text
stringlengths 0
100k
| title
stringlengths 8
200
| description
stringlengths 5
4.51k
| keywords
sequence | label
int64 0
1
| url
stringlengths 12
242
| date
stringlengths 0
32
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
| title_score
float64 0
0.01
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Az Állami Számvevőszék feljelentésével kapcsolatban a Duna-parti CET beruházója, a Porto Investment készséggel áll bármilyen vizsgálat elé, áll a cég közleményében. Az üresen álló kulturpláza ügyében a főváros és a számvevőszék hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett.
A közlemény szerint a fejlesztő eddig a vizsgálatról csak a sajtóból értesült, és arra gyanakszik, hogy a feljelentés a főváros előző vezetése ellen irányulhat, eddig általa ismeretlen tényekre hivatkozva. Mivel a Porto kizárólag a főváros vagyonát gyarapítva ruházott be a projektbe, így semmilyen kárt nem okozhatott, ezért vele szemben nem állhat fenn semmilyen bűncselekménnyel kapcsolatos gyanú, hűtlen kezelésről nem is beszélve, hiszen a fejlesztő nem kezel önkormányzati vagyont, áll a közleményben.
Képeink a CET-ről (fotók: Nagy Attila)
A CET fejlesztője felhívja a figyelmet, hogy a főváros egyetlen forint közpénz elköltése és vagyonátruházás nélkül válhat a 8,5 milliárd forintos értékű új, a beruházó által megvalósított ingatlan tulajdonosává, miközben a teljes üzleti kockázatot az üzemelés első nyolc évében a beruházóra hárítja. Így bármilyen negatív esemény bekövetkezése esetében is kizárt a főváros vagyonvesztése.
A beruházó szerint a projekt fővárosi bírálata - miszerint a 8,5 milliárdos beruházásért 31 milliárdot fizet a beruházónak – “megfeledkezik" arról, hogy ez 25 éven keresztül történik, és az összeg tartalmazza az üzemeltetés, karbantartás és felújítás teljes, valamint a hitel törlesztésének költségét is, ezen kívül arról, hogy a CET által generált bevételekből és nem közpénzből fizeti mindezt az önkormányzat. A közlemény szerint amennyiben a főváros ma felvenne egy 8,5 milliárdos hitelt, 42 milliárd forintot kellene csak a banknak visszafizetnie, nem beszélve az üzemeltetés költségeiről és a hasznosításból eredő kockázatokról.
A bérletezéssel kapcsolatos kritikákra reagálva a fejlesztő felhívja a figyelmet, hogy 2010 ősze óta éppen a főváros gátolta folyamatosan a helyiségek bérbeadását, a piaci viszonyokhoz képest mérhetetlenül lassú, körülményes adminisztratív eljárásával ellehetetlenítve azt.
Mint arról beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen az Országos Rendőr-főkapitányságon, mert a budapesti Közraktárak projekt PPP-konstrukcióban történő megvalósítása kapcsán feltárt tények megalapozzák a bűncselekmény elkövetésének gyanúját.
Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes közleménye szerint a CET-beruházás kapcsán a főváros is tett korábban feljelentést. A főváros pillanatnyilag legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy a fejlesztőt rászorítsa az épület jó minőségű, minél korábbi átadására. Elősegítve ezzel azt, hogy a CET megnyitása a már közel egy éves késés után ne csússzon tovább. | A CET beruházója áll a vizsgálat elé | A CET beruházója áll a vizsgálat elé - A cég szerint kizárt a vagyonvesztés, a főváros és az ÁSZ viszont hűtlen kezelést gyanít. | [
"cet",
"ász",
"feljelentés",
"belföld"
] | 1 | http://index.hu/belfold/budapest/2011/07/08/a_cet_beruhazoja_all_a_vizsgalat_ele_a | 2011-07-08 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Augusztus huszonegyedikén lépett fel Leslie Mándoki együttese a Man Doki Soulmates a Várkert Bazárnál. A koncert ingyenes volt és közel négy órás, hogy pontosan mennyi nézőt vonzott, azt nem tudni. A fellépésen ott volt Orbán Viktor feleségével, a miniszterelnöknek még a lába is megmozdult a zenére. Mándoki László szerint a koncert apropója az volt, hogy augusztus 21-én lett éppen 40 éve annak, hogy disszidált Magyarországról.
Kíváncsiak lettünk, hogy ki szervezte és milyen pénzből az ingyenes koncertet. A Várkert Bazár nem válaszolt a megkeresésünkre, de a Miniszterelnökségnél célba értünk, ezt a választ kaptuk:
“a koncertet a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft. szervezte. A fellépés összesen nettó 94 millió forintba került."
Összehasonlításképp körbekérdeztünk, hogy egyes fellépők mennyiért is állnak színpadra, és ahhoz képest mekkora is összeg is a
94 millió forint, ami 300 000 eurónak, vagy 340 000 dollárnak felel meg.
A pletykák szerint Robbie Williams 350-400 millió forintért lépett fel a Szigeten. A Mándoki koncertnyi pénzből kb. egy 20-30 percet játszhatott volna.
A Nagyszínpados Major Lazer 100 000 euró körüli összegért jött a Szigetre. Mándoki pénzéből háromszor is felléphettek volna, és akkor talán Diplo dj-zése is összejönne egyszer az A38-on.
David Guetta állítólag 350 000 dollárt kér, ami közel annyi mint a fenti összeg.
Martin Garrix 100 000 dollár körül rakja be a pendrive-ot. Mándokiék pénzéből háromszor is.
Magyarország egyik legnépszerűbb együttese, a Punnany Massif egy koncertért 2,5-4 milliót kér el. Mándoki pénzéből átlagáron számolva akár harmincszor felléptek volna.
Fluor és Diaz idei bombája, a Wellhello, a pletykák szerint 1-1,5 millióért áll színpadra. Mándoki pénzéért akár hatvan Rakpart és Apuveddmeg is összejönne.
Kerestük a Hungarofestet, és a Miniszterelnökséget is, hogy pontosan az összegből mennyi volt a gázsi és mennyi az egyéb költség, illetve miért pont Mándokira esett a választás. Egyelőre még nem válaszoltak. | Harminc Punnany Massif koncertnyi pénzbe került Leslie Mándoki fellépése a Várkert Bazárban !!444!!! | A kormány nem fukarkodik, ha kedvenc zenészeit állítja színpadra. Lássuk melyik együttes hányszor állt volna a színpadra ennyi pénzből. | [
"orbán viktor",
"miniszterelnökség",
"várkert bazár",
"koncert",
"fellépés",
"leslie mandoki",
"hungarofest"
] | 1 | http://444.hu/2015/08/25/harminc-punnany-massif-koncertnyi-penzbe-leslie-mandoki-fellepese-a-varkert-bazarban | 2015-08-25 00:00:00 | true | 0 | 0 |
A Matolcsy-fiú villájától az utóbbi évek két nagy botrányáig vezetnek a szálak
Matolcsy fiának a cége halmozza a veszteséget, mégis 140 milliós villát vett
Bankjai vannak, de a garantált bérminimumnál alig fizet többet a Matolcsy-rokon központi cége
A Magyar Nemzeti Bank bútorok beszerzésére írt ki pályázatot, két részben, 70 millió forintért (900 darab ülőbútor), illetve 80 millió forintért (1800 darab irodai bútor). Ezek szerint egy ülőbútorra átlagosan 77 ezer forintot számoltak, egy irodai bútorra pedig 44 ezer forintot.
Hogy mi lesz azokkal a bútorokkal, amiket jelenleg használnak Matolcsyék a jegybank különböző épületeiben, azt nem tudni.
Az MNB korábban többek között sok tízmilliós szőnyegvásárlásával borzolta a kedélyeket, amikre Matolcsy György elnök adott érdekes magyarázatot:
Legutóbb pedig a nevezetes villavásárlással került be a hírekbe a jegybankelnök, illetve a fia:
Kiemelt kép: Beliczay László / MTI | 150 millióért vennének bútort Matolcsyék | Összesen 2700 darab bútorra lesz szüksége a jegybanknak. | [
"mnb",
"matolcsy györgy",
"bútorvásárlás",
"közbeszerzés",
"jegybank",
"magyar nemzeti bank"
] | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/06/15/150-millioert-vennenek-butort-matolcsyek | 2018-06-15 00:00:00 | true | 0 | 0 |
A köztársasági elnöknek tartozása nincs, csak milliós megtakarításai, meg két autója.
Nyilvánosságra hozta vagyonnyilatkozatát a köztársasági elnök. Áder János felerészt tulajdonosa egy 135 négyzetméteres II. kerületi társasháznak, negyedrészt pedig egy Kisorosziban lvéő családi háznak. Van egy Volkswagenje és egy Citroenje.
Az elnök több mint 10 millió forintos és 40 ezer eurós befektetési jeggyel rendelkezik, és van egy 80 ezer eurós életbiztosítása is. Tartozása nincsen. | Milliós megtakarításai vannak Ádernek | A köztársasági elnöknek tartozása nincs, csak milliós megtakarításai, meg két | [] | 1 | https://origo.hu/itthon/20120608-nyilvanos-ader-janos-vagyonnyilatkozata.html | 2012-06-08 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Az első HÉV-állomáson, a Közvágóhídnál is elkezdték telepíteni az elektronikus jegyrendszer elemeit, közölte a Budapesti Közlekedési Központ. Még nem üzemelnek, az utasoknak semmi dolguk sincs velük.
A HÉV-vonalakon a tervek szerint csak a legforgalmasabb állomásokon, például a Batthyány téren, a Margit hídnál, az Örs vezér terén, a Boráros téren lesznek beléptetőkapuk, a többi megállóhelyen – így a Közvágóhíd végállomáson is – érvényesítőkészülékeket telepítenek a peronra.
Az első beléptetőkapukat a Deák téri metróállomás Sütő utcai kijáratánál adták át. Összesen 810 kaputest, 530 állomási és 11 ezer járművekre kihelyezett érvényesítő készülék telepítését tervezik. | Furcsa eszközök jelennek meg a Közvágóhídnál | Furcsa eszközök jelennek meg a Közvágóhídnál - Telepítik az elektronikus jegyrendszer elemeit. | [
"bkk",
"bkv",
"elektronikus jegyrendszer",
"hév",
"közvágóhíd",
"belföld"
] | 0 | http://index.hu/belfold/budapest/2017/09/08/bkk_bkv_elektronikus_jegyrendszer_hev_kozvagohid | 2017-09-08 00:00:00 | false | 0 | 0 |
"Az elmúlt hetekben érezhető módon megszaporodtak a zsidók elleni atrocitások" – fogalmazott Heisler András.
Augusztus 12-én, pénteken este a Frankel Leó úti zsinagóga falára horogkeresztet festettek, valamint korábban az épület liftjében SS-emblémát és Adolf Hitler monogramját firkálták fel. Mindezt Őrsi Gergely, Budapest II. kerületének polgármestere jelentette. Úgy fogalmazott: "Az ilyen, a történelem szemétdombjára való eszméket hirdető embereknek nincs helye köztünk".
A tiltott náci jelképet azóta lemosták az épület faláról. A polgármester szerint itt két héten belül már másodszor történt hasonló eset.
"Horogkeresztet, SS-emblémákat, a belső liftet megrongálták szintén ilyen gyűlöletkeltő feliratokkal, illetve pénteken és szombaton köpködésre, illetve szóbeli atrocitásokra is sor került, ami a kerületi és a budai zsidó közösség tagjait érte" – nyilatkozta az RTL Híradójának Őrsi Gergely polgármester.
"Az elmúlt hetekben érezhető módon megszaporodtak a zsidók elleni atrocitások. Ezek mind nagyon tudatos antiszemita cselekmények, nem indulati cselekmények, nem a hagyományos utcai antiszemitizmus részei.
Ezeket előre kitervelt módon egy valóságos támadásként tudjuk felfogni a zsidóság ellen
– fogalmazott az RTL Híradónak Heisler András, a Mazsihisz elnöke.
| Mazsihisz-elnök: Szervezett támadások érik a zsidóságot | "Az elmúlt hetekben érezhető módon megszaporodtak a zsidók elleni atrocitások" – fogalmazott Heisler András. | [
"belföld",
"Mazsihisz",
"zsidóság",
"RTL",
"Őrsi Gergely",
"Heiszler András",
"mandiner",
"hír"
] | 0 | https://mandiner.hu/cikk/20220815_mazsihisz_elnok_szervezett_tamadasok_erik_a_zsidosagot | null | false | 0 | 0 |
Fel kell készülnünk a mínusz 10 fokra is
E mostani NKA-s megbízásuk azért különösen meglepő, mert a győztest április közepén hirdették ki, de az Ybl-emlékév akkor már javában zajlott, a kiírásban is értelemszerűen az szerepelt, hogy a "pályázati cél megvalósításának időtartama: 2014. január 1.–2015. január 31". Megkérdeztük az NKA-t, nem akadályozta-e a munkát, hogy ilyen későn választották ki az országos kommunikációs kampányt lebonyolító vállalkozást. A szervezet közel egy hét után mindössze arról tájékoztatta lapunkat, hogy az NKA Bizottsága csak "2014. január 16-i ülésén" hozta meg azt a döntést, amelynek miniszteri jóváhagyása után márciusban megjelenhetett a pályázati felhívás. Ez viszont tartalmazta, hogy "a kommunikációs kampánynak integrálnia kell a január 1. óta lezajlott eseményeket is."
A pályázat céljára eredetileg rendelkezésre álló összeg 15 millió forint volt – épp ennyiért kapta meg a munkát a Kortárs Média Kft., méghozzá versenytárs nélkül. Az illetékes kollégium tájékoztatása szerint a többi meghívott azt közölte az alappal, "hogy nem kívánnak élni a lehetőséggel".
Kissé a Velencei-tavi pályázat belterjességére emlékeztet, hogy a megtisztelő felkérést szerényen elutasító meghívottak között volt az YCP Communications Kft. is, amelynek tulajdonosát, Bondár Pétert szintén kapcsolatba hozza a cégjegyzék L. Simon ismerőseivel. (Cifra cégkeringő: egy olyan kft.-nek, amelyben Kisfalvinak és Hornyáknak is volt tulajdonrésze, most Bondár az egyik tulajdonosa. Bondár üzlettársa, Molnár Attila ugyanakkor beltag egy olyan bt.-ben, amelyben előtte Kisfalvinak volt érdekeltsége.)Mindezt nehéz lenne a véletlenre fogni: Bondár, Hornyák és Kisfalvi együtt dolgoztak a Magyar Egyetemi Sajtó Egyesületben: Hornyák elnökként, Kisfalvi titkárként, Bondár irodavezetőként.
Mindazonáltal a Bondár-féle ismerősi cég sem távozott az NKA-tól egészen üres kézzel: ugyanazon az ülésen, amelyen a Kortárs Médiának megítélték a 15 milliót, az úgynevezett "egyéb egyedi döntések" között 5 millióval támogatták az YCP-t is. Ezt a pénzt országjáró programsorozat, valamint fotó- és rajzpályázat lebonyolítására utalták ki számukra – szintén az Ybl-bicentenárium tiszteletére. Egyedi döntéssel az NKA tájékoztatása szerint azokat a pályázatokat szokás támogatni, "amelyeket nem a kollégium pályázati felhívására nyújtottak be, vagy/illetve nem illeszkedik a pályázati felhívásban foglalt célokhoz", de a döntéshozók szerint "kiemelkedő jelentőségű". Nos, e kiemelkedő jelentőségű fotó- és rajzpályázat fővédnöke mindenesetre L. Simon László volt, aki egyúttal a bicentenáriumi évet előkészítő Ybl Emlékbizottság elnöke is.
Az YCP tulajdonosa, Bondár ma sem lehet rossz viszonyban Hornyákkal és Kisfalvival. Legalábbis ezt valószínűsíti, hogy üzlettársa, Molnár Attila egyik cégének a Kisfalvi által képviselt – L. Simon alelnöksége idején az általa résztulajdonolt cégeken keresztül szintén nagy összegű NKA-támogatásban részesülő – Ifjúsági Médiakultúráért Alapítvány birtokában lévő óbudai, Szőlő utcai lakás a székhelye. Ugyanide van bejelentve továbbá L. Simon sajtófőnökének, Bajnai Zsoltnak és egy családtagjának egyik vállalkozása is, ami különösen furcsa fénytörésbe helyezi, hogy az elhíresült Velencei-tavi tenderen ugyancsak egy az ő és családtagja tulajdonában lévő cég, a Picasso Média Kft. indult a másik vállalkozásának otthont adó Ifjúsági Médiakultúráért Alapítvány és Kisfalvi közös tulajdonában lévő későbbi nyertes, a Shortcut Communications Kft., valamint a Kortárs Média Kft. mellett.
És ha valakit még nem kavart volna össze teljesen a sok baráti társaság: ugyancsak e Szőlő utcai lakásba jelentették be a Táboroztatók Országos Egyesületét is, amelynek képviselői szintén régi ismerősök. Az elnökség tagja ugyanis Hornyák és Kisfalvi, az elnök pedig nem más, mint L. Simon László helyettes államtitkára, Sárváry István. Ő "helyettesítette" Hornyákot a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány élén, ameddig előbbi – L. Simon első államtitkársága idején – kabinetfőnökként dolgozott. Ez a körülmény is azt igazolja, hogy L. Simon –az "emberei" révén – 2011-es létrejötte óta mindvégig meg tudta őrizni befolyását a jelentős vagyonnal rendelkező állami cég felett.
Az Ifjúsági Médiakultúráért Alapítványt a Magyar Narancs és a 444. hu is hiába próbálta elérni telefonon (a honlapjukról is jelezte a 444.hu, hogy teljesen üres, és ez azóta sincs másképp), mi ezért személyesen próbáltuk fölkeresni őket a Szőlő utcában. Sikertelenül. Egy ízben ugyan ajtót nyitott valaki, de az alapítvánnyal kapcsolatban nem tudott semmilyen tájékoztatást adni, azt javasolta, keressük őket nyilvános elérhetőségeiken. Ezeken viszont nem elérhetők.
A Kortárs Média Kft.-t (amelynek honlapja jelenleg "fejlesztés alatt áll") az RTL Klub Híradója próbálta eredménytelenül fellelni pár hete. Nekünk gyors visszahívást ígértek. Ennek már több napja. Az ismerősöket a közpénzosztó döntéshozók sűrűn megtalálják, de a nyilvánosság számára láthatatlanok. | A Szőlő utcai lakás rejtélye | Meghívásos pályázaton nyert idén áprilisban – még L. Simon László alelnöksége alatt – az NKA Építőművészet és Örökségvédelem Kollégiumától 15 millió forintot a Kortárs Média Kft. A feladat az "Ybl Miklós Bicentenárium – A Magyar Építészet Éve" országos kommunikációs kampányának megszervezése és lebonyolítása. | [
"L. Simon László",
"NKA"
] | 1 | http://nol.hu/gazdasag/a-szolo-utcai-lakas-rejtelye-1479129 | 2014-08-09 20:54:00+02:00 | true | 0 | 0 |
Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szóvivője szerint a korrupciós botrányokkal kísért Türr István Kutató és Képző Központot azért is szünteti meg a kormány, hogy ne lehessen könnyen felelősségre vonni az illetékeseit. Hadházy két összefüggő uniós projekten keresztül mutatott rá a leghatékonyabb közpénz-eltüntető technikákra. Az Átlátszó összeszedte a megszűnésre ítélt háttérintézmény legnagyobb botrányait.
A hetente tartott korrupcióinfón Hadházy Ákos olyan korrupciós esteket mutat be, melyek a közpénzeket elherdálásának rendszerszintűségére mutatnak rá.
A legutóbbi sajtótájékoztatójánn a Türr István Kutató és Képző Központ (TKKI) által lebonyolított az “Aktívan a tudásért" és az Aktívan a munkáért programok kapcsán tapasztalható visszásságokról számolt be a politikus.
Az összességében közel 12 milliárd forint EU-s támogatásból megvalósuló, 22 ezer embert elérő két program arra volt hivatott, hogy hátrányos helyzetű embereknek segítsen a munkaerőpiacra való bejutásban. A két programban fejenként több, mint fél millió forint EU-s pénz ment el a hátrányos helyzetűek egy-két hónapos képzésére.
A gyakorlatban a legtöbb esetben a közmunkások téli oktatása folyt ezekben a projektekben. Az alapvető viselkedési normákat is bemutató tananyagról az Origo írt összeállítást, az oktatásban résztvevőkről a Népszabadság készített riportot két éve.
A képzéseken résztvevők száma is megkérdőjelezhető Hadházy szerint. A politikus elmondta, hogy kapott olyan jelzéseket, hogy a képzések csupán “papíron" voltak megtartva, a valóságban csak a jelenléti íveket írták alá résztvevők.
Számos olyan esetet hozott fel a TKKI projektjei kapcsán Hadházy, amik körül felmerül a korrupció gyanúja.
Egyrészről a központ szerződései között található egy meglepően drága terembérlet. Egy olyan volt laktanyát bérelt 140 millió forinért a képző központ 2014 elejétől másfél évig, amelyet előtte még 15 millió forinért hirdettek meg eladásra.
Másrészről Hadházyék adatkéréséből kiderült, hogy az Aktívan a tudásért program 3,6 milliárd forintjának az egyharmada a képző központ dolgozóinak a fizetésére ment el. A politikus szerint ez azért visszás, mivel a teljes TKKI összesen 1300 dolgozóval rendelkezik, és közülük ezer fő nem is alkalmas a beosztása alapján az oktatói munkára.
Ha a közel 250 főnyi instruktor, mentor, oktató beosztású Türr dolgozóra vetítjük a személyi bérekre elköltött 1,3 milliárd forintot, akkor közel 6,5 milliót kaphattak az egyébként közalakalmazotti státuszban dolgozó munkavállalók.
Számos egyéb túlárazottnak vagy feleslegesnek tűnőköltség található a programok költségvetésében. Bruttó 30 millió forint ment el egy olyan videókonferencia-kliens öt faluba telepítésére, amelyhez hasonló ingyen is hozzáférhető az interneten.
A hátrányos helyzetű embereket írásra-olvasásra és más alaptevékenységekre oktató projektben elszámoltak 30 milliót vezetői információs rendszer fejlsztésére is. A legszegényebbeknek szánt pénzekből 27 millió forint ment el sajtó és PR költségekre.
Állatorvosi ló
A két hete megszűnésre ítélt Türr István Képző Központ Intézet az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézményeként huszonhat EU-s támogatásból megvalósuló projektet mendzselt. Ezek java része a felnőtképzés területén lezajlott program volt. Nem a Hadházy által említett két program volt az első a TKKI a történetében, ahol felmerült a korrupció gyanúja.
Az Átlátszó számolt be arról tavaly év végén, hogy a piaci ár sokszorosáért vásárolt informatikai szolgáltatást az intézet. 2014-ben szintén az Átlátszó írta meg, hogy a legszegényebbek megsegítésére szánt pénzek a TKKI-ből offshore tulajdonú vállalatokhoz mentek alaptörvény-ellenesen. Három udvar hó és jégmentsítésére 50 milliós szerződést kötött 2015-ben a TKKI egy reklámcéggel az Index szerint.
A kétes hírnévre szert tett “nyúl lefejezős" oktatási anyag is a TKKI-hoz kötődik. Oldalanként közel egymillió forintot fizettek ki egy offshore hátterű cégnek egy olyan oktatási segédanyagra, amelyről kiderült hogy egy amerikai okatási segédanyag fordítása, és nem saját szellemi termék, minként azt az anyagot jegyző cég beállította.
Ebben az ügyben a rendőrség is nyomozott, de nem találtak semmi törvényelleneset a plágiumgyanús könyv kifizetése körül.
Szintén milliók mentek el olyan tanulmányokra a TKKI-ből, egy helyettes államtitkár volt cégének, amelyeket hosszra mértek, azaz a tartalom ismétlődött, és nem volt túl sok veleje a tanulmányoknak.
A TKKI korrupciógyanús botrányai közül is kiemelkedik a “Híd a munka világába" program. Az Országos Roma Önkormányzat Farkas Flórián vezetésével a TKKI-val együtt vitte a progranot, amellyel kapcsolatban három nyomozás is indult a NAV-nál.
Az Áltátszó 2015-ben bejutott az egyik EU-s pénzből vett budai irodaházba és ott videóinterjút is forgattunk. Az ott feltett kérdéseinkre adott válaszokból kiderült például, hogy havi félmillióért béreltek Opel Corsákat. Számos más túlárazás is felmerült a projekt kapcsán: például a drága ingatlanvásárlások, vagy az, hogy egymillióért vettek mikrohullámú sütőket.
Lázár János kancelláriaminiszter 2015 őszén még azt mondta, hogy minden rendben van a projekttel. Ma már a felügyelő minisztérium, az EMMI szerződést akart bontani az ORÖ-vel.
A roma felzárkóztatással kapcsolatos más projektek kapcsán is történtek furcsaságok a TKKI-nél. Például a roma nők esélyegyenlőségéért indított projektet egy títzmilliós luxusfogadással zárták.
Vágó Gábor | Korrupcióinfó: Azért szüntetik meg az egyik legkorruptabb háttérintézményt, hogy eltüntessék a nyomokat | Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szóvivője szerint a korrupciós botrányokkal kísért Türr István Kutató és Képző Központot azért is szünteti meg a kormány, hogy ne lehessen könnyen felelősségre vonni az illetékeseit. Hadházy két összefüggő uniós projekten keresztül mutatott rá a leghatékonyabb közpénz-eltüntető technikákra. | [
"eu-s pénzek",
"hadházy ákos",
"korrupcióinfó",
"tkki",
"türr istván képző és kutató intézet",
"egyéb"
] | 1 | https://blog.atlatszo.hu/2016/06/korrupcioinfo-azert-szuntetik-meg-az-egyik-legkorruptabb-hatterintezmenyt-hogy-eltuntessek-a-nyomokat | 2016-06-27 04:56:00+00:00 | true | 0 | 0 |
Belföld 120 milliárd forintnál nagyobb az idei reklámtorta
[MTI-Eco] Az idei parlamenti és a helyhatósági választások alig hoznak extra bevételt a magyarországi reklámpiacnak - mondta Levendel Ádám, a Magyar Reklámszövetség elnöke a szervezet X. jubileumi országos reklámkonferenciájának beharangozó sajtótájékoztatóján. A szakember szerint a pártok bő egy hónapig tartó hirdetéskampánya az intenzív megjelenés, és az emberek politika iránti érzékenysége miatt jelentős feltűnést keltenek, ám az erre fordított összeg az idei magyarországi reklámköltésen belül csupán néhány százalékos részarányt képvisel. - A reklámpiac nagysága tavaly 110-115 milliárd forint volt, az idén várhatóan az infláció körüli mértékben nő - közölte Levendel Ádám. A rendszerváltozás óta a reklámpiac dinamikusan, évente átlagosan 10 százalékkal bővült, ám 2001-ben a világgazdaság növekedésének lassulásával megtorpant. Az elnök szerint a reklámok összetételében változás következett be a kereskedelmi televíziók négy-öt évvel ezelőtti megjelenésével: az elektronikus médiumok aránya kis mértékben nőtt az írott sajtó rovására. A X. jubileumi országos reklámkonferenciát október 29-30. között Egerben rendezik meg.
Ajánlom a Facebookon 0 | 120 milliárd forintnál nagyobb az idei reklámtorta | [MTI-Eco] Az idei parlamenti és a helyhatósági választások alig hoznak extra bevételt a magyarországi reklámpiacnak - mondta Levendel Ádám, a Magyar Reklámszövetség elnöke a szervezet X. jubileumi országos reklámkonferenciájának beharangozó sajtótájékoztatóján. A szakember szerint a pártok bő egy hónapig tartó hirdetéskampánya az intenzív megjelenés, és az emberek politika iránti érzékenysége miatt jelentős feltűnést keltenek, ám az erre fordíto | [
"archívum"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2002/10/02/120_milliard_forintnal_nagyobb | 2002-10-02 00:00:00 | false | 0.004454 | 0 |
Brüsszel még 2014 tavaszán megfogalmazta kifogásait az M4-es autópályával kapcsolatban, ezekre azonban az Orbán-kormány nem válaszolt, hanem visszavonta a finanszírozási kérelmet - derül ki Jávor Benedek Európai Parlamenti képviselő blogbejegyzéséből.
A Párbeszéd Magyarországért politikusa korábban levélben fordult az M4-essel kapcsolatban az Európai Bizottság Regionális politikai főigazgatóságához a helyzet tisztázására, és a napokban kapott választ kérdéseire.
M4 Fotó: Bielik István - Origo
Szakmai kifogások
A 2013 októberében benyújtott projekttel kapcsolatban a Bizottságnál a szakmai kifogások hosszú sora merült fel - olvasható Jávor Benedek blogbejegyzésében, amelybe beletette az angol nyelvű levelek másolatát is. | Itt van Brüsszel válasza az M4-esről | Brüsszel még 2014 tavaszán megfogalmazta kifogásait az M4-es autópályával kapcsolatban, ezekre azonban az Orbán-kormány nem válaszolt, hanem visszavonta a finanszírozási kérelmet - derül ki Jávor Benedek Európai Parlamenti képviselő | [] | 1 | http://origo.hu/gazdasag/20150526-itt-van-brusszel-valasza-az-m4-esrol.html | 2015-05-26 00:00:00 | true | 0 | 0 |
"Ahol hús van, ott légy is van" – mondta korábban Orbán Viktor a paksi atomerőmű bővítéséről, arra utalva, hogy a több ezer milliárd forintos beruházás vonzza a különféle gazdasági érdekcsoportokat. Valóban nagy a zsongás a projekt körül: megjelent már egy nagy külföldi szereplő, az egyik nagyértékű szerződés iránt pedig épp az Orbánhoz szorosan kötődő Mészáros Lőrinc üzleti köre is érdeklődik.
Közben azonban szép csendben felbukkant egy olyan szervezet is, amelynek politikai oldalakon átívelő kapcsolatai vannak. A már nevében is a beruházásra utaló P2 Magyar Vállalkozásokat Támogató Egyesület irányításában részt vett egy olyan személy is, aki a szocialista kormányok alatt befolyásos pozíciókat betöltő Kocsis Istvánhoz kötődik. Rajta kívül megjelent az egyesületben két helyi fideszes politikus, egy fideszes képviselő rokona, az OTP egyik középvezetője és egy nagyvállalkozó, aki a paksi bővítésért felelős miniszter kérésére szállt be.
A nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint az egyesület azzal a céllal jött létre tavaly májusban, hogy segítse a magyar vállalkozások bevonását a paksi bővítésbe, és részt vegyen ezeknek a cégeknek az informálásában. Ennek érdekében szoros együttműködést akartak kialakítani a bővítés orosz kivitelezőjével és a beruházásért felelős magyar minisztériummal is.
Az egyesület ezeket a nagyravágyó célokat nem tudta elérni. Korábbi vezetőségi tagok ezt a folyamatosan cserélődő elnökség mellett azzal magyarázták, hogy nem nyílt lehetőség arra, hogy a kormányzati szereplőkön kívül más is bele tudjon szólni a bővítés előkészítésébe. Az egyesület hivatalosan annyit közölt, hogy kezdeményezték a P2 végelszámolását, további kérdéseinkre nem kívántak válaszolni.
Kormányzati kapcsolatok
Az egyesület rövid történetét végigkísérte a különböző üzleti és politikai kapcsolatokkal rendelkező figurák feltűnése. A P2 több fontos megbeszélésén is jelen volt például Székely Péter, aki korábban a gépgyártással és ingatlanfejlesztéssel is foglalkozó nagymúltú Transelektro-csoport vezérigazgatója és főtulajdonosa volt. Az atomerőműveknek is bedolgozó Transelektro az MSZP-kormányok idején többször is kapott állami segítséget, hogy elkerülje a csődöt, végül azonban ez se tudta megmenteni a cégcsoportot. Székely a Fidesz környékén is feltűnt, 2005-ben tagja volt a párt már akkor is befolyásos gazdaságpolitikusának számító Matolcsy György egyik tanácsadó testületének.
A P2 egykori tagjai szerint voltak olyan megbeszélések, elnökségi ülések, amelyeket Székely egyik cégének óbudai irodájában tartottak. Székely a megkeresésükre azt írta, hogy a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János felkérésére vett részt tavaly év közepén a P2 tevékenységében. (Erről megkérdeztük Sülit is, a miniszter azonban nem reagált az írásban feltett kérdéseinkre.) Székely azt állította, hogy az egyesület elnöki posztját is betöltötte, ennek azonban nincs nyoma a P2 hivatalos dokumentumaiban. Másfél-két hónap után azért távozott, mert úgy vélte, hiányoznak az egyesület "sikeres működéséhez a megfelelő feltételek".
Néhány fideszes politikus viszont hivatalosan is megjelent a P2 vezetésében. Egyikük Tóth Kálmán, a 18. kerületi önkormányzat Fidesz-KDNP frakciójának a vezetője, aki néhány hónapig a P2 felügyelőbizottságának volt a tagja. Tóth megkeresésünkre először tagadta, hogy köze lett volna az egyesülethez, ezt csak azt követően ismerte el, miután egyeztettük vele a hivatalos iratokban szereplő személyes adatait. Azt mondta, hogy a baráti körén keresztül került kapcsolatba az egyesülettel, amelyet azonban hamar otthagyott. Szerinte az egyesületnek nem járt volna bevétel a bővítésbe sikeresen bevont magyar vállalkozásoktól. A P2 ezért szerinte direkt olyan embereket gyűjtött össze, "akiknek már volt egzisztenciája, hogy ezt a munkát tudják végezni".
Távozott már az egyesülettől Gór Csaba Gyula II. kerületi fideszes önkormányzati képviselő is, aki a szervezet elnökségének volt a tagja. A politikus azt közölte, hogy egy olyan ügyvéd révén került kapcsolatba a P2-vel, akivel közös ügyvédi irodában dolgozik, és aki az egyesület körül is tevékenykedett. Gór az ügyvéd kollégájának szakmai munkáját segítve vett részt az egyesület tevékenységében, azért lett elnökségi tag, hogy ezt a munkát hatékonyabban tudja végezni. Egyéb elfoglaltságai miatt azonban hamar lemondott.
Hőrcsik Lajos Kálmán pedig a P2 felügyelőbizottságában tevékenykedett. Róla írta azt korábban a hvg.hu, hogy Hörcsik Richárd fideszes parlamenti képviselő unokaöccse és tagja egy olyan szövetkezetnek, amely különböző támogatásoknak köszönhetően vendégházat üzemeltet. Hőrcsik a kérdéseinkre válaszolva annyit írt, hogy egyesületi jogviszonya már megszűnt, a változások átvezetése folyamatban van. Hörcsik Richárd pedig azt közölte, hogy nem követi nyomon ügyvéd unokaöccse tevékenységét, így annak egyesületi szerepvállalásáról sem tud.
Kocsis István árnyéka
A P2 több korábbi tagja szerint az egyesület környékén felbukkant Kocsis István is, aki a szocialista kormányok alatt nagy állami vállalatokat vezetett, de láthatóan vannak kapcsolatai a mostani kormány felé is. Tavaly májusban váratlanul megjelent a paksi bővítésért felelős miniszter, Süli János parlamenti eskütételén. Süli akkor azt közölte, hogy a hazai nukleáris szakma más fontos képviselőivel együtt ő hívta meg Kocsist az eskütételre.
A P2 egyik korábbi tagja szerint Kocsis közvetítőkön keresztül jelent meg az egyesületben, egy másik forrás pedig arról beszélt, hogy Kocsis "aktivizálódni is akart az egyesületben", ez azonban végül nem történt meg. Kocsis a munkatársán keresztül azt közölte, hogy nem tagja az egyesületnek, ezért kérdéseinkkel ne hozzá, hanem a P2-höz forduljunk.
Kocsis évtizedek jó baráti kapcsolatot ápol Csányi Sándor OTP-vezérrel is, jelenleg pedig az OTP tulajdonában álló Merkantil Bank ügyvezető igazgatója. A P2-ben közvetlenül is feltűnt egy másik, Kocsist is ismerő OTP-s vezető. Tavaly ősszel ugyanis Zagyi László lett az egyesület elnöke, aki korábban az OTP tulajdonában álló cégeknél töltött be vezető pozíciókat, jelenleg pedig az OTP kereskedelmi banki divíziójának a főosztályvezetője. Zagyi és Kocsis jelenleg is kuratóriumi tag az atomerőmű által létrehozott Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítványnál.
Az OTP-s kapcsolódási pont miatt kíváncsiak voltunk arra, hogy Csányi Sándor tudott-e az egyesület működéséről. A bank sajtóosztálya a megkeresésünkre azt válaszolta, hogy Csányi Sándornak semmilyen kapcsolata nincs és nem volt a P2 egyesülettel, nem ismerte és nem támogatta azt.
Zagyi érkezésével egy időben feltűnt az egyesületnél egy másik Kocsishoz kötődő személy, Guba János is. Guba nagyjából abban az időszakban volt a paksi atomerőművet tulajdonló Magyar Villamosművek (MVM) egyik leányvállalatának, az MVM ERBE Zrt-nek az igazgatósági tagja, amikor Kocsis volt az MVM vezérigazgatója. (Az MVM ERBE vezetésének ebben az időszakban Zagyi is tagja volt). Guba később követte Kocsist a BKV-hoz is, amíg utóbbi a közlekedési vállalat vezérigazgatója volt, előbbi igazgatóhelyettesként dolgozott a 4-es metró beruházást felügyelő projektigazgatóságnál.
Guba jelenleg is fontos állami tisztséget tölt be, a paksi bővítésért felelős magyar állami vállalat, a Paks II Zrt. igazgatósági tagja. Ez a pozíciója már akkor is megvolt, amikor tavaly szeptemberben a P2 alelnöke lett. Gubáról az egyik korábbi egyesületi tag azt mondta, hogy különösen aktív volt, ez alapján úgy tűnt, hogy "ő az erős ember" a szervezeten belül. Több kérdést is feltettünk Gubának és a Paks II Zrt.-nek többek között arról, hogy az állami és az egyesületi poszt mennyiben volt összeférhetetlen, ezekre azonban nem kaptunk választ.
Nagyravágyó tervek
A P2 valódi tevékenységéről nehéz képet kapni, az egyesületnek ugyanis nincs honlapja és a működéséről se lelhető fel semmilyen nyilvánosan elérhető információ. A Direkt36 által megkérdezett korábbi vezetőségi tagok szerint azonban az egyesület érdemi tevékenységet nem is végzett, így a kitűzött céljait nem tudta megvalósítani.
Az eredeti tervek szerint azonban a P2 meglehetősen komoly befolyásra törekedett a paksi bővítés körül. Többek között folyamatos kapcsolatot akart fenntartani a beruházás orosz kivitelezőivel, a bővítésért felelős magyar minisztériummal és a Paks II. Zrt.-vel is. Ezekkel a szervezetekkel megállapodásokat is akartak kötni. Ezen kívül az egyesület részt akart venni a paksi beszállítók előzetes szűrésében, a magyar és a külföldi beszállítók közti kapcsolatépítésben, az esetleges viták esetén pedig közvetített volna is közöttük.
A kudarcot az egyik korábbi elnökségi tag azzal magyarázta, hogy a tevékenységükre nem volt igény, különösen azt követően, hogy megalakult a bővítéssel foglalkozó minisztérium. A szervezet működését ismerő források szerint belső konfliktusok is nehezítették a munkát, ráadásul egy éven belül kétszer is átalakult az egyesület vezetősége. A volt elnökségi tagok szerint így nem derült ki az sem, hogy valóban vannak-e komolyabb orosz kapcsolatai az egyesületben alelnöki pozíciót betöltő Szergej Szkobelevnek. Szkobelev – akinek üzleti tevékenységéről csak annyi derült ki, hogy két kisebb magyar cégben is tulajdonrésze van - nem reagált a megkeresésünkre.
Nagy Roland, az egyesület jelenlegi elnöke a Direkt36-tal azt közölte, hogy kezdeményezték P2 végelszámolását, az ehhez szükséges iratokat benyújtották. (Ennek egyelőre nincs nyoma a Fővárosi Törvényszéken.) Azt mondta, hogy hiába volt jó a kezdeményezés, az alapszabályban rögzített célokat nem tudták elérni és gazdasági tevékenységet sem folytattak. Nagy hamar lezárta a beszélgetést arra hivatkozva, hogy "nincs miről beszélni", további kérdéseinkre nem kívánt válaszolni.
Bár az új blokkok építése még nem kezdődött meg, a nagyberuházás irányításával megbízott orosz állami atomvállalat, a Roszatom a tavaly év eleje óta folyamatosan írja ki a paksi bővítéssel összefüggő tendereket. A magyar vállalkozók információval való ellátásában pedig a P2-höz hasonlóan mások is lehetőséget látnak. Tavaly februárban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-orosz tagozatán belül több magyar cég megalakította a Paks szekciót azzal a céllal, hogy a magyar cégek minél nagyobb arányban vegyenek részt a bővítésben.
A magyar cégnyilvántartási adatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk. | Fideszesek és az MSZP-s atomfőnök árnyéka is elérte Paks 2-t | Politikai oldalakon átívelő kapcsolatokkal rendelkező egyesület jelent meg tavaly Paks 2 körül. Összekötőként akartak beszállni a bővítésbe, és bár befolyásos emberek is feltűntek a szervezet mögött, a tervük végül nem sikerült. | [
"paks 2",
"paksi bővítés",
"kocsis istván",
"Hörcsik Richárd",
"süli jános"
] | 1 | https://444.hu/2018/12/13/fideszesek-es-az-mszp-s-atomfonok-arnyeka-is-elerte-paks-2-t | 2018-12-13 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Gyorsított eljárásban állítja bíróság elé a Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség azt a két fiatalt, akik két héttel ezelőtt letörtek hat darab kőkeresztet a Margit hídon lévő műemléki kőkoronákról, és ezzel több százezer forint kárt okoztak.
A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint a két fiatal a II. kerületből gyalogolt egy barátjával ittasan az egyik belvárosi szórakozóhely felé augusztus 24-én éjjel. A Margit hídon sétáltak át, amikor az egyik fiatal egymás után négy pillérre is felmászott, és az azokon lévő kőkereszteket letörte.
Ezután a három férfi szórakozni ment, majd pár órával később szintén gyalogosan elindultak hazafelé, és ennek során az útjuk ismét a Margit-hídon vezetett át. A hídon áthaladva, mindkét vádlott felmászott egy-egy pillérre, és az azon elhelyezett kőkereszteket is letörték. A két gyanúsított beismerte a bűncselekmény elkövetését, amit ittasságukkal magyaráztak.
A fiúk a kőkeresztek letörésével összesen hat műemléki kőkoronát rongáltak meg, és ezzel összesen több mint 400 ezer forintos kárt okoztak. A rongálás bűntettével vádolt fiatalokat gyorsított eljárásban állítják ma bíróság elé. | Gyorsított eljárásban állítják bíróság elé ma a Margit híd kőkeresztjeit letörő fiatalokat - videóval | Beismerték tettüket a 400 ezres rongálással vádolt fiatalok. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2023/09/06/gyorsitott-eljarasban-allitjak-birosag-ele-ma-a-margit-hid-kokeresztjeit-letoro-fiatalokat-videoval | 2023. 09. 06. 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Akár kétharmados túlárazást gyanít Márki-Zay Péter polgármester és Hadházy Ákos LMP-s politikus a hódmezővásárhelyi térfigyelőkamera-rendszer kiépítése körül. A több százmilliós nagyságrendű projekt nyertese a NER tenderasztokráciájához van bekötve.
Hódmezővásárhelyen az “alkotmányos költség" meghaladta az 50 százalékot. A térfigyelőrendszer kiépítésénél elképesztően nagy túlárazások történtek, a kifizetett összegekhez képest a valós érték az ár egynegyede-egyharmada lehetett – hangzott el Márki-Zay Péter és Hadházy Ákos közös sajtótájékoztatóján.
A két politikus számos hasonló volumenű közbeszerzést talált, egyet történetesen éppen Hódmezővásárhelyen, valamint Érden, Deszken, Orosházán és Mórahalmon, ami a vizsgált három beszerzés harmadából, negyedéből megvalósulhatott.
A most elemzett három munka esetében ellenben gigászi, kameránként 2-3 millió forintos költségre derült fény.
Igaz, a végleges összeget nem is a kamrák darabonkénti mintegy 200-700 ezer forintos ára, hanem a járulékos költségek: például a vandálbiztos kültéri szerverszekrény, daruzás, földmunkák, szerverközpont, kábelhálózat kialakítása dobták meg.
Méghozzá úgy, hogy a "csokorba" telepített kameráknál kevesebb készülék is elegendő lett volna. Akad például olyan megfigyelési pont, ahol egy oszlopra hat kamerát szereltek föl, ebből kettő olyan típusú készülék, ami eleve 360 fokban "lát", illetve forog.
A három, 2014-es, 2016-os és 2017-es szerződés értéke összesen 319 millió forint. A győztes valamennyi esetben a hódmezővásárhelyi Kálmán-család érdekeltsége, két esetben a System Service Kft., illetve a Maros Project Kft.
Kálmán Pálnéról a Magyar Narancs írta meg, hogy a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft.-n keresztül, amelyben mindketten szerepet kaptak, kapcsolatban állhat Szijj Lászlóval, a közbeszerzéseken taroló Duna Aszfalt tulajdonosával.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | Túlárazták Hódmezővásárhely térfigyelő rendszerét Márki-Zay és Hadházy szerint | Akár kétharmados túlárazást gyanít Márki-Zay Péter polgármester és Hadházy Ákos LMP-s politikus a hódmezővásárhelyi térfigyelőkamera-rendszer kiépítése körül. A több százmilliós nagyságrendű projekt nyertese a NER tenderasztokráciájához van bekötveHódmezővásárhelyen az “alkotmányos költség" meghaladta az 50 százalékot. | [
"egyéb"
] | 1 | https://orszagszerte.atlatszo.hu/tularaztak-hodmezovasarhely-terfigyelo-rendszeret-marky-zay-es-hadhazy-szerint | 2018-05-17 10:50:00+00:00 | true | 0 | 0 |
A gazda, Kiss Tamás abban a tudatban hagyta a munkagépet az elhagyatott, nehezen megközelíthető területen, hogy ott biztonságban lesz. Mikor másnap folytatta volna a munkát, megdöbbentő látvány fogadta: a gépről mintegy másfél tonna alkatrészt szereltek le, méghozzá profi módon. Az tolvajok valószínűleg értettek ahhoz, amit csináltak – írja a nyugat.hu hírportál.
A férfi 500 ezer forintot ajánlott fel annak, aki hiteles információval szolgál a tolvajokkal és az ellopott alkatrészekkel kapcsolatban. Feltételezehtő, hogy nem fémtelepen akarják eladni a szajrét, hanem alkatrészként, hozzáértő módon árulják majd a feketepiacon. | Félmilliós jutalom a lopott alkatrészekért | Kedden hajnalban lopták le a munkagépről a csöveket, kábeleket Felsőcsatár közelében egy szántóföldön. | [
"lopás",
"tolvaj",
"traktor",
"váltságdíj"
] | 0 | https://24.hu/szorakozas/2013/10/23/felmillios-jutalom-a-lopott-alkatreszekert | 2013-10-23 00:00:00 | false | 0 | 0 |
Állam és polgár viszonyát, a demokrácia minőségét jellemzi, melyik mennyit és hogyan tudhat meg a másikról.
A hatalom mindenkori, mindenfajta gyakorlója természeténél fogva hajlamos rá, hogy az őt kormányra juttató polgára elől a lehető legtöbbet eltitkolja. Erre leginkább az államtitok intézményét használja, közérdekből titoknak nyilvánítva minden olyan információt, amellyel a halandók feletti kiemelt, előjogokkal felhatalmazott fontosságát, egyszersmind hatókörének kiterjesztését igazolja.
Védekezésként a polgár létrehozta a nyilvánosságot. Eszközeként a sajtót, amelynek alapfunkciója, hogy a közre tartozó olyan dolgokat, amikről a hatalom nem szívesen beszélne, feltárja a közösség előtt. A parlamenti demokráciában létrehozta továbbá azokat az ellensúlyokat – Alkotmánybíróságot, közpénzügyi ellenőrzést stb. –, amelyek a törvényhozás és a végrehajtó hatalom tévedéseit korrigálják, erőszakosságát, túlburjánzását kordában tartják. Adatvédelmi biztosi rendszert szervezett, mert úgy gondolja, hogy az állam gyakran túl sokat akar megtudni arról, amihez semmi köze. A polgár ezekkel az intézményekkel védekezik, ha meg akarják sérteni a privát- és a közszférának a felvilágosodás óta szent szétválasztását, az ember szabadságának egyik fő garanciáját.
Látjuk, mit tesz most a hatalom. Gúzsba köti az őt ellenőrizni hivatott intézményeket. Látjuk, hogyan telepszik rá a nyilvánosságra elfojtva az ellenvéleményeket. Ám az erőszakos, túlburjánzó állam nem állhat, és nem is áll meg itt.
A minap Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztertől megtudtuk: a jövőben állami feladat lesz a "nemzeti adatvagyon", a kiemelten fontos adatbázisok kezelése és működtetése, mert az magáncégek kezében nincs biztonságos helyen. A következő év végéig ezért, amint azt a kormány már elfogadta, s a parlament a "közeli napokban" megszavazhatja: az állam ebben a "kiemelten védett adatbázisban" rögzítheti lakcímeinket, amelyek alapján bárki névre is viszszakereshető, a közúti közlekedési adatokat, a bűnügyi, szabálysértési, foglalkoztatási, szociális, agrártámogatási és egészségügyi adatokat, a nyugdíjnyilvántartást – talán a magán-nyugdíjpénztárit is. A népszámlálási törvénybe utólag beiktatott vallási hovatartozást is. Ha valakit megnyugtat, bevezetik a "nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény" új kategóriáját, s előírják azt is, ne lehessen a központi adatokból személyi profilt alkotni. Ha most valaki tényleg megnyugodott volna, azért jobb, ha tudja, a miniszter később eldöntendő "technikai kérdésnek" nevezte, ki kezeli majd konkrétan az óriási adatbázist. Teljes civil vagy parlamenti ellenőrzésről sem esett szó.
Minden civilizált állam népszámlálással rendszeresen rögzíti az ország és a lakosság mérhető állapotát. Ezzel semmi baj, hiszen nem csak a hatalomnak, a lakosságnak is hiteles önképre van szüksége. A demokratikus berendezkedés és az emberi szabadság viszont akkor és ott sérülhet és sérül is, amikor a "nemzeti adatbázist" ellenőrizetlenül, mert ellenőrizhetetlenül kezeli és használhatja fel bármilyen politikai színezetű hatalom, miközben lehetetlenné teszi, hogy a polgár róla megtudjon mindent, amihez állampolgárként joga lenne. | Belföld: Köztitkok, magánjogok | Állam és polgár viszonyát, a demokrácia minőségét jellemzi, melyik mennyit és hogyan tudhat meg a másikról. | [
"2010-11-22",
"Fellegi Tamás",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium",
"Orbán-kormány",
"adatvédelem"
] | 1 | https://nol.hu/velemeny/20101122-koztitkok__maganjogok | 2010-11-22 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Elsikkasztották az afgán banki vagyont
Több száz millió dollárt sikkasztottak el a legjelentősebb afganisztáni bankból külföldi bankszámlákra, ez vezetett a pénzintézet összeomlásához - állapítja meg egy független jelentés, amelyet nemzetközi adományozók készítettek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára, s amelyet szerdán hoztak nyilvánosságra az afgán fővárosban. A jelentés újabb részletekkel szolgál azzal kapcsolatban, hogy a Kabul Bank alkalmazottai, az ő barátaik és rokonaik csalárd hitelszerződések révén sikkasztottak el 861 millió dollárnyi bankvagyont. E szerződésekről az IMF megállapította, hogy piramisjáték mintájára szervezték őket, és hogy ezt a háború dúlta ország még csak születőfélben lévő bankfelügyelete nem vette észre.
MTI | Elsikkasztották az afgán banki vagyont | Több száz millió dollárt sikkasztottak el a legjelentősebb afganisztáni bankból külföldi bankszámlákra, ez vezetett a pénzintézet összeomlásához - állapítja meg egy független jelentés, amelyet nemzetközi adományozók készítettek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára, s amelyet szerdán hoztak nyilvánosságra az afgán fővárosban. A jelentés újabb részletekkel szolgál azzal kapcsolatban, hogy a Kabul Bank alkalmazottai, az ő barátaik és rokonaik csalárd hitelszerződések révén sikkasztottak el 861 millió dollárnyi bankvagyont. E szerződésekről az IMF megállapította, hogy piramisjáték mintájára szervezték őket, és hogy ezt a háború dúlta ország még csak születőfélben lévő bankfelügyelete nem vette észre. | [] | 1 | https://blikk.hu/blikk_aktualis/elsikkasztottak-az-afgan-banki-vagyont-2122053 | 2015-10-30 07:29:00+01:00 | true | 0 | 0 |
Egy New York-i szövetségi bíró pénteken, növekvő türelmetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump volt amerikai elnök "ismételten erőfeszítéseket tesz az ellene folyó rágalmazási per késleltetésére", és kijelentette, nem fogja leállítani a januári tárgyalást csak azért, hogy megvárja az egyik ítéletével szembeni "komolytalan" fellebbezés eredményét.
Ahogy azt korábban megírtuk, Donald Trump ügyvédjei a volt elnök büntetőperének halasztását kérték, az amerikai elnökválasztások utánra.
