input Ye mɛ è xwè tɛ́nkpɔ́n xwè fínfó lɛ́ɛ kpódó ye mɛ è xwè agbahwlɛ́nhwlɛ́n lɛ́ɛ kpán ɔ́‚ kɛ́n yetɔn ná bɔ̀kùn. Sin azǎn 24ɔ́ lyasùn xwè 2020ɔ́ tɔ̀n ɖokpóo wɛ̀ tògán-gbásá sɔ́ azɔ̌ wà ɖò mɔ̀kan jí gbásá nɛ́ ɖayǐ bɛ́ ná nɔ́ kpénúkún dó kɛ́nníná lɛ́ɛ wú. e-résultats wɛ̀ ye ylɔ́ ɛ́ ɖɔ̀ bɛ́ ɖò nǔjlɛ́mɔ̀ élɔ́ jí : https://eresultats.bj/ Kɛ́nníná nukɔntɔn ɔ́ ée ná ɖò mɔgbá ɔ́ jí wɛ́ ná nyí BEPC bɛsín azǎn 2ɔ́ avùvɔ̀sùn élɔ́ ɔ́ tɔ̀n. Kɛ́nníná ɖée kpò lɛ́ɛ ná wá jí bɛsín hwenu è ná lá yě dó é. Bó ná dó kpɔ́n kɛ́nníná ɖé ɔ́‚ è vɛ̌ kó yì mɔgbà ɔ́ jí kpowun bó sɔ́ tɛ́nkpɔ́n alǒ agbahwlɛ́nhwlɛ́n ée kàn mɛ é. Énɛ́ gudo ɔ́‚ è ní ná mɛɖée dó gesi nú agbahwɛ́ntɔ́ ɔ́ tɔ̀n lɛ́ɛ (tɛ́nkpɔ́n tɔn alǒ agbahwlɛ́nhwlɛ́n tɔn sín wěkwín‚ hɛ̌nnu nyíkɔ́ tɔn kpódó nyǐkɔ́ tɔn kpɛ́ví ɔ́ kpán‚ fí è nɔ̀ bó yì tɛ́nkpɔ́n ɔ́ é‚...). Nǔ bà lí we wɛ̀ hunkɛ́ nú mɛ wá mɔkàn ɔ́ jí lɛ́ɛ. Nukɔntɔn ɔ́ wɛ́ nyí kɛ́nníná lɛ́ɛ kpínkpɔ́n ényí kɛ́n ko wá mɔgbà ɔ́ jí é. Fí élɔ́ ɔ́ è ná sú kpɔnwun ɖokpó nú CEP‚ kpɔnwun atɔ̀n nú BEPC bó ná sú kpɔnwun ɛ́nɛ́ nú BAC Nǔ ba lí wegɔ́ɔ wɛ́ nyí kɛ́nníná yíyí gbɔn gbaví mɔkàn tɔ̀n mɛ̀. Fí élɔ́ è ná sú kpɔnwun ɛ́nɛ́ nú CEP‚ kpɔnwun atɔ́ɔn nú BEPC‚ kpɔnwun ayizɛ́n nú BAC. Akwɛ́súsú hɛ́n ɔ́ é ná gbɔn wěmá kpéwún kpéwún akwɛ́sɛ́xwètɛ̀n tɔ̀n ée ɖò mɛ sí é jí alǒ é ná gbɔn akwɛ́sú gbɔn alǒkan-má-ɖó-síké mɛ tɔ̀n jí. É sú akwɛ́ gudo ɔ́‚ kɛ́n ɔ́ ná wá ényí mɛ ɔ́ dín ɔ́‚ wěmá ɖé má wá bɔ̀ é hɛ́n ɔ́ è ná má gbɔn xóɖɔ́gbájí lɛ́ɛ jí Ɖò xélo xélo azɔnkwín kolonâ (Kovidi-19ɔ́) sín alì nù ɔ́‚ tògán ée ɖò hwèyìxɔ̀wají ɖò Aflika gbéjí lɛ́ɛ tɔ̀n yì kpá máɖónúkún tɔ̀n ɖé ɖò azǎn 23ɔ́ lidósùn xwè 2020ɔ́ tɔ̀n. Lě nǔ ɔ́ ɖè gbɔn ɔ́ wɛ́ zɔ́n bɔ̀ yè bló kplé gannyǐ gannyǐ nɛ́ ɔ́ gbɔn nǔkpɛ́n mɔ mɛ̀ ; nukɔntɔ́ bǔnínɔ́ tò è ɖò Aflika gbéjí lɛ́ɛ tɔ̀n ɔ́ lɔ́ɔ nɔ̀ kplé nɛ́ sín dòmɛ̀. Yemɛ è wá kplé nɛ́ lɛ́ɛ mɔ ɖɔ̀ azɔnkwín nɛ́ hɛ́n ɔ́ ná hɛ̀n nukɔn-yìyì sín hlɔ́nhlɔ́n ée dó wɛ̀ tò nɛ́ lɛ́ɛ ɖè ɔ́ kíjá bó ná vɔ́da nú tutomɛ yetɔn xwè ɔ́ tɔ̀n lɛ́ɛ; é ká lɛ́ nyí xwlékpɔ́n ɖáxó ɖé nú lanmɛ ná nɔ̀ ganjí ɖò tò yetɔn lɛ́ɛ mɛ̀. Azǎn we è kpò bɔ̀ é ná yì sɔ́mì sɔ́mì tòkpɔnlagán lɛ́ɛ tɔ̀n‚ ɖò Aklunɔzángbè azǎn 17ɔ́ xwè 2020ɔ́ tɔ̀n ɔ́‚ ayi-ná-jayǐ mɛ ɖò sɔ́mì sɔ́mì ná bló wɛ́ lɛ́ɛ tɔ̀n hɛ̀n ayi nu Maurice Thantan. É ɖɔ̀ gbɔn lɔkpazɔ́wátɔ́gán ée nɔ́ kpénúkún ayi-ná-jayǐ tòví tɔ̀n jí ɔ́ jí ɖɔ̀ ayi-ná-jayǐ sɛ́n lɛ́ɛ è ná nyì bɔ̀ ɖě kún ná hwè dèwú ó. Kplékplé lɔkpazɔ́wátɔ́ lɛ́ɛ tɔ̀n ná jɛ̀hùn dó walɔ ɖagbe è ɖó ná ɖó bó ná lifìn gbò nú azɔnkwín kolonâ tɔ̀n é; nǔ è Fudu Idlisú gǎn ée ɖò ayi-ná-jayǐ gbásá ɖò gǎn-hɔn-yì-tɔ́ gbásá ayi-ná-jayǐ tò ɔ́ tɔ̀n tɔ́n ɔ́ tínmɛ è nɛ́. Jaki Ma tɛ̀ɖɛ̌ jí ɖɔ̀ nǔníná ɔ́ ná tó wá Addis Abeba hwɛ̌ bɔ̀ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ nukɔn tò nɛ́ tɔ̀n ‚ Abiyi Ahmed ɔ́‚ yígbè ɖɔ̀ émí ɖésú ná kpénúkún dó nǔ lɛ́ɛ wú bó ná má sɛ́dó tò ɖélɛ́ɛ mɛ̀. Azɔ̌ lɛ́ɛ ná bɛ́ ɖò azǎn 10ɔ́ xwèjísùn ɔ́ tɔn bɔ̀ sùn 10 gudo ɔ́ ye ná fó. Azɔ̌ è ɖòte bɔ̀ è ná wá ɔ́ wɛ́ nyí ɖɔ̀ è ná vɔ́ tògán ɔ́ xwé blóɖó( é ná cí xóxó ɔ́ ɖɔhun pɛ́ɛ)‚ ɖɛxɔ̀ ɔ́ ‚ xwécɔ́tɔ́ sín gòxɔ̀ azɔ̌wátɔ́ lɛ́ɛ sín xɔ̀ kpán. Azɔ̌wátɛ̀n gege ɖevo lɛ́ɛ ná nyí gbígbá. Xɔ̀ è ná gbá gbé è jà lɛ́ɛ é wɛ́ nyí avatɛn kannumɔnɔ lɛ́ɛ tɔ̀n‚ jǒnɔ-yíyí gbásá‚ nùdánnúsátɛ̀n‚ fí è alɔnùzɔ́wátɔ́ lɛ́ɛ ná nɔ́ sànǔ ɖè é kpódó cɔ́fù lɛ́ɛ kpán. Akpáxwé wegɔ́ɔ tutomɛ xɔ̀gbígbá ɔ́ tɔ̀n wɛ́ nyí kannumɔnɔ lɛ́ɛ flín gbásá gbígbá bónú gbɛ̀ ɔ́ bǐsésé ná nɔ́ wá kpɔ́n. Bɔ̀déwú ɔ́‚ è ná gbá kanwuntátábíblótɛ̀n dó fɔ̀wátɛ́-xwé ɔ́. Xɔ̀ gudo tɔn nɛ́ è è gbá é ɔ́ ná ɖè hwenuxó kannumɔnɔzɔ́ ɔ́ tɔ́n ɔ́ bǐ nyìte Azɔ̌ lɛ́ɛ bǐsésé ná xɔ̀ liva wǒ bɔ̀ akwɛ́sɛ́xwè zìnkàn dódó gbɛ̀ ɔ́ tɔn ɔ́ wɛ́ ná ná akwɛ́ mɔ̌wun. Sɔ́jà Porgatomɛnu lɛ́ɛ sín fí è ye jɛ̀ agbàn dó ɖò Benɛ̂tomɛ ɔ́‚ è gbá ɖò xwè 1971ɔ́ gbè. Nǔ tají è kàn mɛwíjɔ́ é gege wɛ́ ɖémɛ̀. Tògán Patrice TALƆN ɖɔ̀ è ná lɛ́ vɔ́ gbá. Xɔ̀ è mɛ̀ yovo Pɔɔgatomɛ tɔ̀n lɛ́ɛ nɔ̀ bó wà gbɛtɔ́ jɔ́ ɖò tò mìtɔn mɛ̀ nɛ́ ɔ́ wɛ́ ná hɛ̀n tò dɔ̀kùn Benɛ̂ tɔ̀n è yovo flansê lɛ́ɛ ná jó nú Benɛ̂ tò ɔ́ ɖò xwè ɖokpó mɛ̀ dìn é. Wlɛ́nwín ée má vɛ́wǔ ɖěbǔ ǎ nú è ná lifìn gbò nú azɔnkwín kolonâ ɔ́ wɛ́ nyí alɔ kíklɔ́ ɔ́ nɛ́. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ̀ ganjí wú ɔ́‚ Benjamin Hùnkpátín lɛ́ flín azǎn 23ɔ́ xwè 2020ɔ́ tɔ̀n‚ hwenu è mɔ azɔnkwín kolonâ ɖò mɛ atɔn wú bɔ̀ é ɖò alɔ Benɛ̂ tò ɔ́ ná lizà xá azɔnkwín nɛ́ ná wɛ̀ lɛ́ɛ ɖóhǎ wɛ́ é. Glèlílɛ́ sín nǔwíwá lɛ́ɛ́ ná bɛ́ ɖò tò mìtɔn mɛ̀ ɔ́‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó glèlílɛ́‚ kanlin-nyìnyì kpódó hwèhùhù kpán wú é ‚ Gaston DÒSÚWÌ wɛ́ hùn nǔ sín nù ɖò Bukúnbè ɖò nyɔ̌nuzángbè azǎn 11ɔ́ ayidósùn xwè 2020ɔ́ tɔ̀n gbè. "Xótà è jí è sɔ́ nǔwíwá ɔ́ júnjɔ́n wɛ́ nyí ""wlɛ́nwín è è ná bà bɔ̀ nǔ è tɔ́n sín glèlílɛ́ mɛ́ lɛ́ɛ ná nyí sìsà dó axì mɛ̀ é"". Ɖò nǔwíwá énɛ́ dòmɛ̀ ɔ́ nɔè Richicatou Salé‚ gǎn ée nɔ́ kpénúkún dó nǔkúndídó wú bó nyí kánɖó atɔ̀ngɔ́ɔ tɔ̀n ɔ́ ɖò fí nɛ́‚ gbɛ̌kplékplé ée nɔ́ kpénúkún dó lě è ná zán gbà mìtɔn lɛ́ɛ gbɔn é sín mɛ ɖélɛ́ɛ kpódó glè-xó-ɖɔ̀-tɔ́ ɖélɛ́ɛ kpán ɖò tɛ̀n ɔ́ mɛ̀." Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ gbɔn yɛ̀kàn nɛ́ ɔ́ mɛ̀ bó ɖɔ̀xó xá nyɔ̌nu lɛ́ɛ sín kplékplé gbɛta ée nɔ́ sɔ́ likún (fonio) dó bló nǔ tɛnmɛ tɛnmɛ ná lɛ́ɛ é. Gbɛ̌ kplékplé nɛ́ ɔ́ hɛ̀n gbɛtɔ́ děgbà ɖokpó jɛ̀jí gbɔn tòkpɔnlaví tɛnwe mɛ̀. Gbèɖóhǎ glèlílɛ́ ée wá yì lɛ́ɛ tɔ̀n è. wɛ̀-nɔ́-ɖù-gǎn-bɔ̀-gǎn-vɔ̀ línù ? civic tech lɛ́ɛ ɔ́‚ aní ká nyí mɔ̌‚ nɛ̌ ye ká síxú dalɔ tò-wɛ̀-nɔ́-ɖù-gǎn-bɔ̀-gǎn-vɔ̀ gbɔn ? Ayi-má-jayí tɛ́ azɔ̌ wà gbɔn mɔkàn jí ká síxú ɖó nú tò-wɛ́-nɔ́-ɖù-gǎn-bɔ̀-gǎn-vɔ̀ ? É yígbè nú nǔkánbyɔ́ lɛ́ɛ bǐ ɖò xósúsú núwínwlán tɔ̀n mɛ̀ bɔ̀ mì ɖò mí dà wɛ̀ ɖɔ̀ mí ní ɖótó ɖò fí. Bó ná lɛ́ kpɔ́n nǔwíwá tɔ̀n bǐ kpétè ɖò kàn jí ɔ́‚ mí bó wá xóɖɔ̀núwɛkɛ́tɛ̀ngɔ̀nù mìtɔn sín mɔkàn ɔ́ jí ɖò nǔjlɛ́ mɔkàn élɔ́ ɔ́ jí www.ortb.bj/replay. Maurice Thantan wɛ̀ mí ɖó ná sɔ́ xójíjlá nǔwínwlán tɔ̀n líxo‚ hwɛndò nǔwíwá gbɔn mɔkàn jí‚ Wɛ̀ndídó è ɖò tají lɛ́ɛ‚ azɔ̌ wà gbɔn mɔkàn jí ‚.. Sín azǎn mɔkpán ɖye ɖokpóo ɔ́ xóɖɔ̀gbájí lɛ́ɛ ɖò ayi-má-jayǐ ée ɖò tíntíin wɛ̀ ɖò tòtàligbé Natitɛ́ngúu wɛ́n dó wɛ̀ mágbókɔ̀. Kúnnúɖí lɛ́ɛ nyí ɖɔ̀ ajogbòmɛ tîin gege káká bɔ̀ gbɛtɔ́ kú ɖémɛ̀; mɛɖé ká tuun axánsúnxótɔ́ nɛ́ lɛ́ɛ ǎ. Nǔ mɔ̌wun dɔn xɛsi dó tòví lɛ́ɛ jí. "Xóɖɔ̀núwɛkɛ́tɛ̀ngɔ̀nù Benɛ̂ tɔ̀n kànnǔbyɔ́ tokpɔnlagán ɔ́ bɛ́ yígbè ɖɔ̀ xɛsi tîin nǔgbó bó ká lɛ́ dà tòví lɛ́ɛ ɖɔ̀ ye ní hwíhwɛ́-hǔn. "" Ajo atɔ̀n wɛ́ gbonǔ bɔ̀ tòxò ɔ́ bǐ ɖò adohuhu jí ""‚ Nǔ è vɛ́ adɔ̌ Taté wɛndeyama ɔ́ nɛ́." Tokpɔnlagán ɔ́ ɖɔ̀ mɛjí ajotɔ́ lɛ́ɛ nɔ́ xàgǎ nú kɛ́kɛ́nɔ lɛ́ɛ bó nɔ́ yí kɛ́kɛ́ yetɔn lóbó nɔ́ hù yě. Lɔkpàzɔ́wátɛ̀n ɖokpó è ɖò Natitɛ́ngúu fínɛ́ bó kpacɛ̀ dó Atakola ɔ́ bǐ nù ɔ́ ɖò azɔ̌ wú amɔ̌ é ká kpé ǎ ‚ tokpɔnlagán wɛ́ ɖɔ̀ mɔ̌. Xó nɛ́ lɛ́ɛ ko jɛ̀ tó mɛ̀ nú gǎn ée ɖò aga lɛ́ɛ é bɔ̀ mì ká ɖò tekpɔ́n wúɖé wúɖé ɖɔ̀ ye ní sɛ́ lɔkpàzɔ́wátɔ́ dó bónú ye ní wá gɔ́ sò nú yemɛ è ɖò dě lɛ́ɛ é ‚ Taté Wɛndeyama wɛ́ tɛ̀ɖɛ̌ jí. "È ná yí gbɛtɔ́ 2.300 (afɔwó afɔɖé kanwe ko) ɖò tò ɔ́ mɛ̀ bónú ye ná síxú wà mɔkàn zɔ́ ée ɖòtè bó nyí ""pipeline"" é." Azɔ̌watɛ̀n è è hun lɛ́ɛ kàn azɔ̌ ɛnɛ̀. È ná yí azɔ̌gán 27(ko atɔ́ɔn núkún we)‚ azɔ̌watɔ́ ée tuun azɔ̌ ɔ́ xéɖé xéɖé é 772 (nuwɔntɔn kɛnnɛ wěwè)‚ agbǒcɔ́tɔ́ 279 (afɔɖé kanɖé gban gban atɔ́ɔn núkún ɛnɛ) kpódó alɔdómɛtɔ́ ɖò azɔ̌ línu 1.230 (afayizɛ́n gban) kpán. "Linlin tutomɛ mɔkàn zɔ́ tɔn ée ná tîin ɖò Benɛ̂ tò ɔ́ kpódó Nijɛ́ɛ tò ɔ́ kpán tɛntin ɔ́ wɛ́ nyí mɔkàn ""pipeline"" ɔ́ kilomɛtlu 1650 (afatɔ́ɔn nuwɔntɔn kanɖé ko) gbígbá bɔ̀ kilomɛtlu 685 (nuwɔntɔn kanwe atɔ́ɔn) ná nyí Benɛ̂ tò ɔ́ tɔ̀n." Mɔkàn nɛ́ lɛ́ɛ gbígbá ná gbɔn tokpɔn atɔɔn mɛ̀‚ tòxò kpódó glètòxò kantɔn gban kpán. É fó ɔ́‚ bó ná dó zán ganjí ɔ́‚ è ná gbá azɔ̌watɛ̀n 300 (afɔɖé kanwe ko) dó tò ɔ́ bǐ mɛ̀. Sín zǒsùn xwè 2019ɔ́ tɔn ɖokpóo wɛ̀ è ko sɔ́ azɔ̌ ɔ́ ɖótè‚ azɔnkwín ée ká ɖò tò mɛ̀ ɔ́ zɔ́n bɔ́ azɔ̌ ɔ́ dɛ̀ kpɛ́ɖé. Alɔkíklɔ́ ɖò dandan mɛ̀ nú azɔ̌mɛxwé linsinmɛ tɔn lɛ́ɛ kpódó ɖɛ̌mɛnu gbásá ɔ́ kpán ; hǔ cóbónú mɛɖé ná byɔ́ mɛ̀ ɔ́ (ɖɛ̌mɛnu wɛ̀ à‚ azɔ̌wátɔ́ ɖé wɛ̀ à alǒ jǒnɔ ɖé)‚ mɛ bǐ wɛ́ ná tó klɔ́ alɔ hwɛ̌. Ɖɛ̌mɛnu gbásá gán Louis Vlavonú ɖesu glá bó dásá walɔ nɛ́ ɔ́ ǎ. Eyɛ mɛ è nyí mɛ núkún ɖéjí wegɔ́ɔ tò ɔ́ tɔ́n ɔ̀ wɛ́ zé gbè yì jǐ bó da mɛ dó walɔ nɛ́ ɔ́ wú. "Nú éyɛ́ ɔ́ ""gbè è ná ɖókpɔ́ bó ná liza xá azɔnkwín énɛ́"" ɖó é tuun tògán ǎ ‚ é ká tuun ɖɛ̌mɛnu gbásá gán ǎ ‚ é ká tuun gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ǎ ‚ é tuun ɖɛ̌mɛnu ǎ." Mí xó è kàn kolonâ bǐ xà : lě ayi-ná-jayǐ zɔ́-wá-tɔ́ lɛ́ɛ gbà tògun ɔ́ dó gbɔn gbɔjɛ́zán è wá yí é nyí nǔɖé bó blawǔ nú Louis Vlavonú kpɛ́ɖé. Acɛkpìkpà ɔ́ ko gbɛ́ kplékplé lɛ́ɛ gbɔn sɛ́n è é sɔ́ ɖayǐ lɛ́ɛ gblamɛ. É ɖó ná nyìsɛ́n nɛ́ lɛ́ɛ dandan. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ̀ ganjí wú ɔ́‚ ɖò azǎn 20ɔ́ aluunsùn ɔ́ tɔ̀n ɔ́‚ ɖó kɛ́n lě azɔnkwín kolonâ ɔ́ ɖò yìyì wɛ̀ gbɔn ɖò Benɛ̂ tò mɛ̀ ɔ́ tɔn. Mɛ sɔ̀xà nabí è bɛ́ azɔnkwín lɛ́ ɖò jijɛjí wɛ̀ ‚ é ká ko cí ɖayǐ ɖɔ̀ azɔnkwín ɔ́ ko ɖò yìyì wɛ̀ ɖɔhun. Nú Benjamin Hùnkpátín‚ Mɛ sɔ̀xà è bɛ́ Kovidi-19 ɖò Benɛ̂ tò mɛ̀ ɔ́ jɛ́jí vlawun. Xwè ɔ́ bíbɛ́ hwenu ɖokpóo ɔ́ gbɛtɔ́ ná yì 8 alǒ 17 mɔ̌ wɛ́ nɔ́ bɛ́ azɔnkwín kolonâ ɔ́. Ɖò azǎn tantɔn gblamɛ ɔ́‚ gbɛtɔ́ atɔ́ɔn wɛ̀ kolonâ ɔ́ hù. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ̀ ganjí wú ɖɔ̀ lě bɛsín sùn ɛnɛ è mì dó gudo wá yì din lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́‚ azɔnkwín ɔ́ má sɔ́ jɛ́jí ǎ lóbó ɖò dò yì wɛ̀ ɖò tò mìtɔn mɛ̀ ɔ́‚ nǔ mɔ̌wun fó. Ɖò azǎn 19ɔ́ aluunsùn xwè 2021 gbè ɔ́‚ gbɛtɔ́ 250 (afɔɖé wǒ) wɛ́ ɖó kolonâ ɔ́ ɖò mɛ 3595 ée sín lanmɛ gbéjé kpɔ́n wɛ̀ è ɖè lɛ́ɛ mɛ̀. Gbɛtɔ́ kanɖé tantɔn wɛ̀ ko kú. Nú gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ̀ ganjí wú é ɔ́‚ mɛ ée ɖó xwè kanɖé ko jɛ́jí bó ɖò azɔn tɛnmɛ tɛnmɛ jɛ wɛ̀ lɛ́ɛ wɛ́ má ná yawu gán ɖò azɔnkwín kolonâ ɔ́ sí ǎ. Gbɛzínzán mìtɔn xóxó ɔ́ lɛ́ bɛ́ amɔ̌ azɔnkwín ɔ́ ko yì xɔ̀ ǎ. Mì ɖó ná nɔ̀ acejí ɖó din ɔ́ azɔnkwín ɖevo lɛ́ ɖè bó nylá hú kolonâ ɔ́‚ Benjamin Hùnkpátín wɛ́ nyì gbèhwán nɛ́ ɔ́ tò ɔ́. È wlí tògán Mali tò mɛ tɔn ɔ́ kpódó gǎn-hɔn-yì-tɔ́ tɔn nukɔntɔn ɔ́ kpán‚ Wɛn nɛ́ wɛ̀ gǎn è nɔ́ kpénúkún dó wɛndídó wú nú tògán nɛ́ ɔ́ dó nú ɖɔ̀-nú-è-sè-zɔ́-wá-tɔ́ lɛ́ɛ hwelɛkɔ din. Sɔ́jà lɛ́ɛ yì tògán ɔ́ sín xwè gbè ɖò Bamako‚ fínɛ́ wɛ̀ ye mɔ IBK kpódó gǎn-hɔn-yì-tɔ́ tɔn nukɔntɔn ɔ́‚ Boubou Cissé kpán ɖè. Nukɔntɔ́ we acɛkpìkpà Mali tɔn nɛ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ è kplá yě yì sɔ́jàxwé ée ɖò Kati é; fínɛ́ wɛ̀ nǔ lɛ́ɛ bǐ bɛsín zǎnzǎn ɔ́. Ahwangɔ̀nù Kati tɔn è ɖò kilomɛtlu afɔtɔn mɔ̌ dó Bamako ɔ́ wɛ̀ adǎn fúnfɔ́n ɔ́ wú sín ɖò taatagbè zǎnzǎn. Sɔ́jà sín hǔn lɛ́ɛ tò cɛɖɛɖɛ bó gɔ́ nú adǎnwátɔ́ lɛ́ɛ bó sɔ́ ali ɖidó tòxòzìn Bamako ɔ́ mɛ̀‚ fínɛ́ ɔ́‚ mɛ́ lɛ́ɛ ɖò adǎn jí ɖesu bó ɖò byɔ́byɔ́ wɛ́ ɖɔ̀ Tògán ní jɛ̀tè sín tò zìnkpò ɔ́ jí gǎnnu gǎnnu. Acɛkpìkpà tògán nɛ́ tɔn ko kpé afɔkú ɖò tòxóɖíɖɔ́ sín ali nù sín hwenu è bló sɔ́mì sɔ́mì gudo tɔn bɔ̀ ayi-má-jayǐ má tîin ǎ ɖò tò ɔ́ tálígbé é. Kplékplé gbɛ́tà è ylɔ́ ɖɔ̀ M5-RFP bɔ̀ mɛ è dó gudo acɛkpìkpà ɔ́ kpódó nukɔntɔ́ ée nɔ́ jɛhun dó tòví lɛ́ɛ jí ɔ́ kpán sɔ́ nyìtè bɔ̀ Alufáa Mahmoud Dicko ɖò nukɔn ná ɔ́‚ nɔ́ ɖò cɔ̀cɔ̀ dó nú acɛkpìkpà ɔ́ wɛ̀ lóbó nɔ́ gbɛ́ tónú sè níí mágbókɔ̀. Nǔwíwá ée nyí mɔ è nɔ́ mɔnǔ jɛ̀ zɔ̀gà ɔ́ tún dó gběkánlín kpá we è ɖò Benɛ̂ tò mɛ̀ lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́ ɖibla xɔ̀ aklunɔzángla atɔ̀n. "Nǔwíwá nɛ́ ɔ́ dalɔ mɛ bɔ̀ è mɔnǔ jɛ̀ ajinakún ko atɔ́ɔn kpódó tɛ́-agbalin woɛnɛ kpán wú ɖò gběkánlin kpá Panjali kpódó W kpán mɛ. "" mɔ è nɔ́ mɔnǔ jɛ̀ zɔ̀ nɛ́ lɛ́ɛ ná dalɔ kpá ɔ́ cɔ́tɔ́ lɛ́ɛ́ bɔ̀ ye ná nɔ́ cɔ́ yíyí kpódó wíwá kpán kanlin lɛ́ɛ tɔ̀n‚ lóbó ká ná lɛ́ dalɔ yě bɔ̀ ye ná ɖó nǔtuuntuun è jí ye ná gbɔn bó ná dó linsyɛn nú alɔcyɔ́n kanlin lɛ́ɛ jí lóbó ká ná lɛ́ lifɛ̀n gbò nú ahwanfùnfùn ée nɔ́ wá tîin ɖò gbɛtɔ́ lɛ́ɛ kpódó gběkanlin lɛ́ɛ kpán tɛ́ntín é." "Gběkanlin kpá panjali tɔ̀n ɔ́ kpódó W ɔ́ kpán ɔ́ ɖò gběkanlin kpá ""W-Arly-Pendari"" (WAP) ée Benɛ̂‚ Nijɛ́ɛ kpódó Bukina Faso kpán nɔ́ má é mɛ̀." Ajinakú ée ɖò gběkanlin kpá nɛ́ ɔ́ mɛ̀ ɔ́ sukpɔ hugǎn ajinakú ée ko ɖò hweyixɔ̀wàjí ɖò Aflika gbéjí ɔ́ bǐ é. Ye ná yì 3.250 ényí è kpɔ́n awɔntin hwɛ́n ayǐ nú è bló wá yì lɛ́ɛ ɔ́ é. Amɔ̌ gběnyà mɛɖé má ná gbè tɔn ɖò jɔngwǐn jɔngwǐn dó nú kpá nɛ́ ɔ́ wɛ̀‚ jinalú ée ká nyí Benɛ̂ tɔn ɔ́ ná yì we vlɔ́ɖó jɛ́jí. Ée è sɔ́ mɔ dó ɖènyǐ kanlin lɛ́ɛ ɔ́‚ kpá ɔ́ cɔ́tɔ́ lɛ́ɛ ná kpénúkún ye wú ganjí lóbó ká ná lɛ́ ɖó nǔtuuntuun è ná dalɔ yě bɔ̀ ye ná tuun lě kanlin lɛ́ɛ ɖò kpɔ́ sù wɛ̀ sɔ́ é lóbó ká ná lɛ́ dó sò nú alɔcyɔ́n ye jí. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó ayǐ è jí mì ɖè wú é sɔ́ núkún tɔn dó kpɔ́n azɔ̌ nɛ́ lɛ́ɛ ná. È ná lintamɛ kpɔ́n toolo ɔ́‚ sɛ́n è nyí nǔjlɛ́kpo ɖokpó ná nɔ̀ gbɛtɔ́ lɛ́ɛ tɛ́ntín nyínyí ɔ́ mɛɖé síxú nyì ǎ. Énɛ́ wɛ́ zɔ́n bɔ̀ è ɖó ná sú amisa xwè lɛ́ɛ‚ sɛ́kpétɛ̀n lɛ́ɛ kpódó hùnnúwátɛ̀n lɛ́ɛ kpán. Dò azǎn afɔtɔn gudo din ɔ́‚ è ná gbéjé lě mì nɔ̀ é kpɔ́n bó ná ɖɔ̀ lě mì ná nɔ̀ gbɔn é. È ní ɖɔ̀ cóbónú acɛkpìkpà ɔ́ ná ɖè gbetakɛ́n tɔ̀n tɔ́n kpáa ɔ́‚ Iglaja Katolika ɖesu ko jɛ nukɔn lóbó ɖó amisa bíbló tè. Káká wá azǎn 21ɔ́ xwèjisùn ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ mɛ we jɛ́n bɛ́ kovidi-19 ɖò Benɛ̂ bɔ̀ acɛkpìkpà ɔ́ mɔdò ná. Bukinabenu sunnu ɖokpó kpó Jamannu nyɔnu ɖokpó kpó Lanmɛ yetɔn ɖò ganjí bɔ̀ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ̀ ganjí wú dó zogbe jí. Mɛ ée má ɖò gbè ɖokpó ɔ́ dó xá acɛkpìkpà ɔ́ wɛ̀ ǎ lɛ́ɛ ɖelɛ́ɛ kplé bó xò yeɖee dó agùn Kplékplé ɖokpó ɔ́ mɛ̀. Ye sɔ́ Kplékplé ɖokpó ɖótè ɖò azǎngagbè azǎn 13ɔ́ aluunsùn ɔ́ tɔn ɖò Kútɔ́nú‚ bɛ́ ná fɔ́n tò-wɛ̀-nɔ́-ɖù-gǎn-bɔ̀-gǎn-vɔ̀ ɔ́ ɖò Benɛ̂ tò mɛ̀. "Mɛ è ɖò agùn Kplékplé nɛ́ ɔ́ mɛ̀ bó dó gudo Patrice TALƆN lɛ́ɛ wɛ́ nyí Éric Hùnɖetè‚ tòxóɖɔ̀gbɛta ""Les démocrates"" è è sɔ́ ɖayǐ má lín má lín din ɔ́ sín nukɔntɔ́ ɔ́‚ Joël Ayïvɔ̀‚ ée nyí gbɛtɔ́ núkún ɖéjí bó ná ɖibla sɔ́ alɔ dó jǐ lóbó ɖò mǎ sìn nyìnyɔ̀ kɔnnyi acɛkpìkpà TALƆN wú wɛ̀ sín sùn mɔkpán ɖye ɖokpóo é." Linlin è nyí FRD wɛ́ nyí ɖɔ̀ ye ná fɔ́n tò-wɛ̀-nɔ́-ɖù-gǎn-bɔ̀-gǎn-vɔ̀ sín acɛ ɔ́ ɖò Benɛ̂ tò mɛ̀. Nǔ è kpɔ́n wɛ̀ é ɖè ɔ́ wɛ́ nyí tògánsísɔ́ ée jawe é. Yemɛ è má ɖò gbè ɖokpó ɔ́ dó xá acɛkpìkpà ɔ́ wɛ̀ ǎ lɛ́ɛ bó nyí gbɛ̌ kplékplé bó tɔ́n yɔyɔ din lɛ́ɛ bǐ wɛ́ mɔ lě è ɖò sɔ́mì sɔ́mì ɔ́ ná bló gbɔn wɛ̀ ɔ́ é kún nyɔ́ ó. Ye tɛ́ aɖǔma bó ɖò byɔ́byɔ́ wɛ̀ ɖɔ̀ è ní súnsún sɛ́n è ko ɖɔ̀nǔ dó sɔ́mì sɔ́mì bíbló wú ɔ́ bǐ ɖò tají ɔ́‚ sɛ́n dódó è è huzu adà ná é. FCBE jɛ́n nyí tòxóɖɔ̀gbɛta mɛ è má ɖò gbè ɖokpó ɔ́ dó xá acɛkpìkpà ɔ́ wɛ̀ ǎ bɔ̀ sɛ́n ɔ́ tuun é. Benɛ̂ ví ée ɖò Awɔnlin lɛ́ɛ ɖě sɔ́ ná mɔ wǔvɛ́ cóbó ná ɖisa ɖò jlokokomɛ ɖò tò bɔ̀dó tò wú nɛ́ ɔ́ mɛ̀ ǎ. Gǎn ée kpacɛ dó agba è sá ɖɔ̀nǔ dó nyǐ ɖè mɛ wú ɖò Benɛ̂ tò mɛ̀ ɔ́‚ Cyrille Gugbejí ko sɔ́ mɛdógesiwéma yetɔn xlɛ́ ɖò 21 avùvɔ̀sùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Bó ná dó wànǔ xwédó sɛ́n è ɖòtè ɖò Awɔnlin é ɔ́‚ acɛkpìkpà Benɛ̂ tɔn ɔ́ ko sɔ́ kɛ́n mɛ nɛ́ lɛ́ɛ tɔn sín wǒsùn 2019ɔ́ tɔn ɔ́ ɖokpóo. Ɖò fúfónu nǔwíwá ɔ́ tɔn ɔ́‚ gbɛtɔ́ 35.000 (děgba tantɔn afatɔ́ɔn) sín nyǐkɔ́ wɛ̀ è yí. Mɛ énɛ́ lɛ́ɛ wɛ́ ná nyí mɛ nukɔntɔn ée ná yí mɛdógesiwéma yɔyɔ nɛ́ lɛ́ɛ é. Ye ná yí mɛdógesiwéma yɔyɔ nɛ́ ɔ́ bó ká ná lɛ́ yí jijiwéma è ayijayǐ ɖekɔn è. Ɖó azɔnkwín kolonâ ée ɖò gbɛ ɔ́ jí din wú ɔ́‚ ye ɖò tamɛlin xá gǎn Awɔnlin tɔn lɛ́ɛ wɛ̀ bó ná dó tuun lě è ná má mɛdógesiwéma nɛ́ lɛ́ɛ nú Benɛ̂ vǐ nɛ́ lɛ́ɛ gbɔn é. Nǔsɔ́ nú sɔ́mì sɔ́mì tokpɔnlagán lɛ́ɛ tɔn ée ná tîin ɖò azǎn 17ɔ́ nǔxwásùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɔ́ ɖò nukɔn yì wɛ̀ ɖò xwé ée ɖɔ̀nǔ dó sɔ́mì sɔ́mì bíbló wú ɖò tò mìtɔn mɛ̀ é gbè (CENA). CENA sɔ́ tɛnmɛ nú agbahwlɛntɔ́ lɛ́ɛ ɖò sɔ́mì sɔ́mì wéma ɔ́ jí ɖò azǎn 15ɔ́ lidósùn ɔ́ tɔn gbè. Ali nɛ́ nù ɔ́‚ agbahwlɛ́ntɔ́ atɔ́ɔn ée ɖò atɛ̀ jí lɛ́ɛ sɔ́ tɛ̀n yetɔn ɖokpó ɖokpó mɛ̀ ɖò sɔ́mì sɔ́mì wémá ɔ́ jí. Adonis Bohun sɔ́mì sɔ́mì tokpɔnlagán lɛ́ɛ tɔn xwè 2020ɔ́ tɔn‚ Xó tají lɛ́ɛ‚ tòxóɖíɖɔ́. Bɛsín axɔ́súzángbè azǎn 14 nǔxwásùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ è ná ɖeɖɛ mɛ má ɖò sɛ́n jí ǎ bó ɖò ali è gbɔn Jako xuta ɔ́ tó lɛ́ɛ bǐ. Xɔ̀ lɛ́ɛ ná nyí gbìgbì ɖò tají hwehutɔ́ lɛ́ɛ tɔn kpódó zindidi kpó ényí xwétɔ́ ɖesu má setonu ǎ ɔ́‚ lě gǎn lɛ́ɛ ɖɔ̀ gbɔn é nɛ́. Tɛ̀n è ye ná ɖè nyì wěxò nɛ́ jí ɔ́‚ è ná dó agɔnkɛ́tín dó bó wlíbò nú xu ɔ́ tó ɖò Benɛ̂. Agɔnkɛ́gbò lɛ́ɛ ná nyí aliglɔ́nnú nú xu ɔ́. Tutomɛ agɔnkɛ́gbò dídó dó xu ɔ́ tó tɔn ɔ́ ná dó sò nú alɔcyɔ́n xu ɔ́ jí sín nǔwíwá ée ko ɖò te lɛ́ɛ é. Azɔ̌ nɛ́ ɔ́ ná dalɔ mɛ bɔ̀ è ná lɛ́ vɔ́ xu dɔkun lɛ́ɛ fɔ́n lóbó ná cyɔ́n alɔ ye jí ; è ká ná lɛ́ lebe nú xu ɔ́ tò bónú xu ɔ̀ ní má gbà xwé lɛ́ɛ ó bónú ɖɛkpɛnyínyɔ́ tɔn ní vlɔ́nkàn nú sa-ɖi-wá-tò-mɛ̀. (José Didier Tonato‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó ayǐ ná nɔ̀ ganjí wú é). Nú gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ɔ́‚ yemɛ è ɖò tɔ̀ ɔ́ tó nɛ́ ko tuun ɖɔ̀ émí‚ ɖó ná gosin fínɛ́ din ɔ́‚ é bló xwè ɛnɛ jɛjí. Nǔ ɖò ganjí wɛ̀ ɔ́ azɔ̌ ée nyí xu ɔ́ tó ɖeɖɛ ɔ́ ɖó ná dɔn adɔn díndɔ́n ɖě wá ǎ. È ká kpɔ́n mɛ̀ nú hɛ̌nnu è ɖó azɔmɛví lɛ́ɛ é bó ná ɖeɖɛ yě ɖò azɔmɛ xwè fúfó. É ná bó ɖò ɖě cí gbɔn wɛ̀ ɔ́‚ è ná bà tɛnmɛ nú hwehutɔ́ gùn bɛ́ ná jɛ̀ fí ɖevo‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ tɛɖɛ̌ jí. Patrice TALƆN ná lɛ́kɔ́ yí kpɔ́n ayǐ ɔ́ jí bɛsín azǎn 7 aluunsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè. Tògán ɔ́ ná lɛ́ bɛ́ tòxò Benɛ̂ tɔn mɛ̀ gbíngbɔ́n sín zɔnlin tɔn. É ná gbɔn tokpɔnla afɔtɔn núkún we mɛ̀ ɖò akpá xwé wegɔ́ɔ. Ɖò azǎn 12ɔ́ wǒsùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ tògán ɔ́ fó hwɛzizɛ sín zɔnlin tɔn sín akpáxwé nukɔntɔn ɔ́ ɖò Kútɔ́nú hwenu é gbɔn tokpɔnla wěwe mɛ̀ wá yì é. Tokpɔnla kanɖé ko wɛ́ yí jǒnɔ̀ tògán ɔ́ tɔn hwenu ée ɖò lě é wà azɔ̌ sín kɛ́n ɖó nú tòví lɛ́ɛ wɛ̀ é. Tokpɔnla afɔtɔn núkún we wɛ̀ kpò bó má ko yí tògán ɔ́ sín jǒnɔ̀ ǎ. Din ɔ́‚ é jɛ̀ yedɛlɛ́ɛ jí. Tògán ɔ́ ná yì tokpɔn ayizɛ́n mɛ̀ din : Bɔ́ɔgú ( Pɛlɛlɛ‚ Undali‚ Sinaɖe)‚ Alibolí (Kalimama‚ Ségbanna‚ Gɔgúnú)‚ Atakola (Usa Pewunko‚ Cukúwuntunâ‚ Tangyéta)‚ Dɔnga (Kopaago‚ Uakée)‚ Xùlɛ̀nù (Só-Avà) kpódó Wěmɛ̀ kpán (Akplo-Mislètè‚ Sɛmɛ-Kpódjí‚ Agěgé‚ Ajòhùn‚ Bònù). Ɖì akpáxwé nukɔntɔn ɖɔhun ɔ́‚ mí ná mɔ hwenu syɛ́nsyɛ́n hwɛzizɛ tògán ɔ́ tɔn lɛ́ɛ ɖò fí hwe tɔn nù. Maurice Thantan‚ kplékplé gbɛta tokpɔnla Benɛ̂ tɔn lɛ́ɛ (ANCB) yì ɖɛmɛnu gba jí tò mìtɔn tɔn ɖò tɛníígbè azǎn 9ɔ́ abɔxwísùn xwè 2020ɔ́ tɔn. Tokpɔnlagán lɛ́ɛ yí kpé ɖɛmɛnu tɔn lɛ́ɛ bó ná yí dó fɛ̀n kpá nú xó ɖé. Fɛ̀n dó kpá nɛ́ ɔ́ kúnkplá azɔ̌ ée nyí ɖɛmɛnu lɛ́ɛ tɔn bɔ̀ ye ná ɖènyǐ akwɛ́ nabí tò ɔ́ ná zán ɖò xwè 2021ɔ́ mɛ̀ é ɔ́. Nǔ è ɖò tají ɖò fɛ̀n dó kpá nɛ́ mɛ̀ é wɛ́ nyí ɖɔ̀ tokpɔnlagán lɛ́ɛ ɖò byɔ́byɔ́ acɛkpìkpà ɔ́ wɛ̀ ɖɔ̀ akwɛ́ è ɖò ná zán ɖò tokpɔnla lɛ́ɛ mɛ̀ é ní yawu wá tokpɔnla lɛ́ɛ mɛ̀. Tokpɔnlagán Xɔ̀gbónu tɔn‚ Charlemagne Yankoti‚ ɖò kɛ́n xó lɛ́ɛ tɔ́n xá ɖɛmɛnu lɛ́ɛ. Maurice Thantan ‚ Xó tají ‚ gbɛtɔ́ lɛ́ɛ‚ Kplékplé gbɛta Tokpɔnlagán lɛ́ɛ tɔn‚ akwɛ́ zínzán tokpɔnla lɛ́ɛ tɔn. "Anyumlímlí ɖokpó wɛ́ ɖò keze zán nukɔntɔn élɔ́ mɛ̀ gbɛta wegɔ́ɔ mɛ̀ nú nǔ kàn anyumlímlí xíxó ""UFOA B U20"" tɔn é." Aklasú Awɔnlin tɔn lɛ́ɛ ná kpé afɔ xá Ajinakú Abijáan tɔn lɛ́ɛ. Ée ye xò bɔlu ɔ́ fó ɔ́‚ kɛ́n ɖokpó ɔ́ wɛ̀ gbɛta we lɛ́ɛ bǐ ɖó. Kpódó kɛ́n nɛ́ ɔ́ kpán ɔ́‚ yemɛ we lɛ́ɛ wɛ̀ ɖò nukɔn tɔ́ntlɔ́ngbɔ́ɔn kpódó kɛ́n ɖokpó ɖokpó kpán. Gana ée má ko xò bɔlu ɖě ǎ ɔ́ ɖó kɛ́n vɔ̌kwín. Kàn gbɛ dó kàn nu agbahwlɛ́nhwlɛ́n tɔn ɖò gbɛ̌ nɛ́ mɛ̀ ɖò nukɔn yì wɛ̀ bɔ̀ Gana ná kpé xá Awɔnlin. È sɔ́ ná xò anyumlímlí ɖě ɖò bɔluxòtɛ̀n Benɛ̂ tɔn lɛ́ɛ ǎ. "Kanɖó ée nɔ́ kpénúkún dó anyumlímlí bɔlu afɔ sɔ́ xò wú ɖò Benɛ tò mɛ̀ ɔ́ (FBF) ɖè gbetakɛ́n tɔn ɖò azǎn 29ɔ́ ayidósùn ɔ́ tɔn mɛ̀ bó ɖɔ̀ bɔlu xìxò kún ná tîin ɖò xwè 2019ɔ́-2020ɔ́ mɛ̀ ó. Ɖó azɔnkwín kolonâ ɔ́ wú ɔ́ lóbó ká ná lɛ́ lifɛ̀n gbò níí ɔ́‚ ""FBF"" ɔ́ gbɛ́ ɖò xwèjísùn ɔ́ mɛ̀ ɖɔ̀ bɔluxìxò akpáxwé 1ɔ́‚ 2ɔ̀ kpódó 3ɔ́ kpán kún ná tîin ɖò Benɛ tò mɛ̀ ó." Ée è yí gbɔjɛ́ gǎnnu gǎnnu nú sùn yɔywɛ ɖé ɔ́‚ è ɖó ná yì tagbesɔ̀ bó ná kpɔ́n ɖɔ̀ azɔ̌ lɛ́ɛ ná bɛ́ alǒ è ná gɔn má bɛ́ ají ɖò azǎn 15ɔ́ ayidósùn ɔ́ tɔn gbè. Mɛɖé tlɛ́ lɛ́n ɖɔ̀ è ná gɔn má kpéwún bó sɔ́ gbetakɛ́n ɖò azǎn nɛ́ ɔ́ jí ǎ. Aklunɔzángbla we gudo ɔ́‚ ɖɔ̀-nú-è-sè ɖé tɔ́n bó hɛ̀n gbetakɛ́n kpatakì ɖé nù gbɔn lě azɔnkwín kolonâ ɔ́ ɖò yìyì ɖò Benɛ é gblamɛ ; ɖò ɖɔ̀-nú-è-sè mɛ̀ ɔ́‚ gbɛtɔ́ 1189 (afatɔ́ɔn kɛnnɛ ko atɔ́ɔn núkún ɛnɛ) wɛ́ ko bɛ́ azɔn nɛ́ ɔ́ bɔ̀ mɛ 21 (ko núkún ɖokpó) nyí mátîintɔ́ káká wá azǎn 29ɔ́ ayidósùn ɔ́ tɔn gbè. Gbɔn kɛ́n è è dó zogbéjí lɛ́ɛ gblamɛ ɔ́‚ azɔn ko gbɔ nú mɛ 333 (afɔɖé kantɔn woatɔn) bɔ̀ è ká kpò ɖò núkún kpé dó mɛ 735 (nuwɔntɔn kantɔn woatɔn) wú wɛ̀. Ɖò nukɔntɔ́ ɖɔ̀-nú-è-sè-zɔ́-wá-tɔ́ lɛ́ɛ nukɔn ɔ́‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó hwɛjujɔ wú ɔ́ syɛ́n gbè. Nǔ è ɖò jijɛ wɛ̀ éhɔ́nmɛ ɔ́‚ gbehwán gudo wɛ́ nyí bɔ̀ è ɖò sísɛ́ dó ɖɔ̀-nú-è-sè-gɔnu lɛ́ɛ wɛ̀ ɖó ye wɛ́ nyí mɛ dódó ée ɖò adingban nɛ́ ɔ́ fúnfún kɔnnyi tò ɔ́ jí wɛ̀ é Sevelɛ́ɛn Quenum wɛ́ ɖɔ̀ mɔ̌. Sɛ́n è gbɛ́ ɖɔ̀ è má jlá ajɔ̌ nú atínkɛ́nkwín lɛ́ɛ ó ɔ́ wɛ́ nyí sɛ́n è xixa tɔn nyí 2018-262 bɔ̀ è sɔ́ ɖò azǎn 28ɔ́ ayidósùn xwè 2018ɔ́ tɔn gbè é. "Ɖò fúfónu sɛ́n nɛ́ ɔ́ tɔn tinmɛ nú ɖɔ̀-nú-è-sè-zɔ́-wá-tɔ́ gán lɛ́ɛ ɔ́‚ è ná tuun ɖɔ̀ "" sɛ́n gbɛ́ ɖɔ̀ mɛɖé má jlá ajɔ̌ nú atinkɛnsaxwé ɖé ó‚ atinkɛn zɔ́ wíwá xó ɖé ó‚ atinkɛn ɖé alǒ nǔ è kunkpla atinkɛn ɔ́ ɖě ɔ́ ó""." Mɛ ée ná gbà sɛ́n nɛ́ ɔ́ alǒ mɛ è ná ɖó nù ɖò sɛ́n nɛ́ ɔ́ gbígbá mɛ̀ lɛ́ɛ bǐ wɛ́ ná sú livi ɖokpó wá yì jɛ̀ livi atɔ́ɔn. Sɛ́n nɛ́ ɔ́‚ è sɔ́ gbetakɛ́n ɖò xwè 2018ɔ́ mɛ̀. Ye gbɛkan dó alibúbú ɔ́ nù. È síxú jodo nyí mɔ̌ má kɛnu déwú ǎ ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó hwɛjujɔ wú é ɔ́ wɛ́ sɔ́ ɖò afɔ sɔ́ dó afɔ jí nú mɛ wɛ̀. "Ɖi lě acɛkpìkpà ɔ́ byɔ́ gbɔn é ɔ́‚ ""CCIB"" ná tó bɛ́ azɔ̌ hwɛ̌ ɖò azǎn 23ɔ́ aluunsùn xwè 2019ɔ́ tɔn gbè." Nukɔntɔ́ è ná nɔ̀ azɔxwé nɛ́ ɔ́ nù hwɛ̌ ɔ́‚ azɔ̌ ée nyí étɔ́n ɔ́ wɛ́ nyí ɖɔ̀ è ná nɔ̀ adà huzu nú sɛ́n è è ná xwédó bó ná sɔ́ gǎn ɖò azɔxwé nɛ́ ɔ́ nù; é ká ná lɛ́vɔ́ só xwè nú lě azɔxwé nɛ́ ná nɔ̀ wà azɔ̌ gbɔn kpódó lě é ná nɔ́ zán akwɛ́ gbɔn é kpán ; é ká ná lɛ́ kpɔ́n azɔ̌ è CCIB ɔ́ ɖó ná wà bó ná dalɔ ajɔ̌tɔ́ ganɖɔkɛ̀n tlitli nɔ̀ lɛ́ɛ é. "Ée nukɔntɔ́ ée ɖò fínɛ́ hwɛ̌ ɔ́ sɔ́ wěmá è mɛ̀ é ɖó kɛ́n azɔ̌ è è wà lɛ́ɛ tɔn jó gudo ɔ́‚ ""CCIB"" wá dà tò ɔ́‚ ɖò tají ɔ́ ajɔ̌tɔ́ ganɖɔkɛ̀n tlitli nɔ̀ lɛ́ɛ‚ nú ye ní wá tɔ́njɛ̀ tutomɛ yaɖé yaɖé ée tagbesɔ ɔ́ sɔ́ ɖótè lɛ́ɛ é." Ɖò ali nɛ́ nù ɔ́ keze zán ɖokpó wɛ̀ CCIB ɔ́ sɔ́ ɖótè bó hùn hɔn tɔn lɛ́ɛ kɛ́ bónú mimamɛ ée ko ɖò azɔxwé ɔ́ lɛ́ɛ bǐ ná síxú ɖó nǔ è ɖyɔ́ ɖémɛ̀ lɛ́ɛ hǎ nú tò ɔ́. Acɛkpìkpà ɔ́ sín nukɔntɔ́ ée nɔ̀ nǔwíwá nɛ́ lɛ́ɛ domɛ lɛ́ɛ mɔ ɖɔ̀ CCIB ɔ́ nukɔn yìyì sín nǔ wɛ̀ ko sɔ́ mɔ̌ kɛɖɛ nɛ́. Kpódó walɔ yaɖé yaɖé è sɔ́ ɖótè ɖò azɔxwé nɛ́ ɔ́ mɛ̀ kpán ɔ́‚ sùsù yí wɛ́ ɖò ná hɔ́n nú azɔxwé nɛ́ wɛ̀ ɖò xwè ée jawe lɛ́ɛ mɛ̀. Nǔxókpɔ́n ɖě sɔ́ tîin nú è ná ɖɔ̀ adà huzu huzu nú tutomɛ azɔxwé ɔ́ tɔn lɛ́ɛ byɔ́ linlin kpatakì tògán tɔ́n lɛ́ɛ mɛ̀ ǎ ; è ká síxú ɖɔ̀ é kún ná gɔn alɔ dó tò zɔ́ sín tutomɛ è vɛ́ adɔ̌ tògán é ɔ́ ǎ ; bɛ́ ká ná lɛ́ dalɔ tò mìtɔn bɛ́ ná yì nukɔn ‚ nǔ è víví nú gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó ajɔ̌ xó wú é ɔ́ nɛ́. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ tò ɔ́ tɔn‚ ée nyí wěgbójínɔ́tɔ́ kpatakì ɖò tògán ɔ́ gbásá ɔ́‚ ká ná jiɖiɖe ajɔ̌tɔ́ ganɖɔkɛ̀n tlitli nɔ̀ lɛ́ɛ wɛ̀ ɖɔ̀ è ná sɔ́ tutomɛ ɖayǐ bɛ́ kpénúkún dó nǔ wá xwédó adà huzu huzu nú nǔ è kàn azɔxwé nɛ́ é. "Mì ko mɔ ɖò mìɖee mɛ̀ ɖò gbɛta klewun è è sɔ́ ɖótè bɛ́ ná kpénúkún dó mɛ ée ná tó ɖò azɔ̌ wá wɛ̀ ɖò azɔxwé nɛ́ ɔ́ mɛ̀ wɛ̀ hwɛ̌ lɛ́ɛ ɖɔ̀ azɔ̌ è mɛ ɖokpó ɖokpó ná wá lɛ́ɛ ɖò vovo. Mì tò mìɖee ɖi sɔ́jà ɖɔhun ɖò gudo bó ná kpɔ́n lě azɔxwé ɔ́ ná yì nukɔn gbɔn é. Mì ná sɔ́ tutomɛ dó tè má lín má lín mɛ̀ din bɔ̀ gbɛta è wà azɔ̌ káká jɛ̀ fí din ɔ́‚ ná ɖó azɔ̌ tɔn tè bó ná sɔ́ agun kplékplé ajɔ̌tɔ́ lɛ́ɛ tɔn ɖayǐ lě è ko nɔ́ ko nyí gbɔn é""‚ lě Pascal Irenée KÚKPÀKÌ tɛɖɛ̌ jí gbɔn é nɛ́." É nɔ́ lɛ́ mɔ hwɛhwɛ bɔ̀ awɔntincyɔ́nnú ɔ́‚ è nɔ́ sɔ́ nyì kɔ́mɛ̀ kpowun zinzan fó tɔn gudo. Mɛ ɖé lɛ́ɛ ná bó tlɛ́ nɔ́ sɔ́ awɔntincyɔ́nnú yetɔn lɛ́ɛ dó zunkɔ́bɛ́nú mɛ̀ ɔ́‚ é ɖò vaan ɖɔ̀ mɛ bǐ kún nɔ́ bló mɔ̌ ó. Ayǐ è jí mì ɖè ɔ́ lɔ́ɔ yí kpɛ́n nɛ́. Nú mɛ tuun azɔ̌ ɖò akpáxwé nɛ́ ɔ́‚ awɔntincyɔ́nnú lɛ́ɛ nɔ́ hɛ̀n ayǐ kwíjì ɖi hlaglan lɔbanɔ lɛ́ɛ ɖɔhun. Nú nyɛ ɔ́‚ tagba ɖokpó ɔ́ jɛ́n nɔ́ dɔn wá nú ayǐkúngban ɖi hlaglan lɔbanɔ lɛ́ɛ ɖɔhun ‚ nǔ è Sandra Idosú ɖɔ̀ è nɛ́‚ azɔ̌ wá dó hlaglan lɔbanɔ jí tɔ́ wɛ̀. Bónú nǔ mɔwun má sɔ́ ná tîin ǎ ɔ́‚ mɛɖé lɛ́ɛ byɔ́ ɖɔ̀ è ní zán awɔntincyɔ́nú è è hɛ̀n ɔ́ è ná lɛ́vɔ́ zán é. È ní tɛ́nkpɔ́n káká bónú tòví lɛ́ɛ ní zán awɔntincyɔ́nnú è è hɛ̀n ɔ́ è ná zán azɔn gege é ɖó é nyɔ́ nú ayǐkúngban ‚ Sandra Idosú wɛ̀ mɔ mɔ̌. Mɛ ɖevo lɛ́ɛ ká mɔ ɖɔ̀ nǔ wá dó mɛjɔmɛ nyínyí sín ali jí awɔntincyɔ́nnú xwétɔ́ lɛ́ɛ tɔn wɛ̀ è ná tɛɖɛ̌. È ɖó ná tɛɖɛ̌ dó fí è ná yě kɔnnyi è jí. È ɖó ná dózǒgbé jí ɖɔ̀ atinkɛnsaxwé bǐ ɖó ná ɖó zunkɔ́bɛ́nú lóbónú è wà bó xɔ̀ awɔntincyɔ́nnú yɔyɔ ɖevo ɔ́‚ è ɖó ná sɔ́ xóxó ɔ́ démɛ̀‚ Patrice Sagbó ée nyí ayǐ-zɔ́-wá-tɔ́ wɛ̀ xwlé linlin mɔ̌wun. Nú éyɛ́ ɔ́‚ è ɖó ná sa sɛ́n dó mɛ ée nɔ́ sɔ́ awɔntincyɔ́ɔnú yetɔn dó nyì kɔ́mɛ̀ kpowun lɛ́ɛ é. Nú ayǐzɔ́wátɔ́ xeɖé xeɖé lɛ́ɛ ɔ́‚ awɔntincyɔ́nnú ée sa wɛ̀ è ɖè ɖò atinkɛnsaxwé lɛ́ɛ ɔ́‚ cóbónú ye ná gudu ɔ́‚ è hwe bǐ ɔ́‚ ye ná tó bló xwè 500 ( afowe kanwe ko) hwɛ̌. Hǔn è jɛ́xá ɖɔ̀ walɔ è è ná síxú zán yě gbɔn ɔ́ tò ɔ́ ní kpɔ́n nú nyɔ̌na ayǐ ɔ́ tɔn. Hǔn jí zɔn è nɔ́ hɛ̀n mɛ kawun kawun ɔ́ gbá kpé tòxò Wuhan ɔ́ mɛ̀ ɖò Cinu tò mɛ̀ dɔ̌n ɖò fúfónu wǒsùn ɔ́ tɔn. Káká wá tɔ́n éhɔ́nmɛ ɔ́‚ é ko hu gbɛtɔ́ 100 (kanwe ko) jɛji bɔ́ gbɛtɔ́ ná yì 2000 (afatɔ́ɔn) mɔ̌ lɔ́ɔ ɖò azɔn mɔ̌wun jɛ̀ wɛ̀ ɖò Cinu. Azɔnkwín mɔ̌wun ɔ́‚ è ko wɔ́ yɛ̀flú tɔn ɖò gbɛ ɔ́ bǐ mɛ̀ : Etazuní‚ Kanadá‚ Flanse tò mɛ̀‚ Janma gbéjí ‚... Mɛ ɖokpó ɖò Abijan bɔ̀ è ɖò azɔn mɔ̌wun mɔ ɖò wǔ tɔn wɛ̀. È ɖò gbè ba sè ɖò gǎn Benɛ tɔn lɛ́ɛ́ nù sín hwenu è kolonâ ko dásá Cinu tò ɔ́ é. "Benjamin Hùnkpátín tò ná jiɖiɖe hwɛ̌ ɖɔ̀ ""azɔnkwín nɛ́ ɔ́ ɖě kún ko wá tò mìtɔn mɛ̀ káká tɔ́n éhɔ́nmɛ ó""." Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ̀ ganjí wú é ɔ́ ɖɔ̀ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ gbásá émí tɔ́n ɖò gbesisɔ mɛ̀ bó ná liza xá azɔnkwín énɛ́ ɖò kɔndokpɔ́ mɛ̀ xá gǎn-hɔn-yì-tɔ́ gbásá ɖelɛ́ɛ kpódó kplékplé gbɛta ée nɔ́ liza xá Sida‚ kpɛ́nwé kpódó hwesivɔ zɔn kpán é. È ko zɔn azɔ̌ azɔxwé ée kpacɛ dó jɔnhɔnmɛhún jayǐ tɛ̀n nù ɔ́ ɖɔ̀ ní lɛ́vɔ́ tutomɛ è è sɔ́ ɖótè bɛ́ ná liza xá azɔnkwín énɛ́ ɔ́ cɔ́ ganjí : azɔnkwín ɔ́ gbéjé kpɔ́n‚ mɛ-ɖokpónɔ-yí-nínɔ́ mɛ wú azɔn ɔ́ ɖe vlavo é kpódó titɔ́jɔ́ í vɔ̌nù kpán‚ mɔ̌ wɛ̀ Benjamin Hùnkpátín ɖɔ̀. Bɛsín hweɖénu din ɔ́‚ è nɔ́ mɔ zunkɔ́ kpé Kútɔ́nú tòxò ɔ́ bǐ kpódó fí tòví lɛ́ɛ hɛ̀n ɔ́‚ ye ná gbɔjɛ́ ɖè ɔ́ kpán. Nǔ mɔ̌wun wá ɖò kpɔ́ sú wɛ̀ bó ɖò awakanmɛ kú dó nú gǎn è dó wɛ̀ tokpɔnla gbásá Kútɔ́nú tɔn ɖè ɔ́ wɛ̀. È síxú jó walɔ gblegle nɛ́ dó bɛ́ yí kàn ǎ ‚ hwɛɖɔ̀tɔ́ tò ɔ́ tɔn ɔ́ wɛ̀ ɖɔ̀ mɔ̌. Mɛ ée wú alɔ ná jɛ̀ bɔ̀ ye ná ɖò zunkɔ́ kɔ́n dó tò kplé yí jí wɛ̀ lɛ́ɛ ɔ́‚ è ná dó yě gàn. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpé núkún dó mɔkàn wú sɔ́ azɔ̌ ɖaxó è é wá lɛ́ɛ xlɛ́ tòví lɛ́ɛ. Nǔwíwá nɛ́ ɔ́ tîin ɖò táatagbè azǎn 23ɔ́ zofínkplɔ́sùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɖò Kútɔ́nú. Ɖó tɛ̀n nɛ́ ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ Aurélie Adam Soulé Zumaru ɖò fínɛ́ bɔ̀ azɔ̌gbɛ tɔn ée ɖɔ̀nǔ dó wɛndídó kpódó wěmá-sɛ́-dó-tɛ̀n kpán wú ɔ́‚ Alain Orunla lɔ́ɔ gɔna; mɛ ɖɔ̀nǔ dó tò gudo xó lɛ́ɛ nù ɔ́‚ Aurélien Agbenɔsi lɔ́ɔ hán ɖò tɛ̀n nɛ́ ɔ́ mɛ̀ ǎ. Ɖi xwè 2020 ɖɔhun ɔ́‚ Acɛkpìkpà sɔ́ nǔ è ná wà wɛ́ ɖè ɖò xwè ɔ́ mɛ̀ ɔ́ xwlé tò kpódó mɔkàn zɔ́ wá tɔ́ lɛ́ɛ bǐ kpán. Ɖò xó è ɖó bó ná ɖɔ̀ lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́‚ Aurélie Adam Soulé Zumaru tó wá nǔ è ɖòtè bɛ́ ɖò ná wà wɛ̀ ɖò xwè 2020ɔ́ mɛ̀ ɔ́ jí hwɛ̌. É xlɛ́ mɛ lɛ́ɛ ɖɔ̀ nǔ è è lɛ̌n bó ná wà ɖò xwè ɔ́ mɛ̀ lɛ́ɛ bǐ wɛ̀ ye fó alǒ alɔ ko jɛ́wú. É dó yě gesi lyɛngbe lyɛngbe. "Ɖò tají ɔ́ mɔkàn è hùn dó azɔxwé ée ɖò Benɛ tò mɛ̀ lɛ́ɛ é bǐ jí é ‚ mɔ gbá jí ""e-learning"" ‚ kpódó mɔ gbá jí ée ná nɔ́ ná kɛ́n tɛ́nkpɔ́n tɛnmɛ tɛnmɛ azɔmɛví lɛ́ɛ tɔn è kpán ‚ mɔkàn cícá ée ná nɔ́ nǔwíwá lɛ́ɛ bǐ tɛ́ntín è ‚ azɔ̌ wà gbɔn mɔkàn jí ée ná nɔ́ kplɔn yì jǐ bɔ̀ ala vɔ̀ axɔ́sú tɔn lɛ́ɛ tɛ́ntín é ‚ ""Benɛ Digital Tour"" ‚ aklunɔzángblá mɔkàn nǔwíwá è è sɔ́ nyì tè é tɔn." Azɔ̌ ɖevo lɛ́ɛ tîin ɔ́‚ ye yì nukɔn ɖé ǎ ɖó azɔnkwín kolonâ ɔ́ wú. Ɖò fúfónu nú nǔ tògán ɔ́ lɛ́n bó ná wà (PAG) ɖò xwè 2016ɔ́-2021ɔ́ jí ɔ́‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée kpacɛ dó mɔkàn wú é ɔ́ ɖɔ̀ mɛjí tutomɛ tají ayizɛ́n ée kàn akpáxwé émí tɔ́n ɔ́ ɖò nukɔn yì wɛ̀ tawun‚ ɖélɛ́ɛ tlɛ ko fó lɔ́ɔ. Nǔ nɛ́ lɛ́ɛ ɖye : mɔzo níná bɛ́ ná gbà gbě ala gbɔn Benɛ tò ɔ́ bǐ mɛ̀‚ ali ɖè nú mɔzo bɛ́ ná yì gbaví-nukpɛ́nnɔ̀-gɔ̀nù ée ɖò mɔkàn jí lɛ́ɛ é ‚ azɔwatɛ̀n bǐ ná nɔ́ wànǔ gbɔn mɔkàn gblamɛ ‚ ajɔ̌ wà gbɔn mɔkàn jí ná nyí mɛ bǐ tɔn kpáa‚ mɔkàn nǔwíwá lɛ́ɛ zinzan dó wà azɔ̌ ɖò ali bǐ xò. Acɛkpìkpà ɔ́ gbɛ́ nǔzɔ́nmɛ ée hwɛɖɔ̀gbasa Aflika gbéjí ɔ́ tɔn zɔ́n ɖɔ̀ é ní tó ɖó sɔ́mì sɔ́mì sín nǔwíwá lɛ́ɛ tè hwɛ̌ bónú è ná bà dò nú hwɛylɔ́mɛ è ajɔ̌tɔ́ Sébastien Ajavɔ́n ylɔ́ ɖò azǎn 17ɔ́ lidósùn ɔ́ tɔn mɛ̀ é. Ɖò hwɛ wémá è é sɛ́dó ɔ́ mɛ́ ɔ́‚ hwɛɖɔ̀gbasa nɛ́ ɔ́ ée ɖò Arusha é zɔ́n ɖɔ̀ acɛkpìkpà Benɛ tò ɔ́ tɔn ní ɖó nǔ sɔ́mì sɔ́mì sín nǔwíwá lɛ́ɛ nú hwɛ̌ káká yì jɛ̀ hwenu è é ná mɔnǔ jɛ̀ nǔ è sín hwɛ ylɔ́ wɛ̀ ajɔ̌tɔ́ ɖaxó Sébastien Ajavɔ́n ɖé é wú céɖé céɖé é. "Nǔwíwá xwédó gbetakɛ́n nɛ́ ɔ́ "" ná ɖi nǔsinnǔ""‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ wɛ́ ɖɔ̀ mɔ̌." Ɖò Xɔ̀gbónú ɔ́‚ hwɛɖiɖɔ è ɖò tè ɔ́‚ è sɛ́dó azǎn 2ɔ́ lyasùn ɔ́ tɔn gbè. Hwɛɖɔgbasa Benɛ tɔn lɛ́ɛ lɛ́ bɛ́ azɔ̌ ɖò azǎn 15ɔ́ ayidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè nú hwɛɖiɖɔ zɔ́ yaɖé yaɖé ɖevo. Ɖò Xɔ̀gbónú ɔ́‚ è hùn hwɛɖiɖɔ kpáxwé 4ɔ́ nǔ baɖa baɖa dó sìn tɔ́ lɛ́ɛ tɔn ée nyí xwè 2019ɔ́-2020ɔ́ jí tɔn é ɖò agba è sá è nɔ́ lifɛ̀n gbò nú nǔ baɖa baɖa dó sìn ɖò akwɛ́ líxó kpódó tò dɔn wlú kpán (CRIET) é. Mɔ̌ ɖokpó ɔ́ ɖò Kútɔ́nú ɔ́‚ è hùn hwɛɖiɖɔ kpáxwé nukɔntɔn nǔ baɖa baɖa dó sìn tɔ́ lɛ́ɛ tɔn ɖò hwɛɖɔ̀gbásá ɖaxó nukɔntɔn è ɖò Kútɔ́nú é‚ ée nyí xwè 2020ɔ́ tɔn é. Hwɛɖiɖɔ xó nukɔntɔn è è hùn ɖò hwɛɖɔ̀gbásá nukɔntɔn ɖaxó Kútɔ́nú tɔn ɔ́ wɛ́ nyí Gracia Prunelle è è hu é. Kú è ví nyɔ́nu ví kpɛví xwè tɛnwe tɔn nɛ́ kú ɖò zofínkplɔ́sùn è wá yì é mɛ̀ ɔ́ nyí ahwì bó xò mɛ bǐ ɖò Benɛ tò mɛ. "Martial zonyí è è sùn nyǐ ɖɔ̀ Alaji Mujibu ɔ́ kpódó wegɔ tɔn Asɔgba Gratien kpán ná wá hwɛgun ɖó "" mɛhuhu‚ bǒvívlɛ́ kpódó nù ɖó ɖò nǔ dídá mɛ̀ kpán "" wú." Hwɛɖɔ̀gbásá ɔ́ ɖɔ̀ Marial Zonyí ná dɔ́n cí gàn bó ká ná lɛ́ sú livi gban. Mɛ è è ká wlí gɔ́ níí ɔ́‚ hwɛ jó é bɔ̀ è ká ná ɖò awɔntin hwɛ́n ayǐ dó wǔ tɔn wɛ̀. "Ɖò akpáxwé ɛnɛgɔ́ɔ hwɛɖɔ̀gbásá ""Criet"" tɔn ɔ́‚ hwɛxó woatɔn wɛ́ tîin bó kàn mɛ afɔtɔn núkún atɔn bɔ̀ hwɛxó jɛ̀ kɔ̀ nú yě." Hwɛxó nukɔntɔn è nù hwɛɖɔtɔ́ lɛ́ɛ hùn nǔ sín ɔ́ wɛ́ nyí ée kàn tò kwɛ́ fínfín é. Sín xwè 2017ɔ́ mɛ̀ ɖokpóo wɛ̀ nǔ ɔ́ jɛ̀ bɔ̀ è ɖò lě è zán akwɛ́ gbɔn ɖò hwɛɖɔ̀gbásá Lokosá tɔn mɛ̀ è wɛ̀ bó mɔ ɖɔ̀ livi gban atɔ́ɔn núkún atɔn blí bú. Mɛ è hwɛxó jɛ̀ kɔ̀ ná é ‚ Suulu Kpana‚ yígbè ɖɔ̀ nǔ mɔ̌wun jɛ̀ nǔgbó amɔ̌ akwɛ́ sɔ̀xà nabí è è ɖɔ̀ è jɛ̀ étɔ́n jí ǎ bɛ́ ɖò akwɛ́ lɛ́n wémá lɛ́ɛ ɖexlɛ́ wɛ̀ bá dó ɖetɔ éɖee. Tɔ̀ɖemɛtɔ́zɔ́wátɔ́ tɔn lɛ́ byɔ́ ɖɔ̀ è ní lɛ́ kpɔ́n akwɛ́ nɛ́ bó ɖekpo bó ká byɔ́ hwenu klewun ɖé ɖò hwɛɖɔ̀gbásá ɔ́ sí ɖɔ̀ ní ná émí bónú émí ná síxú wà azɔ̌ mɔ̌wun. Hwɛɖiɖɔ ɔ́ è ká sɛ́dó azǎn 2ɔ́ lyasùn tɔn gbè. nú-è-sè-gɔnu lɛ́ɛ jí wɛ̀ è ná jlá ajɔ̌ ɖè ɖó azɔnkwín kolonâ ée ɖò adǎn jí è wú. È gbɛ́ kplékplé lɛ́ɛ‚ tòxòɖɔgbɛta lɛ́ɛ ɖó ná bló sɔ́mì sɔ́mì sín nǔwíwá yetɔn lɛ́ɛ gbɔn gbaví nukpɛ́nnɔ lɛ́ɛ kpódó gbaví bowun bowun gɔnu lɛ́ɛ kpán ‚ é síxú nyí axɔ́sú tɔn alǒ mɛ kpáa tɔn. CENA hùn nǔ sín yemɛ xwè agbahwlɛnhwlɛn sɔ́mì sɔ́mì tɔn webɔ webɔ lɛ́ɛ nù ɖò azǎn 12ɔ́ zofínkplɔ́sùn ɔ́ tɔn ɔ́ gbè. Mɛ è sín jɔ̌nɔ ná yí wɛ̀ Cécile Gudu Kpangɔ́n kpódó Marie-Léa Yemajlo jà lɛ́ɛ ɖye : Agapit Napoléon Maforikan‚ dòbànúnǔtɔ́ ɖò ɖɔ̀-nú-è-sè li xò bó ká lɛ́vɔ́ nyí nǔtuuntɔ́ xeɖe xeɖe ɖò sɔ́mì sɔ́mì lí xò; Joel Atayi Gɛdɛgbě‚nǔtuuntɔ́ xeɖe xeɖe ɖò tò kùnkùn lí xò bó ká lɛ́ nyí ahwanjɛ tòví lɛ́ɛ jí tɔ́ ɖokpó. Adonis Bowun‚ tògán sísɔ́ 2021. Ée tò mìtɔn mɔ éɖee mɛ̀ kpɛɖé ɖò xwè 1972 gbɔn acɛkpìkpà ganna ganna sɔ́já è ɖò tò nù tɔn gblamɛ ɔ́‚ tagbesɔ̀ gannyǐ gannyǐ nǔywɛ́tɔ́ tò ɔ́ tɔn lɛ́ɛ è è bló ɖò zofínkplɔ́sùn xwè 1990ɔ́ mɛ̀ ɔ́ wɛ́ hùn nǔ sín acɛkpìkpà jɛ̀ tòví bǐ sí kpáa ɔ́ nù ɖò Benɛ tò mɛ̀. Bɔ̀ bɛsín hwenɛnu ɔ́‚ nǔ nɛ́ è è sɔ́ nyì tè ɔ́ bɛ́ azɔ̌ bɔ̀ tògán ɖě nɔ́ ɖyɔ́ ɖě ɖò tò ɔ́ ta nù. Tàn klewun tògán ée jɛ̀ yeɖee gudo ɖò Benɛ bɛsín xwè 1960 ɔ́ ɖě ɖye. Hubert Maga wɛ́ è sɔ́ tògán ɖò sɔ́mì sɔ́mì ɖɛmɛnu lɛ́ɛ tɔn kpódó tògán sísɔ́ tɔn kpán è è bló ɖò azǎn 11ɔ́ wǒsùn xwè 1960ɔ́ tɔn gbè é bɛ́ ná hɛ̀n tò ɔ́ nú xwè atɔ́ɔn. Cóbónú è ná bló sɔ́mì sɔ́mì nɛ́ ɔ́‚ é tò nyí gǎn-hɔn-yì-tɔ́ nukɔntɔn ɔ́ bó lɛ́ nyí tògán gbɔn sɔ̀mì sɔ́mì ɖɛmɛnu lɛ́ɛ tɔn è è bló ɖò lidósùn xwè 1959ɔ́ gbè é ‚ bɔ̀ ɖò acɛkpìkpà nɛ́ ɔ́ mɛ̀ wɛ̀ é ké mɛɖeesíjíjɛ́ tò mìtɔn tɔn ɖè ɖò azǎn nukɔntɔn avùvɔ̀sùn ɔ́ tɔn gbè. Ɖò wǒsùn xwè 1961ɔ́ tɔn mɛ̀ ɔ́‚ tògán nukɔntɔn tò mìtɔn ée jɛ̀ éɖee sí yɔyɔ ɔ́ hùn nǔ sín tutomɛ nukɔn yìyì tɔn ɖé nù nú xwè ɛnɛ è jǎwe lɛ́ɛ é bɔ̀ è ná xwédó dó wànǔ ɖò xwè ko è ná wá lɛ́ɛ mɛ̀. Amɔ̌‚ tutomɛ nɛ́ ɔ̀ ná ɖuklan bɔ̀ è ná flí gǎn zínkpó tɔn xwè ‚ sɔ́jà gán ‚ ahwan gán sùnvínɔ Christophe Soglo wɛ́ wànǔ mɔ̌wun. Ée è nɔ̀ nukɔn bó flí gǎn zínkpo Hubert Maga tɔn ɔ́‚ sɔ́jà gán ahwan gán sùnvínɔ ɔ́ xá gǎn zínkpó ɔ́ jí ɖò azǎn 28ɔ́ kɔ́nyásùn xwè 1963ɔ́ tɔn gbè‚ bó ké ɖɔ̀ azɔxwé lɛ́ɛ bǐ ní ɖó azɔ̌ tè lóbónú sɛ́n dódó tò ɔ́ tɔn è è sɔ́ ɖayǐ ɖò azǎn 26ɔ́ xwè 1960ɔ́ gbè ɔ́‚ ajaka ní dɔn sí gbɔn jí. É gbɛ́ ɖɔ̀ tòxòɖɔ́gbɛta ɖě kún sɔ́ ná tîin ɖò Danxomɛ ó lóbó sɔ́ tòxòɖɔ́gbɛta ɖaxó ɖokpó nyìtè bɔ̀ tòxòɖɔ́tɔ́ hwenɛnu tɔn lɛ́ɛ bǐ ɖémɛ̀. "Ɖò hunnya hunnya sín nǔwíwá nɛ́ lɛ́ɛ mɛ̀ wɛ̀ è sɔ́ tòxòɖɔ́gbɛta acɛkpìkpà jɛ̀ tòví bǐ kpáa sí Danxomɛ tɔn ɔ́ "" Parti Démocratique Dahoméen"" ɖótè bɔ̀ éyɛ lɛ́vɔ́ sɛ́n dódó ɖevo sɔ́ ɖayǐ." Ée è bló sɔ́mì sɔ́mì tògán tɔn kpódó ɖɛmɛnu lɛ́ɛ tɔn kpán gudo ɔ́‚ sɔ́jà gán ɔ́ gosin tògán zínkpó ɔ́ jí bɔ̀ núkún tɔn ɖokpó ká ɖò acɛkpìkpà ɔ́ jí. Hǔn hwɛ̀ mítɔn jɔ̀ bɔ̀ ɖò xósúsú mítɔn éhɔ́nmɛ tɔn ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ mí kànbyɔ́ míɖee ɖɔ̀ nɛ̌ è ká síxú bló gbɔn bɔ̀ mɔzo ɔ́ nyí mɛ bǐ tɔn ‚ ɖò tají ɔ́ nú yemɛ ée ɖò wìnnyá wìnnyá wɛ̀ lɛ́ɛ é. "Ɖò nǔwíwá yɔyɔ élɔ́ ée nyí ""Culture numérique"" ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ xósúsú zɔ́ wá tɔ́ mìtɔn Maurice Thantan ɔ́ ɖè wě è è ná zán bɔ̀ mɔzo ɔ́ ná nyí mɛ bǐ tɔn‚ ɖò tají ɔ́‚ vǐ lɛ́ɛ kpódó yemɛ ée ɖò wìnnyá wìnnyá wɛ̀ lɛ́ɛ kpán." Bó ná dó fun ahwan xá azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́‚ acɛkpìkpà Benɛ tò ɔ́ tɔn ɖè gbetakɛ́n tɔn ɖò azǎn 22ɔ́ xwèjísùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɖɔ̀ è ní sú ɖɛxotɛn lɛ́ɛ‚ amisa xwè lɛ́ɛ‚ sɛ́kpétɛn lɛ́ɛ‚ hùnkpá lɛ́ɛ bǐ... Nùbíblá malɛnu lɛ́ɛ tɔn ɔ́‚ è ɖè dó vo nú gbetakɛ́n nɛ́ ɔ́ ée ná ɖòtè káká yí jɛ̀ azǎn 10ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn mɛ̀ ǎ ‚ é hwe bǐ ɔ́ nɛ́. Hǔn‚ è ná sú sɛ́kpétɛn lɛ́ɛ bɔ̀ agùn ví lɛ́ɛ sɔ́ síxú yí xà yɛhwe ɖò tɛn nɛ́ lɛ́ɛ mɛ̀ ǎ ‚ ye ká síxú lɛ́ xò yeɖee kplé bó xà yehwe ǎ. Nǔ má jɔ̀ kpɔ́n wɛ̀ wá bà jǒnɔ malɛnu lɛ́ɛ; ye ká ɖò gbèsísɔ́ mɛ̀ bó ná wànǔ xwédó gbetakɛ́n nɛ́ ɔ́. "Ényí mì tintamɛ bó ɖɔ̀ mì ná xò mìɖee kplé ɔ́‚ mì ɖɔ̀ mì ná wànǔ lě mì nɔ́ ko bló gbɔn é ɔ́‚ mì jɛ̀ ayǐ ɖò malɛnu nyínyí mìtɔn lí xò bó síxú lɛ́ bɛ́ azɔnkwín nɛ́ ɔ́ alǒ mì ná dó mɛ. Finɛ ɖesu ɔ́‚ gbɛ mìtɔn ɖó agbagbaɖa wɛ̀ mì ɖè; nǔ baɖa baɖa wɛ̀‚ Alufáa Kabir Mohamed. Nú nya nɛ́‚ tutomɛ è nukɔntɔ́ lanmɛ ná nɔ̀ ganjí tɔn lɛ́ɛ sɔ́ ɖayǐ ɔ́ ná bó tlɛ dó wǔvɛ́ lanmɛ nú mɛ gbɔn ɖěbǔ ɔ́‚ è ɖó na wànǔ xwédó dandan bɛ́ ná jɛ̀ nǔɖé dò ǎ. Malɛnu ví è è zín ye jí ɖɔ̀ ye ní nɔ̀ xwè yetɔn lɛ́ɛ gbè bó xà yɛhwe ɖò nùbíblá sùn élɔ́ mɛ̀ lɛ́ɛ ɔ́‚ ajɔ̀ ɖé gú yě ɖò Mawu yetɔn sí ǎ. Jiɖiɖe è Malɛ xɔ́sú Mutawakil B. Malick bá ná ná é nɛ́. Malɛnu sín sìnsɛ̀n ɔ́ nɔ́ ɖò gbesisɔ mɛ̀ nú nǔ bǐ. Mɛ ée nɔ́ xà sùnzán tɛ́nnɛ́gɔ́ɔ sín yɛhwe ɖò sɛ́kpétɛ̀n lɛ́ɛ ɔ́‚ éhɔ́nmɛ ɔ́‚ è zín ye jí ɖɔ̀ ye ní xà yɛhwe ɖò xwè yetɔn lɛ́ɛ gbè ‚ ajɔ̀ ɖokpó ɔ́ jɛ́n ye ná mɔ yí ""‚ nǔ è ɖɔ̀ è nɛ́." TALƆN-TALATA ée yì sɔ́mì sɔ́mì webɔ webɔ è dín ɖò akpáxwé nukɔntɔn sɔ́mì sɔ́mì nɛ́ ɔ́ tɔn. Kɛ́n è tɔ́n hwɛ̌ ɖò azǎn wegɔ́ɔ sɔ́mì sɔ́mì tògán sísɔ́ tɔn è è bló azǎn 11ɔ́ lidósùn tɔn gbè é nɛ́ Mɛ nabí è yì kɛ́nsísɔ́ nɛ́ dòmɛ̀ ɔ́ nyí gbɛtɔ́ kɛ́n kanɖé wǒ kɛ́nkwín afɔtɔn núkún we ɖò kanwe ko jí. Ɖò gbɛtɔ́ 4.802.303 ée ɖó ná sɔ́ kɛ́n lɛ́ɛ jí ɔ́‚ gbɛtɔ́ 2.298.401 wɛ̀ yì sɔ́ bɔ̀ mɛ 111.008 ká hɛ̀n kɛ́n yetɔn gú. Patrice TALƆN - Mariam Chabi TALATA ée nɔ̀ we ɖò bǔ ɔ́ mɔ kɛ́n 1.984.832; è ná ɖɔ̀ ɔ́‚ é mɔ kɛ́n kanwe ayizɛn kɛ́nkwín gban atɔ́ɔn núkún we ɖò kanwe ko jí. Kpódó kɛ́n 259. 612 kpán ɔ́‚ agbahwlɛ́ntɔ́ we ɖò bǔ Alassane Soumanou - Paul Hǔnkpɛ̀ nyí wegɔ́ɔ ; é mɔ kɛ́n wǒ ɖokpó kɛ́nkwín ko atɔ́ɔn núkún ɛnɛ. Agbahwlɛ́ntɔ́ we ɖò bǔ Corentin Kohoué - Iréné Agɔsa mɔ kɛ́n we kɛ́nkwín gban atɔ́ɔn alǒ gbɛtɔ́ 53 957 wɛ̀ sɔ́ kɛ́n níí. Abɔnínɔ́ kɛɖɛ wɛ́ tîin ɖò xwè ɖu gbásá lɛ́ɛ bɛ́ gbɔnvo ɖě ye ko nɔ́ nɔ̀ é. We kpódó nǔxíxó kpán jó tɛnmɛ dó abɔnínɔ́ bɛ́ nyí nǔɖé bó ɖò nǔjíkpɔ́ntɔ́ tɛn nɛ́ ɔ́ mɛ̀ tɔn kpɛ̀n wɛ̀. Sín hwenu kolonâ flá gbɛ ɔ́ jí din é ɔ́‚ nǔ bǐ wɛ̀ ɖò tóo nǔ è Confide AMǓSÙ ɖɔ̀ é nɛ́‚ bɛ́ nyí ahwì lóbó xò é. Disc Jockey lɔ́ɔ sɔ́ síxú ɖè ayi ɖayǐ ǎ ‚ Romaric Labité (DJ Mister Fly) lɔ́ɔ ɖò flíjɛ̀ baɖa baɖa azɔnkwín kolonâ ɔ́ tɔn mɔ wɛ̀. Kpò wɛ́ nyí bó jɛ̀ ahɔnmɛ nú dɔnkpɛ́vú nɛ́ ée nɔ́ bà akwɛ́ tɔn gbɔn nǔxíxó‚ hanjìjì kpódó nǔ tɛnmɛ tɛnmɛ nɛ́ lɛ́ɛ kpán gblamɛ é. Sín hwenu walɔ azɔnkwín nɛ́ ɔ́ tɔn nyìnyì tɔn din é ɔ́ azɔ̌ má ɖó gbɛ́ mɛ̀ jɛ́n ɖè bɛ́ vɛ́wǔ níí titewungbe. " Mɛ lɛ́ɛ ko sɔ́ azǎn ɖòtè ‚ nǔwíwá lɛ́ɛ ko ɖòtè ‚ bɔ̀ è ká gbɔ̀ jó bǐ dó ; axisinɔ lɛ́ɛ gbɔ̀ bó jó nǔ bǐ dó. Nǔ ɔ́ wlú mɛ tawun ""‚ é wɛ́ ɖɔ̀ mɔ̌." Gbɔn wǔvɛ́ nɛ́ lɛ́ɛ gblamɛ ɔ́‚ azɔwatɔ́ nɛ́ lɛ́ɛ ɖɔ̀ ye ná gbɔ bó jɛ nǔ ɖevo lɛ́ɛ bló jí. Kpɔndewu tɔn ɖokpó wɛ́ nyí Jean-Yves Asá. Nya nɛ́ ée nɔ́ wà azɔ̌ ɖò xwè ɖu tɛn lɛ́ɛ ɔ́ ko jɛ kanlin nyì jí bó ko jɛ glè lɛ̀ jí. Kanlin nyìnyì kpódó glèlílɛ́ kpán ko lɛ́ ɖò mima mì wɛ̀‚ ɖó ayǐkúngban nɔ́ wà yɛ ǎ wɛ̀ mɛ lɛ́ɛ nɔ́ ɖɔ̀ nǔ è ɖɔ̀ bó dó tín huzu huzu tɔn mɛ é nɛ́. Ɖó é kán ɖéjí ɖɔ azɔnkwín kolonâ ɔ́ fó ɔ́‚ émí ná lɛ́ lɛ̀kɔ̀ yì azɔ̌ émítɔn nukɔntɔn lɛ́ɛ kɔn. Gbɛ ayǐhɔngbe ayǐhɔngbe tɔn jɛ́n kpò nú yemɛ ée nɔ́ wà azɔ̌ ɖò agɔ̌ɖúɖú sín ali nù lɛ́ɛ é ‚ énɛ́ ɔ́ wɛ́ zɔ́n bɔ̀ ɖɛ ɖokpó gée jɛ́n nyí yetɔn din : nú hwenu baɖa baɖa azɔnkwín kolonâ tɔn ɔ́ ní nyí hwenuxó. Bó ná vɔ́dà nú nǔ è gblé gbɔn Kovidi-19 gblamɛ é ɔ́‚ acɛkpìkpà ɔ́ sɔ́ tutomɛ akwɛ́ liva kanɖé gban núkún ɛnɛ tɔn ɖé ɖayǐ bó ná dalɔ tòví lɛ́ɛ. Ɖò alɔ dó mɛ sín tutomɛ nɛ́ ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ mɔto lɛ́ɛ sɔ́ ná sú xwè kwɛ́ 2020 tɔn ɔ́ ǎ. Nicolas Yɛnusi‚ nukɔntɔ́ takwɛ́cyantɔ́ lɛ́ɛ tɔn gbajɛ̌ mɛ ée ná ɖù tutomɛ nɛ́ ɔ́ sín lè lɛ́ɛ é tɔn. Mɛ bǐ wɛ́ xwè kwɛ́ má ná sú mɔto lɛ́ɛ tɔn kàn ǎ. Mɛ ée má ná sú akwɛ́ nɛ́ ɔ́ ǎ wɛ́ nyí mɛ ée ɖó mɔto ye ɖesunɔ tɔn lɛ́ɛ kpódó mɔto è nɔ́ bɛ́ axì gban lɛ́ɛ é kpán. Mɛ ée è sɔ́ xwè kwɛ́ mɔto yetɔn lɛ́ɛ tɔn kɛ̀ lɛ́ɛ ɖye : tasii lɛ́ɛ‚ tasii ée nɔ́ zán tòxò lɛ́ɛ mɛ̀ é ‚ hùn klewun è è nɔ́ ylɔ́ ɖɔ̀ tɔ̀kpá-tɔ̀kpá lɛ́ɛ é kpódó tò mɛ̀ yì hún ɖaxó ɖaxó lɛ́ɛ kpán. Mɛ nɛ́ lɛ́ɛ è è lɛ́n din bɔ̀ ye ko sú xwè kwɛ́ yetɔn có bɔ̀ tutomɛ nɛ́ ɔ́ tɔ́n lɛ́ɛ é ɔ́‚ xwè 2021 ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ ye sɔ́ ná sú ǎ. Hǔn ye ɖò xwè kwɛ́ ná sú nú mɔto yetɔn wɛ̀ xwè è jǎwe ɔ́ mɛ̀ ǎ nɛ́. Mɛɖelɛ́ɛ ée má ko sú ǎ lɛ́ɛ ɔ́‚ è ná zín ye jí ɖɔ̀ ye ní sú ǎ. Gbɛtɔ́ gan atɔ́ɔn wɛ́ bɛ́ azɔnkwín kolonâ bɔ̀ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ̀ ganjí wú é ɔ́ dó zogbejí ɖò azǎn 10ɔ́ lidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Mɛ yɔyɔ tɛ́nnɛ wú wɛ̀ è lɛ́ mɔ azɔnkwín ɔ́ ɖè bɔ̀ gege yetɔn ká gosin tò gudo. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ́ ganjí wú tínmɛ ɖɔ̀ mɛjí yemɛ tɛ́nnɛ ée tɔ́jú wɛ̀ è ɖè din lɛ́ɛ é ɔ́‚ mɛ ayizɛ́n wɛ́ gosin tò gudo. Yemɛ è è bɛ̌ ɖò jɔhɔn-mɛ̀-hún-jɛ̀-ayǐ-tɛ̀n Kútɔ́nú tɔ́n dó yě và ɖò gbɛɖutɛ̀n lɛ́ɛ é mɛ̀ wɛ̀ è mɔ yě ɖè. Yemɛ atɔn ɖelɛ́ɛ ɔ́‚ tò ɔ́ mɛ̀ ví lɛ́ɛ wɛ̀. Kpódó kɛ́n nɛ́ lɛ́ɛ kpán ɔ́‚ bɛsín din ɔ́‚ Benɛ ɖó mɛ gban atɔ́ɔn bɔ̀ ye ɖó azɔnkwín ɔ́‚ è ɖò mɛ ko atɔ́ɔn núkún ɛnɛ tɔ́jú wɛ̀‚ azɔn gbɔ nú mɛ atɔ́ɔn bɔ́ mɛ ɖokpó kú. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ́ ganjí wú ɔ́ lɛ́ lá ɖɔ̀ fí è è ná nɔ́ tɔ́jú mɛ ée bɛ́ kolonâ ɖè ɔ́ we ná nyí gbìgbà. "Fí we nɛ́ lɛ́ɛ wɛ́ nyí dotóoxwé ɖaxó Adanwunsa tɔn ɔ́ kpódó dotóoxwé sɔ́jà lɛ́ɛ tɔn ée ɖò Kplakú bɔ̀ è nɔ́ ylɔ́ ɖɔ̀ dotóoxwé cínù tò mɛ̀ nù lɛ́ɛ tɔn è "" Hôpital chinois""" Tokpɔnla tantɔn è è ná sɛ́ dó zɔ̀ lɛ́ɛ ɖò tokpɔn atɔn mɛ̀ : mɛ atɔ́ɔn ée wú azɔnkwín nɛ́ ɔ́ ɖè ɔ́ bǐ ɖò Kútɔ́nú. Amɔ̌ yemɛ è bɛ́ azɔnkwín nɛ́ lɛ́ɛ ɖó wǔ kpɔ́ xá mɛ ɖevo lɛ́ɛ ɖò Kútɔ́nú tòxò ɔ́ gudo. Kpɔndewu tɔn wɛ́ nyí nyɔ̌nu Janma tò mɛ̀ nù nɛ́ è wú è mɔ Kovidi-19 ɖè ɖò azǎn afɔtɔn núkún wegɔ́ɔ xwèjísùn ɔ́ tɔn gbè é. Xá è mɛ̀ è lɛ́nǔ dó nɛ́ ɔ́ ná dalɔ mɛ bɔ̀ è ná síxú sí globoto dó mɛ ée azunzɔnnɔ nɛ́ lɛ́ɛ ɖó wǔ kpɔ́ xá lé. Linlin tají ée ɖò xá nɛ́ ɔ́ sɔ́ ɖayǐ mɛ̀ ɔ̀ wɛ́ nyí ɖɔ̀ è ní ɖè alɔ kpò nú gojíján mɛ ée ɖò globoto nɛ́ ɔ́ mɛ̀ lɛ́ɛ xá mɛ è má ɖè mɛ̀ ǎ lɛ́ɛ. É ɖò mɔ̌ có‚ hwenu nǔɖé ná fyán mɛɖé ɔ́‚ è ná nɛ́ɛ gbè tɔn bɛ́ ná síxú dásá xá ɔ́. Nǔkún è è ná dó lɛ́ɛ é kpódó jɛ̀ è è ná dó nú nǔ lɛ́ɛ kpán ée acɛkpìkpà ɔ́ sɔ́ jó ɔ́ wɛ́ nyí afɔ nukɔntɔn è é ɖè bó ná dó ɖéxlɛ́ ɖɔ̀ nǔdídó xwè ɔ́ tɔn ɖò ná nyɔ́ wɛ́ é nɛ́. Mì ɖó gbadé já tɔ́nù afatɔ́n afɔɖé kanwe ko jɛji‚ mɔlinkún já tɔ́nù afowe kɛnnɛ ko jɛji kpódó sojáa já tɔ́nù afowe kɛnɛ gban kpán. Có bɔ̀ nǔkún já ée lán xwè è wá yì é lɛ́ɛ lɔ́ɔ gɔna ‘ Roland Justin Zoglobosú‚ nukɔntɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó nǔkún dídó ɖò gǎn-hɔn-yì-tɔ́ gbásá ée nɔ́ kpénúkún dó glèlílɛ́‚ kanlin nyìnyì kpódó hwe huhu kpan wú é wɛ́ tín nǔ nɛ́ ɔ́ mɛ̀. Gɔ́ nú glèlílɛ́ kpáxwé ée xɔkwɛ́ ganjí ‚ ɖi anana dídó ɖɔhun ɔ́‚ glèlílɛ́ kpáxwé ɖevo ná lɛ́ mɔ alɔ dó mɛ ɖò wěɖéxámɛ lí xò acɛkpìkpà ɔ́ tɔn. Acɛkpìkpà ɔ́ ná sɔ́ ayi dó anlin nyìnyì kpódó hwe huhu kpán jí alɔkpa vo ɖò glèlílɛ́ xwè 2020ɔ́-2021ɔ́ jí. Ɖò xwè 2020ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ mì ná dalɔ nǔ nɛ́ lɛ́ɛ bǐ sín bìbɛ́ ‚ Cyrille Axɔ́lukpɛ̀‚ gǎn ée kpacɛ dó hwe nyìnyì nù ɔ́ wɛ́ ɖɔ̀ mɔ̌ hwenu é ɖò xó ɖɔ́ dó tutomɛ è è sɔ́ ɖayǐ bó ná lɛ́ bɛ́ hweví è è jó nyìnyì yetɔn dó nyì wɔn mɛ̀ lɛ́ɛ é. È ná lɛ́ dalɔ tɔ̀ dɔ̀kùn ɖevo lɛ́ɛ sín nyìnyì ‚ é lɛ́ ɖɔ̀ mɔ̌. "Énɛ́ wú wɛ̀ acɛkpìkpà ɔ́ sɔ́ gbetakɛ́n ɖɔ̀ émí ná xɔ̀ nǔɖúɖú è hweví lɛ́ɛ nɔ́ ɖu é dó dalɔ hwe nyìnyì ɔ́ ná ; akwɛ́ zínzán ɖaxó ée ɖò hwe nyìnyì mɛ̀ é nɛ́‚ Cyrille Axɔ́lúkpɛ̀ wɛ́ lɛ́ ɖɔ̀ mɔ̌. Ɖò hwe nyìnyì sín kɔli ɔ́‚ hwedò yaɖé yaɖé kùnkùn jí wɛ̀ è ná tɛɖɛ̌"" ‚ Innocent Tɔ́glá‚ mɛ bɔ́ dó wěgbójínɔtɔ́ wú ɖò gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó glèlílɛ́‚ kanlin nyìnyì kpódó hwe huhu kpan wú é wɛ́ ɖɔ̀ mɔ̌." Énɛ́ wú ɔ́‚ hwedò yaɖé yaɖé kùnkùn kpódó lě è ná síxú zán yě gbɔn ɔ́ kpán wɛ́ ɖò tají bónú hweví ná síxú nɔ̀ tɛ̀n ɖokpó mɛ̀ lóbónú kɛ́n jɔ̀ kɛ́n kɛ́n ná tɔ́n sín mɛ̀. Nǔ è acɛkpìkpà ɔ́ lɛ́n ná bló ɖò xwè élɔ́ mɛ̀ é nɛ́. Sín Bantɛ́ ɖò tokpɔn Sókanmɛ̀ tɔ́n ɔ́ mɛ̀ ɖokpóo wɛ̀ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó azɔmɛ xwé dòkɔ̀ tɔn wú ɔ́‚ hùn nǔ sín tɛ́nkpɔ́n ɔ́ nù ɖè. Azɔmɛ xwé ée ɖò Agwà é mɛ̀ wɛ̀ nǔwíwá lɛ́ɛ tîin ɖè ‚ Salimane Karimou gbɔn xɔ̀ lɛ́ɛ mɛ̀ bó ná dó ná jiɖíɖé éɖee ɖɔ̀ ye sètónú nú walɔ è sɔ́ nyìtè bó ná liza xá azɔnkwín kolonâ ɔ́ ná é. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ mɔ ɖɔ̀ agbahwlɛ́ntɔ́ lɛ́ɛ bǐ kpódó mɛsi è ɖò xɛ̀ nya ye jí wɛ́ lɛ́ɛ bǐ wɛ́ xwè awɔntincyɔ́nnú ɔ́. Ye ká nɔ zɔ nú yeɖee ɖi lě acɛkpìkpà ɔ́ byɔ́ gbɔn é ɖɔhun. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó azɔmɛ xwé dòkɔ̀ tɔn wú ɔ́‚ Salimane Karimou‚ ɖò azɔmɛ xwé Agwà tɔn ɖò tokpɔnla Bantɛ́ tɔ́n mɛ̀ din bó ná dó hùn nǔ sín tɛ́nkpɔ́n dòkɔ̀ tɔ́n ɔ́ (CEP) nù ɖò xwè 2020ɔ́ mɛ̀. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó wɛndídó kpódó wěmá sɛ́dó tò mɛ̀ kpán wú é ‚ Alain Orunla ɖɔ̀ xó xá ɖɔ̀-nú-è-sè-zɔ́-wá-tɔ́ ɖò azǎn 22ɔ́ zoosùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. "É tín nǔ mɛ̀ ɖó acɛkpìkpà ɔ́ sín nù dó gbɛɖutɛ̀n ""Noom Hotel"" è è gbà è wú ; xó è flá gbɛ ɔ́ jí azǎn ví élɔ́ lɛ́ɛ mɛ̀ din é nɛ́. Gbɔn xó è gbeyiɖɔ acɛkpìkpà ɔ́ tɔn ɖɔ̀ lɛ́ɛ gblamɛ ɔ́‚ è mɔ ɖɔ̀ nǔ è dɔn nǔ má mɔ jɛ̀ mɛɖee gbè mɛ̀ wà ɔ́ wɛ́ nyí nǔ má wà xwédó hwenu è è ná dó gbá xwé nɛ́ ɔ́ ná é kpódó akwɛ́ è è ɖó ná zán é kpán." Bó ná dó ná xlɛ ɔ́‚ Alain Orunla flín ɖɔ̀ xɔ̀ nɛ́ ɔ́ ná gbá è è dalɔ wěmá tɔn mɛ̀ ɔ́‚ sùnzán gban xó wɛ́ ɖɔ̀ sín xwè 2012ɔ́ mɛ̀ ɖokpóo. "Xwè kwɛ́ è è ɖɔ̀ dó alɔ ɖokpó jí bɛ́ nyí 3 800 000 nú tɛ̀n ɛta we è yí ɖò xó gannyǐ gannyǐ ɖɔ̀ gbásá "" palais des congrès"" ɔ́‚ azɔn ɖokpó gée wɛ̀ è sú." Xó-ɖɔ́-nú-wɛkɛ́-tɛ́n gɔnu Benɛ tɔn. Tutomɛ MCA-Benɛ II tɔn ɔ́ sɔ́ ɖòtè linu ɔ́‚ mɔzo hwesivɔ́ tɔn ɔ́ ná nyí gbígbá ɖò Kplakú‚ Natitɛngúu‚ Jugu kpódó Gbɔ̌xikɔn kpán. Gbɔn tɔ́n è Abdoulaye Bio Tchané tɔ́n nɛ́ ɔ́ gblamɛ ɔ́‚ é bá ná ɖó ganjɛwu éɖee ɖɔ̀ ayijayǐ tîin ɖò ayǐ lɛ́ɛ jí bɔ̀ mɛ ée ná kpɔ́n tutomɛ nɛ́ jí lɛ́ɛ ká ɖò gbesisɔ mɛ. "MCA-Benɛ II : tutomɛ ɔ́ bɛ́ ɖò Kplakú bɔ̀ è ná gbá mɔzo zɔ́ wà tɛ̀n ée ná ɖè mɔzo ""mégawatts15"" tɔ́n é dó ayǐkúngban è gblogblo tɔn nyí ɛta 51 è jí." "Ayǐ è gbló sɔ́ ɛta 25 jí wɛ̀ è sɔ́ mɔzo zɔ́ wá tɛ̀n ée ná ɖè mɔzo ""Mw10"" tɔ́n é junjɔn ɖò Natitɛ́ngúu." "Ɖò Jugu ɔ́‚ ayǐ è gbló sɔ̀ ɛta 25 è jí wɛ̀ è sɔ́ mɔzo zɔ́ wá tɛ̀n ée ná ɖè mɔzo ""Mw10"" tɔ́n é junjɔn." "Ɖò Gbɔ̌xikɔn ɔ́‚ è ná gbá mɔzo zɔ̌ wá tɛ̀n ɖé bɛ́ ɖè mɔzo ""Mw15"" tɔ́n." Yemɛ ée nɔ́ wà azɔ̌ ɖò axɔ́sú xwé ɖò Benɛ tò mɛ̀ lɛ́ɛ ɔ́‚ din din zaanɖé è ná ná yě nuywɛ́n yí dó nuywɛ́n jí ée ná dalɔ yě bɔ̀ ye ná tuun azɔ̌ wà gbɔn mɔkàn jí déjí é. "Gbɔn gbetakɛ́n è gǎn-hɔn-yì-tɔ́ lɛ́ɛ ɖetɔn è gblamɛ ɔ́‚ è tɛ́n yemɛ ée nɔ́ wà azɔ̌ ɖò axɔ́sú xwé lɛ́ɛ kpɔ́n bɔ̀ tɛ́nkpɔ́n nɛ́ ɔ́ xlɛ́ azɔ̌ má tuun xeɖé xeɖé yetɔn mɛ gege tɔn. Tɛ́nkpɔ́n nɛ́ ɔ́ xlɛ́ ɖɔ̀ ɖò azɔwatɔ́ 1540 (afatɔ́ɔ́n afowe kantɔn ko) ée è tɛ̀nkpɔ́n lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́‚ gbɛtɔ́ 1538 wɛ́ má kpéwú bó mɔ kɛ́n nabí è ye ɖó ná mɔ é ɔ́ ǎ ; è ná ɖɔ̀ ɔ́ kɛ́n kanwe afɔtɔn núkún ɛnɛ kɛ́nkwín kanwe tɛnwe ɖò kanwe ko jí ""‚ gbè è kplé è gǎn-hɔn-yì-tɔ́ lɛ́ɛ yì ɔ́ ɖó é nɛ́." Acɛkpìkpà ɔ́ gbɔ́ bó sɔ́ gbetakɛ́n ɖɔ̀ è ná lɛ́ kplɔ́n nú yě déjí. Gbetakɛ́n nɛ́ ɔ́ zínzán ɔ́‚ è sɔ́ dó así nú gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó azɔxó kpódó mɔkàn kpán wú é. "Azɔwatɔ́ ée ɖò axɔ́sú xwé nɛ́ lɛ́ɛ ɖó ná yí nǔkplɔnmɛ dó lě è nɔ́ zán alyannu mɔkàn tɔn lɛ́ɛ gbɔn é jí ɖò tají ɔ́‚ alyannu ""Word‚ Excel‚ PowerPoint‚ Outlook‚ Navigateur kpódó nǔ tají mɔzo gbaví tɔn lɛ́ɛ kpán." Maurice Thantan ‚ Wɛn tají lɛ́ɛ‚ Mɔzo nǔwíwá lɛ́ɛ. Nɔtɛn gbɛtɔ́ lɛ́ɛ tɔn jɛ́n nyí fí nukɔntɔn è è síxú wànǔ ɖè má zán kwɛ́ súkpɔ́ é. È ní bó tuun lě è ná wlíbò nú zunkɔ́ lɛ́ɛ gbɔn lóbónú gànnú ví zán kpò ée ná hɛ̀n sìn lɛ́ɛ má wá ɖò xwé lɛ́ɛ gbè cí wɛ̀ ó. Zansúkpɛ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ fí è kwíjì é wɛ̀ ye nɔ́ ɖó azìn dó bó nɔ́ gbàkún. Xwé lɛ́ɛ gudo ɖó ná mɛ́ titewungbe bó ká hɛ̀n zunkɔ́ ée ná gbàkún nú zansúkpɛ́ ɔ́ ɖě ǎ. Ée jǐ hwenu ɔ́ zansúkpɛ́ lɛ́ɛ nɔ́ sukpɔ́ é ɔ́‚ è ɖó ná bló gbɔn ɖě káká bɔ̀ ye ná ɖu mɛ ǎ. Énɛ́ wɛ́ zɔ́n bɔ́ amudɔ́ mɛ̀ dídɔ́ ɖò dandan mɛ̀ nú alɔ nya nú hwesívɔ́ zɔn ɔ́. Hǔn è má ɖó nú yozo bó gɔn amudɔ è è dó atínkɛ́n ɔ́ mɛ̀ dɔ́ ó. Acɛkpìkpà Benɛ tɔn ɔ́ má vɔ̌nu nú xwédò lɛ́ɛ bǐ. Ati mɛjitɔ́ lɛ́ɛ ó ‚ ati vǐ lɛ́ɛ ó ‚ mɛ bǐ wɛ́ ɖó ná dɔ́ amudɔ́ glɔ. Ɖò xwè nukɔntɔn ɔ́ mɛ̀ bǐ ɔ́‚ acɛkpìkpà Benɛ tò ɔ́ tɔn nyì alɔ akɔ́n bó ná sú kanwe ko ɖò kanwe ko jí sùnzán fó kwɛ́ kpódó akwɛ́ zínzán ée kunkpla azɔwat ɔ Ɖò xwè nukɔntɔn ɔ́ mɛ̀ bǐ ɔ́‚ acɛkpìkpà Benɛ tò ɔ́ tɔn nyì alɔ akɔ́n bó ná sú kanwe ko ɖò kanwe ko jí sùnzán fó kwɛ́ kpódó akwɛ́ zínzán ée kunkpla azɔwatɔ́ ée ɖu tutomɛ ( sùnzán fó kwɛ́ dòkɔ̀ tɔn ɔ́‚ nǔ è bɔdewu lɛ́ɛ kpódó gbɛtɔ́ lɛ́ɛ hɛnsɔ kpán) sín lè é. Ɖě nɔ́ sú sùnzán fó kwɛ́ ɖóɖó bɔ̀ ɖě ɔ́ nɔ́ dalɔ bɔ̀ è nɔ́ sú akwɛ́ ée kàn sɔ hɛn gbɛtɔ́ lɛ́ɛ kpódó tokwɛ súsú kpán ( VPS‚ IPTS et CNSS) é Tutomɛ è è sɔ́ ɖayǐ ɔ́ ná xɔ̀ xwè atɔ́ɔn (xwè 2020ɔ́-2024ɔ́ jí) bɔ̀ liva gban atɔ́ɔn núkún atɔn kpódó livi tɛnwe kpán wɛ̀ è sɔ́ ɖòtè ná. Dɔnkpɛvu Benɛ tò ɔ́ tɔn degba ɖokpó afɔwó bɔ̀ ye ná ɖó xwè afɔtɔn núkún atɔn wá yì kanɖé wɛ́ ná ɖù tutomɛ nɛ́ sín lè bɔ̀ è ká ná yí afatɔ́ɔn xwè wú xwè wú. "Kunnuɖe wémá è è byɔ̀ bɛsín baki jí káká wá yì ""master"" jí." Wěmá ɖé dó gesi tɛ́nwín lɛ́nwín azɔ̌ è síxú ɖù tutomɛ nɛ́ ɔ́ sín lè é. È ná hùn nǔ sín nyǐkɔ́ dó wěmá mɛ̀ nù ɖò xwè élɔ́ ée mɛ̀ mì ɖè ɔ́ bɛsín azǎn nukɔntɔn lyasùn ɔ́ tɔn gbɔn mɔkàn tutomɛ ɔ́ jí : www.psie.bj "Ée awăjíjɛ́ gɔ́ ɛ́ é ɔ́‚ bɔlu xotɔ́ xwè ko atɔ́ɔn núkún we nɔ ɔ́ ɖè xomɛhunhun tɔn xlɛ́ ɖò hwenu kpatakì élɔ́ ɖò gbɛ tɔn hwenu : ""xomɛ hùn mì taala ɖó bɔlu jɔ̀ élɔ́ è un ɖù è wú""." Un dógbè nú hɛ̌nnu cè ɖò tají ɔ́‚ ataví cè Sana Touré‚ un dógbè bɔlu kplɔ́n mì tɔ́ cè Aliou Cissé ‚ xɔntɔn cè ée ɖò bɔlu xò gbɛta tò cè mɛ̀ tɔn mɛ̀ lɛ́ɛ é ‚ mɛ è nyí nukɔntɔ́ ɖò tutomɛ bɔlu xixo tɔn nù lɛ́ɛ é kpódó mɛ è kpódó nyɛ kpán ɖò bɔlu xò gbɛta ɖokpó ɔ́ mɛ̀ ɖò tò gudo lɛ́ɛ é kpán. Un tuun lě jɛ́n un ná síxú ɖè awăjíjɛ́ cè xlɛ́ gbɔn é ɔ́ ǎ. "Un dógbè Senega tò mɛ̀ nù lɛ́ɛ bǐ ɖó gudo cè è ye nɔ́ nɔ̀ é tamɛ ‚ un ká wɔn glè tòxò cè Bambaly ɔ́ ǎ "" Ajɔ̀ dó mɛ ɖevo lɛ́ jɛ̀ túnnú nú ée è dó Sadio Mané é." "È sɔ́ Alujeliví Youcef Belaili ée ɖò bɔlu xò gbɛta ""Espérence de Tunis"" tɔn mɛ̀ é kpódó Malɔ́kìví Achraf Hakimi ée ɖò bɔlu xò gbɛta Borussia Dortmund tɔn ɔ́ mɛ̀ é kpán bɔlu nyɔ́ xò tɔ́ ɖě bɔ́ dó ɖě wú we nukɔntɔn lɛ́ɛ ɖò bɔlu xò gbɛta lɛ́ɛ mɛ̀ é." Riyad Mahrez yí ajɔ̀ nukɔntɔn ɔ́ bɔlu xò tɔ́ ée dó ɖɔ̀ xwíxwí ɖò xwè ɔ́ mɛ̀ ɔ́ tɔn bɔ̀ bɔlu kplɔ́n mɛ tɔ́ tɔn Djamel Belmadi ɔ́‚ è ká sɔ́ ɛ́ bɔlu kplɔ́n mɛ tɔ́ ɖagbe. Alassane Soumanou Djimba kpódó Paul Hunkpɛ kpán ɔ́‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ xóxó wɛ́ ye nyí nú Boni Yayi‚ agbɔnzɛ̀n tò xó ɖɔ́ gbɛta FCBE ɔ́ tɔn; é ká hɔn jó hɛ̌nnu tòxò ɖɔ́ gbɛta tɔn nukɔntɔn ɔ́ jó sin xwè 2020ɔ́ mɛ̀‚ hwenu tòxò ɖɔ́ gbɛta nɛ́ ɔ́ ɖò gbɛ légbè lègbè mɛ̀ é. Awoví lɛ́ɛ ko lɛ́ wá ayǐ ɔ́ jí hwenu è ɖò agbahwlɛ́ntɔ́ FCBE tɔn ée ná yì sɔ́mì sɔ́mì tògán lɛ́ɛ tɔn ée ɖò lidósùn ɔ́ mɛ̀ ɔ́ ná ɖè wɛ̀ é. Théophile Yarou‚ agbɔnzɛ̀n wegɔ́ɔ tòxò ɖɔ́ gbɛta ɔ́ tɔn ɔ́ kpódó mɛjɔmɛ ɖevo lɛ́ɛ kpán gbɛ́ tutomɛ è è sɔ́ ɖòtè lóbó sɔ́ agbahwlɛ́ntɔ́ we ɖò bǔ Djimba-Hunkpɛ é. Amɔ̌ yedɛ́lɛ́ɛ ɖò hanglan kwí wɛ̀ kpowun wɛ̀‚ zohun tòxò ɖɔ́ gbɛta ɔ́ tɔn ɔ́ ɖò yì tɔ́n yì wɛ̀. Gbɔn tokpɔnlagán ayizɛ́n è é mɔ ɖò sɔ́mì sɔ́mì è bló xwè 2020ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ Fcbe jɛ́n nyí tòxò ɖɔ́ gbɛta ɖokpó gée ée dó gudo acɛkpìkpà ɔ́ ɖò Benɛ tò mɛ̀ é. Bó ná dó yì agbahwlɛ́nhwlɛ́n tògán sísɔ́ tɔn ɔ́‚ è má sɔ́ xò nǔ kpɔ́n ó ‚ akwɛwókwín mɛ lɛ́ɛ yì byɔ́ jɛɖutɔ́ ɖò yemɛ ée ɖò acɛkpìkpà ɔ́ jí lɛ́ɛ gɔ́n. Ɖò sɔ́mì sɔ́mì tògán tɔn ée jǎwe ɖò xwè 2021ɔ́ mɛ̀ lí nù ɔ́‚ CENA yí yemɛ è jló ná hwlɛ́n agba lɛ́ɛ sín wěmá. Gbɔn awɔntin è kplékplé gbásá ée ɖɔ̀ nǔ dó lanmɛ ná nɔ̀ ganjí nù ɖò gbɛ ɔ́ bǐ mɛ̀ ɔ́ hwɛ́n ayǐ è gblamɛ ɔ́‚ gbɛtɔ́ kantɔn wŏ wú wɛ̀ azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ ɖè ɖò Benɛ. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ nɔ́ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ́ ganjí wú é ɔ̀‚ Benjamin Hùnkpátín‚ tín nǔ è wú wɛ̀ kɛ́n nɛ́ ɔ́ wá dò nú ée è lá wá yì é. Ɖò azǎn afɔtɔn núkún ɛnɛ nǔxwásùn ɔ́ tɔn mɛ̀ ɔ́‚ gbɛtɔ́ kantɔn wǒ wú wɛ̀ azɔnkwín ɔ́ ɖè ɖò Benɛ ‚ acɛkpìkpà ɔ́ ká ko lá kantɔn afɔtɔn núkún ɛnɛ azǎn tɔ́ɔn ɖye. Bɛsín din ɔ́‚ mɛ kanɖé afɔtɔn núkún we wɛ̀ azɔn gbɔ ná‚ è kpò ɖò mɛ kanɖé gban núkún ɖokpó tɔju wɛ̀ bɔ̀ mɛ we ká kú. Nǔ è zɔ́n bɔ̀ vogbingbɔn tîin ɖò kɛ́n nɛ́ lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́ wɛ́ nyí kɛ́njlɛnú è OMS hɛ̀n wá bɔ̀ è ná dó tuun mɛ è wú azɔnkwín ɔ́ ɖè lɛ́ɛ é. "Kplékplé gbɛta lanmɛ ná nɔ̀ ganjí tɔn nɛ́ ɔ́ sɔ́ nɔ́ tuun kɛ́n ɖé zɛ ée tɔ́n sín ""PCR"" (Polymerase Chain Reaction"") alǒ ě è nɔ́ kpɔ́n azɔnkwín ɔ́ ɖò awɔntin mɛ̀ alǒ vɛ̌go mɛ̀ wú é ɔ́ ǎ." Kɛ́n níná tɔn nɔ́ tɔ́n ɖò ganxixo atɔn alǒ ayizɛ́n gblamɛ. Bó ná dó fun ahwan xá azɔnkwín kolonâ ɔ́ bɛ́ má ná gbákpé ǎ ɔ́‚ acɛkpìkpà yígbè nú è ná nɔ́ xò mɛ kplé bó ná nɔ́ gbéjé yě kpɔ́n gbɔn PCR kpódó TDR ( mɛ gbéjé gbéjé kpɔ́n ée nɔ́ ya é) kpán gblamɛ. Mɛ gbéjé gbéjé kpɔ́n nɛ́ nɔ́ kpɔ́n ɖɔ̀ azɔnkwín nɛ́ ɖò hùn mɛ̀ ají ɖò cɛ́jú wǒ wá yì afɔtɔn mɛ̀. Mɛ gbéjé gbéjé kpɔ́n nɛ́ ɔ́ wɛ̀ OMS má yígbè ná ǎ ; é wɛ̀ Benɛ tò ɔ́ ká zán bó gbéjé mɛsi lɛ́ɛ kpódó mɛ è ɖò nǔkplɔ́nmɛ lí nù è bǐ ná có bɔ̀ azɔmɛ bɛ́ ɖò azǎn 11ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn gbè. Benɛ ná ɖù éɖee sí jíjɛ́ tɔn sín xwè kpé xwè nù kanɖé kogɔ́ ɔ́ ɖò azǎn nukɔntɔn avùvɔ̀sùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Ali zɔ́ è wà wɛ̀ è ɖè bɛ́ gbɔn tògán ɔ́ gbásá nukɔn ɔ́ jí wɛ̀ nǔwíwá lɛ́ɛ ná tîin ɖè ; azɔ̌ ká ɖò nukɔn yì wɛ̀ tawun. Ali zɔ́ ɔ́ ɖó ná fó bɔ̀ è ná jó có bɔ̀ avùvɔ̀sùn ɔ́ ná wá. Nǔ wá xwédó sɛ́n alɔ nyì nú azɔnkwín kolonâ ée ɖò tò mɛ̀ ɔ́ ɖò fínɛ́ có‚ azɔxwé ée ɖò ali zɔ́ wú ɖò azɔ̌ wú bó ná jó ali ɔ́ hwe tɔn nù. È ná ɖi xó è Alex Bokɔ́sà ée nɔ́ kpɔ́n ali zɔ́ nú tògán ɔ́ ɖɔ̀ ɔ́‚ ali è gosin Erevan bó wá tògán gbásá ɔ́ ko fó ‚ sɛ̀n jɛ́n kpò bɔ̀ è ná funfun dó tà níí. Ali nɛ́ nù ɔ́‚ azɔ̌ fó ɔ́‚ é ná kpò fí kɛkɛnɔ lɛ́ɛ nɔ́ gbɔn é kpódó fí è è hɛ̀n ɔ́ è ná gán mɔto dó lɛ́ɛ é. Ali zɔ́ ɔ́‚ è ná bló bɛsín Erevan wá alikpléhɔnkantɛn lobowungba xwè ɔ́ tɔ́n. "Ée ye kpɔ́nnǔ dó lě ""Google Translate"" nɔ́ wànǔ gbɔn é wú ɔ́‚ linlin è nyí mɔzo sín taglomɛ ɖètɔ́n ɔ́ wá nú dɔnkpɛvu we nɛ́ lɛ́ɛ è ɖò xó ɖɔ́ xá mɛjitɔ́ yetɔn lɛ́ɛ sín wǔvɛ́ mɛ̀ é." Bónú xó ɖɔ̀ xá nɔ tɔn ná dó bɔhùn wú wɛ̀ Bonaventure Dósú ɖè azɔ̌ wà gbɔn mɔkàn jí sín walɔ nɛ́ ɔ́ tɔ́n. Aliglɔ́nnú nɛ́ ée ɖò gbè lí xò ɔ́ wɛ́ ná linlin ɔ́ (...) bó ná dó gbà aliglɔ́nnú nɛ́ ɔ́ wɛ̀ zɔ́n bɔ̀ tutomɛ FFR ɔ́ tɔ́n Bonaventure Dòsú wɛ́ gbajɛ̌ xó nɛ́ ɔ́ mɛ̀. Káká jɛ̀ din ɔ́ azɔ̌ wà gbɔn mɔkàn jí sín walɔ nɛ́ ɔ́‚ è kpò ɖò tɔ̀ dó kpɔ́n wɛ̀. È ko sɔ́ ɛ́ xlé ɖò tagbesɔ̀ è è sɔ́ ɖayǐ nú taglomɛ gbìgbà mɔzo tɔn wú é. Kàn vlɔ́n nú kún gbígbá tɔn ɔ́ ɖò nukɔn yì wɛ̀. È ɖò azɔ̌ wá wɛ̀ bó ná xò nǔ hudo gege kplé bónú azɔwíwà taglomɛ mɔzo nɛ́ ɔ́ tɔn ná jɛ́jí ‚ Bonaventure Dòsú tín nǔ nɛ́ mɛ̀. Ɖò fúfónu ɔ́‚ alyannu nɛ́ ɔ́ ná nɔ̀ agbà è jí è nɔ́ wà gbè ɖyɔ́ zɔ́ ɖò mɔkàn jí ɖè ɔ́ bǐ. Nú nǔɖètɔ́ntɔ́ nɛ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ linlin tají ɔ́ wɛ́ nyí ɖɔ̀ è ní zán mɔzo yaɖé yaɖé lɛ́ɛ dó nya xɛ̀ ɖò gbè ayǐjɛ̀ Aflika tɔn lɛ́ɛ jí ‚ lóbó bló nú ye gbàkún lóbónú è ní lɛ́ tuun yě. Ɖò akpá nukɔntɔn ɔ́ xwé ɔ́‚ azɔxwé tò ɔ́ tɔn ée nɔ́ cɔ́ azɔ̌ wà gbɔn mɔkàn jí ɔ́ (ANSSI) bɔ̀ Guérick Gonçalves ɖé nù ɔ́‚ xlé lě mɛ ɖokpó ɖokpó ɖó ná nya xɛ̀ ɖò mɔkàn éɖesunɔ tɔn jí gbɔn ɖò sɔ́mì sɔ́mì hwenu é. Walɔ vlɛkɛsɛ kpowun ɖélɛ́ɛ wɛ̀ bó ná hwlɛ́n mǐ ɖò ajò jɛ̀ gbɔn mɔkàn jí sí kpódó nǔ tɛnmɛ tɛnmɛ ɖevo lɛ́ɛ kpán sí. É gbajɛ̌ ayi má jayǐ tɛnmɛ tɛnmɛ è ɖò tè nú mɔkàn zán tɔ́ lɛ́ɛ é : adingban sín mɔlin lɛ́ɛ‚ nyǐkɔ́ ɖevo dó jɛ̀ ajò ná ‚ mɛ bíblɛ́ bó fìn mɛ nú‚ tò wíwɔ́ wɛ́n lɛ́ɛ‚. Akpáxwé wegɔ́ ɔ́‚ é xlé mɔɖíɖó è tòví bǐ ɖó ná hɔ́n ná ɖò sɔ́mì sɔ́mì hwenu‚ ɖò nǔ è kàn mɛ nyìnyì yetɔn lɛ́ɛ ɔ́ é. Xóɖɔ́tɔ́ wɛ́ nyí wěgbójínɔtɔ́ kpatakì APDP ée ɖò Benɛ é ‚ Ambroise Zinsú. Có bó ná yí nǔ è kunkpla mɛ nyìnyì tòví lɛ́ɛ tɔn ɔ́‚ azɔxwé ɔ́ ɖó ná byɔ́ gbè ɖò APDP sí. É ɖó ná ɖɔ̀ nǔ sɔ́ hudo nɛ́ lɛ́ɛ wá ná gbe é jà é bó ná ná ganjɛwu ɖɔ̀ nǔ è kunkpla hudo tɔn è kɛɖɛ jɛ́n é ná yí ɖò mɛ nyìnyì mɛ ɔ́ tɔn wú. Ɖò sɔ́mì sɔ́mì hwenu ɔ́‚ tòví ɔ́ ɖó ná ná gbè hwɛ̌ có è ná yí nǔ è kàn mɛ nyìnyì tɔn é ɖò ajɔ̌ jíjlá lí nù. Ɖò ali nɛ́ nú ɔ́‚ é hɛ̀n ɔ́ é ná xlɛ́ ɖɔ̀ émí ɖó acɛ bó ná gbɛ́. Ɖó énɛ́ wú ɔ́‚ é wɔ́ ɖɔ̀ è ɖò nǔ è kunkpla mɛ nyìnyì tɔn ɔ́ zán wɛ̀ ɔ́‚ é ná wlán wěmá sɛ́dó nukɔntɔ́ tòxò ɖɔ́ gbɛta ɔ́ tɔn bó tín nǔ wà nú hudo nɛ́ lɛ́ɛ gbe é jà é kpódó fí è è bà yě sín é kpán. Mɛ jɛ̀ hwɛ mɛ̀ ɔ́ ɖó azǎn kanɖé ko bó ná yígbè nú nǔ è è kanbyɔ́ ɛ́ é. É má ká nyí mɔ̌ ǎ ɔ́‚ tòví ɔ́ hɛ̀n ɔ́ é ná jɛ hwɛ ɖò APDP. Nǔzɔ́nmɛ ée tɔn xó cyan cyan lɛ́ɛ mɛ̀ ɖye : Tutomɛ ée nɔ́ kpénúkún dó sɔ́mì sɔ́mì wú ɔ́ (Cena) sín mɛ lɛ́ɛ bló kplé xá afɔ sɔ́ ɖó tè tɔ́ tòxò ɖɔ́ gbɛta atɔ́ɔn ée xwè agbahwlɛ́nhwlɛ́n tokpɔnlagán lɛ́ɛ tɔn ɖò azǎn afɔtɔn núkún we xwé 2020ɔ́ tɔn mɛ̀ lɛ́ɛ é. Azǎn 11ɔ́ lidósùn ɔ́ tɔn mɛ̀ wɛ̀ ɖò nɔtɛn azɔxwé ɔ́ tɔn. Xó cyan cyan lɛ́ɛ junjɔn ɖě sɔ́mì sɔ́mì ɔ́ má ɖò ná gló wɛ̀ ǎ gbɔn é jí ; è ná kpɔ́n dó azɔnkwín kolonâ ɔ́ wú ǎ. Gbetakɛ́n nɛ́ ɔ́ tɔn sín bǔnínɔ́ nukɔntɔ́ azɔxwé axɔ́sú tɔn lɛ́ɛ tɔn mɛ̀. Gbɔn ayǐ è ye junjɔn nɛ́ ɔ́ gblamɛ ɔ́‚ Cena tín nǔ è wú gbetakɛ́n nɛ́ è ɖó ná wànǔ xwédó ɔ́ nú tòxò ɖɔ́ gbɛta lɛ́ɛ. Sɔ́mì sɔ́mì tokpɔnlagán lɛ́ɛ tɔn xwè 2020ɔ́ tɔn ɔ́ : gbɛtɔ́ 5 235 609 wɛ́ ná yí sɔ́ mɛ.Bó ná dó nyì alɔ nú azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́‚ è ná bló sɔ́mì sɔ́mì sín nǔwíwá lɛ́ɛ gbɔn mɔkàn gɔnu lɛ́ɛ. Hǔn sɔ́mì sɔ́mì kplé ná tîin ǎ‚ è ká jlá ajɔ̌ gbɔn tòxò mɛ̀ kpódó mɔto alǒ kɛkɛ kpán ǎ. Cena sín mɛ lɛ́ɛ yígbè nú nǔkanbyɔ́ mɛ ɖokpó ɖokpó tɔn dó nǔ è kàn sɔ́mì sɔ́mì ɔ́ wú. Ɖò fúfónu nú bɔlu xixo ɔ́‚ Gana wɛ́ ɖó ɖuɖeji bó dó ɖɔ̀ we bɔ̀ mɛ ɖè ɔ́ dó ɖokpó. Buukina wɛ́ dó ɖɔ̀ nukɔntɔn ɖò cɛ́jú afɔtɔn núkún ɖokpó gɔ́ ɔ́ mɛ̀‚ Kouamé Jean Fiacre Botue wɛ́ dó. Gana tó wá klɔ́n ɖɔ̀ ɔ́ hwɛ ɖò cɛ́jú kanɖé gɔ́ ɔ́ mɛ̀ gbɔn afɔ sɔ́ ɖòtè tɔ́ bɔlu xò gbɛta tɔn ɔ́‚ Daniel Afriye jí‚ Ɖò cɛ́jú kanɖé gban atɔ́ɔn núkún ɛnɛ gɔ́ɔ mɛ̀ ɔ́‚ Percious Boah dó ɖɔ̀ wegɔ́ ɔ́ bó sìn ɖuɖeji kàn bɔlu xò gbɛta tɔn ɔ́ tɔn. Kouame Jean Fiacre Botué Buukina tɔn ɔ́‚ è sɔ́ ɛ́ bɔlu nyɔ́ xó tɔ́ nukɔntɔn ɔ́ kpódó mɛ è dó ɖɔ̀ hú mɛ lɛ́ɛ bǐ é kpán ɖò bɔlu xixo kpáxwé ɔ́ tɔn ; azɔn atɔngɔ́ ɔ́ nɛ́ è sɔ́ ɛ́ nɛ́. Ɖò vlɔ ɖó we nú vivɔnù bɔlu xixo kpáxwé ɔ́ tɔn ɔ́‚ Gana fɔ́ngǔ titewungbe có bó ɖù ɖò Nijɛɛ jí ɖò fúfónu sín nǔwíwá è è ylɔ́ ɖɔ̀ Penatii è dó mɛ̀. Ɖò akpáxwé éyɛ́ tɔn ɔ́‚ Buukina gbidi Abijan tò ɔ́. Mì ní flín ɖɔ̀ bɔlu xò gbɛta we è wá vivɔnù lɛ́ɛ ɔ́‚ ye bǐ wɛ́ ná yì CAN U20 ée xò gbé è jà ɖò Motaníí ɖò xwè 2021ɔ́ mɛ̀ é. Azɔnkwín Kovidi-19 tɔn ɔ́ wɛ́ zɔn bɔ̀ è hwlɛ́dó bó sɔ́ nǔkplɔ́n gbásá gbɔn mɔkàn jí ɔ́ ɖayǐ ɖò UAC ɔ́. Hwɛnu acɛkpìkpà ɔ́ ná gbè ɖɔ̀ yemɛ ée xwè tɛ́nkpɔ́n ɖò azɔmɛ xwé dòkɔ̀ tɔn lɛ́ɛ ní bɛ́ azɔmɛ lóbónú linsinmɛ tɔn lɛ́ɛ lɔ́ɔ ní bɛ́ ɔ́‚ kplɔ́n yì jǐ bɔ̀ alà vɔ̀ ví lɛ́ɛ ná gbɛkan dó nǔkplɔ́n gbɔn mɔkàn jí ɔ́ nù. È ɖò ye dá wɛ̀ nú ye ní yì mɔkàn gbà jí kplɔ́n yì jǐ bɔ̀ alà vɔ̀ ví lɛ́ɛ tɔn jí ɖò nǔjlɛ́ kàn élɔ́ ɔ́ jí etudiant.bj bó ná dó ɖó alɔ nú nǔkpínkplɔ́n yetɔn. Mɔkàn gbà jí nɛ́ ɔ́ kàn kplɔ́n yì jǐ bɔ̀ alà vɔ̀ ví ée ɖò kplɔ́n yì jǐ bɔ̀ alà vɔ̀ axɔ́sú xwé tɔn ɛnɛ lɛ́ɛ é : ée ɖò Agbomɛ Kánɖòfí é ‚ ée ɖò Kplaku é ‚ ée nɔ́ kpénúkún dó glèlílɛ́ wú ɖò tò ɔ́ mɛ̀ é kpódó ée ɖò nǔ xwítí xwítí‚ mɔzo zɔ́ kpódó tamɛ gbìgbà zɔ́ kpán lí nù ɖò tò ɔ́ mɛ̀ é mɛ̀ é kpán. Bó ná dó yì mɔkàn gbà ɔ́ jí ɔ́‚ kplɔ́n yì jǐ bɔ̀ alà ví lɛ́ɛ ɖó ná sɔ́ hɛ̌nnu nyǐkɔ́ yetɔn kpódó nyǐkɔ́ yetɔn kpɛví ɔ́ kpán dó mɔ ɔ́ mɛ̀ bɛ́ ná nyí nyǐ è ye ná dó zán mɔkàn gbà ɔ́ jí ná é ‚ bó ná wá sɔ́ kplɔ́n yì jǐ bɔ̀ alà ví sín nŭlɛ́n kɛ́n yetɔn kpódó xwè è gbè è jì yě ɔ́ kpán démɛ̀. "Nú acɛkpìkpà ɔ́‚ ""linlin ɔ́ wɛ́ nyí ɖɔ̀ è ní gbɔ bónú kplɔ́n yì jǐ bɔ̀ alà ví lɛ́ɛ ní kplɔ́n nǔ gbɔn mɔli jí"" è ná bó tlɛ ɖò nǔ wà xwédó gbetakɛ́n acɛkpìkpà ɔ́ sɔ́ ɖayǐ bɔ̀ è nyì alɔ nú azɔnkwín Kovidi-19 ée zɔ́n bɔ̀ kpɔ́nínɔ́ má sɔ́ tîin ǎ é ɔ́." Nǔkplɔ́mɛtɔ́ lɛ́ɛ nɔ́ ɖò nǔkplɔ́n mɛ wɛ̀ ɖò tɛndò ɔ́ mɛ̀. Kplɔ́n yì jǐ alà vɔ̀ ví lɛ́ɛ ɖò ná xá mɔkàn ɔ́ jí gàn tají ɖé lɛ́ɛ mɛ̀ bá dó yí nǔkplɔ́nmɛ ɔ́. Nɔè #Eléonore LADEKAN‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ kplɔ́n yì jǐ alà vɔ̀ tɔn ɔ́ kpódó nɔè @Aurelie ASZ‚ #MND ɔ́ kpán hùn nǔ sín mɔkàn gbà jí e-learning ɔ́ nù ɖò @uacbenin ɖò kplɔ́n yì jǐ alà vɔ̀ gán ɔ́‚ mɛɖaxó #MaximedaCruz sín asá mɛ̀. Linlin wɛ́ nyí ɖɔ̀ è ní gbɔ bónú kplɔ́n yì jǐ alà vɔ̀ ví ée ɖò fí tɛnmɛ tɛnmɛ lɛ́ɛ ní kplɔ́n nǔ gbɔn mɔkàn jí. pic.twitter.com/GrPfl0EyLR - acɛkpìkpà Benɛ tɔn 🇧🇯 (@gouvbenin) azǎn 11ɔ́ nǔxwásùn xwè 2020ɔ́ tɔn. Ɖi lě è nyí gbɔn ɖò abɔxwísùn xwè 2016ɔ́ tɔn mɛ̀ ɔ́‚ tògán TALƆN ná lɛ́ dánhùn gbɔn tò ɔ́ bǐ mɛ̀ bɛsín nyɔ̌nuzángbè azǎn 12ɔ́ abɔxwísùn xwè 2020 ɔ́ tɔn. Patrice TALƆN ná gbɔn tokpɔn ée ɖò tò ɔ́ mɛ̀ lɛ́ɛ bǐ mɛ̀ ɖi lě ɖɔ̀-nú-è-sè zɔ́ wá tɔ́ ko lá gbɔn é. Ɖɔ̀-nú-è-sè acɛkpìkpà ɔ́ tɔ́n wɛ̀ bó jlá ɖɔ̀ tògán ɔ́ ná jɛ̀tè wá ayǐ ɔ́ jí. "Ɖɔ̀-nú-è-sè ɔ́ tínmɛ ɖɔ̀ tògán ɔ́ ná yí ɖó kɛ́n azɔ̌ è acɛkpìkpà ɔ́ wà è tɔn : "" Ée é wá azɔ̌ hǎbǔ ɖò tutomɛ è acɛkpìkpà sɔ́ ɖó tè bó ná kùn tò ɔ́ ná wú ɔ́‚ tògán ɔ́ hwɛzizɛ mímɛ́ kpógɛ́ tɔn bó ná yí kpé tòví lɛ́ɛ." "Yɛkan nɛ́ ɔ́ mɛ̀ wɛ̀ é ná yí nǔ è ye mɔ dó azɔ̌ è é wà ɖò xá yetɔn mɛ̀ wú sin xwè 2016 ɖokpóo é ɔ́‚ bó ná lɛ́ yí núkún ɖíɖó yetɔn lɛ́ɛ ɖesu. "" Hǔn xá gege ná yí tògán ɔ́ sín jǒnɔ̀""." É ná nyí nukɔntɔn ɔ́ bɔ̀ tokpɔnla gege ná lɛ́ mɔ tògán ɔ́ sín hwenu sɔ́mì sɔ́mì fó sín xwè 2016ɔ́ mɛ̀ ɖokpóo é. Sín hwenu è sɔ́ ɛ́ ɔ́‚ vlavo wɛ̀ Patrice TALƆN zɛhwɛ byɔ́ tò ɔ́ mɛ̀. Ɖò ayidósùn xwè 2016ɔ́ tɔn mɛ̀ ɔ́‚ é yì Savɛ kpódó Savalu kpán azɔn nukɔntɔn ɔ́ bó lɛ́ wá yì Sɛmɛlɛ bó gbɔn Kplaku Kpódó Jugu kpán ɖò abɔxwísùn xwè 2016ɔ́ tɔn ɔ́ mɛ̀. Ɖò gbɛ ɔ́ mɛ̀ bǐ ‚ ɖò Benɛ tò mɛ̀ ɖesu ɔ́‚ alulwi ɔ́ gbě kanlin ɖé wɛ̀ bó ɖò búbú wɛ̀. Ɖò bibɛmɛ xwè 1900ɔ́ tɔn mɛ̀ ɔ́‚ kpɔ̀ ée ɖò gbɛ ɔ́ mɛ̀ bǐ ɔ́‚ è lɛ́n dó 100.000 (afatɔ́n donu kanwe ko) Éhɔ́nmɛ̀ ɔ́‚ 10 000 (afatɔ́n donu wǒ) mɔ̌ jɛ́n kpò. Ɖò Benɛ ɔ́‚ 16 (afɔtɔn núkún ɖokpó) jɛ́n kpò ɖò kanlin nyìnyì kpá Panjali tɔn mɛ̀. Nǔ è zɔ́n bɔ̀ kanlin nɛ́ ɔ́ ɖò búbú wɛ́ ɔ́ ɖě nyí lě é nɔ́ zán gbɛ tɔn gbɔn é. Agbahwlɛ́nhwlɛ́n ɖò kanlin lɛ́ɛ tɛ́ntín gbà gbě ala ɖò zungbó mɛ̀; Kpɔ̀ nɔ̀ ɔ́ nɔ́ nyì vǐ lɛ́ɛ xá kpɔ̀ asú ɔ́ ǎ ; è yì lan bà gbé nú vǐ tɔn lɛ́ɛ ɔ́‚ é lɛ́kɔ̀ wá ɔ́‚ é sɔ́ nɔ́ wá mɔ yě ǎ. 442 È kpì tàn ɖɔ̀ ɖasin è ɖò kpɔ̀ asì núkún mɛ̀ bó má nɔ́ súnsún gbeɖé ǎ ɔ́ cí fínɛ́ sín hwenu è yì gbě bó lɛ̀kɔ̀ wá bó má sɔ́ wá mɔ̌ vǐ tɔn lɛ́ɛ ǎ é bɛ́ awakanmɛ kú níí. Ɖò Benɛ ɔ́‚ è ɖò dò bà nú nǔ wɛ̀ bó ná kpɔ́n lě è ná nya xɛ̀ ɖò kanlin nɛ́ ɔ́ jí gbɔn lé. Ɖò énɛ́ wú ɔ́‚ é yí nǔ tuun tɔ́ céɖé céɖé ɖé lɛ́ɛ bɔ̀ ye ná wá alɔgɔ nú mɛ ée ɖò kanlin nyìnyì kpá Panjali tɔn mɛ̀ lɛ́ɛ bó ná kpɔ́n lě è ná nya xɛ̀ ɖò kanlin nɛ́ ɔ́ jí gbɔn lé. É ɖò mɔ̌ có‚ mɛ ɖé lɛ́ɛ nɔ́ ɖè kanta yetɔn jɛ́n wɛ̀. Gbɔn akɔnkpikpan‚ súndídɛ́ ɖò walɔ mɛ̀ kpódó gǎn dó dó nǔ wú kpán gblamɛ ɔ́‚ yemɛ ɖelɛ́ɛ nɔ́ byɔ́ fí è sunnu kɛ́ɖɛ́ ɖè é bó tlɛ́ nɔ́ lɛ́ zingbe lɔ́ɔ. Nǔ è wú Doria Rey kpé bó bló é nɛ́. Nyɔ̌nu ví nɛ́ tlɛ nyí mɛ bó ná wà azɔ̌ ɖò mɔzo kpáxwé ɖě lɔ́ɔ ǎ. Amɔ̌‚ é kpɔ́n gbɛ tɔn mɛ̀ ɔ́‚ è mɔ nǔ gbɔnvo ; eyɛ mɛ è kplɔ́n nú dó lě è nɔ́ kun tutomɛ gbɔn wú ɖò Kanada ɔ́‚ éhɔ́nmɛ ɔ́‚ é wá nyí nukɔntɔ́ ɖò azɔxwé GoMedical‚ bó nyí agbɔnzɛn ɖò fínɛ́. "Rebecca Kɛnjanhunɖé yí bà ɛ́ kpɔ́n bó ná jlɛ ɛ́ nú mǐ ɖò akpáxwé nukɔntɔn nǔwíwá ""Fémina"" tɔn ɔ̀ mɛ̀." "Fémina ɔ́ nǔwíwá yaɖé yaɖé ɖé wɛ̀ ɖò ""5 sur 7 Matins"" mɛ̀ bó nɔ́ dogesi nyɔ̌nu è ɖò azɔ̌ wá wɛ̀ ɖò mɔkàn lí nù‚ mɔzo kpódó nǔɖetɔn tɛnmɛ tɛnmɛ lɛ́ɛ kpán é." Awɔntincyɔ́nnú xwíxwé nyí dandan mɛ̀ nú nú tòví ée ko ɖò tokpɔnla wěwě è è sí globoto dó lɛ́ɛ é bɛsín azǎngagbè azǎn 8ɔ́ lidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn. Gbetakɛ́n è acɛkpìkpà ɔ́ ɖetɔ́n yɔyɔ din é nɛ́ hwenu mɛ nukɔntɔn ɔ́ kú Kovidi-19 kú é. Nǎwè xwè 43 tɔn ɖé kú Kovidi-19 kú ɖò azǎn 5ɔ́ lidósùn élɔ́ ɔ́ tɔn. Ɖó lě ayi-má-jayǐ ɖò lanmɛ ná nɔ́ ganjí má tîin ǎ wú é ɔ́‚ gbɛta è acɛkpìkpà ɔ́ sɔ́ ɖayǐ nú è ná kpénúkún dó azɔnkwín kolonâ (Kovidi-19) wú é ɔ́ bló kplé éhɔ́nmɛ azǎn 6ɔ́ lidósùn ɔ́ tɔn gbɔn mɔ è nɔ́ bló kplé ɔ́ jí. Xó è tɔ́n sín mɛ̀ é wɛ́ nyí ɖɔ̀ Awɔnlincyɔ́nnú ɔ́ xwíxwé ɔ́‚ fí bǐ wɛ̀ è ná xwè ɖè (azɔwatɛn axɔ́sú xwé tɔn wɛ̀ à ‚ alǒ mɛ kpáa tɔn ‚aximɛ‚ agbansɛxwetɛn lɛ́ɛ kpódó fí tɛnmɛ tɛnmɛ lɛ́ɛ kpán)‚ è ná kpɔ́n dó gbɛtɔ́ sɔxa è ɖò fínɛ́ ɔ́ wú ǎ. Kútɔ́nú‚ agbomɛ Kánɖòfí ‚ Só-Avà‚ Zɛ‚ Alada‚ Tɔli‚ Glexwé‚ Sɛmɛ-Kpoji‚ Xɔgbonu‚ Akplo-Mislete‚ Agege kpódó Ajala kpán wɛ́ nyí tokpɔnla wěwě è tutomɛ yaɖé yaɖé ɔ́ kàn é lɛ́ɛ. Sɛ́n ɖokpó ná tɔ́n bó ná ɖɔ̀ nǔ dó azɔxwé axɔ́sú tɔn lɛ́ɛ nù ɖò Benɛ tò mɛ̀. Sɛ́n è ɖɛmɛnu gbà jí ɔ́ xlé ɔ́ hɛ̀n sɛ́nta wǒ bɔ̀ è má yě dó sɛ́nkwín kanwe jí. Bɛsín din ɔ́‚ sɛ̀ wá mǎ ɖɔ̀ gbɛta azɔxwé lɛ́ɛ tɔn wɛ́ ná nɔ́ kpacɛ dó azɔxwé lɛ́ɛ nù ‚ hǔn acɛkpìkpà ɔ́ nɛ́. Bɛsín mɛ atɔn wá yì tɛnwe wɛ̀ ye ná nyí ɖò gbɛta ɔ́ mɛ̀. Bó ná dó sɔ́ nukɔntɔn lɛ́ɛ alǒ gǎn lɛ́ɛ dó azɔxwé nɛ́ lɛ́ɛ nù ɔ́‚ sɛ wá mǎ ɖɔ̀ gbɛta azɔxwé lɛ́ɛ tɔn wɛ́ ná xlé yě gǎn-hɔn-yì-tɔ́ lɛ́ɛ sín ayǐ junjɔn ɔ́ bɔ̀ ye dɛ́lɛ́ɛ ná sɔ́ yě dó tɛ̀n mɔ̌wun lɛ́ɛ mɛ̀. Cóbónú azɔxwé axɔ́sú tɔn sín gǎn lɛ́ɛ ná bɛ́ azɔ̌ ɔ́‚ ye ɖó ná dalɔ wěmá mɛ̀ bó ná ɖɔ̀ fí è ye ɖó ná wà azɔ̌ jɛ é. Cóbónú è ná lɛ́ sɔ́ yě dó tɛn nɛ́ lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́‚ azɔ̌ è ye wà ɔ́ wɛ̀ è ná tó kpɔ́n hwɛ̌. Mɔ̌ ɖokpó ɔ́‚ è sɔ́ ná sɔ́ akwɛ́gbájínɔ́tɔ́ ée ná wà axɔ́sú azɔ̌ ɔ́ ɖě dó tɛ̀n ɖé mɛ̀ ǎ. Nú nǔ è kàn azɔxwé gán ée nɔ́ ɖɔ̀ nǔ dó akwɛ́ xó wú lɛ́ɛ ɔ́‚ bɛsín din ɔ́‚ è ná nɔ́ yě bɔ̀ ye lɔ́ɔ ná nɔ́ nɔ̀ gɛdɛ akwɛ́ zínzán tò ɔ́ tɔn mɛ̀. Énɛ́ gudo ɔ́‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó akwɛ́ zɛ́nkàn tò ɔ́ wú ɔ́ ná sɔ́ yě dó tutomɛ ɖé mɛ̀ bó ná sɔ́ akwɛ́ è ye ɖó ná zán é dó así nú yě bɔ̀ ye ná zán ɖi akwɛ́ gbá jí nɔ́ tɔ́ ɖɔhun. Tògán sísɔ́ ée ɖò lidósùn xwè 2021ɔ́ mɛ̀ ɔ́ ná xɔ̀ liva tɛ́nnɛ. È dó wɛn nɛ́ ɔ́ tò ɔ́ ɖò azǎn 23ɔ́ wǒsùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɖò kplé è Romuald Waɖányí‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó akwɛ́ zɛ́nkán dódó tò ɔ́ tɔn wú é kpódó Emmanuel Tiando‚ nukɔntɔ́ Cena tɔn kpán bló xá ɖɔ̀-nú-è-sè-zɔ́-wá-tɔ́ lɛ́ɛ é sín dòmɛ̀. Ɖò nǔwíwá lɛ́ɛ sín fúfónu ɔ́‚ kplé nɛ́ ée xò nukɔntɔ́ azɔxwé ée ɖó nù ɖò tògán ná sɔ́ mɛ̀ è bǐ yígbè nú akwɛ́ zínzán ée ɖò ali nɛ́ nù é bɔ̀ akwɛ́ lɛ́ɛ bǐ yì liva 14‚4. Akpáxwé nukɔntɔn sɔ́mì sɔ́mì ɔ́ tɔn ɔ́ ná xɔ̀ liva wǒ bɔ̀ akpáxwé wegɔ́ ɔ́ ná xɔ̀ liva ɛnɛ. Akwɛ́ zínzán tògán sísɔ́ xwè 2021ɔ́ tɔn. PDF by ORTB on Scribd. Gbɛta ée nɔ́ kpénúkún dó sɔ́mì sɔ́mì blóbló wú ɖò tò ɔ́ mɛ̀ ɔ́ ( CENA)‚ bɛsín din ɔ́‚ ɖó nyǐkɔ́ sɔ́mì sɔ́mì bló tɔ́ lɛ́ɛ tɔn (Lépi) yɔyɔ ɔ́. Sɛ wá mǎ ɖɔ́ gbɛta ée nɔ́ kpénúkún dó mɛ ée ná bló sɔ́mì sɔ́mì sín nyǐkɔ́ wú lɛ́ɛ ɔ́ (Cos-Lépi) é ɔ́‚ é mɛ ée nɔ́ sɔ́ yɔyɔ tɔn sɔ́ ɖayǐ è ɔ́‚ sɔ́ jó nú CENA éhɔ́nmɛ azǎn 10ɔ́ zofínkplɔ́sùn xwè 2021ɔ́ tɔn mɛ. Nyǐkɔ́ nɛ́ lɛ́ɛ ɔ́ è sɔ́ jó dó wěmá mɛ̀ bó ká lɛ́ sɔ́ jó gbɔn mɔkàn jí. Tòví 5 523 524 wɛ́ ná yí sɔ́ mɛ ɖò kɛ́nsɔ́tɛn 7 860 bɔ̀ 11 ká ɖò ye mɛ̀ bó ɖò tò gudo bó ɖò sɔ́mì sɔ́mì ɔ́ ná bló wɛ̀ ɖò azǎn 11ɔ́ lidósùn ɔ́ tɔn gbè. Nú tokpɔnlagán lɛ́ɛ sísɔ́ è è bló ɖò azǎn nukɔntɔn núkún wegɔ́ ɔ́ nǔxwásùn xwè 2020ɔ́ tɔn mɛ̀ ɔ́‚ tòví 5 235 609 wɛ́ ná nyǐkɔ́. Yɔyɔ élɔ́ è è bló ɔ́ hɛn mɛ 287 915 (mɛ yɔyɔ ée lɛ́ɛ wá ná nyǐkɔ́ lɛ́ɛ é kpódó mɛ ée wá ɖó xwè afɔtɔn núkún atɔn lɛ́ɛ é kpán) bɔ̀ Benɛ ví 45 543 ká ɖò yemɛ bó ɖò tò gudo. Xó yaɖé yaɖé ée tîin ɖò tògán sísɔ́ xwè 2021ɔ́ tɔn lí nù lɛ́ɛ è. Wǔvɛ́ ɖé lɛ́ɛ ká ɖò mɛ ée ná sɔ́ mɛ sín nyǐkɔ́ lɛ́ɛ yɔyɔ ɖevo sɔ́ ɖayǐ sín ali xò. Nú Gilbert Bangana‚ nukɔntɔ́ Cos-Lépi tɔn ɔ́‚ wǔvɛ́ nɛ́ lɛ́ɛ ɖě kunkpla azɔ̌ wà ɖò sɛ́n xwí jí ɖò nǔ è kàn nyǐkɔ́ mɛ ée má sɔ́ síxú sɔ́ mɛ ǎ lɛ́ɛ tɔn ɖetɔ́n é. Mɔ̌ ɖokpó ɔ́‚ nǔ hwedò mɛdógesiwéma mɛ ée kú lɛ́ɛ tɔn cyan cyan kpódó wěmá è xlɛ́ ɖɔ̀ ye kú è blóbló kpán. Ée é sún azɔn mɔkpán aklunɔzangbla ée wá yì é mɛ̀ ɔ́‚ Michel Dussuyer ɖè nyǐkɔ́ yemɛ ko núkún atɔn ée ná xò bɔlu xá Awɔnlin kpódó Sierra Léone kpán é tɔ́n ɖò azǎn 22ɔ́ xwèjísùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè. Benɛ ná kpé anyǔ xá Awɔnlin tò kpódó Sierra Léone tò ɔ́ kpán ɖò azǎn 27ɔ́ kpódó 30ɔ́ kpán xwèjísùn ɔ́ tɔn ɖě bɔ́ dó ɖě wú. Bɔlu xixo nɛ́ lɛ́ byɔ́ keze zán 5ɔ́ kpódó 6ɔ́ kpán ée nyí agbahwlɛ́nhwlɛ́n ná yí xò anyumlímlí Aflika gbéjí ɔ́ tɔn (CAN) ɖò xwè 2021ɔ́ tɔn ɔ́ mɛ̀ é. Nǔ è hɛn ɔ́ è ná ɖó kɛ́n tɔn ɖò yemɛ 23 è è cyan ɖò bɔlu xò gbɛta Benɛ tɔn ɔ́ mɛ̀ ɔ́ wɛ́ nyí mɛ yɔyɔ ɖokpó wá bɔ̀ mɛ xóxó we gɔn. Hwɛ̌ ɔ́‚ Stéphane Sessegnon ɖò yemɛ. "Ée é má sɔ̀ ɖó bɔlu xò gbɛta ɖò tò gudo ǎ ɔ́‚ é sɔ́ dɛ́ɛ wá kpɔ́n ǎ ; din ɔ́ afɔ sɔ́ dó tè tɔ́ bɔlu xò gbɛta ""Ecureuils"" xóxó ɔ́‚ è lɛ́ dɛ́ɛ wá." É ná vɔ́ afɔ xozo xá gbɛ̌ tɔn lɛ́ɛ amɔ̌ é ná xò bɔlu azǎn lɛ́ɛ gbè ǎ. Ɖò mɛ ée gɔn lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́‚ è ná mɔ Olivier Verdon ée nyí gudo xò tɔ́ ɖò gbɛta ɔ́ mɛ̀ é kpódó nukɔn xò tɔ́ gbɛta ɔ́ tɔn‚ Rudy Gestede kpán. Yemɛ è è ylɔ́ nɛ́ lɛ́ɛ́ hɛn ɔ́ ye ná bló bɔ̀ Benɛ ná yì CAN 2021ɔ́ tɔn ɔ́‚ é nyí ye ɖù ɖò Awɔntin jí ɔ́. É má nyí mɔ̌ ǎ ɔ́ é ɖò dandan mɛ̀ bɔ̀ bɔlu xò gbɛta ɔ́ ɖó ná ɖó núɖéjí hwenu è é ná yì Freetown ɖò azǎn 30ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn é. Alɔ nyí nú azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ gbɛ́ ɖɔ̀ è má sɔ́ bà mɛ kpɔ́n ɖò azɔmɛ ɖě ó. È ɖò gantɔ́ lɛ́ɛ dà wɛ̀ nú ye ní wà wǔfífɛ́ nú bó nɔ́ klɔ alɔ lóbó ká nɔ́ nɔ̀ zɔ nú yeɖee lɛ́ɛ nǔjlɛkpo ɖokpó. Ɖò kɔlɛ́wá yetɔn hwenu ɔ́‚ è nɔ́ fɛ́ wutu nú yě có bɔ̀ ye nɔ́ byɔ́ gàn kpá yetɔn lɛ́ɛ mɛ̀. Bó ná dó yí gantɔ́ ɖevo lɛ́ɛ‚ è nɔ́ sɔ́ xɔ̀ yetɔn lɛ́ɛ dó vo nú yě. Ye ná nɔ̀ xɔ̀ è ɖò vo nɛ́ ɔ́ mɛ̀ nú azǎn woɛnɛ có bó ná byɔ́ mɛɖelɛ́ɛ mɛ̀. Ée è dó tutomɛ è nyí alɔ dó mɛ ɖò lanmɛ ná nɔ̀ ganjí lí xò ée è ylɔ́ ɖɔ̀ (ARCH) ɔ́ tɔ̀ kpɔ́n ɖò tokpɔnla tɛnwe mɛ̀ gudo ɔ́‚ acɛkpìkpà ɔ́ ná lɛ́ gbɛkan dé nù ɖò tokpɔnla ɖevo lɛ́ɛ mɛ̀. Ɖò kútɔ́nú‚ ɖò azǎn 19ɔ́ aluunsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ è má mɛdógesiwéma yaɖé yaɖé ɔ́ nú mɛ ée bló yɔyɔ din lɛ́ɛ é. É ko dó tɔ̀ kpɔ́n sín lyasùn xwè 2019ɔ́ mɛ̀ ɖò tokpɔnla Agbomɛ Kánɖòfí‚ Só-Ava‚ Dasa-Zunmɛ‚ Glazwe‚ Jugu ‚ Kopaago kpódó Uake tɔn kpán mɛ̀. Gbɛtɔ́ 105 000 wɛ̀ bló mɛdógesiwéma nɛ́ ɔ́. È kpɔ́n nǔ è mɛdógesiwéma nɛ́ zɔ́n bɔ̀ è ɖó ɖò akpáxwé nukɔntɔn mɛ̀ lɛ́ɛ ɔ́‚ acɛkpìkpà ɔ́ sɔ́ gbetakɛ́n ɖɔ̀ è ná vlɔ́n kàn yì mɛ ɖevo lɛ́ɛ jí. Ɖò kàn vlɔ́n nú nǔ lí xò énɛ́ ɔ́‚ gbɛtɔ́ 180 000 ɖevo lɛ́ɛ wɛ́ ná ɖù lè alɔ dó mɛ ɖò lanmɛ ná nɔ̀ ganjí ɔ́ lí xò. Ɖò Kútɔ́nú ɔ́‚ gbɛtɔ́ 21800 wɛ́ ná yí mɛdógesiwéma yɔyɔ yetɔn bɔ̀ è ná tɔ́jú yě vɔ̌nu ɖò lanmɛ ná nɔ̀ ganjí sín ali nù nú xwè atɔn. Akpáxwé alɔ dó mɛ ɖò tutomɛ è nyí lanmɛ ná nɔ̀ ganjí (Arch) lí xò dó tɔ̀ kpɔ́n tɔn è è bló é ɔ́ dalɔ mǐ ɖó dò bà nú nǔ ɖò mɛ sí tají ɖé lɛ́ɛ ée ná zɔ́n bɔ̀ nǔ è kàn lanmɛ ná nɔ̀ ganjí tòví lɛ́ɛ tɔn ɔ́‚ mì ná kpéwú bó ná bló é‚ Véronique Tɔ́nyífɔɖé Mɛwǎnǔ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó alɔ dó tòví lɛ́ɛ kpódó akwɛ́ nya nú yě kpán ɔ́ wɛ́ gbà jɛ̌ nú nɛ́ mɛ̀. Bó ná dó ɖù lè alɔ dó mɛ ɖò lanmɛ ná nɔ̀ ganjí lí xò ‚ mɛdógesiwéma yɔyɔ ɔ́ wɛ̀ è tó ɖó hwɛ̌. Gbɔn gbla tɔn mɛ ɔ́‚ é nɔ́ zɔ́n bɔ̀ è nɔ́ gbéjé mɛ kpɔ́n vɔ̌nu ɖò ali bǐ xò ‚ è nɔ́ tɔ́jú mɛ vɔ̌nu ɖò azɔn jijɛ 22 sí kpódó atinkɛn è è ná zán bɔ̀ azɔn ɔ́ ná gbɔ é kpán. Luc Atrokpo‚ tokpɔnlagán Kútɔ́nú tɔn ɔ́ ɖó tutomɛ dobǔ ɖé nú tòxò tɔn. É hùn nǔ mɔ̌wun xlɛ́ síbígbè élɔ́ ée nyí azǎn 30ɔ́ aluunsùn xwè 2021ɔ́ tɔn é gbè ɖò kplé é bló xá sɛ̀ wá mǎ ɖɔ́ gbɛta tɔn bó ná dó dó xwè gbè nú níí ɔ́ dòmɛ̀. Amɔ̌ có bó nú nǔ ná nyí mɔ̌‚ tokpɔnla zɔ́ wá tɛn ɔ́ wɛ́ ná tó sɔ́ walɔ ɖagbe dó nǔwíwá tɔn lɛ́ɛ mɛ̀ hwɛ̌ bó ná nɔ́ zán walɔ yaɖé yaɖé. É lá tamɛ lin bó sɔ́ nǔ yaɖé yaɖé nyìtè gege : tutomɛ è kunkpla gbɛtɔ́ lɛ́ɛ kpódó hwɛndo nú wíwá yetɔn lɛ́ɛ kpán é ‚ lɔ̌n yì jǐ lɔ̌n fɔn kàn; nukɔntɔ́ Kutɔnu tɔn ɔ́ lá nǔ gege. Ɖò nǔ hún sín nǔwíwá lɛ́ɛ nù ɔ́ dòmɛ̀ ɔ́‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó mɔkàn Kpódó mɔzo hlɔ́nhlɔ́n kpán wú é ɔ́ ɖɔ̀ mɛjí aklunɔzángbla mɔkàn nú wíwá tɔn ɔ́ ná dalɔ Benɛ tò ɔ́ bɛ́ ná ɖè éɖee xlɛ́ gbɛ ɔ́‚ é ná xlɛ́ abí è ɖó ɖò tamɛ lin bó sɔ́ nǔ yaɖé yaɖé nyìtè lí nù é. Ée é nyì kɔ̀ kpɔ́n xótà è jí azɔ̌ wíwá lɛ́ɛ junjɔn ɔ́‚ Aurélie Adam Soulé jɛ̀ awǎ ɖó lě Benɛ tò ɔ́ yì nukɔn sɔ̀ sín hwenu è é jɛ̀ éɖee sí sín xwè 60 ɖye ɖokpóo é ɔ́ wú. Xòmɛ̀ hùn í taala ɖó nukɔn yìyì è azɔxwé axɔ́sú tɔn ɖó ɖò mɔkàn lí xò è wú‚ bɔ̀ nú nɛ́ zɔ́n bɔ̀ tòví bǐ kpáa ɖó acɛ bó ná mɔ sìnkɔn nú hudo tɔn ɖò azɔ̌ wá tɛn axɔ́sú xwé tɔn lɛ́ɛ. Tòxó ɖɔ́ gbɛta tantɔn ɖě lɛ́ɛ ɔ́‚ nǔgbó wɛ̀ bɔ̀ ye ɖó nǔ jɛ dò ɖé bó ná bló ɖó ɖò wěmá è ye sɔ́ wá CENA ɔ́ lɛ́ɛ wú. Ɖò ali nɛ́ nù ɔ́‚ ɖò akpá ɖevo xwé è è ɖò azɔ̌ wà ɖò wěmá è ye mɛ è xwè agbahwlɛ́nhwlɛ́n sɔ́ ɖayǐ lɛ́ɛ wú ɔ́‚ CENA kpɔ́n ɖɔ̀ wěmá lɛ́ɛ ɖě ká sɔ̀gbè xá ɖě lě é ɖó ná nyí gbɔn é ɔ́ ají. Azɔ̌ ɔ́ ɖéxlɛ́ ɖɔ̀ tòxò ɖɔ́ gbɛta ɖě kún ɖò gbéjí ó. Sɛ́n ná yě gàn xixo 72‚ bɛsín hwenu CENA ɖɔ̀ nú yě ɖɔ̀ wěmá yetɔn kún sɔ̀gbè ó ɔ́ nú ye ná xò kàn bónú wěmá yetɔn na sɔ̀gbè. Gàn xixo 72 nɛ́ ɔ́ wá vivɔnù sɔ̀ è wá yì bó nyí nyɔ̌nuzángbè azǎn 26ɔ́ xwèjísùn ɔ́ tɔn é ɖò gàn ayizɛ́n adaɖé mɛ̀ hwelɛ́kɔ̀. Sɔ̀ énɛ́ ɖokpó ɔ́ jɛn wɛ̀ tòxò ɖɔ́ gbɛta gege wá yì CENA bó bló nǔ má nyɔ́ ɖò wěmá yetɔn lɛ́ɛ mɛ̀ ǎ ɖó. Tòxò ɖɔ́ gbɛta kpasátín nɔ ɔ́ (Union progressiste)‚ Sɔ́ nɔ ɔ́ (Bloc Républicain) kpódó Akwɛ́wókwín nɔ ɔ́ (FCBE) jɛ́n nyí yemɛ è yá wǔ bó wá bló wěmá yetɔn lɛ́ɛ ɖó dó hwenu é. Ahwì xò nukɔntɔ́ CENA tɔn ɔ́ dó ninɔmɛ nɛ́ ɔ́ wú. "É ɖɔ̀ nǔ è ɖò xò tɔn mɛ̀ ɔ́ nú ɖɔ̀-nú-è-sè zɔ́ wá tɔ́ lɛ́ɛ ɖò azǎn 27ɔ́ gbè zǎnzǎn : "" kɛntɔ́ baɖa baɖa sɔ́mì sɔ́mì tɔn ɔ́ wɛ́ nyí hwenu""." Mì sɔ́ tutomɛ lɛ́ bǐ ɖòtè bónú sɔ́mì sɔ́mì sín nǔwíwá lɛ́ɛ ná síxú jɛ hǔn gbè lóbó jɛ gàn gbè amɔ̌‚ é blawu bɔ̀ tòxò ɖɔ́ gbɛta ɖélɛ́ɛ ná dɔn mǐ dó gudo. Bó ná dó kpɔ́n lě azɔ̌ lɛ́ɛ ɖò nukɔn yì wɛ̀ gbɔn é ɔ́‚ gbaví nukpɛ́nnɔ gɔnu Benɛ tò ɔ́ tɔn danhun gbɔn Benɛ tò ɔ́ mɛ̀ (bɛsín totaligbè wá yì totɛntin ) bó yì kpɔ́n huzu ée tîin ɖò sìn mímɛ́ mɔ bó zán ɖò tòxò mɛ̀ é. Gosin Jugu wá Dasa bó gbɔn Kplaku Kpódó Glazwe kpán ɔ́‚ sìn mímɛ́ mɔ bó zán tòví lɛ́ɛ tɔn ɔ́ gbɔnvo ɖò xwè yɔywɛ ɖé mɛ̀. Tòví nɛ́ lɛ́ɛ è ‚ gege yetɔn má nɔ́ yá wǔ mɔ sìn nù ǎ nú sùn mɔkpán ɖò xwè mɛ̀ ɔ́‚ ye hɛn din ɔ́ ye jɛ awǎ ɖó sìn ná tîin nú yě tɛgbɛ gbè é wú ‚ káká yí jɛ akú hwenu ‚ nǔ nyí mɔ̌ ɖó akwɛ́ dobu è acɛkpìkpà ɔ́ zán dó ali zɔ́ mɛ̀ é wú. Yɛ yíyí : William Yémanlin Tchoki kpódó Rosemonde Cyakpɛ̀ kpán. Gbɔn gbetakɛ́n è xixa tɔn nyí Ep-21-017 azǎn 22ɔ́ zofínkplɔ́sùn xwè 2021ɔ́ tɔn gblamɛ ɔ́‚ sɛ́n dódó gbásá ɔ́ yígbè nú yemɛ atɔn è xwè agbahwlɛ́ɛhwlɛ́n webɔ webɔ bɔ̀ CENA ko yígbè ná lɛ́ɛ é. Wɛn nɛ́ ɔ́ lílá tɔn ɖò hwenu è kplékplé dotóo tɔ́njɛ́jí lɛ́ɛ tɔn dó zogbeji ɖɔ̀ lanmɛ ye mɛ è xwè agbahwlɛ́nhwlɛ́n lɛ́ɛ tɔn ɖò ganjí é sín ayǐhɔngbe. Yemɛ webɔ webɔ lɛ́ɛ ɖye : Nukɔntɔ́ CENA tɔn ná ganjɛwu tòxò ɖɔ́ gbɛta lɛ́ɛ ɖɔ̀ : azɔxwé è nù émí kpacɛ dó ɔ́ kún ná syɛ́n fɛ̀n dó nǔ bǐ jí ɖò wěmá yetɔn è sɔ́ ɖayǐ wɛ̀ ye ɖè bá yì agbahwlɛ́nhwlɛ́n ɔ́ lí xò ó. Nǔ è è ná kpɔ́n ɛ́ mɛ̀ nú mɛ ɔ́ ɖò tɛnmɛ tɛnmɛ. Ényí mí wá hɛn wěmá è xlɛ́ ɖɔ̀ mɛ ɔ́ ɖò tòxò ɖɔ́ gbɛta mítɔn mɛ̀ bɔ̀ axɔ́sú má tlɛ dalɔ mɛ̀ ǎ ɔ́‚ mì ná syɛ́n núkún bó ná gɔn má yí ǎ ; ényí mɛ́ ɔ́ zɛhwɛ bó ká sɛ́ wěmá è xlɛ́ ɖɔ̀ è zɛhwɛ ɔ́ dó lóbónú axɔ́sú má tlɛ dalɔ mɛ̀ ǎ ɔ́‚ mì ná syɛ́n núkún bó ná gɔn má yí ǎ‚ Emmanuel Tiando wɛ́ ɖɔ̀ mɔ̌. É ká ko vɔ ǎ. Agbahwlɛ́ntɔ́ lɛ́ɛ ɖó ná ɖexlɛ ɖɔ̀ ye ɖò sɔ́mì sɔ́mì sín wěmá ɔ́ jí ‚ amɔ̌ CENA ná zín jí dandan ɖɔ̀ ye ní sɔ́ sɔ́mì sɔ́mì wémá yetɔn wá ǎ. Nú Emmanuel Tiando ɔ́‚ mɛ ɔ́ ní vɛ́ ko hɛn wěmá ɖé sín azɔxwé ée nɔ́ kpénúkún dó sɔ́mì sɔ́mì wémá lɛ́ɛ wú é kpowun. "Ɖò xwè tɔn 34ɔ́ gudo ɔ́‚ ví nyɔ́nu Godomɛ tɔn ɔ́ mɔ ɖɔ̀ azɔ̌ émí tɔn ko wá vivɔnù amɔ̌ ɖò nǔwíwá ""5 sur 7 Matins"" tɔn ɔ́ jí ɖò nyɔ̌nuzángbè azǎn 16ɔ́ lyasùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ é wɔn gbè tɔn ǎ ‚ mɔ̌ jɛn é má ka lɛ́ wɔn xó è é ɖɔ́ lɛ́ɛ ǎ ɔ́ nɛ́." Mɛ ée ko nyí nɔ vǐ we tɔn ɔ́‚ yígbè nú nǔkanbyɔ́ ɖɔ̀-nú-è-sè zɔ́ wá tɔ́ mìtɔn Hugues Zinsú Zunnɔ tɔn lɛ́ɛ. Isabelle Yacoubou ɔ́ ɖɔ̀ nǔ bǐ nú mǐ dó lě é bɛ́ lɔ̌n yì jǐ lɔ̌n fɔn kàn akpáxwé ɖaxó tɔn lɛ́ɛ gbɔn é ‚ lě wà alɔ dó xò bɔlu na sín azɔ̌ ɔ́ gbɔn é ‚ lě é nɔ́ wà ví nɔ zɔ́ tɔn gbɔn é ‚ lě é lɛ́ huzu gbɔn é kpódó tutomɛ è é ɖó dó Benɛ tò ɔ́ jí lɛ́ɛ é kpán jí. Patrice TALƆN kpódó gǎn-hɔn-yì-tɔ́ tɔn ɛnɛ ɖélɛ́ɛ kpán ná yí kpé azɔxwé Bretton Woods sín nukɔntɔ́ lɛ́ɛ. É ɖò azɔ̌ bó ná wà xá akwɛ́ nyá xwé dódó gbɛ tɔn (FMI) sín nukɔntɔ́ ɔ́‚ có bó lɛ́ ɖó azɔ̌ bó ná wà xá akwɛ́ sɛ́ xwè tɛn dódó gbɛ ɔ́ tɔn sín gǎn ɔ́. "Ɖò azɔ̌ wá dó gbè kplí gbè kplí mɛ̀ ée ɖò Benɛ kpódó Étas-Unis kpán tɛntin ɔ́ sin ali xò ɔ́‚ tògán ɔ́ ná ɖɔ̀xó xá nukɔntɔ́-gǎn kpliba ""Millenium Challenge Corporation"" tɔn ɔ́‚ bó ná lɛ́ ɖɔ̀xó xá wěgbójínɔtɔ́ Amɛlika tò ɔ́ tɔn." Xó è jí ye kɛnu dó lɛ́ɛ ɔ́ wɛ́ nyí nǔ è kàn linsyɛn dó nú nǔ wà dó gbè kplí gbè kplí mɛ̀ ée ɖó ná tîin ɖò Amɛlika tò ɔ́ kpódó Benɛ tò ɔ́ kpán tɛntin é ‚ bó lɛ́ ɖɔ̀xó dó gungun dó nú tutomɛ è Benɛ sɔ́ ɖótè bɔ̀ azɔxwé Amɛlika tɔn ée nɔ́ ɖɔ̀ akwɛ́ xó lɛ́ɛ ɖò alɔ dó Benɛ wɛ̀ lɛ́ɛ é wú. Patrice TALƆN kpódó mɛ xwè dó lɛ́ɛ kpán ɖó ná lɛ́ ɖɔ̀xó xá Benɛ ví ée ɖò azɔ̌ wá ɖò akwɛ́ nyá xwé dódó gbɛ ɔ́ tɔn kpódó akwɛ́ sɛ́ xwè tɛn dódó gbɛ ɔ́ tɔn kpán wɛ̀ lɛ́ɛ é. Infodémie wɛ̀. "Xogbe yɔyɔ nɛ́ ɔ́ tɔ́n sín xogbe ""wɛn"" kpódó ""azɔnkwín"" kpán mɛ̀‚ ""OMS"" sín gǎn ɔ́ wɛ́ zán azɔn nukɔntɔn ɔ́ ɖò azǎn 22ɔ́ zofínkplɔ́sùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè." Bó ná dó yígbè nú nǔkanby ɔ́ tɛnmɛ tɛnmɛ nɛ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ mì kàn nǔ byɔ́ kplɔ́ yì jǐ alà vɔ́ ví ɖélɛ́ɛ ‚ ɖò tají ɔ́‚ yemɛ ée nɔ́ kplɔ́n nǔ dó ninɔmɛ gbɛtɔ́ lɛ́ɛ tɔn wú lɛ́ɛ é ‚ ye ɖɔ̀ nǔ è ye mɔ dó keze zán nyɔ̌nu lɛ́ɛ tɔn sín xwè ɖuɖu wú é. Yɛ yíyí : Jean Claude JAMES. "Nɛ̌ è ká síxú mɔ nǔ jɛ ""Coffin dancers"" wú gbɔn ‚ Nicanor Covi hwɛ́n awɔntin ayǐ." Mí kpɔ́n yɛ è é yí lɛ́ɛ é. Maurice Thantan ‚ mɛ è sɔ́ kɛ́n ná ɖò nǔwlánwlán lí xò é‚ azɔnkwín kolonâ‚ xó è è má tò ǎ é. Kplé gannyǐ gannyǐ gbásá Kutɔnu tɔn ɔ́ huzu jɛ nǔkplɔ́n gbásá kplɔ́n yì jǐ alà vɔ̀ ví lɛ́ɛ tɔn ɖò axɔ́súzángbè zǎnzǎn élɔ́. Nǔkplɔ́n mɛ xlaxla dó akwɛ́ zínzán wú ‚ tàn‚ nukɔntɔ́ nyìnyì ‚ káká yí jɛ hwɛndo dɔkun jí wɛ̀ è ná ɖó fínɛ́ nú kplɔ́n yì jǐ alà vɔ̀ ví ée ɖò kplɔ́n yì jǐ alà vɔ̀ axɔ́sú xwé tɔn kpódó mɛ kpáa tɔn kpán ée ɖò tòxò Kutɔnu tɔn mɛ̀ lɛ́ɛ é. Nǔkplɔ́nmɛtɔ́ ɔ́ Patrice TALƆN wɛ̀‚ éyɛ́ è sɔ́ alɔ yì jǐ bó ná jɛ túnnú nú éɖee ɖò gǎn zínkpó jí é. Gbɔn xó ɖɔ́ walɔ nɛ́ ée má alɔ nù níí ɔ́ gblamɛ wɛ́ gbɔn bó xle gǎn ná nyí sín tutomɛ tɔn. Mɛ è bɔ̀ dó wǔ tɔn bó ná nɔ̀ webɔ webɔ xɛ́ɛ bó ná yì sɔ́mì sɔ́mì ɔ́‚ Mariam Chabi Talata ɖò fínɛ́‚ asì tɔn kpódó vǐ tɔn we lɛ́ɛ kpán ɖò fínɛ́‚ mɔ̌ ɖokpó ɔ́ azɔ̌ gbɛ́ tɔn lɛ́ɛ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ tɔn lɛ́ɛ kpódó mɛ ée nɔ́ wà azɔ̌ ɖò tògán gbásá xɛ́ɛ lɛ́ɛ é lɔ́ɔ ɖò fínɛ́‚ tògán ɔ́ ɖɔ̀xó xá togun è wá kpé é lɛ́ɛ é. Nǔkplɔ́mɛ ɔ́ hú gàn xixo we jɛ́jí má nɔ́ tè. Mì ná ɖɔ̀ ɔ́‚ Patrice TALƆN jló ɖɔ̀ xó tɔn ní sɔ̀gbè dandan ɖò mɛ ée ɖò tó ɖó è wɛ̀ lɛ́ɛ sín núkún mɛ̀ ɖò tají ɔ́ kplɔ́n yì jǐ alà vɔ̀ ví Marzouk‚ ée kàn nǔ byɔ́ bó dó hùn nǔ sín Nǔkplɔ́nmɛ ɔ́ nù é. É cí nú mǐ ɖɔ̀ è wɔn jɔwunjɔja lɛ́ɛ ɖɔhun ‚ xò è dɔnkpɛvu ɔ́ ɖɔ̀ bó dó kàn nǔ byɔ́ TALƆN kpódó TALATA kpán dó tutomɛ è ye ɖó dó jɔwunjɔja lɛ́ɛ wú nɛ́. Mɛsi ɖaxó TALƆN ɔ́ yígbè kaɖafya ɖɔ̀ tutomɛ è è hɛn tò ɔ́ ná xwè è wá yì é ɔ́‚ xò hudo jɔwunjɔja lɛ́ɛ tɔn nyì kɛ́n. Nǔ è zɔ́n wɛ́ nyí ɖɔ̀ : è ní tó tò nǔ ɖò akwɛ́ zínzán tò ɔ́ tɔn sín ali nù hwɛ̌ có bó ná wá kpɔ́n lě è ná hùn azɔ̌ lí gbɔn é. Énɛ́ wú ɔ́‚ TALƆN tínmɛ ɖɔ̀ émí sɔ́ alɔ huzu dó wànǔ yaɖé yaɖé nyìtè kpódó akɔ́nkpínkpán kpán bɛ́ sín énɛ́ wú bɔ̀ nǔ è ko nyí mɛ ɖokpó ɖokpó tɔn ɔ́ sɛ̀ dò. Ɖò akpá è é dó lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́‚ TALƆN ɖɔ̀ émí ná lɛ́ gbɛkan dó walɔ huzu yaɖé yaɖé dó wànǔ ɔ́ wú bɛ́ kunkpla azɔmɛ xwé Benɛ tò ɔ́ tɔn lɛ́ɛ bɔ̀ ye ná nyí alyannu è è ná dó bà azɔ̌ ná é. Ée é ɖò mɔ̌ ɖɔ̀ wɛ̀ é ɔ́‚ TALƆN gɔn azɔmɛ xwé Benɛ tɔn ɔ́ kínkɛ́n ǎ‚ bó nyí xó gbawun gbawun ɖokpó dó tò jí. << Mì tlɛ nyɔ́ fɔfi kpotín ɖokpó bló vivɔ ǎ.