data/www.finland.hu/Hungarian/32#d901c620-6145-4bd5-a96a-cb99066f643e.txt

Hírek, 2016.06.16.
A finnugor népek jövője a téma Lahtiban
Lahtiban június 15-én kezdődött a finnugor népek három napos világkongresszusa. A rendezvényen 22 nép képviselői – a finneken, magyarokon és észteken kívül karjalaiak, marik, vepszék és számik vesznek részt. A Sibeliustalo-konferenciaközpontban rendezett világkongresszuson olyan kérdéseket tárgyalnak meg, mint a nyelv és a kultúra megőrzése, valamint a kisebbségi népek jogai.
A kongresszus megnyitóján három köztársasági elnök – Sauli Niinistö finn, Toomas Hendrik Ilves észt és Áder János magyar elnök vett részt.
Fotó: Matti Porre / Tasavallan presidentin kanslia
Sauli Niinistö finn elnök a világkongresszus megnyitóján
Niinistö elnök arra emlékeztetett, hogy a finnugor népek olyan világban élnek, ahol a nagy népek uralják a nemzetközi médiakörnyezetet, csökkentve ezzel a kis népek és nyelvek életben maradásának lehetőségeit. A finnugor nyelveket beszélők összesen 23 millióan vannak, amely önmagában jelentős csoport. Nyelvcsaládunk néhány nyelve viszonylag erős, de sok kis finnugor nyelv veszélyeztetett, a kihalás partján áll. A kongresszus keretein belül történő együttműködés legnagyobb kihívásai éppen a kis nyelvek megőrzésével, valamint az őslakos népek jogaival kapcsolatosak.
Minden egyes finnugor nép és nyelvének helyzete különleges, és történelmi fejlődés eredménye. A nyelvek állandó változásban vannak a nyelvet használó közösséggel együtt. A kölcsönhatások és az azon keresztül történő tanulás és megújulás a nyelv életképességének egyik jele. Az őslakos és kisebbségben elő népek kultúrájának megőrzésében és fejlesztésében az oktatásnak kiemelt szerepe van. Az állami intézkedések azonban önmagukban nem elegendőek, ehhez mások aktív közreműködésére is szükség van.
Finnország jövőre ünnepli függetlenségének 100. évfordulóját. A finn nép és kultúra történelme azonban sokkal mélyebb múltba nyúlik vissza. Ahhoz, hogy megértsük múltunkat, mindig nagy figyelmet fordítottunk nyelvrokonainkra. Ebben nagy szerepük volt a kutatóknak. Hogy ma itt lehetünk, számos nyelvész, régész, néprajzkutató, földrajz tudós és más tudós érdeme, akik szilárd alapot teremtettek széleskörű együttműködésünkhöz.
A finnugor együttműködésben a múlt ismeretében, de a jövőt szem előtt tartva veszünk részt. A bennünket körülvevő világ gyorsan változik. A változások hatását a biztonságra és a gazdaságra magánemberekként és nemzetekként is érezzük. A jelenlegi nemzetközi válságot jórészt a migráció okozta. Ennek fényében könnyebb megértenünk, hogy a múltban is voltak migrációs hullámok, amelyek az idők során a finnugor népek és nyelvek jelenlegi helyzetéhez vezetettek. A globális gazdaság változásai, a válságok és konfliktusok új valóságot jelentenek a nyelvi kisebbségek számára. Nem lehet célunk a változások megállítása, hanem a változó körülmények között kell sikeresnek lennünk.
A jövő a fiatalokban van – a finnugorság jövője is. Az egyre inkább globalizálódó világban a kisebbségi kultúrán és nyelven alapuló identitás megőrzése nagyobb kihívás, mint korábban bármikor. De csak a fiatalok lelkesedése, friss gondolataik és megközelítésmódjuk révén maradhat fenn és fejlődhet a finnugor népek jelenlegi, csaknem negyedszázados együttműködése. Itt szeretném kiemelni, hogy a világkongresszus állampolgári szervezetek közötti együttműködés, mely élvezi a benne résztvevő államok támogatását. Az állampolgárok és szervezeteik szabad működése és együttműködési lehetőségük erős és valódi teremtő erő – szögezte le a finn elnök.
Fotó: Matti Porre / Tasavallan presidentin kanslia
Áder János köztársasági elnök beszéde a világkongresszus megnyitóján.
Áder János beszéde elején kijelentette, hogy talán nem túlzás azt mondani, hogy a világtalálkozó résztvevői – persze képletesen – évezredes ismeretségben állnak egymással.
Lehet, hogy olykor néhány száz évig nem találkoztunk. Lehet, hogy átmenetileg megfeledkeztünk a rokonságról. De a mondatszerkesztés, a személyragok, a hanglejtés, a dallamvilág akkor is őrzik a rokonságot, ha az idő múlásával másként formálódnak a hangok, ha új és új ismereteket szerezve újabb és újabb szavak épülnek a nyelvbe.
Ez a múlt mélységében rejlő kapcsolat olyan érték, amelyet meg kell őriznünk. Hogy ne csak a nyelvünk ősrétegében élő titokzatos rokonság tudata kössön össze minket, hanem minél több élő kapcsolat.
A VII. Finnugor Világkongresszus ezt a kapcsolatépítést szolgálja. Bizonyítja, hogy az összetartozás tudata él, és segíti a földrajzi, esetenként társadalmi értelemben is messzire került népek kapcsolatainak megőrzését.
Erre XXI. századi világunkban különösen nagy szükség van. A globalizációnak nevezett folyamat olyan kihívást jelent a nemzeti kultúrák számára, ami a nemzeti identitás megerősítését különösen fontossá teszi.
A finnugor nyelveket beszélő népek családjának majd minden tagja azzal számol, hogy az ő nyelvén megszólalók közössége kicsinek számít. Mi magyarok is így érezzük, nemzeti identitásunk és kultúránk egyik fontos eleme az emiatt érzett aggodalom.
Amikor azonban rokoni körben jut eszünkbe ez, akkor rögvest arra kell gondolnunk: ebben a közösségben mi magyarok a legnagyobbak vagyunk.
Amiből két dolog következik. Az egyik, hogy ráébredünk felelősségünkre. A másik, hogy mélyen át tudjuk érezni a nálunk jóval kisebbek aggodalmait. És ahogy a világon nincsen fölösleges ember, úgy nincsenek nélkülözhető nyelvek és kultúrák sem.
Sohasem felejthetjük el, hogy a nyelv nem csupán kommunikációs eszköz. Ha csak ennyi lenne, bármikor felcserélhetnénk valami másra. De minden nemzeti nyelv az őt létrehozó közösség történelmi emlékezete, és olyan ősi emlékeket őriz, amelyeknek semmilyen más nyomuk nincsen – emlékeztetett Áder János.
A világkongresszus szervezését végző Finn-Orosz Társaság főtitkára, Merja Hannus sok jó, őszinte beszélgetést remél a finnugor népek helyzetéről. A főtitkár szerint a kis népek helyzete a legnehezebb:
- Napról napra élnek és azon aggódnak, vajon holnap lesz-e még valaki, aki beszéli a nyelvüket. A kongresszuson együtt gondolkozhatunk arról, hogyan lehetne a nyelveket feltámasztani.
A kongresszus kísérőrendezvényein többek között finnugor táncprodukciókat láthat Lahti város érdeklődő közönsége.