Erre végül, az Associated Press legfrissebb értesülései szerint nem kaptak engedélyt.
Ez az ügy, nagyrészt Trump ismételt késleltetési törekvései miatt éveken át elakadt
- írta Lewis Kaplan bíró, hozzátéve: "Trump legutóbbi halasztási kérelme - immáron a negyedik - egy újabb ilyen kísérlet arra, hogy indokolatlanul késleltesse az ügy megoldását"..
Trump ügyvédjei arra alapozva kérték a halasztást, hogy sikerrel járhatnak a fellebbezés során. Kaplan bíró viszont pénteken azt mondta, az érvek "alaptalanok", és Trump nem mutatta ki a fellebbezés sikerének valószínűségét.
Lewis Kaplan viszont úgy döntött hogy Trump "fellebbezése komolytalan". Az ügyvédek még nem kommentálták a történteket. | Komolytalannak látják Donald Trump fellebbezését, ezért nem kap halasztást | Komolytalannak látják Donald Trump fellebbezését, ezért nem kap halasztást - Döntött a bíró. | [
""
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2023/08/19/donald-trump-egyesult-allamok-targyalas-fellebbezes | 2023. 08. 19. 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Beperli a felszámolás sorsára jutott Quaestor és a Buda-Cash korábbi vezetőit a két cég felszámolója, az állami Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN).
A PSFN állítja, hogy olyan információk birtokába került, amelyek szerintük megalapozzák: a cégvezetők a felszámolási eljárások megindítása előtt tisztában voltak a fizetésképtelenség fenyegetésével, mégis olyan lépéseket tettek, amik veszélybe sodorhatták a hitelezők kifizetését.
Az állami felszámoló nem részletezte, hogy konkrétan milyen adatokra alapozva indítja meg a pereket.
Különösen figyelemre érdemes azonban, hogy a 24.hu hírportál korábban arról írt: a súlyos veszteségeit eltitkoló brókercég háza táján fellelhető kevés, valóban értékes vagyonelem éppen a felszámolást megelőző hetekben szivárgott el a Buda-Cash közeléből.
A felügyeleti hatóság szerepét betöltő Magyar Nemzeti Bank csapata 2015. február 23-án szállt ki a Buda-Cash Ménesi úti székházához. Az ellenőrzést követően a cég helyzete nagyon gyorsan tarthatatlanná vált, a cégbíróság az év március 5-én el is rendelte a felszámolást.
A brókercég vezetői tudhatták, hogy esedékes az ötévente kötelező helyszíni vizsgálat (utoljára 2010 májusában jártak náluk ilyen átfogó ellenőrzésen). A felügyelet szabályzata szerint alapesetben 15 nappal a kiszállás előtt értesítik a vizsgált céget.
Az Opus részvénykönyvében fellelhető adatok szerint pont a razziát megelőző héten került két offshore-szagú vállalat a tőzsdei cég nagytulajdonosai közé: a TAC Investment Ltd. február 16-án 24,54 százaléknyi tulajdont megtestesítő részvény birtokába jutott, február 20-án, pénteken pedig a Cariati Holding Ltd. kezébe került 15,86 százaléknyi Opimus-papír. A részvénykönyvi adatok szerint mindkettő a Seychelles-szigetekre van bejegyezve, ráadásul egy olyan címen, ami már több más, a Buda-Cash-birodalom környékén mozgolódó offshore cégnek is székhelyül szolgált.
A brókerház és a hozzá különböző módokon keresztül kötődő cégek és emberek még 2013-ban szereztek jogot céges apportokkal az Opus Global Nyrt. (akkori nevén:Opimus) összesen 68,42 százalékos részvénycsomagjára. A mérleg másik oldalán az áll, hogy az Opus akkori értékének a nagy része viszont ezekből az apportokból eredt. A Buda-Cash-féle művelet eredményeként akkor 5,6 milliárdnyira taksált új tőke került a cégbe, javarészt konkrét, reálgazdasági eszközöket birtokló cégrészesedések formájában.
A Buda-Cash-büntetőügyről tudósító hvg szerint a hatóságok nyomozói arra jutottak, hogy a Buda-Cash tulajdonosai már 2015 januárjában működtették – kifejezetten az Opus-részvények kinyerésére – a két offshore céget.
Ha az offshore cégekbe korábban tényleg a brókerházhoz tartozó vagyont csatornázták az ellenőrzésre és a katasztrófára felkészülő cégvezetők, nehéz elképzelni, hogy pont ez ne szerepelne a PSFN keresetében. Ez pedig nemcsak az érintett vezetőknek, hanem akár Mészáros Lőrincnek is kellemetlen lehet.
Orbán Viktor miniszterelnök barátja és vele összehangoltan eljáró más résztulajdonosok tavaly növelték 44,95-ről összesen 78,82 százaléknyira az Opusban fennálló részesedésüket. Miközben a matematika szabályai is kizárják, hogy a pakkjuk legalább egy része ne az említett offshore cégektől származna, piaci pletykák szerint Mészárosék az egykor a Buda-Cash-hez kötődő seychelles-i Opus-papíroknak kimondottan nagy részére tették rá a kezüket.
Sarkadi Nagy Márton | Mészáros-közelbe érhet a Buda-Cash-ügy | Beperli a felszámolás sorsára jutott Quaestor és a Buda-Cash korábbi vezetőit a két cég felszámolója, az állami Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. | [
"hírek",
"politika",
"belföldi hírek",
"karikatúrák",
"népszava"
] | 1 | http://nepszava.hu/cikk/1153743-meszaros-kozelbe-erhet-a-buda-cash-ugy | null | true | 0 | 0 |
A napokban fizetett foglalót a Geoház Kft. az MSZP Jókai utcai székházáért, de félő, hogy a teljes vételár után sem marad pénze a pártnak: a nagy rész hiteltörlesztésre megy. A Geoholding-csoport eközben tárgyal a szintén MSZP-közeli Népszava megvételéről is. Ez ügyben is a héten várható fordulat: a dolgozói egyesület mond véleményt az esetleges együttműködésről.
250 ezer forint alatti négyzetméteráron bauhaus stílusú belvárosi irodaházat kb. csak Hasfelmetsző Jacktől lehet vásárolni – az összeg vevőszemmel jutányos volta mutatja, hogy mennyire kellemetlenné vált az eladó MSZP személye azon körökben, amelyek egyáltalán szóba jöhetnek egy milliárd-közeli ügyletnél.
Információink szerint 800 és 900 millió forint körüli vételárért kelt el az MSZP Jókai utcai 3600 négyzetméter alapterületű székháza. Volt ugyan jobb ajánlat is – állítólag az OTP-csoporttól -, de a befektető kihátrált, miután kiszivárgott a tárgyalás híre.
Később, úgy tudni, egy izraeli ingatlanfejlesztő ügyes tárgyalása nyomta lefelé az árat – ők állítólag hostelt terveztek a Jókai utcába -, majd jött a Geoholding-Móra Könyvkiadó páros, hogy ennyiért nekik is megéri.
Nem csomagban – cáfolta az MSZP-környékről terjedő híreket Horváth László, a Geoholding-csoport meghatározó tulajdonosa, miszerint a székházügylet összefüggene azzal, hogy a cégcsoportba tartozó Geomédia Kiadói Zrt. – mint azt nemrégiben a Népszabadság megírta – tárgyal az MSZP-től szintén nem túl távoli Népszava kiadói jogáról is.
A tárgyalás tényét amúgy nem csak Horváth, de több megkeresett népszavás is megerősítette az Átlátszónak, ráadásul egybehangzóan állították: ebben az esetben koránt sem mennek olyan simán a dolgok, mint a székházügyletnél.
A 11 ezer példányban értékesített Népszavát megjelentető Népszava Lapkiadó Kft. közel 25 millió forintos veszteséget produkált 2014-ben, úgy tudni, a kínált vételár is nagyjából ebben a nagyságrendben van.
A kiadó formálisan a luganói TCD Intermedia SA tulajdona, ami bizonyos Alexander Schmuki érdekeltsége. Ő a moneyhouse.ch elemzése szerint tipikus főállású strómannak tűnik. Mindenesetre, aki megvenné a Népszavát, fordulhat a svájci kézbesítési megbízottjához. Az pedig nem más, mint a volt MSZP-s országgyűlési képviselő, Dávid Gyula nevével fémjelzett ügyvédi iroda.
Schmuki Puch László volt MSZP-pénztárnoknak strómanol – ez az általánosan elterjedt nézet a médiavilágban. A képet Horváth és a nevük elhallgatását kérő népszavások is árnyalják, előbbi azzal, hogy ők nem tárgyaltak/tárgyalnak a kiadóról Puch-hal. Utóbbiak pedig úgy, hogy három éve egy vasat sem kapnak sem Puch köreitől, sem magától az MSZP-től, hanem ők maguk kalapozzák össze, azt a nem sokat, amijük van.
A kiadó ugyanakkor jelenleg is az MSZP-s hátterű József Attila Alapítvány épületében működik.
Elsősorban két támogatási forrás áll a rendelkezésükre: a nagyobb tételt német szociáldemokraták folyósítják, a kisebbet pedig egy "nagyvonalú magyar milliárdos". Utóbbi kilétét bizalmasan őrzik, ugyanakkor feltűnő a Demján Sándor nagyvállalkozó érdekeltségében álló Westend hirdetéseinek aránya az újságban.
Márpedig ezt a két forrást féltik átjátszani az esetleges vevőnek – sajtóhírek szerint ajánlatot tett az újságra az MSZP-alapítvány Szabad Sajtó is, amelynek a Népszabadság-beli csomagja eladásából lehet forrása a vételre.
A Népszabadság helyzetéről bővebben A pártalapítvány esete a kiürített kiadóval: a Népszabadság nehéz napjai
Ezt azonban most az Átlátszó érdeklődésére Kránitz László, a Szabad Sajtó Alapítvány elnöke határozottan cáfolta. Az viszont látszik, hogy valami felpörgött az eddig mostohagyerekként kezelt Népszava életében – ha más nem, az, hogy a jelenlegi lapvezetés megmozgatta a kapcsolatait a Geomédia ellenében.
Utóbbi ugyanis egyértelművé tette: erős fúziót tervez kiadványával, az exnépszavás Gál J. Zoltán által szerkesztett Vasárnapi Hírekkel. Viszont – mint Horváth most az Átlátszónak hangsúlyozta – nem kívánnak a kollektíva ellenében, erőből átalakítani, ha erős az ellenállás, inkább lemondanak az ügyletről.
Így sarkalatos lehet a dolgozókat tömörítő egyesület e heti közgyűlése – a társaság ugyanis eddig kvázi versengő ajánlattal élt: ugyanannyit, információink szerint 20 millió forint körüli összeget kínálnak a kiadóért, mint a Geomédia.
Úgy tudni, a Geomédia részéről egy korábbi, a népszavásokkal közös értekezleten elhangzott, ők a fenti összeget készpénzben adnák, viszont többletként letudnának bizonyos adósságokat, amelyek állítólag Puch köreihez köthetők – ezt ugyanakkor Horváth nem erősítette meg most munkatársunknak, mondván, bizalmas körben bizalmas ügyekről elhangzott közlésekről nem beszél.
Ha valóban van elszámolási vita "Puchék" és a Geomédia között, az szocialista források szerint adódhat korábbi közös üzletükből, a 2009-ig a Népszava megjelentetésében is érdekelt VH Kiadó Kft.-ből.
A mondás mindkét részről az, hogy elváltak és el is számoltak, a cégnyilvántartás szerint ugyanakkor hatályosan együtt vannak még a veszteséges cégben, mármint Geomédia és bizonyos Békés Project Kft., ami a Puch-hal számos üzletben együtt mozgó Simon Dénes volt MSZP-s párttanácsadó érdekeltsége.
Szintén lehet elszámolási nézeteltérés a Sláger Rádió frekvenciáján 2012-ig működő Neo FM miatt, amelyen a Geomédia állítólag 200-300 milliót bukott.
Az ügylet messzire vezet: a Sláger-Danubius országos kereskedelmi rádiók frekvenciái helyére kiírt pályázat körül még az MSZP-kormányzás idején, 2009-ben sejlett fel a Fidesz és az MSZP közötti megállapodás lehetősége, az pedig fölöttébb valószínűtlen, hogy ha volt ilyen alku, ahhoz ne lett volna valamilyen köze az akkor még teljhatalmú pártpénzmachereknek, Simicska Lajosnak és Puchnak.
A magyar médiapiac gyakorlatából kiindulva a paktum kiterjedhetett az állami hirdetéseken való osztozkodásra is – csakhogy 2010-ben a Fidesz kétharmaddal tarolt, Simicska pedig állítólag innentől nem tartotta érvényesnek a régi tárgyalópartnerével, Puch-hal kötött, hallgatólagos dealeket. Tény, a Neo, dacára 1,8 milliós hallgatottságának, 2012-ben ment a levesbe, a Simicska-érdekeltség Class FM viszont szépen muzsikált – legalábbis ami a reklámbevételeket illeti.
Akárhogyan is, könnyen lehet, hogy a Geomédia végül elengedi a népszavás tervekeit, miközben Horváth nagyon is lelkesnek tűnik az MSZP-vel kötött ingatlanügylettel kapcsolatban.
A Geoholding-csoportba tartozó Geoház és a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Zrt. vásárolta meg kétharmad-egyharmad arányban a kiürített pártházat, amelyet egyébként a Puch-hoz köthető Jókai 6 Zrt. üzemeltet – ez azonban kérdéses, hogy így marad-e, Horváth szerint erről még majd később tárgyalnak.
MSZP-s forrásaink szerint Puch valahai teljhatalma sokat apadt mára. Formális párttisztsége a Baranya megyei elnök titulus, információink szerint azonban a nyáron esedékes tisztújításon nem kíván újrázni, a pécsi Tóth Bertalan esélyes a posztra. A pénzügyek jelenleg formálisan Katona Tamás pártigazgatóhoz tartoznak, de legalább annyi rálátása van a kasszára Baja Ferencnek, a Táncsics Mihály Alapítvány elnökének is.
Téved ugyanakkor, aki teljesen leírja az expénztárnokot – és erre nem csak az utal, hogy például a jelenlegi két fontos ügyletben is fel-felmerül a neve. MSZP-s bennfentesek szerint máig meghallgatja Puch tanácsait a például pártelnök Tóbiás József és Baja Ferenc is. A hátrébb szorulás részben saját döntés volt – ismerői szerint a volt pártpénzember szívesen hódol történetesen Simicskával közös szenvedélyének, a vitorlázásnak az utóbbi időben.
Akadnak ugyanakkor szocialista körökben, akik szemére vetik a Puch-féle gazdálkodásnak, hogy a párt nem raktározott eleget az esetleges nehéz időkre.
Amennyiben például stimmel, hogy a mostani székházvételár 900 millió forint alatt marad, az MSZP-nek nem sok jut, a pénz zömét a bank viszi. Az irodaházat ugyanis az Erste Bank 1,26 milliárd forintos, vételi joggal erősített keretbiztosítéki jelzáloga terheli. A 2008-as kölcsönből a párt törlesztett, úgy tudni 800 millió forint körüli összeg a hátralék jelenleg.
Rádi Antónia | A bank viszi a székházpénzt, eladósorban a Népszava – kong a kassza Puch László után | A bank viszi a székházpénzt, eladósorban a Népszava - kong a kassza Puch László után | [
"baloldali értékek",
"cikkek"
] | 1 | https://atlatszo.hu/2016/02/18/a-bank-viszi-a-szekhazpenzt-eladosorban-a-nepszava-kong-a-kassza-puch-laszlo-utan | 2016-02-18 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Áron alul, Fideszhez köthető cégnek adhatják el a debreceni repülőtér üzemeltetési jogát, állítja az MSZP. Kósa Lajos szerint a szocialista politikusok nem kellően tájékozottak a repülőtér ügyében. A sajtótájékoztatón említett cég vezetője közölte: a Xanga Holdig Kft. szakmai alapon pályázta meg a repülőtér hasznosítására kiírt pályázatot, és nincs semmiféle politikai kötődése.
Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere korábban 10-12 milliárd forintra taksálta a repülőteret, a pályázaton győztes cég azonban ennek töredékéért, 5,3 milliárd forintért szerezheti meg a repülőtér üzemeltetését és a reptéri ingatlanokat. Ráadásul az árat nem egyszerre, hanem részletekben, 2012-ig kell megfizetnie, mondta csütörtökön Nyakó István, az MSZP szóvivője. A budapesti sajtótájékoztatón részt vett Varga Zoltán, a párt debreceni önkormányzati képviselője is.
"A polgármester azzal a Xanga Holding Kft.-vel kezd tárgyalást, és köt majd minden valószínűség szerint szerződést augusztusban, amely a tenderen jóval alacsonyabb árat ajánlott, mint a másik pályázó, és semmiféle reptér-üzemeltetői gyakorlata nincs" - tette hozzá a szóvivő, amjd elmondta: a Xanga Holdingot tavaly októberben, 11 nappal a reptéri pályázat kiírása után jegyezték be 10 millió forintos alaptőkével.
Nyakó aggasztónak nevezte, hogy a holding által létrehozott Debreceni Cargo és Logisztikai Kft. ügyvezetője az a Virág László, aki 2002-ig a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat fideszes alelnöke volt, később az Airport Debrecen Kft. ügyvezetője. A repülőteret üzemeltető cégtől azért kellett távoznia Virág Lászlónak tavaly év végén, mert a bíróság különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás miatt jogerősen másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. nyakó szerint Kósa Lajost mindez nem zavarta, Virág Lászlóval és a Xanga Holding Kft. vezetőjével tartott még a pályázat lezárása előtt sajtótájékoztatót, ahol méltatta őket.
"Szövevényes gazdasági érdekháló működik Debrecenben, amelyben a polgármesterhez, a város cégeihez, vagy éppen a Fideszhez több szálon kötődő vállalkozók adják-veszik egymás közt a város polgárait illető cégeket, vagyonelemeket" - fogalmazott Nyakó István. A szóvivő felszólította Kósa Lajost, álljon ki a nyilvánosság elé, és számoljon be a reptér privatizációja körüli gyanús ügyletekről.
Kósa: a reptér nem eladó
"Úgy érzem Nyakó István és Varga Zoltán képviselő urak nem kellően tájékozottak a debreceni repülőtér ügyében" - reagált az elhangzottakra Kósa Lajos, Debrecen polgármestere. A városvezető közölte: a szocialisták állításával ellentétben a város nem adja el a repülőteret. A pályázat során a repülőtérrel szomszédos, fejlesztési terület értékesítésére kerülhet sor.
Kósa Lajos elmondta: a szocialisták egy korábbi nyilatkozatára hivatkozva körülbelül 10 milliárd forintos árról beszélnek. Csakhogy ez az ár a repülőtérre és a hozzá kapcsolódó fejlesztési területekre vonatkozik. A polgármester megjegyezte, hogy az 5,3 milliárd forintos ajánlat csupán a telek töredékére, mintegy 40 százalékára vonatkozik. "Ha az egész 10 milliárd, akkor 40 százalékért 5,3 milliárd nem kótyavetye, csak a szocialisták elfelejtették a számtant" - mondta Kósa.
A fideszes politikus tájékoztatása szerint a szocialisták által sokat bírált Virág László - tudomása szerint - sem a repülőtéren, sem a pályázóknál nem dolgozik. Ugyanakkor ha a volt repülőtéri igazgatót valamelyik pályázó szakértői munkára kérte fel, az az ő dolga. "A szocialisták nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy a debreceni vagyonkezelő holding az országban a legeredményesebben működő önkormányzati tulajdonú vállalatcsoport" - jegyezte meg Kósa Lajos.
A Xanga Holding Kft. semmilyen politikai hovatartozással nem bíró magáncég, amely szakmai alapon pályázta meg a Debreceni Nemzetközi Repülőtér hasznosítására kiírt pályázatot, reagált a szocialisták sajtótájékoztatóján elhangzottakra közleményben Herdon István, a cég ügyvezetője. Közölte: a társaság nem 10 millió forintos jegyzett tőkével, hanem 400 millió forintos jegyzett tőkével rendelkező, tőkeerős vállalkozás, a pénzügyi háttere biztosított. Megjegyezte azt is, hogy a Debreceni Cargo és Logisztikai Kft. ügyvezetője Barsy Tibor.
Herdon István szerint nem igaz Nyakó szóvivő azon kijelentése, hogy a napokban közös sajtótájékoztatót tartottak Kósa Lajos polgármesterrel. "Ezzel szemben február végén egy szakmai napon logisztikai szakembereknek tartottunk prezentációt, melyen a város képviselőjeként Kósa Lajos is részt vett" - olvasható a közleményben. | A debreceni MSZP félti a város repterét | A debreceni MSZP félti a város repterét - Kósa Lajos szerint szó sincs arról, hogy áron alul passzolnák el Fidesz-közeli cégnek az üzemeltetési jogot. | [
"belföld"
] | 1 | https://index.hu/belfold/debrep0605 | 2008-06-05 22:01:00+02:00 | true | 0 | 0 |
Francia kutatók bejelentették, hogy egy harmincezer éves óriásvírust készülnek felébreszteni. Az ősi vírust Szibéria észak-keleti részének fagyott vadonjában találták.
Fotó: PNAS / CNRS
Mollivirus sibericum, vagyis szibériai puha vírus a neve és ez a negyedik óriásvírus fajta, amit ebben a században találtak. Ugyanez a csapat már talált egy másik hasonlót szintén Szibériában, a Pithovirus sibericumot. Azért nevezik ezeket óriásvírusnak, mert fénymikroszkóppal is láthatóak, nagyobbak fél mikrométernél, ami a milliméter ezredrésze.
A felébresztés sokakban aggodalmat ébreszt, nem egy horror- vagy tudományos-fantasztikus film kezdődött hasonló jelenettel, amikor a kutatók felelőtlenül életre keltettek egy halálos vírust. A kutatók azonban azzal nyugtatnak meg mindenkit, hogy csak akkor teszik meg ezt, ha a vírus teljesen ártalmatlan az állatokra és emberekre.
Ez felvet egy érdekes kérdést is, a jövőben ugyanis találkozhatunk olyan történelem előtti vírusokkal, amelyek a felmelegedés miatt felszínre kerülnek, felolvadnak és maguktól életre kelnek. Ugyanezek a kutatók írták, a tény, hogy már két ősi óriásvírus találtak ilyen rövid idő leforgása alatt figyelmeztetés lehet mindenkinek, hogy milyen problémákat okozhat a felmelegedés az eddig ismertek mellett.
Tudatosan megfertőzni egy amőbát ellenőrzött laboratóriumi körülmények között egy dolog. És megint más, amikor például az bányászcégek tevékenysége miatt felszínre kerül egy új, eddig nem ismert vírus. | Felébresztenek egy 30 ezer éve fagyott vírust | Felébresztenek egy 30 ezer éve fagyott vírust - Szibériában találták a vírust, ami hatalmas méretű, fél mikrométeres. Egy amőbát fertőznek meg vele. | [
"vírus",
"kutatás",
"szibéria",
"tudomány"
] | 0 | https://index.hu/tudomany/2015/09/09/felebresztenek_egy_sziberiai_oriasvirust | 2015-09-09 00:00:00 | false | 0 | 0 |
Ha hihetünk a tudománynak, most egy lépéssel közelebb kerülünk a tökéletes szexhez. Rengeteg a fontos összetevő, kezdve természetesen az odaadó partnertől, a megfelelő pózokon át, az ideális környezetig, ahogy az sem mindegy, hogy mit és mennyit eszünk-iszunk előtte. A számtalan aspektust cikkek és szakkönyvek százai elemzik, a megfelelő időpontot, tudományos szempontból eddig azonban nem vizsgálták.
Egy hormonszakértő, Alisa Vitti árulta el a Daily Mail-nek a tökéletes szexidőpont titkát. A felnőtt emberiség legnagyobb hányadának sajnálatára azonban, nem kis szervezést igényelhet a kipróbálása. A tudomány szerint ugyanis éppen munkaidőben, délután háromkor a legjobb a szex, már ami a heteroszexuális párokat illeti.
A nők délután a legéberebbek, legenergikusabbak mert a szervezetükben ilyenkor a legmagasabb a kortizol szintje. A férfiaknál viszont az ösztrogénszint van ekkor a csúcson, vagyis ilyenkor a leginkább érzékenyek partnerük rezdüléseire, nő és férfi között ilyenkor a legnagyobb az összhang.
Az urak egyébként reggelente a leginkább akcióra készek, mert ébredés után szökik fel a tesztoszteronszintjük, de a hölgyek kedvéért érdemes várniuk délutánig. A dolgos hétköznapokon, persze nehéz összehozni egy háromórai légyottot, de a hétvégékre érdemes tervezgetni. | Hány órakor a legjobb a szex? | Szeretkezni, szinte bármikor jó, de a tudomány szerint van egy napszak, amikor még annál is jobb. | [
"hormonok",
"időpont",
"szerelem",
"szex",
"tudomány"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2015/12/29/hany-orakor-a-legjobb-a-szex | 2015-12-29 00:00:00 | false | 0 | 0 |
Gyanúsan alacsony áron adták el a bábolnai üzemeket
Újabb nyomozás indult a Bábolna Zrt. felszámolásával kapcsolatban – értesült lapunk. Az ügyészség ezúttal egy 16 hektáros terület gyanúsan alacsony áron történt értékesítése miatt, csődbűntett gyanújával kezdett vizsgálatot Budai Gyula elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos feljelentése nyomán.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Csődbűncselekmény bűntettének gyanúja miatt indított nyomozást a Tatai Városi Ügyészség azt követően, hogy Budai Gyula elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos megküldte a nyomozó hatóságnak az előző kormány idején felszámolásba taszított Bábolna Zrt. egyik területének értékesítésével kapcsolatos vizsgálati eredményeit. A kormánybiztos feljelentése szerint Somogyi Ferenc, a Bábolna Zrt. felszámolójaként a mocsai 030/1, 030/4 és a 033/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanokat a valós értéküknél jelentősen olcsóbban értékesítette. Az érintett területek az ingatlan-nyilvántartásban a művelésből kivont gazdasági épület és udvar megnevezéssel szerepelnek, valójában baromfiüzemek, összterületük meghaladja a 16 hektárt – olvasható a Magyar Nemzet csütörtöki számában, melyből további részleteket is megtudhat. | Gyanúsan alacsony áron adták el a bábolnai üzemeket | Újabb nyomozás indult a Bábolna Zrt. felszámolásával kapcsolatban – értesült lapunk. Az ügyészség ezúttal egy 16 hektáros terület gyanúsan alacsony áron történt értékesítése miatt, csődbűntett gyanújával kezdett vizsgálatot Budai Gyula elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos feljelentése nyomán. | [
"cikk",
"képriport",
"képek",
"kép",
"anyag",
"elemzés",
"politika",
"külpolitika",
"magyar",
"nemzet",
"Magyar Nemzet",
"mno",
"Magyar Nemzet Online",
"hír",
"archívum",
"újság",
"publicisztika",
"interjú",
"hírek",
"időjárás",
"dokumentum",
"idézet",
"fórum",
"gazdaság",
"külföld",
"vezércikk",
"krónika",
"sport",
"álhír",
"szavazás",
"kultúra",
"sport",
"oktatás",
"pártok",
"költségvetés",
"egészségügy",
"agrárium",
"energia",
"egyházak",
"pedagógusok",
"önkormányzat",
"régiók",
"minisztériumok",
"képviselők",
"határon túli magyarság",
"miniszterelnök",
"baleset",
"ellenzék",
"vita",
"galéria"
] | 1 | http://mno.hu/portal/795578 | null | true | 0 | 0 |
Ahmed Nazif hét évig volt miniszterelnök Hoszni Mubarak mellett, de az elnök bukása után korrupció miatt tartóztatták le.
A kairói bíróság korrupció miatt három év börtönre ítélte a volt egyiptomi miniszterelnököt - írja a BBC. Ahmed Nazifnak, aki hét éven át volt miniszterelnök, a három év börtön mellett még 318 millió forintnyi büntetést is kell fizetnie.
Nazifot tavaly egy év felfüggesztett börtönt kapott, miután kiderült, hogy jogellenesen jutott nyereséghez egy üzletből. A volt miniszterelnököt néhány hónappal az után tartóztatták le, hogy 2011 tavaszán távozott posztjáról, nem sokkal az elnök bukása előtt.
A Mubarak-rezsim bukása óta tucatnyi magasrangú politikust, köztük Mubarak két fiát is bíróság elé állították, többek között korrupcióval és tüntetők meggyilkolásával vádolták meg őket. | Korrupció miatt börtönbe megy Egyiptom volt kormányfője | Ahmed Nazif hét évig volt miniszterelnök Hoszni Mubarak mellett, de az elnök bukása után korrupció miatt tartóztatták | [] | 1 | https://origo.hu/itthon/20120913-harom-ev-bortont-kapott-a-volt-egyiptomi-miniszterelnok.html | 2012-09-13 00:00:00 | true | 0 | 0 |
A Postamaci a jog hálójában Fekete Gy. Attila | Népszabadság | 2006. július 12. | nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz! Princz Gábor és társai ellen 1999 februárjában rendelt el nyomozást a rendőrség gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése miatt. Formálisan azért, mert állítólag eltűnt száz-egynéhány milliárd forint a bankból, amelyet így az adófizetők pénzéből kellett konszolidálni. A feljelentések azonban nem erről szóltak. Azok alapján csupán annak a gyanúja volt megfogalmazható, hogy Princz és társai megtévesztették a pénzintézet tulajdonosait, jól menő bank látszatát keltették akkor is, amikor ez már nem volt igaz.
HIRDETÉS A gazdasági bűnügyek "természetes" sajátossága, hogy elhúzódnak. A Postabank ügyében csak a nyomozás több mint négy évig tartott. Papíron. Ténylegesen lényegesen rövidebb ideig. A rendőrség 2000 közepén már lezárta volna az ügyet, vádemelést javasolt Princzék ellen. Az ügyészség azonban többször is a nyomozás folytatására adott utasítást. Szakértők sorát rendelték ki, és amíg ők vizsgálódtak, nem történt semmi. Majd 2003 tavaszán derült égből villámcsapásként 36,1 milliárdos hűtlen kezeléssel is meggyanúsították Princzet. Ugyanis, míg a rendőrség csak abban vélte bűnösnek a bankvezért és társait, hogy becsapták a tulajdonosokat, az ügyészek úgy vélték: annak a helyzetnek a kialakulásáért is a menedzsment a felelős, amit el akartak titkolni. Logikusnak tetsző érvelés. És talán nem is okozott volna akkora felhördülést, ha nem az elejétől fogva fokozott ügyészi felügyelet mellett zajló nyomozás negyedik évében derül ki, hogy a vádhatóság merőben másképp értékeli az összegyűlt bizonyítékokat, mint az utasításainak engedelmeskedni köteles rendőrség. Csakhogy Princzet az iratismertetés megkezdése előtt "kínálták meg" a 36 milliárdos hűtlen kezeléssel. Történt ez annak ellenére, hogy a rendőrség ilyen összefüggésben nem vizsgálta az ügyet (hűtlen kezelés gyanújával nem folyt nyomozás). A Postabank-vádiratot az elsőfokú ítélet fényében is törvényesnek, saját munkáját szakszerűnek értékelő főügyészség szerint ettől még megalapozott volt a vád. A nyomozás során összegyűjtött bizonyítékokat értékelve a vádhatóság úgy ítélte meg, hogy azok a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétségénél súlyosabb bűncselekmény elkövetésének a vádját is megalapozzák. Bennfentesek szerint a Postabank-ügy a koncepciótlanság s a többszöri koncepcióváltás áldozata lett. Egyszerűbben: nem is annak a bűncselekménynek a bizonyítására gyűjtötték a bizonyítékokat, amelynek az elkövetéséért végül az ügyészség vádat emelt. Noha "bűncselekmény hiányában" mentették fel Princzet és társait a hűtlen kezelés vádja alól, az ítélet indoklásában az is elhangzott, hogy a bíróság vád hiányában nem vizsgálhatta, hogy a bank vezetői megsértették-e a számviteli törvény előírásait. Az ügyészség szerint a vádiratból kiolvasható a válasz: igen, megsértették. Csak azért nem vádolták meg ezzel is a vádlottakat, mert a hűtlen kezelés súlyosabb bűncselekmény; s a "nagy hal ez esetben megeszi a kicsit". Ám, ha a bíró akarta volna, a számviteli fegyelem megsértéséért ítélhette volna el Princzet. Az ügyészség szerint, ha a bírónak aggályai voltak a vádirattal szemben (már az első tárgyaláson vádpontosítást kért a bíró, amit az ügyészség egy hivatalos levélben szükségtelennek ítélt és elutasított), a 2006. július elseje óta hatályos büntetőeljárási törvény alapján a vád törvénytelensége címén megszüntethette volna az eljárást. Bírósági források szerint azonban egy ilyen lépés az egész igazságszolgáltatást nevetségessé tette volna.
HIRDETÉS
. | A Postamaci a jog hálójában | Fekete Gy. Attila | Népszabadság | 2006. július 12. | nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz! Princz Gábor és társai ellen 1999 februárjában rendelt el nyomozást a rendőrség gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése miatt. | [] | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-410349 | null | true | 0.008982 | 0 |
Az eddig közölt 2,3 milliárd forint helyett 4,02 milliárd forintos támogatási igazolást vett igénybe részben fiktív filmgyártáshoz a P. Koltai Gáborhoz és társaihoz köthető három filmes cég. A birtokunkba került adatok szerint P. Koltaiék 2007 óta harmincöt filmről adtak le számlát a mozgóképszakmai hatóságnak horriblis összegekkel, ami eddig legalább húszmilliárd forintos költségvetést takar. A harmincötből jó, ha négy film készült el. P. Koltai Gábort két társával együtt szerdán helyezték előzetes letartóztatásba adócsalás és adóra elkövetett különösen nagy kárt okozó csalás megalapozott gyanújával.
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) a P. Koltai Gáborhoz és Imgrund Gáborhoz fűződő három filmes cég megvizsgálása után 2,3 milliárd értékű adócsalás és okirat-hamisítás gyanújával előzetes letartóztatásba helyezte a párost és harmadik társukat, Cs. Z.-t. Az összeg számításaink szerint tizennégy filmjük után visszaigényelt adókedvezményt takarja, de információink szerint ezeknél a cégeknél az elmúlt három évben összesen harmincöt film gyártásába kezdtek bele, ami az eddig elszámolt és valamilyen módon kiegyenlített számlák után összesen négymilliárd forint adóalap- és adókedvezmény igénybevételét jelentette a társaságiadó-törvény alapján – részben fiktív számlákkal. A produkciók költségvetésének maradék nyolcvan százalékát a producerek szerint külföldi cégek utalták át a cégeknek.
Magyarországon a 2004-es filmtörvény elfogadása óta a filmet támogató cégek a film teljes költségvetésének húsz százalékáig adókedvezményként visszakaphatják a pénzüket az addig elszámolt és valamilyen módon kiegyenlített számlák után. A törvény ezzel a támogatással tette vonzóvá a magyar filmes kapacitást a külföldi cégeknek, de úgy tűnik, hogy a jogszabály kiskapukat is nyitott: alvállalkozók által kiadott hamis, fiktív számlákon és offshore cégeken keresztül könnyen és gyorsan lehetett pénzhez jutni. A hivatalos szerveknek – így például a Nemzeti Filmirodának – a 2008-as módosítás előtt nem volt lehetőségük a mélyebb vizsgálódásra.
"Lyukas a filmtörvény erre vonatkozó rendelete a filmiroda hatásköréről a 2008. április 1. előtt nyilvántartásba vett filmeknél – magyarázta Elek András, a filmiroda munkatársa. – A VPOP által vizsgált filmekre még a 14/2004-es NKÖM PM-es együttes rendelete vonatkozik, és ez alapján nem volt jogosultságunk, hogy bekérhessük az alvállalkozók számláit." 2008. április 1-jétől lépett életbe az új rendelet (a 12/2008. OKM-PM együttes rendelet), ami lehetővé tette, hogy alvállalkozók számláit is bekérhessék. P. Koltai harmincöt filmjét azonban még 2007-ben vették nyilvántartásba.
Miközben Magyarországon már a Sorstalanság 2,8, illetve a Hídember 2,1 milliárd forintos büdzséje is elképzelhetetlenül nagynak és kivételesnek számított, a szakma hitetlenkedve kaphatta fel a fejét, amikor a P. Koltaihoz köthető produkciós botrányban csak az adócsalás mértékére 2,3 milliárd forintot jelentettek be. Ez azt jelenti, hogy a filmek költségvetése ennek legalább az ötszöröse, 12,5 milliárd forint kellett, hogy legyen. A négymilliárdos közvetett támogatás pedig húszmilliárdos összköltségvetést jelent.
Ez annak fényében különösen sok, hogy a sajtóban a szűkebb listából eddig csupán két produkció volt ismert, a Megy a gőzös és a Magic Boys, utóbbi decemberi bemutatása valószínűleg még csúszik is. Azonban ennél sokkal több cím van már a VPOP által vizsgált listán is (például a A pöröly, a Sonny, a Fargon, a Bernie, a Bubu, a Nyusszó és a Zack című tervek), és az összegek is jóval nagyobbak, mint amire számítani lehetett.
1,23 milliárd produceri díj
P. Koltai Gábor
A P. Koltai-filmekhez a statisztika szerint három filmkészítéssel, valamint értékesítéssel foglalkozó cég köthető: a Filmsziget Kft., a Wyvern Images Kft. és a RenCon Média Kft.
A Wyvern Kft. jegyzi a legtöbb filmet, huszonkilencet, a cégnek P. Koltai Gábor a tulajdonosa 2008 augusztusi megalakulása óta. A Filmsziget Kft. három filmmel került a csomagba (Megy a gőzös, A pöröly, Fény a dombon túl). Ennek a cégnek a jogait 2007-ben vette meg P. Koltai Gábor a szüleitől, Koltai Róberttől és Pogány Judittól, a Megy a gőzös és a Világszám filmek után, de a szülők ügyvezetők maradtak 2009 márciusáig az Opten cégtár szerint, Koltai Róbertet is ezért hívhatták be kihallgatásra (a hírekkel ellentétben jelenleg nem Koltai Róbert a tulajdonosa a cégnek). A szintén 2008-ban alapult RenCon Média Kft. színeiben is három film készült, ebben a vállalatban P. Koltai producertársa, Imgrund Gábor a többségi tulajdonos és ügyvezető.
A legnagyobb, ráadásul legális üzlet a produceri díjakban van. Összesen 2,35 milliárd forintot ítéltek meg maguknak a harmincöt filmért, ebből csak P. Koltait 1,26 milliárd forint produceri díj illeti meg. Egyelőre azonban nem tudták megmondani a Filmirodában, hogy a betervezett rendezői és produceri díjakból mennyit vettek fel ezen a címen saját produkciós cégeiktől, de az egyéni megegyezés kérdése, hogy a producer mikor veszi fel a díjat: a hagyomány szerint a producer a felét a film befejezése után adja oda magának. A cégeiknél ugyanakkor csak veszteség keletkezett 2009-ben, hisz a filmek nagy része gyártási fázisban van, alig valamelyiket adták el, nem nagyon volt tehát bevétel. A filmek kilencven százalékát jegyző Wyvern Images Kft.-nek például 2009-ben 403 millió forint vesztesége volt.
Tényleg gyártottak
Az állam a támogató cégeken keresztül a film költségvetésének húsz százalékáig támogathatja a produkciót, vagyis a támogatók visszakapják adókedvezményként a filmbe fektetett pénzüket, amiről a Nemzeti Filmiroda állít ki támogatási igazolást, és a cégek havonta, negyedévente vagy évente számolhatnak el a költségekkel. A filmiroda alkalmanként helyszíni ellenőrzésen is meggyőződhet a milliók jogos felhasználásáról.
"Tényleg gyártottak a Wyvern és a RenCon médiához tartozó animációs stúdiók rajzfilmeket" – mondta Elek András, a Nemzeti Filmiroda munkatársa. Elmondása szerint 2008-ban egy negyedik céggel, a Szőlőkert úti Slitscan Images gyártóstúdiójukkal ismerkedett meg, amikor kifejezetten a gyártási részleg megmutatását kérte P. Koltaiéktól. Az itt tett látogatáson harminc–negyven munkaállomást, illetve vagy negyven gépet látott egy renderelőszobában, utóbbit azóta tudomása szerint százra bővítették. Elmondta még, hogy gyerekeknek gyártottak itt rajzfilmsorozatokat, külföldi forgalmazásra.
Filmrészletek milliárdokért
Csak a Nyusszó, A pöröly és a Micropolis című rajzfilmek készültek el a Megy a gőzös mellett abból a harmincöt filmből, amiket 2007 vége óta készítenek. A közvetett támogatáshoz a filmtörvény és a vonatkozó rendelet alapján nem kell megvárni a film befejezését, már a számla leadása után igényelhetik, elég, ha a Filmirodának leadott dvd azt a fázist mutatja, ahol a munka tart. Mivel ezeket a filmeket nem moziforgalmazásra szánják, fényelés és leadott drága kópia sem kellett a támogatáshoz.
Három év alatt negyven–száz animátorral amúgy is lehetetlen ennyi filmet elkészíteni a szakemberek szerint. Ugyanakkor a külföldi partnerrel való munkamegosztásra hivatkozva bizonyos munkafázisokat a kész filmekből sem csináltak meg, a Micropolisnak például csak a trailerének van hangja, amit 2008-ban be is mutattak a cannes-i marketen.
A filmiroda a rajzfilmek részleteit kapja csak meg dvd-n, és a neten is csak részleteket, pilotepizódokat találtunk: a 26 részes Tiptop (Zig-zag) hatperces pilotepizódját, az egész estésnek mondott Micropolis trailerét, egy kis futásjelenetet a szokványos grafikában a Fargonból, a Hammermanról (A pöröly) is csak a film honlapját találtuk. Még a gyártó Wyvern honlapján sincs a projekteknek trailere, maximum pár jelenet.
A rendező hatszorosát kapta fia, a producer
A Megy a gőzös című játékfilmet 2007. október 28-án mutatták be a mozikban, és jónak számító kétszázezer nézőt hozott. Ugyanakkor érdekes adat, hogy míg a rendező Koltai Róbert nyolcmilliót kapott a filmért, a fia ötvenegy milliót jegyzett magának producerként a 282 milliós összköltségvetésű moziból. (A bemutatón készült videón a producer 1:55-től nyilatkozik.)
Közben volt fizetésemelés is, mert Koltai Róbert már húszmillió forintot kap a Magic boys című mozi rendezéséért, ugyanakkor most P. Koltai és Imgrund Gábor is ugyanennyit jegyez fejenként producerként. A Michael Madsen főszereplésével, botrányok között készült filmnek (késve fizetett szegedi hotelszámlák, kirúgott gyártásvezető) a pótforgatása is megvolt szeptemberben Londonban, de most, hogy a vizsgálatok miatt leállt a állami támogatás kifizetése, illetve a producerek előzetes letartóztatásban vannak, a tervezett decemberi bemutató valószínűleg elmarad.
Az említett el nem készült filmek stáblistájának felénél találhatunk rendezőt, tíz filmnél például Sóstai Zoltánt említik rendezőként, amiért 151 milliót kaphat. Sóstai ugyanakkor a Slitscan Images animációs stúdióban cégjegyzésre jogosult tag.
Rendezőként említik még a Wyvernnél Brovinszki Lászlót 10 és 12,5 milliós rendezői díjazással, de amikor felhívtuk, nem nyilatkozott. Mint mondta, nem tud semmit, ő csak egy alkalmazott.
Komplex számlázási lánc offshore cégekkel
Az animációs cégek nem piaci alapon működtek, vagyis nem konkrét megrendelésekre dolgoztak. A VPOP által vizsgált három cég információink szerint csak két szakmai körökben is ismert külföldi céggel állt üzleti kapcsolatban: az Evergreen forgalmazó 2009 szeptemberi hír szerint megvásárolta a 26 részes Tiptopot (Zig-zag) hatperces epizódokkal. A Micropolis egész estéset is megvették, honlapjukon saját projektként mutatják be. A Greenlight brit befektető a másik kapcsolat, ők már a céget is úgy reklámozzák, hogy adó-visszatérítés miatt érdemes befektetni a közös tervekbe, közben két projektjüket futtatják.
A gyanút az alapozta meg, hogy a komplex számlázási láncolatukban a filmek finanszírozásában és az értékesítésben részt vevő offshore cégek, valamint az áfa-visszaigénylő pozícióba kerülő gazdasági társaságok mellett hamis, fiktív költségszámlákat kibocsátó cégek is vannak, derül ki a VPOP közleményéből. A vámhivatal nyomozóhivatala nem adott tájékoztatást arról, hogyan buktak le a cégek.
"A Magic boysnál rendben találtunk mindent, inkább kifizetetlen számlákból fakadó problémák voltak" – mondta Csutak Tamás, aki a film.hu szakmai adatbázisa szerint az Abacus Consult könyvelő cég ügyvezetőjeként áll kapcsolatban a produkcióval. Kifizetetlen számlák miatt nem is vehette a produkció igénybe a teljes támogatást, a tervezett 174 millió helyett 130-at utaltak a filmnek.
A felduzzasztott költségvetés névtelenséget kérő szakmabeliek szerint az animációs filmekre volt jellemző. Nemcsak a Slitscan Images gyártócéget hozták kapcsolatba P. Koltaival, a számlázó alvállalkozók közül az EuroCo Productionst fedeztük fel, amit P. Koltai alapított, és aminek 2007 november óta csak ügyvezetője, a tulaj pedig a washingtoni címen bejegyzett Glaxon Investment. Csáki Zoltán, aki ugyanabban a II. kerületi házban lakik, mint P. Koltai, és monogramja egyezik a harmadik előzetes letartóztatásba vett Cs. Z.-vel, annak a Prometrium cégnek az ügyvezetője, amely névtelenséget kérő informátoraink szerint rendszeresen számlázott a három vizsgált filmes cégnek. | P. Koltaiék négymilliárdot igényeltek vissza | P. Koltaiék négymilliárdot igényeltek vissza - Koltai Róbert fia összesen 1,26 milliárd produceri díjat számolt el magának. Harmincöt filmjüknek csak az adókedvezménye kiadja a teljes Hídembert és a Sorstalanságot. | [
"p koltai gábor",
"letartóztás",
"film"
] | 1 | http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/2010/12/14/negymilliard_visszaterites | 2010-12-14 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Az eredeti árhoz képest jóval drágábban, 4 milliárd forint helyett 16 milliárdért építi meg Csongrád megye székhelyének új sportuszodáját Tiborcz István üzlettársának a cége, a West Hungária Bau Kft. (WHB) a Dél-Konstrukt Zrt.-vel közösen. A négyszeres áremelkedést azzal magyarázzák, hogy a tervezés, az engedélyeztetés, majd a közbeszerzés lebonyolítása alatt eltelt időben megnövekedtek a költségek.
A szegediek régi álma válik valóra az új létesítmény felépítésével, hiszen az Újszegedi Sportuszoda az egyetlen olyan hely, ahol kifejezetten sport céljából tudnak úszni a szegediek. Bár alkalmas erre a szintén Újszegeden található Napfényfürdő is, de annak elsődleges funkciója nem ez.
A helyzet tarthatatlanságát mutatja az is, hogy a jelenleg másodosztályú, de szebb napokat is látott helyi férfi vízilabda-csapatnak a sportág európai szövetsége még 2012-ben nem engedélyezte, hogy az Újszegedi Sportuszodában rendezze meg Bajnokok Ligája mérkőzéseit, így Hódmezővásárhelyre kellett átmennie a csapatnak.
Vízilabda Bajnokok Ligája már nincs Szegeden, uszoda azonban minden bizonnyal lesz. Bármi áron.
Az uszoda 2016-ban az eredeti tervek alapján 3,5-4 milliárd forintba került volna. Miután Orbán Viktor miniszterelnök és Szeged polgármestere, Botka László 2017. január 30-án megállapodott az új komplexum felépítéséről, a költségek 7 milliárd forintra nőttek.
A 2018 nyarán megjelent hírek pedig már arról szóltak, hogy a kormány az azévi költségvetésből 4 milliárdot, a 2019-esből pedig 12 milliárd forintot irányoz elő a városnak a munkálatok elvégzésére. Az erről szóló szerződést 2018. július 31-én írták alá.
Az uszoda 13 ezer négyzetméter alapterületű lesz, és mindenben megfelel a nemzetközi szabványoknak. A komplexumban lesz egy 50×25 méteres, 10 pályás versenymedence. Ehhez társul egy 1 169 fős lelátó, egy bemelegítő- és egy melegvizes tanmedence, valamint egy külső-belső lazító, ülőmedence és edzőterem is.
A beruházás határideje eddig is többször csúszott, a költségek pedig folyamatosan növekedtek. A drágulást persze meg lehet magyarázni, a nagy különbségre viszont kevesebb az objektív érv. A város vezetői is tudják ezt.
Információink alapján a város előzetesen egyeztetett a Szegeden működő vizes sportágakat képviselő sportszervezetekkel az igényeikről, figyelembe véve a szakszövetségek verseny-előírásait és a nemzetközi versenyekre vonatkozó elvárásokat.
Ezek ismeretében készült el a műszaki leírás arról, hogy mekkora medencékre és kiszolgáló helyiségekre van szükség. Továbbá felmérték azt is, hogy mi kell ahhoz, hogy a kijelölt helyszínen, a Felső-Tiszaparti Etelka sori sporttelep egy részén megépüljön egy olyan vizes létesítmény, amely ki tudja szolgálni a lakossági igények mellett az iskolai, az utánpótlás-nevelési, és az élsport/versenyeztetési igényeket is.
A 2016 májusában beérkezett pályázatokban a becsült költségvetés 3-4 milliárd forint körül mozgott.
A nyertes tervező irodával 2016 októberében kötött szerződést a város, a pályamunka tervekké történő kidolgozására, illetve a szükséges építési és hatósági engedélyek beszerzésére. Mindez 2017 novemberében fejeződött be.
A tervezéssel eltelt idő, és a munka közben felmerült műszaki problémák miatt, illetve azért, mert változások voltak a vízgépészeti technológiában, a város a tervezőkkel a közbeszerzés kiírása előtt új költségvetési tervet készíttetett. Ez 2017 decemberében készült el, és ebben magát a kivitelezést már nettó 8 milliárd forintra becsülték.
Úgy tudjuk, hogy a kivitelezés műszaki tartalma nem csak magára a fedett uszoda kialakítására vonatkozott, hanem az épület környezetének átépítésére, és az épület közműkapcsolatainak kialakítására is.
A beruházás ezt követően a Modern Városok Program keretében már kormányzati hatáskörben folytatódott. Az Átlátszó megkeresésére az önkormányzat sajtóosztálya közölte: a kiviteli közbeszerzési eljárását a száz százalékban állami cég, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési (BMSK) Zrt. bonyolította, és ők látják el a műszaki ellenőri feladatot. Hozzátették, hogy a város közel egymilliárd forintot költött az új uszoda terveinek elkészítésére és a terület előkészítésére.
A közbeszerzést 2017 végén írták ki. Két pályázat érkezett be: az egyik a kormányzati körökkel korábban szoros kapcsolatot ápoló Penta Industry Kft-től érkezett, amelynek a kisvárdai labdarúgó-stadion építésével kapcsolatos dolgairól az Átlátszó is írt korábban. Több munkájuk volt a 2017-es vizes világbajnoksággal összefüggésben is, de a cég a szegedi uszodával kapcsolatban később visszalépett.
A nyertes ajánlattevő a W-D 2018 Konzorcium lett, melynek tagjai a West Hungária Bau Kft. és a Dél-Konstrukt Zrt. Az önkormányzat szerint mindkét ajánlattevő kis eltéréssel és megközelítőleg nettó 12 milliárd forintos árajánlatot tett.
A közbeszerzés lebonyolítása után a BMSK Zrt igazságügyi mérnök szakértőt kért fel annak vizsgálatára, hogy az ajánlati ár, illetve annak egyes költség elemei tükrözik-e a mai piaci viszonyokat, az építőiparban kialakult kapacitás- és szakemberhiányt, továbbá az elmúlt két évben történt munkabér- és építőanyag-költség emelkedését. Az elkészült szakértői anyag birtokában hirdettek eredményt – jegyezte meg az önkormányzat.
Ugyanakkor az Átlátszó úgy értesült, hogy a város – látva a beérkezett túlárazott ajánlatokat – nem is szeretett volna eredményt hirdetni a fedezet hiánya miatt. Azonban a kormány a BMSK Zrt. piacelemzését elfogadta és kifizette a többletköltséget is.
A győztes konzorcium egyik tagja, a West Hungária Bau Kft. (WHB) vezetője, Paár Attila szoros üzleti kapcsolatban állt Tiborcz Istvánnal.
A WHB által eddig elnyert tenderekről az Átlátszó szintén folyamatosan beszámolt.
A szegedi új vizes komplexum eredeti nettó 4 milliárd forintos ára így ugrott fel 16 milliárd forintra. Ennek – a szerkesztőségünknek elmondott vélemények szerint – csak részben lehet az oka a munkaerőhiány vagy a megugró anyagköltség.
A szegedi önkormányzat arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a lakosok a műszaki átadás-átvétel és a próbaüzem után a tervek szerint jövő tavasszal vehetik birtokba az új fedett uszodát.