>> Ayi mɔ dó nǔ wú è é mɔ é ɖye : é ná huzu kanɖé gban ɖò kanwe ko jí azɔmɛ xwé linsinmɛ tɔn kpáa lɛ́ɛ dó azɔmɛ xwé è è nɔ́ kplɔ́n nǔ xwiti xwiti kpódó azɔ̌ nyɔ́ wà kpán ɖè é. Bó ná dó gbà kún nú azɔ̌ kpáxwé ée nɔ́ ná sínsɛ́n lɛ́ɛ é hwenu è ɖò nǔkplɔ́n mɛ wɛ̀ dó azɔ̌ tofwe ɖelɛ́ɛ jí é (akwɛ́ gbá hinhɛn‚ ajɔ̌ jíjlá‚ hwɛ zɔ́ wá tɔ́ ɖò azɔ̌ tɛnmɛ tɛnmɛ wiwa lí nù ‚...) Azɔ̌ nɛ́ lɛ́ɛ ɖě nɔ́ ná ényí azɔxwé má ɖè ǎ é. Mɛ ée ná yì agbahwlɛnhwlɛn tògán ná nyí tɔn ɔ́ ɖó ná ɖó‚ é hwe bǐ ɔ́‚ wǒ ɖò kanwe ko jí jɛɖutɔ́ mɛ è tòví lɛ́ɛ ko sɔ́ é tɔn (ɖɛmɛnu alǒ tokpɔnlagán bɔ̀ è xò ye bǐ kplé ɔ́ é ná bló yemɛ 160)‚ kpódó alɔ dó wěmá mɛ̀ 16 kpán. Amɔ̌ ɖò tají ɔ̀‚ kplékplé jɛɖutɔ́ lɛ́ɛ tɔn hwe ɖokpó ;ɖɛmɛnu è xò kpóɖó nú mɛ è lóbó dyɔ nukɔntɔ́ tɔn ɔ́ hwenu è éyɛ́ gbɛ́ azɔ̌ ɔ́‚ wá nyí mátîintɔ́‚ hǔn è sɔ́ síxú ɖyɔ́ ɛ́ ǎ. Bɛsín din ɔ́‚ jɛɖutɔ́ lɛ́ɛ bǐ bló 159 : ɖɛmɛnu 82 kpódó tokpɔnlagán 77 kpán. Bónú ayijayǐ ná dó tîin ɖò jɛɖutɔ́ ɖíɖó lí xò ɔ́‚ gbɛta ée nɔ́ kpénúkún dó sɔ́mì sɔ́mì wú ɔ́ (CENA) ɖɔ̀ émí nya xɛ ɖò ɖɛmɛnu lɛ́ɛ kpódó tokpɔnlagán lɛ́ɛ kpán jí bónú ye ná síxú nɔ̀ yɛ̀mɛ̀ lóbó nyí jɛɖutɔ́ nú mɛ ée jló yě lɛ́ɛ é mɛɖé má zín ye jí. É ná ɖɔ̀ ɔ́‚ mɛɖé tlɛ ná tuun mɛ è nyí jɛɖutɔ́ nú mɛɖé ɔ́ ǎ. Amɔ̌ ɖò ali nɛ́ nù ɔ́‚ é na vɛ́wǔ bɔ̀ gbenɔkpɔ ná tîin. Sɛ́n gbásá dódó ɔ́ ɖó ná kɛnu dó xó è gbɛta è nɔ́ ɖɔ̀xó dó tòví kpáa lɛ́ɛ nù é xwle é bɛ́ kunkpla jɛɖutɔ́ sín nǔwíwá ɖokpó ɖé è è má bló dó yɛmɛ ǎ é wú. Tògán sísɔ́ xwè 2021ɔ́ tɔn : nǔ tínmɛ dó jɛɖuɖu jí CENA tɔn ; káká jɛ din ɔ́‚ tutomɛ ɔ́ ɖò nukɔn yì wɛ̀. Yemɛ è ná nyí jɛɖutɔ́ lɛ́ɛ ɖó káká yì azǎn 31ɔ́ aluunsùn ɔ́ tɔn bó ná yí wěmá è ye ná ɖu jɛ nú agbahwlɛ́ntɔ́ lɛ́ɛ ɔ́ ɖò CENA sí. Jɛ ɖu wémá nɛ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ sɛ́n wɛ́ dozogbe jí. Ɖò azɔnkwín ée ɖò gbɛ ɔ́ jí ɔ́ wú ɔ́‚ sɔ́jà zɔnlin zunzun ɔ́ ná tîin ɖò ablɔɖe 60ɔ́ Benɛ tò ɔ́ tɔn ǎ. Kovidi-19 ɖù ɖò azǎn 1ɔ́ avùvɔ̀sun tɔn jí. Kplé è gǎn-hɔn-yì-tɔ́ lɛ́ɛ bló ɖò azǎn 8ɔ́ lyasùn ɔ́ tɔn mɛ̀ ɔ́‚ acɛkpìkpà ɔ́ sɔ́ gbetakɛ́n ɖɔ̀ sɔ́jà zɔnlin zunzun kún ná tîin ɖò ablɔde 60ɔ́ Benɛ tò ɔ́ tɔn hwenu ó. Nǔ tají wɛ́ nyí bɔ̀ è ɖò ablɔɖe xwè ɔ́ ɖù wɛ̀ ɔ́ è ná wɔn azɔnkwín ée ɖò tò mɛ̀ é ɔ́ ǎ. Mɔ̌ wú wɛ̀ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ lɛ́ɛ yì kpá bó ɖɔ̀ è ná sɔ́ xwè ɔ́ sín afɔ ɖòtè kpowun wɛ̀; è ná bló nǔ è ná dɔn agùn Kplé é ɖě ǎ : sɔ́jà lɛ́ɛ sín zɔnlin zunzun kpódó xwè gannyǐ gannyǐ kpán ɖě ɖè ǎ ‚ nǔ è ɖɔ̀ nú è sè è gǎn-hɔn-yì-tɔ́ lɛ́ɛ lá ɔ́ ɖɔ̀ é nɛ́. "Acɛkpìkpà ɔ́ ɖɔ̀ è ná gbɔ́ bó ""sɔ́ flowa dó tɛn è nyí má ná wɔn mɛkúkú lɛ́ɛ tɔn é"" bó ná lɛ́ ɖisa yì kpɔ́n nɔtɛn ahwankpá sín wuntun ɔ́ tɔn." "Xwè ɖùɖù kplewun nɛ́ ɔ́ sín nǔwíwá lɛ́ɛ ɔ́‚ è ná bló bó ná "" sɔ́ mɛ vivɛna mìtɔn è kú lɛ́ɛ kpódó sɔ́jà hwan mìtɔn kpán sù""." Tògán tò ɔ́ tɔn ɖɔ̀xó dó azɔnkwín kolonâ wú ɖò xó è cyan xá ɖɔ̀-nú-è-sè zɔ́ wá tɔ́ lɛ́ɛ bɔ̀ gbaví nukpɛ́nnɔ gɔnu tò ɔ́ tɔn ɔ́ jlá è mɛ̀ ɖò aklunɔzángbè azǎn 29ɔ́ xwèjísùn ɔ́ tɔn mɛ̀ é ; gàn xixo yɔywɛ ɖé bɔ̀ tutomɛ è è sɔ́ ɖayǐ bó ná sí globoto dó tokpɔnla wǒ ée ɖò tofɔligbé Benɛ tɔn é lɛ́ɛ ná bɛ́ azɔ̌. Ɖò cɛ́jú wǒ mɛ̀ ɔ́‚ tògán ɔ́ yígbè nú nǔkanbyɔ́ mɛ ɖɔ̀-nú-è-sè zɔ́ wá tɔ́‚ Angela Kpeija tɔn lɛ́ɛ‚ bó ɖɔ̀ tutomɛ è acɛkpìkpà ɔ́ sɔ̀ ɖòtè bó ná fun ahwan xá azɔnkwín ɔ́ nyɔ́‚ é ká lɛ́ ɖi nǔ ná. Angela Kpeija : Mɛɖaxó sísí jɛxa ‚ sín sùn mɔkpán ɖye ɔ́‚ Benɛ ɔ́‚ ɖi gbɛ ɔ́ bǐ ɖɔhun ɔ́‚ jɛ azɔnkwín kolonâ ɔ́ sín alɔ mɛ̀‚ azɔnkwín ɔ́ nyagló mǐ ‚ bɔ̀ kúnkàn mìtɔn ko mɔ nǔ mɔ̌wun kpɔn gbeɖé ǎ. Aní wú mí ká nabwɛ́ sín hwenɛnu ? Patrice TALƆN : Nɔè Kpeija‚ mí ɖɔ̀ azɔnkwín nyagló mǐ ‚ hwɛ mítɔn jɔ. Nú azɔxwé gbásá Bsic tɔn ɔ́‚ linlin nǔníná tɔn wɛ̀ nyí ɖɔ̀ akwɛ́sɛxwetɛn ɔ́ ní dalɔ nukɔntɔ́ Benɛ tɔn lɛ́ɛ. Nǔ è sɔ́ akpàkpà mǐ ɔ́ wɛ́ nyí ɖɔ̀ mì ní dalɔ acɛkpìkpà ɔ́ ɖò ahwan è fun xá azɔnkwín ée ɖò jɔngwǐn jɔngwǐn dó nú mǐ wɛ̀ é mɛ̀ ‚ nǔ è nukɔntɔ́ Bsic Benɛ tɔn ɖɔ̀ ɔ́ nɛ́. Azɔxwé gbásá akwɛ́sɛxwetɛn ɔ́ tɔn ɔ́ ɖɔ̀ émí ná lɛ́ dalɔ acɛkpìkpà ɔ́ ɖò gbetakɛ́n tɔn lɛ́ɛ nyìnyì lí nù bónú azɔnkwín ɔ́ ná yì tó. Tutomɛ è acɛkpìkpà ɔ́ sɔ́ ɖòtè bó ná lifɛn gbò nú azɔnkwín kolonâ ɔ́‚ jɛ mìtɔn jí tawun bɔ̀ mì ká ɖò gbesisɔ mɛ̀ bó ná nyì sɛ́n lɛ́ɛ‚ Jérôme Yoda‚ wɛ́ lɛ́ ɖɔ̀ mɔ̌. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ gbásá ée nɔ́ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ̀ ganjí wú ɔ́‚ hùn xòmɛ ɖó lě é yá wǔ bó jɛ azɔ̌ wà xá acɛkpìkpà ɔ́ wú ɔ́ é. Nú gǎn è xòkpóɖó nú gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún lanmɛ ná nɔ̀ ganjí wú é ɔ́‚ nǔníná Bsic tɔn ɔ́ wá bó ná sú dò è tutomɛ è ɖɔ̀ nǔ dó lanmɛ ná nɔ̀ ganjí wú ɖò Benɛ tò mɛ̀ ɖó é ɔ́ ɖě. Alɔ dó mɛ nɛ́ ɔ́‚ nǔgbó ɔ́‚ wá bó ná sú dò è ɖayǐ è ɖě bó ká ná lɛ́ dalɔ mɛ bɔ̀ è fun ahwan xá azɔnkwín énɛ́ ée ɖò jɔngwǐn jɔngwǐn dó nú tutomɛ è ɖɔ̀nǔ dó lanmɛ ná nɔ̀ ganjí wú ɖò Aflika kpódó gbɛ ɔ́ bǐ mɛ kpán é ‚ nǔ è Énanyɔ́ Pétas Akogbéto ɖɔ̀ é nɛ́. É lɛ́ ná jiɖiɖe ɖɔ̀ alyannu è Bsic ná lɛ́ɛ ɔ́ ná dalɔ mɛ bɔ̀ è ná fun ahwan xá kolonâ ɔ́ ganjí. Bó ná dó fun ahwan xá azɔnkwín ɔ́ ganjí ɔ́‚ acɛkpìkpà ɔ́ byɔ́ alɔ dó mɛ tòví bǐ tɔn kpáa lóbó sɔ́ wěgbó ɖokpó nyìtè ɖò azɔ̌ wá tɛn ée nɔ́ kpénúkún dó akwɛ́ zinkan tò ɔ́ tɔn wú ɔ́‚ bɔ̀ akwɛ́ gbá jí nɔ́ tɔ́ ɖokpó ná nɔ́ yí nǔníná ée ɖò akwɛ́ lí xò lɛ́ɛ é. È hɛn ɔ́‚ è ná bló akwɛ́ wémá bó ná sɔ́ jó ɖò akwɛ́ gbá jí tò ɔ́ tɔn ɖó nǔníná nɛ́ ɔ́ tamɛ. Káká tɔn éhɔ́nmɛ ɔ́‚ gbɛtɔ́ 16 wɛ́ bɛ́ Kovidi-19 ɖò Benɛ tò mɛ̀. È kpò ɖò mɛ woɛnɛ tɔ́jú wɛ̀ bɔ̀ azɔn ko gbɔ nú mɛ we. Mɛ tɔn ɖò yemɛ bɔ ye bǐ gosin Abijan tò mɛ̀. Mɛ ɖò yemɛ bó dan hùn gbɔn Aflika gbé ɔ́ jí. Ée ye lɛ̀kɔ̀ wà Kutɔnu ɔ́‚ ye dó yeɖee va lě gǎn-hɔn-yì-tɔ́ gbásá ée nɔ́ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ̀ ganjí wú ɔ́ byɔ́ gbɔn é ɔ́ ǎ. Mɛɖé ɖó xwè 41 bɔ mɛ ɖě ɔ́ ɖó xwè 56. Vǐ sunnu mɛ è ɖó xwè 56 ɔ́ tɔn ɔ́ ɖó xwè 18 bó nyí mɛ atɔngɔ́ ɔ́ ée kolonâ ɖè é. È ɖò ye tɔ́jú wɛ̀ bɔ lanmɛ yetɔn ká ɖò wadaa cí wɛ̀. Nǔ è kunkpla kolonâ ɖò Benɛ é : è lɛ́ mɔ azɔnkwín ɔ́ ɖò mɛ atɔn ɖevo lɛ́ɛ wú ‚ è ɖó ná sɛ̀ tokpɔnla ɖě yì zɔ̀ nú ɖě. Gbɛta è nù wɛ̀ tògán ɖè ɔ́ yì kpá ɖò azǎn 23ɔ́ xwèjísùn ɔ́ tɔn. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ̀ ganjí wú é ɔ́ lɛ́ lá gbetakɛ́n yaɖé yaɖé ɖevo lɛ́ɛ è è ná dó liza xá azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ ná é. Gbɔjɛ kléwún zán Pasikwa tɔn ɔ́ wɛ̀ è ná yá wǔ ná azɔmɛ ví dòkɔ̀ tɔn lɛ́ɛ kpódó linsinmɛ tɔn lɛ́ɛ kpán. Acɛkpìkpà sɛ̀ afɔ wá dòkɔ̀ ɖò Benɛ : kɛ́n tɛ́ è ká síxú ɖó sín xwè 17 ɖye ɖokpóo è è sɔ́ nǔ nɛ́ ɖayǐ é. Yɛ yíyí : Hospice Huntɔnnu. Gbetakɛn wɛ̀ tògán ɔ́ sɔ́ bó ylɔ́ mɛ ée nɔ́ ɖó nù ɖò sɔ́mì sɔ́mì mɛ̀ lɛ́ɛ bǐ sín kplé bó dó sɔ́ azǎn è jí sɔ́mì sɔ́mì ná nɔ̀ é bó lɛ́ kpikpe tokpɔnlagán è è sɔ́ ɖò ayidósùn xwè 2015ɔ́ tɔn mɛ̀ dó nukɔn nú ye ná bló xwè 5. Yemɛ è sɔ́ dó tokpɔnla lɛ́ɛ nù xwè élɔ́ mɛ̀ lɛ́ɛ ná bló xwè ayizɛn. Nǔ voɖemɛ wɛ̀ bɔ̀ sɛ́n dódó abɔxwísùn xwè 2019ɔ́ tɔn è è huzu adà ná é sɔ́ nyìtè nú gǎn ɖùɖù xwè lɛ́ɛ bǐ ná tò cɛɖɛɖɛ lóbónú è ná bló sɔ́mì sɔ́mì lɛ́ɛ bǐ dó kpɔ́ bɛsín xwè 2026ɔ́ mɛ̀. Sɔ́mì sɔ́mì ɖɛmɛnu lɛ́ɛ tɔn è bló ɖò lidósùn xwè 2019ɔ́ tɔn mɛ̀ sín nǔwíwá lɛ́ɛ yì kpódó xomɛsìnsìn kpó ɖó tòxò ɖɔ́ gbɛta ɖelɛ́ɛ yì ǎ ‚ ɖò tají ɔ́‚ yemɛ è má ɖò gbè ɖokpó ɔ́ dó xá acɛkpìkpà ɔ́ wɛ̀ ǎ lɛ́ɛ é; yeɖɛlɛ́ɛ kpéwú bó nɔ̀ gbéjí nú tutomɛ axɔ́sú tɔn lɛ́ɛ ǎ. È kpɔ́n ɔ́‚ è mɔ ɖɔ̀ acɛkpìkpà ɔ́ jló ná ɖó alɔ nú nǔ mɔ̌wun ɖò nǔxwásùn ée jǎwe ɔ́ mɛ̀. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée azɔ̌ wíwá gblamɛ wɛ̀ yemɛ è xwè agbahwlɛnhwlɛn lɛ́ɛ ná yí wěmá ɖé bónú wěmá è ye ɖó ná sɔ́ ɖayǐ cóbó ná yì sɔ́mì sɔ́mì ɔ́ lɛ́ɛ ná sɔgbe ɔ́‚ è ɖò ye dà wɛ̀ nú ye ná wànǔ bónú azɔ̌ ná bɔkun nú mɛ lɛ́ɛ ‚ ɖɔ̀ nú è sè ée tɔ́n sín kplé è gǎn-hɔn-yì-tɔ́ lɛ́ɛ yì é mɛ̀ é nɛ́. Ninɔmɛ è è ɖó ná ɖó cóbó ná yì agbahwlɛnhwlɛn tokpɔnlagán lɛ́ɛ tɔn ɔ́‚ è ná bló tlɛ ɖɔ̀ gbɔn ɖěbǔ ɔ́‚ é vɛ́wǔ nú agbahwlɛntɔ́ lɛ́ɛ‚ ɖó tutomɛ è ɖɔ̀nǔ dó sɔ́mì sɔ́mì wú é wú. Tòxò ɖɔ́ gbɛta lɛ́ɛ kɛɖɛ wɛ́ ɖó acɛ bó ná xwlé wěmá ɖɔ̀ émí xwè agbahwlɛnhwlɛn ‚ bɔ é ká ɖò dandan mɛ̀ bɔ ye ná ɖó mɛ gbɔn tokpɔnlaví 546 lɛ́ɛ bǐ mɛ̀‚ tokpɔnla 77 ée ɖò Benɛ é lɛ́ɛ bǐ mɛ̀. Bɔdewu ɔ́‚ tòxò ɖɔ́ gbɛta ée ná mɔ kɛ́n‚ é hwe bǐ ɔ́‚ wǒ ɖò kanwe ko jí gbɔn tò ɔ́ mɛ̀ bǐ lɛ́ɛ é kɛɖɛ wɛ́ mɔ azinkpo ɖò tokpɔnla lɛ́ɛ mɛ̀. Benɛ ná yí ‚ bɛsín azǎn 5ɔ́ yì jɛ 19ɔ́ wǒsùn ɔ́ tɔn jí ‚ bɔlu xixo tò ɖò hwe yì xɔ̀ wá jí ɖò Aflika gbéjí lɛ́ɛ é (UFOA) tɔn nú yemɛ è má ko ɖó xwè ko ǎ lɛ́ɛ é tɔn. "Ɖò nǔ hún sín bɔlu xixo ɔ́ nù tɔn dòmɛ ɔ́‚ ""Ecureuils"" lɛ́ɛ wɛta ɖò Nijɛɛ nukɔn ɖò gbɛta A ɔ̀ mɛ̀. Yedɛlɛ́ɛ dó ɖɔ̀ ɔ́ ɖě ǎ bɔ Nijɛɛ ká dó ɖokpó ɖò nǔ sɔ́ ná yí xò CAN ɖò ""Mauritanie"" ɖò xwè 2021ɔ́ mɛ̀." Bɛnɛ bɔlu xò gbɛta ɔ́ xò anyumlímlí hú mɛ ée huzu kpanta yě ɔ́ có ‚ mɛ ɖelɛ́ɛ dó ɖɔ̀ ɖokpó nú yě ɖò cɛ́jú kanɖégɔ́ ɔ́ mɛ̀‚ Ibrahim Litnine wɛ̀ dó ɖɔ̀ ɔ́. Benɛ jɛ ayǐ có ɔ́‚ é lɛ́ ɖó tanyinyɔ ná yì CAN gbɔn bɔlu wegɔ́ ɔ́ è é ná xò xá Togo é gblamɛ. Togo kpódó Buukina kpán wɛ́ kpé anyumlímlí ɖò bɔlu xixo wegɔ́ ɔ́ dòmɛ. Yemɛ we lɛ́ɛ dó ɖɔ̀ ɖokpó ɖokpó nú yeɖee lɛ́ɛ. Ɖò fúfónu keze zán nɛ́ ɔ́ tɔn ɖò gbɛta A mɛ̀ ɔ́‚ Nijɛɛ yí ta gbɛta ɔ́ tɔn kpódó kɛ́n 3 kpán ‚ Togo kpódó Buukina kpán bɔ́déwú bó ɖó kɛ́n ɖokpó ɖokpó bɔ Benɛ wá nyí dɛkwǐn bó ɖó vɔ̌kwín. Sakina Harouna ‚ nyɔ̌nu akowunká nɛ́ ɔ́‚ hwlɛn mɛ 5 gán ɖò tɔsisa Okpala tɔn ɔ́ mɛ̀ ɖò Wolya‚ ɖò Cacu sín xá ɔ́ mɛ̀ hwenu tɔjihún ɔ́ syɔ́ bɔ̀ yedɛ́lɛ́ɛ ká ɖò beɖe beɖe ɖò tɔ̀ mɛ̀ é. Hwehutɔ́ ví wɛ́ níí ‚ bó nyí nyɔ̌nu ɖasú xwé bó ɖó ví nyɔ̌nu xwè we tɔn ɖokpó ‚ nǔ è wà bó ɖe dukwí sín gbɛ tɔn jí é nɛ́. Tokpɔnlaví gán Cacu tɔn ɔ́‚ Joël Domagui kɛnu dó tutomɛ è sɛ́ wá mǎ ɖɔ̀ gbɛta Tchaourou tɔn ɔ́ ɖó ná sɔ́ ɖòtè bó ná nyì alɔ nú tɔkuku è wú. È sɔ́ ná xaji bó yì azɔ̌ wá tɛn lɛ́ɛ din có bó ná bló tò gudo yìyì wémá alǒ wěmá è xlɛ́ ɖɔ̀ è ɖò wǔ ɖiɖi ɖò hwɛ xó lí nù é ɔ́ ǎ; É ná bó nyí tò gudo yìyì wémá kpáa ‚ alǒ azɔgbénú tɔn ɔ́ káká yì jɛ tò núkún lɛ́ɛ tɔn ɔ́ jí ɔ́‚ tòví lɛ́ɛ ná byɔ́ kpowun gbɔn mɔkàn jí bó ná mɔ yí dó gàn mɛ̀. Lě jɛ́n lɛ́ nyí gbɔn nú wěmá è xlɛ ɖɔ̀ è ɖò wǔ ɖiɖi ɖò hwɛ lí nù é nɛ́. Wěmá nɛ́ ɔ́ yíyí nɔ́ vɛ́wǔ ɖesu nú tòví lɛ́ɛ ɖayǐ. Ɖò è nɔ́ yí ɖò hwɛɖɔgbásá ée kpacɛ nú dotóoxwé è è ji mɛ ɖè ɔ́ bó ná yí ɖò azǎn atɔn mɛ̀. "Kpódó alyannu mɔkàn yɔyɔ è è nyí ""e-casier judiciaire"" kpán ɔ́‚ tòví lɛ́ɛ hɛn ɔ́‚ ye ná byɔ́ wěmá nɛ́ ɔ́ ɖò fí bǐ ɖò hwe bǐ nù gbɔn mɔkàn jí." "È ɖè sín xó #MJL‚ Mɛɖaxó Séverin QUENUM tɔn ée ná lè è nyí alyannu mɔkàn tɔn ""e-casier judiciaire"" ɔ́ é." Mí ɖótó xó yí dó kàn jí Jean Claude JAMES tɔn. Adonis Bohoun Xó tají ‚ sɔ́mì sɔ́mì tògán tɔn xwè 2021ɔ́ tɔn‚ xó tí ɖè wú ǎ. Kunnuɖe wémá nukɔntɔn azɔmɛ xwé linsinmɛ tɔn ɔ́ ( Bepc) wɛ́ hùn nǔ sín tɛ́nkpɔ́n lɛ́ɛ nù. È ná nyí blóbló bɛsín azǎn 2ɔ́ wá yì jɛ 4ɔ́ ayidósùn ɔ́ tɔn jí. Tɛ́nkpɔ́n azɔmɛ xwé dòkɔ̀ tɔn (Cep) ɔ́ ná tîin bɛsín azǎn 8ɔ́ kpódó 9ɔ́ ayidósùn ɔ́ tɔn kpán. Tɛ́nkpɔ́n lɔ̌n yì jǐ lɔ̌n fɔn kàn tɔn ɔ́ ná tîin ɖò azǎn 10ɔ́ kpódó 11ɔ́ kpán ayidósùn ɔ́ tɔn. Yemɛ è xwè baki lɛ́ɛ ná bló tɛ́nkpɔ́n yetɔn bɛsín azǎn 17ɔ́ wá yì jɛ 20ɔ́ ayidósùn ɔ́ tɔn. Tutomɛ wémá ɔ́ nɛ́. Agbahwlɛntɔ́ webɔ webɔ nɔ atɔn sín wěmá wɛ́ sɔ̀gbè nú agbahwlɛnhwlɛn tògán tɔn ée ná tîin ɖò azǎn 11ɔ́ lidósùn xwè 2021ɔ́ tɔn mɛ̀ é. CENA wɛ́ dó wɛn ɔ́ ɖò azǎn 12ɔ́ zofínkplɔ́sùn tɔn gbè ɖò Kutɔnu. Ɖò yemɛ 20 è wá sɔ́ wěmá ɖayǐ bɛsín azǎn nukɔntɔn yì jɛ ɛnɛgɔ́ ɔ́ jí zofínkplɔ́sùn tɔn ɔ́‚ wěmá atɔn jɛn ɖò sɛ́n xwì jí. "Agbahwlɛntɔ́ webɔ webɔ nɔ ""FCBE"" tɔn ɔ́ wɛ̀ bɔ Alassane Soumanou nyí gǎn bɔ Paul Hunkoɛ xò kpóɖó níí." Agbahwlɛntɔ́ webɔ webɔ nɔ wegɔ́ ɔ́ wɛ́ nyí tògán Patrice TALƆN tɔn bɔ Mariam Chabi Talata xò kpóɖó níí. Agbahwlɛntɔ́ webɔ webɔ nɔ gudo tɔn ɔ́ wɛ́ nyí Corentin Kohoué kpódó Irenée Agɔsa kpán tɔn. "È ní tuun kpowun ɖɔ̀ è gbɛ̌ wěmá ɖelɛ́ɛ‚ ye wɛ́ nyí ""Démocrates"" lɛ́ɛ tɔn ée Rekyatou Madougou kpódó Patrick Jivɔ kpán sɔ́ afɔ tɔn dó tè é ; ""Front pour la restauration de la démocratie"" Joël Ayivɔ kpódó Moïse Keleku kpán tɔn." Azɔ̌ wíwá lɔkpa zɔ́ wá tɔ́ lɛ́ɛ tɔn ée nyí ye ná kpɔ́n ɖɔ̀ wěmá kɛkɛnɔ lɛ́ɛ tɔn kpódó mɔtonɔ lɛ́ɛ kpán tɔn sɔ̀gbè ají ɔ́‚ ye ɖó nǔ nù ɖò fí bǐ ǎ. È kpò ɖò mɛ nya wɛ̀ jɛn wɛ̀ ɖò alitasɛn gbígbá ɖélɛ́ɛ kɔn. "Ɖò xó ɖɔ́ nú wɛkɛ tɛn gɔnu Benɛ tò ɔ́ tɔn jí ɖò azǎn 18ɔ́ nǔxwásùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ gbèyíɖɔ lɔkpazɔwatɔ́ lɛ́ɛ tɔn‚ Roger Tawes‚ nukɔntɔ́ akpáxwé ée nɔ́ ɖɔ̀nǔ dó nù nú ""CNSR"" é ɔ́ ‚ George Anagonu‚ kpódó Achille Soɖegla kpán ‚ mɛ ée nɔ́ wazɔ dó nunɔmɛ gbɛtɔ́ lɛ́ɛ tɔn wú é ɔ́‚ ye ɖɔ̀xó dó kpɔ́. Adonis Bohoun‚ ɖɔ̀ nú è sè winwlan tɔ́ è è cyan é ‚ ayǐ è jí gbɛtɔ́ lɛ́ɛ ɖè é ‚ xò ɖěbǔ ɖè ǎ ‚ ali lɛ́ɛ jí ‚ xɛ nya ɖò ali lɛ́ɛ jí ‚ lɔkpazɔwatɔ gɔnu ɔ́‚ sɛnsadomɛ." Ortb wɛn tají ‚ toxoɖiɖɔ‚ xó ɖěbǔ ɖè ǎ. È yì yí nyɔwa kɔjɛ́ sikanɔ ɖò ayihundida ɖaxó lɔ̌n yì jǐ lɔ̌n fɔn kàn tɔn ɔ́ bó dó ɖè Benɛ tò ɔ́ xlɛ́ ɖò gbɛ ɔ́ mɛ̀ bǐ. Linlin ɖaxó ée nyí Aïchatou Aboudou tɔn é nɛ́‚ ɖyɔvi wezunkantɔ́ Benɛ tò ɔ́ tɔn ée nyí Kplaku ví jiji é. Xwè ko jɛn ví nyɔ̌nu nɛ́ ɖó bó ɖò afɔ sɔ́ dó Noélie Yarigo‚ Matéri ví ɔ́ sín afɔ dòmɛ wɛ̀. Wezun kinkan ée yá afɔ níí ɔ́ wɛ́ nyí nǔjlɛ kpò 800 tɔn ɔ́ kpódó 1500 tɔn ɔ́ kpán. Ɖò xwè 2019ɔ́ mɛ̀ ɖò Nijɛɛ ɔ́‚ é yí nyɔwa kɔjɛ sikanɔ ɔ́ ɖò agbahwlɛnhwlɛn ée nyí sɔ̀ hɛn mɛɖee tɔn ɔ́ sín ali xò. Mí bó tɔnjɛ tàn tɔn jí ɖò yɛ wlíwlí Patrick Ayaji tɔn élɔ́ ɔ́ mɛ̀. "Bó ná wànǔ bɔ̀ sɔ́mì sɔ́mì ɔ́ ná nyí blóbló ɖò fífá mɛ̀ ɔ́ wɛ́ nyí linlin tají ""FGI Bénin"" tɔn‚ énɛ́ ɔ́ wɛ́ zɔ́n bɔ é dafɔ sɔ́mì sɔ́mì sín nǔwíwá lɛ́ɛ mɛ̀ azɔn we." Tɔ́n è é tɔ́n we nɛ́ lɛ́ɛ bó ɖɔ̀xó ɔ́ ná zɔ́n bɔ è nyì alɔ nú nuvú ɖó dó tò jí kpódó wăn gbɛ́ nú mɛ xó lɛ́ɛ kpán. Akpáxwé nukɔntɔn ɔ́ wɛ́ nyí ɖɔ̀ è ná jlá wɛn ɔ́ gbɔn mɔkàn gɔnu lɛ́ɛ (gbaví nukpɛ́nnɔ kpódó gbaví bowun bowun kpán) jí. Wɛn ɔ́‚ è ná dó dó gbè ayǐ jɛ lɛ́ɛ mɛ̀ kpódó zojagě mɛ̀ kpán bɔ nǔwíwá tɔn lɛ́ɛ ná nɔ́ kunkpla nuvú ɖó dó tó jí. Nǔkplɔnmɛ klewun klewun nɔ́ ɖémɛ̀ bó nɔ́ dalɔ tòví lɛ́ɛ bónú ye má wá jɛ mɔɖiɖó adingban ɖó gbɔn mɔkàn jí mɛ̀ ó. Linlin wegɔ́ɔ kunkpla za li xá adingban ɖó gbɔn mɔkàn jí : nǔgbó ní tîin dandan. "Mɔkàn gbà jí ɖé wɛ̀ è sɔ́ nyìtè bɔ è nɔ́ ylɔ́ ɛ́ ɖɔ̀ ""Anti-fakenews.bj"" ‚ bɛ́ ná nɔ́ kpénúkún dó nǔgbó nyínyí xó è ɖɔ̀-nú-è-sè zɔ́ wá tɔ́ lɛ́ɛ kpódó wɛnzɔ́ wíwá gbɔn mɔkàn jí tɔ́ lɛ́ɛ ká ɖɔ́ lɛ́ɛ kpán wú." Mɔkàn zán tɔ́ lɛ́ɛ ná yí kpɔ́n ɖéjí ɖɔ̀ xó è ká ɖò mɔkàn jí lɛ́ɛ ká nyí nǔgbó ǎ jí. Gbaví nukpɛ́nnɔ gɔnu Benɛ tò ɔ́ tɔn. "Mɛ atɔn è wú è mɔ azɔnkwín ɔ́ ɖè lɛ́ɛ ɖě ""xlɛ́ wuntun azɔnkwín ɔ́ tɔn lɛ́ɛ ɖě ǎ""‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ wɛ́ tɛɖɛ jí." È ko ɖò ye tɔ́jú wɛ̀. "Mɛ ée wú è má mɔ azɔnkwín ɔ́ ɖè ǎ lɛ́ɛ ɔ́‚ è ""jó"" yě nú ye ná yì xwé yetɔn lɛ́ɛ gbè." "Kɛ́nɖíɖó mɛ 191 è wú è dó azɔnkwín ɔ́ tɔ̀ kpɔ́n ɖè lɛ́ɛ ""xlɛ́ ɖɔ̀ tutomɛ è nyí ɖɔ̀ è ní va mɛ è wú è wɔ́ azɔnkwín ɔ́ ɖè lɛ́ɛ ɔ́‚ nyɔ́ tawun"" ‚ bɛ́ dó xòmɛhùnhùn nú gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ɔ́." Nú Benjamin Hùnkpátín ɔ́‚ yemɛ è xwè tò mɛ̀ bɔ è cyɔn alɔ ye jí bó bɛ́ yě dó gbɛɖutɛn lɛ́ɛ alǒ è sú yě dó xwè yetɔn lɛ́ɛ gbè ɔ́‚ bǐ wú wɛ̀ è ná dó azɔnkwín ɔ́ tɔ̀ kpɔ́n ɖè có viva hwenu yetɔn ná sú. È ɖò mɛ nɛ́ lɛ́ɛ dà wɛ̀ nú ye ná síxú wà azɔ̌ xá mɛ alɔ ɖò alɔ mɛ̀. Mɛ nabí è ɖò azɔn ɔ́ jɛ wɛ̀ lɛ́ ɖò jijɛ jí wɛ̀ amɔ̌ ye tɔ́jú ɔ́ lɔ́ɔ ká ɖò sínsɛ́n gege ná wɛ̀. Azɔn ká ko lɛ́ gbɔ́ nú mɛ we. Nú gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ̀ ganjí wú é ɔ́‚ yemɛ we ée bɛ́ azɔn énɛ́ ɔ́ ɖò Benɛ ɔ́ lɛ́ɛ wɛ̀. Bó ná dó flín nú ɔ́‚ Buukina nù ɖokpó ‚ Janma nù ɖokpó wɛ. È bó lɛ́ xà : kolonâ : è ko lɛ́ mɔ mɛ tɛnwe ɖevo lɛ́ɛ ɖò Benɛ bɔ azɔnkwín ɔ́ ɖò ye wú‚ globoto è è sí ɖayǐ ɔ́ ɖò azɔ̌ wá wɛ. Nǔgbó ɔ̀‚ éhɔ́nmɛ ɖò Benɛ ɔ́‚ gǎnɖùɖù ée bá ná lɛ́ vɔ́ tutomɛ tòxóɖiɖɔ tɔn kpódó akwɛ́zínzán tɔn kpán kpɔ́n bó ná sɔ́ yě dó nukɔn yìyì sín ali jí ɔ́‚ hwɛ mìtɔn jɔ̀ bɔ mì hɛn ɔ́ mì ná ɖi nǔ ɖɔ̀ tò ɔ́ ɖò tè cí wɛ. Bɛsín xwè 1960ɔ́ wá yí jɛ 1990ɔ́ jí ɔ́‚ tàn tò ɔ́ tɔn dán tawun ɖò tòxóɖiɖɔ lí nù bɛ́ zɔ́n bɔ nǔ wà nú tò ná yì nukɔn tîin káká ɖé ǎ ‚ akwɛ zínzán dódó tò ɔ́ tɔn bà ná sítè có ɔ́‚ é blawu bɔ walɔ gblégblé dó kùn tò ée nyí nǔɖùɖònǔmɛ̀ kpódó nǔ è ɖò tají ɔ́ má tuun kpán glɔn agbɔ̌n níí. Ɖò xwè 1990ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ ée è bló tagbesɔ̀ gannyǐ gannyǐ nukɔn yìyì tò ɔ́ tɔn ɔ́‚ núkún ɖíɖó ɖɔ̀ sɔ́ ná nyɔ́ ɔ́ tîin nú Benɛ ví lɛ́ɛ bǐ. Nǔ bǐ ɖò jɛɛ bónú tò ɔ́ ná yì nukɔn ɖò akwɛ zínzán lí xò bónú tòví lɛ́ɛ ná mɔ kɔ̀ dó safwín. "Xó élɔ́ è wěgbójínɔtɔ́ tagbesɔ̀ gannyǐ gannyǐ nɛ́ tɔn‚ Mɛsi ɖaxó Albert Tévɔejlɛ‚ ɖɔ̀ ɔ́ tlɛ ko ɖè kúnnú tɔn "" Saxɔntɔn cè lɛ́ɛ émí ‚ mí nú mǎ jɛ azɔ̌ jí ‚ mí ɖù ɖò nyladó jí ""." "Nyǐkɔ́ dó wěmá mɛ̀ bó ná yì agbahwlɛnhwlɛn tògán sísɔ́ tɔn ée ná tîin ɖò azǎn 11ɔ́ lidósùn ɔ́ tɔn ɔ́ ‚ ná fó ɖò azǎn 4ɔ́ zofínkplɔ́sùn ɔ́ tɔn gbadanu ɖò ""CENA""." Nǔwíwá nɛ́ è è hùn nǔ sín nù tɛníígbè ɔ́‚ ná xɔ̀ azǎn ɛnɛ bɔ azǎn gudo tɔn ɔ́ ká dán hú ɖelɛ́ɛ bǐ. Ɖò fúfónu azǎn ɛnɛ lɛ́ɛ tɔn ɔ́‚ mɛ ko wɛ sɔ́ wěmá yetɔn wá ɖayǐ. Ɖò xó è é ɖɔ̀ nú ɖɔ̀ nú è sè zɔ́ wá tɔ́ lɛ́ɛ hwenu é yí wěmá lɛ́ɛ fó ɔ́‚ Emmanuel Tiando ‚ nukɔntɔ́ CENA tɔn ɔ́‚ ɖɔ nǔ è mɔ kpáa dó wěmá è é yí lɛ́ɛ wú é. Mɛ ɖelɛ́ɛ tlɛ ɖó jɛɖutɔ́ ǎ ‚ mɛ ɖelɛ́ɛ tlɛ ɖó mɛ è ná nɔ webɔ xá yě ɔ́ ǎ‚... È ko gbéjé wěmá lɛ́ɛ kpɔ́n ɔ́‚ è ná tuun lě è ná bló gbɔn é. Yemɛ è xwè agbahwlɛnhwlɛn lɛ́ɛ ná ɖó gàn xixo 72 bó ná bló nǔ ná hwe dó wěmá yetɔn vlavo lɛ́ɛ ɖó. "Luc Eyraud wɛ́ kun ""FMI"" sín gbɛta è wá Benɛ é ɔ́." "É tínmɛ‚ dó ɖɔ́ nú è sè ""FMI"" tɔn ɖé mɛ̀ bó ɖɔ nukɔntɔ́ Benɛ tɔn lɛ́ɛ kpódó afɔsɔdotetɔ́ ""FMI"" tɔn lɛ́ɛ kpán dalɔ wěmá ɖé mɛ̀ ɖò azɔwatɛn ""FMI"" tɔn ɔ́‚ bó ká ɖòtè kpɔ́n ɖɔ ""FMI"" sín gán lɛ́ɛ ní ɖè gbè." "Gbɔn xó è é ɖɔ lɛ́ɛ gblamɛ ɔ́‚ nukɔntɔ́ ""FMI"" tɔn lɛ́ɛ ná gbéjé wěmá nɛ́ ɔ́ kpɔ́n‚ é lín din ɔ́ ‚ nǔxwásùn ɔ́ sín we vlɔ́dó." FMI ná dalɔ Benɛ tò ɔ́ bɔ é ná mɔ akwɛ́ bó ná kpan nukɔn akwɛ zínzán xó ée ɖòtè níí gbɔn azɔnkwín kolonâ gblamɛ lɛ́ɛ‚ bó ká ná lɛ́ kpéwú bó ná hɛnsɔ mɛ è sín azɔ̌ nɔte ɖó Kovidi-19 wú lɛ́ɛ bó má ká sɔ́ nɔte kpɔ́n alɔ dó mɛ tò gudo tɔn káká ɖé ó. Akwɛ́ zínzán Benɛ tò ɔ́ tɔn ɖò fúfónu xwè 2019ɔ́ tɔn nyɔ́ bɔ tutomɛ lɛ́ɛ bǐ jɛ hǔn gbè lóbó jɛ gàn gbè ‚ bɛ́ jɛ Luc Eyraud tɔn jí. Benɛ tò ɔ́ nyí tò núkún ɖéjí ɖé ɖò lɔ̌n yì jǐ lɔ̌n fɔn kàn kpódó ayihun dida kpán bɛsín xwè 2021ɔ́ wá yì jɛ 2030ɔ́ mɛ̀. Alɔ dó wěmá mɛ̀ tò ɔ́ tɔn ɖé wɛ. Gbɛta è sɔ́ dó tè bónú é ná wlán é ɔ́‚ ɖó gbè azɔ̌ è é wà ɔ́ tɔn nú gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó lɔ̌n yì jǐ lɔ̌n fɔn kàn wú é ‚ Oswald Homeky‚ ɖò tɛníígbè azǎn 19ɔ́ lidósùn xwè 2021ɔ́ tɔn ɖò Kutɔnu. Azɔwatɔ́ núkún ɖéjí gǎn-hɔn-yì-tɔ́ gbásá ée nɔ́ kpénúkún dó lɔ̌n yì jǐ lɔ̌n fɔn kàn wú tɔn lɛ́ɛ kpódó gbɛta ée nɔ́ kpénúkún dó ayihun dida wú é kpán‚ ɖɔ̀-nú-è-sè zɔ́ wá tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó lɔ̌n yì jǐ lɔ̌n fɔn kàn wú é ‚ lɔ̌n yì jǐ lɔ̌n fɔn kàn zɔ́ wá tɔ́ xóxó lɛ́ɛ kpódó kplɔ́n yì jǐ alà vɔ́ mɛ lɛ́ɛ kpán bǐ wɛ́ nɔ gbɛta nɛ́ mɛ̀ bɛ́ nyí mɛ 11. Sùnzán tɛnnɛ mɔ̌ wɛ̀ ye sɔ́ bó dó cyan xó xá nukɔntɔ́ hɔnkan ée nɔ́ kpénúkún dó lɔ̌n yì jǐ lɔ̌n fɔn kàn wú lɛ́ɛ tɔn kpódó asikpɛ́ xó nú mɛ tɔ́ lɛ́ɛ kpán bó ná dó yí xó ɖò ye lɔ́ɔ sí. Ɖò fúfónu azɔ̌ yetɔn tɔn ɔ́‚ ye huzu aja nú tutomɛ lɔ̌n yì jǐ lɔ̌n fɔn kàn tɔn è ɖò Benɛ é ‚ nǔ è kàn jɔwunjɔja lɛ́ɛ kpódó ayihun dida tɛnmɛ tɛnmɛ lɛ́ɛ kpán é ‚ bó lɛ́ huzu adà nú akwɛ́ zínzán ɖò ali nɛ́ lɛ́ɛ nù. Gbɔjɛ má yì dò kpódó hwɛzɛ yì tò è mɛ̀ azɔnkwín ɔ́ ɖè ɔ́ dalɔ mɛ bɔ è wɔ́ Kovidi-19 ɔ́ ɖò mɛ wú ‚ Benjamin Hùnkpátín wɛ́ ɖɔ̀ énɛ́. È gbéjé mɛ kpɔ́n. Amɔ̌ azinzɔnnɔ ɔ́ kú hwenu è kɛ́n lanmɛ gbéjé gbéjé kpɔ́n tɔn tɔ́n dó é ‚ bɛ́ xlɛ́ ɖɔ̀ azɔnkwín ɔ́ ɖò lan tɔn mɛ̀ é vɛ́ nú gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ̀ ganjí wú é ɔ́ káká. "Hwenu è dotooxwé è é nɔ ɔ́ gbɔ cóbó wá wɔ́ azɔnkwín kolonâ ɔ́ ɖò wǔ tɔn ɔ́‚ vɛ́ níí taala bɛ́ ɖò gbehwan nyí dotóoxwé lɛ́ɛ bǐ wɛ́ ɖɔ̀ : "" dotóoxwé lɛ́ɛ ɖě ɖò acɛ bó ná yí mɛ è wú kolonâ ɖè ɔ́ ɖě ǎ ‚ ye ká lɛ́ ɖó acɛ lóbó ná hɛn ǎ ""." Ye ɖó ná dalɔ yě bɔ ye ná ylɔ́ alokan wékwín è è sɔ́ nyìtè ɖó azɔnkwín nɛ́ wú é. Mɛ ɖokpó ko kú Kovidi-19 ɔ́ kú ‚ có è ká ko lɛ́ ɖò ɖiɖɔ wɛ̀ ɖɔ è mɔ azɔnkwín ɔ́ ɖò mɛ ɖevo lɛ́ɛ wú. Tògán Benɛ è è lɛ́ vɔ́ sɔ́ ɔ́‚ è ná sɔ́ ɛ́ dó gǎn zínkpó jí ɖò aklunɔzángbè ée jǎwe é. Lě sɛ́n dódó ɔ́ byɔ́ gbɔn é nɛ́. Azɔ̌ ɔ́ sɔ́ ná nyí azɔ̌ yɔyɔ nú Patrice TALƆN ǎ ɖó é ko ɖè wú sín xwè 2016ɔ́ mɛ̀ ɖokpóo. È ɖò mɔ̌ có ‚ vogbingbɔn kpɛɖé ná ɖémɛ ɖó sɛ́n dódó ɔ́ ɖyɔ́. Falonne Kisɛzunnɔ ná dalɔ mǐ bɔ mì ná wà tògán sɔ́ dó azinkpo jí sín nǔwíwá lɛ́ɛ mɛ̀. Adonis Bohoun xó wlantɔ́ cyancyan‚ tògán sísɔ́ 2021ɔ́ tɔn‚ xó ɖěbǔ ɖè ǎ. Sín nyɔ̌núzángbè azǎn 16ɔ́ lidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn ɔ́, axi Kassoua tɔn ɔ́ sɔ́ jɛ ǎ. Tokpɔngán Dɔnga tɔn ɔ́ wɛ́ ɖè gbè ɖɔ è ní sú í ɖó azɔnkwín è ɖò gbìgbà kpé wɛ́ é wú. Axi kassoua tɔn ɔ́ ɖò Ouaké sín tokpɔnla ɔ́ mɛ̀ bó ɖò tò kplé hɔnkan tɛn nú Togo; tò gudo nù lɛ́ɛ nɔ́ lɛ̀ axi nɛ́ : Togonu‚ Buukinanu kpódó Nijɛɛnu kpán. Bó ná dó ɖè dà kpò nú azɔnkwín nɛ́ bíbɛ́ gbɔn axi ɔ́ gblamɛ wɛ́ zɔn bɔ tokpɔngán ɔ́ ɖè gbè ɖɔ è ní sú í káká yì jɛ hwenu è è ná lɛ́ ná gbè tɔn dó é. Tò nɛ́ lɛ́ɛ bǐ wɛ ko ɖó azɔn énɛ́ sɔxa nabí ɖé. "È ɖó ná hwɛndo bó ná sú axi énɛ́ bónú mì lɔ́ɔ má wá bɛ́ azɔn nɛ́ ɖò Benɛ tò mɛ̀ ó ‚ tokpɔngán Iliassou Ainin Biao wɛ́ tín nǔ nɛ́ mɛ̀ bɔ "" Agence Bénin Presse"" ɖetɔ́n." Mɛɖé ko bɛ́ Kovidi-19 ɖò Dɔnga bɔ è ko mɔ ǎ ; Dɔnga nɛ́ è nyí tokpɔn núkún ɖéjí è ahwanfùn xá azɔnkwín ɔ́ syɛ́n ɖè é. Axi ɖelɛ́ɛ ɖò jijɛ wɛ amɔ̌ axilɛtɔ́ lɛ́ɛ kpódó axisinɔ lɛ́ɛ kpán ɖó ná wànǔ xwédó gbetakɛ́n è è sɔ́ ɖòtè bó ná liza xá azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ é. Vincent Agé Xó tají ‚ tòxóɖiɖɔ ‚ tògán sísɔ́ xwè 2021ɔ́ tɔn. Liva kanɖé ko núkún atɔn wɛ atɔn è sɔ́ ɖòtè bó ná wá alɔgɔ́ nú azɔxwé ée ɖò sɛ́n xwí jí lɛ́ɛ é. Acɛkpìkpà ɔ́ ná dalɔ azɔxwé lɛ́ɛ‚ alɔnuzɔwatɔ́ kpódó tòví bǐ kpáa kpán è azɔnkwín kolonâ tɔn ɔ́ xò ɖò Benɛ lɛ́ɛ é. Kpá è gǎn-hɔn-yì-tɔ́ lɛ́ɛ yì azǎn 10ɔ́ ayidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn ɔ́‚ ye sɔ́ gbetakɛ́n ɖélɛ́ɛ bó síxú dalɔ tòví lɛ́ɛ ɖò akwɛ́ zínzán lí xò bó nú ye ná síxú mɔ kɔ dó safwín ɖò azɔnkwín ɔ́ sí. Acɛkpìkpà ɔ́ sɔ́ liva 74‚12 bó ná dalɔ tò ɔ́ ná ɖò akpáxwé atɔn : alɔ dó azɔxwé lɛ́ɛ‚ alɔnuzɔwatɔ́ lɛ́ɛ kpódó tòví lɛ́ɛ kpán. Linlin ɔ́ wɛ́ nyí ɖɔ è ní dalɔ mɛ ɖò akwɛ́ lí xò ée è ná gbè ɖɔ è ní jɛ azɔ̌ wú é. Azɔnkwín kolonâ : éhɔ́nmɛ ɔ́‚ sinsɛnnuwatɛn lɛ́ɛ kpódó ahannutɛn lɛ́ɛ kpán bɛ́ azɔ̌. Azɔ̌ lɛ́ɛ ná xɔ azǎn atɔn bó ná bɛsín Marius Dosu-Yovo‚ ée nyí hwɛzɔwatɔ́ ɖò mɔkàn zínzán lí xò céɖé céɖé é ɔ́‚ sín xóɖiɖɔ jí. Gbɔn xó è é ɖɔ lɛ́ɛ gblamɛ ɔ́‚ ɖɔ nú è sè zɔ wá tɔ́ ɖó ná tuun ɖɔ xó è émí ná kinkɛn lɛ́ɛ ɖó ná xwédó sɛ́n ée ɖɔ̀nǔ xó jlá gbɔn mɔkàn jí é. È lɛ́ ɖɔ xó gege ɖevo lɛ́ɛ‚ ɖò tají ɔ́‚ ée kàn ɖɔ nú è sè zɔ wá tɔ́ ée nɔ́ jlá xó gbɔn mɔkàn jí lɛ́ɛ é. "È flín ɖɔ‚ ɖɔ nú è sè zɔ wá tɔ́ Ignace Sosú ɔ́‚ lě nǔ nyí gbɔn bɛ́ jɛ sɛ́n azɔ̌ wà ɖò mɔkàn jí tɔn mɛ̀ é nɛ́ ɖò xwè fúfónu 2019ɔ́ tɔn. Mɔ̌ ɖokpó ɔ́‚ Casimir Kpejo ɔ́‚ xó tɔn ɖò hwɛgun din ɖò "" Criet"" ɖó élɔ́ gbà sɛ́n ɖokpó nɛ́ ɔ́ wú ; é jlá nǔ è kàn akwɛ́ zínkán tò ɔ́ tɔn é dó Facebook jí." È ɖò xó lɛ́ɛ ɖɔ wɛ bónú ɖɔ nú è sè zɔ wá tɔ́ ná síxú tuun huzu huzu ée ɖò azɔ̌ wá gbɔn mɔkàn jí gblamɛ é bó ná síxú wà azɔ̌ ɖò sɔ́mì sɔ́mì ɖɛmɛnu lɛ́ɛ hwenu lě é jɛxa gbɔn lé. Nukɔntɔ́ sɛ́n dódó gbásá ɔ́ tɔn kpódó wěɖexamɛtɔ́ tɔn ayizɛn ɖélɛ́ɛ kpán wɔ́ nǔ wà nyì dò ɖélɛ́ɛ ɖò gbè ɖo wémá è è sɔ́ wá nú yě ɖò sɔ́mì sɔ́mì è bló wá yì aklunɔzangbè é. Nǔ wá nyì dò nɛ́ ká ɖɔ nǔ ɖě ɖò sɔ́mì sɔ́mì ɔ́ wú mesi ɖaxó Joseph Jɔgbenu wɛ́ ɖɔ mɔ̌. È dó zogbe ɖùɖéjí agbahwlɛntɔ́ webɔ webɔ nɔ Patrice TALƆN kpódó Mariam Chabi TALATA tɔn ɔ́ jí ; TALƆN nyí tògán ɔ́ bɔ TALATA xò kpó ɖó níí. È ní tuun ɖɔ kɛ́n è Cena ná azǎn we è wá yì lɛ́ɛ ɔ́‚ sɛ́n dódó gbásá ɔ́ dó kpɛɖé jí Hǔn‚ sɛ́n gbásá dódó ɔ́ ɖɔ kɛ́n mɛ ée yì sɔ́ mɛ lɛ́ɛ tɔn nyí 50‚63%. Kɛ́n ɖíɖó nɛ́ ɔ́‚ sɛ́n dódó gbásá ɔ́ tó ná hwɛ̌‚ é lɛ́ ɖó azǎn tɔ́ɔn bó ná gbéjé nuhlunɖɔ ée ná tîin vlavo é lɛ́ɛ é kpɔ́n hwɛ̌ cóbó ná lá gbetakɛ́ fúfónu tɔn ɔ́. Amɔ̌‚ nǔ è è nɔ́ wà é jɛn è nɔ́ wà sín xó ɖé wɛ. "Jelemi Adomahun‚ ""Cos-Lépi"" sín nukɔntɔ́ ɔ́‚ flín ɖɔ sɔ́mì sɔ́mì wémá ɔ́ xwédó sɛ́n we : sɛ́n ée ɖɔ nǔ dó tutomɛ è kɛnu dó azɔwatɛn kɔ́ ée ɖò Benɛ yí kún gban jí lɛ́ɛ tɔn wú kpódó tutomɛ è nyí Lě ye ɖó ná wànǔ gbɔn é kpán wú ; bɔ sɛ́n wegɔ́ ɔ́ kunkpla nunɔmɛ è wěmá kpéwún kpéwún ée nɔ́ bló sɔ́mì sɔ́mì é ɖó ná ɖó é kpódó tɛn è mɛ̀ è ná bló sɔ́mì sɔ́mì ɖè lɛ́ɛ é kpán é." Sínsɛ́n ée tɔ́n sín sùnzán tantɔn zɔ́ è è wà mɛ̀ é nɛ́. Ɖò xwè 2019ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ sɔ́mì sɔ́mì wémá ɔ́ hɛn Benɛví 5 037 785 bɔ ye bǐ ɖó acɛ bó yí sɔ́ kɛ́n nú mɛ. Tòxò ɖɔ gbɛta atɔ́ɔn wɛ́ xwè agbahwlɛnhwlɛn. Kplékplé ayijayǐ tɔn ɔ́ wɛ́ nyí ayǐ junjɔn è mɛ̀ mɛ ée ɖò ayijayǐ nù lɛ́ɛ bǐ nɔ́ lintamɛ dó ayijayǐ xó ɔ́ wú é. Akpáxwé we è wá yì lɛ́ɛ dalɔ kplékplé ayijayǐ tɔn ɔ́ bɛ́ dó linsyɛ́n nú ayijayǐ nú tò ɔ́ bɔ tutomɛ è ɖɔ nǔ dénu ɔ́ lɛ́ jɛ hùn gbè lóbó jɛ gàn gbè; lě kúnnúɖiɖè lɛ́ɛ nyí gbɔn é nɛ́. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ɔ́ ɖɔ mɛjí‚ ayijayǐ xó ɔ́ kún nyí mɛ ée ɖò ahwan mɛ̀ lɛ́ɛ kɛɖɛ tɔn ó. Gǎn ée ɖò hwɛ lí jí lɛ́ɛ‚ tokpɔnán‚ lɔkpazɔwatɔ́ lɛ́ɛ‚ azɔxwé kpáa ée ɖò ayijayǐ lí nù lɛ́ɛ é ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó ayijayǐ xó wú é ‚ ée nɔ́ kpénúkún acɛkpìkpà sɛ afɔ wá dòkɔ̀ wú é ‚ ɖɛmɛnu lɛ́ɛ kpódó alɔgɔ́númɛtɔ́ ée ɖò tò gudo lɛ́ɛ é kpán‚ mɛ bǐ wɛ è dà dó ayijayǐ xó ɔ́ wú. "Akpáxwé atɔngɔ́ ɔ́ kplékplé ayijayǐ tɔn élɔ́ ɔ́ ""Hans Seidel"" xwé ɔ́ wɛ́ gɔ́ alɔ ná‚ gbeta è tɔ́n sín mɛ̀ lɛ́ɛ ɔ́‚ gbaví bowun bowun gɔnu afɔtɔn wɛ̀ ná lá." Yemɛ è xwè agbahwlɛnhwlɛn tògán sísɔ́ tɔn webɔ webɔ lɛ́ɛ ko tuun tɛn è mɛ̀ ɖokpó ɖokpó yetɔn ɖè ɖò kɛ́n sísɔ́ wémá ɔ́ jí ɔ́. Gbɛta ée ɖɔ̀nǔ dó sɔ́mì sɔ́mì nù é ɔ́ (CENA)‚ ko kpɔ́n hwɛn ta lóbó dà gǎ azǎn 25ɔ́ zofínkplɔ́sùn xwè 2021ɔ́ ɔ́ gbè‚ bɔ fí è agbahwlɛtɔ́ ɖokpó ɖokpó ná nɔ̀ é ɔ́‚ é sɔ́ ɖò agbahwlɛntɔ́ lɛ́ɛ kpódó afɔ sɔ́ ɖò tè tɔ́ yetɔn lɛ́ɛ kpán núkún mɛ̀. Agbahwlɛntɔ́ webɔ webɔ nɔ ée tɔn tɔntlɔngbɔn ɔ́ wɛ́ nyí Corentin Kohoué kpódó Irenée Agɔsa kpán. Énɛ́ gudo ɔ́‚ Alassane Soumanou kpódó Paul Hunkpɛ kpán wá bɔ́déwú webɔ webɔ. Patrice TALƆN kpódó Mariam Chabi TALATA kpán wá zɔn webɔ webɔ gbɔn gudo. Xó zozo ée kàn sɔ́mì sɔ́mì tògán sísɔ́ xwè 2021ɔ́ tɔn é. Kɛ́n sísɔ́ wémá azǎn 11ɔ́ lidósùn ɔ́ tɔn ɔ́‚ ná nɔ tè télélé. Ɖò myɔ mɛ̀ nú wěmá ɔ́‚ è ná mɔ wuntun CENA tɔn ɔ́‚ bó ná lɛ́ mɔ nǔwlánwlán sɔ́mì sɔ́mì tògán sísɔ́ tɔn ée ɖò azǎn 11ɔ́ lidósùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè é. Bó ná dó nɔ kɛ́n sísɔ́ wémá ɔ́ jí ɔ́‚ wuntun Agbahwlɛntɔ́ webɔ webɔ nɔ tɔn ɔ́ ɖó ná ɖó Akpáxwé ɛnɛ zɛ̌nzɛ̌n bɔ bǐ na jlɛ nǔjlɛkpo kanwe vlɔ́ɖo ayizɛn. Emmanuel Tiando ‚ CENA sín gǎn ɔ́ ká má fífá xó xá agbahwlɛntɔ́ lɛ́ɛ kpódó afɔ sɔ́ ɖó tè tɔ́ yetɔn lɛ́ɛ kpán. É lɛ́ dà yě nú ye lɔ́ɔ ná bló gbɔn mɔ̌ xá gbɛ ví yetɔn lɛ́ɛ. "Hanjitɔ́ xwíxwí gbɛ ɔ́ tɔn ɔ́‚ Benɛ nyɔ́nu ví ɖé wɛ‚ bɔ è sɔ́ ɛ́ gbɔn han tɔn ""Celia"" è é ji ɔ́ gblamɛ." "Han nɛ́ ɔ́‚ é ɖè tɔ́n ɖò xwè 2019ɔ́ mɛ̀ bó sɔ́ hanjitɔ́ ""Cuba"" nù Celia Cruz ée kú sín xwè 2003ɔ́ mɛ̀ ɔ́ sù." "Gbɔn nyǐ è è lɛ́ ɖè é din é gblamɛ ɔ́‚ é bló azɔn tɛnnɛgɔ́ ɔ́ bɔ hansinɔ Benɛ tɔn nɛ́ ée lɛ́ nyí afɔ sɔ́ ɖò tè tɔ́ ""Unicef"" tɔn ɔ́‚ è sɔ́ ɛ́ ɖò ""Grammy""." Azɔn atɔngɔ́ ɔ́ nɛ́ è dó ajɔ Angélique kijo ɖò Grammy nɛ́. "É yí nukɔntɔn ɔ́ ɖó xwè 2008ɔ́ mɛ̀ kpódó han tɔn ""Djin Djin"" ɔ́ kpán ɖò akpáxwé ée kàn han è gbɛ ɔ́ bǐ tuun é tɔn." Ajɔ wegɔ́ ɔ́ kpódó atɔngɔ́ ɔ́ kpán ɔ́‚ é yí ɖò xwè 2015ɔ́ mɛ̀ (Eve) kpódó xwè 2016ɔ́ mɛ̀ kpán (Sings). Ényí Angélique Kijo lɛ́ yí ajɔ ɔ́ ɖò azǎn 26ɔ́ aluunsùn ɔ́ tɔn gbadanu ɔ́‚ hǔn è ná bló atinkpavi ɛnɛgɔ́ ɔ́ níí. "Amɔ̌ có nǔ ná nyí mɔ̌ ɔ́‚ é ná tó xò nyà nǔbaɖabaɖa Awɔnlin nù ɔ́ hwɛ̌‚ é wɛ́ ɖù baba nú ""Afrofusion Burna Boy""‚ ɖò akpáxwé han è gbɛ ɔ́ bǐ tuun ɔ́ tɔn xwè élɔ́." Gbɔn gbetakɛ́n è xixa tɔn nyí EP21-002 ɔ́ gblamɛ ɔ́‚ sɛ́n dódó gbásá ɔ́ ɖè nyǐ dotóoxwé tɔnjɛji ée ná gbéjé lanmɛ kpɔ́n nú yemɛ è xwè agbahwlɛnhwlɛn tògán sísɔ́ tɔn ɖò azǎn 11ɔ́ lidósùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè lɛ́ɛ é. Dotóo gán ɖokpó kpódó mɛ ée xò kpó ɖó níí ɔ́ kpán nú akpáxwé ayizɛn ée kan mɛ gbéjé gbéjé kpɔ́n sín nǔwíwá ɔ́ é. Ɖò sɛ́nkwín atɔngɔ́ ɔ́ gbetakɛ́n nɛ́ tɔn mɛ̀ ɔ́‚ azɔ̌ è nyí yetɔn ɔ́ wɛ́ nyí ye ná sɔ́ gbɛta dotóo lɛ́ɛ tɔn ɖò tè : dotóo tɔnjɛji Lucien Dòsú-Yovo‚ dotóoxwé Louis Pasteur ée ɖò Xɔgbonu é tɔn. "È bó lɛ́ xà : Mɛ ka nyí Sakina‚ nyɔ̌nu akowunka Woria tɔn ɔ́ ? Aklunɔzángbla we gudo ɔ́‚ éyɛ́ è jɛ nyǐ ""Akowunka Woria tɔn"" ɔ́‚ wá Kutɔnu bó wá kpé tògán ɔ́." Hɛ̌nnumɔ tɔn kpɛɖé kpódó gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó nunɔmɛ gbɛtɔ́ lɛ́ɛ tɔn kpódó akwɛ́ nyinya kpán wú ɔ́ xwédó è bó kplɛ́ yì tògán ɔ́ gɔ́n bɛ́ dógbè níí ɖó tò ɔ́ bǐ tamɛ. Patrice TALƆN yí nawe ví ɔ́ sín jǒnɔ ɖò tògán ɔ́ gbásá ɖò fúfónu kplé gǎn-hɔn-yì-tɔ́ lɛ́ɛ tɔn ɖò azǎn azǎngagbè avùvɔ̀ xwè 2020ɔ́ tɔn. Tògán gbɔn yɛkan ɔ́ mɛ̀ bó dà tòví lɛ́ɛ bǐ ɖɔ ye ní jɛhun dó mɛhwɛngán zɔ́ ɔ́ wú lě ye kpéwú gbɔn lé hwe tɔn nù. Lě è ná wlibo nú mɔzo ná xwé ɔ́ gbɔn ɔ́‚ mɛ ée gbá é wɛ́ ɖɔ‚ bɔ è sɔ́ dó alɔ mɛ nú gbɛta ée tuun azɔ̌ nɛ́ ɔ́ céɖé céɖé é bɔ lě é ná bló gbɔn bɔ mɔzo ɔ́ ná sú déjí ɔ́ wɛ́ nɔ́ mya núkún níí. Mí tɛ́ tó yɛ è Jérome Hungbɔ wlí é wú. Acɛkpìkpà ɔ́ ɖò nukɔntɔ́ sinsɛn gun lɛ́ɛ tɔn kpódó tòví lɛ́ɛ bǐ kpán dá wɛ ɖɔ ye ní wànǔ xwédó nǔzɔnmɛ nɛ́ lɛ́ɛ bǐ bónú è na síxú nyí lè nú tò ɔ́ bǐ ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ Sacca Lafia wɛ́ lá wɛn nɛ́. È sú sinsɛnnuwatɛn lɛ́ɛ sín azǎn 22ɔ́ xwèjísùn ɔ́ tɔn ɖokpóo. Sùn we wɛ è ná ɖayǐ ‚ din ɔ́ è dlɛn kàn ná káká yì azǎn 19ɔ́ lidósùn ɔ́ tɔn gbè. Klisanwun lɛ́ɛ xò Pasikwa sín hwenu ɔ́ zlɛ má lya yɛhwenɔ xwédó yetɔn lɛ́ɛ kpódó goxɔ yetɔn lɛ́ɛ kpán. Kàn è è lɛ́ gbɛ dó amisa xwé lɛ́ɛ‚ sɛkpetɛn lɛ́ɛ‚ goxɔ lɛ́ɛ kpódó hùnkpámɛ lɛ́ɛ kpán súsú nù ɔ́‚ ná xò flógò malɛnu wú alɔkpa vò. Malɛnu lɛ́ɛ ná bɛ́ nublabla aklunɔzangbla ée jǎwe ɔ́ mɛ̀. Yehwe xà dó kpɔ́ ée gblamɛ agùn ví lɛ́ɛ nɔ́ kplé ɖè ɔ̀ ɖě ná tîin ǎ. Ɖò azǎn 17ɔ́ lidósùn ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ Benɛ xlé ɖɔ mɛ 35 wɛ́ bɛ́ azɔnkwín kolonâ ɔ́. Azɔn gbɔ nú mɛ 18. È ɖò mɛ 16 tɔ́jú wɛ. Mɛ ɖokpó gée jɛn ká kú. Ɖò linlin ɖokpó nɛ́ mɛ̀ ɔ́‚ wěmá yí bó ná byɔ́ Benɛ tò mɛ̀ ɔ́‚ ɖó jlɛ̌. Mɛ ɖěbǔ ée ná dó jɔhɔnmɛ hún bó ná wá Benɛ ɔ́‚ è ná zín jí tɔn bɛ́ ná nɔ avatɛn nú azǎn 14 hwɛ̌. Énɛ́ wú ɔ́‚ è yí xɔ̀ ɖélɛ́ɛ ɖò gbɛɖutɛn ɖélɛ́ɛ. Acɛkpìkpà ɔ́ ná sú akwɛ́ Benɛ ví ée è bɛ́ yì avatɛn lɛ́ɛ kɛɖɛ tɔn. Kponɔ lɛ́ɛ ná jɛhun ayǐ nɛ́ɛ jí bɔ ayijayǐ ná tîin. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ lɛ́ɛ yì hɔn bó ɖè gbetakɛ́n tɔ́n ɖɔ mɛɖé kún sɔ́ ná zɛhwɛ yì azɔgbénu ɖě ó ‚ nǔwíwá ɖé ‚ agɔ̌ ɖúɖú gannyǐ gannyǐ ée ná kunkpla lɔ̌n yì jǐ lɔ̌n fɔn kàn ‚ hwɛndo nú wíwá ‚ sinsɛn nú wíwá ‚ tòxò ɖíɖɔ́ ɖé kún ná tîin ó ‚ mɔ̌ ɖokpó ɔ́ hwɛ zizɛ mímɛ́ yì Maka ɖě sɔ́ ná tîin ǎ. Galiou Soglo‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ xóxó ée ɖò nǔ sɔ́ wɛ bó ná yì sɔ́mì sɔ́mì ɔ́ tògán sísɔ́ tɔn ée ɖò azǎn 11ɔ́ lidósùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ awě ɖé xò é ɖò axɔ́súzángbè azǎn 5ɔ́ zofínkplɔ́sùn ɔ́ tɔn gbè bɔ̀ è gblé wǔ í kpódó tú kpán. É yí kpɛ́n bɔ è kplɛ́ yì CNHU‚ Hubert Maga tɔn ɖò Kutɔnu. Ví sunnu tògán xóxó Nicéphore Soglo tɔn ɔ́ xwè glè tɔn mɛ̀ ɖò tokpɔnlaví kpanrou tɔn ée ɖò tokpɔnla Agbomɛ Kánɖòfí é mɛ̀‚ bɔ adǎn mɔ̌wun dó gbó é axɔ́súzángbè ée wá yì é gbadanu. É ko bló azǎn atɔn din bɔ nǔ nɛ́ jɛ‚ lě nǔ lɛ́ɛ ká nyí gbɔn ɔ́‚ mɛɖé ká ko tuun ǎ ‚ mɛ bǐ wɛ́ flú ɖémɛ. "Tòxò ɖɔ́ gbɛta lɛ́ɛ kplé bó ɖè ɖɔ nú è sè tɔ́n bó ɖɔ nǔ mɔ̌wun kún ɖó ná jɛ ó ; ye wɛ́ nyí ""Démocrates lɛ́ɛ́‚ FCBE‚ PRD‚ Front pour la restauration de la démocratie""." Ye ɖò acɛkpìkpà ɔ́ dá wɛ ɖɔ ní bló gbɔn ɖě bó tá myɔ dó xó nɛ́ jí ‚ ní bó ká lɛ́ xò kàn nú ayi-ná-jayǐ nú tòví lɛ́ɛ. Nukɔntɔ́ tòxó ɖɔ́ gbɛta tɔn lɛ́ɛ gege hwlɛndo bó yì bà gǎn-hɔn-yì-tɔ́ xóxó ɔ́ kpɔ́n ɖò dotóoxwé. Walɔ yaɖé yaɖé nɛ́ ɔ́ byɔ́ tutomɛ è acɛkpìkpà ɔ́ sɔ́ ɖayǐ bó ná liza xá azɔnkwín é mɛ̀. " Di lě mí ko tuun gbɔn é ɔ́‚ sín hwenu azɔnkwín nɛ́ ko wá é ɔ́‚ acɛkpìkpà ɔ́ sɔ́ walɔ ɖé dó tè bó ná nɔ́ cyɔn alɔ mɛ ée gosin tò gudo lɛ́ɛ jí ná. Mì nɔ́ bɛ́ yě dó avatɛn nú azǎn woɛnɛ ‚ bɔ azǎn nɛ́ lɛ́ɛ gblamɛ ɔ́‚ mì nɔ́ gbéjé azɔnkwín ɔ́ ɖò lanmɛ nú yemɛ ée gosin tò mɛ̀ hwɛ̌ có bó nɔ́ jó yě dó Benjamin Hùnkpátín wɛ́ flín nǔ nɛ́." FCBE wá tɛn ɔ́ mɛ̀‚ è síxú gɔn má wɔ́ ǎ. Tòxó ɖɔ́ gbɛta nɛ́ ée má ɖò gbè ɖokpó ɔ́ dó xá acɛkpìkpà ɔ́ wɛ ǎ ɔ́ yì sɔ́mì sɔ́mì ɖɛmɛnu lɛ́ɛ tɔn ée wá yì é ɔ́ ǎ. Nukɔntɔ́ tɔn lɛ́ɛ wá bó ná nyǐkɔ́ yetɔn wěmá mɛ̀‚ Paul Hunkpɛ‚ wěgbójínɔtɔ́ tòxó ɖɔ́ gbɛta ɔ́ tɔn wɛ́ nyí ahwan nukɔn sya ɔ́. "Ɖibla nyí gàn xixo ɖokpó ɔ́ mɛ̀ xá FCBE sín mɛ lɛ́ɛ ɔ́‚ tòxó ɖɔ́ gbɛta acɛkpìkpà ɔ́ tɔn ""UP"" ée nyí kplékplé ɖɛmɛnu 46 tɔn ɔ́‚ lɔ́ɔ wá CENA bó dó nyǐkɔ́ yetɔn wěmá mɛ̀." Modeste Kérékou‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó azɔxwé klewun klewun lɛ́ɛ kpódó kàn vlɔn nú azɔ̌ bíbá kpán wú ɔ́‚ hùn nǔ sín azɔxwé kanɖó gbásá ée ná nɔ́ kpénúkún azɔ̌ xó wú é ɔ́ nù. "Azɔbatɔ́ lɛ́ɛ hɛn din ɔ́‚ "" ye ná kpé azɔxwé gege ɖò nɔtɛn ɖokpó ɔ́ ‚ bó hɛn ɔ́‚ ye ná sɔ́ nǔtuuntuun yetɔn kpódó nyɔ̌wa yetɔn kpán dó ajò‚ lóbónú è ɖó hudo yetɔn ɔ́‚ è ná yí yě""‚ nǔ è é ɖɔ è nɛ́." Azɔxwé 42 wɛ è sɔ́ ɖótè bó ná yí mɛ ée ɖò azɔ̌ bá wɛ lɛ́ɛ lě è ɖó hudo nyɔ̌wa yetɔn tɔn gbɔn é. Hwenu è hùn azɔxwé kanɖó gbásá nɛ́ ɔ́ toolo ɔ́‚ ye sukpɔ́ bó wá bó hɛn azɔ̌ bá wémá yetɔn alɔ nù lóbó nú è ná cyan xó xá yě bó ná yí yě lě jɛxa gbɔn lé. Mɛ ée ɖò mɛ bá ná yí do azɔmɛ wɛ lɛ́ɛ ɔ́‚ tɛn 1704 wɛ́ ɖò ye sí. Mɛ ée ɖò azɔ̌ bá wɛ bɔ è má yí yě din ǎ lɛ́ɛ ɔ́‚ azɔxwé lɛ́ɛ ná wá ɖó hudo yetɔn lóbó ná yí yě. Ɖi lě è lá gbɔn ɖò kplé gǎn-hɔn-yì-tɔ́ lɛ́ɛ tɔn ɔ́ ɖò azǎn 24ɔ́ xwèjísùn ɔ́ tɔn ɔ́‚ yɛ̌n dó bá gán ɖò kovidi-19 sí ɔ́ ná bɛ́ ɖò azǎn 29ɔ́ xwèjísùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɖò Kutɔnu. Mɛ nukɔntɔn è è ná dó yɛ̌n nɛ́ ná ɔ́ wɛ́ nyí gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ̀ ganjí wú é ‚ Benjamin Hùnkpátín. "Benɛ yí yɛ̌n 144000 ""AstraZenéca"" tɔn kpódó yɛ̌n 203000 ""CoronaVac"" tɔn kpán." Mɛ nukɔntɔn ée ná dó yɛ̌n nɛ́ lɛ́ɛ wɛ́ nyí dotóo lɛ́ɛ‚ mɛ ée ko ɖò azɔn ɖevo lɛ́ɛ jɛ wɛ lɛ́ɛ é (aɖɔ̌ víví zɔn‚ hùn yì jǐ zɔn‚ kpɛ́n gbɔ xíí‚ hùn jí zɔn‚ xúɖu xúɖu) kpódó mɛxo ée ko ɖó xwè 60 jɛji lɛ́ɛ é kpán. Xó è kàn Kovidi-19 è bǐ : yɛ̌n nukɔntɔn dídó nɛ́ gudo ɔ́‚ Benjamin Hùnkpátín ná lɛ́ɛ dó wegɔ́ ɔ́ ɖò azǎn 31ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn gbè bó ná nyí Kpɔndewu ɖò tutomɛ ée ɖò za li xá azɔnkwín Kovidi-19 wɛ́ é gɔ́n. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ̀ ganjí wú é ɔ́ lɛ́ ɖò mɛ ée yɛ̌n nɛ́ ɔ́ kàn é lɛ́ɛ dá wɛ nú ye ná síxú yí dó xɛsi mɛvo. Yɛ̌n ɔ́ dídó ká ná zɔ́n bɔ è ná gɔn walɔ ɖagbe è ɖó bó nyì alɔ nú azɔnkwín ɔ́ ɖó ǎ‚ Benjamin Hùnkpátín wɛ́ ɖɔ mɔ̌. Kpá globoto è è sí bó ná nyì alɔ nú azɔnkwín ɔ́‚ è ná vún í ɖò azǎn 11ɔ́ nǔxwásùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ‚ amɔ̌ za li xá azɔnkwín ɔ́ sín walɔ lɛ́ɛ kpó ɖòtè tɛgbɛ. Ɖò kplé è gǎn-hɔn-yì-tɔ́ lɛ́ɛ yì é dó ɔ́‚ ye sɔ́ gbetakɛ́n ɖɔ mɛ ɖokpó ɖokpó ní jɛ nǔ è nɔ́ ko wá ɖayǐ é wú kpɛɖé kpɛɖé ‚ bó ká xwédó zali xá azɔnkwín sín walɔ lɛ́ɛ. Kpá globoto è è sí bó sɔ́ ɖayǐ ɖò azǎn 30ɔ́ xwèjísùn ɔ́ tɔn ɔ́‚ azɔn we wɛ è lɛ́ sísɛ́ dó nukɔn ‚ bɛ́ gbɔn tokpɔnla afɔtɔn mɛ̀; è ná hùn nǔ sín élɔ́ nù kpɛɖé kpɛɖé. Gbetakɛ́n nɛ́ ná dalɔ tò ɔ́ bɔ ajɔ̌ lɛ́ɛ ná bɛ́ bɔ nǔ wà lóbó mɔ kwɛ́ ná bɛ́‚ bɔ mɛ ɖokpó ɖokpó ná lɛ́ jɛ éɖee sí. Acɛkpìkpà síxú gɔn tòví lɛ́ɛ cɔ́ ɖò azɔnkwín nɛ́ lí nù ǎ ‚ mɔ̌ wú wɛ é ɖɔ émí ná gbéjé lanmɛ nú agùn Kplékplé ée ɖò wɛn nú azɔnkwín nɛ́ é bǐ. Yɛ yíyí : William Yémalin Tchoki Maurice Thantan. Gǎn ée ɖɔ̀nǔ dó gbaví nukpɛ́nnɔ gɔnu lɛ́ɛ‚ gbaví bowun bowun lɛ́ɛ kpódó wɛn jíjlá kpán nù ɔ́ (HAAC)‚ ɖè ɖɔ nú è sè ɖé tɔ́n ɖò azǎn 7ɔ́ lyasùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ‚ bó nyì gbehwan mɛ ée nɔ́ wà xó jíjlá zɔ́ ɖò mɔkàn jí bɔ è má ná gbè tɔn yě ǎ lɛ́ɛ ɖɔ ye ní ɖó azɔ̌ yetɔn tè. Xó jíjlá zɔ́ wá tɔ́ gbɔn mɔkàn jí tɔ́ ée ɖò Benɛ tò mɛ̀ lɛ́ɛ ɔ́‚ ényí ye má xwédó nǔzɔnmɛ HAAC tɔn ǎ ɔ́‚ è ná jɛ gǒ mɛ̀ nú yě. Cóbónú gbehwan nyì mɛ nɛ́ ná tɔ́n sín HAAC nù mɛ̀ ɔ́‚ xó jíjlá gbɔn mɔkàn jí sín azɔxwé wɛ mɛ lɛ́ɛ tó ɖò hùnhùn agbafafa má byɔ gbè hwɛ̌. "Mɛ ée tlɛ ko ɖó gbaví nukpɛ́nnɔ gɔnu alǒ gbaví bowun bowun gɔnu kpáa lɛ́ɛ ɔ́‚ cóbónú ye ná sɔ̀ dó mɔkàn jí ɔ́‚ sɛ́n è ná xwédó bɔ HAAC ná tó ná gbè tɔn hwɛ̌ ɔ́ ɖye : ""Xó jlá zɔ́ wíwá gbɔn mɔkàn jí alɔkpa ɖěbǔ ɖò Benɛ tò ɔ́‚ é síxú nyí vɔ̌nu alǒ è nɔ́ bló bó nɔ́ yí kwɛ́‚ HAAC wɛ́ ná tó ná gbè tɔn hwɛ̌"". Sɛ́nkwín ée ɖɔ̀nǔ dé nù ɔ́‚ xixa tɔn ɖye : sɛ́nkwín 252ɔ́ sɛ́n 2015-07 azǎn 20 xwèjísùn xwè 2015ɔ́ tɔn bɛ́ kɛnu dó wɛn jíjlá zɔ́ ɔ́ wú." Ɖò mɔkàn è gbàkún ɔ́ sín ali nù ɔ́‚ xó jíjlá gbɔn mɔkàn jí gɔnu lɛ́ɛ sukpɔ́ ɖò xó jíjlá lí nù ɖò Benɛ tò mɛ̀. Nǔ è nylá ɖémɛ ɔ́ wɛ́ nyí ɖɔ xó jlá zɔ́ gbɔn mɔkàn jí agbafafa nɛ́ ɔ́ nɔ́ xwédó sɛ́n hwe bǐ nù ǎ. Bɔ bɛsín xwè mɔkpán ɖye ɖokpóo ɔ́‚ sɛ́n jɛn HAAC nɔ́ flín yemɛ ée ɖò xó jíjlá gɔnu yaɖé yaɖé hùn wɛ lɛ́ɛ é. Ɖò azǎn yɔywɛ ɖé mɛ̀ din ɔ́‚ Benɛ tò ɔ́ ná ɖù ablɔɖe tɔn sín xwè 60ɔ́ ɖò awăjíjɛ́ ɖé mɛ̀. Angélique Kijo ko ɖù xwè kpé xwè nù tɔn 60ɔ́ bɛ́ nyí nǔ ɖé bó flá gbɛ ɔ́ bǐ jí. Hwenu hansinɔ tewungbeju ɔ́ ɖò xwè kpé xwè nù tɔn 60ɔ́ ɖù wɛ ɔ́‚ mɛ ée nɔ́ ko wlán nǔ gbɔn mɔkàn jí lɛ́ɛ é bǐ wɛ́ sɔ́ ɛ́ sù. "Amɔ̌ nǔ è hɛn hǔn ɔ́ wɛ́ nyí sɔ́ è hansinɔ tɔnjɛji gbɛ ɔ́ tɔn ɛnɛ ""Grammy's Award"" tɔn lɛ́ɛ sɔ́ ɛ́ sù é." Gosin Awɔnlin wá yì États-Unis ɔ́‚ bó gosin Paris wá yì Johannesburg ɔ́‚ xɔntɔn tɔn lɛ́ɛ jihan bó sɔ́ ɛ́ sù. Fúfónu ɔ́: cɛ́jú 20 sín han ji ɖò nukpɛ́n mɛ̀ wɛ è xò kplé ; Alicia Keys ɖémɛ‚ Salif Kéïta ɖémɛ ‚ Baaba Mall ɖémɛ bɔ Burna Boy lɔ́ɔ ɖémɛ bɔ ye bǐ ji han lóbó byɔ́ ɖagbe níí. É víví bó sɔ́ akpàkpà mɛ. Jean Michel Kasbarian ée nyí wěɖéxamɛtɔ́ ɖò ɖò hwɛndo nǔwíwá lɛ́ɛ lí nù ɖò afɔ sɔ́ ɖótè xwé flansée lɛ́ɛ tɔn ée ɖò Benɛ yíkúngban jí ɔ́‚ wlán nǔ dó Facebook jí bó dó é yì xwè ɖè xó gbè sɛ́dó numɛsɛn tò ɔ́ tɔn lɛ́ɛ. Nǔ fyan mɛ dó ɖagbe jí kɛɖɛ. "Mariam Chabi TALATA è tògán Patrice TALƆN sɔ́ nú é ná xò kpó ɖó níí bɔ ye ná yì sɔ́mì sɔ́mì tògán tɔn ée jǎwe ɖò azǎn 11ɔ́ lidósùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè webɔ webɔ ɔ́‚ hwenuxó yaɖé yaɖé ɖevo wlán gbé é xwè ɖò tòxó ɖiɖɔ tɔn lí nù nɛ́. Ɖò xó è tòxó ɖɔ́ gbɛ́ ví tɔn ""UP"" tɔn lɛ́ɛ ɖɔ mɛ̀ ɔ́‚ é tlɛ ɖò tutomɛ yetɔn mɛ̀ lɔ́ɔ nú ye ma sɔ́ ɛ́ mɛ bɔ́ dó mɛ wú tògán tɔn ǎ." "Agbahwlɛntɔ́ TALƆN ná ko sɔ́ ɛ́ ɖó lě tòxó ɖɔ́ gbɛta we acɛkpìkpà ɔ́ tɔn má kpéwú bó ɖè mɛ ɖò yeɖee mɛ ǎ wú ‚ Abraham Zinzinɖoxwé wɛ ɖò nǔ nɛ́ tínmɛ wɛ tɛníígbè élɔ́ ɖò gbaví bowun bowun gɔnu ""Frisson Radio"" jí." "Nǔ ɖò ganjí wɛ́ ɔ́‚ ""Bloc Républicain"" kpódó ""UP"" kpán ná ko ɖó gbè kpɔ́ bó ná xwlé mɛ ɖokpó nú Patrice TALƆN bɛ́ ná bɔ́ dó wǔ tɔn." É tlɛ sɔ́ wá nyí gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó ayijayǐ tòví bǐ kpáa tɔn wú é ‚ Sacca Lafia (UP) sín nya ɔ́ ǎ alǒ mɛ wegɔ́ ɔ́ ée xò kpó ɖó nú ɖɛmɛnu gbà jí gán ɔ́‚ Robert Gbian ǎ. È bó lɛ́ xà : agbahwlɛnhwlɛn Patrice TALƆN tɔn : tàn ayi bíbí nɔ tòxó ɖɔ́ tɔ́ ɖé tɔn. È ko tò ɖayǐ ɖɔ anyumlímlí xixo tò è ɖò Aflika gbéjí lɛ́ɛ tɔn ɔ́ ná tîin bɛsín azǎn 6ɔ́ aluunsùn ɔ́ tɔn wá yì jɛ azǎn 5ɔ́ zofínkplɔ́sùn xwè 2021ɔ́ tɔn mɛ̀ ɖò Caréroun; è ká wá kpikpe CAN ɔ́ dó xwè 2022ɔ́ mɛ̀. Nǔ è wú wɛ ɔ́ wɛ́ nyí azɔnkwín kolonâ ée gbá kpé gbɛ ɔ́ bǐ jí é bɛ́ zɔn bɔ è sɔ́ síxú xò bɔlu è nɔ xò bó nɔ́ gbó tò è má kpéwú ǎ lɛ́ɛ é ɔ́ ǎ. "Ée è má sɔ́ síxú xò CAN 2021 ɔ́ ǎ ɔ́‚ tò è ko ɖò ɖùɖéjí ɖò bɔlu xixo linu ɖò Aflika lɛ́ɛ ná gbɔ́ bó xò ""CHAN"" yetɔn ɖò Caméroun ɔ́ bɛsín aluunsùn ée jǎwe ɔ́ mɛ̀." Tutomɛ ée ɖɔ̀nǔ dó bɔlu xixo ɔ́ nú ɔ̀ ná wá kɛnu dó hwenu è bɔlu xixo ɔ́ ná bɛ́ ɔ́ wú. Ɖò kplé è è nɔ́ bló azǎn tɛnwe azǎn tɛnwe ɔ́ dòmɛ ɔ́‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ná gbè ɖɔ è ní sɔ́ tutomɛ ɖé ɖayǐ bónú è ná síxú gbá azɔmɛ xwé ɖokpó nú mɔkàn zɔ́ kplɔ́nkplɔ́n ɖò Benɛ tò mɛ̀. "Gbetakɛ́n nɛ́ jɛ túnnú nú kplé è gǎn-hɔn-yì-tɔ́ lɛ́ɛ bló ɖò azǎn 24ɔ́ wǒsùn xwè 2019ɔ́ tɔn gbè é ; bɔ è hwɛ́n Awɔntin ayǐ bó mɔ ɖɔ nǔ nɛ́ ná nyɔ́. Awɔntin hwɛ́n ayǐ nɛ́ zɔ́n bɔ è tuun lě azɔ̌ ná síxú bɛ́ gbɔn lé ‚ bɛ́ ná nyí nyɔ̌na nú azɔxwé ée ɖò mɔzo kpódó mɔkàn kpán lí nù é (TIC) lɛ́ɛ é bɔ nyɔ̌wa yetɔn ná jɛ ajò""‚ lě gbè ɖíɖó kplé yetɔn ɖɔ gbɔn é nɛ́." Ɖò fúfónu ɔ́‚ sɔ́mì sɔ́mì ɔ́ yì dó ganjí bɔ nǔ má jɛ gàn gbè ɖé tîin káká ɖé ǎ; lě nukɔntɔ́ tutomɛ sɔ́mì sɔ́mì tɔn lɛ́ɛ ɖɔ gbɔn é nɛ́. Nǔgbó wɛ bɔ wǔvɛ́ klewun klewun ɖé lɛ́ɛ tîin ɖò fí tɛnmɛ tɛnmɛ ɖélɛ́ɛ amɔ̌ (...) nǔ má jɛ gàn gbè ɖé lɛ́ɛ wɛ bó hɛn nǔ tí gblé ɖò sɔ́mì sɔ́mì ɔ́ sín wiwe wú ǎ ‚ lě Geneviève Bocco Najɔ‚ gǎn bɔ dó gǎn wú Cena tɔn mɔ gbɔn é nɛ́. Kɛ́n sísɔ́ gbá ɔ́‚ ko wá CENA xwé yì 80% có ɔ́‚ CENA gbɛ́ ɖɔ émí kún ná ná kɛ́n ɔ́ ó. "Amɔ̌ gǎn bɔ́ dó gǎn wú ɔ́ ɖɔ kɛ́n xó kplé lɛ́ɛ ɖò yìyì hú ɖě ye lɛ́n gbɔn é wɛ. È ná ná kɛ́n ɔ́ ɖò we vlɔ́ ɖó aklunɔzangbla ɔ́ tɔn. "" Tutomɛ è mì sɔ́ ɖayǐ ɔ́ byɔ́ ɖɔ azǎn 24ɔ̀ nǔxwásùn ɔ́ tɔn mɛ̀ wɛ mì ná ná kɛ́n ɔ́‚ amɔ̌ nyɛ mɔ ɖɔ kɛ́n níná ɔ́ ná ko tɔn nɛ́‚ é lín din azǎngagbè ée jǎwe é ""." Ée è kàn nǔ nyɔ́ ɛ́ dó ajojijɛ ée tîin ɖò sɔ́mì sɔ́mì ɔ́ lí nù bɔ mɔkàn lɛ́ɛ ɖò lílá wɛ ɔ́ jí ɔ́‚ é ɖɔ CENA kún ɖó nǔ è wú é ná ɖó dó bó yígbè ná ɔ́ ɖě ó. Mì lɔ́ɔ sè xó nɛ́ lɛ́ɛ amɔ̌ mì ká ɖó nǔ è mì ná yígbè tɔn ɔ́ ɖě ǎ‚ Geneviève Bocco Najɔ wɛ ɖɔ mɔ̌. É ɖɔ ényí mɛɖé ɖó nǔ vɛ́ adɔ̌ mɛ̀ ɖé ɖò ali nɛ́ nù ɔ́‚ sɛ́n gbá jí dódó ɔ́ wɛ é ná ɖɔ ná‚ eyɛ kɛɖɛ wɛ́ ɖò acɛ bó ná gbo hwɛ ɖò sɔ́mì sɔ́mì lí xò. Bó ná dó dalɔ Benɛ ɖò zali xá azɔnkwín Kovidi-19 lí nù ɔ́‚ tutomɛ ée nɔ́ ɖɔ̀nǔ dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú ɖò gbɛ ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ gbɔn afɔ sɔ́ ɖò tè tɔn ée ɖò Benɛ é jí bó ná alyannu ɖé lɛ́ɛ acɛkpìkpà ɔ́. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ gbásá ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é mɛ wɛ nǔwíwá ée nyí nǔ níná mɛ ɔ́ è bló ɖè ɖò táatagbè azǎn 12ɔ́ nǔxwásùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Mɛ ɖe sɛdo OMS tɔn ée afɔ sɔ ɖo tè tɔ nyí ahwan nukɔn sya ná ɔ́‚ hɛn alyannu tɛnmɛ tɛnmɛ wá : avɔ è dotóo lɛ́ɛ nɔ sìn kɔ é ‚ cici‚ awɔntin cyɔn nù ‚awu è dotóo lɛ́ɛ nɔ dó é ‚ ... Gbɔn xó è afɔ sɔ ɖo tè tɔ OMS tɔn ɖɔ ɔ́ gblamɛ ɔ́‚ alyannu nukɔntɔn è è ná nɛ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ è ná bɛ́ dó dotóoxwé è ɖò Kutɔnu bɔ è ɖò mɛ ée wú azɔnkwín kolonâ ɔ́ ɖè ɔ́ tɔju ɖè wɛ é. Alyannu ɖevo lɛ́ɛ ná wá gɔna‚ lě Harouna Djingarey ɖɔ gbɔn é nɛ́. Ɖò acɛkpìkpà ɔ́ sín nyǐkɔ mɛ ɔ́‚ mɛ bɔ́ dó mɛ wú gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ kpénúkún lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ́ tɔn ɔ́ dó gbè nǔnamɛtɔ́ lɛ́ɛ. Pétas Akɔgbetɔ tínmɛ ɖɔ nǔníná nɛ́ ɔ́ jɛ gàn mɛ. Ée acɛkpìkpà ɔ́ ko jó alɔ dó nú bónú è ná gbéjé azɔnkwín ɔ́ ɖò lanmɛ nú mɛ ée é ko ɖè nyǐ ɖayǐ lɛ́ɛ ɔ́‚ alyannu è OMS ná lɛ́ɛ ná wà ɖagbe ɖo akpá gege xwé. Gbɔjɛ hwenu xwè fúfónu tɔn ɔ́ ná bɛ́ bɛsín axɔsúzángbè azǎn 24ɔ́ lyasùn ɔ́ tɔn wá yì jɛ aklunɔzangbla azǎn 27ɔ́ zoosùn ɔ́ tɔn. Azɔmɛ bibɛ xwè 2020ɔ́-2021ɔ́ ná tîin ɖò tɛníígbè azǎn 28ɔ́ zoosùn ɔ́ tɔn. È xà nǔ è kàn azɔnkwín kolonâ ɔ́ bǐ ‚ Adonis Bohoun. Clarisse Gauthe ɔ́ nyí gǎn ɖò hwɛ zɛ yì tò mɛ xwé ɖé tɔn ɖò Kutɔnu. Sùn we ɖye ɖokpóo wɛ é gbɔ́ bó sú hɔn tɔn lɛ́ɛ ɖó azɔ̌ sɔ ɖè ǎ. É wá hùn kpowun bó ná dó yi gbaví nukpɛnnɔ gɔnu Ortb sín xó jlá zɔ wá tɔ lɛ́ɛ wɛ. É tín nǔ wú wɛ é tó jó azɔ̌ dó hwɛ̌ ɔ́ mɛ. Sín azǎn 15ɔ́ xwèjísùn ée wá yì tɔn ɔ́‚ mì sú hɔn mìtɔn lɛ́ɛ bó ná dó nya xɛ ɖò azɔgbɛ mìtɔn lɛ́ɛ‚ hɛ̌nnu mìtɔn lɛ́ɛ‚ axisinɔ mìtɔn lɛ́ɛ jí‚ bó ká ná lɛ́ sè tó nú nú nǔzɔnmɛ acɛkpìkpà ɔ́ tɔn lɛ́ɛ ‚ nǔ è Clarisse Gauthe tínmɛ é nɛ́. É ná bó tlɛ ɖɔ alɔ nyì nú azɔnkwín ɔ́ wɛ́ zɔ́n bɔ émí sú hɔn ɔ́‚ è bo ká tlɛ tuun ɖɔ è gbɛ̌ ɖɔ jɔhɔnmɛ hún lɛ́ɛ kún sɔ́ ná wà azɔ̌ ɖě ó ‚ bó ká lɛ́ sú tò dó gbó lɛ́ɛ; nǔ è zɔn bɔ azɔ̌ tɔn lɛ́ɛ ɖòtè é ɖě nɛ́. Nǔ è ɖò jijɛ wɛ ɔ́ syɛn có ɔ́‚ Clarisse Gauthe ká keya ɖé ná ǎ. " Akwɛ síxú xɔ lanmɛ ná nɔ ganjí ǎ ‚ nǔ tají wɛ. Mì ná xwlé kpɔ́n ǎ. É ná bó tlɛ cí alɔkpa ɖěbǔ ɔ́‚ akwɛ biba wɛ zɔ́n bɔ è nɔ tɔn sín xwè gbè. Ényí akwɛ má sɔ ɖo tòxò mɛ̀ ǎ ɔ́‚ aní bà è ká sɔ ná kpó ɖè bá yì tòxò mɛ̀. È gbɔ bo nɔ xwè gbè lóbó hwlɛn ta mɛɖee tɔn gán ɔ́‚ é nyɔ hú ‚ lě é ɖɔ gbɔn é nɛ́." Ɖi Clarisse Gauthe ɖɔhun ɔ́‚ jɔhɔn nyanya Kovidi-19 tɔn ɔ́ ɖò nyìnyì dó azɔ̌ Sheilla Asɔgba tɔn lɛ́ɛ jí wɛ‚ gǎn azɔwatɛn ée nɔ ɖɔnu dó xwè ɖùɖù wú é tɔn ɖokpó wɛ. Ée è gbɛ̌ ɖɔ agùn Kplékplé kún sɔ ná tîin ó ɔ́‚ nǔwíwá ɖélɛ́ɛ sɔ ná tîin ǎ nɛ́. Flí jɛ tɔn wɛ nyí ɖɔ mɛɖé sɔ ɖó azɔxwé tɔn sín hudo káká ɖé ǎ. É ɖesu ɖò azɔ̌ má wà sín kpɛká mɛ̀ ɖi azɔwatɔ́ tɔn lɛ́ɛ ɖɔhun. Nú yedɛlɛ́ɛ ɔ́‚ nǔ ɔ́ tlɛ blawu. " Ɖó ‚ hwɛ̌ ɔ́‚ akwɛ è è nɔ sú mǐ ‚ ɖó mì nyí xwè ɖùɖù tɛn zɔ́ wa tɔ́ lɛ́ɛ wú ɔ́‚ è sɔ nɔ sú mǐ ǎ. Ɖó xwè ɖùɖù ɖě sɔ ɖè ǎ ‚ bónú nǔ ká fɔn bó ɖò mɔ̌ cí wɛ ɔ́‚ azɔxwé mìtɔn sɔ síxú mɔ azɔ̌ ɖé ǎ Ilarie Amah‚ wɛ tín nǔ nɛ́ mɛ̀." Mɛ ée ɖò azɔ̌ mɔ̌wun lí nù lɛ́ɛ ɔ́‚ ati azɔgán ó ‚ ati azɔví ó ‚ ɖɛ ɖokpó jɛn nyí yetɔn : nǔ baɖa baɖa nɛ́ ní xwɛ. "Gbɔn xó è gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ kpénúkún lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ́ ɖɔ ɔ́ gblamɛ ɔ́‚ atinkɛn ""Chloroquine wɛ è ná tɔju mɛ ée bɛ́ azɔnkwín kolonâ ɔ́ ná." Ortb azɔnkwín kolonâ ‚ wɛn tají lɛ́ɛ. Xó è kàn sɔ́mì sɔ́mì tokpɔnlagán lɛ́ɛ tɔn sísɔ ɔ́ fó lo. Tokpɔnlagán 77 è è sɔ lɛ́ɛ ko bɛ́ azɔ̌ yetɔn. Ɖò fúfónu tokpɔnlagán lɛ́ɛ sísɔ tɔn ɔ́‚ tòxò ɖiɖɔ Benɛ tò ɔ́ tɔn bǐ wɛ wlú bó ɖyɔ́ núkún mɛ bǐ sese ɖò xwè ayizɛn ée jǎwe lɛ́ɛ mɛ̀. Tòxò ɖɔ gbɛta atɔn wɛ ná tîin ɖò Benɛ bɛsín din. Ye wɛ nyí tòxó ɖɔ gbɛta we acɛkpìkpà ɔ́ tɔn lɛ́ɛ‚ Union Progressiste (UP) kpódó Bloc Républicain (BR) kpán kpódó tòxó ɖɔ gbɛta ée ná ɖò gbè ɖokpó ɔ́ dó xá acɛkpìkpà ɔ́ wɛ ǎ ɔ́‚ Force Cauris pour un Bénin Émergent (FCBE) kpán. UDBN kpódó PRD kpán ‚ yemɛ we nɛ́ lɛ́ɛ ée ɖò agbahwlɛntɔ́ lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́‚ kpéwú bó ɖò azinkpo ɖò tokpɔnla lɛ́ɛ mɛ̀ ǎ ɖó ye kpéwú bó mɔ mɛ nabí è ye ɖó ná ɖó ɖò Benɛ tò ɔ́ bǐ mɛ̀ é ɔ́ ǎ. Tutomɛ 10% tɔn ɔ́ xò yě. Tokpɔnlagán lɛ́ɛ sísɔ xwè 2020ɔ́ tɔn : nyǐkɔ tokpɔnlagán 77 lɛ́ɛ ɖye ɖò cɛɖɛɖɛ é. Kpódó ɖɛmɛnu 46 kpán ɖò ɖɛmɛnu gbásá ɔ́‚ UP xlɛ ɖɔ kpɔ̀ jɛn émí sù tɛgbɛ. UP yí azinkpo 41 ɖò tokpɔnla lɛ́ɛ mɛ̀‚ bɔ we ɖò yemɛ bó nyí tòxò hùn núkún ‚ Kutɔnu kpódó Xɔgbonu kpán ‚ ye jɛn ká yí azinkpo ɖò Agbomɛ Kánɖòfí. Tòxó ɖɔ gbɛta BR hɛn ɔ́‚ élɔ́ ná síxú yí go Gbɔxikɔn tɔn ɖò azinkpo 29 è é mɔ lɛ́ɛ mɛ̀. Maurice Thantan ‚ xo jlá wlantɔ è è sɔ́ é ‚ akwɛ zínkán. "Ée è kpɔ́n jɔhɔn mɛ lóbó dà gǎ é ɔ́‚ ""Union Démocratique pour un Bénin Nouveau"" (UDBN) ɔ́ wɛ jɛ nukɔn tɔntlɔngbɔn‚ bɔ ""Parti pour le Renouveau Démocratique"" (PRD) ɔ́ wa jɛ túnnú tɔn." Forces Cauris Pour un Bénin Émergent (FCBE) lɛ́ɛ wá nyí atɔngɔ́ ɔ́‚ Union Progressiste (UP) nyí ɛnɛgɔ́ ɔ́ bɔ Bloc Républicain (BR) wá gbɔn tó. È ná hùn nǔ sín sɔmì sɔmì ɔ́ nù ɖò azǎn 2ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn gbè. Tògán Patrice TALƆN ɔ́‚ yí afɔ sɔ ɖo tè tɔ tòxó ɖɔ gbɛta tɛnnɛ ée ɖò Benɛ tò ɔ́ mɛ̀ lɛ́ɛ é tɔn ɖò azǎngagbè azǎn 3ɔ́ ayidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Ye cyan xó dó sɛ́n è xixa tɔn nyí 2020-13 bɛ́ ɖɔnǔ dó tutomɛ sɔmì sɔmì tɔn nù ɔ́ sín tínmɛ jí. Acɛkpìkpà ɔ́ sín afɔ sɔ ɖo tè tɔ lɛ́ɛ lɛ́ɛ kpódó ɖɛmɛnu sín afɔ sɔ ɖo tè tɔ lɛ́ɛ lɔ́ɔ kpán ɖò tɛn é nɛ́ mɛ̀. Ɖɛmɛnu lɛ́ɛ ko yì kpá má ɖó núkún tɔn ɖò táatagbè bó yì kpà sɛ́n ée ná dalɔ tò ɔ́ bɔ jinjanmɛ ée tîin ɖò Tokpɔnlagán sísɔ hwenu ɔ́ ná síxú fó é. Cóbónú sɛ́n nɛ́ ɔ́‚ sɛ́n gbásá dódó ɔ́ ná dó zogbeji ɔ́‚ Patrice TALƆN bà ná yí hudo mɛ ée ɖó nù ɖò tòxó ɖiɖɔ mɛ̀ lɛ́ɛ é bǐ tɔn. Akpáxwé nǔwlánwlán tɔn tɛnkpɔn baki tɔn ɔ́ ko bɛ́ sín azǎn 20ɔ́ lyasùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɖò Benɛ yí kún gban ɔ́ bǐ jí. Nukɔntɔ lɛ́ɛ hùn nǔ sín tɛnkpɔn ɔ́ nù ɖò azɔmɛ xwé linsinmɛ tɔn ée xwéyɔgbe ɔ́ mɛ̀ (Mɔnɔ kàn mɛ). Agbahwlɛntɔ 95405 wɛ bɔ 35049 nyí nyɔnu ɖémɛ bɔ 60355 nyí sunnu ɖémɛ ‚ ye má ye bǐ dó azɔmɛ xwé 137 nú ye ná wlán nǔ bó ná yí Kunnuɖe wémá yetɔn nukɔntɔn kplɔn yì jǐ alà vɔ tɔn ɔ́. Mɛ nabí è yì tɛnkpɔn é ɔ́ ɖekpo. 100 017 wɛ ye nyí ɖò xwè 2019ɔ́ mɛ. "Yemɛ è bló ""D"" lɛ́ɛ wɛ sukpɔ (agbahwlɛntɔ 34 985) bɔ yemɛ è bló ""E"" lɛ́ɛ hwe hú mɛ bǐ (agbahwlɛntɔ 33)." Azɔnkwín kolonâ ɔ́ ɖò gbɛ ɔ́ jí có ɔ́‚ tɛnkpɔn xwè fúfónu tɔn lɛ́ɛ ná tîin. Agbahwlɛntɔ lɛ́ɛ kpódó mɛsi è ná nya xɛ ye jí lɛ́ɛ kpán ɖó ná wànǔ xwédó walɔ ɖagbe è ɖó bó liza xá azɔnkwín ɔ́ é. È ná hùn nǔ sín wěmá lɛ́ɛ gbéjé gbéjé kpɔn nù bɛsín azǎn 3ɔ́ avùvɔsùn ɔ́ tɔn gbè bó ká ná lá kɛ́n níná nukɔntɔn ɔ́ ɖò azǎn 12ɔ́ avùvɔsùn ɔ́ tɔn gbè. "Linlin è acɛkpìkpà ɔ́ ɖó bó ɖɔ è ná sɔ kanlin nyìnyì kpá ""W Bénin"" ɔ́ zínzán jó nú ""African Parks"" ɔ́‚ ná zɔ́n bɔ kanlin nyìnyì kpá ɔ́ ná lɛ́ yí kàn déjí ‚ lě gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó ayǐ è jí gbɛtɔ lɛ́ɛ nɔ́ nɔ̀ é wú é ɖɔ é nɛ́." Kɛ́n níná è mì ɖó ɖò kanlin nyìnyì kpá Panjali tɔn ɔ́ wɛ dɔn mǐ wá fínɛ́ ‚ José Tonato wɛ ɖɔ mɔ̌. "Acɛkpìkpà ɔ́ sɔ núkún tɔn bǐ dó kanlin nyì kpá ""W Bénin"" ɔ́ jí‚ ɖò sɔ yí ée ná hɔ́n : è ná bló bɔ tɛn ɔ́ mɛ ná jacɔ́‚ lóbónú ɖò má lín má lín mɛ din ɔ́‚ tò è bɔdó tò mìtɔn wú lɛ́ɛ ná nɔ zɛhwɛ wá mì gɔ̌n‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ Tonato wɛ ɖɔ mɔ̌." Panjali ɖevo ! "Alɔ dó wěmá mɛ sín nǔwíwá wegɔ́ ɔ́ bó ná zán kanlin nyì kpá ""W"" xá ""African Parks NetWork"" ée ɖò Afrique du Sud é ‚ nɛ́ tîin nɛ́. Alɔ dó wěmá mɛ nɛ́ ɔ́ è bló gbɔn kplé bló ɖò nukpɛn mɛ Kutɔnu/Johannesburg ɖò azǎn 25ɔ́ ayidósùn ɔ́ tɔn gbè...https://t.co/0uPrKHynqf---José Tonato (@JoseTonato) Azǎn 27ɔ́ yidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn." Ɖò tɛníígbè azǎn 28ɔ́ zoosùn ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ azɔmɛví dòkɔ tɔn kpódó linsinmɛ tɔn kpán bǐ ná wlí azɔmɛ li. Azɔnkwín kolonâ ɔ́ ɖò gbɛ ɔ́ jí có ɔ́‚ è ná bɛ́ azɔmɛ ɔ́ dandan. Cóbónú azɔ ɔ́ mɛ ná bɛ́ ɖò azǎn 28ɔ́ zoosùn ɔ́ tɔn ɔ́‚ è ko hùn nǔ sín nù ɖò azǎn 21ɔ́ zoosùn ɔ́ tɔn gbè. Nù hùn sín azɔmɛ bibɛ ɔ́ nù ɔ́ ná xɔ azǎn tɔ́ɔn bó ná fó ɖò azǎn 25ɔ́ zoosùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Sùn atɔn ɖò bǔ azɔmɛ xwè ɔ́ tɔn ɔ́ ná bɛsín azǎn 28ɔ́ zoosùn ɔ́ tɔn bó ná yí fó ɖò azǎn 23ɔ́ wǒsùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Azǎn tɛnnɛ sín gbɔjɛ gudo ɔ́‚ azɔmɛví lɛ́ɛ ná bɛ́ azɔmɛ ɖò azǎn 4ɔ́ aluunsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè bɔ è na lɛ́n nú sùn atɔn ɖò bǔ wegɔ́ ɔ́. Eyɛ na fó ɖò azǎn 31ɔ́ xwèjísùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè. Ɖò tɛntin nú sùn atɔn ɖò bǔ wegɔ́ ɔ́ nɛ́ ɔ́‚ azɔmɛví lɛ́ɛ ná yí gbɔjɛ bó na dɛn afɔ kàn mɛ bɛsín azǎn 19ɔ́ wá yì jɛ azǎn 28ɔ́ zofínkplɔsùn ɔ́ tɔn jí. Gbɔjɛ zán wegɔ́ ɔ́ sùn atɔn ɖò bǔ wegɔ́ sín fúfónu tɔn ɔ́ ná tîin ɖò azǎn 31ɔ́ xwèjísùn xwè 2021 wá yì jɛ azǎn 11ɔ́ lidósùn xwè ɖokpó ɔ́ mɛ tɔn. Sùn atɔn ɖò bǔ atɔngɔ́ ɔ́ ná bɛ́ ɖò tɛníígbè azǎn 12ɔ́ lidósùn ɔ́ tɔn. É na fó ɖò azǎn nukɔntɔn lyasùn è ná bɔdéwú é tɔn gbè. Sùn atɔn ɖò bǔ atɔngɔ́ ɔ́ ná fó bó ná hùn nǔ sín gbɔjɛ zán ɖaxó ɔ́ nù káká yì jɛ azǎn 19ɔ́ zoosùn ɔ́ tɔn gbè. É ɖéxlɛ ɖɔ azɔmɛ bibɛ xwè 2021ɔ́-2022ɔ́ tɔn ɔ́ ná tîin ɖò azǎn 20ɔ́ zoosùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè. Gbetakɛn è gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ɔ́ ɖetɔn ɔ́ ɖó xwè ée ná gbò azɔmɛ xwè ɔ́ tɛntin é lɛ́ɛ hǎ. Énɛ́ wú ɔ́‚ azǎn nukɔntɔn abɔxwísùn xwè 2020ɔ́ tɔn ɔ́ ná nyí yɛhwe lɛ́ɛ sín xwè bɔ azɔmɛ ná ɖè ǎ. Tɛníígbè Pasikwa tɔn ɔ́ ná jɛ ɖò azǎn 5ɔ́ lidósùn ɔ́ tɔn ‚ bɔ jǐ xwé yíyí Malya tɔn ɔ́ ná jɛ ɖò azǎn 13ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn gbè. Azǎn 24ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn ná nyí xwè zán ɖó tɛníígbè Pantekotu tɔn ɔ́ wú. Tò we lɛ́ɛ lɛ́n ná sɔ tò dɔkun kpódó nyɔwa yetɔn lɛ́ɛ kpán dó agbà nú mɛ bǐ. Gbɔn akɔ è ye jɛ nɛ́ ɔ́ gblamɛ ɔ́‚ è ná má nǔ è kàn dò bà nú nǔ ‚ nǔ è ɖò ayikungban glɔ lɛ́ɛ‚ dɔkun è atín alǒ kanlin mɛ lɛ́ɛ é ‚ ɖě ko kú bɔ è cyɔn alɔ jí alǒ ɖě ɖò gbɛ lɛ́ɛ é kpán xá yeɖee lɛ́ɛ; kplé gannyǐ gannyǐ ɖěbǔ è è ná bló ‚ tamɛ linlin ɖěbǔ è ná sɔ ɖòtè bónú tutomɛ nɛ́ ɔ́ ná jɛjlɔ ɔ́‚ bǐ wɛ è ná yí kpódó xomɛ hùnhùn kpán ‚Martin Parfait Aimé Coussoud-Mavoungou‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ Congo tɔn ée nɔ kpénúkún dó dò bà nú nǔ wú é wɛ ɖɔ mɔ̌. Akɔ è ye jɛ nɛ́ ɔ́ ná xɔ xwè atɔ́ɔn‚ bɔ è ná lɛ́ vɔ́ yaɖé yaɖé tɔn jɛ hwɛhwɛ‚ nǔ wà dó kpɔ́ ée ɖò Benɛ tò ɔ́ kpódó Congo tò ɔ́ Kpán tɛntin nɛ́ ná zɔn bɔ ahwɛ zínkán tò we lɛ́ɛ tɔn ná lí dǒ‚ lě akpáxwé Benɛ tɔn ɔ́ ɖɔ gbɔn é nɛ́. Ényí è tuun tɛn ɖaxó è mɛ wɛ kplɔ́n yì jǐ alà vɔ ɔ́ ɖè ɖò nǔtuuntuun‚ ée nyí cavi tò yí nukɔn tɔn ɔ́‚ xomɛ hùnhùn jɛn ná nyí mɛ tɔn ɖó sɔ yí ɖagbe ée ná hɔ́n dó tò mìtɔn jí é wú Élénonore Yayi Ladékan‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ Benɛ tɔn ée nɔ kpénúkún dó dò bà nú nǔ Kpódó nǔ xwiti xwiti kpán wú é ɔ́‚ wɛ tín nǔ nɛ́ mɛ̀. È ní flín ɖɔ có tò we nɛ́ lɛ́ɛ ná tó jɛ akɔ ɔ́‚ gǎn ée kpacɛ dó azɔxwé Benɛ tò tɔn ée nɔ xwlé ɖiɖe tò ɔ́ tɔn ɔ́ kpódó azɔwatɛn Congo tɔn ée ée nɔ xwlé ɖiɖe tò nɛ́ ɔ́ tɔn ɔ́ kpán ko dalɔ wěmá ɖó akɔjijɛ lí nú hwɛ̌. Ɖò ali nɛ́ nù ɔ́‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ kpénúkún dó ayǐ è jí gbɛtɔ́ lɛ́ɛ ɖè ɔ́ wú ɔ́‚ dó kú dó nǔ wà dó kpɔ́ è ɖò tò we ée ɖò tofɔligbé nɛ́ lɛ́ɛ tɛntin é tamɛ. Un bà ɖɔ nǔ wà dó kpɔ́ mɔ̌wun ní gbàkún ‚ José Didier Tonato wɛ ɖɔ mɔ̌. "Akpáxwé akɔjijɛ ɔ́ tɔn sín nǔwíwá lɛ́ɛ tîin ɖò nyɔnúzángbè gbadanu élɔ́ ɖò ""Novotel""." "Ɖě jɛ ɖě gudo ɔ́‚ gbɛɖutɛn ""Novotel Orisha"" kpódó ""Ibis"" tɔn kpán sín gǎn ɔ́‚ Stéphane Jamin‚ xwlé tutomɛ ɔ́‚ weɖexamɛtɔ́ ɖò tamɛ gbà bó ɖè nǔ tɔ́n lí nù ""Nov'Art"" tɔn ɔ́‚ Charly d'Almeida lɔ́ɔ wá ɖè kúnnú tɔn bó dà jɔwunjɔja etɔn ɖɔhun ée ɖò ali ɖokpó ɔ́ jí xɛ́ɛ lɛ́ɛ dó azɔ̌ nɛ́ wú ‚ bɔ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ kpénúkún dó nuywɛ dódó tò ɔ́ tɔn wú ɔ́ wá hùn nǔ sín tutomɛ ɔ́ nù." Amɔ̌ nǔ hún sín nǔ nù sín nǔwíwá nɛ́ ɔ́‚ è bló bɛ jɛxa lě è ɖó acɔ́ nú gbɛɖutɛn ɔ́ gbɔn é. "Xɔ gbásá ɔ́‚ ali è gbò xɔ lɛ́ɛ tɛntin é ‚ ahannutɛn ɔ́‚ jikpá ɔ́‚ fí è ko ɖo gbɛɖutɛn ɔ́ bǐ wɛ ɖè ""Nov'Art"" ɔ́ xlɛ : è ní bló bónú Novotel ɔ́ ní nyí tamɛ gbà bó ɖè nǔ tɔ́n gbásá nú jɔwunjɔja lɛ́ɛ." "Fɔwatɛ́ sín nǔ nukɔntɔn è ""Nov'Art"" bló ɔ́ ná xɔ sùn atɔn ‚ è ná fó ɖò zofínkplɔsùn xwè 2021ɔ́ tɔn ɔ́ sín bibɛ ‚ jɛɖutɔ́ tutomɛ ɔ́ tɔn kpódó Charly d'Almeida kpán ɖè nǔ tɛnmɛ tɛnmɛ xlɛ wǎnyínanɔ tamɛ gbà bó ɖè nǔ tɔ́n tɔn lɛ́ɛ ‚ bɔ jlo nɛ́ dɔn yě wá gbɛɖutɛn ɔ́." Tòxó ɖɔ gbɛta atɔ́ɔn lɛ́ɛ ná yí wěmá è dó gesi ɖɔ ye xwè sɔmì sɔmì é‚ nukɔntɔ́ CENA tɔn ‚ Emmanuel Tiando wɛ tínmɛ xó nɛ́ mɛ̀ nú xó jlá zɔ wá tɔ́ ɖò tɛníígbè gbadanu. Tòxó ɖɔ gbɛta FCDB‚ MOELE-Bénin kpódó PER kpán ɔ́‚ CENA gbɛ́ wěmá yetɔn lɛ́ɛ. Ɖó nǔ tɛnmɛ tɛnmɛ wú. "Ɖě wɛ nyí ""wěmá è byɔ́ lɛ́ɛ ná sɔgbe ɖò agbahwlɛntɔ́ gege sín wěmá alǒ agbahwlɛntɔ́ ɖě tlɛ ɖó wěmá lɔ́ɔ ǎ"" ‚ gbɛta ée nɔ kpénúkún sɔmì sɔmì wú é sín gǎn wɛ tín nǔ nɛ́ mɛ̀." Tòxó ɖɔ gbɛta webɔ webɔ nɔ tɔn è xó nɛ́ kàn lɛ́ɛ ɔ́‚ ényí wěmá yetɔn è è gbɛ̌ ɔ́ má jɛ yetɔn jí ǎ ɔ́‚ ye hɛn ɔ́ ye ná yí ylɔ́ hwɛ ɖò hwɛ gbásá dódó tò ɔ́ tɔn. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ kpénúkún dó tutomɛ Kpódó nukɔn yìyì tò ɔ́ tɔn kpán wú ɔ́‚ Abdoulaye Bio Tchané‚ hùn nǔ sín kplé gannyǐ gannyǐ è sɔ́ ɖòtè nú tòví lɛ́ɛ kpódó nukɔn yìyì tò ɔ́ tɔn kpán wú é nù ɖò azǎn 27ɔ́ kɔ́nyásùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Linlin kplé nɛ́ tɔn tɔ́n sín ayi-má-jayǐ ée azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ dɔ́n wá ɖò lanmɛ ná nɔ ganjí lí nù Kpódó akwɛ zínzán kpán lí nù é mɛ̀. Azǎn atɔn wɛ nuywɛtɔ́ kplɔ́n yì jǐ alà vɔ lɛ́ɛ ‚ nukɔntɔ́ tòxó ɖɔ gbɛta tɔn lɛ́ɛ‚ kpódó alɔ dó mɛ tɔ́ ɖò akwɛ lí xò kpán tò ɔ́ tɔn lɛ́ɛ kpán sɔ́ ɖótè bó cyan xó ɖò yeɖee mɛ bá dó bà wlɛnwin è tò ná dó tɔnsin xélo xélo azɔnkwín kolonâ ɔ́ tɔn mɛ̀ é. Tagbesɔ nɛ́ ná zɔ́n bɔ è ná síxú liza xá azɔnkwín lě jɛxa gbɔn lé. Akpáxwé nukɔntɔn kplé gannyǐ gannyǐ nɛ́ tɔn ɔ́ è bló bɔ mɛ ɖě ɖayǐ ‚ mɛ ɖě ká ɖò mɔkàn jí ‚ bó ná dó nyì alɔ nú azɔnkwín ɔ́ wú. Ɖò azǎn 22ɔ́ kɔ́nyásùn ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ OMS ɖó kɛ́n mɛ nabí è wú azɔnkwín kolonâ ɔ́ ɖè ɔ́ tɔn bó ɖɔ mɛ livi 41 wú wɛ é ɖè bɔ azɔn gbɔ nú mɛ livi 28‚ mɛ livi ɖokpó kpódó kanwe ko kpán ká nyí mátîitɔ́. Ɖò Benɛ ɔ́‚ ɖò mɛ 2 557 è bɛ́ azɔnkwín ɔ́ lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́‚ 42 wɛ nyí mátîintɔ́. "Nú Abdoulaye Bio Tchané ɔ́ "" kplé gannyǐ gannyǐ nɛ́ ná ná weziza ée ná dalɔ gbetakɛnsɔtɔ́ lɛ́ɛ bɔ ye ná síxú tuun alɔ è ye ná dó ɖù azɔnkwín nɛ́ ná é ""." Tògán kplá gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ kpénúkún dó tò gudo xó lɛ́ɛ wú é kpódó ée nɔ kpénúkún dó akwɛ zínkán tò tɔn wú é kpán. Xó è kunkpla ali dogbo wú lɛ́ɛ wɛ è cyan xá Awɔnlin mɛ lɛ́ɛ ɖò kplé nɛ́ dòmɛ. Ée è sú yě ɖò avùvɔsùn xwè 2019ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ tò dógbó Awɔnlin tɔn lɛ́ɛ wá nyí hùnhùn ɖó wǒsùn xwè 2020ɔ́ tɔn mɛ̀‚ sùnzán 16 gudo è è sú nǔ bǐ é. Amɔ̌ nǔ è kàn ajɔ wíwá lɛ́ɛ ká ko bɛ́ɛ toolo ǎ. Lě è ná bló gbɔn bɔ nǔ lɛ́ɛ bǐ ná bɛ́ ɖò tò we lɛ́ɛ tɛntin ɔ́‚ ye lintamɛ déwú. Awɔnlin ɖò hwɛ dó Benɛ wɛ ɖó eyɛ nɔ kùn agban gblégblé byɔ́ Awɔnlin. " È ɖó ná nyɔ́ ɖò tò è lɛlɛ dó mɛ sí lɛ́ɛ ɔ́‚ nǔ tají wɛ nyí ɖò gbɛ zán mìtɔn mɛ̀. Gbɛ ninɔ hagbɛ mɛtɔn tɔn ɔ́‚ gbɛ ninɔ mɛ ɖesunɔ tɔn wɛ‚ bɛ́ jɛxa ɖɔ mì ní wà azɔ̌ bónú nǔgbó nɛ́ ní ɖòtè tɛgbɛ ‚ Muhammadu Buhari wɛ ɖɔ xó nɛ́ ɖò mɔkàn gbà jí "" Twitter"" tògán ɔ́ gbásá tɔn." Azɔxwé gbásá ée nɔ ɖɔ́nǔ dó tokwɛ cyancyan nù ɔ́ (DGI)‚ lɛ́ kpó ɖò kàn gbɛ dó ajɔ jíjlá tɔn nù nú tòví lɛ́ɛ. Ɖò azǎn 13ɔ́ aluunsùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ gǎn ée kpacɛ dó azɔxwé nɛ́ nù ɔ́‚ Nicolas Yènoussi hùn nǔ sín takwɛ súsú mɔto lɛ́ɛ gbɔn akwɛ mɔkàn MTN tɔn ɔ́ jí nù. Hǔn xélo xélo ée nyí takwɛ nɛ́ súsú tɔn ɔ́ fó lo. "Linlin ɔ́ wɛ nyí ɖɔ takwɛ nɛ́ súsú ní bɔkun nú mɔto ée nɔ sú ""TVM"" lɛ́ɛ." Énɛ́ wú ɔ́‚ tòví lɛ́ɛ ɖó ninɔ mɛ̀ atɔn bó ná dó sú takwɛ nɛ́. "Walɔ nukɔntɔn ɔ́ wɛ nyí è ní ɖè mɔkàn wlɛnwin ""Mobile Tax"" ɖò ""Playstore"" jí." "Walɔ wegɔ́ ɔ́ wɛ nyí akwɛ sú gbɔn mɔkàn alokan gɔnu ""MTN"" kpódó ""Moov"" kpán jí. Akpáxwé énɛ́ ɔ́‚ è ná zín kɛnkwin élɔ́ : *400# nú MTN bó ná zín*155# nú Moov lóbó ká xwédó alixwlɛmɛ ée kpò lɛ́ɛ é." Walɔ atɔngɔ́ ɔ́ wɛ nyí akwɛ sú ɖò akwɛsutɛn tokwɛ cyancyan tɔn lɛ́ɛ. Fínɛ́ ɖesu ɔ́‚ nǔ lɛ́ɛ bǐ wɛ è sɔ dó mɔkàn jí bónú akwɛ súsú ɔ́ sín yɛ má hán ó. Wě tají è è ná ɖè xá Aflika ɔ́ wɛ nyí ɖɔ ní ɖò gbè sísɔ mɛ̀ ɖó hǎ ɖò kàn ná nylá wɛ‚ bó ká ɖò gbè sísɔ éhɔ́nmɛ‚ xógbè gǎn ée kpacɛ dó tutomɛ è nɔ ɖɔ̀nǔ dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú ɖò gbɛ ɔ́ mɛ̀ tɔn lɛ́ɛ nyí gàn bó xò dó tó lɛ́ɛ mɛ̀‚ ɖó nǔ è síxú wá jɛ dó Aflika jí é wú. Mɛwi kpáxwé ɔ́ ɖó gbɛtɔ́ 1000 bɔ ye bɛ́ azɔnkwín ɔ́ gbɔn tò gban mɛ̀. Nɛ̌ Benɛ ée ko ɖó mɛ we è nɛ́ azɔnkwín ɔ́ ná síxú liza xá Kovidi-19 ɔ́ gbɔn ? É ɖó ná ɖi xɛsi ɖɔ hǎ ɖò kàn ná nylá wɛ ? "Dotóo gán Lamidhi SALAMI‚ gǎn ée kpacɛ dó lanmɛ ná nɔ ganjí tòví bǐ kpáa tɔn wú ɔ́‚ è ylɔ́ wá nǔwíwá ""90MN pour convaincre"" jí bɛ́ gbà jɛ̌ nǔ tɛnmɛ tɛnmɛ mɛ̀." È tɛɖɛ̌ walɔ ɖagbe ɖó bó nyì alɔ nú azɔnkwín ɔ́ ée acɛkpìkpà ɔ́ sɔ́ ɖòtè lɛ́ɛ sín nyìnyì jí. Tògán Patrice TALƆN yí afɔ sɔ ɖo tè tɔ tò ɔ́ tɔn lɛ́ɛ kpódó tò gudo tɔn ée ɖò Benɛ é kpán lɛ́ɛ tɔn sín jǒnɔ ɖò azǎn 21ɔ́ aluunsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè bɔ ye wá dó xwè gbè níí. Mí ɖótó hwenu syɛnsyɛn è mɛ̀ tògán Patrice TALƆN ɖò gbè yí nú xwè gbè dó nú mɛ azɔxwé lɛ́ɛ‚ gbeyiɖɔ tò gudo nù lɛ́ɛ tɔn kpódó sɔ́ja lɛ́ɛ tɔn kpán wɛ é. Adonis Bohoun Adonis Bohoun Xó tají lɛ́ɛ‚ tòxó ɖiɖɔ ‚ xó ɖěbǔ ɖè ǎ ‚ afɔ sɔ ɖo tè tɔ lɛ́ɛ‚ Patrice TALƆN ‚ xwè gbè dídó xwè 2021ɔ́ tɔn. Ali kplé hɔn kàn tɛn Vɛdokɔ́ tɔn ée ɖò Kutɔnu ɔ́ ná fuɖa hwenu è è gbá anǎ ɖaxó è jí mɔto lɛ́ɛ ná gbɔn lé. Alɔ dó wěmá mɛ bó ná wà azɔ̌ nɛ́ ɔ́ tîin ɖò Benɛ kpódó Japon kpán tɛntin ‚ eye mɛ è dó akwɛ tutomɛ nɛ́ mɛ̀ é. Liva 18 wɛ Japon sɔ ɖòtè nú Benɛ ɖò ali Vɛdokɔ́ tɔn gbígbá nɛ́ lí nù. