|
--- |
|
language: hu |
|
tags: |
|
- question-answering |
|
- bert |
|
widget: |
|
- text: Mi Európa második leghosszabb folyója? |
|
context: A Duna Európa leghosszabb folyama az oroszországi Volga után. Németországban, |
|
a Fekete-erdőben ered két kis patak, a Breg és a Brigach összefolyásával Donaueschingennél, |
|
és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország |
|
egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, |
|
ezért az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme. A folyó kialakulása a pliocén |
|
korban kezdődött el. A pliocén végén jutott el a Duna a Kisalföldig, ekkor a mai |
|
nyugat–kelet irány helyett észak–dél irányban folyt itt. Csak a pleisztocén korban |
|
alakult ki a kisalföldi szakasza. A folyó legfiatalabb része a Dobrudzsa nyugati |
|
oldalán található dél–észak irányú folyása, amely pusztán a pleisztocén kor végén |
|
jött létre. Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna |
|
1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, |
|
amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig |
|
ér. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát. |
|
- text: Hol vannak a legnagyobb mocsarak a Duna mentén? |
|
context: Lassú folyású szakaszain épít hordalékának lerakásával; a lerakott hordalékhalmot |
|
hordalékkúpnak nevezik. A Kisalföld és a Margit-sziget a Duna hordalékkúpja. illetve |
|
a Duna-delta (elsősorban a Kilia-ág) területén a turzások. A hordalék a felső |
|
szakaszon még igen nagy méreteket, lejjebb már csak porszemnyi nagyságot vehet |
|
fel. Ugyanis, amikor lelassul, akkor a folyó először a nagyobb, majd az egyre |
|
kisebb darabokat hagyja el (kövek, kavicsok, homok, finom por). Ha a vízszint |
|
hirtelen apadásnak indul, a Dunán jellemzően ideiglenes zátonyok alakulnak ki. |
|
Ha ismét megnő a vízmennyiség, akkor a folyó újra tovább tudja szállítani hordalékát, |
|
a zátonyok eltűnnek. Jellemzően zátonyos rész a Duna Rajka és Gönyű közötti szakasza, |
|
ahol a Bős–nagymarosi vízlépcső megépítésével a hasonló képződmények még nagyobb |
|
számban elszaporodtak. A Duna különleges képződményei az al-dunai sellők, amelyek |
|
a mederfenék kisebb-nagyobb kitüremkedéseit jelentik. Egyre kisebb számban, de |
|
még jellemzőek a Duna mentén a mocsarak, amelyek lerakott hordalékkúpokon alakultak |
|
ki. Ezekből a legnagyobbak Bajorországban, a Hanság és a Duna-delta területén |
|
találhatók. |
|
- text: Mióta jár Dunaharasztin hév? |
|
context: 'Az egyesítéskor felmerült a Budapest környéki településekre helyiérdekű |
|
vasút (HÉV) építése is, azonban ez csak 1882-ben vált véglegessé: a BKVT április |
|
4-ei ülésén a Közvágóhíd–Soroksár HÉV-vonal létrehozásáról határozott. Még javában |
|
folyt a vonal építése, de a BKVT már előmunkálati engedélyt kapott a dunaharaszti |
|
meghosszabbításra is. Az 1880-as évek végére a főváros négy HÉV-vonallal büszkélkedhetett: |
|
először a Budapest-Szentlőrinci Helyi Érdekű Vasút Rt. (BLVV) üzemeletetésében |
|
álló, Ferencvárost és a Budapest-Szentlőrinci Tégla- és Terracottagyárat összekötő |
|
vonalat nyitották meg 1887. április 12-én (későbbi 50-es villamos), amit a BKVT |
|
Közvágóhíd–Soroksár vonala követett augusztus 7-én, majd ennek a Dunaharasztiig |
|
érő szakasza november 24-én. 1888. július 20-án üzembe helyezte a BKVT a Kerepesi |
|
út–Cinkota, majd augusztus 17-én a Filatorigát–Szentendre is. A HÉV-ágazat 1889. |
|
december 29-én függetlenedett el, kezelője a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaság |
|
(BHÉV) lett.' |
|
base_model: mcsabai/huBert-fine-tuned-hungarian-squadv1 |
|
--- |
|
|
|
|
|
This model is a fine-tuned version of [mcsabai/huBert-fine-tuned-hungarian-squadv1](https://huggingface.co/mcsabai/huBert-fine-tuned-hungarian-squadv1) on the milqa dataset. |
|
|
|
|
