyettes államtitkárát, aki azonban erre a napra kimentette magát és kedden teszi meg tanúvallomását. Kedden hallgatja meg a bíróság Lamperth Mónika belügyminisztert, s az iratismertetést követően tartják meg a perbeszédeket. Az azt követő, pénteki tárgyaláson várhatóan kihirdeti elsőfokú ítéletét Bácskai János büntetőperében a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/brokerbotrany-vitatott-bitvai-kezjegyenek-hitelessege

https://web.archive.org/web/20240128155834/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/brokerbotrany-vitatott-bitvai-kezjegyenek-hitelessege

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brokerbotrany-vitatott-bitvai-kezjegyenek-hitelessege

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-02-23 00:00:00

A Bácskai-per egyes adatai Tóth András felelősségét is felvetik

2004.02.26. 06:59 Egyes adatok szerint még a nyomozás megindítása előtt iratokat tüntettek el a K&H Equities Rt.-ből. A feltételezett elkövetőket már azonosították – értesültünk. Jogászok szerint vizsgálatra lenne szükség Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár Kulcsár Attila külföldre utazásával kapcsolatban tanúsított magatartása miatt. Felvetődött Bácskai János dandártábornok, a maffiaellenes központ vezetője ellen folyó büntetőeljárás során, hogy Tóth András a brókerügyben szakmailag megkérdőjelezhető módon járt el, hiszen a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) által gyűjtött információk ellenére Kulcsár Attila akadálytalanul elhagyhatta az országot. Jogi szakértőink szerint megfontolandó lenne vizsgálatot indítani az MSZP-s politikus szerepének tisztázására. Az eljárást vagy a Katonai Ügyészség, vagy Tóth felettese, Kiss Péter kancelláriaminiszter kezdeményezésére lehetne lefolytatni. Emlékezetes: Bácskai János a per során utalt arra, hogy az államtitkárnak tett jelentése után Tóth András „természetellenesen” viselkedett, ami alapján arra következtetett, hogy „lépésekre készülnek ellene”. Jogászok szerint az sem egyértelmű, hogy a politikus mit tett a maffiaellenes központ vezetőjének meghallgatása után. Bebizonyosodott, hogy az államtitkár találkozott a K&H Equities Rt. volt brókerével, akinek telefonbeszélgetéseit akkor már majdnem tíz napja lehallgatták, de a beszélgetés okára és az ott elhangzottakra máig nincs egyértelmű válasz. A Bácskai-per tanúvallomásai alapján úgy látszik, hogy az NBH együttműködése a rendőrséggel nem volt zökkenőmentes. A dandártábornok a politikus vitatott szerepére utalva egyenesen azt mondta, hogy egy újabb büntetőeljárásban lehetne tisztázni, valójában ki követett el bűnpártolást. Ismert: Bácskait azzal vádolták meg, hogy Kulcsár jelzésére közreműködött abban, hogy – a rendőrség felhasználásával – iratokat rejtsenek el a PSZÁF elől. A Magyar Nemezt értesülései szerint vannak arra vonatkozó adatok, hogy már a nyomozás megindítása előtt iratok tűntek el a K&H Equities Rt.-ből – ez nem Bácskai közreműködésével valósult meg –, erre vonatkozóan vizsgálatokat is folytatnak a hatóságok. Úgy tudjuk, hogy már azonosították a lehetséges elkövetőket is. Úgy tudni, hogy a K&H ipari kamerái rögzítették a cselekményt. Közben az MTI arról adott hírt, hogy Rejtő E. Tibor, a K&H Bank egykori vezérigazgatója és Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese házi őrizetének meghosszabbítását kezdeményezte a nyomozó hatóság a K&H brókercégénél elkövetett bűncselekmények kapcsán. Vizsgálatokra vár a bizottság Még nem készültek el azok a vizsgálati jelentések, amelyek magyarázatot adnának arra, hogy miért változtatta meg finanszírozási rendszerét a Nemzeti Autópálya (NA) Rt., de azt sem lehet tudni, hogy a sztrádacégnél vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál történt-e mulasztás az átmenetileg szabad pénzeszközök szabálytalan felhasználásakor – derült ki a bankbotrányt vizsgáló parlamenti bizottság tegnapi ülésén. Emlékezetes: az NA Rt. 2002 nyarától előfinanszírozási rendszerre állt át, ami lehetővé tette, hogy 16 milliárd forintot az Állami Autópálya Kezelő Rt.-hez utaljanak, ahonnan a pénz a K&H Equities Rt.-hez került, ahol szabálytalan pénzügyi tranzakciókra használták. A testület előtt a tárca főosztályvezetői beszámoltak arról, hogy miként halad az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által meghatározott feladatok végrehajtása. Az ÁSZ közelmúltbeli ajánlásaiban fokozottabb tulajdonosi ellenőrzést és az információáramlás szabályozását javasolta a tárca és gazdasági társaságai vonatkozásában. Az eredmények elismerése mellett Demeter Ervin fideszes bizottsági elnök megjegyezte: a szabálytalanságok feltárása még nem történt meg, pedig a bizottság számára a tényfeltárás eredménye volna érdekes.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/a-bacskai-per-egyes-adatai-toth-andras-felelosseget-is-felvetik

https://web.archive.org/web/20240215151456/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/a-bacskai-per-egyes-adatai-toth-andras-felelosseget-is-felvetik

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-bacskai-per-egyes-adatai-toth-andras-felelosseget-is-felvetik

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-02-26 00:00:00

Fizetne az MTV-nek a Ragátsot „megbuktató” cég

2004.02.19. 11:46 Hajlandó visszafizetni a Magyar Televíziótól felvett mintegy 13 millió forintot az a cég, amelynek az intézménnyel kötött szerződése nyilvánosságra kerülésekor távozott posztjáról Ragáts Imre, a médium elnöke – közölte az MTV sajtóreferense csütörtökön az MTI érdeklődésére. "Az ügyben a felek rövidesen egyeztetnek, most készítik elő a megállapodást" – nyilatkozta Csorba Mária. Pinke György, az MTV ügyvezetője február elején beszélt arról az MTI-nek, hogy a filmszerződésben érintett betéti társaságtól várja jelenleg a Magyar Televízió (MTV) Rt. a jogtalanul kötött megállapodás alapján kiutalt összeg visszafizetését. Akkor azt közölte, a második felszólítást is kiküldték a társaságnak; ha az ebben közölt „szűkebb” határnapig sem fizetik vissza az összeget, „akkor ügyvédek megindítják az eljárást”, és valószínűleg polgári pert kezdeményeznek Ragáts Imre decemberben lemondott elnök és a gazdasági társaság ellen is – tette hozzá. Mint mondta, az intézmény közszolgálati kuratóriuma már decemberben felszólította az MTV Rt.-t, hogy nyilvánítsa semmisnek a szerződést és állítsák helyre az eredeti állapotot. Pinke György akkori közlése szerint ez azt jelenti: „mi visszaadjuk a kazettát, ők fizessék vissza a közel 14 milliós átutalást”. Rámutatott, „kuratóriumi felszólítás nélkül is kötelessége a tévének megtéríttetnie a kárát”. A volt elnök ellen kezdeményezendő esetleges büntetőeljárással kapcsolatban az MTV ügyvezetője felhívta a figyelmet az ezzel kapcsolatos nehézségekre. „Megoszlik a bírósági gyakorlat, hogy az aránytalanság hol kezdődik” – emlékeztetett. „Tudomásom szerint 40-60 százalékos eltérést még nem tekintenek aránytalannak” – tette hozzá. Ugyanakkor emlékeztetett arra: a gazdasági társaságokról szóló törvény azt mondja ki, ha a cég felügyelő bizottsága (fb) javasolja a büntető feljelentést, és a vezérigazgató ezt nem teszi meg, az fb maga lép hivatalból az ügyben. A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége csütörtökön tárgyalja az rt. felügyelő bizottságának (fb) azon jelentését, amely feljelentést javasol Ragáts Imre ellen, a volt tévéelnök tavaly decemberi távozása előtt nyilvánosságra került filmszerződés ügyében. Az fb szerint „feltehető, hogy hanyag vagy hűtlen kezelés bűncselekményének alapos gyanúja áll fenn” az ügyben – mondta az MTI-nek szerdán Haraszti Miklós, a kuratóriumi elnökség tagja. A Keresztül-kasul a tengereken című búvárfilm-sorozat egy adásperce kategóriája átlagárainak hat-hétszeresébe került. A sorozat több mint négyszer drágább volt az MTV számára, mint az utóbbi évek legköltségesebb ilyen műsorának egy adásperce – jegyezte meg. A HVG december 18-ai számában jelent meg, hogy „azóta elvált felesége üzlettársának cégétől – állítólag a piaci ár háromszorosáért – vásárolt természetfilm-sorozatot Ragáts Imre, a köztévé elnöke” az MTV részére. Ragáts Imre egy nappal a HVG megjelenése előtt, órákkal azt követően, hogy a hír nyilvánosságra került – egészségi okokra hivatkozva – január 1-jei hatállyal lemondott posztjáról. A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége másnap, azaz december 18-án egyhangú szavazással elfogadta a lemondást.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/fizetne-az-mtv-nek-a-ragatsot-megbuktato-ceg