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ kpénúkún dó xó è kàn tò è ɖò tò gudo lɛ́ɛ wú ɔ́ kpódó afɔ sɔ ɖo tè tɔ Japon ée ɖò Benɛ é kpán wɛ dalɔ wěmá nǔníná tɔn nɛ́ ɔ́ mɛ̀. Ali nɛ́ ná zɔn bɔ kutɔnu dán gbɔn ná bɔkun. É ná bó nyí cɛ́jú wǒ ɔ́‚ ali nɛ́ zán tɔ́ ná mɔ ɖò gàn xixo è ɖó ná zán é ɔ́ mɛ̀‚ afɔ sɔ ɖo tè tɔ Japon tɔn è ɖò ali xó nù ɔ́ wɛ ɖɔ mɔ̌. Vɛ̌ dó nú nǔ è ɖò azɔxwé lɛ́ɛ mɛ̀ sín xwè 2016ɔ́ mɛ̀ ɔ́ wɛ zɔ́n bɔ nǔ mɔ̌wun tîin. Ɖò sɛ́n è sà dó mɛsi lɛ́ɛ lí nù ɖó yedɛlɛ́ɛ ná kɛ́n nyanya wú ɔ́‚ ye lɛ́ wá ɖè wlɛnwin ɖevo tɔn. È ná ɖó wuntun azɔmɛví ée wà azɔ̌ ganjí lɛ́ɛ é‚ bɔ è ná zɔ̀n bɔ kɛ́n ayǐ jijɛ tɔn ɔ́ ná wá dò. Gbetakɛ́n nɛ́ ée zɔn ɖɔ azɔmɛ yìyì nyí acɛ nú mɛ bí ɔ́‚ byɔ́ linlin acɛkpìkpà ɔ́ tɔn ée bà nú huzu huzu ní tîin ɖò azɔmɛ xwé lɛ́ɛ é mɛ̀. Gbetakɛn nɛ́ ɔ́ dɔn nǔ hlún ɖɔ wá ‚ bɔ Salimane Karimou ná ganjɛwu ɖɔ acɛkpìkpà ɖó acɛ bó ná wànǔ bɔ mɛ bǐ ɖó ná yì azɔmɛ dandan. "Tutomɛ è è sɔ nyìtè din lɛ́ɛ sɔ́ síxú dalɔ mɛ nú è ɖi fɔnlin ɖò azɔmɛ xwé lɛ́ɛ ǎ. Azɔmɛ xwé ɖó ná liza xá fɔnlin dandan lóbó ká ná bà azɔ̌ tewungbeju wíwá. Amɔ̌ é ká ná wànǔ bɔ mɛ bǐ ná ɖó ta nyínyɔ́ ɖokpó ɔ́ ɖémɛ‚ mɔ̌ wɛ é ɖɔ." È síxú lɛ́n ɖɔ nǔ bǐ ná xá Pierre Nkurunziza‚ amɔ̌ kú vawun è é wɛ́n ɔ́ tɔn jɛn mɛ ɖěbǔ má síxú lɛ́n hwenu é ɖò aklunɔzangbla yɔywɛ ɖé kpò níí wɛ bɛ́ ná fó tògán nyìnyì tɔn atɔngɔ́ ɔ́ ɖò Burundi é ɔ́ ǎ. É cí ɖi mɛ ée má ɖò gbè ɖokpó ɔ́ dó xɛ́ɛ wɛ̀ ǎ sín gán ɔ́ ɖò nǔ sɔ wɛ bà tò lě tògán ɖevo ná xá azinkpo ɔ́ jí é ɖɔhun. Éyɛ́ ɖesu tlɛ ko sɔ nǔ tɔn bǐ ɖayǐ lɔ́ɔ. "Ahwan nukɔn sya wɛ nyí nú tòví ɖagbe fɔ ɖiɖe lóbó jó tògán gbásá ɔ́ dó ‚ é ká cí ɖɔ ""ahwan nukɔn sya tòví ɖagbe fɔ ɖiɖe"" tɔn ɔ́‚ xù wɛ nyí bɛ́ ɖù ɖɔhun." "Sɛ́n ée ɖɔ̀nǔ dó tògán ɔ́ zínkpó ɔ́ jí nù ‚ bɔ Pierre Nkurunziza kpà xwíɖí xwíɖí tɔn nú éɖee ɔ́‚ byɔ́ ɖɔ "" è ní tó dó é tɔ̀ kpɔ́n hwɛ̌ ɖò mɛɖee sí jijɛ tò ɔ́ tɔn lí nù ‚ ɖò tòví ɖagbe fɔ ɖiɖe lí nù Kpódó bǔnínɔ́ tò ɔ́ tɔn kpán lí nù ""." Ényí è kpɔ́n lè ée ɖò gǎn ɔ́ nyínyí mɛ̀ ɔ́‚ azɔ̌ ɔ́ nyí gbɛ ɖù zɔ́ ɖěbǔ ǎ (xɔ klewun ɖé ‚ sùnzán fó kwɛ ná nyí dollars US 500 000 mɔ̌). Amɔ̌ Pierre Nkurunziza sɔ lɛ́ wá nɔ tɛn nɛ́ mɛ̀ ǎ. Afinú è hɛn gǎn zínkpó ɔ́ kú. É síxú nyí mɔ̌ fɛɛ. "Ɖó è sɔ ɛ́ dó ɖó ""ahwan nukɔn sya tɛgbɛ gbè""." Nkurunziza nɔ bà nú è ná nɔ xíyɔ́ ɛ́ bɛ́ nɔ ɖò davu davu dán ɖò nǔwíwá tɔn lɛ́ɛ mɛ̀ wɛ‚ é tuun tòxó ɖiɖɔ dó vo nú sinsɛn kpódó bɔlu afɔ sɔ xò kpán ǎ. " È sɔ tutomɛ ɖé ɖayǐ bónú mɛ è sín vǐ sà ya ná wɛ è ɖè kpódó mɛ è mɔ bɔ è ɖò ya sá nú vǐ wɛ ɔ́ kpán lɛ́ɛ ná síxú ɖè gbà má sí nǔɖé ‚ bɔ è ná yígbè nú yě ɖò fɛɛ mɛ̀. Tutomɛ ɔ́ nɔ ná xó vǐ lɛ́ɛ bó ká nɔ dalɔ mɛ bɔ è nɔ ɖènyǐ mɛ ée ɖò ya sá nú vǐ lɛ́ɛ wɛ é lóbó nɔ ɖè yě gbà. Tutomɛ ɔ́ zɔ́n bɔ è sɔ́ nǔklɔ́mɛ ɖayǐ bónú mɛ ée nɔ dó ya nú vǐ lɛ́ɛ é ná síxú huzu jujɔ lóbónú wlidémɛ ní bà jǒnɔ mɛ ɖokpó ɖokpó ɖò vǐ lɛ́ɛ tafu lí nù ‚ Solange Odjo Ahlɔnsú‚ gǎn ée nɔ ɖɔ̀nǔ dó hɛ̌nnu‚ yakpɔvu kpódó mɛ ée ɖò wìnnyá wìnnyá lɛ́ɛ kpán nù ɖò gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée kpacɛ dó nunɔmɛ gbɛtɔ́ lɛ́ɛ nù é gbásá ɔ́ wɛ tín nǔ nɛ́ ɔ́ mɛ̀." Wlɛnwin è ná ɖù mɛ ylɔ́ dó vǐ lɛ́ɛ tafu kɔn ɔ́ ɖè tɛnmɛ tɛnmɛ. Wlɛnwin nɛ́ lɛ́ɛ ɖě wɛ nyí vǐ lɛ́ɛ yí bó hɛn‚ tó ɖó yě ‚ wěɖexamɛ abǐ ye kplá dó vǐ hɛn tɛn ɖé. Alokan ɔ́ vǐ lɛ́ɛ wɛ è hùn ná có ɔ́‚ è ɖò mɛ bǐ dà wɛ ɖɔ è ní zán bó ɖè ya sá nú vǐ lɛ́ɛ ɔ́ gbà ‚ Eléonore Soglohun‚ vǐ xó wá tɔ́ céɖé céɖé Benɛ tɔn ée ɖò Unicef ɔ́ wɛ tɛɖɛ̌ xó nɛ́ jí. Nǔzɔnmɛ sɛ́nkwín 9ɔ́ kpódó 12ɔ́ kpán ée ɖò sɛ́n è ɖɔ̀nǔ dó kplékplé gbɛta gbɛ ɔ́ tɔn ée nɔ jɛhun dó vǐ lɛ́ɛ jí é xwédó wɛ Benɛ ɖè bó sɔ alokan ylɔ́ kàn vɔ̌nu ɔ́ ɖayǐ nɛ́. Alpha Condé ná sɔ 3ɔ́ ɔ́‚ nǔ hlun ɖɔ sukpɔ ɖekɔn có ɔ́‚ è ko lá ɖɔ é wɛ tó ɖù gǎn hwɛ̌. Din ɔ́ étɛ́ wú gbɛta kplékplé gbɛ ɔ́ tɔn lɛ́ɛ ká síxú kpé ‚ ɖò tají ɔ́‚ CEDEAO? Nǔ è ye síxú wà ɔ́ vɔdà bǐ ɖò xélo xélo kpáxwé élɔ́. Nǔgbó zɔ́n ɖɔ nǔɖónúkún ɖě kún sɔ kpò ɖò fínɛ́ zɛ è ná má acɛkpìkpà ɔ́ dó we ɖò tògán è è lɛ́ sɔ yɔyɔ ɔ́ kpódó mɛ ée ɖò agba hwlɛn xɛ́ɛ wɛ lɛ́ɛ kpán tɛntin ó ‚ ɖò tají ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ xóxó nukɔntɔn acɛkpìkpà ɔ́ tɔn‚ Cellou Dalein Diallo. Amɔ̌ walɔ xóxó nɛ́ è è nɔ zán ɖò fí ɖélɛ́ɛ ɖò Aflika gbéjí ɔ́‚ ɖò tají ɔ́‚ ɖò Zimbabwe ɖò xwè 2008ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ xlɛ fí è gbà nǔ jɛ é. È ká tlɛ síxú xwlé kpɔn din lɔ́ɔ ǎ. Ɖó mɛ jɛ ayǐ bɔ kɛ́n níná ɔ́ ɖɔ ɔ́‚ sítè kaɖafyawun bó lá ɖɔ émí wɛ́ nyí tògán yɔyɔ ɔ́. Tòví ce lɛ́ɛ émí ‚ Nabí è azɔnkwín Kovidi-19 tɔn ɔ́ ɖè ɖò Benɛ tò ɔ́ mɛ̀ ɔ́ ɖò jijɛ jí wɛ mágbòkɔ. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ‚ Benjamin Hùnkpátín ‚ wɛ ɖe kúnnú nɛ́ ɖò gbè è ɖó ɖò azǎn 18ɔ́ ayidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Mɛ we lɛ́ kú ɖò keze zán ɖokpó mɛ̀ bɛ́ zɔ́n bɔ mɛ nabí è kú gbɔn azɔnkwín nɛ́ gblamɛ mɛ̀ ɔ́ bǐ bló 11. Ɖò azǎn 18ɔ́ ayidósùn ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ mɛ è wú azɔnkwín ɔ́ ɖè ɖò Benɛ ɔ́ bǐ bló 650‚ azɔn ká ko gbɔ nú mɛ 247‚ è ɖò mɛ 392 tɔ́jú wɛ bɔ mɛ 11 kú. Mɛ è wú è mɔ azɔnkwín ɔ́ ɖe sukpɔ lɛ́ɛ wɛ nyí gbɛ̌ è è ɖènyǐ (dotóo lɛ́ɛ‚ mɛ è ja hwɛ zɛ gbé lɛ́ɛ) bɔ è zán PCR dó gbéjé yě ná lɛ́ɛ é ; kpódó mɛ ée tòví lɛ́ɛ ylɔ́ gbɔn alokan kàn vɔ̌nu è acɛkpìkpà ɔ́ sɔ ɖòtè kpán jí lɛ́ɛ é ‚ Benjamin Hùnkpátín wɛ ɖɔ mɔ̌. Mɛ ée Azɔnkwín ɔ́ dó ya ná tawun lɛ́ɛ wɛ́ nyí yemɛ è ko ɖò azɔn jɛ wɛ ɖayǐ lɛ́ɛ é ( aɖɔ̌ víví zɔ́n‚ hùn yì jǐ ‚ xúɖu xúɖu) bɛ́ nɔ gbíjɔ́ lanmɛ nú yě tawun. "Lě azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ ɖò yíyí gbɔn wɛ ɖò Benɛ ɔ́‚( è zín alɔ dó xó ɖɔ wúntún ""play"" ɔ́ jí bó sè)." Acɛkpìkpà ɔ́ ɖè azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ gbéjé kpɔ́n sín kwɛ tɛnmɛ tɛnmɛ lɛ́ɛ tɔ́n. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ́‚ Benjamin Hùnkpátín ‚wɛ lá ɖò azǎn 5ɔ́ zoosùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè hwenu é yí kpɔ́n fí è nɔ gbéjé kolonâ kpɔ́n ɖè ɖò kplé gannyǐ gannyǐ gbásá Kutɔnu tɔn gudo é. Bɛsín din ɔ́‚ mɛ ée ná gosin Kutɔnu bó ná yì tò mɛ lɛ́ɛ ná sú caki 50.000. Mɛ ée ná wá Kutɔnu lɛ́ɛ lɔ́ɔ ná sú caki 50.000‚ é sɔ nyí caki 100.000 è è nɔ sú ɖayǐ é ɔ́ ǎ. È gbéjé yě kpɔ́n gudo ɔ́‚ è ná bló wěmá dasí nú yě. Tɔ́n è Benjamin Hùnkpátín tɔ́n nɛ́ ɔ́‚ jɛ túnnú nú nǔ hlún ɖɔ mɛ ée nɔ tɔ́n wěmá gbé yì fí è è nɔ kpɔ́n mɛ ɖè lɛ́ɛ é. Nǔ è wá mɔ ɖò fínɛ́ lɛ́ɛ hùn xomɛ níí fínɛ́ gosin tɔn gudo. Acɛkpìkpà ɔ́ ná yí mɛ ée wá Benɛ bó má ná xɔ azǎn atɔn ǎ lɛ́ɛ sín Kovidi-19 gbéjé kpɔ́n sín kwɛ bó ná sú. Ye sɔ ná haji lóbó lɛ́ gbéjé yeɖee mɛ kpɔ́n có bá yì xwé ǎ. Ɖò xwè 2020ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ acɛkpìkpà ɔ́ ná dó sò nú ahwan zɔ́ wá tɔ́ sín gbɛ̌ ɔ́ lóbó ná yí mɛ yaɖé yaɖé ɖevo lɛ́ɛ bónú ayijayǐ na síxú tîin ɖò tò ɔ́ mɛ̀. Mɛ yíyí nɛ́ ná zɔ́n bɔ ahwan gbɛ́ Benɛ tɔn ɔ́ ná ɖó sɔ́jà 500‚ lɔkpazɔwatɔ́ 500‚ zungbó cɔ́tɔ́ lɛ́ɛ 100. Tagbesɔ è è gǎn-hɔn-yì-tɔ́ lɛ́ɛ bló ɔ́ yígbè nú azɔkplɔnkplɔn ɖò azɔmɛ xwé lɛ́ɛ bó ká lɛ́ yígbè nú ahwannú xixɔ nú ahwanzɔwatɔ́ yaɖé yaɖé lɛ́ɛ. Tagbesɔ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ lɛ́ɛ tɔn lɛ́ yígbè nú kplé gannyǐ gannyǐ 65ɔ́ ní tîin ɖò gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ kpénúkún dó jɔhún jɛ ayǐ tɛn (ASECNA) ée ɖò Aflika gbéjí kpódó Madagascar kpán wú é lɛ́ɛ tɛntin ɖò azǎn 30ɔ́ lyasùn ɔ́ tɔn gbè gbɔn nukpɛ́n mɔkàn tɔn jí. Ɖò sɔmì sɔmì dlɔ́ zán hwenu tɛgbɛ ɔ́‚ azɔxwé è kpacɛ dó gbaví nukpɛ́nnɔ gɔnu kpódó gbaví bowun bowun gɔnu kpán kpódó wɛn jíjlá kpán wú é ɔ́ (HAAC) nɔ wànǔ bónú tòxó ɖɔ gbɛta lɛ́ɛ bǐ ní ɖó acɛ ɖokpó ɔ́ ná yì gbaví nukpɛ́nnɔ kpódó gbaví bowun bowun gɔnu lɛ́ɛ kpán kɔn. Énɛ́ wú ɔ́‚ azɔxwé ée nɔ kpénúkún dó xó jíjlá wú ɔ́ ɖè gbetakɛn ɖé tɔ́n bó jlá ɖò azǎn 19ɔ́ aluunsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ‚ bɛ́ kàn azɔ̌ è nyí xó jíjlá gɔnu lɛ́ɛ tɔn có bɔ sɔmì sɔmì tògán ɔ́ tɔn sín azǎn ɔ́ ná wá é. Cóbónú sɔmì sɔmì hwenu ɔ́ ná wá ɔ́‚ xó jíjlá gɔnu lɛ́ɛ hɛn ɔ́ ye ná jlá nǔwíwá tɛnmɛ tɛnmɛ tòxó ɖɔ gbɛta lɛ́ɛ tɔn alǒ mɛ ée xwè agbahwlɛnhwlɛn lɛ́ɛ é tɔn. Ɖò gbetakɛn ée hɛn sɛ́nkwín 13 tɔn ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ HAAC ɖènyǐ hwenu sɔmì sɔmì gbò bló ɔ́ ná xɔ é. É ná bɛsín azǎn 25ɔ́ aluunsùn tɔn gbè ɖò gàn wěwě zǎn mɛ̀ tɔn mɛ̀ wá yì jɛ azǎn 25ɔ́ xwèjísùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɖò gàn wěwě zǎn mɛ̀ tɔn mɛ̀. Tutomɛ ɖevo è gbetakɛn ɔ́ hɛn lɛ́ɛ ɖye : è xà gbetakɛn kɛ́n 21-002/HAAC azǎn 13ɔ́ aluunsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè bó hɛn lě xó jíjlá gɔnu lɛ́ɛ ná wànǔ gbɔn ɖò sɔmì sɔmì gbò bló tògán sísɔ ée ná tîin ɖò xwè 2021ɔ́ tɔn mɛ̀ é. Buukina ko yì CAN ɖò gbɛta A ɔ́ mɛ̀ hwenu è xò Ajinaku Abijan tɔn lɛ́ɛ ɔ́ é (4-1). Hamed Blakiss Ouattara wɛ dó ɖɔ nukɔntɔn ɔ́ ɖò cɛ́jú 10ɔ́ mɛ̀. Ɖɔ̀ 2ɔ́ è dó ɖò cɛ́jú 13ɔ́ mɛ̀. Abijan wá mɔ penaty bɔ Brahima Ouattara dó bɛ́ zɔ́n bɔ kɛ́n ɖokpó gbò Ajinaku lɛ́ɛ có bɔ ye yì gbɔjɛ́. Buukina ée ko ɖò nukɔn ɖayǐ ɔ́ lɛ́ wá dó ɖɔ we‚ ɖokpó ɖò cɛ́jú 73ɔ́ mɛ̀ bɔ 2ɔ́ ɖò cɛ́jú 85ɔ́ mɛ̀. Ɖò gbɛta B ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ gǒ xó dó ɖɔ mɛ̀ gudo tɔn ɔ́ wɛ è tó nɔte kpɔ́n hwɛ̌ có Ghana wá dó ɖɔ 5 bɔ Nijɛɛ dó 3. Ɖò cɛ́jú 90 mɛ̀ ɔ́‚ gbɛta we lɛ́ɛ ɖě kpéwú bó dó ɖɔ ǎ. Kpódó ɖùɖéjí nɛ́ kpán ɔ́‚ Buukina-Faso kpódó Ghana kpán wá yí xò kpó ɖó nú Mauritanie‚ Gambie‚ Ouganda‚ Tanzanie‚ Namibie kpódó Mozambique kpán bɔ ye yì CAN U20 ée ná tîin ɖò Mauritanie ɖò xwè 2021ɔ́ mɛ̀ é. Gbeyiɖɔ Mali tɔn è ahwan nukɔn sya ‚ ahwangán Assimi Goïta kùn ɔ́‚ wá Accra ɖò tɛníígbè azǎn 14ɔ́ zoosùn ɔ́ tɔn. Tògán Ghana tɔn ée lɛ́ɛ ɖò gǎn nyì ɖò CEDEAO nù ɔ́ wɛ yí yě. Xó jɔ xó lɛ́ɛ ná ɖibla tîin ɖò táatagbè zǎnzǎn. Amɔ̌ toolo ɔ́‚ è ko tuun ɖɔ gbɛta kplékplé tò ɔ́ tɔn ée nɔ xò tòví lɛ́ɛ sín hwɛngán kàn ɔ́ (CNSP)‚ wá Kpódó tutomɛ ɖé kpán bɛ́ gbɔnvo nú nǔ è ɖó núkún wɛ CEDEAO ɖè lɛ́ɛ é. Tutomɛ tòví lɛ́ɛ tɔn nɛ́ byɔ́ ɖɔ è ní sɔ tògán ée má ɖò ahwan mɛ̀ ǎ ɔ́ nú é ná nɔ tò zínkpó ɔ́ jí hwɛ̌ nú sùnzán wěwě. Ɖò CNSP sín akpáxwé ɔ́‚ ée ye hwɛ́n awɔntin ayǐ ɖò tò ɔ́ mɛ̀ ɖò síbígbè azǎn 12ɔ́ zofínkplɔsùn ɔ́ tɔn ɔ́‚ ye mɔ tutomɛ sùnzán 18 ɖayǐ bɔ mɛ è má ɖò ahwan mɛ̀ ǎ alǒ mɛ ɖò ahwan mɛ̀ ɔ́ ná kùn tò ɔ́. Sɔja lɛ́ɛ sɔ ɖò yeɖee mɛ̀ ǎ ɖó ye sɔ ɖò gbè ɖokpó ɔ́ dó wɛ ǎ. "Tòxó ɖɔ gbɛta è ylɔ́ ɖɔ ""Mouvement du 5 juin"" (M5-RFP) ɔ́ sín akpáxwé gege gbɛ́ gbetakɛn è tò ɔ́ kplé bó sɔ ɖò Bamako ɔ́." È sɔ́ xú énɛ́ jí ɔ́‚ CEDEAO byɔ́ ɖɔ è ní sɔ mɛ è má ɖò ahwan mɛ̀ ǎ ɔ́ ɖokpó ní kpɔ́n gǎn zínkpó ɔ́ jí nú sùnzán wěwě ; azɔ̌ è ɖò tè kpɔ́n ahwangán Goïta ɔ́ hwe ɖěbǔ ǎ. Akwɛ zɔ́ wá tɛn dódó gbɛ ɔ́ tɔn (FMI) ná sɔ axɔ́ è Benɛ ɖù lɛ́ɛ kɛ́ ɛ́ bó ná sɔ kɛ̀ tò 24 ɖevo lɛ́ɛ lɔ́ɔ mɔ̌. "Gbetakɛn nɛ́ ɔ́ nukɔntɔ́ azɔxwé nɛ́ tɔn lɛ́ɛ wɛ yì hɔn lóbó ɖetɔn. Alɔ è FMI ɖó bó na dalɔ tò è ɖò nǔ wà dó kpɔ́ xɛ́ɛ wɛ lɛ́ɛ ɖò azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ liza xá lí nù ɔ́ nɛ́; tutomɛ mɔ̌wun ɖò FMI sín nǔwíwá è ylɔ́ ɖɔ ""fonds fiduciaire ARC lɛ́ɛ mɛ̀." Akwɛ è FMI ɖó bó ná ná ɔ́ bǐ ná yì livi 500 dollars tɔn bɔ gǎn ɔ́ lá dó mɔkàn lí azɔxwé ɔ́ tɔn jí. Gbetakɛn FMI tɔn nɛ́ ná dalɔ tò lɛ́ɛ bɔ ye ná liza xá azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ ganjí. Tò mìtɔn ée má ɖó nǔɖé ǎ lɛ́ɛ bɔ Azɔnkwín ɔ́ ká ɖò tagba dó nú yě wɛ lɛ́ɛ ɔ́‚ mì ná ná nǔ yě bɛ́ ná xɔ axɔ́ è ye ɖù dó FMI lɛ́ɛ‚ mì ná kpɔ́n káká yì jɛ sùn ayizɛn gudo bó ná kpɔ́n ɖɔ mì síxú lɛ́ɛ wá alɔgɔ ɖevo nú yě ají‚ axɔ́ è mì jó nú yě ɔ́ ná zɔ́n bɔ nǔ kpɛɛ è ɖò ye sí ɔ́‚ ye ná sɔ dó xɔ atinkɛn nú azinzɔnnɔ yetɔn lóbó ná xò kàn dó gbɛ ninɔ ye ɖesu tɔn wú Kristalina Georgieva‚ gǎn kpabliba FMI tɔn ɔ́ wɛ ɖɔ mɔ̌. "Ɖò nǔwíwá élɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ xósúsú zɔ wá tɔ́ ɔ́ fyan mɛ ɖò gbè yí nú nǔkanbyɔ́ mɛ ɖé mɛ̀ : ""aní wɛ ɖiɖe "" emojis"" ée mì nɔ zán ɖò nǔwlánwlán hwenu ɖò alǒkàn mìtɔn lɛ́ɛ jí nɔ ɖexlɛ́ ɖò mì ɖesunɔ wú ?"" Cóbónú mì ná yì gɔn mɛ̀ xó ɔ́ tɔn ɔ́‚ è ɖò tají bɔ mì má tuun vogbingbɔn è ɖò ""emoticône lɛ́ɛ"" kpódó ""emoji"" lɛ́ɛ kpán tɛntin é gbɔn tín è mì tín yě mɛ̀ ɔ́ gblamɛ." Ɖó è ní tɛɖɛ̌ jí ganjí ɖɔ nǔ we lɛ́ɛ kún ɖò nǔ ɖokpó ɔ́ ɖɔ wɛ ó. Emoji kpódó émoticône kpán ɖó tàn ɖokpó ɔ́ lɛ́ɛ ǎ. È tuun hwɛ̌ ɖɔ étimocône lɛ́ɛ ɔ́‚ ɖiɖe ɖé sín núkúnmɛ wɛ è nɔ sɔ́ ɖayǐ. Núkúnmɛ kpɛví koklojónɔ ɖélɛ́ɛ wɛ bó nɔ ɖè lě è ɖè ɔ́ xlɛ́ : alwɛ mɛ̀ à‚ awăjíjɛ́ mɛ̀ wɛ à‚ nǔ víví nú mɛ dín gàn wɛ à‚... Bó ná dó yígbè nú nǔ è mí nɔ kanbyɔ́ miɖee lɛ́ɛ ɔ́‚ mì kàn nǔ byɔ́ Franck Kɛnnɛvo. É tín lě nǔ lɛ́ɛ ná yì gbɔn ɔ́ nú mǐ tɛnwin lɛnwin. Mí ɖótó xó ɖɔ é : Maurice Thantan nǔwlánwlán zɔ wá tɔ́ è è sɔ è‚ tokpɔnlagán sísɔ xwè 2020ɔ́ tɔn‚ Xó tají lɛ́ɛ‚ tòxó ɖiɖɔ. Nukɔntɔ́ mɛ nɔ ɖɔnǔ dó tòví bǐ kpáa nù ɖò tògán ɔ́ gbásá ɔ́‚ Pascal Affo nyí mátîintɔ́ ɖò azǎn 26ɔ́ aluunsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɖò Kutɔnu ɖò xwè tɔn 62ɔ́ mɛ̀. È ɖi í ɖò nyɔnúzángbè élɔ́ ɖò Agbomɛ Kánɖòfí. Tògán ɔ́ nɔ cyɔ́ nǔwíwá azɔgbɛ tɔ́n tɔn sín dòmɛ hwenu è fɔ yɛsu lɛ́ɛ gudo ɖò amisa xwé é. Ée é sè kú tɔn toolo ɔ́‚ Patrice TALƆN yì xwè tɔn gbè bó ná yí ɖalɔ akɔ́n jí nú hɛ̌nnumɔ tɔn lɛ́ɛ. Azɔwatɔ́ ɖò tò gege tɛntin tɔ́ wɛ‚ Patrice TALƆN tó sɔ ɛ́ gǎn bɔ́ dó gǎn wú tògán gbásá ɔ́ tɔn hwɛ̌ ɖò 15ɔ́ lidósùn xwè 2016ɔ́ tɔn mɛ̀‚ cóbó lɛ́ wá sɔ ɛ́ nukɔntɔ́ mɛ è nɔ ɖɔnǔ dó tòví bǐ kpáa nù ɖò tògán ɔ́ gbásá ɔ́‚ sùn tɔn we gudo‚ ɖò azǎn 6ɔ́ lidósùn ɔ́ tɔn. È nɔ tɛn nɛ́ mɛ̀ ɖi bla xɔ xwè atɔ́ɔn. Ɖayi ɔ́‚ ɖò xwè 2007ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ è sɔ Pascal Affo nú nukɔntɔ́ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ kpénúkún dó xó è kàn Aflika gbéjí ɔ́ nù lɛ́ɛ kpódó Benɛ kpán kpódó núkún kpé dó Benɛ ví ée ɖò tò gudo lɛ́ɛ é kpán wú ɔ́ gbásá tɔn‚ bó lɛ́ɛ wá sɔ ɛ́ gǎn è ná nɔ kpénúkún dó Benɛ ví ée ɖò tò gudo wú lɛ́ɛ é bɛsín 2008 wá yì 2011. É lɛ́ wá yì Yovo tò mɛ̀ (France)‚ bó nyí gǎn-hɔn-yì-tɔ́ wěɖexamɛtɔ́ ɖò Benɛ gbásá ée ɖò Paris é. Azɔwatɔ́ ɖò tò gege tɛntin tɔ́ è é nyí é lɛ́ kùn í yì Awɔnlin bɛ́ wěɖexamɛtɔ́ ɖò Benɛ gbásá ée ɖò Lagos ɔ́ é‚ bó lɛ́ wá yì nyí ɖò Abuja‚ é lɛ́ nyí gbeyiɖɔ Benɛ tɔn ɖò Cameroun‚ ɖò CEDEAO‚ ɖò Tchad bɛsín xwè 1998ɔ́ mɛ̀ wá yì jɛ xwè 2005ɔ́ mɛ̀. Azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ ɖò jijɛ jí wɛ bleble ɖò Benɛ (mɛ 850 wɛ bɛ́‚ è kpó ɖò mɛ 565 wú ‚ é gbɔ́ nú mɛ 272‚ mɛ 13 ká kú ; lě kɛ́n ɖíɖó ɖè gbɔn káká wá jɛ azǎn 20ɔ́ ayidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè é nɛ́)‚ bɛ́ byɔ́ ɖɔ ayi ní lɛ́ ɖòtè tawun dó za li xá azɔnkwín ɔ́ wú. Amɔ̌‚ é jɛxa ɖɔ è ní tuun nǔ dó Azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ wú bó ná síxú tuun gbeta è è na sɔ hwenu é ná bà jǒnɔ mɛ é. Kovidi-19 nɔ hu mɛ có ɔ́‚ è ká nɔ zán amasin bɛ́ nɔ gbɔ̀. " Gege mɛ è bɛ́ azɔn nɛ́ ɔ́ tɔn nɔ mɔ azɔn gbigbɔ ( ɖi bla yi 80% mɔ̌) ényí è má tlɛ glɔ́n yě dó dotóoxwé ǎ é ‚ nǔ è è xà ɖò mɔkàn OMS tɔn jí é nɛ́. Amɔ̌ walɔ ɖagbe zínzán bó ná dó nyì alɔ nú azɔnkwín nɛ́ wɛ́ ɖò tají. Énɛ́ wɛ zɔ́n bɔ è ɖó ná zán walɔ ɖagbe élɔ́ lɛ́ɛ : gɔ́nú za li xá azɔnkwín ɔ́ sín walɔ è mí ko tuun é ɔ́‚ é jɛxa ɖɔ è ní lɛ́ tuun nǔ élɔ́ lɛ́ɛ. Lanmɛ wà ɖawun sín wuntun ɖélɛ́ɛ wɛ bó ká nyí azɔnkwín nɛ́ kɛɖɛ tɔn ǎ. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ tò ɔ́ tɔn ée nɔ kpénúkún dó tutomɛ lɛ́ wú ɔ́‚ Abdoulaye Bio Tchané ‚ hùn nǔ sín azɔ̌ ée ali kún gbɔn dò glwɛ tɔn ɖò Benɛ kpódó Nijɛɛ kpán tɛntin é ɖò azǎn 20ɔ́ nǔxwásùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè. Azǎn 20ɔ́ nǔxwásùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɖò Sɛmɛ -Kpoji wɛ é hùn nǔ sín nù ɖò gǎn-hɔn-yì-tɔ́ tɔn ɖelɛ́ɛ kpódó afɔ sɔ ɖo tè tɔ Chine tɔn ée ɖò Benɛ é kpán núkún mɛ̀. Ali è ná gbɔn dò glwɛ ɖò Nijɛɛ Kpódó Benɛ kpán tɛntin ɔ́‚ ga ɖiɖi tɔn kilomɛtlu 1980 bɔ 675 ɖò Benɛ. É ná zɔ́n bɔ è ná kùn kaloziin sín Nijɛɛ wá amidònu Sɛmɛ-Kpoji tɔn lɛ́ɛ. Azɔ̌ lɛ́ɛ ná xɔ xwè we bó ká ná zán gbɛtɔ́ 2300. Bó ná dó yígbè nú nǔkanbyɔ nɛ́ lɛ́ɛ bǐ ɔ́‚ mì dà Franck KƐNNƐVƆ‚ nǔ tuun tɔ́ xeɖé xeɖé ɖò sɔmì sɔmì kpódó acɛkpìkpà sɛ afɔ wá dòkɔ kpán lí nù. Mì ɖò mí xlé wɛ ɖɔ mí ní lɛ́ kpɔ́n nù è é kɛ lɛ́ɛ é. Xó è ɖɔ wɛ acɛkpìkpà ɔ́ ɖè ɔ́‚ kplɔn yì jǐ alà xwé mɛ kpáa lɛ́ɛ tɔn (EPES) wɛ é kàn : Hwenu è ná yě ɔ́ ko wá fúfónu sín xwè 2018ɔ́-2019ɔ́ mɛ̀‚ mɛɖé bǔ ká ɖò yemɛ bó ko fó zɔnlin è é ɖó ná ɖi bo ná jɛ kúnnú ɖè wěmá ná mɛ ée ye kplɔ́nnǔ lɛ́ɛ ye ɖesunɔ ǎ ""." Tɛnkpɔn nɛ́ è acɛkpìkpà ɔ́ sɔ ɖòtè ɔ́‚ dɔn nǔ hlún ɖɔ wá kplɔn yì jǐ alà vɔ lɛ́ɛ‚ azɔmɛ xwé mɛ kpáa lɛ́ɛ tɔn mɛ̀ ɖò xwè 2017ɔ́ mɛ̀. Azɔmɛ xwé ɖélɛ́ɛ tlɛ gbɛ́ bǐ gbidi gbidi ɖɔ ye kún ná sɛ́ vǐ yetɔn lɛ́ɛ dó tɛnkpɔn nɛ́ lɛ́ɛ ó. "Amɔ̌ nú acɛkpìkpà ɔ́‚ ""Acɛkpìkpà ɔ́ ɖó acɛ bó ná ná ganjɛwu azɔmɛví lɛ́ɛ ɖò xɔ ɖyɔ́ kpódó kúnnú ɖè wěmá yetɔn ná tuun kpán lí nù""." Ahannutɛn lɛ́ɛ kpódó sinsɛnnuwatɛn lɛ́ɛ kpán hùn hɔn ɖò azǎn 2ɔ́ ayidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Kpá globoto è è xá bó ná dó nya azɔnkwín ɔ́‚ è ká ko vún bɔ azɔmɛ xwé lɛ́ɛ lɔ́ɔ ká ko bɛ́ azɔ̌ zaanɖé nɛ́. Ée OMS ɖesu ká gbɛ́ kɛ́n ɖélɛ́ɛ ɔ́‚ é zɔ́n bɔ mɛ gege hɔ́n nú lanmɛ gbéjé gbéjé kpɔ́n ɔ́‚ bɔ mɛ gege lɛ́ flú ɖò yeɖee mɛ̀. Éhɔ́nmɛ ɔ́‚ xɛsi kpódó sijaji ninɔ kpán è kovidi-19 ɔ́ hɛn wà ɔ́‚ ko ɖò túntún wɛ. Walɔ ɖagbe dó liza xá azɔnkwín ɔ́ ée tají ɖayǐ ɔ́‚ è tlɛ sɔ́ nɔ keya ɖé ná ǎ. Kpódó agɔ̌ ɖúɖú ée ɖò tó kɔ awɔnnu kɔ ɖò tò ɔ́ bǐ mɛ̀ ɔ́ kpán ɔ́‚ é cí ɖi gbɛ ko lɛ́ ɖò yìyì wɛ tɔn fɛɛ ɖò Benɛ ɖɔhun. Amɔ̌ ayi gbadó sixu hán ǎ ‚ ényí mɛ nabí è bɛ́ azɔnkwín ɔ́ fɔ́n bó ɖò jijɛ jí wɛ vɛ̌ dó nú nǔ tòví lɛ́ɛ tɔn gblamɛ é. Azɔnkwín kolonâ ɔ́ vɔ sín gbɛ ɔ́ mɛ̀ hawun ǎ. É lɛ́ kpò ɖò tò è ko bɛ́ azɔn nɛ́ lɛ́ɛ mɛ̀ tɛgbɛ‚ bó lɛ́ kpò ɖò Benɛ. Mɛ nabí è bɛ́ azɔnkwín ɔ́ ɖò jijɛ jí wɛ có ɔ́ tò dógbó lɛ́ɛ ká ɖò súsú. È xlɛ kpowun ɖɔ miɖee mɛ jɛ́n bɛ́ azɔn ɔ́ ɖè mì ɖè. Hǔn ‚ mì ɖó ná nya xɛ ɖò mìɖee jí bó ná lɛ́ nya ɖò mɛ ɖě lɛ́ɛ jí. Mɛɖee jí nya xɛ ɖè lóbó nɔ gbɛ kpódó azɔnkwín kolonâ ɔ́ kpán ɔ́ wɛ nyí è ní zán walɔ ɖagbe ée liza xɛ́ɛ ɔ́ lɛ́ɛ é. Walɔ ɖagbe nukɔntɔn ɔ́ wɛ nyí è ní klɔ́ alɔ Kpódó aɖǐsìn kpán alǒ è ní súnsún alɔ mɛ̀ kpódó soɖabi sìn kpán. Nǔ cyɔn dó awɔntin nù ɔ́ ká ɖò dandan mɛ̀ ɖò axi lɛ́ɛ kpódó sinsɛnnuwatɛn lɛ́ɛ kpán mɛ̀. È bó ká lɛ́ nɔ zɔ dó mɛɖee nú nǔjlɛ kpò ɖokpó ɔ́ ká ɖò dandan mɛ̀ ɖò hwe lɛ́ɛ bǐ nù. È bó ká cɔ́ mɛɖee ényí è yì agɔ̌ tɛ́n mɛ̀ jɛ́n wɛ hǔn‚ bó nɔ acéjí bó má wá bɛ́ azɔnkwín ɔ́ ó. Ɖò azǎn 6ɔ́ ayidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ mɛ nabí è wú azɔnkwín kolonâ ɔ́ ɖè ɖò Benɛ ɔ́ wɛ nyí 288‚ bɔ è ɖò mɛ 98 tɔ́jú wɛ‚ azɔn ká ko gbɔ nú mɛ 186 bɔ mɛ 4 kú. Keze zán élɔ́ tɔn ée nyí azǎn 18ɔ́ zofínkplɔsùn xwè 2021ɔ́ tɔn ɔ́ hɛn agban gege nú agbahwlɛntɔ́ webɔ webɔ nɔ atɔn ée xwè sɔmì sɔmì tògán sísɔ tɔn ée ɖò azǎn 11ɔ́ lidósùn ɔ́ tɔn gbè é. È ɖó ná gbéjé lanmɛ ye tɔn kpɔ́n dandan mɛ̀‚ akpáxwé nɛ́ ɔ́ ɖò tají có bɔ è ná jlá mɛ ée ɖò gbesisɔ mɛ̀ bá yì agbahwlɛnhwlɛn tògán sísɔ tɔn ɔ́ é. Dotóo gán è alɔ sè kpɛ́n ná lɛ́ɛ wɛ ná gbéjé lanmɛ kpɔ́n nú yě. Sɛ́n dódó gbásá ɔ́ wɛ nyí akpáxwé nukɔntɔn è agbahwlɛntɔ́ lɛ́ɛ ná xò zlɛ hwɛ̌ é. È ná yí hùn yetɔn hwɛ̌ có ye ná wá yì dotóoxwé ɖaxó Benɛ tɔn Hubert Koutoukou Maga (CNHU-HKM) ɖò Kutɔnu. Xó è kàn tògán sísɔ xwè 2021ɔ́ tɔn lɛ́ɛ é. È ná gbéjé lanmɛ kpɔ́n nú yě tɛnmɛ tɛnmɛ ɖò CNHU. Énɛ́ wú ɔ́‚ è bló xɔ ayizɛn mɛ ɖó ɖayǐ nú yě. È ná flín ɖɔ lanmɛ gbéjé kpɔ́n ɔ́‚ nǔzɔnmɛ sɛ́n gbásá dódó ɔ́ tɔn wɛ bɔ mɛ è xwè agbahwlɛnhwlɛn tògán sísɔ tɔn ɔ́ bǐ ɖó ná bló. Sɔmì sɔmì sɛ́n ɔ́ lɔ́ɔ dó zogbeji. Ɖò tògán sísɔ xwè 2021ɔ́ tɔn ɖò Benɛ ɔ́‚ agbahwlɛntɔ lɛ́ɛ ɖó ná bà jɛɖutɔ́ (ɖɛmɛnu lɛ́ɛ kpódó tokpɔnlagán lɛ́ɛ kpán). È sɔ dó tò sɛ́n dódó è è huzu adà ná ɖò abɔxwísùn xwè 2019ɔ́ mɛ̀ é ɔ́ ɖɔ‚ sɔmì sɔmì sɛ́n ɔ́ ná byɔ́ ɖɔ agbahwlɛntɔ tògán sísɔ tɔn lɛ́ɛ ɖó ná bà jɛɖutɔ ɖò ɖɛmɛnu lɛ́ɛ kpódó tokpɔnlagán lɛ́ɛ kpán mɛ̀. Ɖò tají ɔ́‚ mɛ ée ɖò tògán bá ná ɖù wɛ ɔ́‚ ée kpódó mɛ è ná xò kpó ɖó níí ɔ́ kpán bó ná nyí mɛ bɔ́ dó tògán wu é ɔ́‚ ɖó ná bà jɛɖutɔ 10% kplékplé ɖɛmɛnu lɛ́ɛ tɔn kpódó tokpɔnlagán lɛ́ɛ tɔn kpán. È ná ɖɔ ɔ́‚ mɛ 16 ɖò ɖɛmɛnu 83 lɛ́ɛ kpódó tokpɔnlagán 77 lɛ́ɛ kpán ée ɖò Benɛ lɛ́ɛ é. È bó lɛ́ xà>> Benɛ : sɔmì sɔmì sɛ́n yaɖé yaɖé nú tòxó ɖiɖɔ ɔ́ amɔ̌‚ xó ká kpò. È ná nyí jɛɖutɔ nú mɛ ɖé ɔ́‚ tòxó ɖɔ gbɛta jɛɖutɔ ɔ́ tɔn wɛ ná tó ná gbè tɔn hwɛ̌ à ? Ɖɛmɛnu gbásá gán ɔ́ yígbè ɖɔ ɛ́ɛn ɖò xó è è cyan xɛ́ɛ ɖò gbaví nukpɛnnɔ gɔnu Benɛ tò ɔ́ tɔn jí. CENA ká mɔ dó mɔ̌ ǎ. Jɛɖutɔ nyínyí ɔ́ nyí mɛ jí ninɔ ɖò tòxó ɖiɖɔ lí nù ǎ. Benɛ byɔ́ tò è ɖò Aflika gbéjí bó yígbè ná zán yɛ̌n ée è ná dó bó gló azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ lɛ́ɛ mɛ̀. Gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ́‚ Benjamin Hùnkpátín ‚ yí kpé yɛ̌n AstraZeneca/Oxford 144 000 ɖò jɔhun jɛ ayǐ tɛn è ɖò Kutɔnu è ɖò azǎn 10ɔ́ xwèjísùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè. Éyɛ́ kpódó afɔ sɔ ɖo tè tɔ OMS tɔn ɔ́‚ Unicef ɔ́‚ Nations-Unies tɔn è ɖò Benɛ é kpán wɛ yì kpé yɛ̌n lɛ́ɛ. Yɛ̌n nukɔntɔn ɔ́ nɛ́ ye yí ɖò tutomɛ Covax (Covid-19 Vaccines Global Access) tɔn lí nù nɛ́‚ káká jɛ nǔxwásùn ɔ́ mɛ̀ Benɛ tò ɔ́ ná lɛ́ mɔ yɛ̌n 792 000 ɖevo lɛ́ɛ yí. Acɛkpìkpà ɔ́ ká lɛ́n ná xɔ yɛ̌n ɖevo lɛ́ɛ ɖò tò kwɛ ɔ́ mɛ̀. Ɖò azǎn 7ɔ́ xwèjísùn è wá yì ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ Benɛ tò ɔ́ yí yɛ̌nví 145 000 kpódó gbaví 1 450 kpán. Ɖò azǎn 8ɔ́ xwèjísùn ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ mɛ 6501 wú wɛ Kovidi-19 ɔ́ ɖè ‚ azɔn ká ko gbɔ nú mɛ 5552‚ è ɖò mɛ 868 tɔ́jú wɛ bɔ mɛ 81 ká ko kú. È sɔ alǒ kàn lí vɔ̌nu ɖòtè din ɖò Benɛ lóbónú mɛɖé ɖò nǔ è kàn akwɛ klewun klewun nyinya Alafia tɔn ɔ́ bá wɛ ɔ́‚ é ná ɖó. É wɛ nyí 7320. Véronique Tognifodé‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó nunɔmɛ gbɛtɔ lɛ́ɛ tɔn kpódó akwɛ nyinya kpán wú ɔ́‚ wɛ́ hùn nǔ sín nù ɖò azǎn 22ɔ́ wǒsùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Sín azǎn 27ɔ́ kɔ́nyásùn ɔ́ tɔn mɛ̀ ɖokpóo wɛ acɛkpìkpà ɔ́ hùn nǔ sín akwɛ nyinya Alafia ɔ́ nù. Bó ná dó ná mɔjɛmɛ tòví bǐ kpáa dó lě akwɛ nyinya Alafia ɔ́ nú lɛ́ɛ nɔ yì gbɔn é kpódó lě è wà gbɔn lóbó ɖù lè tɔn é kpán wú ɔ́ ‚ è sɔ alǒ kàn lí vɔ̌nu ɖòtè dó azɔ̌ nɛ́ lí nù. È síxú ylɔ́ sín alǒ kàn gɔnu we ée ɖò Benɛ lɛ́ɛ jí. Véronique Tognifodé ná ganjɛwu mɛ ée ɖó ná ɖù akwɛ nyinya nɛ́ sín lè lóbó má ká ko mɔ ǎ lɛ́ɛ é ɖɔ‚ è sɔ tutomɛ ɖòtè bó ná jɛ akwɛ nɛ́ nyá nú yě jí. Adonis Bohoun Xó tají ‚ nunɔmɛ gbɛtɔ lɛ́ɛ tɔn. Acɛkpìkpà ɔ́ kán dó mɔkàn sín nǔwíwá lɛ́ɛ jí bó ná ganjɛwu azɔmɛví ée ɖò azɔkplɔkplɔn lí nù lɛ́ɛ wɛ ɖɔ‚ émí ná bló bɔ ye ná yawu jɛ yeɖee sí ɖò azɔ̌ lí nù ɖò fúfónu azɔkplɔnkplɔn yetɔn tɔn. È sɔ tamɛ gbìgba kplé ɖé ɖayǐ ɖò Xɔgbonu bó ná lintamɛ dó nǔ è è ná kplɔn vǐ lɛ́ɛ ɖò mɔkàn lí nù bɛ́ dalɔ yě ɖò azɔ̌ è mɛ̀ yì wɛ ye ɖè é lí nù é. Kplé ɔ́ ná tîin bɛsín azǎn 7ɔ́ wá yì jɛ azǎn 9ɔ́ kɔ́nyásùn ɔ́ tɔn jí. Kplé nɛ́ ɔ́ xò mɛsi nǔkplɔ́nmɛtɔ́ lɛ́ɛ kpódó mɔkàn zɔ wá tɔ́ lɛ́ɛ kpán kplé. Nǔtuuntɔ́ nɛ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ mɛ ée nɔ kplɔn lě è nɔ kplɔn nǔ mɛ gbɔn é lɛ́ɛ kpódó ye kpán wɛ ɖo azɔ̌ wá wɛ bó ná sɔ nukplɔnmɛ wěmá ɔ́ ɖayǐ. Wěmá ɔ́ ná zɛ ala we : mɔkàn sɔ dó wà azɔ̌ kpódó mɔkàn gbà jí ɖayǐ alǒ mɔkàn nú lɛ́ɛ bíbló ɖó kpán. Nǔkplɔ́nmɛ nɛ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ yemɛ è ɖò azɔmɛ xwé azɔkplɔnkplɔn tɔn lɛ́ɛ wɛ è sɔ ɖótè ná. Kpódó kúnnú ɖè wěmá yetɔn kpán ɔ́‚ ye hɛn ɔ́‚ ye ná xò yeɖee kplé bó wa azɔ̌ alǒ ye hɛn ɔ́‚ ye ná nɔ yeɖóɖó. Linlin énɛ́ ɔ́‚ azɔxwé ée nɔ kpénúkún dó aziza núwíwá lɛ́ɛ tɔn kpódó sò dó nú nǔtuuntuun Nǔkplɔnmɛtɔ́ lɛ́ɛ tɔn kpán ɔ́ (INIFRCF) bó ɖò glɔ nú gǎn-hɔn-yì-tɔ́ gbásá azɔmɛ xwé linsinmɛ tɔn ɔ́‚ wɛ sɔ nyìtè. Wěmá gbéjé kpɔn nú yemɛ è yì BEPC lɛ́ɛ ná bɛ́ ɖò axɔ́súzángbè azǎn 24ɔ́ lyasùn xwè 2020ɔ́ tɔn. Có azɔ̌ nɛ́ ná bɛ́ ɔ́‚ azɔxwé gbásá ée nɔ kpénúkún dó tɛnkpɔn lɛ́ɛ kpódó agbahwlɛnhwlɛn lɛ́ɛ kpán wú é ɔ́‚ ɖènyǐ nunɔmɛ è è ɖó ná ɖó ɖò wěmá gbéjé gbéjé kpɔn sín nɔtɛn lɛ́ɛ é. Nunɔmɛ nɛ́ lɛ́ɛ kunkpla walɔ ɖagbe è è ɖó ná ɖó bó ná liza xá azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ é. Ye wɛ nyí tají élɔ́ lɛ́ɛ : Adonis Bohoun Xó tají ‚ nunɔmɛ gbɛtɔ lɛ́ɛ tɔn. "Énɛ́ wú wɛ "" nǔ è Anlc nɔ wà lɛ́ɛ lɛ́ tínmɛ ɖò tají é nɛ́""." É ná nyí bíbló gbɔn sɛ́n yaɖé yaɖé è è ná sɔ ɖayǐ bó bɛ́ ná ɖɔ̀nǔ dó nǔ ɖù ɖò nǔ mɛ̀ wú é gblamɛ. Alɔ nyì nú nǔ ɖù ɖò nǔ mɛ̀ sín xwè nɛ́ è è sɔ ɖayǐ ɔ́ ɖó azɔ̌ we bó ná wà : ayi sɔ dó nǔ má ɖù ɖò nǔ mɛ̀ jí kpódó nǔ ɖù ɖò nǔ mɛ̀ ɖè gbà kpán lě ɖɔ nú è sè kplé è gǎn-hɔn-yì-tɔ́ lɛ́ɛ yì ɔ́ ɖɔ é nɛ́. Mɛ ée ɖò tàn ɖagbe ɖò kplɔ́n lí nù Kpódó azɔ̌ kpán lí nù bɔ mɛ bǐ tuun é ɔ́ wɛ ɖó ná kùn azɔxwé ée jɛ túnnú nú Anlc ɔ́ é. Azɔxwé yɔyɔ nɛ́ ná xú ée ko ɖè ɖò acɛkpìkpà Patrice TALƆN tɔn hwenu lɛ́ɛ é jí bó ná fun ahwan xá nǔ ɖù ɖò nǔ mɛ̀ ɔ́. Kplé gǎn-hɔn-yì-tɔ́ lɛ́ɛ tɔn sɔ azɔxwé ée sɔ walɔ ɖagbe yaɖé yaɖé dó nǔwíwá yetɔn lɛ́ɛ mɛ̀ lɛ́ɛ sù. Hwɛɖɔ gbásá ée nɔ dɔn tó nú tò kwɛ ɖutɔ́ lɛ́ɛ kpódó ayi-má-jayǐ dɔn wà tò mɛ̀ tɔ́ lɛ́ɛ kpán ɔ́ (CRIET)‚ è sɔ ɛ́ sù ɖó sɛ́n tlitli è é nɔ sà dó mɛ é wú. Gǎn hwenu wegɔ́ ɔ́ Anlc tɔn è Jean-Baptiste Elias nɔ nù ɔ́‚ jó azɔ̌ dó nú Pascal Irénée Kupaki‚ wěgbójínɔtɔ́ tògán gbásá tɔn ɔ́‚ ɖò azǎn 19ɔ́ xwèjísùn ɔ́ tɔn gbè. Tògán gbásá wɛ gbɛ ɖɔ è kún sɔ ná gǎn Anlc sín mɛ xóxó lɛ́ɛ ó. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ tò ɔ́ tɔn Kupaki ée yí nǔɖíɖó Anlc tɔn lɛ́ɛ ɔ́‚ ɖó ná tuun yě zán káká yì jɛ hwenu tutomɛ yaɖé yaɖé è è sɔ ɖayǐ wɛ è ɖè ɔ́ ná ɖó nù dó é. È ná tó byɔ́ gbè gbɛta tò ɔ́ tɔn ée nɔ ɖɔ́nǔ dó kɛ́nsísɔ́ wú é (CNS) hwɛ̌ có bó ná bló awɔntin hwɛ́n ayǐ kpódó dò bà nú nǔ è bló wɛ è ɖè ɔ́ kpán ‚ bó dó ɖò lě akwɛ zínkán tò ɔ́ tɔn ɖò yìyì wɛ gbɔn é lɛ́n wɛ é. Acɛkpìkpà ɔ́ gbɔn gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ kpénúkún dó tutomɛ Kpódó nukɔn yìyì tò ɔ́ tɔn kpán wú é ɔ́ jí bó nyì gbehwan azɔxwé ée ɖò nǔ mɔ̌wun bló wɛ lɛ́ɛ é. Ɖò ɖɔ nú è sɔ è è lá ɖò azǎn 2ɔ́ zoosùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ CNS ná tó ná gbè hwɛ̌ có dò bà nú nǔ ɔ́ ná tîin ‚ é ká ná lɛ́ ná gbè hwɛ̌ có bɔ è ná lɛ́ lá. Nǔ ná nyí mɔ̌ ɖó è ɖó ná wànǔ xwédó sɛ́n tò ɔ́ tɔn bó má wá yì nyagló tò ɔ́ ó. Tutomɛ nɛ́ ɔ́ junjɔn sɛ́n è xixa tɔn nyí kɛ́n 099-014 ɖò azǎn 12ɔ́ lidósùn xwè 2000ɔ́ tɔn gbè ‚ bɛ́ kɛnu dó tutomɛ Kpódó nǔwíwá CNS tɔn lɛ́ɛ wú é. Sɛ́nkwín tɔn 4ɔ́ ɖɔ : Tɛnkpɔn BEPC tɔn ɔ́ ná bɛ́ ɖò azǎn 13ɔ́ lyasùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Pobɛ wɛ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ azɔmɛ xwé linsinmɛ tɔn ɔ́‚ Mahougnon Kakpo hùn nǔ sín nù ɖè. Yemɛ agbahwlɛntɔ́ 149398 wɛ bɔ nyɔnu 69287 ɖémɛ ‚ sunnu lɛ́ɛ nyí 80111 bɔ è má yě dó tɛnkpɔn gbásá 233 ɖò Benɛ yí kún gban ɔ́ bǐ jí. Ényí è jlɛ dó xwè 2019ɔ́ wú ɔ́‚ è mɔ ɖɔ mɛ nabí è yì agbahwlɛnhwlɛn ɔ́ wá dò bɔ è lɛ́n dó 27‚38%. Ɖò xulɛnu kàn mɛ̀ ɔ́ CEG zogbo wɛ è hùn nǔ sín nù ɖè. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ kpénúkún dó azɔmɛ xwé linsinmɛ tɔn ɔ́ wú é ɔ́‚ dà agbahwlɛntɔ́ lɛ́ɛ kpódó mɛsi è ɖò xɛ nya ɖò ye jí wɛ lɛ́ɛ kpán ɖɔ ye má gɔn walɔ ɖagbe è liza xá azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ ɖó ó. ortb xó jíjlá wlánwlán è è sɔ è cyan é ‚ xá è mɛ̀ gbɛtɔ lɛ́ɛ ɖè é ‚ Xó ɖěbǔ ɖè ǎ. Tutomɛ wémá nɛ́ hɛn azɔ̌ è è wà lɛ́ɛ é ‚ tutomɛ è jǎwe ɖò xwè 2020 mɛ̀ lɛ́ɛ é. É lɛ́ linlin è acɛkpìkpà ɔ́ ɖó dó mɔkàn lí nù ɔ́ jlɛ̌. Nǔ tají atɔ́ɔn jí wɛ junjɔn : mɛ bǐ ná mɔ mɔzo bó zán ‚ è ná gbá mɔkàn xɔ 29 dó azɔmɛ xwé linsinmɛ tɔn lɛ́ɛ kpódó kplɔn yì jǐ alà vɔ lɛ́ɛ kpán bɔ atɔn ɖò yemɛ bó ná nyí núkúnnɔ lɛ́ɛ tɔn‚ è ná hùn alɔ sín wěmá è sín hudo tòví lɛ́ɛ nɔ ɖó ɖò azɔxwé axɔsú tɔn lɛ́ɛ é mɛ̀ é jí bónú tòví bǐ ná yí gbɔn mɔkàn jí ‚ è ná sɔ hɔnkan nǔkplɔ́ntɛn ée ko ɖò Benɛ é bǐ tɔn dó mɔkàn jí ‚ è ná bló bɔ akwɛ ná mɛ ée bà ná wazɔ ɖò mɔkàn jí lɛ́ɛ tɔn ná jɛjlɔ́. È lɛ́n ɖɔ è ná gɔ́ alɔ nú mɛ ée ɖè tà tɔn ɖò mɔkàn zán dó wazɔ ná lí nù é kpódó akwɛ kpán. Ée é flín lě azɔnkwín kolonâ ɔ́ ɖò yìyì wɛ gbɔn ɖò Benɛ ɔ́‚ ɖò tɛníígbè azǎn 6ɔ́ lidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ ɖɛmɛnu gbà jí gán Louis Vlavonú ‚ dalɔ akɔ́n jí nú hɛ̌nnumɔ mɛ nukɔntɔn ée nyí mátîintɔ ɖò azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ mɛ̀ é tɔn lɛ́ɛ. É dó gbè acɛkpìkpà ɔ́‚ bó lɛ́ dógbè tòví lɛ́ɛ kpódó alɔ dó tò mìtɔn kpán tɔ́ lɛ́ɛ ɖó kàn è xò wɛ ye ɖè bónú azɔnkwín nɛ́ ná dó yì lǎ é wú. Ɖɛmɛnu gbásá ɔ́ ɖè jló è é ɖó bó ná dó dalɔ acɛkpìkpà ɔ́ bɛ ná liza xá azɔnkwín nɛ́ é lóbónú tò mìtɔn má fúnlɛ̌n gbeɖé ó ɔ́ xlɛ́. "Ɖɛmɛnu gbásá ɔ́ ɖò lě nǔ lɛ́ɛ ɖò yìyì wɛ ɔ́ kpɔ́n wɛ tɛnwin lɛnwin. È ná xò nǔ kpɔ́n có bó ná zán acɛkpìkpà tɔn lɛ́ɛ ǎ ‚ ɖɛmɛnu gbà jí gán wɛ ɖɔ mɔ̌." È ɖò mɔ̌ có ɔ́‚ nú ɖɛmɛnu lɛ́ɛ ɔ́‚ ayǐ nukɔntɔn è ye junjɔn ɖò xwè 2020ɔ́ mɛ ɔ́‚ zɔ́n azɔ̌ yě tawun. Sín sùnzán atɔn ɖye ɔ́‚ xó kanɖé mɔ̌ wɛ ɖò tekpɔ́n ɖɛmɛnu lɛ́ɛ bɔ ye ɖò ná ɖɔ wɛ̀. Ayǐ è ye junjɔn nɛ́ ɔ́ kplé xá tokpɔnlagán lɛ́ɛ sísɔ ée ɖò azǎn 17ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn gbè é. Ɖò ali nɛ́ nù ɔ́‚ Louis Vlavonú nyì gbehwan tòví lɛ́ɛ bǐ. É dà Benɛ ví lɛ́ɛ ɖokpó ɖokpó nú ye ná ɖù ɖò yeɖee jí ɖò sɔmì sɔmì hwenu élɔ́ è è hùn nǔ sín é. Ɖò aga ɖéé agbà élɔ́ tɔn jí ɔ́‚ un jló ná dà gbɛ̌ cè ɖɛmɛnu lɛ́ɛ‚ kplékplé tòxó ɖɔ gbɛta ée ko ɖò Benɛ é bǐ tɔn kpódó tòví lɛ́ɛ bǐ kpán ɖɔ ‚ ye ní ɖù ɖò yeɖee jí ‚ ye ní xwesɔ bó ká ɖó tòví ɖagbe yi lóbó wànǔ ɖò nɔví nɔví nyínyí mɛ̀‚ bónú sɔmì sɔmì élɔ́ ná nyí bíbló ɖò fífá mɛ̀‚ lóbónú nǔ bǐ ná jɛ hùn gbè lóbó jɛ gàn gbè. Nǔ è è ná wà bó ná dó linsyɛn nú acɛ ɖíɖó tòví bǐ tɔn ɔ́‚ ní nyí wíwá lóbónú tò mìtɔn ná síxú lɛ́ nyí Kpɔndewu ɖò tò gudo. Gbehwan gudo tɔn wɛ CEDEAO nyì sɛ́dó sɔ́jà è ɖò tògán zínkpó jí ɖò Mali é. Tògán tò è ɖò hwe yì xɔ wà jí ɖò Aflika gbéjí lɛ́ɛ tɔn bló kplé yetɔn è ye nɔ bló kpáa é ɖò azǎn 7ɔ́ zoosùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ‚ bó gbɛ́ nǔ nú ahwan gán Mali tɔn ée flí tògán Ibrahim Boubacar Kéita sín zínkpó tɔn jí ɖò azǎn 18ɔ́ avùvɔsùn è wá yì é tɔn é. Azǎn tɛnwe wɛ ye ná ɛ́. Hwe è nù CEDEAO ná gbeta kplékplé tò ɔ́ tɔn ée nɔ jɛhun dó hwlɛngán tòví lɛ́ɛ tɔn jí é (CNSP) nɛ́‚ nú é ná jó tògán zínkpó ɔ́ nú mɛ ée má ɖò ahwan mɛ ǎ ɖokpó é nɛ́. Gbɔn gbetakɛn è CEDEAO sɔ nɛ́ gblamɛ ɔ́‚ é gbɛ́ bǐ gbidi gbidi ɖɔ é kún nyí mɛ ée ɖò ahwan mɛ é ɖokpó wɛ ná kpɔ́n gǎn zínkpó ɔ́ jí ó. Kplékplé mɛ ée ká ɖò ahwan mɛ ɖò Mali lɛ́ɛ lɔ́ɔ tɔn ká gbɛ́ gbetakɛn nɛ́ ɔ́ ǎ. CEDEAO bà ɖɔ mɛ ée má ɖò ahwan mɛ ǎ ɖokpó ní kpɔn tògán zínkpó ɔ́ jí nú sùnzán wěwě ényí é lín din ɔ́ nɛ́‚ CNSP ɔ́ ká mɔ ɖɔ ‚ é hwe dín ɔ́ sùnzán 18 wɛ è ɖó ná bló. Bó ná dó kpɔn ɖɔ gbetakɛn ɔ́ è ɖò nǔ wá xwédó wɛ ají ɔ́‚ CEDEAO syɛn fɛ̀n sɛ́n sá dó Mali ɖò akwɛ lí xò ɔ́ jí. Hǔn ajɔ̌ wá xá tò ɖě lɛ́ɛ ɖě sɔ tîin nú Mali ǎ ‚ hudo gbɛtɔ tɔn nukɔntɔn lɛ́ɛ jɛn ná nyí. CNSP ée sɔ tutomɛ ɖayǐ bó ná ɖɔ xó dó gbè kplí gbè kplí mɛ xá tòví lɛ́ɛ ɔ́‚ ɖó ná hwlɛndo bó ná yawu fó ‚ bó ná wá nyagló nǔzɔnmɛ CEDEAO è nù tògán Ghana tɔn ɖè din ɔ́ ó. Gbɛta kplékplé ɖò akwɛ lí xò tò è hwe yì xɔ wà jí lɛ́ɛ tɔn (UEMOA) ɔ́ sɔ tutomɛ ɖé ɖayǐ bó ná liza xá azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ tawun. Tògán lɛ́ɛ yì kplé gbo dó abǎ ɖokpó ɖò azǎn 27ɔ́ lidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Kplé gannyǐ gannyǐ tògán lɛ́ɛ kpódó gǎn-hɔn-yì-tɔ́ yetɔn ée ɖò akwɛ zínkán tò yetɔn lɛ́ɛ tɔn lí nù lɛ́ɛ kpán bà wlɛnwin bó ná liza xá azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ bó ká lɛ́ɛ bà walɔ ɖagbe è è ɖó ná ɖó ɖò tò yetɔn lɛ́ɛ ɖokpó ɖokpó mɛ lóbó ná likún gbó níí é. Ye dye : Ɖò hwe lěwun nù ɔ́‚ è ɖó acɛ lóbó ná kánbyɔ́ mɛɖee ɖɔ : aní ká nyí adalilɛ nú nǔ ɖò mɔkàn lí jí ají ? Nɛ́ azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ ká dɔn tò lɛ́ɛ nú ye ná wànǔ gbɔn mɔkàn jí gbɛn ? Azɔxwé lɛ́ɛ bǐ ká ɖò hǎ ɖokpó ɔ́ jí ɖò mɔkàn lí jí à ? Adalilɛ nú nǔ ɖò mɔkàn lí jí è azɔnkwín kolonâ ɔ́ dɔn wá ɔ́‚ ká síxú xɔ azǎn ga gbɛ ga à ? "Maurice Thantan ‚ xósúsú zɔ wá tɔ mìtɔn gbɔn mɔkàn lí jí ɔ́‚ ná yígbè nú nǔkanbyɔ nɛ́ lɛ́ɛ ɖò nǔwíwá ""Culture numérique"" ɔ́ tɔn mɛ̀ ɖò akpáxwé V nǔwíwá mítɔn ɔ́ tɔn mɛ̀." Nú Carine Abalo‚ gǎn azɔxwé ɖɛkpɛnyinyɔ tɔn ɖé tɔn ɖò Kutɔnu ɔ́‚ é vɛ́wǔ níí dóo bɛ́ ná ɖò azɔ̌ tɔn wà wɛ lóbó ná lɛ́ ɖò walɔ ɖagbe è liza xá azɔnkwín ɔ́ ɖó wɛ. Azɔxwé gán nɛ́ lɛ́n ná huzu adà nú azɔ̌ tɔn bó ná dó gán ɖò azɔnkwín ɔ́ sí lóbó ká ná lɛ́ bà gbɛ ná nɔ axisinɔ tɔn lɛ́ɛ tɔn. Hùn ‚ bɛsín din ɔ́‚ axisinɔ Carine Abalo tɔn lɛ́ɛ ɖó ná nɔ klɔ alɔ dó aɖǐsìn mɛ̀ lóbó ná nɔ súnsún alɔ yetɔn kpódó soɖabi sìn kpán có bó ná byɔ́ azɔxwé ɔ́. Alyannu è é ká nɔ wazɔ ná lɛ́ɛ ká nyí súnsún có bɔ è ná zán. Azɔwanu ɖevo lɛ́ɛ ɖi avɔ è nɔ cyɔn dó akanma ɔ́ ɖɔhun ɔ́‚ azɔn ɖokpó gée wɛ è ná nɔ zán yě. Wǔ fífɛ́ sín walɔ nɛ́ lɛ́ɛ ná ná jiɖiɖe axisinɔ lɛ́ɛ. Nú mɛ gege ɔ́‚ azɔ̌ yetɔn jayǐ Sín hwenu azɔnkwín ɔ́ flá gbɛ ɔ́ jí ‚ bɔ walɔ ɖagbe ɖó dó liza xɛ́ɛ tîin ɔ́‚ azɔxwé ɔ́ zínzán gbò kàn. Axisinɔ è nɔ wà ɔ́ lɛ́ɛ ɖekpo ɖó ye ɖò xɛsi ɖi wɛ ɖɔ ye tá wá bɛ́ azɔnkwín ɔ́‚ Carine Abalo wɛ tɛɖɛ̌ jí. Nú Carine Abalo kpódó mɛ gege è azɔ̌ yetɔn byɔ́ ɖɔ ye ní sɛ́kpɔ́ gbɛtɔ hwɛ̌ cóbó wazɔ ɔ́ kpán lɛ́ɛ ɔ́‚ lě ye ná wá gbɔn bó ná hɛn axisinɔ yetɔn lɛ́ɛ dó tè ɔ́ kɛɖɛ wɛ mya núkún nú yě. Ye bà ná ɖò azɔ́ wá wɛ lóbó ná ɖò sɛ́n lɛ́ɛ nyì wɛ‚ é kpé nú yě hú ɖɔ ye sú hɔn. Ɖò tagbesɔ è gǎn-hɔn-yì-tɔ́ lɛ́ɛ bló ɖò azǎn 2ɔ́ zoosùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ acɛkpìkpà ɔ́ ɖɔ lě limu kwín ɔ́ ná nyí sisa gbɔn ɖò xwè 2020ɔ́-2021ɔ́ tɔn mɛ̀ é. Gɔgunu‚ tokpɔn Aliboli tɔn ɔ́ mɛ̀ wɛ è ná hùn nǔ sín nù ɖè. Ɖò nǔkún yiya hwenu élɔ́ ée bɛsín azǎn 15ɔ́ zoosùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè bó ná yí fó dó azǎn 31ɔ́ nǔxwásùn xwè 2021ɔ́ ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ acɛkpìkpà ɔ́ yígbè nú glesi lɛ́ɛ dó akwɛ è ye ná dó sà nǔkún ɔ́ é jí. Ali nɛ́ nù ɔ́‚ è ná sà nǔda gàn ɖokpó nyí kpɔnwun ɛnɛ ɖi xwè 2019ɔ́ tɔn ɖɔhun. "Ɖò gbè kplé è gǎn-hɔn-yì-tɔ́ lɛ́ɛ yì ɔ́ ɖó é mɛ̀ ɔ́‚ gbetakɛn nɛ́ ɔ́ ná ""dó wǔsyɛn nú mɛ ée nɔ kpénúkún dó nǔkún lɛ́ɛ yiya wú kpódó lě è ná huzu yě gbɔn é kpán wú lɛ́ɛ bɔ ye wànǔ bowli nú jì nǔkún è è ya lɛ́ɛ lóbó ná lɛ́ hɛn yě dó ganjí""." Aviation Handling Service (AHS) wɛ hùn nǔ sín mɛ ée ɖò dindin wɛ bó ɖò nǔ ná wɛ lɛ́ɛ nù éhɔ́nmɛ. Azɔxwé nɛ́ ée ɖò agban kún yì tò mɛ gbɔn jɔhún mɛ ɔ́‚ sɔ́ livi 15 jó nú gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é. Akwɛ níná ná ɔ́ jɛ túnnú nú alyannu è azɔxwé nɛ́ ko ná ɖayǐ é ‚ Pétas Akogbéto‚ afɔ sɔ ɖo tè tɔ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é tɔn ɔ́ wɛ ɖɔ mɔ̌. Gbɔnvo nú AHS‚ azɔxwé ɖevo lɛ́ɛ wá bó wá ná alyannu ɖé lɛ́ɛ. "Ye wɛ nyí hɔnkan ée nɔ kpénúkún dó bɔlu xixo wú ɖò Benɛ tò mɛ̀ é kpódó gbɛta axɔsú mɔ dò ná má ká ɖó nù ɖémɛ ""Direct-Aid"" kpódó ""Mercy Ships"" kpán." "Alɔ dó mɛ mìtɔn nyí nǔ klewun ɖé bó sɔ jó nú dotóo ée ɖò kàn xò wɛ lóbó ɖò za li xá azɔnkwín wɛ ɔ́ é ‚ Dotóo gán Pierre Mpélé‚ nukɔntɔ́ ""Mercy Ships"" tɔn ée ɖò Aflika gbéjí ɔ́ wɛ ɖɔ mɔ̌." "Gɔnu nǔ è è cyɔn dó awɔntin nù ɔ́ kpódó soɖabi sìn è ye ná ɔ́ kpán ɔ́‚ afɔ sɔ ɖo tè tɔ ""Direct-Aid"" tɔn ɔ́‚ lá ɖɔ nǔníná‚ ée kunkpla nǔɖúɖú é‚ ɖevo ɖe bó jǎwe nú tòví Benɛ tɔn lɛ́ɛ." "Hashtag : tàn klewun è ylɔ́ ɖɔ ""mot-dièse"" alǒ ""mot-clic"" ɔ́ ‚ hashtag ɔ́ xógbè tají ɖé wɛ nyí." "Xógbè ""hash"" kpódó ""tags"" kpán wɛ è xò cá ɖò atɛ mɔkàn tɔn jí bɛ́ ná ""hashtag"" ɔ́." "Fí nyǐkɔ́ ""hashtag"" tɔ́n ɖè é nɛ́." Hashtag ɔ́ nɔ dalɔ mɛ bɔ è nɔ ɖó wuntun xó ɖiɖɔ kpódó xógbè tají ɖé kpán ‚ alǒ é nɔ dalɔ mɛ bɔ è nɔ xò xó cyan cyan ée kunkpla xógbè ɖokpó ɔ́ lɛ́ɛ Kplé. È nɔ yawu zán ɛ́ ɖò mɔkàn zɔ́ wíwá lɛ́ɛ gblamɛ bɔ xó ɖɔ gbà jí lɛ́ɛ wɛ zɔ́n bɔ è tuun í. È ná flín tàn kpɛɖé ɔ́‚ Chris Messina wɛ ɖè xógbè hashtag ɔ́ tɔ́n‚ Amɛlika tò mɛ̀ nù wɛ bɛ nyí xó gbá jí zɔ́ wá tɔ́ xeɖé xeɖé. Ɖò azǎn 23ɔ́ avùvɔsùn xwè 2007ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ mɔkàn gbà jí Twitter zán tɔ́ nɛ́ wlán nǔ kpɛví ɖé sɛ́dó gbɔn Twitter jí bó xwlé ɖɔ è ní zán wuntun dièse dó xò xó è kunkpla xótà ɖokpó lɛ́ɛ é kplé. Azɔn nukɔntɔn ɔ́ nɛ́ é nyì hashtag dó kàn ɔ́ jí nɛ́ kpódó xógbè élɔ́ kpán <<#barcamp>>. Wuntun ɔ́ nyɔ́ zán bɔ blewun ɔ́‚ è nɔ mɔ xó è bà wɛ è ɖè é. Hashtag ɔ́ gbá kpé Twitter jí bǐ bɔ é nɔ zán ɛ́ ɖò mɔkàn gbà jí gege ɖevo lɛ́ɛ jí ɖi Facebook ‚ Instagram alǒ Tumblr ɖɔhun ; é ɖò agbɔ̌n tawun bɔ Nicolas Vanderbiest‚ dò bà nú nǔ tɔ́ Belgique nù ée nyí azɔwatɔ́ xeɖé xeɖé nǔ è nɔ gbá kpé mɔkàn gbà jí lɛ́ɛ tɔn ɔ́‚ ɖè kúnnú tɔn ɖò xwè 2007ɔ́ mɛ̀. Arnauld Akɔjɛnu : Mí ɖótó ‚ hwenu mɛ ná sɔ ɖò mì mɛ Kofi Annan gosin wěgbójínɔtɔ́ kpabliba Bǔnínɔ́ tò è ɖò gbɛ ɔ́ mɛ̀ lɛ́ɛ bǐ tɔn nù ɔ́‚ é hùn azɔxwé ɖé‚ ɖò xwè 2008ɔ́ mɛ̀‚ bɛ hɛn nyǐkɔ́ tɔn nù‚ bɔ azɔ̌ è è nɔ wà lɛ́ɛ kunkpla akpáxwé gege ɖò tají ɔ́‚ hwɛ gbò nú mɛ ɖò adɔndindɔn hwenu. Linlin tají ɔ́ wɛ nyí ɖɔ fífá kpódó nyɔ̌na kpán ní tîin nú gbɛtɔ lɛ́ɛ ɖò ayǐkúngban jí. Fífá jɛ nukɔn‚ è síxú lɛ́ ɖɔ hwɛ gbò nú mɛ ɖò adɔndindɔn hwenu ‚ jɔwunjɔja lɛ́ɛ sɔ dájò bɔdewu‚ zali xá azɔ̀gblégblé ɖò tají ɖò Aflika gbéjí ‚ glèlílɛ ɖò tají ɔ́ ɖò Aflika gbéjí ‚ bɔ nǔ gudo tɔn è é ɖɔ nú mì bɛ́ kàn Aflika gbéjí ɔ́‚ wɛ nyí tutomɛ tɔn è é sùn nyǐ ɖɔ <>. Hwenu un fó zɔnlin cè ɖò ONU ɖò xwè 2015ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ un nyí gǎn bɔ́ dó gǎn wú bó ɖò azɔ̌ è ylɔ́ ɖɔ MINUSMA (Mission Multidimensionnelle Intégrée des Nations Unies pour la Stabilité au Mali‚ ndlr) ɔ́ nù ‚ mì un byɔ́ nǔ dó nù nú Mali ɖò Alger tò mɛ̀‚ énɛ́ gudo ɔ́‚ ɖò fúfónu zoosùn xwè 2015ɔ́ tɔn mɛ̀ ɔ́‚ un dalɔ wěmá mɛ̀ bónú fífá ná síxú tîin ɖò tò lɛ́ɛ tɛntin ‚ bó wá yí gbɔjɛ́ zán ɖaxó ɔ́. Mɛ má sɔ ɖò mì mɛ Kofi Annan byɔ́ ɖɔ nyì má wá gɔ́ alɔ nú émí ɖò azɔxwé émí tɔn bó ná kpénúkún dó nǔ è kàn Aflika gbéjí ɔ́ wú. Gbɛ ná bó tlɛ yì nukɔn gbɔn ɖěbǔ ɔ́‚ acɛ è mɛ ɖokpó ɖokpó ɖó ɔ́ síxú hán ǎ. Acɛ è mɛ ɖokpó ɖokpó ɖó ɔ́ bɛsín azɔxwé lɛ́ɛ‚ hlɔnhlɔn è azɔxwé lɛ́ɛ ɖó é jí. Un ɖò mɛ ée nɔ lɛ́n ɖɔ‚ azɔxwé lɛ́ɛ ɖiɖɔ kɛɖɛ kún kpé ó lɛ́ɛ mɛ̀‚ è síxú lɛ́ ɖó sukpɔ tɔn. È ɖó ná ɖó sunnu kpódó nyɔ̌nu kpán ée ná nɔ azɔxwé lɛ́ɛ nù é ‚ bó ná hɛn linlin azɔxwé lɛ́ɛ tɔn do ayi mɛ̀ lóbó wànǔ xwédó ‚ bó ká ná lɛ́ nyí sunnu kpódó nyɔ̌nu kpán ajasyɛn ée ná mɔ nǔ jɛ linlin azɔxwé lɛ́ɛ wú céɖé céɖé é. Ɖò Aflika gbéjí ɔ́‚ acɛ è mɛ ɖokpó ɖokpó ɖó ɔ́ tuuntuun yì nukɔn ganjí ɖò xwè è mì dó gudo wá yì lɛ́ɛ mɛ̀ ‚ amɔ̌ sunnu kpódó nyɔ̌nu kpán ée ná nɔ azɔxwé lɛ́ɛ nù ɔ́ ko ɖó mɔjɛmɛ tɔn ganji ǎ. É blawǔ bɔ ɖò gǎn è dó wɛ è ɖè lɛ́ɛ sín ali nù ‚ tògán gege nɔ bà wlɛnwin bó ná tɛ́ cí gǎn zínkpó ɔ́ jí ‚ alǒ ye nɔ bà wlɛnwin bó nɔ dásá sɛ́n dódó tò ɔ́ tɔn‚ ye nɔ zán azɔxwé lɛ́ɛ bɔ ye dɛlɛ́ɛ nɔ ná yě fí è ye ná síxú hɛn nú sɛ́n dódó ɔ́ bó má ná jó gǎn zínkpó ɔ́ dó ǎ é. Ye nɔ sítè ye ɖóɖó bó nɔ ɖɔ‚ un ná cí gǎn zínkpó ɔ́ jí ǎ. Éo ! Ye nɔ zán azɔxwé lɛ́ɛ bó nɔ lilɛ adà nú sɛ́n dódó ɔ́. Nǔ gege kpò bɔ è ná bló nú Aflika ɔ́ bó ná ɖyɔ́ nunɔmɛ énɛ́. Kpɔ́ gégé. Ɖò bibɛmɛ ɔ́‚ adohuhu ɖé ɖè ǎ. Ɖaní wú un ká ná ɖó ? Un lɛ́ lɛkɔ wà xó cè ‚ azɔxwé lɛ́ɛ tîin. Mi ní bó klékan káká bó ɖó sísí nú yě. Adohuhu ɖémɛ ǎ ɖó è vɛ́ ko ɖó jiɖiɖe kpowun dó sunnu kpódó nyɔ̌nu kpan ée nyí tòví bɔ xó nɛ́ kàn jɛ nukɔn lɛ́ɛ é wú. Mì ní ɖeji dó tògán lɛ́ɛ wú sín bibɛmɛ bó jó yě dó nú ye ní wànǔ xwédó azɔxwé lɛ́ɛ ɖi lě sɛ́n dódó tò ɔ́ tɔn zɔ́n gbɔn lé ɖɔhun. Bó ná dó ɖyɔ adà nú sɛ́n dódó ɔ́‚ mì ní zán walɔ vlɛkɛsɛ ɔ́ kpowun. Bɔ wlɛnwin vlɛkɛsɛ kpowun hwe bǐ nù tɔn ɔ́‚ wɛ nyí tagbesɔ gannyǐ gannyǐ tò ɔ́ kplékplé tɔn‚ é kpé hú ɖɔ è zán azɔxwé lɛ́ɛ dó huzu adà ná. Mì nú mǎ yì tagbesɔ gannyǐ gannyǐ tò ɔ́ kplékplé tɔn‚ ényí tagbesɔ ɔ́ gbò dó nǔ è bà wɛ mɛ ée sí acɛkpìkpà ɔ́ ɖè lɛ́ɛ tɔn jí ɔ́‚ xó fó. Ényí tagbesɔ gannyǐ gannyǐ ɔ́ má ká gbó déjí ǎ ɔ́‚ kpódó ayi ɖagbe kpán ɔ́‚ è ná byɔ́ linlin sɛ́n dódó ɔ́ tɔn mɛ̀‚ linlin nɛ́ ée dɔn azɔxwé lɛ́ɛ kpódó tòví kpán cá é mɛ̀. Un dó gbè bó ká lɛ́ dɔn nyiɖee ɖò bǔ xá mɛ ée dó gbè nú gbetakɛn nɛ́ ée sɔ gbɛtɔ sù hwɛ̌ bó ká lɛ́ sɔ walɔ ɖé sù é : tòxó ɖiɖɔ sín walɔ ɖé wɛ‚ tòxó ɖiɖɔ è mì ɖó ná dó gbè é ‚ ée mì ná bà ná ɖó nú Aflika mìtɔn ɔ́ bǐ é. È ɖó ná xò nǔ kpɔ́n ǎ ‚ un ɖi ɖɔ nǔ lɛ́ɛ ko jɛ yìyì jí. Alɔ sɔ bá ɖù gǎn lɛ́ɛ ɖò jijɛ jí wɛ. Mì ná kpɔ́n nǔ è ná jɛ é amɔ̌ nǔ xó kpɔ́n ɖè dó linlin ɖagbe mɛ ée mì ylɔ́ dó azinkpo jí ɔ́ ɖó é wú ǎ. Nǔ tají è è ɖó ná wà ɔ́ wɛ nyí ɖɔ è ní dó gbè nú walɔ ɖagbe énɛ́ bó ká byɔ́ ɖɔ ní nyí jíjlá ‚ ní gbàkún gbɔn Aflika ɔ́ bǐ jí ‚ Aflika ée ɖó hudo fúnfún ná gbɔ́n dakɔ́n tá tɔn é. Gbɔjɛ́ gbɔ́n dakɔ́n tá ɖò tòxó ɖiɖɔ lí xò ɔ́ wɛ nyí ɖɔ sunnu kpódó nyɔ̌nu kpán ée ɖò tò lɛ́ɛ kùn wɛ lɛ́ɛ ní ɖyɔ‚ ɖó Aflika mìtɔn ɔ́ wìnnyá wìnnyá jí wɛ ɖè bɔ wìnnyá wìnnyá byɔ́ ɖɔ è ní ɖɔ dó nù wú kpowun ǎ. Bɔ tɛn nukɔntɔn è è ná sɔ nú jɔwunjɔja lɛ́ɛ ɔ́ wɛ nyí ɖɔ è ní mɔ jɔwunjɔja nyínyí yetɔn ɖò azɔ̌ bǐ lí xò ‚ ɖò akpá bǐ xwé. Ée afɔ sɔ ɖo tè tɔ azɔwatɔ́ lɛ́ɛ tɔn cyan xó xá tògán Patrice TALƆN gudo ɖò azǎn 16ɔ́ kɔnyásùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ é lá ɖɔ émí ná sɔ liva 15 ɖòtè nú azɔwatɔ́ lɛ́ɛ bɔ è ká ná lɛ́ yawu jɛ ye sí. Linlin nɛ́ ɔ́ wɛ nyí ɖɔ tò ɔ́ ní sú axɔ́ è é ɖù dó azɔwatɔ́ lɛ́ɛ kpódó yemɛ ée ko ɖò gbɔjɛ zán ɖaxó ɔ́ mɛ̀ lɛ́ɛ é kpán. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ kpénúkún dó akwɛ zínkán tò ɔ́ tɔn wú é ‚ Romuald Wadagni wá tín axɔ́ è acɛkpìkpà ɔ́ ná sú azɔwatɔ́ lɛ́ɛ ɔ́ é mɛ̀‚ ɖò azǎn 19ɔ́ kɔnyásùn ɔ́ tɔn gbè. È tó bɛsín axɔ́súzɔ́wátɔ́ ée kpò ɖò azɔ̌ wà wɛ lɛ́ɛ jí hwɛ̌. Akwɛ ɖé lɛ́ɛ tîin bɔ Romuald Wadagni lɛ́ tínmɛ có bó wá tín nǔ è kàn mɛ ée ko ɖò gbɔjɛ zán ɖaxó mɛ̀ lɛ́ɛ é tɔn. Xó è cyan xá Patrice TALƆN wɛ afɔ sɔ ɖo tè tɔ azɔwatɔ lɛ́ɛ tɔn ɖè sín hwenu mɔkpán ɖye ɔ́‚ wá cicɛ mɛ̀; é ká lɛ́ ɖò tamɛ gege ɖevo lin dó ye wú wɛ. Ɖò azǎn 8ɔ́ ayidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn mɛ̀ ɔ́‚ ɖò Benɛ ɔ́‚ mɛ 305 wú wɛ Kovidi-19 ɔ́ ɖè ‚ azɔn ká ko gbɔ nú mɛ 118‚ è ká ɖò mɛ 113 tɔ́jú wɛ bɔ mɛ 4 ka kú. Kɛ́n è Benjamin Hùnkpátín‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún lanmɛ ná nɔ ganjí wú ɔ́ ɖó ɖò gbaví nukpɛnnɔ gɔnu Benɛ tò tɔn mɛ̀ tɛníígbè élɔ́ ɔ́ nɛ́. Benjamin Hùnkpátín sɔ́ ayi mɛ tɔn dó nǔ jí ɖɔ è ko lɛ́n ɖayǐ ɖɔ mɛ gege na bɛ́ azɔnkwín ɔ́ ɖò fúfónu nǔxwásùn ɔ́ tɔn kpódó bibɛmɛ ayidósùn ɔ́ tɔn kpán. Mɛɛ è wú è ko lɛ́n ɖɔ azɔnkwín ɔ́ ná ɖè lɛ́ɛ bǐ wɛ è gbéjé kpɔ́n bɛ́ sɔgbe wlɛnwin è acɛkpìkpà ɔ́ sɔ ɖayǐ bó na liza xá Kovidi-19 ɔ́ é. Amɔ̌ è ká ná ɖó ayi tè tawun. Nǔ jɛ nǔ jɛ gán jí nyí ɖɔ azɔnkwín ɔ́ ko fó ǎ. "Gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ́ dà tòví lɛ́ɛ nú ye ná ""nɔ acceji"" bó ká lɛ́ wànǔ kpódó ""mɛxo yí kpó"" lóbó ká zán walɔ ɖagbe." Ée ye nɔte ɖò tɛndò ɖokpó ɔ́ mɛ nú gàn xixo 48 ɔ́‚ nukɔntɔ́ Benɛ tɔn lɛ́ɛ lɛkɔ nú mɛ yetɔn lɛ́ɛ wá yì xwé. Nǔ nɛ́ tîin ɖò aklunɔzángbè azǎn 22 xwèjísùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ‚ ayǐtehɔnnu bɔ lɔkpazɔwatɔ lɛ́ɛ wɛ jɛ nukɔn nú yě. Lɔkpazɔwatɔ lɛ́ɛ dó zogbeji ɖɔ mɛ ée ye kplá lɛ́ɛ bǐ wɛ ye kíjé. Mɛ ée gosin tò ɖevo mɛ̀ lɛ́ɛ ɔ́‚ è tó dó yě va dó gbɛ ɖù tɛn ɖé ɖò Grand-Popo hwɛ̌. Nǔ è ɖò agban alyannu ɔ́ tɔn mɛ̀ lɛ́ɛ wɛ́ nyí awɔntin cyɔn nù 5000‚ fí è nɔ klɔ alɔ ɖè é 50‚ soɖabi sìn go 25 kpódó aɖǐsìn go 50 kpan. Nú Christophe Lemée ɔ́‚ PIP/Kanlin nyìnyì kpá W tɔn sín gǎn ɔ́‚ nǔwíwá African Parks tɔn ɔ́ ɖè jló è é ɖó bó ná dalɔ acɛkpìkpà ɔ́ ɖò nǔ è é lin bó ná wà lɛ́ɛ sín ali nù é. Ɖò azɔnkwín Kovidi-19 tɔn hwenu élɔ́ é ɔ́‚ mì mɔ ɖɔ é jɛxa nú mì ná dalɔ gǎn ée kpacɛ dó lanmɛ ná nɔ ganjí nù lɛ́ɛ ée ɖò azɔ̌ ɖaxó wú sín hwenu azɔnkwín ɔ́ wá é ‚ mì hɛn alyannu bó ná ná tokpɔnlagán ɔ́ bɛ́ ná liza xá azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ ‚ nǔ è é ɖɔ é nɛ́. Xwè 30 gudo tò kplé gannyǐ gannyǐ ɔ́ tɔn‚ ortb xó jíjlá gɔnu è è cyan é ‚ xó tají ‚ tòxó ɖiɖɔ. Zo kwɛ súsú aluunsùn élɔ́ tɔn ɔ́ ná ɖibla vɛ́ axì kpɛɖé ɖò Benɛ ví lɛ́ɛ núkún mɛ̀. Sín azǎn nukɔntɔn aluunsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ azɔxwé ée nɔ kpénúkún dó zo hlɔ́nhlɔ́n wú é ɔ́‚ lɛ́ dó akwɛ kpɛɖé zo kwɛ ɔ́ jí. Nǔ è è wú wɛ è sɔ tutomɛ nɛ́ é ‚ è ko lá xóxó ɔ́‚ junjɔn ayǐ ɔ́‚ é tínmɛ nú afɔ sɔ ɖo tè tɔ zo hlɔ́hlɔ́n zán tɔ́ lɛ́ɛ tɔn ɖò sbee sín nɔtɛn ɖò Kutɔnu. Azɔ̌ wíwá yí junjɔn ɖé hwenu wɛ bɔ azɔxwé ɔ́ sín gǎn ‚ Jacques Paradis lɔ́ɔ ɖò dò tɔn mɛ̀. Adà huzu nú azɔ̌ nɛ́ ɔ́‚ axisinɔ we wɛ kàn : yemɛ è axɔsú nɔ dalɔ lɛ́ɛ kpódó mɛ kpáa lɛ́ɛ kpán. Nú mɛ nukɔntɔn lɛ́ɛ ɔ́‚ akwɛ ɔ́‚ kpɛɖé kpɛɖé wɛ è ná déjí. "Énɛ́ wú ɔ́‚ zo hlɔ́nhlɔ́n è è ylɔ́ ɖɔ ""tranche sociale"" ɔ́‚ ée è nɔ lɛ́n ényí zo hlɔ́nhlɔ́n hwe alǒ é nyí Kwh 20 ɔ́‚ ná gosin akwɛ 78 wá yì 86 ɖò Kwh ɖokpó jí." Ényí zo hlɔ́nhlɔ́n ɔ́ ɖò Kwh 20 kpódó 50 kpán tɛntin ɔ́‚ Kwh ɖokpó ná xɔ akwɛ 109. Nú mɛ ée zán zo hlɔ́nhlɔ́n bɛ́ hwe alǒ é nyí Kwh 500 ɔ́‚ myɔ títá ɔ́ ná xɔ akwɛ 111 Kwh ɖokpó jí ‚ é sɔ ná nyí akwɛ 133 ǎ. Mɛ kpáa ée axɔsú má nɔ dalɔ ǎ lɛ́ɛ ɔ́‚ ye ná sú akwɛ 125 ɖò Kwh ɖokpó jí ‚ ényí ye zán zo hlɔ́nhlɔ́n bɛ́ ɖò 50 kpódó 250 kpán tɛntin é. É nyí zo hlɔ́nhlɔ́n è è zán ɔ́ zɛ Kwh 250 wú ɔ́‚ Sbee nɔ lɛ́n Kwh ɖokpó dó akwɛ 148 jí. Sbee gbásá ɔ́ gbɔn yɛkan nɛ́ mɛ̀ bó tínmɛ nǔ è wú akwɛ nɛ́ lɛ́ yi jǐ é mɛ̀. Tutomɛ ɔ́ byɔ ɖɔ nǔ è ɖò akwɛ lí jí è bǐ ní nɔ ali ɖokpó nù ɖò Sbee xwé ɔ́. Cóbónú akwɛ ná ɖyɔ ɖò Sbee xwé ɔ́‚ akpáxwé ée nɔ kɛnu dó nǔ mɔ̌wun wú ɖò azɔxwé ɔ́ tó xwlé linlin ɔ́ acɛkpìkpà ɔ́ hwɛ̌. Eyɛ ká yígbè ná gbɔn gbetakɛn ɖé mɛ̀ ɖò azǎn 24ɔ́ ayidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Ée afɔ sɔ ɖo tè tɔ zo hlɔ́nhlɔ́n zán tɔ́ lɛ́ɛ tɔn wá yí xó ɔ́‚ ɖě jɛ ɖě gudo ɔ́‚ ye kínkɛ́n gbetakɛn ɔ́ ɖesu. Ye tó sɛ̀ yeɖee dó zɔ nú tutomɛ énɛ́ hwɛ̌ bó lɛ́ sɛ̀ yeɖee dó zɔ nú lě azɔ̌ wíwá Sbee ɔ́ tɔn nɔ nyɔ́ gbɔn é wú. Bó ná sɔ kɛ́n nú mɛ ɖò Benɛ tò mɛ̀ ɔ́‚ kɛ́n sɔ nú mɛ wémá wɛ è ná tó ɖó hwɛ̌. Amɔ̌ mɛdógesiwéma yaɖé yaɖé ɖevo lɛ́ɛ tîin bɔ sɛ́n ée ɖɔnǔ dó sɔmì sɔmì nù ɔ́ yígbè ná ɖò sɛ́n dódó è ɖɛmɛnu lɛ́ɛ dalɔ mɛ̀ ɖò azǎn 14ɔ́ abɔxwísùn xwè 2019ɔ́ tɔn gbè é mɛ̀. Ɖò sɛ́n nɛ́ jí ɔ́‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ kpénúkún dó ayijayǐ tòví lɛ́ɛ tɔn wú ɔ́‚ sɔ gbetakɛn ɖé bó lɛ́ tîin mɛdógesiwéma tɛnmɛ tɛnmɛ è è hɛn ɔ́‚ è ná yí sɔ kɛ́n ná lɛ́ɛ é. Mɛdógesiwéma nɛ́ lɛ́ɛ ɖye : kɛ́n sɔ wémá Lépi tɔn‚ mɛdógesiwéma kpáa ‚ mɛdógesiwéma yɔyɔ ée ná acɛ bɔ è hɛn è ná dán hùn gbɔn CEDEAO mɛ̀ é ‚ jɔhún dó wémá ‚ mɛdógesiwéma sɔ́jà lɛ́ɛ tɔn‚ wěmá ée mɛ kpáa lɛ́ɛ alǒ mɛ ée ɖò ahwan mɛ̀ lɛɛ nɔ yí gbɔjɛ ɖaxó sín kwɛ ná é ‚ wěmá ée dó gesi mɛ ɖokpó ɖokpó ɖò Benɛ tò mɛ̀ é. Amɔ̌ cóbónú è ná zán wěmá nɛ́ lɛ́ɛ ɖě ɖò kɛ́n sísɔ hwenu ɔ́‚ yemɛ è ɖò sɔmì sɔmì zínkpó ɔ́ jí azǎn nɛ́ gbè lɛ́ɛ ná lɛ́ kpɔ́n nǔ ɖevo lɛ́ɛ ɖò mɛ ée jà kɛ́n sɔ gbé ɔ́ wú hwɛ̌. Yedɛlɛ́ɛ ná kpɔ́n ɖɔ nǔ è ká ɖò mɛdógesiwéma nɛ́ lɛ́ɛ jí ɔ́ sɔgbe xá ée ɖò CENA sín wěmá jí ɔ́ ají. "Gbetakɛn wɛ tokpɔn gán Zǔ tɔn ɔ́ sɔ bó dó sɛ́n ""chicha"" nùnù agbawungba ɔ́ tɔn." Chicha nunu ɖò tò kplé tɛn lɛ́ɛ ( ahan nù tɛn‚ nǔ ɖú tɛn‚ gbɛɖutɛn ‚ fí è è ko síxú nɔ kplé ɖè é bǐ é) ɖò tokpɔn zǔ tɔn mɛ̀ ɔ́‚ è gbɛ̌ bǐ gbidi gbidi ‚ nǔ è wɛn è gosin tokpɔn gbásá ɔ́ ɖɔ è nɛ́. Nǔ è wú wɛ è gbɛ̌ nǔ mɔ̌wun ɔ́‚ gbetakɛn ɔ́ gbà jɛ̌ mɛ̀ ǎ. "È ɖɔ kpowun ɖɔ "" nú ayi jayǐ ná dó tîin nú tòví wú wɛ""." "Azɔ̀ gblégblé ""chicha"" ɔ́ nunu wá gbà gbě ala ɖò jɔwunjɔja kpódó yemɛ ée ɖò wìnnyá wìnnyá wɛ dín lɛ́ɛ kpán gɔ́n ɖò Benɛ tò mɛ̀." È ká gɔn gbehwan nyì mɛ gbeɖé bó ná dó gbɛ́ nǔ mɔ̌wun ǎ. É tó nɔ Belgique kpódó Buukina kpán hwɛ̌ nɛ́. Cóbónú è na mɔ azɔn ɔ́ ɖò wǔ tɔn ɔ́‚ è tó gbéjé lanmɛ tɔn kpɔ́n ɖò fí è nɔ́ nɔ̀ mɛ ɖokponɔ yí ɖè ɔ́‚ gàn xixo 24 gudo. È bó lɛ́ xà : Azɔnkwín kolonâ ɔ́ : walɔ ɖagbe è è sɔ ɖò Benɛ ɖò lanmɛ ná nɔ ganjí lí nù lɛ́ɛ ɖye : gǎn-hɔn-yì-tɔ́ acɛkpìkpà ɔ́ tɔn ɖélɛ́ɛ yí kpɔ́n fí è è ná ɖó tɛnmɛ nú mɛ ée ná bɛ́ kolonâ ɔ́ dó lɛ́ɛ é. Mɛ è ká ɖó wǔ kpɔ́ xá azinzɔnnɔ ɔ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ è ká ɖò awɔntin hwɛ́n ayǐ wɛ bó ná ɖalɔ ye jí. Kpódó liva 2452‚192 kpán ɔ́‚ sɛ́n è ɖɔnǔ dó akwɛ zínkán wú ɔ́ lɛ́n ɖɔ tò ɔ́ ná yí nukɔn ɖò akwɛ lí xò nú kɛ́n 6%‚ axivívɛ́ nǔ è ɖò axi jí lɛ́ɛ tɔn ɔ́ ná zɛ kɛ́n 3% wú lě é ko nɔ nyí gbɔn é ɔ́ ǎ ‚ amɔ̌ è ná hwe kɛ́n 4‚5% dó akwɛ zínzán ée ɖò tò ɔ́ wú é bǐ. Kɛ́n 46‚3% wɛ è sɔ ɖótè ɖò tò kwɛ ɔ́ bǐ mɛ̀ bó ná zán dó nunɔmɛ tòví lɛ́ɛ tɔn wú. Cóbónú akwɛ zínzán tò ɔ́ tɔn ná wá ɖɛmɛnu lɛ́ɛ gbásá ɔ́‚ acɛkpìkpà ɔ́ tó sɛ́ nǔ è kwɛ ɔ́ jà wíwá gbé lɛ́ɛ dó hwɛ̌. Nǔ nɛ́ lɛ́ɛ ɖě wɛ́ nyí ɖɔ denuzɔwatɔ lɛ́ɛ ná jó akwɛ è tò ɔ́ ná gbò dè hǔn ɖaxó ɖaxó è è ná xɔ lɛ́ɛ‚ zokɛkɛ ée nɔ zán zo hlɔ́nhlɔ́n lɛ́ɛ tɔn dó nú tò ɔ́. È ká lɛ́ɛ jó takwɛ gege dó nú azɔxwé klewun klewun lɛ́ɛ. Gbɔn xó è ɖɛmɛnu lɛ́ɛ cyan xá gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ kpénúkún dó akwɛ zínkán tò tɔn wú é kpódó ée nɔ kpénúkún dó tutomɛ tò tɔn wú é ɔ́ kpán gblamɛ ɔ́‚ ye dógbè nú acɛkpìkpà ɔ́ ɖó tutomɛ yaɖé yaɖé ée sɔ ɖayǐ ɖò akwɛ zínzán tò ɔ́ tɔn lí xò é wú. È ko dó zogbe sɔmì sɔmì sɛ́n yaɖé yaɖé ɖevo jí ɖò Benɛ sín abɔxwísùn xwè 2019ɔ́ tɔn mɛ̀ ɖokpóo. Sɛ́n ɔ́ hɛn sɔmì sɔmì walɔ yaɖé yaɖé ɖevo lɛ́ɛ nù. Walɔ nɛ́ lɛ́ɛ ɖě nɛ́ nyí jɛɖutɔ ɖíɖó ɖò tògán sísɔ hwenu ɖò xwè 2021ɔ́ mɛ̀ nɛ́. Mì ɖò nǔtuuntuun kpáa dó sɔmì sɔmì sɛ́ɛ ɔ́ jí lɛ́ɛ xwlé mí wɛ. ortb xó jíjlá gɔnu è è cyan é ‚ tòxó ɖiɖɔ nǔ ɖěbǔ ɖè ǎ. Xó gbayi gbayi ɖokpó ɖò hǔn hɛ́n nú sɛ́n gbásá dódó Joseph Jɔgbénṵ tɔn wɛ; é mɔ afɔ tɛ sɛ́n jí ɖokpó tîin sín xwè 15 ɖye ɖokpóo : è síxú huzu adà nú akɔ è è jɛ xá tò gudo tò lɛ́ɛ ɖě má wlán dó wěmá mɛ̀ ǎ agbawungba à ? Nú sɛ́n gbásá dódó Benɛ tɔn ɔ́‚ gbè yíyí ɔ́ nyí<<éo>>. È wá byɔ́ nǔ ɖò sɛ́n gbásá dódó ɔ́ bó ɖɔ ní bló bónú ajaka ní dɔn sí gbɔn gbetakɛn è tò è ɖò CEDEAO mɛ̀ sɔ lɛ́ɛ é ní súnsún lě sɛ́n gbásá tò è ɖò hwe yì xɔ wà jí tɔn lɛ́ɛ (CJC) dó zogbeji ɖò azǎn 6ɔ́ lyasùn xwè 1991ɔ́ tɔn gbè ɖò Abuja é. Gbetakɛn è xixa tɔn nyí (A/P1/7/91)‚ ée gblamɛ è sɔ sɛ́n gbásá CEDEAO tɔn ɖayǐ ɔ́‚ ɖɛmɛnu Benɛ tɔn lɛ́ɛ wá dalɔ wěmá mɛ̀ bó yí gbè ná gbɔn sɛ́n è xixa tɔn nyí (Sɛ́n 97-021 ée è sɔ ɖò azǎn 20ɔ́ ayidósùn xwè 1997ɔ́ tɔn gbè é. Lě sɛ́nkwín 145ɔ́ sɛ́n dódó azǎn 11ɔ́ wǒsùn xwè 1990ɔ́ tɔn gbè tɔn ɔ́ byɔ gbɔn‚ cóbónú Benɛ ná sɔ gbetakɛn è sɔ ɖò tò gudo lɛ́ɛ dó tòví lɛ́ɛ sin walɔ mɛ̀ é nɛ́. Amɔ̌ è bló gbɔn mɔ̌ ǎ káká wá jɛ azǎn è gbè sɛ́n gbásá dódó Benɛ tɔn ɔ́ ná wá jà nǔ è dyɔ lɛ́ɛ ná sɔ dó sɛ́n ée dó CJC wá é mɛ̀ é. Nǔ è ɖyɔ lɛ́ɛ ɔ́‚ azǎn 19ɔ́ aluunsùn xwè 2005ɔ́ tɔn gbè wɛ è jlo ná sɔ dó sɛ́n nɛ́ mɛ̀ ɖè ‚ gbɔn sɛ́n núwíwá A/SP.1/01/05. gblamɛ. È sɔ dó sɛ́n ɔ́ mɛ̀ ɖɔ tòví ée mɔ ɖɔ tò ɔ́ ɖò afú tá émí wɛ ɔ́‚ hɛn ɔ́ é ná yì ylɔ́ hwɛ tò ɔ́ ɖò CJC nukɔn. Anyumlímlí xó tɛn Mathieu Kérékou gbásá wɛ CENA sɔ azɔwánú tɔn lɛ́ɛ junjɔn. Azɔwatɔ́ ée ɖò gbě nɛ́ jí ɔ́ ná ɖibla yì 15000 bɔ azɔwánú tɛnmɛ tɛnmɛ ɖevo lɛ́ɛ gɔna. Colisage sɔ nyí nǔ vò ɖé zɛ gbaví klewun klewun è mɛ̀ è nɔ bɛ́ alyannu CENA tɔn lɛ́ɛ dó bó nɔ sɛ́dó kɛ́nsɔ́tɛn lɛ́ɛ alǒ tokpɔnlaví lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́ ǎ ‚ nǔ è Ruffin Godjo‚ gǎn ée ɖò hwɛ kpódó mɔkàn kpán zɔ́ lí xò ɖò CENA ɔ́ tínmɛ é nɛ́. Ɖò hwe élɔ́ nù ɔ́‚ azɔwatɔ́ CENA tɔn lɛ́ɛ ɖò azɔ̌ wú kúnnyá kúnnyá bó ná blá gbaví klewun klewun nɛ́ lɛ́ɛ ɖòtè. "Din ɔ́‚ gbaví klewun klewun nɛ́ lɛ́ɛ ée ná yì kɛ́nsɔ́tɛn lɛ́ɛ bibla wɛ ɖatɛ jí. Gbaví klewun klewun nɛ́ lɛ́ɛ ɔ́ wɛ nyí agban hɛ́nnú ée mɛ̀ è ná bɛ́ alyannu CENA tɔn lɛ́ɛ dó bó ná zán ɖò kɛ́nsisɔ tɛn lɛ́ɛ é. Ɖò gbaví klewun klewun ɖokpó mɛ̀ ɔ́‚ è nɔ mɔ amì è è nɔ sá dó fɛ̀n é ‚ amì è mɛ̀ è nɔ zín goxɛ ɔ́ dó é ‚ amì go ɔ́‚ hwekpo wěwě ‚ kàn ‚ nǔwlántín aminɔ‚ avɔkanfún‚ amìsínsínnú‚ nǔblanú‚ kpɛ́n gbá ‚ myɔgbɛ́n zo hlɔ́nhlɔ́nnɔ‚ nǔtlɛnú kpódó goxɛ ée nɔ sɔ kɛ́n é kpán. Kovidi-19 hwenu élɔ́ è mì ɖè é ɔ́‚ alyannu ɖokpó lɛ́ gɔnu gbaví klewun ɔ́. Alɔ súnsún nú soɖabi sìn nɔ ɔ́ wɛ. Alɔ súnsún nú soɖabi sìn nɔ ɖò dandan mɛ̀ ɖò zali xá azɔnkwín ɔ́ lí nù. Ɖò kɛ́nsísɔ̀ tɛn ɖokpó ɔ́‚ è ná mɔ goxɛ́ ɖokpó bɔ mɛ ée wá kɛ́nsísɔ́ gbé lɛ́ɛ bǐ ná zán. Mɛ ée jà kɛ́n sɔ gbé lɛ́ɛ ɖokpó ɖokpó ná tó súnsún alɔ hwɛ̌. Bɛne yí tà ɖò agbahwlɛnhwlɛn nù ɖò cɛ́jú 35ɔ́ mɛ̀ hwenu Cebio Soukou dó ɖɔ ɔ́ é; bɛ́ nyí ɖɔ tɔn nukɔntɔn è dó ɖò anyumlimli xó gbɛta Benɛ tò ɔ́ tɔn mɛ̀ é. Ée ye lɛ́kɔ̀ sín avatɛn yetɔn ɔ́‚ é lɛ́ ɖó nù ɖò ɖɔ wegɔ ɔ́ mɛ̀ gbɔn coner"" ée é xò ɔ́ gblamɛ." Steve Mounié wɛ dó ɖɔ wegɔ ɔ́ ɖò cɛ́jú 71ɔ́ mɛ̀. Ɖɔ we nɛ́ lɛ́ɛ jí jɛ́n ye fó dó ; Kpɔ̀ lɛ́ɛ xó bɔlu ganjí có ɔ́‚ ye kpéwú bó dó ǎ. "Ye tlɛ dó ɖɔ ɖokpó bɔ è gbɛ́ ɖó é nyí ""hors jeu"" wú." Anyumlímlí xó gbɛta Benɛ tɔn ɔ́ wɛ ɖó ɖùɖéjí cóbó ná byɔ keze zán 3ɔ́ kpódó 4ɔ́ kpán agbahwlɛnhwlɛn ná yì CAN 2021 ɔ́ mɛ̀‚ é ká ná kpé anyumlímlí xó gbɛta Lesotho tɔn ɔ́ azɔn we. Maurice Thantan Xó tají lɛ́ɛ‚ nunɔmɛ gbɛtɔ lɛ́ɛ tɔn‚ lɔ̌n yì jǐ lɔ̌n fɔn kàn. Ée ná dó tɔ̀ kpɔ́n ɖò akpáxwé nukɔntɔn ɔ́ mɛ̀ bɔ mɛ kpáa ná kùn azɔxwé axɔsú xwé tɔn lɛ́ɛ. "Linlin tutomɛ nɛ́ tɔn wɛ nyí ɖɔ è ní sɔ walɔ ɖagbe è mɛ kpáa lɛ́ɛ nɔ hɛn azɔmɛ xwé yetɔn lɛ́ɛ ná ɔ́ dó nǔ walɔ azɔxwé axɔsú tɔn lɛ́ɛ tɔn mɛ̀‚ bónú è ná síxú nyí lè nú azɔmɛví lɛ́ɛ bǐ ɖò fí ɖěbǔ è ye ɖè ɖò Benɛ yíkúngban jí é. Azɔmɛ xwé è è ná sɔ dásí nú mɛ kpáa lɛ́ɛ ɔ́‚ axɔsú jɛ́n ná kpacɛ ná bɔ xɔkwɛ è è ko nɔ sú ɖayǐ ɖò azɔmɛ xwé axɔsú tɔn lɛ́ɛ ɔ́ jɛ́n è ná sú." Azɔxwé mɛ kpáa tɔn nɛ́ lɛ́ɛ ná lɛ́ ɖó nù ɖò mɛsi lɛ́ɛ hínhɛ́n mɛ̀. Tutomɛ ɔ́ ná sɔ lě è ná yí mɛsi lɛ́ɛ gbɔn é ‚ lě è ná zán yě gbɔn é nú azɔxwé mɛ kpáa tɔn lɛ́ɛ ‚ tagbesɔ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ lɛ́ɛ wɛ tɛɖɛ̌ jí. Ayidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn wɛ nyí hwenu gudo tɔn è è ná tò è ɖò bǔnínɔ́ gbɛ ɔ́ tɔn ée ɖɔnǔ dó xó jíjlá gbɔn mɔkàn jí nù ɔ́ (UIT) mɛ̀ lɛ́ɛ bǐ bónú gbaví nukpɛ́nnɔ gɔnu yetɔn lɛ́ɛ ní huzu gbaví nukpɛ́nnɔ mɔkàn jí tɔn lɛ́ɛ (TNT). Ɖò Benɛ ɔ́‚ nǔ lɛ́ɛ bǐ ɖò gbesisɔ mɛ̀ bónú TNT ná byɔ walɔ lɛ́ɛ bǐ mɛ̀ ɖò xwédó ɖokpó ɖokpó mɛ̀. Gbɛta (C/TNT) ée ɖò tògán ɔ́ gbásá sín acɛkpìkpà glɔ ɔ́ wɛ ɖò tutomɛ nɛ́ ɔ́ kùn wɛ. Patricia Codjia‚ ée nyí nǔ tuun tɔ́ xeɖé xeɖé ɖò gbaví bowun bowun kpódó gbaví nukpɛ́n gɔnu kpán lí nù ‚ bó nyí gǎn ɖò akpá énɛ́ xwè ɖò Ortb ɔ́ lɔ́ɔ ɖò gbɛta ɔ́ mɛ̀. É gbà jɛ̌ fí è TNT ɔ́ lɛ́ɛ ná nɔ ɖò Benɛ yíkúngban jí lɛ́ɛ mɛ̀. Patricia Codjia ée nyí nǔ tuun tɔ́ xeɖé xeɖé ɖò gbaví bowun bowun kpódó gbaví nukpɛ́nnɔ gɔnu kpán lí nù ɔ́‚ ɖɔ mɛjí mɔkàn zo hlɔ́nhlɔ́n ée è ylɔ́ ɖɔ hertzien wɛ ná ná zo TNT ɔ́. TNT ɖyɔ gbaví nukpɛ́nnɔ kpáa lɛ́ɛ. É ná zɔ́n bɔ xó jlá gbɔn mɔkàn jí ɖò gbaví nukpɛ́nnɔ mɛ̀ ná gbàkún. Lè ée nyí TNT zínzán tɔn lɛ́ɛ ɔ́ ɖě ɖye : gbaví nukpɛ́nnɔ kpínkpɔ́n gbɔn mɔkàn jí ‚ nǔ xɔ gbɔn mɔkàn jí ‚ sɔmì sɔmì bíbló gbɔn mɔkàn jí ‚… Ɖò klewun mɛ̀ ɔ́‚ é ná zɔ́n nǔ è kpɔ́n wɛ è ɖè ɔ́ ná ɖiɖɛ̌ bó ká nyɔ́ sè. Ɖò tɛníígbè azǎn 24ɔ́ avùvɔsùn ɔ́ tɔn ɔ́‚ sɔ́jà ée kplé bó ɖò gbɛta kplékplé ée nɔ jɛhun dó hwlɛngán tòví lɛ́ɛ tɔn jí ɔ́ (CNSP) nù ɔ́ kpódó afɔ sɔ ɖo tè tɔ CEDEAO‚ ée nù wɛ tògán xóxó Awɔnlin tɔn ‚ Goodluck Jonathan ɖè ɔ́‚ tɔn lɛ́ɛ kpán cyan xó nú azǎn atɔn có ɔ́‚ ye mɔ nǔ jɛ yeɖee gbè mɛ có bó gosin Bamako ǎ. CEDEAO sín afɔ sɔ ɖo tè tɔ nɛ́ lɛ́ɛ wá yì xò nǔ kpò ; ye ko lɛ́n ɖɔ émí ná wànǔ bɔ sɛ́n dódó è sɔ́jà lɛ́ɛ hɛn kija ɖò Mali ɔ́ ná lɛ́ xwètè. È bó tuun ɖɔ ‚ hwinnya hwinnya è ɖɛmɛnu lɛ́ɛ sísɔ hɛn wá Mali sín xwèjísùn wá yì lidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn mɛ̀ ɔ́‚ nyí xú bó ɖò vɛgomɛ nú CEDEAO sín nukɔntɔ́ lɛ́ɛ ɖò akpáxwé gege jí. Hwinnya hwinnya è tîin ɖò dɔ̌n má gbo kɔ̀ ɔ́ ɖè nǔɖé wú má kpé CEDEAO tɔn ɔ́ lɛ́ɛ gbà. Ayǐ jijɛ CEDEAO tɔn ɖò Bamako ɔ́ bɛsín hwinnya hwinnya è tîin káká bɔ tògán Ibrahim Boubacar Kéita bà azinkpo tɔn kpò ɔ́ hwenu ǎ. É jɛxa ɖɔ è ní flín wǔvɛ́ CEDEAO tɔn lɛ́ɛ hwɛ̌. Sɛ́n è è sà dó Mali ɖò hwenu è flí tògán tɔn sín azinkpo jí ɔ́ sín xó sɔ ɖò atɛmɛ ǎ. Sín hwenu CEDEAO tɔ́n azɔ̌ gbé bó wá Bamako ɖò azǎn 22ɔ́ avùvɔsùn ɔ́ tɔn ɔ́‚ é sɔ kɛnu dó tògán IBK è è flí sín zínkpo tɔn jí é wú ‚ loɔ́ lě è é ná wá gbɔn bɔ è ná hɛn tò ɔ́ kɛ́ɖɛ́ kɛ́ɖɛ́ káká nú xwè ɖokpó ɔ́‚ wɛ mya núkún níí. È ní lɛ́ xà >> Mali : tòxó ɖɔ gbɛta ée má ɖò gbè ɖokpó ɔ́ dó xá acɛkpìkpà ɔ́ wɛ ǎ ɔ́‚ ná nɔ tɛn kpɔ́n nú tògán ɔ́ sín nǔwíwá lɛ́ɛ nù bó ná bló. Bɔluxotɔ́ tají lɛ́ɛ ɖò bɔlu xixo ɔ́ mɛ̀ ǎ có ɔ́ (Verdon ɖò gudo‚ Sessegnon ɖò tɛntin‚ Poté ɖò nukɔn‚... )‚ bɔlu xò gbɛta Benɛ tɔn ɔ́ kpéwú bó ɖù ɖò bɔlu xò gbɛta ée huzu kpan nukɔn ɛ́ é jí‚ é lɔ́ɔ fá ǎ. É syɛ́ndɔn taala ‚ bɔlu xò tɔ́ ée kpò lɛ́ɛ gbɔ́ bó cí gudo cɛ́jú nukɔn tɔn lɛ́ɛ mɛ̀. Amɔ̌ nyɔwa mɛ ɖokpó ɖokpó tɔn zɔ́n bɔ Benɛ ɖó ɖùɖéjí. Ɖò cɛ́jú 23ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ Khaled Adenon‚ gudo cɔ́ tɔ́ kpatakì ɔ́‚ yí bɔlu è Imorou nɛ́ɛ ɔ́ lé‚ é sɛyi nukɔn bó mɔ Jodel Dossou ɖò ajà mɛ ɖelɛ́ɛ tɔn nukɔn. Mɛ ée nɔ xò aɖusí xwé bɔ è sùn nyǐ ɖɔ TGV‚ ɖó wezun bibɛ tɔn wú é ɔ́‚ bɔlu xò tɔ́ xeɖé xeɖé tɔn wɛ xlɛ ɖò akpá élɔ́ hwenu. Afɔ we ɖé jɛ́n ɖè kpowun ‚ bó xò bɔlu ɔ́ syɛ́nsyɛ́n kpódó ɖúsí fɔ́ tɔn kpó bó dó ɖɔ ɔ́. É nyɔ́ dín ! Nukɔn wɛ Benɛ jɛ nɛ́. Cɛ́jú yɔywɛ ɖé gudo ɔ́‚ Jodel Dossou ɖokpó nɛ́ lɛ́ wá ajà cɔ́ tɔ́ nukɔn‚ bó xò bɔlu ɔ́ syɛ́nsyɛ́n tɔn‚ amɔ̌ eyɛ sɔ koligo tɔn lɛ́ɛ bó ɖetɔn ná. Ɖɔ ɖokpó nɛ́ jí jɛ́n ná nɔ káká bɔ ye ná yì gbɔjɛ́. É ká ná lɛ́ nɔ mɔ̌ káká bɔ bɔlu ɔ́ ná fó. Ɖò akpáxwé wegɔ́ ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ bɔlu xò gbɛta we lɛ́ɛ bǐ mlí anyǔ ganjí ‚ Lesotho mɛ lɛ́ɛ ján gudo yetɔn ganjí. Nukɔntɔn ɔ́ nɛ́ nǔ mɔ̌wun jɛ ɖò tòxó ɖiɖɔ lí nù ɖò Benɛ. È xwédó sɛ́n bó sɔ ahwan nukɔn sya mɛ ée má ɖò gbè ɖokpó ɔ́ dó xá acɛkpìkpà ɔ́ wɛ ǎ lɛ́ɛ tɔn. Wěgbójínɔtɔ́ FCBE tɔn ɔ́‚ Paul Hǔnkpɛ‚ wɛ nɔ tɛn nɛ́ mɛ̀ jɛ nukɔn. Ée é nyí ahwan nukɔn sya mɛ ée má ɖò gbè ɖokpó ɔ́ dó xá acɛkpìkpà ɔ́ wɛ ǎ lɛ́ɛ tɔn ɔ́‚ wěgbójínɔtɔ́ FCBE tɔn ɔ́ wɛ ná wazɔ bó ná sɔ afɔ yetɔn ɖò tè. Soglo kpéwú bó nɔ tɛn mɔ̌wun mɛ̀ ɖò xwè wǒ Kérékou tɔn lɛ́ɛ hwenu ǎ; Adrien Hungbeji lɔ́ɔ kpéwú bó nɔ tɛn mɔ̌wun mɛ̀ ɖò gǎn ɖùɖù hwenu Yayi Boni tɔn ǎ ; sɛ́n ɖé ká dó zogbeji ɖɔ ye nyí ahwan nukɔn sya ǎ ‚ có nǔ bǐ ká ɖexlɛ́ ɖɔ ye hɛn ye ná nɔ tɛn nɛ́ mɛ̀. Nǔ è ɖyɔ ɖò sɛ́n dódó è è huzu adà ná ɖò abɔxwísùn xwè 2019ɔ́ mɛ̀ é ɖě nɛ́. Hwenu afɔ sɔ ɖo tè tɔ́ mɛ ée má ɖò gbè ɖokpó ɔ́ dó xá acɛkpìkpà ɔ́ wɛ ǎ lɛ́ɛ má ná tîin ɖò ɖɛmɛnu gbásá ɔ́ ǎ é ɔ́‚ mɛ ée ná nyí ahwan nukɔn sya mɛ ée má ɖò gbè ɖokpó ɔ́ dó xá acɛkpìkpà ɔ́ wɛ ǎ lɛ́ɛ tɔn ɔ́ wɛ ná nyí nukɔntɔ́ tòxó ɖɔ gbɛta mɛ ée má ɖò gbè ɖokpó dó xá acɛkpìkpà ɔ́ wɛ ǎ lɛ́ɛ bó ká ɖó tokpɔnlagán gege é lě sɛ́nkwín 8ɔ́ sɛ́n 2019-45 ée è sɔ ɖò tè ɖò azǎn 25ɔ́ abɔxwísùn xwè 2019ɔ́ mɛ̀ é ɖɔ gbɔn é nɛ́. Tutomɛ nɛ́ wɛ zɔ́n bɔ Paul Hunkpɛ dó nyí ahwan nukɔn sya mɛ ée má ɖò gbè ɖokpó dó xá acɛkpìkpà ɔ́ wɛ ǎ lɛ́ɛ tɔn. Kpódó lè è ɖò tɛn nɛ́ mɛ̀ ninɔ mɛ̀ ‚ alǒ haga jí è é sɔ mɛ dó ɔ́ kpán ‚ tɛn nɛ́ hɛn ɔ́ é ná jló mɛ fɛɛ. Nǔ bǐ wɛ è sɔ dásí ahwan nukɔn sya nɛ́‚ alɔ jɛn é má ná ɖó ɖò acɛkpìkpà ɔ́ zínzán mɛ̀ ǎ. Azɔ̌ ée nyí mɛ ée má ɖò gbè ɖokpó ɔ́ dó xá acɛkpìkpà ɔ́ wɛ ǎ lɛ́ɛ tɔn wɛ nyí ye ná nɔ kínkɛ́n acɛkpìkpà ɔ́ bó ná nɔ sɔnǔ bó ná ɖyɔ ɛ́. Paul Hunkpɛ Kpódó tòxó ɖɔ gbɛta tɔn kpán nɔ ko ké ɖayǐ ɖɔ ye ná nɔ mɛ ée má ɖò gbè ɖokpó ɔ́ dó xá acɛkpìkpà ɔ́ wɛ ǎ lɛ́ɛ mɛ̀ bó ná dó bló tò ɔ́ ɖó wú wɛ. Énɛ́ wɛ zɔ́n bɔ nǔ yetɔn nɔ kpácá tòxó ɖɔ gbɛta ée má ɖò gbè ɖokpó ɔ́ dó xá acɛkpìkpà ɔ́ wɛ ǎ ye ɖɔhun lɛ́ɛ. Mɛ ɖélɛ́ɛ tlɛ nɔ hlún nǔ ɖɔ lɔ́ɔ ɖɔ FCBE ɔ́‚ tòxó ɖɔ gbɛta mɛ ée má ɖò gbè ɖokpó ɔ́ dó xá acɛkpìkpà ɔ́ wɛ ǎ lɛ́ɛ tɔn wɛ bɔ tògán Patrice TALƆN bló kɔn nyì ayǐ ɖò fínɛ́ kpowun. Nú yemɛ we ée xwlé sɛ́n ɔ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ sɛ́n ɔ́ má tuun dó ganjí wɛ zɔ́n bɔ wǔvɛ́ sukpɔ ɖò Tokpɔnlagán lɛ́ɛ sísɔ hwenu ɖò tokpɔnla gege mɛ̀. Bó ná dó mɔ sìnkɔn tɔn ɔ́‚ ye gbɔ́ bó lílɛ́ adà nú sɛ́nkwín 189ɔ́ wá yì 197ɔ́ jí kpódó 199ɔ́ wá yì 200ɔ́ kpán jí ɖò sɛ́n ée ɖɔnǔ dó sɔmì sɔmì wú é ɔ́ mɛ̀. Akpá ɖé xwé ɔ́‚ é ná acɛ tòxó ɖɔ gbɛta lɛ́ɛ wú mɛ ée ɖémɛ lɛ́ɛ‚ akpá ɖevo xwé ɔ́‚ é lɛ́ ɖó nǔ ɖě è nɔ ɖò tòxó ɖɔ gbɛta ɖé mɛ̀ bó nɔ lílɛ́ hazawun jɛ ɖevo jí ɔ́ nù. É lɛ́ hɛn tutomɛ è ná ɖɔnǔ dó tokpɔnlagán lɛ́ɛ kpódó mɛ bɔ́ dó mɛ wú yetɔn lɛ́ɛ kpán ‚ bó lɛ́ hɛn sɛ́n è è ná sà dó yě hwenu ye má ná wànǔ xwédó gbetakɛn è tòxó ɖɔ gbɛta yetɔn ná sɔ é lɛ́ɛ ɔ́ ǎ é. "Bɔlu xò gbɛta ""Les Ecureuils U17 kpódó U20 kpán"" ɔ́‚ ko tuun mɛ ée é ná xò bɔlu xá ɖò bɔlu xixo tò è ɖò hweyixɔ wà jí lɛ́ɛ tɔn (UFOA) mɛ̀ sín azǎn 20ɔ́ xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɖokpóo." Ɖò tè nɔ kpɔ́n akpáxwé fúfónu tɔn ɔ́‚ è bó tuun ɖɔ tò tɛnwe wɛ è sɔ ɖò Abijan. Bɔlu xixo mɛ gbígbó tɔn U17 ɔ́ ná bɛ́ ɖò azǎn 5ɔ́ wá yì jɛ azǎn 20ɔ́ wǒsùn ɔ́ tɔn gbè ɖò Kutɔnu. Ecureuils lɛ́ɛ ná kpé Nijɛɛ tò ɔ́‚ Buukina ná kpé Togo ɖò gbɛta A ɔ́ mɛ̀. Tò è ɖò gbɛta B ɔ́ mɛ̀ lɛ́ɛ wɛ nyí Ghana ‚ Awɔnlin kpódó Abijan kpán. Bó ná dó ɖekɛ́n tòví lɛ́ɛ ɔ́‚ Benɛ sɔ mɛdógesiwéma yɔyɔ mɔkàn jí tɔn ɔ́ ɖayǐ. Nǔ è tɔ́n sín Ravip mɛ̀ lɛ́ɛ ɔ́ ɖě nɛ́. Mɛdógesiwéma yɔyɔ mɔkàn jí tɔn nɛ́ ɖyɔ mɛdógesiwéma kpáa ɖè ɔ́. Nǔ è è ná tuun dó mɛdógesiwéma yɔyɔ mɔkàn jí tɔn nɛ́ jí ɔ́ ɖě ɖye. È sɔ gbetakɛn ɖé ɖò kplé è gǎn-hɔn-yì-tɔ́ lɛ́ɛ bló ɖò azǎn 29ɔ́ lyasùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ‚ bó dó zogbe zínzán tɔn jí. Ɖi mɛdógesiwéma kpáa ɔ́ ɖɔhun ɔ́‚ xwè atɔ́ɔn wɛ ná bló hwɛ̌ cóbó ná vɔ́dà. Amɔ̌‚ è ná zán eyɛ gbɔn CEDEAO ɔ́ bǐ mɛ̀. Mɛdógesiwéma yɔyɔ mɔkàn jí tɔn nɛ́ ɔ́‚ azɔ̌ gege wɛ nɔ wà ; è nɔ zɛ́ɛn ɖò tutomɛ ARCH tɔn ɔ́ lí nù. Tokpɔn zɔ́ wá tɛn ɔ́ wɛ nɔ bló ǎ ‚ lɔ́ɔ azɔxwé ée nɔ ɖènyǐ mɛ ɖokpó ɖokpó ɖò tɔn ɔ́ mɛ̀ ɔ́ (ANIP) wɛ nɔ bló é. Nǔ ɖevo tɛ́ è ká síxú lɛ́ tuun dó mɛdógesiwéma yɔyɔ mɔkàn jí tɔn nɛ́ jí ? Có bó ná bló mɛdógesiwéma yɔyɔ mɔkàn jí tɔn nɛ́ ɔ́‚ tòví ɔ́ ná tó bló Ravip hwɛ̌. Anip ɖokpó nɛ́ jɛn ná lɛ́ɛ bló mɛdógesiwéma CIP nyí akwɛ 2800 CFA. È jló ná bló eyɛ ɔ́‚ è ná mɔ wěmá kpéwún kpéwún è xlɛ́ ɖɔ è bló Ravip é ‚ jiji wémá xóxó ɔ́ kpódó sla è mɛ̀ è ɖè ɔ́ kpán sín wěmá kpó. Benjamin Hùnkpátín ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é kpódó Romuald Wadagni ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ kpénúkún dó akwɛ zínkán tò ɔ́ tɔn wú é kpán ɔ́‚ yemɛ we lɛ́ɛ wá yì yí awɔntin cyɔn nù livi 12 ée tò ɔ́ zɔ́n é ‚ ɖò azǎn 30ɔ́ lidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. È ná má yě nú tòví livi 5‚2 ée xwè kɛ́n sísɔ tokpɔnlagán lɛ́ɛ tɔn ɖò azǎn 17ɔ́ nǔxwásùn ée jǎwe é tɔn gbè lě acɛkpìkpà ɔ́ ɖɔ gbɔn é. ortb kɛ́n sísɔ tokpɔnlagán lɛ́ɛ tɔn xwè 2020ɔ́ tɔn mɛ̀‚ azɔnkwín kolonâ ‚ Xó tají ‚ tòxóɖiɖɔ. Azɔxwé ée nɔ kpénúkún dó kantitɛ wú ɖò Benɛ ɔ́ (Arcep-Bénin) sà sɛ́n dó azɔxwé Spacetel Bénin SA ée è nɔ ylɔ́ ɖɔ MTN Bénin ɔ́‚ ɖó é ɖó nǔvu ɖò ajɔ̌ jíjlá lí nù. Azǎn 29ɔ́ wǒsùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè wɛ gbetakɛn nɛ́ tɔ́n. MTN ɖó azǎn 30 bó ná sú akwɛ liva 1‚6 dó akwɛ gbá Benɛ tò ɔ́ tɔn mɛ̀. Gbetakɛn ARCEP tɔn nɛ́ jɛ túnnú nú hwɛ è Etisalat Bénin SA (Moov Bénin) ylɔ́ MTN ɖò azǎn 22ɔ́ lidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè é ‚ ɖó eyɛ ɖó nǔvu ɖò ajɔ̌ jíjlá MTN Flash lí nù. Nǔ è sín hwɛ dó yě wɛ è ɖè ɔ́ wɛ nyí ɖɔ wif ARCEP sín mɛ lɛ́ɛ ɖɔ azɔxwé MTN ɔ́ gbà sɛ́n sɛ́nkwín 10ɔ́ gbetakɛn è sɔ ɖò azǎn 22ɔ́ ayidósùn xwè 2016ɔ́ tɔn gbè é ‚ é ɖɔnǔ dó tutomɛ è ajɔ̌ jíjlá ɖó ná xwédó é wú ; é lɛ́ gbà sɛ́nkwín 107ɔ́ ée ɖɔnǔ dó azɔ̌ è nyí alokan tɛ gɔnu tɔn lɛ́ɛ tɔn wú bɔ gbetakɛn kɛ́n 2019-392 ɖò azǎn 4ɔ̀ zoosùn xwè 2019ɔ́ tɔn gbè dó zogbeji é. Tó dɔn nú mɛ sɛ́n jɛ ayǐ nú mɛ ée fin nǔ kpɔ́n ɖò agbahwlɛnhwlɛn hwɛɖɔtɔ́ tɔn é. È sà sɛ́n dó nyɔnu we‚ sunnu we bɔ sunnu we lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́‚ mɛ ɖokpó nɔ wà azɔ̌ ɖò gǎn-hɔn-yì-tɔ́ gbásá. È kpò ɖò hwɛ ɔ́ ɖɔ wɛ káká wá jɛ azǎn 22ɔ́ wǒsùn ɔ́ tɔn gbè zǎn mɛ̀ ɖò hwɛɖɔgbásá ɖaxó Kutɔnu tɔn. Mɛ ɛnɛ wɛ è jɛ gǒmɛ ná. Hwɛ ɔ́‚ è ná mɔ agbahwlɛntɔ́ we lɛ́ɛ‚ Clarisse Gisèle Assogba kpódó Maissarath Koukoui kpán‚ ée è wlí bó nya sín tɛnkpɔn xɔ́ mɛ̀ ɖó è mɔ tɛnkpɔn wémá ɖò gǒ yetɔn mɛ̀ wú. Bɔdewu ɔ́‚ è ná mɔ Timothée Yabit‚ gǎn bɔ́ dó gǎn wú gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ kpénúkún dó hwɛɖiɖɔ wú é tɔn kpódó Pacôme Koundé kpán ‚ é nyí hwɛɖɔtɔ́ bó lɛ́ nyí asú agbahwlɛntɔ́ lɛ́ɛ ɖě tɔn‚ kpódó Mɛɖaxó Yabit kpán ‚ ɖó ye nɔ ahwan mɛ̀ có bɔ agbà hwlɛn wémá ɔ́ tɔ́n. Gbè è hwɛɖɔgbásá gán ɔ́ yí ɖò nù yetɔn ɔ́ bǐ wɛ hwɛɖɔtɔ́ gán ɔ́ kpé núkún wú. Ée hwɛ ɔ́ fó ɔ́‚ agbahwlɛntɔ́ we lɛ́ɛ ná nɔ gàn nú xwè atɔn bɔ ɖokpó ná nyí gbawun gbawun. Mɛ ée nɔ wà azɔ̌ ɖò gǎn-hɔn-yì-tɔ́ gbásá ɔ́ ná nɔ tè ganxó nú sùnzán ayizɛn. Hwɛ ká jó Pacôme Koundé ɔ́. Yemɛ ɛnɛ lɛ́ɛ ká ná sú akwɛ 38 710 160 dó akwɛ gbá tò ɔ́ tɔn mɛ̀. Akwɛ nɛ́ ɔ́ nyí akwɛ è Axɔsú zán bó dó sɔ agbahwlɛnhwlɛn ɔ́ nyìtè ɔ́ sín akpáxwé ɖé. Mɔzo ná gbɔn hwesivɔ hlɔ́nhlɔ́n jí tîin ɖò slata ɖé mɛ̀ ɖò tokpɔn Zǔ tɔn ɔ́ mɛ̀ ; nǔ è tògán gbásá ɔ́ sɔ nyìtè bó ná bló é ɖě nɛ́‚ bɔ mɔzo ná gbàkún gbɔn fí bǐ bɔ tòví kpáa bǐ ná mɔ mɔzo bó zán akwɛ kpɔcɔnu. Acɛkpìkpà ɔ́ bá ɖɔ zo hlɔ́nhlɔ́n ɔ́ gege ní tɔ́n sín nǔníná gbɛ ɔ́ tɔn mɛ̀. Zo hlɔ́nhlɔ́n ée nɔ jí nú éɖee ɔ́ nɔ tîin tɛgbɛ‚ é nɔ hɛn ayǐ kwíjì ǎ ‚ bó ká lɛ́ nyí nǔ baɖa baɖa nú gbɛ ɔ́ ǎ. Ye ɖóɖó é ɖye : zo hlɔ́nhlɔ́n hwesivɔ tɔn‚ jɔhɔn tɔn‚ sìn tɔn‚... È ɖò dandan mɛ̀ bɔ atinkɛnsáxwé lɛ́ɛ bǐ ɖó ná sà awɔntin cyɔn nù è axɔsú dó kwɛ mɛ̀ ɔ́ ɖokpó nyí kpɔnwun tantɔn. Mɛ ɖokpó síxú xɔ zɛ we wú ɖò keze zán ɖokpó mɛ̀ ǎ. Atinkɛnsáxwé lɛ́ɛ ká ɖó acɛ bó ná sà awɔntin cyɔn nù è è bló ɖò alɔnu nɛ́ lɛ́ɛ ɖěbǔ ǎ. Mɛ ée ná gbà sɛ́n nɛ́ ɔ́ ɖò xó bà dó kɔ̀ jí nú éɖee wɛ : è ná gbò kwɛ níí bɛsín caki 100 wá yì caki 500 bɔ è ká ná lɛ́ sú í dó gàn nú sùn atɔn wá yì jɛ xwè atɔ́ɔn. Amɔ̌ è hɛn ɔ́ : è ná lɛ́ dalɔ nǔ yetɔn lɛ́ɛ jí ‚ è ná ɖó azɔ̌ yetɔn tè nú hwenu klewun ɖé alǒ bǐ gbidi gbidi alǒ è hɛn ɔ́‚ è yì atinkɛnsáxwé ɔ́ sín ye sí bó ná sà nǔ è ɖémɛ é bǐ. Aní ká ɖò jijɛ wɛ tawun ɖò WhatsApp jí ? Aní ká ná ɖyɔ nú WhatsApp zán tɔ́ lɛ́ɛ hwenu è ká ná sɔ walɔ yaɖé yaɖé ɔ́ wá é ? Alɔ tɛ́ è ká síxú ɖù tutomɛ yaɖé yaɖé nɛ́ ná ? "Xósúsú zɔ́ wá tɔ́ mìtɔn dó nǔ è kàn mɔkàn xó wú lɛ́ɛ é ná yígbè nú nǔkanbyɔ́ nɛ́ lɛ́ɛ ɖò nǔwíwá ""Culture numérique"" ɔ́ mɛ̀‚ bɔ mì ɖò mí xwlé wɛ ɖɔ mí ní lɛ́ kpɔ́n." Sín hwenu è ko sú yě sín azǎn 30ɔ́ xwèjísùn ɔ́ tɔn‚ ɖó ahwan ná fun xá azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ wú ɔ́‚ ahannutɛn lɛ́ɛ kpódó sinsɛnnuwatɛn lɛ́ɛ kpán ná wá hùn hɔn yetɔn lɛ́ɛ ɖò azǎn 2ɔ́ ayidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Azǎn élɔ́ ɖéxlɛ́ ɖɔ sinsɛnnuwatɛn lɛ́ɛ kpódó sɛ́kpétɛn lɛ́ɛ kpán ná lɛ́ bɛ́ azɔ̌ yetɔn kpɛɖé kpɛɖé. É ɖò mɔ̌ có agùn ví lɛ́ɛ ɖó ná wànǔ xwédó walɔ ɖagbe è nyí alɔ nyì nú azɔnkwín ɔ́ é ɖi lě acɛkpìkpà ɔ́ zɔ́n gbɔn é. Amisa xwé lɛ́ɛ ɖò kàn xò wɛ lóbónú sinsɛnnuwatɛn lɛ́ɛ hùnhùn ní má zɔ́n nú azɔnkwín ɔ́ lɛ́ jɛji ó. Amisa xwé gege lá ɖɔ émí ná sɔ alɔ nyì nú azɔnkwín sín nǔ lɛ́ɛ ɖòtè. Kplékplé Malɛnu lɛ́ɛ tɔn ée ɖò Benɛ é (Uib) lɔ́ɔ dà agùn ví tɔn lɛ́ɛ dó nǔ mɔ̌wun wú. Uib ɔ́ ɖɔ mɛjí ɖò sɛ́kpétɛn sín hɔn lɛ́ɛ lí nù ɔ́‚ è ná sɔ alɔ klɔ nú dó fínɛ́. É ká lɛ́ nyì gbehwan agùn ví lɛ́ɛ ɖɔ ye ní ɖó wǔ zɔ́ nú yeɖee nú nǔjlɛ kpò ɖokpó. È ɖò ná cyan nǔ awɔntin nù cóbó ná byɔ́ sɛ́kpétɛn ɔ́‚ bɔ nukiki axɔsúzángbè tɔn ɔ́ ká sɔ ná zɛ cɛ́jú 15 wú ǎ. Dò Igleja Katolika mɛ̀ ɔ́‚ yɛhwenɔgán Kutɔnu tɔn ɔ́ wɛ sɛ́ wěmá dó. Roger Hungbeji wlán wěmá sɛ́dǒ yehwenɔ gǎn lɛ́ɛ bǐ kpódó mɛ ée ko ɖò sinsɛn zɔ́ nù é bǐ kpán. É ɖò dandan mɛ̀ bɔ yedɛlɛ́ɛ ná zɔ́n bɔ agùn ví yetɔn lɛ́ɛ ná nɔ zɔ́ nú yeɖee nú nǔjlɛ kpò ɖokpó ‚ ye ná nɔ cyɔn nù Awɔntin nù bó ká ná nɔ klɔ alɔ. Yehwenɔgán ɔ́ ɖɔ mɛjí‚ mɛɖé kún sɔ ná ná alɔ mɛɖé ɖò sinsɛn nú wíwá lɛ́ɛ dó mɛ̀ ó. Ɖò Benɛ ɔ́‚ nǔ wíwá lɛ́ɛ ná tîin ɖò Agbomɛ ɖò tokpɔn Zǔ tɔn ɔ́ mɛ̀. È mɔ ɖɔ azɔnkwín VIH/SIDA ɔ́ nyí 1‚2% (2012) ɖò Benɛ ɔ́ bǐ. Ɖò mɛ ée gɔn è gbéjé azɔnkwín ɔ́ ɖè lɛ́ɛ ɔ́‚ kɛ́n è mɔ ɖò xwè 2017ɔ́ mɛ̀ ɔ́ hú adò. Azɔnkwín kolonâ ɔ́ zɔ́n bɔ nukplɔnmɛ dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú sɔ tîin káká ɖé ǎ. Ée nǔ ká ɖò mɔ̌ cí wɛ ɔ́‚ nɛ̌ azɔnkwín VIH/SIDA ɔ́ ká ɖè gbɔn ɖò Benɛ ? Flí jɛ tɛ́ kolonâ ká ɖó dó ahwan fun xá SIDA ɔ́ jí ɖò Benɛ ? Gǎn bɔ́ dó gǎn wú tutomɛ ée nɔ fun ahwan xá VIH/SIDA ɔ́ tɔn yígbè nú nǔkanbyɔ́ nɛ́ lɛ́ɛ ɖò xó cyan cyan ɖé dòmɛ. Tutomɛ dotóoxwé gbá nú vǐ yɛyɛ lɛ́ɛ tɔn ɔ́‚ azɔxwé Claudine TALƆN wɛ dó kwɛ mɛ̀ kpódó nǔ ná mɛ tɔ́ ɖevo lɛ́ɛ kpán. Tòxó Akpo-Miselete tɔn mɛ̀ wɛ è hùn nǔ sín nù ɖè. Ɖò Avlanku ɔ́‚ ée è gbá dotóoxwé ɔ́‚ è lɛ́ gbá fí è è nɔ nya avɔ ɖè é ‚ bó lɛ́ gbá adoxwɛsa‚ adado‚ kpamɛ kpódó azɔwatɛn kpán. Ée é ɖè linlin tɔn gbà ɖɔ émí ná lɛ́ ɖù gǎn ɔ́‚ tògán Benɛ tò ɔ́ tɔn ko dó gudo akpá è dó bó ɖɔ émí ná ɖù gǎn ɖokpó gée ɔ́ bǐ dégbé dégbé. Nǔ wɛ nyí bó fyan mɛ amɔ̌ Patrice TALƆN ko fɔ ahwan nú sin xwè 2016ɔ́ wá yì jɛ xwè 2021ɔ́ tɔn mɛ̀ ɖokpóo. Ényí tògán ɔ́ má sɔ yì agbahwlɛnhwlɛn tògán sísɔ tɔn ée ɖò azǎn 11ɔ́ lidósùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè din ǎ ɔ́‚ nǔ kpácá wɛ nú nyí. Akpá dídó mɔ̌wun ɔ́‚ è ko sè kpɔ́n gbeɖé ǎ ‚ nyɔmɛ giwuntá wɛ Patrice TALƆN xo kpowun sɔmì sɔmì hwenu. Ɖò Aflika gbéjí è gãn ɖùɖù nɔ gbovɛ̌ tògán lɛ́ɛ ɔ́‚ ée eyɛ kún vǎn bó ɖɔ azɔn ɖokpó gée wɛ émí ná ɖù gǎn ná ɔ́‚ è ko tuun ɖɔ xó nɛ́ kún mlɛ́wu ɖé ó. Amɔ̌ Patrice TALƆN ká kán dó linlin tɔn lɛ́ɛ jí hwenɛnu bɔ xó tɔn xwè ali. Ɖò azǎn nukɔntɔn tògán nyínyí tɔn hwenu ɔ́‚ ényí è lɛ́ nɛ́ɛ tà nyinyɔ́ ɖevo bɛ́ ná ɖù gǎn ɖò xwè atɔ́ɔn gudo ɔ́‚ nǔwíwá tɔn bǐ ‚ gbetakɛn sísɔ tɔn bǐ wɛ nɔ xwédó linlin énɛ́‚ é ɖó é ná bá wànǔ bɔ è ná lɛ́ wá sɔ ɛ́ ɖò fúfónu gǎn ɖùɖù tɔn hwenu. (Patrice TALƆN ‚ xó cyan cyan ɖò gbaví nukpɛnnɔ gɔnu jí ɖò azǎn nukɔntɔn avùvɔsùn xwè 2016ɔ́ tɔn gbè.) Michel Dussuyer sín nǔ wà nú lɛ́ɛ kpéwú bó dó ɖɔ ɖokpó gée vuvɔ nú bɔlu xò gbɛta tò ɔ́ tɔn lɛ́ɛ ée afɔ bí ná ganjí lɛ́ɛ ɔ́ ǎ. Kɛ́n ɖíɖó wɛ nyí vɔkwín ɖò akpá we lɛ́ɛ bǐ xwé. Benɛ ná yí kɛ́n ɖokpó hwenu è ná xò bɔlu xá nukɔntɔ́ gbɛta L tɔn é ‚ Awɔnlin ée má kpé ɖɔ ɖě wú bó dó ɖò Freetown ǎ é (0-0). Awɔnlin nù lɛ́ɛ ɖó kɛ́n 8 bó hú Benɛ tò mɛ̀ nù lɛ́ɛ kɛ́n ɖokpó. Bó ná dó yì akpáxwé fúfónu CAN ɔ́ tɔn ɔ́‚ yemɛ we è nukɔn ɖò bɔlu xixo gbɛta ɔ́ mɛ̀ lɛ́ɛ ɖó ná tɛnkpɔn bɔ bɔlu xixo è jǎwe nú yě ɔ́ lɛ́ɛ ná kpà yě. Hǔn bɔlu xixo ɖò Benɛ-Awɔnlin tɛntin ɔ́‚ ká ná ɖa bɔ agbǎn ná kán wɛ. Sín hwenu gbɛta kplékplé ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú ɖò gbɛ ɔ́ mɛ̀ ɔ́ ko ké ɖɔ azɔnkwín ɔ́ fyan mɛ ɖò lanmɛ ná nɔ ganjí lí nù ɔ́‚ acɛkpìkpà Benɛ tɔn ɔ́ já fla ɖěbǔ ǎ. Nǔ è è wà ɖò ali nɛ́ xò wɛ nyí mɛ ée wú è wɔ́ azɔnkwín ɔ́ ɖè ɔ́‚ è nɔ gbéjé lanmɛ yetɔn kpɔ́n‚ bó ká nɔ va mɛ ée wú azɔnkwín ɖè lɛ́ɛ lóbó nɔ tɔju yě. Benjamin