examples/keyphrases.py

from typing import List, Tuple

import pandas as pd
import gradio as gr
from examples.common import NLP
from textacy.extract.keyterms.sgrank import sgrank as keywords


def process(text: str) -> pd.DataFrame:
    doc = NLP(text)
    terms: List[Tuple[str, float]] = keywords(doc, topn=10)
    term_set = [t for t, _ in terms]
    return pd.DataFrame([{"Keyphrase": term, "Probability": prob}
                         for term, prob in terms
                         if all(other == term or term not in other for other in term_set)])


EXAMPLES = [
    """Az elfogadott lengyel helyreállítási terv még jobban izolálja Magyarországot, gazdasági és politikai szempontból egyaránt. Mint megtudtuk, hiába mondta még márciusban Orbán, hogy a hitelrészt is kérjük az uniós pénzekből, a korábban benyújtott terveket egyelőre nem módosítottuk.
Lengyelország tavaly májusban adta be nemzeti helyreállítási tervét és idén június 1-jén kapta meg rá az Európai Bizottság jóváhagyását. Az uniós tagállamok 2020 decemberében döntötték el – a jogállamiság miatti lengyel és magyar vétófenyegetés feloldásával –, hogy egy 750 milliárd eurós alapot hoznak létre, hogy segítse a koronavírus utáni gazdasági talpráállást. Minden tagállamnak el kell készítenie a felhasználásra vonatkozó tervét, amelynek tartalmazni kell, hogy mekkora vissza nem térítendő támogatásra és mekkora hitelre tart igényt. Ezek természetesen maximált keretek. A lengyel „gazdaságélénkítési és ellenállóképesség-növelési” program értéke 35,4 milliárd euró: 23,9 milliárd támogatás és 11,5 milliárd kölcsön.
Lengyelország esetében azért húzódott ilyen sokáig az eljárás, mert előbb az Európai Bizottság, majd pedig az Európai Bíróság is úgy találta, hogy a lengyel igazságszolgáltatási reform ellentétes az uniós joggal, elsősorban az úgynevezett fegyelmi kamara miatt, amelyben túl nagy befolyása van a kormánypártnak. Ezt az akadályt kellett elhárítani, hogy meginduljanak az uniós pénzek útjából, az ehhez szükséges jogszabályt pedig a múlt héten hozták meg a lengyelek. Az Európai Bizottságnak tehát nem konkrétan a lengyel tervvel volt gondja, hanem azzal, hogy az uniós pénzek elköltésének ellenőrzését egy politikailag befolyásolt bíróság végzi el.
Ahhoz azonban, hogy a lengyelek pénzt kapjanak, további feltételeknek is meg kell felelniük, a jóváhagyó döntésében a brüsszeli testület többek közt három mérföldkövet jelölt meg:
a bírák fegyelmi rendszerének reformja, új testület létrehozásával és a fegyelmi felelősség új alapjaival – határidő 2022 második negyedév,
a Legfelsőbb Bíróság Fegyelmi Kollégiumának határozataival érintett bírák ügyeinek felülvizsgálati eljárása – határidő 2022 második negyedév,
utólagos ellenőrzés a felülvizsgálati eljárás befejezésének biztosítására – határidő 2022 negyedik negyedév.
Vagyis a jogellenesen felállított fegyelmi kamara bírákkal szembeni összes ügyét külön bíróság elé kell terjeszteni, amelynek pártatlannak kell lennie. Azt is rögzítették, hogy a bírák nem vonhatók fegyelmi felelősségre azért, mert kérdéseket tettek fel az Európai Bíróságnak és az általuk meghozott döntések tartalmáért sem.
Az első feltételt teljesítették, a másodiknak még ebben a hónapban eleget kell tenni. Ennek azért van jelentősége, mert csak akkor lehet kifizetési igényt előterjeszteni, ha az első két pontban írtak megvalósultak. Mindezt a lengyel kormány vállalta, így a keretből idén várhatóan 4 milliárd eurót fognak kapni.
Ami pedig a konkrét terveket illeti: 49 reformot és 53 beruházási projektet tartalmaz a dosszié, a források 42,7 százalékát az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, 21,3 százalékát a digitális átállásra fordítják. Mindezzel reményeik szerint 105 000 munkahelyet teremtenek és a következő húsz évben a GDP 15 százalékos növekedését érik el.