https://web.archive.org/web/20231110155011/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/fizetne-az-mtv-nek-a-ragatsot-megbuktato-ceg

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fizetne-az-mtv-nek-a-ragatsot-amegbuktatoa-ceg

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-02-19 00:00:00

Fülön csípett fővárosi jogsértés – törvényt sért egy rendelet is

2004.02.17. 07:26 A közbeszerzési törvényt sértõ szerzõdést fogadott el a Fõvárosi Közgyûlés tavaly év végén. A dokumentum aláírását Tiba Zsolt fõjegyzõ megtiltotta. Közbeszerzési eljárás kiírása nélkül kötött volna százmilliós szerződést a saját cégével a fővárosi önkormányzat a kerületi csatornaberuházások koordinálására. A tavaly decemberben elfogadott megállapodást azért nem írták alá, mert Tiba Zsolt főjegyző törvényességi aggályok miatt megtiltotta azt. Mint ismeretes, a fővárosi önkormányzat hosszas politikai alkudozások után korábban átvállalta a kerületektől a csatornázási feladatokat. (A városrészek cserében elfogadták a 2003. évi forrásmegosztási rendeletet.) A csatornázás lebonyolítását a főváros a saját cégére, az Enviroduna Kft.-re bízta volna. Ezt a társaságot a központi szennyvíztisztító építésének koordinálására hozták létre. Mivel azonban ez a beruházás csúszik, a cég más feladatokat is el tud látni. Idén a kerületi csatornázás előkészítési munkával több mint százmillió forintot keresett volna az Enviroduna, ha a közgyűlés által decemberben elfogadott szerződést aláírják. Tiba Zsolt főjegyző a lapnak elmondta: a megbízáshoz közbeszerzési eljárást kellett volna kiírni, ezt támasztotta alá a közigazgatási hivatal törvényességi észrevétele is. A főjegyző figyelmeztetett: a közgyűlésnek nem kötelező elfogadnia a közigazgatási hivatal észrevételét, elképzelhető tehát, hogy a testület a jövő héten megerősíti decemberi döntését. Ha azonban egyetértenek a törvényességi kifogással, úgy a kerületi csatornahálózatok építése késhet, hiszen a közbeszerzési eljárás kiírása és elbírálása akár több hónapig is eltarthat. Tegnap kiderült az is: nemcsak a szerződés, hanem az ezzel párhuzamosan módosított közbeszerzési rendelet is törvénysértő. A közgyűlés ugyanis a decemberi módosítással a nemzetközi szervezetek által meghatározott eljárás körébe vonta a fővárosi önkormányzat összes csatornázási és szennyvíztisztítási beruházását. A közigazgatási hivatal szerint ez téves jogértelmezésen alapul, illetve ellenkezik az alkotmánnyal és a közbeszerzési törvénnyel is. Gidró Kriszta

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/fulon-csipett-fovarosi-jogsertes-torvenyt-sert-egy-rendelet-is

https://web.archive.org/web/20231110064212/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/fulon-csipett-fovarosi-jogsertes-torvenyt-sert-egy-rendelet-is

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fulon-csipett-fovarosi-jogsertes-a-torvenyt-sert-egy-rendelet-is

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-02-17 00:00:00

Tóth András váratlan vallomást tett Bácskairól és Kulcsárról

2004.02.18. 15:17 Bácskai János "furcsa" kapcsolatban állt Kulcsár Attilával és nem volt felhatalmazása a vele kapcsolatos információgyűjtésre - fejtette ki Tóth András titkosszolgálatokat irányító politikai államtitkár, a nemzetbiztonsági tábornok ellen bűnpártolás miatt indult perben, a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa előtt szerdán. A Kulcsár Attila telefonjának lehallgatásából származó információk szerint „furcsa kommunikáció volt Bácskai János és Kulcsár Attila között. Tartalma, nexusa, stílusa baráti, nem pedig hivatalos, semleges volt” – mondta tanúvallomásában a politikai államtitkár. Kulcsár Attila 2003 júniusában arra kérte a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ jelenleg felfüggesztett főigazgatóját, működjön közre abban, hogy a rendőrség előzze meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét a K and H Equitis iratainak biztosításával, nehogy eltűnjenek azok – mondta Tóth András. Hozzátette: erről az információról tájékoztatták a felügyeletet, majd a rendőrség kiment és korrektül intézkedett az iratok begyűjtéséről. Erről a szolgálat információi szerint Bácskai János tájékoztatta Kulcsár Attilát. Tóth András elmondta azt is: miután Kulcsár Attila figyelése közben észlelték, hogy a célszeméllyel „magyarázatra szoruló” kapcsolatot tart a tábornok, megkerestette Bácskai Jánost, és június 25-én megbeszélést tartottak. Bár Kulcsár Attila sok állami tisztségviselővel tartott kapcsolatot, ettől különbözött a Bácskai Jánoshoz fűződő kapcsolata, mely bensőséges volt és szokatlan módon, egy állami szervvel szemben egy másik állami szerv közreműködésére irányult – jegyezte meg a politikai államtitkár. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban Bácskai János a tárgyaláson azt hangsúlyozta, hogy nem valamiféle kalandvágyból tett lépéseket Kulcsár Attila irányába, hanem nemzetbiztonsági tábornokként lehetőséget látott arra, hogy a célszemély közelébe férkőzzön akkor, amikor a szolgálatok még csak lehallgatást végeztek. Kérdésre Tóth András elmondta, hogy Kulcsár Attilával „történetesen éppen azon a napon találkozott, mint Bácskai Jánossal”, de az nem hivatali helyiségében, és nem Bácskai János közvetítésével jött létre. Tóth András elmondta: Kulcsár Attila eléggé zaklatottan próbálta őt meggyőzni arról, hogy elszámolási problémák vannak, nem tudja mekkora a hiány, de a bankrendszerbe vetett bizalom megingása nagyon súlyos helyzetet eredményezhet. Tóth András vallomásában hangsúlyozta, hogy akkoriban még nem volt annyi információja a sikkasztási ügyről, mint jelenleg. Akkor elsősorban a Pannonplast felvásárlása került látókörbe. Tóth András szerdai tanúvallomására váratlanul, a bíróság által tervezettnél napokkal hamarabb került sor. Éppen Papp Csaba, az ORFK tisztje tett tanúvallomást, amikor jelezték a bírónak, hogy kint vár a politikai államtitkár. Délelőtt erre félbeszakították a tiszt meghallgatását és rövid szünet után Tóth András következett. A nap folyamán folytatja tanúvallomását Papp Csaba, majd várhatóan az ORFK más tisztjeinek, így például Bolcsik Zoltánnak és Molnár Csabának a meghallgatására is sor kerül még.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/toth-andras-varatlan-vallomast-tett-bacskairol-es-kulcsarrol

https://web.archive.org/web/20231217112111/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/toth-andras-varatlan-vallomast-tett-bacskairol-es-kulcsarrol

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/toth-andras-varatlan-vallomast-tett-bacskairol-es-kulcsarrol