Hùnkpátín sɔ ayi mɛtɔn dó nǔ jí ɖɔ‚ kpódó hwenu yɔywɛ ɖé kpán ɔ́‚ Benɛ hɛn ɔ́ è ná bà dò nú azɔnkwín ɔ́ ɖò mɛ lanmɛ. È bó lɛ́ xà : Azɔnkwín kolonâ : Benɛ ɖò wlɛnwin bá déwú wɛ ɖò jɔ́hún jayǐ tɛn ɔ́. Azɔnkwín kolonâ : ɖě ko ɖò Benɛ ǎ ‚ wlɛnwin è è sɔ ɖò tè bó ná nyì alɔ ná ɖò jɔhún jayǐ tɛn ɔ́ kpódó zohún glín tɛn kpán ɔ́ wɛ nyí alyannu ée nɔ kpɔ́n hùn yì jǐ hùn wá dò é ‚ aɖǐsìn kpódó soɖabi sìn kpán. Dògbó tò ɔ́ tɔn lɛ́ɛ ɔ́‚ è ká wɔn ye lɔ́ɔ ǎ. Dotóo lɛ́ɛ ɖò fínɛ́ bó hɛn alyannu ée nɔ kpɔ́n hùn yì jǐ hùn wá dò é ‚ aɖǐsìn kpódó soɖabi sìn kpán. Gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ́ ná jiɖiɖe ɖɔ nǔ è è nɔ cyɔn awɔntin nù ɔ́ ɖe titewungbe. Ɖò wěmá è é sɛ̀ sìn xwè ná bó ɖó hǎ nú tògán ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ Isidore Clément Capo-Chichi‚ nukɔntɔ́ gbɛta ɔ́ tɔn ɔ́‚ kɛnu dó tòví lɛ́ɛ sín sɛ́n gbígbá wú bó ká lɛ́ ɖɔ lě Benɛ dógǎn ɖò ali nɛ́ nù gbɔn é. "Hwɛ̌ ɔ́‚ é tó ɖɔ nǔ è mɔ ɖɔ afɔ tɛ sɛ́n jí lí nù é : ""Ɖò wěmá è è bló xwè fúfónu dó acɛ è gbɛtɔ ɖó ɖò Benɛ ɔ́ jí ɔ́‚ bɛ́ nyí alyannu ɖé nú acɛ è tòví ɖokpó ɖokpó ɖó ɔ́ sín tutomɛ ɔ́‚ mì mɔ ɖɔ è tɛ afɔ tòví lɛ́ɛ sín sɛ́n jí."" Bɔdewu ɔ́‚ é wá vlɔ́n kàn nú gǎn è acɛkpìkpà ɔ́ dó é : ""Mì ɖè gǎn è mí dó bó nú tòví ɖokpó ɖokpó ná ɖù acɛ è nyí étɔn é sín lè ɔ́ jɛ wě‚ bó ná dó dó wǔsyɛn lanmɛ nú mí bó nú mí ná síxú lɛ́ ɖó sísí nú acɛ tòví lɛ́ɛ tɔn ɔ́ déjí ‚ bó ká ná lɛ́ nya xɛ ɖò ye jí." Acɛ nɛ́ lɛ́ɛ wɛ nyí acɛ è tòví bǐ kpáa ɖó kpódó acɛ è é ɖó ɖò tòxó ɖiɖɔ lí nù é kpán ‚ acɛ è é ɖó ɖò akwɛ zínzán lí nù é ‚ ée ɖó bó ná nɔ gbɛtɔ lɛ́ɛ tɛntin é kpódó ée ɖó ɖò hwɛndo nǔwíwá lɛ́ɛ tɛntin é kpán ; acɛ tɛnmɛ tɛnmɛ lɛ́ɛ : mí dógǎn tawun nú nyɔnu lɛ́ɛ‚ yakpɔvu lɛ́ɛ‚ mɛ è wɔ̌n ɖò wǔ ná lɛ́ɛ é ‚ mɛ è sín xwè ko sɛ yì lɛ́ɛ kpódó gàntɔ́ lɛ́ɛ kpán. "Mí dógǎn tawun ɖò tò yí nukɔn lí nù Kpódó fífá ná tîin kpán lí nù. """ È sɔ agbahwlɛntɔ webɔ webɔ nɔ Patrice TALƆN kpódó Mariam Chabi TALATA kpán nú xwè atɔ́ɔn. Sɛ́n gbásá dódó ɔ́ lá ɖùɖéjí kɛ́n sɔmì sɔmì tògán sísɔ tɔn ée wá yì ɖò azǎn 11ɔ́ lidósùn ɔ́ tɔn ɔ́‚ ɖò azǎn 21ɔ́ lidósùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè. >> È ní tuun nǔ bǐ dó tògán sísɔ xwè 2021ɔ́ tɔn ɔ́ wú. Ée è lá kɛ́n ɔ́ ɖò azǎn 15ɔ́ lidósùn ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ nǔɖé sɔ gbán mɛɖé núkún mɛ̀ bɛ́ yì sɔ wěmá ɖayǐ ǎ. Ɖò nǔ wá xwédó sɔmì sɔmì sɛ́n ɔ́ kpódó sɛ́n dódó tò ɔ́ tɔn kpán lí nù ɔ́‚ sɛ́n gbásá dódó ɔ́ lá kɛ́n ɔ́. Nǔwíwá nɛ́ ée sú nǔ dó xwè fúfó ɔ́ bó ká lɛ́ hùn nǔ sín xwè yaɖé yaɖé (2020ɔ́-2021ɔ́) nù ɔ́‚ wɛ jɛ gudo nú ahwan funfun è è ɖòtè sín azǎn 14ɔ́ nǔxwásùn è wá yì ɔ́ gbè é. Xó tají ée tîin ɖò sɔmì sɔmì tògán sísɔ tɔn ée ɖò azǎn 11ɔ́ lidósùn xwè 2021ɔ́ tɔn mɛ̀ é ɔ́ ɖě wɛ nyí nù ɖó ɖò sɔmì sɔmì ɔ́ mɛ̀ tòxó ɖɔ gbɛta lɛ́ɛ bǐ tɔn kpódó jɛɖutɔ ɖíɖó ée sɔmì sɔmì sɛ́n yɔyɔ ɔ́ hɛn wá é kpán. Adonis Bohoun Xó tají lɛ́ɛ‚ tòxó ɖiɖɔ. Hwenu tògán ɔ́ ɖò nǔ sɔ wɛ bó ná bɛ́ zɔnlin zunzun tɔn sín akpáxwé wegɔ ɔ́‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ gbeyiɖɔ acɛkpìkpà ɔ́ tɔn ɔ́‚ ylɔ́ kplé ɖɔ nú è sè zɔ wá tɔ́ lɛ́ɛ tɔn bó tín nǔ mɛ̀ nú yě dó akpáxwé nukɔntɔn ɔ́ zɔnlin zunzun tògán ɔ́ tɔn jí ɖò nyɔnúzángbè azǎn 19ɔ́ abɔxwísùn ɔ́ tɔn. Ɖò fúfónu kplé è é bló xá gǎn è ko ɖò tokpɔnla Basila tɔn mɛ̀ lɛ́ɛ é ɔ́‚ tokpɔnla gudo tɔn è é kpé ɖò azǎn 17ɔ́ abɔxwísùn ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ tògán ɔ́ wá Kutɔnu bó ná wá nɔ kplé gǎn-hɔn-yì-tɔ́ lɛ́ɛ tɔn nù ayǐhɔngbe tɔn. Có bó ná sɔ tokpɔnla só kàn mɛ̀ tɔn ɔ́ sín ali. Ɖáníwú tògán ɔ́ ká sɔ gbeta ná dánhùn gbɔn tò ɔ́ bǐ mɛ̀ hwenu tògán sísɔ xwè 2021ɔ́ tɔn ká kpò kɛ́nnɛ́ kɛ́nɛ́ é ? Nǔkanbyɔ́ nɛ́ kpódó ɖevo lɛ́ɛ kpán ɖò atɛ jí ɖò xó è Alain Orunla ‚ gbeyiɖɔ acɛkpìkpà ɔ́ tɔn cyan xá ɖɔ nú è sè zɔ wá tɔ́ lɛ́ɛ ɔ́ mɛ̀. ortb Tòxó ɖiɖɔ. Ɖò azǎn 2ɔ́ ayidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ ɖɛmɛnu akpáxwé 8ɔ́ tɔn lɛ́ɛ kpà sɛ́n 2020-13 bɛ́ gɔ́ nú sɛ́n 2019-43 ée è kpà ɖò azǎn 15ɔ́ avɔ xwè 2019ɔ́ tɔn gbè é bɛ́ kɛnu dó sɔmì sɔmì wú é ɔ́‚ lóbó lɛ́ tín é mɛ̀‚ Sɛ́n nɛ́ ɔ́ wěxwɛ ɛnɛ jí wɛ ɖè bó hɛn sɛ́nkwín 12ɔ́ bɔ yaɖé yaɖé 10 ɖémɛ. Ayǐhɔngbe tɔn ɔ́‚ tògán ɔ́ ylɔ́ tòxó ɖɔ gbɛta tɛnnɛ ée lɛ́n ná yì sɔmì sɔmì tokpɔnlagán sísɔ tɔn lɛ́ɛ é alǒ yemɛ è tlɛ ko yì lɛ́ɛ é ‚ bónú ye ná síxú bló kplé ɖokpó. Ɖò aklunɔzángbè azǎn 7ɔ́ ayidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn ɔ́‚ nǔwíwá <<90MN pour convaincre>> ɔ́ dà mɛ atɔn : Benoît Dɛgla‚ ɖɛmɛnu bó lɛ́ nyí gǎn-hɔn-yì-tɔ́ xóxó lóbó nyí tòxó ɖɔ gbɛta BR‚ Bloc Républicain sín mɛ é. Robert Orou Yorouba‚ nunɔmɛ gbɛtɔ lɛ́ɛ tɔn kpódó tò ná yì nukɔn kpán zɔ́ xà tɔ́ xeɖé xeɖé. Franck KƐNNƐVƆ ‚ acɛkpìkpà sɛ afɔ wá dòkɔ zɔ́ wá tɔ́ xeɖé xeɖé. Énɛ́ wú ɔ́‚ è ɖó ná xlɛ́ nyɔ́r wà lɔ́ ɖagbe kpódó wlɛnwin zinzin kpán. Aní ká nyí buzz ɔ́‚ bɔ nɛ̌ é ká nɔ ɖiwun gbɔn ɖò walɔ mɛ̀‚ akwɛ zínzán lí xò ‚ káká yí jɛ akpàkpà è nɔ sɔ mɛ ɔ́ jí gbɔn ? "Ɖò xósúsú sín nǔwíwá ""Culture numérique"" ɔ́ tɔn mɛ̀‚ nyɔnúzángbè azǎn 28ɔ́ aluunsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ Maurice Thantan yígbè nú nǔkanbyɔ́n nɛ́ lɛ́ɛ bǐ." Maurice Thantan Culture numérique ‚ mɔzo. Wěmá nɛ́ è è nɔ ná tòxó ɖɔ gbɛta ée sɔ wěmá 3630 ɖayǐ é bɔ 1815 ná nyí mɛ tàtɔ́ lɛ́ɛ tɔn bɔ 1815 ná nyí mɛ ée bɔdó ye wú lɛ́ɛ tɔn é. Tòxó ɖɔ gbɛta Mouvemrnt Populaire de Libération (MPL) ɔ́ kɛɖɛ sín wěmá jɛn è lɛkɔ ná‚ ɖó eyɛ sɔ wěmá 50 ɖayǐ hugan ɖě è bà wɛ è ɖè é ‚ bɔ bǐ bló 3680. Nukɔntɔ́ tòxó ɖɔ gbɛta ɔ́ tɔn lɛ́ɛ ɖɔ émí ná ylɔ́ xó ɔ́ ɖò hwɛɖɔgbásá dódó bɛ́ ná gbò hwɛ nú yě. Bloc Républicain (BR)‚ Union Progressiste (UP)‚ kpódó Force Cauris pour un Bénin Émergent (FCBE) kpán wɛ kpéwú bó yí wěmá yetɔn ɖò azǎn 13ɔ́ avùvɔsùn ɔ́ tɔn gbè. Parti du Renouveau Démocratique (PRD)‚ Force Cauris pour le Développement du Bénin (FCDB)‚ Mouvement des Élites Engagés pour l'Émancipation du Bénin ‚ Union Démocratique pour un Bénin Nouveau (UDBN)‚ kpódó Parti pour l'Engagement et la Relève (PER) kpán ɔ́‚ yedɛlɛ́ɛ yí wěmá yetɔn ɖò azǎn 14ɔ́ xwèjísùn ɔ́ tɔn gbè. Gbɛta ée nɔ kpénúkún dó sɔmì sɔmì wú é ɔ́ (CENA) ná bɛ́ wěmá lɛ́ɛ gbéjé kpɔ́n bɛsín azǎn 15ɔ́ xwèjísùn ɔ́ tɔn gbè. É ná kpɔ́n ɖɔ wěmá tantɔn è agbahwlɛntɔ́ ɖokpó ɖokpó ná sɔ jó lɛ́ɛ ká sɔgbe ají. Akpáxwé nɛ́ ná fó ɖò azǎn 25ɔ́ xwèjísùn ɔ́ tɔn gbè. È ná kpé bǎ nú sinsɛn gun gán lɛ́ɛ kpódó acɛkpìkpà sín mɛ lɛ́ɛ kpán ɖò azǎn 18ɔ́ ayidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Linlin ayǐ junjɔn junjɔn tɔn nɛ́ wɛ nyí ɖɔ è ná ɖó kɛ́n walɔ ɖagbe è nyí zali xá azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ tɔn ɔ́ lɛ́ɛ. Cóbónú è ná hùn sinsɛnnuwatɛn lɛ́ɛ ɖò azǎn 2ɔ́ ayidósùn ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ sinsɛn gun gán lɛ́ɛ tó yígbè ɖɔ agùn ví émí tɔn lɛ́ɛ ná zán walɔ ɖagbe nɛ́ lɛ́ɛ hwɛ̌. Sín hwenu è hùn ahannutɛn lɛ́ɛ kpódó sinsɛnnuwatɛn lɛ́ɛ kpán bɔ mɔto lɛ́ɛ bɛ́ azɔ̌ ɔ́‚ azɔnkwín ɔ́ jijɛ jí wɛ jɛn ɖè. Ɖò azǎn 18ɔ́ ayidósùn ɔ́ tɔn ɔ́‚ mɛ nabí è bɛ́ azɔnkwín ɔ́ jɛji bɔ mɛ 11 kú ɖò yemɛ ‚ azɔn gbɔ nú mɛ 247 bɔ è ɖò mɛ 392 tɔ́jú wɛ. Ɖò kɛ́n nɛ́ lɛ́ɛ ée hɛn hǔn é ɔ́ nukɔn ɔ́‚ acɛkpìkpà ɔ́ ɖɔ émí ná lɛ́ vɔ́ ɖɛ̌ tɛ walɔ ɖagbe lɛ́ɛ zínzán jí. Sinsɛn gun gán ée wá tɛn ɔ́ mɛ̀ lɛ́ɛ yí xó ɖě jɛ ɖě gudo bó flín wlɛnwin è ɖokpó ɖokpó yetɔn bà bó ná dó fun ahwan xá azɔnkwín ɔ́ é. MERCATO/ OFFICIEL : #DFCO_Officiel xɔ Saturnin Alagbe bɛ́ gosin #ChamoisNiortais ! Ajà cɔ́ tɔ́ Benɛ tɔn ɔ́ dalɔ wěmá mɛ̀ bó ná xò bɔlu nú xwè 4. Akwɛ è Benɛ tò ɔ́ ná zán xwè 2020ɔ́ mɛ̀ ɔ́ hugan xwè 2019ɔ́ tɔn 5‚8%‚ xwè 2019ɔ́ tɔn nyí liva 1877‚543. Kwɛ zínzán sɛ́n è acɛkpìkpà ɔ́ sɔ ɖayǐ ɔ́ xlɛ́ ɖɔ tò ɔ́ ná yì nukɔn ɖò akwɛ lí xò yì 7‚6%‚ akwɛ síxú wá hwedo ɖibla yì 1‚8% ɖò akwɛ è tò ɔ́ ná zán ɔ́ bǐ mɛ̀ (Pib) bɔ akwɛ è síxú wá jɛ akwɛ jí ɖò ajijimɛ ɔ́‚ è ká ko tuun eyɛ sín xwè 2020ɔ́ mɛ̀ ɖokpóo. Amɔ̌ cóbónú è ná dó zogbe akwɛ nɛ́ jí ɔ́‚ ɖɛmɛnu lɛ́ɛ tó sɔ ɖɛ̌ ɖɛ̌ mɛ̀ hwɛ̌. Ɖɛmɛnu lɛ́ɛ dógbè akwɛ nɛ́ è tò ɔ́ ɖò ná zán wɛ ɖò xwè ɔ́ mɛ̀ ɖó é ná dalɔ nunɔmɛ gbɛtɔ lɛ́ɛ tɔn tawun. È dó akwɛ akwɛ jí nú azɔxwé ée nɔ nya akwɛ nú mɛ lɛ́ɛ bónú linlin ɖagbe è ɖó dó tòví lɛ́ɛ wú ɔ́ ná jɛ jlɔ ‚ nǔ è víví nú ɖɛmɛnu Euric Guidi é nɛ́. "Ali è è lɛ́n ná bló ɖò xwè 2020ɔ́ mɛ̀ lɛ́ɛ ná zɔ́n bɔ ali ná gbɔb xá è mɛ̀ è nɔ lɛ̀ glè ɖè tawun lɛ́ɛ é. Mí sè ɖɔ mɛ ée ɖò tɔgbadomɛ lɛ́ɛ ɖɔ émí kún mɔ anǎ kpɔ́n gbeɖé ó‚ amɔ̌ xwè élɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ è ná gbá anǎ ɛnɛ nú yě"" ‚ ɖɛmɛnu Assan Séibou wɛ gɔ́ énɛ́ ná." "Ɖɛmɛnu Edmond Agoua mɔ ɖɔ ""hudo gbɛtɔ́ lɛ́ɛ tɔn gege ná mɔ sìnkɔn"" ‚ gbɔn akwɛ zínzán nɛ́ lí nù." Sɛ wá mǎ ɖɔ gbɛta tokpɔnlagán lɛ́ɛ tɔn sɔ ɖayǐ kpódó tokpɔnlagán lɛ́ɛ sísɔ kpán kpódó mɛ bɔdó mɛ wú yetɔn lɛ́ɛ kpán sísɔ ko bɛ́ ɖò azǎn 28ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn gbè ‚ gbɔn tokpɔnla 11 jí ɖò 12 lɛ́ɛ mɛ̀. Nǔwíwá nɛ́ lɛ́ɛ bɛ́ aklunɔzangbla ɖokpó gudo hwenu CENA lá kɛ́n tokpɔnlagán lɛ́ɛ sísɔ tɔn é. È bó xà ɖò nǔwlánwlán élɔ́ (ée è lɛ́ vɔ́ yaɖé yaɖé tɔn ɖó é) ‚ è hɛn tokpɔnlagán 77 è è sɔ lɛ́ɛ bǐ ‚ ye ná ɖù gǎn nú xwè 6 vò ɖémɛ. Ée è sɔ sɛ wá mǎ ɖɔ gbɛta tokpɔnlagán lɛ́ɛ tɔn ɖayǐ gudo é ɔ́‚ tokpɔnlagán sísɔ ɔ́ nɔ tè ɖò tokpɔnla 30 mɔ̌ mɛ̀. Ɖɛmɛnu gbásá ɔ́ hwlɛndo caca bó kpà sɛ́n ée ná tín sɔmì sɔmì sɛ́n ɔ́ mɛ̀ é ɖò azǎn 2ɔ́ ayidósùn ɔ́ tɔn gbè. Sɛ́n dódó gbásá ɔ́ ɖɔ sɛ́n nɛ́ xwédó tò sɛ́n ɔ́‚ có bɔ tògán Patrice TALƆN ná wá lá. Ayi ɖò ali kplé hɔn kàn tɛn nú fíjó gege ɖò gbɛtɔ́ lanmɛ. Azɔ̌ kanwe ko jɛji wɛ ɖó ná wà hwɛ̌ có fíjó ɖelɛ́ɛ ná wà azɔ̌. Ényí ayi má ɖò ganjí à ɔ́‚ lanmɛ mìtɔn lɔ́ɔ nɔ ɖò ganjí ǎ. Nǔ wɛ nyɔ́ nú mǐ bɔ mì hɛn ɔ́ mì ná cɔ́ ayi mitɔn gbɔn nǔ è mì nɔ ɖù lɛ́ɛ gblamɛ. Wěmá klewun élɔ́ hɛn nǔ tají è mì ná tuun ɖò ali nɛ́ xò é. Ayi ɔ́ fíjó nɔ́ nɔ̀ ajajamɛ sín fínɛ́ lɛ́ɛ‚ é nɔ hɛn nǔ ‚ é nɔ xwí nǔ bó nɔ lɛ́ sɛ sin xwè nú nǔ. È nɔ zán ɛ́ titewungbe ɖò keze zán ɖokpó mɛ̀. Nǔ è wú è ɖó ná tɔ́jú í ɔ́ nɛ́‚ ɖó eyɛ mɛ vo ɔ́‚ è síxú nɔ gbɛ ǎ. Bó ná dó nɔ ganjí ɔ́‚ agbaza ɖó hudo nǔɖúɖú kwín tɔn bɔ nǔɖúɖú lɛ́ɛ na hɛn wá níí. Nǔɖúɖú nɛ́ lɛ́ɛ lili mɛ̀ wɛ fíjó lɛ́ɛ nɔ mɔ nǔɖúɖúsìn ée sín hudo agbaza mìtɔn ɖó é. Bɔ ayi wɛ ká nɔ jà sìn è ná li nǔɖúɖú nɛ́ lɛ́ɛ é. Gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó akwɛ zínkán kpódó akwɛ zínzán kpán wú é ɔ́‚ hùn nǔ sín akwɛ ée jí nǔ è sín hudo wɛ è ná ɖó ɖò azɔwatɛn axɔsú xwé tɔn lɛ́ɛ ɔ́ nù‚ ɖò táatagbè azǎn 8ɔ́ zoosùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Wěmá nɛ́ ɔ́ akpáxwé 14ɔ́ nɛ́ ɖetɔn wɛ è ɖè nɛ́ bɛ́ ná zɔ́n bɔ è sɔ ná yí akwɛ hú kwɛ ɖò azɔwatɛn axɔsú xwé tɔn lɛ́ɛ ǎ. Wěmá nɛ́ nukɔntɔ́ ée ɖò akwɛ lí nù lɛ́ɛ wɛ ná zán ‚ mɛ ée ká nɔ sà nǔ nú axɔsú alǒ mɛ ée nɔ wà azɔ̌ ɖé nú axɔsú ɔ́ lɛ́ɛ lɔ́ɔ ná zán. "Mɛɖaxó Eric Georges Yetongnon ée nyí awɔntin hwɛ́n ayǐ tɔ́ ɖò akwɛ lí xò ɔ́‚ tínmɛ ɖɔ wěmá akwɛ zínzán tɔn nɛ́ ɔ́ ""alyannu wɛ nyí bó ná dalɔ tò ɖò akwɛ zínzán lí xò ‚ lě è ná to nǔ sɛ́dó sɔ ɖò akwɛ zínzán lí xò é""." Akwɛ zínzán wémá ɔ́ ɖɔ akwɛ è axɔsú ná dó xɔ nǔ tɛnmɛ tɛnmɛ 9759 ná é bɔ è má yě dó sonu sonu donu 17 jí. Nǔ xixɔ è è ɖènyǐ ɖò akwɛ zínzán wémá ɔ́ mɛ̀ ɔ́ wɛ nyí nǔ è sín hudo è ko nɔ ɖó ɖò azɔwatɛn axɔsú xwé tɔn lɛ́ɛ ɔ́ é. Akwɛ è ko ɖò akwɛ zínzán wémá ɔ́ mɛ̀ lɛ́ɛ bǐ wɛ ko ɖò TTC jí. È ná mɔ akwɛ è è xɔ nǔ ɔ́ ná takwɛ mɛvo ɔ́‚ é nɔ sɔ akwɛ TTC ɔ́ bó nɔ má dó 1‚8 jí. Xà wɛn è Gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó tò tɛntin xó wú é dó ɖò zali xá azɔnkwín Kovidi-19 lí nù é. È xà globoto lɛ́ dó tokpɔnla élɔ́ lɛ́ɛ : Kutɔnu ‚ Agbomɛ Kánɖòfí ‚ Alada‚ Glèxwé‚ Tɔli‚ Zɛ‚ Sɛmɛ-kpoji‚ Xɔgbonu ‚ Akplo-Mislètè kpódó Ajala kpán. È sɔ tutomɛ élɔ́ lɛ́ɛ ɖòtè bó ná liza xá azɔnkwín ɔ́ bɛsín tɛníígbè azǎn 30ɔ́ xwèjísùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɖò gàn wěwě mɛ̀ zǎn mɛ̀ wá yì jɛ Aklunɔzángbè azǎn 12ɔ́ lidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɖò gàn wěwě mɛ̀ zǎn mɛ̀. Bó ná dó kpé linlin tɔn lɛ́ɛ wú ɔ́‚ Novotel hùn xwé tɔn nyì agbà nú taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn tɔ́ lɛ́ɛ bǐ bónú ye ná síxú wá tɛ́ nǔ yetɔn lɛ́ɛ demɛ. Nǔwíwá mìtɔn wɛ nɔ xlɛ vogbingbɔn mìtɔn : è sɔ gbɛɖutɛn ɔ́ kpódó jikpá tɔn hectare tɛnwe lɛ́ɛ kpán kɛ̀ taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn tɔ́ lɛ́ɛ bǐ bónú ye ní wá tɛ́ nǔ yetɔn lɛ́ɛ ɖémɛ ‚ Mɛɖaxó Jamin wɛ tín nǔ nɛ́ mɛ̀. Ée è sɔ Novotel ɔ́ sɔ dó ɖó fɔwatɛ xi ná ɔ́‚ akɔta lɛ́ɛ ná kpé yeɖee bó ná tuun yeɖelɛ́ɛ wú wɛ lóbónú azɔ̌ è wà wɛ é ɖè ɔ́ ná tɔ́n nyǐ. Gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó nuywɛ dódó tò ɔ́ tɔn wú é ɔ́ lɔ́ɔ ɖò tutomɛ nɛ́ jí ‚ é tín nǔ mɛ̀ dó akpá nɛ́ lɛ́ɛ xwé. "Nov'Art ɔ́‚ è sɔ ɖò tè nú ""azǎn ga gbɛ ga"" wɛ bónú taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn tɔ́ wìnnyá wìnnyá Benɛ tò ɔ́ tɔn lɛ́ɛ́ ná síxú wá ɖè yeɖee xlɛ ɖò fɔwatɛ nɛ́ sín agbà jí xɔ azǎn 90." Taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn tɔ́ ná nɔ ɖyɔ yeɖee lɛ́ɛ sùn atɔn atɔn. Lovlav ɔ́ tutomɛ alɔ kiklɔ tɔn ɖé wɛ. Vogbingbɔn tɔn wɛ nyí ɖɔ è bló gbɔn mɔzo nǔwíwá gblamɛ bɔ zínzán tɔn fá bó lɛ́ ɖi ayihun dida. Nú taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn tɔ́ ɔ́ tutomɛ alɔ kiklɔ tɔn nɛ́ ɔ́ tɔn ɔ́‚ linlin ɔ́ wá níí hwenu é ɖò tamɛ gbà dó tutomɛ ée ko ɖè bɔ è nɔ klɔ́ alɔ ná lɛ́ɛ jí lɛ́ɛ wɛ é. Sín hwenu azɔnkwín kolonâ ɔ́ wá bɔ è ɖò lě è nɔ bɛ́ azɔn nɛ́ gbɔn jlá wɛ ɔ́‚ un nɔ kanbyɔ́ nyiɖee ɖɔ nɛ̌ è ká síxú xò azɔn nɛ́ gló gbɔn ají (...)‚ un jɛ tamɛ lin dó lě è síxú klɔ alɔ gbɔn má dalɔ nǔtí wú é ‚ ɖó è ɖɔ è má dalɔ nǔtí wú ó‚ Bénédicte Lovi‚ kplɔn yì jǐ alà vɔ ví wɛ bɔ è ɖò xɔ wegɔ ɔ́ mɛ̀ ɖò mɔkàn Kpódó nǔ è kàn wɛndídó é bǐ kpán lí nù é kplɔn tɔ́‚ é wɛ ɖɔ xó nɛ́ ɔ́. Lovlav ɔ́ tutomɛ ɖé wɛ bɔ è nɔ yagba wú có bó nɔ zán ǎ. Alyannu nɛ́ ɔ́ zo hlɔ́nhlɔ́n wɛ nɔ zán ‚ bɔ mɛ ée ɖò ná zán ɛ́ wɛ ná xaji bó dalɔ nǔtí wú có sìn kpódó aɖǐ kpán na tɔ́n sín mɛ̀ ǎ. Kplɔ yì jǐ alà vɔ ví nɛ́ xwè ko mɔ̌ jɛn ɖó vɛlɛɛ bó ká bá ná wànǔ bɔ mɛ è mɛ̀ wɛ é ɖè lɛ́ɛ sín alɔ ná kpà. É lɛ́ɛ ɖó linlin ɖaxó ɖevo lɛ́ɛ bɛ́ hugan zali xá azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́. Alyannu alɔ kiklɔ tɔn nɛ́ ɔ́‚ tenɔtɛn ɖokpó wɛ nyí ɖò linlin cè ɔ́ mɛ̀‚ ɖó linlin cè ɔ́ wɛ nyí ɖɔ má gbà taglomɛ bó ɖè tutomɛ ɖé tɔ́n nú é ná síxú nɔ sɛtɛn nú zo hlɔ́nhlɔ́n lɛ́ɛ‚ nǔ è ɖɔ é nɛ́. "Din ɔ́‚ ""Lovlav"" ɔ́ ko nyɔ́ azɔxwé gán lɛ́ɛ núkún mɛ̀ bɔ ye ko ɖò xixɔ wɛ." Nyɔnu wìnnyá wìnnyá nɛ́ ní bó gbɛkan dó linlin tɔn nù. "Gbetakɛn ɔ́ tɔ́n ɖò axɔsúzángbè zǎnzǎn ɖò ɖɔ nú è sè élɔ́ mɛ̀ : "" Jɛ túnnú nú nǔ è jɛ ɖò bɔlu xixo #151ɔ́ ée ná tîin ɖò Benɛ kpódó Sierra Léone kpán tɛntin‚ ɖò nǔ sɔ ná xò bɔlu CAN 2021 ɔ́ lí nù ɔ́‚ mì jló ná ɖɔ nú mí ɖɔ CAF sɔ xó ɔ́ xwlé gbɛta kplékplé ée nɔ kpénúkún dó bɔlu xixo wú ɖò Aflika gbéjí ɔ́ wú ɔ́‚ bɛ́ ná gbéjé kpɔ́n bó sɔ gbeta tɔn." "Ali nɛ́ nù ɔ́‚ gbɛta ɔ́ sɔ gbeta ɖɔ bɔlu xixo nɛ́ ɔ́‚ è ná sísɛ́ dó bɔlu xixo FIFA tɔn ée ná tîin ɖò ayidósùn xwè 2021ɔ́ tɔn mɛ̀ é "". È bó lɛ́ xà nǔ sɔ nú CAN 2022 : Aní wú bɔlu xixo Sierra Léone - Benɛ ɔ́ má sɔ tîin sɔ è wá yì ɔ́ ǎ ‚ nukɔntɔ́ Benɛ ée ɖò bɔlu xixo nù ɖò Sierra Léone lɛ́ɛ gbɛ́ kɛ́n lanmɛ gbéjé kpɔ́n tɔn ée è bló bó ɖɔ azɔnkwín kolonâ ɔ́ ɖò bɔluxotɔ́ Benɛ tɔn 6 wú é." Kɛ́n nɛ́ ɔ́ gbigbɛ dɔn adɔn wá tawun bɔ ajaka gbɔ bó dɔn sí gbɔn azǎn ɔ́ jí. Gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ‚ Benjamin Hùnkpátín kpódó ée nɔ kpénúkún dó akwɛ zínkán tò ɔ́ tɔn wú é kpán ‚ Romuald Wadagni ‚ ye yì kpé alyannu yaɖé yaɖé ɖevo ée ná fun ahwan xá azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ é lɛ́ɛ ɖò tɛníígbè azǎn 13ɔ́ lidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Bó ná dó liza xá azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́‚ acɛkpìkpà xɔ alyannu ɖevo lɛ́ɛ. Walɔ ɖagbe ée ná liza xá azɔnkwín ɔ́ ɖò globoto è è sí ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ ɖě wɛ nyí nǔ cyɔn dó awɔntin nù nɛ́. Nǔ è nɔ cyɔn dó awɔntin nɛ́ lɛ́ɛ ée wá é ná zɔ́n bɔ tòví ná mɔ yetɔn ɖémɛ. Azɔn wegɔ ɔ́ nɛ́ acɛkpìkpà ɔ́ ɖò alyannu ée ná liza xá azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ yí wɛ é nɛ́. Nukɔntɔn ɔ́ nyí awɔntin cyɔn nù livi 5‚ atinkɛn Kpódó jɔhɔn gbɔ́nnú kpán. Calcium nabí ée ɖó ná nɔ hùn mɛ̀ ɔ́ wɛ è nɔ ylɔ́ ɖɔ calcémie. Ényí calcium sukpɔ ɖò hùn mɛ̀ ɔ́‚ é nɔ lɛ́ dó azɔn mɛ. Yɛ è mí ná kpɔ́n din ɔ́ ná ɖè wuntun è nɔ ɖè azɔn nɛ́ ɔ́ xlɛ ɔ́ kpódó lě è nɔ dó yà nú mɛ gbɔn é kpán. Génial Afoudah Monsi Agboka kpódó Rodrigue Gblondounmey kpán wɛ yí yɛ nɛ́. Adonis Bohoun nǔwlánwlán è cyan é ‚ lanmɛ ná nɔ ganjí. Lɔn yì jǐ lɔn fɔn kàn sɔ ná nyí gbɛta kplékplé lɛ́ɛ tɔn kɛɖɛ ǎ ‚ lě acɛkpìkpà ɔ́ bá gbɔn é nɛ́. Mɛ ée ná xá anyumlímlí gbájí din lɛ́ɛ wɛ nyí azɔxwé lɛ́ɛ. Yedɛlɛ́ɛ wɛ ná dó lɔn yì jǐ lɔn fɔn kàn sín azɔxwé lɛ́ɛ wá. Yedɛlɛ́ɛ ná dalɔ wěmá mɛ̀ nú azɔxwé lɔn yì jǐ lɔn fɔn kàn tɔn ée è mɔ dò ná lɛ́ɛ bɔ ye ná kpénúkún dó nyɔwa gbɛ kplékplé ɔ́ tɔn wú. Hǔn lě gbɛta kplékplé lɛ́ɛ nɔ hɛn bɔlu xixo ɔ́ gbɔn ɔ́ fó lo. Azɔxwé lɛ́ɛ ná lɛ́ ɖó acɛ bó ná zán kwɛ dó lɔn yì jǐ lɔn fɔn kàn gbɛ́ lɛ́ɛ bǐ wú ‚ xwè lɛ́ɛ sín mìmámɛ‚ lɔn yì jǐ lɔn fɔn kàn nyɔnu lɛ́ɛ tɔn wú ‚... "Gǎn-hɔn-yì-tɔ Oswald Homeky kpà tutomɛ yaɖé yaɖé nɛ́ tawun : ""azɔxwé hɛn ɔ́‚ é ná sɔ tutomɛ lɔn yì jǐ lɔn fɔn kàn tɔn ɖé ɖayǐ kpódó kwɛ zínzán ée jɛxa é kpán." Bɔluxotɔ kpódó mɛ ée nɔ kpénúkún ye wú kpán lɛ́ɛ bǐ ná nɔ yí sùnzán fó kwɛ. É ná zɔ́n bɔ nyɔwa bɔlu xò gbɛta lɛ́ɛ tɔn ná jɛji. Bɔlu xixo sukpɔ din‚ mɔ jɛn è nyí nú lɔn yì jǐ lɔn fɔn kàn sunnu tɔn kpódó nyɔnu tɔn kpán ɔ́ nɛ́. "É nyí mɔ̌ ɔ́‚ è ná mɔ núkún nú jɛ azɔxwé lɛ́ɛ wú"". Ɖò klewun mɛ̀ ɔ́‚ è ná gbàkún nú lɔn yì jǐ lɔn fɔn kàn ɔ́ ɖi azɔ̌ ɖɔhun ɖò Benɛ." Hwe é nɛ́ nú nɔ vɛwu nú nyɔnu lɛ́ɛ. "Nu OMS ɔ́‚ ""wuntun è è nɔ yawu mɔ é wɛ nyí ɖɔ zozo nɔ gblɔ́ yě bɔ nyɔnu xwé yetɔn nɔ xú." Wuntun nɛ́ lɛ́ɛ ɖě síxú lɛ́ nyí amlɔ bá kpò. "Wuntun nɛ́ lɛ́ɛ bǐ xókplé ɔ́‚ é nɔ ná yě linkpɔn mágbòkɔ alǒ taglomɛ yetɔn nɔ wlú"". É ɖò mɔ̌ có ‚ nǔɖúɖú è jɛxa ɔ́ ɖúɖú hɛn ɔ́‚ é ná dalɔ nyɔnu lɛ́ɛ bɔ ye ná xò hwenu nɛ́ zlɛ." "Xósúsú zɔ́watɔ mítɔn ""Santé et bien-être"" Angela Kpeija ná ɖewě xá mí ɖò nǔɖúɖú lí xò bónú mí ná síxú xò lǎjijɛ sín hwenu ɔ́ zlɛ." Ée è hùn azɔmɛ xwé lɛ́ɛ gudo ɖò azǎn 11ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ acɛkpìkpà ɔ́ ɖɔ émí ná hùn alɔ sín walɔ ɖagbe è liza xá azɔnkwín ɔ́ jí kpɛɖé. Tagbesɔ gǎn-hɔn-yì-tɔ lɛ́ɛ tɔn ée ye bló ɖò azǎn 27ɔ́ nǔxwásùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɔ́ ná gbè ɖɔ è ní hùn sinsɛnnuwatɛn lɛ́ɛ kpódó ahannutɛn lɛ́ɛ kpán ; è má ká wɔn walɔ ɖagbe è ɖó bó liza xá azɔnkwín ɔ́ bǐ ó. Ɖò azǎn 26ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn ɔ́‚ mɛ 210 wú wɛ Kovidi-19 ɔ́ ɖè ɖò Benɛ ‚ è ɖò mɛ 73 tɔ́jú wɛ‚ azɔn ká ko gbɔ nú mɛ 134 bɔ mɛ 3 ká kú. Sín azǎn 22 xwèjísùn ɔ́ tɔn ɔ́‚ acɛkpìkpà ɔ́ ná gbè ɖɔ è ní sú sinsɛnnuwatɛn lɛ́ɛ‚ sɛkpetɛn kpódó yɛhwe xà tɛn lɛ́ɛ kpán. Sɛ́n dídó nɛ́ ɔ́‚ è ko lɛ́ gbɛkan denu azɔn we. Bɛsín azǎn 2ɔ́ ayidósùn ɔ́ tɔn ɔ́‚ è ná ná gbè ɖɔ sinsɛnnuwatɛn lɛ́ɛ ná hùn hɔn yetɔn lɛ́ɛ bó ná jɛ agùn ví yetɔn lɛ́ɛ yí jí. È ɖò mɔ̌ có ‚ è ná gɔn sɛ́n má nyì ǎ. Sɛ́n nɛ́ lɛ́ɛ ɖě wɛ nyí nǔ cyɔn dó awɔntin nù ‚ alɔ kiklɔ kpódó zɔ nɔ dó mɛɖee nǔjlɛkpò ɖokpó kpán. È byɔ́ agùn gán lɛ́ɛ ɖɔ sinsɛn núwíwá yetɔn lɛ́ɛ ní má lín dín ó ‚ mɔ̌ ɖokpó ɔ́‚ ye ká ɖó ná súnsún hunnuwatɛn lɛ́ɛ. Alɔ ná mɛ sɔ ná tîin ɖò ɖò sinsɛnnuwatɛn lɛ́ɛ ǎ ‚ è ká sɔ ná kplá así kɔ̀ nú mɛɖee ǎ. Hwenu è sí globoto dó tokpɔnla ɖé lɛ́ɛ ɔ́‚ è sú ahannutɛn lɛ́ɛ ɖesu ; din ɔ́‚ è ná gbè ɖɔ è ní hùn ahannutɛn lɛ́ɛ ɖesu. Mɛ ée kpacɛ dó tɛn nɛ́ lɛ́ɛ mɛ̀ nù ɔ́ ɖó ná tɛnkpɔn bɔ mɛ ée nɔ wá ye gɔn lɛ́ɛ ɖó ná nɔ klɔ alɔ Kpódó aɖǐsìn kpán ‚ bó ká ná nɔ́ nɔ̀ zɔ nú yeɖee nǔjlɛ kpò ɖokpó. Fí è tutomɛ nɛ́ ɔ́ kàn lɛ́ɛ wɛ nyí ali gosin Wadɔn bó gbɔn Ajala- Medejonu bó jɛ Xɔgbonu é‚ ée gosin Ajala bó yì kpé nú axɔsú li 1ɔ́ é ‚ ée gosin axɔsú li 1ɔ́ jí bó yì kpé dó dotóoxwé Hɔnvye tɔn ɔ́ jí é. Azɔ̌ lɛ́ɛ ná xɔ sùnzán 36 bɔ liva 37 wɛ è ná zán demɛ. Gbɔn nǔ è Patrice TALƆN hùn sín ali nɛ́ nù ɔ́ gblamɛ ɔ́‚ akpá è é dó nú tòví lɛ́ɛ ɖò abɔxwísùn xwè 2018ɔ́ mɛ̀ ɔ́ wɛ é ɖè mɔ̌ nɛ́. Bó ná dó kpé núkún mɛ ée bɛ́ azɔnkwín kolonâ wú lɛ́ɛ dó ganjí ɔ́‚ Benɛ hùn xwé ɖé bó ná nɔ ɖótó tòví lɛ́ɛ ɖémɛ. È ko gbá xwé nɛ́ hwɛ̌ có bɔ azɔnkwín ɔ́ wá flá tò ɔ́ ji‚ hwɛ̌ có alɔ dó mɛ gbɛta Belgique tɔn ɔ́ wá dalɔ tò ɖò tutomɛ ɖevo lí nù. Amɔ̌ è sín lě azɔnkwín ɔ́ hɛn hǔn nú gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é gbɔn ɔ́ bɔ è gbɔ bó sɔ fínɛ dó ɖó tó ɖó mɛ xwé ná. Xwé nɛ́ gbé wɛ è nɔ bɛ́ mɛ ée wú azɔnkwín ɔ́ ɖè alǒ mɛ ée wú è wɔ́ azɔnkwín ɖè lɛ́ɛ dó. Tɛn è mɛ̀ è nɔ ɖótó mɛ ɖè ɔ́‚ ɛnɛ wɛ bɔ tɛn ɖokpó ɖokpó ná yí kàn titɛ ká sɔ yí wǒ mɔ̌. Tɛn ɖokpó mɛ̀ ɔ́‚ è hɛn ɔ́‚ è ná lɛ́ yí kàn titɛ káká sɔ yí 30 gàn xixo lɛ́ɛ bǐ mɛ̀‚ hwe lɛ́ɛ bǐ nù‚ lě gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ́ ɖɔ gbɔn é nɛ́. Alǒ kàn è è ná ylɔ́ lɛ́ɛ ɖye : 51 02 00 00 alǒ 51 04 00 00. Nǔ ɖò ganjí wɛ ɔ́‚ gbɔn nǔ we è gbaví nukpɛnnɔ gɔnu Benɛ tò tɔn ɔ́ xlɛ́ lɛ́ɛ gblamɛ ɔ́‚ mɛɖé sɔ ná kpò ɖò nǔ xò kpɔ́n wɛ ǎ. Nukɔntɔn ɔ́ wɛ nyí yɛ yíyí è è xlɛ́ dó hǎ jí. Ɖò cɛ́jú ɖokpó mɛ̀ ɔ́‚ xó jlá zɔ wá tɔ́ Koudousse Abdoulaye kpi tàn Benɛ ví è kovidi-19 hú ɔ́ tɔn kpódó lě è ɖi í gbɔn é kpán demɛ. Yɛ ɔ́ xlɛ́ xó è gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú ɖɔ lɛ́ɛ é : mɛ ée nyɔ́ cyɔ ɖi xeɖé xeɖé ɔ́ wɛ ɖi mɛ ée kovidi-19 hú ɔ́‚ hɛnnumɔ tɔn lɛ́ɛ kpódó mɛ bɔdó mɛ wú tɔn lɛ́ɛ kpán nɔ zɔ. Yɛ nɛ́ ɔ́ ée dín ɖò tɛníígbè gbadanu ɔ́‚ è lá gbɔn mɔkàn lɛ́ɛ jí bɛ́ sɔ gǎ mɛ gege. Nukplɔnmɛ è ɖémɛ ɔ́ ɖye : ényí è mɔ yɛ nɛ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ mɛ bǐ ná ceglí dó mɛɖee wú ɖò zali xá azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ lí nù. Mɔ̌ jɛn yɛ wegɔ ɔ́ lɔ́ɔ sɔ akpàkpà mɛ ɔ́ nɛ́. Yolande Tɔxwényɔ́ ɔ́‚ azɔxwé gán ɖé wɛ‚ é hɛn xó è ɖó fínɛ ɔ́ gbà. Nawe nɛ́ ɔ́ kpi tàn lě é ɖù ya ɖò kovidi-19 ɔ́ sí gbɔn é tɔn. È ɖɔ lě nǔ ɔ́ bɛ́ níí gbɔn káká bɔ è kplá ɛ́ wá yì dotóoxwé Alada tɔn gbɔn é ‚ nǔ ɖé sɔ kpò bɛ́ gɔn má ɖɔ ɖò nǔ è gbò é ɖò azɔn nɛ́ ɔ́ sí ɔ́ lí nù ǎ Ɖiɖe lɛ́ɛ nyí xlɛ́. Acɛkpìkpà ɔ́ bló ayǐ ɖélɛ́ɛ bó ná hɛn mɛ ée ná bɛ́ azɔn nɛ́ ɔ́ lɛ́ɛ é. Lě nǔ lɛ́ɛ jɛ gbɔn ɔ́ nyɔ́ Sacca Lafia ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó nù è kàn tòví lɛ́ɛ wú é ɔ́ núkún mɛ̀. "Nǔ è jɛ ɖò hwenu klewun nɛ́ ɔ́ dó xomɛ hùnhùn nú mɛ lóbó lɛ́ ná jiɖiɖe mɛ. È bó lɛ́ xà : Azɔnkwín kolonâ : Walɔ ɖagbe è Benɛ tò ɔ́ sɔ ɖòtè bó ná nyì alɔ nú azɔnkwín ɔ́ ɖye. Afɔ sɔ ɖo tè tɔ OMS ée ɖò Benɛ ɔ́‚ Harouna Djingarey ná jiɖiɖe ɖɔ tutomɛ è è sɔ ɖò tè lɛ́ɛ nyɔ́. Ɖò xɔ ɖokpó ɖokpó mɛ̀ ɔ́‚ walɔ ɖagbe è nyì alɔ nú azɔnkwín kolonâ ɔ́ tîin bónú mɛɖé má bɛ́ azɔnkwín nɛ́ ó ""‚ lě é ɖɔ gbɔn é nɛ́." Benjamin Hùnkpátín‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ́‚ ɖó ayǐ ɔ́ jí hǎ. Dotóoxwé ɔ́ ɖó xɔ atɔn nú azinzɔnnɔ lɛ́ɛ‚ xɔ we nú mɛ ée wú è wɔ́ azɔnkwín ɔ́ ɖè lɛ́ɛ é‚ ɖokpó nú mɛ ée wú azɔnkwín ɔ́ ɖè lɛ́ɛ alǒ azɔn ɔ́ syɛ́n nú yě lɛ́ɛ é. Énɛ́ ɔ́‚ è sɔ tutomɛ ɖayǐ bó ná dó tɔ́jú mɛ ée ná bɛ́ azɔn ɔ́ lɛ́ɛ bó ká ná ɖó kún gbìgbà azɔn ɔ́ tɔn tè. È ká wɔn dotóo lɛ́ɛ ɖesu ǎ. Xɔ ɖokpó nyí fí è súnsún wuntun ɖè ɔ́‚ ɖokpó nyí wǔlɛ́kpá. Mɛ nukɔntɔn ɔ́ nɛ́ bɛ́ azɔnkwín kolonâ ɔ́ ɖò Benɛ nɛ́. Gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ́ wɛ tɛɖɛ̌ jí ɖò tɛníígbè azǎn 16ɔ́ xwèjísùn ɔ́ tɔn gbè. Azinzɔnnɔ ɔ́ Buukina nù wɛ. È ɖò tí tɔ́jú í bɔ lanmɛ tɔn ká cí wadaa. Bó ná dó nyì alɔ nú azɔnkwín ɔ́‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ́ zɔn walɔ ɖagbe ɖélɛ́ɛ tòví lɛ́ɛ. Gǎn-hɔn-yì-tɔ́ gbásá ɔ́ zɔ́n nunɔmɛ 7 ɖòtè bɔ è ná dó liza xá azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ ná. Nǔzɔnmɛ nukɔntɔn ɔ́ wɛ nyí alɔ kiklɔ kpódó aɖǐ Kpódó sìn kpán. Amasin Artemisia tɔn ɔ́‚ è síxú sà ɖò atinkɛn sá xwé lɛ́ɛ ǎ. Gbetakɛn nɛ́ ɔ́‚ kplékplé gbɛta ée nɔ kpénúkún dó atinkɛn sá xwé lɛ́ɛ wú ɔ́ wɛ ɖetɔ́n. Artemisia ɔ́ ama azya gbéjí tɔn ɖé wɛ bó nɔ wànǔ gege. È ná zán ɛ́ bó ná dó gbɔ zansúkpɛzɔ́n ná ɔ́‚ dɔn gbè má nɔ kpɔ́ wá ɖò gbɛta kplékplé ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú ɖò gbɛ ɔ́ mɛ̀ bǐ é kpódó amasin nɛ́ ɔ́ jlá tɔ́ lɛ́ɛ kpán tɛntin. Ée kolonâ flá gbɛ ɔ́ jí din é ɔ́‚ amasin nɛ́ sín xó wá gbà gbě ala ‚ ɖó è ɖɔ é nɔ gbɔ kolonâ ɔ́. "Tògán Madagascar nù ɔ́ ɖò mɛ ée nɔ jɛhun dó amasin nɛ́ ɔ́ jí lɛ́ɛ mɛ̀ bó tlɛ ɖè amasin ɖé tɔ́n bɔ è nɔ ylɔ́ ɛ́ ɖɔ ""Covid Organics"" bɔ Artemisia wɛ nyí dódó ná." Gbetakɛn ɔ́ má ná bó tlɛ gbɛ ɖɔ è má zán Artemisia dó gbɔ azɔnkwín kolonâ ɔ́ ná ɔ́ ǎ ɔ́‚ è bó tuun ɖɔ zínzán tɔn ko yá alɔ nú mɛ bǐ. È ná nɔ tè bó ná kpɔ́n ɖɔ gbetakɛn ɔ́ ná zɔ́n bɔ è ná gɔn amasin nɛ́ ɔ́ ná zán ǎ jí. "Azǎn ɖokpó ɔ́ gbè ɔ́‚ wěmá ɖevo lɛ́ tɔ́n bó gbɛ́ atinkɛn "" Vita Iron"" ée è nɔ zán hwenu hùn hwedò mɛ é." Atinkɛn nɛ́ è è bló ɖò Benɛ ɔ́‚ è gbɛ́ ɖɔ è kún ná zán é lɔ́ɔ mɔ̌ ó. Gbɛta ée nɔ kpénúkún dó sɔmì sɔmì wú é ɔ́ (CENA) ɖò kàn gbɛ dó tutomɛ tɔn nù wɛ bónú tògán sísɔ ée ɖò azǎn 11ɔ́ nǔxwásùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɔ́ ná dó jɛ hùn gbè lóbó jɛ gàn gbè Ée é ná nunywɛ dó nunywɛ jí nú mɛ ée ná dalɔ ɛ́ ɖò sɔmì sɔmì lí nù lɛ́ɛ gudo ɔ́‚ din ɔ́ é jɛ alyannu sɔmì sɔmì tɔn lɛ́ɛ sín agban dó jí. Nú gǎn ée kpacɛ dó nǔtító kpódó alyannu wú kpán ɖò CENA ɔ́‚ Rufin Domɛgo ɖɔ ɖò agban 15000 jí ɔ́‚ 11000 ko nyí dido. È ná ɖɔ kɛ́n 75%. Agban dido ɔ́ wɛ nyí alyannu sɔmì sɔmì tɔn lɛ́ɛ bɛ́ dó alɔ ɖokpó jí nú xá lɛ́ɛ ɖokpó ɖokpó mɛ̀. Ɖò agban ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ è ná mɔ wěmá è jí mɛ ée xwè sɔmì sɔmì lɛ́ɛ ɖè é ‚ gbè ɖò wěmá lɛ́ɛ‚ alyannu tɛnmɛ tɛnmɛ è è nɔ zán ɖò sɔmì sɔmì sín nɔtɛn lɛ́ɛ é kpán. Táatagbè ée jǎwe ɔ́ wɛ è ná bɛ́ agban lɛ́ɛ yì tokpɔnla lɛ́ɛ mɛ̀. Gǎn bɔdó gǎn ɖɛmɛnu gbà jí ɔ́ tɔn bɛ́ zɔnlin ɖè gbɔn tò ɔ́ mɛ̀ bó ná dà tòví lɛ́ɛ nú ye ná síxú zán fífá walɔ ɖò sɔmì sɔmì hwenu. Mariam Chabi TALATA ‚ mɛ bɔdó mɛ wú tògán ɔ́ tɔn ɖò agbahwlɛnhwlɛn lí nù ɔ́ ná azɔn éɖee ɖò fífá kàn xixo lí nù. Tokpɔnla Savɛ tɔn mɛ̀ wɛ é hùn nǔ sín zɔnlin nɛ́ nù ɖè. É nyí yaya ǎ. Savɛ kpódó tokpɔnla ée ɖò Só kàn mɛ̀ kpán gege ‚ káká yì jɛ tokpɔnla Bɔɔgu tɔn ɔ́ jí ɖè ahwan fɔ ɖò sɔmì sɔmì ɖɛmɛnu lɛ́ɛ tɔn ée tîin ɖò xwè 2019ɔ́ mɛ̀ é. Ée é bà jǒnɔ Savɛ gudo ɔ́‚ é wá yì Basila‚ Bantɛ kpódó Palaku kpán. Ɖò tenɔtɛn ɖěbǔ ɔ́‚ ɖɛmɛnu nyɔnu ɖevo lɛ́ɛ‚ tokpɔnlagán lɛ́ɛ‚ kɔ́mɛgán tɛnmɛ tɛnmɛ lɛ́ɛ nɔ lɛ́dó Mariam Chabi TALATA. Wɛn ɖokpó ɔ́ jɛn dó wɛ ɖè : è má lɔn gbeɖé nú hwinnya hwinnya wá ɖò sɔmì sɔmì tògán tɔn ée jǎwe ɖò azǎn 11ɔ́ nǔxwásùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè lí nù ó. "Un wá bó ná ɖɔ nú mí ɖɔ mí ní nɔ aceji. Ényí lě è tuun ɖɔ Natitingu nyí tokpɔnla fífá ɔ́ wɛ zɔ́n bɔ mì ná gɔn xó ɖɔ nú vǐ lɛ́ɛ ǎ ‚ è è ɖɔ gbɔn ɔ́ nɛ́." "Mariam Chabi TALATA dà mɛjitɔ́ lɛ́ɛ ɖɔ ""ye ní wlíbò nú vǐ yetɔn lɛ́ɛ bónú mɛɖé lɛ́ɛ ní má wá dɔn yě zán ó""." Gɔ́nú nyǐkɔ́ dó wěmá mɛ̀ alɔnu tɔn ɔ́‚ yemɛ ée xwè tɛnkpɔ́n baki lɛ́ɛ hɛn ɔ́‚ ye ná dó nyǐkɔ́ wěmá mɛ̀ gbɔn mɔkàn è baki zɔ xà tɛn ɔ́ sɔ ɖayǐ é jí. Kɛ́n ɖíɖó ɔ́ xlɛ́ ɖɔ agbahwlɛntɔ 90 000 wɛ dó nyǐkɔ wěmá mɛ̀. Nyǐkɔ́ dó wěmá mɛ̀ gbɔn mɔkàn jí ɔ́‚ dandan nú wɛ nyí nú agbahwlɛntɔ ée zɔn ye ɖóɖó é. Ye ká lɛ́ hɛn ɔ́‚ ye ná dó nyǐkɔ wěmá gbɔn tokpɔnla lɛ́ɛ bǐ mɛ̀. Tóɖómɛtɔ́‚ xó jlá zɔ wá tɔ́ tɛnmɛ tɛnmɛ‚ nǔ xwiti xwiti zɔ wá tɔ́‚ mɛ ée ko ɖò gbɔjɛ zán ɖaxó yetɔn mɛ̀ lɛ́ɛ é bǐ wɛ kplé ɖò xwè kpé xwè nù 27ɔ́ gbaví bowun bowun gɔnu agbɔnzɛn ɔ́‚ Atlantic FM kɔn. Marius Balogoun ée nyí azɔgán nukɔntɔn ɔ́ má kúnnú ɖiɖe lě azɔ̌ lɛ́ɛ bɛ́ gbɔn ɖò gbaví bowun bowun gɔnu énɛ́ ɔ́ sín azǎn 9ɔ́ nǔxwásùn xwè 1994ɔ́ tɔn gbè gbɔn é xá mɛ ée wá lɛ́ɛ é. Bó ná dó dó víví nú gbadanu ɔ́‚ ye dà hanjitɔ́ lɛ́ɛ kpódó manahɛn vlɛ́tɔ́ lɛ́ɛ kpán. Afɔ sɔ ɖo tè tɔ tóɖómɛtɔ́ lɛ́ɛ tɔn ɔ́ gbɔn yɛkan ɔ́ mɛ̀ bó dà Atlantic FM sín gǎn gbásá ɔ́ ɖɔ ní bló bónú nǔwíwá gbaví bowun bowun ɔ́ tɔn lɛ́ɛ ní nɔ nyɔ́ sè ɖò tokpɔnla só kanmɛ tɔn ɔ́ mɛ̀. Nǔ lɛ́ɛ bǐ ná jɛ hùn gbè lóbó jɛ gàn gbè din zaanɖé ényí è sɔ mɔkàn FM gbaví bowun bowun ɔ́ tɔn lɛ́ɛ ɖayǐ fó ɔ́ ‚ Cécile Tɔsa‚ ahwan nukɔn sya xwè ɔ́ ɖùɖù tɔn ɔ́ wɛ ná ganjɛwu nɛ́. É dó wǔsyɛn lanmɛ nú xó jlá zɔ wá tɔ lɛ́ɛ ɖɔ ye ní sɔ nǔwíwá Ortb tɔn lɛ́ɛ dó ylɔ́ ɖɔ nǔjɔnu bónú Ortb ɔ́ ná lɛ́ɛ xɔ kwɛ gɔ́na. African Parks lɛ́ hɛn alɔ gɔ́ tɔn ɖevo wá za li xá azɔnkwín Kovidi-19 lí xò. Gbɛta ée nɔ kpénúkún dó kanlin nyìnyì kpá Panjali kpódó W kpán wú é ɔ́ ná alɔ sunsun nù soɖabi sìn nɔ gǎn-hɔn-yì-tɔ gbásá we ɖò azǎn 12ɔ́ zofínkplɔsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè. Azɔxwé Japon tɔn SARAYA ɔ́ wɛ ná alɔ sunsun nú soɖabi sìn nɔ gbǎ 2682 African Parks ɔ́ bɛ́ wá sɔ jó. Ɖò nɔví nɔví gbɛ zínzán lí nù ɔ́‚ gbɛta ɔ́ ɖɔ émí ná má nǔníná nɛ́ lɛ́ɛ xá gǎn-hɔn-yì-tɔ gbásá lɛ́ɛ. Ali nɛ́ nù ɔ́‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ gbásá lanmɛ ná nɔ ganjí tɔn ɔ́ yí gbǎ 100‚ ée nɔ kpénúkún dó nunɔmɛ gbɛtɔ lɛ́ɛ tɔn kpódó nukɔn yìyì tò ɔ́ tɔn kpán wú ɔ́ yí gbǎ 40‚ azɔxwé gbásá ée nɔ kpénúkún dó sìn ‚ zungbó kpódó gbě nyinya kpán wú é ɔ́ (DGEFC) yí gbǎ 100. Gbǎ 20 yì azɔxwé tò ɔ́ tɔn ée nɔ kpénúkún dó xɛ nya ɖò kanlin lɛ́ɛ jí é (CENAGREF) gɔ́n bɔ 20 ná lɛ́ yì azɔxwé tò ɔ́ tɔn ée nɔ kpénúkún dó dɔkun tò ɔ́ tɔn wú é (ANPT) gɔ́n. Alɔ súnsún nú soɖabi sìn nɔ ée kpò é ɔ́‚ è ná má dó kanlin nyì kpá lɛ́ɛ mɛ̀ kpódó xá è lɛ́dó yě lɛ́ɛ mɛ̀ kpán. Alɔ dó mɛ nɛ́ ɔ́ wá dó linsyɛn nú ée ko wá yì ɖò zali xá azɔnkwín Kovidi-19 lí nù lɛ́ɛ é : è mǎ awɔntin cyɔn nù 7000 nú tòví Tangguiéta‚ Kandi‚ Banikoara‚ Malanville‚ Karimama kpódó Kétou kpán tɔn lɛ́ɛ. Mì ɖò núkún ɖíɖó mɛ̀ ɖɔ alɔ súnsún nú nɛ́ lɛ́ɛ ná wá ɖagbe nú mí ɖò zali xá azɔnkwín Kovidi-19 lí nù ɖò azɔwatɛn mítɔn lɛ́ɛ ‚ Sam Doboma‚ afɔ sɔ ɖo tè tɔ African Parks tɔn ɔ́ wɛ ɖɔ mɔ̌. Sín aklunɔzangbla nabí ɖé ɖye din ɔ́‚ azɔ̌ tɛnmɛ tɛnmɛ tîin ɖò jɔhún jayǐ tɛn Kutɔnu tɔn ɔ́ bó ná dó jlá ɛ́ ɖó. Fí è jɔhún nɔ sítè sín è kpódó fí è é nɔ jɛ tè dó ɔ́ wɛ è tò ɖò bloblo ɖó wɛ hwɛ̌ ní ná nɔ lě gbɛta kplékplé jɔhún jayǐ tɛn gbɛ ɔ́ tɔn lɛ́ɛ byɔ́ ɖó é. Akpáxwé ée ɖò tají ɖò azɔwiwa lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́ wɛ nyí fí è jɔhún ɔ́ nɔ jayǐ dó ɔ́ bló ɖó ‚ Sanda Essoniwa‚ azɔgán ɔ́ wɛ tínmɛ. Énɛ́ wú ɔ́‚ fí è gblé lɛ́ɛ ɔ́‚ è ná bló ɖó bɛ́ ná jɛxa lě tò ɖě lɛ́ɛ tɔn nɔ nyí gbɔn é. Fí è è nɔ bɛ́ agban dó ɖò jɔhún jayǐ tɛn ɔ́ lɔ́ɔ ná lè azɔ wíwá nɛ́ lɛ́ɛ tɔn bó ná síxú hɛn agban ganjí. Ɖayǐ ɔ́‚ fí è nɔ bɛ́ agban dó ɖò tò mɛ̀ yìyì hwenu ɔ́ ɖò vo nú fí è è nɔ bɛ́ dó hwenu è lɛkɔ sín tò mɛ̀ é ; din ɔ́ bǐ ɖò kpɔ́. Azɔ̌ ɔ́ fó ɔ́‚ tɛn nɛ́ ná hɛn mɔto 700 kpódó kɛkɛ 400 kpán. Fí è è nɔ́ nɔ̀ tè ɖè hwɛ̌ cóbó nɔ́ byɔ́ jɔhún mɛ̀ ɔ́ lɔ́ɔ ná nyí gbìgbá‚ mɔ̌ wɛ Gwalbert Koudogbo‚ azɔgán ɔ́ ɖɔ. Jɔhún jayǐ tɛn bíbló ɖó ná zɔ́n bɔ fí è è jɛ tè dó ɔ́ ná lɛ́ gbló adà déjí. Linlin ɔ́ byɔ̀ acɛkpìkpà ée ɖó jló bó sɔ jɔhún jayǐ tɛn ɔ́ dó haga jí ɔ́ tɔn mɛ̀. Azɔ̌ nɛ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ acɛkpìkpà ɔ́ sɔ ɖò tè bónú jɔhún jayǐ tɛn Kájɛwun tɔ́n ɔ́ ná síxú cí lě é ɖó ná nɔ é ɖɔhun André Amǔsu‚ gǎn ée ɖò tutomɛ adà gbló nú jɔhún jayǐ tɛn ɔ́ nù ɔ́ wɛ tín nǔ nɛ́ mɛ̀. Ɖò fúfónu azɔ̌ lɛ́ɛ tɔn ɔ́‚ è ná kpò akpá è xwé è ná gbǎ bɔ mɛ ée xwè tò gudo lɛ́ɛ ná nɔ́ nɔ̀ tè ɖè é kpódó akpá è xwé fí è mɛ ée má xwè tò gudo ǎ lɛ́ɛ lɔ́ɔ na nɔ́ nɔ̀ tè ɖè é. È ná hùn nǔɖúɖú sá tɛn Kpódó cɔ̀fù lɔ́ɔ mɔ̌. Nú gǎn è kpacɛ dó jɔhún jayǐ tɛn ɔ́ nù ɔ́‚ azɔ̌ ée ɖò tè lɛ́ɛ ɔ́‚ nù síxú ɖɔ ǎ. Nú Hervé Bretton ɔ́‚ jɔhún jayǐ tɛn ɖevo mɛ jɔhún jayǐ tɛn ɔ́ xwlé tɔ́ lɛ́ɛ ná wá mɔ. Jɔhún jayǐ tɛn xwlé tɔ́ ná mɔ bɔ jɔhún jayǐ tɛn ɔ́ ná ɖyɔ́ bǐ dégbé dégbé ‚ fí è kɛkɛ kpódó mɔto kpán ná nɔ gán dó ɔ́ ná gbɔnvo ‚ ali lɛ́ɛ ná ɖyɔ ‚ fí è nɔ́ nɔ̀ tè dó cóbó nɔ́ byɔ́ jɔhún mɛ̀ ɔ́ ná ɖyɔ́‚ bɔ mɔto glín tɛn ɔ́ byɔ́byɔ́ ná fá ‚ lě é tínmɛ gbɔn é nɛ́. Zali xá Kovidi-19 ɔ́ zɔ́n bɔ walɔ gbɛtɔ́ lɛ́ɛ tɔn ɖyɔ ɖò gbɛ ɔ́ mɛ̀. Alɔ kiklɔ gbɔ́ bó nyí ajijimɛ nú ‚ Kutɔnu ‚ Benɛ. Jǐ hwenu ɔ́‚ kolela zɔn ɔ́ nɔ kpétó ɖò tò mìtɔn mɛ̀‚ walɔ ɖagbe zínzán dó liza xá azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ síxú lɛ́ zɔ́n bɔ kolela ɔ́ ná ɖékpò. Azɔnkwín ée nɔ dó kolela mɛ ɔ́ sɔwunɖa mɛ̀ wɛ nɔ́ nɔ̀. Sla è mɛ̀ tòví lɛ́ɛ kpò ɖò afɔji yí wɛ dó agbawungba ɔ́‚ ayǐsùn lɛ́ɛ ná byɔ́ sìnnunu lɛ́ɛ kpódó nǔdídó lɛ́ɛ kpán mɛ̀ bó ná hɛn yě blí. Azɔnkwín kolela tɔn ɔ́ nɔ byɔ gbɛtɔ lanmɛ gbɔn sìn kwíjì kwíjì nùnù gblamɛ ‚ alɔ kwíjì kwíjì zínzán gblamɛ ‚ atinsínsɛ́n tɛnmɛ tɛnmɛ lɛ́ɛ ɖùɖù gblamɛ. Gàn xixo yɔywɛ ɖé ko kpé‚ kpowun bónú alɔ má yá ǎ‚ bɔ mɛ ɔ́ ná kú. È nɔ bɛsín mì sla slololo jí. Sìn nɔ vɔ sín lanmɛ bǐ xwíí bɔ ayi mɛtɔn nɔ gbɛ̌ azɔ̌. Wuntun we nɛ́ lɛ́ɛ tlɛ nylá dín ‚ bó nɔ dɔn mɛ yì kú. Walɔ ɖagbe è hwlɛ́n mɛ gán ɖò kolela sí ɔ́ wɛ nyí alɔ kiklɔ kpódó aɖǐsìn kpán hwenu è jà nǔ ɖú gbé é alǒ hwenu è gosin afɔjí é. Fí è kovidi-19 ɔ́ kpódó walɔ ɖagbe è ɖó ná zán bó liza xá ɛ́ ɔ́‚ ná nyí lè nú zali xá kolela ɖè ɔ́ nɛ́. Alɔ kiklɔ hwɛhwɛ nɔ liza xá kolela ɔ́ ɖesu. È má ná alɔ mɛɖé ó ɔ́ nyí nǔzɔnmɛ ɖò zali xá azɔnkwín kolonâ kpódó kolela kpán lí nù. Wɛn cɛ́jú gudo tɔn tɔ́n ɔ́ ɖye. Patrice TALƆN fó zɔnlin tɔn ɖò tokpɔnla Ajohún tɔn mɛ̀. Tògán ɔ́ lá ɖɔ émí ná yì agbahwlɛnhwlɛn tògán sísɔ tɔn ée ɖò azǎn 11ɔ́ nǔxwásùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè é. Mɛ ée ɖɔ tògán ɖokpó jɛn ɖù gbé émí jà ɔ́‚ lɛ́ sɔ alɔ dó jǐ ɖɔ émí ná lɛ́ ɖù wegɔ ɔ́. Mì ná lɛ́ wá jí. OMS kpódó Unicef kpó ɖò gbehwan nyì tò lɛ́ɛ bǐ wɛ ɖɔ è má kpɔ́n dó azɔnkwín ée ɖò gbɛ ɔ́ jí din é wú bó xò yɛ̌n dó nú vǐ nyi kɛ́n ó. Cóbónú azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ ná wá ɔ́‚ è ko sɔ yɛ̌n ná dó nú vǐ liza 14 ɖótè. Éhɔ́nmɛ ɔ́‚ xɛsi è ɖò gbɛ ɔ́ jí ɖò zali xá azɔnkwín kolonâ ɔ́ ná zɔ́n bɔ mɛ lɛ́ɛ ná ɖi xɛsi nú yɛ̌n dó nú vǐ lɛ́ɛ. Énɛ́ wɛ ká zɔ́n bɔ azɔxwé we lɛ́ɛ dó agóo à ? Awɔntin hwɛ́n ayǐ è bló ɖò sùnzán ɛnɛ nukɔntɔn è ɖò xwè 2020ɔ́ ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ wɛ dalɔ mɛ bɔ è tuun vǐ nabí è jà yɛ̌n ɔ́ dó gbè ɔ́. Awɔntin hwɛ́n ayǐ yetɔn mɔ ɖɔ vǐ ée è ɖó ná dó yɛ̌n ná lɛ́ɛ wá dò dɔɔ. Kpɔndewu tɔn ɔ́ wɛ nyí yɛ̌n è ná dó nú yě bɔ ye ná gló azɔnkwín tétenos‚ diphtérie kpódó coqueluche kpán é. Nǔ ɔ́ hɛn hǔn káká bɔ‚ ɖó sín xwè 28 ɖye ɖokpóo ɔ́‚ azɔn nukɔntɔn ɔ́ nɛ́ yɛ̌n DTP3 ée nɔ xò coqueluche gló ɔ́ dídó wá dò dɔɔ nɛ́. Aní kɔn dà mɛ dó wɛ OMS kpódó Unicef kpó ká ɖè ? Maurice Thantan Xó tají ‚ lanmɛ ná nɔ ganjí ‚ nunɔmɛ gbɛtɔ lɛ́ɛ tɔn‚ Aflika Kovidi-19 ‚ lanmɛ ná nɔ ganjí ‚ yɛ̌n dídó. Azǎn wegɔ ɔ́ ée jɛ azǎn è gbè agbahwlɛnhwlɛn è bló bó ná yí hwɛɖɔtɔ́ 100 lɛ́ɛ gudo ɔ́‚ ée mɛɖé lɛ́ɛ fín nǔ kpɔ́n é ɔ́‚ è gbɔ bó ɖó nǔ agbahwlɛnhwlɛn ɔ́ nù. È ná lɛ́ bɛ́. Nǔ fín kpɔ́n wɛ ɖó ɖùɖéjí ɖò agbahwlɛnhwlɛn hwɛɖɔtɔ́ lɛ́ɛ tɔn gudo tɔn è è bló é. Ɖò táatagbè azǎn 15ɔ́ wǒsùn ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ nǔ è jɛ tɛnmɛ tɛnmɛ lɛ́ɛ zɔ́n bɔ ajaka dɔn sí gbɔn agbahwlɛnhwlɛn ɔ́ jí. Facebook acɛkpìkpà ɔ́ tɔn jí wɛ è lá ɖè. Ɖò wɛn nɛ́ è è lá ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ tògán ɔ́ ɖesu wɛ ɖè gbè ɖɔ ajaka ní dɔn sí gbɔn agbahwlɛnhwlɛn ɔ́ jí. Hwɛɖɔ gbà jí gán Kutɔnu tɔn ɔ́ wɛ dó zogbe wɛn nɛ́ jí ɖò kplé è é bló xá ɖɔ nú è sè zɔ wá tɔ́ lɛ́ɛ ɖò tɛníígbè ɔ́ dòmɛ. "È wlí agbahwlɛntɔ nyɔnu we kololò bɔ ye ɖò nǔ fín kpɔ́n wɛ‚ nǔ è hwɛɖɔgbásá gán ɔ́ tínmɛ ɖò ali nɛ́ nù ɔ́ ɖye : ""mɛ nukɔntɔn ɔ́‚ è wlí í bɛ ɖò alǒ kàn zán wɛ bó ɖò nǔwlán sɛ́dó mɛɖé ɖò kɔ́xo wɛ‚ mɛ wegɔ ɔ́‚ è wlí bɛ hɛn wěmá bɔ nǔwlánwlán ko ɖéjí bɛ́ hɛn sín xwé gbè." Nú mɛ ée tutomɛ ɔ́ xó bɔ ye wá yí kwɛ yíyí wémá yetɔn ɔ́‚ ali è ye zɔ́n ɔ́ hwexwɛ ɖěbǔ ǎ. Kɔ́mɛ gán tòxó ɔ́ tɔn lɛ́ɛ lɔ́ɔ gbɔ fiin ɖokpó. Ye dógbè syɛnsyɛn sɛ́dó tògán ɔ́ ée sɔ afɔ dó xó ɔ́ mɛ̀ bɛ́ síxú yawu kpà yě lé. " Nǔwíwá nɛ́ ɔ́‚ nú nyɛ ɔ́‚ xlɛ wɛ nyí ɖɔ acɛ tòví lɛ́ɛ tɔn tuuntuun tîin hú sɔ è wá yì é tɔn. Nǔ è ɖò jijɛ wɛ ɔ́‚ è kpɔ́n káká ɔ́‚ lè mítɔn jí jɛn ná fó dó ‚ Jean-Claude Codjia ‚ tokpɔngán Xulɛnu tɔn wɛ ɖɔ mɔ̌." "Nú tokpɔnlagán Angelo Ahwanjinu ɔ́‚ tutomɛ ɖé wɛ bó "" ná wànǔ bɔ akwɛ zínkán xá ɔ́ tɔn ná lí dǒ""." È tɛɖɛ̌ jí ɖɔ tokpɔnla ví lɛ́ɛ ɖokpó ɖokpó ní dafɔ tutomɛ nɛ́ ɔ́ mɛ̀ bónú è ná síxú nyí ɖùɖéjí nú Agbomɛ Kánɖòfí ɔ́ bǐ. Didier Akodé‚ gbeyiɖɔ mɛ ée tutomɛ ɔ́ nyagló lɛ́ɛ tɔn ɔ́‚ dógbè tògán ɖó lě é jɛma dó xó ɔ́ tamɛ káká bɛ́ ɖó nù é wú. Lanmɛ cè wɛ foyɛ bɔ un ɖò gbɔjɛ́ mɛ̀ hwenu acɛkpìkpà ɔ́ ylɔ́ mì dó é...é ylɔ́ mì nú má yì yí kwɛ wémá ɔ́ (...). Un jló ná dógbè tògán sísí jɛxa Patrice TALƆN ‚ kúnnú è é ɖè é nɛ́. Bɛsín azǎn 11ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn ɔ́‚ nǔ lɛ́ɛ bǐ ná jɛ yìyì jí linsin linsin. Jɛ nukɔn ɔ́‚ è ná mɔ azɔmɛ ví lɛ́ɛ‚ kplɔn yì jǐ alà vɔ ví lɛ́ɛ kpódó mɛsi yetɔn lɛ́ɛ kpán. Kplé è gǎn-hɔn-yì-tɔ lɛ́ɛ bló ɖò azǎn 6ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn ɔ́ kɛnu dó lě azɔmɛ ɖò ná bɛ́ wɛ gbɔn é wú ( azɔmɛ xwé axɔsú tɔn kpódó mɛ kpáa lɛ́ɛ kpán) ‚ é lɛ́ kɛnu dó kpá globoto è è sí vúnvún wú. Gbetakɛn nɛ́ ɔ̀ è lá ɖò nǔwíwá è è sɔ ɖò tè bó ná nɔ kɛnu dó nǔ è kàn azɔnkwín kolonâ ɔ́ wú é dòmɛ. Azɔmɛ è è ɖòtè sín azǎn 30ɔ́ xwèjísùn ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ ná lɛ́ bɛ́ ɖò azǎn 11ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn gbè. Amɔ̌ azɔ̌ ɔ́ mɛ̀ bibɛ è tò alɔkpa vovo nú azɔmɛví lɛ́ɛ ɖokpó ɖokpó. Ɖò azɔmɛ xwé dòkɔ tɔn ɔ́‚ yemɛ è ɖò xɔ ayizɛn mɛ̀ bó xwè tɛnkpɔn lɛ́ɛ kɛɖɛ wɛ kàn ‚ bó wá kàn azɔmɛví linsinmɛ tɔn lɛ́ɛ kpódó kplɔn yì jǐ alà vɔ ví lɛ́ɛ kpán. Hwe nɛ́ nù ɔ́‚ azɔmɛví dòkɔ tɔn ée kpò lɛ́ɛ ná cí xwé gbè. Ye ná wá bɛ́ ɖò azǎn 10ɔ́ avùvɔsùn ɔ́ tɔn wá yì jɛ azǎn 4ɔ́ zoosùn ɔ́ tɔn gbè. È ná bló tɛnkpɔn yetɔn bɛsín azǎn 7ɔ́ wá yì jɛ azǎn 11ɔ́ zoosùn tɔn gbè. Azɔmɛ xwé linsinmɛ tɔn lɛ́ɛ ná hùn xɔ yetɔn lɛ́ɛ bǐ. Tutomɛ è nyí azɔmɛ xwé tennis tɔn ɔ́‚ è ko hùn nǔ sín nù ɖò Benɛ. Daniel Chausse‚ nukɔntɔ gbɛta kplékplé ée nɔ kpénúkún dó tennis xixo wú ɖò tò è nɔ dó zojagě gbè lɛ́ɛ tɔn ɔ́‚ wá gbà jɛ̌ tutomɛ tennis tɔn mɛ̀ nú tògán ɔ́ ɖò azǎn 21ɔ́ aluunsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè. Benɛ tò ná nyí ayǐ è jí è nɔ xò tennis ɖè é bɔ lɔn yì jǐ lɔn fɔn kàn kpáxwé nɛ́ ɔ́ ná lɛ́ gbàkún ɖò Benɛ tò mɛ̀ nú nyɔna tòví lɛ́ɛ tɔn. Linlin è azɔmɛ xwé tennis tɔn nɛ́ ɔ́ xwédó ɔ́ nɛ́. È ko lá ɖò lyasùn xwè 2019ɔ́ tɔn mɛ̀. Azɔnkwín kolonâ ée ɖò nǔ ɖa wɛ ɔ́ zɔ́n bɔ azɔ̌ lɛ́ɛ ɖòtè. Kutɔnu è Daniel Chausse wá ɔ́ ná zɔ́n bɔ tutomɛ ɔ́ ná lɛ́ fɔ́n. Acɛkpìkpà Benɛ tɔn ɔ́ ko na tɛn è mɛ̀ è ná gbá azɔmɛ xwé mɔ̌wun dó ɔ́‚ bó ká lɛ́ ɖò gbesisɔ mɛ̀ bó ná zán kwɛ ɔ́. Dɔnkpɛvu alo ɖyɔvi wìnnyá wìnnyá ée ɖó xwè 9 wá yì jɛ xwè 14ɔ́ jí lɛ́ɛ wɛ ná bɛ́ tennis sín azɔmɛ xwé ɔ́. Azɔmɛ xwé nɛ́ ɔ́ ná nyí agbanjɛtɛn nú mɛ ée ko nɔ wà tennis xixo zɔ́ ɖò tò è nɔ dó zojagě gbè lɛ́ɛ bǐ mɛ̀ é. Lépi sín wěmá títɛ́ ɔ́ è dó azǎn 10 jí bó ná dó bló é dó yaɖé yaɖé lɔ jí. Ɖɔ nú è sè ɔ́ è lá ɖò azǎn 21ɔ́ kɔnyásùn 2020ɔ́ tɔn gbè hwenu è sɔ gbɛta ée ná lintamɛ dó Lépi sín wěmá ɔ́ wú é ɖayǐ é. Ɖayǐ ɔ́‚ mɛɛ ée ná bló sɔmì sɔmì lɛ́ɛ sín wěmá titɛ ɔ́ azǎn 20 wɛ è sɔ ɖótè ná ‚ bɛsín azǎn 1ɔ́ wá yì jɛ azǎn 21ɔ́ kɔnyásùn ɔ́ tɔn jí. Nǔwíwá ɔ́ ná dalɔ mɛ ée ná bló sɔmì sɔmì lɛ́ɛ bɔ ye ná kpɔ́n ɖɔ è wlán nyǐkɔ yetɔn ganjí ají alǒ ye jló ná ɖyɔ kɛ́n sísɔ tɛn ɖevo ají. Nǔ gege dó alɔgblagɔdwɛ alɔ mɛ̀ nú mɛ ɖò akpáxwé nukɔntɔn adà huzu nú Lépi sín wěmá ɔ́ lí nù ; jɔhɔn dalɔ wěmá ɖélɛ́ɛ mɛ̀ bɔ ɖě xò sìn. Mɛ ée jà sɔmì sɔmì ná bló gbé lɛ́ɛ ɖó azǎn 10 sín acɛ bó ná dó kpɔ́n nyǐkɔ yetɔn è è tɛ́ dó kɛ́n sísɔ tɛn lɛ́ɛ é. Núkún kpé dó tutomɛ sɔmì sɔmì tɔn ɔ́ wú é ɔ́‚ gbɛ̌ kplékplé ée nɔ kpénúkún dó sɔmì sɔmì wú é ɔ́ kpódó sɔmì sɔmì gbásá kplibaa ɔ́ kpán wɛ ná nɔ nù bó ná bló. Ényí CENA ɔ́ ná bú wɛ ǎ loɔ́ è huzu adà ná kpɛɖe. Georges Otchéré‚ nǔ tuun tɔ́ xeɖé xeɖé ɖò sɔmì sɔmì lí nù ɔ́‚ tín adà huzu huzu CENA tɔn ɔ́ mɛ̀. Adonis Bohoun Xó tají ‚ xó jíjlá wlánwlán è è sɔ é‚ tòxóɖiɖɔ. Mɛ yɔyɔ ée bɛ́ azɔnkwín kolonâ ɔ́‚ è mɔ ɖò mɛ ée acɛkpìkpà ɔ́ dó va lɛ́ɛ mɛ̀‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ́‚ Benjamin Hùnkpátín wɛ tín nǔ nɛ́ ɔ́ mɛ̀. È ɖɔ déjí ɖɔ azɔn gbɔ nú mɛ atɔn. Hǔn‚ mɛ ée azɔn gbɔ ná ɔ́ bǐ bló atɔ́ɔn. Acɛkpìkpà ɔ́ zɔ́n ɖɔ mɛ bǐ bǐ ní cyɔn nǔ awɔntin nù. "Nú gǎn-hɔn-yì-tɔ ɔ́‚ a ɖó azɔnkwín ɔ́ ó ‚ a má ɖó ó ‚ nǔ cyɔn dó awɔntin nù ɔ́ "" walɔ ɖagbe tají "" ɖokpó wɛ ɖò zali xá azɔnkwín ɔ́ lí nù." Ée gǎn-hɔn-yì-tɔ lɛ́ɛ yì kplé ɖò azǎn nukɔntɔn lidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ acɛkpìkpà ɔ́ ɖɔ émí ná ɖè kwɛ kpò nú akwɛ nabí è è nɔ sà awɔntin cyɔn nú ɔ́ nyí ɖò atinkɛnsáxwé lɛ́ɛ é. Linlin acɛkpìkpà ɔ́ tɔn wɛ nyí ɖɔ Benɛ ví bǐ ní ɖó alyannu zali xá azɔnkwín Kovidi-19 énɛ́ ɔ́. "È sɔ ""Haut Commissariat"" ɔ́ ɖò tè bɛ́ ná ɖyɔ́ gbɛta xóxó ée nɔ fun ahwan xá nǔ ɖù ɖò nǔ mɛ̀ é ɔ́." "Kplé è gǎn-hɔn-yì-tɔ lɛ́ɛ bló wá yì ɖò azǎn nukɔntɔn lidósùn ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ gbɛta yɔyɔ ɔ́ ""ná nɔ jɛhun dó nǔ ɖù ɖò nǔ mɛ̀ ɖè gbà jí""." Cóbónú sɛ́n 2020-09 ée ɖɔnǔ dó Hcpc dó wá wú ‚ lě tutomɛ tɔn lɛ́ɛ ɖè é kpódó lě é ná wànǔ gbɔn é kpán wú ɔ́ ná tîin ɔ́‚ ɖɛmɛnu lɛ́ɛ tò kpà sɛ́ɛ 2020-08 ée ɖɔnǔ dó lě hwɛɖiɖɔ zɔ́ ɔ́ ná huzu alɔ é ɔ́ hwɛ̌. Acɛkpìkpà ɔ́ wɛ sɔ sɛ́n nɛ́ ɔ́ xwlé ɖɛmɛnu lɛ́ɛ. "Linlin tɔn ɔ́ wɛ nyí : ""ahizi ní má tîin ɖò hwɛzɔwatɛn lɛ́ɛ ó"" mɔ̌ ɖokpó ɔ́ ""mɛ ée má ɖó mɛɖé ǎ lɛ́ɛ lɔ́ɔ ní ɖó tɛnmɛ ɖò hwɛɖɔzɔwatɛn lɛ́ɛ"" gbɔn hɔnkan ée nɔ ɖè ali nú mɛ jɛ hwɛ mɛ̀ lɛ́ɛ é ɔ́ gblamɛ." Acɛkpìkpà ɔ́ ɖè gbè ɖɔ hwɛɖɔgbásá Comè tɔn‚ Dassa-Zoumè kpódó Malanville tɔn ɔ́ kpán ní bɛ́ azɔ̌. Sévérin QUENUM ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó hwɛɖiɖɔ wú é ɔ́ gbà jɛ̌ hwɛɖɔgbásá ée bɛ́ azɔn dín lɛ́ɛ mɛ̀. Hwɛɖɔgbásá atɔn nɛ́ lɛ́ɛ hùnhùn jɛ túnnú nú hwɛɖɔtɔ yaɖé yaɖé è è kplɔ́n nǔ din lɛ́ɛ é. Gbetakɛn nɛ́ ɔ́ byɔ linlin acɛkpìkpà ɔ́ tɔn ée jló ɖɔ mɛ ní kpé hwɛɖɔgbásá lɛ́ɛ bǐ é ɔ́ mɛ̀. Lě Sévérin QUENUM ɖɔ gbɔn é ɔ́‚ ɖò hwɛɖɔgbásá 28 è è ná sɔ ɖayǐ lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́‚ 14 gée wɛ hwɛɖɔtɔ kpé. È ká kpɔ́n lě acɛkpìkpà ɔ́ bá gbɔn é ɔ́‚ hwɛɖɔgbásá ɖaxó 28 wɛ è ɖó ná gbá dó tòxó tají lɛ́ɛ mɛ̀ɛ (Kutɔnu ‚ Xɔgbonu Kpódó Kplaku kpán) bó ná lɛ́ gbá atɔn ɖevo lɛ́ɛ dó (Kutɔnu ‚ Agbomɛ kpódó Kplaku kpán) Amɔ̌ mɛ bǐ ká xwédó nǔzɔnmɛ nɛ́ ɔ́ dóo ǎ. Nǔ nɛ́ vɛ́ nú gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ́ wú taala bɛ́ ɖè gbà gbɔn ɖɔ nú è sè tɔn ée lá ɖò gàn xixo 24ɔ́ hwenu è mɔ ɖɔ mɛ ɖokpó bɛ́ azɔnkwín nɛ́ ɔ́ ɖò Benɛ tò ɔ́ mɛ̀ é gblamɛ. Sɛ́n nɛ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ tòví bǐ kpáa wɛ ná nyì bónú mɛ bǐ ní ɖó lanmɛ syɛn ‚ Benjamin Hùnkpátín wɛ lɛ́ flín nǔ nɛ́. Mɛɖé lɛ́ɛ tîin bɔ wɛn jɛ gbě yetɔn mɛ̀ ɖó walɔ ɖagbe è ye ɖó ná ɖó ɔ́‚ ye ɖó ǎ : gǎn-hɔn-yì-tɔ ɔ́ ɖò afɔ tɛ afɔ jí nú mɛ ée ná gbɛ́ ɖɔ è kún ná dó émí va lɛ́ɛ ó ɔ́ wɛ. Ye ɖò yeɖee ná dɔn yì hwɛ gun wɛ. Ɖò fúfónu ɔ́‚ è ɖò tòví lɛ́ɛ bǐ dà wɛ nú ye síxú ylɔ́ alǒ kàn wékwín élɔ́ lɛ́ɛ ɖokpó (95113607/ 51020000/ 51040000) bó ná ɖè mɛ ée ná gosin tò mɛ̀ bó ná gbɛ́ yeɖee dó va lɛ́ɛ gbà. Sɛ́n è è kpà bɛ́ ná tín sɔmì sɔmì sɛ́ɛ ɔ́ mɛ̀ ɔ́ sɔgbe xá sɛ́n dódó ɔ́. Gbetakɛn è sɛ́n gbásá dódó ɔ́ ná ɖò azǎn 4ɔ́ ayidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ‚ hwenu tògán ylɔ́ ɛ́ hwɛ ɔ́ nɛ́. Gbetakɛn nɛ́ ɔ́ tɔ́n hwenu Patrice TALƆN cyan xó xá nukɔntɔ tòxó ɖɔ gbɛta lɛ́ɛ tɔn dó sɛ́n nɛ́ ɔ́ jí ɔ́ sín ayǐhɔn tɔn gbè. Ée sɛ́núnywɛnɔ sɛ́n gbásá dódó ɔ́ tɔn lɛ́ɛ gbéjé kpɔ́n káká ɔ́‚ ye wà dó zogbeji. Bó ná dó flín nǔ ɔ́‚ sɛ́n ée ná tín sɔmì sɔmì sɛ́n ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ è kpà ɖò azǎn 2ɔ́ ayidósùn ɔ́ tɔn gbè ‚ hwenu tokpɔnlagán lɛ́ɛ sísɔ zun kpɛtɛ ɖò tokpɔnla 40 mɔ̌ mɛ̀ é. Bónú sɛ́n nɛ́ ɔ́ ná síxú nyí zínzán ɔ́‚ Patrice TALƆN ná dó zogbeji ɖò azǎn yɔywɛ ɖé mɛ̀. Ɖò nǔwíwá è è sɔ nyì tè ɖò gbaví nukpɛnnɔ gɔnu Benɛ tò ɔ́ tɔn jí ‚ ɖò aklunɔzángbè azǎn 26ɔ́ lidósùn ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é kpódó ée nɔ kpénúkún dó akwɛ zínkán tò ɔ́ tɔn wú é ɔ́ kpán tín wlɛnwin è acɛkpìkpà ɔ́ sɔ ɖòtè bɔ é kpà ɛ́ lɛ́ɛ mɛ̀. Mɛ wegɔ ɔ́ kɛnu dó akwɛ zínzán ée ɖò tè nú zali xá azɔnkwín kolonâ ɔ́ é. Romuald Wadagni tínmɛ ɖɔ acɛkpìkpà ɔ́ ko zán liva 25 ɖò zali xá azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ lí nù ; é ká lɛ́ ná ganjɛwu ɖɔ akwɛ zínzán tɛnmɛ tɛnmɛ ná lɛ́ tîin bó ná nya xɛ ɖò Benɛ ví lɛ́ɛ jí. "Amɔ̌ è ká tɛɖɛ̌ jí ɖɔ é ɖò dandan mɛ̀ bɔ azɔ̌ è nɔ dɔn kwɛ wá lɛ́ɛ ní lɛ́ bɛ́ ɖò tò ɔ́ mɛ̀ : ""ényí è nyí wamamɔnɔ mìdɛlɛ́ɛ ɖɔhun ɔ́‚ è ní bló nǔ bǐ bó lɛ́ lɛkɔ yì azɔ̌ kɔn." "Amɔ̌ è lɛkɔ yì azɔ̌ kɔn hwenu acɛkpìkpà ɔ́ ɖò xɛ nya ɖò mɛ jí wɛ é."" È síxú ɖɔ azɔnkwín kolonâ ɔ́ ná likún gbò bǐ gbidi gbidi ɖò Benɛ có bɔ azǎn 11ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn ná wà ǎ ‚ lě gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó akwɛ zínkán tò tɔn wú é ɖɔ é nɛ́." Énɛ́ wú wɛ tòví lɛ́ɛ ɖó ná kplɔ́n ayǐ nɔ xá azɔnkwín kolonâ ɔ́. "È ɖò dandan mɛ̀ bɔ bɛsín azǎn 11ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn ɔ́‚ è ná ɖò zali xá azɔnkwín ɔ́ wɛ̀ gbɔn walɔ ɖagbe zínzán gblamɛ ‚ bó ká lɛ́ kplɔ́n ayǐ nɔ xɛ́ɛ ‚ lě gǎn-hɔn-yì-tɔ nɛ́ ɖɔ gbɔn é nɛ́‚ bó ká lɛ́ ɖɔ ""mì kplɔ́n ayǐ nɔ xá zansúkpɛ́ zɔn"" có ɔ́ é ká fɔ́n bó ɖò nǔ gbá wɛ tɛgbɛ." Ɖò Benɛ tò mɛ̀ ɔ́‚ azɔnkwín ɔ́ sín kɛ́n fɔ́n bó ɖò jijɛ jí wɛ azǎn ví élɔ́ lɛ́ɛ mɛ̀. Ɖò azǎn 15ɔ́ ayidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ mɛ è bɛ́ azɔnkwín ɔ́ ko dásá 500‚ lě acɛkpìkpà ɔ́ lɛ́n gbɔn é nɛ́. Mɛ 532 wɛ bɛ́‚ bɔ azɔn gbɔ nú mɛ 237‚ è ɖò mɛ 287 tɔ́jú wɛ bɔ mɛ 9 ká kú. Ényí è kpɔ́n nǔ dó mɛ nabí è tɔ́jú wɛ è ɖè aklunɔzangbla ée wá yì ɔ́ mɛ̀ ɔ́ wú ɔ́ (98)‚ è mɔ ɖɔ é ɖibla yì donu we ée acɛkpìkpà ɔ́ ɖetɔn ɖò azǎn 16ɔ́ ayidósùn ɔ́ tɔn gbè é. Ɖò aklunɔzangbla ɖokpó mɛ̀ ɔ́‚ bɛsín azǎn 6ɔ́ wá yì jɛ azǎn 14ɔ́ ayidósùn ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ mɛ nabí è kú é ɔ́ yì donu we jɛji : 4 wá yì 9. Kɛ́n ɖíɖó mɛ nabí è bɛ́ azɔnkwín nɛ́ ɔ́ tɔn ɖè xlɛ ɖɔ azɔnkwín ɔ́ ɖò kún gbá wɛ ɖò Benɛ. Ɖò síbígbè azǎn 13ɔ́ ayidósùn ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ wɛn dó gbá jí acɛkpìkpà ɔ́ tɔn xlɛ́ ɖɔ mɛ 6 wɛ kú. Gàn xixo 48 gudo ɔ́‚ mɛ 3 ɖevo lɛ́ kú ‚ è ná ɖɔ ɔ́‚ atɔnvlɔ́ɖo mɛ ée ko kú ɖò Benɛ lɛ́ɛ tɔn. Kɛ́n ɖíɖó nɛ́ lɛ́ɛ ɖò xó ɖɔ wɛ : Kovidi-19 ɔ́ ɖò gbìgbà kpé Benɛ wɛ lě ɖò gbìgbà kpé Aflika gbéjí ɔ́ wɛ ɖɔhun. Ɖaníwú ? "Kún gbígbá azɔnkwín ɔ́ tɔn ɖò Benɛ ɔ́ cí lě ɖò nyínyí gbɔn wɛ ɖò Aflika gbéjí ɔ́ ɖɔhun ‚ é nyí è kpɔ́n gbehwan nyì mɛ nukɔntɔ́ OMS tɔn mɛ̀ é ɔ́ : ""azǎn 98 kplíkplí wɛ è sɔ ɖò tè hwɛ̌ có bó mɔ mɛ 100.000 ɖò Aflika gbéjí ‚ dín ɔ́‚ ɖò azǎn 18 mɛ̀ kpowun ɔ́‚ è mɔ 200.000""." Dotóo gán Matshidiso Moeti wɛ lá wɛn nɛ́ ɖò azǎn 11ɔ́ ayidósùn ɔ́ tɔn gbè sín OMS sín nɔtɛn ɖò Genève. "È ɖɔ mɛjí ""azɔnkwín ɔ́ nɔ́ nɔ̀ tòxò zínkán tò ɔ́ tɔn mɛ̀ kpódó tòxò è lɛlɛ dó é lɛ́ɛ kpán mɛ̀‚ amɔ̌ mì dɛlɛ́ɛ ká mɔ ɖɔ tòxò ɖevo lɛ́ɛ mɛ̀ wɛ gosin""." Azǎn ɖé jɛ gudo ɔ́‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ɔ́ gbɔn yɛkan nǔwíwá è è sɔ nyì tè nú alɔ è ɖù azɔnkwín ɔ́ ná wɛ è ɖè ɖò Benɛ ɔ́ gblamɛ‚ bó ɖɔ nǔ è wà wɛ émí ɖè ɔ́‚ tògán Patrice TALƆN wɛ zɔ́n émí; tògán ɔ́ ká ko lɛ́ wlán nǔ sɛ́dó nukɔntɔ G20 tɔn lɛ́ɛ kpódó azɔxwé Bretton Woods tɔn lɛ́ɛ kpán bó tín lě mɔ nǔ lɛ́ɛ gbɔn wɛ è ɖè ɔ́ mɛ̀ nú yě. "É vɛ́ nú Romuald Wadagni ɖɔ ""walɔ è ɖù azɔnkwín ɔ́ ná wɛ è ɖè ɖò yovo tò mɛ̀ ɔ́ gbɔnvo nú ée è sɔ ɖò tè nú tò è ɖò Aflika gbéjí lɛ́ɛ ɔ́ é""." Loɔ́‚ akwɛ è è ɖɔ émí sɔ kɛ Aflika tò lɛ́ɛ ɔ́‚ wǔvɛ́ yetɔn sísɛ́ dó zɔga nú hwenu yɔywɛ ɖé wɛ. Gǎn-hɔn-yì-t ée nɔ kpénúkún dó akwɛ zínkán tò ɔ́ tɔn wú é ɔ́ ɖò éɖee cɔ́ dó flíjɛ walɔ è nyí è kúnǔbláwǔ nú tò è nyí wamamɔnɔ tò lɛ́ɛ é ɔ́ wɛ. Akwɛ sɔ kɛ tò lɛ́ɛ ná zɔ́n bɔ è sɔ ná nya kwɛ nú yě ǎ‚ azɔxwé ée ká nɔ sɔ́ tò yì nukɔn kɛ́n nú mɛ ɔ́‚ ná lɛ́ dɔn yě wá gudo. "Ayimɔdonuwu nɛ́ ɔ́ ná zɔ́n bɔ "" gǎn è dó wɛ Benɛ ɖè ɖò kwɛ zínzán lí xò ɔ́ ná vɔ́dà"" ; gǎn dídó nɛ́ lɛ́ɛ wɛ ká zɔn bɛ́ nɔ síxú nya kwɛ ɖò tò gudo ɖó tò ɖaxó lɛ́ɛ há jí." "Énɛ́ ɔ́ wɛ zɔ́n bɔ ""nǔzɔ́nmɛ tògán ɔ́ tɔn lɛ́ɛ ɖò wɛn : Benɛ bá nú è ní kpɔ́n ɛ́ mɛ̀ níí ɖò axɔ́ è ɖù lɛ́ɛ lí xò ǎ""." Azɔxwé Benɛ tɔn ée nɔ bló zo hlɔ́nhlɔ́n é ɔ́ (SBPE) ná gbɔnvo nú SBEE; azɔ̌ éyɛ́ tɔn ná nyí zo hlɔ́nhlɔ́n ɔ́ mímá. Azɔxwé yɔyɔ ɔ́ ná jɛhun dó mɛɖee sí jijɛ tò ɔ́ tɔn wú ɖò zo hlɔ́nhlɔ́n lí nù : zo hlɔ́nhlɔ́n ée nyí dɔkun tò ɔ́ tɔn lɛ́ɛ bó ɖò zo hlɔ́nhlɔ́n zɔwatɛn lɛ́ɛ ɔ́‚ é wɛ ná nɔ kpénúkún wú. Zo hlɔ́nhlɔ́n zɔwatɛn nɛ́ lɛ́ɛ wɛ nyí ée ɖò Maria-Gléta2 ɔ́‚ ée ɖò Maria-Gléta3 ɔ́ (è ɖò éyɛ́ gbá wɛ) kpódó zo hlɔ́nhlɔ́n zɔwatɛn ée nɔ zán hwesivɔ hlɔ́hlɔ́n bɔ è gbá ɖò tutomɛ DEFISSOL lí nù é ɔ́ kpán. Nú acɛkpìkpà ɔ́‚ azɔxwé nɛ́ ɔ́‚ axɔsú wɛ ná kpénúkún wú. Mɛ ée ná nɔ azɔxwé nɛ́ nù lɛ́ɛ ɔ́‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ lɛ́ɛ wɛ ná yì hɔn lóbó ná sɔ yě. Serge Ekué wɛ nyí gǎn ɖò akwɛsɛxwetɛn tò è ɖò hwe yì xɔ wà jí lɛ́ɛ tɔn é. Benɛ ví ɖevo wɛ ná jɛ ɖě ɔ́ tɛn mɛ̀‚ Christian Adɔvɛlaɔɖe wɛ nɔ BOAD nù nú xwè tɛ́nnɛ́ (2011-2020). Tògán ée ko ɖò tò è ɖò UEMOA mɛ̀ lɛ́ɛ bǐ wɛ kplé bó ze Christian Ekué ɔ́‚ gbɛtɔ́ núkún ɖéjí Benɛ tɔn lɛ́ɛ wɛ xwlé é ‚ lě BOAD sín sɛ́n ɔ́ zɔ́n gbɔn é. Gǎn yɔyɔ BOAD tɔn ɔ́ ná bɛ́ azɔ̌ ɖò nɔtɛn azɔxwé ɔ́ tɔn ɖò Lomɛ ɖò azǎn 28ɔ́ avùvɔsùn è jǎwe ɔ́ tɔn gbè. Serge Ekué ɔ́ akwɛsɛxwezɔwatɔ́ wɛ bɔ è jì í ɖò Xɔgbonu ɖò xwè 1966ɔ́ mɛ̀; é wɛ ná nɔ BOAD ɔ́ nù nú xwè ayizɛn ée jǎwe lɛ́ɛ é. È nɔ tɛn ɖaxó mɛ̀ ɖò akwɛsɛxwetɛn gege nú xwè 20 mɔ̌. Akwɛzɔwatɔ́ xeɖé xeɖé wɛ bɔ gbɛ ɔ́ tuun í‚ é tlɛ ko nɔ akwɛ zínkán lí nù ɖò Asie-Pacifique nú xwè ayizɛn (2010-2016) hwɛ̌ có bó wá nyí gǎn kpliba ɖò akwɛsɛxwetɛn yovo zojagě lɛ́ɛ tɔn ée ɖò Hong-Kong é ‚ lě mɔgbà jí BOAD tɔn jlɛ azɔ̌ gbɛ́ tɔn gbɔn é nɛ́. Gǎn wɛ è tò sɔ Serge Ekué hwɛ̌ có bɔ é wá tuun BOAD ɔ́ ǎ. Sín nǔxwásùn xwè 2020ɔ́ tɔn mɛ̀ ɔ́‚ é nyí wěɖexamɛtɔ́ gǎn è ɖò azinkpo tɔn jódó wɛ din ɔ́ tɔn‚ bó ɖò tutomɛ è è sɔ ɖò tè ɖò xwè 2021-2025 ɔ́ nù‚ bó ká lɛ́ nɔ nǔ è ko kàn akwɛ xó ɖò akwɛsɛxwetɛn ɔ́ bǐ nù. Ɖò azɔ̌ wíwá ɖé dó mɛ̀ ɖò azǎn 22ɔ́ lidósùn xwè 2020ɔ́ gbè ɔ́‚ gǎn ée nɔ kpénúkún dó ɖɔ nú è sè zɔ wú è ɔ́‚ ɖè lě sɔmì sɔmì tokpɔnlagán sísɔ tɔn ée ná tîin ɖò azǎn 17ɔ́ nǔxwásùn è jǎwe ɔ́ tɔn ná nyí gbɔn é xlɛ́. Ɖɔ nú è sè zɔ wá tɔ ɖé lɛ́ɛ nyí wěmá kpéwún kpéwún yetɔn ɖò yɛkan nɛ́ ɔ́ mɛ̀. Gǎn ɔ́ xá gbetakɛn ée nyí ali è jí sɔmì sɔmì jíjlá gbɔn mɔkàn jí ɔ́ ná nɔ é. Gbetakɛn nɛ́ ɔ́ hɛn sɛ́nkwín 26 bɔ è má dó donu we : akpáxwé nukɔntɔn ɔ́ hɛn tutomɛ kpáa lɛ́ɛ‚ wegɔ ɔ́ hɛn tutomɛ è ɖɔnǔ dó sɔmì sɔmì jíjlá gbɔn mɔkàn jí é wú ‚ Rémi Prosper Moretti‚ HAAC sín gǎn ɔ́ wɛ tɛɖɛ̌ jí. Gǎn HAAC tɔn tínmɛ ɖɔ azɔnkwín Kovidi-19 hwenu è è ɖè ɔ́ wɛ zɔ́n bɔ sɔmì sɔmì jíjlá ɔ́ ná gbɔn mɔkàn jí. HAAC gbɔ bó jó éɖee dó nú hwenu è mì ɖè é. È bó xà gbetakɛn ɔ́ bǐ : DEC CAMPAGNE 2020. Gege yetɔn wɛ nɔ jɛhun dó nukɔn yìyì tò tɔn mɛ̀. Amɔ̌‚ ye ka nɔ kpéwú bó nɔ́ nɔ̀ gbetakɛn sísɔ dòmɛ ǎ. Nú sɔmì sɔmì tokpɔnlagán lɛ́ɛ sísɔ xwè 2020ɔ́ tɔn ɔ́‚ ɖò kɔ́mɛ gán 1815 ée è sɔ lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́‚ 72 gée wɛ nyí nyɔnu. È kpɔ́n mìmámɛ tò ɔ́ tɔ́n ɔ́‚ tokpɔnla ɛnɛ jɛn ɖó kɔ́mɛ gán nyɔnu. È ɖò mɔ̌ có ɔ́‚ tòxó ɖɔ gbɛta ɖélɛ́ɛ jɛma tawun có bó wá dalɔ wěmá ée nyí tɛn jɔ tɛn sɔ nú nyɔnu lɛ́ɛ ɖò kɛ́n sísɔ wěmá ɔ́ jí é ɔ́ mɛ̀. È ná ná Kpɔndewu tɔn ɔ́‚ Union Progressiste ɔ́‚ ɖò agbahwlɛntɔ 3600 jí ɔ́‚ yemɛ 302 nyí nyɔnu. Nyɔnu lɛ́ɛ síxú kpéwú bó wá azɔ̌ è ɖò tò wú ɔ́ à cé ? Nunywɛ yí dó nunywɛ jí ée è bló lɛ́ɛ ná sínsɛ́n à cé ? Nyɔnu lɛ́ɛ ɖó adoto à cé ? Nǔkanbyɔ kɛɖɛ nɛ́ ? Bó ná dó tín nǔ è wú wɛ nyɔnu lɛ́ɛ gbà dɛkwín ɖò agbahwlɛnhwlɛn élɔ́ dòmɛ ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ Blandine Sintɔnji mɔ ɖɔ tɛn è mɛ̀ è sɔ nyɔnu lɛ́ɛ dó ɖò kɛ́n sísɔ wémá ɔ́ jí ɔ́ wɛ zɔ́n. Nú éyɛ́ ɔ́‚ 8% nyɔnu ée yí agbahwlɛnhwlɛn ɔ́ jɛn nyí nukɔntɔ ɖò wěmá ɔ́ jí bɔ 11% nyí nyɔnu bó bɔ́dó agbahwlɛntɔ ɖevo wú. Bɔlu xò gbɛta we è jɛ ayǐ ɖò wevlɔ́ɖó fúfónu bɔlu xixo UFOA B U20 ɔ́ tɔn ée xò wɛ è ɖè ɖò Benɛ ɔ́ lɛ́ɛ kpé anyǔ ɖò azǎn 18ɔ́ wǒsùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Bɔlu xò gbɛta 3ɔ́ bá ww è ɖè mɔ̌ nɛ́. Ée Abijan Kpódó Nijɛɛ kpán kpé anyǔ ɔ́‚ Abijan wɛ ɖù ɖéjí gbɔn ɖɔ we è Ouattara Brahima dó lɛ́ɛ gblamɛ. Abijan ɖó ɖùɖéjí nɛ́ có ɔ́‚ é síxú kpéwú bó yì Mauritanie ɖò xwè 2021ɔ́ mɛ̀ ǎ. Bɔlu xò gbɛta ée ná nyí 3ɔ́ é | Bɔlu xixo è ná ɖènyǐ gbɛta ée ná tɔ́n lɛ́ é - Benɛ 2020 Nijɛɛ U20 0-2 Abijan U20. Anyumlímlí xó tɛn de Gaull tɔn (Xɔgbonu) pic.twitter.com/cUslutz3cn - UFOA- WAFU akpáxwé B (@UfoawafuB) azǎn 18ɔ́ wǒsùn xwè 2020ɔ́ ɔ́ tɔn. Gǔ fínfɔ́n mɛ ée má ɖò gbè ɖokpó ɔ́ dó xá acɛkpìkpà ɔ́ wɛ ǎ lɛ́ɛ tɔn ɖò Mali ɔ́‚ wá fó dó tògán ɔ́ nyá sín gǎn zínkpó tɔn jí jí. Xógbè è yemɛ ée má ɖò gbè ɖokpó ɔ́ dó xá acɛkpìkpà ɔ́ wɛ ǎ ɖò Mali ɔ́ sɔ dó ná xomɛ hùnhùn yeɖee lɛ́ɛ ná hwenu ye nya IBK sín gǎn zínkpó ɔ́ jí ɔ́ nɛ́. "Gbɛ̌ kplékplé mɛ ée má ɖò gbè ɖokpó ɔ́ dó xá acɛkpìkpà ɔ́ wɛ ǎ lɛ́ɛ tɔn ée nyí M5-RFP ( Mouvement du 5 juin - Rassemblement des Forces Patriotiques) ɔ́ "" yígbè nú akɔnkpinkpan"" sɔja lɛ́ɛ tɔn ""bó yígbè ɖɔ tòví kpáa ɖé ní tó ɖò tò ɔ́ kùn wɛ hwɛ̌""." "É lɛ́n ná nɔ gudo nú gbɛta kplékplé tò ɔ́ tɔn ée nɔ xò hwlɛngán tòví lɛ́ɛ tɔn sìn Kàn ɔ́ ""bɔ ye ná tò lě CNSP kpódó gbɛtɔ núkún ɖéjí tò ɔ̀ tɔn lɛ́ɛ kpán ná kùn tò ɔ́ gbɔn é"" ‚ nǔ è ɖɔ nú è sè ɔ́ ɖɔ gbɔn é nɛ́." È ná kplé bó ná ɖù ɖùɖéjí yetɔn sín xwè. Tíntɔ́n yemɛ è má ɖò gbè ɖokpó dó xá acɛkpìkpà ɔ́ wɛ ǎ lɛ́ɛ tɔn ée jǎwe ɔ́‚ ɖò axɔsúzángbè azǎn 21ɔ́ avùvɔsùn ɔ́ tɔn gbè ɖò Bamako ɔ́‚ ɖò tɛn è mɛ̀ wɛ nyí yeɖee sí jijɛ yetɔn tɔn é ‚ fí ye nɔ ko kplé ɖè bó nɔ ɖɔ nǔ vɛ́ adɔ̌ yě ɔ́ lɛ́ɛ ɖè é. Kplékplé élɔ́ ɔ́‚ è ná dó ɖù xwè wɛ‚ lě nukɔntɔ M5-RFP tɔn lɛ́ɛ ɖokpó ɖɔ é nɛ́. "Kplékplé ɖaxó è má ko tîin kpɔn gbeɖé ǎ ɔ́ bló wɛ mì ɖè ɖò tɛn è nyí jlokokomɛ jijɛ mìtɔn sín wuntun é mɛ̀‚ bó ná ɖù ɖùɖéjí Mali tò ɔ́ tɔn sín xwè‚ nǔ è Choguel Maïga ‚ nukɔntɔ kplékplé tòxó ɖɔ gbɛta ée má ɖò gbè ɖokpó ɔ́ dó xá acɛkpìkpà ɔ́ wɛ ǎ lɛ́ɛ tɔn ɖɔ nú ɖɔ nú è sè zɔ wá tɔ lɛ́ɛ ɔ́ nɛ́." Mɛ woatɔn (13) wɛ kú Kovidi-19 kú ɖò azǎn kanɖé mɛ̀. Atɛ è gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ́‚ Benjamin Hùnkpátín xwlé ɖò azǎn 11ɔ́ zofínkplɔsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè dó nǔ è kàn Kovidi-19 ɔ́ wú ɖò Benɛ é ɔ́ nɛ́. Gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ́ xlɛ́ ɖɔ azɔnkwín ɔ́ fɔ́n bó ɖò jijɛ jí wɛ jɛn wɛ. Sùn atɔn è wá yì din lɛ́ɛ ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ mɛ nabí è bɛ́ azɔnkwín ɔ́ ɖò Benɛ ɔ́ sɔ mɛ nabí è bɛ́ ɖò sùnzán tɛ́nnɛ nukɔntɔn lɛ́ɛ mɛ̀ é. Sín aluunsùn ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ mɛ nabí è bɛ́ azɔnkwín kolonâ ɔ́ yì donu ɛnɛ ée è nɔ mɔ keze ɖokpó mɛ̀ ɖayǐ é tɔn‚ é gosin 4 bó yì 34 ‚ Benjamin Hùnkpátín wɛ ɖɔ mɔ̌. Káká wá azǎn 1ɔ́ abɔxwísùn è wá yì ɔ́ tɔn ɔ́‚ mɛ 3726 wɛ bɛ́ azɔnkwín ɔ́ ɖò Benɛ ‚ Dín ɔ́‚ ɖò azǎn 9ɔ́ zofínkplɔsùn ɔ́ tɔn ɔ́‚ ye nyí 4625 bɔ azɔn gbɔ nú mɛ 3 781‚ è ɖò mɛ 732 tɔ́jú (ɖò yedɛlɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́ azɔn syɛn tawun nú mɛ 66)‚ mɛ 56 ko kú. Sín bibɛmɛ azɔnkwín kolonâ ɔ́ tɔn ɔ́‚ mɛ ée Azɔnkwín ɔ́ nɔ ɖè dó tawun lɛ́ɛ wɛ nyí mɛ ée ɖò xwè 60 jɛji mɔ̌ lɛ́ɛ kpódó mɛ ée ko ɖó azɔn tɛnmɛ tɛnmɛ ɖélɛ́ɛ́ ɖayǐ é (aɖɔ̌ víví zɔ́n‚ mɛ vannyi vannyi lɛ́ɛ‚ kpɛ́n gbɔ xíi‚ hùn yì jǐ zɔ́n‚ xúɖu xúɖu kpódó hǔn jí zɔ́n lɛ́ɛ kpó). Azɔn ɔ́‚ wunmɛ tɔn ɖevo wá bó hɛn ɔ́ é ná dó ya nú jɔwunjɔja lɛ́ɛ‚ ényí ye má tlɛ ko ɖó azɔn ɖé ɖayǐ ǎ ɔ́. Akwɛ zínkán tò ɔ́ tɔn ɖò jǐ yí wɛ sín xwè 2016ɔ́ mɛ̀ ɖokpóo ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ wɛ dó zogbeji. É tlɛ ko yì 2% ɖò xwè 2015ɔ́ mɛ̀ ǎ ‚ bó ká wá yì 6‚7 ɖò xwè 2018ɔ́ mɛ̀. Ɖò kɛ́n ɖíɖó nɛ́ mɛ̀ ɔ́‚ Benɛ ɖò tò 10 è akwɛ zínkán yetɔn junjɔn ayǐ ɖò gbɛ ɔ́ mɛ̀ bǐ lɛ́ɛ é mɛ̀‚ bó ká lɛ́ nyí 1ɔ́ ɖò tò è ɖò hwe yì xɔ wà jí lɛ́ɛ é (UEMOA) mɛ̀. Akwɛ xó. Nǔwíwá ɔ́‚ azɔxwé ée nɔ jɛhun dó ɖagbe tòví lɛ́ɛ tɔn jí lɛ́ɛ ɔ́ gege wɛ wá tɛn tɔn mɛ̀‚ ɖě wɛ nyí Social Watch Bénin ‚ Changement Social Bénin ‚ Amnesty International Bénin ‚ alǒ Sos Civisme Bénin. Ɖò nǔwíwá ɔ́ sín yɛkan mɛ̀ ɔ́‚ ye ké lě azɔxwé gbásá hwɛɖɔgbásá tɔn lɛ́ɛ má nɔ yawu hwlɛndo azɔ̌ wú gbɔn ǎ é bó lɛ́ kɛnu dó axi vivɛ nǔ è kàn hwɛ xó lɛ́ɛ tɔn wú. Hwɛɖɔtɔ lɛ́ɛ ká ná yě mɔjɛmɛ ɖò nǔ è hɛn hǔn nú yě lɛ́ɛ lí xò. Hwɛɖɔtɔ lɛ́ɛ tín nǔ mɛ̀ nú yě dó lě akwɛ è jí hwɛ xó lɛ́ɛ ɖè tɛnmɛ tɛnmɛ é jí. Nǔ è axi vivɛ hwɛ xó lɛ́ɛ tɔn ɔ́‚ mì wɛ dó wá ǎ. Akwɛ tɛnmɛ tɛnmɛ è è nɔ sú ɖò hwɛ xó lí nù ɖò tò mìtɔn mɛ̀ lɛ́ɛ ɔ́‚ sɛ́n jí wɛ ɖè. "Ɖò hwɛ ɖiɖɔ lí nù ɔ́‚ è síxú zín kwɛ́ ɖevo dó mí jí zɛ ée è ko nɔ sú é wú ǎ ""‚" Nú azɔxwé ée nɔ jɛhun dó tòví lɛ́ɛ sín ɖagbe jí nɛ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ yè wá bó ná sè xó jɔ xó bó ná yí dó wɛn tòví lɛ́ɛ wɛ. Ɖó lě wěgbójínɔtɔ Social Watch Bénin tɔn ɖɔ gbɔn é ɔ́‚ nǔ è kàn hwɛ xó lɛ́ɛ ɔ́‚ tòví gege dando ná. Nǔ è mìdɛlɛ́ɛ lin ɔ́ wɛ nyí ɖɔ mɛ gege tuun lě kwɛ xó nɔ nyí gbɔn ɖò hwɛ lí nù é ɔ́ ǎ‚ Dieudonné Houinsou wɛ ɖɔ mɔ̌. Ɖò fúfónu kplé ɔ́ tɔn ɔ́‚ akpáxwé we lɛ́ɛ ɖó gbè kpɔ́ bó ɖɔ émí ná kplɔ́n nǔ tòví lɛ́ɛ ɖò ali nɛ́ xò. Gbɛta axɔsú mɔ dó ná má ká ɖó nù ɖémɛ lɛ́ɛ wa mì gɔ́n bó ná wà zɔ̌ ée nyí nǔkplɔ́n tòví lɛ́ɛ é‚ bɔ nyɛ mɔ ɖɔ lě gbɛta axɔsú mɔ dò ná má ká ɖó nù ɖémɛ lɛ́ɛ kpódó azɔxwé ée nɔ jɛhun dó tòví sín ɖagbe jí lɛ́ɛ kpán é ɔ́ ‚ wlí xó nɛ́ gbɔn é ɔ́‚ nyɛ mɔ ɖɔ ényí ye síxú gbɛkan dénu ɔ́‚ tòví lɛ́ɛ ná tuun nǔ ɖò azɔ gbásá hwɛɖɔgbásá tɔn lí nù lɛ́ɛ bó ká ná lɛ́ɛ tuun zɔnlin tɛnmɛ tɛnmɛ è è nɔ ɖè ɖò ali nɛ́ xò é ‚ ɖò tají ɔ́‚ azǎn è nǔ lɛ́ɛ ɖokpó ɖokpó nɔ xɔ é ‚ bɛ́ nyɔ́ Christian Adjakas núkún mɛ̀. Tò 24ɔ́ ée ná tɔ́n nú bɔlu xixo Aflika gbéjí tɔn ɔ́ (CAN)‚ ayidósùn ɔ́ mɛ̀ jɛn é ná tuun í. Sɛ́n gbásá dódó gbɛta kplékplé ée nɔ kpénúkún dó bɔlu xixo wú ɖò Aflika gbéjí ɔ́ (CAF) tɔn ɔ́ dó zogbeji ɖɔ bɔlu xixo 151ɔ́ ée keze zán gudo tɔn bɔlu xixo mɛ gbígbó tɔn ɔ́ ní sún. Gbetakɛn nɛ́ ɔ́ tɔ́n hwenu è è ɖótó akpáxwé we lɛ́ɛ gudo é (Benɛ kpódó Sierra Léone kpán). Ayǐ junjɔn ɔ́ mɔ ɖɔ è hɛn ɔ́ è ná sè xó Sierra Léone tɔn amɔ̌ gbɛ́ nǔ è byɔ wɛ ɖè é ‚ bó sún bɔlu xixo zán ɔ́. È bó lɛ́ xà>> Bɔlu xixo mɛ gbígbó tɔn CAN 2022 : étɛ́wú bɔlu xixo Benɛ kpódó Sierra Léone kpán tɔn má sɔ tîin ǎ ? È flín ɔ́‚ Benɛ kpódó Sierra Léone kpán ɖó ná kpé anyǔ ɖò azǎn 30ɔ́ xwèjísùn è wá yì ɔ́ tɔn gbè ‚ bɛ́ sín nǔ mǎ mɔ jɛ yeɖee gbè mɛ̀ ɖò wěmá è xlɛ ɖɔ azɔnkwín kolonâ ɔ́ ɖò bɔluxɔtɔ lɛ́ɛ wú é ‚ bɔ è sɔ xò bɔlu ɔ́ ǎ. È bó xà gbetakɛn ɔ́ kpété tɔn. Bó ná dó ɖó mɔjɛmɛ nǔ è wú zo hlɔnhlɔn yí kwɛ ɖò tò mìtɔn mɛ̀ ɔ́‚ mì dà gǎn ée kpacɛ dó ajɔ̌ jíjlá wú ɖò Sbee ɔ́ bɛ́ sɔ ylɔ́ nú mǐ lóbó ná yígbè nú nǔkanbyɔ mìtɔn lɛ́ɛ. "Ɖò nǔwíwá mìtɔn zǎnzǎn tɔn lɛ́ɛ ée è ylɔ́ ɖɔ ""5 sur 7"" jí ‚ ɖò azǎngagbè azǎn 27ɔ́ aluunsùn xwè 2021ɔ́ tɔn ɔ́‚ Ninon Ahoudjinou gbà jɛ̌ nǔ è zɔ́n bɔ zo hlɔnhlɔn ɔ́ yí kwɛ ɔ́ mɛ̀ bó ká lɛ́ ɖɔ nǔ è kàn axisinɔ SBEE tɔn lɛ́ɛ ɖò akpá nɛ́ xwé é." È bó lɛ́ xà SBEE : zo hlɔnhlɔn ɔ́ yí kwɛ ɖò aluunsùn xwè 2021ɔ́ mɛ̀. É lɛ́ yígbè nú nǔkanbyɔ yemɛ è cyan xó xɛ́ɛ gbɔn mɔkàn jí lɛ́ɛ tɔn. È tlɛ ná sìnkɔn hudo mɛ ée cyɔn xó xɛ́ɛ gbɔn mɔkàn jí lɛ́ɛ kpódó gbaví nukpɛnnɔ kpɔ́ntɔ́ lɛ́ɛ tɔn. Mì bá bó ná lɛ́ kpɔ́n nǔwíwá fí wíwá tɔ́n tɔn sín kpété. È ná lá mɛ ée dín nú baki lɛ́ɛ sín kɛ́n ɖò azǎngagbè azǎn 12ɔ́ avùvɔsùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Alphonse da Silva‚ azɔxwé ée nɔ kpénúkún dó baki wú é sín gǎn wɛ dó wɛn ɔ́‚ ɖò azǎn 10ɔ́ avùvɔsùn ɔ́ tɔn gbè. Ényí yemɛ 333 è ná gbéjé kɛ́n lɛ́ɛ kpɔ́n ɔ́ junjɔn ayǐ gudo ɔ́‚ è ná lá kɛ́n ɔ́. Mɛsi kplɔn yì jǐ alà vɔ tɔn lɛ́ɛ‚ mɛsi linsinmɛ tɔn lɛ́ɛ kpódó mɛsi gán linsinmɛ tɔn lɛ́ɛ kpán wɛ ná zyan gete ɖò nǔwíwá nɛ́ nú. Nǔ è gbéjé kpɔ́n gbé mɛsi lɛ́ɛ jà ɔ́ wɛ nyí agbahwlɛnhwlɛn wěmá azɔmɛví lɛ́ɛ tɔn è è sɔ kɛ́n ná lɛ́ɛ é ‚ ye ná kpɔ́n ɖɔ kɛ́n lɛ́ɛ sɔgbe dóo ají ‚ bó ká ná lɛ́ xò kɛ́n lɛ́ɛ dó mɔzo ɔ́ mɛ̀. Akpáxwé nɛ́ lɛ́ɛ bǐ wɛ ná fó hwɛ̌ có bɔ è ná tuun kɛ́n mɛ nabí è dín é tɔn. Bó ná dó ɖó nǔ tò wíwɔ́ xó è gbá kpé xó ɖɔ gbá jí lɛ́ɛ ɔ́ wɛ zɔ́n bɔ Alphonse da Silva huzu kpan nukɔn ɖɔ nú è sè zɔ wá tɔ lɛ́ɛ. Azɔnkwín è è tò mɛ̀ din ɔ́ wɛ zɔ́n bɔ è ná sɔ kɛ́n lɛ́ɛ dó mɔkàn jí kɛɖɛ ‚ ɖò mɔli eresults ɔ́ jí. Hǔn è ná lá kɛ́n ɔ́ ɖò agbawungba ɖò agbahwlɛn tɛn lɛ́ɛ ǎ. Agban yɔyɔ è Benɛ zɔ́n ɔ́ hɛn awɔntin cyɔn nú livi 2 kpódó mɔ PCR 40 kpán. Kpódó mɔ PCR ɔ́ kpán wɛ è nɔ gbéjé azɔnkwín kpɔ́n ɖò hùn mɛ̀. Alyannu nɛ́ lɛ́ɛ ná zɔ́n bɔ è ná lɛ́ hùn fí è è nɔ gbéjé azɔnkwín ɔ́ kpɔ́n ɖò hùn mɛ̀ ɖè ɔ́ ɖevo. Ɖɛmɛnu lɛ́ɛ dó zogbe sɛ́n kɛ́n 2021-03 ée ɖɔnǔ dó tutomɛ atinkɛnsáxwé tɔn lɛ́ɛ wú ɖò Benɛ ɔ́ jí ɖò azǎn 12ɔ́ aluunsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè. Ée è dó zogbe sɛ́n nɛ́ jí gudo ɔ́‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ‚ Benjamin Hùnkpátín wá tín nǔ ɖé lɛ́ɛ mɛ̀. Acɛkpìkpà ɔ́ sɔ adà huzu nú nǔ sín walɔ yaɖé yaɖé dó atinkɛnsáxwé lɛ́ɛ nù. Sɛ́n nɛ́ ɔ́ alyannu ɖé wɛ nyí ɖò hwɛ lí xò. Gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ́‚ gbà jɛ̌ linlin lɛ́ɛ mɛ̀. "Nú Benjamin Hùnkpátín ɔ́‚ sɛ́n ɔ́ ná lɛ́ ""tò nǔ lɛ́ɛ bǐ ɖò atinkɛnsáxwé lɛ́ɛ‚ akwɛ è ná xɔ atinkɛn ɔ́ ná xwédó ali ɖokpó ‚ nǔ è ká sà ɖò fí nɛ́ lɛ́ɛ ná ɖó nyǐ ‚ fí è ká xɔ núsísá lɛ́ɛ ɖè ɔ́ ná ɖó nyǐ ‚ atinkɛn lɛ́ɛ ɖó na nyí atinkɛn jɔ atinkɛn ‚ bɔ lanmɛ jɔ́jú ɔ́ ká ná lɛ́ yì nukɔn déjí""." "È ná lɛ́ ɖɔ ɔ́‚ sɛ́n yaɖé yaɖé‚ ɖò tutomɛ atinkɛnsáxwé lɛ́ɛ lí nù ɔ́ ná zɔ́n bɔ ""sɛ́n ée ɖɔnǔ dó atinkɛnsáxwé lɛ́ɛ kpódó atinkɛn lɛ́ɛ kpán wú é lɛ́ɛ ná xwédó ali ɖokpó ‚ bó ká nyí nǔɖé bó dó xomɛ hùnhùn nú Benɛ tò ɔ́ ɖò za è li xá atinkɛn gblégblé lɛ́ɛ wɛ é ɖè ɔ́ lí xò ‚ bó ká ná zɔ́n bɔ Benɛ tò ɔ́ ná wànǔ xwédó sɛ́n è ɖɔnǔ dó atinkɛnsáxwé lɛ́ɛ nù ɖò gbɛ mɛ̀ bǐ é"" ‚ Benjamin Hùnkpátín wɛ ɖɔ mɔ̌." HAAC kplé ɖɔ nú è sè zɔ wá tɔ lɛ́ɛ ɖò azǎn 19ɔ́ aluunsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ‚ bó xwlé yě gbetakɛn ɖé bɛ́ hɛn sɛ́nkwín 11 bó kunkpla mɔkàn jí jijɛ gbaví nukpɛnnɔ gɔnu tɔn ɖò Benɛ. Gbetakɛn nɛ́ ɔ́ ɖènyǐ wěmá è è ɖó ná mɔ hwɛ̌ có nǔ mɔ̌wun ná síxú tîin é. È ná byɔ acɛ ɖɔ gbaví nukpɛnnɔ gɔnu ná jɛ mɔkàn jí ɔ́‚ è ná xò wěmá donu we kplé. Wěmá nukɔntɔn lɛ́ɛ wɛ nyí RCCM (Registre du commerce et du crédit mobilier), akwɛ sú wémá ée è ná gbéjé wěmá lɛ́ɛ kpɔ́n ná é. Wěmá wegɔ lɛ́ɛ ná hɛn alyannu è è ná dó wazɔ ná gbɔn mɔkàn jí lɛ́ɛ é ‚ alixlɛmɛ wémá azɔ̌ wà ɖò mɔkàn jí tɔn. Jɛ túnnú nú mɔ gbá jí e-résultats ɔ́‚ acɛkpìkpà ɔ́ ná lɛ́ sɔ azɔ̌ wà gbɔn mɔkàn jí sín alyannu tɛnmɛ tɛnmɛ dó nǔkplɔ́nkplɔ́n lí nù. Bɛsín din ɔ́‚ yemɛ è ɖó baki lɛ́ɛ hɛn ɔ́‚ ye ná sɔ nǔ è bló gbé ye ɖò kplɔn yì jǐ alà vɔ é sín xwé yetɔn lɛ́ɛ gbè ɖokpóo gbɔn mɔkàn Apresmonbac.bj jí. Gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó kplɔn yì jǐ alà vɔ wú é‚ Eléonore Yayi Ladekan‚ kpódó ée nɔ kpénúkún dó mɔkàn wú é ɔ́ kpán‚ Aurélie Adam Soulé Zumaru ‚ wɛ xwlé mɔli nɛ́ ɔ́. È hùn nǔ sín mɔli nɛ́ ɔ́ nù hwenu azɔnkwín kolonâ ɔ́ ɖò nǔ gbá wɛ bɔ kplɔn yì jǐ alà vɔ ví lɛ́ɛ má síxú kplé ǎ é. Apresmonbac.bj nɔ kplá yemɛ è ɖó baki lɛ́ɛ hɛn yì nǔkplɔntɛn tɛnmɛ tɛnmɛ ée ɖò kplɔn yì jǐ alà vɔ lɛ́ɛ é. Kplɔn yì jǐ alà vɔ ví lɛ́ɛ hɛn ɔ́‚ ye ná sɔ nǔkplɔntɛn atɔn ée jló yě bɔ ye ná gbɛkan dó nǔkplɔnkplɔn yetɔn nù lɛ́ɛ é. Nú Eléonore Yayi Ladekan ɔ́‚ mɔ gbá jí nɛ́ ɔ́ wá bó ɖó nǔ tɛnmɛ ɖè ǎ xó ée nɔ tîin xwè è wá yì lɛ́ɛ é ‚ bɔ nǔ bǐ ná jɛ wexo kololo. Acɛkpìkpà ɔ́ sɔ fí kplɔn yì jǐ alà vɔ ví ná nɔ zán mɔ hlɔnhlɔn ɖè bó ná síxú yì mɔ gbá ɔ́ jí é ɖò tè nú yě. Wěgbójínɔtɔ kpliba OIF tɔn‚ Louise Mushikiwabo wá Kutɔnu sín azǎn 23ɔ́ zoosùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɖokpóo. È lɛ́ vɔ xwlé nǔ wà dó kɔndokpó mɛ̀ ée tîin ɖò Benɛ kpódó OIF kpán tɛntin é. Azǎn atɔn bló gbé wɛ Louise Mushikiwabo ; é ká ko hùn nǔ sín nù ɖò nyɔnúzángbè azǎn 24ɔ́ zoosùn ɔ́ tɔn gbè ; é ká yí cyan xó xá tògán Patrice TALƆN. Yemɛ we lɛ́ɛ ɖɔ xó dó huhu huzu walɔ yaɖé yaɖé è è dó ɖò tò ɔ́ hɛn ná wɛ é kpódó nǔwíwá OIF tɔn è Benɛ yì lɛ́ɛ é kpán. Patrice TALƆN ná ganjɛwu mɛ ée bà jǒnɔ ɛ́ ɔ́ ɖɔ émí kún ná wɔn nyɔnu lɛ́ɛ ɖò tutomɛ émí tɔn lɛ́ɛ mɛ̀ ó ‚ mɔ̌ ɖokpó ɔ́‚ émí ká ná lɛ́ dalɔ kplékplé gǎn-hɔn-yì-tɔ ée ɖò tò è nɔ dó zojagě gbè lɛ́ɛ mɛ̀ bó nɔ kpénúkún dó mɔkàn wú é lɛ́ɛ é. Ée Aurelien Agbenonci yí jǒnɔ tɔn ɖò azǎn 23ɔ́ zoosùn ɔ́ tɔn gbè gbadanu ɔ́‚ wěgbójínɔtɔ kpliba OIF tɔn ɔ́ wá ɖisa yì kpɔ́n azɔxwé ée nɔ kpénúkún dó nukɔn yìyì Sèmè City wú é ‚ fí è nɔ kpénúkún dó mɔkàn wú kpódó fí è nɔ lintamɛ dó mɔkàn zɔ́ wú ɖò kplɔn yì jǐ alà vɔ ée Agbomɛ Kánɖòfí é kpán. È ná ɖó azɔ̌ ná wà xá nyɔnu ée ɖò Azɔxwé ée nɔ kpénúkún dó ajɔ̌ xó wú ɖò Benɛ tò mɛ̀ lɛ́ɛ é. "Cóbónú bɔlu xò gbɛta ""Ecureuils"" Benɛ tɔn ɔ́ ná yì CAN 2021 ée ná tîin ɖò Freetown ɔ́‚ é ná tó kpé anyǔ xá Sierra Léone hwɛ̌ ɖò azǎn 30ɔ́ xwèjísùn ɔ́ tɔn gbè." Ɖò Xɔgbonu síbígbè è wá yì é ɔ́‚ Michel Dussuyer sín vǐ lɛ́ɛ wɛ tà ɖò ɖò Awɔnlin nukɔn ɖɔ 0 bɔ Awɔnlin dó 1 ; kɛ́n vɔ̌kwín ká ko kpé bɔ ye ná yì CAN 2021 ɔ́. É má tlɛ kpéwú bó ɖó ɖùɖéjí ǎ ɔ́‚ bɔlu xò gbɛta Benɛ tɔn ɔ́ ná ko xò vɔ̌kwín xá Awɔnlin ‚ énɛ́ ɔ́ é ná ko tɔ́n nú CAN 2021 ɔ́. É blawǔ bɔ è xò Benɛ ɖò núkún xwíxwe gudo tɔn lɛ́ɛ mɛ̀. Gǒ è Supers Eagles Awɔnlin tɔn ɔ́ dó ɔ́ wá ɖò cɛ́jú 93ɔ́ mɛ̀‚ hwenu kɛ́n vɔ̌kwín ée ná hwlɛn mɛ ɔ́ ko ɖò kɛ́nnɛ́ kɛ́nnɛ́ é. Adonis Bohoun. Ɖaní wú xó è kàn gbɛ mɛɖesunɔ tɔn ɔ́ ká nɔ wá atɛ jí hwɛhwɛ ɖò nǔ wà ɖò mɔkàn jí lí nù ? Ɖaní wú ye mɛ ée ɖó azɔxwé mɔkàn tɔn lɛ́ɛ ká nɔ kíjé gbɛ mìtɔn mɛ̀ dó mì gudo ? È ní gbɔ́ bó ɖɔ kpódó mɔkàn núwíwá lɛ́ɛ kpán ɔ́‚ gbɛ mɛɖesunɔ tɔn kún sɔ tîin ó ǎ ? Aní è ká síxú bló bó hwla gbɛ mɛɖesunɔ tɔn kpɛɖé ɖò mɔkàn jí ? Xósúsú zɔ́ wá tɔ́ mìtɔn ná yígbè nú nǔkanbyɔ nɛ́ lɛ́ɛ bǐ bɔ mì ɖò mí dà wɛ ɖɔ mí ní bó tɛ́ tó. Maurice Thantan. Ɖò keze zán nukɔntɔn zɔnlin zunzun tɔn hwenu ɔ́‚ tògán ɔ́ yì Savɛ ‚ Cawulu kpódó Kplaku kpán ɖò nyɔnúzángbè azǎn 12ɔ́ abɔxwísùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Zɔnlin zunzun Patrice TALƆN kpódó ahwan gbɛ́ tɔn lɛ́ɛ kpán tɔn ɔ́ tó glín dó Savɛ hwɛ̌. Azɔn nukɔntɔn ɔ́ nɛ́ tògán ɔ́ ɖò tokpɔnla nɛ́ ɔ́ ée dó éɖee hǎ ɖò hwinnya hwinnya è tîin ɖò sɔmì sɔmì ɖɛmɛnu lɛ́ɛ hwenu é ɔ́ nɛ́. Sín hwe nɛ́ nu ɔ́‚ ayi lɛ́ɛ ko fá bɔ kɔ́mɛgán tokpɔnla nɛ́ tɔn lɛ́ɛ yí jǒnɔ tògán ɔ́ tɔn ɖò awăjíjɛ́ mɛ̀. Ɖò fúfónu xó è é cyan xá kɔ́mɛgán lɛ́ɛ‚ mɛxó lɛ́ɛ‚ Dáa lɛ́ɛ‚ sinsɛn gun gán lɛ́ɛ‚ jɔwunjɔja kpódó nyɔnu lɛ́ɛ kpán tɔn ɔ́‚ #tògánBenɛtɔn #PatriceTALƆN bá ná dógbè tòví ée ɖò tè kpɔ́n ɛ́ ɖò kɔ́ xó jí lɛ́ɛ é. Xó ɔ́ jɛ Rebecca Kɛnjanhunɖe tɔn jí. É ɖò lě sɔmì sɔmì nɔ́ nyí gbɔn‚ gbɔn mɔkàn jí ɔ́ ɖɔ wɛ. ortb. Sɛ́n è sɔ dó hwɛɖiɖɔ sɛ́n ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ ɖò tají ɔ́‚ sɛ́n ée ɖɔnǔ dó CRIET nù ɔ́‚ Sɛ́n gbásá dódó Aflika gbéjí tɔn ée nɔ ɖɔnǔ dó gbɛtɔ kpódó togun lɛ́ɛ kpán wú ɔ́‚ wɛ zɔ́n acɛkpìkpà ɔ́ bɔ éyɛ́ xwlé. Nǔ è ɖó ná ɖyɔ bɔ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó hwɛɖiɖɔ wú é ɔ́‚ Sévérin Maxime QUENUM ɖò ja tɔn gbi wɛ lɛ́ɛ bǐ wɛ è yígbè ná xwíí. Ɖò fúfónu kplé ɔ́ tɔn ɔ́‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ɔ́ ylɔ́ ɖɔ nú è sè zɔ wá tɔ lɛ́ɛ bó ɖó nǔ è ɖyɔ ɖò sɛ́n ɔ́ mɛ̀ lɛ́ɛ hǎ nú yě. Hwɛɖiɖɔ zɔ́ ɔ́ we wɛ nyí‚ hwɛ è CRIET ɖó ná ɖɔ lɛ́ɛ é kpódó hwɛɖɔtɔ ée ná nɔ jɛhun mɛ ée jɛ hwɛ mɛ̀ lɛ́ɛ jí é kpán. Nǔ è ɖyɔ ɔ́ ɖokpó nɛ́ nyí ɖɔ CRIET ná lɛ́ yí hwɛxó ɖevo lɛ́ɛ. "Nú gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó hwɛɖiɖɔ wú é ɔ́‚ azɔ̌ ée nyí étɔ́n ɔ́ wɛ nyí ɖɔ "" é ɖó ná tuun gbetakɛn ée tɔ́n sín kplékplé hwɛɖɔtɔ lɛ́ɛ tɔ́n mɛ̀ é ‚ sɛ́n sá dó mɛ ée tɔ́n sín ye gɔn lɛ́ɛ é kpódó nǔ tɛnmɛ tɛnmɛ ɖevo lɛ́ɛ kpán""." Kplékplé hwɛɖɔtɔ lɛ́ɛ ée è sɔ ɖayǐ ɔ́ ná dó linsyɛn nú acɛ è mɛ ɖokpó ɖokpó ɖó ɖò hwɛ lí xò é. "Ényí mɛ è jɛ hwɛ gun ɔ́ ná hɛn hwɛɖɔtɔ ée ná jɛhun jí tɔn ɔ́ ǎ ɔ́‚ ""hwɛɖɔgbásá ɔ́ ɖó ná nɛ́ɛ hwɛɖɔtɔ ɖokpó""." Sín xwè 2009ɔ́ mɛ̀ ɖokpóo wɛ ‚ azǎn 5ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn ɔ́ nyí keze zán alɔ kiklɔ tɔn ɖò gbɛ ɔ́ mɛ̀ bǐ. Ɖò xwè 2020ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ keze zán nɛ́ ɔ́ wá ɖó tɛn tɔn mɛ̀ bǐ ɖò azɔnkwín kolonâ ɔ́ lí nù. É vɛwu bɔ xwè nɛ́ ɔ́ è síxú ɖù lě jɛxa gbɔn é ɔ́ ǎ ɖó gbɛ ɔ́ bǐ wɛ ɖò azɔnwɛn wɛ ɖò azɔnkwín kolonâ ɔ́ sí. È ná gbɔn yɛkan tɔn mɛ̀ bó ná lɛ́ flín walɔ ɖagbe ée jɛxa wǔ fífɛ́ alɔ tɔn é. Gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ́‚ Benjamin Hùnkpátín ‚ ɖó afɔ ɖiɖe 10 ée jɛxa alɔ kiklɔ dó ganjí lóbó ná dó nya azɔnkwín bǐ dó gbě lɛ́ɛ hǎ. É bó lɛ́ xà >> Azɔnkwín kolonâ : sìn kpódó aɖǐ kpán nyɔ́ hú soɖabi sìn zínzán. Ɖò bɔlu xixo ɔ́ mɛ̀‚ cóbónú Benɛ ná yì Mauritanie ɔ́‚ é ɖó ná ɖó ɖùɖéjí hwɛ̌. Bɔ Charbel Gomez wɛ ná kɛ́n atɔn lɛ́ɛ bɔlu xò gbɛta tɔn lóbó dó ɖɔ wegɔ ɔ́. Ɖò cɛ́jú 16ɔ́ gudo ɔ́‚ Junior Olaitan ná bɔlu aditi ɖé Charbel Gomez. Éyɛ́ ká lɛ́ dó ɖɔ wegɔ ɖò cɛ́jú 30ɔ́ mɛ̀. Ɖò akpáxwé wegɔ bɔlu xixo ɔ́ tɔn ɔ́‚ ɖɔ 2 è Benɛ dó ɔ́ jí jɛn nɔ‚ Lomɛ sɔ dó ɖě ǎ káká bɔ è kún kpɛ̀n gudo gudo tɔn ɔ́. Bɔlu xixo 2ɔ́ gbɛta A tɔn ɔ́ hwenu wɛ Nijɛɛ Kpódó Buukina kpán ná kpé anyǔ ɖè. Ɖò fúfónu nù ɔ́‚ ɖɔ ɖě byɔ ajà ɔ́ mɛ̀ ǎ. Nijɛɛ wɛ nyí tatɔ́ ɔ́ kpódó kɛ́n 4 kpán ‚ Benɛ bɔdéwú kpódó kɛ́n 3 kpán ‚ Buukina wá jɛ fínɛ́ bó ɖó kɛ́n 1 bɔ Lomɛ wá gbɔn tó bó ɖó kɛ́n 0. Ɖò azǎn 11ɔ́ aluunsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ CENA wà ɖè tutomɛ tògán sísɔ tɔn ée ɖò azǎn 11ɔ́ nǔxwásùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè é ɔ́ tɔ́n. "Ricardo Degbeko wɛ nyí gǎn bɔ́ dó gǎn wú ée kpacɛ dó nǔtító kpódó nǔ è kàn hwɛ xó é kpán ɖò CENA ɔ́‚ é wɛ è dà wá nǔwíwá ée nyí ""90MN pour convaincre"" ɔ́ kɔn ɖò azǎn 24ɔ́ aluunsùn ɔ́ tɔn gbè." É xwlé lě tutomɛ lɛ́ɛ ná nyí gbɔn ɔ́ dó kɛ́n 17 jí. Sɔmì sɔmì sí tutomɛ ɔ́‚ è sɔ mlɔ́ kɛ́n 17 jí. È ná bɛsín azǎn 11ɔ́ aluunsùn ɔ́ tɔn bó ná yí fó dó azǎn 23ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn gbè. Azɔxwé ée ɖó nù ɖò sɔmì sɔmì sín nǔwíwá lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́ wɛ nyí CENA ‚ Cos-Lépi kpódó sɛ́n gbásá dódó ɔ́ kpán. Azɔ̌ è ɖò tají ɖò CENA hwɛ̌ dín ɔ́ wɛ nyí jɛɖutɔ wěmá ná ɖɛmɛnu lɛ́ɛ kpódó tokpɔnlagán lɛ́ɛ kpán. Káká wá jɛ azǎn 24ɔ́ aluunsùn ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ jɛɖutɔ wémá 159 wɛ è lɛ́n ná ná ‚ 153 wɛ è ká ko má. È bó lɛ́ xà>> Tògán sísɔ xwè 2021ɔ́ tɔn : mɔjɛmɛ níná CENA tɔn lɛ́ɛ. "Adɔn è ɖò Benɛ kpódó sɛ́n gbásá dódó Aflika gbéjí tɔn ɔ́ kpán tɛntin ɔ́ wɛ nyí ɖɔ‚ Liban nú ɖé kpódó