Update README.md

README.md

@@ -1,21 +1,63 @@
 ---
 language: hu
-thumbnail: 
+thumbnail: null
 tags:
 - question-answering
 - bert
 widget:
-- text: "Mi Európa második leghosszabb folyója?"
-  context: "A Duna Európa leghosszabb folyama az oroszországi Volga után. Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patak, a Breg és a Brigach összefolyásával Donaueschingennél, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, ezért az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme.
-A folyó kialakulása a pliocén korban kezdődött el. A pliocén végén jutott el a Duna a Kisalföldig, ekkor a mai nyugat–kelet irány helyett észak–dél irányban folyt itt. Csak a pleisztocén korban alakult ki a kisalföldi szakasza. A folyó legfiatalabb része a Dobrudzsa nyugati oldalán található dél–észak irányú folyása, amely pusztán a pleisztocén kor végén jött létre.
-Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát."
-- text: "Hol vannak a legnagyobb mocsarak a Duna mentén?"
-  context: "Lassú folyású szakaszain épít hordalékának lerakásával; a lerakott hordalékhalmot hordalékkúpnak nevezik. A Kisalföld és a Margit-sziget a Duna hordalékkúpja. illetve a Duna-delta (elsősorban a Kilia-ág) területén a turzások. A hordalék a felső szakaszon még igen nagy méreteket, lejjebb már csak porszemnyi nagyságot vehet fel. Ugyanis, amikor lelassul, akkor a folyó először a nagyobb, majd az egyre kisebb darabokat hagyja el (kövek, kavicsok, homok, finom por). Ha a vízszint hirtelen apadásnak indul, a Dunán jellemzően ideiglenes zátonyok alakulnak ki. Ha ismét megnő a vízmennyiség, akkor a folyó újra tovább tudja szállítani hordalékát, a zátonyok eltűnnek. Jellemzően zátonyos rész a Duna Rajka és Gönyű közötti szakasza, ahol a Bős–nagymarosi vízlépcső megépítésével a hasonló képződmények még nagyobb számban elszaporodtak. A Duna különleges képződményei az al-dunai sellők, amelyek a mederfenék kisebb-nagyobb kitüremkedéseit jelentik. Egyre kisebb számban, de még jellemzőek a Duna mentén a mocsarak, amelyek lerakott hordalékkúpokon alakultak ki. Ezekből a legnagyobbak Bajorországban, a Hanság és a Duna-delta területén találhatók."
-- text: "Mióta jár Dunaharasztin hév?"
-  context: "Az egyesítéskor felmerült a Budapest környéki településekre helyiérdekű vasút (HÉV) építése is, azonban ez csak 1882-ben vált véglegessé: a BKVT április 4-ei ülésén a Közvágóhíd–Soroksár HÉV-vonal létrehozásáról határozott. Még javában folyt a vonal építése, de a BKVT már előmunkálati engedélyt kapott a dunaharaszti meghosszabbításra is. Az 1880-as évek végére a főváros négy HÉV-vonallal büszkélkedhetett: először a Budapest-Szentlőrinci Helyi Érdekű Vasút Rt. (BLVV) üzemeletetésében álló, Ferencvárost és a Budapest-Szentlőrinci Tégla- és Terracottagyárat összekötő vonalat nyitották meg 1887. április 12-én (későbbi 50-es villamos), amit a BKVT Közvágóhíd–Soroksár vonala követett augusztus 7-én, majd ennek a Dunaharasztiig érő szakasza november 24-én. 1888. július 20-án üzembe helyezte a BKVT a Kerepesi út–Cinkota, majd augusztus 17-én a Filatorigát–Szentendre is. A HÉV-ágazat 1889. december 29-én függetlenedett el, kezelője a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaság (BHÉV) lett."
-  
+- text: Mi Európa második leghosszabb folyója?
+  context: >-
+    A Duna Európa leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
+    Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patak, a Breg és a Brigach
+    összefolyásával Donaueschingennél, és innen délkeleti irányban 2850
+    kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe e folyam
+    vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, ezért az ország