B. Kovács Tamás
Fotó: Átlátszó Országszerte | Négyszeres áron, 16 milliárd forintért építi meg Szeged új uszodáját a WHB | Az eredeti árhoz képest jóval drágábban, 4 milliárd forint helyett 16 milliárdért építi meg Csongrád megye székhelyének új sportuszodáját Tiborcz István üzlettársának a cége, a West Hungária Bau Kft. (WHB) a Dél-Konstrukt Zrt.-vel közösen. | [
"dél-konstrukt zrt.",
"szeged",
"uszoda",
"west hungária bau kft.",
"whb"
] | 1 | https://orszagszerte.atlatszo.hu/negyszeres-aron-16-milliard-forintert-epiti-meg-szeged-uj-uszodajat-a-whb | 2019-02-19 07:46:00+00:00 | true | 0 | 0 |
A Jobbik azt követeli a kormánytól, hogy vonja vissza azt a jövő évi költségvetéshez benyújtott bizottsági módosító javaslatot, amely térítésmentesen engedne át egy fővárosi VIII. kerületi ingatlant a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetségnek.
Zagyva György Gyula, a párt országgyűlési képviselője, frakciótárásával, Gaudi-Nagy Tamással közösen tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, minden jel arra mutat, hogy Lukács Tamás, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának KDNP-s elnöke "el akarta sunnyogni" ezt a lépést, amely egy, többségében az egyházaknak ingatlanokat biztosító módosító javaslatban kapott helyet.
A jobbikos politikus elmondta: az előterjesztésre nézve először azt tartotta veszélyesnek, hogy a Hit Gyülekezete is állami ingatlant kap. "És hoppá, mit találunk ezek közé besunnyasztva, az ingatlanok közé elrejtve a Lungo Drom, mint cigányszervezet kap egy ingatlant az államtól ingyen" - fogalmazott Zagyva György Gyula. Hozzátette, az emberi jogi bizottság legutóbbi ülésén a módosító javaslatról kérdezték Berényi László fideszes országgyűlési képviselőt, a Lungo Drom egyik vezetőjét is, aki sem az ingatlan értékéről, sem annak hasznosítási módjáról nem adott tájékoztatást nekik.
Gaudi-Nagy Tamás "cigányszékházbotránynak" nevezte a történteket, valamint diszkriminációnak minősítette a bizottsági módosító javaslatot, amely szerinte a többi roma és nemzetiségi szervezetet sújtja. A jobbikos képviselő szerint jogosan kérhetne székházat az államtól például a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom is, amely "magyar ügyben dolgozik". Felvetette továbbá, hogy a "kimúlt" rendszerváltó pártok üresen álló ingatlanjait is érdemes lenne újrahasznosítani.
Ismertetése szerint a VIII. kerületi Bezerédi utca 17. szám alatti ingatlan a magyar állam tulajdonát képezi, ezért az állami vagyonra vonatkozó szigorú szabályok illetik, hasznosításáról pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő dönthet, azonban ingyenesen nem adhatja tovább azt.
Gaudi-Nagy Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen ingatlanátruházást nem lehet végrehajtani a költségvetési törvényen keresztül, vagyis a kormányoldal nem csak az állami vagyonnal kapcsolatos szabályokat, hanem a házszabályt is megsérti. Kifogásolta továbbá, hogy ezt a "közel 300 millió forint értékű" átcsoportosítást sem a Költségvetési Tanács, sem a képviselők nem véleményezhették a 2013-as büdzsé általános vitájában.
A jobbikos képviselők által kifogásolt bizottsági módosító javaslat egy korábban óvodaként működő ingatlant biztosítana a Fidesszel szövetséges Lungo Dromnak. A bizottsági indoklás azzal támasztja alá az ingatlanátadást, hogy az a legnagyobb létszámú és támogatottságú cigány érdek-képviseleti szervezet közösségi céljainak megvalósítását segíti. | Cigányszékházbotrányt emleget a Jobbik | Cigányszékházbotrányt emleget a Jobbik - Zagyva javaslattal állítaná le a fideszes képviselők által vezetett Lungo Drom állami székház kiutalását. | [
"jobbik",
"zagyva györgy gyula",
"lungo drom",
"székház",
"belföld"
] | 1 | https://index.hu/belfold/2012/07/04/ciganyszekhazbotranyt_emleget_a_jobbik | 2012-07-04 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Közel 30 millió font sterling - durván 11 milliárd forintnak megfelelő - bírsággal zárult az az ügy, amelyben egy ghánai születésű bróker kis híján bedöntötte a UBS-t. A legnagyobb svájci bank csaló üzletkötőjét már szeptemberben letartóztatták, azóta 7 év börtönre ítélték, a bankkal szemben most szigorú felügyeleti intézkedéseket is életbe léptettek.
A UBS-nél történt csalás 2011 szeptemberében pattant ki, akkor még csak annyit lehetett tudni, hogy az egyik alkalmazott megbízás nélküli kereskedéssel 2 milliárd dolláros veszteséget okozott a UBS-nek.
Az azóta elvégzett vizsgálat kiderítette, hogy a ghánai születésű Kweku Adoboli 2008 októbere és 2011 szeptembere között összesen 2,3 milliárd dollárnak megfelelő veszteséget okozott a UBS londoni részlegében végrehajtott "csalárd és felelőtlen" tranzakcióival, amelyek értéke messze meghaladta a személyére megszabott limitet. A brókert szeptemberben letartóztatták, a múlt héten hétévi börtönbüntetésre ítélték.
A 32 éves Adoboli diplomatacsaládba született, a UBS-hez 2003-ban csatlakozott, majd 2006-ban lett belőle bróker. A bíróság azt állapította meg, hogy Adoboli "erős rokon vonásokat mutat egy szerencsejátékossal", és egy-két lépésre volt attól, hogy eljátssza és ezzel bedöntse Svájc legnagyobb bankját.
A bróker azzal védekezett, hogy mindent a UBS érdekében tett, ottani kollégáit pedig családtagjainak tekintette, de "a pénzügyi válság örvényében elvesztette a kontrollt". Mint mondta, egészen addig jól mentek a dolgok, amíg - főnökei nyomására - nem adta fel áresésre játszó pozícióit, és nyitott olyan ügyleteket, amelyeken az árfolyamok emelkedésével lehetett volna nyerni. Hozzáfűzte azt is, hogy a UBS stábját bíztatták a kockázatvállalásra, mindaddig, amíg nem kaptak a fejükre.
A brit felügyeleti hatóság hétfői közlése szerint a UBS "kockázatkezelési rendszerében és az ellenőrzésben tapasztalt hibák" miatt rótta ki a bírságot a legnagyobb svájci bankra. A svájci FINMA pénzügyi felügyelet pedig úgy döntött, hogy a UBS-nek a következő években engedélyeztetnie kell minden nagyvolumenű új üzleti kezdeményezését.
Az UBS nem számít a stabil bankok közé Svájcban, 2008-ban a svájci államnak kellett kisegítenie, miután masszív veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni a részvénypiacon. | Aki majdnem eljátszott egy óriásbankot | Közel 30 millió font sterling - durván 11 milliárd forintnak megfelelő - bírsággal zárult az az ügy, amelyben egy ghánai születésű bróker kis híján bedöntötte a UBS-t. A legnagyobb svájci bank csaló üzletkötőjét már szeptemberben letartóztatták, azóta 7 év börtönre... | [] | 1 | https://origo.hu/gazdasag/20121126-11-milliard-forintnyi-birsagot-kell-a-ubsnek-fizetnie-csalo-brokere.html | null | true | 0 | 0 |
Az aktuális PISA-sokk megfelelő alkalom lett volna arra, hogy a terület irányítói újragondolják a hat éve zajló közoktatási ellenreformot. A kisebb-nagyobb káderek kórusa szerint viszont minden rendben van, talán a gyerekekkel meg a tanárokkal van némi probléma. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója szerint például attól nem várható semmi eredmény, ha kettőnél több tankönyvből lehet választani. Semmit sem von le az érv erejéből, hogy a középiskola negyedik évfolyamán történelemből az egyiknek éppen ő a szerzője. Kaposi további 17 cím után is kap szerzői jogdíjat, az idei tanévben összesen 1,8 millió forintot.
Egymást érik a PISA-katasztrófát relativizáló kormányzati nyilatkozatok: azt ugyan senki nem vitatja, hogy mostani mérés alapján évente 25 ezer gyerek kerül ki funkcionális analfabétaként a közoktatásból, de Hoffmann Rózsa szerint például Biblia-ismeretben a "magyar_diák" simán lenyomja a "tengerentúli_diákot". A PISA meg annyira nem érdekes, mert nekünk más a "műveltségideálunk".
Ha rövid idő alatt szeretnénk benyomást szerezni a magyar közoktatás-politika tragikus állapotának okairól, akkor elég ezt az interjút elolvasni a volt oktatási államtitkárral. Hoffmann képes olyan állításokat tenni, melyek kétszeres tévedést hordoznak, de mégsem igazak: azt mondja például, hogy a rosszabb családi háttérrel rendelkező gyerekek húzták le a magyar mutatót – valójában a legjobban teljesítők eredménye is romlott -, miközben azon búsong, hogy milyen erősen meghatározó a magyar közoktatásban a családi háttér – mintha nem éppen az volna az iskola célja, hogy ezeket a különbségeket az alapfokú oktatás nyolc éve alatt eliminálja.
De egyébként is Gyurcsány, és majd a 2020-as évek második felében tessék visszajönni a kérdésekkel, hiszen a "reform" még csak most szökken szárba, semmiféle elmúlt hat évről nem lehet beszélni.
De nemcsak a rosszabb társadalmi hátterű gyerekekkel van itt probléma: konyakozó pedagógus ugyan még nem került elő, de Lázár miniszter szerint nem kizárható a szakma kollektív felelőssége, még értékelnek, aztán majd meglátják. (Mintha nem épp a Hoffmann-féle "köznevelési" fordulat fagyasztotta volna le a pedagógiai kultúra megújítását célzó erőtlen próbálkozásokat.)
Ebbe a kánonba simul bele Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) főigazgatójának nyilatkozata: szerinte téves az a gondolat, hogy a versenyhelyzet jobb minőségű tankönyvekkel javítani tudja az oktatás színvonalát, hiszen lám, a ’90-es években megjelentek a nagy nyugati kiadók nyelvkönyvei a magyar piacon, aztán mégsem javult a magyarok nyelvtudása.
Márpedig ha ez igaz volt a piaci alapon működő nyelvoktatásban, akkor nyilván teljesen megfelelő az egy(két)könyves rendszer a közoktatásban is. Ezen a gondolati íven juthattak oda a közoktatás irányítói, hogy a szakiskolai tanulók teljes közismereti tudásanyagát évfolyamonként egyetlen tankönyv foglalja össze.
Akár lehetne így is – nem lehet -, ha az egykönyves választék kizárólag módszertanilag korszerű, hibátlan adatokkal operáló tankönyvből és segédletből állna. Ehelyett időnként csapnivaló minőségű könyvekkel és segédletekkel komplett évfolyamokon kísérletezik az OFI fejlesztőgárdája. Az meg a cinizmus netovábbja, hogy a pedagógiai kultúra fejlesztésért felelős központi állami tótumfaktum úgy tesz, mintha nem tudná, hogy módszertani támogatás nélkül a világ legjobb eszközei sem érnek sokat.
Kaposi nyilatkozatának sajátos mellékzöngét ad, hogy az egykönyves rendszernek ő az egyik közvetlen haszonélvezője: az Oktatási Hivatal honlapján szereplő tankönyvlista szerint a 12. évfolyamon például a Boronkai Szabolcs – Kaposi József – Katona András – Száray Miklós jegyezte tankönyv és az OFI tananyagfejlesztői által idén előállított kísérleti tankönyv közül lehetett választani.
Tegyük hozzá, a Száray-Kaposi-féle tankönyvnek annak idején pozitív volt a fogadtatása, bár egyes kritikusok a szemléletét túlzottan is politikatörténeti központúnak vélték.
Kaposinak nem ez az egyetlen könyve, amelyik szerepel az engedélyezett tankönyvlistán: összesen 18 cím – tankönyv, munkafüzet és feladatgyűjtemény- után kap jogdíjat az általa vezetett szervezettől. A szerzőként kapott honoráriumot firtató kérdésünkre az OFI azt közölte, hogy
"Dr. Kaposi József a 2016/2017. tanév vonatkozásában az OFI-ba 2014-ben beolvadt, az önállóan működő Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadóval és az Apáczai Kiadóval korábban kötött szerződés alapján a tankönyvjegyzéken szereplő 18 tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény után 1.841.143,-Ft szerzői jogdíjra jogosult."
Vagyis a 18 címre nem az OFI szerződött először a saját főigazgatójával, pusztán megörökölte a helyzetet, a Száray-Kaposi-féle könyvek meg Kaposi saját művei felkerültek az engedélyezett tankönvylistára, és azóta is szépen fogynak.
Az meg szakmai szempontból irreleváns, hogy a tankönyvjegyzékre való felkerülést, vagyis a tankönyvvé nyilvánítást épp a Kaposi általa irányított OFI kezdeményezheti az Oktatási Hivatalnál – hiszen nem etikatankönyvekről van szó.
Frissítés (2016. december 16.): Olvasónk hívta fel a figyelmünket, hogy az OFI döglött oroszlán: a 2016. évi CIV. törvény (a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról) beszántja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet, és sóval hinti be a helyét. Január elsejével vége, az OFI jogutódja az egri Eszterházy Károly Egyetem lesz, de az alapfeladatokat – kutatástól a módszertani képzéseken át a tankönyvfejlesztésig – az EMMI nyeli be. A szervezet székházát az EMET (Emberi Erőforrás Támogatáskezelő) örökli, a tankönyv-előállítás technikai részét az eddigi a tankönyvellátás területén dicsőséget dicsőségre halmozó KELLÓ kapja meg. Az örökség legígéretesebb részén, az uniós pályázati forrásokon feladat alapon osztoznak az utódok. Forrásaink szerint ezzel az átalakítással az EMMI a múlt század 80-es éveibe tesz időutazást: szervezeti szempontból ugyanis ekkor tartozott utoljára közvetlenül a minisztériumhoz az oktatáskutatás és -fejlesztés. | Évi 1,8 millió forint jogdíjat kap a tankönyvkiadásért felelős állami tisztviselő a saját tankönyveiért | Évi 1,8 millió forint jogdíjat kap a tankönyvkiadásért felelős állami tisztviselő a saját tankönyveiért | [
"cikkek",
"nemzeti együttműködés rendszere"
] | 1 | https://atlatszo.hu/2016/12/15/evi-18-millio-forint-jogdijat-kap-a-tankonyvkiadasert-felelos-allami-tisztviselo-a-sajat-tankonyveiert | 2016-12-15 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Monopolizálná a kormány a termelői közösségek kialakítását az LMP szerint.
A párt vidékfejlesztési szakszóvivője a trafikmutyihoz hasonlította az egyelőre csak egyeztetés alatt álló javaslatot. A tervezet szerint országos szinten csak olyan vállalatokat bízhatnának meg a szervezéssel, amelyek stratégiai partnerei a kormánynak – ez az ellenzéki párt szerint gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kabinet döntene az ügyben. Az LMP attól tart, hogy a rendszerből a Fidesz-közeli vállalkozók húznak hasznot.
"A NAK javaslata alapján egy olyan integrációs vagy más szóval termelői modell létrehozására indult kezdeményezés, amelyben a kormány jelölné ki azokat a szereplőket, amelyek területi szinten monopóliumot kapnak a termelői közösség kialakítására. Az elmúlt hét év tapasztalata után, azt hiszem, mindenki számára egyértelmű, hogy ez mit fog jelenteni. Politikai lojalitás alapján osztogatott pozíciókat, pénzt, paripát és fegyvert" – nyilatkozta Lengyel Szilvia.
hirdetés | LMP: Itt a trafikmutyi 2.0? | Monopolizálná a kormány a termelői közösségek kialakítását az LMP szerint. | [] | 1 | http://hirtv.hu/ahirtvhirei/lmp-itt-a-trafikmutyi-20-1389603 | null | true | 0 | 0 |
A PSG közleménye szerint a támadónak még legalább négy-öt hetet kell pihennie, hogy teljesen felépüljön bokasérüléséből, amelyet november 28-án szenvedett a Saint-Étienne elleni mérkőzésen. A bajnoki címvédő 3-1-es győzelmét hozó találkozón a 29 éves játékost a 88. percben kellett lecserélni, miután Yvann Macon rálépett lábára. Később mankóra támaszkodva hagyta el a stadiont.
Akkor úgy kalkuláltak a fővárosi csapatánál, hogy körülbelül hat-nyolc hetet kell kihagynia Neymarnak, a friss diagnózis viszont azt jelenti, hogy legkorábban január végén kezdheti újra az edzéseket, így várhatóan még nem lesz bevethető a párizsiak jövő évi első Bajnokok Ligája-fellépésén.
A PSG a BL nyolcaddöntőjében február 15-én játssza első meccsét, amikor is a Real Madridot fogadja Párizsban.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Miguel A. Lopes | Neymar lemaradhat a februári PSG-Real Madrid meccsről | A vártnál későbbre tolódik a Paris Saint-Germain brazil világsztárja, Neymar visszatérése a futballpályára. | [
"labdarúgás",
"neymar",
"bajnokok ligája",
"sérülés"
] | 0 | https://infostart.hu/sport/2021/12/23/neymar-lemaradhat-a-februari-psg-real-madrid-meccsrol | 2021-12-23 00:00:00 | false | 0 | 0 |
A kormánymédia Böjte Csaba ellen elkövetett szándékos karaktergyilkossággal és hazugsággal vádolta meg az Átlátszó Erdély oknyomozó portál újságíróját, aki arról írt cikket, hogy a szerzetes alapítványának szovátai gyermekotthonában egy nevelő évekkel ezelőtt szexuálisan kihasznált egy lányt. Az Origo "oknyomozását" arra alapozza, hogy a most már felnőtt nő nyílt levélben kért elnézést Böjte Csabától. Az Átlátszó Erdély újságírója viszont tételesen levezette, hogy a nő az általa elmondottakat továbbra is vállalja, és rosszul esett neki, hogy annak idején Böjte Csaba nem hitt neki.
Májusban jelent meg egy hosszú cikk az Átlátszó Erdélyen, ami a Böjte Csabához köthető dévai Szent Ferenc alapítvány által működtetett gyermekotthonokban tapasztalható visszaélésekre hívta fel a figyelmet. A cikkben megszólaló Máthé-Bogár Mónika állítása szerint a szovátai Szent József gyermekotthon volt vezetője többszörös szexuális erőszakot követett el rajta, amikor 15 évesen ott lakott. A nő szándékosan névvel és egy videóban arccal is vállalta a történetét, hogy az akkori lakók közül mások is merjenek beszélni az őket ért abúzusokról. A nő azt is állította, hogy miután a vele történteket akkor jelentette, sem a gyermekotthon dolgozói, sem az őt meghallgató pszichológusok, sem Böjte Csaba nem értesítette a hatóságokat.
Böjte Csaba később a Válasz Online interjújában reagált a vádakra. A szerzetes szerint a lány állításai több ok miatt sem életszerűek. Böjte azt állítja, hogy a lány akkor négyszemközt neki azt mondta, nem történt erőszak. Arról is beszélt, hogy a megvádolt nevelő lakása és Mónika egykori szobája csupán néhány méterre voltak egymástól. Böjte szerint "elképzelhetetlen", hogy ne tűnjön fel senkinek, mondjuk a féltékeny feleségnek, hogy a szomszédban rendszeresen erőszakolnak egy lányt.
Emellett állítólag a nő egykori barátnője egy levélben megírta Böjtének, hogy "felháborító, amit Mónika mond, mert nem bántalmazták őket a nevelők". Ez a szerzetest is érdekelte, ezért megkérdezte a barátnőt, ő mit tapasztalt akkoriban: "Amikor visszakérdeztem, hogy volt-e erőszak, azt mondta: Jancsinak volt egy »deréksimogató« szokása, de erőszak nem volt".
Ennek ellenére azt a szerzetes is elismerte, hogy a férfinak és feleségének is ki kellett költöznie az otthonból, mikor kiderült az ügy, de csak azért, hogy "ne legyenek ott, amíg nem tisztázódik a helyzetük".
Böjte Csaba az interjúban azt is elmondta, hogy Jancsit, a megvádolt nevelőt ő nagyon szerette, ő eskette, amikor az egyik, alapítványánál nevelt lányt elvette, és a három gyermekét is ő keresztelte meg, "a kollégák viszont nem bíztak benne."
A "Jancsit és feleségét" megvádoló Máthé-Bogár Mónika az eset, illetve az ezzel foglalkozó cikkek megjelenése után hónapokkal elnézést kért Böjte Csabától: augusztus 12-én nyílt levelet tett közzé Facebookon, amiben leírta, hogy nem Böjtének akart rosszat.
A levélben azt írta, hogy "bánt a gondolat, hogy emiatt magát is bántják, kövezik". A nő elismerte, hogy "sajnos illetlen dolgokat írtam, sokan vissza éltek vele", és utalt arra, hogy "végre sikerült eltávolítani a mérgező embereket, akik a maga fejét akarták általam". Hozzátette: nem a bosszú hajtotta, hanem a fájdalom, amit az okozott, hogy korábban Böjte nem hitt neki. Azonban leírta azt is, hogy
"a riportot önként vállaltam és vállalom".
Ebbe a levélbe kapaszkodott bele a kormánymédia, ami az elmúlt napokban közösen kezdte el hazugsággal vádolni az Átlátszó Erdélyt és annak újságíróját. "Nem tudták föltárni a teljes igazságot az állítólagos visszaélésekkel kapcsolatban, mégis megjelentették lejárató anyagaikat. Kiderült, a dollármédiában kifejezetten tematizálni akarhatták az állítólagos visszaéléseket" - kezdte el híresztelni az Origo. "Visszakozik az állítólagos áldozat, összeomlóban a Böjte Csaba elleni médiaakció" - írta ennek nyomán a Magyar Nemzet, "Visszakozik az állítólagos áldozat: tervezett médiaakció zajlott Böjte Csaba lejáratására" - jelent meg a Pesti Srácokon.
A Szent József Gyermekvédelmi Központ az erdélyi Szovátán 2014. december 20-án -
Az Origo a cikke megírása előtt részletes kérdésekkel kereste meg Szabó Tündét, aki az Átlátszó Erdélyen az esetet eredetileg feltárta és Máthé-Bogár Mónikával interjút készített. A kérdéseket Bácskai Balázs a Mediaworks Hírcentrum főmunkatársa küldte el emailen az újságírónak. Bácskai Balázs a magyarországi kormánymédia, az alapítványi tulajdonú, de cégként működő NER-propagandagyár, a Mediaworks Hungary Zrt. egyik tartalmi vezetője - írta Szabó Tünde, aki az Átlátszó.ro-n reagált az Origo "oknyomozásnak" nevezett cikkére. Az ebből készült Origo-cikk aztán szokás szerint név nélkül jelent meg, egyik szerző sem vállalta fel.
Szabó szerint "össze-vissza csúsztat az Origo a Szent Ferenc Alapítvány otthonaiban történt abúzusokról írt cikkeinkről", és előre sejthette volna, hogy ki fogják forgatni a szavait. Arra az abszurd kérdésre például, hogy még mindig fenntartja-e, hogy a teljes igazság szerepel a cikkekben, Szabó azt válaszolta: "sehol sem állítottam, hogy cikkeink a teljes igazságot tartalmazzák". Ezt azzal magyarázta, hogy "több olyan mondat szerepel a cikkekben, amelyekben jeleztem, hogy bizonyos aspektusokról nem deríthető ki a teljes igazság, mert egyrészt az alapítványnak strukturálisan és szándékosan is átláthatatlanok az ügyei, másrészt a szovátai otthonban történtek egyes részleteiről az egyes szereplők eltérő módon számoltak be."
Az Origo cikkének eredeti címe ebből az lett, hogy az újságíró nem az igazságot mondta Böjte Csabáról, majd ezt pár óra múlva arra finomították, hogy "Még a lejárató cikk szerzője is elismerte, hogy nem a teljes igazságot mondta Böjte Csabáról." Szabó ezzel zárta rövidra a dolgot: "Cikkeink megalapozottságáról a közlésükkor is meg voltunk győződve, és meg vagyunk győződve róla ma is".
Szabó egyértelművé teszi, hogy ha valaki tüzetesen elolvassa Máthé-Bogár Mónika Facebookon-megjelent nyílt levelét, akkor az derül ki számára, hogy a nő valójában "nem kért bocsánatot Böjte Csabától, és nem vonta vissza az állításait".
"Böjte Csaba nem jelezte a szexuális visszaélés gyanúját az illetékes hatóságoknak, holott ez törvényi kötelessége lett volna. Ezt az állítást azóta sem cáfolta meg senki, hiszen Böjte Csaba valóban nem jelezte a felmerült gyanút a kivizsgálásra hivatott hatóságoknak."
Szabó visszautasítja azokat a vádakat is, hogy szándékosan akarta volna befeketíteni Böjte Csabát.
"Böjte Csaba személyéről nem is állítottam semmit a cikkekben. A cikkeim Böjte Csaba egyes tetteit, súlyos mulasztásait és az erre adott reakcióit tartalmazzák, ahogy azokat tőle magától, másoktól és dokumentumokból megismertem."
Az Origo arra is rákérdezett az újságírónál, hogy egyáltalán miért kezdett el foglalkozni ezzel az üggyel - feltehetően valamilyen "titokzatosan megbízóra" lett volna kíváncsi, ahogy ez a propagandamédia bevett szokása. Szabó válasza egyértelmű: "azért foglalkoztunk a Szent Ferenc Alapítványnál történtekkel, mert onnan kerestek meg minket. Biztosíthatom róla, hogy ha állami gyermekvédelmi intézményben történt visszaélésekkel keresnek meg minket, azokat is ugyanúgy fel fogjuk tárni."
Böjte Csaba neve az utóbbi időben nem csak emiatt az ügy miatt került elő. Egy májusban hozott jogerős ítéletében 28 év börtönre ítélték a Böjtéhez köthető dévai Szent Ferenc Alapítvány volt alkalmazottját, aki az ügyészek szerint tíz éven keresztül rendszeresen és akadálytalanul bántalmazta szexuálisan és fizikailag a rábízott gyerekeket az alapítvány két Hargita megyei bentlakó otthonában. Emellett egy nő levelet is címzett Orbán Viktornak, amiben azt állította, hogy másfél évig Böjte Csaba szeretője volt. Böjte erre azt mondta, bosszúhadjáratról van szó, ami már három-négy éve tart: "Ez a hölgy nálunk volt önkéntes, vezető akart lenni, annak nem volt alkalmas, úgyhogy elküldtük"- mondta egy korábbi interjúban. | Rászállt a kormánymédia a Böjte Csaba gyermekotthonában zajló abúzust bemutató újságíróra | Egy szándékosan félrértelmezett válasszal próbálják meg hitelteleníteni az Átlátszó Erdélyt, amelynek májusi cikkében egy nő azt állította: szexuális erőszakot követett el ellene a Böjte Csaba alapítványának szovátai gyermekotthonát vezető férfi. A nő elnézést kért Böjtétől, mivel neki nem akart rosszat, de állításait nem vonta vissza. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2023/08/31/bojte-csaba-atlatszo-erdely-monika-nyilt-level-kormanymedia | 2023. 08. 31. 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Beszakadt az út, megcsúszott a partfal, elutasító a tankerületi vezető – az elmúlt hónapokban ilyen problémákkal keresték meg helyi politikusok a Miniszterelnökséget. Lázár János olyan gyakorlatot alakított ki, hogy a képviselők körzetük problémáival a Miniszerelnökséghez fordulhatnak. A kormányfő hivatala aztán számon kéri az egyes minisztériumokon, miért nem haladnak a képviselők által felvetett ügyekkel. A közelgő választások miatt még jobban felpöröghet a speciális ügyintézés.
A Miniszterelnökség egyre inkább panaszirodaként, VIP-ügyfélszolgálatként működik a kormánypárti képviselők számára – mondta az Indexnek egy fideszes politikus. Ezzel arra a gyakorlatra utalt, hogy a képviselők körzetük problémáival a Miniszterelnökséghez fordulhatnak, amely aztán számon kéri az egyes minisztériumokon, hogy miért nem halad elég gyorsan a képviselő által felvetett probléma megoldása.
A helyi gondok kormányzati kezelése a választások közeledtével valószínűleg még inkább felgyorsul. Több forrásunk is arról számolt be, hogy a Fidesz-KDNP szeptember eleji visegrádi frakcióülésén elhangzott: a Miniszterelnökségnek a következő hónapokban még aktívabban el kell számoltatnia a minisztériumokat azokban az ügyekben, amelyek a képviselőket foglalkoztatják. A politikusok választási esélyeit ugyanis növelheti, ha körzetükben a régóta húzódó ügyek végére pont kerül.
Lázárnak válaszolni kell
Orbán Viktor kormányfő hivatalának, a Miniszterelnökségnek a vezetését tavaly júniusban vette át Lázár János. Kinevezése után Lázár az MTI-nek adott interjúban azt mondta: a Miniszterelnökség a kormányzati munka politikai összehangolásáért felel. Lázár ekkor kitért arra is, hogy az irányítása alatt működő egyik szervezeti egység feladata lesz, hogy megszervezze a választókörzetek és a kormány közti koordinációt. "A kormányzatnak minden körzetet szolgálnia kell, hiszen minden választókörzet piros-fehér-zöld színű, nem pedig narancs vagy piros" – tette hozzá.
Egy kormánytisztviselő szerint Lázár ezt a gyakorlatot azért alakította ki, mert a kormánypárti képviselők az elmúlt években azzal szembesültek, hogy még az ő megkereséseikre is hónapos csúszásokkal válaszoltak a minisztériumok. Ebben nemcsak az akadozó állami bürokrácia játszott szerepet, hanem az is, hogy képviselők kéréseinek több esetben költségvetési vonzatai is voltak – mondta a tisztviselő. Lázár az ügymenetet úgy pörgette fel, hogy a képviselők nevében a Miniszterelnökség teszi fel a kérdéseket a tárcáknak, a minisztériumoknak pedig a Miniszterelnökségnek is kell megválaszolnia azokat. Orbán hivatalát pedig nyilván nem várakoztathatják meg.
Az erősek elintézik maguk
A Miniszterelnökség egyik munkatársa az Indexnek azt mondta: nem csupán a 386 parlamenti képviselő fordulhat hozzájuk, hanem kisebb települések, városok vezetői is. A forrás szerint főként kormánypárti politikusok keresik őket, de párthovatartozástól függetlenül fogadnak bárkit. A panaszos ügyekkel előálló kormánypárti képviselők arányát az is növeli, hogy a 2010-es önkormányzati választáson a legtöbb város élére fideszes polgármestert választottak.
Általában kisebb befolyású politikusok fordulnak a Miniszterelnökséghez, a helyi erős emberek ugyanis saját maguk is meg tudják oldani az ügyeiket. A kisebb vidéki városok ellenzéki vezetői is megfordultak már a Miniszterelnökségen, az ellenzéki politikusok általában azért élnek ezzel a lehetőséggel, mert a körzetük fideszes parlamenti képviselőjében nem bíznak – mondta a forrás.
Fotó: Vida Tünde
A megkeresések nagy része levélben érkezik, átlagban heti harminc. Ezekben rendszerint olyan helyi ügyekben kérnek segítséget, mint például egy beszakadt út, egy megcsúszott partfal, egy csődközeli önkormányzati intézmény megsegítése. De – forrásunk szerint – olyan eset is előfordult, hogy valaki a tankerületi vezetőre panaszkodott, amiért nem volt elég segítőkész. A leveleket minden esetben meg kell válaszolni, az azonban már Lázár döntésétől függ, hogy a panaszosok közül kit fogadnak személyesen.
A kapcsolattartó
Lázárt ebben Héjj Dávid segíti, aki hivatalos titulusa szerint koordinációs stábvezetőként dolgozik. Úgy tudjuk, hogy a Miniszerelnökségen belül, Héjj Markó utcában található irodájába futnak be a megkeresések, és ott is fogadja a segítséget kérő politikusokat.
Ez nem jelent új típusú munkát a számára, korábban ugyanis kabinetfőnökként dolgozott Lázár mellett akkor, amikor a fideszes politikus frakcióvezető volt. Ebben a beosztásában szintén az volt a feladata, hogy tartsa a kapcsolatot a kormánypárti politikusokkal, illetve igényeiket, kéréseiket továbbítsa a frakcióvezetés felé. Héjjt korábban, illetve most is rendszeresen lehet látni a parlamenti folyosókon, ahogy képviselőkkel egyeztet.
Lázár stábjával tavaly szeptemberben foglalkozott a Hvg.hu, Héjjről többek között azt írták, hogy 2005-ben került ahhoz a Századvég-csoporthoz, amellyel tanácsadói szerződést kötött a jelenlegi kormány. A cégcsoporthoz tartozó Strategopolis Kft. bedolgozott Hódmezővásárhelynek, Héjj így került kapcsolatba Lázárral még 2006-ban. Lázár János Hódmezővásárhely polgármestere volt, mielőtt kinevezték volna a Miniszterelnökséget vezetőnek államtitkárnak.
Héjjt cikkünk megjelenése előtt megkerestük, a helyettes államtitkár nem kívánt nyilatkozni.
Az építkezés
Több kormánypárti forrásunk kritikákat is fogalmazott meg a Lázár által kialakított gyakorlatról. Egy ismertebb kormánypárti politikus például arról beszélt, hogy Lázár a panaszok kezelését karrierjének építésére használja, ezáltal folyamatosan kapcsolatban tud lenni a képviselőkkel, ráadásul tőle függ, hogy kinek a kérése teljesül.
A politikus szerint Lázárnak ezt a szerepfelfogását erősíti az is, hogy azokon a beszélgetéseken, amelyeken Orbán Viktor fogadja a tavaszi választáson induló fideszeseket, a pártelnökön és a jelöltön kívül csak Lázár van jelen. A politikus ezt azért nehezményezte, mert a négy évvel ezelőtti beszélgetéseken még Kubatov Gábor pártigazgató, illetve a Fidesz regionális pártigazgatói is ott ültek.
Egy kormányzati tisztviselő pedig azt rótta fel, hogy szerinte rossz gyakorlatot szül, ha a helyi ügyekkel egyből a kormányzati központhoz lehet fordulni. Szerinte az egyes miniszterek kabinetfőnökei pont azért vannak, hogy az ilyen ügyeket, képviselői megkereséseket kezeljék abban az esetben, ha a miniszter nem ér rá.
Miniszterelnökségi forrásunk ezekre reagálva azt mondta, hogy a kritikának nincs alapjuk. Szerinte Lázár a karrierje szempontjából nem sokat profitál abból, ha kistelepülések polgármestereivel találkozik. Hozzátetette: nem kellett volna ilyen rendszert kiépíteni, ha az emberek ahhoz szoktak volna hozzá, hogy a problémáikkal megéri az államhoz fordulni, a kérdéseikre biztosan választ kapnak. Korábban azonban nem ez volt a gyakorlat. | Leszakadt az út? Lázár János megoldja! | Leszakadt az út? Lázár János megoldja! - VIP-ügyintézés a kormányfő hivatalában: Lázárhoz fordulhatnak panaszaikkal a képviselők, ők pedig számon kérik a tárcákon az ügyeket. | [
"fidesz",
"miniszterelnökség",
"lázár jános",
"választás2014",
"belföld"
] | 1 | https://index.hu/belfold/2013/10/09/leszakadt_az_ut_lazar_janos_megoldja | 2013-10-09 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Pechesnek tartja magát, amiért pont ő bukott le. Gyurcsány Ferenc állításától kinyílik a bicska a zsebében. És ugyan elismeri, hogy mindig hazudott, ha az érdekei úgy kívánták, most elvárja az emberektől, hogy higgyenek neki. Interjú Zuschlag Jánossal.
Azt írja a könyvében, hogy zárkagyúrásért kapott fegyelmit. Nem mondja komolyan, hogy nem lehet a börtönben edzeni!
Nem viccelek, nem. A házirend szerint a zárkában nem lehet sportolni.
Ezzel most ledönti a fegyencedzés alapjait. Az egész divat egy mítoszra épül?
Ismerem a fegyencedzést, a börtönben többen gyakorolták, nekem is megvolt a könyv. Normál börtönben, normál fogvatartott esetében nem szólnak érte, de ha valakit szívatni akarnak, akkor ez a zárkarend megsértésének számít. Én hivatalosan megúsztam a fegyelmit, a zárkatársam meg rongálásért kapta, mert el lett távolítva az asztal egyik lába, ami a gyakorlat kelléke volt. A büntetésvégrehajtási intézetben a nevelők és felügyelők fantáziája végtelen, ha arról van szó, hogy miért lehet fegyelmit adni. Én mindig gyúrtam, most is járok konditerembe, nekem a sport lételemem, és mivel tudták, hogy szeretek például futni, ezért rendszeres szórakozásuk volt, hogy nem engedtek ki sétálni, vagy olyannal engedtek ki, akiről tudták, hogy tíz perc után be akar jönni. Az biztos, hogy a börtön a kreativitásnak jót tesz, az ember megtanulja, hogyan lehet apró dolgokból mást felépíteni, vagy hogy lehet a felügyeletet átvágni.
Olvastam a Facebook-oldalán, hogy már régóta tervezte, hogy könyvet ír. Miért nem ült neki a börtönben?
A börtönben is mindig azt kérdezték tőlem, hogy mikor lesz kész a könyv. De aki ismeri a börtönt, az pontosan tudja, hogy ott az a fogalom, hogy levéltitok, vagy magántitok, nem létezik. A börtönben tervezni mindent lehet, de megcsinálni semmit.
Amikor kijött, nem akarta volna maga megírni?
Már tavaly nyáron felvettem a kapcsolatot Szalai Viviennel. Azt gondoltam, hogy jobb, ha ezt egy kívülálló írja meg. Neki van egy szűrő a szemén, mert ő nem én.
Hogyan találtak kiadót a könyvnek?
Megmondom őszintén, ez a Vivien dolga, én lediktáltam neki az élettörténetemet. Álszentség lenne azt mondani, hogy nem tudtam a kiadóról, de miután a könyvet ő jegyzi, ő tudta, hogy melyik kiadóval hogy tud megállapodni.
Mennyire tudta követni bent a börtönben a magyar közéletet, a belpolitikai eseményeket?
Teljes mértékben. Azon kevés fogvatartott közé tartoztam, aki napilapot is járatott. A Népszabadságot, néha a Magyar Nemzetet is, meg a Blikket, mikor hogy.
Zuschlag János íróasztala Fotó: Hajdú D. András - Origo
Akkor azért tisztában lehetett a Századvég csoport fideszes kapcsolataival, és azzal, hogy övék az a kiadó, ahol meg fog jelenni a könyve. Nem tartott tőle, hogy ez a kapcsolat hatással lesz a könyv megítélésére?
Akkor lett volna félelmem, ha nem azok a gondolatok vannak benne, amit én elmondtam, de tekintve, hogy azok a gondolatok vannak benne, nincs semmilyen averzióm.
Mit kapott a könyvért?
Én a könyvnek a szereplője vagyok, de nem én szerződtem a kiadóval.
Miután tavaly ősszel kijött a börtönből, volt bármilyen kapcsolata fideszes politikusokkal?
Nem. Senkivel, sem fideszesekkel, sem szocialistákkal. Nyilván senki nem kockáztatta volna, hogy lefotózzák velem.
Nem feltétlenül személyes találkozóra gondolok.
Mindenki került, mint a pestisest. Szó szerint. Tény, hogy most sokat foglalkoznak a könyvvel, de ez nem jelenti azt, hogy politikusokkal találkozom. Mindenki fél. Senkinek nem hiányoztak a címlapos fotók, amin a Zuschlaggal kokettál. Ez teljesen érthető.
A könyvében visszatérő gondolat, hogy mindig az érdekei mentén cselekedett. Ha a helyzet úgy kívánta meg, akkor hazudott, csalt, szövetséget kötött bárkivel. Ezek után miért kell elhinnünk bármit, amit mond, vagy amit ír?
Mert fedi a valóságot. De mi érdekem lenne, hogy hazudjak? Ha akartam volna hazudni, akkor a büntetőperemben hazudtam volna.
Akkor nem hazudott?
Én ezt a hat évet becsülettel leültem anélkül, hogy vádaskodtam volna, anélkül, hogy fűhöz-fához elrohangáltam volna, anélkül, hogy kegyelmet kértem volna. Elég sokan vannak, akik rendkívül szánalmasan élik meg a börtönéveiket, és mindenféle módon próbálkoznak azzal, hogy hátha valamiféle csoda folytán megússzák, vagy másra kenegetve a felelősséget könnyebb helyzetbe kerülnek. Nem lehet azt mondani, hogy Zuschlag János összevissza mondott volna mindent, hogy kevesebbet kapjon. Amit mondok, nem tér el attól, amit a büntetőperemben is mondtam. Hogy most határozottabban fogalmazok, annak az az oka, hogy most már megtehetem ezt.
Igaz, hogy ötvenmillió forintot kapott az MSZP vezetőitől?
Ez csak egy mondat a könyvből.
Meg is lepődtem, hogy ilyen röviden írta le.
Ez egy életrajzi kötet, nem balhékkal akartam telerakni, hanem azt szerettem volna megíratni, hogy honnan jöttem és miért történtek azok a dolgok, amik történtek. Csak példaként hozok politikai ügyeket, hogy látható legyen, miért kerültem ilyen helyzetbe.
De ha nem egy mondatban írta volna le, ha lenne előzménye vagy magyarázata a könyvben ennek az ötvenmillió forintos történetnek, jobban megérthetnénk, miért történtek ilyen dolgok. Mi bizonyítéka van arra, hogy kapott ötvenmillió forintot?
Milyen bizonyítékra gondol? Hogy készítettem-e sutyiban hangfelvételt? Kötöttem-e írásbeli megállapodást?
Bármire, ami alátámaszthatja.
Nincs bizonyítékom. De tekintve, hogy én nem vádolok, nem akarok ebből semmilyen ügyet kreálni, nem nekem kell bizonyítanom. Ez egy önéletrajzi regény.
Azt akarja mondani, hogy fikció?
Nem, hanem a műfaját tekintve olyan olvasmány, aminek az a célja, hogy az én emberi arcomat mutassa be. Lehet persze kérdezni, hogy miért nem tudom bizonyítani, de akkor megfordítom a kérdést: ha nem írtam igazat, akkor miért nem jelentettek fel azonnal? Miért nem mentek az MSZP érintett politikusai az ügyészségre vagy a rendőrségre?
Ötvenmillió forint sok pénz?
Az átlagember számára sok, de egy politikus számára, ha egy szintet elért, akkor nem olyan sok. Nem kevés, ne értse félre, de mondjuk, ha azt mondom, hogy én ezért lemondtam a mandátumról, hogy elinduljak, úgy nem érzem soknak. Ez nagyjából annyi, mint a négyéves tiszteletdíjam, ki lehet számolni, nem több és nem kevesebb.
Miért ért meg ilyen sokat az MSZP-nek, hogy ne legyen jelölt?
A belső rend miatt. Engem hivatalosan a kiskunhalasi pártszervezet jelölt. Én voltam ott a pártelnök. Nem nagyon lehetett volna velem szemben jelöltet állítani. A békés megállapodás mindenkinek sokkal jobb volt, mint egy hangos, felrobbantjuk a pártszervezet típusú megoldás.
Azt ön is többször leírja a könyvben, hogy a kiskunhalasi nem erős szocialista körzet. Ha jelölt lett volna, az még nem lett volna garancia arra, hogy be is jut a parlamentbe.
Én sem gondolom, hogy egyéniben nyertem volna, sőt, de a halasi párttagság jóvoltából a megyei listán simán befutó helyen lettem volna.
A pártvezetés megakadályozhatta volna, hogy listára kerüljön.
Hogyan? Botránnyal, mert a helyi pártszervezet mellettem volt. Nincs olyan épeszű politikus, aki a választások előtt háromnegyed évvel belemegy egy hosszas vitába, amit lehet, hogy csak úgy lehetett volna megoldani, ha feloszlatják a halasi pártszervezetet.
Azt írja, hogy azért kapta ezt a pénzt, hogy tolja el a biciklit. Utána mégis hagyták, hogy helyben képviselő legyen. Miért?
Ez egy olyan párt, ahol - bármennyire is nevetségesnek tűnik ma - számít az, hogy kinek mennyi szavazata van. Ez engem megvédett. Egyszerűen számolni kellett velem, mert vidéki viszonylatban egészen sok küldött szavazatával rendelkeztem.
Mit tudott ezzel befolyásolni?
Gyakorlatilag mindent. A szocialista pártban minden döntés a tagság akaratából képződik, legyen szó egyéni képviselőjelöltről, megyei közgyűlésről, megyei pártelnökről, országos pártelnökről. Minél több párttagod van, annál erősebb vagy. Erről szólt a Hagyó-féle pártépítés, erről szólt a Vas megyei pártépítés, minden pártépítés erről szólt. Ha többséged van, akkor az történik, amit te szeretnél, ha nincs többséged, akkor nem az történik.
Tehát féltek öntől?
Nézze, négyszáz fős párttagság állt mögöttem Kiskunhalason. Az annyi volt, mint egész Zala megye párttagsága. Egyetlen egy helyi pártszervezetnél! Ez azt jelentette, hogy Bács-Kiskun megyében, ami egy tíz mandátumos megye, nagyon nehéz volt velem szemben bármit átvinni.
Tehát akkor féltek öntől.
Nem ezt mondom, csak egyszerűbb volt megállapodni. Hülye, aki belemegy fölös konfliktusokba.
Több helyen is azt írja, pontosabban panaszolja a könyvben, hogy a pártban semmibe vették, folyamatosan feltörölték önnel a padlót.
A kettő nem zárja ki egymást. Azt, hogy helyben erős valaki, és az, hogy a párt legszűkebb vezetése hogy bánik vele, az két külön dolog. Én valóban úgy éltem meg, hogy Gyurcsány Ferenc egy csomószor felmosta velem a padlót.
Ha valakivel fel tudják mosni a padlót, annak nem adnak ötvenmillió forintot azért, hogy tolja el a biciklit.
A felmosást úgy értettem, hogy egy csomó olyan dolgot megcsináltam, amit magamtól nem csináltam volna meg. Ehhez képest éreztem úgy, hogy nagyon méltánytalanul bánnak velem. De minden nagyon relatív az életben, ez is nagyon relatív dolog. Tehát ami nekem sok vagy kevés, az másnak éppen fordítva van.
Milyen tapasztalatokat szerzett politikusi évei alatt? Azt írja a könyvében, hogy a tudását, tapasztalatát felhasználva segített bizniszpártoknak.
Nem értem a bizniszpártok kategóriát, akiknek tanácsot adtam, pont olyan pártok, mint az MSZP vagy a Fidesz. Értem én, most azt gondolja, hogy ha egyszer valaki börtönben volt, akkor biztos csak törvénytelen dolgokban van tapasztalata. Nem ön az első, aki ezt megkérdezi, mert azt gondolják, hogy ha egyszer valaki börtönbe került, akkor biztos bármi, amit csinál, az törvénytelen és szabálytalan.
Nem gondoltam erre, hiszen írja is a könyvben, hogy semmi törvénytelen dolgot nem tett.
Jó, csak az ember már ezekből a kérdésekből következtet arra, hogy nem hiszik el, hogy ért valamihez.
Én pont arra vagyok kíváncsi, hogy mihez ért.
Jól értek a szervezetépítéshez. Halason egy százfős pártszervezetből lett négyszáz fős, úgy, hogy azt soha nem tudták bedönteni, pedig elhiheti, hogy reggel, délben, este vizsgálták, és nem voltak fiktív párttagok, az nem egy egyszerű dolog. Nem értek ahhoz, hogy kell egy házat felépíteni. Nem taníthatok, mert a magyar jogszabályok nem engedik. Ilyen helyzetben megkeresi az ember, amihez affinitása van. A szervezetépítés, hálózatépítés, válságmenedzselés az, amihez értek.
Melyik pártot segítette?
Több pártnak segítettem, a sajtóban két párt neve terjedt el, az Új Magyarország Párt és az Új Dimenzió Párt. Mind a két párt vezetőit ismerem, miért is tagadnám, hiszen a Vas megyei pártépítés idején helyi pártvezetők voltak, együtt is dolgoztunk a sajtó szerint.
Ön szerint nem?
Nem. Nem azt vitatom, hogy együtt dolgoztunk, hanem azt, hogy valami fiktív dolog lett volna.
Csak ennek a két pártnak adott tanácsokat?
Ennek a két pártnak is adtam tanácsokat.
Más pártoknak is?
Más pártoknak is, de csak ezt a kettőt fogom most megemlíteni.
Mert nem szeretnék semmilyen pártot nehéz helyzetbe hozni azzal, hogy azt mondják, na, ez a Zuschlag pártja. Ez nem igaz. Csak szervezetépítési tanácsokat adtam.
És az anyagiakról végül meg tudtak egyezni? Nyilvánosságra került egy levél, amelyben az szerepelt, hogy az anyagiakról majd szóban beszélnek.
Egy lopott levél, ami miatt büntetőfeljelentést tettem. De megnyugtathatom: hat év börtön után én anyagiakról senkivel soha nem beszélek.
Akkor puszta barátságból ad tanácsokat?
Ha az ember hat évet eltölt börtönben, hihetetlen munkavágya van. Egyébként is olyan vagyok, hogy hétfőtől vasárnapig szeretem a dolgokat csinálni. A börtönben úgy vállaltam minden pluszt, hogy pontosan tudtam, nem kaphatok olyan jutalmakat, mint a többi fogvatartott. Örömet okozott, hogy ételt oszthattam, örömet okozott, hogy öntevékeny lehettem. Ez igaz most is. Élvezem, hogy ebben a munkában részt vehetek, és nem azért, mert pénzt kapok érte, hanem azért, mert nincs feleslegesség érzésem. A börtönben ez kialakul az emberben, az agya bekattan, ha nem csinál semmit.
El tudom képzelni, hogy ez milyen rossz lehet. De azért élnie kell valamiből, és a könyvben azt is leírja, hogy több mint százmillió forint adóssága van.
Ez így van, de ebből nem az következik, hogy azért csinálok valamit, hogy abból hihetetlen pénzekhez jussak. Ha az embernek nincs munkája, akkor csak azért is részt vesz valaminek a megcsinálásában, hogy teljen az idő és az elméjét fejlessze. Az is előfordul, hogy barátokat, kapcsolatokat talál közben. Nehéz erről beszélni, mert aki nem volt börtönben, az nem érti. Amikor kijön az ember, akkor mindennel próbálkozik, mert nem tudja, hogy mi fog működni. Nekem ez a két vagy három vagy négy párt mellékes dolog. Segítettem, ötleteket adtam, ennyi. Az én további életemben a cégemnek, a Zuschlag Consultingnak van jelentősége, amit a családommal csináltam meg. Ebben képzelem el a jövőmet, azt gondolom, hogy a könyvem nagyban fogja segíteni, hogy ennek a cégnek komoly ügyfélköre legyen, hogy érdeklődjenek az emberek, és elhiggyék, hogy képes vagyok minőségi munkát végezni, képes vagyok úgy dolgozni, hogy arra nem vetül rá a börtön árnyéka.
Van egy fejezet a könyvében, ami arról szól, hogy miközben már az iskolából minden gyerek evett Snickerst, és áradoztak, milyen finom, önnek nem volt pénze venni, ezért aztán lopott egyet a boltból. Később a pénz és a hatalom volt a Snickers csoki, a dolog, amire nagyon vágyott. Most mi az?
Most már kicsit idősebb vagyok, úgyhogy a nyugodt, békés élet. Már annyi mindent próbáltam, annyi minden problémám támadt, hogy most már azt szeretném, hogy egyenesbe jöjjön az életem. Hogy legyen munkám, menjen a cég, el tudjam tartani a családomat.
Egész könyvében arról ír, hogy minden cselekedetét a becsvágy mozgatta. Ezt ezek szerint kiölte önből a börtön?
Nem ölték ki belőlem, csak átalakult. Az a típusú karrierpálya, amit húszévesen magam elé kitűztem, nem fog már soha megvalósulni, nem leszek már politikus. Ilyen helyzetben az ember új célokat tűz ki.
Ha belenéz a tükörbe, mit lát? A könyvben többször is szerepel ez a motívum, és soha nem tetszett, amit látott. Most elégedett?
Hogy lennék elégedett, amikor tönkretették az életemet?
Nem érzi úgy, hogy hiányzik a könyvéből az önkritika?
Szerintem az egész könyv egy önkritika.
A rendszer áldozatának tünteti fel magát, miközben az egyéni felelősség sokkal kisebb hangsúlyt kap benne, ha egyáltalán megjelenik.
Van nekem is felelősségem, ezt nem vitattam soha, de ez nem egyszemélyes történet. Ha Gyurcsány Ferenc azt mondja, hogy ő azt sem tudta, hogy mit ír alá, akkor persze, hogy kinyílik a zsebemben a bicska.
Nemcsak erre az ügyre gondolok, hanem az egész karrierjére. Leírja a könyvben: mindig tudta, hogy merre van a helyes út, de aztán mégsem arra ment, ha az érdekei úgy kívánták.
Ha az ember elkezd dolgozni, belefeccöl egy csomó energiát, akkor az eredményt szeretné látni. Hazudik az a politikus, aki azt mondja, hogy nem az a célja, hogy újabb és újabb pozíciók nyíljanak meg előtte. Az ember ezért mindent megtesz. Én is megtettem mindent. Mert ezt kívánták az érdekek. Az más kérdés, hogy nekem ez egy erősen deficites történet lett a végén.