akwɛsɛxwetɛn "" Société générale Bénin SA"" ɖò ayǐkúngban ɖé hwlɛn wɛ‚ bɔ sɛ́n gbásá dódó Aflika gbéjí tɔn ɔ́‚ ɖó ná kɛnu dé mɛ̀ ǎ lóbó ká kɛnu dé mɛ̀." É cí ɖi azɔxwé gbɛ ɖùɖù tɔn‚ nǔɖíɖá tɔn kpódó Ayihun dida tɔn kpán (SHRL) ɔ́ nyá akwɛ ɖibla yì liva 15 mɔ̌ ɖò akwɛsɛxwetɛn ɔ́ lóbó gbɛ́ súsú. Akwɛsɛxwetɛn ɔ́ tɛn ɔ́ dɔn xó ɔ́ yì hwɛgun ɖò Benɛ ‚ bɔ hwɛ kpà ɛ́ ; akwɛsɛxwetɛn ɔ́ ná cyɔn alɔ SHRL ɔ́ sín xwé kpódó nǔ tɔn bǐ kpán jí. Amɔ̌ xó ɔ́ sɔ wá nɔte ɖò fínɛ́ ǎ. Azɔxwé nɛ́ ɔ́ mɔ ɖɔ lě è gbò hwɛ ɔ́ gbɔn ɔ́ kún jɛ émí tɔn jí ó ‚ bó lɛ́ ylɔ́ azɔn nabí ɖé ‚ gudo gudo tɔn è é ylɔ́ din ɔ́‚ è tlɛ ko ɖɔ fó ɔ́ ǎ có bɔ ‚ ɖò azǎn 14ɔ́ zofínkplɔsùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ é gbɔn gudo bó lɛ́ yì ylɔ́ hwɛ ɔ́ ɖò sɛ́n gbásá dódó Aflika gbéjí ɔ́ tɔn nǔ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó hwɛɖiɖɔ wú é ɔ́ ɖɔ é nɛ́. Bɛsín azǎn nukɔntɔn aluunsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ gàn è mɛ̀ axɔsú sín azɔxwé lɛ́ɛ ná nɔ hùn hɔn dó lɛ́ɛ ɖyɔ. Gàn xixo lɛ́ɛ ɖyɔ kpɛɖé din ɖò gbɔjɛ́ hwemɛ tɔn ɔ́ kpódó gbadanu tɔn kpán lí xò. Dò kplé gǎn-hɔn-yì-tɔ lɛ́ɛ tɔn ée tîin ɖò azǎn 9ɔ́ wǒsùn ɔ́ tɔn gbè ɔ́ dòmɛ ɔ́‚ gàn yaɖé yaɖé è azɔxwé axɔsú tɔn lɛ́ɛ ná nɔ xwédó dó wànǔ ɔ́ lɛ́ɛ ɖye : káká wá jɛ din ɔ́‚ sín xwè 36 ɖye ɖokpóo ɔ́‚ gbɔjɛ́ hwemɛ tɔn ɔ́ nɔ bló gàn xixo we adaɖe‚ bɛsín gàn 12 adaɖe wá yì jɛ gàn 3 mɛ̀. Din ɔ́ gàn xixo ɖokpó ná gosin mɛ̀ bɔ azɔwatɔ ná yawu yì xwé gbadanu ɖò gàn 7 adaɖe mɛ̀. Có bɔ è ná ɖyɔ gàn mɛ̀ nú azɔwatɔ lɛ́ɛ ɔ́‚ è tó gbéjé kpɔ́n hwɛ̌ káká. "Nú acɛkpìkpà ɔ́‚ è tó hwɛn awɔntin ayǐ hwɛ̌ gbɔn tò è lɛlɛ̌ dó mǐ lɛ́ɛ mɛ̀ bó mɔ ɖɔ gàn xixo yaɖé yaɖé è Benɛ sɔ nú azɔwatɔ tɔn lɛ́ɛ ɔ́ nyɔ́ : ""adà huzu huzu klewun nɛ́ ɔ́ ná nyí lè nú azɔwatɛn lɛ́ɛ bó ká ná lɛ́ɛ zɔ́n bɔ azɔwatɔ lɛ́ɛ ná kpénúkún hɛ̌nnu yetɔn lɛ́ɛ wú ganjí.""" Maurice Thantan Xó tají ‚ mɔzo zɔ́ ɔ́ xó ɖěbǔ ɖè ǎ. Xó wlánwlán è è sɔ é‚ mɔkàn núwíwá lɛ́ɛ‚ mɔzo zɔ́‚ Web xó ɖěbǔ ɖè ǎ. CENA ná jɛ mɛ ée xwè agbahwlɛnhwlɛn tògán sísɔ tɔn‚ ée ɖò azǎn 11ɔ́ nǔxwásùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɔ́ lɛ́ɛ sín nyǐkɔ yí jí bɛsín azǎn nukɔntɔn zofínkplɔsùn ɔ́ tɔn. É ná hùn hɔn tɔn lɛ́ɛ kɛ nú azǎn ɛnɛ. È ɖò tè kpɔ́n yemɛ è xwè agbahwlɛnhwlɛn ɔ́ lɛ́ɛ alǒ afɔ sɔ ɖo tè tɔ yetɔn lɛ́ɛ bó ná dó nyǐkɔ yetɔn wěmá mɛ̀. Ényí mɛ è jlo ɔ́ wɛ ǎ ‚ loɔ mɛ ée kpéwú é. Agbahwlɛnwlɛn ɔ́ syɛn din tawun. Wěmá è è byɔ mɛ è ná nyí tògán ɔ́ kpódó mɛ ée ná xò kpó ɖó níí ɔ́ kpán ɔ́‚ ɖibla yì wěwě. Agbahwlɛntɔ webɔ webɔ nɔ lɛ́ɛ ná cyan wěmá yetɔn lɛ́ɛ kplé ɖokpó ɖokpó hwɛ̌ có bó ná lɛ́ɛ cyan nú yemɛ we lɛ́ɛ. Wěmá gudo gudo tɔn ɔ́ wɛ nyí jɛɖutɔ wémá ɔ́ nɛ́‚ é wɛ hɛn hǔn nú agbahwlɛntɔ lɛ́ɛ bǐ. Agbahwlɛntɔ ɖokpó ɖokpó ɖó ná hɛn jɛɖutɔ wémá ɔ́ 16 hwɛ̌ ( ɖɛmɛnu alǒ tokpɔnlagán tɔn). Agbahwlɛntɔ webɔ webɔ nɔ ée jà tògán ná ɖú gbé lɛ́ɛ ɖó ná xlɛ akwɛsɛxwetɛn wémá è jí ye sú livi 50 ɖè é. Akwɛ ɔ́ lɛ́ jɛji ‚ livi 15 wɛ é ɖè ɖò sɔmì sɔmì è wá yì ɖò xwè 2016ɔ́ tɔn hwenu. Jɛɖutɔ wémá ɔ́ kpódó akwɛsɛxwetɛn wémá ɔ́ kpán ko nyí nǔ bó nya tògán bá ná ɖú tɔ́ gege dó gbě. Manahɛn kpódó yɔkpɔvú yíhún kpán ɖě sɔ ɖémɛ ǎ. Hwenu azɔmɛví lɛ́ɛ ná yí ɖò kɛ́n yetɔn kpɔn wɛ ɖò dǒwutɛ́ jí ɔ́‚ walɔ ɖagbe è nyì alɔ nú azɔnkwín ɔ́ ɖě sɔ tîin ǎ nɛ́ hǔn ! Xomɛ hùnhùn nú ɔ́ nyí nǔ ɖokpó ɔ́ ɖò fí bǐ ǎ. Dò azɔmɛ xwé linsinmɛ tɔn Notre Dame ɔ́‚ nǔ lɛ́ɛ bɛ́ ganjí. Bɛsín gàn 7 mɛ̀ ɔ́‚ azɔmɛ ví lɛ́ɛ ko ɖò xɔ sá bó ko ɖò nǔ kplɔ́n wɛ xóxó. Fí élɔ́‚ azɔmɛ è è yawu gbò bó bɛ́ ɔ́‚ ko dalɔ yě ɖò azɔmɛ bibɛ lí xò bɔ nǔ lɛ́ɛ bǐ jɛ hǔn gbè lóbó jɛ gàn gbè. Ɖó azɔnkwín kolonâ ée ɖò tò mɛ̀ ɔ́ wú ɔ́‚ bɔlu xixo è ɖò ayǐ ɖò Benɛ ɔ́‚ ajaka dɔn sí gbɔn jí sín azǎn 19ɔ́ xwèjísùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɖokpóo. Amɔ̌ bɛsín aklunɔzangbla nabí ɖé ɖye ɔ́‚ acɛkpìkpà ɔ́ ko jɛ nǔ hún sín alɔ nyì nú azɔnkwín ɔ́ jí. Énɛ́ ɔ́ wɛ zɔ́n bɔ azɔmɛví dòkɔ tɔn kpódó linsinmɛ tɔn lɛ́ɛ kpán ko bɛ azɔmɛ sín azǎn 11ɔ́ nǔxwásùn è wá yì ɔ́ tɔn. Sinsɛnnuwatɛn kpódó ahannutɛn lɛ́ɛ kpán ná hùn hɔn bɛsín azǎn 2ɔ́ ayidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Amɔ̌ è ká ko tuun hwenu è jɛn bɔlu xixo ná bɛ ɖò Benɛ dó ɔ́ ǎ. Ɖò tò ɖevo mɛ̀ ɖi Caméroun kpódó Togo kpán ɖɔhun ɔ́‚ acɛkpìkpà lɛ́ɛ byɔ ɖɔ è ní gbò bɔlu xixo ɔ́ dó aságli‚ amɔ̌ Benɛ ká sɔ ali nɛ́ ɔ́ ǎ. Ɖò Aflika gbéjí ɔ́‚ tò 17 wɛ ɖó bɔlu xixo yetɔn tè. Ɖò azǎn 9ɔ́ nǔ w è wá yì tɔn gbè ɔ́‚ gbɛta ée nɔ kpénúkún dó bɔlu xixo wú ɖò Benɛ é (Fbf) ɔ́‚ ɖè ɖɔ nú è sè ɖé tɔ́n bó tín linlin tɔn lɛ́ɛ mɛ̀ dé mɛ̀. "Ényí xélo xélo azɔnkwín kolonâ tɔn ɖè kpò kpɛɖé lóbónú acɛkpìkpà ɔ́ túntún kàn nú walɔ ɖagbe è liza xá azɔnkwín ɔ́‚ káká nú azǎn 15ɔ́ ayidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ bɔlu xixo tɛnmɛ tɛnmɛ lɛ́ɛ ná lɛ́ vɔ́ bɛ́. É má nyí mɔ̌ ǎ ɔ́‚ bɔlu xixo xwè 2019ɔ́-2020ɔ́ tɔn ɔ́‚ è ná gbɔ́ bó ɖɔ ajà dɔn sí gbɔn jí‚ ɖɔ nú è sè ɔ́ mɛ̀ è xà nǔ nɛ́ ɔ́ ɖè." Gbɛta è kpacɛ dó bɔlu xixo wú ɖò Benɛ é ká síxú kpɔ́n dó kàn è acɛkpìkpà ɔ́ túntún nú walɔ ɖagbe è liza xá azɔnkwín ɔ́ wú ‚ bónú bɔlu xixo ɔ́ ná síxú lɛ́ bɛ́ à ? Gbɛta è kpacɛ dó bɔlu xixo ɔ́ wɛ sɔ gbeta tɔn. É ná bó cí alɔkpa ɖěbǔ ɔ́‚ FBF ɔ́ ná sɔ linlin tɔn xwlé gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é kpódó ée nɔ kpénúkún dó lɔn yì jǐ lɔn fɔn kàn wú é kpán ‚ bɔ ye ná tuun gbeta è ye ɖó ná sɔ é. Nú sɔ nú sɔmì sɔmì tokpɔnlagán lɛ́ɛ sísɔ tɔn ɔ́‚ ɖò yìyì wɛ ganjí. CENA sín gǎn ɔ́‚ Emmanuel Tiando ‚ ná gbè ɖò azǎn 13ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn bɔ nǔ è nyì azɔwánú tɛnmɛ tɛnmɛ ɖò sɔmì sɔmì lí nù lɛ́ɛ ɔ́‚ è bɛ́ yě sɔ yì tokpɔnla lɛ́ɛ mɛ̀‚ lóbó ná má yě dó kɛ́n sɔ tɛn lɛ́ɛ ɖokpó ɖokpó. Tokpɔnla tòtàlígbé tɔn lɛ́ɛ wɛ è tó bɛ́ sɛ́dó hwɛ̌. Mɔto ɖaxó 26 wɛ bɛ́ azɔwánú tɛnmɛ tɛnmɛ sɔmì sɔmì tɔn lɛ́ɛ (nǔwlántín‚ goxɛ ‚ kɛ́nsɔ́ wémá ‚ wěmá è mɛ̀ è nɔ dalɔ é) bó ná kùn yì tokpɔnla ɛnɛ mɛ̀ ɖò tòtàlígbé. Ɖó azɔnkwín Kovidi-19 ée ɖò tò mɛ̀ din é wú ɔ́‚ soɖabi sìn Kpódó nǔ è è nɔ cyɔn dó awɔntin nù ɔ́ kpán mɔkpán wɛ ɖò mɔto lɛ́ɛ mɛ̀‚ bónú mɛ ée jà sɔmì sɔmì ná bló gbé lɛ́ɛ ná síxú zán. É bó yì kpɔ́n nǔ tɛnmɛ tɛnmɛ è lá dó sɔmì sɔmì tokpɔnlagán sísɔ tɔn xwè 2020ɔ́ tɔn wú lɛ́ɛ. Tògán CEDEAO tɔn lɛ́ɛ yígbè nú alɔ è ɖù nǔ ɔ́ ná wɛ gbɛta è ɖò tutomɛ ɔ́ nù ɔ́ ɖè lɛ́ɛ é. Ye byɔ ɖɔ è ní wànǔ xwédó tò sɛ́n è sɔja lɛ́ɛ flí xwè ɖò azǎn 18ɔ́ avùvɔsùn ɔ́ tɔn é ‚ bó ká lɛ́ byɔ ɖɔ è ní lɛ́ sɔ Boubacar Kéita dó gǎn zínkpó tɔn jí. Énɛ́ wú ɔ́‚ káká nú nǔ ná jɛ nǔ gàn jí ɔ́‚ Mali sɔ ɖó nù ɖò CEDEAO mɛ̀ ǎ ‚ tò dógbó tɔn lɛ́ɛ bǐ ná nyí súsú ‚ bɔ è ná nɔ éɖokpónɔ yí ɖò kwɛ lí xò. CEDEAO ká gɔn afɔ dó wìnnyá wìnnyá ée tîin ɖò tò ɔ́ mɛ̀ ɔ́ gbeɖé ǎ. Mɛ ɖè sɛ́dó gbɛ kplékplé ɔ́ tɔn‚ ée tògán xóxó Awɔnlin tɔn ‚ Goodluck Jonathan nyí ahwan nukɔn sya ná é ‚ yì Mali. "Ɖò akpá ɖevo xwé ɔ́‚ ""ée è ɖè Mali dó vɔ ɔ́‚ tògán Patrice TALƆN savo bó byɔ ɖɔ è ní kpɔ́n mɛ̀ nú tò ɔ́ ɖò akwɛ lí xò ‚ hagbɛ tɔn lɛ́ɛ ká yígbè dó étɔn jí"" ‚ lě gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún tò gudo xó lɛ́ɛ wú ɔ́ ɖɔ é nɛ́." Ényí mɔ̌ ɔ́‚ nǔ è nyí nǔɖúɖú bɔ è nɔ zán hwɛhwɛ lɛ́ɛ ɔ́‚ è hɛn ɔ́‚ è ná bɛ́ yì tò ɔ́ mɛ̀. Benɛ ví ée ɖò dɔ̌n lɛ́ɛ ɔ́‚ è ɖò xɛ nya ye jí wɛ bónú ayijayǐ ná síxú tîin nú yě. Nǔwlántɔ Florent Coua- Zotti‚ hlún nǔ ɖɔ ɖò Facebook jí ‚ dó wuntun tò xixɔ tɔn ée kpò ɖò Benɛ lɛ́ɛ wú ‚ xlɛ tɔn ɖokpó nɛ́ nyí Place Chacha ée ɖò Glexwé é nɛ́. Xótà we lɛ́ɛ gosin États-Unis kpódó Silicon Valley kpán ‚ bɛsín din ɔ́‚ Facebook zínzán sín walɔ yaɖé yaɖé ɖé wá ‚ bɔ mɛ ée nɔ zán WhatsApp ɖò Brésil lɛ́ɛ ɔ́‚ ye hɛn ɔ́‚ ye ná xò we lɛ́ɛ zínzán kplé. Twitter ɔ́‚ éyɛ́ lá xó klewun klewun núkún xwíxwe 140 tɔn. Yɛ xò kplé ɔ́ : Angela Kpeija ‚ Maurice Thantan ‚ Yɛ tito ɔ́ : Bio Mahamed. Ɖò azǎn tɔ́ɔn è ye yì nunywɛ dó nunywɛ jí ná lɛ́ɛ dòmɛ ɔ́‚ ye hɛn din ɔ́‚ ye ná wlí yɛ ée ná dɔn tò yì nukɔn tɛgbɛ é (ODD) ‚ gbɔn alǒ kàn yetɔn lɛ́ɛ jí. Xó jlá zɔ wá tɔ ée ɖò ali ɖé ali ɖé nù lɛ́ɛ é ‚ mɛ ée ɖò xó jlá gbɔn gbaví bowun bowun kpódó gbaví nukpɛnnɔ gɔnu bó nɔ dó zojagě lɛ́ɛ é kpán (Cirtef)‚ Ortb sín mɛ lɛ́ɛ lɔ́ɔ‚ ye bǐ wɛ kplé bɛsín azǎn 1ɔ́ wá yì jɛ azǎn 5ɔ́ xwèjísùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ‚ bó yí nunywɛ dó nunywɛ jí ɖò nǔwlánwlán ɖò ɖɔ nú è sè lí xò. Ɖó azɔnkwín kolonâ ée ɖò tò mɛ̀ din é wú ɔ́‚ è bló nunywɛ yí dó nunywɛ jí nɛ́ ɔ́ gbɔn mɔkàn jí. Nǔwíwá è nyí Cirtef tɔn nɛ́ ɔ́‚ UNESCO wɛ sɔ nyìtè. Nunywɛ yí dó nunywɛ jí nɛ́ ɔ́‚ è sɔ nyìtè nú ɖɔ nú è sè zɔ wá tɔ 30 gbɔn tò 12 mɛ̀ ɖò Aflika gbéjí nú ye ná síxú tuun nǔwlán gbɔn gbaví nukpɛnnɔ gɔnu jí alǒ mɔkàn jí. Linlin ɔ́ wɛ nyí ɖɔ ‚ ye ní lɛ́ tuun azɔ̌ yetɔn déjí ‚ bó ká lɛ́ tuun ɖɔ nú è sè zɔ́ ɔ́ gbɔn mɔkàn jí kpódó akwɛ xlohun ɖé kpán. Ye kplɔ́n nú yě dó nǔwlánwlán synopsis jí. È kplɔ́n nú yě dó lě è nɔ yí xó gbɔn é jí kpódó lě è nɔ zán alokan bó nɔ wlí yɛ gbɔn é kpán. Ɖò fúfónu nǔkplɔnkplɔn ɔ́ tɔn ɔ́‚ Nicanor Coovi ée nyí ɖɔ nú è sè zɔ wá tɔ ɖò gbaví nukpɛnnɔ gɔnu Benɛ tò ɔ́ tɔn ɔ́ ɖɔ lě nǔ lɛ́ɛ nyí gbɔn nyɔ́ émí núkún mɛ̀. È ɖɔ bɛsín din ɔ́‚ alokan émí tɔn huzu alyannu nú émí ɖò ɖɔ nú è sè zɔ ɔ́ lí xò. Nǔ ɖokpó ɔ́ jɛn Marie-Léa Yémadjro‚ ɖɔ nú è sè zɔ wá tɔ gbaví bowun bowun gɔnu Benɛ tò ɔ́ tɔn lɔ́ɔ mɔ. È émí ɖó alyannu gege din bó ná wlí yɛ‚ bó na lɛ́ tò yɛ. Akpáxwé ɖevo din ɔ́‚ ye ná wazɔ dó yɛ kpinkpɔn jí. Gbɛta ée nɔ kpénúkún dó bɔlu xixo wú ɖò Aflika gbéjí ɔ́ ɖó ná ɖɔ lě bɔlu xixo ɔ́ ɖò ná nyí wɛ ɖò Benɛ kpódó Sierra Léone kpán tɛntin é. Tò gudo tɔn ée ná yì CAN 2022 ɔ́‚ ɖó ná tɔ́n sín anyǔ kpikpe nɛ́ ɔ́ mɛ̀. Benɛ ɖó hudo kɛ́n vɔ̌kwín tɔn bɔ Sierra Léone ká ɖó hudo ɖùɖéjí tɔn. Bónú è ná dó kpà yě ɔ́‚ bɔlu xò gbɛta Sierra Léone tɔn ɔ́ ɖò wlɛnwin lɛ́ɛ bǐ bá wɛ káká yì jɛ ée má sɔgbe ǎ jí. Nǔ gbɛ wɛ bɔlu xò gbɛta Benɛ tɔn ɔ́ ɖè ɔ́ nɛ́ ; ye gbɛ ɖɔ mɛ 6 è wú è mɔ azɔnkwín kolonâ ɔ́ ɖè lɛ́ɛ ɔ́‚ nǔ kún síxú nyí mɔ̌ ó. Ye mɔ azɔnkwín kolonâ ɔ́ ɖò ajacɔ́tɔ́ Saturnin Allagbé wú‚ gudo cɔ́tɔ́ Adénon kpódó Hùntɔnjí kpán ‚ nukɔn xotɔ́ Poté‚ Dòsú kpódó Mounié kpán wú. Ye tò nǔ lɛ́ɛ bǐ bó ná gbó Ecureuils lɛ́ɛ. Amɔ̌ nukɔntɔ Benɛ tɔn lɛ́ɛ ká ɖò caxóo jí. Mì mɛ è ɖò Benɛ lɛ́ɛ ɔ́‚ xó ɖɔ gbà jí lɛ́ɛ wɛ mì sè bɔ azɔnkwín kolonâ ɖò mɛ 6 wú ɖò mɛ 11 lɛ́ɛ mɛ̀. Bɔlu xò tɔ́ Benɛ tɔn lɛ́ɛ bǐ wɛ è ká gbéjé kpɔn có bɔ ye yì. Ɖò yemɛ ée wlán nǔ lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́‚ è ná mɔ Emmanuel Imorou kpódó Jodel Dòsú kpán. Gàn xixo ɖokpó jɛn kpò bɔ anyǔ kpikpe ɔ́ ná bɛ́ bɔ nǔ nɛ́ lɛ́ɛ bǐ ɖò jijɛ wɛ. Azɔnkwín kolonâ ɔ́ fɔ́n bó ɖò jijɛ jí wɛ tɛgbɛ ɖò Benɛ. "Gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ́‚ ɖò Benɛ ví lɛ́ɛ bǐ dà wɛ nú ye ná síxú yí dotóoxwé ényí ye wɔ́ wuntun azɔnkwín nɛ́ tɔn ɖě toolo ɔ́. Ɖò tɛníígbè azǎn 29ɔ́ ayidósùn ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ è lá kɛ́n mɛ nabí è bɛ́ azɔnkwín kolonâ ɔ́ dó mɔ gbá jí acɛkpìkpà ɔ́ tɔn : "" Ɖò Benɛ ɔ́‚ mɛ 3 kú bɔ mɛ 38 ɖevo lɛ́ bɛ́ azɔnkwín kolonâ ɔ́ ɖò gàn xixo 48 mɛ̀." "Ɖò azǎn 28ɔ́ ayidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ mɛ 1.187 mɛ bɛ́ azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ bɔ è ɖò mɛ 845 tɔ́jú wɛ‚ azɔn gbɔ nú mɛ 323 bɔ mɛ 19 kú. Ée è dɛ wá gbaví nukpɛnnɔ gɔnu tò ɔ́ jí ɔ́ ɖò aklunɔzangbla ée wá yì é ɔ́‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ́‚ ɖɔ ""mɛ gege wɛ ɖò azɔnkwín ɔ́ bɛ́ wɛ din""." "Xó è Benjamin Hùnkpátín ɖɔ è ɖye : ""Azɔnkwín ɔ́ ɖò tò ɔ́ mɛ̀‚ bɛ́ jɛxa ɖɔ tòví ɖokpó ɖokpó ní wànǔ xwédó walɔ ɖagbe zínzán è liza xá azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ é""." È ná sú sùnzán ɖokpó ɖò 9 jí bó ká ná gbá mɔto glín tɛn ɖokpó dó tokpɔnla ɖokpó mɛ̀. PME ée nɔ bɛ́ zunkɔ lɛ́ɛ hɛn ɔ́‚ bɛsín din ɔ́‚ ye ná gbɔn xá 69 ée ɖò Nɔxwe Ɖaxó mɛ̀ lɛ́ɛ bɔ kplékplé yetɔn nyí tokpɔnla 5 ɖò tòfɔligbé lɛ́ɛ é mɛ̀. Azɔxwé ée nɔ kpénúkún dó zunkɔ bibɛ kpódó ayǐ jí ná mɛ́ kpó ɖò Nɔxwe Ɖaxó ɔ́ (SGDS-GN) sɔ kɛkɛ afɔ atɔnnɔ dó tè nú zunkɔ bibɛ ɔ́. Gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó ayǐ è jí tòví lɛ́ɛ ɖè é kpódó nukɔn yìyì tò ɔ́ tɔn kpán ɔ́‚ wɛ sɔ azɔwánú lɛ́ɛ jó. Azǎn 14ɔ́ kɔnyásùn xwè 2020ɔ́ tɔn mɛ̀ wɛ‚ ɖò tokpɔngán Xulɛnnu tɔn ɔ́ kpódó tokpɔnlagán tokpɔnla 5 ée è sɔ azɔxwé ɔ́ junjɔn hwɛ̌ lɛ́ɛ mɛ̀ é kpán nukɔn. Afɔ ɖiɖe énɛ́ ɔ́‚ nukɔn yìyì tawun wɛ nyí ɖò tutomɛ SGDS-GN tɔn ɔ́ mɛ̀. Tokpɔnla 5 ɔ́ lɛ́ɛ bǐ wú wɛ ná kpénúkún. Sín hwenu è bɛ́ azɔ̌ ɔ́‚ zunkɔ bibɛ ɔ́ gbɔn xá 43 mɛ̀ (20 ɖò Kutɔnu ‚13 ɖò Agbomɛ Kánɖòfí ‚ 4 ɖò Xɔgbonu ‚ 2 ɖò Glexwé bɔ 2 ɖò Sɛmɛ-Kpoji). Azɔ̌ è nyí PME lɛ́ɛ tɔn ɔ́ wɛ nyí ɖɔ ye ní bɛ́ zunkɔ ɖò tòví lɛ́ɛ gɔn bó ná yí kplé dó fí ɖokpó. Pascal Essou‚ ɖɛmɛnu yaɖé yaɖé tò ɔ́ tɔn ɔ́‚ dó akpá ɖò azǎn 19ɔ́ nǔxwásùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɖò Kutɔnu. Nǔwíwá lɛ́ɛ ɔ́‚ tògán PatriceTALƆN wɛ nɔ nù lóbó bló bɔ azɔxwé tɛnmɛ tɛnmɛ tò ɔ́ tɔn lɛ́ɛ sín nukɔntɔ lɛ́ɛ lɔ́ɔ ɖò tɛn ɔ́ mɛ̀. Ée è sɔ ɛ́ ɖò gǎn-hɔn-yì-tɔ lɛ́ɛ sín kplé ɖò azǎn 12ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn ɔ́‚ Pascal Essou wɛ nyí mɛ atɔngɔ ɔ́ ée ɖò tɛn mɔ̌wun mɛ̀ nɔ wɛ ɖò Benɛ. Ényí ajɔwatɔ cóbó lɛ́ nyí tòxóɖɔtɔ‚ FCBE sín ɖɛmɛnu wɛ é nyí sín xwè 2015ɔ́-2019ɔ́ mɛ̀ hwɛ̌ cóbó wá nyí Bloc Républicain sín mɛ káká wá yì jɛ hwenu è sɔ ɛ́ dó é. É wɛ ɖyɔ Joseph Gnonlonfoun ée nɔ tɛn nɛ́ ɔ́ mɛ̀ nú xwè 8 é. Ɖɛmɛnu tò ɔ́ tɔn ɔ́‚ sɛ́n wɛ dó wá. É ná nɔ nyí anǎ ɖò azɔwatɔ lɛ́ɛ kpódó azɔxwé lɛ́ɛ kpán tɛntin hwenu wǔvɛ́ ɖé ná wá ɖè é. É ná nɔ yí xó è vɛ́ adɔ̌ azɔwatɔ tɛnmɛ tɛnmɛ lɛ́ɛ kpódó kɔ́mɛgán lɛ́ɛ kpán ‚ bó ná nɔ xwlé yě acɛkpìkpà ɔ́ bɔ fífá ná dó tîin. È ná nɔ xwlé nǔ è è síxú wà bɔ azɔxwé lɛ́ɛ ɖibe ɔ́ lɛ́ɛ acɛkpìkpà ɔ́. È ná wànǔ bɔ acɛ azɔwatɔ lɛ́ɛ ɔ́ ná lí dǒ. È lín có bó gblɔ́n ǎ. Gbadanu élɔ́‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ‚ Benjamin Hùnkpátín ɔ́‚ è yí í ɖò gbaví nukpɛnnɔ gɔnu tò ɔ́ tɔn jí ɖò ɖɔ nú è sè gàn 8 tɔn ɔ́ mɛ̀. Wɛn ée nukɔntɔ Lomɛ tɔn lɛ́ɛ dó ɔ́ wɛ é dó zogbeji. Ɖò wɛn è acɛkpìkpà Lomɛ tɔn ɔ́ lá ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ nawe nɛ́ ée ɖó xwè 42 ɔ́‚ ko jɛ wuntun azɔnkwín nɛ́ ɔ́ tɔn mɔ jí sín hwenu é ko ɖò Benɛ é ‚ ɖò azǎn nukɔntɔn xwèjísùn ɔ́ tɔn gbè ‚ hwenu é lɛkɔ sín zɛzizɛ ée kplɛ́ɛ yì Yovotomɛ̀‚ Janma tò mɛ̀ kpódó Turquie kpán é. Amɔ̌‚ Lomɛ yíkúngban jí wɛ è gbéjé é kpɔ́n bɛ́ ɖó azɔnkwín kolonâ ɔ́ ɖè. Mɛ dó va nú azǎn kanɖé ɔ́ ko bɛ́. Azǎn 13ɔ́ abɔxwísùn ɔ́ tɔn gbè wɛ acɛkpìkpà ɔ́ sɔ bó ná hùn nǔ sín avɔkanfún kwín sisa nù ɖè. Tokpɔnla Gɔgunu tɔn mɛ̀ (Aliboli) wɛ è ná hùn nǔ sín nù ɖè ‚ ayǐ è jí è dó avɔkanfún ɖè tawun é ɖokpó nɛ́. "È kpɔ́n hwenu nɛ́ ɔ́ bo sɔ bónú avɔkanfún ɔ́ ma vɔdà ó ‚ bónú glesi lɛ́ɛ má wá sà nǔ dó akwɛ gudo ó. Nǔ hùn sín nǔwíwá lɛ́ɛ nú ná zɔ́n bɔ azɔxwé ée nɔ ya avɔkanfún lɛ́ɛ lɔ́ɔ ná síxú jɛ azɔ̌ jí kpɛɖé kpɛɖé ‚ gbè è ɖó ɖò kplé è gǎn-hɔn-yì-tɔ lɛ́ɛ yì ɔ́ nɛ́." Nú avɔkanfún dótɔ lɛ́ɛ ɔ́‚ nǔ è è hùn sín avɔkanfún kwín sisa nù ɔ́ ná zɔ̀n bɔ è ná síxú sà kwín nɛ́ ɔ́ dó axi tò è nɔ ko dó avɔkanfún lɛ́ɛ é bǐ mɛ̀. Acɛkpìkpà ɔ́ gbɔn yɛkan ɔ́ mɛ̀‚ bó nyí gbehwan avɔkanfún dótɔ lɛ́ɛ ɖɔ ye ní xwédó lě è ná wà ajɔ̌ mɔ̌wun gbɔn é bó sà nǔ yetɔn lɛ́ɛ. Ɖi lě è nyí gbɔn nú avɔkanfún gbɔn é ɔ́‚ acɛkpìkpà ɔ́ lɛ́ kɛnu dó soja sisa xwè 2020ɔ́-2021ɔ́ tɔn wú. Acɛkpìkpà ɔ́ ɖɔ è ná hùn nǔ sín soja sisa ɔ́ nù ɖò azǎn 19ɔ́ abɔxwísùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. È ná gbɛkan dénu káká yì jɛ azǎn 30ɔ́ ayidósùn ɔ́ tɔn gbè. Akwɛ è ná xɔ soja ɔ́ sɔ ná zɛ 175 wú ǎ. Acɛkpìkpà ɔ́ ɖɔ émí ná huzu adà nú gbetakɛn azǎn 16ɔ́ lyasùn xwè 1975ɔ́ ɔ́ tɔn ée ɖɔnǔ dó tò ɖevo mɛ̀ nù ée Benɛ lɛ́ɛ wú é. Acɛkpìkpà ɔ́ lɛ́n ná lilɛ́ gbetakɛn nɛ́ ɔ́ bɛ́ ná sɔgbe xá ée ɖò gbɛ ɔ́ mɛ̀ é tɔn jí. Kplé gǎn-hɔn-yì-tɔ lɛ́ɛ tɔn è ye bló ɖò azǎn 17ɔ́ zofínkplɔsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ ye ɖɔ ye ná sɔ sɛ́n nɛ́ ɔ́ xwlé ɖɛmɛnu lɛ́ɛ. Ɖò gbè è kplé è gǎn-hɔn-yì-tɔ lɛ́ɛ ɖó é ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ sɛ́n ɔ́ ko dóxó bɔ nǔ hwe demɛ. Nǔ è hwe ɔ́ ɖě wɛ nyí tò gudo nù nyá sín tò mɛ tɔn mɛ̀ má yí agbǎn ɔ́ ɖó tà ‚ tò gudo nù má sɔ nyí ‚ nǔ má sɔgbe è ɖò tò gudo bà ná nyí lí nù lɛ́ɛ é ‚... Tutomɛ sɛ́n nɛ́ è è sɛ́dó ɖɛmɛnu gbà jí ɔ́‚ è ɖó ná gbéjé kpɔn tɛnwin lɛnwin bónú alɔ cyɔn tò gudo nù lɛ́ɛ jí má wà xò kɔ́ ó. Bó ná dó ɖù nǔ nɛ́ ɔ́ sín lè ɔ́‚ azɔxwé è nǔ nɛ́ ɔ́ kàn lɛ́ɛ ɖó ná byɔ ɖɔ è ní cá mɔkàn émí dó mɔgbà jí Sbee tɔn ɔ́ wú. Mɛ è byɔ ɔ́‚ è ná kán kwɛ níí bɛ́ ná sú ɖò azǎn ayizɛn mɛ̀‚ lě gǎn ée kpacɛ dó ajɔ̌ xó wú ɖò Sbee ɔ́‚ Michel Bergamin ɖɔ gbɔn é nɛ́. Kàn cícá ɔ́‚ è hɛn ɔ́‚ è ná bló ɖò azǎn 30 mɛ̀‚ ényí akpáxwé we lɛ́ɛ bǐ yígbè nú akwɛ è è kán é. È ná bó tlɛ ɖò sìn sín kàn ná yí nɛ́ ɔ́‚ tutomɛ ɖokpó ɔ́ jɛn wɛ. Ényí è byɔ nǔ è bà wɛ è ɖè ɖò mɔkàn jí ɔ́ gudo ɔ́‚ acɛkpìkpà ɔ́ ɖó azǎn ayizɛn bó ná cá kàn ɔ́. #SìnxóɖòBenɛ Bɛsín azǎn 2ɔ́ xwèjísùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ PME/PMI lɛ́ɛ hɛn ye ná byɔ sín nunu yetɔn vɔ̌nu; é sɔ ná nyí caki 110 000 ée ye nɔ sú ɖayǐ ɔ́ ǎ. É lín din azǎn ayizɛn wɛ. È ko jɛ alǐn xúdò jí bó ná gbá dotóoxwé ɖaxó (CHUR) Agbomɛ Kánɖòfí tɔn é ɔ́. Azǎn 28ɔ́ zoosùn xwè 2020ɔ́ ɔ́ tɔn gbè wɛ‚ ɖò gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ‚ Benjamin Hùnkpátín ‚ kpódó ée nɔ kpénúkún lanmɛ ayǐ tòví lɛ́ɛ tɔn wú é ɔ́‚ José Didier Tonato ‚ kpán ; tokpɔngán Xulɛnu tɔn ‚ Jean-Claude Codjia núkún mɛ̀. Liva 116 wɛ è ná zán cóbó ná gbá ‚ é ná xɔ xwè atɔn. È ní flín ɖɔ dotóoxwé ɖaxó nɛ́ ɔ́ gbígbá ɔ́ ɖò PAG ɔ́ mɛ̀. È bó lɛ́ xà : Lanmɛ ná ɖò ganjí : Dotóoxwé ɖaxó Agbomɛ Kánɖòfí tɔn ɔ́ è ná fó ɖò xwè 2023ɔ́ mɛ̀. Nǔ gbéjé kpɔn ée ná xɔ sùnzán 14 ɔ́‚ è sɔ jó nú Alliance for abordable internet (A4ai). Tutomɛ nɛ́ ɔ́‚ azɔxwé Benɛ tɔn ée nɔ kpénúkún dó kantitɛ wú é ɔ́ (Absu- Cep) kpódó azɔxwé ée nɔ kpénúkún dó kún gbígbá mɔkàn tɔn wú é ɔ́ kpán wɛ ɖò nù ɖémɛ. "Linlin ɔ́ wɛ nyí ɖɔ ""Benɛ tò ɔ́ ní ɖó wlɛnwin kpódó tutomɛ kpáa ée ná ná sìnkɔn nú hudo tòví lɛ́ɛ tɔn ée fɔ́n tɛgbɛ lóbó ɖò jijɛ jí wɛ ɖò kantitɛ gbɔn mɔkàn jí lí nù é""‚ Emile Kougbadi‚ gǎn ée kpacɛ dó Absu-Cep nù é wɛ ɖɔ mɔ̌." Mɛ bǐ wɛ ná ɖó nù ɖò walɔ è ná wazɔ ɔ́ mɛ̀. Nǔtuuntɔ xeɖé xeɖé ɖò mɔkàn lí nù lɛ́ɛ wɛ ná xò yeɖee kplé bó ɖɔ lě è ná síxú mɔ kantitɛ gbɔn mɔkàn jí akwɛ kpɔcɔwun é. "Aurélie Adam Soulé Zumaru tɛɖɛ jí ɖɔ ""A4ai ɔ́ ɖó nǔ è wú è ná kpɔ́n dó dó wànǔ bónú kantitɛ gbɔn mɔkàn jí ná síxú bɔkun ɖò Benɛ é""." Mɛdógesiwéma yɔyɔ mɔkàn jí tɔn ée nɔ tè kpɔn wɛ è ɖè sín sùn mɔkpán ɖye ɖokpóo ɔ́‚ wá tɔ́n lo. ANIP ná má mɛdógesiwéma yɔyɔ mɔkàn jí tɔn ɔ́ nú gbɛtɔ 45000 din. È hùn nǔ sín nù ɖò azǎn 18ɔ́ xwèjísùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɖò Kutɔnu. Mɛdógesiwéma yɔyɔ mɔkàn jí tɔn nɛ́ è è byɔ sín zoosùn xwè 2020ɔ́ tɔn mɛ̀ wá yì jɛ aluunsùn xwè 2021ɔ́ tɔn mɛ̀ lɛ́ɛ bǐ wɛ tɔ́n‚ bɛ́ nyí xomɛ hùnhùn nú nú tòví ée ɖó hudo mɛdógesiwéma tɔn sín sùn mɔkpán ɖye ɖokpóo lɛ́ɛ é. È sɔ ná nɔ lín sɔ mɔ̌ cóbó ná nɔ tɔ́n din ǎ ‚ lě gǎn ée kpacɛ dó ANIP nù ɔ́‚ Cyrille Gougbédji ɖɔ é nɛ́. È tínmɛ ɖɔ mɛjí tutomɛ azɔxwé gbígbá tɔn ɖokpó ɖò tè bó ná nɔ kpénúkún dó nyǐ ɖè tòví lɛ́ɛ wú. É ɖɔ lě nǔ lɛ́ɛ ɖò cící gbɔn wɛ ɔ́‚ è byɔ mɛdógesiwéma yɔyɔ mɔkàn jí tɔn nɛ́ ɔ́ din ɔ́‚ aklunɔzangbla ɖokpó ko kpé bɛ́ ná tɔ́n. Cyrille Gougbêdji lɛ́ tínmɛ ɖɔ bɛsín azǎn nukɔntɔn lidósùn ɔ́ tɔn ɔ́‚ vǐ ɖěbǔ è è ná jí ɖò Benɛ ɔ́‚ è ɖó ná bló Ravip níí. Bó ná dó dalɔ tòví ée jó azɔ̌ yetɔn lɛ́ɛ dó bó wànǔ xwédó walɔ ɖagbe zínzán ɖò zali xá azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ lí nù ‚ lě acɛkpìkpà ɔ́ zɔ́n gbɔn é ɔ́‚ acɛkpìkpà ɔ́ sɔ gbetakɛn ɖɔ émí ná hɛnsɔ tòví nɛ́ lɛ́ɛ. Akwɛ è é sɔ ɖòtè ɖò ali nɛ́ ɔ́ nù ɔ́ ná yì liva 74‚12 Cfa. Walɔ tɛ è ká sɔ ɖòtè bó ná dó hɛnsɔ mɛ lɛ́ɛ ná ‚ akwɛ nabí è ká síxú ná mɛ ɖokpó ɖokpó bɛ́ jɛ gàn tɔn mɛ̀. È ylɔ́ : 1- taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn tɔ‚ Mindenou‚ gǎn ée kpacɛ dó akwɛ xó wú é ‚ 2- Robin Accrombessi‚ nukɔntɔ gbɛta kplékplé ée nɔ jɛhun dó acɛ Kpódó lè nǔzántɔ́ lɛ́ɛ ɖó é wú ɔ́ <>. Cóbónú è ná dalɔ wěmá mɛ̀ ɔ́‚ è tó gbéjé nǔwíwá lɛ́ɛ kpɔ́n hwɛ̌‚ bó tó cyan azɔxwé lɛ́ɛ hwɛ̌. Akpáxwé nɛ́ ɔ́ ɖibla xɔ xwè ɖokpó. Akwɛ è è ná zán cóbó ná gbá sla gǎn-hɔn-yì-tɔ lɛ́ɛ tɔn ée adà gblogblo tɔn nyí ha 5‚ bó ná nɔ fí è Croix du Sud sín xwé ɔ́ ɖayǐ ɔ́‚ ná ɖibla hú liva 65 Cfa. Xwé ɔ́ ná ɖó goxɔ 10 bɔ è ná gbá síngbó 5 ɖò jǐ ‚ goxɔ ɖokpó bɛ́ ná ɖó síngbó 4 ɖò jǐ. Azɔxwé Arabian Construction wɛ ná gbá xwé ɔ́ ɖò sùnzán 24 mɛ̀. Ɖɛmɛnu lɛ́ɛ yígbè nú tò kwɛ ée zán gbé tò ɔ́ já ɖò xwè 2021ɔ́ mɛ̀ é ‚ ɖò azǎn 3ɔ́ zoosùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. É yí liva 17 jɛji. È sɔ jlɛ dó xwè 2020ɔ́ tɔn (liva 14 jɛji) wú ɔ̀‚ è mɔ ɖɔ liva 3 livi 150 jɛ tò kwɛ xwè élɔ́ mɛ̀ tɔn ɔ́ jí ‚ è ná ɖɔ ɔ́‚ kɛ́n 22‚62% jɛji. Ɖɛmɛnu gbásá gán ɔ́‚ Louis Vlavonú tínmɛ ɖɔ azɔ̌ yaɖé yaɖé ɖevo lɛ́ɛ wɛ jɛji ɖò tají ɔ́‚ ɖɛmɛnu gbásá ɔ́ bíbló ɖó. Nǔ è zɔ́n lɛ́ɛ ɖě wɛ nyí akwɛ kɔ́ nú azɔwatɔ lɛ́ɛ‚ azɔwánú lɛ́ɛ bíbló ɖó ‚ mɔto xɔ nú azɔwatɔ gán lɛ́ɛ ɖé lɛ́ɛ. Ɖɛmɛnu gbásá yaɖé yaɖé ɔ́ gbígbá lɔ́ɔ nyí nǔ bɛ́ ɖɔ. Maurice Thantan nǔwlánwlán zɔ wá tɔ è è sɔ é ‚ ayǐ è jí gbɛtɔ lɛ́ɛ ɖè é ‚ lanmɛ ná nɔ ganjí xó ɖěbǔ ɖè ǎ. Sín hwenu è sɔ tutomɛ yaɖé yaɖé dó azɔ̌ wíwá lɛ́ɛ nù ‚ azɔgbɛ́ mìtɔn lɛ́ɛ dánhùn gbɔn azɔwatɛn lɛ́ɛ bǐ. Xúɖuxúɖu zɔn ɔ́‚ hùn mɛ̀ sín azɔn wɛ bɔ è nɔ bɛ́ ényí hémoglobine mɛtɔn má nyɔ́ ǎ ɔ́. Hémoglobine wɛ nyí nǔ è nɔ zɔ́n bɔ hùn nɔ mya é ‚ é wɛ nɔ lɛ́ kùn jɔhɔnkwín byɔ fíjó lɛ́ɛ mɛ̀. Hùn mɛ̀ zɔn nɛ́ ɔ́ nɔ zɔn bɔ hùngó nɔ ján cí hùn kàn lɛ́ɛ mɛ̀. Ɖò azɔnkwín Kovidi-19 lí nù ɔ́‚ azɔnkwín kolonâ nɛ́ ɔ́ nɔ byɔ mɛ lanmɛ gbɔn awɔntin lí nù ‚ bó nɔ byɔ fúnfún ɔ́ mɛ̀‚ bó nɔ wá yì hɛn fíjó tají lɛ́ɛ ɖi hǔn ‚ alìn‚ ayi ‚... Bó ná dó liza xá azɔnkwín nɛ́ ɔ́ ɖò lanmɛ ɔ́‚ agbaza ɔ́ ɖesu nɔ bló hùngó tɔn lɛ́ɛ sukpɔ. Xúɖuxúɖunɔ nɛ́ è hùngó nɔ ko dó ya ná ɖayǐ ɔ́‚ din è kovidi-19 lɛ́ wá byɔ lanmɛ níí é ɔ́‚ hùngó lɛ́ɛ ná lɛ́ sukpɔ gɔ́na. Azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ nɔ zɔ́n bɔ hùngó nɔ hú gǎn lanmɛ nú Xúɖuxúɖunɔ ɔ́. Nǔ cí mɔ̌ ɔ́‚ jɔhɔn sɔ nɔ síxú byɔ taglomɛ ǎ. Mɛ è lanmɛ tɔn wá cí mɔ̌ é ɔ́‚ è na sɔ ɛ́ yì dotóoxwé bó ná gbíjɔ́ lanmɛ níí ganjí. Ɖò keze zán atín tɔn ée è nɔ ɖù xwè tɔn ɖò azǎn nukɔntɔn ayidósùn ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ African Parks Benɛ ‚ azɔxwé nɛ́ ée nɔ kpénúkún dó kanlin nyìnyì kpá Panjali kpódó W kpán wú é ɔ́‚ nyì éɖee dó atíndídó mɛ̀‚ bó dó atín dó hectares 10 jí. Xá Tanguieta tɔn è nyí Batia é ‚ bó má lín dó kanlin nyì kpá ǎ ɔ́‚ jí wɛ è dó atín lɛ́ɛ dó. Nǔwíwá lɛ́ɛ bɛsín azǎn 5ɔ́ ayidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè gbɔn atín kwín we ɖé dídó gblamɛ. Nǔ gǎn ée kpacɛ dó kanlin nyì kpá Panjali ɔ́ nù ɔ́‚ linlin atíndídó tɔn ɔ́ wɛ nyí ɖɔ zunkan ní lɛ́lɛ̌ dó kanlin nyì kpá ɔ́. "Zungbó nɛ́ ɔ́ ná wá nyí azɔwatɛn titewungbe nú African Parks ‚ Jean - Yves Koumpogue wɛ ɖɔ mɔ̌ : ""Kanlin nyì kpá Panjali ɔ́‚ xá è lɛ́lɛ̌ dó é lɛ́ɛ bǐ wɛ nyí étɔn." Hǔn ‚ mì ɖó nǔ bó ná wà ɖò kanlin nyì kpá ɔ́ gudo (...) Nǔwíwá mìtɔn sɔ ná nɔ kanlin nyì kpá ɔ́ mɛ̀ kɛɖɛ ǎ ‚ bɛsín din ɔ́‚ mì ná ɖò kanlin nyì wɛ bɔ alɔ mìtɔn ká ná hán ɖò gbehan lɛ́ɛ wú ǎ. "Énɛ́ wɛ zɔ́n bɔ mì ɖò nǔ tó xá tòví lɛ́ɛ wɛ‚ bónú káká nú xwè atɔ́ɔn din ɔ́‚ gbě lɛ́ɛ bǐ ná dó amamú fɛ́ɛn lɛ́lɛ̌ dó kanlin nyì kpá ɔ́.""" Atín tɛnmɛ tɛnmɛ wɛ mì dó ɖò tutomɛ nɛ́ lí nù. Atín lɛ́ɛ ɖě nɛ́ nyí kpasatin nɛ́‚ ahwakwíntin‚ zoloomatin kpódó ɖevo lɛ́ɛ kpán. Tò ɔ́ mɛ̀ sín atín lɛ́ɛ wɛ bónú ye ná síxú jɛxa xá ɔ́ mɛ̀. È ná lɛ́n bǐ ɔ́‚ atín è è dó xwè 2020ɔ́ élɔ́ mɛ̀ ɔ́ ná yì 5000. Bónú linlin yetɔn ná dó jɛjlɔ́ ɔ́‚ nukɔntɔ kanlin nyì kpá ɔ́ tɔn lɛ́ɛ tuun émí kún síxú kpé nǔɖé wú lóbó émí ɖokpónɔ ó. Gǎn ée kpénúkún dó fí è lɛ́lɛ̌ dó kanlin nyì kpá ɔ́ wú lɛ́ɛ gbɔ́ bó dɔn tòví lɛ́ɛ dó wǔ bónú tutomɛ ɔ́ ná síxú yì tà. Xá ɔ́ mɛ̀ nù lɛ́ɛ ‚ gbɛta kplékplé ée nɔ kpénúkún dó kanlin dɔ́kun wú é ɔ́ (AVIGREF)‚ gbɛta ée nɔ kpénúkún gbě Kpódó dɔkun tɔn lɛ́ɛ kpán wú bó ɖò CEG1 Tanguieta é kpódó nukɔntɔ Croix - Rouge tɔn ée ɖò ayǐ ɔ́ jí ɔ́ kpán lɛ́ɛ wɛ è dɔn dó bǔ. "Roméo Appia Houinsou ɖò ye dà wɛ nú ye ná síxú kpénúkún dó atín lɛ́ɛ wú : ""mì ɖò alɔgɔ yetɔn byɔ wɛ bónú atín vú nɛ́ lɛ́ɛ ná síxú huzu atín ɖaxó."" Maurice Thantan." Bó ná dó yígbè nú nǔkanbyɔ nɛ́ lɛ́ɛ bǐ ɔ́‚ xósúsú zɔ wá tɔ mìtɔn dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú ɔ́‚ Angela Kpeija ‚ cyan xó xá dotóo gán Jules Gninkou. "Nǔ mɛ ée sɔ tutomɛ ɔ́ ɖayǐ lɛ́ɛ ɔ́ é nyɔ́ nú è ɖó hwɛ nú ɖɔ nú è sè zɔ wá tɔ ǎ ""é sɔ Benɛ tò ɔ́ sù ǎ ‚ ɖò Aflika gbéjí ɔ́‚ é wɛ ká nyí xlɛ acɛ ɖíɖó tòví bǐ kpáa tɔn‚ é wɛ sɔ ɖòtè bɔ è ɖó ná dó ɖɔ nú è sè zɔ wá tɔ gàn ǎ""." È kpácá azɔgbɛ́ Ignace Sossou tɔn lɛ́ɛ bɔ è ko ɖɔ hwɛ tɔn ǎ ‚ hwɛ ɔ́ è ká ɖó ná ɖɔ bó ná mɔ ɖɔ Ignace Sossou kún ɖó nù ɖò xó ɖémɛ ó. Kplékplé ɖɔ nú è sè zɔ wá tɔ lɛ́ɛ tɔn byɔ tògán ɔ́ ɖɔ ní zán acɛ è tò ɔ́ nɛ́ɛ lɛ́ɛ bó ɖè é tɔ́n. Ignace Sossou ‚ ɖɔ nú è sè zɔ wá tɔ mɔkàn jí tɔn wɛ‚ é ɖò gànkpá mɛ̀ ɖò Kutɔnu sín azǎn 24ɔ́ wǒsùn xwè 2019ɔ́ tɔn gbè ɖokpóo. Xó ɖé ɖò é kpódó hwɛɖɔtɔ hwɛɖɔgbásá Kutɔnu tɔn ɔ́ kpán tɛntin bɔ è dó é gàn nú sùnzán 18. Hwɛɖɔtɔ ɔ́ ɖò vì vɛ̀ dó é wɛ ɖɔ ‚ é kpá xó dó kɔ nú émí ; xó è émí ɖɔ ɖò kplé gbɛta kplékplé Cfi tɔn dòmɛ ɔ́‚ é huzu adà ná. Aní ká nyí 5G ɔ̀ tawun ? Aní ká ɖò ná ɖyɔ wɛ kpódó 5G nɛ́ kpán tawun. Nɛ̌ 5G ɔ́ ká huzu tòxóɖiɖɔ nú gbɔn ? È ká ná ɖi xɛsi nú 5G ɔ́ à ? Flijɛ tɛ ká ná ɖó ɖò lanmɛ ná nɔ ganjí lí xò ? Fitɛ mì ká ɖè ɖò ali nɛ́ xò ɖò gbɛ ɔ́ mɛ̀‚ ɖò tají ɔ́‚ Aflika gbéjí ɔ́ ? Xósúsú zɔ wá tɔ mìtɔn gbɔn mɔkàn jí tɔn ɔ́‚ ná yígbè nú mí ɖò nǔwíwá Culture numérique ɔ́ mɛ̀‚ bɔ mì ɖò mí dà wɛ nú Mí ná kpɔ́n. Kɛ́n ninɔ BEPC tɔn tɔ́n ɖò azǎn 2ɔ́ avùvɔsùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè‚ aklunɔzangbla 3ɔ́ tɛnkpɔn yetɔn tɔn gudo. Kɛ́n mɛ nabí è din é tɔn wɛ nyí 51‚19% ; a é wá dò kɛ́n 5 nú xwè è wá yì é (56‚72%). Yemɛ è yì agbahwlɛnhwlɛn lɛ́ɛ hɛn ɔ́‚ ye ná kpɔ́n kɛn yetɔn gbɔn mɔkàn jí ‚ cóbónú è ná tɛ́ kɛ́n lɛ́ɛ dó azɔxwé lɛ́ɛ ɔ́‚ è ko lá gbɔn mɔkàn jí bɔ ye hɛn ɔ́‚ ye ná kpɔn. Mɔkàn lí e-résultats è è sɔ ɖayǐ azǎn yɔywɛ ɖé ɖye kpowun é ɔ́‚ jɛn nɔ ɖè kɛ́n BEPC ɔ́ tɔn tɔ́n. Mí mɔkàn zán tɔ̀ émí ‚ kpódó awăjíjɛ́ kpán ɔ́‚ un wá ɖɔ nú mí ɖɔ kɛ́n BEPC 2020ɔ́ ko tɔn ɖò mɔkàn lí e-résultats ɔ́ jí. Un ná sɔ ayǐ mítɔn déjí ɖɔ‚ kɛ́n ɔ́ kpinkpɔn ɔ́ vɔ̌nu wɛ. Kpódó e-résultats kpán ɔ́‚ kɛ́n mítɔn kpódó mí kpó wɛ ɖò kpɔ́. pic.twitter.com/HIHYTy2fY5 - Aurélie Adam Soulé Zumaru (@AurélieASZ) azǎn 2ɔ́ avùvɔsùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Ée gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó nǔ wà ɖò mɔkàn jí kpódó mɔzo núwíwá tɛnmɛ tɛnmɛ lɛ́ɛ kpán wú ɔ́‚ ɖɔ xó fó é ɔ́‚ ví lɛ́ɛ kpódó mɛjitɔ yetɔn lɛ́ɛ kpán hɛn dín ɔ́‚ ye ná kpɔn kɛ́n BEPC tɔn ɔ́ ɖò mɔgbà ɔ́ jí. Kɛ́n kpinkpɔn ɔ́ vɔ̌nu wɛ. Gbetakɛn nɛ́ ɔ́ tɔ́n hwenu mɔgbà jí gbɛ́ azɔ̌ ɖò nyɔnúzángbè azǎn 30ɔ́ lyasùn ɔ́ tɔn é ‚ é ɖò mɔ̌ bɔ kɛ́n CEP tɔn ɔ́ ɖò tè bɔ è ná kpɔ́n. Mɛ tɛnwe wɛ lɛ́ bɛ́ azɔnkwín kolonâ ɔ́ din. Gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ́ wɛ kplé ɖɔnúèsèzɔwátɔ lɛ́ɛ ɖò azǎn nukɔntɔn lidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn mɛ̀ bó lá wɛn nɛ́ ɔ́. Káká wá jɛ éhɔ́nmɛ ɔ́‚ mɛ nabí è wú azɔnkwín kolonâ ɔ́ ɖè bɔ è ɖò tutɔju wɛ ɖò Benɛ ɔ́‚ bǐ bló 13. Mɛ nɛ́ lɛ́ɛ bǐ wɛ gosin tò gudo ‚ è dó yě va alǒ ye ɖò mɛ ɖokpó nɔ yí ‚ Benjamin Hùnkpátín wɛ ɖɔ mɔ̌; é vɛ́ níí bɔ mɛ ée ɖò mɛ ɖokpó nɔ yí lɛ́ɛ ɔ́‚ mɛɖé lɛ́ɛ wànǔ xwédó walɔ ɖagbe è liza xá azɔnkwín ɔ́ é ǎ. Gbɔn gbehwan nyínyí tɔn mɛ̀ ɔ́‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ɔ́ dà Benɛ ví lɛ́ɛ bǐ bónú ye ní lɛ́ ɖó ayi tè syɛnsyɛn dó walɔ ɖagbe è acɛkpìkpà ɔ́ zɔ́n ɖɔ è ní zán dó liza xá azɔnkwín ɔ́ é wú. "Nú Benjamin Hùnkpátín ɔ́‚ ""è mɔ ɖɔ Benɛ ví ɖé lɛ́ɛ tîin bó gbɛ́ tó nú se nú acɛkpìkpà ɔ́‚ bó nɔ yí mɛ ée gosin tò gudo lɛ́ɛ dó xwé yetɔn lɛ́ɛ gbè ‚ ye má dó va ‚ lóbó nɔ sɔ tòví ée kpò lɛ́ɛ sín gbɛ dó agbagbaɖá ɖò azɔnkwín nɛ́ lí xò""." Gǎn-hɔn-yì-tɔ ɔ́ ɖò tòví lɛ́ɛ bǐ dà wɛ ɖɔ ye ní ylɔ́ alǒkàn è è sɔ ɖótè lɛ́ɛ ɖě (51020000 alǒ 51040000)‚ bó ɖè mɛ ée ná gosin tò gudo bó ná lɛ́ kpò ɖò hundan gbɔn tò ɔ́ mɛ̀ wɛ lɛ́ɛ é gbà. Acɛkpìkpà ɔ́ ɖɔ dandan mɛ̀ wɛ mɛ ée ná gosin tò gudo lɛ́ɛ ná ná caki 100 000 bó ná gbéjé lanmɛ yetɔn kpɔn có bó ná byɔ tò ɔ́ mɛ̀. Yemɛ nukɔntɔn è sín lanmɛ wɛ è gbéjé kpɔn lɛ́ɛ ɔ́‚ kɛ́n yetɔn ko tɔ́n ɖò azǎn 14ɔ́ nǔxwásùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Mɛ gege súxó bó ɖɔ lanmɛ gbéjé gbéjé kpɔn kwɛ ɔ́ sukpɔ dín. Gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ́‚ Benjamin Hùnkpátín tínmɛ ɖɔ akwɛ kpɔcɔwun jí mɛ mɛ gbéjé gbéjé kpɔn kwɛ ɔ́ ɖè‚ ɖó hùn ɛnɛ wɛ è ná ɖa ɖò ali nɛ́ ɔ́ xò. É tínmɛ ɖɔ ényí alyannu ée nɔ ɖa hùn lɛ́ɛ ɖě gblé ɔ́‚ acɛkpìkpà Benɛ tɔn ɔ́ wɛ é ɖò kɔ ná. Adonis Bohoun. Mí nú mǎ nyí alɔ nú azɔnkwín kolonâ ɔ́ ɖò Benɛ lóbó sú kún dó nú kún gbígbá tɔn. "Linlin è jí gǎn-hɔn-yì-tɔ ɛnɛ acɛkpìkpà ɔ́ tɔn kpódó agban kun yì tò mɛ̀ tɔ́ lɛ́ɛ kpán cyan xó dó ɖò azǎn 2 lyasùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè é nɛ́. ""Nǔ ɔ́ hɛn hǔn""‚ mɔ̌ wɛ gǎn-hɔn-yì-tɔ tò ɔ́ tɔn‚ ée nyí wěgbójínɔtɔ ɖò tògán ɔ́ gbásá ɔ́‚ Pascal Kupkaki ɖɔ." Agban kun yì tò mɛ̀ tɔ lɛ́ɛ lɛ́ wá gbetakɛn è acɛkpìkpà ɔ́ sɔ nú yě bɔ ye ná dó nyì alɔ nú azɔnkwín ɔ́ é kpódó tó nú se nú acɛkpìkpà ɔ́ kpán jí. Ye gbɔn yɛkan nɛ́ ɔ́ mɛ̀ bó lɛ́ sɔ hudo yetɔn lɛ́ɛ xwlé acɛkpìkpà ɔ́. Acɛkpìkpà ɔ́ ɖɔ émí kán dó agban kun yì tò mɛ̀ tɔ lɛ́ɛ jí bó ná dó kplɔn nǔ tò mɛ̀ yì tɔ lɛ́ɛ dó azɔnkwín ɔ́ jí. Ɖó mɛ ée wú alɔ jɛ bɛ́ ɖó azɔnkwín ɔ́ gbɔn gudo din ɔ́‚ tasi wɛ é dó. Nú mɛ ée ɖò azɔ̌ bà wɛ lɛ́ɛ ɔ́‚ ye ná wlán nǔ è bà wɛ ye ɖè ɔ́ dó mɔgbà ɔ́ jí ɖò tɛn è jɛxa é mɛ̀. Bó ná dó flín nǔ mɛ ɔ́‚ è ɖó ná ɖó xwè 18 wá yì xwè 40‚ bó ká ná ɖó kúnnú ɖè wémá azɔ nyɔwa tɔn hwɛ̌ có bó ná síxú wlán nǔ dó mɔgbà ɔ́ jí. Nú gǎn Psie tɔn ɔ́‚ agbahwlɛntɔ è è ná cyan lɛ́ɛ ɔ́‚ acɛkpìkpà ɔ́ ná kplɔn nǔ yě dó azɔ wíwá gbɛ jí. Nǔkplɔnmɛ nɛ́ ɔ́‚ è ná bló nú mɛ ée è cyan lɛ́ɛ bǐ ‚ hwɛ̌ có azɔxwé yetɔn lɛ́ɛ ná fɔ yě ɖokpó ɖokpó. Gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ́‚ tɛɖɛ jí bó ɖɔ‚ atinkɛnsáxwé ée ɖò globoto è è sí ɔ́ mɛ̀ lɛ́ɛ wɛ ná tó mɔ nǔ è è nɔ cyɔn dó awɔntin nù ɔ́ hwɛ̌. É ká lɛ́ ɖɔ mɛ ɖokpó síxú xɔ nǔ è è nɔ cyɔn dó awɔntin nù ɔ́ zɛ we wú keze ɖokpó ɔ́ mɛ̀ ǎ. Benjamin Hùnkpátín lɛ́ ɖɔ mɛjí ‚ atinkɛnsáxwé ée ko ɖò Benɛ ɔ́ bǐ wɛ acɛkpìkpà ɔ́ ɖè akwɛ kpò ná ɖò nǔ è è nɔ cyɔn dó awɔntin nù lí xò. Ɖi lě è nɔ ko nyí gbɔn ɖò xwè fúfó tɛgbɛ ɔ́‚ tògán ɔ́ ɖó kɛ́n lě tò ɖò yìyì wɛ gbɔn é tɔn nú ɖɛmɛnu lɛ́ɛ ɖò azǎn 29ɔ́ wǒsùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. "PatriceTALƆN ɖó kɛ́n azɔ̌ è é wà ɔ́ tɔn bɔ è ""kpà gbè ná"" ɖò xwè gudo tɔn è ɖò gǎn nyínyí tɔn hwenu é. È ɖò tè kpɔn PatriceTALƆN nú è ná ɖɔ xó bó ɖó kɛ́n azɔ̌ è é wà lɛ́ɛ tɔn." Xó tɔn hɛn ɔ́ é ná ɖiga. Amɔ̌ cɛ́jú 20 jɛn ɖɔ xó ná. È ná ɖɔ ɔ́‚ cɛju 30 wɛ hwe sín xó è ɖɔ xwè è wá yì ɔ́ mɛ̀‚ bɔ é lɛ́ nyí xlɛ sinsɛxwe nú xó tɔ́n tɔn. Xótà we jí jɛn kɛnu dó kpowun. "Hwɛ̌ ɔ́‚ ɖò xó tɔn sín bibɛ mɛ̀ ɔ́‚ PatriceTALƆN ɖɔ : ""é jló mì bɔ un sɔ xwè élɔ́ ɖòtè bó ná yí ɖó gbè nú mɛ ée sɔ mì dó gǎn zínkpó jí lɛ́ɛ é ‚ bó ná yí ɖó kɛ́n nú yě kpódó nù cè kpó ‚ ɖò azɔ̌ è mì nɔ bǔ bó wà ɖò xwè 5 mɛ̀ ɔ́ lí nù.""" Xó nɛ́ ɔ́ nyì ɖɔkpɛ́n dó zɔnlin zunzun tɔn è é bló bó gbɔn tokpɔnla 60 mɛ̀ ɖò abɔxwísùn ɔ́ kpódó wǒsùn ɔ́ kpán mɛ̀ é. "Bɔdéwú tɔn ɔ́‚ tògán ɔ́ ɖɔ mɛjí‚ nǔ è alɔ wà ɔ́ nɔ ɖɔ xó hú nǔ è jlá wɛ nù ɖè é : ""Kpipka jɛ kɛ́n ɖíɖó élɔ́ bɛ́ sɔ jló mì nú má lɛ̀ xó glé ǎ""." Amɔ̌‚ xógbè tɔn ɖokpó ɖokpó kpɛ̀n zǐn bó dó jlá kɛ́n ɖíɖó tɔn. Kɛ́n ɖóɖó tɔn ɖò klewun mɛ̀ có ɔ́‚ è gbà jɛ̌ nǔ è wà ɖò akpáxwé ɖokpó ɖokpó é mɛ̀. Kpɔndewu tɔn ɔ́ wɛ nyí ɖɔ ‚ è sɔ Benɛ ví 3 ɔ́‚ 2 nɔ mɔ sìn mímɛ́ nù‚ bɔ tògán hùn nǔ sín nǔ nɛ́ nù. Kúdídó kpódó tà kpódó afɔ kpó jó nú azɔ̌ ɔ́ kpán. Nǔ è è síxú hɛn ɖò xó è PatriceTALƆN ɖɔ sɛ́dó Benɛ ví lɛ́ɛ ɖò xwè yaɖé yaɖé 2021ɔ́ sín yɛkan mɛ̀ é nɛ́. Dwíndwín dó nú mɛ sín xó ká wɛ à ? Xó è tògán ɔ́ ɖɔ ɖò xwè yaɖé yaɖé ɔ́ sín bibɛ mɛ̀ ɔ́ ɖi mɔ̌. Ɖò xó klewun è PatriceTALƆN ɖɔ ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ akpáxwé gege ko kpà gláglá nú Benɛ ví lɛ́ɛ ɖó nǔ gege wú. Nǔ nɛ́ lɛ́ɛ ɖě wɛ nyí ɖùɖéjí è ye ɖó ɖò azɔnkwín kolonâ ɔ́ kpódó Awɔnlin sín dógbó è é sú é kpán lí xò é. Nǔ ɖò mɔ̌ có ‚ Benɛ tò ɔ́ sín kwɛ zínkán fɔ́n bó ɖò jǐ yí wɛ‚ bɔ tò ɔ̀ sín nǔ ɖò mɛ núkún mɛ̀ nyɔ́ wɛ. "Nú PatriceTALƆN ɔ́‚ ""kúdídó nú mɛ bǐ tɔn wɛ""." Wuntun ɖé wɛ nyí bó xlɛ ɖɔ tò mìtɔn ɖò tò jɔ tò há jí yí wɛ‚ bɔ azɔ̌ wà ɖó ganjí mɔ mya núkún níí bɛ́ ɖó tò hɛn lɔ́ ɖagbe ‚ lě tògán ɔ́ mɔ gbɔn é nɛ́. "Akpá ɖevo xwé ɔ́‚ tògán ɔ́ mɔ ɖɔ tò émí tɔn ɖò ""huzu ɖagbe ɖé"" huzu wɛ‚ bɔ tòví lɛ́ɛ wɛ ká nyí mɔ̌." "Bɔ é ká nyí nǔ kpé dó nǔ nù wɛ ǎ : ""Tò ɖaxó jɛn mì ko nyí sín dò." "Tò Gbɛhanzin tɔn‚ Bio Guera tɔn‚ Akaba tɔn kpódó nyɔnu agóojye lɛ́ɛ kpán tɔn wɛ mì nyí""‚ bɔ tògán PatriceTALƆN ná xlɛ́ tɔn." Lanmɛ ná nɔ ganjí xó ɖěbǔ ɖè ǎ. Kɔlɛ́wa xwé tò dɔkun mìtɔn è yovo fɔ yì tò yetɔn mɛ̀ gǎnnu gǎnnu lɛ́ɛ ko sɛ kpɔ́. Ɖò azǎn 15ɔ́ lyasùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ acɛkpìkpà yovo flasê lɛ́ɛ tɔn lá ɖɔ émí ná kpà sɛ́n bó ná bɛ́ dɔkun Benɛ tò ɔ́ kpódó Sénégal tò ɔ́ kpán tɔ́n jó. Tutomɛ sɛ́n kpikpa tɔn nɛ́ ɔ́ è è sɔ nyìtè ɔ́ wɛ xlɛ xó è acɛkpìkpà Benɛ tɔn ɔ́ kpódó yovo flansê tɔn ɔ́ kpán cyan dó kɔlɛ́wa tò dɔkun 26 ée nyí dɔkun Dádá Agbomɛ tɔn lɛ́ɛ tɔ́n é. Ɖò kplé è gǎn-hɔn-yì-tɔ lɛ́ɛ yì ɔ́ sín gbè ɖíɖó mɛ̀ ɔ́‚ tutomɛ ɔ́ yígbè ɖɔ tò dɔkun ko atɔ́ɔn núkún ɖokpó Dádá Agbomɛ tɔn lɛ́ɛ‚ ée ye bɛ́ dó hɔnmɛ ɖò Quai Branly - Jacques Chirac ɔ́‚ bɔ ahwan gán sùnví nɔ Alfred Dodds (1842-1922) wá bɛ́ ɖò Agbomɛ lɛ́ɛ ɔ́‚ ye ní bɛ́ jó. Sɛ́n byɔ ɖɔ è ní ná xwè ɖokpó flansê tò ɔ́ bɛ́ ná tò dɔkun nɛ́ lɛ́ɛ jó. Sín hwenu azɔnkwín kolonâ ɔ́ wá din é ɔ́‚ alɔ kiklɔ byɔ walɔ Benɛ ví lɛ́ɛ bǐ tɔn mɛ̀. Énɛ́ wɛ zɔ́n bɔ alɔklɔnú nɔ ɖò nukɔn nú cɔfu lɛ́ɛ‚ xwé lɛ́ɛ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ gbásá lɛ́ɛ‚ akwɛsɛxwetɛn lɛ́ɛ alǒ dotóoxwé lɛ́ɛ. Amɔ̌‚ è bó ká cɔ́ mɛɖee dó alɔ klɔ sìn ɖelɛ́ɛ wú ‚ ɖó ye síxú lɛ́ wá ɖó flí jɛ nyanya dó lanmɛ jí. Akɔ kiklɔ hwɛhwɛ nɔ zɔ́n bɔ è nɔ nyì alɔ nú azɔn è è nɔ dó mɛ lɛ́ɛ gege ‚ ɖò tají ɔ́‚ xomɛslasla kpódó avuvɔ kpikpi kpán. È ká zɔ́n ɖɔ è ní klɔ alɔ Kpódó aɖǐ Kpódó sìn kpó ényí è yì adà gudo é. È xlɛ ɖɔ azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ nɔ yawu kú blewun è nyí è zán amasin kwín sìndakɛ́nnɔ ɔ́. Amɔ̌‚ ényí è zán sìn ‚ aɖǐ ‚ kpódó amasin kwín sìndakɛ́nnɔ ɔ́ kpán zɛ̌nzɛ̌n bó dó klɔ alɔ ná ɔ́‚ é nyɔ́ ǎ. Nǔ è hù ado ɖò fínɛ wɛ nyí ɖɔ é wá yá ɔ́‚ é ná wá dɔn agbaza gblé. È ɖó ná ɖó sìn mímɛ́ ɖò vo bó ná wá hú alɔ ná. Mɔ̌ ɖokpó ɔ́‚ ényí è ko zán chlore ɔ́‚ è sɔ ná haji lóbó lɛ́ zán alɔ klɔ nú sìndakɛ́nnɔ ǎ. Sìn è mɛ̀ è dó chlore ɔ́ nɔ hù nǔ kwíjì amɔ̌ è nyɔ́ nú è dó klɔ alɔ ǎ. Ényí è jlo mɛɖé nú é ná zán chlore ɔ́‚ gramme 5 wɛ é ná kɔn dó sìn litli ɖokpó mɛ̀. Michel Dussuyer‚ bɔlukplɔmɛtɔ Ecureuils lɛ́ɛ tɔn ɔ́‚ ɖò azǎn 29ɔ́ zoosùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ ɖè yemɛ 23 ée ná xò bɔlu bó ná dà ayihun xá bɔlu xò gbɛta Gabon tɔn ɖò azǎn 11ɔ́ kɔnyásùn ɔ́ tɔn ɖò Portugali é tɔ́n. Ɖò yemɛ 23 nɛ́ lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́‚ yemɛ we ɖémɛ bɔ ye ko xò bɔlu kpɔn gbeɖé ɖò Ecureuils lɛ́ɛ mɛ̀ ǎ (Roche Yohan kpódó Stéphane Matteo Ahlinvi kpán) ; Stéphane Sessegnon ‚ afɔ sɔ ɖo tè tɔ Ecureuils lɛ́ɛ tɔn ká ɖò yemɛ 23 lɛ́ɛ mɛ̀ ǎ. Yemɛ 23 lɛ́ɛ. Adonis Bohoun nǔwlánwlán zɔ wá tɔ è è sɔ é ‚ mɔzo nǔwíwá lɛ́ɛ. Ɖɛmɛnu lɛ́kɔ yì ɖɛmɛnu gbásá ɔ́ bó ná yí bló sùn atɔn è kpò nú yě ɖò hwenu kpáa wegɔ xwè ɔ́ tɔn mɛ̀ é. Ye hùn nǔ sín nù ɖò azǎn 20ɔ́ kɔnyásùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ‚ ɖò ɖɛmɛnu gán Louis Vlavonú sá mɛ̀. Akwɛ zínzán xwè ɔ́ tɔn wú lintamɛ dó gbé ye ja tawun ‚ có xó sɛ́n tɛnmɛ tɛnmɛ ká ɖò tè kpɔn yě. Bó ná dó flín nǔ ɔ́‚ tò kwɛ zínzán è acɛkpìkpà ɔ́ sɛ́dó ɔ́ zɛ liva 2400 wú ‚ è ná ɖɔ ɔ́ kɛ́n 6% wɛ jɛji . Ée ye hùn hɔn toolo sín ayǐhɔngbe tɔn ɔ́‚ ɖò azǎngagbè kɔnyásùn ɔ́ tɔn ɔ́‚ xó we ko ɖò tè kpɔn yě : ye ná cyan xó xá CENA sín mɛ lɛ́ɛ dó nǔ è kàn jɛɖutɔ ɖíɖó ɖò sɔmì sɔmì tògán sísɔ tɔn ée ɖò xwè 2021ɔ́ mɛ̀ é ‚ bó ká ná lɛ́ lintamɛ dó kɛ́n ɖíɖó xwè 2019ɔ́ tɔn ée gbɛta kplékplé Benɛ tò ɔ́ tɔn ée nɔ jɛhun dó acɛ tòví lɛ́ɛ jí ɔ́ ɖó é wú. Mɛkúkú mísa alǒ alɔwlíwlí mí ɔ́‚ bónú è ná tîin jɛn wɛ ɔ́‚ yɛhwenɔgán wɛ ná ná gbè tɔn. È ná bó tlɛ cí alɔkpa ɖěbǔ ɔ́‚ mɛ ée ná nɔ amisa ɔ́ dòmɛ lɛ́ɛ ná zɛ 50 wú ǎ ‚ káká yì jɛ hanjigbɛta ɔ́ jí. Bɔ è ká ná nɔ zɔ nú mɛɖee nǔjlɛ kpò ɖokpó. Igleja ɖesu ká tlɛ ko ɖò azǎn sún nú alɔwlíwlí tɔn lɛ́ɛ wɛ ényí é má ɖò hwlɛndo jí din ǎ ɔ́. "Ye ɖò zɔ nú goxɔ Mawu tɔn có ɔ́‚ agùn ví Katolika tɔn lɛ́ɛ ɖò ""vɔ̌sísá‚ nùbibla kpódó yɛhwe ée nɔ nyɔ́ Mawu núkún mɛ̀ ɔ́ xwlé wɛ""." Sinsɛnnuwatɛn lɛ́ɛ súsú wɛ nyí walɔ ɖagbe nukɔntɔn è acɛkpìkpà ɔ́ mɔ bó ná dó liza xá azɔnkwín kolonâ ɔ́ é ‚ hwenu é mɔ bɔ mɛ we bɛ́ azɔn nɛ́ ɖò tò ɔ́ mɛ̀ é. Mɛ gege ɖò azɔmɛ xwé lɛ́ɛ kpódó kplɔn yì jǐ alà vɔ lɛ́ɛ súsú byɔ wɛ. Acɛkpìkpà ɔ́ ká ko ɖò gbè yí ná wɛ hwɛ̌ ǎ. "É ká ɖó ""nǔ è kunkpla lɔn yì jǐ lɔn fɔn kàn é ‚ hwɛndo núwíwá ‚ sinsɛn núwíwá ‚ ..."" lɛ́ɛ tè." Yɛ yíyí : Rebecca Kɛnjanhunɖé‚ Maurice Thantan. Ɖi mɛ nukɔntɔn è wú è mɔ azɔnkwín ɔ́ ɖè ɔ́ ɖɔhun ɔ́‚ Janma tò mɛ̀ nù ɔ́ lɔ́ɔ hɔn nǔzɔnmɛ mɛ ɖokpó nɔ yí nunɔ tɔn ɔ́ nyì gbě. É gosin Munich‚ bó gbɔn Paris ɖò azǎn 11ɔ́ xwèjísùn ɔ́ tɔn‚ nǔ ɖò ganjí wɛ ɔ́‚ è ɖó ná dó é va. É ɖó ná cí xwé gbè xɔ azǎn 14 hwɛ̌. Lě mɛ ée ɖò xɛ nya ɖò mì jí wɛ ɖò Benɛ lɛ́ɛ bǐ ɔ́ gbɔn káká wá jɛ fí è nɛ́. É dó sɛ́n nɛ́ có ɔ́‚ nawe ɔ́ dánhùn gbɔn Kutɔnu kpódó Xɔgbonu kpán ‚ lě ɖɔnúèsè è gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ́ tɔn lá gbɔn é nɛ́. Bɛsín azǎn 13ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn ɔ́‚ hùn jɛ tín tɔ́n sín awɔntin mɛ̀ níí jí ‚ jɔhɔn nɔ sìn í bɛ́ nɔ kpɛ́nkpɛ́n ; nǔ è zɔ́n bɔ è gbéjé lanmɛ tɔn kpɔn bó mɔ azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ ɖò wǔ tɔn é nɛ́. "Ɖò táatagbè azǎn 17ɔ́ xwèjísùn ɔ́ tɔn ɔ́‚ ""kɛ́n tɔn sín hùn tɔn è è ɖa ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ xlɛ ɖɔ azɔnkwín ɔ́ ɖò wǔ tɔn""." Nukɔntɔ tò ɔ́ tɔn lɛ́ɛ dó mɔ̌ nú fí è azinzɔnnɔ ɔ́ gbɔn lɛ́ɛ bǐ. Mɛ 16 jí wɛ è cyɔn alɔ hwɛ̌ din‚ asú tɔn lɔ́ɔ ɖò ye mɛ̀. Mɛ wegɔ élɔ́ ée wú è mɔ azɔnkwín ɔ́ ɖè ɔ́‚ xlɛ́ ɖɔ mì ɖó ná ɖó ayi tè ɖesu bó ká ná ɖó sísí nú nǔzɔnmɛ acɛkpìkpà tɔn lɛ́ɛ‚ bó ná dó liza xá azɔnkwín kolonâ ɔ́ lě jɛxa gbɔn é ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ́ wɛ ɖɔ mɔ̌. Yemɛ nǔɖé bà ná wá tɔ 11 wɛ mɔ livi 200 yí ɖò acɛkpìkpà Benɛ tɔn ɔ́ sí. Gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó mɔkàn Kpódó nǔ è kàn mɔzo kpán wú é ɔ́‚ Aurélie Adam Soulé Zumaru wɛ sɔ akwɛsɛxwetɛn wémá ɔ́ jó ɖò axɔsúzángbè azǎn 14ɔ́ nǔxwásùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè. Alɔ dó mɛ acɛkpìkpà ɔ́ tɔn ná dalɔ yemɛ nɛ́ lɛ́ɛ bɔ ye ná lɛ́ bɛ́ azɔ̌ yaɖé yaɖé ɖevo. Mɛ ɖokpó ɖokpó yí livi 10 wá yì jɛ 30. Akwɛ zínzán Oumandera wɛ è ylɔ́ ɖɔ‚ bɛ́ tɔ́n sín akwɛ è sɔ ɖó tè bó ná dalɔ mɛ ée ná wazɔ ɖò mɔkàn jí lɛ́ɛ é ɔ́ (FAEN) mɛ̀. Yemɛ 11 è è dalɔ nɛ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ è tó gbéjé yě kpɔn hwɛ̌ azɔn atɔn : wěmá yetɔn lɛ́ɛ yíyí ‚ agbahwlɛnhwlɛn bɔ ye wlán nǔ bɔ ye ká lɛ́ wá dó gesi nyɔ́ wà yetɔn ɖò gbɛta è è sɔ ɖò tè nú agbahwlɛnhwlɛn énɛ́ é nukɔn. Ɖò bibɛmɛ ɔ́‚ yemɛ 114 wɛ sɔ wěmá ɖayǐ ɖò kɔnyásùn xwè 2020ɔ́ tɔn mɛ̀. Aní mì ká tuun tawun dó lè è mɔkàn núwíwá lɛ́ɛ ɖó dó kɛ́ ɔ́ jí é wú ? Mɔkàn zínzán ɖevo (ée má nɔ hɛn ayǐ kwíjì din ǎ ɔ́) ká ɖè à ? Aní wà wɛ nǔ tuun tɔ xeɖé xeɖé mɔkàn núwíwá lɛ́ɛ tɔn ká ɖè bó ná vɔdà nú flí jɛ nyanya ée ye ɖó dó kɛ́ ɔ́ jí é ? Aní wɛ ɖokpó ɖokpó mìtɔn ká síxú wà bó ná ɖè dà kpò nú ayǐ hɛn kwíjì mɔkàn núwíwá lɛ́ɛ tɔn ? Xósúsú zɔ wá tɔ mìtɔn Maurice Thantan ná yígbè nú nǔkanbyɔ nɛ́ lɛ́ɛ ɖó xósúsú tɔn nyɔnúzángbè azǎn 8ɔ́ kɔnyásùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè tɔn ɔ́ mɛ̀. Mì ɖò mí dà wɛ nú mí ná ɖótó xó è ɖɔ lɛ́ɛ é. "Mɛ 40 tîin bɔ è mɔ azɔnkwín ɔ́ ɖò ye wú amɔ̌ nǔɖé ká ɖò ye wá wɛ ǎ ‚ bɔ è sɔ yě dó vò lóbó ɖò ye tɔ́jú wɛ‚ azɔn ɔ́ ɖò mɛ 13 wú amɔ̌ é ká zín ye jí ǎ bɔ è glɔ́n yě bó ɖò ye tɔ́jú wɛ‚ mɛ ɖěbǔ ɖè bɔ azɔn ɔ́ zín jí tɔn ǎ ‚ mɛ 1 kú bɔ azɔn gbɔ nú mɛ 27. Yemɛ è azɔn gbɔ ná lɛ́ɛ ɔ́‚ chloroquine wɛ è zán nú yě. È xlɛ ɖɔ nǔ è dotóo gán lɛ́ɛ ɖɔ ɔ́ sɔgbe. Afrique du Sud nù ‚ livanɔ Patrice Motsepe ɔ́‚ é sɔ ɛ́ dó kplékplé gbɛta ée nɔ kpénúkún dó bɔlu xixo wú ɖò Aflika gbéjí é nù ; é ká tlɛ sɔ kpácá mɛɖé ǎ. Ɖó kpódó asikpɛ́ kpán wɛ nya xwè 59 nɔ nɛ́ ɔ́‚ è sɔ ɛ́ ɖò kplé 43ɔ́ CAF tɔn ɔ́ dòmɛ. Afrique du Sud nù nukɔntɔn ɔ́ nɛ́ ɖò tɛn nɛ́ mɛ̀ ná nɔ wɛ nɛ́; é ɖyɔ nya Madagascar tò mɛ̀ nù‚ Ahmad Ahmad è è ɖè alɔ tɔn sín bɔlu xixo núwíwá lɛ́ɛ bǐ mɛ̀ nú xwè we é. Mɛɖé ká tlɛ lɛ́n ɖɔ Patrice Motsepe ná sɔ alɔ yì jǐ bó ná nɔ CAF nù ǎ. Abɔxwísùn xwè 2020ɔ́ tɔn mɛ̀ jɛn wɛ gǎn xóxó gbɛta Mamelodi Sundowns tɔn ée ɖò Afrique du Sud é ɔ́ ɖɔ émí ɖó linlin bó ná nɔ CAF zínkpo ɔ́ jí. Gbɛta FIFA ɔ́ ɖò jǐ tɔn‚ agbahwlɛntɔ atɔn ée kpò bɔ bǐ gosin hwe yì xɔ wà jí ɖò Aflika gbéjí é lɛ́ɛ ɔ́‚ bǐ wɛ jó tɛnmɛ dó níí ; è ná mɔ Abijan nù Jacques Arouma‚ Sénégal tò mɛ̀ nù Augustin Senghor kpódó Mauritanie nù Ahmed Yahya kpán ; é gbɔ bó wá kpò Patrice Motsepe kɛɖɛ ɖò atɛ jí. Patrice Motsepe huzu gǎn bɔ dó gǎn wú FIFA tɔn toolo ; é lɔ́ɔ ná ɖó gǎn bɔ dó gǎn wú atɔ́ɔn bó ná dó hɛn CAF ɔ́ ná. Ɖò kplé è gǎn-hɔn-yì-tɔ lɛ́ɛ bló ɖò azǎn 8ɔ́ lidósùn ɔ́ tɔn dòmɛ ɔ́‚ ye hùn nǔ sín tutomɛ è nyí kpɛ́n è è nɔ tɛ́ dó xɔ mɛ̀ ɔ́ kpódó acɔ́nú tɛnmɛ tɛnmɛ bíbló ɖò Benɛ kpán nù. Benɛ jló ná kpɔn awínnna tɔn è xɔ kwɛ lɛ́ɛ bó ná yě bónú è ná síxú zán ɖò xɔ gbígbá hwenu. Ɖò akpáxwé nukɔntɔn tutomɛ nɛ́ ɔ́ tɔn ɔ́‚ ayǐhúngánkɛn‚ gbadakɛnwo kpódó bɔ̌ kpán wɛ è ná huzu. Ayǐhúngánkɛn ɔ́ ná gosin Fita‚ Mbétécoucou‚ Igangan‚ Ouogui kpódó Idadjo kpán ; gbadakɛnwo ɔ́ ná gosin Kétou‚ Adakplamɛ kpódó Zogbodomɛ kpán. Ayǐ dɔkun è è ná fɔ nɛ́ lɛ́ɛ ná bló awínnya è è nɔ dó ɖó acɔ́ ná é kpódó kpɛ́n è è nɔ tɛ́ dó xɔ wú é kpán. É nyí kpɛ́n nɛ́ lɛ́ɛ è è ná bló ɔ́ hú gán hudo tò ɔ́ tɔn ɔ́ è ná sà ée ná kpò ɔ́ dó tò gudo"" ‚ lě ɖɔnúèsè ée tɔ́n sín kplé è gǎn-hɔn-yì-tɔ lɛ́ɛ bló mɛ̀ ɔ́ ɖɔ gbɔn é nɛ́." Bónú tutomɛ ɔ́ ná dó ɖó nù ɔ́‚ acɛkpìkpà ɔ́ sɔ gbɛtɔ ɖé ɖayǐ bó sɔ azɔ̌ ɛnɛ dásí níí : Kovidi-19 gbéjé kpɔn nú ɔ́ (autotest Kovidi-19) ɔ́ ko ɖè ɖò Janma tò mɛ̀‚ Royaume Uni‚ autriche‚ bɔ è ko bɛ́ sisa wɛ ɖò Flansê tò mɛ̀ sín azǎn 12ɔ́ lidósùn ɔ́ tɔn ɖokpóo ‚ sín hwenu azɔxwé ɖaxó lanmɛ ná nɔ ganjí tɔn ɔ́ (Has) ná gbè tɔn é. Autotest Kovidi-19 ɔ́ nyɔ́ hú PCR ɔ́‚ bónú è má ná bó tlɛ mɔ dotóo ǎ ɔ́‚ è ná zán. Ɖò Flansê tò mɛ̀ ɔ́‚ è ɖò sisa wɛ ɖò atinkɛnsáxwé lɛ́ɛ nyí €6. Alyannu ɖé wɛ nyí bó gɔnu ée ko nɔ zán dó liza xá azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ ná lɛ́ɛ é ; é nyɔ́ nú mɛxo Kpódó yakpɔvu kpán bǐ. Autotest Kovidi-19 ɔ́ kpódó PCR ɔ́ kpán wɛ nyí alyannu ɖò zali xá azɔnkwín kolonâ ɔ́ lí nù bɔ yemɛ ée ɖò lanmɛ ná nɔ ganjí lí nù lɛ́ɛ sɔ ɖòtè nú gbɛ ɔ́ bǐ. Alyannu ɖé wɛ nyí bɔ mɛ ɖokpó ɖokpó ɖó ná ɖó bó ná nɔ gbéjé azɔnkwín ɔ́ kpɔn nú éɖee ɖò zali xá azɔnkwín Kovidi-19 ɔ́ lí xò>>‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é kpódó alɔ dó tòví lɛ́ɛ kpán wú é wɛ ɖɔ mɔ̌ ɖò mɔgbà tɔn jí. Ɖi lě é ɖɔ gbɔn ɔ́ wɛ ɔ́‚ bó ná dó gbéjé azɔnkwín ɔ́ kpɔn ɔ́‚ è nɔ sísɛ́ gànví Autotest Kovidi-19 tɔn ɔ́ dó awɔntin we lɛ́ɛ mɛ̀ yì cm 2 alǒ 3‚ bó nɔ lílɛ́‚ bó nɔ wá ɖetɔ́n; ényí gànví ɔ́ ná xwi ɖokpó ɔ́‚ azɔnkwín ɔ́ ɖò mɛ ɔ́ wú ǎ nɛ́‚ é ká ná xwi we ɔ́‚ azɔnkwín ɔ́ ɖò mɛ ɔ́ wú nɛ́. Hwenu azɔnkwín ɔ́ ná ɖò mɛ ɔ́ wú ɔ́‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ́ byɔ ɖɔ‚ mɛ ɔ́ ní lɛ́ zán PCR ɔ́ bó dó gbéjé kpɔn ná; nǔ è wú wɛ ɔ́ sukpɔ‚ è ná zɔ́n bɔ mɛ ée ɖò zali xá azɔnkwín ɔ́ wɛ lɛ́ɛ ná síxú tuun fí mɛ ée wú è mɔ azɔnkwín ɖè ɔ́ gbɔn lɛ́ɛ é. Il lɛ́ tɛɖɛ jí ɖɔ <>. Ɖò gbetakɛn è xixa tɔn nyí kɛ́n 2021.0015/AC/Seap bɔ Has ɖetɔ́n ɖò azǎn 15ɔ́ xwèjísùn ɔ́ tɔn gbè ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ Autotest Kovidi-19 ɔ́‚ mɛ ée wú azɔnkwín kolonâ ɔ́ má ɖè ǎ lɛ́ɛ wɛ ɖó ná zán ‚ è nɔ zán hwenu è xwè kplé tɛn ɖé ɔ́‚ è nɔ lɛ́ zán hwenu è jló ná gbéjé azɔnkwín ɔ́ kpɔn ɖò togun wɔbu wɔbu wú ‚ ɖi azɔmɛ xwé ɖɔhun mɔ̌ é. Akpá ɖevo xwé ɔ́‚ Has ɔ́ tɛɖɛ jí ɖɔ è ní tɛnkpɔn káká bó nyɔ́ Autotest Kovidi-19 ɔ́ zán jɛn wɛ‚ bó ká lɛ́ zán walɔ ɖagbe ée liza xá azɔnkwín kolonâ ɔ́ é ‚ ɖò tají ɔ́‚ zɔ nɔ dó mɛɖee. "Cóbónú Has ná yígbè nú Autotest zínzán bó dó gbéjé azɔnkwín ɔ́ kpɔn ná ɔ́ : ""é ɖó ná ɖó abì‚ é hwe bǐ ɔ́ 80% ɖò zínzán bó dó gbéjé azɔnkwín ɔ́ lí xò ; ényí é ɖɔ azɔnkwín ɔ́ ɖò mɛɖé wú ɔ́‚ é ɖó ná nyí mɔ̌ kɛ́n 99%""." Pascal Essou‚ ɖɛmɛnu tò ɔ́ tɔn ɔ́‚ ɖɔ mɛjí ‚ émí ná tɛnkpɔn káká bɔ è ná tuun azɔxwé ée nù wɛ émí kpacɛ dó ɔ́ gbɔn nǔwíwá émí tɔn lɛ́ɛ gblamɛ. È ɖè linlin tɔn nɛ́ ɔ́ gbà ɖò nyɔnúzángbè azǎn 20ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn gbè ‚ hwenu mɛ ée é ɖyɔ é‚ Joseph Gnonlonfoun ɖò azɔ̌ jó níí wɛ ɖò Xɔgbonu é. << Gǎn hwenu mìtɔn ɔ́‚ mì ná wànǔ ɖɔ ɖɛmɛnu tò ɔ́ tɔn ɔ́‚ è ná tuun í. Linlin nɛ́ ɔ́ ná gbɔn núwíwá mìtɔn lɛ́ɛ gblamɛ>>‚ È ɖè linlin tɔn nɛ́ ɔ́ gbà ɖò nyɔnúzángbè azǎn 20ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn gbè ‚ hwenu mɛ ée é ɖyɔ é‚ Joseph Gnonlonfoun ɖò azɔ̌ jó níí wɛ ɖò Xɔgbonu é. É ɖɔ mɛjí ‚ émí ná wànǔ ɖò gbè kplí gbè kplí mɛ̀ xá azɔxwé ée ɖò tò ɔ́ mɛ̀ lɛ́ɛ bǐ‚ bónú nǔ è ná vɛ́ adɔ̌ mɛɖé hwe tɔn nù ɔ́‚ mɛ ɔ́ ná síxú mɔ sìnkɔn tɔn. Pascal Essou jɛma ɖɔ hwenu ɖɛ̌ sɔ ɖɛ̌ mɛ̀ ná tîin ɖò azɔwatɔ kpódó azɔxwé ɖé kpán tɛntin ɔ́‚ émí ná zán ɖɛmɛnu sín acɛ émítɔn. <>‚ akpá è é dó é nɛ́. Ɖɛmɛnu tò ɔ́ tɔn lɛ́ dó kú nú tògán PatriceTALƆN‚ ée ɖéjí dó wǔ tɔn lóbó sɔ ɛ́ dó tɛn nɛ́ mɛ̀ é. Pascal Essou‚ ná jiɖiɖe tògán ɔ́; hwenu é ɖò akpá dó níí wɛ ɖò tògán gbásá ‚ ɖò azǎngagbè azǎn 19ɔ́ nǔxwásùn è wá yì ɔ́ tɔn gbè é ɔ́‚ éyɛ́ ɖɔ níí ɖɔ émí ɖòtè kpɔn ɛ́ ɖò fífá kán xixo lí nù ‚ nú é ná wànǔ bɔ gbè kplí gbè kplí ná tîin ɖò azɔwatɔ kpódó azɔxwé tɛnmɛ tɛnmɛ ée ko ɖò Benɛ tò mɛ̀ é bǐ kpán tɛntin. Hwɛjijɛ 6 120 wɛ è ko yí. È ɖè gǎn azɔmɛ xwé linsinmɛ azɔkplɔnkplɔn tɔn ɖé lɛ́ɛ sín gǎn zínkpó yetɔn jí ɖó ye zán acɛkpìkpà yetɔn nyì dò. Gǎn-hɔn-yì-tɔ Mahougnon Kakpo ɖyɔ yě bónú bónú azɔ̌ yetɔn má nɔte ó. È ɖè gǎn azɔmɛ xwé linsinmɛ azɔkplɔnkplɔn tɔn ɖé lɛ́ɛ sín gǎn zínkpó yetɔn jí ɖó ye zán acɛkpìkpà yetɔn nyì dò. Gǎn-hɔn-yì-tɔ Mahougnon Kakpo ɖyɔ yě bónú bónú azɔ̌ yetɔn má nɔte ó. Gǎn-hɔn-yì-tɔ MESTFP sɔ gǎn ɖevo lɛ́ɛ dó azɔmɛ xwé linsinmɛ azɔkplɔnkplɔn tɔn ée nɔ kpénúkún dó glèlílɛ́ wú ɖò Benɛ lɛ́ɛ é. Gbetakɛn mɛsi ɖaxó Mahougnon Kakpo tɔn nɛ́ ɔ́ tɔ́n hwenu è ɖè gǎn nɛ́ lɛ́ɛ sín azinkpo yetɔn lɛ́ɛ jí gudo é. Akpáxwé MESTFP tɔn ɔ́ ɖù lè tutomɛ è acɛkpìkpà ɔ́ sɔ ɖayǐ ɖò xwè atɔ́ɔn mɛ̀ lɛ́ tɔn. Nǔ tɛnmɛ tɛnmɛ è acɛkpìkpà ɔ́ wà ɖò azɔmɛ xwé ée ɖò tokpɔnla Benɛ tò ɔ́ tɔn mɛ̀ lɛ́ɛ ɔ́‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ Mahougnon Kakpo tín yě mɛ̀. Akpáxwé MESTFP tɔn ɔ́ ɖù lè tutomɛ è acɛkpìkpà ɔ́ sɔ ɖayǐ ɖò xwè atɔ́ɔn mɛ̀ lɛ́ tɔn. Nǔ tɛnmɛ tɛnmɛ è acɛkpìkpà ɔ́ wà ɖò azɔmɛ xwé ée ɖò tokpɔnla Benɛ tò ɔ́ tɔn mɛ̀ lɛ́ɛ ɔ́‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ Mahougnon Kakpo tín yě mɛ̀. Zɔnlin zunzun gbɔn tokpɔnla ɖé lɛ́ɛ mɛ̀ hwenu wɛ mɛsi ɖaxó Mahougnon Kakpo cyan xó xá nukplɔnmɛtɔ lɛ́ɛ dó nǔ è acɛkpìkpà ɔ́ wà ɖò akpáxwé yetɔn ɔ́ jí. Mahougnon Kakpo ɖɔ mɛjí‚ acɛkpìkpà ɔ́ ɖó linlin bó ná huzu núkún mɛ̀ nú azɔmɛ xwé lɛ́ɛ bǐ sese bɔ ye ná nyí nunywɛ gbásá nú Aflika gbéjí ɔ́ bǐ ; ɖò xwè atɔ́ɔn mɛ̀ ɔ́‚ acɛkpìkpà ɔ́ gbá azɔmɛ xɔ 1 034 dó azɔmɛ xwé lɛ́ɛ tɛnmɛ tɛnmɛ. É tɛɖɛ jí ɖɔ è ko gbá xɔ 250 fó bɔ nǔ bǐ ɖémɛ ‚ è kpò ɖò 750 gbá wɛ bó ká ɖò 122 bló ɖó wɛ. Mahougnon Kakpo lɛ́ ɖɔ è gbá adàdò 475 bɔ ɖokpó ɖokpó yetɔn ká ɖó xɔnu ɛnɛ‚ bó lɛ gbá azɔmɛ xwé azɔkplɔnkplɔn tɔn we‚ ɖokpó ɖò Bopa‚ ɖokpó ɖò Tchaourou. Ɖò xwè atɔ́ɔn lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́‚ è lɛ́ ɖò azɔmɛ xwé ɖé gbá dó Jugu wɛ bó ná nɔ kplɔn dotóo zɔ́ ɖò fínɛ (Efms). Liva afɔtɔn mɔ̌ wɛ è zán dó azɔmɛ xwé gbígbá mɛ̀‚ Mahougnon Kakpo wɛ ɖɔ mɔ̌. Nú gǎn-hɔn-yì-tɔ ɔ́‚ ɖò xwè atɔ́ɔn mɛ̀ ɔ́‚ acɛkpìkpà ɔ́ huzu núkún mɛ̀ azɔxwé lɛ́ɛ bɔ nyɔwa tîin. É kpéwú bó sɔ hudo azɔxwé lɛ́ɛ kpódó tò ɔ́ tɔn kpán dó azɔmɛ xwé lɛ́ɛ‚ é lɛ́ ɖó tɛnmɛ nú dòbànúnǔ kpódó nyɔwlan nyɔxa kpán. È sɔ ayǐdógesi wémá azɔmɛ xwé lɛ́ɛ tɔn ɖayǐ ‚ è ká sɔ walɔ ɖevo dó hɛn mɛsi lɛ́ɛ ná ‚ bó lɛ́ sɔ azɔxwé ée ná nɔ kpénúkún dó azɔmɛ xɔ lɛ́ɛ gbígbá wú é ɖótè‚ nǔ è è wà ɖò xwè atɔ́ɔn mɛ̀ lɛ́ɛ kɛɖɛ nɛ́. Azɔmimɔ jɔwunjɔja lɛ́ɛ tɔn nyí nǔɖé bó hɛn hǔn nú <>. Ée è ylɔ ɛ wá hwɛ gun ɔ́‚ é gbɛ ɖɔ émí kún bló nǔ mɔ̌wun ɖě ó. Nǔkanbyɔ tɛnmɛ tɛnmɛ lɛ́ɛ kpé bónú è ná síxú tuun nǔ jɛ‚ ɖò fulani lɛ́ɛ sin agbanjɛtɛn ɖò Glazoué‚ ɖò azǎn 15ɔ́ zofínkplɔsùn xwè 2015ɔ́ tɔn gbè sín zǎn ɔ mɛ ɔ ǎ Nya nɛ hùn ayixa hwenu nǔ ɔ jɛ ɔ ǎ ‚ ayi ɖò tè níí ‚ ehɔnmɛ ɔ‚ xó tɔn lɛ́ɛ ká ɖò finfan wɛ. Xwè atɔɔn è é xɔ ɖò gàn kpá mɛ ɔ wɛ dó akpà wǔ tɔn mɔ̌ à ? Nǔ ɖokpó è è ná tuun kpowun ɔ wɛ nyí ɖɔ‚ nya nɛ ɔ sɔ ɖò ganjí ǎ. Hwɛɖɔtɔ Florent R. Gnansomon gbɛ́ nǔ syɛnsyɛn nú gbě vun bló tɔ lɛ́ɛ bó ɖɔ gbě vun bíbló ɔ‚ akpà wɛ é nɔ xò tò wú. Nǔ nɛ lɛ́ɛ wɛ nɔ zɔn bɔ fífá kpódó ayijayǐ kpó ná tîin bɛ nɔ gló. È ka blawǔ bɔ jɔwunjɔja lɛ́ɛ nɔ gbɛ́ nǔɖé wá ‚ bó nɔ kpò nú ali gbo tòví lɛ́ɛ lóbó ná dó ɖó kwɛ. Ɖò nǔ è kàn Mohamed Aïdjo ɔ‚ é vɛ nú Florent R. Gnansomon bɔ è má hwɛn awɔntin ayǐ titewungbe bó mɔ dó nú nǔ è sín hwɛ dó é wɛ è ɖè ɔ ǎ. È vɛ níí bɔ azɔ̌ è lɔkpa zɔ wá tɔ lɛ́ɛ wà káká yì jɛ hwɛɖɔtɔ lɛ́ɛ jí ɔ́‚ má yì fúfónu ǎ. Énɛ́ wú ɔ́‚ hwɛɖɔtɔ è axɔsú ná bɔ ye ná jɛhun dó mɛ ée jɛ hwɛ gun lɛ́ɛ é ɖɔ mɛjí è ní jó Mohamed Aïdjo. Amɔ̌‚ é byɔ ɖɔ è ní lɛ́ vɔ́ dò bà nú nǔ. Hwɛjɛmɛjitɔ Mohamed Aïdjo tɔn‚ Raoul Placide Hungbeji lɔ́ɔ wá yí xó bó ɖɔ émí kún tuun nǔ è sín hwɛ dó é wɛ è ɖè ɔ ó ‚ lé Mohamed Aïdjo ɔ‚ Soulé wɛ lɛ́n ɛ dó xó tofwe ɖé mɛ kpowun ; é lɔ́ɔ sín afɔ kún ká lɛ́ yɛ fí ó. Hwɛjɛmɛjitɔ Hungbeji ɔ́‚ hɔn hwɛ è è dó lɛ́ɛ bǐ nyì gbě. É ɖɔ è ní lɛ́ɛ mɛ émí tɔn sín hwɛ we è è dó lɛ́ɛ bǐ mɛ. È ká byɔ ɖɔ ye ní lɛ̀ ɛ́ wé ɖò hwɛ è è dó ɖɔ é hɛn tú é ɔ́ sí. Cóbónú hwɛ dida ɔ́ ná jɛ tè ɔ‚ ye ɖɔ nú Mohamed Aïdjo ɖɔ‚ ní ɖɔ xó gudo gudo tɔn ɔ. Mohamed Aïdjo ɖɔ :<< gàn kpá ée mɛ un nɔ ɔ nylá nú mì ǎ. Ɖó un ɖò azɔn ɖé jɛ wɛ ɖayǐ ‚ bɛ nɔ zɔ́n bɔ un nɔ ɖò tò mɛ yí gbɛmɛ. Un ká mɔ amasin tɔn kpɔn ǎ. Amɔ̌‚ é kpácá mì bɔ gàn kpá ɔ mɛ wɛ un wá kpé mɛ ée ná gbɔ azɔn nú mì é ɖè. Un hɛn ɔ un ná ɖɔ gàn kpá è mɛ un yì ɔ lɛ́ wà ɖagbe nú mì>>. Ɖò fúfónu Hwɛɖiɖɔ ɔ tɔn ɔ‚ hwɛɖɔgbásá ɔ ɖɔ nǔ è sín hwɛ wɛ è dó ɔ́ kún sɔ ná nyí é nɔ nǔ nyanya wá tɔ lɛ́ɛ nù ‚ bó jló ná hù mɛ wɛ ó ‚ loɔ‚ é yì ajo gbé bó hɛn tú ‚ énɛ́ wú ɔ́‚ è ná sɛn gàn nú azǎn tɔɔn bó ná sú akwɛ 1200 ɖó tú è é hɛn ɔ wú. Xó lɛ́ɛ wɛ nyí ɖɔ ɖò zǎn azǎn 15ɔ́ wá yì jɛ azǎn 16ɔ́ zofínkplɔsùn xwè 2015ɔ́ tɔn ɔ‚ ɖò gàn atɔn mɛ mɔ̌ vɛlɛɛ ɔ‚ ajotɔ atɔn hɛn tú ‚ bó hɛn agyankpa kpódó kpotaklé kpán bó yì nya xwe 70 nɔ nɛ‚ alaji Boni Gado sín xwè ‚ éyɛ́ ká ɖò amlɔ dɔ́ wɛ fɛɛ. Ye tó fó hɔntogbo ɔ hwɛ̌‚ bó jɛ tú dá kpé fí bǐ jí. Ye zingbe dó xwetɔ ɔ ɖɔ‚ ní sɔ kɛkɛ tɔn sín cavi ɔ jó ‚ bó bɛ kwɛ ée ɖò xɔ ɔ mɛ lɛ́ɛ bǐ jó. Ye ɖó kpò níí bónú é ná síxú yawu bó bló dó nǔ è ɖɔ wɛ ye ɖè ɔ jí. Ée tɔ́ ɔ ɖò gbɛví han dó wɛ ɔ‚ vǐ tɔn Ibrahim Boni tɔ́n bó ná hwlɛn ɛ gán ‚ ye xú nǔ í bó gbò alɔ ɛ bɔ hùn dágblá. Ée xwékpánú lɛ́ɛ sè xósúsú ɔ‚ ye tɔ́n gidi gidi bɔ alɔ jɔ ajotɔ ɖokpó wú ‚ Aboubacar Soulé. Mɛ we ɖelɛ́ɛ kpéwú bó hɔn yì. È jó é nú lɔkpazɔwatɔ Glazoué tɔn lɛ́ɛ; ayǐhɔngbe tɔn ‚ Aboubacar Soulé kplá sɔja lɛ́ɛ yì zunkan mɛ. Hwenu yɔywɛ ɖé gudo ɔ‚ yemɛ ée ɖò ayijayǐ nù ɖò xá ɔ mɛ lɛ́ɛ ɔ‚ hwɛn awɔntin ayǐ bó ɖalɔ Mohamed Aïdjo ɔ jí ‚ bó sɔ yì jó nú lɔkpazɔwatɔ Glazoué tɔn lɛ́ɛ. Ée CENA lá kɛ́n nukɔntɔn lɛ́ɛ toolo ɔ‚ tògán PatriceTALƆN kpódó mɛ ée xò kpó ɖó níí ɔ kpó yì nɔtɛn Bloc Républicain tɔn bó yì jɛ awǎ ɖaxó ɖé. Tògán Patrice TALƆN yì nɔtɛn Bloc Républicain tɔn ée ɖò Étoile rouge sín xá ɔ mɛ é ‚ hwenu è CENA lá kɛ́n nukɔntɔn lɛ́ɛ dó é. Patrice TALƆN kpódó Mariam Chabi TALATA kpán yì nɔtɛn Bloc Républicain tɔn ‚ tòxó ɖɔ gbɛta nɛ ɔ dalɔ ɛ tawun ɖò sísɔ ɛ lí xò. Mɛ ée ɖò tògán tɔn jí lɛ́ɛ nyì ahwan wá bó ná má awăjíjɛ tògán ɔ tɔn xɛɛ. Bó ná dó flín nǔ ɔ‚ CENA lá gbadanu nɛ ɔ ɖɔ‚ TALƆN - TALATA mɔ kɛ́n 86‚36 bɔ Soumanou - Hunkpɛ bɔdéwú bó mɔ 11‚29%‚ Kohoué - Agɔsa wá gbɔn tó bó mɔ 2‚35%. Acɛkpìkpà ɔ sɔ gbetakɛn ɖɔ émí ná ɖó Fitheb sín nǔwíwá lɛ́ɛ tè. Gbetakɛn ée tɔ́n sín kplé è gǎn-hɔn-yì-tɔ lɛ́ɛ yì ɖò azǎngagbè azǎn 12ɔ́ nǔxwásùn xwè 2021ɔ tɔn gbè ɔ ɖě nɛ. Nǔ è zɔ́n wɛ nyí ɖɔ acɛkpìkpà ɔ ɖɔ mɛjí ‚ sín xwè mɔkpán ɖye ɖokpóo ɔ‚ Fitheb kún sɔ ɖó tutomɛ káká ɖé ó. Lě acɛkpìkpà ɔ mɔ gbɔn é ɔ‚ é gosin linlin è wú è dó é wá ɔ bǐ gbidi gbidi. <<É sɔ nɔ dɔn mɛ ǎ ‚ é ká ɖó nǔwíwá ɖé bló wɛ bɛ xwè ali ǎ>>‚ lě gbè ɖíɖó kplé è gǎn-hɔn-yì-tɔ lɛ́ɛ yì ɔ ɖɔ é nɛ́. Ée è sú kún dó nú Fitheb ɔ‚ è wá sɔ gbetakɛn bó ɖó azɔxwé tò ɔ tɔn ée nɔ kpénúkún dó kanwuntata bíbló wú ɔ ayǐ. Azɔxwé nɛ ɔ è è sɔ ɖayǐ ɔ‚ azɔ̌ ée nyí étɔn bɛ ná wà ɖò xwè we ée jǎwe lɛ́ɛ mɛ ɔ wɛ nyí ɖɔ ‚ é ná xò kàn bɔ kanwuntata bíbló ná gbàkún bó ná dɔn mɛ. "Ée Benɛ yí agbahwlɛnhwlɛn ""African Open Mixed Martials Arts Championship"" ɖò Yahoundé‚ ɖò síbígbè azǎn 15ɔ nǔxwásùn è wá yì ɔ tɔn gbè ɔ‚ é ɖó ɖùɖéjí ɖò akpáxwé kg 83 tɔn ɔ." "Ée é ɖó ɖùɖéjí ɖò ""Fighting Championship"" kpódó ""Hevioxo Mma Club"" kpán ɖò Benɛ ɔ‚ Chérif Drame wá xò akotokwínnyitɔ Caméroun nù ɔ‚ Alexandre Oumboyong ɖò akpáxwé 3ɔ. Ée Benɛ yí agbahwlɛnhwlɛn ""African Open Mixed Martials Arts Championship"" ɖò Yahoundé‚ ɖò síbígbè azǎn 15ɔ nǔxwásùn è wá yì ɔ tɔn gbè ɔ‚ é ɖó ɖùɖéjí ɖò akpáxwé kg 83 tɔn ɔ." "Ée é ɖó ɖùɖéjí ɖò ""Fighting Championship"" kpódó ""Hevioxo Mma Club"" kpán ɖò Benɛ ɔ‚ Chérif Drame wá xò akotokwínnyitɔ Caméroun nù ɔ‚ Alexandre Oumboyong ɖò akpáxwé 3ɔ." Ɖò tɛníígbè azǎn 10ɔ nǔxwásùn ɔ tɔn gbè ɔ‚ Aflika gbéjí bǐ sɔ dó ɖó keze zán ahwan fun xá Xúɖuxúɖu zɔn ɔ ; bɔ dotóo gán Constant Vodouhè ɖò lè è ɖè mɛ ɔ xó ɖɔ ɖò fí wɛ. Gbɛta kplékplé Dory ée nɔ kpénúkún dó sɔ hɛn Xúɖuxúɖunɔ lɛ́ɛ wú ɔ‚ ɖò Flansê tò mɛ bó lɛ́ɛ ɖò Aflika gbéjí ‚ gǎn ée kpacɛ dó é ɔ ɖó kɛ́n fí è ye fun ahwan xá Xúɖuxúɖu zɔn ɔ jɛ é ‚ ɖùɖéjí è ye ɖó lɛ́ɛ é kpódó lɛ́ɛ è nɔ tɔju gbɔn é kpán ; é lɛ́ ɖó kplé tɛnmɛ tɛnmɛ è ye nɔ bló gbɔn gbɛ ɔ bǐ mɛ ɔ hǎ ‚ sín xwè 2005ɔ́ mɛ ɖokpóo ɖò Strasbourg.Ɖò tɛníígbè azǎn 10ɔ nǔxwásùn ɔ tɔn gbè ɔ‚ Aflika gbéjí bǐ sɔ dó ɖó keze zán ahwan fun xá Xúɖuxúɖu zɔn ɔ ; bɔ dotóo gán Constant Vodouhè ɖò lè è ɖè mɛ ɔ xó ɖɔ ɖò fí wɛ. Gbɛta kplékplé Dory ée nɔ kpénúkún dó sɔ hɛn Xúɖuxúɖunɔ lɛ́ɛ wú ɔ‚ ɖò Flansê tò mɛ bó lɛ́ɛ ɖò Aflika gbéjí ‚ gǎn ée kpacɛ dó é ɔ ɖó kɛ́n fí è ye fun ahwan xá Xúɖuxúɖu zɔn ɔ jɛ é ‚ ɖùɖéjí è ye ɖó lɛ́ɛ é kpódó lɛ́ɛ è nɔ tɔju gbɔn é kpán ; é lɛ́ ɖó kplé tɛnmɛ tɛnmɛ è ye nɔ bló gbɔn gbɛ ɔ bǐ mɛ ɔ hǎ ‚ sín xwè 2005ɔ́ mɛ ɖokpóo ɖò Strasbourg. Ɖò tɛníígbè azǎn 10ɔ nǔxwásùn è wá yì ɔ tɔn ɔ‚ é wɛ è ɖù keze zán xúɖuxúɖunɔ lɛ́ɛ sín xwè. Aní wɛ è ká síxú hɛn ɖò nǔwíwá nɛ mɛ ? Awăjíjɛ mɛ wɛ mì ɖè ɖó keze zán nɛ è è sɔ nyìtè nú xúɖuxúɖunɔ lɛ́ɛ é wú ‚ ɖó sín xwè mɔkpán ɖye ɖokpóo wɛ mì ɖò xó tɔn wɛ‚ xúɖuxúɖu ɔ‚ azɔn ɖé wɛ bɔ azɔxwé lɛ́ɛ dó vɛ̌ ná; ye ná bó tlɛ tuun ɖɔ é ɖè ɔ‚ ye nɔ keya ɖé ná ǎ. Bɔ hɛnnu ɖélɛ́ɛ kpódó azinzɔnnɔ ɖélɛ́ɛ kpán ɖè bɔ è nɔ ɖɔ azɔn nɛ xó ɖò ye gɔn ǎ ; ye nɔ sɔ azɔn è jɛ wɛ ye ɖè nɛ ɔ sɔ hwlá. Kezɛ zán nɛ ɔ zɔ́n bɔ è tá wězízá dó azɔn nɛ ɔ jí‚ bó sɔ ná sɔ ɛ́ dó mɔ nǔjíwǔ ǎ ‚ bó ná flín ɖɔ azɔn nɛ ɔ jijɛ kún nyí wìnnyá nú ó ‚ ɖó azɔn nɛ ɔ‚ gǔ wɛ nyí bɔ è ɖù ‚ bɛ nyí gǔ bɔ mɛjitɔ mɛtɔn lɛ́ɛ lɔ́ɔ ɖù. Hǔn keze zán nɛ ɔ nyí wɛn bɔ è lá ‚ bó nyí nǔ bɔ è kplɔn togun gege ‚ ɖò tají dɔnkpɛvu kpódó ɖyɔvǐ kpán ée ɖò xwè lóbó ná jɛ kpɔ́ lɛ́ɛ é. Nǔ lɛ́ɛ ɖò nukɔn yì wɛ ɖò tò è ɖò Aflika gbéjí lɛ́ɛ mɛ̀‚ amɔ̌‚ ɖi lě é nyí gbɔn ɖò akpá gege xwé ɔ‚ é blawǔ bɔ Aflika lɛ́ kpò ɖò gudo ɖò bè lé nú azɔn ɔ lí nù. Nǔ kpácá wɛ nyí bɔ mɛ ée ɖò azɔn nɛ ɔ jɛ wɛ lɛ́ɛ ɔ‚ è hwe bǐ ɔ‚ kɛ́n 80% ɖò Aflika gbéjí. É jɛxa ɖɔ mì ní bà ayi dó nǔ wú nú hudo mìtɔn lɛ́ɛ cóbó wá byɔ alɔgɔ. Ényí è ko jɛ azɔn nɛ ɔ gbéjé kpɔn jí hwenu vǐ ɔ ɖò adɔgomɛ alǒ sín hwenu è jì í toolo ɔ‚ è ná ko jɛ bè lé nú níí jí ‚ azɔn ɔ gbéjé kpɔn wɛ nɔ gbɔ hwenu. Ɖò Europe ɔ‚ è hùn dotóoxwé nú azɔn nɛ ɔ tɔ́jú. É zɔ́n bɔ è nɔ kpénúkún azɔn nɛ ɔ wú ganjí. È mɔ nǔ è nyɔ́ ɖò mɛ ɖevo sí bó bló ɔ‚ é nyí wìnnyá nú ǎ. É jɛxa ɖɔ è ní ɖó dotóo azɔn nɛ tɔn ɖò tò mìtɔn lɛ́ɛ‚ é síxú lɛ́ nyí azɔn nɛ ɔ kɛɖɛ wú wɛ ye ná nɔ kpénúkún lɔ́ɔ. Azɔn nɛ ɔ lé bè ná ɔ‚ mɛ bǐ wɛ kàn ɖó xúɖuxúɖu zɔn ɔ‚ fíjó lɛ́ɛ bǐ wɛ nɔ wlí ‚ hǔn dotóo lɛ́ɛ bǐ wɛ ná xò yeɖee kplé ‚ énɛ́ ɔ wɛ zɔ́n bɔ dotóo kpódó atinkɛn blótɔ lɛ́ɛ kpán ná wànǔ dó gbè kplí gbè kplí mɛ̀‚ bó ná dó liza xá azɔn nɛ ɔ. Ɖi lě glɛnzǐndótɔ lɛ́ɛ nɔ ɖɔ gbɔn é ɖɔhun ɔ : <<È jɛxa ɖɔ è ní sɔ mɛ ɖagbe lɛ́ɛ dó tɛn ɖagbe lɛ́ɛ mɛ̀>>. È má tlɛ ɖɔ bè lé nú mɛ ɖò ayijayǐ lí nù ‚ gbɛtɔ lɛ́ɛ mɛ̀ ninɔ‚ wěɖexamɛ ɖò fíjó gú ɖúɖú lí nù‚... ó. Ɖi lě mí ɖesu síxú ko wɔ́ gbɔn é ɔ‚ é lín dó dín. Xúɖuxúɖu zɔn ɔ‚ azɔn ɖé wɛ nyí bó nɔ jó hɛnnu lɛ́ɛ kpódó azinzɔnnɔ lɛ́ɛ kpán nyì gbɛ légbé lègbé mɛ̀...Ɖi lě un ko ɖɔ gbɔn ɖò aga ɔ‚ é blawǔ bɔ ‚ nú lɛ́ɛ yì nukɔn có ɔ‚ mì kpó ɖò gudo tawun ɖò azɔn nɛ ɔ tɔ́jú ɖò dotóoxwé lí xò ‚ atinkɛn lí xò ‚ nunywɛ yí dó nunywɛ jí lí xò. É jɛxa ɖɔ è ní ɖeɖɛ akpá è xwé bè lé nú azɔn nɛ ɔ ɖè lɛ́ɛ é : è má lɔn lóbó bló ó ‚ bè lé ná ɖò atinkɛn lí xò ‚ ayijayǐ ná mɛ ɖò agbaza mɛ̀ lí xò ‚ bè lé nú mɛ ɖò gbɛtɔ lɛ́ɛ tɛntin ‚ kpódó nunywɛ yí dó nunywɛ jí kpán. Ayǐhɔngbe ayǐhɔngbe ɔ‚ è nɔ mɔ ɖɔ dò gbò mìdɛlɛ́ɛ kpódó tò è ɖò Europe kpódó États-Unis gbéjí lɛ́ɛ kpán... atinkɛn ée ná zɔ́n bɔ azɔn nɛ ɔ ná gɔn ya dó nú mɛ ɔ‚ alǒ ée ná zɔ́n bɔ lě è nɔ wá mɛ jí gbɔn ɔ ná ɖè kpò ɔ ‚ atinkɛn mɔ̌wun lɛ́ɛ ɖè ǎ ɖó ye vɛ́ axi titewungbe. Wlɛnwin ɖevo lɛ́ɛ tîin ɖò tò gudo bó nɔ zɔn bɔ azɔn ɔ gbɔ‚ nǔ nɛ́ lɛ́ɛ ɖě ɖò fí ǎ ‚ un tlɛ ná xaji lóbó kɛnu dó dò bà nú nǔ wú ǎ... Sɔmì sɔmì blótɔ tokpɔnla Natitingu lɛ́ɛ ko jɛ azɔn nɛ wú ɖò aklunɔzángbè élɔ́ ée nyí azǎn 11ɔ lidósùn ɔ tɔn é bó ná dó sɔ tògán yaɖé yaɖé ɔ. Lě tòxó ɔ ɖò fífá mɛ ɔ‚ mɔ̌ jɛn sɔmì sɔmì ɔ lɔ́ɔ ɖò yìyì wɛ ɖò fífá mɛ è nɛ. Sɔmì sɔmì blótɔ tokpɔnla Natitingu lɛ́ɛ ko jɛ azɔn nɛ wú ɖò aklunɔzángbè élɔ́ ée nyí azǎn 11ɔ lidósùn ɔ tɔn é bó ná dó sɔ tògán yaɖé yaɖé ɔ. Lě tòxó ɔ ɖò fífá mɛ ɔ‚ mɔ̌ jɛn sɔmì sɔmì ɔ lɔ́ɔ ɖò yìyì wɛ ɖò fífá mɛ è nɛ. Azɔmɛ xwé dòkɔ tɔn Santa ée ɖò tokpɔnlaví wegɔ ɔ Natitingu tɔn mɛ é. Ɖò gan 7 mɛ ɔ‚ nǔ lɛ́ɛ bǐ ko sɔgbe bónú kɛ́n sisɔ ɔ ná bɛ. Mɛ ée ná nɔ kɛ́nsisɔ ɔ nù lɛ́ɛ kpódó azɔwánú tɛnmɛ tɛnmɛ è è ná zán ɖò kɛ́nsisɔ ɔ dòmɛ lɛ́ɛ lɔ́ɔ ko sɔgbe. Lě è ɖò tè kpɔn kɛnsɔtɔ 457 ɖò kɛnsɔtɛn nukɔntɔn ɔ‚ mɔ̌ jɛn è lɛ́ ɖò tè kpɔn ɖò kɛnsɔtɛn wegɔ ɔ nɛ. Ye sɔ ná nɔte káká ɖé có bó ná ɖè tòví ɖagbe fɔ yetɔn ǎ. Jelilathou Lassissi‚ xwè gban mɔ̌ jɛn é ɖó ‚ é wɛ nyí mɛ nukɔntɔn ée sɔ kɛn ɔ é. "É ɖɔ ""kpódó xomɛ hùnhùn kpódó wǔyíyá kpán"" wɛ émí ɖè tòví ɖagbe fɔ nɛ́ ɔ‚ ɖó émí ɖó ná mɔ agbahwlɛntɔ émí tɔn bɛ ná ɖó ɖùɖéjí gbadanu." Gosin kɛnsɔtɛn ɖě yí jɛ ɖě ɔ jí ɔ‚ awăjíjɛ ɖokpó ɔ wɛ. Kɛnsɔtɛn lɛ́ɛ bǐ wɛ hùn hɔn ɖò gàn tɛnwe zǎnzǎn tɔn mɛ vɛlɛɛ ɖò tokpɔnlaví atɔn nukɔntɔn tokpɔnla ɔ tɔn lɛ́ɛ mɛ. Gan tɛnwe adaɖé mɛ̀ ɔ‚ kɛnsɔtɛn lɛ́ɛ bǐ ko hùn hɔn bɔ kɛnsisɔ ɖò yìyì wɛ ɖò awăjíjɛ ɖokpó ɔ mɛ̀. Bónú gbě kanlin lɛ́ɛ sisa dó axi lɛ́ɛ mɛ̀ má wá dó azɔn mɛ ó ɔ‚ gbɛta kplékplé tò è ɖò gbɛ ɔ mɛ̀ bǐ tɔn ɖé xwlé walɔ ɖagbe è acɛkpìkpà ɔ ɖó ná sɔ ɖòtè lóbónú azɔn ɖevo má lɛ́ wá gbàkún ó. Bónú gbě kanlin lɛ́ɛ sisa dó axi lɛ́ɛ mɛ̀ má wá dó azɔn mɛ ó ɔ‚ gbɛta kplékplé tò è ɖò gbɛ ɔ mɛ̀ bǐ tɔn ɖé xwlé walɔ ɖagbe è acɛkpìkpà ɔ ɖó ná sɔ ɖòtè lóbónú azɔn ɖevo má lɛ́ wá gbàkún ó. Gbɛta kplékplé ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú ɖò gbɛ ɔ bǐ mɛ̀ é ɔ (OMS) ‚ gbɛta kplékplé gbɛ ɔ tɔn ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí kanlin lɛ́ɛ tɔn wú é ɔ (Oie) kpódó kpódó tutomɛ gbɛ ɔ tɔn ée nɔ kpénúkún ayǐ è jí gbɛtɔ lɛ́ɛ ɖè é (Pnue) kpán‚ byɔ nukɔntɔ tò ɔ tɔn lɛ́ɛ ɖɔ‚ ye ní ɖó nǔ gbě kanlin gbɛɖe ée è nɔ xɔ lóbó nɔ ɖaɖu lɛ́ɛ tè ‚ é nɛ ɔ‚ sisatɔ lɛ́ɛ ná gbɔjɛ. Wěmá nɛ ɔ kɛnu dó azɔn ée gbě kanlin gbɛɖe lɛ́ɛ sisa hɛn ɔ‚ ye ná kɔ́nnyi axi ɔ jí lɛ́ɛ ɔ jí ‚ có è ká hɛn ɔ‚ è ná zán dó nǔ è kàn gbě kanlin lɛ́ɛ ɔ jí. Wěmá nɛ ɔ zínzán ná dalɔ mɛ bɔ è ná xò kàn dó alɔ cyɔn nǔ è ɖò gbě mɛ̀ lɛ́ɛ é jí ‚ bó ná wànǔ bɔ nunɔmɛ kanlin lɛ́ɛ tɔn ná tîin ‚ bɔ lě tò ɔ kpódó tò è ɖò gbɛ ɔ lɛ̀ lɛ́ɛ kpán ná gbíjà kanlin lɛ́ɛ tɔn gbɔn bónú ye má bú nyǐ ó ɔ‚ lɛ́ ɖémɛ. Axi ée ɖò tò ɔ mɛ̀ bɔ kɔ́mɛgán lɛ́ɛ bà wlɛnwin bɔ ye nɔ jɛ bó ká fɛ́wǔ é lɛ́ɛ ɔ‚ sɔ ɖò nyládó lí nù nú axilɛtɔ lɛ́ɛ kpódó axixwlétɔ lɛ́ɛ kpán ǎ. Nǔ baɖa baɖa hɛn ɔ‚ é ná jɛ‚ ényí è má bà alɔ ɖé dó ɖù kanlin sisa xó nɛ ɔ ná ǎ é ɔ‚ vlavo hwenu è ná ɖò ye ná hù wɛ ɖò axi ɔ mɛ̀ é. Gbě kanlin gbɛɖe lɛ́ɛ xò kplé dó ajà ɖokpó ɔ mɛ̀‚ bɔ ye ná ɖò adà yì wɛ‚ lóbó ná ɖò aɖɔ̌ ɖɔ́ wɛ ɔ‚ nɔ zɔ́n bɔ azɔnkwín síxú gosin kanlin ɖě mɛ̀ bó ná byɔ ɖě ɔ mɛ̀‚ bó síxú lɛ́ yí byɔ gbɛtɔ lanmɛ vlavo. "Azɔn ée wá din bɔ è nɔ bɛ yě lɛ́ɛ ɔ‚ gege nɔ gosin gbě kanlin lɛ́ɛ mɛ̀‚ Kpɔndewu tɔn wɛ nyí ""fièvre de Lassa""‚ "" fièvre hémorragique de Marburg""." Ɖò hɛnnu azɔnkwín kolonâ tɔn mɛ̀ ɔ‚ azɔn ée nɔ wlí gbɔ́jɛ́ é (Sras) bó tɔ́n ɖò xwè 2003ɔ mɛ̀ é kpódó azɔn ée nɔ wlí gbɔ́jɛ́ bó tɔ́n ɖò tò è ɖò Moyen-Orient mɛ̀ lɛ́ɛ é (Mers) ɔ‚ yě bǐ wɛ gosin gbě kanlin lɛ́ɛ mɛ̀. Azɔn è gbɛtɔ nɔ jɛ lɛ́ɛ bǐ mɛ̀ ɔ‚ 70% nɔ gosin gbě kanlin lɛ́ɛ mɛ̀. È wànǔ bónú lanmɛ ná nɔ ganjí tîin nú tòví bǐ ‚ lóbó likún gbó nú gbě kanlin gbɛɖe sisa dó axi lɛ́ɛ jí ɔ‚ Oms‚ Oie kpódó Pnue kpán sɔ nǔzɔnmɛ gege dó así nú acɛkpìkpà bɛ́ ná hwlɛndo bó sɔ dó tutomɛ tɔn lɛ́ɛ mɛ̀. Nǔ walɔ yaɖé yaɖé ɔ byɔ ɖɔ ‚ è ní sɔ tutomɛ ɖòtè bó ná dó tuun tɔjɔtɛn kanlin lɛ́ɛ tɔn‚ bó ná dó ɖó ganjɛwu ɖɔ ye kún byɔ kanlin nyìnyì lɛ́ɛ mɛ̀ ó. Cóbónú axi ɖé ná sa gbě kanlin gbɛɖe ɔ‚ axɔsú ná tó ná gbè tɔn hwɛ̌‚ bɛ ká ná ɖò gbesisɔ mɛ̀ lóbó ná wànǔ xwédó ayijayǐ ɖò nǔɖúɖú sisa lí xò ‚ wǔfifɛ kpódó ayǐ hɛn dó mímɛ́ jí kpán. Nǔ ɖěbǔ ɖè xlɛ ɖɔ azɔnkwín kolonâ ɔ‚ gbě kanlin ée è fɛ́wǔ lóbó ɖa é wɛ dɔn wà ǎ. Nǔɖúɖú lɛ́ cícɔ́ ɔ‚ nǔ tají wɛ nyí ɖò tutomɛ ée nɔ kpénúkún dó ayijayǐ tòví lɛ́ɛ tɔn wú ɖò nǔɖúɖú lí xò é. Bó ná dó wà azɔ̌ nɛ ɔ‚ è ɖó ná ná nunywɛ dó nunywɛ jí mɛ ée ɖó ná cɔ́ nǔɖúɖú lɛ́ɛ kpódó dotóo kanlin cɔtɔ lɛ́ɛ kpán‚ lóbó adɔndindɔn tofwe má wá tîin ɖò ye tɛntin ó. Oms‚ Oie kpódó Pnue kpán byɔ ɖɔ nukɔntɔ tò ɔ tɔn lɛ́ɛ ní dó linsyɛn nú lanmɛ ná nɔ ganjí kanlin lɛ́ɛ tɔn‚ xwé kanlin lɛ́ɛ kpódó gbě kanlin lɛ́ɛ kpán‚ ɖò tají gbě kanlin ée nɔ yawu ɖó azɔn lɛ́ɛ é. Énɛ́ ɔ ná zɔ́n‚ bɔ hwenu xó ɖé ná wá ɖè é ɔ‚ è ná yawu súxó‚ bó ɖó alɔ nǔɖúɖú lɛ́ɛ jí ‚ bónú ní má wá ɖó flíjɛ baɖa baɖa dó gbɛtɔ lɛ́ɛ jí ó ‚ lóbó ká ná nya xɛ ɖò tòví lɛ́ɛ jí ɖò lanmɛ ná nɔ ganjí lí xò. Tutomɛ yaɖé yaɖé è è sɔ ɖò tè‚ ɖò akpáxwé wá tò mɛ̀ bó wá nyɔ nwí‚ hwɛndo núwíwá kpódó taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn kpán lí xò ɔ ‚ ɖò xwè atɔɔn ée wá yì din lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ‚ zɔ́n bɔ Bɛnɛ mɔ kɛ́n ɖagbe bɛ jɛ étɔn jí ‚ bɛ lɛ́ zɔ́n bɔ é mɔ éɖee mɛ̀ ɖò wà tò mɛ̀ bó wá nyɔ nwí kpódó hwɛndo núwíwá kpán lí xò ɖò gbɛ ɔ mɛ̀. Nǔ gǒ jɛ́jí è Jean Michel Abimbola ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó wá tò mɛ̀ bó wá nyɔ nwí‚ hwɛndo núwíwá kpódó taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔ́n kpán wú é ɔ‚ xwlé Benɛ ví ée ɖò tò gudo lɛ́ɛ é ‚ ɖò aklunɔzángbè azǎn 21ɔ xwèjísùn xwè 2021ɔ tɔn gbè ‚ gbɔn kplé bló gbɔn gbaví nukpɛnnɔ mɔkàn jí tɔn jí é nɛ. Tutomɛ yaɖé yaɖé è è sɔ ɖò tè‚ ɖò akpáxwé wá tò mɛ̀ bó wá nyɔ nwí‚ hwɛndo núwíwá kpódó taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn kpán lí xò ɔ ‚ ɖò xwè atɔɔn ée wá yì din lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ‚ zɔ́n bɔ Bɛnɛ mɔ kɛ́n ɖagbe bɛ jɛ étɔn jí ‚ bɛ lɛ́ zɔ́n bɔ é mɔ éɖee mɛ̀ ɖò wà tò mɛ̀ bó wá nyɔ nwí kpódó hwɛndo núwíwá kpán lí xò ɖò gbɛ ɔ mɛ̀. Nǔ gǒ jɛ́jí è Jean Michel Abimbola ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó wá tò mɛ̀ bó wá nyɔ nwí‚ hwɛndo núwíwá kpódó taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔ́n kpán wú é ɔ‚ xwlé Benɛ ví ée ɖò tò gudo lɛ́ɛ é ‚ ɖò aklunɔzángbè azǎn 21ɔ xwèjísùn xwè 2021ɔ tɔn gbè ‚ gbɔn kplé bló gbɔn gbaví nukpɛnnɔ mɔkàn jí tɔn jí é nɛ. <>‚ Jean Michel Abimbola ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó wá tò mɛ̀ bó wá nyɔ nwí‚ hwɛndo núwíwá kpódó taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔ́n kpán wú é ɔ‚ xwlé Benɛ ví ée ɖò tò gudo lɛ́ɛ é ‚ ɖò aklunɔzángbè azǎn 21ɔ xwèjísùn xwè 2021ɔ tɔn gbè ‚ gbɔn kplé bló gbɔn gbaví nukpɛnnɔ mɔkàn jí tɔn jí é nɛ. Jean Michel Abimbola tínmɛ ɖɔ ‚ ɖò xwè atɔɔn lɛ́ɛ mɛ ɔ‚ acɛkpìkpà ɔ kùn tutomɛ tají ɖé lɛ́ɛ‚ bó lɛ́ɛ zán kwɛ dó wá tò mɛ bó wà nyɔ nwí kpódó tò dɔkun kpán mɛ tawun. Tutomɛ tají nukɔntɔn ɔ wɛ nyí kanlin nyì kpá Panjali tɔn è é sɔ huzu kanlin nyì kpá núkún ɖéjí nú tò è ɖò hwe yì xɔ wà jí ɖò Aflika gbéjí lɛ́ɛ bǐ é. Tutomɛ tají wegɔ ɔ kunkpla akwɛ zán dó tòxò Ganvié ée ɖò tɔ̀ jí é wú. É tɛɖɛ jí ɖɔ‚ è ɖɔ Ganvié ɔ‚ ayǐ è jí gbɛtɔ lɛɛ nɔ́ nɔ̀ è wɛ hwɛ̌‚ énɛ́ wú wɛ acɛkpìkpà ɔ ná bló ayǐ è jí tòví lɛɛ ɖè ɔ ɖó ‚ bó ká ná lɛ́ zán kwɛ bónú tòví lɛɛ ná nɔ ganjí ‚ é ná zɔ́n bɔ tòxò ɔ ná dɔn jǒnɔ lɛɛ. Gǎn-hɔn-yì-tɔ ɔ flín ɖɔ tutomɛ ɖélɛ́ɛ ɖòtè bɔ è ná bló má lín má lín mɛ din ‚ ɖě wɛ nyí xɔ gbígbá dó tɔ̀ ɔ jí ‚ anǎ bíbló bɔ gaɖiɖi tɔn ná yì kilomɛtlu 10‚ è ká lɛ́ wɔn dò è bà nú nǔ wɛ è ɖè bó ná síxú gbá xɔ ée mɛ̀ è síxú gbɔ́jɛ́ ɖè lɛɛ é ǎ. É zìn gbè dó lě è ná wà sìn kwíjì kwíjì lɛɛ sín nǔ gbɔn é kpódó lě myɔgbɛ́n ná wá tòxó ɔ mɛ gbɔn é kpán wú. Tutomɛ tají atɔngɔ ɔ wɛ nyí fɔwatɛ hwɛndo núwíwá lɛɛ tɔn gbígbá ‚ bó ná ɖó tɛnmɛ nú nyɔnu agóojye lɛɛ kpódó kpódó Dádá Agbomɛ tɔn lɛɛ kpán. Fɔwatɛ hwɛndo núwíwá xwé nɛ ɔ ná sɔ Danxomɛ sín tàn dó ajò bó ná lɛ́ zɔ́n bɔ tò ɔ kpódó tò gudo kpán ná tuun í. <>‚ é flín nǔ nɛ. Gɔnu Agbomɛ ɔ‚ acɛkpìkpà ɔ ɖò linlin wɛ ɖɔ émí ná gbá Glexwé tòxò ée nyí tàn tòxò é ‚ è ná gbá Brésil xwé ɔ‚ ahwan gɔnu Portugal nù lɛɛ tɔn lɔ́ɔ. "Nǔ è ɖòtè ɔ ɖevo wɛ lɛ́ nyí fí è è nɔ ɖè gbɛtɔ axi ɖè é bɔ è nɔ ylɔ ɖɔ ""Porte du non-retour"" é ‚ flí tín ée ɖò<> é‚ bó ná lɛ́ bló xɔ ée mɛ yovo lɛɛ nɔ́ nɔ̀ ɖò Porte du non-retour é." Gǎn-hɔn-yì-tɔ hɛn yɛ lɛɛ alɔ mɛ‚ bó ɖò lě ahwan kpá Portugal tɔn ná cí é‚ fí è è nɔ ɖè gbɛtɔ axi ɖè é ná cí kpódó lě Porte du non-retour ɔ ná cí é xlɛ Benɛ ví ée ɖò tò gudo lɛɛ wɛ. Ɖò Glexwé ɖokpó nɛ ɔ‚ acɛkpìkpà ɔ ɖò linlin wɛ ɖɔ émí ná gbá wà tò mɛ bá nyɔ nwí xwé ɖaxó ɖé ‚ bɔ gbɛɖutɛn ná ɖé mɛ‚ bɛ ná gbló adà bó ná hɛn jɔhún ée mɛ è bɛ Benɛ ví lɛɛ dó bó sɔ yì tò gudo é ‚ hwɛndo núwíwá tɛnmɛ tɛnmɛ ‚ ayihun dida tɛnmɛ tɛnmɛ ‚ saɖitɛn titewungbe. Gǎn-hɔn-yì-tɔ ɔ ɖɔ è gbá sìnto ɖé dó Avlékété bó ná lɛ́ sɔ tutomɛ ɖé ɖayǐ bó ná má xu ɔ. Zɛ xwé tɛnmɛ tɛnmɛ ée è ná gbá dó xù tó ɖò Glexwé lɛɛ wú ɔ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ɔ ɖɔ è ná lɛ́ gbá sìntò nanyǐ nanyǐ ɖokpó dó Plm Alédjo kpá ɖò Kutɔnu. Fínɛ ɖesu ɔ‚ tutomɛ sìntò tɔn nɛ ɔ ná zɔ́n bɔ wá tò bó wá nyɔ nwí ná gbàkún ɖò Plm Alédjo kpódó gbɛɖutɛn El Dorado kpán. É ɖɔ ali è nyí Route des pêches bó nyɔ kpɔn lóbó dɔn mɛ ɔ‚ è ná lɛ́ bló ɖó déjí bó ná sɔ ɛ́ dó ajò. Tò dɔkun Benɛ tɔn lɛɛ ɔ‚ nù tlɛ síxú ɖɔ ǎ. Bónú è má zán akwɛ ɔ dó yacó mɛ ó ɔ‚ è jɛxa ɖɔ è ní sɔ walɔ yaɖé yaɖé ɖevo dó wá tò mɛ bó wà nyɔ nwí lí nù. Jean Michel Abimbola tínmɛ ɖɔ acɛkpìkpà ɔ ná sɔ gbɛta ɖé ɖò tè bɛ ná lintamɛ bɔ wá tò mɛ bó wà nyɔ nwí núwíwá Benɛ tɔn lɛɛ wú ‚ bɔ ye ɖó ná cí gbɛ ɔ tɔn kpáa lɛɛ ɖɔhun. È ná huzu adà nú kɛnsisɔ núwíwá lɛɛ ɖò wá tò mɛ bó wà nyɔ nwí lí xò ‚ bɛ ná yì haga jí ‚ bó ká ná lɛ́ sɔ mɔ ɖé ɖayǐ bɛ ná nɔ ɖè ali nú mɛ ɖò wá tò mɛ bó wá nyɔ nwí lí nù ‚ mɔ̌ ɖokpó ɔ‚ mɛ ée ɖò wá tò mɛ bó wá nyɔ nwí lí nù lɛɛ ɔ‚ è ná dó linsyɛn nú nǔ tuuntuun yetɔn lɛɛ. È ná cyan alixlɛmɛtɔ 54 bó ná kplɔn nǔ yě ‚ bó ná dó linsyɛn nú nǔtuuntuun yetɔn lɛɛ bónú xó è ná tɔ́n sín nù yetɔn mɛ lɛɛ ná síxú sɔgbe xá nǔ è sà wɛ ye ɖè lɛɛ é. <<Ényí mí ɖó nɔtɛn wá tò mɛ bó wá nyɔ nwí tɔn ée nyɔ ɖɛkpɛ hú bǐ é ‚ bónú mí má ɖó azɔwatɔ ée jɛxa ɔ ǎ é ɔ‚ ényí mí ɖó fɔwatɛ hwɛndo núwíwá xwé ée nyɔ ɖɛkpɛ hú bǐ é ɔ‚ lóbónú mí má ɖó ɖɛmɛnu hwɛndo núwíwá tɔn ée jɛxa é ɔ ǎ ɔ‚ nǔ nɛ bǐ wɛ ná nyí tofwe>>‚ lě é ɖɔ gbɔn é nɛ. Ɖò akpáxwé we nɛ lɛɛ ɔ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ɔ ɖɔ mɛjí ‚ linlin ée è sɔ ɖò tè sín xwè atɔɔn ɖye ɖokpóo é ɔ ná zɔ́n bɔ è ná sɔ walɔ ɖagbe dó hɛn mɛ ée ɖó jló kpódó mɛ ɖó abì ɖé ɖò wá tò mɛ bó wá nyɔ nwí lí xò lɛɛ kpán ná. É ɖɔ mɛjí acɛkpìkpà ɔ ɖò azɔ̌ wá wɛ bó ná gbàkún nú azɔxwé ée ɖò hwɛndo núwíwá nù lɛɛ é bǐ. É tɛɖɛ jí ɖɔ ɖò xwè atɔɔn lɛɛ mɛ ɔ‚ azɔ̌ tɛnmɛ tɛnmɛ wɛ è wà. È dó ɖiɖexwé tò ɔ tɔn wá ‚ bɛ ná zɔn bɔ è ná gbàkún nú nǔɖetɔ́ Benɛ tɔn lɛɛ bó ká ná lɛ́ tò axi è nyí taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔ́n tɔn é. Ɖi lě é ɖɔ gbɔn é ɔ‚ acɛkpìkpà ɔ ɖò azɔ̌ wɛ bónú huzu ná tîin ɖò azɔwatɛn hwɛndo núwíwá lɛɛ tɔn kpódó taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔ́n tɔn lɛɛ kpán. <<Ényí mì má dɔn azɔwatɛn lɛɛ kpódó azɔwatɔ lɛɛ kpán dó hǎ ɖokpó ɔ jí ǎ ɔ‚ è ná vɛ́wǔ bɔ mì ná síxú wà nǔ è ɖòtè kpɔn mǐ lɛɛ é >>‚ lě é lɛ́ ɖɔ gbɔn é nɛ. É lɛ́ ɖɔ mɛjí è ná tuun tɛn ɖagbe ɖó nú mɛ ée ɖò hwɛndo núwíwá nù lɛɛ kpódó mɛ ée ɖò taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔ́n lí nù lɛɛ bǐ kpán. È ná gbá hwɛndo núwíwá gbásá tɛnwe dó Benɛ ‚ bɔ ɖokpó ná ɖó tɛnmɛ afatɔɔn‚ è ko hùn nǔ sín we gbígbá nù ɖò xwè 2020ɔ mɛ ‚ bɔ atɔɔn ɖě kpò lɛɛ ɔ‚ è ná gbɛkan dénu ɖò xwè 2021ɔ mɛ. Gǎn-hɔn-yì-tɔ lɛ́ lɛ́kɔ wá adà huzu huzu nú Fitheb xó ɔ jí. Lě jɛn lɛ́ nyí gbɔn nú manahɛnvlɛvlɛ kpódó we tò mìtɔn mɛ tɔn lɛɛ ɖúɖú kpódó din hwenu tɔn lɛɛ kpán ɖúɖú é nɛ. Nú eyɛ ɔ‚ é ɖò tají bɔ è ná ɖènyǐ nǔxixo Benɛ tɔn lɛɛ bó ná síxú lɛ́ hɛn yě yì tò gudo. Jean Michel Abimbola gɔn nù má kɛ dó tò dɔkun mìtɔn lɛɛ yíyí xó ɔ wú ǎ. É lá ɖɔ Benɛ tò ɔ ɖò zɔnlin jí bó ná gbàkún nú akwɛ zínkán fɔwatɛ hwɛndo núwíwá xwé kpódó tò dɔkun tɔn kpán ‚ bɛ ná zɔn bɔ wá tò mɛ bó wá nyɔ nwí núwíwá lɛɛ ná ɖó zinzin‚ è ká lɛ́ ɖò