data/www.finland.hu/Hungarian/19#b9fc8602-b5af-4733-ada1-a9a073c0632f.txt

Testvérvárosok
A térképen pirossal jelölt településeknek van testvérvárosa Finnországban, a zölddel jelölt helyeken baráti kör tevékenykedik.
A magyar és a finn nyelv rokonsága már a 19. század elején felkeltette a tudósok figyelmét és a század végére a nyelvészek, kultúrakutatók együttműködése megsokszorozódott. Az 1920-30-as években Magyarország és Finnország kapcsolata elmélyült, főként a finnugor kultúrkongreszusoknak köszönhetően.
Az első hivatalos finn-magyar kulturális cserére 1937-ben került sor. A háború utáni új kulturális egyezményt 1959-ben írták alá. A Finn-Magyar Társaságot 1950-ben alapították Helsinkiben, első elnöke Ele Alenius volt. A Magyar-Finn Társaság létrehozásával (1989. február 28., Kalevala nap) meg kellett várni a rendszerváltozást Magyarországon.
Az első testvérvárosi kapcsolatot Lahti és Pécs kötötte meg 1956-ban, majd a következő évben Kemi és Székesfehérvár, 1968-ban pedig Miskolc és Tampere követték a példát. A 70-es évek végén, 80-as évek elején felgyorsult a folyamat, napjainkra több mint 60 testvértelepülés-pár van a két országban. A testvérvárosi kapcsolatok ápolása és fejlesztése a Magyar-Finn Társaság és a Finn-Magyar Társaság működésének egyik központi területe. A társaságok tagszervezetei különféle előadásokat, kiállításokat, hangversenyeket rendeznek, ahol bemutatják egymás kultúráját, társadalmát, történelmét. A városok közötti cserék, látogatások fontos részét képezik a társaságok tevékenységének.
Magyarországon - a Magyar-Finn Társaság adatai szerint - 59, Finnországban - az 5000 tagot számláló Finn-Magyar Társaság nyilvántartása szerint - 56 aktív baráti kör működik. (Nem minden testvérvárosban működik baráti kör, és olyan település is van, ahol aktív a baráti kör, bár finn testvérvárosuk nincs.)