De ezt inkább szerencsétlenségnek gondolja, mint méltó büntetésnek, nem?
Úgy érzem, peches voltam. De ennél sokkal erősebb az, hogy úgy érzem, hogy ha akartak volna, megvédhettek volna. De nem akartak megvédeni.
Az érdekel, hogy utólag végiggondolta, átértékelte-e azt, amit tett. Még mindig úgy gondolja, hogy a nem feltétlenül tisztességes út az üdvözítő?
Hibáztam, mert különben nem kerültem volna börtönbe. De az nagyon relatív, hogy mi a tisztességes. Nálunk a vád az volt, hogy illegálisan finanszíroztunk egy ifjúsági rendszert. Mi lett volna a tisztességes? Ha nem csinálok programokat? Az tiszta helyzet, amikor az a kérdés, hogy elmegy-e az ember lopni, vagy nem megy el. De az már nem egy ilyen egyszerű kérdés, hogy ha van egy alapvetően rossz struktúra, akkor abban a rossz struktúrában mit tesz az ember. Az a modell, ahogy mi csináltuk, nem volt törvényes. De én nem láttam akkor, hogy mi lett volna ennek az alternatívája. Nekem meg az volt a célom, hogy minél több program legyen, hogy mindenki úgy érezze, hogy megkapta, amit akart. Mert úgy éreztem, hogy ez a karrierépítésemnek fontos lépcsőfoka. | "Mindenki került, mint a pestisest" - interjú Zuschlag Jánossal | Pechesnek tartja magát, amiért pont ő bukott le. Gyurcsány Ferenc állításától kinyílik a bicska a zsebében. És ugyan elismeri, hogy mindig hazudott, ha az érdekei úgy kívánták, most elvárja az emberektől, hogy higgyenek neki. Interjú Zuschlag | [
"Interjú Zuschlag Jánossal"
] | 1 | http://origo.hu/valasztas2014/20140317-interju-zuschlag-janossal.html | 2014-03-17 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Az Európai Bizottság udvariasságból kivárta a török választások végét az alapjogokról szóló kritikus jelentésével. Az uniós megfigyelők szerint Ankara a sajtó-, vélemény- és vallásszabadság-jogokat tiporja.
"Az alapjogok biztosításában komoly visszalépések történtek Recep Tayyip Erdogan elnök hatalomra kerülése óta" – foglalja össze az Európai Bizottság Törökországról szóló jelentését az AFP.
A dokumentum összességében negatív képet fest a török alkotmányosságról. Kifogásolják, hogy a hatóságok több ellenzéki újságírót letartóztattak az elmúlt időszakban, és megkérdőjelezik a bíróságok függetlenségét. Komoly visszalépésnek tartják a jelenlegi helyzetet a 2000-es évek közepi állapotokhoz képest.
Nem jó hír ez az EU-tagságra pályázó Ankarának, és kockázatos lépés a menekültválságban Törökországra támaszkodó Brüsszeltől. Az uniós csatlakozás és a vízumszerzés könnyítésének feltételéül a szabadságjogok biztosítását követelik.
Az uniós vezetés legalább azt a szívességet megtette a dokumentumban kritizált Erdogan elnöknek, hogy csak a november eleji parlamenti választások után adta ki a jelentését. | Hiába a menekültek, az EU keményen számonkéri Törökországot | Hiába a menekültek, az EU keményen számonkéri Törökországot - Brüsszel szerint lábbal tiporják az alapjogokat. | [
"törökország",
"európai unió",
"erdogan",
"külföld"
] | 0 | http://index.hu/kulfold/2015/11/10/az_eu_kemenyen_kritizalja_torokorszagot | 2015-11-10 00:00:00 | false | 0 | 0 |
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ülésén a megjelent kormánytagok továbbra is ragaszkodtak hozzá, hogy elképelésük sincs, mi állhat amögött, hogy nem kaphat beutazási engedélyt néhány magyar tisztviselő.
Hétfőn összeült az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, hogy az Amerikából kitiltott magyar köztisztviselők ügyéről tárgyaljanak. A bizottság elnöke az ülésre az ügy tisztázása miatt meghívta a magyar titkosszolgálat vezetői mellett Lázár Jánost és Pintér Sándort is.
Múlt héten derült ki, hogy az amerikai külügyminisztérium korrupciós vagy ahhoz kapcsolódó üzelmek miatt nem ad beutazási engedélyt az Egyesült Államokba néhány állami alkalmazottnak kormányközeli személynek.
"Hiába állunk tucatszám bizottság és a nyilvánosság elé, az amerikai féltől továbbra sem tudjuk, hogy kik és mi okból érintettek az ügyben" − mondta Lázár az ülés elején. A miniszter szerint a magyar kormány kiemelten kezeli az Egyesült Államok és Magyarország viszonyát, mert ez többről szól, mint két kormány kapcsolatáról, ez a két nép barátságát is érinti: a magyar polgárok hálásak az amerikai polgároknak azokért az erőfeszítésekért, amelyeket a demokrácia megteremtéséért tettek a nyolcvanas években.
"A magyar kormány tudomásul veszi és elfogadja, a beutazási tilalomra vonatkozó jogi aktust, mást nem tehet" − mondta a miniszter, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok segítségét szeretné kérni ahhoz, hogy feltárja azt a hátteret, ami a konkrét ügyhöz vezetett – írja az Index.
A Szíjjártó Pétert képviselő Magyar Levente államtitkár elmondta, ő maga október 6-án és 17-én találkozott André Goodfrienddel, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjével, 13-án pedig Szijjártó Péterrel. Goodfriend mindkét találkozón elmondta, hogy hiteles információik vannak, amely alapján 10-nél kevesebb magyar tisztviselőtől megtagadják az Egyesült Államokba való beutazásuk jogát. A magyar fél kérésére ezeket a hiteles információkat az ügyvivő nagykövet azonban nem adta át.
Horváth tudja, mi történt
Lehet összefüggés a magyar kormányzathoz köthető személyek Egyesült Államokból való kitiltása és a milliárdos áfacsalások között, mondta az áfacsalási botrányt kirobbantó egykori NAV-os Horváth András a Népszavának.
Egyik forrása szerint két amerikai multinacionális céggel (egyik nagykereskedő, a másik gyárt is) kapcsolatban is korrupciós kísérlet történt, a két vállalat egy “számlagyárat" működtető magyar gabonakereskedelmi cég vásárlója volt. Horváth szerint utóbbi magyar cég milliárdos áfa-csalásokban vett részt, de ennek NAV-ban elindult kivizsgálását felsőbb utasításra leállították.
Nem fog megállni
“Az Egyesült Államok elszánta magát bizonyos lépések végrehajtására, és nem hiszem, hogy meg fog állni" – mondta Valki László nemzetközi jogász az ATV Start című műsorában. A magyar kormánynak lépnie kell, mert az ilyen ügyekben az USA “gondoskodni szokott róla, hogy fájjon", ráadásul már nem csupán a korrupcióról van szó.
Az USA általában okos szankciókkal szokta jelezni az országoknak, hogy valamin változtatni kellene, és ezt tapasztalhatjuk most Magyarországgal szemben – mondja Valki. Az utóbbi időszak gyakorlata szerint számos országgal szemben mindenféle nemzetközi, vagy egyéb felhatalmazás nélkül döntött az államok külügyminisztériuma, legyen szó a beutazási tilalmakról, vagy a befeketetések és bankszámlák zárolásáról.
A magyar kormány lépéskényszerben van, és Szijjártó Péter külügyminiszter nem nagyon fogja tudni kimagyarázni a dolgot Washingtonban.
Valkai szerint már nem csak a korrupció a probléma, és ezt jól mutatja az amerikai ügyvivő, André Goodfriend által mondottak is, ugyanis Amerikának általában a demokráciával, vagyis annak a korlátozásával van baja.
A kormánynak tehát lépnie kell, és léphetne is, méghozzá azzal, hogy megszüntetne minden eljárást a civl szervezetekkel szemben, és ez egy jó gesztus is lenne arra nézve, hogy megértettük a kritikát – mondja Valkai. | Horváth András sejti, melyik céget akarták korrumpálni | Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ülésén a megjelent kormánytagok továbbra is ragaszkodnak hozzá, hogy elképelésük sincs, mi állhat amögött, hogy nem kaphat beutazási engedélyt néhány magyar tisztviselő. | [] | 1 | http://abcug.hu/horvath-andras-sejti-melyik-ceget-akartak-korrumpalni | 2014-10-20 11:15:39+00:00 | true | 0 | 0 |
A nagy felzárkózó gazdaságok húzóereje ellenére is ötévi mélypontra süllyed az idén a világgazdasági növekedés, és a következő másfél év sem lesz könnyű, áll a Fitch Ratings szerdán Londonban közzétett féléves globális előrejelzésében, amely szerint az amerikai gazdaság jó eséllyel recesszióban van.
A legnagyobb európai hitelminősítő átfogó prognózisa szerint az Egyesült Államokban az idén 1,0 százalékos, és jövőre is csak 1,7 százalékos egész évi növekedés várható a tavalyi 2,2 százalék után. A londoni elemzői közösségben azonban van ennél borúlátóbb előrejelzés is.
A világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző és elemző cége, az Economist Intelligence Unit (EIU) áprilisra szóló havi globális jelentésében 0,8 százalékos idei amerikai növekedést jósolt, százszázalékos eséllyel arra, hogy az amerikai gazdaság az év során recesszióba süllyed.
Az amerikai recessziót a Fitch szerdai előrejelzése is jósolja, igaz valamivel óvatosabban: a ház szerint a legutóbbi makroadatok "annak valószínűségére utalnak", hogy az idei első félévben recesszió van az Egyesült Államokban. A hitelminősítő ennek alapján arra számít, hogy az amerikai jegybank szerepét ellátó Federal Reserve a harmadik negyedévig további 0,75 százalékponttal 1,5 százalékra csökkenti irányadó szövetségi napikamat-célját.
A Fitch Ratings előrejelzése szerint a növekedés az euróövezetben is megtorpan: a cég a tavalyi 2,6 százalék után 2008-ra 1,7 százalékos GDP-bővüléssel számol. Igaz, 2009-re már 2,0 százalékra visszagyorsuló euróövezeti növekedés szerepel a szerdai londoni prognózisban.
A Fitch szerint a négy legnagyobb gazdasági erőcentrumban – a hitelminősítő idesorolja az Egyesült Államokat, az euróövezetet, Nagy-Britanniát és Japánt – együtt és átlagosan mindössze 1,3 százalékos növekedés várható az idén, "nem magasabb, mint 2001-ben, amely különösen gyenge éve volt (ennek az országcsoportnak)". Nagy-Britanniának – az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaságnak – más londoni elemző központok is siralmas évet jósolnak növekedési szempontból.
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) – az egyik legnagyobb független londoni gazdasági előrejelző intézet – e héten közzétett legújabb becslése szerint a brit gazdaság az idén alig 1,5 százalékkal fog növekedni, vagyis kevesebb mint a felével a tavaly mért 3,1 százalékos ütemnek. A CEBR elemzői jövőre is mindössze 1,7 százalékos brit növekedéssel számolnak.
A Fitch Ratings szerdai világgazdasági előrejelzése kiemeli az amerikai lakóingatlan-szektor súlyos visszaesésének a fogyasztói vagyoni helyzetre gyakorolt igen kedvezőtlen hatását. Januárban a lakóingatlan-árak átlagosan 11,4 százalékkal voltak alacsonyabbak az egy évvel korábbinál, és az amerikai háztartások összesített nettó vagyonának a jövedelmekhez mért rátája 10 százalékponttal 558 százalékpontra csökkent a tavalyi utolsó negyedévben, az idén pedig még tovább csökkent.
A jelenlegi amerikai háztartási vagyon/jövedelem ráta 60 százalékponttal marad el az 1999-ben mért eddigi csúcstól, és a Fitch szerint alacsony a többi fejlett ipari gazdaság hasonló mutatójával összehasonlítva.
A Fitch Ratings szerint a nem elsőrendű – subprime – amerikai jelzálog-követeléseket is tartalmazó befektetési konstrukciók értékvesztése miatt a nemzetközi pénzügyi szektorban kényszerűen leírt hitelveszteségek elérhetik a 240 milliárd dollárt. A hitelminősítő maga is "előzetesnek" nevezi ezt a veszteségbecslést, és a londoni elemzői közösségben ennél jóval agresszívabb kényszerleírási jóslatok is vannak.
A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő nemrégiben kiadott londoni előrejelzése szerint a fedezetként nem elsőrendű követeléseket is tartalmazó értékpapírok – főleg a különböző, de általában magas kockázatú adósságtermékekből összeállított kötelezvény-portfoliók (CDO-k) – piaci értékvesztése miatt a globális pénzügyi rendszernek 285 milliárd dollárt kell leírnia veszteségként.
A londoni pénzügyi szolgáltató szféra nemzetközi promóciós tevékenységét ellátó társaság, az International Financial Services London (IFSL) legutóbbi becslése szerint idén január végéig a globális bankszektor 130 milliárd dollár leírást eszközölt nem elsőrendű jelzálog-követeléseket is tartalmazó befektetési termékportfoliójában, és a következő években a pénzügyi intézményrendszer ebből eredő teljes vesztesége 220 milliárd és 450 milliárd dollár között lehet.
A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő Londonban kiadott rendszeres amerikai hitelfolyamat-elemzéseinek egyik legutóbbi összeállítása szerint viszont "legalább" 600 milliárd dollár veszteséget kell leírni a globális pénzügyi szektorban az amerikai nem elsőrendű jelzálogadósi kör nem teljesítő kötelezettségeinek tovagyűrűző nagybani hitelpiaci hatásai miatt. | Gazdaság: Világgazdaság: ötéves mélypont | A nagy felzárkózó gazdaságok húzóereje ellenére is ötévi mélypontra süllyed az idén a világgazdasági növekedés, és a következő másfél év sem lesz könnyű, áll a Fitch Ratings szerdán Londonban közzétett féléves globális előrejelzésében, amely szerint az amerikai gazdaság jó eséllyel recesszióban van. | [] | 0 | https://hvg.hu/gazdasag/20080402_vilaggazdasag_novekedes | 2008-04-02 15:00:38+02:00 | true | 0 | 0 |
Rekordösszegért adott el egy játékost Mészáros Lőrinc horvátországi futballcsapata, az NK Osijek épp egy nappal azelőtt, hogy a horvát válogatott világbajnoki döntőt játszott volna. Helyi lapértesülések szerint a dalmáciai Sinjben nevelkedett Mateo Baracért 1,2 millió eurót, azaz jelenlegi árfolyamon közel 400 millió forintot fizetett a Rapid Wien. Ennyit korábban egyetlen labdarúgóért sem kapott még az Eszék.
Az 1,2 millió ráadásul nem is a teljes végösszeg, a különböző – vélhetően teljesítményhez kötött – későbbi bónuszokkal akár 1,8 millió euróig is felkúszhat a vételár. A védő iránt az osztrákok mellett állítólag a holland AZ Alkmaar, a lengyel Legia és két orosz együttes is érdeklődött, de végül a bécsi csapat adta a legjobb ajánlatot.
A 400 millió forintos bevétel még úgy is jelentős, hogy az Eszék büdzséje igencsak megugrott azt követően, hogy Mészáros Lőrinc átvette a csapatot. Az együttes 2014-ben még csak bő 8 millió kunából (jelenlegi árfolyamon 360 millió forintból) gazdálkodott, tavaly azonban már ennek nyolcszorosából. Az elmúlt évben ráadásul 12 millió kunával többet költöttek játékosokra, mint amennyi befolyt a futballisták eladásából.
Utóbbi egyébként jól mutatja, hogy – amint erről a G7.hu is írt már korábban – az eszéki csapat nem a hagyományos horvát, sokkal inkább a magyar üzleti modellt követte eddig. Míg ugyanis itthon jellemzően állami forrásokkal, illetve kormányközeli cégek támogatásával hizlalják fel az élvonalbeli focicsapatok büdzséjét, addig a horvát klubok az elég jól működő utánpótlás-nevelésből élnek, és évente több tízmillió euró értékben adnak el játékosokat.
Az Eszéknél azonban a növekedés motorja a szponzori pénzek megugrása volt: ilyen forrásból tavaly közel 65-ször (!) annyi folyt be, mint egy évvel korábban. Az együttest pedig főleg olyan magyar közbeszerzéseken taroló vállalatok támogatják, mint a Mészáros és Mészáros Kft., a Duna Aszfalt, a Föld-Trans vagy éppen az egy osztrák ügyvéd nevére bejegyzett, de a leköszönő felcsúti polgármesterrel is üzletelő Belfry.
Barac eladása akár fordulatot is jelezhet az eddigi trendekben. Ez egyébként üzleti, illetve sportszakmai szempontból is logikus lenne, hiszen míg Magyarország egy 93 ezer négyzetkilométeres fehér folt a nemzetközi játékos-megfigyelők térképén, addig Horvátország az egyik legfontosabb utánpótlásnevelő-bázis, amit árgus szemekkel figyelnek fiatal tehetségek után kutatva. Ennek megfelelően sokkal nagyobb az esélye, hogy egy mondjuk Felcsúton nevelkedett játékosra felfigyeljenek Eszéken, mint bárhol a magyar bajnokságban. Nem véletlen, hogy szakértők a kezdetektől azt pedzegetik, hogy hosszabb távon egy széleskörű együttműködés lehet a terv Mészáros Lőrinc felcsúti akadémiája és eszéki csapata között.
Más kérdés, hogy a Barac-féle tranzakció még egész biztosan nem egy ilyen tudatos építkezés eredménye. Ez még akkor is igaz, ha az eladás valószínűleg nem jöhetett volna létre az Eszék nemzetközi kupaszereplései nélkül. Ellentétben ugyanis a magyar csapatokkal, az Eszéknél a pénzzel együtt a sportszakmai sikerek is megérkeztek, és a csapat tavaly, illetve az idén is kiharcolta az Európa Liga (EL) selejtezőjében való indulás jogát. Sőt, az előző szezonban a PSV Eindhovent is búcsúztatva az EL előszobájáig meneteltek, csütörtökön pedig ismét túljutottak az első selejtezőkörön (a következőben a skót Rangers vár a horvát együttesre).
Az 1,2 millió euró egyébként csak magyar, illetve eszéki szemmel tűnik soknak, a horvátoknál egyáltalán nem kiemelkedő. Az ottani élvonalban csak az idén hét nagyobb értékű játékoseladás volt eddig, pedig ez még nem is egy kiemelkedő év. Az előző két szezonban ugyanis négy 10 millió euró feletti tranzakciót hoztak össze, Marko Pjaca például két éve 23 millió euróért igazolt a Dinamo Zágrábból a Juventusba.
Itthon persze ezek elképzelhetetlen számok. Az erre szakosodott Transfermarkt szerint a 2018/2019-es szezonban eddig összesen nem vásároltak 1,2 millió euróért magyar futballistákat. Jól mutatja, hogy mennyire gyengék vagyunk játékostranszferben, hogy ugyan a régióban mi költöttük a legkevesebbet labdarúgókra, de így is csak nálunk negatív a szaldó.
Azaz a magyar élvonal csapatai még annyi pénzt sem tudtak játékoseladásból összeszedni, amennyit kiadtak újak igazolására. A horvátok ezzel szemben eddig közel 23, a lengyelek és a románok 11, a szerbek 10, de még a szlovákok is majdnem 5 millió eurót kerestek így.
Pénz belfry eszék játékoseladás Mészáros Lőrinc NK Osijek Olvasson tovább a kategóriában | Beindult a biznisz Mészáros Lőrinc horvát focicsapatánál | Rekordigazolással keresett 1,2 millió eurót a leköszönő felcsúti polgármester csapata, de az Eszék még mindig a magyar modell szerint működik. | [
"belfry",
"eszék",
"játékoseladás",
"mészáros lőrinc",
"nk osijek"
] | 1 | https://g7.24.hu/penz/20180721/beindult-a-biznisz-meszaros-lorinc-horvat-focicsapatanal | 2018-07-21 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Olyan neveket is találni a kormány által bőkezűen támogatottak listájában, amelyek nem szerepelhetnének rajta. De a kuratóriumban is ülnek olyanok, akiknek a törvény szerint nem lenne szabad, és más súlyos problémák is felmerültek a független, szabadtéri és nemzetiségi színházak Emmi által koordinált támogatási rendszerében.
Megjelent a lista az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő oldalán arról, kik mennyi támogatást kapnak az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) a független, a szabadtéri, a nemzetiségi színházak és a zeneművészeti szervezetek között. A független színházak támogatásának a rendszerét tavaly változtatta meg a kormány úgy, hogy arról még az érintett szervezetek is csak a kiírt pályázatból értesültek: a Fideszben kudarcként értékelt önkormányzati választások után, a főváros és a kormány alkujának részeként a budapesti székhelyű szervezetek egy független kuratóriumhoz kerültek, a vidékiek pedig a kormány által kijelölthöz (noha ebben a szférában valójában semmi jelentősége nincs a székhelynek, saját színházépületek híján). Érvényesült is a jelenlegi politikai klíma papírformája: több ellenzéki város színházi intézményei vagy kormánypártisággal nem vádolható szervezetei feltűnően rosszul jártak. És a tendencia idén is folytatódott.
Mindeközben a most támogatottak között találni olyan szervezeteket, amelyek elvileg nem is kaphattak volna, és a kifizetésekről döntő kuratóriumban is ülnek olyanok, akiket a törvény szerint nem is lett volna szabad felkérni. A szakma egyik fontos fesztiválját pedig a megszűnés szélére sodorta a döntés, amely ellen Alföldi Róbert is felszólalt.
Műsor nincs, csak bűncselekménygyanú
Az idei támogatási listában a legfeltűnőbb rész az, hogy a 30 éves, nemzetközi és országosan elismert fellépőket és sokszor telt háznyi közönséget vonzó, jellemzően a társadalmi problémákra figyelmet irányító előadásokat meghívó Thealter fesztivál szervezőjének, a szegedi MASZK Egyesületnek idén egyetlen forint támogatást sem szavazott meg a kuratórium. A döntés még a tavalyihoz képest is meglepő: a tavalyelőtt még 21,5 milliós támogatásra jogosult egyesület tavaly már csak 7 millió forintot kapott. Hogy egyetlen forintot se kapjanak, és a kuratórium úgy ítélje meg, még a támogatáshoz szükséges minimális pontszámot se érje el a szervezet pályázata, arra 1995 óta egyszer sem volt példa, márpedig a szervezet működésében idén sem történt változás.
Ahogy azt a szervezet "A szőnyeg szélén Egyesületünk" című cikkében is leírja, az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt sem hozta nyilvánosságra, milyen szempontok alapján ítélték ennyire csapnivalónak a pályázatukat; az ügyben a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) közérdekű adatigénylést nyújtott be. A szeged.hu egy podcastben kérdezte az ügyről a fesztiválon korábban többször is fellépő színész-rendezőt, Alföldi Róbertet, aki azt mondta,
egyértelműen ideológiai döntés a kormányzat részéről a támogatás megvonása:
"Ez egy logikus lépés: miért adna a kormány arra pénzt, ami nem azt szajkózza, amit ő elvár? Az, hogy a társadalom vagy a színházi szakma ezt az elmúlt években hagyta, hagytuk, az szerintem sokkal szomorúbb." Azóta támogatói, szolidaritási gálaestet szerveztek a Thealter megmentéséért Szegeden.
Alföldi Róbert © Fazekas István
Mindehhez adalék, hogy az ügyre rálátó forrásaink szerint a vidékiekről, a szabadtéri és a nemzetiségi színházakról döntő kuratórium tagjai nem voltak valós döntési helyzetben a támogatások megítélésekor: nem meghozniuk, hanem jóváhagyniuk kellett a döntéseket.
Különösen érdekes az elvitathatatlan szakmai múlttal rendelkező fesztivál hanyagolása annak függvényében, hogy milyen szervezeteket talált támogatásra méltónak a kuratórium. Ott van például a Simonpuszta Nemzeti Lovas és Hagyományőrző Egyesületet is, amely a cégadatok szerint kizárólag sporttevékenységet végez, létrejöttének célja pedig többek között lovas oktatás és a lovardák akkreditálása volt; lovas színházi működésnek nem találni nyomát.
A lovas szervezet nem is pályázhatott volna, hiszen sem nem művészi, sem nem közhasznú szervezet, noha ez a pályázás feltétele, mégis megítéltek számukra 15 millió forintot.
Mindezt úgy, hogy a cégadatbázis szerint a szervezet mindössze 2019-ben számolt be bevételről, az pedig 18,5 millió forint volt. A bírósági adatok szerint folyamatban van a szervezettel szemben végrehajtási eljárás is.
Szintén nyert a Nagyvilágban a Magyar Kultúráért Közhasznú Egyesület, amelynek 5 milliós támogatást ítéltek meg annak ellenére, hogy tevékenységének semmi nyoma nincs az interneten, leszámítva egy 2014-es, a tao-támogatásokkal történt visszaéléseket taglaló cikket, amely "bűncselekménygyanúsnak" nevezte, hogy az egyesület 2012-ben 67 milliós jegybevételre hivatkozva 42,9 millió forint tao-támogatást igényelt és kapott, noha valójában abban az évben az összes bevételük 28 millió forint volt.
Annak pedig, hogy az egyesület működésének nyomai nem lelhetőek fel a neten, önmagában kizáró oknak kellene lennie, hiszen épp a fiktív, tao-lenyúlásra létrejött cégek kiszűrése érdekében vezették be az úgynevezett küszöbkritériumokat, azaz hogy a pályázóknak legyen honlapjuk, ahol nyilvánosan követhető a műsoruk és az éves beszámolójuk. Ennek megléte már a pályázati kiírás szerint is kötelező. A hasonló visszaélésekre hivatkozva törölte el a kormány a színházak tao-támogatását is, amellyel egyelőre úgy tűnik, a legrosszabbul nem az ügyeskedők, hanem a – kormánytól is – független színházak jártak.
Szintén ötmilliós támogatást kap az Aktor Produkció Közhasznú Nonprofit Kft., a cég, amelyről a legutolsó elérhető hír, hogy hűtlen kezelés miatt tettek ellenük büntetőfeljelentést, az eggyel korábbi hír pedig, hogy a pécsi önkormányzat vizsgálata súlyos problémákat talált a Pécsi Országos Színházi Találkozót (POSZT) szervező kft. működésében, például dupla kifizetések gyanúja merült fel, de a vizsgálatban szó volt 60 millió forint kiszámlázásáról is ellenőrizhető teljesítési igazolások nélkül. Azóta nem jött hír arról, hogy a nyomozást megnyugtatóan lezárták volna. Az Aktor támogatásáról egyébként egészen a legközelebbi múltig még a kormánytól független, budapesti kuratórium döntött volna, csakhogy a cégadatok szerint épp a pályázás előtt, március 8-án törölték a budapesti székhelyet, így azóta gárdonyi, azaz vidéki kft.-ről beszélhetünk.
Vidnyánszky embere is gyanúba került a POSZT-pénzek lenyúlása ügyében Büntetőfeljelentést tett a Zsolnay Negyed vezetője költségvetési csalás gyanúja miatt. Az a cég lehet érintett, amely Szabó Lászlónak, a Magyar Teátrumi Társaság titkárának a résztulajdonában van. UPDATE: Szabó visszautasít minden vádat, "nekem eddig csak pénzembe volt a cég" - mondja.
Megfelel a jogszabályi kötelezettségnek
A problémák már a pályázati eredmények kihirdetése előtt elkezdődtek. A Független Előadó-művészeti Szövetség, a magyar független színházi szféra legfontosabb – a kormányhoz nem köthető – érdekvédelmi ernyőszervezete, amely 49 szervezetet képvisel a pályázók közül, már februárban levélben fordult az államtitkársághoz, elküldve a FESZ hivatalos e-mail-címeit, "tekintettel arra, hogy második éve nem kapjuk meg a minősítéssel nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek működési pályázatára javasolt kurátorok névsorát", pedig az előadó-művészeti törvény szerint erről kötelező a szakmai szervezetekkel egyeztetni.
Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár minderre különös, merészebben fogalmazva cinikusnak is nevezhető választ adott. A hvg.hu birtokába került levélben Latorcai közölte: az erről szóló törvény csak "általános jelleggel rögzíti", hogy kötelező bevonni a folyamatba az előadó-művészeti szervezetek szakmai érdekképviseleti szervezeteit, konkrét szervezeteket azonban a kormányrendelet nem nevesít, csak azt mondja ki, hogy "nem egy, hanem több érdekképviseleti szervet szükséges felkérni", azaz "megfelel a jogszabályi kötelezésnek", ha nem az érintettek teljes körét vonják be a véleményezésbe, csak azokat, amelyek a kormány szerint "az adott területre legnagyobb rálátással és legnagyobb gyakorlattal rendelkeznek". A levél szerint nyolc ilyen nagy tudású szervezettel egyeztettek, de hogy melyek ezek, azt nem árulták el a FESZ-nek.
Pedig a FESZ igénye a névsor megismerésére nem pusztán elméleti kérdés volt: a szervezet már tavaly is felhívta a figyelmet arra, hogy
a vidékiekről döntő kuratórium névsora törvénysértő.
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény 9. paragrafusa ugyanis rögzíti: "Nem vehet részt döntéshozóként vagy döntés-előkészítésben közreműködőként az, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója a pályázóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll." Bár a kuratórium névsorát azóta sem hozták nyilvánosságra, a hvg.hu értesülései szerint ugyanazokról van szó, akikről tavaly is: Bán Teodóráról, Dósa Zsuzsannáról, Kiss Jánosról, Somogyi-Tóth Dánielről és az új SZFE-n is nagy szerepet kapó Zalán Jánosról.
Bán Teodóra © Fazekas István
A listából két név biztosra vehető: Bán Teodóráé és Dósa Zsuzsannáé. Azt ugyanis még a nyilvános döntési lista "megjegyzés" rovata is rögzíti, hogy az ő "személyükben érintettség áll fenn" egyes döntésekben: amikor a kuratórium a saját intézményeik támogatásáról döntött. Hogy hogyan kerülhetett be a kuratóriumba olyan tag, aki a törvény szövegével ellentétesen érintett, arra nincs magyarázat.
Dósa Zsuzsanna a Szarvason működő, szlovák nemzetiségi Cervinus Teatrum művészeti igazgatója; ennek ellenére a színház sikerrel pályázott a nemzetiségi színházi kategória (holtversenyben) legmagasabb támogatására, 22 millió forintra.
Szintén pályázott a szabadtéri színházak számára elérhető támogatásra Bán Teodóra, a Margitszigeti Színház Nonprofit Kft. ügyvezetője, bár a kuratórium nem szavazott meg támogatást az intézménynek (ami aligha jelenti azt, hogy a kormánynak igen fontos színház, amely a Karácsony és a Fidesz közti alkuk egyik gyújtópontja volt, ne kapna a jövőben valamilyen támogatást).
Kivéreztetésre ítéltetve
Mindehhez képest a teljes átláthatóságra törekvő, döntési folyamatait nyilvánosan elérhető cikkben dokumentáló budapesti kuratórium "csak" súlyos szakmai problémákat nevez meg az említett cikkben. Mint írják, az új rendszer eleve alkalmatlan a valós színházi folyamatos követésére, hiszen teljesen rugalmatlan: az előző évi keretösszeget kell szétosztani, függetlenül attól, hogy esetleg újabb és újabb társulatok alakulnak, mások fejlődnek, nőnek. De arra is alkalmatlan, hogy akár csak kijavítsa az anomáliákat: a pályázati kiírásból eredő tavalyi problémák miatt erre az évre két nagy, valójában budapesti, de eddig az ügyvezető vidéki címére bejegyzett színházi szervezet is átjegyezte a székhelyét Budapestre, hogy az megfeleljen a valóságnak, ami kapásból azt jelenti, hogy több pályázó között kellett elosztani ugyanazt a pénzt.
A kurátorok így arra kérték a minisztériumot, a forráshiány miatt pótolják ki a keretösszeget 45 millió forinttal. Összehasonlításul: a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság nkft.-je 25 millió forint támogatást kapott, tehát szó sincs hatalmas alamizsnáról. (Vidnyánszkyék szervezete bár Budapestre van bejegyezve, a támogatásáról a vidéki kuratórium dönt, ugyanis a kormány indoklás nélkül az ő kezükbe adta a szabadtéri színházakat, a Teátrumi Társaság pedig szervez szabadtéri fesztivált is. Itt valamiért már nem volt fontos a székhely.)
Vidnyánszky Attila © MTI / Soós Attila
A többletforrás mellett azt is kérték, legalább hadd csoportosíthassák a rendelkezésre álló összeget a kategóriák (Színház I. és II, Tánc, Forgalmazói) között. A kormány a többletforrástól elzárkózott, és információink szerint az átcsoportosításra is csak nagy nehezen állt rá. Mindezek miatt a kurátorok ezt a következtetést vonták le:
Így az idén elkerülhetetlenül mészárosmunkát végeztünk. Sokadszorra jelezzük, hogy a terület a színházi szférán belül betöltött szerepéhez és az elvégzett közfeladatok jelentőségéhez képest rendkívül alulfinanszírozott, és a támogatási rendszer újragondolása és drasztikus forrásbővítés nélkül gyakorlatilag kivéreztetésre ítéltetett.
Borítókép: László Lili és Vilmányi Benett a FÜGE és az Orlai Produkciós Iroda Mi és ők című előadásában. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: | Kult: Kivéreztetés és törvénytelenség: problémás pénzosztás a független színházaknál | Olyan neveket is találni a kormány által bőkezűen támogatottak listájában, amelyek nem szerepelhetnének rajta. De a kuratóriumban is ülnek olyanok, akiknek a törvény szerint nem lenne szabad, és más súlyos problémák is felmerültek a független, szabadtéri és nemzetiségi színházak Emmi által koordinált támogatási rendszerében. | [] | 1 | https://hvg.hu/kultura/20210512_fuggetlen_szinhazak_tamogatasa_emberi_eroforrasok_miniszteriuma_emmi_visszaelesek_gyanus_palyazatok | 2021-05-12 06:30:00+02:00 | true | 0 | 0 |
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
A szombaton megvert újságíró az ellenzék után a szocialistákat is belekeverte az olajügybe.
A rendőrök a megvert újságíró 16 éves fiát is gyanúba fogták, mert életszerűtlennek találták a megveretés történetét.
Miért van az, hogy egy újságírót most, 2007-ben állítólag azért vernek meg, mert olajügyekben nyomoz? Azt hittem, az olajszőkítésnek és ezeknek az ügyeknek rég vége.
Az olajszőkítésnek vége, de ezeknek az ügyeknek soha nem jártak igazán a végére. Aki az olajozás után szabadlábon és életben maradt, és nem nullázódott le az egzisztenciája, annak most is lehet félnivalója. Az olajügy egykori szereplői egymást tartják sakkban, és aki megpróbál borítani, az az egész rendszert veszélyezteti.
Kik a szereplők?
Bűnözők, vállalkozók, rendőrök, katonatisztek, vámosok, jogászok, könyvelők (és politikusok).
Hiába teszed itt a végén zárójelbe a politikusokat, értem én. Tehát bűnözők.
Azt tudnod kell, hogy olajügyekben elég kevés dolgot sikerült bizonyítani. Az egyik csinálta, a másik segítette, a harmadik szemet húnyt, a negyedik hasznot húzott. Erről nem készültek pecséttel ellátott szerződések.
De az újságíró korábban könyvet írt a maffiáról, miért nem akkor verték meg?
Kármán Irén is azt mondja, dokumentumokkal nehezen bizonyíthatóak az olajügyek. Ezért az utóbbi időben egy játékfilm forgatókönyvét kezdte el írni a rövid ideig létezett Cattani nyomozócsoportról, s ennek kapcsán az olajügy összefonódásairól. Ettől néhányan megijedhettek.
Egy filmforgatókönyvtől?
Igen, állítólag néhány létező személy neve benne maradt a vázlatban.
Azért az is érdekes, hogy az újságíró egy volt olajos barátnője.
Kármán Irén elismerte, hogy gyengéd érzelmi szálak fűzik Portik Tamáshoz, aki az olajügyekben érintett Energol Rt. egyik vezetője volt. Az ő ügye mára elévült, de az Energol ellen még folyik a per. Lehet, hogy az olajügyeket feszegető újságíró és egy volt olajos kapcsolata valakit zavart. Ha máshonnan nézzük az ügyet, az újságíró megverése arra jó volt, hogy újra beszéljünk az olajügyekről. Most parlamenti munkabizottság alakul, és azt ígérik: megvizsgálnak mintegy 80 ezer oldalnyi aktát.
Miért nem jártak a végére annak idején? Valakinek mindig meg kell halnia, valamilyen tragédiának be kell következnie, vagy valakit meg kell erőszakolni ahhoz, hogy hirtelen rádöbbenjenek: valami nincs rendben és lépni kell?
A politika úgy működik, hogy konkrét ügyekre reagál. Ezzel bizonyítja a létjogosultságát.
Aha. Inkább azzal kellene bizonyítania a létjogosultságát, hogy előre gondolkodik.
1999-ben alakult egy parlamenti bizottság, amely az olajügyek, az alvilág és a politika kapcsolatát vizsgálta, de nem sokra jutott.
Most mit akarnak vizsgálni?
Azt, hogy indokolt volt-e az olajügyekben született iratok egy részét titkosítani.
Ha egy politikus neve felmerül egy ügyben, akkor azt titkosítják?
Elvileg nem, hacsak nem veszélyeztet nemzetbiztonsági érdekeket. A titkosítás hivatalos indoka az, hogy az olajügyekben egykor nyomozó fedett rendőrtisztek, beépített ügynökök kilétét védjék, mert ők most máshol dolgozhatnak.
Persze.
A munkacsoport azt is megvizsgálja, kik és miért semmisítettek meg dokumentumokat. És itt jön a politika. A kormányszóvivő már bejelentette, hogy az Orbán-kormány idején semmisítették meg a legtöbb iratot. A Fidesz meg arról beszél, hogy Gyurcsány Ferenc egyik cége korábban érintett volt olajügyben.
Tehát nem azt vizsgálják, hogyan is zajlottak ezek az ügyek. Már látom, hogy ez egész csak arra lesz jó, hogy a kormánypártok és az ellenzék revolverezze egymást ezzel.
Lehet, de az olajügyben ez elég kockázatos, mert abban szinte minden párt részéről felmerültek nevek.
Mi volt egyáltalán az üzlet az olajban?
A legtöbb üzlet alapja az, hogy olcsón veszel és nagy haszonnal adsz el. A kilencvenes évek elején a háztartási tüzelőolajon, a hto-n állami támogatás volt, így jóval olcsóbb volt mint a dízelolaj. Összetételben azonban nem volt különbség, így a hto-t is el lehetett adni üzemanyagnak.
Ez nem tűnt fel akkor senkinek?
De. Ezzel már a nyolcvanas években is üzleteltek a téeszek anyagbeszerzői. 1992-ben ezért elrendelték, hogy a háztartási olajat ferrocénnel színezzék vörösre. Ez az anyag – elvileg - alkalmatlanná tette arra, hogy motorokban használják.
Ezért kellett szőkíteni?
Igen. Vegyészek kitalálták, hogy ezt a színezőanyagot könnyen ki lehet vonni a tüzelőolajból. Kénsavat és meszet kevertek bele, s hamarosan szép, aranysárga dízelolajat kaptak. Mint a fodrásznál a hajad, kiszőkítették az olajat. Időközben ráadásul egyre nagyobb lett az árkülönbség a hto és a dízelolaj között. A csúcs 1994-ben volt, akkor literenként 44 forint volt. A szőkítőknek ez kis befektetés volt és nagy haszon, de az is előfordult, hogy - fiktív cégekről lévén szó - még az olaj vételárát sem fizették ki.
Mennyit lehetett ezzel az olajfodrászkodással keresni?
Egy volt olajos, Nógrádi Zsolt vallomása szerint annyit, hogy a pénzt a padláson vasvillával egyengették, de előfordul, hogy megrágták az egerek a bankjegyeket.
Szerintem csak felvágott.
Nógrádi Zsoltról többen azt gondolták, hogy szeret nagyokat mondani, de az olaj havonta tényleg több százmilliót is jövedelmezhetett az igazán nagy játékosoknak. Flaisz Ferenc egyszer azt mondta a kamerának, hogy ő naponta egymilliót keresett, s a kilencvenes évek elején az nagyon sok pénz volt. A másik oldalon az elkerült adó- és vám a költségvetésnek több százmilliárd forintos, más becslések szerint akár ezermillárdos kiesést jelentett.
Ezért valakinek felelnie kéne, nem?
Egyszemélyi felelős biztos nincs, sok bába közt meg elvész a gyerek, és holló a hollónak nem vájja ki a szemét.
Köszönöm az értelmes választ. És az olajszőkítés illegális volt vagy csak találékony emberek sok pénzt kerestek?
A hatóságok kezdetben tanácstalanok voltak, olyan jogi kategória ugyanis, hogy olajszőkítés nem létezett. Nem volt bűncselekmény hto-ot venni és eladni, csak azt üzemanyagnak felhasználni. Ez viszont már nem az olajosokat érintette. Persze ez sok mindennel összekapcsolódott: okirathamisítással, adócsalással, vámbűncselekményekkel. A külföldről behozott fűtőolajra például a vámot csak 15 nappal később kellett megfizetni. Ezen idő alatt az olajat Magyarországon kiszőkítették, és eladták. Amikor pedig a hatóságok a vám megfizetését kérték számon, kiderült, hogy fiktív cégekről van szó, a tulajdonosok nincstelenek vagy éppen hároméves gyermekek.
Mit tettek a hatóságok, hogy ezt megszüntessék?
Mondjuk úgy, lassan meneteltek az események után. Egy-egy újabb jogszabály bevezetése hosszabb időt vett igénybe, addig valakik nyugodtan gazdagodhattak tovább. Ráadásul nem zártak be minden kiskaput azonnal. 1995. január elsejétől már csak jegyre adtak fűtőolajat, de a jegyeket gond nélkül hamisították. Ezidőtájt a hivatalosan kiadott jegyek többszöröséért vettek fűtőolajat, és az 1994-95-ös fűtési idényben 350 millió literrel több hto-t igényeltek, mint amennyi a háztartások fűtéséhez szükséges volt. Az egyetlen megoldás az volt, hogy a tüzelőolaj és a dízelolaj árát egységesítették 1995 május elsején.
És ezzel megszűnt az olajozás?
Nem. Ezután az üzlet a kőolajszármazákok importja volt, azokért ugyanis kevesebb vámot kellett fizetni. Ezt már csak az igazán tőkeerős vállalkozások tudták teljesíteni, amelyek importengedélyt kaptak. Ezek a cégek orsóolajat, háztartási olajat, ipari olajat hoztak be, s azt dízelolajként adták el. Ehhez a vámosokat kellett lefizetni. Végül 1998-ban rendelték el, hogy a kőolajtermékeket is azonnal behajtandó jövedéki adó terhelje.
Hogyan csinálhatták mindezt feltűnés nélkül? Ez nem olyan, mint a kábítószer, amit kis csomagokban itt-ott elrejtve lehet csempészni.
Sok olajtartály volt zárt honvédségi objektumokban, egykori téeszekben, de kerültek tartályok elhagyott tanyákra is, ahol feltűnés nélkül lehetett dolgozni. De ennél jóval több kellett: fiktív cégek, hamis szállítólevelek, meg kellett venni vámosokat, rendőröket, és valószínűleg kellettek bennfentes emberek a politika köreiből, akik tudták, hogy szűkül be az olajozás lehetősége, és hol maradnak meg a kiskapuk.
Miért nem tudta felderíteni ezeket a rendőrség?
A rendőrség dolgozott ezeken az ügyeken, de néha-néha egy láthatatlan kéz felülről közbeavatkozott. Előfordult, hogy magányos harcosként dolgozó rendőröket saját feletteseik állítottak le, helyeztek át vagy nyugdíjaztak. Karancsi Tibor volt szeghalmi rendőrszázados például 1995. május 25-én Füzesgyarmaton tetten ért olajszőkítőket, de felettese elküldte a helyszínről. Hat órával később az olajnak hűlt helyét találták. A rendőr ellen viszont 13 eljárás indult.
Megvették a rendőröket is?
Lehet, de nem mindig pénzről volt szó. Több olajos állítólag rendőrségi, ügyészségi, nemzetbiztonsági informátor volt. Segítettek lebuktatni másokat, ezért cserébe viszonylag háborítatlanul dolgozhattak. Abban az időben állítólag a nagy kérdés az volt, hogy a magyar vagy a külföldi érdekeltségű maffia erősödik meg Magyarországon.
És azt gondolták, hogy jobb nekünk a magyar nemzeti maffia?
Ki tudja?
Az olajozással foglalkozó emberek és a láthatatlan kezek soha nem kerültek bíróság elé?
A felső kapcsolatok a legritkábban, de száznál több olajügyben indult büntetőeljárás. A legismertebbek a Kordax, az olajezredesek, a Conti Car, az Energol és az ETL Rt. ügyei voltak. 1991-1999 között olajjal összefüggésben 4300 bűncselekményt követtek el. A perbe fogott 340 vádlott többségét börtönbüntetésre ítélték. Nem mindenkit azonban. Nagyon nehéz volt a bizonyítás, így a vádlottakat egy részét gyakran bizonyítottság hiányában engedték szabadon. Az elvarratlan olajos szálak szép példája az egyik legismertebb olajos cég, az Energol ellen 6 milliárdos adócsalás miatt indult per, ítélet ugyanis még mindig nem született az ügyben. A per tárgyalását ráadásul 2005-ben előlről kezdték, mert új bíró vette át az ügyet. Talán idén őszre lesz ítéletet.
Mi lett abból a sok pénzből, amit az olajozásból megkerestek?
Drága autók, villák, éttermek, kávézók, játéktermek, hotelek, ingatlanbirodalmak. 1996-ban nagy valószínűséggel azért törtek ki robbantásos merényletek Magyarországon, mert a felhalmozódott vagyonok tulajdonosai harcba kezdtek egymással és sok tartozás is felhalmozódott. Ha azt kérdezed, mi lett még az olajból, ott van a Conti Car ügy. Az olajozásban érintett cég vezetőit 1998-ban másfél év előzetes után kiengedték, de 2006 októberében fegyvercsempészésért és maffiabűncselekményekért ítélték el, mert a vád szerint egy rivális balatoni vállalkozót akartak megölni. Hát ez lett abból a sok pénzből.
Ha nem bizonyítható semmi, honnan tudunk az olajügyekről?
Volt néhány koronatanú, aki beszélt a nyilvánosság előtt, de az ő szavahihetőségüket is megkérdőjelezték. Az egyik Nógrádi Zsolt, aki maga is olajszőkítéssel foglalkozott. A másik az olajügyek egykori főnyomozója, Sándor István Papa. Őt 2000-ben egy nappal azelőtt tartóztatták le, hogy az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság előtt megjelent volna. Később vádat emeltek ellene vesztegetésért, hivatali visszaélésért és hamis tanúzásra való felbújtásért. Ügyében a vádirat titkos volt. Öt év pereskedés után aztán minden vádpont alól felmentették.
Arra milyen bizonyíték van, hogy politikusok is benne voltak?
Neveket főként a két koronatanú említetett. Nógrádi beszélt arról, hogy ötvenmilliót fizettek Pintér Sándor akkori országos rendőrfőkapitánynak, a Fidesz későbbi belügyminiszterének. Állítólag. Azt is mondta, hogy az MSZP választási kampányára 1994-ben 750 millió forintot küldtek az olajvállalkozók, és az SZDSZ részéről Pető Iván is közreműködött. Állítólag. Sándor István azt emlegette, hogy az ügyben Boros Péter, Szabó Iván, Lezsák Sándor, az akkor szocialista Csintalan Sándor is szerepet játszott. Állítólag. Az viszont tudható volt, hogy Karl Imre volt szocialista képviselő az olajügyekben mozgó ETL Rt. felügyelőbizottságának tagja volt.
Állítólag. És ezekkel az állítólagokkal mi lett?
Amikor ezeket a neveket nyilvánosságra hozták, a hírbe hozottak sorra beperelték Pallag Lászlót, az olajügyekkel foglalkozó bizottság elnökét és Nógrádi Zsoltot, és szépen meg is nyerték ezeket a pereket. Ez lett belőle.
És Gyurcsány Ferenc olajozott?
Az ETL 1996 és 1998 között a Fortus nevű céggel szállítatta Magyarországra az olajat. A céget az Altus Rt. és a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. hozta létre, utóbbiban Gyurcsány anyósa, Apró Piroska ebben az időben tanácsadóként dolgozott. A Fortus egyik felügyelőbizottsági tagja abban az időben Gyurcsány Ferenc volt. 2003-ban vizsgálták az ügyet, de arra jutottak, hogy a Fortus nevével és számláival valakik visszaéltek.
És Orbán Viktor olajozott?
Orbán Viktort egy nem túl meggyőző történettel hozták össze olajosokkal. 1998-ban egy kampánygyűlést tartott Kiskőrösön, amelyen sokan mások mellett környékbeli olajos vállalkozók is részt vettek. A Fidesszel kapcsolatban korábban emlegették az olajjal foglalkozó, és egymilliárdos adócsalással vádolt Monon Kft-t és egy Tóth Béla nevű embert. Tóth Béla nem volt a Fidesz tagja, de 1994-ben a párt kampánymenedzsereként tartották számon. A Monon Kft-hez hivatalosan annyi köze volt, hogy kölcsönt adott a cégnek egy jövedéki engedély megszerzésére. A Monon Kft. ügyvezetője egy hajléktalan volt. | Magyar Köztársaság - olajköztársaság | Magyar Köztársaság - olajköztársaság - Gyurcsány olajozott-e? Orbán olajozott-e? Ki nem olajozott? Mi épült a napi egymilliót hozó üzletekből? Hány százmilliárd folyt ki az olajjal az állam kezéből? Ki felel ezért? Sok bába és nyolcvanezer oldal akta közt elvész a gyerek? Szájbavágó. | [
"belföld",
"szajbarago"
] | 1 | https://index.hu/belfold/olaj3579 | 2007-06-29 12:20:00+02:00 | true | 0 | 0 |
A Roszatom egyik hírhedt létesítménye lehet a háttérben.
Ugyan az emberi egészségre veszélytelen mennyiségben volt jelen a rutánium 106-os izotópja a légkörben, mégis ijesztő volt a hír, hogy egy nukleáris felhő sodródott Európa felé októberben. A 444 most arról ír, elég valószínű, hogy megtalálták a szökött ruténium forrását.
Az adott anyag nem természetes, így az az elejétől fogva nyilvánvaló volt, hogy egy nukleáris üzemből szivároghatott ki. November 9-én közölte egy francia kutatóintézet, hogy Oroszországból vagy Kazahszténból érkezhetett a felhő, de ezt egyik állam sem ismerte el.
Magyarországon is megjelent a radioaktív felhő A magyarországi légkörben mérhető ruténium izotóp mennyisége alacsony volt.
A Magyarországon hamarosan atomerőművet építő Roszatom is közölte, Oroszország felett szinte alig mutattak ki ruténiumot, de kiderült, hogy ez nem igaz. Végül az orosz Greenpeace megkereste a Roszhidromet kutatóintézetet, ami feltette a honlapjára a mérési adatokat. Ezek szerint szeptember végén több orosz mérőponton kimutatták a ruténiumot.
Két mérőpont is észlelte, mindkettő cirka 100 kilométerre volt a nukleáris katasztrófák egyik ősatyjától, a majaki létesítménytől, ahol kiégett atomerőművi fűtőelemeket dolgoznak fel.
Szeptember végén elterjedt a ruténiumfelhő Oroszország déli részén, majd megjelent Olaszországban, Ausztriában és ezután mérték Szentpéterváron is. A Greenpeace bizonyítani nem tudja, hogy Majak a forrás, de más olyan atomlétesítményről nem tudni a tágabban vett környéken, ahol ruténiummal dolgoznának.
Mindenesetre a francia IRSN intézet szerint 100-300 terabecquerelnyi izotóp kerülhetett a légkörbe, miközben Majak engedélyes szerint csak 0,03 terabecquerel kerülhetne (ez a radioaktivitás SI-mértékegysége). A Greenpeace az orosz ügyészséghez fordult, vizsgálják már ki az esetet.
(Kiemelt kép: Getty Images) | Kiderült, honnan jött a radioaktív felhő Európa fölé | A Roszatom egyik hírhedt létesítménye lehet a háttérben. | [
"roszatom",
"maják",
"oroszország",
"ruténium",
"atombaleset"
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2017/11/20/kiderult-honnan-jott-a-radioaktiv-felho-europa-fole | 2017-11-20 00:00:00 | false | 0 | 0 |
A Budapesten élő és dolgozó kínaiakat kérdeztük arról, hogy mi a véleményük a Fudan-ügyről, az utcanevekről és az érintett magyar politikai szereplőkről.
A járvány óta az első nagyszabású tüntetést június 5-én tartották Budapesten, ami a kínai Fudan Egyetem magyarországi campusának a tervezett megépítése ellen irányult. A tiltakozók azt nehezményezik, hogy a Fudan elvenné az egyetemisták és pályakezdő fiataloknak szánt Diákváros területét a IX. kerületben, valamint olyan hitelkonstrukcióval viteleznék ki a projektet, ami kritikusok szerint eladósítaná Magyarországot Kínával szemben.
Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester és Karácsony Gergely budapesti főpolgármester pedig a tüntetést megelőzően átnevezték a Fudan tervezett campusa körüli utcákat Kína számára kényes emberi jogi kérdésekre utaló nevekre. A tiltakozáson ugyancsak hasonló transzparensek voltak láthatók.
A Budapesten élő és dolgozó kínaiakat kérdeztük arról, hogy mi a véleményük a Fudan-ügyről, az utcanevekről és az érintett magyar politikai szereplőkről. | A budapesti kínaiak nem értik, mit kifogásolnak a Fudan Egyetemen | A budapesti kínaiak nem értik, mit kifogásolnak a Fudan Egyetemen - Nem követik a magyarországi politikai helyzetet. | [
"kína",
"kínai negyed",
"chinatown",
"fudan egyetem",
"tüntetés",
"utca embere",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/2021/06/21/a-budapesti-kinaiak-nem-egeszen-ertik-mit-kifogasolnak-a-fudan-egyetemen | 2021-06-21 00:00:00 | false | 0 | 0 |
A révfülöpi kemping mellett található a Semsey-major. Az önkormányzat évekkel ezelőtt megálmodott oda egy vitorláskikötőt, de a tervek között szerepelt korábban a Globe színház másának és egy szállodának az építése is. Ezekből aztán semmi nem lett, a tavalyi év végén pedig úgy döntött a képviselő-testület, hogy
az önkormányzati tulajdonú, 15 760 négyzetméteres vízparti területet évi 9 millió forint plusz áfáért bérbe adja a Balatontouristnak, amelynek közvetlen tulajdonosa a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt.
Kondor Géza, Révfülöp független polgármestere tavaly szeptemberben jelentette be, hogy a kemping üzemeltetője, azaz a Balatontourist a Semsey-major hasznosítására vonatkozó javaslattal fordult az önkormányzathoz. Egy látványtervet is küldtek, a polgármester viszont jelezte, hogy az önkormányzati és az országos vagyonrendelet is szükségessé teszi a pályázat kiírását, vagyis nem lehet csak úgy átadni a területet a Balatontouristnak. Az önkormányzat ki is írt egy pályázatot november 8-án, öt nappal későbbre pedig kijelölték a délelőtt 10 és 12 óra közötti időszakot, amikor a területet meg lehetett tekinteni. A pályázatok beadási határidejének november 28-át szabták meg. Csak a Balatontourist adott be érvényes pályázatot.
Miklós Tamás képviselő egy novemberi ülésen azt mondta, szerinte elég szűkös határidőt szabott meg az önkormányzat a pályázat beadására. Azt is nehezményezte, hogy az önkormányzat a bérbeadással a legegyszerűbb megoldást választotta Révfülöp legnagyobb és legértékesebb turisztikai fejlesztésű területének a hasznosításánál, mondván, sajnálatos, hogy a területből csak ennyit tudnak kihozni. Szerinte a városnak a saját elképzeléseit kellene megvalósítania, és akkor nem más kaszálna nagyot az önkormányzati ingatlan hasznosításával.
A polgármester erre azt válaszolta, hogy "ezek az aggályok mindenkiben ott vannak", és csak egy lehetőséget adnak, de nem zárják le az ügyet. Az önkormányzat valójában tíz évre adja bérbe a területet. Slemmer József képviselő pedig azzal magyarázta a bérbeadást, hogy senkinek sincs a képviselő-testületben elegendő turisztikai képzettsége a saját terveik megvalósítására, egy külsős turisztikai szakember bevonása pedig sok pénz lenne.
Arra a kérdésre, hogy a 9 millió forintos bérleti díjat mi alapján határozták meg, a polgármester így válaszolt:
A kemping bérleti szerződését vettük alapul. A kempingénél a bérleti díj egy kicsivel több, de ott ki van építve az infrastruktúra.
Egy januári képviselő-testületi ülésen az is kiderült, hogy a Balatontourist által bérelt, két különböző helyrajzi számú területet az önkormányzat összevonja. Ennek oka, hogy az egyik terület nagysága nem éri el a 8 ezer négyzetmétert, így az nem lenne beépíthető, de amennyiben összevonják őket, már nem lesz akadálya a beépítésnek.
Arra a kérdésre, hogy milyen fejlesztések várhatók, Kondor Géza úgy válaszolt:
Előreláthatólag, a vezetők elmondása szerint már ebben az évben kempingként akarják üzemeltetni a területet. Mobilházakat telepítenének, de konkrétumokat még nem tudunk. Alapelképzelésük az, hogy a terület egy részére mini aquaparkot szeretnének.
Ez alapján úgy látszik, hogy a képviselő-testület úgy hagyta jóvá a telkek összevonását, hogy nem is tudta pontosan, mit tervez a Balatontourist az önkormányzati területre.
Kerestük a Balatontouristot is, a társaság levelében megerősítette, hogy a terület az idei turisztikai szezontól már a révfülöpi kempinghez tartozik, annak részeként üzemel.
A Semsey-major területén a szezonkezdésig 15, 120 négyzetméteres panorámás parcellát, 12 sátorhelyet, mobil vizesblokkot, továbbá "sport és szabadidős aktivitásokat" alakítanak ki. A tervek között fedett szálláshelyek (mobilházak) telepítése, vendéglátó egység és kiszolgáló épületek, továbbá napozótérrel rendelkező gyermek- és felnőtt medence létesítése is szerepel. A fejlesztés részleteit a Balatontourist vezetése az önkormányzattal egyezteti, de a képviselőtestület a koncepciót már elfogadta – írta a Balatontourist. Azt viszont határozottan cáfolták, hogy mini aquaparkot terveznének a területre.
Címlapi képünkön a révfülöpi kikötő látható, nem a kemping területe. Fotó: Török Tünde / MTI | Mészárosék építkezhetnek az egyik legértékesebb balatoni területen | Évi 9 millió forint bérleti díjért kapja meg a révfülöpi kemping melletti 15 ezer négyzetméteres területet a Balatontourist. Nemcsak sátorhelyeket, medencéket is létesítenek. | [
"balaton",
"balatontourist",
"kemping",
"révfülöp",
"semsey major"
] | 1 | https://24.hu/belfold/2019/03/14/meszarosek-epitkezhetnek-az-egyik-legertekesebb-balatoni-teruleten | 2019-03-14 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Kevés pénzt utalnak a magánkasszák – a teljes cikk
A nyugdíjpénztárak volt tagjai hiába tervezgetnek külföldi utazásokat vagy előre hozott vásárlásokat
Nem érdemes előre elkölteni a magánkasszáktól visszavárt összeget. Óriási csalódással szembesülhetnek majd az emberek a nyugdíjpénztáraktól érkező csekkek láttán. Lapunk 2009 óta több cikket közölt a kasszák és a mögöttük álló vagyonkezelők gazdálkodásával kapcsolatban, de a nyugdíjpénztári lobbi és a hozzájuk kapcsolódó balliberális érdekkör minden alkalommal mellébeszélt a tények precíz ismertetése helyett. Most egy átlagos magyar pénztártag példáján keresztül mutatjuk be, hogy korántsem volt alaptalan a félelmünk. Tizenhárom év magánpénztári tagság után, csaknem hárommillió forintnyi megtakarítással a hamarosan kifizetendő reálhozam alig éri el a 35 ezer forintot. Ráadásul a hazai pénztárak 1998 óta produkált teljesítményét elemezve kiderül, hogy vannak, akik még ennél is sokkal rosszabbul járnak majd.
A nyugdíjpénztári lobbi és a hozzájuk kapcsolódó balliberális érdekkör a tények ismertetésekor minden alkalommal indokolatlan pánikkeltéssel vádolta lapunkat. Ekkor persze már nagyban dúlt a csúsztatásokkal és részigazságokkal terhelt játszma a pénztártagokért, de leginkább az általuk befizetett összegekért. Ennek ellenére – a kormány 2010 októberében elindított nyugdíjvédelmi programjának hatására – a magánkasszák tagjainak 97 százaléka január végén úgy döntött, hogy visszalép az állami rendszerbe. Tette mindezt többek között abban a reményben, hogy így legalább az addig elért reálhozamot felveheti. Sokan arra számítanak, hogy a hazai pénztárak tisztességes nyereséget termeltek számukra. Akár több százezer forintban is reménykednek, külföldi utazásokat, előre hozott vásárlásokat tervezgetnek. Azonban nagyon sokan szembesülhetnek óriási csalódással majd a nyugdíjpénztáraktól érkező csekkek láttán.
Kattintson a nagyobb képért!
Lapunk egy konkrét személyes példán keresztül mutatja be azt, hogy a multinacionális háttérrel rendelkező pénzintézetek menynyire felelőtlenül bántak egykori tagjaik megtakarításával. Újságíró kollégánk egy – életkorban, befizetett tagdíjban, jogviszony hosszában – átlagos magánnyugdíjpénztár-tagot testesít meg. Azaz egy harmincas éveiben járó munkavállalót, aki az 1998-as kezdetek óta tagja egy hazai magánkasszának, az átlag vagy átlag körüli bér alapján fizette tagdíját, és egy nemzetközi hátterű nyugdíjpénztár tagja volt, s aki a cikkünk írásakor kalkulálható adatok alapján 35 ezer forint kifizetésére számíthat, a törvény szerint augusztus végéig. Az Axa nyugdíjpénztár gazdálkodására jellemző, hogy a 13 év alatt csaknem hárommillió forint levont tagdíjból ugyan 900 ezer forintos hozamot ért el, de ebből mindössze 35 ezer kerülhet az egykori pénztártag zsebébe. Elnézve a hazai magánnyugdíjpénztárak 1998 óta nyújtott teljesítményét, kijelenthető, hogy közel sem ő járt a legrosszabbul.
Várhatóan minden harmadik-negyedik embernek kell felkészülnie arra, hogy egyáltalán nem érkezik majd pénz a számlájára, mivel a pénztárak még a befizetések reálértékét sem tudták megőrizni. A mellékelt táblázatból jól látszik, hogy a kasszák jelentős részénél a hozam nem tudott versenyezni a pénzromlás ütemével. A legroszszabbul azok járnak, akik az utóbbi néhány évben lettek tagok, mert ők nem részesülhettek az évtized első felében és közepén elért növekedésből, a válság okozta zuhanást viszont nem úszták meg. Ráadásul a fiatalabb munkavállalók pénzei a kasszák úgynevezett növekedési portfólióiban landoltak, amelyekről tudható, hogy jóval kockázatosabbak, mint a klasszikus és kiegyensúlyozott portfóliók.
A gyenge hozamok már évekkel ezelőtt gyanút keltettek néhány szakemberben, és többen is megkérdőjelezték a pénztárak működésének tisztaságát. Néhány napja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője kijelentette, néhány kassza egyáltalán nem tagjaik érdekeinek megfelelően járt el, amikor a befektetéseikről döntött. Binder István lapunknak elmondta: négy jelentős pénztár kapcsán merült fel, hogy megkárosították a tagjaikat. Ezek ahelyett, hogy maguk vették volna meg a tagok pénzéből az értékpapírokat, a saját cégcsoportjukban lévő egyik alapkezelőt bízták meg a vásárlással. Természetesen ezért a szolgáltatásért külön fizettek is az érdekeltségükbe tartozó cégnek, ezért a tagok a szükségesnél drágában jutottak a részvényekhez. Az is előfordult, hogy egy vagyonkezelő befektetési alapot hozott létre, amelynek csupán egyetlen vásárlója volt: a cégcsoportján belüli magánnyugdíjpénztár. A felügyelet számításai szerint ezekkel a trükkökkel a pénztárak több milliárd forintos kárt okozhattak tagjaiknak. Binder István közölte: a felügyelet kötelezte ezeket a pénztárakat a többletkiadásaik összesítésére, így ezek a pénzek hamarosan visszakerülnek a tagok számlájára. Sőt olyan alapkezelő is van, amelyik már több millió forintot utalt vissza a pénztár számlájára.
A pénztárakat képviselő Stabilitás Pénztárszövetség eddig nem reagált az állításokra. Közölték: megvárják a PSZÁF hivatalos határozatát, és annak ismeretében alakítják ki álláspontjukat. Emlékezetes, hogy a nyugdíjpénztárakat tömörítő szervezet tavaly akkor is hallgatásba burkolózott, amikor a Magyar Nemzet megírta: a Stabilitás a pénztártagok által befizetett járulékok terhére finanszírozta "felvilágosítónak" szánt 200 milliós reklámkampányát.
Szilágyi Richárd-Csécsi László A Magyar Nemzet 2009 augusztusa óta többször is foglalkozott azzal, hogy a hazai magánnyugdíjpénztárak átláthatatlan gazdálkodása és sokszor ellentmondó adatszolgáltatása miatt akár a tagok vagyona is veszélybe kerülhet. Már két évvel ezelőtt felhívtuk a figyelmet arra is, hogy a 2008-as, óriási mértékű vagyonvesztésnél akár még nagyobb baj érheti a hárommillió pénztártagot, hiszen az utóbbi években a folyamatos – több hónapos vagy akár éven túli – késések miatt százmilliárdos nagyságrendű összeget használhattak a magánnyugdíjpénztárak, illetve a mögöttük álló vagyonkezelők olyan számlákon, amelyeknek a hozamai soha nem kerültek nyilvánosságra. Ezzel szemben a hazai kasszákat képviselő Stabilitás Pénztárszövetség (Stabilitás) kimutatásaira épülő híradások mindig impozáns hozamokról szóltak, miközben jótékonyan elhallgatták a magánpénztári tagokat ért veszteségeket.A nyugdíjpénztári lobbi és a hozzájuk kapcsolódó balliberális érdekkör a tények ismertetésekor minden alkalommal indokolatlan pánikkeltéssel vádolta lapunkat. Ekkor persze már nagyban dúlt a csúsztatásokkal és részigazságokkal terhelt játszma a pénztártagokért, de leginkább az általuk befizetett összegekért. Ennek ellenére – a kormány 2010 októberében elindított nyugdíjvédelmi programjának hatására – a magánkasszák tagjainak 97 százaléka január végén úgy döntött, hogy visszalép az állami rendszerbe. Tette mindezt többek között abban a reményben, hogy így legalább az addig elért reálhozamot felveheti. Sokan arra számítanak, hogy a hazai pénztárak tisztességes nyereséget termeltek számukra. Akár több százezer forintban is reménykednek, külföldi utazásokat, előre hozott vásárlásokat tervezgetnek. Azonban nagyon sokan szembesülhetnek óriási csalódással majd a nyugdíjpénztáraktól érkező csekkek láttán.Lapunk egy konkrét személyes példán keresztül mutatja be azt, hogy a multinacionális háttérrel rendelkező pénzintézetek menynyire felelőtlenül bántak egykori tagjaik megtakarításával. Újságíró kollégánk egy – életkorban, befizetett tagdíjban, jogviszony hosszában – átlagos magánnyugdíjpénztár-tagot testesít meg. Azaz egy harmincas éveiben járó munkavállalót, aki az 1998-as kezdetek óta tagja egy hazai magánkasszának, az átlag vagy átlag körüli bér alapján fizette tagdíját, és egy nemzetközi hátterű nyugdíjpénztár tagja volt, s aki a cikkünk írásakor kalkulálható adatok alapján 35 ezer forint kifizetésére számíthat, a törvény szerint augusztus végéig. Az Axa nyugdíjpénztár gazdálkodására jellemző, hogy a 13 év alatt csaknem hárommillió forint levont tagdíjból ugyan 900 ezer forintos hozamot ért el, de ebből mindössze 35 ezer kerülhet az egykori pénztártag zsebébe. Elnézve a hazai magánnyugdíjpénztárak 1998 óta nyújtott teljesítményét, kijelenthető, hogy közel sem ő járt a legrosszabbul.Várhatóan minden harmadik-negyedik embernek kell felkészülnie arra, hogy egyáltalán nem érkezik majd pénz a számlájára, mivel a pénztárak még a befizetések reálértékét sem tudták megőrizni. A mellékelt táblázatból jól látszik, hogy a kasszák jelentős részénél a hozam nem tudott versenyezni a pénzromlás ütemével. A legroszszabbul azok járnak, akik az utóbbi néhány évben lettek tagok, mert ők nem részesülhettek az évtized első felében és közepén elért növekedésből, a válság okozta zuhanást viszont nem úszták meg. Ráadásul a fiatalabb munkavállalók pénzei a kasszák úgynevezett növekedési portfólióiban landoltak, amelyekről tudható, hogy jóval kockázatosabbak, mint a klasszikus és kiegyensúlyozott portfóliók.A gyenge hozamok már évekkel ezelőtt gyanút keltettek néhány szakemberben, és többen is megkérdőjelezték a pénztárak működésének tisztaságát. Néhány napja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője kijelentette, néhány kassza egyáltalán nem tagjaik érdekeinek megfelelően járt el, amikor a befektetéseikről döntött. Binder István lapunknak elmondta: négy jelentős pénztár kapcsán merült fel, hogy megkárosították a tagjaikat. Ezek ahelyett, hogy maguk vették volna meg a tagok pénzéből az értékpapírokat, a saját cégcsoportjukban lévő egyik alapkezelőt bízták meg a vásárlással. Természetesen ezért a szolgáltatásért külön fizettek is az érdekeltségükbe tartozó cégnek, ezért a tagok a szükségesnél drágában jutottak a részvényekhez. Az is előfordult, hogy egy vagyonkezelő befektetési alapot hozott létre, amelynek csupán egyetlen vásárlója volt: a cégcsoportján belüli magánnyugdíjpénztár. A felügyelet számításai szerint ezekkel a trükkökkel a pénztárak több milliárd forintos kárt okozhattak tagjaiknak. Binder István közölte: a felügyelet kötelezte ezeket a pénztárakat a többletkiadásaik összesítésére, így ezek a pénzek hamarosan visszakerülnek a tagok számlájára. Sőt olyan alapkezelő is van, amelyik már több millió forintot utalt vissza a pénztár számlájára.A pénztárakat képviselő Stabilitás Pénztárszövetség eddig nem reagált az állításokra. Közölték: megvárják a PSZÁF hivatalos határozatát, és annak ismeretében alakítják ki álláspontjukat. Emlékezetes, hogy a nyugdíjpénztárakat tömörítő szervezet tavaly akkor is hallgatásba burkolózott, amikor a Magyar Nemzet megírta: a Stabilitás a pénztártagok által befizetett járulékok terhére finanszírozta "felvilágosítónak" szánt 200 milliós reklámkampányát.Szilágyi Richárd-Csécsi László | Kevés pénzt utalnak a magánkasszák – a teljes cikk | Nem érdemes előre elkölteni a magánkasszáktól visszavárt összeget. Óriási csalódással szembesülhetnek majd az emberek a nyugdíjpénztáraktól érkező csekkek láttán. Lapunk 2009 óta több cikket közölt a kasszák és a mögöttük álló vagyonkezelők gazdálkodásával kapcsolatban, de a nyugdíjpénztári lobbi és a hozzájuk kapcsolódó balliberális érdekkör minden alkalommal mellébeszélt a tények precíz ismertetése helyett. Most egy átlagos magyar pénztártag példáján keresztül mutatjuk be, hogy korántsem volt alaptalan a félelmünk. Tizenhárom év magánpénztári tagság után, csaknem hárommillió forintnyi megtakarítással a hamarosan kifizetendő reálhozam alig éri el a 35 ezer forintot. Ráadásul a hazai pénztárak 1998 óta produkált teljesítményét elemezve kiderül, hogy vannak, akik még ennél is sokkal rosszabbul járnak majd. | [
"cikk",
"képriport",
"képek",
"kép",
"anyag",
"elemzés",
"politika",
"külpolitika",
"magyar",
"nemzet",
"Magyar Nemzet",
"mno",
"Magyar Nemzet Online",
"hír",
"archívum",
"újság",
"publicisztika",
"interjú",
"hírek",
"időjárás",
"dokumentum",
"idézet",
"fórum",
"gazdaság",
"külföld",
"vezércikk",
"krónika",
"sport",
"álhír",
"szavazás",
"kultúra",
"sport",
"oktatás",
"pártok",
"költségvetés",
"egészségügy",
"agrárium",
"energia",
"egyházak",
"pedagógusok",
"önkormányzat",
"régiók",
"minisztériumok",
"képviselők",
"határon túli magyarság",
"miniszterelnök",
"baleset",
"ellenzék",
"vita",
"galéria"
] | 1 | http://mno.hu/portal/788857 | null | true | 0 | 0 |
Igazi virágszál!
TÖKÖL ‒ Csak két festett rózsafej takarja Bakk Rózsa Nikoletta (19) kebleit, és bugyi helyett a combjai között is csak a szúrós tövisek láthatóak. A szexi modell egy igazi virágszál, ezt neve is bizonyítja, hiszen szülei Rózsának keresztelték. Most úgy gondolta eljött az ideje, hogy az egész világnak megmutassa, bizony rászolgált nevére: egy rózsacsokrot festetett meztelen domborulataira.
Kifestve. Bakk Rózsa Nikolett meg akarta mutatni, hogy nem csak nevében rózsaszál, ezért testfestőhöz fordult. Fotó: pg-art.hu
A képeket látva úgy tűnik, ez a virágszál nem fog egyhamar elhervadni. – Bár a Nikit használom, a legközelebbi barátaim Rózsaszálnak hívnak. Így jött az ötlet, hogy a portfóliómhoz készített fotókon mutassam meg, hogy én valóban egy rózsaszál vagyok.
Bár a szüleimnek nem tetszett az eredmény, én nagyon elégedett vagyok – árulta el Rózsa. – Rózsa szép alakja és finom domborulatai tökéletes formát adtak a rá festett virágnak. Először megterveztem a rózsacsokor formáját, majd airbrush szórópisztollyal alig 20 perc alatt el is készült a mű – magyarázta Pál Gergely testfestőművész.
D.V. | Igazi virágszál! | TÖKÖL ‒ Csak két festett rózsafej takarja Bakk Rózsa Nikoletta (19) kebleit, és bugyi helyett a combjai között is csak a szúrós tövisek láthatóak. A szexi modell egy igazi virágszál, ezt neve is bizonyítja, hiszen szülei Rózsának keresztelték. Most úgy gondolta eljött az ideje, hogy az egész világnak megmutassa, bizony rászolgált nevére: egy rózsacsokrot festetett meztelen domborulataira. | [] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/igazi-viragszal/6qffg29 | 2015-10-30 07:56:00+01:00 | false | 0 | 0 |
Őrizetbe vették a lajosmizsei rendőrök azt a 21 éves helyi férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy két nappal ezelőtt kirabolt egy nőt Lajosmizsén.
K. Krisztián az Orgona utcában sétált, amikor cigarettát kért egy asszonytól. A nő elővette a dohányt, az elkövető pedig észrevette, hogy pénz is van a nő cigarettatartójában.
Az asszony miután adott cigit a férfinak, visszatette a zsebébe a cigarettatartót, amit az elkövető kivett, ezzel egy időben egy kést rántott elő, és azt mondta az asszonynak, hogy "pénzt vagy életet?". A nő többször is visszakérte értékeit, de ekkor az elkövető kését az asszony hasához tartotta.
A nő segítségére sietett egy férfi, aminek hatására és az elkövető végül a pénz egy részét és a cigarettatartót visszaadta, majd elment a helyszínről. A lajosmizsei rendőrök kezdeményezték a támadó letartóztatását. | Cigit kunyerált, majd a nő hasához szorította a kést egy lajosmizsei férfi | "Pénzt vagy életet?" – kérdezte a rémült gyalogostól. | [
"lajosmizse",
"rablás",
"bűnügy",
"elfogás"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2020/06/30/cigit-kunyeralt-majd-a-no-hasahoz-szoritotta-a-kest-egy-lajosmizsei-ferfi | 2020-06-30 00:00:00 | false | 0 | 0 |
Öt pontban állapodott meg Novák Katalin és Volodimir Zelenszkij
Öt pontban állapodott meg Novák Katalin és Volodimir Zelenszkij
Vissza a közvetítéshez
Ez a poszt a következő élő közvetítés része:
Novák Katalin Kijevbe utazott szerdán, ahol Facebook-posztja szerint négyszemközti megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A köztársasági elnök tájékoztatása szerint a következőkben sikerült megállapodniuk:
Ahogy szomszédokhoz illik, közvetlen elnöki kommunikációs csatornát állítunk fel. A két ország közötti kapcsolatokról szóló új dokumentum előkészítésébe kezdünk. Bekapcsolódunk az ukrán elnök által kezdeményezett békeformula egyeztetéseibe. Kiemelten együttműködünk a háború által érintett gyermekek ügyében. A kárpátaljai magyarok kisebbségi jogai kapcsán mielőbbi előrelépést érünk el.
A Telexnek a találkozót követően sikerült megszólaltatnia Schanda Tamást, a köztársasági elnök kabinetfőnökét is, akitől megkérdezték, előremozdította-e ez a találkozó, hogy Zelenszkij belátható időn belül Orbán Viktorral is találkozzon?
Schanda erre annyit felelt, | Öt pontban állapodott meg Novák Katalin és Volodimir Zelenszkij | Novák Katalin Kijevbe utazott szerdán, ahol Facebook-posztja szerint négyszemközti megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. | [
""
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2023/08/23/ot-pontban-allapodott-meg-novak-katalin-es-volodimir-zelenszkij | 2023. 08. 23. 00:00:00 | true | 0 | 0 |
A tavaly szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 922 ezer, a munkanélkülieké 316 ezer fő volt, ami 7,5százalék-os munkanélküliségi rátát jelentett.
A vizsgált időszakban a 15–74 éves népesség 54,9 százaléka, a 15–64 éveseknek 61,9 százaléka, a munkavállalási korúaknak pedig 65 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak létszáma közel 37 ezer fővel volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában – áll a KSH honlapján.
A 2007. szeptember–novemberi időszakban a munkanélküliségi ráta 7,5 százalék volt, megegyezett a 2006 azonos időszakában mérttel. A munkanélküliek 45,8 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 16,7 hónap volt.
| Csökken a foglalkoztatottak száma | A tavaly szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 922 ezer, a munkanélkülieké 316 ezer fő volt, ami 7,5százalék-os munkanélküliségi rátát jelentett. | [
"állás"
] | 0 | http://24.hu/fn/penzugy/2008/01/07/csokken_foglalkoztatottak_szama | 2008-01-07 00:00:00 | false | 0 | 0 |
Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc növelné a részesedését a Konzum Nyrt.-ben, de Jászai Gellért – mint a Konzum igazgatóságának a tagja – ellenzi az ajánlat elfogadását. Ilyen furcsaságokhoz vezethet a tőkepiaci törvények betartása.
A Konzum PE Magántőkealap kötelező nyilvános vételi ajánlatot tett a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) forgó Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. részvényeire. A vételi ár 86,64 forint, ami a törvényi minimumnak felel meg. Az ajánlati ár ugyanis megegyezik az ajánlat, felügyelet részére történő benyújtását megelőző 180 nap súlyozott tőzsdei átlagárával. A nyilvános vételi ajánlatot április 14. és május 15. között lehet elfogadni.
A Konzum igazgatósága gyorsan véleményezte is az ajánlatot, és azt mondta, hogy mivel az aktuális ár már 132 forint, nem javasolja a a részvényeseknek, hogy elfogadják ezt az ajánlatot. Mi történhetett? A Konzumot meghatározó és egymással összehangoltan fellépő Mészáros Lőrinc, Jászai Gellért kettős szeretné megvenni a papírokat, de a Mészáros és Jászai által támogatott igazgatóság (vagyis maga Jászai Gellért, az ő legközvetlenebb kollégája, Linczényi Aladin és Forczek László pécsi üzletember) ellenzi ezt? A bal kéz nem tudja mit csinál a jobb? Nem erről van szó, sokkal egyszerűbb a magyarázat.
A Jászai–Mészáros-kör együttesen átlépte a nyilvános, tőzsdén jegyzett társaságban a 33 százalékos tulajdonhányadot. Ilyenkor a tőkepiaci törvény szerint vételi ajánlatot kell tenniük. Valójában azonban talán nem is szeretnének száz százalékot, hiszen nem kívánják elhagyni a tőzsdét, és már, minden többségi döntéshez bőven elegendő részesedésük van (90 százalék fölé tippelhető az érdekeltségeik együttes súlya).
Az igazgatóságnak kötelező véleményeznie az ajánlatot. Azt pedig nehéz lenne megvédeni, hogy a részvényesek érdekeit követő igazgatóság miért gondolja úgy, hogy a tőzsdei értékítélet alatt 46 forinttal látja a helyes és elfogadható árat. Ha pedig az igazgatóság ezt nem tudja alátámasztania, akkor árfolyam-manipulációt követett volna el. Vagyis ez volt a legegyszerűbb út, ha nem támogatta az ajánlatot.
A következő egy hónapban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által is már elfogadott szabályos vételi ajánlat tehát le fog menni, ám annak érdemi hatása nem lesz a Konzum tulajdonviszonyaira. | Jászai Gellért kontra Jászai Gellért: vételi ajánlat a Konzumra | Jászai Gellért kontra Jászai Gellért: vételi ajánlat a Konzumra - Tőkepiaci furcsaság, Jászai Gellérték vennék a Konzum részvényeit, de Jászai Gellérték ellenzik is ezt. | [
"konzum",
"mészáros lőrinc",
"jászai gellért",
"gazdaság"
] | 1 | http://index.hu/gazdasag/2017/04/13/jaszai_gellert_kontra_jaszai_gellert_-_veteli_ajanlat_a_konzumra | 2017-04-13 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Orbán Viktor magyar miniszterelnök Donald Trump segítségét kérte a független magyar civil szervezetek elleni kormányzati törekvésekhez májusi találkozójukon – írja a Direkt36 a 444.hu-n megjelent cikkében. Trump azonban kitért a kérés elől.
Orbán május 13-án találkozott az amerikai elnökkel a Fehér Házban. A tárgyalás szűkkörű részén hozakodott elő tervével:
azt kérte Trumptól, hogy épp alakulóban lévő magyar-amerikai-norvég fegyverüzlet kapcsán gyakoroljon nyomást Norvégiára.
Ezzel azt akarta volna elérni, hogy a magyar kormány befolyást szerezzen a Norvég Alapon keresztül a független magyar civil szervezeteknek szánt 7 milliárd forint elköltésébe, amit Norvégia egy független szervezetre bízná.
Orbán a közbenjárásért cserébe azt ajánlotta Trumpnak, hogy nem fog akadályt gördíteni a készülőben lévő, sokszáz millió dolláros fegyverüzlet elé. A szóban forgó üzlet az amerikai Raytheon Company és a részben norvég állami tulajdonban lévő Kongsberg Defence & Aerospace által közösen gyártott NASAMS légvédelmi rakétarendszer beszerzését jelenti, amit Mike Pompeo amerikai külügyminiszter februári látogatásakor jelentettek be a felek.
Majd ránézünk az ügyre
A szűkkörű Orbán-Trump találkozó tartalmáról információval rendelkező források, illetve egy a Direkt36 által megtekintett dokumentum szerint az amerikai elnök először egy homályos, "majd ránézünk az ügyre" megjegyzéssel tért ki a kérés elől. Ezután pedig Norvégiát és a norvégokkal való barátságát kezdte méltatni, és többek között azt válaszolta Orbánnak, hogy "I really like Norway", azaz
én nagyon szeretem Norvégiát.
Az Orbán-kormány azután próbálta meg Washingtont bevonni a vitába, hogy a Norvégiával folytatott közvetlen tárgyalásain már kudarcot vallott. Magyar és norvég forrásokra hivatkozva a Direkt36 arról ír, Ine Marie Eriksen Søreide norvég külügyminiszternek Szijjártó Péter fogalmazta meg a kérést február végén, hogy a NASAMS-beszerzés és a Norvég Alap ügyét szeretné összekapcsolni, ő azonban ezt visszautasította. Ezután az Egyesült Államok diplomatáinak is többször felhozták magyar tisztviselők az ügyet, de ők is elzárkóztak a közbenjárástól, ahogy végül Trump is.
Olav Berstad budapesti norvég nagykövet az oknyomozó központnak azt mondta, elfogadhatatlannak tartják a két ügy összekapcsolására tett kísérleteket, a Norvég Alapról szóló megállapodásnak ugyanis semmi köze a védelmi eszközök vásárlásához.
A más szereplők bevonására és az ügyek összekapcsolására tett kísérletek nem fogják megváltoztatni az álláspontunkat
— tette hozzá a nagykövet, aki szerint bár tudomásuk van róla, hogy Magyarország felhozta az ügyet amerikai tisztviselőknek, nincs okuk azt hinni, hogy Washington beavatkozna.
Richard Damstra, a budapesti amerikai nagykövetség sajtóattaséja a Direkt36-nak ezt megerősítette. A sajtóattasé szerint nagyon fontosnak tartják a civil szervezetek működését, a civileknek szánt támogatás körüli vita pedig kétoldalú magyar-norvég ügy. A védelmi beszerzésekről szóló tárgyalások jelenleg is zajlanak és azokkal kapcsolatban optimisták.
Orbán Viktor szóvivője és a magyar külügyminisztérium nem reagált a megkeresésekre.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd | Orbán Trumpnál kuncsorgott segítségért, az amerikai elnök leszerelte | A független magyar civil szervezetek elleni kormányzati törekvésekhez kért támogatást. | [
"orbán viktor",
"donald trump",
"washington"
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2019/07/03/orban-viktor-trump-civilek | 2019-07-03 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Létezik egy olyan cég a világon, aminek az a célja, hogy mintás kenyérpirítókkal árassza el a jónépet.
A Vermont Novelty Toaster Corp. nem új cég, négy éve gyártják azokat speciális mintákkal rendelkező lemezeket, amik pirítás közben megakadályozzák, hogy az egész kenyér barnára piruljon.
Eddig sportlogókat és egyéb szimbólumokat égettek a kenyérre, tavaly viszont nagy hírverést kaptak, amikor kijöttek a Jézusos mintával. Most meglovagolva a selfie-hullámot, elkezdtek megrendelésre olyan lemezeket gyártani, amikkel a saját arcképünket égethetjük a kenyérre. Ez azonban nem működött a korábbi általuk használt technológiával, így nagy beruházásba kezdtek.
A cég megvásárolt egy CNC plasmavágó gépet, így mára képesek arra, hogy pár perc alatt bárki arcát rányomtassák a lemezekre. Ehhez a rendelőnek nem kell mást tennie, mint egy nagy felbontású képet küldeni a cégnek, akik egy kis photoshoppolás után máris nyomtatják a lemezt.
A lemezeket nem tehetjük be akármilyen kenyérpirítóba, a cég tervezett egy saját változatot, ami lehetővé teszi, hogy a kenyér és a lap pontosan illeszkedjenek és olyan végeredményt kapjon a vevő, amivel elégedett.
A készülék 75 dollárba, azaz 18 000 forintba kerül, ami szerintünk kifejezetten drága egy kínai gyártámányú alapfunkciós pirítóért, és egy arcképes fémlemezért. Az ötlet viszont zseniális, és végül is azt kell megfizetnünk. | Selfie-s kenyérpírító lesz az új őrület? | Létezik egy olyan cég a világon, aminek az a célja, hogy mintás kenyérpirítókkal árassza el a jónépet. | [
"kenyérpirító"
] | 0 | https://24.hu/tudomany/2014/07/22/selfie-s-kenyerpirito-lesz-az-uj-orulet | 2014-07-22 00:00:00 | false | 0 | 0 |
Somló Tamás pontosan egy éve, 2016. július 19-én hunyt el.
A zenész özvegye, Keszthelyi Gyöngyvér megható fotómontázst posztolt halálának egyéves évfordulóján. A privát emlékeket megörökítő képek mellé ezt írta: “1 év... nélküle... ma rá emlékezünk"
Somló Tamás barátai és kollégái a Szigeten koncerttel tisztelegnek a zenész emléke előtt, aki idén lett volna 70 éves. | Egy éve ment el Somló Tamás: így emlékszik az özvegye | Privát képekből álló fotómontázst posztolt özvegye Somló Tamásról. | [
"somló tamás"
] | 0 | http://24.hu/szorakozas/2017/07/19/egy-eve-ment-el-somlo-tamas-igy-emlekszik-az-ozvegye | 2017-07-19 00:00:00 | false | 0 | 0 |
A hálapénzrendszer felszámolását nevezte egyik első és legfontosabb feladatának az egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Zombor Gábor elmondta: ehhez egy komoly társadalmi-szakmai konszenzusra van szükség, amely nem egyik napról a másikra fog megszületni. Véleménye szerint a kórházadósság problémájára egy olyan javaslatot kell kidolgozni, amelyyel már a következő évben lelassítható, illetve megszüntethető az újratermelődés. Az intézmények még a nyáron számíthatnak egy érzékelhető nagyságrendű plusztámogatásra. Az ágazatban tapasztalt elvándorlás jelenségére egy orvosi életpályamodell nyújthat megoldást, amely felé az első lépést egy szakorvosi minimálbér meghatározása jelentheti. Az államtitkár szavai szerint a következő bérfejlesztéskor a mozgóbéreket és az ügyeleti díjakat kell rendezni. Az alapellátás ebben a ciklusban kiemelt figyelmet kap, aminek részeként a szaktárca növelni kívánja a háziorvosok szakmai kompetenciáját. A népegészségügy területén szintén jobban számítanak a háziorvosi rendszerre, és a jövőben fontos szerepet szánnak a foglalkozás-egészségügyi orvosoknak.
– Hányszor járt a miniszterelnöknél, mire rávette, hogy ön vezesse az egészségügyért felelős államtitkárságot? Egy darabig több nevet is az esélyesek között emlegettek a poszt várományosaként.
– Természetesen nem kellett rávenni a feladatra, hiszen egy egészségügyi szakember számára még ilyen nagy kihívás esetén is rendkívüli megtiszteltetés, ha a neve felmerül. Tavaly ősszel volt egy megbeszélésünk a miniszterelnök úrral, amikor részben érintettük a kérdést. A választások után pedig Balog Zoltán miniszter úr kért fel a feladatra, én pedig elfogadtam.
– Mikor született meg a végleges döntés?
– Arról nincs tudomásom, de azon a népjóléti bizottsági ülésen, amelyen a tőlem nagyon messze ülő miniszter urat hallgattuk meg, oldandó az ilyenkor kissé feszült hangulatot, megjegyeztem: miniszter úr, térben milyen távol van, de lélekben közel. Erre ő azt mondta, elnök úr, valószínűleg nemsokára még közelebb ülünk egymáshoz. Azon a héten már konkrétabban beszéltünk arról, hogy mi lenne a jövőben a feladatom.
– Döntése előtt konzultált elődjével, Szócska Miklóssal? Vele milyen volt korábban a kapcsolata?
– Szócska Miklóssal mindig is jó volt a kapcsolatunk, mondhatni kollegiális viszonyban voltunk, elég régről ismerem és tisztelem őt, 1999–2000 környékén még együtt is dolgoztunk az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egyik projektjén. Rendkívüli elméleti tudású rendelkező szakember. Amikor még államtitkár volt, időnként találkoztunk és beszélgettünk.
– Nyolc évig vezette Kecskemétet, a mostani parlamenti ciklusban a népjóléti bizottság elnöke volt rövid ideig. Nem fél attól, hogy ez jóval veszélyesebb terület, ahol több kudarc érheti?
– Természetesen megvan ennek a veszélye, hiszen ez az ágazat a rendszerváltás óta állandó problémákkal küzd, és itt nagyon nehéz sikert elérni. Ugyanakkor nekem több olyan élményem volt kórházigazgatóként, polgármesterként, amikor jó szándékkal, erős akarattal, hozzáértéssel és konszenzusra törekvéssel komoly eredményeket értünk el. Ez mindenképpen motivál, továbbá az is, hogy az elmúlt négy évben nagyon sok olyan kezdeményezés jött létre, amely hosszú távon eredményt hozhat. Több mint 400 milliárd forint jutott infrastruktúra-fejlesztésre, ilyenre korábban nem láttunk példát a magyar egészségügyben. Számos olyan minőségügyi, szervezetfejlesztési, informatikai program indult vagy indul el hamarosan, amely szintén hosszú távon lesz majd eredményes, és lassan felzárkóztatja az egészségügyi ellátórendszert Európához. Bízom abban is, hogy az átláthatóbb egészségügyre való törekvésem jó irány.
– Ön már adott valaha hálapénzt?
– Hála Istennek, még soha nem kellett kórházban feküdnöm, így nem kényszerültem ilyen szituációba. Ugyanakkor elég sokáig dolgoztam kórházigazgatóként, így látom, mi a gyakorlat. Idősebb hozzátartozóim azonban teljesen természetesnek tartják: emlékszem, amikor intézményvezetőként dolgoztam, rendszeresen megkérdezték, hogy mennyit érdemes, mennyit kell adni az orvosnak.
Zombor Gáborról... ...bővebben ITT olvashat.
– Eddigi megszólalásai alapján leginkább a hálapénzrendszerrel kívánja felvenni a harcot. Ön szerint valóban fel lehet számolni ezt a gyakorlatot a magyar egészségügyben?
– Kinevezésemkor a miniszter úr egyik legfontosabb feladatomként az egészségügyi dolgozók elvándorlásának lelassítását és hosszabb távon a tendencia megfordítását jelölte meg. Nagyon sok kollégával és hivatalos érdek-képviseleti vezetővel beszéltem, akiknek a véleménye egybecsengett, az első lépések egyike kell hogy legyen a hálapénzrendszer megszüntetése. Mindenki egyetért azzal, hogy ezen változtatni kell, mert az egész finanszírozást, a betegek biztonságérzetét, az orvosok, az ápolók közérzetét befolyásolja. Már eddig is volt törekvés a megszüntetésére, általában azonban a hogyannál meg szokott állni a megvalósítás. Úgy gondolom, hogy van megoldás, de ehhez komoly társadalmi-szakmai konszenzusra van szükség, ami nem egyik napról a másikra fog megszületni. Mindez ötven éven keresztül bevett szokás volt, a betegek nem fogják tudni egyik pillanatról a másikra megváltoztatni a szemléletüket. Sőt, az orvosok egy része sem. Ebben a kérdésben főleg a fiatalabb generációkra számíthatunk, amelyek nem a hálapénzadó korszakban szocializálódtak.
– Mi lesz az első lépés?
– Két kérdésről kell tárgyalni. Egyrészt az orvosi életpályamodellnek úgy kell alakulnia, hogy a tudásnak, a különleges szakértelemnek legyen értéke. Nagyon jó irányba indult el a rezidensrendszerünk, ugyanakkor tény: ha vége az ösztöndíjnak, és a fiatal szakorvos bekerül a kórházi rendszerbe, ahol már jóval alacsonyabb lesz a fizetése, már nem biztos, hogy itthon akarja folytatni pályáját. Első lépésként tehát meg kellene határozni egy szakorvosi minimálbért. Továbbgondolásra és társadalmi vitára alkalmasnak tartom a Magyar Rezidensszövetség javaslatát, miszerint érdemes lenne olyan díjazás bevezetésén gondolkodni, amellyel tulajdonképpen a szabad orvosválasztás útján a hálapénzt ki lehetne váltani.
– Egy kiforrott orvosi életpályamodellt már régóta sürget a szakma. Ezek szerint már ebben a ciklusban megvalósulhat?
A kérdésre adott választ és a teljes interjút a Magyar Nemzet keddi számában találja.
| Zombor hadat üzen a hálapénznek | A hálapénzrendszer felszámolását nevezte egyik első és legfontosabb feladatának az egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjújában | [
"Kecskemét",
"egészségügy",
"hálapénz",
"Zombor Gábor"
] | 1 | http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/zombor-hadat-uzen-a-halapenznek-1234941 | null | true | 0 | 0 |
Bitay Márton Örs már egyetemista korában politizált, legfőbb vágya az volt, hogy bejusson egy kormányülésre. 1980-ban született, jelenleg ő a legfiatalabb államtitkár, posztját kifejezetten a földpályázatokkal kapcsolatos támadások miatt hozták létre. Munkáját jogi feladatnak, a kishantosi biogazdaság ügyét politikai csatának, Ángyán Józsefet ellenzékinek, a jelentéseit pedig félrevezetésre alkalmasnak tartja. Szerinte semmi baj nincs azzal, hogy Mészáros Lőrinc és több rokona is nyert állami földet, ha ők írták a legjobb pályázatot. Azt ígéri, a gazdasági tervek nyilvános részeit közzé fogják tenni.
Miért az előző ciklus végén merült csak fel, hogy külön államtitkárság foglalkozzon a földpályázatokkal?
Mert akkor indult be, vagyis erősödött föl a politikai támadássorozat. Bosszant, hogy van hatszázezer hektár állami termőföld, amit nagyjából hatszázan béreltek 2010-ben, mostanra pedig több mint hatezer bérlő van, a végén meg nekünk kell a szőnyeg szélére állni. A hatezer nyertesből pontosan hány ügyet említ skandalumként a sajtó? Talán két tucat ilyen van.
És mit fognak csinálni az új ciklusban?
Eddig 270 ezer hektárt hirdettünk meg, ebből 221 ezer hektáron zártuk le a pályázatokat. Úgy számolom, legalább ötvenezer hektárt a közeljövőben ki tudunk írni, aztán folytathatjuk a 2018-ban, 2019-ben lejáró szerződésekkel. Ezenkívül az összes 1/1-es állami tulajdonú megbízási viszonyban művelt földet is szeretném még az idén haszonbérleti eljárásban kiírni. Másrészt a 22 állami erdészet is ehhez az államtitkársághoz fog tartozni a jövőben . Ez nagyságrendileg egymillió hektár erdőt jelent. Szóval nem félek, hogy csökkenni fog a munkaóráim száma.
Kishantos ügye már az államtitkárság megszületése után robbant ki, és ön vívta a parlamenti csatákat.
Élvezetes csaták voltak.
Élvezte?
Aki nem szereti a politikai küzdőtér csatáit, ne menjen politikusnak! Én szeretek küzdeni, pláne, ha meg vagyok győződve az igazamról.
Az autómosástól és a vízhordástól az államtitkárságig Még mindig nem érzi magát politikusnak, pedig elismeri, egy államtitkár "vastagon az". Bitay Márton Örsöt egy éve nevezték ki állami földprogramért felelős államtitkárnak, ő a legfiatalabb kormánytag. Gyerekkorától érdekli a közélet, erdélyi származású családjának nincsenek jó emlékei a ‘90 előtti rendszerről, mindkét nagyapját elvitte a fekete autó. A Corvinuson politikai szakértőként végzett, Szegeden jogi diplomatát szerzett. Azt meséli, 2002-ben, a két választási forduló között szállt be a politikába. Megszervezte egyetemi barátait, és tizenötödmagával beállított az egyik olyan budapesti választókörzetbe, ahol megfordíthatónak gondolta az eredményt: az I. kerületbe ment, ahol addig Nagy Gábor Tamás és felesége ketten plakátoltak és szórólapoztak. Ő lett Nagy személyi titkára, standolt, kampánykörutat szervezett, autót mosott, 2004-ben a kétigenes népszavazás helyi kampányfőnöke volt. 2006-ban az újabb elvesztett választás után a Navracsics Tibor által vezetett Fidesz-frakció önkormányzati kabinettitkára lett. Hogy került a frakcióhoz? Az önkormányzati kabinethez kerestek titkárt, én pedig foglalkoztam önkormányzati joggal. Akkor Nagy Gábor Tamás a külügyi bizottságban volt tag, én pedig bejártam a leveleiért, egyebekért. Itt ismerkedtem meg hozzám hasonló "vízhordókkal" és alakultak ki jó barátságok. Ők kérdezték: "Nem akarsz bejönni a frakcióba dolgozni?" Egyből rávágtam: "Dehogynem." A piaci szférában ezek szerint egyáltalán nem dolgozott? Ügyvédi irodában dolgoztam, diákmunkát vállaltam, külföldön is dolgoztam, de komoly karriert nem építettem ki a privát szférában. Nem ez volt a prioritás. Aztán 2006-tól erre nem is volt esélyem, mert főállásban dolgoztam a frakcióban. Kik voltak a mentorai? Nagy Gábor Tamás, Kovács Zoltán akkori pápai polgármester, aki vezette az önkormányzati kabinetet. 2010-ben kezdtem el dolgozni a Belügyminisztériumban, az önkormányzati vonal ment tovább. Tállai András mellett dolgoztam, stratégiai főosztályvezetőként. Ezután kerültem Fazekas miniszter úr mellé. Sokat köszönhetek neki, többek között a 2010-ben kitűzött két célom elérését is. Az egyik az volt, hogy bejussak egy kormányülésre. Tök mindegy, miért – vizet bevinni is tökéletes lett volna –, csak jussak be. A másik, hogy miniszteri kabinetfőnök legyek. Mindkettő teljesült, ahogy kabinetfőnöknek kineveztek. Nyilván államtitkári pozícióból most már nem szívesen mennék vissza kabinetfőnöknek, de az volt az igazi álom. Honnan jött az agrárpolitikai érdeklődése? Ez nem agrárpolitika, amit én csinálok. Nekem az állami vagyont kell kezelnem, csak ez egy speciális állami vagyon, a termőföld. Ez egy jogi munka: régi szerződések felmondása, újak megkötése, a kormány birtokpolitikai döntéseinek végrehajtása. Agárpolitikát az FM többi államtitkára "csinál", élükön Czerván államtitkár úrral, aki az agrárgazdaságért felel. Egyébként életem nagyobb részét vidéken töltöttem, most is vidéken lakom. Közel áll a szívemhez ez az életforma, szeretem a természetet, szeretek kertészkedni, szeretek vadászni. Bár sajnos ezekre elég kevés idő jut mostanában. Akkor Lázár János még nem hívja meg fácánozni? Idén még nem kaptam meghívót tőle. Nem is gazdálkodó családból jön? Nem teljesen, bár nagyapám mérlegképes könyvelő létére rengeteget foglalkozott saját kis szőlőjével. Édesapám állatorvos, édesanyám szemészorvos. A családi zöldségeskertünket leszámítva csupán keresztapám méhész tudományával tudnék ékeskedni. Van közünk az agráriumhoz, de nem nevezném virtigli agrárcsaládnak magunkat. Nem kapja meg kritikaként, hogy nem is ért ahhoz, amit csinál? Nem, mert jogi munkát, vagyongazdálkodást végzek. Eddig is mindenkinek elmondtam, hogy ne tőlem kérdezzék, mit hogyan kell megművelni. Az nem az én szakterületem. Ki a kedvenc vitapartnere a parlamentben? Szél Bernadettet csípem, jól érvel, ügyes. Gőgös Zoltánnal is szívesen vitatkoztam, bár sokszor lekezelő volt. Kíváncsi vagyok, ki fog a helyébe lépni az MSZP-n belül.
Ennyire biztos benne, hogy igaza van?
Itt ki küzd kivel, kik az ellenfelek?
Jelen pillanatban ellenzék és kormány áll szemben egymással.
Ács Sándornét és az egész kishantosi társaságát is az ellenzékhez sorolja?
Az Élőlánc Magyarországért Párt elnökeként Ácsné elindult az országgyűlési választásokon. Finoman szólva nem túl barátságos nexust alakított ki a kormányzattal. Ezenfelül napi szinten működik együtt ellenzéki politikusokkal, a kormány (föld)politikájával szemben. Nehéz lenne nem az ellenzékhez sorolni őt!
Szerintünk rosszul figyelte. 2012-ben az Élőlánc vezetése, köztük Ács Sándorné kiadott egy nyilatkozatot. Akkor, amikor a kormányt állítólag külföldről támadták, ők kiálltak a kormány mellett. A gondolkodásuk pedig elég közel áll Ángyán Józseféhez, aki szintén nem egy baloldali ember.
Nem hiszem, hogy felállva kellene megtapsolnom bárkit azért, mert amikor hátba szúrták Magyarországot külföldről, akkor ezt kikérte magának. Ez a minimum. Az előbb kormány–ellenzék párosítást használtam, nem pedig bal- és jobboldalt. Ángyán József szerintem sem baloldali ember, de önök a kormányoldalhoz sorolnák?
Önnel dolgozott együtt.
Velem nem, amikor ide jöttem, ő már nem dolgozott a minisztériumban.
Jó. A második Orbán-kormány államtitkára volt.
Még egyszer: hogy ő egy jobboldali érzelmű ember, azt én nem vitatom. De hogy nem kormánypárti, az elég valószínű.
Abban, hogy ez így alakult, vastagon benne volt a kormány birtokpolitikája.
Azt fel sem tételezi, hogy esetleg nem a kormány az egyedüli oka annak, hogy ez a viszony így alakult? Nézze, a politikai küzdőtér változik. Akár párton, pártszövetségen belül is előfordul az ilyen. Hasonló volt a helyzet Karsai József és az MSZP történetében is. Előfordul, hogy kialakulnak nézetkülönbségek, és ezek olyan erősek lesznek, hogy egyesek kiválnak a politikai családból.
Kishantost tényleg csak a politikai küzdőtér részének tekinti?
A történet jogi és gazdálkodási szempontból teljesen egyértelmű. Politikai értelemben vált érdekessé. Mert ha valós társadalmi vagy szakmai elégedetlenség lenne, akkor nem csitult volna a vita a választások lezajlása után sem. Magukat "zöldnek" mondó politikusok logikusan felismerték, hogy zöld vonalon tátong egy politikai rés, a lehetőséget pedig meg kell lovagolni. Politikai tőkét kell/lehet kovácsolni belőle. A száraz jogi tény ezzel szemben az, hogy a kft.-nek lejárt a szerződése. Pont.