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-02-18 00:00:00

Tanácsadás egymillióért – Pinke vizsgálatot akar maga ellen

2004.02.14. 12:59 Felügyelőbizottsági vizsgálatot kezdeményezett maga ellen Pinke György, a MTV Rt. ügyvezetője annak tisztázására, hogy milyen munkát végzett a köztévétől tavaly kapott egymillió forintos tanácsadási díjért. Csorba Mária sajtófererens a napilapokban megjelent írások kapcsán kijelentette: Pinke György nem állt munkaviszonyban az MTV-vel, tisztséget nem viselt akkor, amikor a résztulajdonában álló kft. megbízási szerződés alapján teljesítéseket végzett a tévének. Így szerinte hamis az az állítás, amelyet a Népszabadság pénteki számában megjelent cikk (Az ügyvezető cégével szerződött a köztévé) a címében megfogalmaz. Csorba Mária közölte: a Népszabadság említett számában olvasható írás „hamisan kelti azt a látszatott, hogy Pinke György saját, vagy hozzátartozója érdekkörébe tartozó megbízást adott az MTV részéről”. A sajtóreferens ismertetése szerint a Pinke György résztulajdonában lévő Bankhíd Ingatlanhasznosító és Pénzügyi Tanácsadó Kft-vel még Ragáts Imre, az MTV tavaly év végén lemondott elnöke kötött 2003. július 21-től augusztus 20-ig tartó tanácsadásra megbízási szerződést. A cégnek – a megbízás értelmében – a MTV rövid távú konszolidációs tervét és annak sarokpontjait kellett elkészíteni – fűzte hozzá a sajtóreferens. Csorba kijelentette: a Bankhíd Kft. a megbízást határidőre teljesítette, a dokumentációkat tavaly augusztus 29-én adták át az MTV akkori vezetőjének, Ragáts Imrének. Pinke György 2003. szeptember 1-je óta töltötte be az MTV gazdasági alelnöki posztját. - Kizárólag a korábbi tévéelnök által kötött szerződés pénzügyi teljesítése – 800 ezer forint, plusz 25 százalék áfa – nyúlt át olyan időszakra, amikor Pinke György már az MTV állományában volt – mondta a sajtóreferens, aki szerint ezért nem felel meg a valóságnak az, hogy az MTV jelenlegi ügyvezetője saját cégével szerződött. – Az ügylettel kapcsolatban Pinke Györgynek semmilyen összeférhetetlensége nem állt fenn – vélekedett Csorba.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/tanacsadas-egymillioert-pinke-vizsgalatot-akar-maga-ellen

https://web.archive.org/web/20231218210111/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/tanacsadas-egymillioert-pinke-vizsgalatot-akar-maga-ellen

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tanacsadas-egymillioert-a-pinke-vizsgalatot-akar-maga-ellen

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-02-14 00:00:00

Rébusz–Fibisz: összeérnek a szálak

2004.02.13. 07:01 Több mint 340 millió forintos köztartozást halmozott fel a Rébusz Iskolaszövetkezet, amely ellen felszámolási eljárás van folyamatban – értesült a Magyar Nemzet. A korábban több Vas megyei szocialista politikus nevével is fémjelzett szerveződés Rébusz 2.0 néven alakult újjá, s a Fiatal Baloldal eddigi honlapjáról érhető el interneten. Érdekes, hogy a bit.hu, illetve az eddig a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták (Fibisz) Mozgalom weblapján, a fiatal.hu-n a Rébusz Iskolaszövetkezet honlapja ugrik be az interneten. Az iskolaszövetkezet címe a budapesti Köztársaság tér 27. szám alatt található, közvetlenül az MSZP-székház szomszédságában, amely épületben a Matáv tudakozó szerint az MSZP-nek is van titkos telefonszáma. A Rébusz saját tájékoztatása szerint már 26 ezer fiatalnak, főképp iskolásnak adott munkát. Ismert, a felszámolás alatt álló, jelentős köztartozást felhalmozott Rébusz Iskolaszövetkezethez olyan aktív és egykori MSZP-s politikusok voltak köthetők 2001-ig, mint például Gyebrovszky János szombathelyi szocialista képviselő vagy Gerencsér Andrea MSZP-s megyei képviselő. A kőszegi Fibisz-választás levezető elnöke pedig Czeglédy Csaba egykori MSZP-s önkormányzati képviselő, az iskolaszövetkezet korábbi vezetője volt, akit a Rébusznál elkövetett csalások miatt jogerősen is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a Veszprém Megyei Bíróság. Emlékezetes, tavaly feljelentést tett a rendőrségen az a személy, akinek mások mellett a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták Vas megyei szervezetének elnökválasztó ülésén négyezer forintot fizettek voksáért. A rendőrség száz napja folytat eljárást magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt, ám még nincs gyanúsítottjuk. Tegnap a hatóság részéről azt közölték a Magyar Nemzettel, hogy tanúkat hallgattak ki, az eljárás még folyamatban van.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/rebusz-fibisz-osszeernek-a-szalak

https://web.archive.org/web/20240127070211/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/rebusz-fibisz-osszeernek-a-szalak

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rebuszafibisz-osszeernek-a-szalak

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-02-13 00:00:00

Az MTV saját ügyvezető alelnökének cégével kötött szerződést

2004.02.13. 12:36 A Magyar Televízió egymillió forintot utalt át tavaly szeptemberben tanácsadási díjként, Pinke György jelenlegi ügyvezető alelnök cégének - értesült a Népszabadság. A Magyar Televízió szerződést kötött jelenlegi ügyvezetőjének Pinke Györgynek a cégével, a Bankhíd Ingatlanhasznosító és Pénzügyi Tanácsadó Kft.-vel tavaly augusztusban. A szerződés értelmében 2003 szeptemberében egymillió forintot utalt át az MTV tanácsadási díjként a cég számlájára. A kft. ügyvezetője Pinke Zsuzsanna, de a cégbírósági bejegyzés szerint, mind a mai napig Pinke György is tulajdonos. A cég fő tevékenysége ingatlanok bérbeadása és üzemeltetése. A szerződésben vállalt feladat – az MTV Rt. rövid távú válságtervének és konszolidációs tervének előkészítése, az Állami Számvevőszék által kezdeményezett intézkedési terv összeállítása, és az rt. üzleti tervének elkészítésében való részvétel – egy része még januárban sem készült el, annak ellenére, hogy a cég már tavaly augusztus 31-én kiállította róla a számlát. Mint ismert Pinke ekkor már két napja a televízió alelnöke volt. A Népszabadság szerint Pinke várható kinevezéséről már akkor tudni lehetett, amikor augusztus közepén megkötötték cégével a szerződést.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/az-mtv-sajat-ugyvezeto-alelnokenek-cegevel-kotott-szerzodest

https://web.archive.org/web/20231113041211/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/az-mtv-sajat-ugyvezeto-alelnokenek-cegevel-kotott-szerzodest

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mtv-sajat-ugyvezeto-alelnokenek-cegevel-kotott-szerzodest

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-02-13 00:00:00

Demján Sándor olcsóbb M5-öst ajánlott a kormánynak

2004.02.12. 07:30 Összesen 500 millió euróval (130 milliárd forinttal) kedvezőbb ajánlatot tett a Demján Sándor által irányított Trigránit Rt. az M5-ös kivásárlására és továbbépítésére, mint a kormány által elfogadott konstrukció – közölte a cég vezetése a Népszabadsággal. A lap tudósítása szerint a Trigránit-csoport a Deutsche Bankkal tett közös ajánlatot a gazdasági tárcának a sztráda kivásárlására, továbbépítésére és 25 éves üzemeltetésére. E szerint az állam a Deutsche Bank által nyújtott hitelből vásárolta volna meg az AKA Rt. részvényeit. A Trigránit ezután olyan ajánlatot tett volna az autópálya üzemeltetésére és továbbépítésére, amely a költségvetést nem terheli, ugyanakkor biztosítja a matricás rendszerhez való csatlakozását és az M5-ös 2005 végéig elérte volna Szegedet.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/demjan-sandor-olcsobb-m5-ost-ajanlott-a-kormanynak

https://web.archive.org/web/20240215151615/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/demjan-sandor-olcsobb-m5-ost-ajanlott-a-kormanynak