+    vízrajzának meghatározó alkotóeleme. A folyó kialakulása a pliocén korban
+    kezdődött el. A pliocén végén jutott el a Duna a Kisalföldig, ekkor a mai
+    nyugat–kelet irány helyett észak–dél irányban folyt itt. Csak a pleisztocén
+    korban alakult ki a kisalföldi szakasza. A folyó legfiatalabb része a
+    Dobrudzsa nyugati oldalán található dél–észak irányú folyása, amely pusztán
+    a pleisztocén kor végén jött létre. Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A
+    németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi
+    annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, amely az Északi-tenger melletti
+    Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér. A Dunán szállított áruk
+    össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát.
+- text: Hol vannak a legnagyobb mocsarak a Duna mentén?
+  context: >-
+    Lassú folyású szakaszain épít hordalékának lerakásával; a lerakott
+    hordalékhalmot hordalékkúpnak nevezik. A Kisalföld és a Margit-sziget a Duna
+    hordalékkúpja. illetve a Duna-delta (elsősorban a Kilia-ág) területén a
+    turzások. A hordalék a felső szakaszon még igen nagy méreteket, lejjebb már
+    csak porszemnyi nagyságot vehet fel. Ugyanis, amikor lelassul, akkor a folyó
+    először a nagyobb, majd az egyre kisebb darabokat hagyja el (kövek,
+    kavicsok, homok, finom por). Ha a vízszint hirtelen apadásnak indul, a Dunán
+    jellemzően ideiglenes zátonyok alakulnak ki. Ha ismét megnő a vízmennyiség,
+    akkor a folyó újra tovább tudja szállítani hordalékát, a zátonyok eltűnnek.
+    Jellemzően zátonyos rész a Duna Rajka és Gönyű közötti szakasza, ahol a
+    Bős–nagymarosi vízlépcső megépítésével a hasonló képződmények még nagyobb
+    számban elszaporodtak. A Duna különleges képződményei az al-dunai sellők,
+    amelyek a mederfenék kisebb-nagyobb kitüremkedéseit jelentik. Egyre kisebb
+    számban, de még jellemzőek a Duna mentén a mocsarak, amelyek lerakott
+    hordalékkúpokon alakultak ki. Ezekből a legnagyobbak Bajorországban, a
+    Hanság és a Duna-delta területén találhatók.
+- text: Mióta jár Dunaharasztin hév?
+  context: >-
+    Az egyesítéskor felmerült a Budapest környéki településekre helyiérdekű
+    vasút (HÉV) építése is, azonban ez csak 1882-ben vált véglegessé: a BKVT
+    április 4-ei ülésén a Közvágóhíd–Soroksár HÉV-vonal létrehozásáról
+    határozott. Még javában folyt a vonal építése, de a BKVT már előmunkálati
+    engedélyt kapott a dunaharaszti meghosszabbításra is. Az 1880-as évek végére
+    a főváros négy HÉV-vonallal büszkélkedhetett: először a
+    Budapest-Szentlőrinci Helyi Érdekű Vasút Rt. (BLVV) üzemeletetésében álló,
+    Ferencvárost és a Budapest-Szentlőrinci Tégla- és Terracottagyárat összekötő
+    vonalat nyitották meg 1887. április 12-én (későbbi 50-es villamos), amit a
+    BKVT Közvágóhíd–Soroksár vonala követett augusztus 7-én, majd ennek a
+    Dunaharasztiig érő szakasza november 24-én. 1888. július 20-án üzembe
+    helyezte a BKVT a Kerepesi út–Cinkota, majd augusztus 17-én a
+    Filatorigát–Szentendre is. A HÉV-ágazat 1889. december 29-én függetlenedett
+    el, kezelője a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaság (BHÉV) lett.
+pipeline_tag: question-answering
 ---
 
 
-This model is a fine-tuned version of [mcsabai/huBert-fine-tuned-hungarian-squadv2](https://huggingface.co/mcsabai/huBert-fine-tuned-hungarian-squadv2) on the milqa dataset.
-
+This model is a fine-tuned version of [mcsabai/huBert-fine-tuned-hungarian-squadv2](https://huggingface.co/mcsabai/huBert-fine-tuned-hungarian-squadv2) on the milqa dataset.