Menjünk egy kicsit vissza. Nemcsak pártpolitikai szereplők kapcsolódtak be, hanem például az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is. Hogyan reagált a tárca arra, hogy az ombudsman kimondta: "a biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt létrejött környezeti értékek méltók az alkotmányos szintű védelemre"?
Tiszteletben tartjuk az alapvető jogok biztosának gondolatait. Ennek ellenére, ha az állami föld használójának lejár a szerződése, akkor azt a területet pályázat útján kell újra hasznosítani. És miután nem ez a kft. írta a legjobb pályázatot, nem ő nyert. Hogy miért nem ő írta a legjobb pályázatot, annak számos oka van. A legfontosabb, hogy nem erre a gazdálkodási típusra, nem erre a méretre szól a Földet a gazdáknak program. Ezt a 462 hektárt 20 éve ez a kft. használta. Most 9 új bérlőnk van, 7 természetes személy, 1 családi betéti társaság és egy mezőgazdasági szakiskola – amely kifejezetten az ökogazdálkodás oktatása céljából kapta meg ezt a területet. De a teljes programban is hasonlóak a számok: az új nyertesek több mint 82 százaléka természetes személy, akik átlagosan 30-40 hektár bérleti jogát nyerték meg.
A korábbi bérlők azzal érveltek, hogy ők BioSuisse minősítéssel gazdálkodtak, ennek megszerzése növelte a nemzeti vagyon értékét. Ön szerint csorbul az állami vagyon, ha elvesztik ezt a minősítést?
A vita nem erről szól. Kishantos azt állítja, tudatosan kibabrált vele az állam, elvettük a földjeit. Miközben a tény az, hogy lejárt a szerződése. De hadd mondjak egy példát: én bérlem öntől a lakását. A lakásában nemes és tényleg fontos tevékenységet végzek, de lejár a bérleti időszakom. Ön úgy dönt, hogy nem nekem adja ki a lakást. Én viszont azt mondom, hogy mivel nemes dolgot csináltam, ezért nem vagyok hajlandó kiköltözni, visszatartom a lakását. Ez helyes magatartás lenne? Nem hiszem.
A szerződés időtartamának lejárta és a bérleményen folytatott tevékenység között nincs összefüggés. Ha úgy gondolják, hogy őket anyagi kár érte, akkor azt a bíróságon kell érvényesíteni, nem pedig a földeket visszatartani. Szintén érdekes az is, miként változott értékes gabonává az a zöldtrágyavetés, amit tavasszal kitárcsáztak a gazdák. Egy 2013. novemberi jegyzőkönyv tanúsága szerint maga Ács Sándorné nyilatkozza, hogy zöldtrágyát vetettek ebbe a területbe, majd tavasszal már 140 milliós kárról beszél a sajtóban. Az csak apró érdekesség, hogy a fellelhető bevallásai alapján 140 milliós bevétele soha nem volt.
Az ő álláspontjuk az, hogy az elvetett zöldtrágyát áprilisban már terményként lehetett volna betakarítani.
Gratulálok, pontosan emiatt nem kellett volna megakadályozniuk a jogszerű földhasználókat kora tavasszal a terület betárcsázásában! Ezzel szemben tavasszal még ők végeztek munkákat azon a területen, ahol már nem volt szerződésük. Ha szakszerűen meg akarta volna művelni a területet, akkor saját magának kellett volna betárcsázni azt. De hát nem ez volt a cél, botrány kellett. Ha az új gazdák nem tárcsáznak, akkor újabb jogvita alakul ki: kié lesz az aratás utáni haszon? Helyesen jártak el az új gazdák, hogy betárcsázták azt a földet, amin nekik volt egyedül művelési joguk.
Belvárosi nudizás Kishantosért
Ön folyamatosan politikai küzdelemről beszél, pedig itt elsősorban egy gazdaság vezetője küzd a gazdaságának a túléléséért.
Nem teljesen, küzd itt még sok ellenzéki politikus, meztelenre vetkőző aktivista, valamint az említett gazdaság vezetője maga is politizál. A küzdelemnek is vannak szabályai. Például tilos hazudni. Én sem tehetem meg, hogy a küzdelem jegyében hazudok most önöknek. Márpedig Kishantoson semmi sem az, aminek elsőre látszik. Zöldtrágyavetésből lesz soha nem látott haszon, nonprofitként működő cégként évek óta nem ad be a nonprofitokra kötelező adóbevallást, oktatási tevékenységet végez oktatási akkreditáció nélkül, birtokvédelmet kér a bíróságon, ahol végül őt tiltják el a birtoklástól. Figyelje meg, jogerős ítélet egyetlen sem lesz, ami Kishantosnak kedvez!
Csak én nehezebben érvelek, mégiscsak az állam nevében nyilatkozom, ráadásul nem szívesen hívnám fel a saját álláspontom jogosságára a figyelmet egy laza köztéri meztelenkedéssel sem. Persze az is igaz, hogy az NFA jogi rendszerében is rendet kellett csinálni. Most olyan peres ügyvéddel dolgozunk, aki a nyilvánvalóan nyerhető pereket meg is tudja nyerni.
Látta azokat a videofelvételeket, amelyeken az új bérlők trágárul beszélnek és nekitámadnak az aktivistáknak?
Az erőszak rossz válasz a cinizmusra és a hazugságra. Nem értek vele egyet.
És nem gondolja, hogy az erőszakot bátorította az is, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) április 11-én küldött egy levelet az új bérlőknek, hogy vegyék birtokba a földjeiket, sőt, még egy biztonsági céget is felbérelt?
(Dokumentumot mutat.) 2013. szeptember 9., NFA küldi Kishantosnak: "új termelési ciklus előkészítésébe nem kezdhet". Ezt azért küldte – egyébként az összes bérlőnek –, hogy ne legyen vita. Az NFA helyesen járt el, egyébként az én külön utasításomra.
A jogviták továbbra is folyamatban vannak, nem születtek jogerős ítéletek, sőt, első fokon egymásnak ellentmondó ítéleteket hoztak a birtokvédelmi perekben.
Egy bírónőnél van két elsőfokú ítélet, ahol nem adtak igazat az új bérlőnek, de Kishantosnak sem. Megjegyzem, ugyanezen bíróságon, ugyanezen tényállás mellett már több olyan ítélet született, ahol még a terület zavarásától is kifejezetten eltiltották Kishantost.
Nem lehetett volna törekedni rá, hogy az elvetett termény ne vesszen kárba?
Zöldtrágyának vetették, a zöldtrágyát be kell tárcsázni. Ez a hivatása.
De gazdaságilag ez racionális volt?
Jogilag volt racionális. Én nem agrárgazdasági szakember vagyok, hanem jogász. Az a feladatom, hogy az állami földvagyonnal kapcsolatos jogi munkát ellássam. Nem engedhettem meg magamnak azt a luxust, hogy újabb elszámolási vita keletkezzen.
Volt a Fővárosi Törvényszéknek egy szintén elsőfokú határozata, amely azt mondta ki, hogy a VM megsértette Kishantos jó hírnevét. Belátja, hogy hibázott?
Igen, én azt mondtam egy felszólalásomban, hogy Kishantos közel 30 millió "kárt" okozott korábban az államnak. A bíróság pedig azt mondta, hogy nem "kárt" okozott, hanem volt egy jogvita, aminek a végén közel 30 millió forintot kellett Kishantosnak befizetnie az állami kasszába. Vidéki gyerek vagyok, nekem a "nem szerződésszerű teljesítés" és a "kár" fogalma között a hétköznapi értelmezhetőség szerint nincs különbség. Pőrén fogalmaztam, hiba volt. Tiszteletben tartok minden bírósági döntést.
Az új bérlők kértek öntől valamilyen segítséget?
Természetesen. A helyiek közül megismertem János bácsit, aki azt mondta, segítsek neki, mert ő egész életében becsülettel gazdálkodott, elindult egy pályázaton, nyert, és most nem elég, hogy fél éve nem tudja birtokba venni a földet, de a sajtóból is azt olvassa, hogy ő a két lábon járó patás ördög, a fideszes oligarcha. Szerintem János bácsi rajtam kívül nem sok fideszest látott.
Itt nem oligarchák, hanem egyszerű vidéki emberek vannak. Valaki tőlem kért segítséget, valaki pedig ökölszabályok mentén próbálta menteni a becsületét.
Mit szólt hozzá, hogy tavaly decemberben egy határozatképtelen bizottsági ülésen Ángyán József nem viszonozta a kézfogását?
Nagyon rosszul esett.
Azóta beszéltek?
Nem keresett, hogy bocsánatot kérjen, bár előtte sem voltunk beszélő viszonyban.
A kishantosi történetet nagyon sokan úgy értelmezik, köztük Ángyán József is, hogy rajta állnak ezzel bosszút.
Rajta? Hiszen ő mondott le saját magától! Senki nem küldte el, senki nem kérte a távozását. Nincs értelme összefüggést keresni.
Azért állt föl, mert nem tudta az elképzeléseit megvalósítani, amiket egyébként a kormány retorikájában, állásfoglalásaiban támogatott.
Meglátásom szerint ez így nem pontos.
Miért állt föl Ángyán József?
Ezt leginkább tőle kell megkérdezni. Úgy fogalmaznék, ő azt hitte, hogy nem tudja megvalósítani mindazt, amit szeretett volna. De végül megvalósítottuk nélküle! Mert ugye 2010-ben 600 állami földhasználó volt, 2014-re pedig 6000 lett. Nem pont ez volt az ő célja is? Mindazonáltal jó döntésnek tartom, hogy felállt az államtitkári székből. Prófétából ritkán lesz jó politikus – tartja egy ókori görög politikai mondás.
Olvasta a Jelentés a földről című ötrészes opusát?
Mit gondol ezekről az írásokról?
Azt, hogy az alapos munka sokat segít a jó következtetések levonásában.
Talán nem tényszerűek ezek az írások?
Ezt nem állítom, csupán arra hívnám fel a figyelmet, hogy ha kb. 11 százalékát elemzem egy anyagnak, akkor abból le lehet vonni az egészre következtetéseket? Pláne, ha én válogatom össze, melyik 11 százalékot tekintem kutatási alapnak. A churchilli mondás jut eszembe: annak a statisztikának hiszek, amit magam hamisítottam.
Azt állítja, Ángyán József meghamisította a statisztikát?
Azt nem, de...
Tudatosan félrevezetett bárkit is?
Inkább úgy fogalmaznék: az anyag alkalmas lehet a közvélemény félrevezetésére.
Ebben az elemzésben ilyen számok vannak, hogy a Csányi–Leisztinger–Nyerges-érdekeltségek több mint 16 700 hektár után kapnak állami támogatást.
Nagyon veszélyes talaj, amikor kiragadok egy adatot. Professzor úr azt is mondja, hogy a támogatások 60-70 százalékát a legnagyobbak teszik zsebre. Én pedig azt mondom, hogy a magyar földterület alig 10 százaléka van állami tulajdonban. Tehát ha valaki 60-70 százalék terület után jár jól, akkor a megoldásnak csak tört része, egészen pontosan 10 százaléka keresendő az államnál. Tehát erre a felvetésre ne tőlem várják a választ, hanem azoktól a magántulajdonosoktól, akik a nagyoknak adják bérbe a földjeiket.
És amikor mondjuk Mészáros Lőrinc és családja kap állami földet?
Miért, Mészáros Lőrinc nem jogosult elindulni egy földpályázaton? Egyébként 670 hektáron egyedül pályázott, érvényes pályázatot adott be, tehát logikailag kizárásos alapon ő nyert.
Voltak olyan esetek is, ahol nem ő volt az egyetlen pályázó. Kajászón például.
Igen, 300 hektáron.
És nem a helyi gazdák nyertek.
Mindenütt a helyi gazdák nyertek! A 20 kilométeres körzeten belül pályázó gazdákat tekintjük helyinek. Én Inárcson lakom, a főút túloldalán viszont már Kakucs település van. Aki az út túloldalán lakik, az ne pályázhasson? Vagy vegyük Vas megyét, ahol néhány kilométeren belül van több település. Miért is akarnám kizárni a szomszéd faluból jött gazdát? Nem tőlük kell félteni a magyar termőföldet! A spekulánsoktól és a befektetőktől kell félteni!
Az ellenzék sem tőlük félti, hanem a strómanoktól, a helyben megvásárolt kamucégektől.
A nyertesek 82 százaléka természetes személy, ennyit a céghálókról. De ön valóban úgy gondolja, hogy az összes "oligarchának" minden településen van egy strómanja, akivel rástartolna egy zsíros 18,5 hektáros földterületre?
Miért nincs kikötve, hogy ne lehessen közvetlenül a pályázat benyújtása előtt cégeket egyik helyről a másikra átvinni?
Mert ennek a pályázatnak nem az volt a célja, hogy csak azok és csak ott jussanak állami földhöz, akik eddig is használták. Ha így teszünk, akkor most is 600-an használnák a 6000 helyett az állami földeket.
Ángyán József azt is kifogásolta, hogy az 1200 hektáros birtokmaximum jóval magasabb, mint például a nyugat-európai gyakorlat.
Lényegtelen a nyugati példa. Induljunk ki abból, hogy eddig 2500 hektárt lehetett maximum használni úgy, hogy csomó kiskapuval akár több tízezer hektáros birtokok is létrejöhettek. Ehhez képest jött az új földtörvény és az 1200 hektáros plafon. Tehát megfeleztük a birtokhasználati maximumot. Ennél többre az adott agrárgazdasági környezetben nem volt reális lehetőség. Dőreség lett volna egyik napról a másikra kirúgni a nagyüzemek alól a talajt úgy, hogy még a kanyarban sincsenek a családi gazdaságok. De ez kormányzás, nem érzelmi kérdés.
Az ellenzék sem azt mondja, hogy nem kell megerősíteni a családi gazdálkodókat, hanem hogy ezt nem a Mészáros család megerősítésén keresztül kellene véghezvinni.
A Mészáros család nem kólafát ültetett a földbe, majd hátradőlt, és várta a pénzesőt. 160 családnak ad munkát az agráriumban, 800-as tehenészeti és többezres sertésállománya van. Nyugodtan tartson pisztolyt a fejemhez, nem fogom azt állítani, hogy helytelen döntés született, ráadásul mondtam már, 670 hektáron egyedül pályázott!
És még a családtagjai is pályáztak, és ők is nyertek.
Egy darab birtoktestet nyert a lánya, és kettőt a testvére. Zárójelben jelzem, hogy a testvéreimmel én sem szoktam hónap végén összedobni a fizetésünket. Külön háztartásban élünk, külön kasszával.
A gazdasági érdekeltségek miért nem számítanak bele az összeférhetetlenségi körbe?
Mit ért gazdasági érdekeltség alatt?
Mondjuk Mészáros Lőrinc kft.-je, Mészáros Lőrinc lánya, felesége, fia nemtudomén micsodája cége.
Jó, segítsen nekem, hol alakítsuk át a pályázati felhívást az érdekeltségek terén úgy, hogy nem zárunk ki becsületes embereket, és nem lesz vita! Ez már csak ilyen szakma, a baloldalról folyamatosan azzal támadnak, hogy nagyüzemek kellenek és kevés az 1200 hektár, az LMP és mások meg azzal támadnak, hogy túl sok. Van olyan levelem, ahol egy 400 hektáros szikes legelőt két részletben hirdettünk meg, és azt sérelmezi a gazda, hogy az ő gulyája 200 hektáron megfordulni sem tud, nemhogy legelni. Eközben az Ángyán-jelentésben 120 hektár miatt kell magyarázkodnom.
Az LMP nem véletlenül folyamatosan MSZP–Fidesz-nagykoalícióról beszélt a földtörvény kapcsán.
Sokszor nem is velünk vitatkoznak. A kedvenc bizottsági ülésem az volt, amikor az LMP-s és az MSZP-s képviselők egymást osztották folyamatosan. Néztem az elnököt, és reménykedtem, hátha nekem nem is ad szót, és mindenki mehet a dolgára.
Ángyán József azt mondta, hogy a kormánytagokat maffiacsaládok nevezik ki. Önt melyik maffiacsalád nevezte ki?
Engem a Fazekas maffiacsalád helyezett ebbe a pozícióba. Nonszensz... Miniszter úr javaslatára, miniszterelnök úr döntésével köztársasági elnök úr nevezett ki.
Szokott találkozni lobbistákkal?
Azokkal igen. Egy államtitkárnak meg kell ezzel küzdeni, mindenki megpróbálja a saját igazát érvényesíteni. Vannak, akik korrektül, és vannak, akik inkorrektül. Földügyekben két egyforma magasságú stóc panaszos levél áll az asztalomon. Az egyikben magukat fideszesnek vallók gratulálnak, hogy már megint a komcsik nyertek, a másikban pedig magukat baloldalinak vallók panaszkodnak, hogy tényleg csak a fideszesek nyertek. Ezek között gyöngyszem, amikor ugyanarról a földterületről beszélnek.
A Csányi-, Nyerges-, Simicska-, Leisztinger-érdekkör lobbistáival szokott találkozni?
Nem járnak hozzám.
Ők a miniszterrel találkoznak?
Tőle kellene megkérdezni. Annyi bizonyos, nem bejáratosak az FM-be. Bármilyen hihetetlen, de ezt a minisztériumot Fazekas Sándor irányítja.
A földhaszonbérleti pályázatok rendszerét bírálják azért is, mert a gazdálkodási tervek elbírálási szempontjai nem nyomon követhetőek. Nem akarják a gazdasági terveket nyilvánossá tenni?
Több bírósági ítélet született már arról, hogy mely része üzleti titok és mely része nem az. Vannak még mindig kérdések, de ami letisztázódott, azt azonnal nyilvánosságra fogjuk hozni. A gazdálkodási terv a szerződés része lesz. Tehát nem célszerű bekamuzni öt hektáron kétezer szarvasmarha tartását – ezzel mondjuk megnyerve a pályázatot –, mert egy év múlva kimegyünk, és megszámoljuk a kétezer marhát. Ha nincs meg, felbontjuk a szerződést. Például a lépfenés eset is ilyen lesz, amint lezárul a hatósági munka, azonnal visszavesszük a földet.
Volt a Kúriának egy ítélete, miszerint Szabó Rebeka számára a földalapkezelőnek ki kellett adnia a pályázatokra vonatkozó összes dokumentumot. Miért kellett ezért egyáltalán perre menni? Ha itt van ez a rengeteg támadás az ellenzék részéről, akkor miért nem egyszerűbb ezt megelőzni, és mindent a nyilvánosság előtt csinálni?
Az esetek jelentős százalékában olyan bírósági döntés született, ami részben igazat adott az NFA-nak is, meg az adatigénylőnek is. Most már nagyjából világosan látjuk, mely részek nyilvánosak és melyek nem. Ahogy mondtam, ami egyértelmű, az megy fel a honlapra.
Tud egy dátumot mondani, hogy ez mikorra valósulhat meg?
Nem szeretnék dátumot mondani, mert azért nem egyszerű technológiailag megoldani, hogy a pályázat egyes részei nyilvánosak, mások meg nem. Több tízezer papírról van szó. Oda kell állítani néhány embert, neki kell látni a "kitakar, fénymásol, fordít, megint kitakar, fénymásol, szkennel, föltesz a honlapra" munkának. De én is unom már, hogy itt állnak csapatokban a kérdések, miközben semmi takargatni valónk nincs.
Ha lenne politikai akarat, a kétharmados többség alkotna olyan törvényt, ami nyilvánossá tenné azonnal.
Ez nem arról szól, hogy a törvényhozó mit szeretne, hanem hogy mi a pályázók érdeke. A törvényhozó nem olyan botor, hogy üzleti titkokat nyilvánítson közadatnak. Ezáltal elriasztanám a pályázók 95 százalékát, majd jól megveregethetném a saját vállamat, hogy minden nyilvános, csak hát nem marad pályázó. | Miért, Mészáros Lőrinc nem indulhat földpályázaton? | Miért, Mészáros Lőrinc nem indulhat földpályázaton? - Az állami földekért felelős államtitkár szerint az nyert földet, akinek jó volt a pályázata. Bitay Márton Kishantost politikai csatának, Ángyánt pedig ellenzéki prófétának tartja. Interjú. | [
"bitay márton",
"földpályázat",
"nfa",
"kishantos",
"ángyán józsef",
"belföld"
] | 1 | http://index.hu/belfold/2014/07/17/bitay_interju | 2014-07-17 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Egy listára került Orbán Viktor vejéhez, és a miniszterelnök fogászához kapcsolható ügy. Az Elios-ügyben, illetve a fogászati machinációkban az a közös, hogy mindkettőben vizsgálódott az OLAF, majd a magyar ügyészség is nyomozást rendelt el.
A miniszterelnök fogorvosaként emlegetett Bátorfi Béla neve is felbukkant az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) egyik, a magyar ügyészségnek költségvetési csalás gyanújával átadott jelentésében – tudta meg a 24.hu. Az uniós vizsgálók
súlyos, szándékos szabálytalanságokat tártak fel egy személyi szálakon kapcsolódó, offshore elemekkel tarkított cégháló ténykedésében.
A miniszterelnöki fogorvos maga nem érdekelt a cégekben, de az OLAF összekapcsolta az ügyet a kormány által támogatott fogorvosi turizmus fejlesztésével, és a program koordinálására felkent OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt.-re is kiterjesztette a vizsgálatot. Utóbbi cég pedig Bátorfi Béla és Szűcs László közös érdekeltsége. Az OTI-nál, amely a jelentésben érintett szolgáltatóként szerepel, az OLAF vizsgálói 2016 áprilisában helyszíni ellenőrzést tartottak, Szűcsöt tanúként hallgatták meg, Bátorfit pedig az OTI-nál végzett tevékenységéről kérdezték.
A magyar hatóságok komolyan vették a jelentést, legalábbis az ügy "nyomozás folyamatban" megjelöléssel szerepel Polt Péter legfőbb ügyész listáján, amelyet Ingeborg Gräßlének, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsági elnökének küldött meg nemrég. Ezzel utasította vissza azt a feltételezést, hogy a magyar hatóságok nem folytatnak "valódi nyomozást" a miniszterelnök vejéig érő Elios-ügyben.
A fogorvosos sztori nem olyan pitiáner, mint Seszták Miklós miniszter esete volt a kisvárdai kisvállalkozásokkal, a fogorvosi cégháló, illetve az OTI kapcsán összesen több mint 700 millió forint közpénzről van szó. Inkább az Elios-ügyre hasonlít, annyiban, hogy a kormány által támogatott program örve alatt, a lehető legtöbb uniós támogatás megszerzése érdekében dolgozott össze cégek hada.
Bajorországtól Delaware-ig
A lavinát egy névtelen levél indította el, amelyet a bajor igazságügyi minisztériumnak címeztek. Az állt benne, hogy a német Primacon GmbH használt gépet adott el a "Dr. Hacker" vállalkozásnak, és erre jogellenesen támogatást fizettek ki egy magyarországi projektben. Az OLAF ennek nyomán kezdett kutakodni, előbb a fogorvosok egyik magyarországi fellegvárába, Mosonmagyaróvárra, és egészen az offshore paradicsomig, Delaware államig jutott. Húsz, egymással összefüggő uniós projektet vizsgáltak, amelyekben egymással összefüggő tulajdonosi körű cégeket (Island csoport) és sok egyéb mellett durva túlárazást találtak. Például
tudatosan a piaci ár többszöröséért vásároltak fogászati szkennereket.
Az egyik séma az volt, hogy a gépeket a gyártó kanadai Dental Wings Inc. vállalkozástól egy offshore társaság, a delaware-i székhelyű Consulting Expert Inc. megvette, ő eladta az Island-csoport egyes tagjainak, ezek pedig valamivel magasabb áron továbbadták az uniós támogatásra jogosult kedvezményezetteknek. (A koreográfia úgy állhatott össze, hogy adott cég az egyik uniós projekt keretében gépet vett, egy másikban pedig szállított. A Dentident Implant Clinic Kft. például kedvezményezettként hét szkennert vett, ugyanakkor kettőt szállított a Hacker és Társa Bt. számára. A Dentmill Kft. négy szkennert vett kedvezményezettként, egy másik uniós projekt keretében pedig hatot szállított a Dentident Implant Clinic-nek.) A "lánckereskedés" eredménye az lett, hogy az uniós támogatás címzettjei az átlagos gyártási ár 3-4-szereséért vették meg a gépeket. Megesett, hogy az első körben 1,86 millió forintért leszámlázott gép a kedvezményezetthez 8,7 millióért érkezett meg. Az árrésből pedig leginkább a Consulting Expert Inc. profitált, amely egyébként ugyanazon személyekből álló csoport irányítása alá tartozott, mint a kedvezményezettek.
Az OLAF arra jutott, hogy a kizárólagos magyarországi forgalmazó a csoport egyik tagja, a Dentident Implant Clinic volt, a kedvezményezettek azonban nem tőle, hanem egymástól vásároltak. Pedig a csoport tagjainak ismerniük kellett a valódi piaci árakat, tudták, hogy jóval olcsóbban is megvehették volna a gépeket, ehelyett részt vettek a projektkiadások manipulálásában. Ezért feltételezi az OLAF a tudatos túlárazást, az uniós költségvetés szándékos megcsapolását.
Kölcsönadták a gépeket Nem elég, hogy az uniós pénzeket nem kímélve, drágán vették a gépeket, a vizsgálók a szkennerek egy részét nem találták a projekt megvalósítási helyszínén. Ez derült ki, amikor az OLAF kiszállt a zömmel mosonmagyaróvári központú cégekhez, mint a Dentident Implant Kft., M.Son Hungary Kft., Dentmil Kft., CadCam Dent Kft., Hacker és Társa Bt. Virpay Kft., Werin-Bau Kft., de rámentek a Vecsésen működő Airport-Hotel Budapest**** Szállodaüzemeltető Kft.-re is. A magyarázat az volt, hogy kölcsönadták a gépeket. Az OLAF vizsgálta a számlamozgásokat is, és arra következtetett, hogy ugyanazon összegek több alkalommal is cirkuláltak a résztvevő vállalkozások között, a keletkező nyereséget offshore cégek közbeiktatásával visszajuttatták a kedvezményezettekhez. Az offshore-ok pedig hemzsegnek a jelentésben: Effort Inc., Consulting Expert Inc., Pineware Inc., Dentmill Inc., Virpay Inc., La Rosa Investment Inc. Bevonásuk aggályos lehet, jogszabály mondja ki, hogy költségvetési támogatás annak nyújtható, aki átlátható szervezetnek minősül. A fogorvosi hálóban azonban négy kedvezményezett esetében is offshore cég szerepelt a tulajdonosok között: MSON Investment Inc. (M.Son Hungary Kft.)
La Rosa Investment Inc. (CadCam Dent Kft., Dentident Implant Clinic Kft., Airport Hotel Budapest**** Szállodaüzemeltető Kft.)
Pineware Inc. és Dentmill Inc. (Dentmill Kft.) Az államháztartási törvény akkor hatályos passzusa szerint átlátható, akinek a tulajdonosainak több mint 25 százaléka ismert. Ezekben a vállalkozásokban azonban ügyeltek az arányokra, 24 százalék volt az offshore-rész, így éppenhogy, de belefértek a szabályba.
OTI, a félmilliárdos kérdés
A Mosonmagyaróvár-Delaware tengely projektjei után 2015 végén az OLAF kiterjesztette a kutakodást, hogy megvizsgálja az OTI "részvételét és lehetséges illegális tevékenységeit" a GOP-2011-1.3.1/F, illetve a KMOP-2011-1.1.4/F közös pályázati felhívás alá tartozó projektekben.
Az volt a gyanú, hogy az OTI túl sok "szakértői napot" jelenthetett be és kötelező részvétele a pályázati felhívásban sérthette a közbeszerzési irányelvet.
Az OTI úgy vált ismertté, hogy megállapodást kötött a kormánnyal a Magyar Fogászati Turizmus program menedzselésére, és csak a know how-t tőlük megvásárlók pályázhattak az akkori sajtóhírek szerint 4,5 milliárd forint fogászati fejlesztési támogatásra. Az OLAF értelmezésében szolgáltatási szerződést "ítéltek oda" a magántulajdonú OTI-nak, azáltal, hogy e vállalkozás kötelező szolgáltatási költségét beleillesztették a felhívásba 133 projekt esetében. Az átlagos nettó szerződéses érték 4 millió forint körül volt, ami összesen 532 millió forint. Ez pedig már meghaladja a közbeszerzési értékhatárt.
Az Island projektjei közül akadtak olyanok, amelyek az OLAF által kifogásolt GOP-os pályázati felhívások alá tartoztak, de ebből a keretből nyert összesen több mint 300 millió forintot tizenegy, azonos címen, a budai Bajvívó utcában bejegyzett cég is, amelyekről később kiderült, hogy a fogászatok nem is működnek. Utóbbi kapcsán a parlamentben is terítékre került az OTI, illetve Bátorfi Béla. Lukács László György jobbikos képviselő azt firtatta, milyen szerepe lehetett mindebben a Bátorfi Béla érdekeltségéhez tartozó OTI-nak, mivel ettől a cégtől vásárolhattak innovációs szolgáltatásokat a pályázók, tehát szerinte
a pénz "javarészt visszakerült Bátorfi Béla gazdasági üzletkörébe".
Az OLAF-jelentésbe is bekerült a Bajvívó utcai eset, azzal, hogy az OTI minőségbiztosítást végzett olyan fogaszatoknál, amelyekről 2016-ban kiderült, hogy nem működnek. Erre azt válaszolta a cég: mivel az OTI – dokumentumokkal bizonyíthatóan – tanácsadást nyújtott 15 nem működő fogászatnak, és a támogatást 2014-ben kifizették, ami csak létező működési engedéllyel volt lehetséges, ezért az OTI számára mindegy, hogy ezt követően mi történt a vállalkozásokkal.
Az OTI és a közreműködés Kérdéseinket, milyen szolgáltatást nyújtott a cikkben említett pályázatok és konkrét projektek során az OTI, milyen szerepet vállalt bennük Bátorfi Béla, illetve tényleg több mint félmilliárd forintot ért-e az OTI közreműködése, Szűcs László vezérigazgató válaszolt. Közölte, hogy Bátorfi Béla a vállalat megalakulása óta egy percig sem volt vezető tisztségviselője az OTI-nak, annak operatív irányításában így soha nem vett részt.
Sem az OTI-t, sem munkatársait semmilyen nyomozó hatósági ügyben vagy ügyészségi nyomozás kapcsán nem keresték.
Az OLAF egyetlen alkalommal, több mint két éve kereste meg az OTI-t tájékozódása kapcsán. A vizsgálatnak vállalatra nézve érdemi visszajelzése vagy elmarasztaló lépése, szankciója nem volt. Az OLAF minden egyes dokumentumot, szerződést és kimutatást átvizsgált és tényszerűen megállapítható volt, hogy semmilyen közbeszerzési irányelvet, jogszabályt vagy előírást nem sértettünk – írta a vezérigazgató, aki hozzátette, az OTI működése szabály- és törvényszerű.
Kiemelt kép: 24.hu montázs | Orbán fogorvosa is a csalás elleni hivatal célkeresztjébe került | Ugyanarra a listára került Orbán Viktor vejéhez és a miniszterelnök fogászához kapcsolható ügy is. | [
"bátorfi béla",
"orbán viktor",
"elios",
"fogászati szkenner",
"oti orvosi turizmus iroda",
"szűcs lászló"
] | 1 | https://24.hu/belfold/2018/04/05/orban-fogorvosa-is-a-csalas-elleni-hivatal-celkeresztjebe-kerult | 2018-04-05 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Tíz év börtönre is ítélhetik azt a héten őrizetbe vett amerikai egyetemistát, aki pénzért tört fel konzolokat. A Los Angeles-i vámhivatal szerint a hasonló tevékenységek milliárdos károkat okoznak az Egyesült Államokban.
Akár tíz év letöltendő börtönbüntetést is kaphat az a 27 éves amerikai egyetemista, akit Anaheimben vettek őrizetbe amiért feltörte játékkonzolok védelmi rendszerét, majd árusította azokat.
Matthew Crippent, a kaliforniai Fullerton Egyetem tanulóját hétfőn vették őrizetbe az amerikai hatóságok Xbox 360, PlayStation 3 és Nintendo Wii gépek feltörése miatt. Crippen egy régóta ismert módszerrel olyan speciális chipeket helyezett el a konzolokba, amelyeknek köszönhetően másolt játékokat lehet futtatni a gépeken.
Az egyetemista két ízben is megsértette a digitális szerzői jogokat védő törvényt. Az ügyet súlyosbítja, hogy anyagi haszon reményében módosította a gép technológiáját, így tettéért akár tíz év letöltendő börtönbüntetést is kaphat.
A nyomozást a játékok szerzői jogait védő Entertainment Software Association feljelentése alapján indították el. A hatóságok Crippen lakásán házkutatást tartottak és több tucat megváltoztatott Microsoft, Nintendo és Sony gépet találtak. "Ilyen módon játszani konzolon már nem játék... hanem bűntett" - nyilatkozta Robert Schoch, a Los Angeles-i vámhivatal speciális ügynöke. A kalózkodás, a hamisítás és a szerzői jogok megsértése nem csak több milliárd dolláros kárt okoz az amerikai gazdaságnak, hanem a vásárlóknak is jelentős károkat okozhat, tette hozzá.
Az elmúlt években a kalózkodás sokkal kiterjedt és komplexebb lett, mint korábban. A különböző kereskedelmi szervezetek kimutatásai szerint a kalózkodás évente 250 milliárd dollárnyi kárt okoz az amerikai gazdaságnak és 750 000 munkahely megszüntetését vonja maga után. Egyes számítások alapján a világszerte eladott konzolok 5-8 százalékát szerelték fel a másolt játékok futtatásához szükséges chipekkel. | Tíz év börtönt kaphat konzolok feltöréséért | Tíz év börtönt kaphat konzolok feltöréséért - Az amerikai egyetemista pénzért chipelte a gépeket. A kalózkodás milliárdos károkat okoz az USA-ban. | [
"usa",
"konzol",
"védelem",
"börtönbüntetés",
"tech"
] | 0 | https://index.hu/tech/jog/2009/08/06/tiz_ev_bortont_kaphat_konzolok_feltoreseert | 2009-08-06 00:00:00 | true | 0 | 0 |
A köztársasági elnök testőrsége, államtitkár, a kormány politikai ellenfelei és független újságírók ellen is bevetették Magyarországon a Pegasus nevű kémfegyvert, amelyet csak bűnüldözési céllal lehetne használni. Összefoglaljuk, mi derült ki nyár óta az év egyik legnagyobb botrányáról.
Júliusban robbant ki a Pegasus-botrány, amikor kiderült: az izraeli NSO cég kémfegyverét Magyarországon is számos célpont ellen bevethették. Egy nemzetközi újságíró-szervezet több ország szerkesztőségével (köztük a magyar Direkt36-tal) együtt dolgozta fel a kiszivárgott adatbázist, amelyben több mint háromszáz magyar telefonszám szerepelt.
Ezekből kiderült, hogy Magyarországon újságírók, ellenzéki politikusok, ügyvédek, médiatulajdonosok, államtitkárok és a köztársasági elnök testőrei ellen is bevetették a Pegasust. A kémfegyvert csak állami szervek használhatják, és elvileg ők is csak bűnüldözési, terrorelhárítási céllal. Ami a Pegasus magyar használatával az egyik legfőbb probléma, hogy nem csak ilyen céllal használták a kémfegyvernek minősülő eszközt.
Politikaközeli emberek megfigyelése
A kiszivárgott adatbázisból és későbbi vizsgálatokból az alábbi célpontok kiléte vált ismertté:
Az Áder János köztársasági elnök és családja védelmét ellátó Köztársasági Elnöki Őrség vezetői 2019-ben váltak célponttá. Megfigyelték az elnöki őrséget létrehozó és parancsnokként irányító Pomozi Sándort és egyik korábbi legközelebbi munkatársát, Viplak Attilát. Viplak az elnöki őrség taktikai támogató csoportját vezette célponttá válása idején. Pomozi és Viplak megfigyelése idején ismerte a köztársasági elnök és családtagjainak külföldi és magánprogramjait, tisztában volt a tartózkodási helyükkel és mozgási útvonalaikkal is.
Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették a Pegasusszal. Bodnár 2018-ban vált célponttá, amikor el kellett hagynia a TEK-et. Távozásának hátterében politikai belharcok és bizalomvesztés állt az akkori sajtóhírek szerint.
Megfigyelték a Pegasusszal Aszódi Attila paksi bővítésért felelős volt államtitkár telefonját is. Megfigyelésekor Aszódi még a kormány tagja volt, azonban szakmai vitái voltak Süli János miniszterrel. Aszódi ugyanis nem akarta engedni, hogy fellazítsák az atomerőmű építésének menetrendjét.
Rajta volt a listán Chikán Attila. Ő az első Orbán-kormányban volt gazdasági miniszter, 2010 után azonban többször is kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját.
Gémesi György gödöllői polgármester telefonszáma is a célpontok közt volt. Emellett két olyan telefonszám is szerepelt a kiszivárgott listán, amely Gémesi párttársához és volt alpolgármesteréhez kötődik. Harmadik kapcsolódó számként Gémesi egy kormányzati ismerősének telefonszáma is akkor bukkant fel a listán, amikor Gémesi Györgyé.
Simicska Lajos fia, Simicska Ádám is célpont lehetett. Simicska Lajos egyik bizalmasát, Nagy Ajtony Csaba ügyvédet is célba vették Simicska Ádámmal együtt még 2018 elején. Simicska Lajosról köztudott, hogy nem használ okostelefont.
A korábban az MSZP-ben politizáló, 2019 óta pedig az ellenzéki Ezalényeg.hu nevű portált üzemeltető Páva Zoltán telefonját idén tavasszal többször is feltörték. A portál még a 2019-es önkormányzati kampány ideje alatt startolt el, Páva telefonját pedig pont aznap törték fel, amikor kiderült, hogy cége a Demokratikus Koalíciónak is dolgozik.
Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke is a célpontok közt volt, ahogy kilenc másik hazai ügyvéd is. Ez azonban kevésbé lepte meg Bánátit, ugyanis úgy reagált a hírre, hogy "Aki harminc-negyven éve ilyen horderejű ügyekben dolgozik védőként, mint én, annak nem lehet úgy élni, hogy tart a megfigyeléstől."
Törvényes, de jogsértő megfigyelés
A kormánypárti politikusok rendre azzal védekeznek, hogy minden megfigyelés a törvények betartásával történt és történik. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a lehallgatásokra vonatkozó magyar szabályozás nem túl szigorú. A magyar szolgálatok viszonylag nagy hatáskörben dönthetnek maguk a lehallgatásokról. A nemzetbiztonsági célú – tehát nem bűncselekményekhez kapcsolódó – megfigyelésekhez az igazságügyi miniszter engedélye kell. Kormánytag lévén a miniszter nem független szereplő, emiatt mondta ki a strasbourgi emberi jogi bíróság, hogy szükséges volna a szabályozás megváltoztatása. "Magyarországon a jogsértő megfigyelés is törvényes" – jellemezte a helyzetet Szabó Máté Dániel , a TASZ szakmai igazgatója. Szerinte a magyar szabályozás legnagyobb baja, hogy nem fogalmaz elég pontosan, amivel könnyű visszaélni.
Varga Judit igazságügy-miniszter ugyanakkor azt állítja, hogy nem ő írta alá a lehallgatások engedélyezését, kiszervezte a feladatot államtitkárának, Völner Pálnak. Völner azóta már lemondott államtitkári posztjáról: a Legfőbb Ügyészség szerint ugyanis Völner igazságügyiminiszter-helyettesként összesen 83 millió forintot kapott azért, hogy korrupt módon befolyásolja a végrehajtói kinevezéseket.
Kormányfüggetlen újságírók, laptulajdonosok
Varga Zoltánt, a Central Médiacsoport tulajdonosát is megfigyelhették a Pegasusszal. A Central az egyik legnagyobb, magánkézben lévő, kormányfüggetlen lapkiadó, idetartozik a 24.hu is. Varga korábban többször beszélt arról, hogy kormányoldalról nyomást gyakoroltak rá, adja el közélettel is foglalkozó kiadványait. Nem sokkal a választások után, 2018. június 5-én Varga vendégül látott egy hétfős társaságot. A vendégség után az összes meghívott telefonszáma felkerült a Pegasus-célpontok listájára.
A Pegasus-ügyet magyar részről felgöngyölítő Direkt36 két újságírója, Panyi Szabolcs és Szabó András telefonját is feltörték a kémszoftverrel.
Dercsényi Dávidot, a hvg.hu korábbi újságíróját is megfigyelték.
Csikász Brigitta bűnügyi újságíró telefonját 2019 során többször is feltörték, ám azt utólag nem lehet már követni, milyen információkat szereztek meg a telefonjáról.
Németh Dániel fotós-újságíró mindkét telefonját feltörték a Pegasusszal. Németh több szerkesztőségnek is dolgozik, jellemzően ő fotózta a kormányközeli szereplők eltitkolt luxuséletvitelét, dokumentálta a magánrepülőgépek és -jachtok használatát. Németh telefonját 2021 júliusában törték fel.
Egy másik magyar fotóst is megtámadhattak a szoftverrel, aki együtt dolgozott egy olyan amerikai újságíróval, aki az orosz vezetésű, Budapestre költöző Nemzetközi Befektetési Bank ügyeiről írt.
Pegasus-célpont lett Pető György, az egykori, ismert RTL Klub-os újságíróból lett pilóta. Miután régi kollégaként rengeteg újságíró jól ismeri, sokan tőle szoktak szakmai segítséget kérni nemcsak általánosabb légügyi témákban, de például akkor is, ha mondjuk Orbán Viktor, Mészáros Lőrinc és más kormányközeli emberek repülőútjairól írnak.
Egy civil telefonszáma is felbukkant a listán. Megcélozhatták a Pegasusszal a CEU egyik külföldi diákját, Adrien Beauduint, akit a magyar hatóságok őrizetbe vettek egy 2018-as kormányellenes tüntetésen.
A Pegasus nevű kiberfegyver
A Pegasus nevű szoftver androidos telefonok és iPhone-ok ellen is hatékony. Telepítése távolról is lehetséges, és a készülék használójának közreműködésére sincs szükség (nem kell tehát rákattintani egy linkre sem). Lényegében mindent meg lehet vele tudni, ami az adott okostelefon képernyőjén megjelenik, így az olyan titkosított csatornákról is be lehet szerezni információkat, mint például a Signal. Távolról be lehet kapcsolni a telefon kameráját vagy mikrofonját, a lehallgatók akár rögzíthetik is az így megszerzett tartalmat. A megfigyelők tudják azt is, hol van épp a telefon, és mikor használja a tulajdonosa. Új szoftvereket is telepíteni lehet az eszközre anélkül, hogy a telefon használója észrevenné. A fenti körülményekből adódóan a hétköznapi felhasználók szinte semmilyen módon nem tudnak védekezni ellene.
A Pegasust elvileg csak kormányoknak adja el az NSO, az izraeli kormánnyal együttműködve. A Direkt36 információi szerint Magyarországon azután jelent meg a kémszoftver, hogy 2017-ben és 2018-ban magas szintű találkozók voltak az izraeli és a magyar kormány között.
A program gyártója az izraeli NSO, egy ismertebb, lehallgatással és megfigyeléssel foglalkozó cég. Több korábbi botrányban érintett volt, például Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró brutális meggyilkolása kapcsán is előkerült a neve.
Az NSO-t azonban elég érzékenyen érintette a nemzetközi Pegasus-botrány. Eladósodottsága miatt az izraeli vállalat tulajdonosai a cég eladását fontolgatják ; az új vezetés akár le is állíthatja a Pegasus kémszoftvert.
Nem sietnek a kivizsgálással
A botrány kitörése óta a kormány lényegében nem reagált az azzal kapcsolatban felmerült kérdésekre. A kormánypárti politikusok rendre azt válaszolják a Pegasus használatára vonatkozó kérdésekre, hogy Magyarországon minden megfigyelés törvényesen zajlott 2010 után. Azt, hogy ez valóban így történt-e, csak egy független vizsgálat tudná megállapítani, de ennek érdemi elindítását a Fidesz nem tartja szükségesnek.
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának július 26-i ülésére a kormánypárti képviselők nem mentek el. A testület így határozatképtelen volt, hiába jelent meg a bizottság előtt a titkosszolgálatokat felügyelő Pintér Sándor belügyminiszter.
Szeptember 20-án már határozatképes volt a bizottság, ráadásul Pintér mellett Völner Pál is részt vett az ülésen. Ellenzéki képviselők szerint ott ugyan semmi érdemi nem hangzott el, az ülés jegyzőkönyvét mégis titkosították 2050-ig. Októberben is ülésezett a bizottság, ám állítólag ekkor sem derült ki semmi lényegi.
Az ügyészség eddigre már nyomozni kezdett jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt, amelynek során a Direkt36 újságíróit, majd többek közt a Pegasusszal szintén megfigyelt Csikász Brigitta blikkes újságírót is meghallgatták tanúként, számolt be a Direkt36. A lap szerint a nyomozás a katonai ügyészhez került.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is vizsgálni kezdte az ügyet, ám ennek eredményéről még semmi hír nincs.
A Pegasus használatát ugyan korábban sem tagadta egy kormánypárti képviselő sem, az első beismerésre mégis hónapokat kellett várni. November 4-én aztán Kósa Lajos fideszes parlamenti képviselő ismerte el, hogy a kormány megvásárolta a Pegasust. Kósa arra is utalt, hogy több hasonló eszközt használnak a magyar szervek. Egy héttel később már Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is elismerte a Pegasus használatát, amikor azt mondta, hogy a sajtóban megjelent, lehallgatásokról szóló információk egy része igaz.
A Pegasus-botrány eddigi egyetlen ismert következménye, hogy Izrael nem ad el többé kiberbiztonsági eszközöket Magyarországnak. Már a Pegasus exportjához is minden esetben szükség volt az izraeli kormány engedélyére. A botrány miatt azonban szűkítették azon országok jegyzékét, ahová kiberbiztonsági eszközöket értékesíthetnek izraeli cégek: 102 ország helyett már csak 37 szerepel az új listán, amelyen Magyarország nincs rajta. | Fél év Pegasus: felelősök és következmények sincsenek | A köztársasági elnök testőrsége, államtitkár, a kormány politikai ellenfelei és független újságírók ellen is bevetették Magyarországon a Pegasus nevű kémfegyvert, amelyet csak bűnüldözési céllal lehetne használni. Összefoglaljuk, mi derült ki nyár óta az év egyik legnagyobb botrányáról. | [
"Napirenden",
"Demokrácia"
] | 1 | https://szabadeuropa.hu/a/lehallgatas-megfigyeles-pegasus-osszefoglalo/31619708.html | null | true | 0 | 0 |
A gátlástalan olajvezér
Megszámolni sem lehet, hányszor tette tönkre, majd különböző cselszövések árán hogyan emelte újra magasba Jockey Ewing AZ OLAJTÁRSASÁGOT. A cél érdekében minden megtett: öccsével megküzdött a cégvezetésért, prostikat fogadott, megrendezett baleseteket, hogy ezekkel zsaroljon másokat. De nélküle a dallasi olajvállalkozók élete biztos unalmas lett volna. És ahogy Jockey önmagáról vallott: "Nem sajnálom a pénzt és a kockázatot. Az én mindig kockáztatok, ez az életem. Az én mozgatórugóm nem a pénz, több annál, a hatalom, hogy befolyásolni tudjam a dolgok menetén. Hogy egy nap mindenki megtudja, ki az a Jockey Ewing."
A gátlástalan bankárok
A bűn árfolyama (The International) című 2009-es film olyan nagyágyúkat vonultat fel, mint Naomi Watts, Cliwe Owen vagy Ulrich Thomsen. Watts egy amerikai ügyészt, Owen pedig egy kiégőben lévő Interpol-ügynököt alakít, akik az IBBC nevű kitalált bank korrupcióval, szervezett bűnözéssel, fegyverkereskedelemmel átszőtt pénzügyei után kutakodnak. Ulrich Thomsen, a bank vezetőjének szerepében gátlástalanul ölet meg útjába kerülő embereket, csak hogy sima útjuk legyen a bank kétes machinációihoz. A Jonas Skarssen névre hallgató bankvezért ugyanakkor a film végén eléri végzete: ő is egy bérgyilkosság áldozatául esik. Érdemes megemlíteni, hogy a forgatókönyvhöz egy valós eseménysorozat szolgált alapul: a Luxemburgban bejegyzett Bank of Credit and Commerce International (BCCI), mely egykor a világ 7. legnagyobb privátbankja volt, 1991-ben zárt be, miután igencsak zűrös pénzügyekbe keveredett, például Szaddám Husszeinnek is volt számlája a banknál, de sajtóhírek szerint a CIA is felhasználta a bankot különböző kétes jogi hátterű műveletek finanszírozására.
A gátlástalan bróker
Igazi gátlástalan svindler volt a Martin Scorsese filmje által megörökített Jordan Belfort, aki átvert befektetők pénzéből élt szextől és drogtól túlfűtött életet.
Belfort amerikai részvénybróker célja kezdettől nem volt más, mint a lehető legtöbb pénzt kicsalni a befektetőktől. Nem ismert mértéket; bedrogozva hajtott végre kényszerleszállást a helikopterével a birtokán, második feleségével egyszer százdollárosok kötegeiből összerakott "ágyon" szeretkezett.
A svájci pénzmosása nyomán végre bizonyítékra lelő FBI ügynökei 1998 szeptemberében vették őrizetbe, és ő azonnal bűnösnek vallotta magát minden vádpontban. Hogy elkerülje a 30 évi börtönt, hagyta magát bedrótozni, lebuktatva a többieket. Végül négy évet kapott, amiből 22 hónapot ült le egy enyhe fokozatú fogházban. Manapság remek gázsiért motivációs szeánszokat tart arról, hogyan legyünk sikeresek, a bíróság által kártérítésként megítélt 110 millió dollárból eddig a tizedét fizette ki.
A gátlástalan főnök
David Brent, A Hivatal (The Office) című BBC-s áldokumentum filmsorozat középvezetője az egyik leggenyább, legkínosabb főnökfigura, aki valaha megjelent a tévéképernyőkön. David Brent imádja magát, meg van győződve, hogy kiemelkedő intelligenciával és humorral bír, emellett azt gondolja, ő egy jóindulatú, laza fickó, akivel imádnak dolgozni a beosztottai és a főnökei. Valójában Brent egy kicsinyes, hiú, a középszerűnél is ostobább szorongó, sikertelen középkorú férfi, aki a görcseit és kudarcait döbbenetesen hazug szerepjátszással próbálja elleplezni önmaga és kollégái előtt. Ricky Gervais olyan jól játszotta David Brentet, hogy a sorozat 23 díjat nyert, köztük két Golden Globe-ot.
A gátlástalan balkáni "vezér"
Dadan Karambolo, nem pont cégvezér, de ez nem nagyon számít a 90-es évek Szerbiájában, ahol a Macskajaj játszódik. Ugyanis a Balkánon – főleg ebben az időszakban – mindenki üzletel valamivel, szabály nem sok van, azok is íratlanok. Ezen a hatalmas piacon is vannak nyertesek és vannak lúzerek. Dadan egy igazi balkáni szemétláda, egy folyton bekokózott helyi agresszív kiskirály, a 90-es évek posztjugoszláv vállalkozójának díszpéldánya. | Vállalkozás: Az 5 legaljasabb cégvezér a filmvásznon | Bankárok, brókerek, balkáni kiskirály, kicsinyes főnök – nem csak az életben, hanem a filmvásznon is megjelennek. Összeszedtük a legtipikusabb példányokat. | [] | 0 | https://hvg.hu/kkv/20140530_Az_5_legaljasabb_cegvezer_a_filmvasznon | 2014-05-30 14:20:00+02:00 | true | 0 | 0 |
Az egyiptomi állam javára lemondott vagyonáról Suzanne Mubarak, a korábbi egyiptomi államfő felesége, hogy véget érjen a korrupciós vádak miatt ellene indított vizsgálat.
Hoszni Mubarak feleségét pénteken őrizetbe vették, mert azzal gyanúsítják, hogy törvénytelen eszközökkel szerezte vagyonát. A hetvenéves nő rosszul lett, amikor ismertették vele a döntést, és szívroham gyanújával a sarm-es-sejki kórházba szállították, ahol 83 éves férjét már hosszabb ideje kezelik.
Kedden Suzanne Mubarak ügyvédje három meghatalmazást nyújtott be a hatóságoknak, amelyekben megbízója lemond Kairóban lévő, 730 ezer amerikai dollárnak megfelelő összegért vásárolt villájáról, és jótékonysági célra ajánlja fel két bankszámláján lévő összesen 20 millió egyiptomi font (3,4 millió dollár) pénzét.
Suzanne Mubarak
A vagyonátruházás előtt Mohamed al-Gindi egyiptomi igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott az al-Arabíja hírtelevízióban, hogy ha Suzanne Mubarak visszaadná a vád szerint törvénytelen eszközökkel szerzett pénzt, leállítanák az ellene folyó eljárást.
Miután a volt elnök felesége megtette, amit vártak tőle, az egyiptomi főügyész elrendelte őrizete megszüntetését.