gbɛta fɔwatɛ hwɛndo núwíwá xwé kpódó tò dɔkun tɔn kpán sɔ ɖayǐ wɛ. Benɛ tò jɛ nǔ wà ɖò sɛ́n jí lí xò ɖò gbɛ ɔ mɛ bǐ‚ din ɔ‚ é ɖó sɛ́n wémá ée è ylɔ́ ɖɔ Unidroit é ‚ bɛ nɔ nyaxɛ ɖò hwɛndo núwíwá lɛɛ jí é. É ná jiɖiɖe Benɛ ví ée ɖò tò gudo lɛɛ kpódó ée ɖò tò ɔ mɛ lɛɛ kpán ɖɔ Benɛ ɖò ganjí ‚ bó ɖò tè gbanwún gbanwún. Gǎn-hɔn-yì-tɔ ɔ ɖɔ mɛjí ‚ nǔ è wà ɖò xwè atɔɔn mɛ‚ ɖò akpáxwé ée nyí wá tò mɛ bó wá nyɔ nwí ‚ hwɛndo núwíwá lɛɛ kpódó taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn kpán ɔ lɛ́ɛ ná sínsɛ́n dó Benɛ jí. É tɛɖɛ jí ɖɔ Benɛ tò ɔ huzu ayǐ è jí gbɛɖutɛn xwé ɖaxó ɖaxó lɛɛ‚ è ná mɔ Sofitel Golden Tulip‚ Hilton resort‚ Club méd‚ nɔ dlɔ́n dó é. Ɖò lè è ko tɔn nú tòví lɛɛ ɖò akwɛ lí nù ɔ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ɔ ɖɔ mɛjí Benɛ ɖò agbɔ̌n azɔ̌ mɔ nú tòví gege tɔn‚ Kpɔndewu tɔn wɛ nyí azɔ̌ è è tòví gege mɔ ɖò kanlin nyì kpá Panjali tɔn mɛ Kpódó ée ye ná mɔ ɖò Glexwé lɛɛ é kpán. Bó ná dó jɛ túnnú nú dò bà nú nǔ gbɛta adodwe ée hwɛn awɔntin ayǐ ɖò Chine‚ bó ná dó tuun fí è azɔnkwín Kovidi-19 ɔ gosin é ɔ‚ akpáxwé ONU tɔn ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ‚ ɖè wěmá ɖé tɔ́n‚ ɖò azǎn 30ɔ xwèjísùn ɔ tɔn gbè ‚ kɛn ɖíɖó wémá ɖé bɔ nǔkanbyɔ ɖémɛ cɛɖɛɖɛ bɔ è tlɛ síxú yígbè ná fó lɔ́ɔ ǎ. Ɖò aklunɔzangbla gege è è wazɔ ná gudo ɔ‚ ganjɛwu ɖěbǔ ko ɖè nú Sars-CoV-2 nú è ná zé tà ǎ. É síxú nyí ɖɔ azɔnkwín ɔ nɔ gosin kanlin lanmɛ bó nɔ byɔ gbɛtɔ lanmɛ ‚ bɔ lě nǔ síxú nyí mɔ̌ gbɔn ɔ wɛ è ná bà dò ná. Mɛ ée wlán wěmá ɔ lɛɛ ɖɔ mɛjí è kún síxú ɖɔ azɔnkwín ɔ gosin azɔnkwín gbéjé kpɔn tɛn ɖé ɖò Chine ó ‚ amɔ̌ nukɔntɔ OMS tɔn ɔ ɖɔ è ní gbɛkan dó dò bà nú nǔ ɔ jí bónú è ná síxú tuun lě gbetakɛn nɛ ɔ kpɛnzǐn gbɔn é. Bó ná dó jɛ túnnú nú dò bà nú nǔ gbɛta adodwe ée hwɛn awɔntin ayǐ ɖò Chine‚ bó ná dó tuun fí è azɔnkwín Kovidi-19 ɔ gosin é ɔ‚ akpáxwé ONU tɔn ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ‚ ɖè wěmá ɖé tɔ́n‚ ɖò azǎn 30ɔ xwèjísùn ɔ tɔn gbè ‚ kɛn ɖíɖó wémá ɖé bɔ nǔkanbyɔ ɖémɛ cɛɖɛɖɛ bɔ è tlɛ síxú yígbè ná fó lɔ́ɔ ǎ. Mɛ ée wlán wěmá ɔ lɛɛ ɖɔ mɛjí è kún síxú ɖɔ azɔnkwín ɔ gosin azɔnkwín gbéjé kpɔn tɛn ɖé ɖò Chine ó ‚ amɔ̌ nukɔntɔ OMS tɔn ɔ ɖɔ è ní gbɛkan dó dò bà nú nǔ ɔ jí bónú è ná síxú tuun lě gbetakɛn nɛ ɔ kpɛnzǐn gbɔn é. Ɖò aluunsùn ɔ mɛ ɔ‚ dòbànúnǔtɔ 34‚ ée nyɔ́ wá tɔ xeɖé xeɖé 17 bó gosin gbɛ ɔ bǐ mɛ Kpódó nǔ xwiti xwiti zɔ wá tɔ 17 kpán bɔ yedɛlɛɛ nyí Chine nù ‚ ye wá xò yeɖee kplé ɖò Wuhan bó ná dó bà dò nú fí è azɔnkwín kolonâ ɔ gosin é. Ɖò kplé gannyǐ gannyǐ 73ɔ ée tò è ko ɖò OMS mɛ lɛɛ bló é dòmɛ ɔ‚ gbɛta dòbànúnǔtɔ lɛɛ tɔn è è sɔ ɖayǐ é kpódó gbɛta kplékplé ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí kanlin lɛɛ tɔn wú é kpán ɔ‚ wá ɖɔ nǔxókpɔn kún sɔ tîin ɖò fí è azɔnkwín kolonâ ɔ gosin é lí nù ó ‚ kanlin lɛɛ mɛ wɛ é gosin. Nǔ nukɔntɔn ée ɖò kɛ́n ɖíɖó wémá ɔ mɛ bó dó xomɛ hùnhùn ɔ wɛ nyí ɖɔ ‚ azɔnkwín nɛ ɔ ée gbàkpé tòxó Wuhan tɔn mɛ ɖò wǒsùn xwè 2019ɔ tɔn mɛ ɔ‚ ɖò ɖi ɖèkpò wɛ. Ye lɛ́ mɔ ɖɔ ‚ ɖò hùn tɛnmɛ tɛnmɛ ée ye ɖà hwenɛnu lɛɛ mɛ ɔ‚ ye lɛ́ mɔ azɔnkwín ɔ alɔkpa 12 ɖevo lɛɛ. Nú dòbànúnǔtɔ xeɖé xeɖé nɛ lɛɛ ɔ‚ azɔnkwín kolonâ ko ɖò tòxó ɔ mɛ hwɛ̌ có wǒsùn ɔ wá. Kɛn ɖíɖó wémá ɔ lɛ́ ɖɔ azɔnkwín ɔ ná ko ɖò Europe gbéjí sín kɔnyásùn ɔ kpódó abɔxwísùn xwè 2019ɔ kpán tɔn mɛ. Nǔ nɛ ɔ kpácá ǎ ‚ ɖó tòxò núkún mɛjí Hubei tɔn‚ ée ɖó gbɛtɔ livi 11 ɔ‚ tɔ́n jɛ tòxó gege jí ɖò kɛ́ ɔ mɛ. Ɖò tɛn nɛ ɔ mɛ ɔ‚ dòbànúnǔtɔ lɛɛ mɔ ɖɔ ali ɛnɛ nù wɛ gbɛtɔ hɛn ɔ‚ é na bɛ azɔnkwín nɛ ɔ ɖè. Ali nukɔntɔn è nù azɔnkwín nɛ ɔ bibɛ ɖè ɔ wɛ nyí kanlin ná dó gbɛtɔ. Ali wegɔ ɔ wɛ nyí atoke ná bɛ bó ná dó gbɛtɔ. Ali atɔngɔ ɔ wɛ nyí kanlin alo hweví è è fá lɛɛ ɖúɖú ‚ bɔ ali ɛnɛgɔ wɛ nyí ɖɔ azɔnkwín ná ko gosin dòbànúnǔ tɛn ɖaxó atɔn ée ɖò Wuhan é ɔ lɛɛ ɖě. Dòbànúnǔ ɔ ɖexlɛ ɖɔ azɔnkwín ɔ ná ko gosin atoke mɛ bó ná byɔ gbɛtɔ lanmɛ gbɔn kanlin ɖevo jí. Vlavo azɔnkwín kolonâ ɔ ná ko gosin lan è fá dín é ɖúɖú mɛ ɔ‚ síxú nyí nǔgbó ‚ ɖò tají ɔ‚ ɖò tòxò Beijing tɔn mɛ. "Kɛn ɖíɖó wémá ɔ ɖɔ mɛjí ‚ azɔnkwín kolonâ ɔ ""kún síxú gosin dòbànúnǔ tɛn ɖaxó"" ɔ lɛɛ ɖě ó ‚ có ɔ‚ gǎn ée kpacɛ dó OMS nù ɔ ‚ Dr Tedros Adhanom Ghebreyesus‚ mɔ ɖɔ << è jɛxa ɖɔ è ní lɛ́ hwɛn awɔntin ayǐ kpɔn ganjí ɖò ali nɛ ɔ xò ‚ bó lɛ́ sɛ́ dòbànúnǔtɔ xeɖé xeɖé ɖevo lɛɛ sɛdo>>." Chine ká gbɛ́ bǐ gbidi gbidi ɖɔ nǔ kún ká síxú nyí mɔ̌ ó. É cí ɖi dòbànúnǔtɔ xeɖé xeɖé lɛɛ <<ɖò wǔvɛ mɛ titewungbe bó ná dó mɔ nǔ è jí ye ná bà dò nú nǔ dó lɛɛ é>>‚ hwenu ye ɖò Chine é. Amɛlika tò ɔ lá ɖɔnúèsè ɖé gbɔn xó jlá gɔnu lɛɛ bó ɖɔ‚ dòbànúnǔ ɔ mya núkún nú États-Unis kpódó tò 13 ɖevo lɛɛ ( Australie‚ Canada‚ Tchéquie‚ Danemark‚ Estonie‚ Israël‚ Japon‚ Lettonie‚ Lituanie‚ Norvège‚ République de la Corée‚ Slovénie kpódó Royaaume-Uni kpán) kpán ɖesu‚ bɔ ye ɖɔ <>. Tò nɛ lɛɛ ɖɔ <>. Afɔ sɔ ɖo tè tɔ tò kplékplé ée ɖò Europe gbéjí lɛɛ tɔn ‚ ée ɖò Genève é ‚ gbɔn ɖɛmɛnu tɔn Walter Stevens jí bó ɖɔ <>‚ amɔ̌ é vɛ́ níí bɔ é gbɔ hwenu‚ bɔ dòbànúnǔtɔ xeɖé xeɖé lɛɛ ká mɔ wǔvɛ gege bó síxú wà azɔ̌ yetɔn. Gǎn OMS tɔn ɔ ɖɔ mɛjí <>. Sɛn gbásá Agbomɛ tɔn ɔ‚ ɖò azǎngagbè azǎn 18ɔ wǒsùn è wá yì ɔ tɔn ɔ‚ ɖò hwɛxó ée kàn mɛ huhu ɔ lí nù ɔ‚ jó hwɛ nú nawe Justine Gnimon ée ɖó xwè 56 é ‚ bɔ è ɖɔ é gbò azě David Alimanyiɖokpo é. Ɖò azǎngagbè azǎn 18ɔ wǒsùn ɔ tɔn gbè ɔ‚ ahwì xò mɛ bǐ ɖò sɛn gbásá Agbomɛ tɔn ɔ. Mɛ ée wá hwɛɖɔgbásá ɔ lɛɛ ɖě sín núkún mɛ jayǐ ‚ ɖě ɖò adohuhu jí. Justine Gnimon ɔ‚ mɛ bǐ wɛ tuun í ɖò Agbomɛ ‚ fínɛ jɛn nɔ káká bɔ azě xó wá dɔn ɛ yì hwɛgun. Asú we ée dà lɛɛ bǐ wɛ kú jó é dó. Ée é má ɖò vǐ ɖě ǎ ɔ‚ mɛ mɛ̀ byɔ nɔ sɔxu í ǎ. Ée è jɛ gbawun ɔ jí ɔ‚ é sɔ mɔ éɖee mɛ̀ ǎ. Hwɛɖɔgbásá ɔ jɛ adǎn dó é ǎ ‚ é ká xwlé aɖǐ bó xwlé sò lóbó mɔ́ nǔ lɛɛ bǐ káká bó tlɛ gblɔn adǎn nú mɛ. Hwɛɖɔtɔ lɛɛ flín í ɖɔ jɔwunjɔja ée é ná azě lɛɛ ko ylɔ nyǐkɔ tɔn‚ ye ko ɖɔ hwɛhwɛ ɔ‚ é nɔ sɔ ɖɔla ɖokpó jó nú yě bó nɔ lɛ̀ hùn déwú ‚ bɔ ye nɔ sɔ nyì ali jí bɔ alita wóvi nɔ jɛ. É ká gbɛ́ bǐ gbidi gbidi káká bó xwlé nǔmɛsɛn ée ɖò hɛ̌n tɔn nù lɛɛ bǐ. Fí ɖokpó ninɔ golo é ɖò gbawun ɔ jí ‚ bɔ nǔ è wà wɛ é ɖè lɛɛ sɔ xwè ali ǎ ‚ bɛ xlɛ ɖɔ nǔ è kàn byɔ ɛ wɛ hwɛɖɔgbásá ɔ ɖè lɛɛ vɛ́ wǔ tɔn taala. É ɖò adǎn jí bɛ cí ɖi mɔ̌ wɛ jɔ. Mɛ ée ɖò hwɛɖɔgbásá ɔ lɛɛ jɛ nǔhlúnɖɔ jí bó nɔ ɖɔ ayixa tɔn wɛ ná ko fɛ́ Ɖó é nɔ yawu yígbè nú nǔkanbyɔ hwɛɖɔgbásá ɔ tɔn lɛɛ fí ɖokpó má nɔ‚ bɔ nǔ è wà wɛ é ɖè lɛɛ é ɔ‚ mɛɖé nɔ mɔ dò ná ǎ. Hwe ɖé lɛɛ nù ɔ‚ ényí é jà tɔ̀ ɖè éɖee gbé ɔ‚ nǔ wà wɛ é ɖè é ɔ ɖě nɔ xwédó nǔ è ɖɔ wɛ é ɖè lɛɛ é ɔ ǎ‚ bó kpò nú nǔmímɔ́ kɛɖɛ. É xwlé aɖǐ bó xwlé sò lóbó ɖɔ : <<Ényí adingban ɖó wɛ un ɖè hǔn ‚ ayǐkúngban ɔ ní kɛ̀ bónú má byɔ mɛ̀>>. Xó è ɖɔ wɛ é ɖè lɛɛ kɛɖɛ jɛn hwɛɖɔgbásá ɔ ná xwédó dó gbò hwɛ ɔ‚ ɖó kúnnúɖètɔ lɛɛ ɖě wà hwɛɖiɖɔ ɔ dòmɛ ǎ. Afɔ sɔ ɖo tè tɔ hwɛɖɔtɔ ée axɔsú nɔ ná é tɔn ɔ‚ Ousmane Aléji jó éɖee dó nú nǔ è fanɖɔ wɛ nawe nɛ ɖè é ɔ ǎ. Ée é yí xó é ɔ‚ é ɖɔ nawe ɔ ɖó ná sú nǔ è azě tɔn hɛn gblé lɛɛ é bǐ sín axɔ́. Nǔ è é wà ɖò yɛswi mɛ Kpódó ée é wà bɔ núkún mɔ lɛɛ é bǐ kpó. Azě ɖè nǔgbó. Ényí walɔ dida‚ ée è má síxú tínmɛ ǎ é jɛn nɔ wànǔ xá mɛ ée jɛ azě fɛn mɛ ɔ ǎ ‚ loɔ‚ ya dó nú mɛ tɛnmɛ tɛnmɛ ɖi azɔn è è má mɔ dò tɔn ɖò dotóoxwé ǎ ɔ ɖɔhun ‚ azɔn baɖa baɖa ‚ yonu ɖé jí má nɔ‚ gbɛ mɛtɔn nɔ wlú gbɔn alɔkpa bǐ lɔ́ɔ gɔna. Nú Ousmane Aléji ɔ‚ ée é gbejé wěmá ɔ kpɔn lóbó ɖótó mɛ è jɛ hwɛgun ɔ‚ xó lɛɛ bǐ ɖò vaan‚ enɛ wú ɔ‚ é byɔ ɖɔ hwɛɖɔgbásá ɔ ní kán xwè 10 nú Justine Gnimon ɔ‚ nú é ná sɛn gàn ná ‚ bónú hwɛjijɔ ná síxú tîin. Ɖò tɔ̀ ɖè mɛ xó è Hwɛjɛmɛjitɔ Germain Adɛnnyi ɖɔ ɔ mɛ̀ ɔ‚ é mɔ ɖɔ xó nɛ ɔ kún jɛ étɔn jí ó. Nú eyɛ ɔ‚ nǔ ɖěbǔ ɖè xlɛ ɖɔ nawe ɔ ɖù azě ǎ ‚ kúnnúɖètɔ lɛɛ tlɛ wá ǎ. É ɖɔ ‚ <<é síxú nyí azětɔ‚ é síxú gɔn azětɔ má nyí ‚ kúnnúɖètɔ lɛɛ ɖě wà hwɛgun bó ná síxú lɛ́ ɖɔ nǔ è ye ɖɔ hwenu è è ɖò dò bà nú nǔ wɛ é ɔ ǎ>>. Hwɛjɛmɛjitɔ Adɛnnyi lɛ́ ɖɔ mɛjí ‚ è ko tuun ɔ‚ è ná ko ylɔ azětɔ gán xeɖé xeɖé ée tò ɔ bǐ tuun ɔ‚ bɛ ná kpɔn bó ná gbɛ́ alǒ é ná yígbè ɖɔ Justine Gnimon nyí azětɔ nǔgbó. Bó ná dó gbò xó ɔ‚ hwɛɖɔgbásá ɔ xà sɛnkwín 360ɔ wá yì 363ɔ ɔ jí ée ɖò hwɛɖɔ sɛn ɔ mɛ é ‚ bɔ hwɛ wà jó nawe ɔ hwɛ̌‚ ée nyí mɛ bó ɖò azě gbò Issa Etchlekoun kpódó Louis Guy Alimanyiɖokpo kpán wɛ é ‚ é sú nǔ dó lindɔ̌n Issa tɔn lóbó sɔ tà kpódó aɖǔ kpán Guy tɔn lɛɛ dó gò mɛ̀. Louis Guy Alimanyiɖokpo kpódó Issa Etchlekoun kpó ɔ‚ sín azǎn mɔkpán ɖye ɔ‚ ye ɖò wǔvɛ sè wɛ tawun ɖò agbaza mɛ‚ có ye ká tuun fí è azɔn nɛ lɛɛ gosin é ɔ ǎ. Fínɛ wɛ ye ɖè bɔ‚ ɖò azǎn 11ɔ nǔxwásùn xwè 2013ɔ tɔn gbè ɔ‚ nyaví David Alimanyiɖokpo kpódó Cédric Gbetable kpó ‚ wá ɖɔ xó baɖa baɖa ɖè lɛɛ bɔ è hù adò‚ nawe Justine Gnimon ‚ ée vɛ̀ azě dó wɛ è ɖè ɔ‚ è kplɛ́ɛ wá tanti ylɔví tɔn Louis Guy Alimanyiɖokpo ‚ ée ɖò azɔn jɛ wɛ é gɔ́n bó ɖɔ ‚ é wɛ ɖó azɔn ɔ níí. Mɔ̌ wú wɛ‚ Justine Gnimon ‚ David Alimanyiɖokpo kpódó Cédric Gbetable kpó ɔ‚ è kplá yě yì jó nú kponɔzɔwatɛn ɖaxó Agbomɛ tɔn ɔ. Hwenu è ɖò awɔntin hwɛn ayǐ ɔ wɛ à ‚ hwenu hwɛɖɔtɔ ɔ ɖò nǔkanbyɔ ɛ́ ɔ wɛ à ‚ Justine Gnimon mɔ́ nǔ è sín hwɛ dó é wɛ è ɖè é bǐ. Loɔ‚ David Alimanyiɖokpo kpódó Cédric Gbetable kpó ɔ‚ nyaví xwè 12 mɛ ví nɛ lɛɛ ɔ‚ ye yígbè ɖɔ ye nyí azětɔ bó ɖò azě gbá jí ɖokpó ɔ xá Justine Gnimon. Bó ná dó ɖéxlɛ ɖɔ nǔ è ɖɔ émí ɖè ɔ sɔgbe é ɔ‚ yemɛ ɖokpó ɖokpó yí xó bó ɖɔ : Cédric Gbetable : <>‚ David Alimanyiɖokpo : <>‚ hwɛɖɔgbásá xó lɛɛ. Éhɔnmɛ ée nyí azǎn 8ɔ lidósùn ɔ tɔn ɔ‚ jigbezán cè wɛ. Keze zán ɖagbe ɖé wɛ ɖò nukɔn cè ‚ nǔ è ɖò fínɛ ɔ wɛ nyí ɖɔ ‚ un ɖò mɛ ée má nɔ ɖù jigbezán yetɔn ǎ lɛɛ mɛ. Sín hwenu un ɖó xwè 18 ɔ‚ ɖokpóo wɛ un ɖù jigbezán cè. Sín hwenɛnu ɔ‚ azǎn lɛɛ bǐ wɛ nɔ nyí jigbezán nú mì. Finfɔn ɖokpó ɔ‚ zǎnzǎn ɖokpó ɔ‚ kúdídó zán nɔ nyí mì ‚ bɔ un nɔ ɖù gbɛ è un lɛ́ ɖó ɔ sín xwè. Finfɔn ɖokpó ɔ‚ zǎnzǎn ɖokpó ɔ‚ kúdídó zán wɛ nɔ nyí mì ‚ bɔ un nɔ ɖù gbɛ è un lɛ́ ɖó ɔ sín xwè. Éhɔnmɛ ée nyí azǎn 8ɔ lidósùn ɔ tɔn ɔ‚ jigbezán cè wɛ. Un nɔ ɖù jigbezán cè lě mɛ gege nɔ bló gbɔn ɖò mì mɛ é ɔ ǎ ‚ un nɔ yí agban kinkan wɔbú wɔbú ǎ. Amɔ̌ éhɔnmɛ ɔ‚ ɖò vogbingbɔn nú azǎn 8ɔ lidósùn ɖelɛɛ lí nù ɔ‚ un bà ná nyí nǔníná ‚ un bà ná yí nǔníná voɖemɛ‚ un bà ná yí maxa maxa tɔn. Nǔníná voɖemɛ à ? Nǔgbó ɔ‚ akpá è mí dó ɖɔ mí bǐ ná sítè‚ ɖò azǎn 11ɔ lidósùn ée jǎwe é ɔ gbè‚ bó ná sɔ kɛn é ɔ‚ ko kpé ‚ mí sísɛ kɛn sísɔ wémá mítɔn dó hɛnsɔ gbá ɔ mɛ kpowun ‚ ɖò tògán sísɔ ée jǎwe ɔ hwenu. Nǔ ɔ bǐ jɛn nɛ ! Mì bló mɔ̌ kpowun ‚ mɔ̌ bíbló mítɔn ná dó xomɛ hùnhùn nú mì. Mɛ ée mì ná sɔ kɛn ná ɔ wɛ tó mya núkún nú mì hwɛ̌ ǎ. Amɔ̌ akpá è mí dó bó ná yí sɔ kɛn é ɔ‚ wɛ xò ayi cè zlɛ káká yì liɔdɔ̌n cè mɛ‚ ɖó nǔníná nɛ ɔ‚ ná ɖó flíjɛ dó gbɛ mítɔn jí ‚ vǐ mítɔn lɛɛ sín gbɛ jí kpódó kúnkàn ée ná wá jɛ túnnú nú mí lɛɛ é kpán sín gbɛ jí. Amɔ̌ è ná bó tlɛ ɖò nǔ bǐ ɖɔ wɛ ɔ‚ kɛn sísɔ nɛ ɔ ná sɛ́ wuntun ɖaxó ɖé dó gbɛ ɔ mɛ. Cóbónú un ná gbɛkan dó xó cè nù ɔ‚ un jló ná ɖɔ nú mí ɖɔ un kún ɖó nù ɖò tòxóɖiɖɔ mɛ kpɔn gbeɖé ó. Un tlɛ mɔ dó nú nǔ ɖé ɖémɛ ǎ ‚ xó cyan cyan ɖò tòxóɖiɖɔ lí nù ée mɛ è nyí tò ɖokpó ɔ mɛ nù xá mì lɛɛ nɔ yíwǎn ná lɛɛ‚ ɖě nɔ jɛ ce jí káká ɖé ǎ. Azɔwatɔ ce lɛɛ wɛ nɔ má nǔ è ɖò jijɛ wɛ ɖò tòxóɖiɖɔ nù‚ ɖò cè mɛ lɛɛ xá mì. Bó ná ɖɔ xó jɔ xó ɔ‚ akpàkpà ée nɔ ɖò mɛ ɖélɛɛ jí bɔ ye nɔ tɛ́ dó xó cyan cyan ɖò tòxóɖiɖɔ lí nù wú ɔ‚ nɔ kpácá mì ‚ ɖó xó cyan cyan nɛ lɛɛ ɖě nɔ ɖyɔ nǔɖé ɖò tòví nyínyí yetɔn lí xò ǎ. Amɔ̌‚ ɖò nǔ è kàn tòxóɖiɖɔ bó ná dɔn tò yì nukɔn ɔ‚ bǐ wɛ nɔ mya núkún nú mì. Lanmɛ ná nɔ ganjí tòví lɛɛ tɔn‚ kplɔn yíyí yɔpkɔvu lɛɛ tɔn‚ myɔ ɖó gbɔn tòxò kpódó glè tòxò lɛɛ bǐ mɛ‚ nǔ sísí lɛɛ kplɔn jɔwunjɔja lɛɛ‚ ali kpódó azɔxwé gbígbá kpán ‚ hwɛndo núwíwá lɛɛ sɔ ɖó akwɛ zínkán ná ɖò nukɔn yìyì tò ɔ tɔn lí xò ‚ ɖò klewun mɛ ɔ‚ xó è kàn ayǐ è jí gbɛtɔ lɛɛ nɔ nɔ é ‚ azɔ̌ wá nú mɛ ná nyɔ́‚ taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn núwíwá lɛɛ‚ tòví ée nɔ jɛhun dó nyɔna tòví lɛɛ tɔn jí ɔ‚ wɛ nú mì. Ɖó lè tají ée ɖò kɛn sísɔ è ɖò azǎn 11ɔ lidósùn ée jǎwe é lí xò ɔ wɛ loo ko nyí akwɛ núwíwá xó lɛɛ‚ un nyikɔ kpɔn tutomɛ tò kùnkùn agbahwlɛntɔ lɛɛ ɖokpó ɖokpó tɔn. Amɔ̌ nǔ è un kpɔn tawun wɛ nyí zɔnlin è mì zun ɖò nukɔn yìyì tò ɔ tɔn lí xò‚ ée dó tɔ̀ kpɔn wɛ mì ɖè ‚ sín xwè mɔkpán ɖye é. Wunvanɔ‚ linlin ɖagbe má ɖó ‚ tókúnnɔ wɛ è lo ko nyí ‚ bó má ná wɔ́ ɖɔ Benɛ éhɔnmɛ tɔn ɔ‚ má gbɔnvo nú sɔ è wá yì é tɔn ǎ é. Xlɛ ée nyí nunɔmɛ mì bǐ tɔn huzu ɔ tɔn lɛɛ ɖò maxa maxa‚ bónú un ká nɔte lóbó kpɔn vǐ cè lɛɛ ɖò kɛkɛ afɔdokwí kùn wɛ gbɔn ali ɖaxó mìtɔn lɛɛ kpá ɔ‚ un nɔ ɖɔ nú nyiɖee ɖɔ sɔ ná nyɔ́. È bó wɔ́ ɖɔ bɛsín din ɔ‚ mɔ̌-jɛn-mì-nɔ-wà xó ɔ‚ gǎn kpɛɖé dídó ‚ mɛɖee mɛ̀ mimɔ kpódó jló kpɛɖé ɖíɖó kpán ‚ un ɖeji ɖɔ nǔ nɛ lɛɛ bǐ ko nyí hwenuxó. Ee un byɔ nyiɖee mɛ bó mɔ ɖɔ sín xwè atɔn ɖye ɖokpóo ɔ‚ lɔkpazɔwatɔ lɛɛ sɔ xò kwɛ yí ɖò así yè kpódó adǎn kpò gbeɖé ǎ ɔ‚ è gɔ cí è gɔ tá má sɔ tîin nú azǎn gege ǎ ɔ‚ un nɔ ɖɔ nú nyiɖee ɖɔ sɔ ná nyɔ. Ɖò xwè gudo tɔn élɔ́ lɛɛ mɛ ɔ‚ un xwlé azɔwatɛn lɛɛ kpɛɖé bó ná dó hùn azɔxwé we dó Benɛ. É hú xwè atɔn bɔ un ko jló ná hùn nukɔntɔn ɔ‚ azǎn nabí ɖye jɛn wɛ un wlán nǔ gbɔn mɔkàn jí kpowun bɔ gàn xixo we gudo ɔ‚ wěmá è sín hudo un ɖó lɛɛ bǐ sɔgbe. Xlɛ nɛ lɛɛ ɔ‚ è má tlɛ jlɛ́ xó ǎ ɔ‚ è ko kpé mì. Nǔgbó wɛ‚ é kpò nǔ gege bɔ è ná bló. Bɔ tòví ée nɔ gbà taglomɛ bó nɔ ɖɔ nǔgbó è bǐ ɖó ná tuun ɖɔ ‚ mì lín dó tò yì nukɔn ée mya núkún nú mǐ ɔ dín. É ɖò línlín núkún mɛ nú mì wɛ nú má mɔ dotóoxwé ɖò tòxó mìtɔn lɛɛ mɛ‚ fí è tòví lɛɛ má sɔ ná kú zansúkpɛzɔn ɖè ǎ é lɛɛ‚ fí alyannu ée ná kpɔn adɔgo ɔ má sɔ ná hán ɖè ǎ é ‚ fí è alyannu tɛnmɛ tɛnmɛ ée ná gbéjé mɛ kpɔn má sɔ ná hán ɖè ǎ é. Un ɖò tè kpɔn azǎn è gbè nukɔntɔ mìtɔn lɛɛ ná tɛ́ aɖǔma dó sɛ́n è è kpà lɛɛ nyìnyì jí bɔ mɛɖé má ká nɔ nyì gbeɖé ǎ é lɛɛ é ‚ ɖi sɛ́n ée kàn láyílɔ́nù lɛɛ é ɖɔhun. Tò sɛ́n nyínyí wɛ nyí dódó nú acɛ kpikpa tòví bǐ kpáa tɔn kpódó tò kùn lɔ ɖagbe kpán. Un lin ɖɔ tutomɛ ɖaxó ɖaxó ée ɖò tè ɖò wà tò mɛ bó wá nyɔ nwí lí nù lɛɛ ní nyí cicɛ bónú azɔ̌ maxa maxa ní tîin ɖò akpá gege xwé ɖò wà tò mɛ bó wá nyɔ nwí lí nù. Nǔɖónúkún nɛ lɛɛ ɖò tè kpɛlɛlɛ bɔ nǔ má sɔgbe ɖelɛɛ ɖò núkún tà ɖò tò ɔ mɛ có ɔ‚ nǔ ɖěbǔ zín jǐ cè nú má gɔn nǔɖónúkún alǒ má gɔn nǔɖiɖi ɖó nú tò mìtɔn ǎ ‚ ɖó mì ɖó nukɔntɔ éhɔnmɛ bɛ ɖó linlin ɖaxó ‚ bó ká nɔ bà wlɛnwin kpódó walɔ ɖagbe kpó ‚ bɔ nǔwíwá tɔn lɛɛ nɔ xwè ali bɛ nɔ syɛn núkún ɖò nǔwíwá mɛ. Enɛ wú ‚ agban è mì ná kàn nú mì ɖò jigbezán cè hwenu ɔ wɛ nyí ɖɔ ‚ mì ní tɔ́n sukpɔ bó yì sɔ kɛn ɖò azǎn 11ɔ lidósùn ɔ tɔn gbè ‚ bónú mì ná síxú xá ali ée jí Benɛ yaɖé yaɖé ɔ ɖè ɔ jí. Mí yì sɔ kɛn nú míɖee. Mí yì sɔ kɛn nú nukɔn yìyì tò ɔ tɔn. Mí yì sɔ kɛn nú huzu ée huzu wɛ tò ɔ ɖè káká yì dò‚ bɔ è hɛn ɔ‚ è ná dalɔ wú é. Mì bǐ wɛ ná nyí Benɛ tò élɔ́ gbá tɔ gbɔn kɛn è mì ná yì sɔ ɖò azǎn 11ɔ lidósùn ɔ tɔn gbè é gblamɛ. Bɔ ká hɛn ɔ‚ mì ná kpéwú nǔgbó. É ná cɛ nú mí ɖó jigbezán sín nǔníná mìtɔn lɛɛ gblamɛ. Sandra IDOSU wɛ yí xó nɛ lɛɛ. Romuald Wadagni ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó akwɛ zínkán kpódó akwɛ zínzán kpán wú é ɔ‚ yí sɔ kɛn ɖò gàn 9 mɛ ɖò kɛnsɔtɛn ɛnɛgɔ ɔ‚ ɖò tokpɔnlaví Lokosa tɔn mɛ. É dó gbè lě kɛnsɔtɔ lɛɛ tɔ́n gbɔn é ɔ‚ hwenu é yí ɖè tòví ɖagbe fɔ tɔn gudo‚ bó mɔ ɖɔ mɛ gege ko sɔ wěmá dó kɛnsɔ gbaví ɔ mɛ é. Romuald Wadagni ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó akwɛ zínkán kpódó akwɛ zínzán kpán wú é ɔ‚ yí sɔ kɛn ɖò gàn 9 mɛ ɖò kɛnsɔtɛn ɛnɛgɔ ɔ‚ ɖò tokpɔnlaví Lokosa tɔn mɛ É dó gbè lě kɛnsɔtɔ lɛɛ tɔ́n gbɔn é ɔ‚ hwenu é yí ɖè tòví ɖagbe fɔ tɔn gudo‚ bó mɔ ɖɔ mɛ gege ko sɔ wěmá dó kɛnsɔ gbaví ɔ mɛ é. <>‚ nǔ è é ɖɔ é nɛ. Plan international Bénin (Pib) sɔ tutomɛ ɖé ɖayǐ nú nyɔnu lɛɛ kpódó súnnú lɛɛ kpán bɔ ye ɖó acɛ ɖokpó ɔ ɖò lɔn yì jǐ lɔn fɔn kàn lí nù. "Tutomɛ ""Championnes"" ée gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lɔn yì jǐ lɔn fɔn kàn wú é ɔ‚ Oswald Homéky‚ hùn nǔ sín nù ɖò nyɔnúzángbè azǎn 20ɔ nǔxwásùn ɔ tɔn gbè ɖò Kutɔnu é gblamɛ wɛ." Linlin ɔ‚ azɔxwé flansê tɔn ée nɔ kpénúkún dó tò yì nukɔn wú é ɔ (Afd)‚ gbɛta kplékplé ée nɔ kpénúkún dó bɔlu xixo wú é (FIFA) kpódó Plan international kpan wɛ dalɔ. Plan international Bénin (Pib) sɔ tutomɛ ɖé ɖayǐ nú nyɔnu lɛɛ kpódó súnnú lɛɛ kpán bɔ ye ɖó acɛ ɖokpó ɔ ɖò lɔn yì jǐ lɔn fɔn kàn lí nù. Linlin ɔ‚ azɔxwé flansê tɔn ée nɔ kpénúkún dó tò yì nukɔn wú é ɔ (Afd)‚ gbɛta kplékplé ée nɔ kpénúkún dó bɔlu xixo wú é (FIFA) kpódó Plan international kpan wɛ dalɔ Taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔ́n tɔ́ lɛɛ ɖò sùsù sín azǎn yɔywɛ ɖé ɖye ɖò Abijan ‚ è sɔ fɔwatɛ ɖaxó we nyì tè nú yě bó ná dó tuun azɔ̌ è wà wɛ ye ɖè sín kúnkàn maxa maxa ɖye ɖokpóo é. <>‚ nyǐkɔ è è ná tutomɛ nɛ ée hɛn ayi nú gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó hwɛndo núwíwá wú ɔ‚ káká bɔ é gbɔ́ bó ɖɔ nǔ gǎn ée kpacɛ dó taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔ́n wú é ɔ ɖɔ‚ ní kplá yě yì Abijan yíkúngban jí. Taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔ́n tɔ́ lɛɛ ɖò sùsù sín azǎn yɔywɛ ɖé ɖye ɖò Abijan ‚ è sɔ fɔwatɛ ɖaxó we nyì tè nú yě bó ná dó tuun azɔ̌ è wà wɛ ye ɖè sín kúnkàn maxa maxa ɖye ɖokpóo é. <>‚ nyǐkɔ è è ná tutomɛ nɛ ée hɛn ayi nú gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó hwɛndo núwíwá wú ɔ‚ káká bɔ é gbɔ́ bó ɖɔ nǔ gǎn ée kpacɛ dó taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔ́n wú é ɔ ɖɔ‚ ní kplá yě yì Abijan yíkúngban jí. Fɔwatɛ taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔ́n hwe mìtɔn nù tɔn nɛ ɔ‚ <>‚ Idelphonse Affogbolo wɛ ɖè linlin ɔ tɔ́n. Nǔwíwá nɛ ée zyangete ɖò Abijan sín azǎn yɔywɛ ɖé ɖye ɖokpóo é ɔ‚ xlɛ azɔwiwa taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn tɔ Benɛ ví 14 tɔn. Káká yì jɛ azǎn 8ɔ nǔxwásùn ée jǎwe é tɔn gbè ɔ‚ nǔ tɛnmɛ tɛnmɛ hú kanwe ko wɛ è ná tɛ́ dó tɛn núkún ɖéjí Abijan tɔn lɛɛ mɛ. Nǔwíwá ɔ tá weziza dó taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn tɔ nɛ lɛɛ jí ‚ bɔ è sɔ yě dó mɔ Léon N'getta‚ taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn tɔ ée gbɛ ɔ bǐ tuun é ‚ bɔ azɔxwé Donawahi lɔ́ɔ tuun í é ‚ bɛ nyí nyí núkún ɖéjí tò è ɖò hwe yì xɔ wà jí ɖò Aflika gbéjí tɔn lɛɛ é. È vɛ ko ɖó linlin ɖé ‚ bɛ ná ɖè Benɛ xlɛ ɖò taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn lí nù ‚ hwɛndo núwíwá kpódó wá tò mɛ bó wá nyɔ nwí lí nù kpán ɔ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó akpáxwé nɛ wú é ɔ‚ nɔ ɖò gbesisɔ mɛ. È ɖè Carole Borna‚ wěɖexamɛtɔ tɔn ɖò taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn lí nù ɔ‚ sɛdo Abijan. Mɛ ée è sɛdo nɛ ɔ jɛxa nǔwíwá ɔ nù ‚ ényí è kpɔn nawe nɛ sín tàn kpódó nyɔwa tɔn kpán sɛdo ɖò taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn lí nù é. Ée é wá Kutɔnu ɖò azǎn yɔywɛ ɖé ɖye é ɔ‚ Carole Borna gɔn linlin nɛ ɔ kpà ǎ ‚ bó mɔ ɖɔ tutomɛ ɖé wɛ bó ná zínzín Benɛ ‚ bó lɛ́ ɖè nǔwú kpikpe tɔn xlɛ ɖò Aflika gbé ɔ bǐ jí. Abijan nɛ ée nyí tòxò akɔjɔkpleto hwɛndo núwíwá tò gege tɔn‚ bɔ è sɔ ɔ‚ lɛ́ jɛ étɔn jí tawun. Tɛn hùn núkún Abijan tɔn ée mɛ è tɛ́ nǔ yetɔn lɛɛ dó lɛɛ‚ nyí nú bó hùn xomɛ níí tawun. Fɔwatɛ Amani ɔ‚ ɖò Abijan sín tòxò ɖé mɛ. Fɔwatɛ nɛ ɔ‚ akpáxwé we jí wɛ ɖè ‚ è ná mɔ nǔwíwá taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn tɔ Benɛ ví tɔn lɛɛ ɖi Julien Sinzogan‚ Remy Samuz‚ Tchif‚ Nathanaël Vodunxɛ‚ Gérard Quenum‚ Julien Vinyikɛn‚ Eliane Ayiso‚ Dominique Zinkpɛ‚...nɛ lɛɛ ɖɔhun‚ Akpáxwé ɖě ɖò azɔxwé Donwahi‚ fínɛ ɔ ‚ è nɔ mɔ nǔwíwá Gregory Olympio‚ King Hoindékpinkou‚ Laeila Ajovi‚ Eliane Ayiso‚ Joël Degbo‚ Sɛnami Donoumassou...<>‚ Carole Borna wɛ tín nǔ nɛ lɛɛ mɛ. Nú eyɛ ɔ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ gbásá ɔ dalɔ linlin nɛ ɔ‚ lóbó nɔ gudo ná ‚ é jɛji nú tò gudo nù lɛɛ é ‚ bɔ ye lɛ́ kpó ɖò byɔ byɔ wɛ ‚ ɖó nyɔwa Benɛ ví lɛɛ tɔn ko gbàkpé có nǔwíwá nɛ ɔ tlɛ wá bɛ. É lɛ cyan xó xá linlin nɛ sɔ ɖòtè tɔ ɔ‚ Idelphonse Affogbolo‚ nya bǔnɔ nɛ ɔ‚ ée nyí taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn tɔ xeɖé xeɖé bɔ gbɛ bǐ tuun í é. É lɛ cyan xó xá Léon N'guetta kpódó Illa Ginette Donwahi‚ ée kpacɛ dó azɔxwé Donwahi é ɔ kpán. <<É víví nú mì bɔ mɛ ée wá fɔwatɛ tɛn nɛ ɔ lɛɛ sukpɔ káká ‚ bɔ Benɛ ví taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn tɔ lɛɛ‚ lɛ́ xlɛ́ ɖɔ ye kpé togun nɛ ɔ jí>>‚ lě é ɖɔ gbɔn é nɛ. <>‚ wěɖexamɛtɔ ɖò taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn lí nù é ɔ‚ wɛ ná ganjɛwu mɔ̌wun. Azǎn gudo tɔn sɔmì sɔmì tɔn ɔ‚ huzu xwè zán nú Natitingu nù lɛɛ‚ bɔ gǎn-hɔn-yì-tɔ Modeste Kérékou wɛ nyí ahwan nukɔn sya ɔ. Gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó azɔxwé kpɛví kpódó klewun klewun lɛɛ kpán ɔ‚ wɛ ɖò nukɔn nú sɔmì sɔmì sín nǔwíwá lɛɛ‚ bó ná dó ɖéxlɛ ɖɔ ‚ Natitingu ɔ bǐ wɛ ɖò hùnhún hùnhún wɛ ɖò wunmɛ fɛsinnɔ TALƆN-TALATA tɔn ɔ nù. Azǎn gudo tɔn sɔmì sɔmì tɔn ɔ‚ huzu xwè zán nú Natitingu nù lɛɛ‚ bɔ gǎn-hɔn-yì-tɔ Modeste Kérékou wɛ nyí ahwan nukɔn sya ɔ. Gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó azɔxwé kpɛví kpódó klewun klewun lɛɛ kpán ɔ‚ wɛ ɖò nukɔn nú sɔmì sɔmì sín nǔwíwá lɛɛ‚ bó ná dó ɖéxlɛ ɖɔ ‚ Natitingu ɔ bǐ wɛ ɖò hùnhún hùnhún wɛ ɖò wunmɛ fɛsinnɔ TALƆN-TALATA tɔn ɔ nù. Azǎn gudo tɔn sɔmì sɔmì tɔn ɔ‚ nǔ tɛnmɛ tɛnmɛ jɛ ɖò Natitingu‚ bɔ gǎn-hɔn-yì-tɔ Modeste Kérékou wɛ nyí ahwan nukɔn sya ɔ. Sín nyɔnúzángbè ée wá yì é ɖokpóo ɔ‚ ée é dánhùn gbɔn tokpɔnla tokpɔn Atakola tɔn lɛɛ fó é ɔ‚ é wá xuxu jɔwunjɔja lɛɛ bǐ. Ɖò nyɔnúzángbè ée wá yì é‚ ɖò nɔtɛn jɔwunjɔja lɛɛ tɔn ée ɖò xá nɛ ɔ mɛ é ɔ ‚ ɖò bǔ xá gbɛta kplékplé jɔwunjɔja lɛɛ tɔn ée ɖò Bloc Républicain mɛ é ɔ ‚ é bló kplé gannyǐ gannyǐ ɖé lóbó tín nǔ mɛ nú jɔwunjɔja lɛɛ dó azɔ̌ xó ɔ jí. Xó vlɛkɛsɛ ɖé mɛ kpowun wɛ Modeste Kérékou ɖɔ nǔgbó nú jɔwunjɔja lɛɛ ɖè ‚ lóbó dà yě ɖɔ ye ní yawu jɛ ali bá jí dó hwenu. Ényí ye ná wazɔ ɖò axɔsú xwé alǒ mɛ kpáa xwé alǒ ye ná wazɔ nú yeɖee wɛ ɔ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ wìnnyá wìnnyá nɛ ɔ‚ ɖè ali nú yě. Charles d'Almeida ée jɛ nyǐ ɖɔ Dal-c é ɔ‚ taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn tɔ wìnnyá wìnnyá nɛ ɔ‚ xwlé nǔ è ɖetɔ́n lɛɛ Benɛ ví ée ɖò tò gudo lɛɛ é. Fɔwatɛ nɛ sín yɛkan mɛ wɛ taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn tɔ nɛ ɔ‚ ɖè éɖee xlɛ gbɔn wunmɛ tɛnmɛ tɛnmɛ ‚ nǔ è nyí hwe tɔn nù tɔ́n lɛɛ kpódó akpàkpà ée nɔ sɔ ɛ tɛnmɛ tɛnmɛ lɛɛ é kpán gblamɛ. Charles d'Almeida ée jɛ nyǐ ɖɔ Dal-c é ɔ‚ taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn tɔ wìnnyá wìnnyá nɛ ɔ‚ xwlé nǔ è ɖetɔ́n lɛɛ Benɛ ví ée ɖò tò gudo lɛɛ é. Fɔwatɛ nɛ sín yɛkan mɛ wɛ taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn tɔ nɛ ɔ‚ ɖè éɖee xlɛ gbɔn wunmɛ tɛnmɛ tɛnmɛ ‚ nǔ è nyí hwe tɔn nù tɔ́n lɛɛ kpódó akpàkpà ée nɔ sɔ ɛ tɛnmɛ tɛnmɛ lɛɛ é kpán gblamɛ. È kpɔn nǔ è Charles d'Almeida ée jɛ nyǐ ɖɔ Dal-c ɔ ɖetɔ́n lɛɛ mɛ ɔ‚ è nɔ mɔ toolo ɖɔ mɛ dɔnkple wɛ é ɖè. É cí nǔ ɖɔ taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn tɔ wìnnyá wìnnyá nɛ ɔ‚ nǔ xókplé wɛ ɖè ɖɔhun. Kpɔn wɛ è ná kpɔn nǔ è é ɖetɔ́n lɛɛ ɔ‚ tlitli hwɛ̌ cóbó ná tuun ɖɔ ‚ mɛ nyínyí ɖò taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn lí xò ɖé tò wɛ é ɖè. É kpɔn wunmɛ è tá faan lɛɛ bó cyan ‚ lóbó zán yě lě é jló é gbɔn é. Wunmɛ è é xócá lɛɛ ɖò faan dín ‚ amɔ̌ xó ɖɔ wɛ é ɖè. Mì má ná blɛ mìɖee ǎ ɔ‚ nǔɖétɔ wìnnyá wìnnyá ɖé wɛ‚ bó nɔ ɖɔ xó gbɔn ɖiɖe tɔn lɛɛ kpódó nunɔmɛ ée é nɔ ná yě lɛɛ kpán jí. È nɔ mɔ wǎnyíyí lɔ́ tɔn ɖò azɔ̌ wú. Ɖò atɛ̀ è é nɔ bló lɛɛ jí ɔ‚ è nɔ mɔ ɖiɖe lɛɛ bɔ ye nɔ hùn nù dó nuvo‚ bɛ nɔ xlɛ ɖɔ ye ɖó jló bá ɖɔ xó. Nǔ wíwá tɔn nyí cícákplé‚ bɛ nɔ ɖè dó atɛ̀ jí ‚ alǒ dǒ wú. Nǔ è é nɔ ɖè dó dǒ wú lɛɛ nɔ xlɛ jɔwunjɔja lɛɛ‚ bɔ ɖě ná ɖò baskets xò wɛ‚ ɖě ná ɖò jinu (jeans) xóxó alǒ dreadlocks mɛ. Xó jɔ xó ɔ‚ azɔ̌ taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn tɔ wìnnyá wìnnyá nɛ ɔ nɔ wá lɛɛ bǐ wɛ nɔ xwédó jɔwunjɔja lɛɛ sín jló ‚ xógbè yetɔn lɛɛ‚ nǔ è nyí azɔn bɔ ye nɔ jɛ lɛɛ é ‚ xósúsú yetɔn ‚ alenina yetɔn‚ awăjíjɛ yetɔn kpódó wǔvɛ yetɔn lɛɛ kpán. Gbɛ zínzán ‚ xɔntɔn má nyɔ́‚ jɔngwǐn jɔngwǐn dó nú yeɖee ɖò súnnú biba alǒ nyɔnu biba lí xò ‚ alɔdomɛ‚ ...‚ wɛ nyí xótà è jí é ɖò fɔwatɛ tɔn bló dó wɛ sín azǎn yɔywɛ ɖé ɖye ɖò Kutɔnu é. Fɔwatɛ tɛnmɛ tɛnmɛ ée bló wɛ é ɖè lɛɛ bǐ xlɛ ɖɔ nyɔwa ɖò alɔ nù níí tawun ‚ bó lɛ́ xlɛ ɖɔ Charles d'Almeida ɔ‚ taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn tɔ wìnnyá wìnnyá ɖé wɛ nyí bó tuun nǔ ɖesu. È jí í ɖò xwè 1993ɔ mɛ‚ bɛ ɖò Kunnuɖe wémá tɔn Licence ɔ‚ ɖò wlɛnwin ée wà ajɔ̌ ɔ lí xò ‚ ɖò Eneam. <<Ɖò nǔwíwá gbɛ nɛ ée mɛ̀‚ mɛ ɖokpó ɖokpó ɖó kpinkpɛn tɔn kpódó lě é ná wànǔ gbɔn é kpán ɔ‚ mɛɖé lɛɛ nɔ gbɛ ayi ye tɔn hùn bó ná yí gbɛtɔ hwe yetɔn nù tɔn ée ɖó nǔ ɖagbe lóbó ná má ɖò hwlɛndo núwíwá lí nù lɛɛ é. Nǔ nɛ ɔ è è má síxú yígbè ná é ɔ‚ un ɖègbà ɖò azɔ̌ è gbàkún ná wɛ un ɖè ɔ mɛ. È nɔ mɔ mɛɖee dó mɔ xɛ nya ɖò mɛɖesunɔ nyínyí togun ɖokpó ɖokpó tɔn ɖò hwɛndo núwíwá lí nù tɔ. Nú eyɛ ɔ‚ xɛ nya ɖò hwɛndo núwíwá kpáxwé ɖé jí ‚ alǒ lě hwɛndo núwíwá ɖé xɔ kwɛ sɔ é jí ‚ síxú nyí aliglɔ́nnú bónú è ná síxú gɔn mɛ ɖè ɔ‚ ée má ɖó linlin ɖokpó ɔ xá mɛ ǎ ɔ‚ yí ǎ. <>‚ lě é ɖɔ gbɔn é nɛ. "Xótà fɔwatɛ ɔ tɔn wɛ nyí ""Lě è ɖè ɖò taglomɛ é"" ‚ bɔ taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn tɔ ɔ ɖɔ ‚ é kún sɔ nyí nǔ vò wɛ ó ‚ lé xósúsú ɖé wɛ‚ <>." È bó tɔ́njɛ taglomɛ gbà bó ɖè nǔ tɔn tɔ wìnnyá wìnnyá ɖé jí. Kovidi-19 sín ahwan ée ná wá gbà Aflika gbéjí é ɔ‚ dɔn OMS dó alenina mɛ‚ bɛ ɖò xósúsú jí bónú è ná síxú dó linsyɛn nú walɔ ɖagbe ée liza xá azɔnkwín Kovidi-19 é ‚ ɖò tò è ko ɖò Aflika gbéjí é bǐ mɛ‚ bónú nǔ è ɖò jijɛ wɛ ɖò Inde è ní má wá jɛ ɖò Aflika gbé ɔ jí ó. Kovidi-19 sín ahwan ée ná wá gbà Aflika gbéjí é ɔ‚ dɔn OMS dó alenina mɛ‚ bɛ ɖò xósúsú jí bónú è ná síxú dó linsyɛn nú walɔ ɖagbe ée liza xá azɔnkwín Kovidi-19 é ‚ ɖò tò è ko ɖò Aflika gbéjí é bǐ mɛ‚ bónú nǔ è ɖò jijɛ wɛ ɖò Inde è ní má wá jɛ ɖò Aflika gbé ɔ jí ó. Gǎn-hɔn-yì-tɔ ée kpacɛ dó azɔmɛ xwé dòkɔ tɔn wú é ɔ‚ gbɛ́ ɖɔ xwè núwíwá ɖě ní má sɔ tîin ɖò azɔmɛ xwé lɛɛ ó. Ɖò wěmá è é sɛdo ɔ mɛ ɔ‚ Salimane Karimou ɖɔ mɛɖé ní má sɔ glá bó sɔ nǔwíwá ée má ná kplɔn mɛ ǎ ɔ‚ ɖě nyìtè ɖò azɔmɛ xwé lɛɛ ɖě ó. Gǎn-hɔn-yì-tɔ ée kpacɛ dó azɔmɛ xwé dòkɔ tɔn wú é ɔ‚ gbɛ́ ɖɔ xwè núwíwá ɖě ní má sɔ tîin ɖò azɔmɛ xwé lɛɛ ó. Ɖò wěmá è é sɛdo ɔ mɛ ɔ‚ Salimane Karimou ɖɔ mɛɖé ní má sɔ glá bó sɔ nǔwíwá ée má ná kplɔn mɛ ǎ ɔ‚ ɖě nyìtè ɖò azɔmɛ xwé lɛɛ ɖě ó. È gbɛ́ xwè ɖùɖù núwíwá lɛɛ bǐ ɖò azɔmɛ xwé dòkɔ tɔn lɛɛ. Gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó azɔmɛ xwé dòkɔ tɔn wú é ɔ‚ Salimane Karimou ‚ lɛ́ sɛ wěmá è xixa tɔn nyí kɛ́n 0356/Memp/Cab/Sgm/Dep/Dem/Sp bɔ è wlán ɖò azǎn 10ɔ xwèjísùn xwè 2021ɔ ɔ tɔn gbè ɔ‚ dó mɛsi gán ée kpacɛ dó tokpɔnla lɛɛ nù é ‚ yemɛ ée ɖò nǔkplɔnkplɔn lí nù ɖò xá ɖé xà ɖè mɛ̀ lɛɛ é kpódó azɔmɛ xwé gán lɛɛ kpó. Wěmá nɛ ɔ gbɛ́ ɖɔ nǔwíwá nɛ lɛɛ ɖě ní má sɔ tîin ɖò azɔmɛ xwé lɛɛ ó ‚ nú eyɛ ɔ‚ nǔwíwá nɛ lɛɛ ɖě nɔ gɔ́ nǔ nú kplɔn ná vǐ lɛɛ ɖò azɔmɛ xwé lɛɛ ǎ. <>‚ lě gǎn-hɔn-yì-tɔ Salimane Karimou ɖɔ é nɛ. Nú eyɛ ɔ‚ nǔwíwá mɔ̌wun lɛɛ sɔgbe xá azɔ̌ azɔmɛxwé lɛɛ tɔn ǎ‚ é ká lɛ́ sɔgbe xá jló è acɛkpìkpà ɔ ɖó bó ná liza xá akwɛ vantanklán è è nɔ zán ɖò xwè ɖùɖù lɛɛ dòmɛ é ɔ ǎ ‚ é ká lɛ́ tɛ afɔ nǔzɔnmɛ acɛkpìkpà ɔ tɔn lɛɛ jí ‚ ɖò nǔ è kàn zali xá azɔnkwín kolonâ ɔ lí nù é. Gbɛta kplékplé yemɛ ée nɔ jɛhun dó ayijayǐ xó wú ɖò ali lɛɛ jí ɔ‚ (RASeR-Bénin)‚ hùn nǔ sín nǔwíwá yetɔn lɛɛ nù ɖò axɔsúzángbè azǎn 14ɔ nǔxwásùn ée wá yì é tɔn gbè‚ ɖò Agbomɛ Kánɖòfí. Gratien Kpadé wɛ kpacɛ dó. Gbɛta kplékplé yemɛ ée nɔ jɛhun dó ayijayǐ xó wú ɖò ali lɛɛ jí ɔ‚ (RASeR-Bénin)‚ hùn nǔ sín nǔwíwá yetɔn lɛɛ nù ɖò axɔsúzángbè azǎn 14ɔ nǔxwásùn ée wá yì é tɔn gbè‚ ɖò Agbomɛ Kánɖòfí. Gratien Kpadé wɛ kpacɛ dó. È ní dó linsyɛn nú ayijayǐ zɔ́ ɔ‚ ɖò ali lɛɛ jí ; axɔsú ní zɔ́n bónú azɔxwé tò ɔ tɔn ée nɔ kpénúkún dó ayijayǐ xó wú ɖò ali lɛɛ jí wú é ɔ (Cnsr)‚ ní ná nunywɛ yí dó nunywɛ jí Ong lɛɛ‚ è ní bà wlɛnwin bónú alita wóvi ní ɖèkpò ‚ è ní ɖó nù ɖò alita wóvi ní ɖèkpò ɖò ali Benɛ tɔn lɛɛ jí mɛ. Linlin nɛ lɛɛ mɛ wɛ ye kplé bó hùn nǔ sín gbɛta kplékplé ée nɔ jɛhun dó ayijayǐ xó wú ɖò ali lɛɛ jí wú é (RASeR-Bénin) ɔ‚ sín nǔwíwá lɛɛ nù ɖè. Tòxò lɛɛ ɖò núkún hún wɛ‚ bɔ gbɛtɔ ɖò kpɔ sú wɛ‚ nǔ nɛ lɛɛ wɛ nɔ zɔ́n bɔ alita wóvi nɔ jɛ ɖò axɔsú sín ali (Avp) lɛɛ jí ‚ bɛ nyí nǔ bó hɛn hǔn ɖò lanmɛ ná nɔ ganjí tòví lɛɛ tɔn lí xò ‚ bɔ flíjɛ tɔn dó mɛ ɖokpó ɖokpó jí kpódó kplékplé ɔ bǐ kpán ‚ káká yì jɛ akwɛ zínkán tò tɔn jí ɔ‚ kpɛnzǐn. Nú gbɛta kplékplé ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú ɖò gbɛ ɔ bǐ mɛ ɔ ( OMS) ‚ alita wóvi ɖò axɔsú sín ali lɛɛ jí wɛ nyí nǔ è kú wɛ jɔwunjɔja ée ɖò xwè 15-29 lɛɛ nɔ kú é. Walɔ ali nɛ lɛɛ xwlé tɔ tɔn ɖé lɛɛ tɔn nɔ zɔ́n bɔ alita wóvi nɔ jɛ bɔ gbɛtɔ nɔ kú. Gratien Kpadé‚ gǎn ée kpacɛ dó RASeR-Bénin nù ɔ‚ mɔ ɖɔ walɔ gblégblé jɔwunjɔja lɛɛ tɔn ɖò kpɔ sú ɖò ali lɛɛ jí wɛ ayǐhɔngbe ayǐhɔngbe. É ɖɔ mɛjí ‚ ɖò kɛ́n ɖíɖó wémá è Cnsr ɖetɔ́n é ɔ mɛ ɔ‚ bɛsín xwè 2015ɔ-2016ɔ mɛ ɔ‚ gbɛtɔ 700 wɛ nɔ kú alita wóvi kú xwè wú xwè wú‚ ɖò Benɛ ‚ mɛ we gbè ɖokpó. Ɖò kɛ́n è Irsp kpódó Handicap International (HI) kpán ɖó é ɔ mɛ ɔ‚ Gratien Kpadé ɖɔ mɛjí ‚ ɖò tokpɔnla Xulɛnu tɔn kpódó Atilantiki tɔn ɔ kpán mɛ ɔ‚ wezun gboo‚ walɔ gblégblé kpódó alǒkàn zínzán ɖò ali jí kpó ‚ wɛ nyí nǔ è nɔ dɔn alita wóvi wá ɖò axɔsú sín ali jí (Avp) tawun ée nɛ. Nú eyɛ ‚ nǔ hɛn hǔn lóbó lɛ́ hù ado‚ bó ná dɔn tò má yì nukɔn wá. Gratien Kpadé mɔ ɖɔ ‚ alita wóvi nɛ lɛɛ ná vɔ asúká tò ɔ tɔn lɛɛ‚ é hɛn ɔ ‚ é ná lɛ́ dɔn ya wá bɔ vǐ è mɛjitɔ yetɔn lɛɛ kú ɖò alita wóvi mɛ lɛɛ ná kpò nú gběvún bíbló. É gbɔ́ bó gbò ɖɔ‚ è ɖó ná bà wlɛnwin bó nú ayijayǐ ná síxú tîin ɖò ali lɛɛ jí ‚ enɛ ɔ‚ Avp lɛɛ ná ɖèkpò. É lɛ́ mɔ ɖɔ è ɖò wlɛnwin bá wɛ bó ná liza xá alita wóvi ɖò axɔsú sín ali lɛɛ jí ɔ‚ é lɛ́ jɛxa ɖɔ è ní sɔ gbɛta ɖé ɖò tè ‚ bónú ɖò gbetakɛn ɖé lɛɛ sísɔ hwenu ɔ‚ é ná síxú gbíjà xɛ nya ɖò jɔwunjɔja lɛɛ jí bónú alita wóvi ná síxú ɖèkpò. Lě sla lɛɛ nɔ cí azǎn kpáa lɛɛ gbè ɔ‚ mɔ̌ jɛn é cí ɖò azǎn 10ɔ lidósùn ɔ tɔn gbè ‚ tògán sísɔ dlɔ́ zán gbè ‚ ɖò Mɔnɔ sín xá lɛɛ mɛ. Gbɛ zínzán ɔ ɖò lě é ko nɔ cí é ‚ aklunɔzangbla we sɔmì sɔmì tɔn núwíwá lɛɛ gudo. Sɔmì sɔmì wémá è è tɛ́ dó myɔtín lɛɛ wú ‚ atín lɛɛ wú ‚ dǒ lɛɛ wú kpódó fí tɛnmɛ tɛnmɛ lɛɛ kpán ɔ‚ bǐ wɛ è vún‚ afínú ée è wɔn alǒ ée è má kpéwú bó vún ǎ lɛɛ kpán‚ jɛn kpò ɖò tè ‚ bó flín mɛ ɖɔ hwenu syɛnsyɛn sɔmì sɔmì tɔn ɖé wá yì. Lě sla lɛɛ nɔ cí azǎn kpáa lɛɛ gbè ɔ‚ mɔ̌ jɛn é cí ɖò azǎn 10ɔ lidósùn ɔ tɔn gbè ‚ tògán sísɔ dlɔ́ zán gbè ‚ ɖò Mɔnɔ sín xá lɛɛ mɛ. Sɔmì sɔmì wémá è è tɛ́ dó myɔtín lɛɛ wú ‚ atín lɛɛ wú ‚ dǒ lɛɛ wú kpódó fí tɛnmɛ tɛnmɛ lɛɛ kpán ɔ‚ bǐ wɛ è vún‚ afínú ée è wɔn alǒ ée è má kpéwú bó vún ǎ lɛɛ kpán‚ jɛn kpò ɖò tè ‚ bó flín mɛ ɖɔ hwenu syɛnsyɛn sɔmì sɔmì tɔn ɖé wá yì. Ɖiɖe agbahwlɛntɔ webɔ webɔ nɔ atɔn lɛɛ kpò ɖò titɛ ɖò fí gege‚ afɔ tɛ sɛn jí wɛ nyí nǔ nɛ. Ɖò akwɛ cyan ɖò ali jí tɛn ée ɖò Grand-Popo é ɔ‚ é lɛ́ kpó ɖò sɔmì sɔmì wɛn agbahwlɛntɔ webɔ webɔ nɔ ɖé tɔn mɔ wɛ káká wá jɛ síbígbè gàn atɔɔn xó dín cɛju afɔtɔn mɛ. Ɖò Komɛ‚ Xwéyɔgbè‚ Bopa‚ Lokosa ɔ‚ ɖiɖe ɖaxó ɖaxó è è tɛ dó ali lɛɛ jí é lɛɛ bǐ bú‚ amɔ̌ klewun klewun è è tɛ dó gbɛtɔ kplé tɛn ɖé lɛɛ é ɔ‚ kpó ɖò tè ‚ xlɛ tɔn wɛ nyí Ceg Lokosa sín dǒ lɛɛ wú nɛ. Mì mɔ tlɛ mɔ dɔnkpɛvu wìnnyá wìnnyá ɖé ɖò Pɔsɔtomɛ‚ ɖò tokpɔnla Bopa tɔn mɛ‚ bɛ ɖò kɛkɛ jí bó xwè gbàkún bɔ ɖiɖe agbahwlɛntɔ webɔ webɔ nɔ ɖé tɔ́n ɖéjí. Sɛn má mɔ dò ná wɛ à alǒ nǔ tuun lóbó wà ? É ná yígbè tɔn ényí é xwè gbàkún ɖokpó nɛ ɔ bó yì kɛnsɔtɛn ɖé aklunɔzángbè ée jǎwe é. Tò è ɖò Aflika gbéjí lɛɛ hɛn ɔ‚ ye ná xwédó tutomɛ kwɛ zínzán tɔn ée ɖò gbɛ ɔ mɛ ɔ bǐ é‚ bó ná sɔ kwɛ zínzán li ye lɔ́ɔ tɔn ɖòtè‚ ényí Kovidi-19 fó é ɔ. Ɖò kwɛ zínzán lí xò ɔ‚ tò è ɖò Aflika gbéjí lɛɛ ‚ byɔ liva 650 nyinya ɖò FMI sí ɖò kplé gannyǐ gannyǐ ée ye bló ɖò azǎn 18ɔ nǔxwásùn è wá yì é tɔn gbè‚ ɖò Paris é. Tò è ɖò Aflika gbéjí lɛɛ hɛn ɔ‚ ye ná xwédó tutomɛ kwɛ zínzán tɔn ée ɖò gbɛ ɔ mɛ ɔ bǐ é‚ bó ná sɔ kwɛ zínzán li ye lɔ́ɔ tɔn ɖòtè‚ ényí Kovidi-19 fó é ɔ. Ɖò kwɛ zínzán lí xò ɔ‚ tò è ɖò Aflika gbéjí lɛɛ ‚ byɔ liva 650 nyinya ɖò FMI sí ɖò kplé gannyǐ gannyǐ ée ye bló ɖò azǎn 18ɔ nǔxwásùn è wá yì é tɔn gbè‚ ɖò Paris é. Tò ée yì kplé kwɛ zínzán tɔn ɖò Aflika gbéjí lɛɛ ‚ ɖò táatagbè azǎn 18ɔ nǔxwásùn è wá yì é tɔn gbè‚ ɖò Paris ɔ‚ byɔ ɖɔ ye ní ɖó gbè kpɔ bó byɔ liva 650 dollards ɖò FMI sí ‚ bó ná bɛ zínzán má lín má lín mɛ. Tò lɛɛ ɖokpó ɖokpó ná yí liva 33 dollars ‚ bɛ ná dalɔ ɖokpó ɖokpó yetɔn bɔ kwɛ zínkán yetɔn ná síxú yawu sítè ‚ lě ye ɖɔ bó sítè sín kplé nɛ ɔ jí é nɛ. Nǔgbó ɔ‚ azɔnkwín Kovidi-19 ɔ gbà akwɛ zínkán Aflika gbéjí ɔ tɔn dó ɖò xwè 2020ɔ mɛ‚ hwenu ye ko sù ɖò kwɛ lí xò nú xwè 25 é. FMI lɛ́ gɔ́ liva 285 dollars nú tò è ɖò Aflika gbéjí lɛɛ ‚ ɖò 2021ɔ-2025ɔ mɛ ‚ bɔ ɖibla yì we vlɔ́ɖó ná nyí tò ée akwɛ zínkán yetɔn vɔ́dà lɛɛ é tɔn. Tò ée kwɛ zínkán yetɔn ɖò mɛyɛmɛ‚ ɖi Benɛ ɖɔhun‚ lɛɛ lɔ́ɔ ɖó hudo ɖɔ è ní nyì kɔ kpɔn yě ɖò xélo xélo ée azɔnkwín ɔ dɔn wá ɖò kwɛ lí xò é. Ɖò akpá dídó lɛɛ mɛ ɔ‚ tògán lɛɛ ɖɔ ye ná sú 20 vlɔ́ɖó kwɛ nɛ ɔ tɔn nú Aid-20. É ná sɔ kɛ́n dó nunɔmɛ gbɛtɔ tɔn jí ‚ xɛ nya ɖò gbɛtɔ jí ji‚ zali xá huzu huzu gbɛ ɔ tɔn‚ azɔ̌ dó wá ‚ akwɛ xó ée ɖò huzu huzu wɛ é ‚ xó è kàn sunnu kpódó nyɔnu kpán é jí. Ye lɛ́ ɖò azɔxwé axɔsú tɔn ée ɖò kwɛ lí nù é lɛɛ bǐ dà wɛ ‚ ɖò tají ɔ‚ akwɛsɛxwetɛn Aflika gbéjí ɔ tɔn ée nɔ kpénúkún dó tò yì nukɔn wú é (Bad)‚ nú ye ná síxú dalɔ yě ɖò akwɛ ée bà wɛ ye ɖè ɔ lí xò. Ɖò bowlí nú mɛ ɖò lanmɛ ná nɔ ganjí lí nù ɔ‚ yemɛ ée nɔ dalɔ dotóo gán lɛɛ ɔ‚ wɛ nyí sósyɛn ɖò tutomɛ lanmɛ ná nɔ ganjí ɔ tɔn mɛ‚ ɖò Benɛ kpódó gbɛ ɔ bǐ mɛ kpán. È ɖò twín twín sè wɛ ɖò nǔxwásùn élɔ́ mɛ ɖɔ‚ è ná sɔ yě dó ajò. Ɖò bowlí nú mɛ ɖò lanmɛ ná nɔ ganjí lí nù ɔ‚ yemɛ ée nɔ dalɔ dotóo gán lɛɛ ɔ‚ wɛ nyí sósyɛn ɖò tutomɛ lanmɛ ná nɔ ganjí ɔ tɔn mɛ‚ ɖò Benɛ kpódó gbɛ ɔ bǐ mɛ kpán. È ɖò twín twín sè wɛ ɖò nǔxwásùn élɔ́ mɛ ɖɔ‚ è ná sɔ yě dó ajò. Ye vɛ ko ɖò awu wewe yetɔn zɛɛ ɔ mɛ kpowun ɔ‚ alɔ dó dotóo gán tɔ nɛ lɛɛ nɔ ɖò bè lé nú azinzɔnnɔ lɛɛ wɛ nú hwenu gege. Ye tuun gbɔ́jɛ́ zán ǎ ‚ ye ká tuun xwè zán ǎ‚ ye tuun zǎnmɛ ǎ ‚ gbɔ́jɛ́ zán yetɔn nɔ kunkpla azinzɔnnɔ nabí ée ná wá dotóoxwé azǎn nɛ lɛɛ gbè é. Ɖò dotóoxwé lɛɛ ɔ‚ dě yí dě yì tè jɛn ye nɔ ɖè ‚ bè lé nú mɛ wémá ‚ atinkɛn wémá ‚ yɛ̌n alǒ yɛ̌n gò nɔ ɖò alɔ mɛ‚ bɔ ye nɔ ɖò hùn dán gbɔn dotóoxwé xɔ lɛɛ mɛ wɛ‚ bó ná dó ɖè agban kpò nú azinzɔnnɔ lɛɛ. Ye ɖò hudo togun ɔ tɔn nù. Azɔ̌ ée nyí yetɔn lɛɛ zɛ atinkɛn ná mɛ alǒ yɛ̌n dó nú mɛ kpowun wú. Azɔ̌ yetɔn ɖě nɛ nyí ayiɖote ɖó dó mɛ ée ɖó hudo tɔn lɛɛ wú ‚ ɖò fí bǐ káká yì jɛ nugblagɔdwɛ lɛɛ jí nɛ. Simone Koudedeo Minakpon Gangnon ɔ‚ alɔ dó dotóo gán lɛɛ tɔ wɛ‚ é ɖò awăjíjɛ mɛ dó awu tɔn wewe zɛɛ ɔ wú : << Alɔ dó dotóo gán lɛɛ tɔ ɔ wɛ nyí agbɔnzɛn ɖò bè lé nú azinzɔnnɔ lɛɛ tɛntin ‚ ɖó é wɛ nyí mɛ ée nɔ́ nɔ̀ kpɔ xá yě tawun é. É nɔ ɖò bè lé nú yě wɛ‚ nɔ nǔkplɔn yě wɛ‚ nɔ wě ɖè xá yě wɛ‚ gbɔn wɛndídó‚ nukplɔnmɛ kpódó xó cyan cyan kpán gblamɛ. Kpɔndewu wɛ é nyí nú azinzɔnnɔ>>. Azɔwatɔ dotóoxwé tɔn nɛ lɛɛ wɛ nyí anǎ ée ɖò azǎn lɛɛ kpódó dotóo lɛɛ kpán tɛntin é : <<Ɖò Benɛ ɔ‚ alɔ dó dotóo gán tɔ lɛɛ wɛ nɔ ɖò tɛntin nú azinzɔnnɔ lɛɛ kpódó dotóo gán lɛɛ kpó. Eyɛ wɛ nɔ yí azinzɔnnɔ ɔ‚ bó nɔ ná ɛ jiɖiɖe ‚ bó nɔ sɔ ɛ dó tɛn ɖagbe mɛ‚ bó mɔ ɖótó nǔ è hɛn hǔn níí é ‚ hwɛ̌ cóbó nɔ yí kpla dotóo gán wá. É wɛ nyí tó bó lɛ́ nyí gbè fífá ée nɔ ná huhwɛ azinzɔnnɔ é ‚ bó nɔ bló é ɖó dó azɔn ná gbɔ lɔ́ jí>>‚ lě alɔ dó dotóo gán tɔ ɔ ɖɔ é nɛ. Ye wɛ nyí mɛ nukɔntɔn ée nɔ ɖó wǔ kpɔ xá azinzɔnnɔ lɛɛ é ‚ dotóo zɔ wá tɔ tewungbeju wɛ nú yě ‚ bɔ é jɛxa ɖɔ gbɛ ɔ bǐ ní flín yě ɖò keze zán ɖé gbè ɖò nǔxwásùn ɔ mɛ. Hwɛ̌ ɔ‚ è tó sɔ azǎn 12ɔ nǔxwásùn ɔ tɔn nú keze zán yetɔn wá yì ‚ co bɔ Canada lɛ́ wá sɔ aklunɔzangbla ɖokpó ɖòtè nú yě ‚ bɛsín azǎn 10ɔ wá yì jɛ azǎn 16ɔ jí. Keze zán nɛ lɛɛ sín xwè ɖùɖù lɛ́ sɔ alɔ dó dotóo gán tɔ nɛ lɛɛ dó tɛn yetɔn mɛ‚ bó wlíbò nú yě lě jɛxa gbɔn é ‚ bó lɛ́ tá myɔ dó azɔ̌ è ye nɔ wà lɛɛ é jí. Ye sɔ mɔ̌ wú wɛ. "Xótà ée hɛn ayi xwè élɔ́ mɛ ɔ‚ wɛ nyí ""Alɔ dó dotóo gán zɔ wá tɔ ‚ gbè è ná kùn mɛ é ‚ linlin bè lé nú mɛ sɔ yí ée ná hɔn tɔn""." Gbehwan nyì mɛ wɛ bónú gbɛ bǐ ná mɔ lě azɔ̌ nɛ ɔ kpɛnzǐn gbɔn é ‚ bó ká ná lɛ́ tuun ɖɔ é wɛ nyí dòtín ɖò lanmɛ ná nɔ ganjí lí nù. Nú Giraudoux Sodégla‚ ée nyí afɔ sɔ ɖo tè tɔ gbɛta kplékplé ée nɔ kpénúkún dó alɔ dó dotóo gán zɔ wá tɔ lɛɛ wu é ɔ‚ <> Azɔnkwín ée wá gbɛ ɔ mɛ din é ko ɖè nyɔwa yetɔn xlɛ ‚ ényí è kpɔn lě zali xá azɔnkwín nɛ ɔ vɛwu sɔ é. È síxú gɔn ye má kpà ǎ. <>‚ Giraudox Sodégla wɛ ɖɔ mɔ̌. Enɛ wɛ zɔn bɔ ye ɖò wǔɖé wǔɖé ɖò xwè elɔ è è sɔ ɖayǐ nú yě sùnzán elɔ mɛ é dòmɛ. <>‚ lě è ɖexlɛ gbɔn é nɛ. "Gbɛta axɔsú mɔ dò ná má ká ɖó nù ɖémɛ ""La vie nouvelle"" ɔ‚ sɔ tutomɛ hùn cyan kplé tɔn ɖé ɖòtè bó ná hɛnsɔ vǐ ée bɛ zansúkpɛ zɔn bɔ hùn hwedò lɛɛ é." "Nǔwíwá nɛ ɔ tîin ɖò axɔsúzángbè azǎn 30ɔ lidósùn xwè ɔ tɔn gbè ‚ Laji sla ɔ mɛ‚ ɖò tokpɔnlaví ayizɛngɔ ɔ mɛ ɖò Kutɔnu‚ é xò gbɛtɔ gege kplé ‚ bɔ ɖò yemɛ ɔ‚ è ná mɔ mɛ ée nɔ kpénúkún dó tutomɛ tò ɔ tɔn ée nɔ liza xá zansúkpɛ zɔn wú é. Gbɛta axɔsú mɔ dò ná má ká ɖó nù ɖémɛ ""La vie nouvelle"" ɔ‚ sɔ tutomɛ hùn cyan kplé tɔn ɖé ɖòtè bó ná hɛnsɔ vǐ ée bɛ zansúkpɛ zɔn bɔ hùn hwedò lɛɛ é." "Nǔwíwá nɛ ɔ tîin ɖò axɔsúzángbè azǎn 30ɔ lidósùn xwè ɔ tɔn gbè ‚ Laji sla ɔ mɛ‚ ɖò tokpɔnlaví ayizɛngɔ ɔ mɛ ɖò Kutɔnu‚ é xò gbɛtɔ gege kplé ‚ bɔ ɖò yemɛ ɔ‚ è ná mɔ mɛ ée nɔ kpénúkún dó tutomɛ tò ɔ tɔn ée nɔ liza xá zansúkpɛ zɔn wú é. Hùn sín akpò gege wɛ è xókplé nú azɔxwé tò ɔ tɔn ée nɔ kpénúkún dó hùn yíyí wú é ‚ ɖò Laji sla ɔ mɛ‚ fí è nyí nɔtɛn dotóoxwé ""Vie nouvelle"" é ‚ ɖò axɔsúzángbè azǎn 30ɔ lidósùn ɔ tɔn gbè." "Nǔwɩ́wa Gbɛ̌ta axɔ́sú mɔdo ná ɖó nu ɖ'émɛ ""La vi nouvelle"" bó ná hwlɛ́n yɔkpɔ́vú lɛ́ɛ gán ɖo hwesivɔ́ zɔn nyanya è nɔ vɔ hun sɩ́n lanmɛ nú mɛ é sɩ́, xó ɖɔ nú tò élɔ́ kplé gǎn gǎn gegé kpódó tòvɩ́ lɛ́ɛ kpán bɔ ye kplɔ́nnǔ yě dó Xwé é nɔ́ kpénukún dó hunnɩ́ná wú ɖo Benɛ̂ é wú, fɩ́ sin xɔ̀ akwɛ́ nɛ́ ɔ́ hán ɖe titewungbe lé." Nǔ wà dó kpɔ xá mɛ tɔ gege wá tɛn nɛ ɔ mɛ ‚ è ná mɔ Humani Cher‚ Un espoir pour Laji‚ Espoir pour un enfant‚...ye bǐ wɛ hwlɛndo nǔwíwá nɛ ɔ kɔn‚ nǔwíwá ɔ‚ è sɔ nyìtè ɖò yɛkan keze zali xá zansúkpɛ zɔn ɖò gbɛ ɔ mɛ bǐ tɔn ‚ ée è sɔ junjɔn xótà elɔ jí é <> mɛ. Nú gǎn Ong ɔ tɔn ɔ‚ dotóo gán Théophile Hounhouèdo ɔ‚ ɖò Benɛ ɔ‚ mɛ ée nɔ kú zansúkpɛ zɔn kú ɔ lɛɛ sukpɔ ‚ ɖò tají ɔ‚ yakpɔvu ée má ko ɖó xwè atɔɔn ǎ lɛɛ kpódó xoxonɔ lɛɛ kpó. Ɖò cɛju we mɛ tɛgbɛ ɔ‚ zansúkpɛ zɔn nɔ hù vǐ è hùn hwedò ɔ ɖokpó ‚ nǔ ɖò ɖò vǐ lɛɛ hù wɛ tawun é nɛ. "Enɛ wɛ zɔn bɔ Ong ɔ nɔ kɔndokpɔ mɛ xá azɔxwé ée nɔ kpénúkún dó hùn yíyí wú é ɔ‚ bó gbɔn yɛkan keze zán elɔ tɔn mɛ bó dó xò hùn sín akpò kplé ‚ nú hunsɛxwetɛn ée ɖò Kutɔnu ɖò dotóoxwé ""La vie nouvelle"" é ‚ Laji sla ɔ mɛ‚ ɖò tokpɔnlaví ayizɛngɔ Kutɔnu tɔn mɛ é." É ɖɔ nǔ è nɔ jɛ ɖò xá nɛ ɔ mɛ ɔ‚ ɖò tají ɔ‚ jǐ hwenu ɔ‚ wɛ zɔn bɔ è ɖó ná dó gǎn ɖesu bó ná hwlɛn vǐ lɛɛ gán. Dr Théophile Hounhouèdo xwlé ya è nù wɛ vǐ lɛɛ ɖè ɖò Laji é ‚ enɛ ɔ wɛ zɔn bɔ è ɖó ná xò hùn kplé bó ná hwlɛn yě gán. Ye jló bó ná jɔ ɖò sla nɛ ɔ mɛ ǎ ‚ tutomɛ gbɛ ɔ tɔn wɛ zɔn kpowun bɔ ye wá mɔ yeɖee ɖò fínɛ ‚ nǔ Aurore Ogouyèmi Hounto‚ gǎn ée kpacɛ tutomɛ ée nɔ zali xá zansúkpɛ zɔn wú é (Pnlp). È dà hùn ná tɔ lɛɛ nú ye ná síxú zán walɔ ɖagbe ɔ. È ná hùn ɔ‚ è hwlɛn mɛ gán wɛ‚ bɔ walɔ klewun nɛ ɔ‚ ká ɖó flíjɛ nyanya tí ǎ ‚ mɔ̌ wɛ ye ɖɔ bó ná dó ná jiɖiɖe tòví lɛɛ. <>‚ gbehwan è nukɔntɔ Pnlp tɔn ɔ nyì mɛ ɔ nɛ. É bá ɖɔ hunsɛxwetɛn lɛɛ ní ɖó hùn sín akpò gege bónú è ná síxú xò jǐ hwenu ée jǎwe ɔ zlɛ kpódó ayijayǐ kpó. Hwɛɖɔgbásá ɖaxó Xɔgbonu tɔn ɔ‚ ɖò kú hwɛ ée ná ɖɔ wɛ é ɖè ɔ lí nù ɔ‚ ɖò táatagbè azǎn 17ɔ wǒsùn è wá yì é tɔn gbè ɔ‚ é jó hwɛ nú David Sɔnanyɔ Tito‚ ée è dó hwɛ ɖɔ‚ é wɛ hù Hungɛvu Hungbenu ɖò Avlaku‚ ɖò abɔxwísùn xwè 1994ɔ tɔn mɛ é. È xlɛ ɖɔ mɛ ée hù Hungɛvu Hungbenu ɔ‚ è kún ko tuun ó. Hwɛɖɔgbásá ɖaxó Xɔgbonu tɔn ɔ‚ ɖò kú hwɛ ée ná ɖɔ wɛ é ɖè ɔ lí nù ɔ‚ ɖò táatagbè azǎn 17ɔ wǒsùn è wá yì é tɔn gbè ɔ‚ é jó hwɛ nú David Sɔnanyɔ Tito‚ ée è dó hwɛ ɖɔ‚ é wɛ hù Hungɛvu Hungbenu ɖò Avlaku‚ ɖò abɔxwísùn xwè 1994ɔ tɔn mɛ é. È xlɛ ɖɔ mɛ ée hù Hungɛvu Hungbenu ɔ‚ è kún ko tuun ó. Mɛ nawun wɛ ká hù Hungɛvu Hungbenu ɔ tawun ? Aní kú wɛ kú ? Hwɛɖɔgbásá ɖaxó Xɔgbonu tɔn ɔ‚ ɖò kú hwɛ ée ɖɔ‚ ɖò táatagbè azǎn 17ɔ wǒsùn è wá yì é tɔn gbè ɔ‚ tuun mɛ ée hù nya vodunnɔ nɛ è è wá mɔ kúkú ɖò abɔxwísùn xwè 1994ɔ tɔn mɛ é ɔ ǎ. Mɛ ɖokpó ée jɛ hwɛgun é ɔ‚ mɛɖaxó David Sɔnanyɔ ɔ‚ hwɛ jó é ‚ ɖó nǔ è wú è ná ɖó dó bó ɖó hwɛ níí é ɔ‚ kpé ǎ. Mɛ è dó hwɛ ɔ sín tɔ ɔ‚ Ɖěnakpò Tito ɔ‚ è ylɔ é lɔ́ɔ wá hwɛgun ‚ bó gǒ mɛ níí hwenu nǔ lɛɛ jɛ dó é ‚ é mɔ ɖɔ mɛ bǐ jó émí dó ɖó mɛ è kú é wú. Ɖò gbawun ɔ jí ɔ‚ David Sɔnanyɔ Tito xwlé aɖǐ bó xwlé sò ɖɔ émí kún mɔ dò nú nya ɔ sín kú ó ‚ mɔ̌ jɛn é gbɛ́ gbɔn káká wá jɛ din é nɛ. È ɖɔ émí kún mɔ dò nú nya ɔ sín kú ɖě ján ɖéján ó. Amɔ̌‚ é ká yígbè ɖɔ nǔ má mɔ jɛ mɛɖee mɛ kpɛɖé ɖò é kpódó nya nɛ ɔ kpó tɛntin ‚ ɖó ye ɖò ayǐkúngban ɖé hwlɛn wɛ‚ bɔ nya ɔ ká lɛ́ wá dà nɔví tɔn. Ɖɛ̌ sɔ ɖɛ̌ mɛ tîin ɖò é kpódó nya nɛ ɔ kpó tɛntin. Amɔ̌‚ é wá ayi mɛ níí gbeɖé nú è ná hù í ǎ. Nǔ è sín hwɛ dó é wɛ è ɖè é wɛ nyí ɖɔ‚ è mɔ mɛ kúkú ɔ ɖò xwè tɔn kpá. Có ɔ‚ eyɛ wɛ ká nyí mɛ nukɔntɔn ée yì lɔkpazɔwatɔ lɛɛ gɔn bó ɖɔ ye ní wá kpɔn nǔ jɛ é. Mɔ̌ ɖokpó ɔ ‚ é lɛ́ nɔ cyɔ núwíwá nya ɔ tɔn lɛɛ dòmɛ ‚ yemɛ we lɛɛ ɔ‚ hɛnnumɔ wɛ ye nyí. David Sɔnanyɔ Tito xò Kunnuɖe tɔ tɔn lɛɛ sín xò nyì kɛ́n‚ ɖò yemɛ ɔ‚ así tɔn lɛɛ ɖokpó ɖémɛ bɔ ye ɖɔ ‚ é kpódó tɔ tɔn ée má sɔ ɖò mì mɛ ǎ ɔ kpó wɛ kplé bó hù nya ɔ. É ɖɔ mɛnúvɛ́mɛwú wɛ zɔn bɔ ye ɖò mɔ̌ ɖɔ wɛ. È ɖɔ tɔ séblá wɛ zɔn bɔ è mɔ tɔ́ émí tɔn sín adɔkpa kpódó gbàkún tɔn kpó ɖò tɛn nɛ ɔ mɛ. Nǔ è ɖɔ wɛ é ɖè sín hwenu è dalɔ wǔ tɔn ɔ‚ nǔ ɖokpó ɔ jɛn ɖɔ wɛ é ɖè hwenu é jɛ hwɛɖɔtɔ ɔ nukɔn é. Ée é kpɔn hwɛɖɔ wémá ɔ mɛ ɔ‚ hwɛɖɔtɔ ée axɔsú nɔ ná é ‚ Edwige Fifamɛ Aklou Tangni‚ mɔ ɖɔ nǔ hwedò bónú è ná síxú ɖɔ yemɛ we lɛɛ wɛ hù nya ɔ. É ɖɔ cóbónú émí ná wá ɖɔ mɔ̌ é ɔ‚ émí tó kàn nǔ gege byɔ hwɛ̌. É ɖɔ nǔkanbyɔ lɛɛ kún ká ɖò gbè yíyí ó. Nú eyɛ ɔ‚ é ɖɔ mɛjí kúnnúɖètɔ lɛɛ ná bó tlɛ nyí mɛ ée dó hwɛ wɛ è ɖè tɔn lɛɛ ɔ‚ é kún ko kpé bónú è ná ɖó hwɛ níí ó. Edwige Fifamɛ Aklu Tannyi ɖɔ xlɛ tɔn ɖokpó nɛ nyí afɔkpa kpódó gbàkún kpán ‚ mɛ ée è dó hwɛ ɔ tɔn mɔ ɖò cyɔ ɔ tɛn mɛ nɛ. Kponɔzɔwatɛn ée hwɛn awɔntin ayǐ ɔ ɖɔ mɛjí émí kún mɔ nǔ nɛ lɛɛ ɖě ɖò tɛn ɔ mɛ ó. É lɛ́ ɖɔ mɛjí ‚ é yá ɔ‚ kúnnúɖètɔ lɛɛ ɖě nɔ ɖɔ nya ée kú é ɔ xò akpà ɖaxó dó nukɔn‚ é yá ɔ‚ kúnnúɖètɔ lɛɛ ɖevo nɔ ɖɔ mɛ ée kú é ɔ xò akpà ɖaxó dó gogo jí. Mɛ ée dó nǔ ɔ sìn ɔ kpó ɖò jlokokomɛ wɛ à ? Mɔ̌ ɖokpó ɔ ‚ Edwige Fifamɛ Aklu Tannyi nɔ kanbyɔ éɖee ɖɔ ‚ lè tɛ́ ká ɖémɛ nú nya ée è dó hwɛ bɛ ɖò gbawun ɔ jí din é ‚ bɛ ná hù mɛ lóbó ná lɛ́ sɔ anya mɛ kúkú ɔ tɔn dó xwé tɔn kpá. É nɔ kanbyɔ éɖee ɖɔ mɛ ée dó hwɛ wɛ è ɖè jɛn ká wɛ mɔ̌ ají alǒ mɛ ɖevo wɛ wà mɔ̌. Ɖò tàlɛ́núxó tɔn mɛ ɔ ‚ hwɛɖɔtɔ ée axɔsú nɔ ná é ɔ‚ gbɔn sɛnkwín 295ɔ‚ 296ɔ kpódó ée bɔdéwú lɛɛ kpó ‚ kpódó sɛnkwín 302ɔ kpó ée ɖò sɛ́n ée ɖɔnǔ dó hwɛɖiɖɔ wú é ɔ mɛ é jí ‚ bó nɔ lɛ́ kanbyɔ éɖee ɖɔ ‚ David Sɔnanyɔ Tito jɛn ká hù mɛ nǔgbó ají. Hwɛhuhu enɛ ɔ nyí è tuun bó tó ‚ bó yì hù mɛ. Nǔ xokpɔn ɖò fínɛ tawun ‚ bó nyí lè nú mɛ ée è dó hwɛ é ‚ mɔ̌ wɛ é tó ɖɔ hwɛ̌‚ cóbó wá ɖɔ mɛjí ‚ nǔ è wú è ná ɖó dó lě bó ɖɔ‚ nya ɔ wɛ nú mɛ ɔ‚ kún kpɛnzǐn ó. Hwɛɖɔgbásá ɖaxó ɔ wɛ agban jɛ tà ná nú é ná jó hwɛ nú nya ɔ. Hwɛɖɔtɔ ée axɔsú nɔ ná é ɔ‚ lɛ́ ɖɔ mɛjí nǔ ɖěbǔ kún sɔ kpò bónú è ná bló kpannukɔn Ɖěnakpò Tito ó ‚ ɖó é ko kú. Me Magloire Yannsunu‚ yígbè dó xó è hwɛɖɔtɔ ée axɔsú nɔ ná é tɔn jí ‚ bó ɖɔ hwɛ jó nya ɔ. Amɔ̌ tasúnúxó tɔn gbɔnvo kpɛɖé. Me Magloire Yansunu byɔ hwɛɖɔgbásá ɔ ɖɔ‚ hwɛ ní jó axisinɔ émí tɔn bǐ gbidi gidi ‚ ɖó hwɛ è é má hù ǎ é wú. É tɛ́ aɖǔma bó ɖɔ xó wɛ è tuun lóbó sɔ kplá kɔ nú axisinɔ émí tɔn. <>‚ Hwɛjɛmɛjitɔ ɔ wɛ byɔ mɔ̌. Me Magloire Yansunu sɔ ayi yetɔn dó nǔ jí ɖɔ ‚ nǔxokpɔn ɔ‚ kún nɔ súnsún hwɛ è è dó mɛ ɔ bǐ gbidi gbidi ó. Ée hwɛɖɔgbásá ɖaxó ɔ wá yí xó ɔ‚ é ɖɔ hwɛ jó nya ɔ amɔ̌ è kpò ɖò nǔxokpɔn dó wǔ tɔn wɛ. É tò ɖò tè ganxó sín azǎn 22ɔ wǒsùn xwè 1997ɔ tɔn gbè ɖokpóo ‚ è sú í ɖò azǎn 30ɔ abɔxwísùn xwè 1994ɔ tɔn gbè ‚ David Sɔnanyɔ Tito wá jɛ jlokokomɛ bǐ dégbé dégbé. É ɖó xwè 59‚ é ná jɛ núkún kpé dó glè zɔ tɔn wú jí ganjí. Hwɛɖɔgbásá ɔ ɖɔ è kún sɔ ɖó xó ɖé bó ná ɖɔ‚ bɛ ná kunkpla Ɖěnakpò Tito ó ‚ ɖó é ko kú. Xó ɔ ko tîin ɖò abɔxwísùn xwè 1994ɔ tɔn gbè ‚ bɔ è mɔ cyɔ Hungɛvu Hungbenu tɔn ɖò má lín má lín mɛ dó xwé Ɖěnakpò Tito tɔn‚ hɛnnumɔ tɔn ɖokpó wɛ. Awɔntin hwɛn ayǐ è è hùn nǔ sín nǔ ɔ‚ zɔn bɔ è dalɔ Ɖěnakpò Tito kpódó vǐ tɔn David Sɔnanyɔ Tito kpó jí ‚ ɖó ye ɖò ayǐkúngban ɖé hwlɛn xá Hungɛvu Hungbenu wɛ. Anselme Houndayi wɛ nɔ kpénúkún dó nǔ wà dó kpɔ tò è ɖò tò gudo lɛɛ kpódó kplɔn yì jǐ alà vɔ ée ɖò Kalmoukie‚ ɖò tofɔligbé Russie tɔn kpán tɛntin é. Ée é wá Benɛ bó ná dalɔ wěmá mɛ ɖò nǔwádókpɔ xá kplɔn yì jǐ alà vɔ ée ɖò Agbomɛ Kánɖòfí é‚ ɖò zoosùn xwè 2018ɔ tɔn mɛ ɔ ‚ Benɛ ví nɛ kɛnu dó lè è nù kplɔn yì jǐ alà vɔ ée ɖò Agbomɛ Kánɖòfí ɖè nú kplɔn yì jǐ alà vɔ ví lɛɛ ɖò akpá ɖě xwé ‚ bó lɛ́ ɖè nú nukplɔnmɛtɔ lɛɛ ɖò akpá ɖevo xwé é wú. Jló tɔn ɔ wɛ nyí ɖɔ togun ée ɖò UAC ɔ ní tuun nǔwádókpɔ ée ɖò UAC kpódó kplɔn yì jǐ alà vɔ axɔsú tɔn ée ɖò Kalmoukie ɔ kpán tɛntin é xeɖé xeɖé. Anselme Houndayi wɛ nɔ kpénúkún dó nǔ wà dó kpɔ tò è ɖò tò gudo lɛɛ kpódó kplɔn yì jǐ alà vɔ ée ɖò Kalmoukie‚ ɖò tofɔligbé Russie tɔn kpán tɛntin é. Jló tɔn ɔ wɛ nyí ɖɔ togun ée ɖò UAC ɔ ní tuun nǔwádókpɔ ée ɖò UAC kpódó kplɔn yì jǐ alà vɔ axɔsú tɔn ée ɖò Kalmoukie ɔ kpán tɛntin é xeɖé xeɖé. Kplɔn yì jǐ alà vɔ axɔsú tɔn ée ɖò Kalmoukie ‚ tofɔligbé Russie tɔn é ɔ‚ sɔ nǔ ɖagbe nyìtè nú kplɔn yì jǐ alà vɔ ée ɖò Agbomɛ Kánɖòfí é. Kplɔn yì jǐ alà vɔ we lɛɛ dalɔ wěmá nǔwádókpɔ tɔn mɛ ɖò zoosùn xwè 2018ɔ mɛ‚ gbɔn nǔwádókpɔ nɛ gblamɛ ɔ‚ kplɔn yì jǐ alà vɔ ví lɛɛ ná mɔ nǔ ɖagbe gege‚ Anselme Houndayi gǎn ée nɔ kpénúkún dó nǔ wà dó kpɔ tò è ɖò tò gudo lɛɛ kpódó kplɔn yì jǐ alà vɔ ée ɖò Kalmoukie‚ ɖò tofɔligbé Russie tɔn kpán tɛntin é‚ wɛ ɖɔ mɔ̌. Linlin alɔ dó wěmá mɛ nɛ ɔ tɔn wɛ nyí ɖɔ ‚ kplɔn yì jǐ alà vɔ ví Benɛ tɔn lɛɛ kpódó nukplɔnmɛtɔ yetɔn lɛɛ kpán ní ɖó acɛ bó ná síxú lɛ́ yí kplɔn nǔ ɖò Russie. Anselme Houndayi ɔ‚ Kunnuɖe wémá doctorat ɖó gbé é jà‚ é mɔ ɖɔ lè ɖò nǔwádókpɔ nɛ ɔ mɛ tawun nú kplɔn yì jǐ alà vɔ mɛ ée ɖò Benɛ lɛɛ é ‚ bó jló ɖɔ ye bǐ ní ɖó mɔjɛmɛ tɔn bó ná síxú ɖù lè nǔwádókpɔ nɛ ɔ tɔn. <<Ɖò xwè 2016ɔ mɛ ɔ‚ un wá tò mɛ‚ bó ɖó linlin ɖɔ‚ un ná dó linsyɛn nú nǔwádókpɔ ɖò kplɔn yì jǐ alà vɔ ée ɖò Agbomɛ Kánɖòfí kpódó cè ɔ kpán tɛntin. Ɖò ali nɛ ɔ nù ɔ‚ mì bló kplé ɖò lidósùn xwè 2018ɔ mɛ‚ ɖò UAC sín gǎn kpódó afɔ sɔ ɖo tè tɔ Russie tɔn ée ɖò Benɛ é kpán tɛntin ‚ ɖò kplé nɛ ɔ sín dò mɛ ɔ‚ mì sɔ gbetakɛn ɖɔ nǔwádókpɔ ná tîin ɖò kplɔn yì jǐ alà vɔ we tɛntin ‚ bónú Kplɔn yì jǐ alà vɔ ví ée ɖò Agbomɛ Kánɖòfí lɛɛ ná síxú yí nunywɛ dó nunywɛ jí vɔnu nú xwè ɖokpó ‚ ɖò akpáxwé ée jló yě lɛɛ é bǐ ɖò Russie. Fí è ye ná dɔ ɔ‚ kplɔn yì jǐ alà vɔ cè wɛ ná kpénúkún wú. Ɖò akpáxwé nǔ xwiti xwiti zɔ tɔn ɔ‚ alɔ dó wěmá mɛ ɔ ɖɔ ‚ nukplɔnmɛtɔ UAC tɔn lɛɛ ná wànǔ ɖò kɔndokpɔ mɛ xá nukplɔnmɛtɔ kplɔn yì jǐ alà vɔ cè tɔn‚ bó ná dalɔ vǐ lɛɛ ɖò azɔ̌ fó wémá yetɔn lí nù ‚ ye ná bló kplé gannyǐ gannyǐ ɖò mɛsi ɖaxó ɖaxó lɛɛ tɛntin ‚ bó ná síxú xlɛ akpáxwé nǔ xwiti xwiti zɔ Benɛ tɔn lɛɛ ‚ Europe gbéjí nù lɛɛ>>‚ lě Anselme Houndayi tínmɛ gbɔn é nɛ. UAC jɛ akɔ xá tò ɖevo lɛɛ ɖò Europe gbéjí ‚ amɔ̌‚ é ká jɛ akɔ káká ɖé xá Russie ǎ‚ é tɛɖɛ jí ɖɔ mɔ̌. Nú eyɛ ɔ‚ é jɛxa ɖɔ è ní tín nǔ mɛ nú kplɔn yì jǐ alà vɔ ví lɛɛ dó lè è ɖò tè nú yě ɖò nǔwádókpɔ nɛ ɔ mɛ é. É flín ɖɔ alɔ dó wěmá mɛ tîin xá UAC. <<Ényí è má dó wɛ ɔ Kplɔn yì jǐ alà vɔ ví lɛɛ ǎ ɔ‚ ye síxú tuun ǎ. Kplé elɔ ɔ dalɔ mì bɔ un kpé mɛ ée nɔ kpénúkún dó tò gudo xó lɛɛ wú ɖò UAC é>>‚ mɔ̌ wɛ é tɛɖɛ jí ɖɔ. É ɖɔ é dalɔ émí bɔ émí bɛ wěmá tají lɛɛ jó. Enɛ wú ɔ‚ kplɔn yì jǐ alà vɔ ví kpéwú bó <>. È ná ɖɔ ɔ‚ tutomɛ yaɖé yaɖé è é wá xwlé nukɔntɔ UAC tɔn lɛɛ ɔ nɛ. É kunkpla agbahwlɛnhwlɛn dó hwɛndo núwíwá ‚ tàn kpódó Russie jlɛjlɛ kpán‚ gosin Russie gbè wá Flansê gbè mɛ. Yemɛ ée yì agbahwlɛnhwlɛn nɛ lɛɛ ɔ‚ è ná ná yě Kunnuɖe wémá bɛ ná xlɛ ɖɔ ye yì nǔwíwá mɔ̌wun dòmɛ ‚ bɔ mɛ ée ná ɖó ɖùɖéjí lɛɛ ɔ‚ ye hɛn ɔ‚ ye ná yì Russie bó ná yí kplɔn nǔ è jló yě lɛɛ ɖě nú xwè ɖokpó. Mɛ ée má ná sè Russie gbè ɖò yemɛ ǎ lɛɛ ɔ‚ è ná kplɔn yě gbè nɛ ɔ gbɔn mɔkàn jí. <>‚ xó è é ɖɔ gɔna ɔ nɛ. Russie ɖò éɖee hùn wɛ. É kplɔn nǔ Benɛ ví afowó afatɔɔn bɔ ye bǐ nyí nusuɖaxo. Mɛsi gege kplɔn nǔ ɖò Russie. <>‚ Anselme Houndayi wɛ ɖè nǔ nɛ ɔ xlɛ. Lè è nyí Russie yìyì tɔn ɔ‚ é ɖɔ mɛ émí tɔn Bɛnɛ ví ná mɔ gege tɔn bónú mɛ nabí è Russie ná kplɔn nǔ lɛɛ ní jɛji. Nukɔntɔ UAC tɔn lɛɛ wɛ ná wànǔ dín bɔ wɛn ɔ ná síxú gbàkpé kplɔn yì jǐ alà vɔ ví lɛɛ mɛ bónú ye ná síxú yí Russie‚ bó yí nunywɛ dó nunywɛ jí. Nú Anselme Houndayi ɔ‚ nǔ nɛ lɛɛ bǐ wɛ ná zɔn bɔ nyɔwa wémá yetɔn ná ɖó kpinkpɛn. Din ɔ‚ é ɖò gbè dó sɛdo yemɛ ée ná nyǐkɔ bó ná yì agbahwlɛnhwlɛn ɔ lɛɛ wɛ ɖó akpàkpà è ye dó ná nyǐkɔ è wú. Káká jɛ nǔxwásùn ɔ mɛ ɔ‚ agbahwlɛntɔ lɛɛ ná tuun dù è jí ye ɖè ɔ ‚ bɔ mɛ ée ná ɖó ɖùɖéjí lɛɛ ná bɛ azɔmɛ zoosùn ɔ mɛ‚ lě é ná ganjɛwu gbɔn é nɛ. Ɖò nǔ è é tínmɛ ɔ mɛ ɔ‚ Kplɔn yì jǐ alà vɔ Kalmoukie tɔn ɔ ɖò linlin wɛ ɖɔ émí na sɔ nǔkplɔnkplɔn gbɔn mɔkàn jí ɖó tè ‚ ɖó azɔnkwín Kovidi-19 ée ɖò tò mɛ din é wú. <>‚ lě é jlɛ gbɔn é nɛ. Ɖò nǔ è é tínmɛ lɛɛ mɛ ɔ‚ Kplɔn yì jǐ alà vɔ tɔn ɖò gbesisɔ mɛ bó ná gɔ alɔ nú tutomɛ nukɔn yìyì UAC tɔn lɛɛ bǐ. É ɖò linlɛn wɛ ɖɔ ‚ ɖò nukɔn mɛ ɔ‚ è ná hùn xwé ɖé bó ná nɔ kplɔn hwɛndo núwíwá kpódó gbè Russie tɔn kpán ɖémɛ‚ ɖò UAC bɛ ná dalɔ kplɔn yì jǐ alà vɔ ví lɛɛ bónú ye wá Russie ɔ‚ ye sɔ ná gú xwè ɖokpó cóbó ná byɔ kplɔn yì jǐ alà vɔ dɔn tɔn ɔ ǎ. Dr Hadi Al-Sudairy nɔ nukɔn nú mɛɖesɛdo gbɛta kplékplé gbɛ ɔ tɔn ée nɔ kpénúkún dó lě è nɔ nyí akotokwín gbɔn ɖò Arabe tò mɛ é wú ɔ‚ lóbó bló kplé xá gǎn glo gǎn ée kpacɛ dó akpáxwé nɛ wú ɖò Russie é. Nú è jí ye cyan xó dó lɛɛ é ɖye : Nǔ sɔ nú agbahwlɛnhwlɛn kɛ́n ɖaxó voɖemɛ lě è nɔ nyì akotokwín gbɔn ɖò Arabe tò mɛ é tɔn kpódó wlɛnwin ée è ná síxú bà bó ná bló kplé gannyǐ gannyǐ xá ɖɔnúèsè zɔ wá tɔ ée ɖò gbɛ ɔ bǐ mɛ‚ ée ɖò ná tîin wɛ bɛsín azǎn 27ɔ lyasùn ɔ tɔn wá yì jɛ azǎn 12ɔ avùvɔsùn ɔ tɔn gbè é ‚ ɖò Moscou é. Dr Hadi Al-Sudairy nɔ nukɔn nú mɛɖesɛdo gbɛta kplékplé gbɛ ɔ tɔn ée nɔ kpénúkún dó lě è nɔ nyí akotokwín gbɔn ɖò Arabe tò mɛ é wú ɔ‚ lóbó bló kplé xá gǎn glo gǎn ée kpacɛ dó akpáxwé nɛ wú ɖò Russie é. Nú è jí ye cyan xó dó lɛɛ é ɖye : Nǔ sɔ nú agbahwlɛnhwlɛn kɛ́n ɖaxó voɖemɛ lě è nɔ nyì akotokwín gbɔn ɖò Arabe tò mɛ é tɔn kpódó wlɛnwin ée è ná síxú bà bó ná bló kplé gannyǐ gannyǐ xá ɖɔnúèsè zɔ wá tɔ ée ɖò gbɛ ɔ bǐ mɛ‚ ée ɖò ná tîin wɛ bɛsín azǎn 27ɔ lyasùn ɔ tɔn wá yì jɛ azǎn 12ɔ avùvɔsùn ɔ tɔn gbè é ‚ ɖò Moscou é. Lě è ná síxú xò mɛ kplé gbɔn bónú ye ná yí dó yɛ̌n Kovidi-19 tɔn ɔ‚ jí wɛ Benjamin Hùnkpátín ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ‚ xò ɖɔnúèsè zɔ wá tɔ lɛɛ kplé dó ɖò táatagbè azǎn 18ɔ nǔxwásùn ɔ tɔn gbè ; Momoudou Harouna Djingarey‚ afɔ sɔ ɖo tè tɔ OMS tɔn ɔ kpódó Djanabou Mahondé‚ afɔ sɔ ɖo tè tɔ Unicef tɔn ɔ kpán xò kpó ɖó níí. Ɖò nǔ è ye tínmɛ lɛɛ mɛ ɔ‚ gbehwan nyì mɛ Kpódó nukplɔnmɛ kpó wɛ ná zɔn bɔ mɛ lɛɛ ná gɔn xɛsi ɖi nú yɛ̌n nɛ ɔ‚ bɔ è ká ná ná jiɖiɖe yě ɖɔ‚ yɛ̌n ɔ nyí ɖagbe lóbó nɔ wazɔ. Lě è ná síxú xò mɛ kplé gbɔn bónú ye ná yí dó yɛ̌n Kovidi-19 tɔn ɔ‚ jí wɛ Benjamin Hùnkpátín ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ‚ xò ɖɔnúèsè zɔ wá tɔ lɛɛ kplé dó ɖò táatagbè azǎn 18ɔ nǔxwásùn ɔ tɔn gbè ; Momoudou Harouna Djingarey‚ afɔ sɔ ɖo tè tɔ OMS tɔn ɔ kpódó Djanabou Mahondé‚ afɔ sɔ ɖo tè tɔ Unicef tɔn ɔ kpán xò kpó ɖó níí. Ɖò nǔ è ye tínmɛ lɛɛ mɛ ɔ‚ gbehwan nyì mɛ Kpódó nukplɔnmɛ kpó wɛ ná zɔn bɔ mɛ lɛɛ ná gɔn xɛsi ɖi nú yɛ̌n nɛ ɔ‚ bɔ è ká ná ná jiɖiɖe yě ɖɔ‚ yɛ̌n ɔ nyí ɖagbe lóbó nɔ wazɔ. <>. Ɖò ayi è kpà wɛ mɛ lɛɛ ɖè ‚ dó nǔ è ná wá jɛ ényí è dó yɛ̌n nɛ ɔ gudo ɔ‚ Benjamin Hùnkpátín ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ‚ tínmɛ nǔ ‚ bó ká ná jiɖiɖe mɛ ée ɖò nǔxokpɔn wɛ lɛɛ ɖɔ‚ yɛ̌n jɔ yɛ̌n wɛ ɖò Benɛ. Ɖò kplé nɛ è è bló xá ɖɔnúèsè zɔ wá tɔ lɛɛ é ɔ dòmɛ ɔ‚ é bá ná ɖè nǔxokpɔn bǐ sín yɛ̌n nɛ ɔ dídó jí : <>. Gbehwan nyì mɛ tɔn ɔ‚ ɖè mɛɖé dó vò ɖò tòví lɛɛ mɛ ǎ : <>. Mɛ xò kplé bónú è ná yí dó yɛ̌n lóbó ná gló azɔnkwín Kovidi-19 ɔ‚ bɛ ɖò Benɛ sín azǎn nukɔntɔn lidósùn è wá yì é tɔn gbè ɖokpóo. Ɖò aklunɔzangbla tɛnwe gudo ɔ‚ nǔ ɔ nyí bíbló. <>‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ‚ wɛ ná jiɖiɖe nɛ ɔ. È ná xò mɛ lɛɛ kplé lóbó nú ye ná dó yɛ̌n nú hwlɛngán tòví lɛɛ tɔn ɔ‚ ɖò linkpɔn ná acɛkpìkpà ɔ wɛ tawun. <>‚ lě é tínmɛ gbɔn é nɛ. Huzu huzu tîin ɖò xwè atɔɔn lɛɛ mɛ ‚ ɖò tutomɛ alɔ dó mɛ ɖò alyannu glèlílɛ tɔn lɛɛ lí xò ‚ ɖò tɔgbado wěmɛ tɔn mɛ. É ɖò mɔ̌ có ɔ‚ è má nyɔ bló ǎ ɔ‚ mɛ gege ná mɔ dò ná ǎ ‚ ɖó tagba sukpɔ ɖò akwɛ zínzán lí xò ‚ bɔ é ká nɔ lɛ́ lín có bɔ è ká nɔ lɛ́ sɔ azɔ̌ nú mɛ. Huzu huzu tîin ɖò xwè atɔɔn lɛɛ mɛ ‚ ɖò tutomɛ alɔ dó mɛ ɖò alyannu glèlílɛ tɔn lɛɛ lí xò ‚ ɖò tɔgbado wěmɛ tɔn mɛ. É ɖò mɔ̌ có ɔ‚ è má nyɔ bló ǎ ɔ‚ mɛ gege ná mɔ dò ná ǎ ‚ ɖó tagba sukpɔ ɖò akwɛ zínzán lí xò ‚ bɔ é ká nɔ lɛ́ lín có bɔ è ká nɔ lɛ́ sɔ azɔ̌ nú mɛ. Nukɔn yìyì ɖè bɔ mɛ bǐ mɔ có ɔ‚ è má nyɔ bló ǎ ɔ‚ tutomɛ alɔ dó mɛ ɖò alyannu glèlílɛ tɔn kɔn ɖò togbado Wěmɛ tɔn ɔ mɛ ɔ‚ síxú yí mɛ ɖélɛɛ gɔn ǎ ɖó tagba ɖò kwɛ xó ɔ kɔn dín. Kɛ́n ɖíɖó wémá ée akwɛsɛxwetɛn dódó Aflika gbéjí ɔ tɔn ée nɔ kpénúkún dó nukɔn yìyì tò lɛɛ tɔn wú é (Bad) ɖetɔn é ɔ‚ tɛɖɛ ayǐkúngban è jí è má ko bɛ glèlílɛ ɖè ǎ lɛɛ jí‚ hwenu é ɖó kɛn ɖó wɛ é. Ɖò jɔwunjɔja 1850 ée è ɖò tè kpɔn lɛɛ mɛ ɔ‚ yemɛ 411 jɛn é ná kwɛ ló bɔ ye jɛ azɔ̌ jí‚ mɔ̌ ɖokpó ɔ‚ ɖò nyɔnu wìnnyá wìnnyá 650 ée ɖó núkún wɛ è ɖè lɛɛ mɛ ɔ‚ yemɛ 80 jɛn è ná kwɛ ló bɔ ye jɛ azɔ̌ jí. Kɛn ɖíɖó wémá ɔ ɖɔ‚ gɔnu wǔvɛ tò ɔ nɔ mɔ cóbó nɔ xò nǔɖíɖó tɔn lɛɛ kplé ɔ‚ é nɔ lín có bɔ è nɔ yígbè nú azɔ̌ ɔ‚ lóbó nɔ sɔ jó nú azɔwatɔ lɛɛ‚ nǔ nɛ ɔ wɛ nɔ zɔn bɔ azɔ̌ ɖélɛɛ má nɔ yawu yì nukɔn ǎ. Mɔ̌ ɖokpó ɔ‚ tagba ée nɔ wá tîin ɖò dógbó ayǐkúngban ée jí è ko sɔ azɔwánú dó é lí nù é ‚ adɔndindɔn ée nɔ wá tɔ́n ɖò azɔ̌ wíwá hwenu lɛɛ é. Gɔnu é nɛ ɔ‚ è ná mɔ hwenu gbigbɔ azɔxwé ée ná lɛ̀ glè lɛɛ tɔn ‚ azɔxwé ɖé tlɛ jó ayǐkúngban ha 651 dó lɔ́ɔ. Bó ná dó likún gbò nú wǔvɛ nɛ lɛɛ ɔ‚ kɛn ɖíɖó wémá byɔ ɖɔ ‚ è ní gbɛkan dó nǔɖíɖó tò ɔ tɔn lɛɛ xókplé wú ‚ è ní kplɔn nǔ tòví lɛɛ ‚ bɔ è ká ná nɔ ɖò gbè lě azɔ̌ lɛɛ ɖò yìyì wɛ gbɔn é tɔn nú Bad kpódó gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó glèlílɛ ‚ kanlin nyìnyì kpódó hwe huhu kpán wú ɔ (Maep) kpó. Sín hwenu è hùn nǔ sín nù ɖò xwè 2014ɔ mɛ é ɔ ‚ Paia-Vo ɔ‚ è sɔ dó así nú Bad‚ acɛkpìkpà Benɛ tò tɔn kpódó yemɛ ée ɖù tutomɛ nɛ ɔ sín lè lɛɛ kpó. Tutomɛ nɛ ɔ‚ Bad wɛ dalɔ‚ é sɔ livi 67‚19 dollars ɖò tè níí (livi 59‚20 dollars nyí kwɛ nyinya bɔ ɖě é kpò ɔ‚ nyí nǔníná) ‚ è ná ɖɔ ɔ‚ livi 37f Cfa‚ bó ná síxú ɖè ya kpò nú Benɛ ‚ lóbó ká lɛ́ nya xɛ ɖò jí tɔn ɖò nǔɖúɖú lí xò. É ná fó ɖò azǎn 31ɔ wǒsùn xwè 2022ɔ gbè ‚ ɖayǐ ɔ è ko lɛ́n ɖɔ è ná fó ɖò azǎn 31 wǒsùn xwè 2020ɔ tɔn gbè‚ có bɔ ajaka wa dɔn sí gbɔn azǎn nɛ ɔ jí. Liva 100 dollars nú Aflika gbé ɔ jí‚ káká nú xwè fúfó ɔ‚ nǔ è ɖó núkún wɛ tògán gban Aflika gbéjí nù Kpódó Europe gbéjí nù kpán‚ ée yì kplé ɖò Paris lɛɛ ɖè ɔ nɛ. mɛ́witòlɛ́ sí xu nyá akwɛ́ hú liva gbanukún atɔ̀n ɖò Fmi à To e ɖ‘ákwɛ́ lɛ́ɛ ɖó ná jó acɛ yètɔn ɖě dó nú ée ma ɖó nǔɖé ǎ lɛ́ɛ nú é ná nyí lè nú yě. Romuald Wadagni, gānhɔnyitɔ́ Benɛ̂ tɔn ée nɔ́ ɖɔnǔ dó akwɛ́kplékplé kpódó akwɛ́zínzán kpán wú ɔ́ yígbe nú nǔkánbyɔ́mɛ Christophe Boisbouvier tɔn nǔ nɛ́ wú. Dɔlâ lǐva 100 ɖónukún wɛ nukɔntɔ́ nǎ yi gban mɔ̌ Aflíka kpódó Elɔ́pu tɔn e wá tagbesɔ Palî tɔn lɛ́ɛ ɖe xwe élɔ́ sín fífó. Romuald Wadagni, gānhɔnyitɔ́ Benɛ̂ tɔn ée nɔ́ ɖɔnǔ dó akwɛ́kplékplé kpódó akwɛ́zínzán kpán wú ɔ́ yígbe nú nǔkánbyɔ́mɛ Christophe Boisbouvier tɔn nǔ nɛ́ wú. RFI: Mɛ è wá kplé nɛ́ ɔ́ dómɛ lɛ́ɛ bǐ wɛ́ byɔ́ FMI ɖɔ ní ɖe dɔlâ lǐva 100 nɛ́ lɛ́ɛ tɔ́n nú Aflíka DTS ɖɔhun. Loɔ́ má ká nyí nǔ vɛ́ mɔ nɛ́ ǎ cé? vɛ́-mɔ ɖě ǎ ‚ ɖó nǔ wɛ́ nyí bɔ togán Patrice Talɔ̂n gbeyíɖɔ Benɛ̂tò tɔn ko ɖo hun jɛ d‘éjí sín lidósun xwè 2020ɔ mɛ lobo sɛ́ wěma dó kplékplémɛ nukɔntɔ́ G20 tɔn lɛ́ɛ kpódó azɔ̌-wá-xá-mɛ-tɔ́ azɔ̌xwé ɖaxó ɖaxó ée ɖɔnǔ ɖó gbɛ ɔ́ nu lɛ́ɛ‚ FMI mɔ̌ bó ali atɔn e nu ye hɛn ɔ́ e ná d‘álɔ ɔ́ gbɔn é bɔ ɖě nɛ́ nyí DTS nɛ́; hwenɛ́nu ɔ́ tò mìtɔn lɛ́ɛ ná lɛ́ mɔ agbɔ̌n yɔyɔ́ ɖẽvo. Má flin mi ɖɔ FMI ko to ɖɔjí kaka yí jɛ xwè 2025 hudó yiyámɛ́ tɔn è Aflíka tɔn ɔ́ ná yi dɔlâ lǐva 285 mɔ̌. vɛ́-mɔ ɖé ǎ ɖó mì bǐ wɛ́ tuun ɖɔ akwɛ́ ée e tò bóná ɖétɔ́n nú DTS ɔ́ dɔlâ lǐva 650 wɛ. Nǔ è è sixú ɖónukún ɖo alɔgɔ́ gbɛ ɔ́ tɔ́n sí é nɛ́. Mi tuun ɖɔ sɔhɛnmɛ̀ɖé gbɛ ɔ́ tɔn égbé ɔ́ DTS yètɔn wɛ tò ɖélɛ́ɛ nɔ́ sɔ́ ná ná. É ɖo mɔ̌ có e sixú gán jɛ́ wú díin ǎ mɛ‚ mɛɖaxó gǎnhɔnyitɔ́. Unis ka ko yígbè ā‚ mì kó sɛ́kpɔ́n fí nɛ́ ɖěbǔ ǎ ... E ko ɖu ɖé jí ǎ có mìdɛ́lɛ́ɛ kó ɖú ɖé jí ɖ‘akpá ɖé xwé ɖó nú mi flín ganjí ɔ́ hwenu è togán Patrice Talɔ̂n byɔ́ ɖɔ e ní lintamɛ akwɛ́ sɔ́ gɔ́ alɔ nú lɛ alɔkpa ɖěvo wú DTS ɖɔhun ɔ́ Benɛ̂ kɛ́ɖɛ́ jɛ́n kpéwú bó yígbe nú ylɔ̌ nɛ́ ɔ́. Hŭn nú égbé din ɔ́ mɛ bǐ dó gbè kpɔ́ ɖó nǔ sɔ́xwlémɛ énɛ́ ɔ́ jí ɔ́‚ wɛn ɖagbe wɛ é nyí. Bɔ mì gbó adɔ ɖɔ tò ɖělɛ́ɛ ná xwédó linlin flanséto ɔ́ tɔ̀n ɖ‘ali nɛ́ ɔ́ xo. Mìdɛ́lɛ́ɛ ɔ́ mì ɖo linlin mìtɔn ɔ́ jí bɔ xomɛ hun mì só gbeta gudó tɔn ée un ɖi ɖɔ mi se é wú‚ axɔ́ ná súnsún wú é kɛnu dó ǎ mɛ mɔ̌ jɛ́n é má ká lɛ́ ɖó axɔ́súsú ɔ́ tè hwɛ̌ ǎ énɛ́. Mi lin ɖɔ axɔ́ xó ɔ́ mɛta mɛta wɛ ye ná ɖɔ ɖó ɖó nǔ é ɖo tò ɖokpó ɖokpó gbó ɔ́ vovo wɛ‚ loɔ́ nú Aflíka ɔ́‚ mì mɔ ɖɔ alɔ gɔ́ nú mɛ ɖ‘akwɛ́ líxo DTS ɖɔhun jɛ́n sixú d‘álɔ. Nú nǔ é kan Benɛ̂ tè ɖó axɔ́súsṵ ɔ́ hwɛ̌ kún ɖo tají ó‚ éǒ. Linlin è jí mì nɔ́ zɔn ɔ́ wɛ́ nyí ɖɔ nú a xokan b‘ɛ ɖeji dó wǔ towe ɖo axizan jí ɔ́‚ hwenu è adǎn gbó we ɔ́‚ nǔ nukɔntɔn è a nǎ bló é wɛ́ nyí ɖɔ a nǐ kpɔ́n hwiɖée mɛ kpɔ́n ɖɔ é mí sixú kpéwú bó ɖe akpá è é mí ná dó lɛ́ɛ ǎ jí. É ɖo mɔ̌ ɔ́‚ wlɛnwín é ná d‘álɔ tò b‘ɛ́ ná ɖe akpádídó tɔ́n lɛ́ɛ ɔ́ wɛ́ ná ɖo tají gbɔn akwɛ́ li yɔyɔ́ ɖěvo ba jí. Énɛ́wú wɛ xomɛ hun mǐ dó DTS sín ali ɔ́ wú. E tlɛ ɖo xó ɖɔ́ wɛ káká ɔ́‚ tò ɖélɛ́ɛ ɖe bo ɖo nǔ ɖélɛ́ɛ mɛ b‘ɛ́ byɔ́ ɖɔ e júnjɔ́n ayǐ xá akwɛ́nyánúmɛtɔ́ kpódó alɔdómɛtɔ́ ɖ‘akwɛ́ líxo lɛ́ɛ kpán bó lɛ́vɔ́ tò xá yě nú azǎn ná sɛ́yi nukɔn nú akwɛ́súsú. Nǔ mɔ̌húnkɔ́tɔn lɛ́ɛ sixú tîin bɔ e sixú gló ǎ. Loɔ́ nú e ka sixú lɛ́ tò alɔkpa ɖé bó húzú akwɛ́núwíwá bo ɖe akpá e e dó é ɔ́‚ é nyɔ́ hú‚ hwenɛ́nu ɔ́ ɖěvo yíyí‚ jiɖe dó mɛ wú kpán tîin bɔ yè hɛn ɔ́ è ná kpóɖo axizan ɔ́ jí. Ɖo axɔ́ɖúɖú sín ali jí‚ é jɛ́xá ɖɔ e lintamɛ bónú akwɛ́ ní byɔ́ tò ɔ́ sín gbǎ mɛ gegé. Walɔ yɔyɔ́ ɖélɛ́ɛ wɛ́ bó ná húzú nukúnmɛ nú nukúnkpéd‘ákwɛ́ wú‚ bó ɖe nǔɖúɖonǔmɛ kpò lobo ka lɛ́ zɔ́n dɔkun xò kplé ɖ‘áxɔ́sú gbá mɛ má ɖé kpo ó. Gǎn e hɛn ɔ́ e ná dó bónú azɔ̌ e axɔ́sú má mɔdo ná ǎ lɛ́ɛ ní ɖékpò lobonú takwɛ́ kplékplé ní jɛ́jí. Ali nɛ́ ɔ́ xo ɔ́ tò mìtɔn lɛ́ɛ kó ɖe. Nú akwɛ́ gegé ɖo gbǎ ɔ́ mɛ byɔ́ wɛ‚ dɔkun ɖo dɔkun jí jɛ́ ɛw nɛ́ bɔ ali hun nú akwɛ́nyínya sín tò gúdó. Nǔ e kan axɔ́ɖúɖú ɔ́‚ un mɔ ɖɔ é nylá ɖɔ yè ní ɖu axɔ́ nú aliblóbló vlavo‚ ée ná nɔte nú xwè 40 yi 50 é‚ bô sú ɖo xwè 5 yi 7 mɛ kpódó akwɛ́ví 10 ɖo 100 jí. Nǔ è è nɔ mɔ tò ɖélɛ́ɛ mɛ énɛ́ ɖó é nɔ́ cí ɖɔ tòví lɛ́ɛ ɖo mɛ jí zín wɛ nú yè nǎ zán akwɛ́ ɖó tò mɛ ɖɔhun. É nyɔ́ hú ɖɔ e nya akwɛ́ ée súsú tɔ́n ná lín é lobo yi ba akwɛ́ zán dó tò wú sín ali e súsú tɔ́n ná ɖiga hú akwɛ́ ée e nya é ɔ́. ée ɖu súví kpɛví é. Hŭn mi hɛn ɔ́ mi ná mɔ akwɛ́zán ɖó tò wú e sín hudó tòví lɛ́ɛ ɖó é‚ mi ka zán gbɔ ɔ́‚ é ná húzú axɔ́ nyanya e súsú tɔn ná vɛ́wǔ é. Nǔ wegɔ́ ée ɖo tají é wɛ́ nyí ɖɔ un nɔ kpéwú bó nɔ́ xo akwɛ́ é sín hudó mi ɖó é kplé ɖó azɔ̌wíwa ɔ́ sín gan mɛ loɔ́ e nɔ zán gbɔ. Hǔn, e ɖó ná dógǎn bɔ ahizi ná nɔ tò‘zɔ́ zé jó nú mɛ mɛ ǎ‚ è ka ná lɛ́ xokan bónú e kpenukún dó azɔ̌ lɛ́ɛ wú ganjí. Mɔ̌ wɛ. Gǎnhɔnyitɔ́ ée nɔ ɖɔnǔ dó lɔ̌nyijǐ lɔ̌nfɔnkan wú ɔ́‚ Oswald Homeky ɖe tónúmáse nú titomɛ e ɖote bó nya azɔnkwín ɔ́ dó zɔ ɖo lɔ̌nyijǐ lɔ̌nfɔnkan sín agbahwlɛ́nhwlɛ́n lɛ́ɛ dómɛ gba‚ tónú wɛ e lóo kó se ná bɔ kplékplé ɖaxó nɛ́ lɛ́ɛ kpó ɖote. Gǎnhɔnyitɔ́ ée nɔ ɖɔnǔ dó lɔ̌nyijǐ lɔ̌nfɔnkan wú ɔ́‚ Oswald Homeky ɖe tónúmáse nú titomɛ e ɖote bó nya azɔnkwín ɔ́ dó zɔ ɖo lɔ̌nyijǐ lɔ̌nfɔnkan sín agbahwlɛ́nhwlɛ́n lɛ́ɛ dómɛ gba‚ tónú wɛ e lóo kó se ná bɔ kplékplé ɖaxó nɛ́ lɛ́ɛ kpó ɖote. lɔ̌nfɔnkan-blótɔ́ lɛ́ɛ kpódó nǔkpɔ́ntɔ́ lɛ́ɛ kpán dó sòzɔnu ɔ́ sixú yi nukɔn hú mɔ̌ hwenu e e ɖo kan xo wɛ nú nŭwíwa nɛ́ ɔ́ ná húzú azɔ̌ ɖo tò mɛ é ǎ. nɛ́ afɔkwín-kúntɔ́ gbɔn gnɛ ɔ́ mɛ lɛ́ɛ é tɔn‚ akpaxwé enɛgɔ́ɔ́ xwè 16ɔ tɔ́n ɖye b‘ɛ́ jɛ́ dó nyɔ̌nuzángbe azǎn 20ɔ nǔxwásun ɔ́ tɔn mɛ ɖo Benɛ̂. Agbahwlɛ́ntɔ́ lɛ́ɛ ná bló kilomɛ́tlu 87 sín Agbǒmɛ wáyi Lǒkosá. afɔsɔ́kwíntɔ́ 37 wɛ gosín tò lɛ́ɛ vovo mɛ gbɔn Aflíka gbé ɔ́ bǐ jí bó wá. Agbǒmɛ̀ yí jǒnɔ kɛkɛ́-afɔkwín-kúntɔ́ gbɔn gnɛ ɔ́ mɛ lɛ́ɛ é tɔn‚ akpaxwé enɛgɔ́ɔ́ xwè 16ɔ tɔ́n ɖye b‘ɛ́ jɛ́ dó nyɔ̌nuzángbe azǎn 20ɔ nǔxwásun ɔ́ tɔn mɛ ɖo Benɛ̂. afɔsɔ́kwíntɔ́ 37 wɛ gosín tò lɛ́ɛ vovo mɛ gbɔn Aflíka gbé ɔ́ bǐ jí bó wá. Gan 10 dín cɛ́jú 20 wɛ xo bɔ e hunnǔ sín agbahwlɛ́nhwlɛ́n ɔ́ nu nú Agbǒmɛ wá yi Loǒkosá sin ali ɔ́ e bló kilomɛ́tlu 87 é. Akpáxwé ɛnɛgɔ́ ɖye. Castel Beer‚ Aquabelle kpódó ahan hlɔnhlɔ́nnámɛtɔ́ XXL Energy kpán wɛ́ kplá agbahwlɛ́nhwlɛ́n élɔ́ e nyí 16ɔ Benɛ̂ tɔn é. afɔ-sɔ́-kwín gbɔn tò lɛ́ɛ mɛ xwè 16ɔ tɔn. afɔ-sɔ́-kwín-tɔ́ 37 lɛ́ɛ tó. bló Tukuntuná Jǔgu sín ali e nyí kilomɛ́tlu 100 é hwɛ̌. lɔ̌nfɔnkan-zɔ́-wá-tɔ́ lɛ́ɛ ɖo kɛkɛ́ kún wɛ kwínnyá wá yí fó. afɔ-sɔ́-kwín-tɔ́ Burpkina tomɛnu ɔ́ wɛ́ lɛ́ ɖo nukɔn b‘ɛ́ blô azɔn wegɔ́ɔ́ ɖó akpáxwé nukɔntɔn è bló kilomɛ́tlu 123 é wɛ́ ɖúɖéjí. Gudó tɔ́n wɛ Côte d‘Ivoire tómɛ́nu Abú Sanɔgú jɛ bó nyí mɛ wegɔ́ɔ́ bɔ Benɛ̂ tómɛ́nu Bǎcíki Idlísu wá sɔ́ tɛn atɔngɔ́ɔ́ mɛ. Ée e kan xó byɔ́ Paul Daumont‚ ɖuɖéjítɔ́ akpáxwé atɔn nukɔntɔn lɛ́ɛ tɔn dó nyɔ̌wa tɔ́n wú ɔ́ é yígbe ɖɔ azɔ̌gbɛ́ta ɖé sín azɔ̌ wɛ́ ná sínsɛ́n énɛ́ lɛ́ɛ. É dógbe nú Castel Beer‚ azɔ̌wáɖókpɔ́xámɛtɔ́ tají agbahwlɛ́nhwlɛ́n élɔ́ tɔn‚ ɖó é d‘álɔ nǔwíwá b‘ɛ́ ná sínsɛ́n. afɔ-sɔ́-kwín-tɔ́ Benɛ̂ tɔn‚ d‘ákpá ɖɔ Benɛtò ɔ́ ná sɔ́ tɛnmɛ nukɔntɔn ɔ́ ɖo agbahwlɛ́nhwlɛ́n xwè 16ɔ tɔn élɔ́ ɔ́ mɛ bó dó sɔ́ SOBEBRA e ɖo alɔ gɔ́ nú Ecureuils kɛkɛ́-afɔ́-sɔ́-kwín-tɔ́ lɛ́ɛ wɛ gbɔn bǐya tɔn La Béninoise jí é. Nǔ é n‘ɛ́ gǎnjɛ́wú ɔ́ wɛ́ nyí nukɔnyiyi nǔkplɔ́nví tɔ́n lɛ́ɛ tɔn ɖo azǎn we agbahwlɛ́nhwlɛ́n ɔ́ tɔ́n tɛ́ntín. Bǎcíki Idlísu è sɔ́ tɛn atɔngɔ́ɔ mɛ ɖo akpáxwé wegɔ́ ɔ́ ná zingbè xó è é ɖɔ é jí bó ɖɔjí ɖuɖéjí ɔ́ nǔ e SOBEBRA gbɔn wuntun Castel Beer‚ Aquabelle kpódó ahan hlɔnhlɔ́nnámɛtɔ́ XXL Energy gblamɛ é túun níí wɛ. afɔ-sɔ́-kwín kun gbɔn tò mɛ 16ɔ ɖo Benɛ̂ ɔ́ ée bɛ́ ɖo azǎn 17ɔ yi jɛ azǎn 22ɔ gbe ɔ́ tò ayizɛ́n wɛ́ gósín Aflíka hweyixɔwají wá nɔ dò tɔn mɛ (Benɛ̂‚ Kódivwá‚ Bukina‚ Nijɛ́ɛ‚ Awɔnlin kpódó Senega kpán) kpódó wezundótɔ́ 37 kpán nú kilomɛ́tlu 632. Wuntun Castel Beer tɔn wɛ nyí alɔdómɛtɔ́ nukɔntɔn agbahwlɛ́nhwlɛ́n élɔ́ tɔn. Bó ná dó wa alɔdódómɛtɔ́ zɔ́ tɔn ɖo agunkplékplé lɛ́ɛ kpódó gɛtɔ́ gǎnmáɖowǔnánɔ lɛ́ɛ kpá ɔ́ Caritas Benɛ̂ tɔn ɔ́ sɔ́ titomɛ azɔ̌wálɔ́ tɔn ɖóte nú xwè 2020 wá yi 2021ɔ lobo lɛ́ sɔ́ lěnáwágbɔn ɖé ɖó te bó ná xo kwɛ́ kplé nú xwè we e ja lɛ́ɛ. Sɔ è wá yi bó nyí azǎn 9ɔ nǔ xwásun ɔ́ tɔ́n ɔ́‚ kkplékplé gbɛ́ ɔ́ bló kplé bó sɔ́ titomɛ é ná dó wa azɔ̌ ná ɔ́ xwlé alɔdómɛtɔ́ tɔ́n lɛ́ɛ. Bó ná dó wa alɔdódómɛtɔ́ zɔ́ tɔn ɖo agunkplékplé lɛ́ɛ kpódó gɛtɔ́ gǎnmáɖowǔnánɔ lɛ́ɛ kpá ɔ́ Caritas Benɛ̂ tɔn ɔ́ sɔ́ titomɛ azɔ̌wálɔ́ tɔn ɖóte nú xwè 2020 wá yi 2021ɔ lobo lɛ́ sɔ́ lěnáwágbɔn ɖé ɖó te bó ná xo kwɛ́ kplé nú xwè we e ja lɛ́ɛ. Sɔ è wá yi bó nyí azǎn 9ɔ nǔ xwásun ɔ́ tɔ́n ɔ́‚ kkplékplé gbɛ́ ɔ́ bló kplé bó sɔ́ titomɛ é ná dó wa azɔ̌ ná ɔ́ xwlé alɔdómɛtɔ́ tɔ́n lɛ́ɛ. Bó ná dó má nǔ dó ali e azɔ̌wíwa tɔn ná wlí é‚ lěe é ná wá gbɔn é lobo ná sɔ́ akpakpa dó lanmɛ nú alɔdómɛtɔ́ tɔ́n lɛ́ɛ wú wɛ Caritas Benɛ̂‚ sɔ́ titomɛ azɔ̌wálɔ́ tɔn tɔn nú xwè 2020 wá yi 2021ɔ tɔ́n jí kpódó lěnáwágbɔn xwè we e ja lɛ́ɛ tɔn xwlé. Nǔtíto lyánnú we nɛ́ lɛ́ɛ ná d‘álɔ ɛ b‘ɛ́ ná mɔ nǔ é bá wɛ é ɖe lɛ́ɛ. Yɛhwenɔ Phillipe Sanhouekoua‚ ée kp‘acɛ nú Caritas Benɛ̂ tɔn ɔ́ tínmɛ ɖɔ kúnnú ɖe nú wǎnyíyí Mawu nú gbɛtɔ́ ma ɖe mɛɖe kpo e nyí azɔ̌ yètɔn ɔ́ wú wɛ Caritas Benɛ̂ ba azɔ̌wánú ɖagbe nɛ́ ɔ́ d‘ázɔ̌ ɔ́ wú nú ɖagbe toví lɛ́ɛ tɔn. É lɛ́ gɔ́ná ɖɔ́jí lěewagbɔn zɔ́ wéma nɛ́ ɔ́ sɔgbe xá nǔzɔ́nmɛ Caritas internationalis kpódó Caritas Africa tɔn kpán. Titomɛ mìtɔn lɛ́ɛ ɔ́ bó ná dó d‘álɔ mɛ è ma ɖó gǎn ɖé ǎ lɛ́ɛ wɛ‚ nǔ é ɖɔ ɔ́ nɛ́. "Nú nukɔntɔ́ gbɛ̌kplékplé ɔ́ tɔn ɔ́: ""Caritas ɖó ná nyí wǎnyíyí lɔ Igléja ɔ́ tɔn ée nɔ wlíbo nú gǎnmáɖowǔnánɔ e ɖó hudó tɔn lɛ́ɛ é." Lěewágbɔn wéma xwè 2020ɔ yi xwè 2023ɔ tɔ́n ɔ́ ɖó ná d‘álɔ bɔ nǔ é ɖo te kpɔ́n gbɛ̌kplékplé ɔ́ ná nyí wiwa. Yɛhwenɔ Philippe Sanhouekoua sɔ́ alɔ jí ɖɔ lěe akwɛ́kplékplé ɖin gbɔn din ná wanǔ dó nǔ é ɖo te kpɔ́n mɛ lɛ́ɛ é wú. Mì ɖeji syɛ́nsyɛ́n ɖɔ nú akwɛ́ na tlɛ xwedó ɔ́‚ nukún kpé dó nɔví é ɖo wǔvɛ́síse mɛ lɛ́ɛ kún ná hwédó ó é ɖɔ mɔ̌ bó t‘afɔ ayǐ. 0 ɖo kézé zán nukɔntɔn Super Ligue Pro de Football Benɛ̂ tɔn ɔ́ mɛ gúdó ɖo azǎngagbe azǎn 19ɔ nǔxwásun ɔ́ tɔn mɛ ɖo Palakú é ɔ́‚ yè wá ɖo ta nú agbahwlɛ́nhlɛ́n ɔ́ sín kézé zán nukɔntɔn ɖo yiyi mɛ ɔ́ kɛ́n 20 bɔ 7 jɛ jí. Loɔ́ Hodjo FC ée Association Sportive Wẽmɛ (Azos) tɔ́n ɔ́ xo ɔ́ ɖo xwé ɔ́ wɛ́ gba dɛkwín kpódó kɛ́n 6 bɔ 5 tɔ́n sín mɛ kpó. Super Ligue Pro de Football Benɛ̂ tɔn ɔ́ sín akpáxwé nukɔntɔn ɔ́ fó ɖo azǎngagbe azǎn 19ɔ nǔxwásun ɔ́ tɔn kpódó afɔkplékplé kézé nukɔntɔn ɔ́ tɔn ée gbɔ hwenu lɛ́ɛ kpó ɖo ayǐ mɛ ɖokpó ɖokpó tɔ́n jí. 0 ɖo Palakú bó hɛn tɛn tɔn nukɔntɔn ɔ́. Moubarak Gounou ɖokpónɔgée wɛɛ́ dó bî. Ée Dramane Sanou sín nǔkplɔ́nví lɛ́ɛ mɔ ɖɔ ɖuɖéjí ɔ́ ɖo dandan mɛ nú yě ɔ́ yè vǎnkan bó ɖéxlɛ́ ɖɔ è hɛn ɔ́ e ná ɖeji dó émí wú. Popo ée sɔ́ tɛnmɛ wegɔ́ɔ́ kpó kɛ́n 17 bɔ bî 5 jɛ́jí kpán. 0) ɖo Kpobɛ́ é ɔ́ bɔ̌luxogbɛ́ Lotoli xwé Benɛ̂ ɔ́ wɛ́ ɖo tɛn ɖagbe mɛ sɔ́ wɛ mɔ̌ bá nyí ɖuɖéjítɔ́. 0 bó sɔ́ tɛnmɛ atɔngɔ́ɔ́ kpó kɛ́n 17 bɔ bî 4 jɛjí. 3 bó dɔn yě yi gudo ɖokpó. Orange et Noir j‘ayǐ sín tɛn 5ɔ mɛ wá 6ɔ mɛ bó ɖó kɛ́n 12 bî 1 gɔ́ ná hwenu Damissa fɔ́nta sín tɛn 9ɔ wá yi 7ɔ mɛ kpó kɛ́n 11 kpán é. 1 ɔ́. Adjakalolo gosín tɛn tántɔngɔ́ɔ́ mɛ yi atɔ́ɔngɔ́ɔ́ mɛ kpo kɛn 13 bî 2 tɔ́n sín mɛ kpán. 3. Ayǐjíjɛ énɛ́ zɔ́n bɔ bɔ̌luxogbɛ́ Kómɛ tɔn ɔ́ j‘ayǐ kpludó kpludó azɔn atɔn. É j‘ayǐ káká wá tɛn wewegɔ́ɔ́ kpó kɛ́n 6 bî 6 tɔ́n sín mɛ kpán hwenu è Asos ɖo tɛn 11ɔ sɔ́ wɛ é kpó kɛ́n 7 bĩ 8 tɔ́n sín mɛ kpán é. Popo‚ Béké kpódó Ayéma kpán tɛ́ntín‚ yè mɛ e ɖo biba wɛ ná yí ɖuɖéjí gbákún ɔ́ ɖo Suoer Ligue Pro élɔ́ mɛ b‘á dó yí Benɛ̂ sín afɔ ɖóte ɖo Ligue des champions CAF tɔn dòmɛ é. Bɔ̌luxogbɛ́ nɛ́ lɛ́ɛ ɖó aklúnɔ́zángblá ɖokpó b‘á dó gbɔjɛ́ ná cóbɔ akpáxwé wegɔ́ɔ́ ná bɛ́ ɖo azǎn 29ɔ nǔxwásun e ja 3 tɔn mɛ. Sinkɔ bɔ̌lu xixo e gbɔ hwenu ɖo kézé zán nukɔntɔn ɔ́ mɛ lɛ́ɛ. FNUAP jlá gbeɖíɖó é ɖɔnǔ dó acɛ è nyɔ̌nu ɖó bó ná zán agbaza tɔn lěe é jló é gbɔn é. nú-vǐjíjí sín alixo énɛ́. Ɖo acɛ e súnnu lɛ́ɛ ɖó ɔ́ 100 jí ɔ́ nyɔ̌nu lɛ́ɛ ɔ́ 75 jɛ́n yè tuun nú yě ɖo hwɛ nukɔn. FNUAP jlá gbeɖíɖó é ɖɔnǔ dó acɛ è nyɔ̌nu ɖó bó ná zán agbaza tɔn lěe é jló é gbɔn é. Ɖo acɛ e súnnu lɛ́ɛ ɖó ɔ́ 100 jí ɔ́ nyɔ̌nu lɛ́ɛ ɔ́ 75 jɛ́n yè tuun nú yě ɖo hwɛ nukɔn. "Xwè mɛ sín gbèɖíɖó dó lĕ gbɛtɔ́ lɛ́ɛ ɖe gbɔn ɖo gbɛ ɔ́ mɛ ɔ́ nukɔntɔ́ FNUAP Suisse tɔn Monica Ferro wú nú ɖó ɖo Genève é; xóta ɔ́ wɛ́ nyí : ""Agbaza ce nyɛ wɛ kp‘acɛ ná"" bó júnjɔ́n nǔkánbyɔ́ atɔn jí: nyɔ̌nu hɛn ɔ́ é na̰ e ma ɖó xá émí ó à‚ é ɖó acɛ bo ná glɔ́n ali nú vǐjíjí à alŏ é ɖ‘acɛ bó nǎ gbéjé lanmɛ kpɔ́n ɖo jlokokomɛ à?" Azɔ̌xwé Nations Unies tɔn ɔ́ e nɔ ɖɔnǔ dó wǔfífɛ́ kpɔ́jíjɛ́ súnnu kpódó nyɔ̌nu tɔn kpán wú kpódó vǐjíjí kpán ɔ́ nɔ́ jɛhun dó nyɔ̌nu lɛ́ɛ kpódó jɔwunjɔja lɛ́ɛ wú gbɔn tò 150 mɛ‚ có gbèɖíɖó tɔn ɔ́ tò 57 wú jɛ́n é kɛnu dó.