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/demjan-sandor-olcsobb-m5-ost-ajanlott-a-kormanynak

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-02-12 00:00:00

Másfélmillióért utazott Kínába a kormánymegbízott

2004.02.12. 19:17 Másfélmillió forintért utazott Kínába a kínai–magyar kapcsolatokért felelős kormánymegbízott. Munkatársainak útja fejenként félmillióba került. A különbség oka, hogy Huszty András business classon, két munkatársa pedig a turistaosztályon utazott. Huszty András hozzátette: az előírások szerint neki állami vezetőként business classra szóló jegy jár. Mivel az úttal kapcsolatos bizonylatokat már lezárták, a kormánymegbízott nem tudott bővebb felvilágosítást adni a kiküldetés költségeiről. A Hír Televízió információi szerint Csillag István szombaton utazik Kínába. (hirtv.hu)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/masfelmillioert-utazott-kinaba-a-kormanymegbizott

https://web.archive.org/web/20231112060913/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/masfelmillioert-utazott-kinaba-a-kormanymegbizott

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/masfelmillioert-utazott-kinaba-a-kormanymegbizott

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-02-12 00:00:00

Gyanús BKV-privatizáció

2004.02.11. 07:10 Profiljába tartozó munkákra külső cégeket is felkért a sokmilliós veszteséget felhalmozó BKV járműjavító – értesült lapunk. A közlekedési társaság tulajdonában lévő céget hamarosan értékesítik. Ellenzéki képviselők szerint felmerül a gyanú, hogy tudatosan hozták a BKV Gépjárműjavító Szolgálat (GJSZ) Kft.-t olyan helyzetbe, amely privatizációhoz vezet. Rendszeresen adott profiljába illő megbízásokat is külső cégeknek a BKV GJSZ – tudtuk meg. Mint arról beszámoltunk, hamarosan megkezdődik a közlekedési társaság részprivatizációja, hiszen a központi buszjavítóműhely eladásával járműjavítási piacot is értékesítenének. Üzleti partnerei közül egyébként néhányan felszámolási eljárás megindításával is fenyegették a GJSZ Kft.-t, a nemfizetés, illetve a felhalmozott tartozások miatt. Zsinka László, a MIÉP frakcióvezetője tegnapi tájékoztatóján kifejtette: tudatosan állították olyan pályára a céget, amelynek eredménye egy látszólag elkerülhetetlen privatizáció. Tudomása szerint hónapokig nem volt munkája a járműjavítónak, majd egyszerre több is akadt, amit a leépített dolgozói állomány nem volt képes elvégezni. A munka ütemezése helyett külső cégeket bíztak meg, eladósítva a GJSZ-t – tette hozzá. Emlékeztetett az Állami Számvevőszék jelentésére, amely kifogásolta a BKV egyes részlegeinek kiszervezését. Hubert Béla, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese, a BKV Rt. és a GJSZ felügyelőbizottsági tagja csak rendkívül kedvező esetben értékesítené az üzemet. Szerinte ügyelni kell arra, hogy a járműjavítás piaca ne kerüljön magánkézbe. Hitel. A BKV Rt. működésének fenntartása érdekében 15 milliárd forintos likvidhitel felvételéhez járult hozzá tegnap a fővárosi önkormányzat tulajdonosi bizottsága. A vállalat a kritikussá vált külső finanszírozási problémák miatt kezdeményezte a hitelfelvételt, amelyet legutóbb Atkári János főpolgármester-helyettes említett lapunknak. Akkor közölte: a vállalat év végére 30 milliárdos adósságot halmoz fel, s megint a csőd szélére jut. Ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy a nagyarányú, 18 százalékos tarifaemeléshez viszonyítva túl kevés, mindössze nyolcszázalékos a növekedési terv. (Pál Gábor)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/gyanus-bkv-privatizacio

https://web.archive.org/web/20231111080214/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/gyanus-bkv-privatizacio

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanus-bkv-privatizacio

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-02-11 00:00:00

Pályáztatás nélkül vásárolt pisztolyokat százhúszmillióért a HM

2004.02.09. 06:31 Pályáztatás nélkül vásárolt 1500 parabellum típusú pisztolyt a Honvédelmi Minisztérium csaknem 120 millió forintért. A szaktárca – amely nem először kerüli meg a közbeszerzést – állítása szerint egy keretszerződés alapján cserélik le a kézifegyvereket. Ezerötszáz kézi lőfegyvert vásárolt a Honvédelmi Minisztérium (HM) tavaly novemberben közbeszerzési pályázat kiírása nélkül – tudta meg a Magyar Nemzet. A parabellum típusú, korszerű pisztolyok darabonként közel 80 ezer forintba kerülnek, így mintegy 120 millió forintot költött el a szaktárca a fegyverekre. A honvédelmi tárca kommunikációs főigazgatójának állítása szerint a vásárlás része egy régóta folyamatban lévő váltásnak, amellyel a hadsereg régi PA pisztolyait korszerűbbre cserélik, mert azok korukat tekintve és technológiai szempontból is elavultnak számítanak. Matyuc Péter elismerte, hogy a novemberi beszerzéshez nem írtak ki újabb pályázatot. Közlése szerint ezúttal azért nem történt közbeszerzés, mert a szaktárcának keretmegállapodása van a Fegyver- és Gépgyártó Rt.-vel, és a cég évek óta megbízhatóan látja el a Magyar Honvédséget. Mint ismert, a tavalyi évben számos katonai beszerzés történt pályázati kiírás nélkül. Tavaly a tárca sürgősségre hivatkozva felmentést kapott a közbeszerzési törvény hatálya alól a Juhász Ferenc honvédelmi miniszter által vezetett nemzetbiztonsági kabinettől egy 23 éves, felújított, An–26-os ukrán szállítórepülő megvásárlásához. Az öreg repülőért az Antonov-gyár magyarországi képviselőjének már ki is fizettek 570 milliót. Közbeszerzés nélkül állapodott meg a szaktárca a MiG–29-esek alkatrészeinek megvásárlásáról is. A szerkezeti elemekért nyolcmillió dollárt fizet ki a HM az orosz RSZK MiG-nek. A társaságot nemrég a bolgár honvédelmi minisztérium hatszázezer dolláros kötbérrel sújtotta, mert az ottani MiG–29-esek felújítását késedelmesen és kifogásolható minőségben teljesítették. A nemzetbiztonsági kabinet úgy adott felmentést az üzlethez a közbeszerzési törvény hatály alól, hogy a kormány képviselői már rég megállapodtak a beszerzésről Oroszországban. Katonai források szerint az is szerepet játszhatott a pályáztatás elhagyásában, hogy egy tenderkiírás esetén megszűnt volna az MSZP közeli Szalai Péter cége, az Armaco Kft. 140 millió forintos tanácsadói szerződése, amelyet az RSZK MiG-gel kötött.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/palyaztatas-nelkul-vasarolt-pisztolyokat-szazhuszmillioert-a-hm

https://web.archive.org/web/20231223081916/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/palyaztatas-nelkul-vasarolt-pisztolyokat-szazhuszmillioert-a-hm

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/palyaztatas-nelkul-vasarolt-pisztolyokat-szazhuszmillioert-a-hm