Hírügynökségi értesülés szerint Hoszni Mubarak az ország lakosságához akar fordulni, hogy bocsánatot kérjen mindazért a rosszért, amit tett. A beszédet tartalmazó felvételt hamarosan eljuttatják a csatornákhoz. Mubarak a vagyonáról is le akar mondani, cserébe bántatlanságot kér maga, a felesége és két fia számára. | Mubarak felesége lemondott vagyonáról | Mubarak felesége lemondott vagyonáról - A hetvenéves Suzanne Mubarak jótékonysági célra ajánlotta fel megtakarított pénzét, elengedték. | [
"egyiptom",
"hoszni mubarak",
"suzanne mubarak",
"külföld",
"lázongó arab világ"
] | 1 | https://index.hu/kulfold/2011/05/17/mubarak_felesege_lemondott_vagyonarol | 2011-05-17 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Brüsszel lényegében arra szólította fel a kormányt, hogy állítsa le a paksi bővítés további eljárásait. Jobb lenne, ha most szót fogadna neki.
Jobban teszi a kormány, ha felfüggeszti a paksi atomerőmű bővítéssel kapcsolatos további beszerzési eljárásokat, és ha tartózkodik új szerződések megkötésétől, miután az Európai Bizottság csütörtökön elmeszelte a Paks II.-t és jelezte, hogy kötelezettségszegési eljárást indított az uniós közbeszerzési szabályok megsértése miatt. A vizsgálatról korábban ellentmondó információk jelentek meg, de ma a brüsszeli bejelentés hivatalosan is megerősítette.
Az eddig nem volt világos, hogy a bizottság elrendelte-e a projekthez kapcsolódó közbeszerzések felfüggesztését, a bizottság illetékes szóvivője ugyanis csütörtökön kitérő válaszokat adott az ezt firtató kérdésekre. A Bruxinfo viszont azt írja, a kormánynak küldött levélben Brüsszel felszólította a kormányt a további beszerzések felfüggesztésére. A portálnak EU-s források azt is megerősítették, hogy ez jogilag nem kötelező, de hozzátették, a magyar kormány kockázatértékelésére van bízva, hogy figyelembe veszi-e a felszólítást.
Az Európai Bizottság szerint a magyar-orosz kormányközi megállapodás – amelynek keretében közvetlenül, nyílt pályáztatás nélkül bízták meg a Roszatomot a paksi atomerőmű kibővítését célzó projekt megvalósításával – nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek igazolhatják az EU közbeszerzési szabályainak mellőzését. Az oroszok eddig nagyon elégedettek voltak, és köszönték is szépen a kormány bizalmát.
A lehetséges következményekről Brüsszelben mindössze annyit mondtak, hogy a Bizottság kész megadni minden segítséget a magyar kormánynak a probléma megoldásához. Viszont a magyar kormány dolga, hogy megoldási javaslattal álljon elő.
A projekt ütemezése szerint a a Paksi Atomerőmű két blokkjának alapvető, úgynevezett műszaki terveinek 2015 és 2016 során kell elkészülniük, a tervezés, engedélyezés 2015-2017-ben zajlik, a telephelyi építési munkálatok 2018-ban kezdődhetnek meg. | Gazdaság: Brüsszel melegen ajánlja a paksi bővítés leállítását | Brüsszel lényegében arra szólította fel a kormányt, hogy állítsa le a paksi bővítés további eljárásait. Jobb lenne, ha most szót fogadna neki. | [] | 0 | https://hvg.hu/gazdasag/20151119_Brusszel_melegen_ajanlja_a_paksi_bovites | 2015-11-19 16:43:00+01:00 | true | 0 | 0 |
Összegyűlt a szükséges ötven aláírás, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak az ellenzéki parlamenti pártok az állami földek tervezett eladása miatt - közölte az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Harangozó Gábor ismertetése szerint a Jobbik által kezdeményezett beadványban annak kimondását akarják elérni, hogy a földek értékesítése nem felel meg a nemzeti vagyonról szóló törvénynek. Hozzátette: az LMP felvetése alapján az MSZP által kezdeményezett beadványban azt kifogásolják, hogy erről a kérdésről nem lehetett volna kormányhatározatban dönteni, ahhoz a Nemzeti Földalapkezelőről szóló törvényt kellett volna módosítani.
Harangozó Gábor közölte, hogy a kezdeményezést szocialista, jobbikos és az LMP-s képviselők mellett független országgyűlési képviselők is aláírták. Elmondta, az MSZP a vidék elárulásának tekintik az állami földek eladását, mert ezzel az állam lemond a munkahelyteremtésről és arról, hogy fellendülést hozzon vidéken.
Legény Zsolt szocialista országgyűlési képviselő közölte, az országgyűlési kontroll megteremtése érdekében a földeladás felügyeletét ellátó eseti bizottság létrehozását kezdeményezik arra az estre, ha nem tudják megakadályozni a privatizációt. Szerinte kevés információt lehet tudni a 380 ezer állami föld eladásáról, és arról, hogy a várhatóan befolyó több száz milliárd forintos bevételt mire akarják fordítani.
A politikus elmondta, hogy a bizottság feladata lenne a többi között az állami földek értékesítése során "vevőként fellépésre jogosult személyi kör összetételének vizsgálata", illetve a Földet a gazdáknak nevű program eddigi nyertesei és résztvevői által tett vállalások teljesítésének ellenőrzése. A személyi kör vizsgálatát Harangozó Gábor azzal magyarázta, nyomon akarják követni, hogy az elmúlt hónapokban hány olyan földműves lett, aki kórházigazgatóként, ügyészként vagy a Fidesz képviselőjeként szolgálta a Fidesz klientúráját és most azzal fizetik ki, hogy államilag támogatott hitellel, tőkebefektetés nélkül földhöz juttatják.
Legény Zsolt azt mondta, ha a Fidesznek és a kormánynak valóban nincs takargatnivalója ekkora állami vagyon értékesítése kapcsán, akkor nyugodt szívvel megszavazhatják a bizottság felállítását. | Ab-n támadja az ellenzék az állami földek eladását | Összegyűlt a szükséges ötven aláírás, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak az ellenzéki parlamenti pártok az állami földek tervezett eladása miatt - közölte az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatónHarangozó Gábor ismertetése szerint a Jobbik által kezdeményezett beadványban annak kimondását akarják elérni, hogy a földek értékesítése nem | [
"hírek",
"politika",
"belföldi hírek",
"karikatúrák",
"népszava"
] | 1 | http://nepszava.hu/cikk/1073071-ab-n-tamadja-az-ellenzek-az-allami-foldek-eladasat | null | true | 0 | 0 |
Több tízmilliót zsebelt be az államtól Bajnai leendő jobbkeze
Busás állami megrendeléseket kapott a Gyurcsány-kormánytól és leendő főnökétől, Bajnai Gordontól Szigetvári Viktor. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a Hír Televízió birtokába jutott belső kimutatása szerint cége havi másfél millió forint alatt nem dolgozott sem a kancelláriának, sem a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek.
Szigetvárit az elsők között kereste meg Bajnai Gordon, hogy dolgozzon a stábjában. A kommunikációs szakember korábban helyettes államtitkári rangban szolgálta a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormányt, a 2006-os választások után pedig elismerte felelősségét a kampányban elhallgatott államháztartási adatokért.
30 milliós állami megrendelés
Bajnai Gordon leendő kabinetfőnöke profitált MSZP-s kapcsolataiból: 2007-2008-ban magáncége számtalan kormányzati megbízáshoz jutott. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől a szervezet honlapján lévő adatok szerint majdnem 30 milliós állami megrendelést kapott, az Új Magyarország Fejlesztési Terv kommunikációjával kapcsolatos tanácsaiért például 21,5 millió forintot zsebelt be.
A szerződések szerint másfél millió forint alatt nem dolgozott havonta. A honlapon feltüntetett üvegzsebadatok azonban eltérnek a Hír Televízió birtokába került dokumentumokban található számoktól. Eszerint Szigetvári több megbízást is kaphatott a Bajnai Gordon irányította szervezettől. Az ügynökség belső kimutatásában szereplő felsorolásban többször is szerepel a neve: szakértésért 1,8 millió forintot, tanácsadásért pedig több mint 16 millió forintot kaszált 2007-ben, szerződését pedig 2008 végéig meghosszabbították. A hivatalos és a belső dokumentumok közötti eltérés oka egyelőre tisztázatlan.
Kézi vezérlés
Bajnai Gordon médiaszerepléseit szintén Szigetvári cége elemezte abban az időszakban, amikor kiderült, hogy az uniós pénzek egy részét lenyúlják. A többségében a hírTV által feltárt visszaélésekre adott válaszokat a leendő kampányfőnök bírálta: szerinte Bajnai a híradókban kifejezetten előnytelenül szerepelt, szerencsétlen mondatai miatt határozatlannak tűnt. Szigetvári javaslatot is tett: a problémát szerinte a sajtó befolyásolásával kellene kezelni, a nem jobboldali újságírókat kell kézi vezérlés alá venni.
Kétmillió forint egy hónapért
Szigetvári cége nem csak a fejlesztési ügynökségtől kapott megbízásokat. Volt munkahelye, a Miniszterelnöki Hivatal egy hónapnyi munkáért kétmillió forintot fizetett neki tavaly év végén.
(hírTV) | MNO Magyar Nemzet Online | Több tízmilliót zsebelt be az államtól Bajnai leendő jobbkezeMNOBusás állami megrendeléseket kapott a Gyurcsány-kormánytól és leendő főnökétől, Bajnai Gordontól Szigetvári Viktor. | [
"cikk",
"képriport",
"képek",
"kép",
"anyag",
"elemzés",
"politika",
"külpolitika",
"magyar",
"nemzet",
"Magyar Nemzet",
"mno",
"Magyar Nemzet Online",
"hír",
"archívum",
"újság",
"publicisztika",
"interjú",
"hírek",
"időjárás",
"dokumentum",
"idézet",
"fórum",
"gazdaság",
"külföld",
"vezércikk",
"krónika",
"sport",
"álhír",
"szavazás",
"kultúra",
"sport",
"oktatás",
"pártok",
"költségvetés",
"egészségügy",
"agrárium",
"energia",
"egyházak",
"pedagógusok",
"önkormányzat",
"régiók",
"minisztériumok",
"képviselők",
"határon túli magyarság",
"miniszterelnök",
"baleset",
"ellenzék",
"vita",
"galéria"
] | 1 | http://mno.hu/portal/629433 | null | true | 0 | 0 |
Drágább lehet a csoki
Ismét emelkednek a világpiaci kakaóárak, a hét közepén több mint 8 százalékkal kellett többet fizetni a New York-i árutőzsdén a kakaó júliusi határidős szállításáért, március végéhez viszonyítva. Az áremelkedést a gyengülésnek indult dolláron túl az idézte elő, hogy a feldolgozók által leőrölt kakaó mennyisége ismét csökkent - közölte az árupiaci befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója az MTI-vel. Az ázsiai kakaószövetség, a Cocoa Association of Asia adatai szerint a kontinens idei első negyedévi 145 ezer tonnás kakaóőrlése 9,3 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakáétól. Az észak-amerikai őrlés 5,8 százalékkal, míg az európai 1,6 százalékkal esett vissza az idén január-márciusban. Összességében, az őrölt mennyiségek alapján ez volt a leggyengébb évkezdet 2010 óta - mondta Juhász Gergely az MTI-nek.
MTI | Drágább lehet a csoki | Ismét emelkednek a világpiaci kakaóárak, a hét közepén több mint 8 százalékkal kellett többet fizetni a New York-i árutőzsdén a kakaó júliusi határidős szállításáért, március végéhez viszonyítva. Az áremelkedést a gyengülésnek indult dolláron túl az idézte elő, hogy a feldolgozók által leőrölt kakaó mennyisége ismét csökkent - közölte az árupiaci befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója az MTI-vel. Az ázsiai kakaószövetség, a Cocoa Association of Asia adatai szerint a kontinens idei első negyedévi 145 ezer tonnás kakaóőrlése 9,3 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakáétól. Az észak-amerikai őrlés 5,8 százalékkal, míg az európai 1,6 százalékkal esett vissza az idén január-márciusban. Összességében, az őrölt mennyiségek alapján ez volt a leggyengébb évkezdet 2010 óta - mondta Juhász Gergely az MTI-nek. | [] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/dragabb-lehet-a-csoki/8z6tr4q | 2015-10-14 21:34:00+01:00 | false | 0 | 0 |
Hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében ismeretlen tettes ellen – erősítette meg az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata pénteken az MTI-nek.
A Népszabadság pénteken írt az orgoványi takarékszövetkezet ügyében indított nyomozásról, és azt is közölte, hogy a pénzintézet tényleges anyagi helyzete sokkal rosszabb a hivatalos mérlegében feltüntetettnél.
A kisbetétesek pénze biztonságban van Az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet kisbetéteseinek pénze, betétje biztonságban van – szögezte le korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára.
A Magyar Nemzeti Bank július 4-én közölte, hogy visszavonta az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet engedélyét, miután a betétesek biztonsága érdekében a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) kizárta az integrációs rendszerből.
A jegybank ezzel párhuzamosan felügyeleti biztosok kirendeléséről is döntött, valamint a rendezett kártalanítás érdekében betét- és forráskifizetési tilalmat rendelt el. Az orgoványi takarékszövetkezetnek mintegy 28 ezer betétese van, működési területe Bács-Kiskun megye egy része. | Hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz az NNI | Az ügyben az NNI ismeretlen tettes ellen indított nyomozást. | [
"nyomozás",
"hűtlen kezelés",
"Nemzeti Nyomozó Iroda",
"Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete",
"Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet"
] | 1 | http://mno.hu/gazdasag/hutlen-kezeles-gyanuja-miatt-nyomoz-az-nni-1236863 | null | true | 0 | 0 |
Sikertelenül próbált megvesztegetni egy intézkedő rendőrt egy férfi Hatvanban. A próbálkozó ellen eljárást indított az Egri Nyomozó Ügyészség.
A gyanúsított 10 ezer forinttal akarta megvásárolni előállítása közben a szabadulását – közölte a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese. A férfit Hatvan belterületén igazoltatta a rendőrség, ám ő megtagadta okmányai átadását, ezért közölték vele, hogy előállítják.
A vesztegetési kísérlet már útban a kapitányság felé, a szolgálati autóban történt, sikertelenül. Ugyanis a férfit a kapitányságra szállították, és még a vesztegetési kísérletért is felelnie kell. | Rendőr-vesztegetési kísérlet Hatvanban | Sikertelenül próbált megvesztegetni egy intézkedő rendőrt egy férfi Hatvanban. A próbálkozó ellen eljárást indított az Egri Nyomozó Ügyészség. | [
"belföld"
] | 1 | https://24.hu/belfold/2007/07/05/rendor_vesztegetesi_kiserlet_hatvanban | 2007-07-05 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Ahogy azt a törvényszék is hangsúlyozta, a minisztérium nyár közepéig érdemi védekezést nem terjesztett elő (sem nem válaszolt az adatigénylésre, sem az első tárgyaláson), hanem megvárta a módosítás hatálybalépését, és akkor azonnal hivatkozott az átfogó adatigénylések megtagadhatóságára. Az alperes ezenkívül védekezett azzal, hogy a kb. 650 millió forintnyi átcsoportosított összeggel sajnos nem is tudna elszámolni, mert az bekerült az állam egy másik zsebébe, és azon belül nem tudja megmondani, hogy pont azt a 650 milliót mire költötték, csak arról van adat, hogy általánosságban abból az előirányzatból milyen tevékenységre költöttek.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék a 2013. október 15-én kihirdetett ítélet szóbeli indoklásában azt fejtette ki, hogy az adatkezelőnek mérlegelési lehetősége van ebben az esetben az adatigénylés teljesítése kapcsán. Márpedig az információszabadság-törvény – az alaptörvénnyel és az Alkotmánybíróság határozataival összhangban – úgy rendelkezik, hogy ilyen esetben a megtagadás alapját szűken kell értelmezni. Egyértelműen igazolja az adatok nyilvánosságához fűződő nagyobb súlyú közérdeket az érintettek száma és az adatok mögött lévő közpénz nagysága.
A TASZ szerint az ügy jó példa arra, hogy még egy alaptörvény-ellenes jogszabály törvénybe iktatása esetén is megfelelő jogértelmezéssel el lehetett jutni oda, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága érvényesülhessen. Ugyanakkor ez az ítélet önmagában nem nyújt megfelelő garanciát más adatok kikényszeríthetőségét illetően - írta a szervezet. | A kormánynak el kell számolnia a parlagfűpénzekkel | A Fővárosi Törvényszék első fokon arra kötelezte a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy számoljon el arról a több mint egymilliárd forintról, amit az adófizetők parlagfűmentesítésre ajánlottak fel. A TASZ szerint az óriási összegen túl az ügy jelentősége, hogy a bíróság vizsgálta, hogy jogosan... | [
"A kormánynak el kell számolnia a parlagfűpénzekkel"
] | 1 | http://origo.hu/itthon/20131015-a-kormanynak-el-kell-szamolnia-a-parlagfupenzekkel.html | 2013-10-15 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Egy mobiltelefon sorsa körül forgott hétfőn délelőtt Portik Tamás és két társának a Prisztás-gyilkosság ügyében folytatódó pere. A telefont a vád szerint a gyilkosság elkövetésével vádolt férfi használta, a telefont egy gyerekkori ismerőse vette neki szívességből a barátnője nevére. A bíróságon a tanúként megjelent gyerekkori ismerős és a volt barátnője zavarosan, egymásnak ellentmondva adta elő a telefon történetét, úgyhogy órákon át azt próbálták tisztázni, hogy egyáltalán odakerülhetett-e a vádlotthoz.
A két vallomás között Portik Tamás szót kért a bírótól, és azt panaszolta, hogy hiába próbálta elkérni a rendőrségtől az Aranykéz utcai robbanásban meggyilkolt Boros (József) Tamás vallomását, azt a választ kapta, hogy azt már megsemmisítették. Portik azért szerette volna megkapni a vallomást, mert a tavalyi kihallgatásakor még hivatkoztak rá a kérdésekben a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai, tehát akkor még megvolt - mondta. A bíró a felvetésre csak a bólogatott, azt mondta, hogy ő is csak ennyit tud az ügyről. Boros Tamás pár nappal az Aranykéz utcai merénylet előtt részletes vallomást tett a rendőrségen az olajügyekről. Portik elképesztőnek nevezte, hogy a rendőrségen megsemmisítették a vallomását, azért is, mert abban Boros azokra az emberekre is terhelő vallomást tett, akik most ellene tanúskodnak a Prisztás-gyilkosság ügyében. (A vallomás sorsáról megkérdezzük a rendőrséget is, amint választ kapunk, beszámolunk róla.) Boros vallomásának részletei a nyáron nyilvánosságra kerültek, a Pesti Scrácok című internetes oldal részletekben közli a videóra is rögzített vallomást.
Portik azt is nehezményezte, hogy szerinte példás magaviselete ellenére Budapestről átszállították Debrecenbe, ami lehetetlenné teszi, hogy a családjával tartsa a kapcsolatot, mert a gyerekei nem tudnak elutazni hozzá. Kérvényt nyújtott be, hogy szállítsák vissza Budapestre, és a bírót is kérte, hogy segítsen neki ebben. A bírónő erre azt mondta, hogy nem ellenzi a kérést, de az ügyben a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka dönthet csak.
Portik ugyanabban a homokbarna zakóban, fehér kockás ingben és világos nadrágban jelent meg a tárgyaláson, amiben az előzőeken is volt, mindössze annyi változott, hogy most már nemcsak egy, hanem három nagy doboz és egy nagy szatyor iratot cipel magával. A tárgyalás délután újabb tanúk meghallgatásával folytatódik. A bíróság pénteken és a jövő héten is tart tárgyalásokat az ügyben. A korábbi tárgyalásokról ezen a linken olvashat bővebben. | Ledarálták a rendőrségen az olajügyek tanújának vallomását | Portik Tamás szerint a rendőrségen ledarálták az olajügyek koronatanújának vallomását. A Prisztás József gyilkosságával vádolt Portiknak nem tetszik, hogy Debrecenbe költöztették, jobban szeretné Budapesten tölteni az előzetes | [] | 1 | https://origo.hu/itthon/20130909-ledaraltak-a-rendorsegen-az-olajugyek-tanujanak-vallomasat.html | 2013-09-09 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Több mint 1,1 milliárd forintot ajánlottak fel az állampolgárok a személyi jövedelemadójuk 1 százalékából parlagfű-mentesítésre 2009-ben – de hiába rendelkeztek így több mint 177 ezren, a pénz nagy részét az illetékes miniszter átcsoportosította másra, főként az állami létszámleépítések miatti végkielégítésekre. De vettek belőle terepjárót, számítógépeket és egy csomó irodaszert is. A szakértők szerint elfogadhatatlan, hogy semmibe vették az adózók akaratát, és komolyan felmerül a kormány, valamint az ellenőrző szervek felelőssége.
Időről időre botrány lesz abból, ha kiderül, hogy a személyi jövedelemadónk 1 százalékára pályázó valamelyik civil szervezet végül nem arra a célra költötte a pénzt, mint amit ígért. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy az adózó honnan tudhatná, hogy valóban arra megy-e a pénze, amire szánja. Talán emiatt is döntenek sokan úgy, hogy nem élnek jogukkal, és az szja-juk 1+1 százalékáról nem rendelkeznek.
Úgy tűnik azonban, hogy az adónk 1 százalékából származó pénz egyik legmegbízhatatlanabb kezelője maga a kormány. Egy lelkes civilekből álló csoport – még a pert is bevállalva – bizonyító erejű adatokat szerzett arról, hogy az egyik évben a meghatározott célra, konkrétan parlagfű-mentesítésre több mint 177 ezer állampolgár által felajánlott 1 százalékból összegyűlt több mint 1,1 millliárd forint túlnyomó részét a Vidékfejlesztési Minisztérium egyszerűen másra költötte, illetve felélte.
A törvény alapján az adófizetőnek minden évben joga van a személyi jövedelemadójának 1 százalékát valamilyen civil szervezetnek felajánlani. Azt viszont sokan nem tudják, hogy a másik 1 százalékot nemcsak valamelyik elismert egyháznak lehet adni, hanem e helyett az Országgyűlés által meghatározott, úgynevezett kiemelt költségvetési előirányzatra is. 2011 óta ilyen kiemelt közérdekű cél a Nemzeti Tehetség Program, de korábban olyan is volt, hogy az állampolgárok rendelkezése alapján a gyermekszegénység elleni küzdelem vagy a bűnmegelőzés támogatására fordították ezt a másik 1 százalékot.
177 ezer állampolgár akarata
2009-ben ilyen kiemelt előirányzati célként az egyre súlyosabb közegészségügyi problémát jelentő parlagfű elleni harcra lehetett felajánlani az adó 1 százalékát. Ebben az adóévben egészen pontosan 177 031 adózó találta ezt fontosnak, és rendelkezett úgy, hogy erre használják fel a pénzét. A parlagfű közel kétmillió magyar életét keseríti meg, az ellene való védekezés akkoriban is a Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozott, így ennek büdzséjébe került a "sok kicsi sokra megy" elvnek köszönhetően tekintélyesre duzzadt összeg: valamivel több mint 1 milliárd 100 millió forint.
"Szerettük volna megtudni, hogy konkrétan mire ment el ez a pénz, mert a betegek szempontjából semmilyen hatását nem lehetett látni: a pollenkoncentráció nem csökkent elfogadható szintre, és mára már 2 millió körül van a betegek száma, akik több tízmilliárd forintnyi gyógyszert szednek évente" – mondta a hvg.hu-nak Kelen Andrásné, a Parlagfűpollen No Társaság vezetője. Mivel többszöri kérés ellenére sem kaptak felvilágosítást a minisztériumtól, 2013-ban közérdekű adat kiadása iránt pert indítottak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével.
"Évek óta nincs érdemi előrelépés, miközben sérül a lakosság egészséges élethez való alkotmányos joga, hiszen minden év augusztusában-szeptemberében egészségügyi vészhelyzet alakul ki a rendkívül magas parlagfűpollen-koncentráció miatt. De ha el is érte a legmagasabb riasztási szintet a pollenkoncentráció, a kormány nem tesz semmit, hiába fordultunk mindenkihez, még az államfőhöz, a miniszterelnökhöz is, mentünk el területbejárásokra, feleslegesnek bizonyult szakmai egyeztetésekre, vagy nyújtottunk be konkrét javaslatokat" – sorolja a szervezet vezetője, aki szakmáját tekintve gyógyszerész. Felháborítónak tartja, hogy a kérdés kezelésével megbízott Vidékfejlesztési Minisztérium a problémával történő érdemi szembenézés helyett úgy tesz, mintha minden a legnagyobb rendben lenne.
Az is közérdekű, ha másra költötte
Az elszánt, addig sablonválaszokkal etetett szervezet a bíróságon végül sikerrel járt: a Vidékfejlesztési Minisztérium ellen indított perben a Fővárosi Törvényszék nekik adott igazat, és a jogerőre emelkedett elsőfokú ítéletében kötelezte a tárcát a közérdekű adatok kiadására. "Megpróbáltak ugyan arra hivatkozni, hogy ez a parlagfű ellen harcoló csoport nem bejegyzett civil szervezet, de az információs törvény szerint közérdekű adatok kiadásáért bárki perelhet. Azzal is érvelt a minisztérium, hogy ha az összes kért szerződést és számlát kiadják, akkor az már olyan tételes ellenőrzés, amire velük szemben csak a Kehi és az ÁSZ jogosult, de ebben sem adtak neki igazat" – mondta Baltay Levente, a pert lebonyolító TASZ ügyvédje.
Felperesként a parlagfű ellen harcoló civilek azt akarták megtudni: mire költötték el az adózók által összeadott 1 milliárd 100 millió forintot, a válasz elől a Vidékfejlesztési Minisztérium már a perben azzal próbált meg kibújni, hogy ebből több mint 600 milliót nem is erre költöttek, hanem például a tanyafejlesztési programra. Az ítélet indoklása szerint viszont az is közérdekű adat – vagyis a tárcának be kell számolnia róla – ha "a parlagfű elleni védekezésre szánt pénzt a minisztérium nem is konkrétan a parlagfű-mentesítésre használta fel".
Kirúgásokra és likviditási zavarokra jobban kellett
Hogy pontosan mi lett az adózók által összeadott több mint 1 milliárddal, csak pár héttel ezelőtt derült ki. Eleget téve az ítéletnek ugyanis ekkor adta ki a hivatalos kimutatást és az ennek alapjául szolgáló szerződéseket és számlákat a most már Földművelésügyi Minisztériumra keresztelt, de továbbra is Fazekas Sándor által vezetett tárca. A hvg.hu-nak átadott anyagból egyértelmű, hogy a pénz nagyobb részét, összesen 642 millió forintot a minisztérium egyszerűen átcsoportosított másra: 542 millió forintot zárolt, 100 millió forintot pedig visszatartott "maradványként" más kiadásokra.
A zárolt több mint félmilliárdot később felszabadították, és az államháztartási törvény 2011-es módosítása alapján "más előirányzatra, illetve intézmény részére került átcsoportosításra". A kiperelt beszámoló ezt azzal indokolja, hogy erre a tárca "igen szűk költségvetési mozgástere miatt, illetve kiemelt prioritást élvező feladatok" finanszírozása érdekében volt szükség. Hogy mik voltak ezek a kiemelt prioritások? Kerekítve 120 milliót költöttek "létszámleépítések végrehajtására" és informatikai kiadásokra, 105 milliót a tanyafejlesztési programra "összhangban a kormány" akaratával, és 70 milliót szántak génmegőrzési feladatokra is. Az allergia elleni harcra szánt adóforintokból elvett rész közel fele viszont – 247 millió forint – a tárcához tartozó költségvetési szervek és a minisztérium "olyan többletfeladataira" ment el, "amelyek elvégzése szükségszerű volt, vagy jogszabály írta elő", de a költségvetésben nem volt erre biztosított fedezet. Vagyis a teljes összeg negyedét a minisztérium egyszerűen felélte, saját működésére költötte, ahogy fogalmaznak: enyhíteni tudták "likviditási zavaraikat".
Terepjáró, laptop és 3 milliós Sziget-nap
Az 1 milliárdból az átcsoportosítás után "a parlagfű elleni védekezés szakmai feladataira" már csak nagyjából 483 millió forint maradt, de végül ebből is lecsíptek 20 millió forintot, amit szintén az állami létszámcsökkentés kiadásaira, vagyis az elbocsátások miatti végkielégítésekre költöttek el. Így 463 millió forintról kellett megmondaniuk, hogyan használták fel a parlagfűpollen-koncentráció csökkentésére az allergiások érdekében.
A saját összesítésük alapján ebből finanszírozták a parlagfű ellenőrzésével megbízott földhivatalok helyszíni ellenőrzéseit, a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságainak kiadásait, valamint 100 millió forintért például a gyomnövény légi felderítését. A kimutatásban olyan ködös tételek is vannak, mint "közérdekű védekezés végrehajtása" – 40 millióért –, vagy "nemzetközi együttműködést segítő egyeztetés, tapasztalatcsere", illetve kutatásokat "értékelő anyag kiadása".
Ha viszont megnézzük a beszámoló mellé csatolt szerződéseket és számlákat is, még kérdésesebb, vajon végül mennyit fordítottak ténylegesen a parlagfű-fertőzöttség megelőzésére és elhárítására. Ezek alapján ugyanis az 1 milliárdos adóösszegből vettek irodaszereket – a töménytelen mennyiségű radírtól kezdve a rostirónon át a fénymásolóig mindent –, számítógépeket, laptopokat és ebből finanszíroztak napi működési kiadásokat, különféle rendezvényeket, még az itt kínált édes-sós süteményt is. A XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia megrendezését is ebből támogatták egymillióval, azt egyelőre nem tudjuk, mennyiben volt ennek témája a parlagfű.
A parlagfű területi felderítésének fontosságával könnyen indokolható, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az 1 százalékokból összejött pénzből vett magának egy új Ford Ranger terepjárót, bár erre egy parlagfűszakértő forrásunk csak annyit mondott: "kár, hogy csak október végén jutott eszükbe, amikor a parlagfű már lefagyott". Az viszont már kérdéses, mennyiben volt hasznos az allergiásoknak, hogy 3 millió forintot költöttek a 2011-es Sziget Fesztiválon való részvételre. Az egyetlen napos kitelepülés alatt – pontosabban 10 és 18 óra között – a megbízott cég "kerti jelleget" teremtve, 1,5 méteres üvegtartályok és "parlagfű totó" segítségével mutatta be a minisztérium gyomnövény elleni ádáz harcát a fiatal fesztiválozóknak. Igaz, a 3 milliós nap egyik fő programpontja az allergia "pszichés okait" feltáró szakmai beszélgetés volt, de lehet, hogy a Szigetre kilátogatók jobban örültek a közpénzből vett "összehajtható frizbinek, tasakkal".
Az átadott anyag egyébként még nem teljes körű, legalábbis ezt írta a pernyertes szervezetnek a minisztérium még augusztus végén, ígéretet téve, hogy "a lehető legrövidebb időn belül" a többi iratot is a Parlagfűpollen No Társaság rendelkezésére bocsátják.
Kormányszintű felelősséget vet fel
"Teljesen mindegy, hogy átcsoportosításnak, zárolásnak vagy minek keresztelik el, mert látszik, mi történt: a vidékfejlesztési miniszter saját hatáskörében úgy döntött, nem érdekli, hogy az adózók milyen célra ajánlották fel ezt a pénzt, akkor is másra fogják elkölteni. És ezért gyakorlatilag nincs is jelentősége, végül mire ment el, mert már az elfogadhatatlan, hogy pántlikázott pénz "belement a lecsóba’" – mondta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője, miután megmutattuk neki a Földművelésügyi Minisztérium nagy harccal kiperelt beszámolóját. Különösen cinikus a vidékfejlesztési tárca "szűkös költségvetési mozgásterére" hivatkozni 2011 februárjában, amikor éppen folyamatban volt a 2700 milliárd forintos magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása.
"Ez olyan, mintha a pénzügyminiszter úgy döntene, hogy neki fontosabb az új szolgálati kocsi, ha már spórolni kell, inkább lecsípi a pénzt az európai uniós tagdíjból. Csak akkor lenne, aki Brüsszelből másnap rákérdez, hogy mégis hol a pénz" – magyarázta. "De attól sem különbözik, mint amikor kérdések merültek fel a Gyermekrák Alapítvány működésével kapcsolatban. Sőt, sokkal rosszabb, hiszen az állampolgárok pontosan megmondták, mire szánják az adójuknak ezt a részét. Ez nem kívánság, hanem utasítás. A parlament alkotott egy törvényt, amelyben megadta a jogot az állampolgároknak, hogy adójuk 1 százalékát egyházaknak, civil szervezeteknek, vagy egy állami parlagfű-mentesítési programra ajánlják fel. A kormány a végrehajtó hatalom, az a dolga, hogy a költségvetési törvényt végrehajtsa. Hogy jönnek ahhoz, hogy másra költsék?" – tette fel a kérdést Romhányi. Szerinte Fazekas Sándor legfeljebb arról dönthetett volna, hogy ha adott évben nem tudják hatékonyan felhasználni a teljes, egymilliárdos összeget – bár másfél évük lett volna a program kitalálására –, akkor a következő évben költik majd erre. De ugyanerre!
Papíron ez egy napraforgótábla © hvg.hu
A szakember szerint amellett, hogy felmerül a miniszter politikai felelőssége, a zárolásokról és átcsoportosításokról – kormányhatározatokról lévén szó – az egész kormánynak tudnia kellett. "Miért nem tiltakozott a kormányülésen az egészségügyért felelős miniszter? Hogyan hagyhatta ezt szó nélkül a zárszámadáskor az országgyűlés? Hol volt az Állami Számvevőszék, akinek a képviselők figyelmét fel kellett volna hívnia arra, hogy a kormány már megint semmibe vette a parlament költségvetési jogait?" – tette fel a kérdéseket Romhányi Balázs. "A jelenlegi kormány előszeretettel kezdeményez társadalmi konzultációt, mondván, kikéri az emberek véleményét. Itt a több mint 177 ezer ember világosan megmondta, mit szeretne, és ezt írták felül." A Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője szerint "ezek után nem csodálkozhat a kormány az általános adómorál katasztrofális szintjén".
Mire lett volna elég az 1 milliárd?
A közérdekű adatokat kiharcoló szervezet parlagfűszakértője, Exner Tamás szerint az 1 milliárdos összeggel óriási előrelépést lehetett volna elérni a 2 millió allergiás érdekében – már ha az adófizetők akarata szerint használták volna fel. "Más forrásból egy alkalommal biztosítottak 2 millió forint támogatást, már ebből a jóval kisebb összegből is sikerült 1700 hektár súlyosan parlagfüves területet bemérni, vagyis hatékony módszerekkel nagyjából 1200 forintból azonosítható egy hektárnyi fertőzött terület. A parlagfüves területek felderítése minden további munka alapja, ezért ennek elvégzése elengedhetetlen. Azt is hangsúlyozni kell, hogy a büntetés nem cél, hanem eszköz, ezért a legjobb megoldás: már a virágzás előtt fel kellene mérni a parlagfüves területeket, akkor a földhasználónak lenne ideje lépni, nem kellene büntetni és az allergiás sem szenvedne" – magyarázta Exner.
A szakértő szerint: a parlagfű több mint 90 százaléka valamilyen mezőgazdasági területen található, frissen felhagyott parlagon, gabonatarlón vagy napraforgóföldön. "Ettől kezdve az ágazati érdek felülírja az össztársadalmi érdeket. Vagyis kecskére bízzuk a káposztát, mert jelenleg az a parlagfű-mentesítés kizárólagos felelőse, aki valójában ellenérdekelt. A minisztérium a gazdákra hivatkozva nem lép" – magyarázta. Pedig ha a hatóságok számonkérnék a hatályos jogszabályokban előírt mentesítési kötelezettséget, akkor – a fertőzött terület kiterjedtsége miatt – milliárdok folynának be a bírságokból, fedezve akár a törvénytisztelő gazdálkodók növényvédelemre fordított költségeit. Hosszabb távon pedig javulna a jogkövető magatartás aránya – a fő célról, a pollenkoncentráció csökkentéséről nem is beszélve. | Itthon: Parlagfű-gate: 177 ezer ember akaratát vette semmibe a kormány | Több mint 1,1 milliárd forintot ajánlottak fel az állampolgárok a személyi jövedelemadójuk 1 százalékából parlagfű-mentesítésre 2009-ben – de hiába rendelkeztek így több mint 177 ezren, a pénz nagy részét az illetékes miniszter átcsoportosította másra, főként az állami létszámleépítések miatti végkielégítésekre. De vettek belőle terepjárót, számítógépeket és egy csomó irodaszert is. A szakértők szerint elfogadhatatlan, hogy semmibe vették az adózók akaratát, és komolyan felmerül a kormány, valamint az ellenőrző szervek felelőssége. | [] | 1 | http://hvg.hu/itthon/20140929_Parlagfu_gate_177_ezer_ember_akaratat_vet | 2014-09-29 06:30:00+02:00 | true | 0 | 0 |
A Giró-Szász András-féle szállodabiznisz épp eléggé kiverte a biztosítékot a közvéleménynél, ezt talán csak azzal az információval sikerült megfejelni, miszerint Serfőző Péter korábban Lázár János frissen vásárolt svábhegyi lakásában is tulajdonos volt. Ki ez a fantom, aki bár nagykutyák közelében van, közéletileg szinte láthatatlan?
A 45 éves Serfőző Pétert régóta kiterjedt üzleti és baráti szálak fűzik fideszes politikusokhoz, jelenlegi önkormányzati képviselőkhöz. Nevéhez több mint negyven vállalkozás köthető az Opten céginformációs rendszere szerint. E mellett számos offshore cég egykori vagy jelenlegi ügyvezetője, feltehetően tulajdonosa is. Serfőző - az üzlettársaival, Werner Péterrel, Kaló Gáborral együtt - 1995 környékén alapította meg a Branko-cégcsoportot. A Branko néven futó vagy tulajdonosaik által létrehozott más társaságok közös jellemzője, hogy minimális vagy csupán néhány milliós tőkével jöttek létre. Nagyobb részük csupán cégek adásvételének lebonyolítására használt "technikai" társaság. Például 1998-ban így jutottak hozzá a Tubeinvest 97 nevű kőolajtársasághoz a siófoki önkormányzat tenderén. A Branko cégcsoport kisebb része számvitellel, könyveléssel és ingatlanberuházással foglalkozik. Ezek 2010-től magasabb fordulatszámra kapcsoltak: sorra építették ki üzleti kapcsolataikat egyes budapesti kerületekkel, önkormányzat cégekkel, újabb megbízásokat szerezve.
A mutyi szövedéke mindig fölfeslik valahol
Serfőző Péter neve 2013-ban a Magyar Narancs Családcentrikus megoldások című cikkében bukkant fel. Vári György ebben két szomszédos dél-pesti kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre, illetve Csepel "intenzív együttműködéséről" rántotta le a leplet. A cikk középpontjában a két kerület városgazdacégei közötti személyi átfedések, rokoni foglalkoztatások álltak - ami, mint látni fogjuk, nem volt nagy truváj egy erős kapocsnak, Werner Péternek köszönhetően.
Werner Péter egy személyben vezérigazgatója a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt.-nek és igazgatósági elnöke a pestszentlőrinci városgazdának, a "kétszeres gazda" csepeli kinevezése előtt két nappal lépett ki a Branko-cégcsoportba tartozó Teréz Tetőtér Loft Kft.-ből, amelyben 2010-ben Serfőző Péterrel együtt volt vezető tisztségviselő. Werner 1995 óta üzlettársa Serfőzőnek Kaló Gáborral együtt, ők a Branko-cégcsoport majdnem mindegyik cégében feltűnnek ügyvezetőként vagy tulajdonosként. Werner egyébként a századvéges Napi Gazdaság Kft. kiadója, 2013 márciusában pedig Ughy Attila pestszentlőrinci polgármester - aki egy időben a a Napi Gazdaság Kiadó marketing- és értékesítési igazgatóhelyettese volt - Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. felügyelőbizottsági tagjának jelölte őt, a közgyűlés pedig megszavazta kinevezését.
Werner és Serfőző szakmai életútjai egy 2012. október 8-ai rendkívüli testületi ülésen ismét keresztezték egymást: a több száz milliós, részben uniós, részben saját forrásból finanszírozott "Csepel déli lakóközpont szociális célú rehabilitációja" pályázattal kapcsolatos döntések meghozatala kapcsán merült fel két Branko-fióka: a Branko Pénzügyi és Számviteli Kft., illetve Branko Befektetési Kft. neve, méghozzá az előterjesztéshez kapcsolódó akcióterületi tervben, lehetséges konzorciumi partnerként. A Magyar Narancs cikke szerint a Branko Befektetési Kft.-nek Werner alapítója, 1994 októberétől 1995 augusztusáig ügyvezetője és résztulajdonosa volt, ahogyan a pestszentlőrinci vagyonkezelő vezetője, Banyár László is.
A cégcsoport egyik zászlóshajója a Csepelen tűzközelbe került Branko Pénzügyi és Számviteli Kft., amely 2010 óta - valószínűsíthetően - a pestszentlőrinci önkormányzat cégeinek könyvelését végzi, illetve amelyik 2011-ben, a helyi egészségügyi szolgáltató kft.-nél a számviteli feladatokat átvette. A döntésről szóló jegyzőkönyvben Branko Kft.-ként említik a kiválasztott céget. A Magyar Narancs cikkének szerzője megjegyzi: nem sikerült pontosítania az önkormányzattal, hogy melyik cégről van szó konkrétan, de tevékenységéből kiindulva Lőrincen a Branko Pénzügyi és Számviteli Kft. lehetett a befutó. A számviteli vállalkozás 2013-as árbevétele 266 millió forint volt, tavaly egy zártkörű részvénytársaságba szervezték a céget.
Giró-Szász itt, Giró-Szász ott
Maradjunk egy kicsit Csepelnél: a Hír24 tavaly májusban írta meg, hogy a Werner Péter vezette Csepeli Városgazda 2011 áprilisában kötött szerződést jogi feladatok ellátására, jogi tanácsadásra a Giró Szász és Társai Ügyvédi Irodával, amely nem másé, mint Giró-Szász András – akkor még kormányszóvivő – unokabátyjáé. A szerződés nettó értéke 450 ezer forint + 425 ezer forint/hó. A 444.hu cikke pedig rámutatott, hogy a rokon ügyvédi irodája a Fidesz-frakciótól is szépen kapott pénzt: a portál számítása szerint írásuk megjelenéséig 10 millió forint vándorolt a párttól a Giró-Szász família tagjához.
Idén november végén robbant a bomba, aminek utórengései a mai napig olvasnivalóval látják el a közélet iránt fogékonyakat: Giró-Szász András egy 120 szobás belvárosi luxusszálloda résztulajdonosa lesz. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár vagyonnyilatkozatából (amelyben 750 milliós vagyonát részletezte) derült ki, hogy a sokoldalú politikusnak 20 százalékos tulajdonrésze van a Safe Port Projekt Kft.-ben. A cég másik tulajdonosa nem más, mint Giró-Szász sógora, a Branko-cégcsoport egyik feje, cikkünk főszereplője: Serfőző Péter.
Giró-Szász a Safe Port Projekt Kft.-n keresztül lett volna 20 százalékos tulajdonosa annak a fent említett hotelnek, amit egy, a Dorottya utcában található ingatlan átalakításával hoztak volna létre. Az épület 2010-ben került a luxemburgi székhelyű Praefinum Fund Kft.-hez, amely nyomott áron vásárolta meg a Belváros-Lipótváros Ingatlanfejlesztő és Vagyonkezelő Kft. (BLIV Kft.)-t – így az értékes ingatlanok tulajdonjogát – az V. kerület önkormányzatától. A vagyonkezelő székhelye ezután a Magyar Narancs cikke szerint átkerült a Branko-cégeknek is helyt adó Márvány u. 16. alá, ügyvezetője pedig Serfőző Péter lett.
A 444.hu értesülései szerint a Preafinium Fundnak befektetési tanácsadója egy olyan, Nagy-Britanniában bejegyzett cég, amelyben Heim Péter, szintén Századvég-alapító résztulajdonos. A Praefinum Fund jó üzletet kötött a belvárosi önkormányzattal, legalábbis a Blikk információi szerint: a kerület negyedével olcsóbban adott túl a vagyonkezelőn és a hozzá tartozó értékes ingatlanokon. Ezek közül az egyik a Dorottya utcai épület, ahová Giró-Szász és Serfőző családilag luxushotelt álmodtak. A napilap szerint az önkormányzat az értékesítés előtt "vitte le" az árat, így például a 3200 négyzetméteres hasznos alapterületű Dorottya utcai ingatlantól 776 millió forint helyett 582 millióért szabadultak meg.
Serfőző és a csúcsminiszter
És megérkeztünk a nagy hírhez: Lázár János idén áprilisban, családi összefogással, hitellel, megtakarítással 10 éves fiának vásárolt egy 60-70 milliós svábhegyi lakást, amit azonban a júniusi vagyonnyilatkozatában elfelejtett bevallani. A Hír24 elsőként írta meg, hogy Lázár János lakásában korábban Serfőző Péter, illetve az ő cége is tulajdonos volt, és hogy az ingatlan fejlesztője Serfőző egyik érdekeltsége, a Balance Kft. volt. Lázár a Balance-ról a Délmagyarországnak azt mondta, hogy az egy lízingben bedőlt cég volt.
Lázár mostani lakását a Balance Kft. 2002-ben adta el Serfőző Péternek és egy másik magánszemélynek, akik felesben voltak a tulajdonosai az ingatlannak egészen 2010-ig. Serfőző hivatalos lakcíme jelenleg is az épületben van, csak egy másik lakásban - szomszédok tehát Lázár János tízéves kisfiával, papíron legalábbis. Serfőzőtől és a másik magánszemélytől az Unicredit Ingatlanlízing Zrt. vette meg a lakást 2010-ben, amit idén áprilisban vásárolt meg gyermeke számára Lázár János, a Miniszterelnökség csúcsvezetője. | Serfőző Péter: mindig tűzközelben, mindig háttérben | Giró-Szász András sógora, egyben üzlettársa valahogy mindig jó helyen van. Mind családilag, mind üzletileg. Felfejtjük a Serfőző-pókhálót. | [
"serfőző péter",
"giró-szász andrás",
""
] | 1 | http://hir24.hu/belfold/2014/12/04/serfozo-peter-mindig-tuzkozelben-mindig-hatterben | 2014-12-04 00:00:00 | true | 0 | 0 |
A Lezsák által vezetett szervezet ifjúsági tagozatának egyik elnökségi tagja bemásolta egy dokumentumba a Digitális Jólét Programról megjelent híreket. 100 oldalból legalább 90 oldalt ezek tesznek ki a Bosnyák Dániel által leadott “tanulmányban".
Novemberben kiderítettük, hogy az Országgyűlés fideszes alelnöke az elmúlt három évben 24 tanulmányt rendelt különböző témákban összesen 5,4 millió forintért. A közpénzből fizetett dolgozatok között megtalálható Földi László eszmefuttatása a migrációról, és Lezsákhoz kötődő emberek változatos művei.
A fentiekhez hasonlóan közadatigénylésben kértük ki az Országgyűlés Hivatalától “A Digitális-jólét program alkalmazásának lehetőségei a gyakorlatban" című tanulmányt is.
Bosnyák Dániel 200.000 forintot kapott a 100 oldalas műért (oldalanként 2.000 Ft), ami önmagában – és pláne a tanulmányírás területén – nem kirívó összeg, de másolásért kicsit soknak tűnik. Ugyanis a 100 oldalból nagyjából 90-et MTI-hírekből és a kormany.hu-n megjelent tudósításokból ollózta össze a szerző.
Nem csak idézgetett egy kicsit innen-onnan, hanem teljes egészében és szó szerint átvette a hivatalos híreket. Bosnyák olyan buzgósággal nyomogatta a CtrlC+CtrlV-t, hogy még a cikkek eredeti megjelenési időpontját is bemásolta a Lezsáknak írt “tanulmányba".
Bosnyák Dániel nem akarta eltitkolni, hogy nem minden oldal a saját munkája: rögtön a dolgozata elején közli, hogy “Az írásomban összegyűjtöttem és egy dokumentumba foglaltam az összes cikket és hírt kép és videó nélkül, amely a DJP (Digitális Jólét Program – a szerk.) honlapján megjelent egészen 2017. augusztus 18-ig. Ezek közé a cikkek közé kelve írom meg gondolataimat és javaslataimat sokszor mint egy fajta (sic!) reakció vagy mint kiegészítése esetleg értelmezése az adott cikknek."
Bosnyák pár cikk közé valóban írt néhány sort, de legtöbbször megszakítás nélkül követik egymást a bemásolt hírek arról, hogy éppen hol mit mondott és csinált a DJP felelőse, Deutsch Tamás, és egyéb illetékesek.
Bosnyák Dániel saját mondatai bevezetővel, összegzéssel és nagy jóindulattal sem tesznek ki 10 oldalnál többet a 100-ból. Legalább 90 oldal kopipészt a 200 ezer forintos tanulmányban, amit Lezsák a köz pénzéből rendelt. A dolgozatot író Bosnyák Dániel a Lezsák által vezetett Nemzeti Fórum ifjúsági tagozatának, az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért (IKoN) elnökségi tagja. A “tanulmány" itt olvasható.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | A kormány honlapján megjelent hírekből összeollózott tanulmányt vett Lezsák Sándor 200 ezer forintért | A Lezsák által vezetett szervezet ifjúsági tagozatának egyik elnökségi tagja bemásolta egy dokumentumba a Digitális Jólét Programról megjelent híreket. | [
"adatigénylés",
"kimittud",
"lezsák sándor",
"országgyűlés",
"egyéb"
] | 1 | https://blog.atlatszo.hu/2018/03/a-kormany-honlapjan-megjelent-hirekbol-osszeollozott-tanulmanyt-vett-lezsak-sandor-200-ezer-forintert | 2018-03-19 07:00:00+00:00 | true | 0 | 0 |
Bihari Tamás;
Ikarus;autóbusz;tender;
2018-07-09 20:45:00
Csődvédelembe menekült az Ikarus
Július 11-én jár le a buszgyártónak az összesen 180 autóbusz gyártására, illetve leszállítására adott végső határidő. A Volán és a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) által kiírta tendert megnyerő cég előbb 240 napos határidő módosítást kapott, majd ezt újabb 90 nappal meghosszabbították.
A jogszabály szerint a két érintett megrendelő vállalat holnap felmondhatja a szerződést és benyújthatja kötbérigényét. Lapunk információi szerint a a Volán és a BKV éppen erre készül.
A határidő lejárta előtt két nappal, július 9-én, hétfőn az Ikarus Egyedi Kft. közleményt adott ki, amelyben csődvédelmet kért a fizetési nehézségei kezelése érdekében. A csődeljárás alatt reorganizálják a társaság működését és helyreállítják a fizetőképességét – írták közleményükben.
A társaság arra kéri a kormányt, hogy a kft.-t minősítse stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek és vegyen részt a reorganizációs folyamatban.
A lapunk által megkérdezett, ám neve elhallgatását kérő ágazati szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a társaság kormányhoz intézett kérése mögött az lehet, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet ellen nem lehet benyújtani a kötbérigényt és a szerződés felbontását sem lehet kezdeményezni. Informátorunk szerint a kötbérfizetési kötelezettségei alól igyekszik kibújni az Ikarus Egyedi Kft. ezzel a lépéssel.
A közleményben a cég vezetése reményét fejezte ki, hogy a csődeljárás lezárásával az Ikarus Egyedi Kft. erős, folyamatosan termelni képes buszgyártó vállalattá válik. Kiemelték, hogy cégük hosszú idő után először rendelkezik magyar fejlesztésű városi közlekedésben használt szóló és csuklós autóbuszokkal, tendereit rendre a legalacsonyabb árral nyerte. Így az evopro Bus Kft., a Lanta Kft., és az Albaric Kft. által tulajdonolt cég a midi elektromos buszra, valamint a 180 darab csuklós buszra kiírt tendert 1,5, illetve 3 milliárd forinttal olcsóbb ajánlatával nyerte el a második helyezett külföldi gyártókkal szemben.
A Népszavának nyilatkozó szakember ebben erősen kételkedik abban, hogy rendelkezésre áll a megfelelő mértékű gyártási és tervezői kapacitás mert mint mondta, eddig összesen 20 e-buszt szállítottak le a BKV-nak, de a működésük sok kívánnivalót hagy maga után, s a határidőig leszállított 9 csuklós busz sem aratott sikert. Szinte kizárt, hogy az Ikarus Egyedi Kft. teljesítse a fennmaradó 171 busz gyártását és leszállítását – vélte a szakember, aki úgy gondolja, a tenderek megnyerésében szerepet játszhatott Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium volt államtitkára is, aki az Ikarus Egyedi Kft. meghatározó tulajdonosa, Mészáros Csaba egyik cégében korábban felügyelő bizottsági tag volt. | Csődvédelembe menekült az Ikarus | Július 11-én jár le a buszgyártónak az összesen 180 autóbusz gyártására, illetve leszállítására adott végső határidő. A Volán és a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) által kiírta tendert megnyerő cég előbb 240 napos határidő módosítást kapott, majd ezt újabb 90 nappal meghosszabbították. | [] | 1 | https://nepszava.hu/3000987_csodvedelembe-menekult-az-ikarus | null | true | 0 | 0 |
A milliárdoshoz köthető RM International Zrt. két kínai céggel konzorciumban indult, látott és győzött. A kormány az eredmény kihirdetésekor valamiért nem tartotta fontosnak a győztes nevét.