ɖó Ɖo gbèɖíɖó yètɔn mɛ ɔ́ nyɔ̌nu 55 ɖo 100 jɛ́n ɖó acɛ ɖ‘akpáxwé nɛ́ lɛ́ɛ. Ɖo tò ɖélɛ́ɛ mɛ ɔ́‚ nyɔ̌nu ɖokpó ɖo wõ mɛ mɔ̌ jɛ́n ná nyí. Nǔ é lɛ́ kpácá tawun è wɛ́ nyí nyɔ̌nu gegé wɛ́ yígbe nú ali glɔ́n nú vǐjíjí loɔ́ yè sukpɔ́ bó gbɛ́ kpɔ́ jɛ́ xá súnnu ǎ. Tò ye sɔ́ dó w‘azɔ̌ ná lɛ́ɛ mɛ ɔ́ 56 ɖo 100 jí jɛ́n ɖó sɛ́n kpódó titomɛ kpíkpé kpán ɖo kpɔ́nínɔ súnnu kpó nyɔ̌nu tɔ́n kpán kɔ́li. Có ɔ́‚ ɖo Amérique latine‚ Caraïbes‚ Asie hwetɔ́n wa̰ jí kpódó afɔligbé hwe tɔ́n wa jí tɔ́n kpó ɔ́‚ nyɔ̌nu 75 ɖo 100 jí wɛ́ kp‘acɛ nú agbaza yètɔn; ɖo Aflíka tɛ́ntín kpódó hweyixɔ wají kɛ́n nɛ́ wá do bo bló 40. Ɖo tòfɔligbé Saalá tɔn ɔ́ bɔ́yá wɛ è ná mɔ nyɔ̌nu ɖokpó ɖo we mɛ b‘ɛ́ ɖó acɛ bó sɔ́ gbetakɛ́n. Ɖo dòbanúnǔ mɛ ɔ́‚ ɖo Mali‚ Nijɛ̂ kpódó Senega tòmɛ kpán ɔ́ acɛ ɖó b‘á sɔ́ gbetakɛ́n dó nǔ é kan agbaza mɛtɔn ɔ́ wú ɔ́ ɖibla yi mɛ 10 ɖo 100 jí jɛ́n tuun ɖo nyɔ̌nu lɛ́ɛ mɛ. et-Principe. Gbèɖíɖó ɔ́ kɛnu dó tò 20 wú bɔ sɛ́n ɔ́ byɔ́ ɖ‘émɛ ɖɔ mɛ è hwlɛ́nkan xá nyɔ̌nu ɔ́ ɖó ná da ɛ́ má nyí ǎ ɔ́ è ná sa sɛ́n dó é ‚ lobɔ tò 43 sín sɛ́n ká kɛnu dó kan hwlɛ́n xá nyɔ̌nu wú ă ɖo súnnu xɔ́ntɔn kpódó nyɔ̌nu xɔ́ntɔn kpán tɛ́ntín ǎ. Tò wŏ vɔ́vɔ́ dó sɛ́n b‘ɛ́ nɔ́ glɔ́n nyɔ̌nu dó xwé yètɔn gbe. "Ɖo tagbesɔ Naïrobi tɔn ɔ́ dó mɛ ɔ́‚ acɛkpikpa tò gegé tɔn sɔ́ gbetakɛ́n lobo ná byɔ́ linlin ""vɔ̌kwín atɔn lɛ́ɛ tɔn mɛ"" ɖo xwè 2030ɔ hwénu: nyɔ̌nu è yi vǐ ji gbé ɔ́ ɖě ná kú ǎ‚ mɛ è ba ná glɔ́n ali nú vǐjíjí ɔ́ ɖě ná ba atínkɛ́nkwín kpö ǎ‚ kan hwlɛ́n xá mɛ ɖě ná tîin káká yí jɛ walɔ gbkégblé ée nɔ́ xwédó lɛ́ɛ wú ǎ." Ɖo xwè 2020ɔ mɛ ɔ́‚ nú ali glɔ́n nú vǐjíjí sín walɔ yɔyɔ̌ lɛ́ɛ na tlɛ jɛjí yi donu we mɔ̌ sín xwè 1994 ɔ́‚ nyɔ̌nu lǐvi 217 ɖo gbɛ ɔ́ mɛ ɖó acɛ ná tò vǐjíjí tɔn ǎ. Nú nǔ é kan adagbigbo nú nyɔ̌nu ɔ́ é ɖékpò ɖo tò e mɛ e ko nɔ bló ɖe ɖ‘áyǐ lɛ́ɛ loɔ́ nyɔ̌núví lǐvi ɛnɛ mɔ̌ kpó ɖ‘énu. Mɔ̌ ɖokpó ɔ́ jɛ́n nyí gbɔn nú alɔwlíwlí ɖo vǔ énɛ́‚ é ɖékpo có e wlí alɔ nú nyɔ̌nuví vǔ nǎ yi lǐvi 12 ɖo xwè ɖokpó ɔ́ mɛ. Sɛ́n dodó tò gegé tɔn ɖɔnǔ dó acɛ ɔ́ e súnnu kpó nyɔ̌nu ɖó é wú có ɖo sɛ́n 100 mɛ 75 jɛ́n è tuun nú nyɔ̌nu lɛ́ɛ gbɔn gbɛ ɔ́ bǐ mɛ. Nyɔ̌nu lɛ́ɛ ɖó acɛ è ná gbɛ́ vogbingbɔn e ɖo sɛ́nsádómɛ nɛ́ lɛ́ɛ mɛ ă ɖó yè gegé ɖó nu dó tòxóɖíɖɔ mɛ ǎ‚ yè ká ɖo gbetakɛ́n sísɔ́ tɛ́n lɛ́ɛ mɛ mɔ̌ ǎ. Hwenu tògán Patrice Talɔ̂n ɖo nǔsɔ́ wɛ b‘á d‘ákpá nú xwè atɔ́ɔ́n é ja lɛ́ɛ ɔ́‚ mɛ gegé ɖe nṵ kánbyɔ́ yèɖée wɛ dó mɛ e ná w‘azɔ̌ x‘ɛ́ ɖ‘acɛkpikpa ɔ́ mɛ lɛ́ɛ wú. É ná flí távo ɔ́ bó mɛ ɖévo lɛ́ɛ kɛ́ɖɛ́ sɔ́ wɛ́ à ? Hwenu tògán Patrice Talɔ̂n ɖo nǔsɔ́ wɛ b‘á d‘ákpá nú xwè atɔ́ɔ́n é ja lɛ́ɛ ɔ́‚ mɛ gegé ɖe nṵ kánbyɔ́ yèɖée wɛ dó mɛ e ná w‘azɔ̌ x‘ɛ́ ɖ‘acɛkpikpa ɔ́ mɛ lɛ́ɛ wú. É ná flí távo ɔ́ bó mɛ ɖévo lɛ́ɛ kɛ́ɖɛ́ sɔ́ wɛ́ à ? lɔ̌nfɔnkan sín gbɛ̌kplékplé yɔyɔ̌ lɛ́ɛ mɔ alɔgɔ́ azɔ̌wánú tɔ́n yí ɖo Comité National Olympique et Sportif Béninois (Hɔ̌kan Olɛnpî tɔn kpódó Lɔ̌nyijǐ-lɔ̌nfɔnkan Benɛ̂ tɔn kpán ɖo Tomɛ) ɖo taatagbe azǎn 18ɔ nǔxwásun ɔ́ tɔ́n mɛ ɖo Kútɔ́nu. BEN tɔn nɔ nu ɔ́ dómɛ wɛ yè sɔ́ dɔlâ caki 26 jó nú zali-ba-ɖu-ajɔ zɔ́wátɔ́ ée ɖo nǔsɔ́ wɛ nú JO Tokyo tɔn xwè 2020ɔ tɔ́n lɛ́ɛ é. Lɔ̌nyijǐ-lɔ̌nfɔnkan sín gbɛ̌kplékplé yɔyɔ̌ lɛ́ɛ mɔ alɔgɔ́ azɔ̌wánú tɔ́n yí ɖo Comité National Olympique et Sportif Béninois (Hɔ̌kan Olɛnpî tɔn kpódó Lɔ̌nyijǐ-lɔ̌nfɔnkan Benɛ̂ tɔn kpán ɖo Tomɛ) ɖo taatagbe azǎn 18ɔ nǔxwásun ɔ́ tɔ́n mɛ ɖo Kútɔ́nu. BEN tɔn nɔ nu ɔ́ dómɛ wɛ yè sɔ́ dɔlâ caki 26 jó nú zali-ba-ɖu-ajɔ zɔ́wátɔ́ ée ɖo nǔsɔ́ wɛ nú JO Tokyo tɔn xwè 2020ɔ tɔ́n lɛ́ɛ é. Kpódó wǎnyíyí ɖaxó ɖó nú azɔ̌wéma ɔ́ mɛ wɛ Yao Ydo sɔ́ viví dó nu nú tóɖóétɔ́ lɛ́ɛ hwenu é ɖo lě é ɖo tají sɔ nú e ná sɔ́ kplɔ́n è jɛxá mǐ é ɖó tè gbɔn é tínmɛ wɛ é. Kpódó xwè 20 è é sɔ́ w‘azɔ̌ ná ɖo UNESCO é kpó ɔ́‚ xlɛ̌ ɖagbe ɖé wɛ́ é nyí ɖo jlɛ̌ ɖó nú walɔ tò mɛtɔn mɛ tɔn kpódó mɛ ɖévo tò mɛ tɔn kpán tɛ́ntín. cá-xá-tò-zɔ́ kpódó nǔnwɛ̂ ɖěvo lɛ́ɛ kpán líxo ɖo Centre d’Études Diplomatiques et Stratégiques Palî tɔn (Flansétò). É lɛ́ ɖó xɔ ɛnɛ mɛ wéma kplɔ́nyijǐ alavɔ tɔn ɖo Glɛnsígbé mɛ ɖo Kplɔ́nyijǐ alavɔ xwé Wagadúgu tɔn (Burkina Faso). Kpódó wǎnyíyí ɖaxó ɖó nú azɔ̌wéma ɔ́ mɛ wɛ Yao Ydo sɔ́ viví dó nu nú tóɖóétɔ́ lɛ́ɛ hwenu é ɖo lě é ɖo tají sɔ nú e ná sɔ́ kplɔ́n è jɛxá mǐ é ɖó tè gbɔn é tínmɛ wɛ é. É lɛ́ ɖó xɔ ɛnɛ mɛ wéma kplɔ́nyijǐ alavɔ tɔn ɖo Glɛnsígbé mɛ ɖo Kplɔ́nyijǐ alavɔ xwé Wagadúgu tɔn (Burkina Faso). Mi kplɔ́nnǔ ɖ‘Aflíka kpódó Elɔ́pu kpán b‘ɛ́ ná sínsɛ́n ɖagbe. Nɛ̌ mi ka bló gbɔn bó gósín Kplɔ́nyijǐ alavɔ xwé Wagadúgu tɔn bo wá yi Grenoble? Faso Kpódó Flansé tò ɔ́ kpán tɛ́ntín. É zɔ́n bɔ kplɔ́nyijǐ alavɔ ví ée fó xɔ ɛnɛgɔ́ɔ́ bó má ká bló tɛ́nkpɔ́n zǒsun ɔ́ tɔ́n ɔ́ ǎ hɛn ɔ́ é ná yí kplɔ́n wěma ɖo Flansé tò mɛ nú akpáxwé atɔngɔ́ɔ́ wěma kplɔ́nkplɔ́n tɔ́n tɔn. Lě un wá Grenoble gbɔn énɛ́‚ lobɔ hwenu è un ɖo nǔ sɔ́ nú mɛ̌si ɖaxó sín kúnnúɖewéma ce wɛ ɔ́‚ un ná nyǐkɔ́ dó Palî ɖo hwe ɖokpó ɔ́ nu. alɔdómɛtɔ́ ɖɔ́hun ɖo xwè 1997‚ ɖo UNESCO sín hɔ̌nkan ɔ́ jí ɖo kpļɔ́n-dodó-ná-mɛ kpódó nyɔ̌wlán nyɔ̌xa kpán tɛn mɛ. Ɖo égbé zán gbe ɔ́‚ xwè 24 nɛ́ mi ɖ‘azɔ̌ wá wɛ xá azɔ̌xwé ɖokpó ɔ́. Fítɛ́ lɛɛ́ a gbɔn ? Ényɔ́wátɔ́ ɖɔ́hun ɖo kplɔ́n títo mɛ ɔ́‚ un w‘azɔ̌ ɖo UNESCO xwé Aflíka gbéjí tɔn lɛ́ɛ gegé mɛ (Mali‚ Cameroun‚ République Démocratique du Congo‚ Sénégal). Mɔ̌ wɛ un bló gbɔn bó alɔ ɖo Nǔtíto dó azɔ̌wawéma wú‚ nukɔnyiyi azɔ̌wáxámɛ tɔn kpódó akwɛ́kplékplé ɖo akwɛ́sɛ́xwétɛn nukɔnyiyi ba nú tò tɔn sí‚ tòví kpaa zɔ́ lɛ́ɛ énɛ́ Kpódó azɔ̌xwé Nations Unis lɛ́ tɔn kpán. Énɛ́ gúdó ɔ́ un wá nyí Afɔsɔ́ɖótetɔ́ UNESCO tɔn ɖo Kódivwá lobo nyí Nukɔntɔ́ UNESCO tɔn ɖ‘Aflíka hweyixɔ wa jí ɖo Abúja‚ Awɔnlin tomɛ. Un nɔ lɛ́ sɔ́ Tokplékplégbɛ́ ɔ́ sín afɔ ɖó te ɖo CEDEAO. Azɔ̌xɔ Kplɔ́n tɔn gbɔn Gbɛ ɔ́ jí UNESCO tɔn e ɖo Genève ɔ́ bɔ nukún tɔn bǐ nyi azɔ̌wéma ɔ́ jí. Tínmɛ tɛ́ mi ná ɛ́? Azɔ̌wéma wɛ́ nyí kplékplémɛ nǔ é ɖo nǔkplɔ́nmɛ ɔ́ mɛ kpó titomɛ è ná dó ná ná é kpán. Nú yè ɖo xó tɔ́n ɖɔ wɛ è ɖó ná kɛnu dó lě é ná ná nǔkplɔ́nmɛ ɔ́ gbɔn é wú‚ nǔ è è kplɔ́n mɛ é kpódó azɔ̌wánú è nǔkplɔ́nmɛtɔ́ kpódó nǔkplɔ́nví kpán ná zán é wú. Azɔ̌wéma ɔ́ wuntun ɖó linlin è mɛ kplɔ́nnámɛ ɔ́ ɖe ɔ́ bó sɔ́ wá cicɛ mɛ wɛ nú tò ɖé. Lěe é ɖo tají sɔ lé ɔ́ zɔ́n bɔ azɔ̌wéma cí sɛ́ndodó ɖɔ́hun ɖo Acɛkpikpa jɛ toví lɔ́mɛ hwenu. Nɛ̌ é ná wá gbɔn bó ná tuun ɖɔ azɔ̌wéma è sɔ́ é jɛ́xá? Bó ná dó sɔ́ azɔ̌wéma ée jɛ́xá é ɔ́ è ɖó ná da mɛbǐ ɖ‘ázɔ̌ ɔ́ wú xá mɛ. É ɖó ná xwédó nǔwalɔ ayǐ ɔ́ jí tɔ́n lɛ́ɛ bó sɔgbe xá hudó nǔkplɔ́nví lɛ́ɛ tɔn. Azɔ̌wéma ɔ́ ɖó ná d‘álɔ toví lɛ́ɛ. ée kó dó ɖɔ do dó hwɛndo yètɔn lɛ́ɛ mɛ é có bó ná hun dó gbɛ ɔ́ jí. Ali nɛ́ ɔ́ xo ɔ́ nǔ wa b‘ɛ́ xwédó titomɛ ayǐ ɔ́ jí tɔ́n lɛ́ɛ ɔ́‚ nǔhwlɛ́ndó ɖaxó ɖé wɛ́ nyí ɖo azɔ̌wéma blóbló mɛ‚ ɖó yè nɔ sɔ́ nǔmɔ́dónǔwú kpódó linlin toví lɛ́ɛ tɔn pkó d‘émɛ ǎ. Mì ɖó ná zɔ́n dó huzu húzú Kovídi 19 gúdó tɔn wú bó sú hweɖéwú nɛ́ ɔ́ sín do lě tò ɖélɛ́ɛ byɔ́ gbɔn lé. Nú é wú mì ɖo byɔ̌byɔ́ wɛ ɖɔ kplɔ́nnámɛ ní nɔ gbè gegé mɛ énɛ́ hwenɛ́nu ɔ́ é ná sɔ́ mɛ tò mɛ gbè su lobo ka ná lɛ́ ná bɔ hwenuxó kpaa Aflíka tɔn è nǔdobatɔ́ aflíka tɔn wlán ɔ́ ná tɔ́n ɖo azɔ̌wéma lɛ́ɛ mɛ. Nŭgbó mɛ étɛ́ wá wɛ mi ɖe bónú azɔ̌wéma lɛ́ɛ ní yi nukɔn? Nǔ è un ko mɔ kpɔ́n é ɖéxlɛ́ mì ɖɔ nǔnywɛ̂ yí dó nǔnywɛ̂ jí‚ nǔtuuntun má ɖó kpɔ́ alǒ nǔmímá ée è nɔ bló lɛ́ɛ kɛ́ɖɛ́ kún kpé ó. Kplékplé nɛ́ lɛ́ɛ nɔ́ d‘álɔ bɔ è nɔ má nǔnywɛ̂ bó nɔ sɔ́ akpakpa dó lanmɛ nú mɛ hú nǔ kplɔ́n mɛ‚ tlala ɔ́ nú è wá nǔ é kan azɔ̌wéma ɔ́ jí ɔ́. Mì sɔ́ dó mìɖée jí ɖɔ mì nă dógǎn wǔ nú gbɛ̌kplékplé é ɖo tò mɛ lɛ́ɛ kpódó é kplé tò lɛ́lɛ̌ dó mɛ lobo ka nɔ kplɔ́nnǔ mɛ dó azɔ̌wéma wú lɛ́ɛ é kpán. Ɖo tò bɔ dó tò wú ɖokpó ɖokpó mɛ ɔ́‚ mì ɖɔ tito wɛ bó ná ná nǔkplɔ́nmɛ è kúnnúɖewéma ɖ‘ékɔn é‚ Master ɖɔhun ɖ‘azɔ̌wéma lixo‚ mì kó sɛ yi nukɔn ɖésú ɖo nǔ to xá kplɔ́nyijǐ alavɔ xwé ée nɔ́ w‘azɔ̌ xá mǐ lɛ́ɛ mɛ. Mi ná gán jɛ titomɛ è ko ɖ‘ayǐ lɛ́ɛ jí wɛ́ à? Ɖo tò lɛ́ɛ bǐ mɛ‚ ɖo gǎnhɔnyitɔ́ ée nɔ kpénukún dó kplɔ́nnámɛ wú ɔ́ gbásá ɔ́ mimamɛ ɖé ɖe bó nɔ́ kpénukún dó azɔ̌wéma tò ɔ́ tɔn wú. Linlin ɔ́ wɛ́ nyí ye ní w‘azɔ̌ xá kplékplémɛ nɛ́ lɛ́ɛ‚ bo ɖekɛ́n hudó yètɔn lɛ́ɛ bó ná dó dó gǎn wǔ nú yě lobo ka lintamɛ dó titomɛ nǔkplɔ́nmɛ tɔn jí. Mì ɖó azɔ̌wánú ée ná w‘azɔ̌ gbɔn azɔ̌wéma gblámɛ bǐ é‚ bɛ́sín tito ɔ́ jí‚ gbɔn zinzán ɔ́ jí wáyi azɔ̌ ɔ́ gbéjékpɔ́n jí. Mì ɖo linlin ná sɔ́ nǔkplɔ́nmɛ ɖélɛ́ɛ ɖó te wɛ nú sun nabí ɖé lěe é byɔ́ gbɔn lé‚ é sixú lɛ́ wáyi xwè ɖokpó alǒ we mɔ̌. Ɖo hwenu gbla nɛ́ ɔ́ mɛ ɔ́‚ BIE ná dó găn wǔ nú gbɛ̌kplékplé tɔn lɛ́ɛ kpódó azɔ̌watɔ́ tɔn lɛ́ɛ kpán hwenɛ́nu ɔ́ tò è dlɛ́n alɔ dó lɛ́ɛ ná mɔ ényɔ́watɔ́ lɛ́ɛ ɖ‘ali bǐ nu nú azɔ̌wéma ɔ́. Mi ná lɛ́vɔ́ yi w‘azɔ̌ nɛ́ ɔ́ ɖo Aflíka tò è sɛkpɔ́ mǐ lɛ́ɛ mɛ wɛ à? Ɖo tò sɛkpɔ́ tò ɖokpó ɖokpó mɛ ɔ́‚ mì nǎ ɖekɛ́n kplɔ́nyijǐ alavɔ xwé ɖokpó ée mì nǎ dó gǎn wǔ ná lé lobo ná sɔ́ nǔnywɛ̂ zínkpo UNESCO tɔn júnjɔ́ ayǐ bɛ́ ná nyí Master ɖo azɔ̌wéma ɔ́ mɛ. Hwenɛ́nu ɔ́ azɔ̌ gbásá ná ɖó azɔ̌wanú bó ná dó kplɔ́nnǔ azɔ̌watɔ́ ɖaxó lɛ́ɛ‚ lobo ná ba nǔ do bó lɛ́ jlá nǔ dó azɔ̌wéma ɔ́ mɛ. Hŭn kpokán we wɛ ɖe: tò ɔ́ mɛ tɔn ée mɛ azɔ̌nyɔ́wa nǔnyẉɛ̂ gbɛ́ tò ɔ́ mɛ tɔn kpódó tò sɛkpɔ́ tò tɔn‚ fí è ná sɔ́ nǔkplɔ́nmɛ sín titomɛ ɖ‘áyĭ ɖé bɔ kúnnúɖewéma ná ɖ‘ékɔn ɖi Master alŏ ɖẽvo ɖɔhun é. Mì kó sɛyi nukɔn ɖésú ɖo nǔtíto mɛ xá Kplɔ́nyijǐ alavɔ xwé Cheikh Anta Dioo (UCAD) Dakâ tòmɛ tɔn ɖo Sénégal bó ná sɔ́ dó bló nǔkplɔ́nmɛ tɛn nukúnɖéjí ɖé ná nú azɔ̌watɔ́ ɖaxó lɛ́ɛ ɖ‘azɔ̌wéma ɔ́ líxo nú CEDEAO. Nguesso Brazaville tɔn ɔ́ ɖo Congo bó ná dó lɛ́ w‘azɔ̌ ɖokpó ɔ́ Aflíka tɛ́ntín wá jí. Ɖo Aflíka hwetɔ́nhwéjí wá jí‚ sín xwè nabí ɖé ɖye‚ kpód‘álɔgɔ́ UNESCO tɔn kpó ɔ́‚ Open University Tanzanî tɔn ɔ́ nɔ́ ná nǔkplɔ́nmɛ kúnnúɖewéma ɖ‘ékɔn azɔ̌watɔ́ ɖaxó é ɖo tò ɔ́ wá jí lɛ́ɛ é. Etɛ́ nyá wɛ BIE ka ɖe ɖo xwè 2021ɔ mɛ? Nǔ tají é nyá wɛ BIE ɖe é wɛ́ nyí ní húzú nǔnywɛ̂ yí tɛn nukúnɖéjí ɖo gbɛ ɔ́ bĭ mɛ ɖo nǔnywɛ̂ ɖetɔ́n kpódó nǔnywɛ̂ mímá kpán líxo‚ gǎndówǔ nú nǔ è è ko tuun é‚ xóɖɔɖókpɔ́ Kpódó azɔ̌ wá ɖó kpɔ́ tɔn dó azɔ̌wémá ɔ́ wú. Nǔ é dlɔ́n dó wɛ mì ɖe b‘ɛ́ kan azɔ̌gbásá ɔ́ bǐ kpódó mímámɛ è ɖé mɛ lɛ́ɛ kpán sɔ è ja é wɛ́ dlɔ́ndó. Azɔn e wá tò mɛ ɖéxlɛ́ ɖɔ è ɖó ná lintamɛ bo ɖe azɔ̌wéma è ná tònǔ sɛ́dó sɔ lobo húzú nǔ é tɔ́n. Nǔ é ba wɛ è ɖe ɖo nǔkplɔ́nmɛ lixo lɛ́ɛ ɖo tají bó ná ná gǎnjɛ́wú nǔkplɔ́nví lɛ́ɛ nú yè nǎ yì nǔnywɛ̂ è sín hudó yè ɖó é bó ná dó kun gbɛ yètɔn ná lobonú wɛkɛ́ ɔ́ ní nɔte sɔ́yi. Xwè kanweko 21ɔ byɔ́ ɖɔ è ní vɔ́ titomɛ lɛ́ɛ kpódó nǔkplɔ́nmɛ lɛ́ɛ kpán tò bónú ɖo vuvɔnu ɔ́ azɔ̌nyɔ́wa kúnnṵɖewémayítɔ́ lɛ́ɛ tɔn ní sɔgbe xá hudó hwenu yètɔn tɔn. "Xó e ɖɔ é vɔ́ ɖɔ pɛ́pɛ́ : ""bǔnínɔ Aflíka tɔn ɔ́ hwenuxó tɔ́n mɛ jɛ́n é ná júnjɔ́n""." É ɖo tají bɔ Aflíkaví lɛ́ɛ ná tuun hwenuxó yètɔn hwɛ̌ có bó yi badò nú mɛ ɖévo tɔn bo tuun. BIE ɖo gǎn dó wɛ bónú Hwenuxó kpaa Aflíka tɔn ná byɔ́ nǔkplɔ́nklɔ́n mɛ ɖ‘azɔ̌mɛxwé lɛ́ɛ. "Kplɔ́n ɔ́ dɔkun mɛbǐ tɔn wɛ bɔ ɖo gbɛ ɔ́ mɛ Kovídi 19 gúdó ɔ́‚ è ɖó ná lɛ́ sɔ́ nǔ gɔ́ná. Ényí nǔkplɔ́nkplɔ́n hwe mìtɔn tɔn nu kɛ́ɖɛ́ ǎ (azɔ̌mɛxwé‚ kplɔ́nyijǐ alavɔ xwé‚ ée kpo bɛ ma xa ǎ lɛ́ɛ.)" "wɛ́ ná d‘álɔ bɔ è ná ɖu ɖo ya jí.""" Nǔkplɔ́nkplɔ́n xóxó ɔ́ lɔmɔ̌ hɛn ɔ́ é ná bló. È wɔ́ ɖɔ́jí gbɛtɔ́ 95 ɖo 100 jí nú è sɔ́ gbɛtɔ́ 10 ɖó te ɖo Malî kpódó Burkina Faso kpán ɔ́ yè yi azɔ̌mɛ kpɔ́n ǎ. "É nyɔ́ wa ɔ́ nǔkplɔ́nkplɔ́n xóxó ɔ́ wɛ yè yí‚ nǔnywɛ̂ hwɛndo mɛ tɔn‚ nǔkplɔ́nkplɔ́n kpódó azɔ̌kplɔ́nkplɔ́n bó ná nyí mɛɖée (EFTP).""" ......Ani wɛ ka nyí Kplɔ́nnámɛ Xɔ Gbɛ ɔ́ jí tɔ́n UNESCO tɔn ɔ́? Xwè 1925 wɛ kplékplégbɛ́ nǔnyɔ́nkplɔ́nmɛtɔ́ lɛ́ɛ sɔ́ ɖóte ɖo Genève b‘ɛ́ ná nyí gbɛtɔ́ kpaa sín kplékplégbɛ́ ée e ylɔ́ ɖɔ Kplɔ́nnámɛ Xɔ Gɛ ɔ́ jí tɔn bɔ nú xwè 40 ayimɛzɔ́wátɔ́ nukúnɖéjí Swisu tòmɛ tɔn Jǎan Piajé wɛ́ nɔ́ nu. wá-xá-axɔ́sú-tɔ́ ɖo kplɔ́nnámɛ lixo bó ná dó xo fífá kan. Kplékplégbɛ́ ɔ́ byɔ́ ONU mɛ bó ná nɔ́ kpénukún dó kplɔ́nnámɛ wú‚ nǔxwítí xwítí kpódó nǔnywɛ̂ tò tɔn ná mɛ tɔ́ (UNESCO) ɖo xwè 1969ɔ mɛ‚ bo nyí agbasá gbɛ ɔ́ tɔn ɖo kplɔ́nnámɛ nǔjlɛ́déwú tɔn lixo. BIE kpò ɖo kan wo wɛ nú nǔnyɔ́wa hézé hézé ɖo Agbasá gbɛ ɔ́ tɔn e ɖámíjó ɖo azɔ̌wéma lixo é. Azɔ̌wéma ɔ́ kplékplé nǔɖétɔ́n‚ nǔtíto kpódó hwenuná azɔ̌ nǔkplɔ́nkplɔ́n tɔn alǒ azɔ̌kplɔ́nkplɔ́n tɔn lě titomɛ kplɔ́nyíyí tɔn ɔ́ byɔ́ gbɔn lé. é-ná-gbɔn kpódó alyánnú è ná zán dó gbéjé fí è è ɖe xá nǔkplɔ́nví lɛ́ɛ kpɔ́n ná é jí. Azɔ̌wéma ɔ́ alyánnú bízo ɖé wɛ́ nyí bó ná su do è ɖo kplɔ́nnámɛ kpódó nukɔnyiyi kpán tɛ́ntín é. 2021 ɔ́ tɔn mɛ. Ɖo Angeterre‚ Espagne‚ Allemagne‚ Italie kpódó Flansé tò kpán mɛ ɔ́‚ agbahwlɛ́nhwlɛ́n ɔ́ sín hɔn lɛ́ɛ ɖo nuvo nú ɖuɖéjí bá yi agbahwlɛ́nhwlɛ́n ɖaxó Elɔ́pu tɔn lɛ́ɛ. Kancícá kézé zán gudó tɔn ɔ́ tɔn ná ɖeɖɛ mɛ. Yè ɖenyǐ azɔ̌watɔ́ ɖaxó atɔn ɖó tɛn ɖélɛ́ɛ mɛ ɖo Gǎnhɔnyitɔ́ gbásá é nɔ́ ɖɔnǔ dó Kanjízɔ́ kpódó Mɔdówazɔ̌ kpán (Numérique er Digitalisation) wú lé ɖo gǎnhɔnyitɔ́ sín kplé xá togán ɖo azǎngagbe azǎn 19 nǔxwásun è wáyi é ɖo Kútɔ́nu. André Lŏko kpódó Sɛ́jló Flanswá de Pɔ́lu Agwa kpán ‚ è sɔ́ yě nukɔntɔ́ SBIN S.A. tɔn‚ ADN tɔn kpódó ABSU-CEP tɔn kpán. Yè ɖenyǐ azɔ̌watɔ́ ɖaxó atɔn ɖó tɛn ɖélɛ́ɛ mɛ ɖo Gǎnhɔnyitɔ́ gbásá é nɔ́ ɖɔnǔ dó Kanjízɔ́ kpódó Mɔdówazɔ̌ kpán (Numérique er Digitalisation) wú lé ɖo gǎnhɔnyitɔ́ sín kplé xá togán ɖo azǎngagbe azǎn 19 nǔxwásun è wáyi é ɖo Kútɔ́nu. André Lŏko kpódó Sɛ́jló Flanswá de Pɔ́lu Agwa kpán ‚ è sɔ́ yě nukɔntɔ́ SBIN S.A. tɔn‚ ADN tɔn kpódó ABSU-CEP tɔn kpán. Jɔhɔn hwe mìtɔn nu tɔn kpódó sísí ɖó nú jlɛ̌ gbɛ ɔ́ tɔn è ɖɔnǔ dó jɔmɛhúntɛn tò tɔn nu ɖo nyinyi wɛ sín nyɔ̌nuzángbe azǎn 20 nǔxwásun ɔ́ tɔn gbe ɖo jɔlɛhúntɛn Kútɔ́nu tɔn. É ɖó wěma è ná ɛ acɛ bɛ́ ná wa jɔlɛhúntɛn zɔ́ é. Wěma nɛ́ ɔ́ sɔ́ jó ɔ́‚ lě è ko ɖo tè tɔn gbɔn ɔ́‚ nyí awǎjíjɛ kpódó xomɛhunhun kpán nú jɔmɛhúntɛn zɔ́watɔ́ lɛ́ɛ bǐ bɔ ɖo gbè kpɔ́ mɛ ɔ́ yè d‘ákpá ɖɔ émí ná wanǔ bó yi nukɔn. Jɔhɔn hwe mìtɔn nu tɔn kpódó sísí ɖó nú jlɛ̌ gbɛ ɔ́ tɔn è ɖɔnǔ dó jɔmɛhúntɛn tò tɔn nu ɖo nyinyi wɛ sín nyɔ̌nuzángbe azǎn 20 nǔxwásun ɔ́ tɔn gbe ɖo jɔlɛhúntɛn Kútɔ́nu tɔn. Wěma nɛ́ ɔ́ sɔ́ jó ɔ́‚ lě è ko ɖo tè tɔn gbɔn ɔ́‚ nyí awǎjíjɛ kpódó xomɛhunhun kpán nú jɔmɛhúntɛn zɔ́watɔ́ lɛ́ɛ bǐ bɔ ɖo gbè kpɔ́ mɛ ɔ́ yè d‘ákpá ɖɔ émí ná wanǔ bó yi nukɔn. Sín azǎn 18ɔ nǔxwásun xwè 2021 ɔ́ tɔn gbe ɔ́‚ jɔmɛhúnjayǐtɛn Kútɔ́nu tɔn ɔ́ byɔ́ jɔmɛhúnjayǐtɛn è ɖó wěma gbɔn gbɛ ɔ́ mɛ lɛ́ɛ mɛ. OACI n‘ɛ́ ɖuɖéjí gbákún doba nú akwɛ́zínzán tɔn kpódó nǔɖagbe blóbló tɔn lɛ́ɛ kpán gúdo. Jɔmɛhúnjayǐtɛn lěhwénu tɔn‚ fí è nǔ bǐ ná nɔ mɔ xwítí xwítí jí ɖé é‚ gbe è Hervé Xɛxomɛ‚ gǎnhɔnyitɔ́ é nɔ́ ɖɔnǔ dó azɔ̌wamɔ kpódó ali è ɖo tòmɛ lɛ́ɛ kpán wú lé dó énɛ́. Azɔ̌wanú lěhwénu tɔn lɛ́ɛ zán mì ɖo Jɔmɛhúnjayǐtɛn élɔ́ ée mì ba ɖɔ ní ɖo hwenu mɛ ɖo tò sɛkpɔ́ tò mìtɔn lɛ́ɛ tɛ́ntín é‚ nǔ é gǎnhɔnyitɔ́ ɔ́ ɖɔ bó ɖe linlin Benɛ̂ tɔn nyi agbawungba ɖo jɔmɛli lixo énɛ́. Gbenámɛ wéma nɛ́ ɔ́ nukɔntɔn nyí wɛ́ ɖe ɖo jɔmɛhṵn töví lɛ́ɛ tɔn lixo ɖo Benɛ̂‚ lě é mɔ gbɔn énɛ́. Nú tò ɔ́ ká sɔ́ ali nɛ́ ɔ́ ɖó ayijayî ée ɖó ná nɔ jɔ mɛ ɔ́ wú wɛ. Mɔ̌ wú wɛ OACI sɔ́ ayijayǐ jlɛ́ bó ná dó ná gbè Jɔmɛhúnjayǐtɛn è ɖo gbɛ ɔ́ mɛ lɛ́ɛ énɛ́ bɔ jlɛ̌ nɛ́ lɛ́ɛ kan azɔ̌wanú lɛ́ɛ kpódó titomɛ lɛ́ɛ kpán. "Nǔ é ɖo te kpɔ́n mɛ é wú mɔnukúnnú jɛ wɛ́ zɔ́n bɔ ""acɛkpikpa ɔ́ dó gbɔn azɔ̌ sín titomɛ tɔn mɛ ɔ́ jló bó sɔ́ Jɔmɛhúnjayǐtɛn Kútɔ́nu tɔn ɔ́ dó titomɛ gbɛ ɔ́ tɔn è ɖɔnǔ d‘éwú lɛ́ɛ jí énɛ́ ɔ́ jɔmɛkúnkún ɔ́ ná yi nukɔn.""" Titomɛ è ɖ‘ali nɛ́ ɔ́ xo ɔ́ yi ɖó ganjí bɔ gbènámɛ wéma ɖ‘ékɔn. Hervé Xɛxomɛ mɔ sɔ́ mɔ awăjíjɛ́nú ée zɔnlin tɔn ɖiga lobo ka byɔ́ azɔ̌wíwa ɖésú é‚ tlala ɔ́ acɛkpikpa Patrice Talɔ̂n tɔn hwenu ɖo xwè 2016 ɔ́ mɛ wɛ Jɔmɛhúnjayǐtɛn Kútɔ́nu tɔn è ko nyí nǔ gbɛ́wǎnná ɖo Union européenne bo ma sɔ́ nɔ́ dɔn mɛ ǎ bo ma ka sɔ́ lɛ́ ɖo tɛn jɔ tɛn ɖé mɛ nú yè nǎ dó hŭn wá ǎ é sín hwenu wɛ. Linlin acɛkpikpa ɔ́ tɔn wɛ́ nyí ɖɔ ní sɔ́ Jɔmɛhúnjayǐtɛn tò ɔ́ tɔn sɔ́ húzú ali è dɔn dɔkun wá tò mɛ é bɔ nǔwíwa ɖélɛ́ɛ ɖě jɛ̃ ɖě gúdó è gǎnhɔnyitɔ́ gbásá ɔ́ bló lɛ́ɛ é wɛ́ ɖe tò ɔ́ sín tɛn nyanya nɛ́ mɛ é ɖé é ɖo azǎn 15ɔ nǔxwásun xwè 2017ɔ tɔ́n mɛ. Ée yè zɛ nǔ é ɖo nukɔn nú yě nɛ́ ɔ́ vɔ ɔ́‚ azɔ̌ wa nú gbèyíyí wéma ɔ́ wá atɛ mɛ. Nǔjlómɛ Benɛ̂ tɔn wɛ nyí ɖɔ yè ní sɔgbe xá OACI sín nǔzɔ́nmɛ lɛ́ɛ‚ nǔdlɔ́ndó ɖaxó ɔ́ wɛ́ nyí ɖɔ ayijayǐ ní tîin bónú Jɔmɛhúnjayǐtɛn lɛ́ɛ ní sɔgbe xá ayijayǐ sín gbehwánnyimɛ lɛ́ɛ hwenu è nǔzɔ́nmɛ lɛ́ɛ lɛ́ wá ɖo syɛ́nsyɛ́n d‘éjí wɛ. "Jɔmɛhúnjayǐtɛn è ɖó wěma ɔ́ Jɔmɛhúnjayǐtɛn è nɔ dɔn mɛ é wɛ. Wěma ná Jɔmɛhúnjayǐtɛn ɖé ɔ́ xlɛ̌ wɛ́ nyí ɖɔ nǔ è gbá lɛ́ɛ‚ titomɛ zinzán tɔ́n tɔn kpódó nǔ é kan mɔ lɛ́ɛ é kpán xwédó sɛ́n‚ lẽe Hervé Xɛxomɛ ɖɔxó gbɔn é nɛ́. Nukɔnyiyi ɖ‘Aflíka Saalâ tófɔ́jí ɔ́ ná fɔ́nta bo wá kɛ́n 3‚4 ɖo 100 jí xwè élɔ́ mɛ nú é gósín 1‚9 ɖo 100 jí hwɛ̌gbá ɖo xwè 2020 ɔ́ mɛ ɖó azɔnkwín ée ɖo tò mɛ kpódó akwɛ́kplékplé è é dán é kpó. Nǔ é tɔ́n sín nǔlɛ́ndózɔ ɖ‘akwɛ́kplékplé líxo ɖo tò è lɛ́lɛ̌ dó mǐ lɛ́ɛ mɛ ɖo lidósun xwè 2021 ɔ́ mɛ bɔ FMI xwlé mǐ ɖo nyɔ̌nuzángbe azǎn 20ɔ nǔxwásun ɔ́ tɔ́n mɛ gbɔn afɔsɔ́ɖótètɔ́ tɔ́n ɖo Benɛ̂ nu mɛ. Nukɔnyiyi ɖ‘Aflíka Saalâ tófɔ́jí ɔ́ ná fɔ́nta bo wá kɛ́n 3‚4 ɖo 100 jí xwè élɔ́ mɛ nú é gósín 1‚9 ɖo 100 jí hwɛ̌gbá ɖo xwè 2020 ɔ́ mɛ ɖó azɔnkwín ée ɖo tò mɛ kpódó akwɛ́kplékplé è é dán é kpó. Nǔ é tɔ́n sín nǔlɛ́ndózɔ ɖ‘akwɛ́kplékplé líxo ɖo tò è lɛ́lɛ̌ dó mǐ lɛ́ɛ mɛ ɖo lidósun xwè 2021 ɔ́ mɛ bɔ FMI xwlé mǐ ɖo nyɔ̌nuzángbe azǎn 20ɔ nǔxwásun ɔ́ tɔ́n mɛ gbɔn afɔsɔ́ɖótètɔ́ tɔ́n ɖo Benɛ̂ nu mɛ. Wuntun ɖélɛ́ɛ ɖo zizé wɛ bó ɖéxlɛ́ ɖɔ akwɛ́kplékplé ée sɛsin xwè wá kɛ́n 1‚9 ɖo 100 jí ɖo xwè 2020ɔ mɛ ɖ‘Aflíka Saalâ tófɔ́lígbe ɔ́ ná síte lě nǔlɛ́ndózɔ ɖ‘akwɛ́kplékplé líxo lidósun b‘ɛ́ ná akɔ́nkpínkpan mǐ Ɖi lěe afɔsɔ́ɖótetɔ́ FMI tɔn Younes Zouhar e ɖo Benɛ̂ é kó xwlé gbɔn ɖo nyɔ̌nuzángbe‚ tò wají mìtɔn ɖó ná fɔ́nta bo wá kɛ́n 3‚4 ɖo 100 jí có kɛ́n 3‚1 ɖo 100 jí wɛ e ko lɛ́n ɖ‘áyǐ. Kplé ɔ́ dómɛ ɔ́ azɔ̌watɔ́ gǎnhɔnyitɔ́ gbásá ée nɔ́ ɖɔnǔ dó Akwɛ́kplékplé kpódó Akwɛ́zínzán kpán wú ɔ́ nɔ do tɔn mɛ kpódó kplékplégbɛ́ toví lɛ́ɛ tɔn kpán. Nǔ tò dó zɔ FMI tɔn xwèdó BAD tɔn è ná tècící kɛ́n 3‚4 ɖo 100 jí nú Aflíka ɖo xwèjísun eè wáyi ɔ́ mɛ é. É ɖo mɔ̌ có‚ dɔkun biba tòví ɖokpó ɖokpó tɔn sixú lɛ́kɔ wá xwè 2019 ɔ́ tɔn jí cóbónú xwè 2022 ɔ́ ná wá ǎ‚ nǔ é ɖo wěma ɔ́ mɛ énɛ́. Ɖo Benɛ̂ ɔ́ gǎn gǎn lɛ́ɛ kplé ɖɔ jí tècící ɔ́ ná wá kɛ́n 6 ɖo 100 jí ɖo xwè 2021 ɔ́ mɛ có kɛ́n 3‚2 ɖo 100 jí wɛ́ ɖe ɖo xwè 2020 ɔ́ hwénu. Hǎ é jí é ɖe có Kovídi 19 ná wá é (6‚9 ɖo 100 jí ɖo xwè 2019ɔ mɛ) ɔ́ é ná lɛ́ wá éjí káká bó ná zɛ́wú ɖo xwè 2022 ɔ́ mɛ. 3 ɖo 100 jí)‚ có é nylá hú ée e ko mɔ wáyi ɖo tö mìtɔn wají é‚ nǔ éjí M. Zouhar sɔ́ alɔ énɛ́. Nŭgbó ɔ́ Kovídi 19 zɔn è ɖo nǔ gba wɛ ɔ́ ɖe nukɔnyiyi kpo ɖo tòmɛ ɖ‘akwɛ́kplékplé líxo‚ fí è nukɔnyiyi ko tîin ɖe nú mǐ xwè è wáyi lɛ́ɛ é. Lanmɛnánɔganjí sín wǔvɛ́ dɔn tagba gegé wá ɖ‘akwɛ́kplékplé líxo‚ nǔ nɛ́ ɔ́ húzú nǔnámɔ́ɖu gbɛtɔ́ lǐvi nabí ɖé tɔn. É zɔ́n bɔ klánklán lɛ́ sukpɔ́ d‘éjí. Lě FMI ɖɔ gbɔn ɔ́‚ gbɛtɔ́ ée ɖo yaji wɛ titewungbe ɖ‘Aflíka Saalâ tófɔ́ligbé ɔ́ hṵgǎn lǐvi 32. Alɔnuzɔ́ má sɔ́ kplɔ́n jɔwunjɔja lɛ́ɛ tɔn yi jǐ: jɔwunjɔja tò wají ɔ́ tɔn lɛ́ɛ gɔn nǔkplɔ́nmɛ nú azǎn 67 e ná ɖɔ ɔ́ donu ɛnɛ wɛ yè gɔ́n hú jɔwunjɔja tò è ɖö nukɔn lɛ́ɛ tɔn‚ lě gbèɖíɖó ɔ́ ɖɔ gbɔn énɛ́. Ée Hwɛɖɔgbasá ɖaxó Natitɛngú tɔn ɖɔ hwɛ Dotia Bio kpódó Sambo Bio tɔn kpó ɖ‘álɔte ɖo azǎngagbe azǎn 17ɔ zofínkplɔ́sun ɔ́ tɔn dó mɛ xo ɖó kúlíjí wú vɔ ɔ́‚ é sɛ́ yě dó ganxó nú xwè atɔ́ɔ́n ɖo hwɛ dó yě gúdó. Ée Hwɛɖɔgbasá ɖaxó Natitɛngú tɔn ɖɔ hwɛ Dotia Bio kpódó Sambo Bio tɔn kpó ɖ‘álɔte ɖo azǎngagbe azǎn 17ɔ zofínkplɔ́sun ɔ́ tɔn dó mɛ xo ɖó kúlíjí wú vɔ ɔ́‚ é sɛ́ yě dó ganxó nú xwè atɔ́ɔ́n ɖo hwɛ dó yě gúdó. Ée Dotia Bio kpódó Sambo Bio‚ nɔví nɔví we lɛ́ɛ bɔ́ɖó nú ajotɔ́ Djouldé Sanni gúdó ɔ́ yè yí hwɛ gbe dó mɛ xo ɖó kú kan mɛ wú bɔ è sɛ́ yě dó ganxó nú xwè atɔ́ɔ́n ɖo azǎngagbe azǎn 17ɔ zofínkplɔ́sun ɔ́ tɔn. Nǔdíndɔ́n hwɛɖɔgbasá tòví lɛ́ɛ tɔn tɔn kpódó hwɛyíɖóta hunjɛdómɛjítɔ́ ɔ́ tɔn kpán wa nǔ ɖé hwɛgbigbo hwɛɖɔgbasá ɔ́ tɔn wú ǎ. Ɖo hwɛgun ɔ́‚ ée yí hwɛ gbe ɖo afɔɖiɖe è wáyi lɛ́ɛ mɛ ɖɔ é mi xo mɛ nyi kṵ kan mɛ ɔ́‚ yè ba ná lílɛ́ nǔwíwa yètɔn ɖɔ bă kpowun wɛ é mi sɔ́ xo mɛ ná. Hwɛɖɔgbasá tòví lɛ́ɛ tɔn dó hwɛgban bo lɛ́ zlɔ́n ɖɔ́jí è xo mɛ nyi kú kan mɛ nǔgbó loɔ́ é lɛ́ ɖekɛ́n nǔɖɔ́bamɛ è hɛn ɔ́ é ná byɔ́ hwɛsɔ́kɛmɛ é. É byɔ́ ɖɔ è sɛ́ yě dó ganxó nú xwè we. Hunjɛmɛjítɔ́ Hwɛɖɔtɔ́ Abdoulaye Afani kpódó Thibaut Amadji kpán dógbe hwɛɖɔtɔ́ hwan ɔ́ bó kpa nǔnywɛ̂ ɖaxó yètɔn. Nú é tlɛ nyí mɛɖée kún sixú ɖɔ hwɛ nú éɖée ó ɔ́‚ cyɔ̌ ɔ́ é è ma gbéjé kpɔ́n ǎ ɔ́ lɔɔ́ ná ali nǔxókpɔ́n ɖó nǔ ɖěbǔ ɖéxlɛ́ ɖɔ nɔví nɔví Bio lɛ́ɛ wɛ́ hu Djouldé Sanni é kú ayǐhɔ́ngbe tɔn alǒ azǎn we gúdó è yè xo e ɔ́ é ǎ. Nǔxokpɔ́n ɔ́ ɖote bo ná d‘álɔ mɛ è dó hwɛ wɛ è ɖe lɛ́ɛ. Ɖo hwɛdómɛ nukɔntɔn ɔ́ mɛ ɔ́ yè byɔ́ ɖɔ è ní jó yě ɖó nǔxókpɔ́n ɔ́ wú bɔ ɖo akpáxwé wegɔ́ɔ́ è sɛ́ yě dó ganxó nú xwè we ɖó nǔbáɖɔmɛwú ɔ́ wútú. Kpódó gănjɛ́wú ɖaxó kpán ɔ́‚ hwɛɖɔgbasá ɔ́ sɛ́ yě dó ganxó nú xwè atɔ́ɔ́n ɖó mɛ xo ɖó kú kan mɛ wú. Yè nǎ ɖe yẽ nyite ɖo azǎn 19 nǔxwásun é ja é tɔn mɛ ɖó yè kó bló xwè atɔ́ɔ́n ɖo ganxó tenɔkpɔ́n hwɛɖiɖɔ hwenu. Sinsɛwwe nǔ é jɛ lɛ́ɛ étɔn. afɔ-sɔ́-kwín gbɔn gbɛ ɔ́ mɛ Benɛ̂ tɔn xwè 16 ɔ́ tɔn è FBC tò ɔ́ bɛ́ ɖo azǎn 17 ɔ́ nǔxwásun ɔ́ tɔ́n mɛ. Wezundótɔ́ 37 wɛ tò ɖo bǐbɛ́mɛ xwí ɔ́ jí nú kɛkɛ́ kúnkún lɛ́lɛ̌ dó tò élɔ́ è ná fó ɖo azǎn 22 ɔ́ nǔxwásun ɔ́ tɔn mɛ é. Wezundótɔ́ 37 wɛ tò ɖo bǐbɛ́mɛ xwí ɔ́ jí ɖo mɛ 44 è wá kɛkɛ́ kúnkún gbɔn tò mɛ élɔ́ domɛ ɖo tɛníigbe azǎn 17 ɔ́ nǔxwásun ɔ́ tɔn gbe. afɔ-sɔ́-kwín gbɔn gbɛ ɔ́ mɛ xwè 2021 ɔ́ tɔ́n ɖo Benɛ̂ gblámɛ wɛ. Ɖo wlɛnwínbíbá ɖ‘ázɔ̌ wú sín kplé è è bló ɖo agbanjɛtɛn wezundótɔ́ lɛ́ɛ tɔn ɖo Jǔgu ɔ́ gúdó‚ sɔ è wáyi bó nyí aklúnɔ́zángbe azǎn 16 ɔ́ nǔxwásun ɔ́ tɔn jí ɔ́‚ tò ayizɛ́n wɛ́ sɔ́ afɔ ɖóte nú agbahwlɛ́nhlɛ́n élɔ́ è RDC gɔn é. Kɛkɛ́kúnkúngbɛ́ we wɛ ná Benɛtò ɔ́ sín afɔ ɖóte bó hɛn wezundótɔ́ ayizɛ́n mɛ ɖokpó ɖokpó. Faso‚ Nijɛ̂ kpódó Awɔnlin kpán wɛ́ hɛn wezundótɔ́ ayizɛ́n ayizɛ́n wá hwenu Kódivwá hɛn mɛ atɔn bɔ afɔkanmɛbítɔ́ ɖokpó ɖ‘émɛ. Nú Sénégal éyɛ́ ɔ́‚ kɛkɛ́kúntɔ́ ɛnɛ wɛ sɔ́ afɔ tɔn ɖóte égbé. Kɛkɛ́kúntɔ́ Benɛ̂ tɔn è Papoen Osho kpódó Charles Hǎsínɔ kpán kplá é‚ Ricardo Sojɛdě‚ Honoré Sɛ́gbényɔ́ Kɛnnúxwezán‚ Idiwane Ahwanjínú‚ Rémi Sowú‚ Bǎcíki Idlísu kpódó Romuald Sují kpán nyí kɛkɛ́kúngbɛ́ nukɔntɔn bɔ Marius Asɔgba‚ Saturnin Gbesí‚ Christian Lǒkosú‚ Aurel Zinsú‚ Zoukaneiri Sídi‚ Emmanuel Sagbó nyí kɛkɛ́kúngbɛ́ wegɔ́ɔ́ ée byɔ́ agbahwlɛ́nhwlɛ́n ɔ́ mɛ bɛ́sín égbé bó ná dó asyá tò ɔ́ tɔn yi jǐ ɖo nǔwíwa élɔ́ dómɛ è Benɛtò ɔ́ ɖo ajɔ̌ jí é. Kɛkɛ́kúntɔ́ lɛ́ɛ ná bɛ́ wezun sín Jǔgu wáyi Bukunbé‚ è saɖiyitòmɛtɔ́ lɛ́ɛ nɔ́ yìwǎn ná ɖó fífá tò ɔ́ tɔn wṵ‚ zungbó tɔn lɛ́ɛ‚ dɔkun hwɛndo mɛ tɔn kpódó ɖɛkpɛnyínyɔ́ tɔ́n kpán wú lé. FBC sín wẽɖégbɛ́ jló ná sɔ́ ali yɔyɔ́ è è bló lɛ́ɛ su bo ná jlá hwɛndo dɔkun Benɛ̂ tɔn nú wezundótɔ́ lɛ́ɛ ée gósín gbɛ ɔ́ bǐ mɛ é. afɔ-sɔ́-kwín ɖe ă!" Nukɔntɔn FBC tɔn‚ Romuald Hǎzunmɛ wɛ ɖɔ mɔ̌ ɖo xó ɖɔ nú ɖɔnúesezɔ́wátɔ́ lɛ́ɛ núkɔn. Salifou Yarbanga 2-Souleymane Kone 3-Meofou Minoungou 4-Abdoulaye Rouamba 5-Paul Daumont 6-Harouna Ilboudo Bénin 1 Nukɔntɔ́ Azɔ̌gbɛ́ ɔ́ tɔn:Paden Osho 11-Ricardo Sodjede 12-Honoré Ségbegnon Kinnouhezan 13-Idiwane Ahouandjinou 14-Rémi Sowou 15-Bachiki Idrissou 16-Romuald Soudji Bénin 2 Nukɔntɔ́ Azɔ̌gbɛ́ ɔ́ tɔn:Charles Hasinon 21-Maruis Assogba 22-Saturnin Gbessi 23-Christian Lokossou 24-Aurel Zinsou 25-Zoukaneiri Sidi 26-Emmanuel Sagbo Nigeria Nukɔntɔ́ Azɔ̌gbɛ́ ɔ́ tɔn:Emmanuel Onasanya 31-Bethel Okeyah Temple 32-Gabriel John 33-Yusuf Abdulmalik 34-Bethel Vitalis 35-Alhassan Shamsudeen 36-Quadri Adebayo Taiwo Côte d’Ivoire Nukɔntɔ́ Azɔ̌gbɛ́ ɔ́ tɔn : Assane Yoboué 41-Abou Sanogou 42-Kouamé Antoine Kouadio 43-Konan Oliver Kouame Niger :Nukɔntɔ́ Azɔ̌gbɛ́ ɔ́ tɔn; Adamou Gado 51-Soumana Diori Boubacar 52-Saadou Faycal 53-Soumana Mahamadou 54-Gada Muhaman 55-Oumarou Moustapha 56-Ibrahim Issaka. Aflíkatò lɛ́ɛ yígbe nú linlin nyɛ̌dídó tɔn è tò ɖélɛ́ɛ ɖo é bɔ ɖěvo lɛ́ɛ ɖo linlin wɛ ná dó é ɔ́ ǎ. Ɖo kplé maɖónukún gǎnhɔnyitɔ́ Aflíka è nɔ kpénukún dó jɔmɛhúndídó wú lɛ́ɛ bló wáyi ɔ́ dómɛ ɔ́‚ kplékplégbɛ́ tò wa ɔ́ jí tɔn byɔ́ è ko ɖo nyɛ̌dídó nɛ́ ɔ́ nú sɔ́ wɛ lɛ́ɛ ɖɔ yè ní jódó. Ɖo kplé maɖónukún gǎnhɔnyitɔ́ ée nɔ́ kpénukún dó jɔmɛhúndídó wú lɛ́ɛ tɔn domɛ ɔ́‚ kplékplé tò è ɖo awa ɔ́ jí lɛ́ɛ tɔn byɔ́ tò è ɖó linlin nyɛ̌ndídó nɛ́ ɔ́ tɔn lɛ́ɛ ɖɔ yè ní jó dó. Tò ɖélɛ́ɛ ɖo linlin wɛ ná ɖè nyɛ̌dówéma tɔ́n ɖo tò yètɔn mɛ nú mɛ è ko dónyɛ̌ b‘á gló Kovídi 19 lɛ́ɛ é. Wěma nɛ́ ɔ́ ná ɖo tají nú tògúdó yiyi. Linlin wěma nɛ́ ɔ́ tɔn nyɔ́ Kplékplémɛ Aflíkatò lɛ́ɛ tɔ́n (UA) núkúnmɛ ǎ. Ée gănhɔnyitɔ́ ée nɔ́ kpénukún dó Alizɔ́ wú ɖ‘Aflíka ɖélɛ́ɛ kplé ɖo gbavínukpɛ́nnɔ mɔkan jí tɔ́n ɔ́ jí ɔ́‚ ɖe linkpɔ́n yètɔn xlɛ́ ɖ‘ali nɛ́ ɔ́ xo bó byɔ́ tò è ɖo ná sɔ́ wěma mɔ̌hunkɔ́tɔn ɖ‘ayǐ lɛ́ɛ yè ní jó titomɛ nɛ́ ɔ́ dó. "Kplé ɔ́ da tò è gbɔn ɔ́ mɛ bo ko sɔ́ nyɛ̌dówéma nɛ́ ɔ́ ɖóte alǒ é ɖo linlin ná sɔ́ ɖóte wɛ bɛ́ ná ɖo tají ɖo tògúdó yiyi lixo lɛ́ɛ bǐ ɖɔ yè ní jó titomɛ nɛ́ ɔ́ dó. Bó ná dó ba ayi ɖěvo dó nyɛ̌dówéma ɔ́ wú ɔ́‚ gǎnhɔnyitɔ́ ée nɔ́ kpénukún dó Alizɔ́ wú ɖo UA mɛ lɛ́ɛ byɔ́ ɖɔ nǔdóbiba PCR tɔn alǒ antijɛ́nu tɔn ɔ́ ní ɖo te káká yí jɛ hwenu e atínkɛ́nkwín ɔ́ ná kpé mɛbǐ nu dó é.j Akpá ɖěvo xwé ɔ́ titogbɛ́ Aflíka ɔ́ bǐ tɔn ná akɔ́nkpínkpan hǎgbɛ̌ yètɔn tɔn lɛ́ɛ nú yě nǎ wlíbo nú nǔdobiba mɔkan jí tɔ́n ɔ́ lẽ yè kpéwú gbɔn é"" dodó jiɖedéwú éwú è hɛn ɔ́ è nă gán jɛbo mɔnǔ jɛ tòmɛyitɔ́ lɛ́ɛ wú lobo ná mɛ è é kan lɛ́ɛ bǐ ɖó kpɔ́ nú tito ""Ylɔ̌ nú è nǎ hun dogbó lɛ́ɛ ɖo jiɖiɖe mɛ""‚ ée azɔ̌gbɛ́ta xo azɔ̌wátɔ́ gegé kplé dó tito ""Hlwɛ̌n gbɛ gán‚ hwlɛ̌n kwɛ́zìnkan‚ hwlɛ̌n azɔ̌"" è UA dɔn wá é." Ayihúndída̰ xwèwú tɔn ée è nɔ da ɖo azɔ̌mɛ́xwé lɛ́ɛ sín xwè nabí ɖé ɖye é‚ kézézán hwɛndomɛ núwíwa lɛ́ɛ tɔn xwè élɔ́ tɔn ná tîin ǎ. Titomɛ wɛ nyí bɔ gănhɔnyitɔ́ gbásá ée nɔ́ kpénukún dó Nǔkplɔ́nkplɔ́n linsinmɛ tɔn‚ mɔzɔ́ kpódó azɔ̌kplɔ́nkplɔ́n kpàn wú ɔ̂. Ayihúndída̰ xwèwú tɔn ée è nɔ da ɖo azɔ̌mɛ́xwé lɛ́ɛ sín xwè nabí ɖé ɖye é‚ kézézán hwɛndomɛ núwíwa lɛ́ɛ tɔn xwè élɔ́ tɔn ná tîin ǎ. Titomɛ wɛ nyí bɔ gănhɔnyitɔ́ gbásá ée nɔ́ kpénukún dó Nǔkplɔ́nkplɔ́n linsinmɛ tɔn‚ mɔzɔ́ kpódó azɔ̌kplɔ́nkplɔ́n kpàn wú ɔ̂. "Gănhɔnyitɔ́ gbásá nɛ́ ɔ́ ée ɖd wěma tɔ́n ɖo azǎngagbe azǎn 14 ɔ́ lidósun ɔ́ tɔn bó ɖegbe ɖɔ "" è ní ɖó nǔtíto"" azɔ̌ nɛ́ lɛ́ɛ tɔn te káká jɛ hwe tɔn nu." "Gǎnhɔnyitɔ́ gbásá ɔ́ da nukɔntɔ́ tokpɔn lɛ́ɛ tɔn ɖɔ yè ""ní ɖɔ́ nú azɔ̌mɛxwégán lɛ́ɛ ɖɔ yè ní sɛ́n è dó élɔ̀ lɛ́ɛ ma ɖe ɖẽ kpo." "Titomɛ è byɔ́ ɖɔ è ɖó kézézán hwɛndomɛ núwíwa lɛ́ɛ tɔn dó ɔ́ ná d‘álɔ bɔ è ná nya koloná vilúsi dó zɔ"" wɛ zɔ́n wɛ wěma ɔ́ ɖɔ." Benɛ̂ kɛ́ɖɛ́ wɛ ă loɔ́ gbɛ ɔ́ bǐ wɛ́ ɖo ahwan fun xá koloná vilúsi wɛ sín wŏsun xwè 2019 ɔ́ gbe. Tòzɔn baɖa baɖa è nɔ dɔn acɛkpikpa ɔ́ b‘ɛ́ nɔ́ ján ali nú gbɛ zán ɖo nɔví nɔví mɛ é. Enɛ́ lɛ́ɛ gúdó ɔ́‚ yè gbɛ́ kplékplé ɖaxó ɖaxó lɛ́ɛ bó lɛ́ xú í jí ɖɔ è ní zɔ dó mɛɖée nú nǔjlɛ́kpo ɖokpó vɔ́vɔ́‚ bo cyɔ́nnǔ dó awɔnnu kpód‘áwɔntín kpán lobo ka nɔ klɔ́ hwɛhwɛ kpódó aɖî kpó sin kpàn. Wěgbójínɔ́tɔ́ sɛ́ngbásá ɔ́ tɔn ayizɛ́n é è sɔ́ su zaanɖé din ɖo sɛ́nxɔ́ ɖélɛ́ɛ ɔ́ yè ɖè yě sín hwɛɖɔgbasá lɛ́ɛ kpódó hwɛɖɔgbasá ɖaxó Benɛ̂ tɔn kpó lobo wáyi sɔ́ tɛnmɛ nú yě dó gǎnhɔnyitɔ́ gbásá é nɔ́ kpénukún dó Hwɛɖiɖɔ kpódó Sɛ́nzɔ́ kpán wú lé. Wěgbójínɔ́tɔ́ hwaɖɔgbasá tɔn ayizɛ́n Wěgbójínɔ́tɔ́ nukɔntɔn hwɛɖɔgbasá ɖaxó Palakú tɔn kpódó Agbǒmɛ tɔn kpó bɔ Wěgbójínɔ́tɔ́ nukɔntɔn hwɛɖɔgbasá Palakú tɔn‚ Xɔgbónu tɔn‚ Agbǒmɛ tɔn kpódó Agbǒmɛ Kánɖófí tɔn kpán. Nú Wěgbójínɔ́tɔ́ we hwɛɖɔgbasá ɖaxó yi mɔ tɛnmɛ dó CNCJ ɔ́‚ mɛ ɛnɛ è kpo lɛ́ɛ ɔ́ è má yě dó DACS‚ DAPG kpódó DLC kpó. Lẽe azɔ̌xwé gǎnhɔnyitɔ́ Séverin Kenúmu tɔn tò gbɔn gbɔn wěma è xixa tɔn nyí 058/mjl/sgm/daf/dspj/srhds/sa bɔ yè sɔ́ ɖo azǎn 20 ɔ́ kɔ́nyásun è wáyi ɔ́ tɔn mɛ énɛ́. Ajɔ Hervé Gigot sín akpáxwé atɔngɔ́ɔ́ ɖye wá è bó kan ɖiɖe wěma Jeunesse en Afrique ée è ɖetɔ́n ɖo nyɔ̌nuzángbe azǎn 29 ɔ́ lidósun ɔ́ tɔn è wáyi é mɛ ɖo Kṵtɔ́nu é ɔ́ nǔwíwá kplékplégbɛ́ Semaine du livre béninois de la jeunesse (SELIBEJ) tɔn wɛ. wěmadógesítɔ́ lɛ́ɛ kpódó wěma tɛ Jeunesse en Afrique tɔn kpán. Ajɔ Hervé Gigot sín akpáxwé atɔngɔ́ɔ́ ɖye wá è bó kan ɖiɖe wěma Jeunesse en Afrique ée è ɖetɔ́n ɖo nyɔ̌nuzángbe azǎn 29 ɔ́ lidósun ɔ́ tɔn è wáyi é mɛ ɖo Kṵtɔ́nu é ɔ́ nǔwíwá kplékplégbɛ́ Semaine du livre béninois de la jeunesse (SELIBEJ) tɔn wɛ. wěmadógesítɔ́ lɛ́ɛ kpódó wěma tɛ Jeunesse en Afrique tɔn kpán. Bó ná dó sɔ́nǔ nú FELIBEJ 22 ɔ́‚ wěmaɖetɔ́nxwé Ruisseaux d‘Afrique kpódó kplékplégbɛ́ SELIBEJ hunnǔ sín ajɔ Hervé Gigot tɔn atɔngɔ́ɔ́ nu ɖo nyɔ̌nuzángbe è wáyi é bó ná dó dógesi wěma Jeunesse en Afrique ɔ́. Ajɔ nɛ́ ɔ́ ná d‘álɔ wẽma jɔwunjɔja tɔn ɔ́ kpódó azɔ̌wátɔ́ tɔ́n lɛ́ɛ kpó lobo ka lɛ́ húzú nukúnmɛ nú atɛ Aflíka tɔn ɖo jɔwunjɔja wéma lixo. "wěmadógesítɔ́ tɔn ɔ́‚ bo jlà ɛ́ ɖo agun kplékplé wínnyá wínnyá wěma è xo nǔ é mɔ wɛ é ɖe ɔ́ zlɛ́ gbɔn é‚ sɔ́ wěma jɔwunjɔja tɔn ɔ́ su tlala ɔ́ wěma dógesí ɖi alyánnú é ná dɔn mɛ yi hwɛndomɛnú lɛ́ɛ kɔn é ɖɔ́hun‚ nú è ná tuun lobo ka ná sɔ́ wěmadógesízɔ́ ɔ́ su kpanta wěma jɔwunjɔja tɔn ɔ́‚ nú è ná sɔ́ kɛ́n wěmadógesítɔ́ lɛ́ɛ‚ azɔ̌watɔ́ lɛ́ɛ‚ alŏ wǎnyínúazɔ̌tɔ́ lɛ́ɛ‚ ɖo wěma jɔwunjɔja tɔn ɔ́ líxo énɛ́ ɔ́ azɔ̌ yètɔn lɛ́ɛ ná jɛ agbawungba."" nǔ è nukɔntɔn SELIBEJ tɔn Béatrice Lalinɔ Gbadó ɖɔ hwenu é ɖo sɛ́n é ɖɔnǔ dó agbahwlɛ́nhlɛ́n ɔ́ nu ɔ́ xa wɛ é." "Ajɔ Hervé Gigot atɔngɔ́ɔ́ élɔ́ ɔ́ è ylɔ́ ɖɔ "" Susu kpódó sinsɛn Aflíka tɔn lɛ́ɛ""." "Nú nukɔntɔn SELIBEJ tɔn ɔ́‚ xóta nɛ́ ɔ́ ná ali bɔ ""wěmadógasítɔ́ ɔ́ ná w‘azɔ̌ aliɖexlɛ́mɛ è ɖo hwenuxó alŏ tɔ́gbó mìtɔn lɛ́ɛ nú é ɖo xóɖíɖɔ kpódó nǔwlánwlán kpán mɛ lé énɛ́ ɔ́ titomɛ ɔ́ ná sɔ́ hwenuxó kpódó tɔ́gbó mìtɔn lɛ́ɛ nú Aflíka tɔn ɖó susu hwenu yètɔn lobɔ gbɛtɔ́ nukúnɖéjí ée flín yètɔn tɛ́ dó ayimɛ é‚ awǎjíjɛ́ hwenu ɖaxó lɛ́ɛ kpódó nǔ è é gɔ́ nú zɔnlin gbɛ ɔ́ tɔn lé kpán.""" Yè nǎ ɖɔ ɔ́‚ xóta xwè élɔ́ mɛ tɔn jló ná d‘álɔ yɔkpɔ́vú kpó jɔwunjɔja kpó nṵ yè nǎ xa nǔ‚ yè nǎ xa wěma è kɛnu dó Aflíka sín hwɛndomɛnú lɛ́ɛ kpódó walɔ tɔn lɛ́ɛ kpán alǒ bó ná da mɛ nú ye ná tuun alŏ bó ná jlá nǔ nɛ́ lɛ́ɛ. Béatrice Lalinɔ Gbadó tɛɖɛ̌ jí ɖɔ agbahwlɛ́nhwlɛ́n ɔ́ ɖo nuvo nú wěmadógesítɔ́ azɔ̌kplɔ́ntɔ́ alŏ azɔ̌nyɔ́wátɔ́ lɛ́ɛ bǐ bó ká ɖo akɔ́nkpínkpán ná yě wɛ nṵ yè nǎ sukpɔ́ bó wá agbahwlɛ́nhlɛ́n ɔ́. Ajɔ Hervé Gigot ɔ́ ɖó alɔgɔ́ Flansétò kpódó Benɛtò tɔn kpán. Hwenu è Estelle Dagaut‚ afɔsɔ́ɖótetɔ́ IFB tɔn ɔ́ ɖo nǔ hun sín agbahwlɛ́nhlɛ́n ɔ́ nu wɛ ɔ́ é tínmɛ tito Flansétò ɔ́ bó dó ɖo alɔ dó nǔwíwá élɔ́ ɔ́ wɛ. Mì nǎ gɔ́ alɔ mɔ̌ nú azɔ̌ é ná xwédó ajɔɖuɖu ɔ́... ‚ nǔ è nukúnkpédó azɔ̌wáɖókpɔ́ wú flansé gbè ɔ́ tɔn ɖɔ énɛ́. bó-dó-dógesí-nǔ-ná-tɔ́ ée kú ahwanfunnú ɖ‘alɔmɛ é ɖokpó su (Hervé Gigot). "É vɔ́ nǔ é ba wɛ ye ɖe bo sɔ́ agbahwlɛ́nhlɛ́n élɔ́ nyite ɔ́ ɖɔ lobo ka da ""wǎnyí nú desɛ̂ ɖiɖe‚ sɛnsísá kpódó jɔwunjɔja wéma dógesí ɖ‘Aflíka tɔ́ lɛ́ɛ bǐ ɖɔ yè ní sukpɔ́ bó wá agbahwlɛ́nhlɛ́n ɔ́‚ énɛ́ ɔ́ wěma tobú tobú ée è wlán dó jɔwunjɔja wú é ná tîinnyǐ ɖo Benɛ̂." Ée ye wá sɔ́ agbahwlɛ́nhlɛ́n wéma yètɔn ɖ‘ayǐ vɔ ɔ́ kplékplémɛ kɛ́nsɔ́númɛtɔ́ lɛ́ɛ tɔn é góisín tò lɛ́ɛ tò lɛ́ɛ mɛ ɔ́ ná wá cyán azɔ̌ wěwe nú vivɔnu ɔ́‚ bɔ azɔ̌ ɖagbe atɔn jɛ́n yè nǎ d‘ájɔ. Mɛ nukɔntɔn ɔ́ ná yí lǐvi ɖokpó kpódó agbahwlɛ́nhwlɛ́n lé ɔ́ kpán. Mɛ wegɔ́ɔ́ kpódó mɛ atɔngɔ́ɔ́ kpó ná yí caki afɔwe kanweko kpódó caki afɔɖé kanweko koó ɖě jɛ ɖě nɛ́gbé. Ɖuɖéjítɔ́ atɔn lɛ́ɛ ná yí ajɔ yètɔn lɛ́ɛ ɖo agbahwlɛ́nhlɛ́n xwé 2021 ɔ́ FELIBEJ tɔn sun atɔn donu ɛnɛgɔ́ɔ́ mɛ. "Agbahwlɛ́nhlɛ́n jɔ ɔ́ kpódó kwɛ́ wékpo ɔ́ mɛvo ɔ́‚ Ɖuɖéjítɔ́ lɛ́ɛ sín azɔ̌ ɔ́ ye ná sɔ́ xwlé wěmaɖetɔ́ntɔ́ Aflíka tɔn lɛ́ɛ ɖo gbè gegé mɛ‚ é bló ɖɔ wěmawlántɔ́ ɔ́ kpódó wěmadógesítɔ́ ɔ́ hɛn ɔ́ yè nǎ d‘álɔ wěma mɛ nú azɔ̌ yètɔn nɛ́.""" mì-sɔ́-mì togán tɔn è ɖo azǎn 11 lidósun ɔ́ tɔ́n mɛ ɔ́ ye ko súnǔ dó ɖo tokpɔn Zúu tɔn ɔ́ mɛ. mì-sɔ́-mì ná dó yi ɖó ganjí. Nǔ sɔ́ nú sɔ́-mì-sɔ́-mì togán tɔn è ɖo azǎn 11 lidósun ɔ́ tɔ́n mɛ ɔ́ ye ko súnǔ dó ɖo tokpɔn Zúu tɔn ɔ́ mɛ. mì-sɔ́-mì ná dó yi ɖó ganjí. Nǔ bǐ kó ɖibla sɔgbe nú togán sísɔ́ ɔ́ ɖo tokpɔn Zúu tɔn mɛ. Nukɔntɔ́ tokpɔnlaví lɛ́ɛ tɔn kpódó azɔ̌xámɛtɔ́ yètɔn lɛ́ɛ kpán ée è kpé axɔ́súzángbe azǎn 9ɔ lidósun ɔ́ tɔn ɖ‘Agbŏmɛ lɛ́ɛ ɖ‘azɔ̌wú kwínnyá kwínnyá dó nǔ gudó tɔn lɛ́ɛ jí. Ɖo tokpɔnlaví Vǐɖóle tɔn mɛ ɔ́ tito lɛ́ɛ kó yi nukɔn. "Mì ɖo nǔkplɔ́nmɛ azɔ̌wátɔ́ vŏtu xɔsá tɔn lɛ́ɛ tɔn fó wɛ. Mì ɖo nyǐkɔ́wéma lɛ́ɛ ɖeɖɛ bó ná kpɔ́n nú è ná ɖyɔ́ mɛɖé ǎ jí. Mɔ̌ ɖokpó ɔ́ wɛ́ nyí nú nǔ é kan azɔ̌wánú lɛ́ɛ énɛ́. Mì kó yí azɔ̌wánṵ ɖaxó lɛ́ɛ." Vŏtu xɔ̀ ɖokpó kpódó vŏtu gbá ɖokpó jɛ́n hwe dó mǐ bɔ mì xwè yiyí gbé ɖo tokpɔnlagán gbasá. Mì kó yí azɔ̌wánú tají lɛ́ɛ. Nǔ bǐ ɖo yiyi wɛ ɖó ganjí. "Mì nǎ vo fɛɛ""‚ jiɖiɖe é ná mǐ énɛ́." Tokpɔnlaví Jɛgbé tɔn mɛ ɖo toxo Hwegbájaví lɛ́ɛ tɔ́n mɛ ɔ́ nǔ bǐ kó ɖo gbè sɔ wɛ. Vŏtublótɔ́ ée mì mɔ ɖo ayǐ ɔ́ jí lɛ́ɛ dándo nú nǔsísɔ́ vŏtu ɔ́ tɔn lɛ́ɛ ǎ. Célestine Bǎkpé‚ nukɔntɔ́ tokpɔnlaví Jɛgbé tɔ́n ɔ́ kpódó azɔ̌gbɛ́ tɔn kpó ɔ́‚ azɔ̌ hṵgǎn yě. Sín gan tɛ́nwe mɛ zǎnzǎn ɖokpó wɛ yè kó ɖ‘afɔte bó ɖ‘azɔ̌ wá wɛ ɖo kpɔ́ magbokɔ. "Nǔkplɔ́nmɛ ná vŏtuzɔ́wátɔ́ lɛ́ɛ wɛ mì ɖe. Énɛ́ ɔ́ gúdó ɔ́ nǎ yí azɔ̌wánú tají lɛ́ɛ ɖo nɔtɛn CENA é ɖo tokpɔnlagán Agbŏmɛ tɔn ɔ́ gbásá. Azɔ̌wánú ɖaxó lɛ́ɛ bì kó sɔgbe. Tagba ɖé sɔ́ ɖo nǎ tîin wɛ ǎ‚ é wɛ Célestine Bǎkpé ɖɔ." mì-sɔ́-mì tɔn hwenu káká jɛ din. Wǎnyíyí sín nǔwíwá lɛɛ nyí bíbló ɖò nǔ mɔ jɛ mɛɖee mɛ ‚ hwɛsɔkɛmɛ kpódó gbè kplí gbè kplí kpó mɛ. Ayǐ junjɔn kpatakì ɖé wɛ ‚ bɔ è ná síxú ɖó kɛ́n klewun tògán sísɔ sín nǔwíwá ée tîin ɖò aklunɔzángbè azǎn 11ɔ lidósùn xwè 2021ɔ tɔn gbè é. Ɖò kplé è bló gbɔn gbaví nukpɛnnɔ mɔkàn jí tɔn ɔ gblamɛ‚ ɖò azǎn 19ɔ nǔxwásùn è wá yì é tɔn gbè ɔ‚ gbɛta kplékplé gbɛ ɔ tɔn ée nɔ kpénúkún dó alogbeflifli wú é (Fig) ɔ‚ sɔ gbetakɛn tɛnmɛ tɛnmɛ ‚ ɖě nɛ nyí gbɛta kplékplé ée nɔ kpénúkún dó alogbeflifli wú ɖò Sierra Léone é kpódó ée ɖò Lomɛ é kpán ‚ ná yí dó gbɛta ɔ mɛ nɛ. Ɖò kplé è bló gbɔn gbaví nukpɛnnɔ mɔkàn jí tɔn ɔ gblamɛ‚ ɖò azǎn 19ɔ nǔxwásùn è wá yì é tɔn gbè ɔ‚ gbɛta kplékplé gbɛ ɔ tɔn ée nɔ kpénúkún dó alogbeflifli wú é (Fig) ɔ‚ sɔ gbetakɛn tɛnmɛ tɛnmɛ ‚ ɖě nɛ nyí gbɛta kplékplé ée nɔ kpénúkún dó alogbeflifli wú ɖò Sierra Léone é kpódó ée ɖò Lomɛ é kpán ‚ ná yí dó gbɛta ɔ mɛ nɛ. Afɔ sɔ ɖo tè tɔ Benɛ tɔn ée yì agbahwlɛnhwlɛn hanjiji tɔn ée è ylɔ ɖɔ The Voice Afrique ɔ‚ bɛ nyí akpáxwé atɔngɔ ɔ tò ée nɔ dó zojagě gbè lɛɛ é tɔn ɔ‚ lóbó lɛkɔ wá xwé. Yemɛ ná bó má tlɛ wá xwé kpódó wuntun ée ɖó núkún wɛ è ɖè kúnnyá kúnnyá ǎ ɔ‚ ye ká xlɛ nyɔwa yetɔn ɖò agbahwlɛnhwlɛn nɛ ɔ mɛ. Afɔ sɔ ɖo tè tɔ Benɛ tɔn ée yì agbahwlɛnhwlɛn hanjiji tɔn ée è ylɔ ɖɔ The Voice Afrique ɔ‚ bɛ nyí akpáxwé atɔngɔ ɔ tò ée nɔ dó zojagě gbè lɛɛ é tɔn ɔ‚ lóbó lɛkɔ wá xwé. Yemɛ ná bó má tlɛ wá xwé kpódó wuntun ée ɖó núkún wɛ è ɖè kúnnyá kúnnyá ǎ ɔ‚ ye ká xlɛ nyɔwa yetɔn ɖò agbahwlɛnhwlɛn nɛ ɔ mɛ. Nǔkpɔntɔ lɛɛ ko sɔ yě nukɔntɔ ɖò kɛn è ye bló é mɛ‚ có bɔ yemɛ we ée yì fúfónu agbahwlɛnhwlɛn hanjiji tɔn ée è ylɔ ɖɔ The Voice Afrique akpáxwé atɔngɔ tò ée nɔ dó zojagě gbè lɛɛ é tɔn ɔ tɔ́n lɛɛ lɛ́ wá jayǐ. Ɖò nyǐ ɖè mɛ gudo tɔn ɔ hwenu ɔ‚ ɖɛmɛnu 229 tɔn lɛɛ wɛta ɖò Buukina nù ée kpé bǎ xá yě ɔ nukɔn. Amɔ̌ é ká nyí ɖɔ Carina Sen kpódó Gyovanni Houessou kpó ká gɔn má jɛxa wɛ ǎ. Mathilde Toussaint ɔ‚ ko jayǐ ɖò wevlɔɖó agbahwlɛnhwlɛn ɔ tɔn ‚ eyɛ kpódó Benɛ ví we ɖelɛɛ kpán zɔn kpɔ́ bó wá Kutɔnu tɛníígbè azǎn 3 nǔxwásùn ɔ tɔn gbè ‚ zǎnmɛ. Awăjíjɛ xwè tɔn‚ xwè zán ɖaxó ɖaxó ɖúɖú... nǔ bǐ wɛ sɔgbe bó ná dó kwabɔ nú yě. È yí jǒnɔ yetɔn lě è nɔ yí asúká syɛnsyɛn ée ɖù ɖò ahwan jí bó jà xwé é ɖɔhun. Nǔgbó dódó ée ɖò jǒnɔ yíyí yetɔn gudo é nɛ hwenu è hɛn hǔn ‚ bó ɖò axɔsú wé ɖú wɛ‚ bó ɖò Gɛlɛɖɛ wé ɖú ɖò jɔhún jayǐ tɛn Kutɔnu tɔn ɔ‚ tɛníígbè è wá yì é nɛ. Nú gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó hwɛndo núwíwá lɛɛ wú é ɔ‚ azɔn nukɔntɔn ɔ nɛ Benɛ yì fúfónu agbahwlɛnhwlɛn nɛ ɔ tɔn kpódó ɖɛmɛnu gege kpán nɛ. Ɖò agbahwlɛntɔ ɛnɛ jí ɖò fúfónu ɔ‚ Bɛnɛ ɖó we. É xlɛ ɖɔ nyɔwa Benɛ tɔn ɖò hanjiji lí jí ɔ‚ é gbà gbě ala ‚ lóbó flá gbɛ ɔ bǐ jí‚ bɔ è síxú gɔn má mɔ ǎ. Eric Totah‚ gǎn ée bɔdó gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó hwɛndo núwíwá lɛɛ wú é ɔ‚ ée wá kpé yemɛ atɔn ée sɔ Benɛ sín afɔ ɖò tè lɛɛ ɔ‚ gɔn lě nǔ yetɔn jɛ étɔn jí gbɔn é ɖɔ ǎ. Ayǐhɔngbe tɔn‚ táatagbè azǎn 4ɔ nǔxwásùn ɔ tɔn gbè wɛ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ Michel Abimbola ‚ wá yí yemɛ atɔn nɛ lɛɛ lóbó dókú nú yě dó Benɛ tò ɔ bǐ tamɛ. Yemɛ ná bó tlɛ gɔn agbahwlɛnhwlɛn kɛn ɔ hɛn wá xwé gbè ɔ‚ ye ká kpé nǔ wú tawun. Agunmɛ jijɛ yetɔn bǐ wɛ xlɛ ɖɔ ye ɖó jló kpódó akpàkpà kpó bó ná bɛ agbahwlɛnhwlɛn jɔ́ lɛɛ bǐ wá xwé. Ɖò woyo woyo ɔ mɛ ɔ‚ mɛ ée ko ɖò hwɛndo núwíwá nù lɛɛ bǐ wɛ ɖò gbè dó nú yemɛ we ée tɔn ɖò fúfónu ɔ lɛɛ wɛ. <>‚ Nel Oliver wɛ lá nǔ nɛ ɔ‚ dó nɔ ye gudo. Charlotte Dipanda ɔ‚ han kplɔn Gyovanni tɔ wɛ‚ é wlán nǔ bó lá ‚ bó dógbè Benɛ ví lɛɛ bǐ ‚ ɖó lě ye nɔ gudo nú Gyovanni ɖi gbɛtɔ ɖokpó ɖɔhun ‚ bónú è ná síxú ɖè nyɔwa tɔn xlɛ‚ ɖò The Voice Afrique tò ée nɔ dó zojagě gbè lɛɛ é wú. <>‚ lě é ɖɔ gbɔn é nɛ. Ɖɛmɛnu Sylvia Hartleif lɛ́ flín ɖɔ Union européenne ɔ‚ sín xwè 60 ɖye ɖokpóo wɛ‚ é ko ɖò nǔwádókpɔ xá Benɛ wɛ ɖò tòxó ɖiɖɔ lí nù ‚ kwɛ zínkán tò ɔ tɔn kpódó ajɔ̌ wíwá kpó lí xò. Romuald Wadagni ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó akwɛ zínkán kpódó akwɛ zínzán kpán wú é ɔ‚ ɖɔ é víví nú émí tawun ɖó alɔ è Europe nɔ dó Benɛ sín xwè mɔkpán ɖye ɖokpóo é ɔ wú. É ɖɔ 2019 ɔ wɛ è byɔ alɔ dó ɔ‚ é ká wá ɖò nǔxwásùn xwè 2020ɔ mɛ ‚ hwenu azɔnkwín ɔ ɖò nǔ ɖá wɛ tawun ɖò Benɛ é. Akwɛ nɛ ɔ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó akwɛ zínkán kpódó akwɛ zínzán kpán wú é ɔ‚ ɖɔ mɛjí ‚ é dalɔ Benɛ tawun bɛ síxú liza xá azɔnkwín Kovidi-19 ɔ. É lɛ́ ɖɔ akpàkpà ée nyí mɛ ée kpó é kpó nɔ wànǔ ɖò gǎn-hɔn-yì-tɔ gbásá ɔ tɔn lɛɛ bónú nǔ we ée wú akwɛ ɔ wá lɛɛ ná síxú nyí bíbló lě é jɛxa gbɔn é. <>‚ lě gǎn-hɔn-yì-tɔ Romuald Wadagni ɖɔ gbɔn é nɛ. Nǔwíwá alɔ dó wěmá mɛ ɖò kwɛ zínzán lí xò tɔn ɔ nyí bíbló ɖò José Didier Tonato ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó nukɔn yìyì tò ɔ tɔn kpódó ayǐ è jí tòví lɛɛ ɖè é kpó ɔ‚ Benjamin Hùnkpátín ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó lanmɛ ná nɔ ganjí wú é ɔ‚ gǎn ée kpacɛ dó nǔwádókpɔ ɖò akwɛsɛxwetɛn Union européenne ɔ tɔn kpódó tò lɛɛ kpán tɛntin é kpó ɔ‚ kpódó afɔ sɔ ɖo tè tɔ Union européenne tɔn ée nɔ ɖɔnǔ dó tò è ɖò Aflika gbéjí lɛɛ nù é ɔ kpó tɛntin. Aurélie Adam Soulé Zumaru ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó azɔ̌ wà ɖò mɔkàn jí kpódó nǔ è kàn mɔzo é kpán wú ɔ‚ sɔ mɛ ée ɖò gbɛta azɔ̌ wá gbásá azɔxwé Benɛ tɔn ée nɔ kpénúkún dó wɛn lílá wú é ɔ‚ kpódó azɔxwé Benɛ tɔn ée nɔ kpénúkún dó azɔwánú gbaví bowun bowun gɔnu Benɛ tɔn ɔ wú lɛɛ kpó ɖayǐ‚ sɔ è wá yì‚ bó nyí nyɔnúzángbè azǎn 20ɔ ɖò Kutɔnu. Sɔ è è sɔ yě ɖayǐ ɔ nyí afɔ ɖiɖi kpatakì ɖokpó ‚ ɖò gbaví nukpɛnnɔ gɔnu mɔkpán jí ɔ (Tnt) sɔ junjɔn ayǐ lí nù. Aurélie Adam Soulé Zumaru ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó azɔ̌ wà ɖò mɔkàn jí kpódó nǔ è kàn mɔzo é kpán wú ɔ‚ sɔ mɛ ée ɖò gbɛta azɔ̌ wá gbásá azɔxwé Benɛ tɔn ée nɔ kpénúkún dó wɛn lílá wú é ɔ‚ kpódó azɔxwé Benɛ tɔn ée nɔ kpénúkún dó azɔwánú gbaví bowun bowun gɔnu Benɛ tɔn ɔ wú lɛɛ kpó ɖayǐ‚ sɔ è wá yì‚ bó nyí nyɔnúzángbè azǎn 20ɔ ɖò Kutɔnu. Sɔ è è sɔ yě ɖayǐ ɔ nyí afɔ ɖiɖi kpatakì ɖokpó ‚ ɖò gbaví nukpɛnnɔ gɔnu mɔkpán jí ɔ (Tnt) sɔ junjɔn ayǐ lí nù. Aurélie Adam Soulé Zumaru ‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó azɔ̌ wà ɖò mɔkàn jí kpódó nǔ è kàn mɔzo é kpán wú ɔ‚ sɔ mɛ ée ɖò gbɛta azɔ̌ wá gbásá azɔxwé Benɛ tɔn ée nɔ kpénúkún dó wɛn lílá wú é ɔ‚ kpódó azɔxwé Benɛ tɔn ée nɔ kpénúkún dó azɔwánú gbaví bowun bowun gɔnu Benɛ tɔn ɔ wú lɛɛ kpó ɖayǐ zɛ̌nzɛ̌n ‚ sɔ è wá yì‚ bó nyí nyɔnúzángbè azǎn 20ɔ ɖò Kutɔnu. Mɛ atɔɔn ée ɖò gbɛta azɔ̌ wá gbásá azɔxwé Benɛ tɔn ée nɔ kpénúkún dó wɛn lílá wú é lɛɛ‚ bó ná nɔ kpénúkún dó tutomɛ gbaví nukpɛnnɔ gɔnu mɔkàn jí tɔn ɔ (Tnt) wú ɖò fí ye ko ɖò Benɛ yíkúngban jí lɛɛ bǐ é ɔ‚ è nya yě sín azɔmɛ. Axɔsú sin mɛ atɔn kpódó azɔxwé kpáa sín mɛ we kpó. Hǔn Houégnon Geoffroy Bonou‚ Jean Toboula kpódó Éric Ahokpɛ kpó ée nyí afɔ sɔ ɖo tè tɔ ɖě bɔdó ɖě wú gǎn-hɔn-yì-tɔ gbásá ée nɔ kpénúkún dó azɔ̌ wá gbɔn mɔkàn jí kpódó nù è kàn mɔzo lɛɛ kpán wú é ‚ ée nɔ kpénúkún akwɛ zínkán kpódó akwɛ zínzán kpán wú é ‚ kpódó ée nɔ kpénúkún dó wɛn lílá kpódó wěmá sɛdo kpó wú é ɔ kpán ɔ‚ acɛkpìkpà Benɛ tɔn tɔn ná yě acɛ bɔ ye ná sɔ afɔ tɔn ɖótè ɖò azɔxwé nɛ ɔ. Ye ná wazɔ ɔ ɖò bǔ xá mɛ kpáa ée ɖó gbaví nukpɛnnɔ gɔnu lɛɛ é we‚ ye wɛ nyí Claudine Afiavi Prudencio kpódó Agapit Napoléon Maforikan kpán. Ɖò nǔwíwá ɔ dòmɛ ɔ‚ Aurélie Adam Soulé Zumaru‚ gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó azɔ̌ wá gbɔn mɔkàn jí kpódó nù è kàn mɔzo lɛɛ kpán wú é ɔ‚ ɖɔ nǔ lɛɛ jɛ émí tɔn jí. Nú eyɛ ɔ‚ mɛ sɔ ɖayǐ sín nǔwíwá nɛ ɔ nyí bíbló ɖò gbè nɔ kpɔ sín tutomɛ mɛ̀. Gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó azɔ̌ wà gbɔn mɔkàn jí kpódó nù è kàn mɔzo lɛɛ kpán wú é ɔ‚ tínmɛ ɖɔ ‚ Bénin Diffusion ɔ‚ azɔxwé ée acɛkpìkpà ɔ kpódó mɛ kpáa kpán kpán kpacɛ dó é ɔ wɛ. Enɛ ɔ wɛ zɔn bɔ é dó gbè mɛ kpáa we ée ɖò gbɛta azɔ̌ gbásá tɔn mɛ lɛɛ‚ ye ɖó ná wànǔ bó ná ɖè azɔxwé ɔ sín gán dó ali jí. <>‚ lě é tɛɖɛ jí gbɔn é nɛ. Ɖò gbɛta kplékplé ɔ bǐ nù ɔ‚ Claudine Afiavi Prudencio ɖò xomɛ hùnhùn mɛ ‚ ɖó azɔ̌ nɛ ɔ ée kɔn è ylɔ ɛ dó é wú ‚ bɛ ká ná wànǔ xá gbɛ̌ tɔn lɛɛ bɔ Tnt ná gbàkún. É dó akpá ɖò ye bǐ nù ɖɔ‚ è ná wazɔ ɔ mimɛ tɔn. Ɖò UEMOA ɔ bǐ mɛ ɔ‚ akwɛ jlɛ ɔ wɛ nyí 106‚3 ɖò xwèjísùn xwè 2021ɔ tɔn mɛ. È ná jlɛ dó wǒsùn xwè 2020ɔ tɔn kpódó nǔxwásùn 2021ɔ tɔn kpó wú ɔ‚ è yì jǐ ɖě bɔdó ɖě wú 0‚8% kpódó 2‚5% kpán. Ɖò UEMOA ɔ bǐ mɛ ɔ‚ akwɛ jlɛ ɔ wɛ nyí 106‚3 ɖò xwèjísùn xwè 2021ɔ tɔn mɛ. È ná jlɛ dó wǒsùn xwè 2020ɔ tɔn kpódó nǔxwásùn 2021ɔ tɔn kpó wú ɔ‚ è yì jǐ ɖě bɔdó ɖě wú 0‚8% kpódó 2‚5% kpán. Akwɛ jlɛ ɖò zínzán hwenu (Ihpc) ɔ nyí 103‚3 ɖò xwèjísùn 2021ɔ mɛ‚ é ká nyí 102‚3 ɖò sùn è wá yì é mɛ‚ è ná ɖɔ‚ è yì jǐ 0‚9% ɖò Benɛ ‚ lě kɛn ɖó wěmá è akpáxwé ée nɔ kpénúkún dó akwɛ zínzán wú gǎn-hɔn-yì-tɔ gbásá ée nɔ kpénúkún dó akwɛ zínkán kpódó akwɛ zínzán kpán wú é ɔ‚ ɖɔ gbɔn é nɛ. É yì jǐ 0‚5% hú lě è ɖè gbɔn ɖò wǒsùn xwè 2020ɔ mɛ é ‚ amɔ̌ é wá dò 0‚5% nú lě é ɖè ɖò xwèjísùn 2020ɔ tɔn mɛ é. Benɛ kɛɖɛ wɛ nyí tò è mɛ nǔ è ɔ yì dò ɖè ɖò UEMOA mɛ é ‚ bɔ kwɛ jlɛ lɛɛ bǐ yì jǐ nú 2‚5%‚ ényí jlɛ dó lě é nyí gbɔn ɖò xwèjísùn xwè 2020ɔ tɔn mɛ é ‚ lě kɛn è UEMOA ɖó é ɖɔ gbɔn é nɛ. Ɖò xwè ɖokpó mɛ ɔ‚ akwɛ jlɛ ɔ yì jǐ wá 2‚5% ɖò xwèjísùn xwè 2021ɔ tɔn mɛ‚ bó ká nyí 2‚5% ɖò sùn è wá yì é mɛ. Yìyì nɛ ɔ wá dò nú ée è zé ɖó ‚ bɛ nyí 3% é ɔ. Jǐ yìyì è è mɔ ɖò sùn è wá yì é mɛ lɛɛ ɔ (0‚8% ɖò zofínkplɔsùn ɔ mɛ)‚ nɛ ɔ‚ nǔɖúɖú kpódó nǔnùnù kpán ‚ azɔmɛ yìyì ‚ nǔɖúɖúsatɛn kpódó gbɛɖutɛn kpán wɛ zɔ́n. Akwɛ ée yì jǐ nɛ ɔ‚ nǔ mǔ lɛɛ (3‚7%) kpódó nǔ ɖevo lɛɛ kpán lɛɛ kpán (0‚1%) wɛ zɔ́n. Akwɛ è jɛ nǔ è dǒ ɖò tò ɔ mɛ lɛɛ jí ɔ nyí 1‚4% bɔ ée jɛ nǔ è gosin tò gudo lɛɛ jí ɔ‚ nyí 0‚1%. Nú kplékplémɛ ɔ́ bì ɔ́‚ susu Ihpc nyí 106,3 ɖo xwèjìsùn xwè 2021ɔ́‚ hùn é jɛ̀jì yì 0,1 % ní zofínkplɔ́sùn xwè 2021ɔ́ tɔn. É jlɛ̀ dó hà tɔn wú ɖo wǒsùn xwè 2020ɔ́ wú ɔ́‚ è jɛ̀jì yì 0‚8%. Nǔ kplɔ́nmɛ̀ ɖàxó dó nuviɖogbɛ bilharzie jì kpódó xɔmɛdan kpó ɖo yìyì wɛ tàwùn ɖo Borgou kànmɛ. Ɖo tòkpɔnlà ayisɛ́n mɛ wɛ é ɖo yìyì ɖe wɛ ɖo tòkpɔn ɔ́ mɛ bó bɛ̀ sín tɛ̌nígbè azǎn 10ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn é wàyì èe bó ná fó ɖo axɔ́súzángbè azǎn 14ɔ́ nǔxwásùn tɔn gbè. .-Nǔ kplɔ́nmɛ̀ ɖàxó dó nuviɖogbɛ bilharzie jì kpódó xɔmɛdan kpó ɖo yìyì wɛ tàwùn ɖo Borgou kànmɛ. Ɖo tòkpɔnlà ayisɛ́n mɛ wɛ é ɖo yìyì ɖe wɛ ɖo tòkpɔn ɔ́ mɛ bó bɛ̀ sín tɛ̌nígbè azǎn 10ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn é wàyì èe bó ná fó ɖo axɔ́súzángbè azǎn 14ɔ́ nǔxwásùn tɔn gbè. Lànmɛ ná nɔ̀ ganjì ɖo azɔ̀mɛxwé lɛ́ɛ ɔ́‚ myá nùkún ní acɛkpìkpà Benê tɔn. Xlɛ̀ tɔn wɛ nyí Nǔ kplɔ́nmɛ̀ ɖàxó dó nuviɖogbɛ bilharzie tɔn kpódó xɔmɛdan kpó yě nɔ̀ blǒ xwédó títómɛ zàli xá azɔn dòmɛ̀ lɛ́ɛ ɖo tò ɔ́ mɛ (Pnlmt) gànhɔ̀yìtɔ́ lànmɛ ná nɔ̀ ganjì tɔn ɖo kpɔ́ xá nǔ wa ɖo kpɔ́ xá mɛ̀ tɔ́ lɛ́ɛ sín tɛ̌nígbè azǎn 10ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn ée wàyì èe ɖo azɔ̀mɛxwé tokpɔnlà ayìsɛ́n lɛ́ɛ ɖo tántɔn Borgou tɔn lɛ́ɛ kànmɛ. Nǔwìwà ɖàxó énɛ́ ɖo azɔ̀mɛxwé ɔ́‚ ná fó ɖo axɔ́súzángbè azǎn 14ɔ́ ée jà ée. É kàn ɖɔ nú é se tɔ́ tòkpɔn ɔ́ tɔn ɖo lànmɛ ná nɔ̀ ganjì lixo (Dsd) Borgou tɔn‚Isaïe Moïse Sabi, tòkpɔnlà Parakou tɔn‚ N’Dali tɔn, Sinendé tɔn, Kalalé tɔn, Pèrèrè tɔn kpó Bembèrèkè tɔn kpó. É ɖɔ «È mà atínkɛ́n we ɖo nǔwìwà hwenu.» Yě wɛ nyí Praziquantèl kpó Albendazole kpó bó ná dó lizà xá nuviɖogbɛ bilharzie tɔn kpódó xɔmɛdan kpó nú yɔ̀lpɔ́vú lɛ́ɛ bɛ́ sín xwè 5 sɔ́ yì 14. Tchaourou kpó Nikki kpó, tòkpɔnlà we tokpɔn ɔ́ tɔn ɖè lɛ́ɛ ɖé mɛ ǎ. «Azɔn énɛ́ lɛ́ɛ ɖó hɛsi ǎ» mɔ̀ wɛ ɖɔ nú é se tɔ́ tòkpɔn ɔ́ tɔn ɖo lànmɛ ná nɔ̀ ganjì lixo (Dsd) Borgou tɔn tínmɛ gbɔn. Amɔ̀‚ Bembèrèkè kpó N’Dali kpó wɛ é ɖo Praziquantèl ée nɔ́ lizà xá nuviɖogbɛ bilharzie tɔn ée. Agbàhwlɛntɔ́ webɔwebɔ lɛ́ɛ fó xá wasɔ́mi-wasɔ́mi tògànsísɔ́ azǎn 11ɔ́ lidosùn ɔ́ tɔn‚ azǎn 9ɔ́ lidosùn tɔn ɖo gan wǒ-we lɛ zànmɛ ɖo tòkpɔn Wemɛ tɔn mɛ. Gbɔn Xɔgbonu hín yì Adjohoun gbɔn Dangbo, Adjarra kpó Missérété kpó ɔ́‚ è sɔ́ mɔ̀ wèmá títɛ́ ɖè ɖo alikléhɔ̀nkántɛn ɖàxó lɛ́ɛ ǎ‚ è ká mɔ̀ nǔ jlájlá'zɔ̀nlìn ɖo kpɔ́ ɖè ǎ. .-Agbàhwlɛntɔ́ webɔwebɔ lɛ́ɛ fó xá wasɔ́mi-wasɔ́mi tògànsísɔ́ azǎn 11ɔ́ lidosùn ɔ́ tɔn‚ azǎn 9ɔ́ lidosùn tɔn ɖo gan wǒ-we lɛ zànmɛ ɖo tòkpɔn Wemɛ tɔn mɛ. Gbɔn Xɔgbonu hín yì Adjohoun gbɔn Dangbo, Adjarra kpó Missérété kpó ɔ́‚ è sɔ́ mɔ̀ wèmá títɛ́ ɖè ɖo alikléhɔ̀nkántɛn ɖàxó lɛ́ɛ ǎ‚ è ká mɔ̀ nǔ jlájlá'zɔ̀nlìn ɖo kpɔ́ ɖè ǎ. Akwɛ́ é nɔ̀ sɔ́ nú akwɛ́nyáxwé kɔmɛ tɔn lɛ́ɛ ée ɔ́‚ é hwe ɖo sùn atɔn nùkɔntɔn lɛ́ɛ mɛ ɖo Mɔ̀nɔ kàn mɛ. .-Akwɛ́ é nɔ̀ sɔ́ nú akwɛ́nyáxwé kɔmɛ tɔn lɛ́ɛ ée ɔ́‚ é hwe ɖo sùn atɔn nùkɔntɔn lɛ́ɛ mɛ ɖo Mɔ̀nɔ kàn mɛ. È mà ná jó nǔ lɛ́ɛ dó nyí mɔ̀ ǎ ɔ́‚ gàn tòkpɔn ɔ́ tɔn lɛ́ɛ lɛ́ɛ kplé 4ɔ́ ɖo azǎngàgbè azǎn 21ɔ́ tɔn gbè é wàyì ée dó ɖè wà gbɔn ɖo kwɛ́ zínzán linù. Gbɛ̀vi Cad tɔn lɛ́ɛ kplé ɖo tòkpɔn gbàsá ɔ́‚ ɖo Lokossa ɖo tòkpɔngàn ɔ́ sín acɛ glɔ̀ bɔ Samitou Traoré kpó Saré Zimé‚ mɛ̀sɛ́dó do bà ní nu tɔ́ ɖo akwɛ́ lixo tɔn tòkpɔn Mɔ̀nɔ̀ tɔn tínmɛ nǔ nì yě. Xóɖɔnítòsétɔ́ we énɛ́ lɛ́ɛ tínmɛ nǔ é ɖo jìjɔ̀wɛ ɖo akwɛ́ nyá nú mɛ tɛn lɛ́ɛ ɖòkpó ɖòkpó ɖo tàjì ɔ́‚ wǔvɛ ɖo alɔ zìn dó akɔ́n lixo. Yě ɖɔ hwenu gbìgbɔ ɖàxó lɛ́ɛ ɖo axɔ́ lixo ɔ́‚ wɛ nyí lycées tòkpɔn ɔ́ tɔn ɖo tàjì ɔ́‚ azɔ̀mɛxwé ɖyɔ̀vi lɛ́ɛ tɔn ɖo Lokossa. Nǔ ée tòkpɔngàn ɔ́‚ hin ɖo xó yětɔn mɛ ée‚ wɛ nyí «Akwɛ́nyáxwé lɛ́ɛ zán kwɛ́ yětɔn lɛ́ɛ.» Tòkpɔngàn ɔ́ ɖɔ: «Mǐ kpó ɖo 8%‚ nǔ ganjì ká wɛ ɔ́‚ mǐ ɖo ná kó ɖo 25% akwɛ́ zínzán ɔ́ tɔn.» Nǔ ganjì ká wɛ ɔ́‚ è ɖo ná zán ɖo sùn atɔn mɛ tɛgbɛ ɔ́ 25% akwɛ́ zínzán ɔ́ tɔn‚ énɛ́ ɔ́‚ xwé fífó ɔ́‚ è ná mɔ̀ 100% lɛ́ɛ. Énɛ́ wú ɔ́‚ tòkpɔngàn byɔ́ yě mɛ̀ é kó ɖó akwɛ́ énɛ́ linù ée bì ɖɔ yě dógàn déjí bó ná dó wlí hwenu gbìgbɔ alǔnsùn‚ zòfínkplɔ́sùn kpó xwèjìsùn 2021ɔ́ tɔn. Xó ɖèvò ɔ́‚ wɛ nyí ayijìjàyì ɖo tòkpɔn Mɔ̀nɔ̀ tɔn mɛ tògànsísɔ́ hwenu élɔ́. «Nǔ tàjì ɖè hin hùn ǎ.» Cad:« Ayijìjàyì ɖo tòkpɔn ɔ́ mɛ» amɔ̀ énɛ́ wú wɛ é ná fɔ alɔ dó do ǎ. Tòkpɔngàn ɔ́ gɔ́ so ná ɖɔ:«Mǐ byɔ́ sɔ́jà lɛ́ɛ ɖɔ yě mà d'amlɔ ó.» Georges Adéagbo ɖó hwɛndomɛnǔ lɛ́ɛ agba ɖo azǎn 28ɔ́ xwèjìsùn é wàyì ée tɔn gbè ɖo ahan ɖàxwé Kindl Berlin tɔn‚ è sɔ́ dó húzú hwɛndomɛnǔ gbàsá ée. Azɔ̌ nyíkɔ́ nyí “Wèzìzá ée nɔ̀ wa ɖàgbè ée” bɛ́ ná fó ɖo azǎn 25 lyàsùn tɔn gbè ée já èe. Berlinnù lɛ́ɛ tó ɖo gbɛ tɔn ɖu wɛ hwɛ. Yě bì ɖɔ nyɔnà yě mɔ̀ ɖo hwɛndomɛnǔ sɔ́ ɖó ajo‚ hwɛndomɛnǔ blǒtɔ́ ɖàxó Georges Adéagbo blǒ ɖo azǎn 28ɔ́ xwèjìsùn é wàyì ée tɔn gbè ɖo ahan ɖàxwé Kindl Berlin tɔn‚ è sɔ́ dó húzú hwɛndomɛnǔ gbàsá ée. Yě bì ɖɔ nyɔnà yě mɔ̀ ɖo hwɛndomɛnǔ sɔ́ ɖó ajo‚ hwɛndomɛnǔ blǒtɔ́ ɖàxó Georges Adéagbo blǒ èe mɛ. Hwɛndomɛnǔ fɔ wá tɛ̀ hwɛndomɛnǔ blǒtɔ́ ɖàxó Georges Adéagbo tɔn énɛ́ ɖo ahan ɖàxwé Kindl Berlin tɔn‚ è sɔ́ dó húzú hwɛndomɛnǔ gbàsá ée dɔn ahwan wɔbuwɔbu. Síngbó ɖòkpó ɔ́ bì wɛ é yí bɔ ga tɔn kpó gblò tɔn kpó nyí 450m2 bó ɖó nǔ sɛ́xwétɛn 33 kpódó nǔ ɖèvò lɛ́ɛ kpó. Ɖè ée mɔ̀ Berlin tòxo ɔ́ gbɔn é ɔ́‚ é nyí nǔ bó lɛ́ɛ dɔn tòxo ɔ́ mɛ̀ nù lɛ́ɛ ɖésú tàwùn. Georges Adéagbo xlɛ́ kàn cícá ée ɖo tan kpó hwɛndomɛnǔ xoxo kúnwà agè jì mɛ ée‚ azɔ̌ dó bà ní nǔ gègè tɔn wɛ ná énɛ́. Agence d’échanges académiques d’Allemagne (Daad) nɛ́ acɛ wèmà klpɔ́n dó wèmá jí tɔ́n ɖé ɖo xwè 2006ɔ́. Fí énɛ́ wɛ é dó gbɔn bó tǔn tòxo Berlin tɔn ná. Azɔ̌wànú ée jɛ́ xá nǔ énɛ́ hwe ɔ́ nù èe‚ é wɛ é dó blǒ ná. É zán Neukölln sín nǔ‚ nǔ xóxó Kindl tɔn kpó wèmá tɛ́ ɖó dò wù xóxó ajɔ̀jlájlá tɔn kpó. Gàngbàsá hwɛndo tɔn Kathrin Becker tɔn ɖo kpɔ́ xá Association Kulturforum Süd-Nord kpó gblòcyɔ́gàn Stephan Köhler kpó wɛ sɔ́ nǔ énɛ́ ɖ'áyì. Gbɔn nyɔwà Georges Adéagbo tɔn gblá mɛ́ ɔ́‚ yě mɔ̀ tòxo yětɔn sín yɛ ɖèvò. Hwɛndomɛnǔ blǒtɔ́ ɔ́ sɔ́ nyɔwà tɔn dó xlɛ́ vògbìngbɔn ée tòxo énɛ́ ɖó dó ɖè lɛ́ɛ ée. Azìzànù. Hwɛɖɔ́gbásá Natitingou tɔn‚ ɖo tǎtàgbè azǎn 17ɔ́ wǒsùn ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ ɖɔ hwɛ Méré Diko bó nɛ́ ɛ́ xwè 8 bɔ é ná sɛn gan nà. Mɛ̀ wɛ é hu. .-Hwɛɖɔ́gbásá Natitingou tɔn‚ ɖo tǎtàgbè azǎn 17ɔ́ wǒsùn ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ ɖɔ hwɛ Méré Diko bó nɛ́ ɛ́ xwè 8 bɔ é ná sɛn gan nà. Mɛ̀ wɛ é hu. É ɖɔ hwɛ ɔ́ gùdó ɔ́‚ è nɛ́ ɛ́ xwè 8 bɔ é ná sɛn gan nà. Ɖo hwɛɖɔ̀gbàsá ɔ́ nùkɔn ɔ́‚ é ɖɔ xó ɖè kún ɖo nɔ̀vi mítɔn ée nɔ̀ d'alɔ mí mà kàn nǔ ɖè byɔ́ ée kpó mí kpó tɛ́ntín ó. É ɖɔ nǔ ée mí dó ée‚ wɛ ná kó hwǐ. É ɖɔ yɛ ɖè wɛ ná kó ɖo mí jí hwe ɔ́ nù‚ lé é nyɔwà ɔ́‚ mí wɛ nɔ̀vi mítɔn nɔ́ zɔ́n kwɛ́ tɔn lɛ́ɛ hin ní é ɖo azɔn gbɔ nú mɛ̀ lɛ́ɛ wɛ ɔ́‚ ɖó nùwàtɔ́ wɛ. É ɖɔ nǔ ée jɛ ée vɛ́ nú mí tàwùn; bó byɔ́ xomɛ nyínyɔ́ hwɛɖɔgbàsá ɔ́ tɔn. Gànhɔ̀nyìtɔ́ gbàsá tòvi lɛ́ɛ tɔn ká ɖɔ gbɛtɔ́ kó kú. Alìnnyànú é sɔ́ dó bló nǔ ɔ́ ná ée‚ ná xɛlɛ̀ lìnlìn ée mɛ é ɖè ée tɔn. Hùn énɛ́ ɛ́ xwè 8 bɔ é ná sɛn gan nà. Mɛ̀ɖesínhwɛmɛtɔ́ Roland Adjakou ɖɔ mɛ̀ ée kú ée kún nyɔ́ ó bó ká byɔ́ xomɛ nyínyɔ́ hwɛɖɔgbàsá ɔ́ tɔn. Yɛ ɖè wɛ ná kó ɖo jí tɔn hwe ɔ́ nù bó ná kó dɔn ɛ́n dó nǔ bàɖàbàɖà énɛ́ mɛ. É byɔ́ ɖɔ é ní nà tànyínyɔ́ vi yɔ̀yɔ̀ é jì ée ní é ná dó nɔ kpɔ́ xá nɔ tɔn ɖo xwégbè. Hwɛɖɔtɔ́ lɛ́ɛ yì gùdó bó wá ée ɔ́‚ yě nà Méré Diko gansínsɛ́n xwè tántɔn. Nǔ ée kpácá ée wɛ nyí ɖɔ hwenu énɛ́ ɔ́ mɛ‚ vi tɔn atɔn wɛ kú bɔ é mɔ̀ ɖɔ Karakou Saré wɛ ɖo do ní nǔ énɛ́. Ɖo azǎn 15ɔ́ nǔxwásùn xwè 2017ɔ́‚ vì lɛ́ɛ kú wáyì gùdó ée ɔ́‚ jlɛ̀ɛ̀ ɖè tɔ́ ɖo é kpó nɔ̀vì tɔn kpó tɛ́ntín!!! Énɛ́ wú wɛ é dó asyɔ́ tà nì. Azǎn nàbì ɖè gùdó ɔ́‚ é kú. Méré Diko ká gbɛ́ nǔ ée sín hwɛ é dó é lɛ́ɛ ée ɖè ǎ. Yě mɛ̀ é nɔ hwɛ ɔ́ nu lɛ́ɛ ée wɛ nyí gàn : Lionel Dossou- Nouatin; gàn bɔ dó gàn wú nùkɔntɔn: Nivaly Settin gàn bɔ dó gàn wú 2ɔ́: Marius Ogou gàn bɔ dó gàn wú 3ɔ́: Hervé T. C. Houdégbé gàn bɔ dó gàn wú 4ɔ́ : Richard Akodossi gànhɔ̀nyìtɔ́ gbàsá tòvi lɛ́ɛ tɔn: David Alain Amoussou Sossa. Jean Michel Abimbola‚ ɖo kézézǎn wèmà tɔn é nɔ̀ ɖu ɖo azǎn 23ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn gbè dó mɛ ɔ́‚ é lɛ́ dó zògbè wannyìnyí é ɖó ní wèmà ée. É jló ɖɔ‚ gbɔn wèmà wlánwlán kpáxwé ɔ́‚ dɔ́kùn kpó azɔ̌ kpó. .-Jean Michel Abimbola‚ ɖo kézézǎn wèmà tɔn é nɔ̀ ɖu ɖo azǎn 23ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn gbè dó mɛ ɔ́‚ é lɛ́ dó zògbè wannyìnyí é ɖó ní wèmà ée. É jló ɖɔ‚ gbɔn wèmà wlánwlán kpáxwé ɔ́‚ dɔ́kùn kpó azɔ̌ kpó. Sín xwè 1995‚ é nɔ̀ ɖu wèmà xwè azǎn 23ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn mɛ. Kézézán wèmà tɔn énɛ́ ɔ́‚ Organisation des Nations Unies pour l’éducation, la science et la culture (Unesco) wɛ sɔ́ ɖ'ayì bó ná dó flín wèmà wlàntɔ́ atɔn ée kú ɖo gbè ɖòkpó ɔ́ ée ɖo azǎn 23 nǔxwásùn xwè 1616ɔ́ tɔn gbè èe; mɛ̀ lɛ́ɛ wɛ nyí William Shakespeare, Miguel de Cervantes kpó Inca Garcilasco. Gbɔn wèmà wlànwlàn kézézán énɛ́ glá mɛ ɔ́‚ é jló ɖɔ‚ gbɔn wèmà wlánwlán kpáxwé ɔ́‚ dɔ́kùn kpó azɔ̌ kpó. Wèxátɛ́n lɛ́ɛ dó agbɔn agbɔn jì nà ɔ́‚ myá nùkún ní acɛkpìkpà bɔ é jló bɔ nǔ é kó lɛ́dó wèmà ée bì nì nyí akwɛ́ kpó nùkɔn yìyì li ní tòvì lɛ́ɛ. Jean Michel Abimbola dán nǔ ée ɖo tè kpɔ́n ɛ́n nú ɖuɖèjì énɛ́ ée wú ǎ‚ é zɔ́ndó énɛ́ wú bó byɔ́ mɛ̀ ée ɖo ali énɛ́ nù ée bì ɖɔ é nì dógàn ní nùkɔn yìyì wèmà tɔn. É ɖɔ wèmà ɔ́‚ alizɔ́n xá mɛ̀tɔ́ ɖàxó wɛ bó nɔ́ ɖè mɛ̀ sín mɛ̀ ɖòkpó nɔ́ nínɔ́ mɛ kpó nǔ gègè ɖèvò kpó. Xwédó xó gblòcyɔ́ gàn Unesco tɔn ɖɔ ée ɔ́‚ wèmà ɔ́‚ ayìhùn dà xá mɛ̀tɔ́‚ nǔkplɔ́n mɛ̀tɔ́‚ ɖòkpé xá wèmà wlántɔ́ wɛ kpó nǔ gègè ɖèvò kpó. Gànhɔ̀nyìtɔ́ ɖɔ wèmà ɔ́‚ ɖo ayìhùn linù‚ nǔkplɔ́nkplɔ́n línú‚ Ɖo azǎngàgbè azǎn 19ɔ́ nǔxwásùn tɔn gbè ɔ́‚ hwɛɖɔ̀gbàsá ée nɔ́ ɖɔ gàn lɛ́ɛ hwɛ ée sɔ́ gàn hwɛɖɔ̀gbàsá ɖàxó ɔ́ tɔn‚ Victor Dassi Adossou‚ ɖó zìnkpo ɔ́ jì. Gblòcyɔ́ gàn hwɛɖɔ̀gbàsá ée nɔ́ ɖɔ gàn lɛ́ɛ hwɛ ée Cécile Marie-José de Dravo Zinzindohoué wɛ nɔ nǔwìwà énɛ́ nù. .-Ɖo azǎngàgbè azǎn 19ɔ́ nǔxwásùn tɔn gbè ɔ́‚ hwɛɖɔ̀gbàsá ée nɔ́ ɖɔ gàn lɛ́ɛ hwɛ ée sɔ́ gàn hwɛɖɔ̀gbàsá ɖàxó ɔ́ tɔn‚ Victor Dassi Adossou‚ ɖó zìnkpo ɔ́ jì. Gblòcyɔ́ gàn hwɛɖɔ̀gbàsá ée nɔ́ ɖɔ gàn lɛ́ɛ hwɛ ée Cécile Marie-José de Dravo Zinzindohoué wɛ nɔ nǔwìwà énɛ́ nù. Hwɛɖɔ̀gbàsá ée nɔ́ ɖɔ gàn lɛ́ɛ hwɛ ée xwédó gbètà 16ɔ́‚ nɔ́ ɖɔ hwɛ‚ nɔ́ blǒ kplé kpó nǔ ɖèvò lɛ́ɛ kpó. Énɛ́ wú wɛ é sɔ́ gàn kplé tɔn nùkɔntɔn ɖ'ayì xwè 2021ɔ́ ɖo azǎngàgbè azǎn 19ɔ́ nǔxwásùn tɔn gbè. Énɛ́ ɔ́ tɛnmɛ wɛ yě kɛ nù dó nǔ atɔ́ɔn wú ɖe. Nǔ lɛ́ɛ wɛ nyí Victor Dassi Adossou sɔ́ ɖó gàn zìnkpó jì hwɛɖɔ̀gbàsá ɖàxó nù kpó Innocent Sourou Avognon sɔ́ ɖo magistrat ɖàxó ɔ́ sín zìnkpo jì. Mɛ̀ énɛ́ dyɔ́ Victor Dassi Adossou ɖo tɛn tɔn xóxó mɛ. Hùn‚ yě mɛ̀ wè énɛ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ bɛ́ azɔ̌ yětɔn ɖo hwɛɖɔ̀gbàsá ɖàxó. Victor Dassi Adossou wɛ dyɔ́ Ousmane Batoko bɔ Innocent Sourou Avognon sɔ́ gànhɔ̀nyìtɔ́ gbàsá tòvi sín afɔ ɖò tè. Énɛ́ gùdó ɔ́‚ è sɔ́ yě xlɛ́. Xó ɖè lɛ́ɛ wɛ nyí gbèɖìɖò gàn kplé azǎn 24ɔ́ ayǐdósùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè tɔn‚ azɔ̌ è ná wà é ɖè ɖo xwè ɔ́ mɛ èe sɔ́ d'agun‚ gbèɖìɖò kplé hwɛɖɔ̀gbàsá ée nɔ́ ɖɔ gàn lɛ́ɛ hwɛ ée gbɛ ɔ́ tɔn lɛ́ɛ blǒ ɖo wǒsùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ée kpó xó bì kpǎ kpó. È sɔ́ ɛ́ ɖo kplé kplékplé kpǎ é blǒ ɖo azǎn 30ɔ́ xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɖo agbàsá ajɔ tɔn Elɔ̀pà tɔn Bénin (Cceb/Eurocham)tɔn. Stéphanie Antar wà azɔ̌ tàwùn ɖo gànɖùɖú tɔn hwenu. Kpó alɔgɔ azɔ̌wàtɔ́ azɔ̀xwé ɔ́ tɔn kpó ɔ́‚ é ɖe tà tɔ́n ní Eurocham. È sɔ́ ɛ́ ɖo kplé kplékplé kpǎ é blǒ ɖo azǎn 30ɔ́ xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɖo agbàsá ajɔ tɔn Elɔ̀pà tɔn Bénin (Cceb/Eurocham)tɔn. Stéphanie Antar wà azɔ̌ tàwùn ɖo gànɖùɖú tɔn hwenu. Azɔ̌ Eurocham tɔn wɛ nyí mɛ̀sɛ́dó Elɔ̀pà tɔn dɔn ɖo kpɔ́ xá gàn Bénin tɔn lɛ́ɛ‚ è ká lɛ́ɛ nyí afɔsɔ́ɖótètɔ́ ganɖɔkɛn kpìnkpɛ̀n ná nɔ̀‚ kpó azɔ̌xwé Elɔ̀pà tɔn ée ɖo Bénin ée kpó ‚ kpódó‚ azɔ̌xwé Bénin tɔn ée ɖo Elɔ̀pà lɛ́ɛ kpó. Eurocham nɔ ɖe éɖè xɛ́lɛ́ gbɔn nǔwìwà tɔn lɛ́ɛ tɔn lɛ́ɛ mɛ‚ gbɔn hwenu ɖàgbè nǔwìwà tɔn ba nú gbɛ̀vì tɔn lɛ́ɛ gblá mɛ. Sín azǎn 30ɔ́ xwè 2020ɔ́ tɔn gbè wɛ é kó ɖo gan zìnkpó (Cceb/Eurocham)tɔn énɛ́ jì; bɔ sín hwe énɛ́ nɔ̀ ɔ́‚ é sɔ́ nyɔwà ɖé ɖo azɔ̌xwé ɖo hwe tɔn ée ɖo fífónú wá wɛ din ée. Nǔ gègè ylɔ́ nyìkɔ́ tɔn. Nǔ ɔ́ wɛ nyí kplé tɛnmɛtɛnmɛ é sɔ́ ɖótè ée. È blǒ kplé gègè xá gbɛ̀vi Eurocham tɔn lɛ́ɛ dó xótà: dègbìgbò tɔn‚ kuzu tɔn‚ sɛ́n tɔn kpó zògbɛ́n hlɔnhlɔn tɔn kpó. Ɖò mɔ̀ ɖòkpó ɔ́, Stéphanie Antar sɔ́ ɖò acɛkpìkpá tɔn hwenu ɔ́, xó ɖɔ̀ dó mɛ̀ ɖe gbè mɛ̀ xá hwɛ̀ɖɔ̀gbàsá gán ɔ́, kánɖó akwɛ́ zínzán ɖò nǔ mɛ̀ húnli kpódó agban kun yi tò mɛ̀ tɔn kpó (Apiex), gɔnù gàn kɔ̀nɖòkpɔ́ kplékplé elɔ̀pà tɔn kpódó, tò ɖèɖè nyín gbɛ̀vi lɛ́ɛ èe ɖò tìtó nùkɔ̀n ná yi tɔn è ɖò tè din ɖò Benê èe jí; mɔ̀ ɖòkpó ɖò jònɔ̀bà azɔ́xwè gègè ɖò zòhúnglìtin Kútɔ́nú tɔn jí, kpódó azɔ́xwè èe nɔ́ ná zogbín hlɔ̀nhlɔ́n Maliàglètà tɔn kpan jí. Acɛkpìkpá tɔn hwenu wɛ, Eurocham yi ɖò kɔ́nyásún 2020ɔ́ mɛ̀ nù wìwá EU-Africa business forum (Eabf) tɔn ɔ́ kpán ɖò xótà <> tɔn ɔ́ jí. Nǔ tájí ɖèvò ɖò acɛkpìkpá Stéphanie Antar tɔn mɛ̀ ɔ́ wɛ nyín ajɔ gbɛ́tá elɔ́pù Ebo Wwn (European business organisation worlddwide network) tɔn mɛ̀ wɛ Eurocham byɔ́ èe. Afɔɖiɖè énɛ́ ɔ́ mɛ̀ ná nyɔná gègè gbɛ̀vi tɔn lɛ́ɛ. Nǔ ɖèvò mɔ̀ èe azɔ́wàtɔ́ gɔ́nú Cceb/Eurocham è ɖò fífó wɛ èe blǒ èe, wɛ nyín afɔ azɔ́xwè ɔ́ tɔn‚ gàn ɔ́ yi sɔ́ ɖò tè ɖò kplé xwè ɖòkpó tɔn azɔ̌xwè gbɛ̀tà gbɛ ɔ́ tɔn elɔ̀pà tɔn Ebo Wwn ( kplékplé gbɛ̀tà nukɔn tɔn è nyín ɖɛ̀mɛ̀nù azɔ́xwè elɔ̀pà tɔn è ɖò gbɛ̀ ɔ́ bi sésé mɛ̀ èe nu azɔ́xwè 30.000 è ɖò azɔ́wa wɛ ɖò gbɛ̀tá kléwún kànɖè mɛ̀ èe‚ è blǒ ɖò nukɔ̀n tɔn ɖò Tokyo (Japon) ɖò wŏsún xwè 2019ɔ́ tɔn mɛ̀ èe. Ajɔ gbɛ́tá gbàntɔ́n elɔ́pá tɔn gbɛ̀ ɔ́ bi tɔn ɔ́ wà ɖòkpé ɔ́. Nǔ ɖèvò ée hɛ̀n Stéphanie Antar kpó azɔ̀ gbɛ̀tá tɔn sín nyìnkɔ́ ɖo nu ɔ́, wɛ nyín akɔ jɛ̀xá kplékplé mɛ̀ ajɔ tɔn kpó mɔ̀jàngínján Benê ( Ccib) tɔn ɖò wǒsùn xwè 2020ɔ́ mɛ̀. Ènɛ́ ɔ́, ná dó dálɔ̀ nukɔ́n yiyi akwɛ́ sínkan Beně tɔn. È jò ali hùn nú azɔ́xwè nyɔ̀nyɔ̀ lɛ́ɛ dó ɔ́, nukɔ̀n-ná-yi lí ɖèvò Eurocham tɔn wɛ nyi tùntun gbɔn gbɛ̀ ɔ́ mɛ̀ bi kpáa azɔ́xwè kpɛ̀vi kpó ba mɛ̀ tɔn kpo kpódó mɔjàngín'zɔ́xwè kpɛ̀vi kpó ba mɛ̀ tɔn kpo bó ná dó dó wuyá kpó hɔ́nlɔ́n-hɔ́nlɔ́n kpó lànmɛ̀n nu azɔ́xwè nɛ̀ lɛ́ɛ. Ɖò 2020ɔ́, Benin investment forum (Bif) núwà atɔn gɔ́ ɔ́, gàn Eurocham tɔn kpó azɔ́gbɛ̀ tɔn, azɔ́wàtɔ́ kplékplé mɛ̀ ajɔ́ kpó mɔ Jàngi-jàngi tɔn kpó ɖɔ̀ xó ɖó xótà << ajɔ̀ ɖò mɛ̀wì tò lɛ́ɛ tíntìn kpó akɔ̀jìjɛ̀ kpó>> jí. Nǔwà ɔ́ dó mɛ̀ ɔ́, Stéphanie Antar kpó Arnauld Akakpo kpó ná mɔjɛ̀mɛ̀ nukánbyɔ́ gègè tɔn. Ye mɛ̀ jònɔ̀ we lɛ́ɛ ɔ́ ye ɖɔ xó dó tìtòmɛ̀ ɖè èe jí wɛ ajɔ̀ wà ɖò mɛ̀wì tò lɛ́ɛ tíntìn ná jínjɔ́n èe. Gàn Eurocham tɔn sín tìtòmɛ̀ mɛ̀ ɔ́, ajɔ̀ ɖò mɛ̀wì tò lɛ́ɛ tíntìn ɔ́, byɔ́ ɖò dàndàn mɛ̀ ɔ́, títòmɛ̀ nùkɔ̀n yìyì tɔn dàgbè, nù ɖó dogbó tàkwɛ́ súsú tɔn kpódó ali hùn dó akwɛ́ mínmɔ́ ɖò gànjɛ̀wú nìnɔ̀ è tò lɛ́ɛ tíntín èe mɛ̀ bá dó dŏ alɔ azɔ́xwè lɛ́ɛ sín gàndidó ná nú ye ná síi gàn gbló aɖa nú azɔ́ yetɔn. Ɖò 2021ɔ́, Stéphanie Antar ɖò kpɔ́ xá gán tàjí kùzùxwè ɔ́ tɔn ɔ́, Nicolas Yenoussi, zɔ̀n azɔ́gbɛ̀ Eurocham tɔn lɛ́ɛ, gbèsɔ̀ xó ɖɔ̀ dó mɛ̀ ɖe gbè mɛ̀ tɔn ɖò tàkwɛ́ jí. Ɖò nùkɔ̀n ná yi Eurocham tɔn tàmɛ̀ ɔ́, Nájínɔ Antar sɔ́ títòmɛ̀ ɖè ɖò ayi nú azɔ́xwè Benê tɔn lɛ́ɛ xá kplékplé mɛ̀ Elɔ̀pá tɔn. Afɔɖìɖè nùkɔ̀n tɔn ɔ́ wɛ nyín alɔ̀ dó wèmà akɔjíjɛ̀ xá ajɔ́ agbàxá kpó mɔ Jàngi-jàngi tɔn kpó (Ccib) èe sín afɔ gàn tín mɛ̀ kpɔ́n tɔ́ Alain Hinkati sɔ́ ɖò tè èe kpódó Eurocham sín gàn Stéphanie Antar kpán ɖò wŏsun xwè 2019ɔ́ mɛ̀. Vìvɔ̀nù ɔ́, Eurocham kpó ajɔ̀ kpó mɔ̀ jangijangi gbásá Benê tɔn ɔ́ ɖò tǎtàgbè azăn 20ɔ́ lindózsún xwè 2019ɔ́ tɔn gbè, nyin kan nú alɔdó azɔ̌xwè. Kan nyin nú, nǔ mɔ̀ nyikɔ tɔn gbɔn nyɔwa gàn ɔ́ kpó ahwàngɔnu tɔn kpó glà mɛ̀ ɔ́, Eurocham ɖò akɔ̀jíjɛ̀ mɛ̀ xá Ccib ɖò kanxowɛ̀ nú núkɔ́n ná yi ɖagbè akwɛ́ zínkan tɔn gbɔn nǔ wa ɖò nǔgánjí ɖɔ̀nkpɛ̀vú lɛ́ɛ yi dó azɔ̌ mɛ̀ jláɖò kpódó gàn dó adɔmɛ̀ nú azɔ̌xwè winiwini kpó bàmɛ̀ kpó bi. Núnɔ̀mɛ̀ mɔ̀yinkɔ́ tɔn,è sɔ́ ɖò tè bà dó dǒ alɔ azɔ̌xwè benê tɔn lɛ́ɛ gbɔn wiwa yetɔn kpódó akwɛ́ mín mɔ̀ yetɔn kpódó 579.189.696 F cfa. Tító ènín sín xójlà ɖò tò hwenu ɔ́, gàn kplékplémɛ̀ elɔ́pá (Ue) tɔn, Ruben Alba Aguilera tínmɛ̀ ɖò Benê fí èe ɖɔ̀ tító lèwúnkɔ́ ɔ́ è ná nyín ahwanlínnyánú nú azɔ̌xwè benê tɔn lɛ́ɛ sín núkɔ́n yiyi. Énɛ́ gúdó ɔ́, mɛ̀ èe ɖɔ̀ nǔdò Ut Fed nú ɖò tò mɛ̀ fí èe, Septime Ulrich Azonnoudo tínmɛ̀ ɖɔ̀, tító alɔdò azɔ̌xwè tɔn jínjɔ́ lìnlìn acɛkpìkpá èe Ue ɖè gúdó bɔ è ná dò sɔ́ akwɛ́ zínkán tò ɔ́ tɔn jínjɔ́n ayi èe mɛ̀. Nú è kpɔ́n azɔ̌ nyɔ̀wà xwè fɔ́tɔn è bló lɛ́ɛ tɔn ɖò afɔ̀ ɖagbè lìnú gbɔn mɛ̀wigbèjì kpó tò gégé ɖèvò lɛ́ɛ kpó mɛ̀ ɔ́, è ni ɖɔ kpowun ɖɔ Stéphanie Antar, gbè gégé sé tɔ̀ wɛ tìtèwungbè wɛ. È wa azɔ̌ ɖò azɔ̌xwè è nɔ̀ wa nǔ dò akwɛ́sɛ́xwètín lɛ́ɛ kpódó mɔ̀jangìngìn lɛ́ɛ kpó è ɖó Mba, Insead tɔn (France, Singapour, Uae) kpódó Tsighua University (Chine). È hun nǔ sín tògàn sísɔ́ aklúnɔ́zángbè azǎn 11ɔ́ lìdòsún tɔn nú ! Vòɖiɖè ɔ́ bɛ́ dó ganmɛ̀ ɖò Lokossa‚ tòkpɔn Mɔ̀nɔ̀ tɔn mɛ̀. Mɛ̀ nukɔ́n tɔn‚ Lazare Gnikpo dó wèma gbà ɖò gan tɛ́nwe mɛ̀ ɖò vòɖiɖètɛ̀n wègɔ́ ɖò tòkpɔnlavi tòxò ɔ̀ tíntìn tɔn mɛ̀‚ ée ye dó gésí tɔn ɖò vòɖiɖè wema ɔ́ jì gudo èe. Awajíjɛ́ vòɖiɖè tɔn ènín è bló bɔ è ɖò jì tɔn èe ɔ́, e bɛ̀ ǎ, có bó wà byɔ vòɖiɖè tɔ́ e kpó ɖò xwègbè lɛ́ɛ èe ɖɔ ye ni hwlɛ́n dó bó wá sɔ́ mɛ̀ ɖè èe ye mɔ̀ ɖɔ̀ e ná hɛn tò ɖò ganjì ɖò xwe atɔ́n è já lɛ́ɛ è mɛ̀. Ɖò vòɖiɖètɛ̀n ɛ̀nɛ̀gɔ́, gbɛ̀tɔ́ afɔwe-kanɖe-kó-atɔ́n-nukún-we wɛ ye ɖò tèkpɔ́n; vòɖiɖètɔ́ nukɔ́n tɔn wa ɖè tòvi dagbèfɔ̀ ɖò gan tɛnwe dìn cɛ̀cú tántɔ́n mɛ̀. Nyìnkɔ́ tɔn nɔ́ nyín Koffi Raymondo, hǔnkúntɔ́ gàn lɛ́ɛ'zɔ̌ gbàsá lɛ́ɛ tɔn, wɛ wá sɔ́ wema ɖò vòɖiɖètɛ̀n ènín gbɔn tító è sɔ́ ɖò ayi bɔ è kpé vòɖiɖè wù ɖò fí ɖè ɔ́ è nɔ̀ bló èe mɛ̀. Ɖò cɛ̀cú kò gudò ɔ́, vòɖiɖètɛ̀n ɖè lɛ́ɛ kpó ɖò vòɖiɖètɔ́ nukɔ́ntɔn ɔ́ ɖó núkún wɛ. Vòɖiɖètɛ̀n ɖèɖè è gbɔn lɛ́ɛ ɔ́, gbɛ̀tɔ́ sukpɔ́ sɔ́ xóxó lɛ́ɛ à. Amɔ vòɖiɖè ɔ́‚ ná bló ganxixo tɛ́nnɛ̀. Ɖò vòɖiɖètɛ̀n lɛ́ɛ ɔ́, azɔ̌wanú kpódó azɔ̌watɔ́ vòɖiɖètɛ̀n lɛ́ɛ kó ɖò wema sɔ́tɛ̀n ɛ̀nɛ̀ lɛ́ɛ ɔ́ sín gan ayizɛ̀n dìn cɛ́cú gbàntɔ́n mɛ̀ xá Covid-19 sín mɛ̀ èe wemasísɔ́gɔ́nú (Cena) sɔ́ ɖò fí ènín bɔ è ná nyaxɛ̀ sísí ninɔ̀mɛ̀ è sɔ́ ɖò tè bó ná dó lìza xá cólóná èe. Gbɛ̀tá mitɔn lɛ́ɛ mɔ̀ nǔjikpɔ̀ntɔ́ atɔn tòtà hweyixɔgbèji mɛ̀wigbèjì tɔn (Cedeao) ɖò awu kléwún koklójónɔ̀ Ecowas mɛ̀. Húgàn 294.000 vòɖiɖètɔ́ wɛ è ɖò tèkpɔ́n ɖò tòkpɔnlavi mɔ̀nɔ̀ tɔn mɛ̀: Grand-Popo, Athiémé, Comè, Houéyogbé, Bopa kpó Lokossa kpó. Ye ná yì sɔ́ mɛ̀ è bà ye ɖè èe ɖò kplékplé yetɔn atɔn è ɖò agbàhwlɛ́n wɛ lɛ́ɛ mɛ̀: Corentin Kohoué/Irénée Agossa, Alassane Soumanou Djimba/Paul Hounkpè kpódó Patrice A. G. Talon/Mariam Chabi Zimé Talata. Vòɖiɖè ɔ́ ɖò yiyi wɛ ɖò fífá mɛ̀ ɖò tòkpɔ́n ɔ́ mɛ̀ amɔ̀ hɛ̀sì hwiànhwiàn è jɛ̀ ɖò fí ɖè lɛ́ɛ èe, sín hɛ̀sì kpódó mɛ̀ lɛ́ɛ jì. Zalìxá Covid-19 ɖò gbɛ̀ ɔ́ mɛ̀ ɔ́, byɔ̀ azɔ̌wanú gégé. Ènín lɛ́ vɛ̀wù tawun nù gbɛ̀tɔ̀ lǐva atɔn è ɖò glètàtòxò lɛ́ɛ mɛ̀ ɖò gbǒlò mɛ̀ èe. Bó ná dó má abàhwɛ̀ lɛ́ɛ ɔ́, kplékplé mɛ̀ gbɛ̀ ɔ́ tɔn (Upu) yin kannù tító Post4Health. Kánɖo kplékplé-gbɛ̀tá gbɛ̀ ɔ̀ tɔn ɖò gɔ̀nu-gbɛ̀ ɖàxó ɖè bɔ gbɛ̀tá vǔ 650.000 kpó azɔ̌watɔ́ lǐva atɔ́ɔn jɛ̀jì kpó ɖò tò kɛ́nnɛ̀ gbàn-nukún-wè mɛ̀. . -Zàli xá Covid-19 byɔ̀ azɔ̌wanú tájí gégé. Kánɖo kplékplé-gbɛ̀tá gbɛ ɔ̀ tɔn ɖò gɔ̀nu-gbɛ̀ ɖàxó ɖè bɔ gbɛ̀tá gɔnu 650.000 wɛ ɖè mɛ̀ kpó azɔ̌watɔ́ lǐva atɔ́ɔn jɛ̀jì kpó ɖò tò kɛ́nnɛ̀ gbàn-nukún-wè mɛ̀. Covid-19 sín azɔ̌n nyí nylàndò ɖò wema sɛ̀dó'líxo, bɔ wema sɛ́dó mɛ̀ɖè sɔ́ súkpɔ́ ǎ. È ká ɖò mɔ̀ có azɔ̌n gɔ́gɔ́ xó èlɔ́ ká lɛ́ ɖò alɔ mɛ̀ bɔ̀ è dò tǔun tɛ̀n daxó è mɛ̀ wɛ̀ azɔ̌watɔ́ wema sɛ́dó mɛ̀ɖè tɔn lɛ́ɛ ɖe nú mɛ̀ bi, mɔ̀ ɖokpó ɔ̀ ní akwɛ́ zínkan tò ɔ́ tɔn kpódó gàn tò tɔn lɛ́ɛ bi èe. Ɖò mɛ̀ɖè mà tɔ́n sín xwègbè ò sín hwenu ɔ́, acɛkpìkpá mɔ̀ ali ɖàxó è jì wɛ azɔ̌xwè wema sɛ́dó mɛ̀ɖè ɖè èe nú tò ɔ́ èe ɖò tàjì ɔ́, akwɛ́ gàn-mà-wù-ná-nɔ́ lɛ́ɛ. Azɔ̌xwè ènín nɔ̀ kpé nukún dó axɔ́sú mɛ̀ wu (ɖi sɔ́ kwɛ́ wà jó nú mɛ̀ ɖò xwègbè ɖɔ́wun mɔ̀) è nɔ́ lɛ̀ zɔ́n bɔ̀ nǔ è bà wɛ è ɖè èe ɔ́, è nɔ̀ lɛ̀ yawu mɔ̀ (ɖi atínkín ɖɔ́wun mɔ̀), è nɔ̀ lɛ̀ bló nǔ gégé ɖèvò ɖò lànmɛ̀ nà nɔ̀ ganji'lixo. Azɔ̌wanú, nǔ kplɔ́n tòvi kpódó xójlájlá kpó wɛ nyín nǔ tàjì è ná ɖò alɔ mɛ̀ bɔ̀ tòvi gégé ná gbò abàhwɛ̀ ɖò ya tò lɛ̀ɛ kpó tò è ɖò ya mɛ̀ tɔ́n sín wɛ lɛ̀ èe kpó. Gàn tòvi lɛ́ɛ sín lanmɛ̀ ná nɔ̀ ganji tɔn lɛ́ɛ hɛ̀n azɔ̌watɔ́ wema sɛ́dó mɛ̀ɖè tɔn lɛ́ɛ dó wu ɔ́, ye ná wa mɛ̀ bi ná gbò abàhwɛ̀'zɔ̌ ɖò ganji ɖò ye tǔun fí gégé. Post4Health gànjɛ̀ azɔ̌wanú è nɔ̀ ná fífá èe wú bó nà dó hɛ̀n abàhwɛ̀ lɛ́ɛ ɖò ganji hwenu èe è ná bɛ̀ zínzàn yetɔn èe wú. Ɖò tító ènín glámɛ̀ ɔ́, Upu jló ná ɖò alɔ wema sɛ́dó mɛ̀ɖè xwè lɛ́ɛ bɔ̀ ye ná sǐhú hɛ̀n abàhwɛ̀ lɛ́ɛ kpó azɔ̌wanú è kún kplà lɛ́ɛ ɖò ganji. Bó ná dó kpé azɔ̌ wú ɔ́, Post4Health ganjɛ̀ jló'lɔdó acɛkpìkpá lɛ́ɛ, wema sɛ́dó mɛ̀ɖè xwè lɛ́ɛ, azɔ̌wàxwè gbɛ̀tɔ́ kpáa tɔn kpódó tò ɖò alɔ tɔ̀ lɛ́ɛ kpó. Ɖò bibɛ̀ mɛ̀ hwɛ̀ ɔ́, wema sɛ́dó mɛ̀ɖè xwè ɔ́ kpó gànhɔ̀nyitɔ́ jàpɔ́n tɔn è nɔ̀ kpé nukún tò tíntí xó èe wu ná Amèlicàkwɛ̀ caki kànwekó nú zójagé lɛ́ɛ, Amèlicàkwɛ̀ ɖò kpó ɔ́, caki afɔɖé-kànwekó nú Nippon ɔ́. Upu ná wa azɔ̌ xá alɔdó mɛ̀tɔ́ tɔn kplékplé gbɛ̀tá gbɛ̀ ɔ́ tɔn ɖò tájí ɔ́, lànmɛ̀ ná nɔ̀ ganji gbɛ̀tá gbɛ̀ ɔ́ tɔn (Oms), ɖò tájí ɔ́, gbɛ̀tá gbɛ̀ ɔ́ tɔn è nɔ̀ kpé nukún dó yɔ̀kpɔ́vú lɛ́ɛ èe wú ( Unicef) dó tító mɛ̀ è sɔ́ bó ná dó liza xá azɔ̌n èe. Tító è ná zɔ́n bɔ̀ tògànsísɔ́ ɔ́ ná bɛ̀ ɖò gan tɛ́nwe mɛ̀ ɖò aklúnɔ́zàngbè azǎn 11ɔ́ lidòzún mɛ̀ ɖò mɔ̀nɔ̀ ɔ́, kó ɖiblà sɔ́gbè. Amɔ̀, azɔ̌wanú zàlixá Covid-19 tɔn ɔ́, hwe dò fí ɖè lɛ́ɛ. Amɔ̀, azɔ̌wanú zàlixá Covid-19 tɔn ɔ́, hwè dò fí ɖè lɛ́ɛ. . Tító è ná zɔ́n bɔ̀ tògànsísɔ́ ɔ́ ná bɛ̀ ɖò gan tɛ́nwe mɛ̀ ɖò aklúnɔ́zàngbè azǎn 11ɔ́ lidòzún tɔn gbè ɖò mɔ̀nɔ̀ ɔ́, kó ɖiblà sɔ́gbè. Azɔ̌wanú tògànsísɔ́ tɔn aklúnɔ́zàngbè tɔn ɔ́, è kó sɛ̀ dó tòkpɔnlàvì lɛ́ɛ mɛ̀ sín axɔ́súgbè gbádànù bó kó ɖó cícɔ́ wɛ. Azɔ̌wanú tògànsísɔ́ tɔn ènín ɔ́, gànsísɔ́ sín nǔ lɛ́ɛ bi wɛ ɖè mɛ̀ káká jɛ̀ Covid-19 sín nǔ lɛ́ɛ jì. Gànsísɔ́ gɔ́nú ɔ́ ɖɔ̀ mí ná sɛ̀ Covid-19 sín mɛ̀ dó vòɖiɖètɛ̀n ɖòkpó ɖòkpó bó ná dó liza xá Covid-19. Ní è wà hwe dó fí ɖè ɔ́, gɔnugàn gànsísɔ́ tòkpɔ́nlàvì tɔn ɔ́, hɛ̀n ɔ́, è nà yi mɛ̀ ɖi lée gɔnugàn gànsísɔ́ gɔ́nú tòkpɔnlàvì Zoungbonou, tòkpɔ̀n Houéyogbé tɔn Clément Zocli ɖɔ̀ gbɔn èe ɖɔ̀wun. Ɖò fí ènín ɔ́, ɖè è blò nùnyìn yi dó nùnyìn jì xá azɔ̌watɔ́ vòɖiɖètɛ̀n yetɔn lɛ́ɛ ɖò azǎnga kpó nyɔnuzǎn kpó ɔ́, èyɛ̀ kpó mɛ̀ atɔn è xò kpóɖó ní lɛ́ɛ èe kpó ná gbèsɔ̀ ɖó gan ɛ̀nɛ̀ mɛ̀ nú ye bó ná dó sɔ́ nǔ ɖáyi. Amɔ̀, ɖò vòɖiɖètɛ̀n wɛ̀nɛ̀ è ɖò acɛ tɔn mɛ̀ lɛ́ɛ èe ɔ́, nǔsáwù azɔ̌kúnhùtɔ́ ɔ́‚ tántɔn jìn ye hɛ̀n wá ni hwɛ̀. Ɖò Sè ɔ́‚ gɔnugàn gànsísɔ́ tòkpɔnlàvì tɔn Prudence Avadra kpó ahwan tɔn lɛ́ɛ kpó kó to nǔ bi ɖò ayi nú vòɖiɖètɛ̀n kànɖè-atɔn yetɔn è ɖò tèkpɔ́n gànsɔ́tɔ́ 15.386, cóbɔ̀ gan ɛ̀nɛ̀ xo. . -È kplé xá mɛ̀jìkpɔ́ntɔ́ kplékplé mɛ́ nǔ ɖó mɛ̀ tɔn lɛ́ɛ ɖò ayi ɔ́ ji. Ye ká yi gbè bó ɖɔ̀ xó ɖè à. Ɖò Dotou sín xá ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ è kpó ɖò tèkpɔ́n vòɖiɖètɛ̀n ɖèɖè kpó ɖò gudo lɛ́ɛ èe ɖò nǔ sɔ́ xá ye sín ali nù. Ɖò fí ènín lɔ̀ ɔ́‚ nǔsáwù azɔ̌kúnhùtɔ́ lɔ́ hwedò fí nɛ́‚ nǔsáwù azɔ̌kúnhùtɔ́ kò-atɔ́n-núkúnwè ye mɔ̀ nú vòɖiɖètɛ̀n kànɖé-wǒ-ɖòkpó‚ ɖi ɖè gànbɔ̀xwédógànwù gɔnugàn gànsísɔ́ tòkpɔnlàvì tɔn‚ ɖòkpô ɖo atɔ́ɔn lɛ́ɛ mɛ̀‚ Hermann Djossou ɖɔ̀ gbín è ɖɔ̀ wùn. Ɖò Lokossa tòxò ɔ́ tíntín ɔ́‚ ye kó má nǔ lɛ́ɛ bi dò vòɖiɖè gbà ɔ́ mɛ̀ hwenu mi dín gbɔ̀n fí ènín èe. Azɔ̌watɔ́ vòɖiɖètɛ̀n lɛ́ɛ ɔ́‚ gégé yetɔn sɔ̀ ylɔ̀ ɖò síbígbè hwe lɛ̀kɔ ènín. Ɖi lée Mathieu Togbé‚ gɔnugàn gànsísɔ́ tòkpɔnlàvì ɖɔ̀ gbín èe ɔ́‚ è ylɔ̀ ye bò ná dò ɖɔ̀ xó gudó gudó tɔn lɛ́ɛ ní ye nú vòɖiɖè blòblò. È lín bi ɔ́‚ é ɖɔ̀ gànsɔ́tɔ́ 39.649 mimá dó vòɖiɖètɛ̀n kànwè wɛ è ɖò tèkpɔ́n ɖò tòkpɔ́nlàvì ènín mɛ̀. Flélékǔntɔ́ kpó alɔdótɔ́ kànɖè ɖɔ̀wùn mɔ̀ wɛ yi azɔ̌ yetɔn dó tɔ kpɔ́n gbè‚ sín tɛ̌nigbè azǎn 17ɔ́ ɖyè ɖò Kútɔ́nú. Nǔnyɛ̀n yi dó nǔnyɛ̀n jì ènín ɔ́‚ nyɔ̀wàtɔ́ hézéhézé kɔ̀nɖòkpɔ́ gbɛ̀ ɔ́ tɔn kpó zòjàgé dó tɔ́ lɛ́ɛ kpó ɖò alɔdó kpáxwé‚ Chritian Danga kpó Vincent Aka lɛ́ɛ wɛ ɖè nú bó ná dó alɔ ye mɛ̀ èe wà nú ɔ́ dó mɛ̀ èe bɔ̀ ye ná fó kpó kúnnú ɖè wema kpó. .- Flélékǔntɔ́ kpó alɔdótɔ́ kànɖè ɖɔ̀wùn mɔ̀ wɛ yi azɔ̌ yetɔn dó tɔ kpɔ́n gbè‚ sín tɛ̌nigbè azǎn 17ɔ́ ɖyè ɖò Kútɔ́nú. Nǔnyɛ̀n yi dó nǔnyɛ̀n jì énɛ́ ɔ́‚ nyɔ̀wàtɔ́ hézéhézé kɔ̀nɖòkpɔ́ gbɛ̀ ɔ́ tɔn kpó zòjàgè dó tɔ́ lɛ́ɛ kpó ɖò alɔdó kpáxwé‚ Chritian Danga kpó Vincent Aka lɛ́ɛ wɛ ɖè nú bó ná dó alɔ yě mɛ̀ èe wà nǔ ɔ́ dó mɛ̀ èe bɔ̀ yě ná fó kpó kúnnúɖéwèmá kpó. Akwɛ́ Benê nya èe ɖɔ̀ lǐvà ɛ̀nɛ̀‚ lǐvi kantɔn gbàn núkún ɖòkpó jɛ̀jì ɖò azǎn 31ɔ́ wǒsún xwe 2020ɔ́ tɔn gbè. Akwɛ́ nyínnyà ɔ́ yi jì có agbɔ̀n súsú tɔn ká hàn mɛ̀ ǎ. .-Akwɛ́ Benê nya èe ɖɔ̀ lǐvà ɛ̀nɛ̀‚ lǐvi kantɔn gbàn núkún ɖòkpó jɛ̀jì ɖò azǎn 31ɔ́ wǒsún xwe 2020ɔ́ tɔn gbè. Akwɛ́ nyínnyà ɔ́ yi jì có agbɔ̀n súsú tɔn ká hàn mɛ̀ ǎ. "È kpɔ́n atɛ̀ axɔ́ tɔn ée ""Caisse autonome d'amortissement"" (Caa) blò èe ɔ́‚ axɔ́ ɔ́ jɛ́jí hɛ̀n yi atɔ́ɔn mɔ̀ ɖò kànwèkó jí hú 2019 xwè ɔ́." Axɔ́ è Benɛ tò ɔ́ ɖù‚ ɖò azǎn 31ɔ́ wǒsùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ ná yì liva 4156‚85. È ná ɖɔ ɔ́ é nyí 46‚14% ‚ xwè 2019ɔ́ tɔn ɔ́ ká nyí 41‚23%. mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn jɛ́jí ɖò bàhùn kwɛ́ zínzàn xwe èlɔ́ mɛ̀ tɔn wú ɖò azɔ̌ tɛ̀nmɛ̀tɛ̀nmɛ̀ è wà wɛ è ɖè ɖò tò ɔ́ mɛ̀ èe wú kpódó tíntómɛ̀ è sɔ́ ɖò tè bó ná dó liza há Covid-19 èe wú mɔ̀ wɛ Caa mɔ̀ gbɛ̀n. "È ká lɛ́ mɔ̀ ɖɔ̀ axɔ́ ɔ̀ kún kó yi bà è mɛ̀ tò èe kpé nu há ahékó sàalà tɔn yi èe ó; mɔ̀ wɛ "" fonds monétaire international"" (fmi) mɔ̀ gbɔ̀n. Ní è lɛ̀ kpɔ̀n tìtómɛ̀ axɔ́ kpékàn uemoa sɔ́ ɖò tè èe ò." Axɔ́ è Benɛ tò ɔ́ ɖù‚ ɖò azǎn 31ɔ́ wǒsùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ ná yì liva 4156‚85. È ná ɖɔ ɔ́ é nyí 46‚14% ‚ xwè 2019ɔ́ tɔn ɔ́ ká nyí 41‚23%. Axɔ́ ɔ́ bǐ bló liva 2339‚67 dó tò gudo kwɛ jí kpódó liva liva 1817‚19 kpán dó tò mɛ̀ kwɛ jí. Axɔ ɖò tò gudo tɔn ɔ́ nyín 25‚97% bɔ tò ɔ́ mɛ̀ tɔn nyín 20‚17% tò ɖɔ̀kun ɔ́ tɔn. Axɔ́ tò ɔ́ mɛ̀ tɔn ɔ́ jɛ̀jí 2% bó gó sín 41‚88 ɖò 2019 xwe ɔ́ mɛ̀ bó wà yi 44% ɖò 2020 xwe ɔ́ mɛ̀. Axɔ è tò ɖù ɔ́‚ è ná ɖɔ ɔ́‚ akwɛ è nya ɖò tò gudo lɛ́ɛ kɛɖɛ wɛ‚ bɛ́ nyí kɛ́n 82‚84% ɖò ɖò axɔ è ɖò tè bɛ́ ná sú ɖò wǒsùn xwè 2020ɔ́ ɔ́ sín fúfónu é ‚ amɔ̌‚ axɔ ɖě kpò lɛ́ɛ wɛ nyí akwɛ è nya ɖò akwɛsɛxwetɛn ée ɖò tò mɛ̀ lɛ́ɛ sí é ‚ bɛ́ bló kɛ́n 17‚16% axɔ è tò ɔ́ ɖù é tɔn. Axɔ́ tò gudò tɔn ɔ́ ɖòkpó ɔ́ nyín 61‚41% axɔ́ tɛ̀nmɛ̀tɛ̀nmɛ̀ lɛ́ɛ bi tɔn. Alɔ dó mi tɔ́ ɖaxó ɔ̀ wɛ̀ nyín Banque mondiale (29%) kpódó Fonds aficain de développement kpó (11‚36%). È xo axɔ́ we lɛ́ɛ bi kplé ɔ́‚ è ɖɔ̀ 11‚02% bɔ̀ ajɔ̀'xɔ̀ ɖɔ̀ 27‚57% tò gudò'xɔ̀ lɛ́ɛ bi sésé tɔn. Benê tɛ́nkpɔn bó sú axɔ́ lɛ́ɛ bi dò gan mɛ̀. Nú è ná xwédó xó Caisse autonome d'amortissement (Caa) sín xó ɔ́‚ nǔ ɖè lɛ́ɛ nà xɛ́lɛ́ ɖɔ̀ Benê kpé axɔ́ tɔn lɛ́ɛ nú. É ɖɔ̀ xɛ́lɛ́ ènín lɛ́ɛ lɛ́ nyɔ́ déjí. Axɔ́ benê tɔn ɖò gan jɛ̀ wú bó lɛ́ nà xɛ́lɛ́ ɖɔ̀ ɖèvò hɛ̀n ɔ́‚ è ná jɛ̀jí. Ɖò axɔ́ ɔ́ sín kloklo'líxo ɔ́‚ nǔ lɛ́ɛ ná xɛ́lɛ̀ ɖɔ̀ axɔ́ yi kàká 39‚96% ɖò wǒsùn xwe 2020ɔ́ mɛ̀ bó lɛ́ ɖò do nú 55% akwɛ́ nyàxwe gbɛ̀ ɔ́ tɔn fmi kpó Banque mondial ɖɔ̀ è ní nyà ɖò èe. Nǔ lɛ́ɛ ná xɛ́lɛ́ ɖɔ̀ 1‚65% dɔ́kún tò ɔ́ tɔn wɛ̀ nɔ̀ sú axɔ́ ɔ́. È nɛ̀ ɔ́ xlɛ́ ɖɔ̀ gànjɛ̀wú ɖè. Akwɛ́vi è ɖò axɔ́ benê tɔn jí èe ɖɔ̀ ɖò xwe 2020 sín fífó ɔ́ 3‚59%; bó ká nyín 3‚8 ɖò xwe 2019 sín fífó nú. Hwenu è ná dó sú tò'xɔ́ ènín lɛ́ɛ bi èe ɖɔ̀ xwe 7‚71 ɖò xwe fífó 2020 tɔn; bóká nyín xwe 7‚5 ɖò 2019 sín xwe ɔ́ mɛ̀. Nǔ lɛ́ɛ dó kpɔ́ntè mɔ̀ ɖò tò gudò ɔ́ èe súsú tɔn sín xwe nyín 10‚93 ɖò xwe fífó xwe 2020ɔ́ tɔn mɛ̀. Nǔ dò nyín mɔ̀ ɖò tò'xɔ́ èe jɛ́ jí èe wú. Axɔ́ èe è ɖè agbɔ́n kpóná ɖò xwe ɖòkpó mɛ̀ èe ɔ́‚ è nyín 11‚41% axɔ́ tò ɔ́ tɔn bi; bó ká nyín 5‚25% dɔ́kún tò ɔ́ tɔn (12% ɖò xwe 2019 tɔn sín fífó) ɖì lée Caa ɖɔ̀ gbɔ̀n è ɔ̀ wú. Axɔ́ ɔ́ bi ɖì blà (98‚45%) ɖò kwɛ́vi ɖòkpó ɔ́ jí. Ènín wú wɛ zɔ̌n bɔ̀ akwɛ́vi xó ɔ́ sɔ́ nyín tàgbǎ. Axɔ́ súsú hwenu ɔ́‚ è lɛ̀ vɔ̀ kpɔ́n è ɔ́‚ è jínjɔ́n xwe 7‚65 ɖò wǒsùn 2020ɔ́ tɔn mɛ̀. Hwíndò mitɔn lɛ́ɛ sɔ́ ɖò ajo bɛ̀ sín tòkpɔnlà lɛ́ɛ mɛ̀ myà núkún nú Fidèle Anato ée asúkà nyínkɔ́ tɔn nyín Le baobab èe; hansinɔ̀n nǔ gégé xótɔ́ wɛ‚ mɛ̀si hwíndò nà búwà tɔn kplɔ́n-yijí-alavɔ-xwè ɔ́ tɔn. Ɖò afɔɖiɖè mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn gblàmɛ̀ ɔ́‚ hansinɔ̀n ɖo ayì kplékplé mɛ̀ gàn mɔ̀nɔ̀ tɔn lɛ́ɛ sín ayi sɔ́ ɖò nǔ jì wɛ ɖò kplékplé xwè mɛ̀ tɔn mɛ̀ ɖò Lokossa. .-Hwíndò mitɔn lɛ́ɛ sɔ́ ɖò ajo bɛ̀ sín tòkpɔnlà lɛ́ɛ mɛ̀ myà núkún nú Fidèle Anato ée asúkà nyínkɔ́ tɔn nyín Le baobab èe; hansinɔ̀n nǔ gégé xótɔ́ wɛ‚ mɛ̀si hwíndò nà búwà tɔn kplɔ́n-yijí-alavɔ-xwè ɔ́ tɔn. Ɖò afɔɖiɖè mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn gblàmɛ̀ ɔ́‚ hansinɔ̀n ɖo ayì kplékplé mɛ̀ gàn mɔ̀nɔ̀ tɔn lɛ́ɛ sín ayi sɔ́ ɖò nǔ jì wɛ ɖò kplékplé xwè mɛ̀ tɔn mɛ̀ ɖò Lokossa. Ye mɛ̀ èe xwè tɛ́nkpɔ́n ayidòsùn tɔn xwè 2021ɔ́‚ è ná dó tɔ ye kpɔ́n ɖò nǔtítɔ́ lixo‚ kàn-lɔ̀nyijì-bò-dásá lixo kpódó bɔ̀lù-gannɔ̀-ɖìɖà lixo kpó ɖò lɔ̀nyijì-fɔ́nkan (EPS) lixo. Nǔ-dà-dó-mɛ̀ atɔn énɛ́ lɛ́ɛ è blà núkún mɛ̀ bó sɔ́ ɖò azǎn 17ɔ́ nǔxwàsùn ɔ̀ mɛ̀ ɖò gànhɔnyitɔ́ azɔ̌mɛ̀xwé anɔ̀nù tɔn kpó dókɔ tɔn kpó Salimane Karim sín núkún mɛ̀. .