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-02-09 00:00:00

Összeférhetetlenség: húsos cégnél érdekelt a főállatorvos

2004.02.09. 06:59 A köztisztviselők jogállásáról rendelkező törvény szerint összeférhetetlen, hogy Bálint Tibor országos főállatorvos a Herz Szalámigyár Rt. igazgatósági tagja. A Herz cég egyik legnagyobb hazai konkurense a szalámipiacon történetesen éppen az a kaposvári Kométa, amely az idei és a tavalyi állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági ellenőrzéseken sorra fennakadt. Legutóbb a kaposvári húsipari cég exportjogát váratlanul felfüggesztették, amelyet a tulajdonos diszkriminatívnak értékelt, a főállatorvos ezzel szemben korrektnek nevezett. A Magyar Nemzet értesülései szerint Bálint Tibor országos főállatorvos a Herz Szalámigyár Rt. igazgatósági tagja. Ez a tisztség azonban összeférhetetlen az országos főállatorvosi beosztással. A köztisztviselők jogállásáról szóló, 1992. évi törvény 23. paragrafusa ugyanis kimondja, hogy köztisztviselő nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve akkor, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, illetve tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvények alapján delegálja. Továbbá csak akkor, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló törvény rendelkezései alapján számítva – legalább ötven százalék. A Herz Szalámigyár Rt. fő tulajdonosa azonban a Pick Rt. Nem kelthet különösebben jó benyomást az sem, hogy a közelmúltban sok élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi ellenőrzést elszenvedett kaposvári Kométa 99. Kft. a Herz egyik legnagyobb konkurense a szalámipiacon. A Kométa legutolsó ellenőrzését, amely elméletileg a cég exportjogának megvonásával járt, országos főállatorvosként Bálint Tibor rendelte el. A Kométa a január végi vizsgálatot kifogásolta, s ezért nyílt levélben Németh Imre agrárminiszert is megkereste. A vállalat ügyvezető igazgatója, Giacomo Pedranzini szerint a vizsgálat eredménye erősen diszkriminatív és rosszhiszemű. Az igazgató szerint többek között azért, mert a vizsgálatot végző négy állatorvos közül kettő konkurens cégeknél hasonló jellegű ellenőrzéseket folytat. Bálint Tibor egy hivatalos közleményben úgy reagált, hogy az ellenőrzést végző állatorvosok pártatlanságához nem férhet kétség. Szakmabéliek azonban úgy vélik, lehet valami alapja annak, hogy a Kométa megkérdőjelezi a pártatlanságot, az úgynevezett vöröshús- bizottság ugyanis túl sok apró hibát is talált. Az szintén tény azonban, hogy a bizottság talált valóban súlyos hiányosságokat is – ezt támasztja alá a lap birtokában lévő intézkedési ütemterv is. A Kométa exportengedélyét tavaly egyszer már felfüggesztették, s azt december 18-án kapta vissza, bár Észak-Amerikába továbbra sem szállíthatott. Idén januárban az Egyesült Államok – elsősorban a Kométa 99 Kft.-nél talált szabálytalanságok okán – megtiltotta a magyar hús bevitelét az országba, sújtva a vétlen vállalatokat is. Ennek hatására kapta a Kométa a január végi, általa kifogásolt ellenőrzést. A cég felháborodása valahol érthetetlen, hiszen olasz tulajdonosai pontosan ismerik az EU-ban is megkövetelt élelmiszer-biztonsági előírásokat. Érthetetlen azonban az is, hogy a cég – annak ellenére, hogy exportjogát megvonták, s úgynevezett nyilvántartott üzemmé minősítették, amely évi ötezer darab sertés vágására jogosult – a lap értesülései szerint az elmúlt hét első négy napján naponta több mint ezer darab sertést vágott. Az amerikai „veszélyre” – mint a Magyar Nemzet korábban megírta – már tavaly figyelmeztették hazai hivatalos jelentések a Külügyminisztériumot (Küm), amelynek hivatalból értesítenie kellett a földművelésügyi tárcát is. Az FSIS (Food Safety and Inspection Service) audit csoportjának 2003. januári ellenőrzése során ugyanis nem tapasztalt pozitív változásokat a hazai húsüzemeknél. Erről írásban kapott tájékoztatást a Küm, azzal, hogy ez az értékelés akár a teljes magyar húsipar jövőjét befolyásolhatja. Ezzel a kérdéssel Lengyel Zoltán fideszes képviselő megkereste Kovács László külügyminisztert is, aki azt a választ adta, hogy csupán a legutóbbi, 2003 őszén lezajlott ellenőrzés eredményéről értesültek idén januárban, azt megelőzően a minisztérium illetékesei nem rendelkeztek az ügyre vonatkozó információkkal. Nagy Ottó

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/osszeferhetetlenseg-husos-cegnel-erdekelt-a-foallatorvos

https://web.archive.org/web/20240127062212/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/osszeferhetetlenseg-husos-cegnel-erdekelt-a-foallatorvos

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osszeferhetetlenseg-husos-cegnel-erdekelt-a-foallatorvos

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-02-09 00:00:00

Megszüntették a Happy End tevékenysége miatt indult eljárást

2004.02.07. 06:31 Bűncselekmény és bizonyítottság hiányában megszüntette a nyomozást a Fővárosi Főügyészség az Országimázs Központ tevékenységével kapcsolatos, még le nem zárt ügyekben is – tudta meg a Magyar Nemzet. A döntés értelmében megalapozatlanok voltak a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, illetve Keller László közpénzügyi államtitkár kezdeményezésére indított eljárások. Végleg lezárulni látszik az Orbán-kormány idején működő Országimázs Központ (OK) tevékenysége miatt indult eljárás, ugyanis a Fővárosi Főügyészség a lap információi szerint többségében bizonyítottság, egy esetben azonban bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a még le nem zárt ügyekben is. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a kormányváltás után készítette el jelentését, amelyben jogszabálysértéseket vélelmeztek a központ működésével kapcsolatban. A KEHI-dokumentum, illetve Keller László (MSZP) közpénzügyi államtitkár feljelentése alapján induló eljárást a Fővárosi Főügyészség kiemelt ügyek osztálya irányította. A határozat értelmében – a lap úgy tudja – nem merült fel bűncselekményre utaló jel az Ezüsthajó Kft. esetében az Orbán-kormány utazásait dokumentáló munkájukkal összefüggésben, de a Happy End Kft. sem sértett jogszabályt a 2001. évi tűzijáték és a sydneyi olimpián megtartott magyar kulturális napok lebonyolítása során. A Magyar Nemzet értesülései szerint további három ügyben is hasonló megállapításra jutott a nyomozó hatósággal egyetértésben az ügyészség. A Magyar Nemzet információit Dobos Gabriella sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta. Az ügyészségi szóvivő kijelentette: az eljárási szabályok szerint először az arra jogosultakkal kell közölni, hogy milyen határozat született, akik a kézbesítést követő nyolcadik napig panasszal élhetnek. Ha az esetlegesen előterjesztett panaszt elutasítja a Legfőbb Ügyészség, akkor a sértett pótmagánvádat terjeszthet elő. Emlékezetes: korábban a vádhatóság megszüntette a Happy End Kft. és a Mert 2000 Rt. vezetője, illetve az Országimázs Központ osztályvezetője ellen indult eljárást, mert álláspontja szerint a nyomozás adatai alapján nem lehetett bűncselekményt megállapítani, károkozás pedig nem történt. Nevezettek ellen csalás, illetve hanyag kezelés gyanújával indult eljárás a Millenniumi Országjáró, a Magyarország Mindannyiunké, a Költségvetési Füzet, illetve a hannoveri világkiállításra készült szórólap és kiadvány előállításával kapcsolatban.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/megszuntettek-a-happy-end-tevekenysege-miatt-indult-eljarast

https://web.archive.org/web/20240125210916/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/megszuntettek-a-happy-end-tevekenysege-miatt-indult-eljarast

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszuntettek-a-happy-end-tevekenysege-miatt-indult-eljarast