Erről Varga Mihály beszélt Pekingben. Április végére az is kiderülhet, kik dolgozhatnak majd az eddigi legdrágább magyar vasúti beruházáson.
Információink szerint az RM International Zrt.-ből, a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.-ből és a China Railway Electrification Engineering Group Kft.-ből álló konzorcium az a titokzatos nyertes, aminek nevét nem akarta a sajtó orrára kötni Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Pekingben.
Azt végig tudni lehetett, hogy a beruházók között kínai cégek is lesznek, hiszen mint megírtuk, Kína stratégiája, hogy "testre szabott" hitelt nyújt az adott országoknak olyan projektekre, amelyeket kínai vállalatok kiviteleznek. Márpedig itt a kínai Eximbank lesz a finanszírozó pénzintézet.
A titkolózás valószínűleg a harmadik cég miatt lehet, hiszen az RM International Zrt. Mészáros Lőrinc érdekeltsége.
A most alapított társaság fő profilja a vasútépítés, tulajdonosai a Mészáros és Mészáros Kft., valamint az R-KORD Kft. (melynek tulajdonosa szintén a Mészáros család a Mészáros Építőipari Holding Zrt.-n keresztül). Az RM International képviseletére jogosultak között ott van Mészáros Lőrinc nagyobbik lánya, Mészáros Beatrix. Rajta kívül Halmi Tamás, aki a Mészáros-birodalom több cégében is vezető posztot tölt be, például a Mészáros és Mészáros Kft. ügyvezetője, a Mátrai Erőmű igazgatósági tagja és a Mediaworks felügyelőbizottsági tagja, illetve Sárváry István, aki szintén ügyvezető a Mészáros és Mészárosban.
Az R-Kord Kft. is Mészáros Lőrinc nevén van, tavaly 17 milliárd forint forgalmat csinált, csaknem megtriplázva az előző évi árbevételét. Állami megrendelésekben nem szenved hiányt, részese például az utóbbi idők egyik legnagyobb, 72,4 milliárd forintra drágult dél-balatoni vasútrekonstrukciójának.
A belgrádi vasútvonal azonban még ennél is jóval zsírosabb falat.
A 160 kilométeres vasútvonalat a tervek szerint 750 milliárd forintból újítanák föl, ezzel ez lesz Magyarország eddigi legnagyobb vasúti beruházása.
Szijjártó fent említett csütörtöki nyilatkozata szerint május 25-ig megkötik a kivitelezési szerződést, amely akkor lép hatályba, amint a kínai Eximbank és a magyar kormány közötti hitelszerződésről is sikerül minden részletben megegyezni, ami várhatóan nyár közepéig megtörténik. A tervek szerint az év végén, 2020 elején kezdődhet a kivitelezési munka. A hatálybalépéstől számított öt éven belül pedig a teljes beruházás lezárulhat.
A kínai hitelből épülő vasútvonal a pireuszi teherkikötőt Nyugat-Európával összekötő vasúti folyosó részét képezi majd. Bár a kormány szerint mindez nagyon jó üzlet Magyarországnak, leginkább a megnövekedett kínai áruforgalomnak köszönhető extra vámbevételek miatt, az Index korábbi számítása szerint úgy 130 évbe telhet, mire megtérül a beruházás.
(Borítókép: Határrendészek a kelebiai vasútállomáson 2015. március 10-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI.) | Mészárosék nyerték el a méregdrága belgrádi vasútépítést | Mészárosék nyerték el a méregdrága belgrádi vasútépítést - Új, vasútépítésre alapított cége két kínai céggel konzorciumban vitte el a 750 milliárdos beruházást. | [
"budapest-belgrád vasútvonal",
"mészáros lőrinc",
"vasútépítés",
"gazdaság"
] | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/04/26/meszarosek_nyertek_el_a_belgradi_vasutepitest | 2019-04-26 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Összeült a nemzetközi hisztikommandó, amely szerint majdnem minden magyar vezető korrupt
Az “állítsuk meg Brüsszelt!", az nekem “állítsuk meg Európát!" jelent, pedig Magyarországnak több Európára van szüksége! – vágta oda a hallgatóságnak a Transparency International által szervezett monstre nemzetközi korrupcióellenes konferencián Giovanni Kessler, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főigazgatója, aki a korrupció letörésére közös Európai Ügyészség létrehozását sürgette. A nagy seregszemlére meghívást kapott a híres-hírhedt román korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezető főügyésze is, aki a nagy melldöngetés mellett csak arra nem válaszolt, hogy miért folytatnak brutális boszorkányüldözést az erdélyi magyar polgármesterek és tisztviselők ellen, miközben valódi korrupciós ügyet egyik esetben sem tudtak rájuk bizonyítani. A nap fénypontjáról, a Jobbikkal kiegészült baloldali pártok antikorrupciós kerekasztaláról külön cikkben tudósítunk, de a korábbi felszólalók közül még érdemes kiemelni az egyre inkább radikalizálódó Tölgyessy Pétert, aki szerint a Fidesz átitatta a közéletet korrupcióval, és Magyarországon “nincs olyan önkormányzati vezető, aki ne lenne sáros".
Kérdéses, hogy önálló uniós ügyészség hiányában bíróság elé kerülnek-e az elkövetők, akiknek a felelősségre vonása a tagállamokra hárul, akik gyakran vonakodnak fellépni az európai uniós kasszát megcsapolók ellen. Románia példája ugyanakkor azt igazolja, hogy meggyőző eredményeket tudnak felmutatni a csalás, a pénzügyi visszaélések és a korrupció elleni küzdelemben. Többek között ezek a megállapítások hangzottak el az évente több tízmillió forint Soros-pénzzel kitömött Transparency International (TI) Hungary által szervezett "Hatékony küzdelem a korrupció ellen – jó gyakorlatok az Európai Unióban" című konferencián.
Sajnálatos, hogy sem a Legfőbb Ügyészség, sem pedig a kormánypárti kutatóintézetek képviselői sem vállalták a részvételt, pedig közel fél tucat meghívót küldtünk ki – ezzel nyitotta meg Martin József Péter, a Transparency International (TI) Hungary ügyvezető igazgatója a tanácskozást. Hozzátette: “Szeretnénk azt hinni, hogy mindez a véletlen műve, nem pedig a civil törvény hatása."
A tanácskozáson elhangzott, az Európai Unió pénzügyi alapjait károsító szabálytalanságok 2015-ben 3200 millió euró, a csalások összértéke 680 millió euróra rúgott. Kérdéses, hogy önálló uniós vádhatóság hiányában bíróság elé kerülnek-e az elkövetők, akiknek felelősségre vonása a tagállamokra hárul, akik pedig vonakodnak felelősségre vonni azokat. Románia példája azonban megoldást kínál minden európai ország számára – emelte ki az ügyvezető igazgató.
Nem hatékony a korrupció üldözése?
Martin József Péter igazgató szerint a tagállamoknak kiemelt felelősséget kellene vállalniuk a korrupciós felszámolásában, mivel a nemzeti bíróságokon indult eljárásokat lassan folytatják le, továbbá az is nagy problémát jelent, hogy a csalások üldözésére nem fordítanak elegendő energiát. A hiányosságokat az OLAF csak korlátozott mértékben tudja orvosolni, de nem mindig tehet büntetőeljárásokat, feljelentéseket, leginkább adminisztratív nyomozást végeznek. Az OLAF 888 millió euró visszafizetését javasolta 2015-ben. Magyarország mintegy tízezer dollárhoz jutott hozzá, a támogatások összege folyamatosan növekszik, Szlovákia után második a támogatott országok listáján. A Transparency International igazgatója szerint átlagosan 25 százalékkal túlárazottak az EU-s projektek, úgy vélik: nem hatékony a korrupció üldözése. Javaslatuk szerint egy közös európai ügyészség létrehozása növelné a biztonságot, az ötletet 16 tagállam támogatja. Kétséges ugyanakkor, hogy a jelenlegi 16 tagállam megerősített együttműködéseként létrejövő uniós ügyészség mekkora tényleges hatást lenne képes kifejteni. Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője azt hangsúlyozta, hogy az Unió legnagyobb kihívása a korrupció, ami aláássa a legitim intézményekbe vetett bizalmat.
A román DNA az új isten, persze a magyarüldözésről szó sem esett
Laura Codruta Kövesi, a Román Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezető főügyésze előadásában azt hangsúlyozta, tíz-tizenöt éve országában a korrupció rendszerszintű jelenség volt, de 2005-ben az állam elhatározta, hogy fellép ellen, és létrehozta a DNA-t. 2006-ban még csak 360 ember került bíróság elé korrupciós vádakkal, 2016-ban ez a szám már 1271 volt – közölte. Megjegyezte: miniszterek, volt tárcavezetők ellen is nyomoznak, 2013-2016 között egy miniszterelnök és hat miniszter ellen is született bírósági ítélet korrupció miatt, tehát aktívan harcolnak “a magas szintű korrupció ellen" is. A főügyész előadásában kiemelte, hogy a civil szervezetek és a polgárok tiltakozásának hatására a kormány kénytelen volt a DNA hatáskörét szűkítő szabályokat visszavonni. Az NGO-k tehát hatékonyan működnek Romániában.
Titkosszolgálati módszerekkel dolgoznak
A DNA a román legfőbb ügyészség szervezeti autonómiával rendelkező alegysége, amely – a tízezer eurós csúszópénzt vagy 200 ezer eurós kárt meghaladó – korrupciós ügyekben illetékes, illetve minden olyan esetben, amelyben a gyanúsítottak köztisztviselők. A DNA 2015-ben hatszor több köztisztviselő ellen indított bűnvádi eljárást, mint Kövesi 2013-as kinevezése előtti évben. A főügyész arról is beszélt, hogy a bűnözésből származó vagyonok elkobzásának hatékonyságát növelni kell, javaslata szerint a törvényhozóknak ki kellene terjeszteni a beismerő vallomáson alapuló vádalku lehetőségét több korrupciós bűncselekményre, példaként vesztegetést, és a pénzmosást említette. A DNA-ban független ügyészek dolgoznak, akik nyomozati tevékenységükhöz titkosszolgálati módszereket is alkalmazhatnak, a DNA-sok tevékenységébe nem szólnak bele, de duplán ellenőrzik azokat. A DNA az igazságszolgáltatás új eleme, saját költségvetéssel bíró szervezet. Az ügyészek a DNA-tól kapnak fizetést, csak a főügyésznek tartoznak elszámolással. Munkatársaik között pénzügyi szakemberek is vannak, akik titkos lehallgatásokat, bankszámlafelügyeletet is végezhetnek. Kövesi szerint “nehéz lekövetni a vagyont az elkobzásnál", azonban bizakodásra ad okot, hogy a DNA elérte azt, hogy a mások által birtokolt javakat is elkobozhatnak.
A PestiSrácok.hu szerette volna szembesíteni Laura Codruta Kövesit a magyar házelnök, Kövér László portálunknak elmondott véleményével, hogy a DNA valójában Soros György hálózatának elitkommandója, amellyel az a céljuk, hogy lecserélhessék a döntéshozó elitet az általuk támogatott ügynökökre, illetve, hogy hogyan terjedhet ki az állítólag korrupcióellenes hadjárat az erdélyi magyar közösség vezetőinek folyamatos fenyegetésére és megfélemlítésére, de kollégánknak nem adtak lehetőséget a kérdés feltevésére.
Érdemes azt is megemlíteni, hogy a DNA visszaélt hatalmával és túllépte alkotmányos hatáskörét, amikor vizsgálatot indított a büntető törvénykönyvet és perrendtartást módosító január végi sürgősségi kormányrendelet ügyében – állapította meg a román Alkotmánybíróság 2017 márciusában közzétett indoklásában, amely kimondja, hogy a sürgősségi kormányrendeletek időszerűségének megítélése kizárólag a törvényalkotó hatáskörébe tartozik, és az ilyen rendeleteket csak a parlament bírálhatja felül. Az indoklás szerint a rendelet elfogadása nem eshet a büntetőjog hatálya alá, a bűnvádi eljárás elindításával pedig az ügyész megsértette a hatalmi ágak szétválasztásának elvét. A kilenc alkotmánybíró közül nyolc egyetértett ezzel az állásponttal, egyedül a legfelsőbb bíróság volt elnöke, Livia Stanciu fogalmazott meg különvéleményt. Az OLAF-vezér az Európai Ügyészség létrehozását sürgette Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója a konferencián beszédében kiemelte, hogy az önálló Európai Ügyészség egységessé tenné a közösségi költségvetés védelmét, ami felgyorsítaná az uniós pénzforrásokat károsító csalások elkövetőinek a felkutatását és megkönnyítené a bíróság elé állítását. Az OLAF főigazgatója hozzátette: "az Európai Unió saját szerveként működő ügyészség létrehozásával a közös kassza többé nem lenne kiszolgáltatva annak, hogy a tagállamok erőfeszítései a korrupció és a visszaélések elleni fellépés terén nem mindig elégségesek." Hangsúlyozta: antikorrupciós intézkedésekre van szükség. Ukrajna példáját említette, ahol az oligarchák és a kormány közötti viszony miatt az emberekben nagy harag alakult ki.
Magyarországon is átláthatatlanság van, ezért beszélhetünk a civil kontroll fontosságáról. Nincs független felügyeleti szerv, hogy a polgárok belelássanak a folyamatokba, így lesz rendszerszintű a korrupció, ami a közbizalmat is tönkreteszi
Az OLAF elnöke szerint is az Európai Ügyészség felállítása lenne a megoldás, amihez egyébként már Olaszország is kész lenne csatlakozni, és kíváncsi a magyar kormány döntésére
Az Állítsuk meg Brüsszelt! nekem azt jelenti, hogy állítsuk meg Európát. Több Európára van szükség, hogy közösen lépjünk fel, de ez nem magyarellenesség. Európai szinten kell összefogni, hogy képesek legyünk függetlenül fellépni a nemzetközi korrupcióval szemben. Szükségünk van egymásra
– zárta előadását az OLAF elnöke.
Tölgyessy szerint 2010 óta tombol igazán a korrupció Magyarországon
Kesslert követte Tölgyessy Péter alkotmányjogász, aki szerint a korrupció 2010 után kezdett el jelentősen növekedni hazánkban. Véleménye szerint Magyarországon a Fidesz kormány itatta át a közéletet korrupcióval. Ahhoz az elvhez tér vissza, hogy vegyék el a “rosszaktól", azaz a baloldali elittől, a külföldiektől, a multiktól, amijük van és “adjuk oda a jó magyaroknak". Tölgyessy azt hangsúlyozta, hogy az uniós támogatás a legkönnyebben lenyúlható pénz. Nem szokványos beszerzések, hanem unikális beruházások, amik éltetik a rendszert.
Teljesen logikus, hogy az Európai Ügyészség a mostani magyar rezsim számára nem kívánatos
Az alkotmányjogász arról is beszélt, hogy szerinte Magyarországon nincs olyan önkormányzati vezető, aki ne lenne sáros és személy szerint ő azt gondolja, hogy nem is támogatják a szabad sajtó működését sem ezek a vezetők. Külön kerekasztal foglalkozott a korrupció elleni önálló magyarországi ügyészség lehetőségével, a vitában Jávor Benedek kifejtette, hogy a rendszerszintű korrupció visszaszorításában Magyarországon hatékony eszközökre van szükség, ezért szorgalmazza az Európai Ügyészség hatáskörének valamennyi tagozatára történő kiterjesztését.
A Fidesz szerint valójában a migránspolitikát támadják
A Fidesz-frakció a konferenciával kapcsolatban közleményében úgy reagált: “a Soros által pénzelt szervezet, a brüsszeli bizottság emberei és az ellenzéki pártok ma is egy asztalhoz ültek, hogy nyomást gyakoroljanak a magyar kormányra". A Fidesz szerint minden témát és minden eszközt felhasználnak arra, hogy nyomást gyakoroljanak a magyar bevándorláspolitikára. A kormánypárti képviselőcsoport felháborítónak tartja, hogy az a Transparency beszél átláthatóságról és szervez konferenciát a korrupcióról, amelyik még a választ is megtagadja az olyan újságírói kérdésekre, hogy mennyi külföldi pénzből működik, és pontosan mennyivel támogatja Soros György a szervezetet. Úgy vélik: a “Soros-szervezet" ma azokkal az ellenzéki pártokkal ül egy asztalhoz, akik amellett, hogy a bevándorláspolitikában is “úgy táncolnak, ahogy Soros fütyül", tele vannak kirívó korrupciós ügyekkel. Éppen az OLAF leplezte le, hogy a szocialisták az uniós pénzekből megvalósult metróberuházás harmadát ellopták, a Jobbik Kovács Bélája pedig idegen hatalmak pénzéért cserébe az EU ellen kémkedett – tették hozzá.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu | Összeült a nemzetközi hisztikommandó, amely szerint majdnem minden magyar vezető korrupt | Az “állítsuk meg Brüsszelt!", az nekem “állítsuk meg Európát!" jelent, pedig Magyarországnak több Európára van szüksége! – vágta oda a hallgatóságnak a Transparency International által szervezett monstre nemzetközi korrupcióellenes konferencián Giovanni Kessler, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főigazgatója, aki a korrupció letörésére közös Európai Ügyészség létrehozását sürgette. | [] | 1 | http://pestisracok.hu/osszeult-nemzetkozi-hisztikommando-akik-szerint-majdnem-minden-magyar-vezeto-korrupt | 2017-05-05 16:00:11+02:00 | true | 0 | 0 |
Megkezdődött a vesztegetéssel vádolt sátoraljaújhelyi rendőrök büntetőpere a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bíróságon.
A sátoraljaújhelyi kapitányság tizenöt rendőrével szemben hivatalos személy által elkövetett kötelességszegés, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés megalapozott gyanúja miatt indult nyomozás. A rendőröket tavaly szeptemberben és októberben vette őrizetbe a miskolci nyomozó ügyészség.
A gyanú szerint a rendőrök májusban és júniusban megállapodtak, hogy közúti ellenőrzéseken külföldi gépkocsikat állítanak meg, és a szabályszegések elnézéséért pénzt kérnek a járművek vezetőitől. Főleg külföldi tehergépkocsik sofőrjeitől vettek át csúszópénzt.
Szabó József, a megyei bíróság szóvivője elmondta, hogy a vádiratot előző nap ismertették, az első fokon eljáró megyei bíróságon elkezdődött a vádlottak meghallgatása. Hatan előzetes letartóztatásban vannak, a többiek esetében lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el. | Bíróság előtt a zsebre bírságoló rendőrök | Bíróság előtt a zsebre bírságoló rendőrök - A büntetőpernek tizenöt vádlottja van, akik főleg külföldi sofőröket állítottak meg Borsodban. | [
"sátoraljaújhely",
"korrupció",
"büntetőper",
"bulvár"
] | 1 | https://index.hu/bulvar/hirek/2011/03/30/megkezdodott_a_zsebre_birsagolo_rendorok_pere | 2011-03-30 00:00:00 | true | 0 | 0 |
Több éves csúszás után idén végre elkészült a már nagyon várt balatonfüredi uszoda
A létesítmény még az úszó vb-n is szerepet kap, ezért a kormány is adott rá 350 milliót
Az uszodát építő cég, a Mech-Vill azonban egy sor alvállalkozóját nem fizette ki, akik milliókat buktak
Ráadásul a füredi vasútállomás és egy újpesti bölcsőde felújítását is elpuskáztak
Amikor 2015-ben elkezdték építeni a pénteken kezdődő vizes vb fő helyszínét, a Duna Arénát, Orbán Viktor azt mondta, hogy a modern világban nem a pénz a legfontosabb. “Hanem a bizalom. Pénzt majd csinálunk valahogy, [...] de bizalmat nem lehet csak úgy előhúzni az ember zsebéből" - mondta, majd megköszönte a Nemzetközi Úszó Szövetségnek, hogy Magyarországnak adta a rendezés jogát.
A világbajnokság költségvetése azóta a kormány által előzetesen jelzett 24,7 milliárdról több mint 130,6 milliárd forintra hízott. Sem ebből a megsokszorozott költségvetésből, sem bizalomból nem sok jutott azonban azoknak a cégeknek, amelyek a vb-n is szerepet játszó balatonfüredi uszoda építésén dolgoztak alvállalkozóként. Az uszoda építését elnyerő cég ugyanis egy sor alvállalkozóját nem, vagy csak részben fizette ki, akik így több millió forintot buktak.
A balatonfüredi uszoda nem versenyhelyszín, de az uszodát használják edzésre és bemelegítésre a Balatonon rendezett nyílt vízi versenyszámokban induló sportolók, ezért fontos volt, hogy elkészüljön a vb-re. Az uszodát nem a vb költségvetéséből építették fel, hanem nagyrészt TAO-támogatásból, de az úszó vb miatt a kormány is adott hozzá 350 millió forint támogatást.
A Direkt36 áprilisi cikkékben bemutatott uszodának ugyan már évekkel ezelőtt kész kellett volna lennie, de az építkezés elhúzódása miatt csak idén január 10-én adták át próbaüzemre. Az uszodát több mint egymilliárd forintból építő cég, a Mech-Vill Kft. ellen nem egészen egy héttel később felszámolás indult, mivel jelentős összegekkel tartozott alvállalkozóinak.
A felszámolási eljárásban eddig 52 cég összesen több mint 558 millió forint tartozást követelt a Mech-Villtől, de ebben nem csak azok vannak benne, amelyek az uszodaépítésnél dolgoztak, az adósság több beruházásból jött össze. A valós tartozás ráadásul ennél több is lehet, mert a követelés bejelentésének díja van, és ha az adósok látják, hogy a cégnek nincs semmije, és ezért nem sok esély van arra, hogy a pénzükhöz jussanak, sokszor be sem jelentik az igényeket a felszámolónak.
Az építkezésen dolgozó egyik alvállalkozó azt mondta, hogy a Mech Vill Kft. több tízmillió forinttal tartozik nekik. Legalább tíz másik, a Mech-Villnek alvállalkozóként dolgozó céget is megkerestünk, de képviselőik még névtelenül sem akartak nyilatkozni.
A nyilvánosan elérhető adatok szerint a Mech-Vill által ki nem fizetett cégeknek nem sok esélyük van arra, hogy a pénzükhöz jussanak. A felszámoló eddig csak öt forgalomból kivont, több esetben működésképtelen gépkocsit és nem egészen 40 millió forintnyi építési anyagot hirdetett meg árverésre, de ezeket is azzal a megjegyzéssel, hogy a Mech-Vill vagyonán az egyik banknak zálogjoga van, az ebből befolyó pénzt tehát a bank kaphatja. A cég beszámolóiból is az derül ki, hogy nincs jelentősebb vagyona, amelyet az alvállalkozók kártalanítására lehetne fordítani. A cég képviselőit nem sikerült elérnünk, így nem tudtuk megkérdezni, hova lett a pénz, amit például az uszodaépítésért kaptak.
"Az az érdekünk, hogy ők nyerjenek"
A balatonfüredi uszodát az önkormányzat egyik cége által alapított Balatonfüred Vízilabda Sportjáért Közhasznú Alapítvány építtette. Az uszodaépítésre úgy kaptak TAO-támogatást, hogy a pénzt csak számlák ellenében kapták meg, így pedig elég jól követhető, hogy mikor mennyi forrást hívtak le a beruházáshoz. A Magyar Vízilabda Szövetségtől május végén kapott adatok szerint az uszodaépítésre kért TAO-támogatásból utoljára tavaly márciusban utaltak az alapítványnak, így már majdnem egy évvel az uszoda befejezése előtt megkapták a teljes összeg 90 százalékát. Azt egyelőre nem sikerült tisztáznunk a Vízilabda Szövetséggel, hogy a fennmaradó részletet kérte-e az alapítvány, és kifizetik-e nekik.
Az alapítványnak az építési közbeszerzésekre vonatkozó szabályok szerint meg kellett volna bizonyosodnia arról, hogy a fővállalkozó Mech-Vill kifizette az alvállalkozókat, és csak utána utalhatták volna át nekik a beruházás teljes összegét. Megkérdeztük az alapítványt, hogy ezt megtették-e, illetve kértük azt is, hogy küldjék el nekünk, hogy mikor milyen részleteket utaltak a Mech-Villnek, de egyáltalán nem válaszoltak a megkeresésünkre. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság azóta felszólította az alapítványt, hogy adja ki nekünk az adatokat. Kováts Sebestyén, az alapítvány jogi képviselője ezek után azt mondta, hogy vizsgálják, melyek azok az adatok, amelyeket ki kell adniuk nekünk, és későbbre ígért választ.
Az uszodát építő alapítvány azért is érdekes, mert szorosan együttműködik a balatonfüredi önkormányzattal. Ezért megkérdeztük Bóka István polgármestert is, hogy mikor értesült először a cég gondjairól, aki azt mondta, úgy emlékszik, hogy 2016 második felében kapott erről először levelet. Szerinte az uszodán dolgozó vállalkozók körülbelül 50-60 millió forintot követelnek a cégtől, és hozzátette azt is: bár ez nem kötelességük, az önkormányzat keresi a jogi lehetőségét annak, hogy az uszoda építésén dolgozó vállalkozókat valahogy kártalanítsák.
Az 1995 óta működő, budapesti székhelyű Mech-Villnek nem az uszoda volt az egyetlen beruházása Balatonfüreden. Több közbeszerzést nyertek a várostól középületek korszerűsítésére, felújítására. Ezek után 2013-ban a Mech-Vill nyerte el Balatonfüreden a vasútállomás és a buszpályaudvar felújítását és új parkolók építését is. Az erről szóló döntés előtt az önkormányzat ülésén Bóka István polgármester maga kardoskodott a Mech-Vill mellett, és azt mondta, hogy “az az érdekünk, hogy a Mech-Vill nyerje meg ezt a közbeszerzést". A polgármester a Direkt36-nak azt mondta, azért, mert a cég adta a legolcsóbb ajánlatot, és Balatonfüreden mindig a legolcsóbb ajánlat nyeri a közbeszerzéseket. A polgármester utólag úgy látja, hogy ezzel a beruházással kezdődhettek a cég gondjai, mert olyan olcsó ajánlatot adtak, amiből nem tudták megcsinálni a munkát.
Az uszodaberuházáshoz hasonlóan ez az építkezés is évekig húzódott, és végül új közbeszerzést írtak ki a befejezésére, amit már egy másik cég nyert meg. Így az utolsó pillanatban ez a beruházás is készen lett a vb-re, a megújult vasútállomást négy nappal a megnyitó előtt, kedden adta át Bóka István polgármester a MÁV vezetővel. Az eredetileg félmilliárd forintosra tervezett felújítás a kormány oldalán megjelent hír szerint végül 1,1 milliárd forintba került. Bóka István polgármester szerint emiatt a beruházás miatt a MÁV is százmillió forint körüli összeget követel a Mech-Villtől.
A Mech-Vill nemcsak Balatonfürednek dolgozott, a cég 2014-ig több tucatnyi közbeszerzést nyert. Így került kapcsolatba az újpesti önkormányzattal is, amely a legnagyobb, több mint százmillió forintos igényt nyújtotta be a Mech-Vill elleni felszámolásban. Molnár Szabolcs alpolgármester tájékoztatása szerint a Mech-Vill 2013 januárjában nyert el Újpesttől egy bölcsődefelújítást, amit uniós forrásból finanszírozott a kerület. A cégnek augusztus végére kellett volna befejeznie a felújítást, de a végső határidőre még a munka felével sem végeztek. A cég ekkor fel akarta mondani a szerződést, de az önkormányzat azt kérte, hogy fejezzék be az építkezést. Mivel a cég ezeket után sem csinált semmit, végül az önkormányzat mondta fel a szerződést, és a felújítást egy másik vállalkozó fejezte be. Az önkormányzat a hibák kijavítása miatti költségek, az építkezés befejezésének pluszköltsége és a kötbérek miatt bírósághoz is fordult.
A cégnyilvántartási adatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk. | Félmilliárdos adósság maradt az úszó vb-hez is használt uszodát építő cég után | A Balatonon rendezik az úszó vb nyílt vízi számait, a versenyzők a balatonfüredi uszodában melegítenek majd. Az uszoda megépülését évek óta várták a helyiek, a vb miatt pedig a kormány is adott rá 350 milliót. Az építő cég azonban több alvállalkozójának tartozik, akik milliókat buknak. | [
"direkt36",
"balatonfüred",
"úszó vb 2017",
"úszó vb"
] | 1 | https://444.hu/2017/07/14/felmilliardos-adossag-maradt-az-uszo-vb-hez-is-hasznalt-uszodat-epito-ceg-utan | 2017-07-14 00:00:00 | true | 0 | 0 |
nepszava.hu;
Miniszterelnöki Kabinetiroda;Batthyány Lajos Alapítvány;milliárdok;
2021-06-06 10:32:07
Közpénzek útja egy alapítványtól a kormánynak kedves cégekig
Mire fordítják a bőkezű Miniszterelnöki Kabinetiroda milliárdjait? Egy "konzervatív kávézónak" például 600 millió forint jutott.
Az élet körforgása: a Rogán-féle Kabinetiroda több, mint 3 milliárdot ad egy alapítványnak, akik aztán továbbosztanak több, mint 700 milliót az Alapjogokért Központ mögött álló Kft.-nek. Akik aztán elmondják a TV-ben, hogy mennyire jó munkát végez a Kormány. Mindezt az adónkból – írja Facebook-oldalán a korrupció visszaszorításáért küzdő K-Monitor.
A civil szervezet a közhasznúként feltüntetett Batthyány Lajos Alapítvány 2020-as beszámolójában bukkant rá, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda támogatásának jelentős részét: 720 millió forintot miként kapott meg a kormányoldalhoz egyértelműen kötődő Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.
Arról, hogy a közpénzt folyamatosan "öntik" alapítványi közvetítéssel az Alapjogokért Központba, és miként működik ez a hálózat, még márciusban közölt részletes tényfeltáró írást az Átlátszó. A K-Monitor most egy másik jelentős tételre is felhívta a figyelmet, ugyancsak a Batthyány Lajos Alapítvány beszámolójára hivatkozva:
"A másik nagy támogatott (Apriori Cultura NKft.) a konzervatív Scruton kávézó mögötti vállalkozás. 600 milliót kapott a konzervatív kávézó, amit több kormánytag is reklámozott a közösségi oldalán."
A Telex az ügyben azt is megírta: a Scruton tulajdonosa és ügyvezetője az Opten cégjegyzék szerint pedig az a Szalai Zoltán, aki a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója. – Az MCC a közelmúltban több százmilliárd forintnyi állami vagyont kapott, összeszedni is nehéz, hogy mennyi támogatást és ingatlant juttatott a kormány kedvenc tehetséggondozójának – jegyezték meg.
(Képünkön az állami pénzből támogatott "konzervatív kávézó") | Közpénzek útja egy alapítványtól a kormánynak kedves cégekig | Mire fordítják a bőkezű Miniszterelnöki Kabinetiroda milliárdjait? Egy "konzervatív kávézónak" például 600 millió forint jutott. | [] | 1 | https://nepszava.hu/3122102_kozpenzek-utja-egy-alapitvanytol-a-kormanynak-kedves-cegekig | null | true | 0 | 0 |
A koronavírus-járvány első hullámának adatait idézik a számok.
Mintegy 9 százalékkal volt kisebb az áramfogyasztás a magyar villamosenergia-rendszerben július utolsó hetében, mint egy évvel korábban – mutatott rá a Portfolio.
Idén július 25. és 31. között már 8,7 százalékkal fogyott kevesebb villamos energia a magyar villamosenergia-rendszerben, mint 2021 júliusának utolsó hetében.
A teljes július havi bruttó villamosenergia-felhasználás így végül 5,6 százalékkal volt kisebb, mint a 2021. júliusi – ismertették.
A portál felidézte azt is, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozások és leállások miatt 8,7 százalékkal zuhant az áramfogyasztás 2019 júniusához képest.
A napelemes rendszerek adatait nem tartalmazza a statisztika
Az összevetés során figyelembe kell venni a hőmérsékleti adatokat is, mivel ezek erősen összefüggenek a felhasználás alakulásával: nyáron a hőmérséklet emelkedése a fogyasztás növekedését vonja maga után a hűtési igény erősödésével. 2022 júliusának átlaghőmérséklete csak 0,2 celsius-fokkal maradt el a 2021 júliusi 24,8 fokos havi átlaghőmérséklettől. a hónap utolsó hetében jelentősebb volt a negatív eltérés az egy évvel korábbiakhoz képest – írták.
A gyorsan terjedő háztartási méretű napelemes rendszerek adatait viszont nem tartalmazza a statisztika, márpedig ezek egyre nagyobb mértékben befolyásolják a hálózati fogyasztási értékeket – tették hozzá.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay | Beindult a spórolás: jelentősen csökkent a villamosenergia-fogyasztás júliusban | A koronavírus-járvány első hullámának adatait idézik a számok. | [
"belföld",
"áram",
"adatok",
"villamosenergia",
"rezsi",
"spórolás",
"energiafogyasztás",
"koronavírus",
"mandiner",
"hír"
] | 0 | https://mandiner.hu/cikk/20220815_belfold_energiafogyasztas_villamosenergia_aram_sporolas_rezsi_adatok_koronavirus | null | false | 0 | 0 |
Bizonytalan a sorsa annak a tulajdoni csomagnak, amelybe az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. az igazgatóság júliusi elvi döntése alapján az 50 százaléknál kisebb érdekeltségeit csoportosította volna, hogy azokat egyben értékesítse.
Az ÁPV Rt. új vezérkarának múlt heti bemutatkozásakor Kovács Árpád, az igazgatótanács (it) új elnöke megvizsgálandó rejtett “aknaként" említette többek között a kisebbségi portfólió ügyét is. Az elnök bizalmatlanságára egy híresztelés adhat okot. Eszerint ugyanis a kisebbségi tulajdonrészek csomagban történő értékesítése mögött valójában nem praktikus értékesítési szempontok, a privatizációs apparátus tehermentesítése avagy az ÁPV Rt. bevételi kényszere húzódik meg, hanem egy pénzügyi csoport burkolt feltőkésítése (Figyelő, 1996/31. szám). Az ominózus pénzügyi csoport problematikus tőkehelyzetével kapcsolatos híresztelések azóta sem csitultak, a kisebbségi portfólió esetleges értékesítése azonban immár aligha lesz megoldás erre a problémára. Már amennyiben lesz egyáltalán ilyen csomag, hiszen Kovács Árpád kijelentésébe az is belefér, hogy az it hatástalanítja az aknát, vagyis elveti elődje eredeti koncepcióját.
A vagyonkezelő holding apparátusa mindenesetre az előző it-határozat iránymutatásai alapján folytatja a döntés előkészítését. Ennek szellemében – az előkészítő munka részeként – szeptember 24-én megjelent egy ajánlati felhívás, amely 80 vállalatnál a még ÁPV Rt.-tulajdonban lévő, 25 + 1 százalék szavazatot el nem érő kisebbségi tulajdoni részesedésre vonatkozott. Ebben a felhívásban az ÁPV Rt. a birtokában lévő részvénycsomagokat, illetve üzletrészeket – kizárólag kézpénzért – vételre felajánlotta a többi tulajdonostársnak, azok tulajdoni hányadának arányában.
Az előrosta eredményeként a megadott határidőre – 15 napon belül – mintegy harminc válasz érkezett a privatizációs szervezethez. Ezek harmada változatlan feltételekkel fogadta el az ajánlatot, ami a kiírás alapján automatikusan adásvételt eredményez. A többi válasz vagy a kiírt feltételektől eltérő viszontajánlatot, vagy az ajánlatban közölt adatokra vonatkozó pontosítást tartalmazott. Az értékelőbizottság október végére áttekintette a beérkezett válaszokat, és azokat döntésre az it elé terjeszti. E rostálás után állhat össze a kisebbségi portfólió. (A zártkörű pályázatra a nyáron értesüléseink szerint a Dunaholding, a Postabank, a Kereskedelmi és Hitelbank, valamint a Kvantumbank lett volna hivatalos. Farkas László, az ÁPV Rt. illetékes ügyvezető igazgatója a Privinfó október 29-i számában már hat meghívott, tőkeerős befektetőt említett, ám lapunk kérdésére pontosította: még nincs – döntés híján nem is lehet – meg a meghívottak végleges köre.)
Amennyiben tehát megtörténik a kisebbségi portfólió-tender kiírása, akkor abba értelemszerűen már nem kerülnek bele azok a tulajdoni részek, amelyek a szeptember 24-én meghirdetett 80 vállalatból elkelnek. Egy esetleges kisebbségi portfólió-értékesítés során azonban – mindazon cégek esetében, ahol azt a gazdasági társaságokról szóló törvény, illetőleg az alapszabály előírja – az elővásárlási jog természetszerűleg tovább él. Azaz a többi tulajdonos sértetlenül gyakorolhatja ebbéli jogát. Az ajánlati ár pedig az lesz, amit a kisebbségi portfólió egészére legjobb ajánlatot tevő befektető a pályázat keretében – kifejezetten az adott cégbeli részesedésre – külön felajánl.
A kisebbségi csomag értékesítésekor a tervek szerint az összességében legjobb ajánlatot fogadnák el. A portfólió kifizetésekor a kárpótlási jegyek aránya nem haladhatná meg az ár 50 százalékát. | AZ ÁPV RT. KISEBBSÉGI PORTFÓLIÓJA – Visszanyert ártatlanság | Bizonytalan a sorsa annak a tulajdoni csomagnak, amelybe az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. az igazgatóság júliusi elvi döntése alapján az 50 százaléknál kisebb érdekeltségeit csoportosította volna, hogy azokat egyben értékesítse. Az ÁPV Rt. új vezérkarának múlt heti bemutatkozásakor Kovács Árpád, az igazgatótanács (it) új elnöke megvizsgálandó rejtett “aknaként" említette többek között a kisebbségi [...] | [
"hetilap: röviden"
] | 0 | http://24.hu/fn/gazdasag/1996/11/06/pv_rt_kisebbs_gi | 1996-11-06 00:00:00 | true | 0.004728 | 0 |
A szokásosnál hosszabb karantén várhat Lou Williamsre, a Los Angeles Clippers kosarasára, aki egy szórakozóhelyen járt az NBA zártkapus újraindulása előtt, írta az MTI.
A 33 éves játékos egy internetre felkerült fénykép szerint az atlantai Magic City nevű sztriptízklubban bulizott csütörtökön, amit utóbb beismert, ám közölte, nem voltak jelen táncosok és csak vacsorázni tért be kedvenc helyére.
A koronavírus-járvány miatt az NBA-szezon a floridai Orlandóban fejeződik be, ahol 22 csapat zárt körülmények között vívja meg a végjátékot.
A liga előírásai szerint a Disney World elhagyása automatikusan legalább négynapos karantént von maga után, a fegyelmi vétség miatt azonban a Clippers irányítójára 10-14 napos szobafogság is várhat.
A márciusban félbeszakadt bajnokság a tervek szerint jövő csütörtöktől folytatódik, minden csapat nyolc mérkőzést játszik még az alapszakaszból, azután indul a rájátszás.
Kiemelt fotó: Jesse D. Garrabrant / NBAE / Getty Images / Getty Images via AFP | Sztriptízbárban vacsorázott, hosszabb karantén vár a kosarasra | Lou Williams elismerte vétségét, 10-14 napot kell kihagynia. | [
"koronavírus",
"nba",
"kosárlabda",
"lou williams",
"los angeles clippers",
"lineup",
"sport"
] | 0 | https://24.hu/sport/2020/07/26/koronavirus-nba-kosarlabda-lou-williams-los-angeles-clippers | 2020-07-26 00:00:00 | false | 0 | 0 |
Tudott ön arról, hogy lett egy wellness-szállókomplexuma a szlovéniai Lendván? Szlovén sajtóhírek szerint egy magyar állami "alap" 9 millió eurós ajánlatot tett a Hotel Lipára és kapcsolódó szolgáltatásaira. Az ügylet ennél kicsit bonyolultabb, igyekeztünk utána járni a részleteknek.
Comitatus latin szó, vármegyét jelent. Annyit lehetett tudni a szlovén gazdasági honlapon nemrégiben megjelent írásból, hogy így hívják a háromcsillagos Hotel Lipát is magába foglaló Terme Lendava turisztikai komplexum vevőjét, és hogy a végső tulajdonos a magyar állam.
A Finance azt írta: a vételár 9 millió euró volt, a szlovéniai magyar nyelvű Népújság cikke szerint pedig ráférne további 5 millió eurónyi fejlesztés a szerzeményre.
A Terme Lendava a 120 szobás, öt medencés szállón kívül kempinget, apartmanfalut és egy fejlesztési telket is magába foglal. Ráadásul, s ezt már mi fűzzük hozzá, a közvetlen szomszédságban épül a lendvai fociakadémia, amit szintén bőkezűen, 1,3 milliárd forinttal támogat a magyar állam.
A Finance "alapot", a Népújság "alapítványt" emleget a magyar vevőként. Csakhogy Comitatus néven Magyarországon az alapokat és alapkezelőket nyilvántartó MNB semmit, a civil szervezeteket regisztráló bíróságok pedig egy teljesen más profilú, társadalomkutató egyesületet tartanak csak nyilván.
Létezik viszont több Comitatus elnevezésű cég, közülük kettő, egy zrt. és egy kft. állami, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában.
Üzleti titok, mibe kerül? Egészen biztosan nem
Némi kutakodás után kiderült, a Comitatus Üzletviteli és Vagyonkezelő Kft. lesz az, amit keresünk. A kevésé szem előtt lévő társaság 2016 végéig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat vagyonkezelő cége volt, egy évvel korábban lett az MNV tulajdona, s 2016-ban át is nevezték.
A társaságtól újságírói kérdésben is kérdeztük a szlovén ügylet részleteit, illetve közérdekű adatigénylésben kértük a Terme Lendava ügylet szerződéseinek másolatát. Előbbire egyelőre nem érkezett válasz, utóbbit rövid úton elutasították üzleti titokra hivatkozva.
Ezt természetesen nem fogjuk ennyiben hagyni, jogi úton kérjük majd, kötelezzék a Comitatust a közpénzes ügylet nyilvánosságra hozatalára. (De legalább megerősítést nyert, hogy jól okoskodtunk, tényleg ez a cég a vevő.)
A magyarok tulajdonszerzése viszont még nem teljesen biztos – annak ellenére, hogy a tulajdonos Sava Holding elfogadta az MNV-cég ajánlatát. A Finance cikke többször is idézi például Zdravko Počivalšek gazdasági minisztert, aki meglehetősen fújtat a biznisz ellen, mondván, a turisztika stratégiai nemzetgazdasági ágazat. A liberális, piacpárti értékeket közvetítő portál bírálja is ezért a minisztert, mondván, már az anyacég, a Sava Holding is egy csődtömeg, épphogy elkerülte a felszámolást, jelenleg például a hitelezők a legnagyobb tulajdonosok. Kilencmillió euró pedig rengeteg pénz.
Az anyacégben 22,5-22,5 százalékkal azonban jelen van a szlovén állam is: ekkora pakkja van az SDH-nak, a Szlovén Állami Holdingnak (ha tetszik, a helyi MNV-nek), illetve a nyugdíjalapnak. Azaz nem teljesen mindegy, mi a véleménye a gazdasági tárca vezetőjének. Ráadásul valóban létezett egy minisztériumi lista a nem értékesíthető állami érdekeltségekről, s ezen a Sava Holding is szerepelt.
Az ügyletet mégis tervezhetik már egy ideje. A népújságos cikk megemlíti például, hogy már tavasszal, azaz a szlovéniai választások előtt lekerültek a Terme Lendava egységeiről a jelzálogterhek – át egy másik Sava Holdingos fürdőre. 2019 végénél előbbre azonban a Finance cikke sem jósolja, hogy lezajlik az átadás-átvétel.
Orbánista nyomulás Szlovénia-szerte – de sikerült?
Szlovéniai forrásaink szerint az ügyletet érintő kritikák egy részénél érezhető némi fenntartás azzal szemben, hogy a vásárló a magyar állam, még olyanok is akadnak, akik egyfajta sunyi Trianon-revíziót emlegetnek. Mások ellenben éppen, hogy tapsolnak – ők azok, akik Orbán Viktorban látják Európa megmentőjét.
A magyar kormányerők kétségtelen odafigyeléssel vannak a szlovén politikai eseményekre. 2017 tavaszán írtuk, hogy Habony Árpád médiája szlovén televíziót vásárolt, majd további ottani sajtótermékeket is bekebelezett. Ez a média teljesen nyíltan támogatta a június eleji választásokon Orbán helyi szövetségesét, a jobboldali Szlovén Demokrata Pártot (SDS).
Sőt, két magyar származású "nemzetiségi" képviselőjelölt közül Orbánék Horváth Ferenc mellett tették le a voksukat, aki be is húzta a mandátumot. Ő jelenleg is a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke és – nem mellékesen – Lendva község alpolgármestere is volt a közelmúltig. Mindkét minőségében rálátása lehetett úgy a Terme-ügyletre, mint a tervezett fociakadémiára.
Az SDS győzött ugyan, de a mandátumok többségét nem tudta megszerezni, kormányt alakítani nem tudott.
Ami azt is jelenti, hogy Počivalšek miniszter "ügyvezetőként" háborog a Terme Lendava eladása ellen. Csakhogy jelen pillanatban egyre nagyobb az esélye egy balos kormánynak Szlovéniában.
A napokban meg is született a balos pártok között a megállapodás, szlovéniai forrásaink szerint napokon belül, akár cikkünk megjelenésekor leheteti az esküt az új, kívülről a kommunisták által támogatott balközép kabinet. Márpedig akkor kétesélyes, hogy az MNV-cég valóban viheti-e a wellnessfaluját, különösen, hogy a Levice éppen az állami vagyon elherdálásának befejezését szabta a külső támogatás egyik feltételéül.
Pedig elég szépen ki lett találva. A Fidesz helyi bástyája nyer, ami erős politikai támogatást jelent a migránsozásban éppúgy, mint a gazdasági legelészésben. A Terme Lendavától például állítólag erős labdarugó-turizmust vár a magyar partner, bármit jelentsen is ez.
A lendvai fociakadémia 1,3 milliárdja pedig már tavaly decemberben eldőlt. Ez még akkor is rengeteg pénz, ha föltesszük, hogy szükség van hasonló intézményekre. Az Index elemzése szerint nem sokkal többet, kétmilliárd forintot tolt a magyar állam Mészáros Lőrinc eszéki csapatába, amelyik a horvát élvonalban játszik – márpedig legkésőbb az idei vb óta tudjuk, hogy ez mit jelent. Ezzel szemben a lendvai csapat, a ZTE tulajdonosa által nemrégiben megszerzett Lendava Nafta 1903 a másodosztályban vergődik.
Fotó forrása: viaslovenia.com | Wellness-szállót vesz a magyar állam Szlovéniában, a fociakadémia szomszédságában | Wellness-szállót vesz a magyar állam Szlovéniában, a fociakadémia szomszédságában | [
"európa meghódítása"
] | 1 | https://atlatszo.hu/2018/08/15/wellness-szallot-vesz-a-magyar-allam-szloveniaban-a-fociakademia-szomszedsagaban | 2018-08-15 00:00:00 | true | 0 | 0 |
2018. július 12. 12:48
Az amerikai elnök volt stratégája ötcsillagos szállodában készíti elő a terepet Trumpnak.
Egy nappal azelőtt, hogy Donald Trump Londonba érkezik, Európa populista mozgalmainak vezetői csendben összeültek egy Mayfair kerületben lévő ötcsillagos szállodában, mely a nyaraló turistáknak fel sem tűnt – írja a Politico.
Louis Aliot, jobboldali francia politikus és Marine Le Pen barátja elsétált az előcsarnokban az étteremben délutáni teát kortyolgató vendégek mellett a konferenciaterem felé. Nem sokkal később Nigel Farage, jobboldali brit politikus és a Brexit vezéralakja is feltűnt, akit a helyi újságok szerint kormánya "eltiltott" a Trumppal való találkozástól.
Ben Harris-Quinney, a londoni konzervatív testület elnöke, aki a recepciónál pihent, miközben megvitatta, hogyan üdvözölhetik az elnököt meleg fogadtatással Trump brit rajongói a tervezett tiltakozások és egy óriási felfújható, pelenkázott Trump baba között, amely a város fölött fog repülni. "Megpróbáljuk azt a látszatot kelteni, hogy az elnök támogatói vannak többségben"– mondta Harris-Quinney.
Steve Bannonnal, Trump egykori vezető stratégájával találkoznak, aki pedig egyesek szerint azért érkezett Londonba, hogy összefogjon Európa virágzó populista mozgalmainak vezetőivel. Bannon célja – mondta egy rövid interjúban a megbeszélések között –, hogy segítsen "jobb színben feltüntetni Trumpot" egy olyan európai közönségnek, amely gyűlöli őt, és ellensúlyozza a média erősen támadó és kritikus hozzáállását. | Steve Bannon Londonban találkozik Európa jobboldali vezetőivel | Steve Bannon Londonban találkozik Európa jobboldali vezetőivel | Mandiner: Az amerikai elnök volt stratégája ötcsillagos szállodában készíti elő a terepet Trumpnak. | [
"külföld",
"London",
"találkozó",
"Nigel Farage",
"Marine Le Pen",
"Donald Trump",
"Steve Bannon",
"Louis Aliot",
"Ben Harris-Quinney",
"mandiner",
"hír"
] | 0 | http://mandiner.hu/cikk/20180712_steve_bannon_londonban_talalkozik_europa_jobboldali_vezetoivel | null | false | 0.006098 | 0 |
Öt évnyi börtönbüntetést kért a milánói ügyész a volt olasz miniszterelnökre, Silvio Berlusconira annak vesztegetési ügyei miatt. Az egykori kormányfőnek adócsalásért, bizalmas információk szivárogtatásáért és kiskorúakkal folytatott szexuális viszonyai miatt is felelnie kell.
Öt év börtönbüntetés kiszabását kérte Silvio Berlusconi volt olasz kormányfőre Fabio De Pasquale milánói ügyész szerdán a Mills-ügyként elhíresült perben. Az ügyész szerint Berlusconi védelme ugyanazokat a hamis vagy meghamísított dokumentumokra hivatkozik, amelyekkel már 2006-ban is előálltak. Hiába telt el azóta hat év és született három ítélet. A vád szerint 600 ezer dollárt kapott David Mills brit ügyvéd még 1999-ben, hogy hazudjon a bíróság előtt Berlusconi üzleti érdekeltségeiről. Mills cserében olyan költséges és komplikált banki átutalásokkal állt elő, amelyek megnehezítették az igazság kiderítését – írja a Corriere della Sera az ügyész állításaira hivatkozva.
Italian Prime Minister Silvio Berlusconi waves as he arrives to deliver a speech during a two-day event in the city of Rome in this February 23, 2011 file photo. Berlusconi has said he may not stand for re-election in 2013 but could play a behind-the-scenes role as a kind of father figure to the centre right. In remarks to a group of foreign journalists in Rome, the 74-year-old premier said he would see out his current term but might not run again when it expires. He also said he would not seek to stand as president of the republic. REUTERS/Remo Casilli/Files (ITALY - Tags: POLITICS PROFILE)
Ám még ha a bíróság bűnösnek is találná a volt miniszterelnök Berlusconit, nem valószínű, hogy börtönbe kellene mennie, ugyanis néhány hónapon belül az 1997-ből datálódó korrupciós, majd a megvesztegetési ügy is elévül. Fabio De Pasquale milánói ügyész számítása szerint idén május és július között évül el a megvesztegetés. Millst - aki az egykori brit kabinet-miniszter, Tessa Jowell férje - már négy és fél év börtönre ítélték kenőpénz elfogadásáért. Mills decemberben azt állította a bíróság előtt, hogy hazudott a brit adóhatóságnak, amikor a 600 ezer dollár kifizetőjeként Berlusconi egyik munkatársát nevezte meg. Mint állította, szégyelli magát, amiért belekeverte az ügybe a volt olasz kormányfőt, akinek semmi köze hozzá.
Silvio Berlusconi, aki az olasz adósság-válság miatt novemberben kényszerült idő előtt lemondani a kormányfői tisztéről, egyébként három további perben is érintett, így adócsalási ügyben, illetve fiatalkorúval pénzért vásárolt szexuális kapcsolat miatt. A 75 éves Berlusconi visszautasítja az összes vádat, mondván azokat a baloldali beállítottságú milánói ügyészek, bírák kreálták ellene. Berlusconi védőügyvédei szerint – ellentétben De Pasquale ügyész álláspontjával – a Mills-ügybeli vádak például már el is évültek, így a mostani három fős bíróság jogtalan. Elfogultságra való hivatkozással kérték az ügy átadását más bíróságnak. Mint a Reuters értesült, várhatóan február 18-án egy külön bíróság fog dönteni Berlusconi védőinek kéréséről. | Külföld: Öt évet kért Berlusconira az ügyész | Öt évnyi börtönbüntetést kért a milánói ügyész a volt olasz miniszterelnökre, Silvio Berlusconira annak vesztegetési ügyei miatt. Az egykori kormányfőnek adócsalásért, bizalmas információk szivárogtatásáért és kiskorúakkal folytatott szexuális viszonyai miatt is felelnie kell. | [
"Olaszország",
"Silvio Berlusconi",
"börtönbüntetés"
] | 1 | https://nol.hu/kulfold/ot_evet_kert_berlusconira_az_ugyesz | 2012-02-15 15:55:00+01:00 | true | 0 | 0 |