Az eljárás hivatalos folytatása az, hogy a tagállamok négy héten belül jóváhagyják a bizottsági ajánlást. Az EUrologus figyelmét uniós források arra hívták fel, hogy ez a helyzet legalább két szempontból igen előnyös a lengyelek számára:
További mintegy 25 milliárd euró válik elérhetővé számukra, amely részben a fel nem használt hitelrészt, részben pedig az ide becsatornázott és az orosz energiáról való leválást szolgáló REPowerEU nevű alapból rájuk eső részt jelenti,
Ha a feltételeket rendben teljesítik, akkor megszűnik az ok, amiért a 7-es cikkely szerinti eljárást velük szemben folytatják. Tovább gondolva: ha ebből kikerül Lengyelország, akkor vége lesz a Magyarországgal eddig fenntartott dacszövetségnek. Tehát az EU képes lehet a legsúlyosabb szankciókat is meghozni, ha a magyar kormány továbbra is sérti a jogállamisági elveket, mert a lengyelek nem fognak pusztán azért vétózni, mert hasonló helyzetben a magyarok is vétóznának a javukra.
Ami egyébként a magyar helyreállítási tervet illeti: bizottsági tisztviselőktől úgy értesültünk, hogy a tárgyalások továbbra is folynak a jogszabályban meghatározott kritériumok alapján. Forrásunk ugyanakkor egyértelműen kijelentette, hogy a magyar tervet nem módosították az elmúlt hónapokban. Ez azért fontos, mert a magyar kormány eredetileg – tavaly áprilisban – csak a vissza nem térítendő – akkori árfolyamon számolva – 2500 milliárd forintra pályázott, de idén márciusban Orbán Viktor azt mondta, hogy a 3300 milliárd forintos hitelre is igényt tartana. Ehhez azonban módosítani kellene a tervet, de ez nem történt meg. Ráadásul ami tavaly még 2500 milliárd forint volt, az mostanra csak 2000. A vártnál kisebb gazdasági visszaesés és a robusztus növekedés miatt ugyanis kiigazították az arányokon alapuló számokat, ami mínusz 1,3 milliárd eurót jelentett. Ennek az összegnek a 70 százaléka pedig napról napra nagyobb veszélyben van. Ha ugyanis ez év végéig nem fogadják el a tagállamok a magyar tervet a bizottsági ajánlás alapján, akkor a lehívható vissza nem térítendő összeg 70 százaléka elvész – így szól a jogszabály.
A bizottsági jóváhagyást követően egy hónappal dönt a Tanács, majd két hónap áll rendelkezésre a szerződés véglegesítésére a Bizottság számára. Ez már három hónap és figyelembe kell venni a nyári szünetet is…
""",
    """Jövőre nem lesz "ledolgozós" hétvége
2023-ban egyetlen szombati munkanap sem lesz.
Jövőre kétszer (húsvétkor és karácsonykor) lesz négynapos a hétvége. Emellett négyszer lesz háromnapos hosszú hétvége, mivel május 1-én, pünkösdkor, október 23-án, és az újévkor is egy-egy hétfővel bővülnek majd a hétvégi szabadnapok - ezt Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium új parlamenti államtitkára közölte egy Facebook-bejegyzésben, hangsúlyozva, hogy a munkarendet meghatározó minisztériumuk úgy döntött, hogy 2023-ban egyetlen egynapos, "ledolgozós” hétvége sem lesz.
Hogy mennyit ér egy munkanap, arról csak becsléseket lehet készíteni, és a statisztikusok legszívesebben erről is lebeszélnék a kísérletező kedvűeket. Nagyon leegyszerűsítve mondhatjuk azt: a GDP-t leosztva a munkanapok számával 160 milliárd forintot ér egy munkanap, de akkor még azt sem vettük figyelembe, hogy van munka azért hétvégéken is.
"""
]

demo = gr.Interface(
    fn=process,
    inputs=gr.Textbox(value=EXAMPLES[0], lines=10, label="Input text", show_label=True),
    outputs=gr.DataFrame(label="Keywords", show_label=False, max_cols=2, max_rows=10),
    examples=EXAMPLES,
    cache_examples=True,
)