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-02-07 00:00:00

Újabb gyarapodás Juhász Ferenc családjában

2004.02.07. 08:00 Lengyel Zoltán (Fidesz) tegnap átnyújtotta azt a beadványt, amelyben Juhász Ferenc honvédelmi miniszterrel szemben kezdeményez újabb vagyonnyilatkozati eljárást. Szerinte a miniszter által említett fedezeti források egy része nem számítható bele a Juhász család 95 milliós házvásárlásába. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter első házasságából származó huszonhárom éves lánya, Juhász Ildikó a tárcavezető 95 millió forintos Lejtő utcai villavásárlása után néhány hónappal 13 millió forintért vásárolt egy társasházi lakást Nyíregyházán – közölte Lengyel Zoltán fideszes képviselő tegnap, mielőtt átadta újabb vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményező kérvényét Géczi József Alajosnak a parlament mentelmi bizottsága szocialista elnökének. Szerinte ez azért is különös, mert a Juhász család a miniszter eddigi állításai szerint az utólsó tartalékait is felélte, hogy 95 millió forintot költsön egy budai villára a németvölgyi Lejtő utcában. Információink szerint Juhász Ildikó tavaly szeptemberben vásárolt 6 millió forintért ingatlanrészt egy nyíregyházi 833 négyzetméteres építési telken. A területet értékesítő Főnix Ingatlan Kft-vel Juhász Ildikó az adásvételi szerződés aláírása napján vállalkozói szerződést is kötött egy 54,84 négyzetméter alapterületű, 6,12 négyzetméteres loggiával rendelkező társasházi lakás megépítéséről, amelyért 6 millió 735 ezer forintot kell kifizetni a kivitelezőnek vállakozói díjként. A 27 lakásból, 8 üzlethelyiségből és 21 garázsból álló társasházban épülő lakás vételára tehát közel 13 millió forint volt, amelyet ütemezetten, a számla kibocsátását követő tíz naptári napon belül kell megfizetni az építtető Juhász Ildikónak. A nyíregyházi földhivatal adatai szerint Juhász Ildikó, testvérével, Ágnessel együtt tulajdonosa egy nyíregyházi Deák Ferenc utcai társasházi lakásnak, tehát ennek eladásából nem juthattak tavaly szeptemberben nagyobb összeghez az ingatlanvásárláshoz. Lengyel Zoltán szerint Juhász Ildikó lakáshitelt sem vehetett fel, mert ingatlanrészeinek tulajdoni lapján nincs erre utaló bejegyzés. A képviselő továbbra is állította, hogy a vagyonnyilatkozatokból és Juhász Ferenc vagyoni helyzetéből nem vezethető le a miniszter és családja 95 millió forintos villavásárlása. Emlékeztetett arra, hogy Juhász Ferenc családja az adásvételi szerződés tanúsága szerint tavaly július 9-ig kifizette a Lejtő utcai villa vételárát, de ennek fedezetét szerinte nem tudta egyértelműen igazolni. Mint ismert, a miniszter azt állította a parlament mentelmi bizottságának, hogy a vásárlás fedezetéül részben saját 7 millió 600 ezer forintos és felesége, Szendrák Csilla mintegy 13 milliós megtakarítása, valamint első kerületi, legalább 30 millió forint értékű Pauler utcai lakásuk szolgált. A földhivatali bejegyzés szerint azonban ezt a lakást csak idén januárban adták el az ukrán ügyvezetővel működő Hungarogrand Ingatlanforgalmazó Kft-nek, de a tulajdonjogot továbbra is fenntartották. Lengyel Zoltán szerint, mivel a lakás tavaly év végén még a család tulajdonában volt, olyan „holt tőkének” számít, amely nem számítható bele a budai villa vételárába. A fideszes politikus úgy véli, hogy ugyanez mondható el a Juhász által megemlített négymillió forint értékű személygépkocsiról is. A miniszter közlése szerint a házvásárláshoz a szüleitől is kapott kétmillió forintot és a nagyszülőktől nyolcmilliós örökség szállt rá, de a Fidesz információi szerint a hagyatéki leltárban csak az egyik nagyszülő tiszaeszlári birtoka szerepel, amely egy 6-800 ezer forint piaci értékű parasztházból és egy 30 aranykorona (a helyi ingatlanárak szerint megközelítőleg 200 ezer forint) értékű földterületből áll. Juhász állítása szerint a házának egyharmadát apósa vásárolta meg 33 millió forintért, de Szendrák Béla nyékládházi házát nem adta el, hanem felújította – közölte a képviselő, aki emlékeztetett arra, hogy Szíjjártó Péter (Fidesz) a Borsod-Abaúj Zemplén megyei adóhatósághoz fordult, mert meglepőnek tartja, hogy egy szerény körülmények között élő nyugdíjas rendelkezhet ekkora összeggel. A vételárhoz számoltak 30 millió forint magánkölcsönt is, amelynek a felét Füzesi István vállakozó adta, akinek nevén jelzálogot jegyeztek be a Juhász házaspár Pauler utcai lakására. A vállakozó fia tavaly igazgatósági elnök lett a Honvédelmi Minisztérium egyik cégében. Lengyel Zoltán úgy tartja, hogy ez szintén nem vehető figyelembe a vételár fedezeteként, hiszen Füzesi nevén a villavásárlás után egy hónappal jegyezték be a jelzálogot. A politikus azt is furcsának tartja, hogy a másik 15 millió forintos kölcsönt egyetlen ingatlanra sem terhelték rá, ami ekkora összeg esetén rendhagyónak számít. Az el nem adott lakás és a személygépkocsi nélkül tehát a családnak 81 millió forint állt rendelkezésére, vagyis hiányzik 14 millió forint és a ház felújításának költsége a vételárból – állította a képviselő, aki emlékeztetett arra, hogy a vásárlás után hat százalékos illetéket is kell fizetni, és ez több millió forinttal növeli a vásárlás költségeit. Lengyel Zoltán meglepőnek nevezte, hogy nem található Juhász 1999-es vagyonnyilatkozata, pedig ebben az évben jegyezték be a Pauler utcai lakás tulajdonjogát. Tájékoztatása szerint az ingatlan először a miniszter 2001-es vagyonnyilatkozatában jelenik meg, így nem állapítható meg, hogy miből vették a lakást. - Lezártnak tekintem az ingatlan-vásárlásról szóló vitát, mert nem látom értelmét védekezni olyan hibák miatt, amelyeket nem követtem el – közölte Juhász Ferenc az MTI-vel. Kiemelte: a decemberben ismertetett helyzethez képest tegnapig annyi történt, hogy vérmezői lakását az idei képviselői vagyonnyilatkozat beadása előtt eladta, és a magánkölcsönöket ebből, valamint 15 millió forint értékű piaci kamatozású hitelből törleszti. Mivel a fideszes politikusok „nem találtak rajtam fogást”, családtagjaimat szemelték ki „legújabb koncepciós eljárásuk áldozatának” – fogalmazott a képviselő.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/ujabb-gyarapodas-juhasz-ferenc-csaladjaban

https://web.archive.org/web/20231112102611/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/ujabb-gyarapodas-juhasz-ferenc-csaladjaban

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-gyarapodas-juhasz-ferenc-csaladjaban

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-02-07 00:00:00

Tóth: A napokban befejeződik a MÉP-vizsgálat első része

2004.02.08. 13:12 Várhatóan a közeli napokban kiderül, mi lett a Magyar Érdek Pártja és az iraki rezsim közötti esetleges kapcsolatokról szóló, 2000-ben keletkezett titkosszolgálati információk sorsa – tájékoztatta a Miniszterelnöki Hivatal polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő politikai államtitkára vasárnap az MTI-t. „Annyi tény, hogy annak a kérdésnek a feltárása befejezéshez közeledik (...), hogy 2000-ben az akkori információkkal mi történt, illetve mi nem történt” – közölte Tóth András, akit a Vasárnapi Hírek aznapi információja kapcsán keresett meg az MTI. A lap azt írta, hogy vasárnap fejeződik be az államtitkár által elrendelt vizsgálat, amely elsősorban arra kíván választ kapni, mi történt azokkal a titkosszolgálati jelentésekkel, amelyek megerősítették a külügyminisztériumhoz 2000-ben érkezett jelzést, hogy Király B. Izabella és a Magyar Érdek Pártja a Szaddám-rezsim érdekében lobbizik, és ezért Bagdadtól – olajjutalék címén – tetemes anyagi támogatást kap. A Vasárnapi Hírek úgy értesült, hogy a vizsgálat egyelőre azt igazolja, a Nemzetbiztonsági Hivatal és az Információs Hivatal lehetőségeihez mérten megerősítette a Külügyminisztériumhoz érkezett jelentést. A lap szerint ennek ellenére Demeter Ervin akkori titkosszolgálati miniszter semmilyen intézkedést nem látott szükségesnek, más kormányszervek pedig, Martonyi Jánosra hivatkozva, kacsának minősítették az értesülést. „Úgy tűnik, hogy a Orbán-kormányt különös módon nem érdekelték e kapcsolatok, s nem tartotta kívánatosnak a szembekerülést azzal a szélsőjobboldallal, amelynek Király B. prominens alakja volt” – áll a cikkben. Tóth András az MTI-nek nyilatkozva vasárnap elmondta: az a kérdés ebben az ügyben, hogy mi volt az a motiváció, indok vagy érdek, ami miatt az ügy feltárása akkor „nem a klasszikus szabályok szerint történt”, s ami miatt „lényegében félretették ezt az ügyet”. Hozzátette, hogy a politikai vezetés tette félre, „tehát nem a szolgálatokról szól ez a történet”. „A szolgálatok tették a dolgukat, (...) amit az akkori politika igényelt, azt korrektül, tárgyszerűen teljesítették” – hangsúlyozta az államtitkár, megjegyezve: hogy ezzel az információval mit kezdett a politika, ez az egyik kérdés, amelyre választ kell majd kapni. Tóth András közlése szerint további kérdés, hogy a több külföldi forrás által megjelentetett adatok igazak-e vagy sem, s hogy valójában mi történt. Az egyik megoldásnak azt nevezte, hogy az iraki forrásoktól megpróbálják bekérni azokat az adatokat, tényeket, esetleg bizonyítékokat, amelyek az információt igazolják, esetleg elvetik. Véleménye szerint azonban lehetséges, hogy mindez hosszabb időt vesz majd igénybe, tekintettel arra, hogy Irakban ma „nem annyira konszolidált a helyzet”. A szakszolgálatoknál most folyó vizsgálat előzménye, hogy január végén Juhász Ferenc honvédelmi miniszter közölte az MTI-vel, az előző kormánynak tudomása lehetett azokról a híresztelésekről, hogy a Király B. Izabella által alapított Magyar Érdekek Pártjának is juttatott olajpénzeket Szaddám Husszein volt diktátor az Irakot sújtó olajembargó idején. A politikus hangsúlyozta: 2000. szeptember 16-án, amikor akkori ellenzéki képviselőként a Országgyűlésben felvetette az „olajadomány” ügyét, nem az ügyletről volt bizonyítéka, hanem arról, hogy az „ezzel kapcsolatos híreszteléseket jelentettek a Külügyminisztériumnak”. Martonyi János akkori külügyminiszter Juhász Ferenc interpellációjára adott válaszában kijelentette: „szeretném jelezni – mint ahogy magában a kérdésben is elhangzott már -, hogy a kormány több tagja, több minisztérium már egyértelműen cáfolta ezt az értesülést”. Juhász Ferenc január végi nyilatkozatát követően Tóth Tamás külügyi szóvivő beszámolt az MTI-nek, a Külügyminisztériumban most lefolytatott ellenőrzés során megállapították, hogy a bagdadi magyar nagykövetség 2000 szeptemberében megfelelő úton jelezte a Külügyminisztériumnak: olyan információt kapott, amely a szóban forgó ügyet megerősíti” – mondta külügyi szóvivő, aki hozzátette, ezt a jelzést akkor továbbították „Demeter Ervinnek, a polgári titkosszolgálatokat akkor irányító tárca nélküli miniszternek”. Demeter Ervin volt titokminiszter az MTI-nek azt nyilatkozta: a polgári titkosszolgálatoknak annak idején arról volt információjuk, hogy Szaddám Huszein több magyar pártot is meghívott Bagdadba, de arról nem, hogy ezek a politikai erők olajat értékesítettek volna.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/toth-a-napokban-befejezodik-a-mep-vizsgalat-elso-resze

https://web.archive.org/web/20231208172710/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/toth-a-napokban-befejezodik-a-mep-vizsgalat-elso-resze

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/toth-a-napokban-befejezodik-a-mep-vizsgalat-elso-resze

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-02-08 00:00:00

Sándor-ügy: Lamperth a titkosítások feloldását fogja kérni

2004.02.04. 09:14 A belügyminiszter szerint az indokolatlan, államérdeket nem sértő titkosításokat fel kell oldani Sándor István, a "Papa" néven is emlegetett magas rangú rendőrtiszt ügyében. - Fel fogom hívni arra a titokgazdákat, ami a belügyminiszter irányítása alá tartozó titokgazdákat illeti, hogy vizsgálják felül, hogy ebben az ügyben melyek azok az adatok, amelyek titkosságához nemzetbiztonsági vagy állami érdek fűződik és csak azoknak a titkossága maradjon fenn, ami nem ilyen, azt oldják fel – mondta Lamperth Mónika. A hivatalos álláspont szerint az állam- és szolgálati titkok olyan sűrűn szövik át az úgynevezett Papa-ügyet, hogy nem lehetett kiválogatni a nyilvánosságra hozható részeket. Sándor István ügyvédje szerint a rendőrségnek dolgozó ügynökök nevén kívül nincs titkos adat az iratokban – hangzott el a TV2 Tények című műsorában. - Sajnos idáig hiába küzdöttünk azért, hogy az államtitkot feloldják, álláspontom szerint az egész ügy titkosítása jogellenes és törvénytelen – mondta az ügyvéd a műsorban. Az eljárás titkosításával kapcsolatban a védő a hétfői ítéletet követően úgy vélekedett: azon túl, hogy ki dolgozott a rendőrségnek, nincs államtitok az ügyben. Sándor István akkor ezzel kapcsolatban megjegyezte: az ügy attól titkos, hogy az eljáró ügyészségi nyomozók mennyi törvénysértést követtek el. A „Papa”-ként is emlegetett nyugállományú rendőr alezredest, egykori felderítő tisztet az ügyészség kétrendbeli vezető beosztású, hivatalos személy által egy esetben kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel és hamis tanúzás bűntettére való felbujtással vádolta a 90-es évek második felében elkövetett cselekmények miatt. Sándor István mindvégig következetesen tagadta az ellene felhozott vádakat, részletes vallomásokat tett. Sajtónyilatkozataiban hangsúlyozta: főnökei tudtak minden lépéséről, a vádbeli cselekményeknél is csak a kötelességét teljesítette. A rendőrtiszt csaknem fél évig, 2001. április 12-ig volt előzetes letartóztatásban. A Fővárosi Bíróság hétfői elsőfokú döntése Sándor Istvánt illetően a vesztegetéssel kapcsolatos vádpontokban vált jogerőssé, miután az ügyész ez ellen nem fellebbezett. Az ügyész részben fellebbezte meg az elsőfokú ítéletet, így az ügy hat vádlottjából négy vádlott, köztük Sándor István esetében is egyes vádpontokról az ítélőtábla dönt majd másodfokon. (mtv.hu)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/sandor-ugy-lamperth-a-titkositasok-feloldasat-fogja-kerni

https://web.archive.org/web/20231214144812/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/sandor-ugy-lamperth-a-titkositasok-feloldasat-fogja-kerni

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sandor-ugy-lamperth-a-titkositasok-feloldasat-fogja-kerni

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-02-04 00:00:00

Első fokon valamennyi vádpont alól felmentették Sándor Istvánt

Az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés elleni főosztályának egykori tisztjét egyebek mellett vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel vádolták. A volt rendőrtisztet még 2000. októberében, az úgynevezett olajbizottság által tervezett meghallgatása előtt egy nappal vették őrizetbe. Sándor István csaknem fél évig volt előzetes letartóztatásban. Az elsőfokú határozat után az esetleges fellebbezésről egyelőre sem az ügyész, sem a védő nem nyilatkozott. (Magyar Rádió)

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/elso-fokon-valamennyi-vadpont-alol-felmentettek-sandor-istvant

https://web.archive.org/web/20240219090254/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/elso-fokon-valamennyi-vadpont-alol-felmentettek-sandor-istvant

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elso-fokon-valamennyi-vadpont-alol-felmentettek-sandor-istvant

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-02-04 00:00:00

Hétfőn ítélet Sándor István, a „Papa” ügyében

2004.02.01. 18:15 Sándor István, a vesztegetéssel vádolt egykori rendőrtiszt büntetőperében hétfőn hirdeti ki elsőfokú ítéletét a Fővárosi Bíróság. Államtitok miatt várhatóan csak a határozat rendelkező része lesz nyilvános, az indoklás már zárt ajtók mögött hangzik el – mondta Hegedűs László védő az MTI-nek. „Számomra érthetetlen miképp lehet ezt az egész ügyet 2086-ig titkosítani. Az adatvédelmi biztos határozott álláspontja szerint csak egyes adatok minősíthetőek államtitokká, az egész ügy nem. Ha figyelembe vesszük, hogy annak idején a Kennedy-gyilkosság iratait az Egyesült Államokban 50 évre zárták el nyilvánosságtól, vagy hogy egy hazai esetet említsek, Molnár Csaba aktájának minősítését egy csapásra feloldották a magyar hatóságok, nem is tudom, hogy mire gondoljak a mi ügyünkben” – fogalmazott Sándor István ügyvédje. A „Papa”-ként is emlegetett nyugállományú rendőr alezredest, az ORFK 1998-ban megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatóságának egykori felderítő tisztjét az ügyészség kétrendbeli vezető beosztású, hivatalos személy által egy esetben kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel és hamis tanúzás bűntettére való felbujtással vádolja a 90-es évek második felében elkövetett cselekmények miatt – adta hírül az mtv.hu. A Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály egykori tisztje kábítószer-ügyekkel, olajügyekkel és robbantásos bűncselekmények felderítésével foglalkozott az 1990-es években. A rendőrségtől, saját kérésére 1998 júliusában távozott. Sándor István mindvégig következetesen tagadta az ellene felhozott vádakat, részletes vallomásokat tett és a büntetőeljárást többször is koncepciósnak minősítette. Sajtó-nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy főnökei tudtak minden lépéséről, a vádbeli cselekményeknél is csak a kötelességét teljesítette. „Papa” szerint a vele szemben álló bűnözői körök, az „olajos” alvilág lejárató kampánya juttatta őt hatósági segédlettel a vádlottak padjára. Más, a sajtóban is megjelent vélemények szerint azonban Sándor István bűnös kapcsolatban állt a szervezett bűnözés bizonyos csoportjaival, támogatta őket és beavatkozott az érdekükben más rendőri szerv előtt folyó nyomozásba. „Papa” rendőri tevékenységével kapcsolatban még 1999-ben a BM Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata kezdett el vizsgálódni, majd feljelentést tett. A nyílt eljárást ügyészségi nyomozók folytatták. A Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal emberei 2000. október 29-én, egyetlen nappal tervezett olajbizottsági meghallgatása előtt vették őrizetbe Sándor Istvánt. Akkoriban Polt Péter legfőbb ügyész a nyilvánosság előtt utasította vissza, hogy az ügyészség „tőrbe csalta” volna az olajbizottságot Sándor István őrizetbe vételének időzítésével. Sándor István 2000. november 7-én bilincsbe verve jelent meg az olajbizottság zárt ülésén, és a kiszivárgott hírek szerint több politikust összefüggésbe hozott az olajbűnözéssel. Ennek kapcsán Hegedűs László az MTI érdeklődésére úgy fogalmazott: „a büntetőügyben eldől, hogy védencem szavahihető-e vagy sem”. A rendőrtiszt csaknem fél évig, 2001. április 12-ig volt előzetes letartóztatásban. A vádirat alapján helyi bíróság hatáskörébe tartozik a büntetőper lefolytatása, ám a Fővárosi Főügyészség, az ügy bonyolultságára és kiemelt jellegére hivatkozva, a Fővárosi Bírósághoz nyújtotta be vádiratát. Az ügyészség Sándor István mellett Cs. Imre rendőr alezredest, a várpalotai kapitányság egykori vezetőjét és négy civil személyt, P. Jánost, A. M. Alit, K. Lászlót és B. Róbertet vádolta meg az ügyben. A vádirat Sándor Istvánt illető, hivatali visszaéléssel kapcsolatos pontja szerint a rendőrtiszt egy rablási, emberölési ügyben akadályozta a büntetőeljárás sikeres lefolytatását, közreműködött abban, hogy a hatóságok ne tudják felderíteni a bűncselekményt, terhelő bizonyítékokat tartott vissza és ezzel jogtalan előnyt biztosított egyik jelenlegi vádlott-társának. Korábbi sajtóhírek szerint a vádpont M. János balatoni vállalkozó 1997-ben történt felrobbantásával függ össze. A vesztegetéssel kapcsolatos vádpont szerint Sándor István félmillió forintot vett át azért cserébe, hogy meghiúsítsa egy súlyos közlekedési bűncselekménnyel gyanúsított személy őrizetbe vételét. A hamis tanúzásra felbujtás vádpontja pedig egy adócsalási üggyel áll összefüggésben. Hegedűs László államtitokra hivatkozva nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy módosult-e a vád az eljárás során, illetve, hogy a hétfői elsőfokú határozathozatalt megelőző perbeszédében mit kíván előadni, s mit kér a bíróságtól. Sándor István 27 évig volt rendőr. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon 1971-től 1989-ig, az ORFK-n pedig 1989-től 1998-ig teljesített szolgálatot. Sándor István felesége ügyész volt. A rendőrtiszt a vádirat alapján, halmazati büntetésként akár 12 éves szabadságvesztéssel is sújtható.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/hetfon-itelet-sandor-istvan-a-papa-ugyeben

https://web.archive.org/web/20231112093110/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/hetfon-itelet-sandor-istvan-a-papa-ugyeben

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hetfon-itelet-sandor-istvan-a-apapaa-ugyeben

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-02-01 00:00:00

Vesztegetésnek számít az előre kért hálapénz

2004.01.30. 07:16 A legfőbb ügyész szerint gazdasági vesztegetés, ha az orvos előre kéri betegétől a hálapénzt - írja a Népszabadság. Az ilyen orvosok ellen gazdasági vesztegetés gyanúja miatt eljárást lehet indítani. Ha utólag, kötelessége teljesítése után fogad el valaki pénzt a betegétől, az jogilag rendben van. Polt Péter legfőbb ügyész válaszolt Kökény Mihály egészségügyi miniszternek a hálapénz jogi megítélésére vonatkozó megkeresésére. Polt szerint gazdasági vesztegetésnek minősülhet, ha az orvos előre kéri betegétől a hálapénzt, vagy anyagi ellenszolgálatás reményében szegi meg kötelességét – írja a Népszabadság. A legfőbb ügyész ugyanakkor a levélben felhívta a figyelmet arra is, hogy ő csak a jelenlegi bírósági gyakorlatból levont következtetéseket fogalmazta meg, ettől függetlenül minden egyes hálapénzügyet önálló esetnek kell tekinteni. A büntető törvénykönyv kétféle vesztegetést különböztet meg: a hivatalos személy által elkövetett passzív vesztegetést, valamint a gazdasági vesztegetést. Mivel az orvos nem hivatalos személy, ezért vele szemben csak a gazdasági vesztegetés merülhet fel. A legfőbb ügyész szerint ezért az orvosokkal szemben csak gazdasági vesztegetés gyanújával lehet eljárást indítani, ha bebizonyítható, hogy előre kérték a hálapénzt, és akkor is, ha igazolható, hogy anyagi ellenszolgálatás reményében szegték meg köteleségüket. A legfőbb ügyész szerint ugyanakkor nem minősül vesztegetésnek az, ha az orvos kötelességének teljesítése után elfogadja a neki felajánlott kenőpénzt. Polt emellett megjegyezte, hogy gazdasági vesztegetésnek minősül az is, ha az önálló intézkedésre jogosult orvosok – azaz az egészségügyi intézmények vezetői, gazdasági irányítói – fogadnak el kenőpénzt. Kökény Mihály a Népszabadságnak elmondta: segítő, korrekt állásfoglalást kapott a legfőbb ügyésztől, akinek levele alapján egyértelműen meghúzható a határ az „elfogadható hála” és a „kikényszerített tarifa” között. Az egészségügyi miniszter hozzátette, hogy Polt leveléből közvetlenül nem következik szabályozási feladat a minisztériumra nézve.

https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/vesztegetesnek-szamit-az-elore-kert-halapenz

https://web.archive.org/web/20240219101537/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/vesztegetesnek-szamit-az-elore-kert-halapenz

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vesztegetesnek-szamit-az-elore-kert-halapenz

Magyar Nemzet (MNO)

hungarian-news

2004-01-30 00:00:00