- Ye mɛ̀ èe xwè tɛ́nkpɔ́n ayidòsùn tɔn xwè 2021ɔ́‚ è ná dó tɔ ye kpɔ́n ɖò nǔtítɔ́ lixo‚ kàn-lɔ̀nyijì-bò-dásá lixo kpódó bɔ̀lù-gannɔ̀-dìdà lixo kpó ɖò lɔ̀nyijìfɔ́nkan (EPS) lixo. Nǔ-dà-dó-mɛ̀ atɔn énɛ́ lɛ́ɛ è blà núkún mɛ̀ bó sɔ́ ɖò azǎn 17ɔ́ nǔxwàsùn ɔ̀ mɛ̀ ɖò gànhɔnyitɔ́ azɔ̌mɛ̀xwé anɔ̀nù tɔn kpó dókɔ tɔn kpó Salimane Karim sín núkún mɛ̀. Ye mɛ̀ èe xwè tɛ́nkpɔn ɖokɔ̀ tɔn (CEP) mɔ̀ nyìn kɔ̀ èe ɔ́ kó tǔn nǔ-nyìn-dó-mɛ̀ è ɖò tèkpɔ̀n ye èe din. Nǔ lɛ́ɛ wɛ nyi nǔtítɔ́‚ kàn-lɔ̀nyijì-bò-dásá kpódó bɔ̀lù-gannɔ̀-dìdà kpó ɖò lɔ̀nyijì-fɔ́nkan (EPS) lixo. Nǔ-dà-dó-mɛ̀ atɔn énɛ́ lɛ́ɛ è blà núkún mɛ̀ bó sɔ́ ɖò axɔ́súzǎngbé azǎn 17ɔ́ nǔxwàsùn tɔn è wà yi èe ɖò gàn azɔ̌mɛ̀xwé anɔ̀nù tɔn kpó dókɔ tɔn kpó tòkpɔn wèmɛ̀ tɔn ɔ́ tɔn gbàsá ɖò Hɔgbòmonù. Nǔ blà núkún mɛ̀ bó sɔ́ ènɛ́ ɔ́‚ xɔ́ ayizìnvi lɛ́ɛ è xwè tɛ́nkpɔ́n ayidòsùn è jà dìn èe tɔn lɛ́ɛ èe ɖèsú wɛ sɔ́. Ɖò wèkpó súsú énɛ́ lɛ́ɛ èe ná sɔ́ è ɖè èe dòkpó dòkpó mɛ̀ ɔ́ nǔ ɖe dó wèmà jì kpó nǔ títɔ́ ɖò ɖè lɛ́ɛ mɛ̀ ɖò nǔnyíndómɛ̀ Ea tɔn sín à kpáxwé cóbɔ̀‚ lɔ̀nyijìfɔ́nkàn linù ɔ́‚ kàn-lɔ̀nyijì-bò-dásá kpódó bɔ̀lù-gannɔ̀-dìdà kpó ɖò nǔ wɛ̀nɛ̀ è fɔ ɖò tè lɛ́ɛ è mɛ̀. Nǔ lɛ́ɛ wɛ nyín‚ agbɔ̀nwèzun kpó kànfínfán kpó;alògwèdé kpó agbɔ̀nwèzun kpó; alògwèdé kpó bɔ́lu dìdá; agbɔ̀nkpléwún -wèzún kpó kànfínfán kpó; agbɔ̀nkpléwún- wèzún kpó kànfínfán kpó; agbɔ̀nwèzun kpó kàn-lɔ̀nyijì -bò-dásá; agbɔ̀nkpléwún -wèzún kpó kàn-lɔ̀nyijì -bò-dásá; alògwèdé kpó kànfínfán kpó; alògwèdé kpó agbɔ̀nkpléwún -wèzún kpó; agbɔ̀nwèzun kpó bɔ́lu dìdá kpó; kànfínfán kpó kàn-lɔ̀nyijì -bò-dásá; kànfínfán kpó bɔ́lu dìdá kpó; alògwèdé kpó kàn-lɔ̀nyijì -bò-dásá kpó; bɔ̀ kàn-lɔ̀nyijì -bò-dásá kpó bɔ́lu dìdá kpó . Nǔ blà núkún mɛ̀ bó sɔ́ ènɛ́ ɔ́‚ wiwè jì wɛ è blò ɖò‚ sùn ɖòkpó dó CEP ɔ́ ɖi ɖè èe sɛ́n ɖɔ̀ gbɔn èe ɖɔ̀wún ɖi lée tɛ́nkpɔ́n kpó agbàhwlɛ́nhwlɛ́n gàn Memp tɔn‚ Victor Adohinzin ɖɔ̀ gbɔ̀n èe ɖɔ̀wún. Gànhɔnyitɔ́ Salimane Karim ná kplɔ́n ɖè lɛ́ɛ tɛ́nkpɔ́n yi tɔ́ lɛ́ɛ. «Lée è sɔ́ nǔ gbɛ̀n nú tɛ́nkpɔ́n èe ɔ́‚ mɔ̀ wɛ è nɔ̀ kpà mɛ̀ gbɔ̀n» mɔ̀ wɛ è ɖɔ̀ gbɔ̀n. Gànhɔnyitɔ́ ɖɔ̀ nú mɛ̀si kpó azɔ̌mɛ̀vi lɛ́ɛ kpó ɖɔ̀ azǎn èe kpó lɛ́ɛ ɔ̀‚ ye ni sɔ́ dó dógàn dè jì bó ná dò ɖú ɖò nǔ atɔn énɛ́ lɛ́ɛ jí bó nú CEP xwè 2021ɔ́ tɔn nà dó zɛ xwè 2020ɔ́ tɔn è nyín 84% jɛ̀ jí èe wú. Azɔ̌n Covid-19 tɔn zɔ́n bɔ yɔ̀vòtòmɛ̀ yìtɔ́ lɛ́ɛ gɔn kwɛ́ sɛ́dó mɛ̀ yětɔn lɛ́ɛ. Núkúnmyà xó ɔ́ tɔ́n ɖò azǎn gàgbè gbàdànù azǎn 10ɔ́ xwèjìsùn ɔ́ tɔn. Côte d'Ivoire sín tò gàn ɔ́ nɔ̀ nù jì à. híhá xó tɔn tɔ́n dó nǔblànɔ̀wù énɛ́ ɔ́ jí: Núkúnmyà xó ɔ́ tɔ́n ɖò azǎn gàgbè gbàdànù azǎn 10ɔ́ xwèjìsùn ɔ́ tɔn. Ye glwín ɖò France kpó Allemagne kpó có è kú bó jó mɛ̀ è sɔ́ ɛ̀ɛ ɖó vi tɔn líjí èe dó. híhá xó tɔn tɔ́n dó nǔblànɔ̀wù énɛ́ ɔ́ jí: «Mɛ̀ ce lɛ́ɛ èe mi! Ahwi xò tò mi tɔn. Ɖò dàsín ɖò nukún mɛ̀ ɔ́‚ mi ni tǔun ɖɔ̀ gànhɔnyitɔ́ Hamed Bakayoko‚ acɛkpíkpá gàn ɔ́‚ gànhɔnyitɔ́ adàn má fyán mi ò tɔn kú ɖó kancer wú ɖò Allemangne ɖò azǎn gàgbè gbàdànù azǎn 10ɔ́ xwèjìsùn ɔ́ tɔn. Un ɖò do yi nú gànhɔnyitɔ́ núkɔ́n tɔn Hamed Bakayoko‚ vi ce‚ azɔ̌wàxámi tɔ́‚ mɛ̀vɛ̀ná kú xò sɔ́ èe. Gànhɔnyitɔ́ núkɔ́n tɔn Hamed Bakayoko sɔ́ èɖé dó savɔ̀ dó tò ɔ̀ tà mɛ̀. Tòhìntɔ́ ɖàxó wɛ̀‚ kpɔ́ndéwú donkpɔ́vú lɛ́ɛ tɔn‚ nǔ wa ɖò sɛ́nxwijìtɔ́ kpó nǔ ná mɛ̀tɔ́ ɖàxó kpàn. Ɖò acɛkpìkpà ɔ́ tà mɛ̀ ɔ́‚ un ɖò alɔ ɖò akɔ́n jì nú asi tɔn‚ vi tɔn lɛ́ɛ kpó‚ hìnnùmɔ̀nɔ́ tɔn‚ hìnnù-sɛ̀ǎ-hìnnùmɔ̀nɔ́ tɔn kpó kódivúǎnù lɛ́ɛ bi kpàn. È blǒ tàgbèsɔ́-mà-ɖɔ̀-nù-mɛ̀-ɖè ɖò tǎtàgbè azǎn 16ɔ́ zòfínklɔ́sùn ɔ̀ mɛ̀ bó dó ɖɔ̀ xó dó nǔ-dó-sín -tɔ̀ lɛ́ɛ sín xó jì ɖò hwɛ̀ɖɔ̀gbàsà Natitingou tɔn. È blǒ mɔ̀ bà dó ɖɔ̀ hwɛ̀ Denis Otchan èe ɖò xó xà F. A. mɛ̀ gìnnù-gínnù èe. Hwɛ jò ée ɖò jiɖè má ɖò dó xó ɔ̀ wú. . È blǒ tàgbèsɔ́-mà-ɖɔ̀-nù-mɛ̀-ɖè ɖò tǎtàgbè azǎn 16ɔ́ zòfínklɔ́sùn ɔ̀ mɛ̀ bó dó ɖɔ̀ xó dó nǔ-dó-sín -tɔ̀ lɛ́ɛ sín xó jì ɖò hwɛ̀ɖɔ̀gbàsà Natitingou tɔn. Hwɛ jò ée ɖò jiɖè má ɖò dó xó ɔ̀ wú. Ɖò nǔ énɛ̀ lɛ́ɛ wú ɔ̀‚ hwɛ jò Denis Otchan bɔ̀ è ná ɖènyìntè azɔnɖòkpó Nǔ èe hwlín Denis Otchan sín hwɛ mɛ̀ énɛ́. Hwɛɖɔ̀gbàságàn ɔ́ ɖɔ̀ è jɛ̀ jlǒkòkò bɔ́ è kpó ɖè ɔ̀ è ná kpó nú ayitɔn. È vivi ní mɛ̀ɖèsínhwɛmɛ̀tɔ́ tɔn kpó èyɛ̀ kpó tàwun. Mi ní tǔun ɖɔ̀ Télesphore Dikpo wɛ nyìn mɛ̀ɖèsínhwɛmɛ̀tɔ́ tɔn. Nǔ è jɛ̀ èe ɖò kléwún mɛ̀ ɔ́ wɛ nyìn ɖɔ̀ aklùnnɔ̀zǎngbè azǎn 8ɔ́ nǔxwásùn xwè 2016ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ vi è tlɛ̌n èe sín mɛ̀ lɛ́ɛ yi amisà. Lée Denis Otchan‚ ée ɖd xwé ɖòkpó ɔ́ gbè xà ye èe mɔ̀ ali dó vi kpɛ̀vi ɔ́ wú gbɔn énɛ̀ bó dɔn ɛ̀n dó hɔnɔ̀nɔ̀ tɔn mɛ̀ bó sǐ kó ɖò xó xɛ̌. Ayigbé tɔn ɔ̀‚ F. A. sɔ́ sǐ hú ɖi zɔnlin gànji ǎ‚ bɔ̀ nǔ ci kɔ nú mɛ̀ kpó hun ɖidi kpó xo kpó dó nà bɔ̀ mɛ̀ è gɔ̀n è ɖè èe gbɔ̌ kpɛ́lɛ́ hín yi dòtóxwè Ste Bakita tɔn ɖò Natitingou bɔ̀ ye kpɔ́n vi ɔ̀ bó wá mɔ̀ ɖɔ̀ è tlɛ̌n wɛ. Fí énɛ̀ wɛ̀ è dó ɖɔ̀ ɖè ɖɔ̀ Denis Otchan wɛ ɖò xó xá mi. Ye mɛ̀ èe nɔ̀ hwɛ ɔ́ nù lɛ́ɛ èe ɖi èe: Gànɖàxó ɔ́ nyín Wilfrid Igor Guèdègbé Gànbɔ̀xwèdógànwú lɛ́ɛ nyín: -Sètondji Pierre Kodjia -Denis Goundété -Audrey Florencia Togninou -Gbénakou Michel Agbodjogbé Gànhɔnyitɔ́gbàsá tòvi lɛ́ɛ tɔn: Jaques Azalou Sɛ́n dódó gbàsà ɔ́‚ dó zǒgbè‚ azǎngàgbè azǎn 21ɔ́ lidosùn ɔ́ tɔn‚ kɛ́nníná tògàn sǐsɔ́ azǎn 11ɔ́ lidosùn tɔn ɔ́ jì. Ɖi lée è kò lɛ̀ngbɔ̀n èe ɔ́‚ Patrice Talon et Mariam Talata Chabi wɛ dín bi sée bó ná bɛ́ azɔ̌ ɖò azǎn 23ɔ́ nǔxwàsùn è jà wèe. . Sɛ́n dódó gbàsà ɔ́‚ dó zǒgbè‚ azǎngàgbè azǎn 21ɔ́ lidosùn ɔ́ tɔn‚ kɛ́nníná tògàn sǐsɔ́ azǎn 11ɔ́ lidosùn tɔn ɔ́ jì. Ɖi lée è kò lɛ̀ngbɔ̀n èe ɔ́‚ Patrice Talon et Mariam Talata Chabi wɛ dín bi sée bó ná bɛ́ azɔ̌ ɖò azǎn 23ɔ́ nǔxwàsùn è jà wèe. Benê lɔ̀ ɖò mɛ̀ ɖò agbàhwlɛ́nhwlɛ̀n The Voice Africa Francophone tɔn mɛ̀. Akpáxwé bɔ̀ ɖò fífónú ɔ́ wú ɔ́ ée yeblǒ ɖò síbígbè azǎn 24ɔ́ lidòsùn tɔn ɔ́ mɛ̀ èe‚ ná benêvi we bɔ̀ ye nà yi akpáxwé gudo-gudo tɔn agbàhwlɛ́nhwlɛ̀n ɔ́ tɔn. ..- Benê lɔ̀ ɖò mɛ̀ ɖò agbàhwlɛ́nhwlɛ̀n The Voice Africa Francophone tɔn mɛ̀. Akpáxwé bɔ̀ ɖò fífónú ɔ́ wú ɔ́ ée yeblǒ ɖò síbígbè azǎn 24ɔ́ lidòsùn tɔn ɔ́ mɛ̀ èe‚ ná benêvi we bɔ̀ ye nà yi akpáxwé gudo-gudo tɔn agbàhwlɛ́nhwlɛ̀n ɔ́ tɔn. Benêvi lɛ́ɛ bi ɖò gànjɛ̀wú dó Gyovanni Houessou‚ Mathilde Toussaint‚ Carina Sen‚ bò ná dó ɖù dó agbàhwlínhwlín gbɛ̀ ɔ́ tɔn The Voice Africa tɔn énɛ̀ ɔ́ jì. Akpáxwé bɔ̀ ɖò fífónú ɔ́ wú ɔ́ ée ye blǒ ɖò síbígbè azǎn 24ɔ́ lidòsùn tɔn ɔ́ mɛ̀ èe ná bɔ̀ benêvi jɔ̀wúnjɔ̀jà atɔn zégé ɖò mɛ̀ lɛ́ɛ mɛ̀ ɖò azǒ nǔklɔ̀nmɛ̀tɔ́ ye tɔn lɛ́ɛ wú‚ bó ná sɔ́ asià mitɔn dó aga. Ɖò gbàdànù énɛ̀ ɔ́‚ Benêvi atɔn lɛ́ɛ dɔn nǔ káká yi fífónú. Gyovanni Houessou wɛ nyìn mɛ̀ ée tɔ́ntà ɖò benêvi atɔn lɛ́ɛ mɛ̀ jɛ̀ núkɔ́n nú akpáxwé bɔ̀ ɖò fífónú ɔ́ wú ée. Bɔ̀ Mathilde Toussaint xo kpóɖó nà amɔ̀ èyɛ́ kpé fífónù ɔ́ wú bó yi à. Carina Sen è nyín hànjìvi gudo-gudo tɔn nú Lokua Kanza‚ kpódó hàn «Ma belle amicha» Théo Blaise Konkou tɔn kpó ɔ́‚ ɖè tà tɔ́n bò ná yi akpáxwé gudo-gudo tɔn ɔ́. Énɛ̀ dò alɔ ɛ bɔ̀ è nyín mɛ̀ gudo-gudo akpáxwé vivɔ̀nu ɔ́ tɔn. Dómɛ̀li akàlòzǐn tɔn Bénin-Niger è bóló wɛ èɖè èe ɔ́‚ ná dó nà bɔ̀ akàlòzǐn Niger tɔn nà hunhɔn dó axi gbɛ̀ ɔ̀ tɔn jì. Azɔ̌ è nyìn kàn nà sɔ̀ nyɔ̀nùzǎngbè azǎn 20ɔ́ è wàyi èe ɖò Benê tò mɛ̀ dè èe dó mɛ̀ ɔ́‚ gànhɔnyítɔ́ Aboulaye Bio Tchané tímɛ̀ lée azɔ̌ mɔ̀ nyínkɔ́ myá nùkún ní gbɔn èe bó ká ná lɛ́ sɔ́ akwɛ́'zínkàn benê tò ɔ́ tɔn su gbɔ̀ èe. .- Dómɛ̀li akàlòzǐn tɔn Bénin-Niger è bóló wɛ èɖè èe ɔ́‚ ná dó nà bɔ̀ akàlòzǐn Niger tɔn nà hunhɔn dó axi gbɛ̀ ɔ̀ tɔn jì. Azɔ̌ è nyìn kàn nà sɔ̀ nyɔ̀nùzǎngbè azǎn 20ɔ́ è wàyi èe ɖò Benê tò mɛ̀ dè èe dó mɛ̀ ɔ́‚ gànhɔnyítɔ́ Aboulaye Bio Tchané tímɛ̀ lée azɔ̌ mɔ̀ nyínkɔ́ myá nùkún ní gbɔn èe bó ká ná lɛ́ sɔ́ akwɛ́'zínkàn benê tò ɔ́ tɔn su gbɔ̀ èe. Ɖò awà jíjɛ̀ ɖàxó mɛ̀ wɛ̀ gànhɔnyítɔ́ Aboulaye Bio Tchané kpó wègɔɔ́ tɔn Samou Séïdou Adambi‚ gànhɔnyítɔ́ ayìdɔkún tɔn‚ xá afɔsɔ́ɖòtétɔ́ Chine tɔn Peng Jingtao kpódó gànhɔnyítɔ́ akàlòzǐn tɔn Niger tɔn kpó wɛ ye dó kɔ́n avɔ̀ sín kpánù azɔ̌ tɔn jí ɖó nyɔ̀nùzǎngbè è wá yi èe. Afɔɖiɖè mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn ɔ́ nyín nú akàlòzǐn domɛ̀li èe ná hìn akàlòzǐn gbɔ̀n dò mɛ̀ sín Agadem (Niger) sɔ́ gbɔ̀n Sèmè-Podji bó ná dó jɛ nɔ̀tín tɔn è ná blǒ ɖó hù ɔ́ jí wɛ è ɖè lée bó ná dó hǔnhɔn dó wɛ̀kɛ́hí ɔ́ jí. Azɔ̌ mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn ɔ́‚ lée gànhɔnyítɔ́ Samou Séïdou Adambi ɖò jlɛ̀ tɔn gbɔ̀n èe ɔ́ è ná yi alijlɛ̀kpo 1980 bó 675 ɖò Benê tò ɔ́ mɛ̀. Nùnɔ̀mɛ̀ è nɔ̀ blǒ nǔ mɔ̀ nyínkɔ̀ tɔn ɖo gbɛ̀ ɔ́ mɛ̀ èe ná xwédó wɛ è ɖè bɔ̀ è ɖò agbɔ̀n tɔ́nù livi 4‚5 hǔn bali livi 35 ɖo xwè ɖòkpó mɛ̀ bɔ̀ è kà hìn ɔ́ è ná gɔ̀ná ɖo hwebinù. <>‚ lě gǎn-hɔn-yì-tɔ́ ée nɔ́ kpénúkún dó dɔkun è ɖò ayǐ glwɛ ɖò Benɛ tò ɔ́ mɛ̀ lɛ́ɛ ɖɔ é nɛ́. É nɛ́ gùdó ɔ́‚ è blǒ xɔ súsútɛn kpó hunhuntɛn kpó 24 ɖó dogbò Bénin tɔn kpó Niger tɔn kpó bɔ mɔ̀gbà kàn 675km gbɔn ayìkúngban ɔ́ glɔ́ bó ná dó cɔ́ nǔ lɛ́ɛ bi ná. Azɔ̌ énɛ́ ná bló xwè we bó ná dɔ́ji nú xwè 40 jɛ̀jì. Dò bá ní nǔ è ɖò ali énɛ́ nù èe ɔ́ ye kó blǒ bi‚ ɖi ɖè èe è ɖɔ̀ gbɔ̀n èe ɖɔ̀ wùn. Dòmɛ̀li ɔ́ ná gbɔ̀n tòkpɔn atɔ́ɔn‚ tòkpɔnlà 17‚ glètàtòxò 141 mɛ̀. Azɔ̌xwè Wapco-Bénin Chine tɔn wɛ ɖo azɔ̌ ná wà wɛ. Ɖo gànhɔnyítɔ́ Samou Séïdou Adambi sín xó ɖiɖɔ̀ mɛ̀ ɔ́‚ azɔ̌ ɖàxó gbɛ̀tɔ́ kpǎ tɔn lé nyínkɔ́ tɔn ɔ́‚ è blǒ kpɔ́n sín hwenu mi jɛ̀ mi ɖèsú sí èè ɖò Benê à. Azɔ̌xwànù ɖàxó lɛ́ɛ bi kà kó wà azɔ̌wàtɛ̀n ɔ́ bɔ̀ ɖè lɛ́ɛ lɔ̀ kà kó jà. Nyɔ̀ná akwɛ́ tɔn kpódó tò ɖèvò lyàlyà kpó è ɖò nǔ mɔ̀ hɔ̌n mɛ̀ èe wɛ zɔ́n bɔ̀ tò we lɛ́ɛ bi dò akpà ɖɔ̀ mi ná wà azɔ̌ yi fífónù. Azɔ̌gàn Wapco Jin Jinsong tɔn ɖɔ̀ mi kún dán agbɔ̀n azɔ̌ ɖàxó mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn bi ɔ́ éò bó ká dó akpá ɖɔ̀ mi ná blǒ ganjì yì fífónù. È ká lɛ́ ɖɔ̀ azɔ̌ kún nà hɛ̀n wɛ̀kɛ́ ɔ́ kúji ó bɔ̀ ká lɛ́ ɖɔ̀ azɔ̌ nǔnyɛ̀ ná mɛ̀ ɖèvò lɔ kún hán ɖo azɔ̌ mɛ̀ ó. Afɔsɔ́ɖòtétɔ́ Chine tɔn ɖɔ̀ azɔ̌ èlɔ̀ ná xlɛ̀ ɖɔ̀ nǔwa ɖo kpɔ̀ ɖàgbè wɛ ɖo tòwe lɛ́ɛ tɛ́ntín bó ná lɛ́ɛ lidò nù akɔ́jíjɛ̀ è ɖò ye tɛ́ntín lé káká jɛ̀ tò ɖèvò jì. Nù Aboulaye Bio Tchané ɔ́‚ akàlòzǐn domɛ̀li énɛ̀ xlɛ̀ ɖùdèjì akɔ̀jìjɛ̀ ɖo tò hùn nùkún ɖòkpó tɛ̀ntín kpó yatò we kpó. È ɖɔ̀ akàlòzǐn kùn gbɔ̀n do mɛ̀ wà yi tò ɖèvò mɛ̀ ɛ́nɛ́ ɔ́ Benê tɔn wɛ kpɔ́ntè ɖo atɔn è fɔ ɖo agbà ée mɛ̀. Hùn akàlòzǐn domɛ̀li tò we lɛ́ɛ kplé déjí. Nǔ lé wùnkɔ́ tɔn xwèdó títómɛ̀ acɛ̀kpíkpà ɔ́ tɔn ɖò nùkɔ́n yiyi lixo bó ká lɛ́ ná gànjɛ̀wù acɛ̀kpíkpà ɔ́ bɔ̀ è ná dó nɔ̀ Wapco-Bénin gudo bɔ̀ è ná dó blǒ nǔ lɛ́ɛ ɖò gànji. Azɔ̌gàngbàsá tɛ́nkpɔ́n kpó agbàhlwɛ́nhwlɛ́n kplɔ́nyìjì alàvɔ̀ tɔn kpó ná bɛ̀ nǔ sín Kútɔ́nú bó ná yi jɛ̀ Xɔ̀gbonù ɖo zòsùn ée jà èe mɛ̀. Gànhɔnyitɔ́ kpɔ́nyijì alàvɔ́ kpó dó bà ní nù kpó‚ Eléonore Yayi Ladékan yìkpɔ́n azɔ̌gbàsá yɔ̀yɔ̀ énɛ́ è blǒ wɛ è ɖè èe ɖò fí èe azɔ̌gàngbàsá nǔkplɔ́nmɛ̀ tɔn kpó linsín mɛ̀ tɔn kpó ɖè èè. .-Azɔ̌gàngbàsá tɛ́nkpɔ́n kpó agbàhlwɛ́nhwlɛ́n kplɔ́nyìjì alàvɔ̀ tɔn kpó ná bɛ̀ nǔ sín Kútɔ́nú bó ná yi jɛ̀ Xɔ̀gbonù ɖo zòsùn ée jà èe mɛ̀. Gànhɔnyitɔ́ kplɔ́nyijì alàvɔ́ kpó dó bà ní nù kpó‚ Eléonore Yayi Ladékan yìkpɔ́n‚ ɖo tǎtàgbè wàyi èe‚ azɔ̌gbàsá yɔ̀yɔ̀ énɛ́ è blǒ wɛ è ɖè èe ɖò fí èe azɔ̌gàngbàsá nǔkplɔ́nmɛ̀ tɔn dokɔ̀ tɔn kpó linsín mɛ̀ tɔn kpó ɖè èè. Azɔ̌wàtɔ́ azɔ̌gàngbàsá tɛ́nkpɔ́n kpó agbàhlwɛ́nhwlɛ́n kplɔ́nyìjì alàvɔ̀ tɔn lɛ́ɛ ná bɛ̀ nǔ bó ná jɛ̀ fí dàgbè yɔ̀yɔ̀ è gbá nù ye èe ɖo zǒsùn ée jà èe mɛ̀. Xɔ yɔ̀yɔ̀ R+3 mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn ɔ́‚ è gbà ɖò fí èe azɔ̌gàngbàsá nǔkplɔ́nmɛ̀ tɔn dokɔ̀ tɔn kpó linsín mɛ̀ tɔn kpó ɖè èe ɖo Xɔgbonù. Akwɛ́ azɔ̌gàngbàsá tɛ́nkpɔ́n kpó agbàhlwɛ́nhwlɛ́n kplɔ́nyìjì alàvɔ̀ tɔn ɖèsú wɛ blǒ akpáxwè nùkɔ́n tɔn bɔ̀ acɛkpìkpà ɔ́ wà blǒ we é kpó ée. Xwè ɖàgbè ɛ́nɛ́ ɔ́ è kó jó nù ye xwe èe wàyi èe mɛ̀. Azɔ̌wànù lɛ́ɛ jɛ̀n kpo bɔ̀ è ná bɛ̀ dò xɔ ɔ́ mɛ̀ bɔ̀ è lín dín ɔ́ zǒsùn ɔ́ mɛ̀‚ azɔ̌ ná bɛ̀ ɖò fí énɛ̀. Có bó nù azɔ̌ ná dó bɛ̀ ɖo fí énɛ̀ ɔ́‚ gànhɔnyitɔ́ kplɔ́nyijì alàvɔ́ kpó‚ dó bà ní nǔ kpó‚ Eléonore Yayi Ladékan mɔ̀ ɖɔ̀ mí ná tò yì kpɔ́n hwɛ̀. È víví níí tàwun ɖò lée xɔ kó fó gbɔ́n èe wù. È lɛ́ nyɔ́ tàwun èe wɛ nyí hwěvɔ̀ hwlɔ́nhwlɔ́n ée nɔ́ tà myiɔ̀ ɖo fí énɛ̀ gɔ̀nú zǒgbɛ̀n hwlɔ́nhwlɔ́n axɔ́súxwè tɔn (SBEE) Gànhɔnyitɔ́‚ è víví ní tàwun ɖo kplɔ́nyìjì alàvɔ̀vi ée dín nù xwè fífó sín tɛ́nkpɔ́n éo wɛ hwevɔ̀ hwlɔ́nhwlɔ́n zínzàn ɛ́nɛ̀ é sɔ́ jínjɔ́n ayì ɖo xwè 3nɛ̀ gbé èe wù. Nyɔ̀wà yetɔn sín tɛ́nkpɔ́n ɔ́‚ xɔ énɛ́ wú wɛ ye blǒ dó gbɔ̀n hwevɔ̀ hwlɔ́nhwlɔ́n sɔ́ jínjɔ́n ayì gblà mɛ̀. Azɔ̌wàtɛ̀n yetɔn kpódó fí tàjì ɖè lɛ́ kpó wɛ ye nɔ̀ blǒ tɛ́nkpɔ́n mɔ̀ yínkɔ́ ɖè ɖàyì. Bó ná dó du kplɔ́nyíjì alàvɔ̀ vi énɛ́ ɔ́ lɛ́ sín nǔkplɔ́nklɔ́n gbɛ̀ ɔ́‚ azɔ̌gàn kplɔ́nyìjì alàvɔ̀ tɔn ɖɔ̀ mí ná jɛ̀ dɔn xwe élɔ ɔ́ mɛ̀. Ye mɛ̀ è ɖu ɖèjì do xɔ ɛ̀nɛ̀ hɛ́n yi xɔ atɔ́ɔngɔ́ mɛ̀ ɖokplɔ́nyíjì alàvɔ̀ ɖè agbɔ̀n yetɔn xlɛ́ ɖo mɛ̀sɛ̀dó gànhɔnyitɔ́ lɛ́ɛ nùkɔn bó ná dó xlɛ̀ nǔtúntǔn yetɔn ɖo hwevɔ̀ hwlɔ́nhwlɔ́n zínzàn lixo. Yě kpà glàglá nù yě! Ɖo azǎn 7ɔ́ lidosùn xwè 2021ɔ́ énɛ̀ ɔ́‚ lanmɛ̀ ná nɔ̀ ganjì gbɛ̀tà gbɛ̀ ɔ́ tɔn hunǔ sín lanmɛ̀ nà nɔ̀ ganjì nǔ kplɔ́nmɛ̀ nǔwiwà ɖèwú. È ɖo byɔ̀ byɔ̀ tòhɛ̀ntɔ́ lɛ́ɛ wɛ ɖɔ mɛ̀ ɖè kún ɖo do nú mɛ̀ ɖè ó ɖo lanmɛ̀ ná nɔ̀ ganjì lixo ó bó ɖo byɔ̀ byɔ̀ mɛ̀ bi wɛ ɖɔ mi ni hwín goɖòbu bó ná sɔ́ nǔ ɖàyì nù azɔ̌kwín ɖèvò. .- Ɖo azǎn 7ɔ́ lidosùn xwè 2021ɔ́ énɛ̀ ɔ́‚ lanmɛ̀ ná nɔ̀ ganjì gbɛ̀tà gbɛ̀ ɔ́ tɔn hunǔ sín lanmɛ̀ nà nɔ̀ ganjì nǔ kplɔ́nmɛ̀ nǔwiwà ɖèwú. È ɖo byɔ̀ byɔ̀ tòhɛ̀ntɔ́ lɛ́ɛ wɛ ɖɔ mɛ̀ ɖè kún ɖo do nú mɛ̀ ɖè ó ɖo lanmɛ̀ ná nɔ̀ ganjì lixo ó bó ɖo byɔ̀ byɔ̀ mɛ̀ bi wɛ ɖɔ mi ni hwín goɖòbu bó ná sɔ́ nǔ ɖàyì nù azɔ̌kwín ɖèvò. Xó èe‚ lanmɛ̀ ná nɔ̀ ganjì gbɛ̀tà gbɛ̀ ɔ́ tɔn sɔ́ ɖó tè xwè élɔ́ mɛ̀ èe wɛ nyín wɛ nyín wamàmɔ̀nɔ̀ èe ɖè ɖo vo nú dɔkùnnɔ̀ lɛ́ɛ è ɖè èe. É mɔ̀ ɖɔ̀ Covid-19'zɔ̌n ɔ̀ ɖè nǔ gègè nyín wè‚ bɔ̀ è mɔ̀ ɖɔ hwebinù ɔ́‚ «mɛ̀ ɖè lɛ́ɛ ɖò ganjì‚ bó nɔ́ yi dotóxwé ɖò fɛ̀ɛ mɛ̀; mɔ́jɛ́n mɛ̀ ɖè lɛ́ɛ ɖu gbɛ̀ énɛ́ lɛ́ɛ ɖè à.» Oms ɖo ɖiɖɔ́ nù tòhɛntɔ́ lɛ́ɛ ɖɔ̀ ye ni blǒ nú «mɛ̀bǐ ni mɔ̀ gbɛ̀ ɖàgbè mɛ̀ bò nɔ̀ ɖo azɔ̌ lixo kpó lanmɛ̀ lixo kpó». É lɛ́ ɖo byɔ̀ byɔ̀ wɛ mɔ̀ ɖɔ «è ni tɛ́nkpɔ́n nú‚ ɖo hwudò hwenu hwun‚ wamàmɔ̀nɔ̀ kpó dɔkùnnɔ̀ kpó bi ní ɖu gbɛ̀ ɖòkpò ɔ́». Covid-19 xo tò ɖè kpó à amɔ̀ yatò lɛ́ɛ tɔn nylán hwú fí ɖè lɛ́ɛ tɔn ɖó agbɔ̀n mà ɖo bò ná yi dotòxwé ɖàgbè wú; ɖò sɛ́n azɔ̌n ɔ́ tɔn lɛ́ɛ má sǐ hú nyí wú. Azɔ̌n nùkún mɛ̀ tɔn vòvò we wɛ è mɔ̀ ɖo gbɛ̀ ɔ́ mɛ̀. Nǔnyɛntɔ́ lɛ́ɛ ɖɔ̀ mɛ̀bi hin ɔ́‚ è ná glǒ azɔ̌ ní azɔ̌n mákpé 60% tòvi lɛ́ɛ tɔn wú à. Ɖo hwɛ dìn ɔ́‚ gbɛ̀tɔ́ livi 565 nɛ́ è kò do Covid-19 sín nyɛ̀n ɔ́ ná nɛ́ ɖo tò 138 mɛ̀ ɖi lée Our wold in data ɖɔ gbɔ̀n èe (Owid) ɖɔ̀ gbɔ̀n èe ɖɔ̀wùn. Kpódó gbɛ̀tɔ́ liva 7‚8 ée ɖo gbɛ̀ ɔ̀ mɛ̀ èe kpódó afɔɖidè énɛ́ kpó ɔ̀‚ xwè atɔn mɔ̀ jɛ̀n è ná blǒ cóbɔ̀ mɛ̀bi ná dó. È mɔ̀ ɖɔ̀ xwè 2020ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ wamàmɔ̀nɔ̀ livi 119 hɛ́n yi 124 wɛ bɛ̀ azɔ̌n énɛ́ ɔ́ déjí. Azɔ̌nkún lɛ́ zíngan nù mɛ̀ ɖè ɖo vo nù mɛ̀ ɖè ɖo tà jì ɔ́ nyɔnu lɛ́ɛ gègè jò azɔ̌ yetɔn lɛ́ɛ dó nù sùnzǎn wǒwè è gbɔn gudo lɛ́ɛ èe. Kúkú wamàmɔ̀nɔ̀ vi è má kó ɖo xwè atɔ́ɔn lɛ́ɛ́ à èe yi ɖɔ̀kùnnɔ̀ lɛ́ɛ sín vi kúkú we. Jidídɔ́ yatòvi gègè tɔn sɔ́ nɔ̀ yi xwè afɔtɔn nùkún ɖòkpó ɖi akwɛ́tò lɛ́ɛ mɛ̀ ɖɔ̀wun à. Hú xwè ɖòkpó gudo ɔ́‚ ée azɔ̌kún ɔ́ hù gbɛ̀tɔ́ livi 2‚8 gudo ée ɔ́‚ azɔ̌waɖokpɔ́ ɖètín bɔ̀ ye kplé bò blǒ bɔ gàn lanmɛ̀ ná nɔ̀ ganjì gbɛ̀tà gbɛ̀ ɔ́ tɔn Tedros Adhanom Ghebreyesus kpó tòhɛntɔ́ tò kó mɔ̀ kpódó gàn kplékplémɛ̀ elɔ̀pá tɔn Charles Michel kpó ɖɔ̀ ɖò tò ɖo azǎn 17ɔ́ xwèjìsùn ɔ́ tɔn gbé ɖɔ̀ ye ɖò jlǒ bó ná zé títò mɛ̀ ɖè ɖò tè bó ná sɔ́ dó tò ɖò nǔwxàsùn ɔ́ mɛ̀ ɖo kplé xwèmɛ̀ tɔn ée tò 194 è ɖo lanmɛ̀ ná nɔ̀ ganjì gbɛ̀tà kplékplé gbɛ̀tá gbɛ̀ ɔ́ tɔn nɔ̀ blǒ èe. Charles Michel è sɔ́ nǔ mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn ɖò tè èe ɖɔ̀ «Covid-19 clán mì bó vɔ́da nù mi bɔ̀ è su lò bɔ̀ mì ná dɔn mi ɖè dó kpɔ̀.» È mɔ̀ ɖɔ̀ ye mɛ̀ tàjì G20 tɔn lɛ́ɛ ɖè kún dó alɔ wèmà mɔ̀ nyínkɔ́ mɛ̀ ó. Ye kpó ɖò gláglá kpà nù tògàn Patrice Talon wɛ ɖò dìndìn tɔn ɖèvò ɖo Benê tò ɔ́ tà nù èe wú ɖò tògànsísɔ́ azǎn 11ɔ́ lidosùn tɔn è wàyi èe mɛ̀. È gbɔn gudo dìn èe wɛ̀ nyín tògàn Congo tɔn Denis Sassou N'guésso. - Ye kpó ɖò gláglá kpà nù tògàn Patrice Talon wɛ ɖò dìndìn tɔn ɖèvò ɖo Benê tò ɔ́ tà nù èe wú ɖò tògànsísɔ́ azǎn 11ɔ́ lidosùn tɔn è wàyi èe mɛ̀. È gbɔn gudo dìn èe wɛ̀ nyín tògàn Congo tɔn Denis Sassou N'guésso. «Ɖo awàjíjɛ́ ɖàxó ɖè mɛ̀ wɛ un sé dìndìn mínmɛ́n mitɔn ɖo tò mitɔn nu. Ɖo awàjijɛ́ mɔ̀ nyínkɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ ɖo tòvi kpó acɛkpìkpà Congo tɔn ɔ́ kpódó ɖèsú kpó tà mɛ̀ ɔ́‚ un ɖo gláglá dìnɖòwǔ kpà nù mi wɛ.» nǔ èe tògàn Congo tɔn wlán sɛ́dó gbɛ̀ tɔn Benê tɔn èe nɛ́. É xo tò'zɔ̌ sín ɖùɖèjì ɖɛ̀ nù tògàn Patrice Talon. É kà lɛ́ kpà gláglá nù akɔ̀jìjɛ̀ è ɖo tò we lɛ́ɛ tɛ̀ntín èe bó ɖɔ̀ mí ná dógàn bɔ̀ è ná lido déjí. «Un kpà gláglá nù akɔ̀jìjɛ̀ è ɖo tò we lɛ́ɛ tɛ̀ntín èe bó ɖo gbèsǐsɔ́ ní nùkɔ́n yiyi tɔn nù nyɔ̀ná tòvi mitɔn lɛ́ɛ tɔn» mɔ̀ wɛ tògàn Congo tɔn ɖɔ̀. Ɖo xwèjìsùn è wàyi èe sín fífónù ɔ́‚ ye sùkpɔ́ bó sɔ́ ɛ̀ azɔn ɛ̀nɛ̀ gɔ̀ ɖò tò ɔ́ nu. É dó akpà ɖo azǎn 16ɔ́ xwè 2021ɔ́ tɔn gbè. Kpléplé gbɛ̀tà bɔ̀lu tɔn mɛ̀wigbèjì tɔn sɔ́ fífónú bɔ̀lu xǐxó nu wiwà ɖè ɖò tè ɖo Benê ɖo azǎn 10ɔ́ liyàsùn ɔ́ tɔn gbè è jà èe. Gbékun gbɛ̀ ɔ́ kpó Agence Top media Bénin kpó ɔ́ zɔ́n bɔ̀ wèkwín‚ gbè mìtɔn lɛ́ɛ tɔn Gbékoun ɔ́ ɖo fíbì gbɔn wɛ bó kó gbɔn tòkpɔnlà 45 mɛ̀ ɖo Benê. Lìnlìn ɔ́ wɛ nyín ɖɔ̀ dɔ̀kun mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn ɔ́‚ è ná má xá mɛ̀ bì nù mì ná dó jɛ̀ mì ɖèsú sí ɖo gbè lixo. Nǔ ɖò há nǔ sɔ́ dó agùn mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn ɔ́‚ è ɖo gbè tɔn nù xójlájlá'zɔ̌wàtɔ́ lɛ́ɛ ɖo azǎngàgbè azǎn 28ɔ́ lidosùn ɔ́ tɔn ɖo Kútɔ́nú. Wèkwín 33 wɛ ɖo Gbékun ɔ́ mɛ̀ bó hɛ́n ɔ́ è ná wlán tò ɔ́ mɛ̀ gbè lɛ́ɛ bì bɔ mɛ̀ bì ná mɔ̀ nùkún jɛ́ mɛ̀. Nù mɛ̀ é blǒ lɛ́ɛ ée ɔ́‚ nukɔ̀n yiyi ɖè ɖé gbè tɔn lɛ́ɛ mɛ̀vo à. Gbékoun ɔ́ wá bó ná dó alɔ mɛ̀ èe ɖo gbè tɔn bàwɛ bó ná wlán kàbi bó ná xa lɛ́ɛ ée bì bɔ é ná blǒ dín bɔ̀ è ná mɔ̀ xá ye. Gbékoun wà di hɔngan mɔ́jɛ́mɛ̀ gbè tò ɔ́ tɔn lɛ́ɛ bi tɔn ɖɔ̀wún. Dangbo vi‚ Togbedji Adigbè wɛ blǒ nǔ mɔ̀ nyínkɔ́ bɔ agbòmɛ̀nu Houèssè Ayigbèdékin Vidéhouénou ná dín dé nù. Ɖo afɔdo mɛ̀ xóxó lɛ́ɛ tɔn mɛ̀ ɔ́‚ Gbékun gbɛ̀ ɔ́ kpó Agence Top media Bénin kpó ɔ́ zɔ́n ɖɔ è nì jlá wèkwín énɛ́ lɛ́ɛ gbɔn Benê tò ɔ́ mɛ̀ bi. Gbɔn fí é gbɔn lɛ́ɛ ée sín gbèɖìɖò mɛ̀ ɔ́‚ Zénaïdé Attindogbé‚ gbɛ̀vi Agence Top media Bénin wà ɖo tíntínmɛ̀ nù mɛ̀ wɛ ɖɔ tòkpɔnlà 7 mɛ̀ nɛ́ ye gbɔn ɖo Couffo‚ Zou kpodó Plateau kànmɛ̀ nɛ́ bɛ̀sín azǎn 2ɔ́ wàyi azǎn 18ɔ́ wǒsùn xwè 2020ɔ́ tɔn mɛ̀. Akpáxwé wegɔ́ ée è nyìn kàn ná ɖo azǎn 22ɔ́ zòfínklɔ́sùn tɔn mɛ̀ ée wàyi èe sɔ́ yi azǎn 26ɔ́ xwèjìsùn tɔn ɔ́ mɛ̀ ée ɔ́‚ zɔ́n bɔ è sɔ́ wèkwín mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn dó agùn ɖo tò tàlìgbè dɔn‚ tàjì ɔ́‚ Alibori‚ Atacora‚ Borgou kpó Donga kpó mɛ̀. Sàɖiɖi énɛ́ ɔ́‚ zɔ́n bɔ è dó mɔ ɖɔ̀ tòvi lɛ́ɛ kó ɖo tèkpɔ́n Gbékoun bɔ énɛ́ ɔ́ ná xlɛ̀ ɖɔ ɖyɔ́dyɔ́ ɖo tòvi lɛ́ɛ sín tà mɛ̀ byɔ̀ wɛ ɖo mì ná jɛ̀ mì ɖèsú sǐ lixo. Ɖo hwɛ́zǐzɛ énɛ́ gblámɛ̀ ɔ́‚ è mɔ̀ ɖɔ è hɛ̀n ɔ́ è ná mɔ̀ nùkún jɛ mɛ̀dèmɛ̀ má dó gbè tògudo tɔn. Azɔ̌xwè ɔ́ lɛ́ɛ mɔ̀ lɔ ɖɔ‚ tò ɔ́ mɛ̀ sín gbè lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́‚ ɖé lɛ́ɛ lɛ́ kplé ɖo fí ɖé lɛ́. Nǔ blà nɔ̀ wú wɛ bɔ tò ɖòkpó ɔ́ nɔ̀ sɔ́ mɛ̀ ɖèvò gbè nù gbè tàjì tò ɔ́ tɔn‚ nù azɔ̌ wiwà gbè‚ nù kplɔ́n mɛ̀ gbè tò ɔ́ tɔn. Nùdómɛ̀ xó wɛ nyín bɔ asyá han tò ɖo kpó ɔ́ tɔn‚ ée nɔ̀ nyín susu kpìkpà nù tò ɔ́ èe ɖo mɛ̀ ɖèvò gbè mɛ̀. .- Tò èe ɖo jlòkókó nùgbò bó ɖo kàn tɔn xo wɛ èe ɖo ná blǒ nǔ bi ɖo gbè tɔn mɛ̀‚ mɔ̀ wɛ Nounagnon‚ Gbékoun gbɛ̀vi ɔ́ ɖɔ. Nù gbɛ̀tà Gbékoun kpó xójlájláxwè Top media Bénin kpó mɔ̀ èe wɛ nyín gbè mitɔn lɛ́ɛ má tǔn wɛ zɔn bɔ mɛ̀witò lɛ́ɛ kpó ɖo gudo bɔ è má mɔ gàndidó yetɔn sín hwenu mì jɛ̀ mi ɖèsú sí èe à. È ná jɛ̀ há ɖɔ è nì sɔ́ tɛ̀nmɛ̀ ɖàgbè nù tò ɔ́ mɛ̀ gbè lɛ́ɛ nù ɖàgbè tòvi ɖokpó ɖókpó tɔn nú nùkɔ́n yiyi tò ɔ́ tɔn. Ɖo énɛ́ wú ɔ́‚ Gbékoun gbɛ̀ ɔ́ mɔ ɖɔ nǔkplɔ́nmɛ̀ gbè tò mitɔn tɔn ɔ́ ɖo ná jíjɔ́n gbè mitɔn lɛ́ɛ jí bɔ́ vi din tɔn lɛ́ɛ ná sɔ́ yi nùkɔ́n sɔ̀. «Nǔ gègè ɖò mì dɔn ɖò gudo wɛ... Kèzèzán nùkɔn tɔn èe é sɔ́ ɖo tè nù nǔdàgán lɛ́ɛ bó blǒ ɖò Benê èe ɔ́‚ è yi kpɔ́n nǔdágán dotóxwé tɔn lɛ́ɛ sín gbèsísɔ́. Nǔ èe gànhɔnyitɔ́ mɔ̀jàngíngín tɔn kpó ajɔtɔn kpó ɖɔ ɖo xwézán énɛ́ èe è nɔ̀ ɖu ɖo azǎn 20ɔ́ nǔwàsùn ɔ́ tɔn lɛ́ɛ bi gbé. .- Kèzèzán nùkɔn tɔn èe é sɔ́ ɖo tè nù nǔdàgán lɛ́ɛ bó blǒ ɖò Benê èe ɔ́‚ è yi kpɔ́n nǔdágán dotóxwé tɔn lɛ́ɛ sín gbèsísɔ́. Nǔ èe gànhɔnyitɔ́ mɔ̀jàngíngín tɔn kpó ajɔtɔn kpó ɖɔ ɖo xwézán énɛ́ èe è nɔ̀ ɖu ɖo azǎn 20ɔ́ nǔwàsùn ɔ́ tɔn lɛ́ɛ bi gbé. Tògàn Patrice Talon ɖo nùkún ɖiɖó ɖàxó mɛ̀ do hwɛdògbòtɔ́ tòtɔn wù; bó ká lɛ́ ɖo byɔ̀ byɔ̀ wɛ ɖɔ ní wà'zɔ̌ bó dó dɔn Benêvi lɛ́ɛ kplé déjì. É ɖò dó akpádidó tɛ́nmɛ̀ énɛ́ wú bó dó ɖɔ nùkún ɖidó tɔn lɛ́ɛ nú hwɛdògbòtɔ́. .-Tògàn Patrice Talon ɖo nùkún ɖiɖó ɖàxó mɛ̀ do hwɛdògbòtɔ́ tòtɔn wù; bó ká lɛ́ ɖo byɔ̀ byɔ̀ wɛ ɖɔ ní wà'zɔ̌ bó dó dɔn Benêvi lɛ́ɛ kplé déjì. É ɖò dó akpádidó tɛ́nmɛ̀ énɛ́ wú bó dó ɖɔ nùkún ɖidó tɔn lɛ́ɛ nú hwɛdògbòtɔ́. Hwɛɖɔ̀tɔ́gàn énɛ́ ɔ́‚ nyɛ́n ɖèsú gànhɔnyitɔ́ ɔ́‚ un kplé xɛ́ kpɔ́n à. Nǔ èe gànhɔnyitɔ́ Séverin Quenum ɖɔ ɖo Lokossa énɛ́ dó gàngbigbɛ́ hwɛɖɔ̀tɔ́gàn Essowé Batamoussi ée ɖɔ̀ ɖɔ è ɖo ya do nù mi wɛ ɖo azɔ̌tɔn è wà wɛ è ɖé do Criet èe wù. - «Hwɛɖɔ̀tɔ́gàn énɛ́ ɔ́‚ nyɛ́n ɖèsú gànhɔnyitɔ́ ɔ́‚ un kplé xɛ́ kpɔ́n à.» Nǔ èe gànhɔnyitɔ́ Séverin Quenum ɖɔ ɖo Lokossa énɛ́ dó gàngbigbɛ́ hwɛɖɔ̀tɔ́gàn Essowé Batamoussi ée ɖɔ̀ ɖɔ è ɖo ya do nù mi wɛ ɖo azɔ̌tɔn è wà wɛ è ɖé do Criet èe wù. Ɖo RFI jí tɛ̌nígbè énɛ́ ɔ́‚ gànhwɛɖɔ̀tɔ́ ɖɔ hwɛɖɔ̀tɔ́ lɛ́ɛ kún ɖo jló kókó ó‚ ɖo tàjì ɔ́ ɖo hwɛɖiɖɔ̀ Rekyatou Madougou ée è ɖòtè ɖò hwyáhwyá dɔn wà tò mɛ̀ wù èe‚ sín hwɛɖiɖɔ kɔn. «Ɖo xó énɛ́ ɔ́ kɔ́n ɔ́‚ gànhɔnyitɔ́ hwɛɖiɖɔ tɔn ɔ́ ylɔ́ mi .» «Ɖò xó énɛ́ ɔ́ dó mɛ̀ xɔmɛ̀ à.» mɔ̀ wɛ è ɖɔ. «Xó énɛ́ è ɖɔ̀ dó blǒ Rekyatou Madougou ɖo èe ɔ́‚ è nyín nǔ ɖè bó kpácá mì kàbi bó fyá mì à » lée Séverin Quenum yi gbè ni gbɔn énɛ́. Nù gànhɔnyitɔ́ « Rekyatou Madougou ɖɔ̀ gbɔn fí bi ɖɔ è kún ná blǒ tògàn sǐsɔ́ ɖo azǎn 11ɔ́ lidosùn ɔ́ tɔn mɛ̀ ó; ɖɔ mí ná dɔn tò ɔ́ wùlú bɛ̀ sín azǎn 5ɔ́ lidosùn tɔn mɛ̀ bó ná dó ɖè tògàn ɔ́ sín gànjì. «Ɖó énɛ́ wú ɔ́‚ akwɛ́ ɖàxó nɔ̀ gó sín tò è ɖo mi kpá lɛ́ɛ mɛ̀ bɔ é ɖo mìmá wɛ bó ná dó zin tò ɔ́ ɖɛ̀.» Nú è xwé dó gànhɔnyitɔ́ sín xó ɔ́‚ è hɛn ɔ́ è ná ɖɔ è ɖò nǔ sɔ́ wɛ bó ná dó flí acɛkpìkpà ɔ́ xwé. «Hun‚ èlɔ mɔ̀ ɔ́‚ ɖò mɛ̀ èe ye yi bó ná zìn acɛ̀kpìkpà ɔ́ dɛ̀ ná èe mɛ̀.» lée è sú tà ná gbɔn è nɛ̀. Néant Bó ná dó hun nǔ sín gànsǐsɔ́ ɔ́ nú ɔ́‚ vòɖidègbàsá gàn Emmanuel Tiando hun nǔ sín gànsǐsɔ́ nù bó kà byɔ́ tòvi lɛ́ɛ ɖɔ ye ni xo fífá kàn ɖó hwyàhwyà èe jɛ̀ ɖo azǎn gudo gudo tɔn lɛ́ɛ èe mɛ̀. Ɖo azǎn wǒ-ɛnɛ ɖi èe è hun nù sín wàsɔ́mi-wasɔ́mi nù èe ɔ́‚ Emmanuel Tiando byɔ́ tòvi lɛ́ɛ ɖɔ ye ni xo fífá kàn bó wà nǔ xédó sɛ́n. Xó énɛ́ ɔ́ kà ná nǔ ɖè à ɖó tàgbá lɛ́ tɔ́n ɖo fí ɖè lɛ́ɛ ɖo wàsɔ́mi-wasɔ́mi ɔ́ hwenu. ɖo tò ɔ́ mɛ̀ bɔ è vɛ́ nù vòɖidègbàsá gàn ɔ́. Amɔ̀ è ɖɔ «Un ɖo nùkún ɖiɖo mɛ̀ ɖɔ ɖo aklúnɔ̀zǎngbè azǎn 11ɔ́ lidosùn tɔn gbè élɔ ɔ́‚ nǔ nyányá ɖè kún ná jɔ́ ó.» Emmanuel Tiando zɔ́n ɖɔ «Mɛ̀bi nì kpɔ́n afɔ bó ɖè bó ní kpɔ́n xó bó ɖɔ nù tàgbà má wà ó». Ahizì ɖèbù ná nɔ̀ gànsǐsɔ́ élɔ̀ ɔ́ kɔn à«Benêvi livi 4.958.850» wɛ è ylɔ dó gànsɔ́tɛn‚ mɔ̀ wɛ vòɖidègbàsá gàn Emmanuel Tiando ɖɔ. Bɔ è má ye dò «gànsɔ́tɛn 15.531». Emmanuel Tiando ɖɔ vògbìngbɔn è ɖo gànsǐsɔ́ élɔ̀ mɛ̀ èe wɛ nyín ɖɔ sɛ́n yɔ̀yɔ̀ ɖèvò jì wɛ è jínjɔ́n bɔ agbàhwlɛ́ntɔ́ lɛ́ɛ cítè webɔ-webɔ bɔ è mɔ̀ tògàn ɔ́ kpó mɛ̀ ée bɔ ɖó wù tɔn èe kpó. Vògbìngbɔn ɖèvò ɔ́‚ wɛ nyín‚ Benêvi ée ɖo tò gudo lɛ́ɛ ná sɔ́ gàn ɔ́ gbè ɖòkpó ɔ́ xá mɛ̀ è ɖo tò ɔ́ mɛ̀ lɛ́ɛ èe. Benêvi ée ɖo tò gudo lɛ́ɛ ná yí sɔ́ gàn ɖo gànsɔ́tɛn wǒ-ɖòkpó ɖo tò tɛ́nwe mɛ̀. Ɖó gànsǐsɔ́ ɖo fífà mɛ̀ wú ɔ́‚ vòɖidègbàsá gàn ná gànjɛ̀wú mɛ̀bi ɖɔ̀ « è kó to nǔbi bɔ̀ azɔ̌wanǔ kpó nǔ ɖè kpó ná hwèdó gànsɔ́tɛn lɛ́ɛ à. Énɛ́ gudo ɔ́‚ è kó nà nǔnyɛn dó nǔ jì vòɖidèzɔ̌wàtɔ́ lɛ́ɛ bɔ è ná blǒ nǔ ɖo ganjì. Emmanuel Tiando ká lɛ́ gbɔn fí énɛ́ bó flín sɛ́n‚ vòɖiɖègɔ̀nùgàn tokpɔnlàvi tɔn lɛ́ɛ kpó mɛ̀ ée bɔ dó ye wù èe‚ kpódó vòɖidèzɔ̌wàtɔ́ kpó. Énɛ́ ɔ́ gudo ɔ́‚ è ɖɔ‚ ye ni nyɔ́ xó ɖɔ nù mɛ̀ bo ká dó alɔ mɛ̀xó kpó wànɖowùnánɔ̀ lɛ́ɛ. Nǔ má ɖo nùkún tɔn ɖè lɛ́ɛ wàzɔ́n bɔ tító èe Cena sɔ́ ɖó tè bó ná lixa xá azɔ̌n èe ɔ́ zɔ́n bɔ azɔ̌ ɔ́ dán ɖo akpáɖèxwè. Emmanuel Tiando ɖèsú tǔn bó ká ɖɔ ali èe ye gbò ɖo tò tàligbé dɔn èe wɛ zɔ́n. Amɔ kpó tító acɛkpìkpá sɔ́ ɖo ayi èe kpó ɔ́‚ dɛ́dɛ̌ ɔ́‚ è lɛ́ hùn ali lɛ́ɛ. Nǔ má ɖo nùkún tɔn énɛ́ ná xlɛ̀ ɖɔ azɔ̌wànù vòɖidè tɔn ɔ́ ná gbɔ hwenu dò fíɖé lɛ́ɛ ɖo tò tàligbè dɔn. É sɔ́ Stéphanie Antar‚ ɖo tàgbèsɔ kpǎ ye blǒ ɖò azǎn 30ɔ́ ayidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè nù gànɖùɖù tɔn wegɔ́ ɖo tà nù ajɔ̀gbàsá elɔ̀pà tɔn ée ɖo Benê (Cceb/Eurocham) èe; gànɖùɖù tɔn dɔn mɛ̀. Ye ɖo alɔ ɛ̀ bɔ è sɔ́ Eurocham sù ɖo Benê. - É sɔ́ Stéphanie Antar‚ ɖo tàgbèsɔ kpǎ ye blǒ ɖò azǎn 30ɔ́ ayidósùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè nù gànɖùɖù tɔn wegɔ́ ɖo tà nù ajɔ̀gbàsá elɔ̀pà tɔn ée ɖo Benê (Cceb/Eurocham) èe; gànɖùɖù tɔn dɔn mɛ̀. Ye ɖo alɔ ɛ̀ bɔ è sɔ́ Eurocham sù ɖo Benê. Eurocham sín azɔ̌ nùkɔntɔ́ wɛ nyín acɛ̀kpìkpà ɔ́ kpódó Eurocham gbɛ̀tàvi lɛ́ɛ kpó dɔnkplé é lɛ́ sɔ́ ajɔ̀wàtɔ́ elɔ̀p1 tɔn lɛ́ɛ sín afɔ ɖo tè tɔ́. Nyɔwà tɔn sín afɔɖiɖè gègè ɖo zìnkpó ajɔ̀gbàsà Europe Bénin tɔn (Cceb/Eurocham) tɔn sín azǎn 30ɔ́ ayìdòsùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè‚ Stéphanie Antar sɔ́ nyɔwà ɖè jínjɔ́n ayì ɖo acɛkpìkpà tɔn é ɖo fífó wɛ èe sín hwenu. = Ɖò mɔ̀ ɖòkpó ɔ́, Stéphanie Antar sɔ́ ɖò acɛkpìkpá tɔn hwenu ɔ́, xó ɖɔ̀ dó mɛ̀ ɖe gbè mɛ̀ xá hwɛ̀ɖɔ̀gbàsá gán ɔ́, kánɖó akwɛ́ zínzán ɖò nǔ mɛ̀ húnli kpódó agban kun yi tò mɛ̀ tɔn kpó (Apiex), gɔnù gàn kɔ̀nɖòkpɔ́ kplékplé elɔ̀pà tɔn kpódó, tò ɖèɖè nyín gbɛ̀vi lɛ́ɛ èe ɖò tìtó nùkɔ̀n ná yi tɔn è ɖò tè din ɖò Benê èe jí; mɔ̀ ɖòkpó ɖò jònɔ̀bà azɔ́xwè gègè ɖò zòhúnglìtin Kútɔ́nú tɔn jí, kpódó azɔ́xwè èe nɔ́ ná zogbín hlɔ̀nhlɔ́n Maliàglètà tɔn kpan jí. Tòkpɔnlàgbàsá Aplahoué tɔn gbígbá gbɔ hwenu káká èe ɔ́‚ è wà bɛ̀ lo; tòkpɔnlà èe nɛ́ mɛ̀ wɛ tòkpɔn Couffo tɔn ɔ́ ɖè. Fí é ná sɔ̀ tòkpɔnlàgbàsá énɛ́ ɖó ée ɔ́‚ è xɛ́lɛ́ azɔ̌xwè ée ɖo ná gbà wɛ èe. É ná wà azɔ̌ ɔ́ nù xwè ɖòkpó. .-Tòkpɔnlàgbàsá Aplahoué tɔn gbígbá gbɔ hwenu káká èe ɔ́‚ è wà bɛ̀ lo; tòkpɔnlà èe nɛ́ mɛ̀ wɛ tòkpɔn Couffo tɔn ɔ́ ɖè. É ji vi wà yi gudo ɔ́‚ énɔ́‚ nyɔ̀nù lɛ́ nɔ̀ sí abàhwɛ̀'zǎn yɛ̀yɛ̀ lɛ́ɛ tɔn. Ɖo dotóxwè dotó Théophile Hounhouédo tɔn ɔ́‚ è mɔ̀ ye mɛ̀ mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn ɔ́ 25 ɖo ko jì ɖo vi èe è ji tlóló sɔ́ yi vi èe kó ɖó sùnzǎn wǒ-ɖòkpó. Nǔ mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn ɖo dotóxwè axɔ́sú tɔn kpó gbɛ̀tɔ́ kpǎ tɔn kpó. Bó ná ɖó mɔ̀ sínkɔn ná ɔ́‚ è nyìn kàn nù nùkún hún nù tòvi lɛ́ɛ dó nyɔ̀ná abàhwɛ̀ yɛ̀yɛ̀ lɛ́ɛ tɔn jì ɖo dotóxwè tɔn è ɖo nǔ ɔ́ mɛ̀ èe. Ɖo xó ɖiɖɔ̀ tɔn mɛ̀ ɔ́‚ è lɛ́ lɛ́kɔ̀ wà abàhwɛ̀ má gbó nù vi lɛ́ɛ jí. - É ji vi wà yi gudo ɔ́‚ énɔ́‚ nyɔ̀nù lɛ́ nɔ̀ sí abàhwɛ̀'zǎn yɛ̀yɛ̀ lɛ́ɛ tɔn. Ɖo xó ɖiɖɔ̀ tɔn mɛ̀ ɔ́‚ è lɛ́ lɛ́kɔ̀ wà abàhwɛ̀ má gbó nù vi lɛ́ɛ jí. La Nation: Ɖo tɛ́wú mi nyìn kàn nù nùkún hún nù tòvi lɛ́ɛ dó nyɔ̀ná abàhwɛ̀ yɛ̀yɛ̀ vi è ji tlóló sɔ́ yi vi èe kó ɖó sùnzǎn wǒ-ɖòkpó lɛ́ɛ tɔn jì ? Théophile Hounhouédo: Mì mɔ̀ ɖɔ vi lɛ́ɛ nɔ̀ bɛ̀ abàhwɛ ɔ́ bó kɔ́n nɔ̀ fó à. Mì hun wègbò mitɔn èe ɔ́‚ mi mɔ̀ ɖɔ vi 25 hin yi 30% blǒ mɔ̀. Ɖo ye mɛ̀ ɔ́‚ gègè tǐn bɔ è sɔ́ sí mɔ à ɖó fí ye ɖè èe má tǔn ganjì wu. Hùn‚ è mɔ̀ ɖɔ yɛ̀yɛ̀ lɛ́ɛ 99‚99% nɔ̀ gbò abàhwɛ nùkɔn tɔn ɔ́ ɖò jìgbézǎn yetɔn gbè: Bcg‚ anti-polio‚ anti-hépatite. Ɖo aklùnzǎngbèglá we gudo ɔ́‚ ye do ná lɛ́kɔwà. Ye mɛ̀ 90% wɛ nɔ̀ lɛ́kɔ wà. Ɖo aklùnzǎngbèglá 10 gudo ɔ́‚ ye mɛ̀ 70 hin yi 80% wɛ nɔ̀ lɛ́kɔwà bɔ aklùnzǎngbèglá 14 gudo‚ ye mɛ̀ 60% wɛ nɔ̀ lɛ́kɔwà. Hùn‚ é mɔ̀ ɖɔ azǎn ɖo jijɛ̀ wɛ ɔ́‚ ye nɔ̀ ɖo ɖiɖè kpo wɛ. Tɛ́wú ká zɔ́n Nǔ gègè wɛ zɔ́n nǔ mɔ̀ nyínkɔ́. Ɖè lɛ́ɛ zɔ́n nyɔ̀nu lɛ́ɛ wú bó kà lɛ́ zɔ́n kplékplé mɛ̀ wú. Ɖó nyɔ̀nu lɛ́ɛ tǔn nǔ gègè dó abàhwɛ ɔ́ jí à. É tǔn ɖɔ abàhwɛ gbò nù vi mɛ̀ tɔn ɔ́‚ ɖàgbè wà nì wɛ è ɖè à. É mɔ̀ ɖɔ vi ɔ̀ má ɖo azɔ̌n jɛ̀ wɛ à ɔ́‚ è nɔ̀ yi dotóxwè à. É nɔ̀ mɔ̀ ɖɔ‚ nǔ èe ɖo kwɛ́ nà mi wɛ èe wɛ nyín nǔ tàjì ɔ́; è nyín abàhwɛ gbígbó wɛ à. Ɖèvò ɔ́‚ wɛ nyín “abahwɛ ɔ́ ɖó nyládò ye nɔ̀ ye nɔ̀ ye tɔn lɛ́ɛ”. Nǔ èe nɛ́ lɛ́ɛ bi hwɛ mì ɖo ná wà azɔ̌ bó súnsún sín tà yetɔn mɛ̀. Énɛ́ gudo ɔ́‚ ɖè lɛ́ɛ sín abàhwɛ gbígbó ɔ́ ɖèsú wú. Ná xà xɛ́lɛ́ tɔn ɖè lɛ́ɛ. É mɔ̀ ɖɔ‚ fí èe vinɔ lɛ́ɛ gó sín èe ɔ́ bi má kpé wún bó wlán dó wèmá lɛ́ɛ mɛ̀ èe wú Ɖo dotóxwè wèmá lɛ́ɛ ɖòkpó jí ɔ́‚ è wlàn: Dossou Bertin‚ zlà Djidjè tɔn mɛ̀. È byɔ Djidjè zlǎ ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ fí tɛ́ è nà mɔ̀ Dossou Bertin ɖè ? È lɛ̀ mɔ̀ ɖɔ‚ azɔ̌ mɛ̀ má yi vinɔn lɛ́ɛ tɔn lɛ́ zɔ̌ vɛ̀donù abàhwɛ gbígbó vi lɛ́ɛ tɔn. È nyín dìn ɖɔ vinɔ lɛ́ɛ má yi azɔ̌mɛ̀ à èe ɔ́‚ é wú wɛ zɔ́n bɔ ye mɔ̀ nɔ̀ gbò abàhwɛ nù vi yetɔn à wɛ à. Nǔ è wú wɛ zɔ́n ée wɛ nyín ɖɔ è sɔ́ nɔ̀ flín azǎn abàhwɛ tɔn lɛ́ɛ à. Kpɔ́ndéwú ɖèvò ɔ́ wɛ nyín abàhwɛ sùn tɛ́nnɛ́ mɛ̀ tɔn nù Rouvax. Nyìn gbà ɖòkpó ɔ́‚ vi wǒ tɔn wɛ. Hùn‚ è nyín vinɔ atɔn wɛ wà abàhwɛ tɛ́n énɛ́ egbé diɔn‚ è nɔ̀ gbɔ̀ ɖɔ ye nì wà hwe lé nù. É lɛ́ wà hwe énɛ́ nù bɔ è ɖɔ ye ɖo ná kpé wǒ. É lɛ́ wà bɔ ye lɛ́ kpé wǒ à. Vinɔ è wà azɔn ɖè‚ we‚ atɔn‚ ɛ̀nɛ̀ bó má kpé abàhwɛ ɔ́ wú bó gbò nù vi tɔn à èe ɔ́‚ é sɔ́ ná wà ɖè à. Nǔ énɛ́ lɛ́ bi wù wɛ zɔ́n bɔ abàhwɛ'zǎn ɔ́ ye nɔ̀ nyín à. Tító mɛ̀ ɖètɛ́ mì sɔ́ ɖó tè bó ná lixa xá nǔ énɛ́ ? Un mɔ̀ ɖɔ mi mɛ̀ abàhwɛ gbó nù mɛ́tɔ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ mi ɖò ná lɛ́ dó gàn déjí. Mi ɖo ná dógàn déjí bɔ vinɔ lɛ́ɛ kpó vi lɛ́ɛ kpó ná ɖu gbɛ mìtɔn. È ɖò ná nɔ̀ kplé sùn ɖòkpó kàbì sùn atɔn mɛ̀ tɛ̀gbɛ̀ . Mi ná lɛ́ yi bà vinɔ énɛ́ lɛ́ɛ è kó dó vɛ̀ nù abàhwɛ èe mɔ̀. È blǒ gbɔn mɔ̀ ɔ́‚ abàhwɛ gbígbó ɔ́ ná jɛ̀jí. Dotó lɛ́ɛ bì ɖo ná wlí bò nù vinɔ lɛ́ɛ déjí bó ná tínmɛ̀ nyɔ̀nà abàhwɛ gbígbó tɔn jí. Bɔ ye wà xo kpɔ́n gbé tɛ̀gbɛ̀ ɔ́ kàbì hwe ɖèbu nu è jɛ́xá èe ɔ́‚ è ná nɔ̀ tínmɛ̀ ɖàgbè èe ɖo abàhwɛ gbígbó mɛ̀ èe. Un mɔ̀ ɖɔ mi kùn sɔ́ nɔ̀ mɔ̀ vivò dó blǒ ó amɔ̀ mi ɖò ná blǒ hwebìnu è mɔ̀ xoxonɔ ɔ́ èe. Un mɔ ɖɔ‚ dotó lɛ́ɛ ná dó gàn dó tǔn tǔn vinɔ lɛ́ɛ sín xwé wú. È ɖò ná lɛ́ nyí vinɔ lɛ́ɛ sín alôkan kɛ́n . Alôkan kɛ́n énɛ́ ɔ́ ná zɔ́n bɔ è ná kpé vinɔ lɛ́ɛ wú nù abàhwɛ gbígbó ɔ́. È ɖò ná hin kɔ́mɛ̀gàn lɛ́ɛ kpódó ganɖòtɔ́ lɛ́ɛ kpó dówǔ bó ná dó flín abàhwɛ gbígbó gan nyɔ̀nu lɛ́ɛ. È hin ɔ́‚ è ná lɛ́ yi ye gɔɔ̀n nù è tǔn xwé yetɔn gbè ganjì ɔ́. Énɛ́ gudo ɔ́‚ è ɖó ná blǒ nǔ ɖè bɔ è ná flín abàhwɛ gbígbó'zǎn ɔ́ ye. Ɖò hìnnù lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́‚ vinɔ lɛ́ɛ kɛ̀ɖɛ̀ wɛ ná nɔ̀ flín abàhwɛ'zǎn lɛ́ɛ à. È ɖò ná ɖó alɔ nyɔ̀nu lɛ́ɛ. Vitɔ́ lɛ́ɛ ɖò ná nɔ̀ kplá vinɔ lɛ́ɛ wà abàhwɛ gbó gbè bó ná nɔ̀ flín abàhw'zǎn lɛ́ɛ vinɔ lɛ́ɛ. Lanmɛ̀ ná nɔ̀ ganjì ɔ́‚ ɖó ná myá nùkún nù mi hùn mi ɖò ná yàwù hìn abàhwɛ vɔ̀nǔ énɛ́ dówǔ. Mɛ̀ ɖè nɔ̀ sú axɔ́ nù abàhwɛ gbó nù vi tɔn à. Ɖò kléwún mɛ̀‚ azɔ̌ mɛ̀bì tɔn wɛ; ɖo tàjì mì mɛ̀ dotó lɛ́ɛ tɔn. Ɖi ɖè è blǒ gbɔn ɖò gbɛ ɔ́ mɛ̀ bi èe ɔ́‚ Bénin lɔ mɔ̀ ɖu weɖùɖù xwè. Ɖo nǔwà énɛ́ kplékplé gbɛ̀ weɖùtɔ́ lɛ́ɛ tɔn Bénin tɔn (Conad-Bénin) ɖo kpɔ́xà hwìndònù gbɛ̀tà Bénin tɔn sɔ́ ɖó ayi èe dó mɛ̀ ɔ́‚ gbɛ̀tà gègè gósín fí gègè bó wà blǒ nǔ gègè ɖò tɛ́nmɛ̀ tòtɔn Ste Cécile tɔn . .- Ɖi ɖè è blǒ gbɔn ɖò gbɛ ɔ́ mɛ̀ bi èe ɔ́‚ Bénin lɔ mɔ̀ ɖu weɖùɖù xwè. Ɖo nǔwà énɛ́ kplékplé gbɛ̀ weɖùtɔ́ lɛ́ɛ tɔn Bénin tɔn (Conad-Bénin) ɖo kpɔ́xà hwìndònù gbɛ̀tà Bénin tɔn sɔ́ ɖó ayi èe dó mɛ̀ ɔ́‚ gbɛ̀tà gègè gósín fí gègè bó wà blǒ nǔ gègè ɖò tɛ́nmɛ̀ tòtɔn Ste Cécile tɔn . Kútɔ́nú tòxo ɔ́‚ hùnhùn ɖo we ɖùɖù tò mitɔn lɛ́ɛ tɔn nu ɖo kézézǎn we ɖùɖù tɔn sín azǎngbè. Gbɛ̀tà ná yi wǒ mɔ̀ dó awàjíjɛ̀ nù nǔkpɔ́ntɔ́ lɛ́ɛ gbɔn we ɖùɖù Têkê‚ Zìnlì‚ Hùngàn‚ aské‚ Màsɛ̀‚ Ogbo‚ Dàwétín‚Bourian kpó gègè ɖèvò kpàn mɛ̀. Nǔwà mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn jàcɔ́ ɖó títómɛ̀ kplékplé gbɛ̀ weɖùtɔ́ lɛ́ɛ tɔn Bénin tɔn (Conad-Bénin) èe Stanislas Dègbo nyín gàn ná èe‚ ɖo kpɔ́xà hwìndònù gbɛ̀tà Bénin. Gàn ɔ́ tínmɛ̀ ɖɔ‚ è sɔ́ nǔ mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn ɖó tɛ́nmɛ̀ tòtɔn élɔ̀ ɖó mɛ̀bì ná kpɔ́n wú. Stanislas Dègbo ɖɔ è jɛ̀xá ɖɔ Conad-Bénin ní ɖù xwè lé hùn xá tòvi lɛ́ɛ bó ná dó dò awàjijɛ̀ lànmɛ̀ nù yě. È tínmɛ̀ ɖɔ alikpléhɔ̀ntɛ̰ n Ste Cécile tɔn élɔ̀ ɔ́‚ è sɔ́ ɖó gbɛ̀tɔ́ ná sukpɔ́ wú nǔ è sɔ́ ɖó ayì èe wú. Conad-Bénin sín gàn ɔ́ ɖɔ gbɛ̀tà gbɔn Bénin tòxó ɔ́ bimɛ̀ ɖò nǔwìwà elɔ ná víví wú; è ká lɛ́ ylɔ́ gbɛ̀tà xá ɖèvò mɛ̀ tɔn lɛ́ɛ nú ye ná dó gungun nù nǔwìwà ɔ́. Stanislas Dègbo ɖɔ kézézǎn élɔ́ ɔ́ lɛ́ jɛ̀xá tàmɛ̀ línlín dó nùkún yiyi weɖùtɔ́ lɛ́ɛ tɔn wú. É ɖɔ ní nǔwìwà ɔ́ fó ɔ́‚ gbɛ̀vi lɛ́ɛ ná yi kplé bó ná dó lìn tàmɛ̀ dó nùkún yiyi weɖùtɔ́ lɛ́ɛ tɔn wú. Weɖùɖù ɔ́ nɔ̀ dɔ́n wànnyínnyín kpó fífá kpó wà. Hunkúntɔ́ taxi-ville tɔn lɛ́ɛ ɖò gbɛ̀ yetɔn kpó azɔ̌ yetɔn kpó jláɖó byɔ̀ wɛ. Èe ye kplé sɔ́ azǎgàgbè nǔxwásùn ɔ́ tɔn gbè èe ɔ́‚ ye ɖò alɔgɔ̀ tògàn ɔ́ kpó acɛkpíkpà tɔn kpó byɔ̀ wɛ bó ná dó ɖu títómɛ̀ yɔ̀yɔ̀ ɖè èe è sɔ́ ɖó tè ɖo tò ɔ́ mɛ̀ lɛ́ɛ èe sín gbɛ̀ nù nùkɔ̀n yiyi tò ɔ́ tɔn. .-Hunkúntɔ́ taxi-ville tɔn lɛ́ɛ ɖò gbɛ̀ yetɔn kpó azɔ̌ yetɔn kpó jláɖó byɔ̀ wɛ. Èe ye kplé sɔ́ azǎgàgbè nǔxwásùn ɔ́ tɔn gbè èe ɔ́‚ ye ɖò alɔgɔ̀ tògàn ɔ́ kpó acɛkpíkpà tɔn kpó byɔ̀ wɛ bó ná dó ɖu títómɛ̀ yɔ̀yɔ̀ ɖè èe è sɔ́ ɖó tè ɖo tò ɔ́ mɛ̀ lɛ́ɛ èe sín gbɛ̀ nù nùkɔ̀n yiyi tò ɔ́ tɔn. Aklúnɔ̀zǎngbe azǎn 11ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn gbè wɛ è ɖu kézézǎn 55ɔ́ xó ɖɔ xá tòvi lɛ́ɛ tɔn. Ɖo bibɛ̀ mɛ̀ ɔ́‚ kplékplé gɔnu nù kpé xá tòvi (Cdcs)‚ mimàmɛ̀ nyingléjá gɔnu Parakou tɔn ɖɔ xó ɖo yeɖè lɛ́ɛ mɛ̀ tɛ̌nígbè azǎn 15ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn gbè. È blǒ mɔ̀ bó ná dó byɔ́ ye ɖɔ ye nì wà azɔ̌ yetɔn ɖò ganjì. Lìnlìn ɔ́ wɛ nyín ɖɔ wùvɛ̀ è ɖo xó ɖɔ dó mɛ̀ ɖè gbè mɛ̀ kpódó gbéjì nɔ̀ nù kplɔ́n amìsàxwé tɔn lɛ́ɛ kpó èe ɔ́‚ è ná ɖètɔ́n. .- Aklúnɔ̀zǎngbe azǎn 11ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn gbè wɛ è ɖu kézézǎn 55ɔ́ xó ɖɔ xá tòvi lɛ́ɛ tɔn. Lìnlìn ɔ́ wɛ nyín ɖɔ wùvɛ̀ è ɖo xó ɖɔ dó mɛ̀ ɖè gbè mɛ̀ kpódó gbéjì nɔ̀ nù kplɔ́n amìsàxwé tɔn lɛ́ɛ kpó èe ɔ́‚ è ná ɖètɔ́n. Vi lɛ́ɛ xìxo ɖo azǒmɛ̀xwé lɛ́ɛ gbigbɛ sín sɛ́n ɔ́‚ kpódó atɛmɛ̀ ɖò Bénin. Ɖo kplétɛ́n xá mɛ̀si lɛ́ɛ ɔ́‚ Mahougnon Kakpo flín mɛ̀si è nɔ̀ xo vi lɛ́ɛ èe ɖɔ‚ sɛ́nbá ɖo tèkpɔ́n ye. .- Vi lɛ́ɛ xìxo ɖo azǒmɛ̀xwé lɛ́ɛ gbigbɛ sín sɛ́n ɔ́‚ kpódó atɛmɛ̀ ɖò Bénin. Ɖo kplétɛ́n xá mɛ̀si lɛ́ɛ ɔ́‚ Mahougnon Kakpo flín mɛ̀si è nɔ̀ xo vi lɛ́ɛ èe ɖɔ‚ sɛ́nbá ɖo tèkpɔ́n ye. Ɖo 2013ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ kplékplé gbɛ̀tà gbɛ ɔ́ tɔn sɔ́ kézézǎn lɔ̀nyìjìfánkan ní nùkɔ́n yiyi kpó fífá kpàn‚ ɖè ɖo ayi ɖo azǎn 06ɔ́ lidosùn tɔn gbè. È sɔ́ kézézǎn mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn ɖo ayi bó ná dó ɖè tɛ́n èe mɛ̀ wɛ lɔ̀nyìjìfánkan ɖè nù lànmɛ̀ ná nɔ ganjì‚ kplɔ́n kpódó fífá kpó èe. Tìtó zàlì xá Covid-19 tɔn zɔ́n bɔ è sɔ́ sí hú blǒ lɔ̀nyìjìfánkan ganjì à. Ɖo tèkpɔ́n nù bì ná jɛ̀ nǔganjì ɔ́‚ è tó ɖo zàli xá azɔ̌nkwín ɔ́ wɛ hwɛ. - Ɖo 2013ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ kplékplé gbɛ̀tà gbɛ ɔ́ tɔn sɔ́ kézézǎn lɔ̀nyìjìfánkan ní nùkɔ́n yiyi kpó fífá kpàn‚ ɖè ɖo ayi ɖo azǎn 06ɔ́ lidosùn tɔn gbè. Ɖo tèkpɔ́n nù bì ná jɛ̀ nǔganjì ɔ́‚ è tó ɖo zàli xá azɔ̌nkwín ɔ́ wɛ hwɛ. Kplékplé gbɛ̀tà gbɛ ɔ́ tɔn‚ sɔ́ azǎn mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn ɖó é kplé xá Jeux Olimpique Modernes è blǒ ɖo azǎn 06ɔ́ lidòsùn xwè 1896ɔ́ tɔn è blǒ ɖo Athènes èe wú. Gbètà kplékplé gbɛ̀tà gbɛ ɔ́ tɔn è nyín «lɔ̀nyìjìfánkan‚ ali nùkɔn yiyi ɖagbè tɔn» xlɛ́ tɛ́nmɛ̀ ɖaxó lɔ̀nyìjìfánkan ɖe nú ɖuɖèjì lìnlìn 17 nùkɔn ná yi dagbè (Odd) tɔn èe; bó kà lɛ́ nyí mɛ̀ ɖè sí jíjɛ̀ lì nú mɛbi. Tògàn xóxó Suisse tɔn Adolf Ogi‚ è nyín nǔkplɔ́nmɛ̀tɔ́ tàjì nù kplékplé gbɛ̀tà gàn gbɛ ɔ́ tɔn Kofi Annan èe‚ ɖɔ̀ «lɔ̀nyìjìfánkan ɔ́‚ azɔ̌mɛ̀xwé gbɛ tɔn ɖè wɛ bɔ è nɔ̀ kplɔ́n: mɛ̀sisi kpó ɖuɖèjì má lìn ɖɔ mì wɛ nyín mɛ̀ ɖàgbè‚ fí è nɔ̀ sɔ́ dó tàmɛ̀ nú mɛ̀ ɖè ɖɔ ayìjìjɛ̀ ɔ́ kún nyín gbɛvivɔ ó. Lɔ̀nyìjìfánkan nǔ ɖè wɛ bó ná dó alɔ mɛ̀ dó súnnú kpó nyɔnu kpó dó acɛ ɖòkpó ɔ́ sín akpáxwé kpódó jlòkoko nìnɔ̀ nyɔnu lɛ́ɛ tɔn kpó. Mɔ xójlájlá kpó xó ɖɔ dó mɛ̀ ɖè gbè mɛ̀ tɔn nyín hɔgan ɖuɖèjì tɔn nú Odd sín dìn sɔ́ yi xwè 2030. Ɖo kplé atɔngɔ́ forum Smsi èe Union internationale des télécommunications (UiT) sɔ́ ɖo tè èe ɔ́‚ kplékplémɛ̀ ɖé ɖɔ xó mɔ̀ hùn ɖo nìnɔ̀mɛ̀ nyɔnu lɛ́ɛ tɔn gbɔn lɔ̀nyìjìfánkan kpó mɔ yàɖèyàɖè lɛ́ɛ kpó glámɛ̀. Ɖo lìdósùn xwè 2020ɔ́ tɔn mɛ̀ ɔ́‚ kplékplé gbɛ̀tà gbɛ ɔ́ tɔn bɔlu tɔn (Fifa) ɖo kplékplé gbɛ̀tà gbɛ ɔ́ tɔn gùdó ɖo xó ɖɔ nú tò #BeActive tɔn kɔn bó ɖo byɔ̀ byɔ̀ mɛ̀bi wɛ ɖɔ è nì wà nǔ bó jɛ dɛ́n nú cɛ́cú 20 nù mɛ̀xó lɛ́ɛ‚ cɛ́cú 60 nù yɔ̀kpɔ́vú lɛ́ɛ gbè ɖòkpó. Ɖo bibɛ̀mɛ̀ xwè elɔ̀ tɔn ɔ́‚ gbɛ̀tà ɔ́ dó akpá ɖɔ mì ná xokan bɔ mɛ̀bi ná mɔ̀ abàhwɛ kpó azɔ̌wanú ée kún kplá zàli xá Covid-19 èe bó kà ná lɛ́ byɔ̀ mɛ̀ ɖòkpó ɖòkpó ɖɔ é ní ɖíyɔ́ wàlɔ bó ná dó gló azɔ̌nkwín ɔ́. Gàn Fifa tɔn ɔ́ Gianni Infantino ɖɔ: «lànmɛ̀ ná nɔ ganjì ɔ́‚ ɖo nùkɔn nú nǔ bi.» Bɛ̀ sín égbé ɔ́‚ mi ɖo ná wà nǔ ɖo kpɔ́ bó ná dó ɖù ɖo Covid-19 jì; mi ɖò ná hwín gò ɖò bǔ bó ná liza xá azɔ̌n gbɔn abàhwɛ mínmá ɖò zǐnzǐn lìxo bó ná dó alɔ miɖè lɛ́ɛ bó ná dó ɖù ɖo azɔ̌n elɔ sí. Ɖó‚ ɖi lée lànmɛ̀ ná nɔ ganjì gbɛ̀tà gàn gbɛ ɔ́ tɔn Dr Tedros ɖɔ gbɔn èe ɔ́‚«mɛ̀ ɖòkpó sǐ hwlɛ́n éɖé à». Nù è ɖo xó ɖɔ dó xó ɖɔ dó mɛ̀ ɖè gbè mɛ̀ xá tòvi lɛ́ɛ sín kézézǎn wú wɛ ɔ́‚ è nɔ vɛ̀dó kézézǎn vɔ̀ tata wɛ sín. È nɔ lìn ɖɔ nǔwìwà tàjì wɛ à. Nǔ tàjì ɖèsú kà wɛ. Ɖo aklùnzǎngbè èe wà yi èe ɔ́‚ kàtólíkì mɛ̀ lɛ́ɛ blǒ nǔwìwà ɔ́ kpó awàjìjɛ̀ kpó. Yɛhwenɔ Hubert Kèdowidé‚ ɖɛ̌ mɛ̀ nu yehwenɔ gàn Kútɔ́nú tɔn sín agbàsá tɔn ɔ́ tínmɛ̀ nǔ nú mɛ̀ dó kézézǎn énɛ́ kpó ɖàgbè tɔn lɛ́ɛ kpó. .- Nù è ɖo xó ɖɔ dó xó ɖɔ dó mɛ̀ ɖè gbè mɛ̀ xá tòvi lɛ́ɛ sín kézézǎn wú wɛ ɔ́‚ è nɔ vɛ̀dó kézézǎn vɔ̀ tata wɛ sín. Yɛhwenɔ Hubert Kèdowidé‚ ɖɛ̌ mɛ̀ nu yehwenɔ gàn Kútɔ́nú tɔn sín agbàsá tɔn ɔ́ tínmɛ̀ nǔ nú mɛ̀ dó kézézǎn énɛ́ kpó ɖàgbè tɔn lɛ́ɛ kpó. Nǔ tɛ́ kà ɖo xó ɖɔ dó mɛ̀ ɖè gbè mɛ̀ xá tòvi lɛ́ɛ kpó nyíngléjá kàtólíkà tɔn kpó tɛ́ntín ? Kézézǎn xó ɖɔ dó mɛ̀ ɖè gbè mɛ̀ xá tòvi lɛ́ɛ sín xó ɔ́‚ tìtó kplékplé Vatican II tɔn wɛ. Kplékplé Vatican II tɔn ɔ́‚ kplé dàxó gbɛ ɔ́ tɔn ɖé wɛ bó nɔ̀ dó alɔ nyíngléjá ɔ́ bɔ è nɔ̀ gbatàmɛ̀ dó wǔvɛ̀ wɛn ɖàgbè jlàjlà tɔn wú. Ɖo wǔvɛ̀ énɛ́ lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́‚ ye ɖɔ xó dó xó ɖɔ dó mɛ̀ ɖè gbè mɛ̀ xá tòvi lɛ́ɛ wù. Énɛ́ gùdó ɔ́‚ ye kɛ̀nù dó gbètà ée Pápà Paul VI sɔ́ ɖo ayì dó azɔ̌wànǔ xó xó ɖɔ dó mɛ̀ ɖè gbè mɛ̀ tɔn lixo èe. Azɔ̌wànù énɛ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ azɔ̌wànù ɖé wɛ nyín bɔ è ná jlájlá wɛ́nɖàgbè ɔ́ ná bó ná lɛ́ wà mawù'zɔ̌ ná. Ɖo wèmá énɛ́ mɛ̀ ɔ́‚ è kɛnu dó ɖè è ná wà wɛ́nɖàgbè jlàjlà'zɔ̌ gbɔn èe wú. Nyíngléjá ɔ́ ɖo azɔ̌ wà wɛ ɖò tìtò Mawù xó ɔ́ tɔn jì nù tòvi lɛ́ɛ ná dó tǔn xó jɔ xó ɔ́. Sín kplé ɛ́nɛ́ ɔ́ hwenu ɔ́‚ nyíngléjá sɔ́ kézézǎn mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn ɖó tè bɔ è nɔ̀ ɖu ɖò aklùnzǎngbè è ɖo Jìxwé yiyi Jèzǔ tɔn kpó Yɛ̀sínsɛn kpó sín xwè'zǎn tɛ́ntín. Amɔ̀‚ azǎn 24ɔ́ alǔnsùn ɔ́ tɔn mɛ̀ tɛgbɛ ɔ́‚ è nɔ̀ ɖu Saint Francois Sales tɔn sín xwè ɖó é wɛ nyín xójlázɔ̌wàtɔ́ lɛ́ɛ sín gàn bɔ Pápà ɔ́ sín agbàsá ɔ́‚ nɔ̀ sɔ́ Pápà sín xó dó tò. Ɖo xó ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ Pápà nɔ̀ sɔ́ xótà ɖè d'ayì nù kézézǎn énɛ́. Ɖo xwè élɔ mɛ̀ ɔ́‚ aklùnzǎngbè è ɖo Jìxwé yiyi Jèzǔ tɔn kpó Yɛ̀sínsɛn kpó sín xwè'zǎn tɛ́ntín wɛ kó nyín aklùnzǎngbè azǎn 16ɔ́ nǔxwásùn tɔn ée kó wàyì èe. Gbè énɛ́ ɔ́ gbè wɛ‚ ɖù kézézǎn gbɛ ɔ́ tɔn‚ xó ɖɔ dó mɛ̀ ɖè gbè mɛ̀ xá tòvi lɛ́ɛ tɔn. Xwè ɖè lɛ́ɛ mɛ̀ mɛ̀bi nɔ̀ ɖu ɖo fí ɖòkpó ée ɔ́‚ mimá nyíngléjá xwédó tɔn lɛ́ɛ bi wɛ è ɖu ɖè xwè élɔ mɛ̀. Nɛ̀ è kà ɖu xwè mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn gbɔn ɖo Kútɔ́nú? Mimá nyíngléjá xwédó Kútɔ́nú tɔn ɖu é tɔn ɖo amǐsàxwé Saint Martin tɔn ɔ́ mɛ̀. Ɖo nǔwìwà ɔ́ dó mɛ̀ ɔ́‚ mi tínmɛ̀ xótà ée Pápà ɔ́ sɔ́ ɖ'ayì nù kézézǎn xwè élɔ mɛ̀ tɔn ée. Xótà ɔ́ wɛ nyín «Mí wà bó kpɔ́n». Xótà énɛ́ wú wɛ xó ɖìɖɔ mitɔn lɛ́ɛ jǐjɔ́n. Mi xo xójlázɔ̌wàtɔ́ ée ɖo Mimá nyíngléjá xwédó Kútɔ́nú tɔn mɛ̀ lɛ́ɛ èe kplé ɖó amǐsàxwé Saint Martin tɔn ɔ́ mɛ̀ ɖo Kútɔ́nú: gbɛ̀tá yɛhwe xíxà tɔn‚ hànjiji tɔn kpó ɖè lɛ́ɛ bi kpó. .- Xótà ɔ́‚ è sɔ́ ɖo èvanjiliǎ Jean tɔn sín akpáxwé 1‚ mimámɛ̀ 46ɔ́. Xa élɔ mɔ̀: nǔwìwà nùkɔntɔn Jivep tɔn: Aisa-Bénin kplé ɖo kpɔ́ nínɔ́ ɖo fífámɛ̀ ée Pápà ɔ́ ɖɔ èe‚ bó jló ná sɔ́ xó ɖɔ dó mɛ̀ ɖè gbè mɛ̀ xá tòvi lɛ́ɛ tɔn ní fífá nǔ tàjì ɖòkpó èe. Zàli xá Covid-19‚ ɖo ná klán mi à. Ɖo xó ɖiɖɔ mitɔn lɛ́ɛ hwenu ɔ́‚ mi ɖɔ xó ɖó ɖě mi ná zan azɔ̌wànǔ è ɖo mi sí lɛ́ɛ èe‚ bó ná yi mɔ̀ mɛ̀ lɛ́ɛ èe. Mi lɛ́ ɖɔ xó dó linlin è mɛ̀ acɛkpìkpà ɔ́ ɖè bó ná sɔ́ gbàvi nǔkpín gɔ̀nù tò ɔ́ tɔn lɛ́ɛ ɖó mɔkàn mìmɛ́ ɖòkpó jì èe ná zɔ́n bɔ Benêvi lɛ́ɛ ná nɔ̀ kpɔ́n yɛ mìmɛ́ . Mi lɛ́ ylɔ́ ényɔ́blǒtɔ́ ɖòkpó bɔ è wà tínmɛ̀ nyɔná è ɖò nǔ mɔ̀ nyínkɔ́ mɛ̀ nú nyíngléjá ɔ́ èe ní élɔ wà hùn gbàvi nǔkpín gɔ̀nù ɔ́‚ è ná mɔ̀ èe. Mi lɛ́vɔ ɖɔ nú mɛ̀ èe wà nù ɔ́ dó mɛ̀ èe ɖɔ ye ni sɔ́ nǔ ɖ'ayì nú xó ɖɔ́ dó mɛ́ ɖè gbè. Xójlázɔ̌wàtɔ́ xóxó kàtólikì lɛ́ɛ tɔn lɛ́ɛ ɖɔ xó nù mi dó lée ye nɔ̀ wà azɔ̌ yetɔn gbɔn èe wú. Énɛ́ lɛ́ɛ bi wɛ zɔ̀n bɔ yɛ̀hwexíxà gàn lɛ́ɛ mɔ̀ ɖɔ xó ɖɔ dó tò ɔ́‚ nǔ tàjì wɛ. Kézèzǎn énɛ́ sín xwè ɖuɖu ná nǔ kplɔ́n mɛ̀ ɖè dó mawù xó jlájlá jì. Mɛ̀ gègè ɖo Bénin bó vɛ́dó ɖɔ xó ɖiɖɔ kpówùn kpó nǔ xlɛ̌ mɛ̀ kpó wɛ nyí xó ɖɔ dó mɛ̀ ɖè gbè mɛ̀ sín. Ye tǔn ɖɔ é byɔ́ nǔ gègè à. Ɖo tàjì ɔ́‚ nù è ná mɔ̀ yɛ ɔ́ gɔ̀ nú gbè ɔ́‚ è nɔ̀ byɔ́ azɔ̌ mɛ̀ gègè tɔn kpó azɔ̌wànú gègè kpó. Xójlátɔ́ ɖòkpó è mɔ̀ ɖo gbàvi nǔkpín mɛ̀ èe ɔ́‚ azɔ̌watɔ́ gègè wɛ ɖo gudo tɔn bɔ è nɔ̀ byɔ́ kwɛ́ zǐnzán gègè kpó azǒwànú gègè kpó. Hùn mi ɖo ná ɖè vɔ̀nǔ sín ayì ɔ́ sín tà mitɔn mɛ̀ xá Xójlá xwé lɛ́ɛ. Xójlá xwé lɛ́ɛ ɔ́‚ ɖo akpá ɖèbu xwé ɔ́‚ byɔ́ akwɛ́ zǐnzán. Ɖè èe acɛkpìkpà ɔ́ ɖo kwɛ́ zàn wɛ nù nyɔná xójlázɔ̌wàtɔ́ lɛ́ɛ èe ɔ́‚ mɔ̀ wɛ xójlázɔ̌wàtɔ́ nyíngléjá tɔn lɛ́ɛ ɖo ná mɔ alɔgɔ̀ gbɔn. Xa è yɛ́ lɔ mɔ̀: tàmɛ̀ línlín: Yɛhwè xíxá ce nú azɔ̌wàtɔ́ Bénin tɔn lɛ́ɛ bi. .-Mi mɛ̀ bi mɔ̀ nùkún jɛ nǔ mɛ̀ Ɖo akpá énɛ́ xwé à. Ɖo xó ɖɔ dó mɛ̀ ɖè gbè mɛ̀ gúdó ɔ́‚ è blǒ amǐsà ɖo gan wǒ-we mɛ̀. Yɛhwenɔ́ Roger Sevoh‚ gàn bɔ dó gàn wu amǐsàxwé tɔn‚ gàn mawùxó jlájlá ɖo mimá nyíngléjá xwédó Kútɔ́nú tɔn wɛ blǒ amǐsà énɛ́ ɖo amǐsxwé Saint Martin Kútɔ́nú tɔn. Yɛhwenɔ́ wǒ-we wɛ blǒ amǐsà énɛ́‚ wùntǔn déví wǒ-we Jèzǔ tɔn lɛ́ɛ. Ɖi lée‚ xwè mitɔn wɛ ée ɔ́‚ mi ɖù wɔ̌xúxú ɖo mǐ mɛ̀ xójlátɔ́ lɛ́ɛ tɛ́ntín bó dó su tà ní nǔwìwà ɔ́. Nǔkplɔ́nmɛ̀ tɛ́ lɛ́ɛ kà gó sín mɛ̀? Nǔ tàjì ée è ná hin ée ɔ́‚ wɛ nyín ɖɔ xó ɖɔ dó mɛ̀ ɖè gbè mɛ̀ ɔ́‚ nǔ tàjì wɛ nyín nù yɛhwe'zɔ̌ mitɔn. Xó ɔ́ ɖo Mawù gɔn bɔ xó ɔ́ nyín Mawù. Xó ɔ́ húzú gbɛtɔ́‚ bó wá ɖo mi mɛ̀ bɔ mi mɔ̀ sùsù tɔn ɖi lée evánjíliǎ Jèzù tɔn ɔ́ ɖɔ gbɔn èe. Xó énɛ́ mɛ̀ ɔ́‚ Jèzù kú gùdó ɔ́‚ é lɛ́vɔ́ fɔ́n; có bó ná gó sín gbɛ élɔ mɛ̀ ɔ́‚ é ɖɔ nú ahwànvù tɔn lɛ́ɛ ɖɔ «Mì yi jlá wɛn ɖàgbè ɔ́ gbɔn fí bi bó sɔ́ mɛ̀ lɛ́ɛ dèvi» É ɖo ɖiɖɔ wɛ ɖɔ é ní jlá Mawù‚ é ní jlá nǔgbò kpó xomɛ̀ nyín nyɔ́ tɔn kpó. Bɔ ahwànvù tɔn lɛ́ɛ gbɔn gbɛ ɔ́ mɛ̀ bi bó jlá wɛn ɖàgbè ɔ́. Ɖi Jèzǔ ɖɔwun ɔ́‚ ye jlá wɛn ɖàgbè ɔ́‚ kpódó azɔ̌wànù hwe ɔ́ nù tɔn kpó. Jèzǔ nɔ̀ yi kplé xá mɛ̀ lɛ́ɛ ɖo Synagogues kpódó nɔ̀tɛ́n tò tɔn lɛ́ɛ kpó. .- Égbé ɔ́‚ Pápà byɔ́ mi ɖɔ mi ní yi mɔ̀ mɛ̀ lɛ̀ɛ. Xó ɖɔ dó mɛ̀ ɖè gbè mɛ̀ ɔ́‚ tó ɖó mɛ̀ tɔ́‚ xlɛ́ wɛ èɖè ɖɔ mí ɖo kpɔ́ xɛ́. É má ké ya nù tó ɖó mɛ̀ tɔ́‚ à ɔ́‚ xó ɖɔ xɛ́ sí hú kpá mɛ̀ à. Klisánwun lɛ́ɛ ɖo ná ɖi xɛsì dó ye ɖè wú à. Mɛ̀ ɖè ɔ́‚ má kà nyín jònɔ nù mɛ̀ ɖè ɔ́ ó. Mɛ̀ ɖè ɔ́‚ ná cí gbɔn ɖèbu hùn‚ è nì yɔ́lɔ́ ɛ̀ nɔvi. Lɛ̀ xa élɔ : Kézézǎn mɛ̀wi vi lɛ́ɛ tɔn: vosísà nù azɔ̌mɛ̀ yiyi vi wànɖowǔnànɔ́ lɛ́ɛ. .- Bó ná ɖuɖèjì ɔ́‚ è ɖo ná yi mɔ̀ ɛ̀n‚ bó ná zɔn ali xɛ̌‚ bó ná ɖɔ xó xɛ̌. Xó ɖɔ dó mɛ̀ ɖè gbè mɛ̀ ɔ́‚ mɛ̀bi'zɔ̌ wɛ. Xó ɖɔ dó mɛ̀ ɖè gbè mɛ̀ tɔ́‚ mɛ̀ é nɔ̀ tɛ́nkpɔ́n bɔ é nɔ̀ yi xó tɔn sé ée ɔ́‚ 3 wɛ nyín mɔ̀. Xó ɖɔ dó mɛ̀ ɖè gbè mɛ̀ tɔ́‚ é nyín tàgbà dɔn wà tɔ́ à. Mɛ̀ɖè wɛ bó nɔ̀ dɔn mɛ̀ dó wǔ. Pápà ɔ́ jìjɔ́n énɛ́ ɔ́ jí. Un ɖi ɖɔ‚ nǔ kplɔ́n mɛ̀ é ɖo kézézǎn énɛ́ mɛ̀ èe wɛ nyín ɖɔ gbɛ mitɔn ɔ́‚ nǔwa ɖó kpɔ́ xá mɛ̀ sín gbɛ wɛ. Kpɔ́nínɔ̀ ɔ́‚ è ɖó ná nyín awàjìjɛ̀ nú mi. Ɖè mi kó nyín tò ɖòkpó ɔ́ mɛ̀ vi‚ amǐsà ɖòkpó ɔ́ yi tɔ́ ée ɔ́‚ mi ɖo ná yi ɖó kpɔ́ bó dó alɔ mi ɖè. Xó ɖèvò tɛ́ mi ná lɛ́ hin? Nǔ ɖèvò ɔ́‚ wɛ nyín‚ è zán nɔ̀vi gbɛ xá nɔ̀zo mɛ̀ tɔn ɔ́‚ è nɔ̀ zɔ́n bɔ è nɔ̀ tǔn ganjì bó nɔ̀ tǔn lée è ná nɔ̀ kpɔ́ xɛ̌ gbɔn ée. Ɖo kplékplé mɛ̀ xá mɛ̀ ɖè ɔ́‚ è nɔ̀ mɔ nǔ è hin ɔ́‚ è ná hin mɛ̀ glé ée‚ bó nɔ̀ hɔ̀n ná. Mɛ̀ɖé mimɔ̀ ɔ́‚ xó ɖɔ ɖo nyanɛ́-nyanɛ́ gbè mɛ̀. Un dó gbè xójlázɔ̌wàtɔ́ Bénin tɔn lɛ́ɛ bi kpódó mɛ̀ è nyín wàn nù hwɛjìjɔ̀‚ nǔgbò‚ fífá kpó wànnyínyí kpó ɖo tò ɖòkpó ɔ́ mɛ̀ vi lɛ́ɛ mɛ̀ ée. Un byɔ́ ɖɔ xójlázɔ̌wàtɔ̀ ɖàgbè gègè nì jɔ̀ déjí bó nù kɔnɖóbu tòvi lɛ́ɛ tɔn kpó xójɔ̀xó ɖiɖɔ kpó ní myá nùkún ní ye. Ɖo xó tɔn ɖiɖɔ tà mɛ̀ ɔ́‚ Pápà ɔ́ flín xójlázɔ̌wàtɔ̀‚ ée kú dó nǔgbòtà mɛ̀ ɖo acɛ kpà nù mɛ̀ gànnàn-gànnàn sín tò mɛ̀ lɛ́ɛ kpódó xójlázɔ̌wàtɔ̀ ɖèɖè ɖo ahwàngbènù ée bó ná dó xlɛ̌ nylàndó ahwàn tɔn tohintɔ́ lɛ́ɛ bɔ̀ ye ná jò dó èe. Pápà ɔ́‚ jló ná sɔ́ xó ɖiɖɔ tɔn ɖi xó ɖɔ dó mɛ̀ ɖè gbè mɛ̀ sín nu. Mi nɔ̀ mɔ̀ gbɔn mɔ̀ hwebì nù à. Bó ná ɖuɖèjì ɔ́‚ è ɖo ná yi mɔ̀ ɛ̀n‚ bó ná zɔn ali xɛ̌‚ bó ná ɖɔ xó xɛ̌. Nɔ̀zò èe ɖo wǔvɛ tɛ́nmɛ̀tɛ́nmɛ̀ mɛ̀ èe‚ ɖo gbɛjɔgbɛ ɖè mɛ̀ à. Hun syínyɛ́ dó lànmɛ̀ nù mɛ̀ ɔ́‚ mɛ̀ gègè nɔ̀ jɛ‚ ɖo tàjì ɔ́‚ súnú lɛ́ɛ bɔ è nɔ̀ hu mɛ̀ béléwúní é má yáwǔ mɔ̀ à ɔ́ nɛ́. Wǔvɛ mímɔ́ ɖàxó ée sé wɛ ye ɖè ɔ́‚ azɔn gbigbɔ̀ ɖàgbè. . - Mɛ̀ èe ɖo wǔvɛ tɛ́nmɛ̀tɛ́nmɛ̀ mɛ̀ èe‚ bó lɛ́ ɖo hunɖiwɛ èe ɖo gbɛjɔgbɛ ɖè mɛ̀ à. Wǔvɛ mímɔ́ ɖàxó ée sé wɛ ye ɖè ɔ́‚ azɔn gbigbɔ̀ ɖàgbè. Nǔ ɖòkpó è nɔ̀ dó ya nù mì è ɔ́‚ wɛ nyín hun ɖidi ɖo lànmɛ̀. Nú un jɛ wǔvɛ sé jì ɔ́‚ un nɔ̀ wá dotóxwè élɔ bɔ dotó lɛ́ɛ‚ nɔ̀ dó hun nù mì. Un wà xwé gbè ɔ́‚ un nɔ̀ dìn fɔ̀nmàsìn lɛ́ɛ zínzàn dé nú bó nɔ̀ dó mɔ̀ nyìn ɖé. Un wà tɛ̀gbɛ ɔ́‚ yě nɔ̀ ɖɔ yě ná glɔn mi. «Un ɖo gbèsísɔ́ mɛ̀ à ɖó un ɖò kwɛ́ à.» nǔ ɖè èe Charles-le-bon B.‚ hunɖitɔ́ è kplé xá ɖo mɛ̀glɔ́tɛ́n ɖo dotóxwè Herbert Koutoukou Maga Kútɔ́nú tɔn èe ɖɔ énɛ́. Ɖo dotóxwè énɛ́ ɔ́‚ dotó ayìsɛ́n é ɖo gàn Dorothée Akoko Kindé Gazard sín acɛglɔ̀ ée nɔ́ yí gbè bi gbè ɔ́ hunɖitɔ́ gègè. Ye mɛ̀ bi nɔ̀ kpé nùkún dó hunɖitɔ́ lɛ́ɛ wú kpó akwɛ́ è sɔ́ ɖó tè ní yě kpán. Charles-le-bon B. ɔ́‚ sín xwè 2015ɔ́ mɛ̀ wɛ è kó mɔ̀ azɔn énɛ́ ní ɖè hwenu è ɖo xwè 17 ɖò wɛ ée. Hùn è wà glɔn ɛn ɖò Cnhu Kútɔ́nú tɔn. Charles-le-bon B. kpó mɛ̀ tɔn lɛ́ɛ kpó wɛ ɖò kpɔ́. Yě mɔ̀ azɔ̌ ɖè ɔ́‚ yě nɔ̀ wa bó nɔ́ ɖu nǔ ná. Mi nɔ̀ mɔ̀ alɔgɔ́ ɖòkpó ɔ́ à. Mi mɔ̀ azɔ̌ ɖè ɔ́‚ yě nɔ̀ wa bó nɔ́ ɖu nǔ ná. «Nù‚ un yi dotóxwè ɔ́‚ nɔvi ce wɛ nɔ̀ xokan bó nɔ̀ hin nǔɖùɖù wá nù mi bó nɔ́ lɛ́ sú dotóxwè kwɛ́ ɔ́.» wɛ azìnzɔ̀nnɔ̀ ɔ́ ɖɔ‚ ɔ́dɔ̀násì ɖò alɔ mɛ̀‚ akpo mɛ̀ ɖo vɔ̀. Huges G.‚ nǔkplɔ́nmɛ̀tɔ́ azɔ̌mɛ̀xwé lìnsínmɛ̀tɔ́n xá ɔ́ mɛ̀ tɔn lɔ̀ ɖo hunɖiɖi'zɔn énɛ́ lɔ jɛ̀ wɛ. Vògbìngbɔn ée ɖo è nyɛ́ tɔn mɛ̀ èe‚ wɛ nyín ɖɔ sín hwenu é ɖó sùnzán 28 ée wɛ é kó mɔ̀ azɔn énɛ́ ní bɔ sín hwe énɛ́ nù ɔ́‚ é sɔ́ ɖó gbɔjɛ̀ à. Aklùnzǎngbèglá lɛ́ɛ bi mɛ̀ ɔ́‚ é ɖó ná nɔ̀ yi dotóxwè akpáxwé nɔ̀ kpé nùkún dó hunɖiɖi wú èe‚ bɔ è ná nɔ̀ wa azɔ̌ nì. Wǔvɛ tɔn bɛ̀ sín gbè èe gbè é gblé wǔ kpó làmu kpó dó nǔxlɛ́mɛ̀lɔvi tɔn ɖo kpɛvi ée. È gbɔn dotóxwè bì có‚ hunɖiɖi ɔ́‚ xwɛ à. Huges G. ɖɔ mí kùn ɖu gbɛ ɖè ɖo kpɛvi tɔn ó; mí kùn nɔ̀ mɔ̀ agbɔn bó ná yi azɔ̌mɛ̀ ganjì mɛ̀ ɖè lɛ̀ ɖɔwun ó. Un gblé wǔ ɖo fí ɖè ɔ́‚ un nɔ̀ gɔn azɔ̌mɛ̀ nù azǎn gègè. Hwe énɛ́ nù wɛ é wà jlɛ́ dotóxwè akpáxwé ée bɔ è nɔ̀ ylɔ hwe énɛ́ nú ɖɔ Chimax ée nɔ̀ kpé nùkún dó hunɖiɖi wú èe nú mɛ̀ ce lɛ́ɛ . É yi dotóxwè énɛ́ ée ɔ́‚ yě kpɔn ɛ́n bó mɔ̀ azɔn ɔ́ ɖo làn tɔn mɛ̀. Nǔ ée wú wɛ nɔ̀ zɔn bɔ akpà nɔ̀ kú ée ɔ́ ɖo 4% ɖo làn tɔn mɛ̀. Hwe ɔ́ nù ɔ́‚ é nɔ̀ yí hunsin bó ée yě nɔ̀ sà ɖòkpó 2.000f bó nɔ̀ dó nù mí. É tínmɛ̀ ɖɔ‚ é nɔ̀ xo xà mɛ̀ ce lɛ́ɛ ɖo hunsìn'kpo énɛ́ ɔ́‚ è ɖo ná dó we nù mí zànzàn‚ we gbàɖa nù azǎn tɛ́nwe jɛ̀jì mà lɛn mɛ̀ glɔnglɔn kwɛ́ lɛ́ɛ. Mɛ̀ tɔn lɛ́ɛ nɔ̀ zàn akwɛ́ hú 200.000f ɖo aklùnzǎngbèglá ɖòkpó mɛ̀. Ayisɔ̀nmɔ̀ ɔ́‚ ɖo kɔ́nyásùn xwè 2020ɔ́ mɛ̀‚ nǔ ɖè wɛ̀ dó kolí ɖó hunɖiɖi ɔ́ wú bɔ mà ɖó ayi tɔn ɔ́ mɛ̀ tɔn lɛ́ɛ zàn 163.000f. Ɖo azɔngbìgbɔ̀ ɔ́ hwe nù ɔ́‚ dotó lɛ́ɛ mɔ̀ ɖɔ‚ è kún nyín azɔ̌ yetɔn ó. Kàkà wà dìn ɔ́‚ koli ɔ́‚ wùnwùn ɔ́ nɔ́ vɛ́ wù ni. «Yě tínmɛ̀ nù mi ɖɔ‚ sín kpɛvi ce ɔ́‚ un nɔ̀ ɖi hun.»mɔ̀ wɛ è ɖɔ. Un ɖo azɔ̌ wà wɛ dín èe ɔ́‚ é nɔ̀ vɛwǔ nù mi ɖó‚ ɖo aklùnzǎngbèglá ɖòkpó mɛ̀ ɔ́‚ koli ɔ́ nɔ̀ tɛ. É ɖɔ: «Un ɖo tè ɖo afɔ ɔ́ jì kpɛ ɖè ɔ́‚ koli ɔ́‚ nɔ̀ vɛ́.» Gànhɔnyitɔ́ kplɔ́nyijì alàvɔ́ kpó‚ dó bà ní nù kpó‚ Eléonore Yayi Ladékan yì kplɔ́nyijì alàvɔ́ xwé Parakou tɔn axɔ́súzǎgbè azǎn 7ɔ́ nǔxwásùn ɔ́ tɔn mɛ̀. É tɔ́n énɛ́ bó ná dó lìxà xá cɔ̀cɔ̀ dó ní nyɔnu lɛ́ɛ ɖo kplɔ́nyijì alàvɔ́ lɛ́ɛ; nǔ mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn ɔ́‚ é kó bɛ́ sín aklùnzǎngbèglá we mɛ̀ ɖo kplɔ́nyijì alàvɔ́ Abomey-Calavi tɔn. É gbɔn yɛkàn énɛ́ lɛ̀ bó hùn nǔ sín kplɔ́nyijì alàvɔ́ xɔ́ Flash tɔn nu. .-É tɔ́n énɛ́ bó ná dó lìxà xá cɔ̀cɔ̀ dó ní nyɔnu lɛ́ɛ ɖo kplɔ́nyijì alàvɔ́ lɛ́ɛ; nǔ mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn ɔ́‚ é kó bɛ́ sín aklùnzǎngbèglá we mɛ̀ ɖo kplɔ́nyijì alàvɔ́ Abomey-Calavi tɔn. É gbɔn yɛkàn énɛ́ lɛ̀ bó hùn nǔ sín kplɔ́nyijì alàvɔ́ xɔ́ Flash tɔn nu. Acɛkpìkpà ɖo gàn dó wɛ‚ zalì xá wɛ có bɔ cɔ̀cɔ̀ dó ní nyɔnu lɛ́ɛ ɖo kplɔ́nyijì alàvɔ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ kó vɔ à. Yě kó blǒ nǔ mɔ̀ wùnkɔ́ hín yì afɔtɔn mɔ̀ dìn. Gànhɔnyitɔ́ kplɔ́nyijì alàvɔ́ kpó‚ dó bà ní nù kpó‚ Eléonore Yayi Ladékan bó ná dó ɖuɖèjì ɔ́‚ yì mɔ̀ nǔ mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn blǒ tɔ́ lɛ́ɛ bó kàn xó byɔ́ yě. É blǒ mɔ̀ bó ná dó zé azɔ̌watɔ́ kplɔ́nyijì alàvɔ́ tɔn sín ayi ɖó nǔ jì. Mɛ̀ ɖè má sé à ɔ́‚ é ná ɖè èe sín azɔ̌mɛ̀. É hú gàn ɔ́‚ hwɛɖɔ̀tɔ́ lɛ́ɛ ná ɖɔ ée kpó èe. Gànhɔnyitɔ́ kà lɛ́ tínmɛ̀ ɖè èe é ná blǒ gbɔn bó ná gló ée wú. Bó ná ɖuɖèjì ɔ́‚ azɔ̌watɔ́ kplɔ́nyijì alàvɔ́ tɔn lɛ́ɛ bì sín azɔ̌ wɛ. Énɛ́ gùdó ɔ́‚ kplɔ́nyijì alàvɔ́ gàn Prosper Gandaho‚ kplɔ́n nǔ ɖè lɛ́ɛ yě bó ná lizà xá nǔ énɛ́. É lɛ́ ɖɔ xó gègè dó cɔ̀cɔ̀ dó ní nyɔnu lɛ́ɛ wú. Nǔkplɔ́nmɛ̀tɔ́ Diane Gandonou, Clarisse Tama, Christine Ouinsavi, Mocktar Adamou kpódó mɛ̀ wegɔ́ Holden Fatigba‚ é xo kpóɖó nù gàn kplɔ́nyijì alàvɔ́ tɔn ée lɔ ɖɔ xójɔxó gègè. Énɛ́ gùdó ɔ́‚ gànhɔnyitɔ́ gbɔn yɛkàn wiwà tɔn ɔ́ mɛ̀ bó hùn nù sín nɔ̀tɛn yɔ̀yɔ̀ gàn Flash tɔn nu. Abraham Zinzindohoué‚ gbɛ̀vi‚ gàn gbàsá Union Progressiste tínmɛ̀ lée é sɔ́ sún kú má nɔ̀ sùn domɛ̀ tògàn ɔ́ tɔn gbɔn ɖo lidosùn xwè 2021ɔ́ mɛ̀. Gbàvi bóùnbóùn gɔnu Frissons tɔn wɛ ɖɔ mɔ̀ ná ɖo tɛ̌nigbè azǎn 25ɔ́ alǔnsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè. Abraham Zinzindohoué tínmɛ̀ lée è sɔ́ Mariam Talata‚ sún kú má nɔ̀ sùn domɛ̀‚ tògàn ɔ́ tɔn gbɔn ɖo tɛ̌nigbè azǎn 25ɔ́ alǔnsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè gbɔn èe. Ɖo xó tɔn lɛ́ɛ mɛ̀‚ é tínmɛ̀ ɖɔ sún kú má nɔ̀ sùn domɛ̀‚ tògàn ɔ́‚ sísɔ́ ɔ́‚ gló gbè ɔ́ gbè. «Azɔn atɔn jì wɛ é sɔ́ ɖó. É ɖɔ:« yě mɛ̀ we é cítè èe‚ Robert Gbian kpó Sacca Lafia kpó ɔ́‚ mɛ̀ 17 wɛ sɔ́ wèmá nú ɖòkpó ɖòkpó yě tɔn.>> Abraham Zinzindohoué ɖɔ: «Ɖo agbo kpan zo tɛn énɛ́ ɔ́‚ è gbɔ̌ byɔ́ alɔgɔ tògàn ɔ́ tɔn. Mi tínmɛ̀ nǔ lɛ́ɛ bi ni. Fí énɛ́ tògàn ɔ́‚ dó ɖɔ̀ é ni sɔ́ nyɔnu ɖè. Mɔ̀ wɛ mi sɔ́ gàn bɔ dó gàn wu ɖɛ̀mɛ̀nu gbásà ɔ́ tɔn Mariam Talata.» Hùn Mariam Talata wɛ xwè agbàhwlɛ́ntɛ́n xà tògàn ɔ́. Mariam Talata ɔ́‚ xwè 54 wɛ é ɖo‚ bó ɖo vi ɛnɛ̀. Gàn nǔkplɔ́nmɛ̀tɔ́ lìnsínmɛ̀ tɔn bó kà lɛ́ nyín nǔkplɔ́nmɛ̀tɔ́ dòzògbèjì nǔkplɔ́nkplɔ́n é nɔ́ ylɔ́ ɖɔ philosophie ée mɛ̀. Xwè 2019ɔ́ mɛ̀ wɛ é yi ɖɛ̀mɛ̀nu gbàsá ɖo gànhɔnyitɔ́ tò tíntìn tɔn‚ Sacca Lafia sín tɛnmɛ̀. "Gbɛ̀tà Axɔ́sú mɔ̀ dó ná mà ɖo nu ɖe mɛ̀ Afique et Mérites ɖo wùntun azɔ̌mɛ̀xwé ""Vidéo Leader"" Didier Toulassi tɔn ɖo síbígbè azǎn 06ɔ́ xwèjísùn xwè 2021ɔ́ ɖo azɔ̌mɛ̀xwé ɖòkpó énɛ́." Lìnlìn ɔ́ wɛ nyín ɖɔ‚ é ná zé nǔkplɔ́nmɛ̀ mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn‚ é nɔ̀ zɔ́n bɔ è nɔ̀ yáwǔ mɔ̀ azɔ̌ ɖo mɛ̀wigbéjì èe sín alɔ dó agà. È blǒ nù mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn bó dó zé nǔkplɔ́nmɛ̀ mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn‚ é nɔ̀ zɔ́n bɔ è nɔ̀ yáwǔ mɔ̀ azɔ̌ ɖo mɛ̀wigbéjì èe sín alɔ dó agà bó ná dó lizà xá azɔ̌màmɔ̀. "Énɛ́ ɔ́ sín lìnlìn mɛ̀ wɛ gbɛ̀tà axɔ́sú mɔ̀ dó ná mà ɖo nu ɖe mɛ̀ Afique et Mérites bó dó ɖò azɔ̌mɛ̀xwè ""Vidéo Leader"" wùntun ɖó alɔ èe dó jɔ́wùnjɔ́já lɛ́ɛ é ɖè ɖo Bénin èe wú." "Dr Hugues Tosso‚ gàn ONG Afique et Mérites tɔn nùkún mɛ̀ wɛ è zè ajɔ ɖàxó énɛ́ ɔ́ jó nù Didier Toulassi‚ azɔ̌mɛ̀xwè gàn ""Vidéo Leader"" ɖè." Énɛ́ gùdó ɔ́‚ è sɔ́ azɔ̌mɛ̀xwé ɔ́ ɖo hà azɔ̌mɛ̀xwé ɖàxó‚ mɛ̀wigbéjì tɔn lɛ́ɛ há. Ɖo xó ɖiɖɔ‚ Dr Hugues Tosso tɔn mɛ̀ ɔ́‚ sín xwè 10 ɖi ée ɔ́‚ ONG Afrique et Mérites nɔ́ kpɔ́n hlɔ̀nhlɔ̀n nǔkplɔ́nmɛ̀ tɔn amɔ̀ ɖo xwè 2020ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ lée nǔkplɔ́nmɛ̀ nɔ̀ hun azɔ̌li gbɔn èe‚ wɛ mi kpɔ́n. Didier Toulassi dó kú ní ONG Afrique et Mérites tawùn nù súsú ée ná azɔ̌mɛ̀xwé ɔ́ èe. É zɔ́n dó énɛ́ wú bó da kúnnúɖéwèmá Bac ɖo tɔ́ lɛ́ɛ ɖɔ yě nì wà bɛ̀ azɔ̌mɛ̀xwé mítɔn bó ná dó yáwǔ ɖò kúnnúɖéwèmá azɔ̌ tɔn ɖo xwè 2 mɛ̀. Mɔ̀ ɖòkpó ɔ́‚ kplɔ́nyijì alàvɔ́ vi kplɔ́nyijì alàvɔ́ Vidéo Leader tɔn‚ xwè afɔtɔn ɖi èe tɔn ɔ́‚ Bamènou Christiane kpó Soumeyer Abassou kpó lɔ̀ ɖè kùnnù nyɔwà kplɔ́nyijì alàvɔ́ xwé ɔ́ tɔn. Yě zɔ̀n dò énɛ́ wú bó lɛ́ dó kú nù azɔ̌mɛ̀xwé ɔ́ sín gàn lɛ́ɛ ɖo alɔ yě lɛ́ dó yě ɖo azɔ̌ mímɔ̀ línu èe. Ajɔɖutɔ́ ɔ́‚ xwè 29 é wà azɔ̌ ná èe ɔ́‚ é gɔn ajɔ yì gbè ɖè à. Azɔ̌mɛ̀xwé Maria Gracia blǒ kézézǎn hɔn hun kɛ́ tɔn ɖo axɔ́súzǎngbè azǎn 07ɔ́ nǔxwásùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè. Kézézǎn énɛ́ è sɔ́ ɖó tè èe zɔ́n bɔ azɔ̌mɛ̀ vi gbɛ̀tà ACA tɔn lɛ́ɛ sɔ́ nǔ ée‚ yě nyɔ blǒ èe‚ dó agun. Xlɛ́ vitɔ́ lɛ́ɛ‚ nǔ èe yě gnɔ̀ blǒ ɖo hwìndó lìnu èe. Énɛ́ ɔ́ wɛ zɔ́n bɔ́ yě kplé bó sɔ́ kézézǎn mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn ɖó tè. Gàn gbɛ̀ kplé kplé mɛ̀ ée sɔ́ kézézǎn mɔ̀ nyínkɔ́ tɔn ɖó tè‚ dó gbè mɛ̀ bi bó xlɛ́ nǔ vi lɛ́ɛ nyɔ́ blǒ bi. .- Vi lɛ́ɛ ji han bó lɛ́ ɖù wè tàwùn káká ɔ́ jɛ Maxime Sofonnou azɔ̌mɛ̀xwé nɔ̀ ɔ́ jì‚ ɖò ayì énɛ́ jì. Ɖo awàjìjɛ́ nǔkpɔ́ntɔ́ lɛ́ɛ tɔn mɛ̀. Azɔ̌mɛ̀xwé sa xójláwèmá tɔn nùkɔn tɔn ɔ́ Maria Gracia‚ ɖo tɛn énɛ́ mɛ̀. Gbɛ̀ hin ɖó tè tɔ́‚ Guy Stéphane Ayégbé ɖɔ xójláwèmá énɛ́ ɔ́‚ nǔ wìwá azɔ̌mɛ̀vi lɛ́ɛ tɔn wɛ. É ɖɔ azɔ̌mɛ̀vi lɛ́ɛ wɛ wlàn xójláwèmá énɛ́ ɔ́ bi. B.- Nǔ ɖidá gbɛ̀tà ɔ́ lɔ xlɛ́ nǔ tɔn lɛ́ɛ. Yě lɔ mɔ̀ xlɛ́‚ agbádé wúwú jɛnɔ̀ kpó sàládí blǒ kpó atín sín sɛ́n. Nǔ énɛ́ lɛ́ɛ dɔn nǔkpɔ́ntɔ́ lɛ́ɛ tàwùn. Yě kà lɛ́ blǒ mánáhin dó coronavirus jì. Kézézǎn hɔn hun kɛ́ tɔn énɛ́ wà fífónu ganjì kpó ɖɔ̀ nú è sé vi lɛ́ɛ jì kpɔ́ntɔ́ Martial Hessou tɔn kpó. É ná lɛ́ blǒ nǔ énɛ́ ɖo xwè ɖè ɔ́ mɛ̀. Bɔ azɔ̌mɛ̀xwé ɔ́ vi lɛ́ɛ ná lɛ́ blǒ‚ hwìndo mitɔn lɛ́ɛ sín nu yɔyɔ ɖèvò. Tògàn Patrice Talon ɖɔ̀ xó gbɔn Radio France Internationale kpó France 24 kpó dó kúnnúɖéwèmá è yì wɛ yě ɖè gbɔn gùdó dìn èe jì. É blǒ nǔ énɛ́ ɖo axɔ́súzǎngbè azǎn 30ɔ́ xwè 2021ɔ́ tɔn gbè. Ɖò tògàn sísɔ́ azǎn 11ɔ́ lidosùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɖo Bénin, sín nùkɔn kpó gùdó tɔn kpó ɔ́‚ é wìlí mɛ̀ gègè ɖo ahwàn mɛ̀ é má ɖo gbè ɖòkpó ɔ́ dó wɛ xá acɛkpìkpà ɔ́ ǎ èe tɔn mɛ̀. Ɖo xó èe tògàn Patrice Talon ɖɔ xá xójlázɔ̌wàtɔ́ RFI kpó France 24 tɔn kpó ɔ́‚ é tínmɛ̀ xó Rekya Madougou kpó Nǔkplɔ́nmɛ̀tɔ́ ɖàxó Frédéric Joël Aïvo tɔn kpó: «Yě ɖo tòxóɖɔgbɛ̀tà ǎ. Yě fɔ́n sín amlɔ̀ mɛ̀ kpówun bó ɖɔ è kùn ná blǒ tògàn sísɔ́ ó. Yě ɖɔ gbɔn fíbì. Tògàn ɔ́ ɖɔ: è byɔ́ mɛ̀ lɛ́ɛ ɖɔ yě nì hu mɛ̀‚ é ní já mɛ̀ ɖi Burkina kpó Mali kpó ɖɔwun ní tò ɔ́ ná wlízo bó nú é kó yá ɔ́‚ é ná dó hwɛ gbɔ.» Ɖo xó tɔn lɛ́ɛ ɖiɖɔ mɛ̀ é tínmɛ̀ hwɛjìjɔ́ è dò gànhɔnyìtɔ́ xóxó hwɛɖiɖɔ tɔn Rekya Madougou kpó Nǔkplɔ́nmɛ̀tɔ́ ɖàxó Frédéric Joël Aïvo kpó wɛ è ɖè èe. É ɖɔ :«Yě yì nǔdòsíntɔ́ ɖàxó ɖè lɛ́ɛ.» Tògàn ɔ́ ɖɔ‚ élɔ tɔn yě blǒ ée ɔ́‚ hwɛ sɔ́ kɛ mɛ̀ kún ɖè mɛ̀ ó. É ɖɔ: «Sɛ́n mɛ̀ jɛ tɔ́ hwɛhwɛ kún jɛ xá hwɛ sɔ́ kɛ ó. É ɖɔ: è blǒ mɔ̀ hùn‚ è wà nǔ nyín dó. » Gànhɔ̀yìtɔ́ Jean-Michel Abimbola‚ gbɛ̀vi dòdó BR tɔn‚ bɔ dó wégbò jì nɔ̀ tɔ́ BR tɔn‚ gósín tòxóɖɔgbɛ̀tà BR tɔn mɛ̀. É ɖɔ nǔ è wú è gósín mɛ̀ èe. Jean-Michel Abimbola« Mɛ̀ ce lɛ́ɛ mì‚ ali ce ɖyɔ́ ɖo tòxóɖiɖɔ lí nù.» É ká nɔ̀ tè ɖo fí nɛ́ à. É ɖɔ«Gbɛ̀ gósín ce énɛ́ ɔ́‚ è ná víví nú mɛ̀ ɖè‚ bó ná kpácá mɛ̀ ɖè‚ có bó kà ná lɛ́ vɛ́ nú mɛ̀ ɖè». «Un gósín gbɛ̀ ɔ́ mɛ̀ ɖó línlín nùkɔn ná yi tɔn ée mɛ̀ un ɖè xá tògàn ɔ́‚ ná ɖyɔ́ à wú.» É ɖɔ«Un mɔ̀ ɖo tòxóɖiɖɔ mɛ̀ ɖɔ‚ ali jlɔ̀jlɔ̀ ɔ́‚ kún nyín ali yìyà ɔ́ ó.» Nájinɔ̀ LadyShine ɖu ɖo agbahwlɛ́nhwlɛ́n ɔ́ jì. .- Carina Sen kpó Gyovanni Houessou sɔ́ Bénin sín afɔ sɔ́ ɖó tè ɖo fífónú agbahwlɛ́nhwlɛ́n han 3ɔ́ The Voice Afrique Francophone tɛ́n. Agbahwlɛ́nhwlɛ́n énɛ́ ɔ́‚ è blǒ ɖo síbígbè azǎn 1ɔ́ xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɖo adɔ̀tɛ́n Ivoire ɖo Côte d'Ivoire. «È nì kplé è nyɔ̀wàtɔ́ gbɛ ɔ́ tɔn lɛ́ɛ » wɛ lìnlìn The Voice Afrique Francophone tɔn. Afɔsɔ́ɖotètɔ́ Bénin tɔn Gyovanni Houessou mɔ̀ 23‚32% bó nyín mɛ̀ wegɔ́; bɔ Carina Sen mɔ̀ 19‚31% bó nyín mɛ̀ atɔngɔ́ bɔ Burkina nù LayShine mɔ̀ 39‚01 bó nyín mɛ̀ nùkɔn tɔn ɔ́. È blǒ nǔ lɛ́ɛ bì ée ɔ́‚ Bénin mɔ̀ mɛ̀ we bɔ yě nyí fífónù agbahwlɛ́nhwlɛ́n tɔn. Yě ɛnɛ̀ wɛ wá fífónù énɛ́: Bénin nù we‚ Togo nù ɖòkpó kpó Burkina nù ɖòkpó kpó. Carina Sen èe mɛ̀sí tɔn nyín Lokua Kanza èe‚ wɛ wà ji han jɛ nùkɔn. Énɛ́ gùdó ɔ́‚ Togo nù Foganne èe mɛ̀sí tɔn nyín Hiro èe‚ jɛ fínɛ́. Bɔ Gyovanni èe mɛ̀sí tɔn nyín Charlotte Dipenda èe wà jɛ gùdó. Bɔ Burkina nù LadyShine wà sú tà nù dìndìn yětɔn nùkɔn tɔn. Èe Hansìnɔ̀ Hiro‚ Charlotte‚ Youssoupha kpó Lokua Kanza jihan gùdó ɔ́‚ akpáxwé wegɔ́ bɛ̀ sín Carina Sen ji‚ bɔ è wà ji han ɖò kpɔ́ xá hansínɔ̀ Côte d'Ivoire nù Kerozen. Bɔ agbahwlɛ́nhwlɛ́ntɔ́ Burkina tɔn xo kpó ɖó ná. Hansìnɔ̀n Gyovanni xó kpóɖó ná xá hansìnɔ̀ ɖèvò. Agbàhwlɛ́nɔ́ Togo tɔn gbɔn gùdo bo wà kpó Hansìnɔ̀ Sèssimè Bénin tɔn. Hansìnɔ̀ nǔkplɔ́mɛ̀tɔ́ lɛ́ɛ ɔ́ ká gɔn agbahwlɛ́ntɔ́ énɛ́ lɛ́ kpà ǎ. Kɛ́nsɔ́númɛ̀tɔ́ ɖòkpó ɖɔ«Un mɔ̀ ɖɔ agbahwlɛ́ntɔ́ lɛ́ɛ ɔ́ lɛ́ dó gàn déjì gbàdànu élɔ́.» Agbahwlɛ́ntɔ́ lɛ́ɛ lɔ̀ mɔ̀ gɔn xó ɖɔ ɖo kpà ɔ́ gùdó ǎ. Yě mɛ̀ ɖòkpó ɖɔ«Agbɔn ce bi wɛ un zàn.» Claudy Siar wɛ nɔ̀ nǔ mɔ̀ nù; kɛ́nniná wɛ nyí nǔ ɖàxó nǔwìwà ɔ́ tɔn. Nǔkpɔ́ntɔ́ lɛ́ɛ wɛ nyí kɛ́nsɔ́nùmɛ̀tɔ́ ɖàxó ɔ́. Kúpú sɔ́ ní ɖuɖèji tɔ́ ɔ́‚ wɛ wà sú tà ní nǔwìwà ɔ́; Bɔ nùkún lɛ́ɛ bi jɛ̀ xwè è jà èe tɔn jí. Axɔ́súzǎngbè azǎn 30ɔ́ nǔxwàsùn ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ gàn Burkina tɔn lɛ́ɛ sɛ́ yòvó atɔn nǔdòsintɔ́ lɛ́ɛ hu èe dó Ibérique. Ɖè èe yě ɖɔ gbɔn ée ɔ́‚ xójlázɔ́wàtɔ́ we‚ nǔkplɔ́nmɛ̀tɔ́ ɖòkpó wɛ yi zùngbó Pama tɔn mɛ̀. Gan we dín cɛ́cú kànɖè wɛ jɔ̀mɛ̀hún sɔ́jà Espagne tɔn lɛ́ɛ tɔn cítè sín jɔ̀mɛ̀hún jàyi tɛ́n Ouagadougou tɔn. Ɖi lée Yaya Boudani ɖɔ gbɔn èe ɔ́‚ cyɔ́gbà‚ yòvó atɔn nǔdòsintɔ́ lɛ́ɛ hu èe tɔn wɛ ɖè mɛ̀. Yě wlàn unkɔ́ yětɔn lɛ́ɛ ɖó cyɔ́gbá yětɔn wù. Cyɔ́ Irland Rory Young tɔn wɛ byɔ́ mɛ̀ jɛ nùkɔn bɔ xójlázɔ́wàtɔ́ Espagne tɔn lɛ́ɛ jɛ gùdó ná. Agence Presse France tɔn ɖɔ gàn Burkina tɔn lɛ́ɛ kún nɔ̀ gùdó nú nǔ lɛ́ ɖè ó. Gàn lɛ́ɛ ɖè ká ɖɔn xó ɖè ǎ. .- Yě mɛ̀ èe sɔ́ Burkina sín afɔ ɖò tè wɛ nyín ahwàngàn Moussa Cissé wɛ sɔ́ gànhɔnyìtɔ́ tò gùdó tɔn sín afɔ sɔ́ ɖó tè kpó mɛ̀ dèvò kpó. Afɔsɔ́ɖótètɔ́ Espagne tɔn kpó mɛ̀ èe xo kpóɖó ní èe kpó gɔ ná. Amɔ̀‚ yě mɛ̀ gàn tò we lɛ́ ɖè tɔn ká ɖɔ xó ɖè káká yi fífónù‚ nǔwìwà ɔ́ tɔn à. Ɖi lée ahwàngàn Burkina tɔn ɖòkpó ɖɔ gbɔn èe ɔ́‚ yě bi cí xwǐí mɔ̀ bó ná dó ná xlɛ́ ɖɔ nǔ èe jɛ ée myá nùkɔn. .- É ká lɛ́ kánbyɔ́ è ɖè ɖɔ à ni wú‚ yòvó atɔn énɛ́ lɛ́ɛ ká yi fí baɖabaɖa mɔ̀wúnkɔ́. Nǔ lɛ́ɛ bi ɖo yiyi wɛ gànjì nù nǔwìwà 4ɔ́ ayìhun kplɔ́nyijì alàvɔ tɔn‚ xwé 2019ɔ́ tɔn. È ná nyín kàn nù nǔ mɔ̀wùnkɔ́ ɔ́ bɔluxotɛ́n xwé ɔ́ gbè tɔn ɖo azǎngàgbè élɔ ɖo gan atɔnmɛ̀. È kpɔ́n hwenu é ná xó bɔlu afɔ sɔ́ xo kpó alɔ sɔ́ xo tɔn kpán . COURS SONOU IRGIB AFRICA ENS UCAO DASSA ENEAM KETOU NATITINGOU UAC KETOU IRGIB PARAKOU FSS COURS SONOU Le Héraut, le Révélateur kpó Radio Univers hwín go ɖo bu bó ɖu kézézǎn jló koko nɔ̀ bó ɖɔ xó tɔn ɔ́‚ xwè 2021ɔ́ tɔn. È yě d'ayihùn énɛ́ kpé ɖo yě mɛ̀ xójlázɔ̌wàtɔ́ klɔ́nyìjì alàvɔ lɛ́ɛ mɛ̀ ée ɔ́‚ yě wà ayì ɖo ná mɛ́'zɔ̌ ɖé ɖo azɔ̌wàtɛn yětɔn. Ayì ɖo ná mɛ́'zɔ̌ énɛ́ ɔ́‚ ná nùkún mɛ̀ yɔ̀yɔ̀ ɖèvò azɔ̌wàtɛn yětɔn. Tɛ̌nígbè azǎn 03ɔ́ nǔxwásùn xwè 2021ɔ́ wɛ è ná blǒ kézézǎn énɛ́ ɔ́ bɔ xótà yě ɖèsú sɔ́ ɖo tè nyín «Ayixà è ná sɔ́ ɖo tè kpàn nùkɔn adíngbán xó jlájlá ɖo kplɔ́nyijì alàvɔ xwé ɔ́». Hɔ̀n yiyi acɛkpìkpà ɔ́ tɔn ɖo azǎngàgbè azǎn 12ɔ́ xwè 2018ɔ́ tɔn gbè èe‚ jínjɔ́n hɔ̀nmɛ̀nǔ mitɔn lɛ́ɛ ée ná lɛ́kɔ ná sɛ́dó mi France ɖè èe. Nǔ énɛ́ ná dó nyín wìwà ɔ́‚ é sɔ́ gbɛ̀tà ɖè ɖo ayì bɔ é ná dɔn hɔ̀nmɛ̀ France tɔn kpó Bénin tɔn lɛ́ɛ kplé. Ényɔ́ wàtɔ́ xéɖé xéɖé lɛ́ɛ wɛ è sɔ́ ɖo ali kɔlɛ́wà hɔ̀nmɛ̀nǔ mitɔn é ɖo fí vòvò gègè ɖo France dɔn lɛ́ɛ èe nù ée è byɔ̀ nǔ énɛ́ lɛ́ɛ yě gùdó ɖo azǎn 26ɔ́ xwè 2016ɔ́ tɔn gbè. È kó dlɛ́n azɔ̌ èe ɖo tè kpɔ́n gbɛ̀tà énɛ́ èe sín ali. Azɔ̌ tɔn wɛ nyín ɖɔ‚ lée nǔ hɔ̀nmɛ̀nǔ mitɔn ná wà xwé gbɔn è ɔ́‚ é ná to xá France tò ɔ́. Nǔ lɛ́ɛ ɖó ná nyín wìwà wɛ'zɔ̀n bɔ é zè TIDJANI SERPOS‚ azɔ̌wàtɔ́ xóxó ɖàxó UNESCO tɔn‚ gàn ɖó gbɛ̀tà énɛ́ nù. Aliou Yola‚ bɔ̀luxotɔ́ ɖàxó Béké tɔn ɔ́‚ wɛ nyín nùkɔn tɔ́ ɖo bɔ̀lu sɔ́ dó ɖɔmɛ̀ nù mɛ̀‚ mɛ̀ kpódó bɔ̀lu sɔ́ dó ɖɔ mɛ̀ ɛnɛ kpó. Bɔ̀lu sɔ́ dó ɖɔmɛ̀ Aliou Yola tɔn nùkɔn tɔn‚ è blǒ ɖo bɔ̀lu yě xo xá Dynamo ée mɛ̀. Atɔn wɛ yě dò nù Dynamo ɔ́ gbè énɛ́ gbè bɔ é yɛ ká dó ɖè à. Énɛ́ gùdó ɔ́‚ bɔ̀lu 5ɔ́‚ yě xo xá Tonnerre bɔ è lɛ́ɛ dó‚ ɖòkpó; 3ɔ́‚ é dó ɖo bɔ̀lu yě xo xá JAC èe mɛ̀. Bɔ̀lu sɔ́ dó ɖɔmɛ̀ tɔ́ lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́‚ mɛ̀ ɖèɖè ée ɖo gùdò ní lɛ́ɛ‚ bó sɔ́ bɔ̀lu we dó ɖɔmɛ̀ èe‚ wɛ nyín:Harold Avodagbé JAC tɔn‚ kpó Folly Gbadoegan Dragon tɔn‚ kpódó bɔ̀luxotɔ́ 11 ɖèvò lɛ́ɛ kpó; bɔ̀luwlìtɔ́ JSP Sourakath Madjid tɔn kà hàn ɖè mɛ̀ ǎ. Mɛ̀ ɛnɛ wɛ kpé wú bó sɔ́ bɔ̀lu we dó ɖɔmɛ̀. David Cosmos UPI-ONM tɔn dó bɔ̀lu nùkɔn tɔn ɔ́ tɛ́n ɖo ée yě xo xá USSKraké mɛ̀; André Azilé ɖo bɔ̀lu 3ɔ́‚ ée yě xo xá Réal sports Parakou tɔn; Aliou Yola ɖo ée yě xo xá Dynamo Parakou tɔn; kpó ée Folly Gbadoegan xo xá Tonnerre èe ɖo bɔ̀lu 7ɔ́ mɛ̀. Mɛ̀ énɛ́ ée gbɔn gùdó ɔ́‚ wà sɔ́ bɔ̀lu we dó ɖɔmɛ̀ ɖo bɔ̀lu 6ɔ́ kpó 7ɔ́ ée xo gbɔn gùdó èe mɛ̀. Bɔ̀luxotɔ́ tɛ́nwe sɔ́ bɔ̀lu dó ɖɔmɛ̀ ɖo bɔ̀lu ɖèbɔ̀xwédóɖèwù we yě xo èe mɛ̀‚ mɛ̀ énɛ́ lɛ́ɛ wɛ nyín: Friday Martins (1ɔ́ kpó 2ɔ́ kpó), Moubarak Gounou (1ɔ́ kpó 2ɔ́ kpó) Harold Avodagbé (2ɔ́ kpó 3ɔ́) Afissou Tamou (4ɔ́ kpó 5ɔ́), Christian Kotchoni (5ɔ́ kpó 6ɔ́), Sourakath Madjid (5ɔ́ kpó 6ɔ́) Folly Gbadoegan (6ɔ́ kpó 7ɔ́). Yě mɛ̀ bɔ̀lu xo dó ɖɔmɛ̀ nù mɛ̀ tɔ́ lɛ́ɛ ɖyè: 1-Aliou Yola  xo dó ɖɔmɛ̀ 4‚ pénatǐ 1 Béké 2- Folly Gbadoegan xo dó ɖɔmɛ̀ 3‚ 0 pénatǐ Dragons 3- Harold Avodagbé xo dó ɖɔmɛ̀ 3 kpó pénatǐ 2 kpó ‚ JAC 4- Martins Friday xo dó ɖɔmɛ̀ 2‚ pénatǐ 0 Buffles 5- David Cosmos xo dó ɖɔmɛ̀ 2‚ pénatǐ 2 UPI-ONM 6- Sourakath Madjid xo dó ɖɔmɛ̀ 2‚ pénatǐ 2 JSP 7- Moubarak Gounou xo dó ɖɔmɛ̀ 2‚ pénatǐ 0 Réal sport 8-Gaël Nana xo dó ɖɔmɛ̀ 2‚ pénatǐ 0 JAC 9- André Azilé xo dó ɖɔmɛ̀ 2‚ pénatǐ 0 USSKraké 10- Affisou Tamou xo dó ɖɔmɛ̀ 2‚ pénatǐ 0 Tonnerre 11-Abayomi Ayinla xo dó ɖɔmɛ̀ 2‚ pénatǐ 0 ASPAC 12- Christian Kotchoni xo dó ɖɔmɛ̀ 2‚ pénatǐ 0 USSKraké 13- Warris Aboli xo dó ɖɔmɛ̀ 2‚ pénatǐ 0 ASPAC M 14- Djalil Bawa 2 buts 0 pénalty Buffles Ɖo bɔ̀lu xìxo 6 ì ɔ́‚ yě xo dó ɖɔmɛ̀ 3‚ yě kà dó ɖè nù Tonnerre (bɔ̀lu xìxo 2ɔ́)‚bɔ̀lu 3ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ xo dó ɖɔmɛ̀‚ é nɔ̀ ylɔ̀ ɖɔ bǐ èe ɔ́‚ we wɛ yě dò nù Réal Sports‚ 4ɔ́ yě xo xá Panthère èe ɔ́‚ bǐ 1-1 wɛ yě dò; 1 wɛ yě dò; bɔ̀lu xìxo 6ɔ́ yě xo xá ASPAC ée ɔ́‚yě dò 2‚ bɔ ASPAC dó 4. Bɔ̀lu xìxo 7ɔ́‚ è ná gbɛ jɛ yě ɖó bɔ̀lu xìxo ESAE tɔn ɖo Maroc wù. – Ná dó géegéegéegée :USSKraké (bǐ 9) – gànmádo: Dynamo Parakou tɔn, Énergie kpó UPI-ONM (bǐ 2) – Ná dó gée : Dragons (1 bǐ) – gànmádo : Dynamo Parakou kpó AS Tonnerre (bǐ 9) – Ɖuɖèjì ɖàxó : ESAE ( Ɖuɖèjì 4 ) – Ɖuɖèjì ɖàxó ɖo tò gùdó : ESAE ( Ɖuɖèjì 4 ) xá Énergie kpó Dynamo kpó) – Gbɛ̀tà è má xo ɖè à èe : Buffles, Ayéma kpó Dragons – Gbɛ̀tà è xo tàwùn èe : Dynamo, AS Tonnerre et UPI-ONM (ayìjɛ 4 ) Ange MTOAMA -Post Views: Aliou Yola‚ bɔ̀luxotɔ́ ɖàxó Béké tɔn ɔ́‚ wɛ nyín nùkɔn tɔ́ ɖo bɔ̀lu sɔ́ dó ɖɔmɛ̀ nù mɛ̀‚ mɛ̀ kpódó bɔ̀lu sɔ́ dó ɖɔ mɛ̀ 4 kpó. 4179- Yě mɛ̀ bɔ̀lu xo dó ɖɔmɛ̀ nù mɛ̀ tɔ́ lɛ́ɛ ɖyè 1-Aliou Yola  xo dó ɖɔmɛ̀ 4‚ pénatǐ 1 Béké 2- Folly Gbadoegan xo dó ɖɔmɛ̀ 3‚ 0 pénatǐ Dragons 3- Harold Avodagbé xo dó ɖɔmɛ̀ 3 kpó pénatǐ 2 kpó ‚ JAC 4- Martins Friday xo dó ɖɔmɛ̀ 2‚ pénatǐ 0 Buffles 5- David Cosmos xo dó ɖɔmɛ̀ 2‚ pénatǐ 2 UPI-ONM 6- Sourakath Madjid xo dó ɖɔmɛ̀ 2‚ pénatǐ 2 JSP 7- Moubarak Gounou xo dó ɖɔmɛ̀ 2‚ pénatǐ 0 Réal sport 8-Gaël Nana xo dó ɖɔmɛ̀ 2‚ pénatǐ 0 JAC 9- André Azilé xo dó ɖɔmɛ̀ 2‚ pénatǐ 0 USSKraké 10- Affisou Tamou xo dó ɖɔmɛ̀ 2‚ pénatǐ 0 Tonnerre 11-Abayomi Ayinla xo dó ɖɔmɛ̀ 2‚ pénatǐ 0 ASPAC 12- Christian Kotchoni xo dó ɖɔmɛ̀ 2‚ pénatǐ 0 USSKraké 13- Warris Aboli xo dó ɖɔmɛ̀ 2‚ pénatǐ 0 ASPAC 14- Djalil Bawa 2 buts 0 pénatǐ Buffles 4179- Ná dó gée : USSKraké (bǐ 9) – gànmádo: Dynamo Parakou tɔn, Énergie kpó UPI-ONM (bǐ 2) – Ná dó gée : Dragons (1 bǐ) – gànmádo : Dynamo Parakou kpó AS Tonnerre (bǐ 9) – Ɖuɖèjì ɖàxó : ESAE ( Ɖuɖèjì 4 ) – Ɖuɖèjì ɖàxó ɖo tò gùdó :ESAE ( Ɖuɖèjì 4 ) xá Énergie kpó Dynamo kpó)– Gbɛ̀tà è má xo ɖè à èe :Buffles, Ayéma kpó Dragons – Gbɛ̀tà è xo tàwùn èe :Dynamo, AS Tonnerre et UPI-ONM (ayìjɛ 4 ) Ange MTOAMA .-Post Views: Aliou Yola‚ bɔ̀luxotɔ́ ɖàxó Béké tɔn ɔ́‚ wɛ nyín nùkɔn tɔ́ ɖo bɔ̀lu sɔ́ dó ɖɔmɛ̀ nù mɛ̀‚ mɛ̀ kpódó bɔ̀lu sɔ́ dó ɖɔ mɛ̀ 4 kpó. Ná dó gée : USSKraké (bǐ 9) – gànmádo: Dynamo Parakou tɔn, Énergie kpó UPI-ONM (bǐ 2) – Ná dó gée : Dragons (1 bǐ) –gànmádo : Dynamo Parakou kpó AS Tonnerre (bǐ 9) – Ɖuɖèjì ɖàxó : ESAE ( Ɖuɖèjì 4 ) – Ɖuɖèjì ɖàxó ɖo tò gùdó : ESAE ( Ɖuɖèjì 4 ) xá Énergie kpó Dynamo kpó) – Gbɛ̀tà è má xo ɖè à èe :Buffles, Ayéma kpó Dragons – Gbɛ̀tà è xo tàwùn èe : Dynamo, AS Tonnerre et UPI-ONM (ayìjɛ 4 ) Ange MTOAMA .-Post Views: Aliou Yola‚ bɔ̀luxotɔ́ ɖàxó Béké tɔn ɔ́‚ wɛ nyín nùkɔn tɔ́ ɖo bɔ̀lu sɔ́ dó ɖɔmɛ̀ nù mɛ̀‚ mɛ̀ kpódó bɔ̀lu sɔ́ dó ɖɔ mɛ̀ 4 kpó. "Azɔ̌mɛ̀xwé Mathématiques de Sciences Physiques tɔn wɛ yě blǒ nǔwìwà kúnnúɖéwèmá sɔ́ dó alɔ mɛ̀ tɔn ɖè nù yě mɛ̀ é blǒ ""Mathématique Africaine Géométrie de l’information et analyse stochastique.""" Nǔwìwà mɔ̀nyínkɔ́ ɔ́‚ è blǒ ɖo axɔ́súzǎngbè é wàyi ée . "Énɛ́ wù wɛ zɔ́n bɔ è sɔ́ ""Ecole Mathématique Africaine ” Géométrie de l’information et analyse stochastique “ tɔn ɖó tè." Yě gó sín tò mɛ̀ fǐ kpó fí gègè kpó bó wà nǔ tàjì énɛ́. Nù azɔ̌xwégàn‚ nǔkplɔ́nmɛ̀tɔ́ ɖàxó Carlos Ogouyandjou ɖɔ èe‚ wɛ nyín gan ɖàgbè mɛ̀ wɛ è blǒ nǔ ɖàgbè lée unkɔ́ dó. É lɛ́ ɖɔ nǔ ɖàgbè énɛ́ ɔ́‚ é ná blǒ ɖo azɔ̌mɛ̀xwé ɖèvò bà dó zɔ́n nǔ gègè túntǔn. .-Afɔsɔ́ɖótètɔ́ tètɔ́ kplɔ́nyìjì alàvɔ̀ xwé ɔ́ tɔn‚ nǔkplɔ́nmɛ̀tɔ́ ɖàxó Moufoutaou Adjeran gɔn gbè má dó nǔwìwà nɔ̀ lɛ́ɛ ɖó nǔkplɔ́nmɛ̀ kléwun énɛ́ wú à. É ká lɛ́ byɔ́ nǔnyɛ́yìtɔ́ lɛ́ɛ ɖɔ yě nì zàn ɖó gànjì. Énɛ́ gùdó ɔ́‚ è sɔ́ kúnnúɖéwèmá lɛ́ɛ nù yě. kúnnúɖéwèmáyìtɔ́ lɛ́ɛ dó akpá ɖɔ mí ná zán nǔnyɛ́yìtɔ́ ɖó ganjì. È ní tǔn ɖɔ Centre de Mathématiques pures et Application wɛ sɔ́ nǔ énɛ́ ɔ̀ ɖo tè. Asú kpó asi kpó sɔ́ xó yětɔn yi wɛgun Dakar tɔn. Nǔ èe wú wɛ ée ɔ́‚ azǎngàgbè azǎn 28ɔ́ lidosùn xwè 2021ɔ́ ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ xó hwínhwín ɖè wà hwɛgun Dakar tɔn. Alôkánmáɖosíké mɛ̀ ɖè ɔ́ tɔn mɛ̀ kpínkpɔ́n wɛ̀ dɔn wùhwán xó ɖè wà. Asú M. K. . Xójlá gɔ̀nu Senenwes ɖɔ «Wɛ nylɔ́ hwɛ asitɔn é yí asú tɔn sín alôkánmáɖosíké ɖo nyɔ̀nùvi yětɔn kpɛ̀vi‚ è ɖo ayihùn ɖà ná wɛ èe sì bó fín nǔ wlànwlàn asú tɔn‚ tɔ́n kpɔ́n» - Nǔ èe nyɔ̀nu ɔ́ mɔ̀ èe wɛ nyín «Dafa melni danga sone. Khana mala sonal ?» (NDLR: É ná ɖiblà ɖɔ nǔ wɛ jìkɔ́ nù we. Nyín wɛ sɔ́ we ɖó kàn énɛ́ mɛ̀ àn? «Go» wɛ nyín gbè è yì ní èe. .- Wèmà sɛ́ dó mɛ̀ gbɔn alôkánmáɖosíké élɔ jì énɛ́ asi tɔn mɔ́ è ɔ́‚ è zùn asú tɔn káká bó bà è ɖè kpó‚ è nyín. Senenwes ɖɔ « Ɖo homɛ̀sínsín è nɛ́ ɔ́ jì ɔ́‚ nyɔnù ɔ́ jlá nù mɛ̀bi ɖɔ asú mítɔn yàtɔ́nɔ́ lɛ́ nyín agàlɛ̀tɔ́. Asú tɔn góyìtɔ́ ɔ́‚ lɔ ká yi agbɔn jì có bó nylɔ́ hwɛ asi tɔn ɖó másín kɔn nyí mɛ̀ kpó gbè má ná mɛ̀ bɔ è kpɔ́n alôkánmáɖosíké mɛ̀tɔn mɛ̀ kpó. Hwɛɖɔtɔ́ lɛ́ɛ ɖɔ mí ná zé sɛ́nbá bɔ̀ ɖó nyɔnu ɔ́ wú. .- É ná tùn sɛ́nbá è ɖò tèkpɔ́n èe‚ ɖò azǎn 11ɔ́ nǔxwásùn tɔn gbè. Patrice Talon ɖɔ mí kùn ná cítè ɖo xwè 2026ɔ́ tɔn mɛ̀ ó. Xó è ɖɔ nù xójlázɔ́wàtɔ́ RFI tɔn kpó France 24 tɔn kpó ée wɛ è ɖɔ ná ɖɔ mì kùn sɔ́ ná lɛ́ cítè ɖèvò ó. Tògàn Patrice Talon ɖɔ «Benêvi lɛ́ɛ nɔ̀ lɔ̀n bɔ è nɔ̀ ɖu gàn hú we ǎ.» «Mɛ̀ ɖè ná ɖyɔ́ ǎ.» È ná nyín nyɛ́ ǎ è ká ná lɛ́ɛ nyín tító ce ǎ.»mɔ̀ wɛ Patrice Talon ɖɔ nù Christophe Boisbouvier. É dó akpà ɖɔ mí kùn sɔ́ ná cítè bà ɖu gàn ɖèvò ɖo xwè 2026ɔ́ tɔn mɛ̀ ǒ; Tínmɛ̀ tɔn wɛ nyín ɖɔ‚ tògàn Patrice Talon ná cítè ɖo 2026ɔ́. È dó akpà ɖɔ gàn ɖùɖù mítɔn gùdó gùdó tɔn ɔ́‚ bɛ̀ sín xwè 2021ɔ́ bó fó ɖo xwè 2026ɔ́ mɛ̀. Ná dó gée bɔ̀lu xotɔ́ xoxo ɔ́ ɖɔ gbɔn mɔ̀gbà twitter tɔn ɖɔ mí ɖó bɔ̀lu xo gbɔn gbɛ ɔ́ mɛ̀bi tè. Xwè 19 wɛ un xo bɔ̀lu ná‚ amɔ̀‚ un xo élɔ kpé din ɔ́‚ ná ɖó tè. Un dó gbè nù bɔ̀lu xotɔ́ lɛ́ɛ bi bó lɛ́ɛ dó gbè nù bɔ̀lu kplɔ́nmɛ̀tɔ́‚ è zɔ́n bɔ́ un ɖu bɔ̀lu gbɛ lɛ́ɛ èe bi. Un dó gbè nù mɛ̀ ce lɛ́ɛ èe nɔ̀ gùdó ce hwebi nù èe. David Villa ɔ́‚ xwè 37 wɛ ɖo tà nì‚ è ɖu ajɔ gègè ɖo bɔ̀lu gbɛ̀tà kpɛ̀vi lɛ́ɛ kpó bɔ̀lu gbɛ̀tà tò tɔn kpó. É gbɔn gbɛ̀tà gègè mɛ̀ bó wà fó ɖo gbɛ̀tà Barça tɔn. David Villa ɖo kpɔ́ xá Lionel Messi ɔ́‚ è ɖu gbɛ gègè xá Blaugrana lɛ́ɛ. Ɖo Barça sín gbɛ̀tà ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ Yě ɖó ɖuɖèjì gègè ɖo ( xwè 2010ɔ́-2011ɔ́ tɔn mɛ̀) kpó (xwè 2010ɔ́-2011ɔ́ kpódó 2012ɔ́-2013ɔ́ tɔn mɛ̀). Xá Atlético Madrid ɔ́‚ è lɛ́ ɖu Liga ɖo xwè 2014ɔ́ tɔn mɛ̀. È ká bɛ̀ sín xwè 2015ɔ́‚ ɖo MLS‚ ɖo tàjì ɔ́‚ New-York City. É ɖo èe wùntun gègè ɖo gbɛ̀tà améliká tɔn mɛ̀‚ bɔ̀luxotɔ́ nùkún déjí wɛ nyín bó lɛ́ nyín bǐ gègè dó tɔ́ (Bǐ 80 ɖo bɔ̀lu xìxo 126 mɛ̀). Ɖo bɔ̀lu gbɛ̀tà tò ɔ́ tɔn mɛ̀ ɔ́‚ David Villa xo bɔ̀lu xìxo gbɛ ɔ́ tɔn atɔn bó ɖu ɖo xwè 2010ɔ́ tɔn yě xo ɖo Afrique du Sud èe‚ bó ká lɛ́ ɖu kúpú Euro tɔn ɖo xwè 2008ɔ́ mɛ̀. É sín wǔ è gblé wú bɔ é kpé Euro xwè 2012ɔ́ nù Espagne ǎ. «Xwè 19 wɛ un xo bɔ̀lu ná‚ amɔ̀‚ un xo élɔ kpé din ɔ́‚ ná ɖó tè. Post Views: 360 Tiburce Adagbé ná wèmà” Mémoire du Chaudron” Luc Atrokpo‚ tòkpɔnlàgàn Kútɔ́nú tɔn. É sɔ́ nǔ énɛ́ jó ɖo nyɔnuzàngbè azǎn 14ɔ́ alǔnsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɖo tòkpɔnlàgàn sín azɔ̌wàtɛn ɖo Kútɔ́nú. Tiburce Adagbé ná wèmà” Mémoire du Chaudron” Luc Atrokpo‚ tòkpɔnlàgàn Kútɔ́nú tɔn bó ná dó dɔn ɛ́n dó wǔ déjí. É blǒ mɔ̀ bó ná dó dókú nù tòkpɔnlàgàn Luc Atrokpo ɖó alɔ è dó èe hwenu è nyín kàn nù wèmá èe wú. É tínmɛ̀ ɖɔ«Nɔvi kpó xɔ́ntɔn kpó sí kú dó ní gbè wɛ un wà.» É gbɔn yɛkàn énɛ́ mɛ̀ bó ná wèmà ɖo mɛ̀bi nùkún mɛ̀ bó byɛ̀ ɖo é ná nyín wèxwɛ́ ɖòkpó hùn‚ é ní nɔ̀ xá gbè ɖòkpó. Luc Atrokpo lɔ ká yì wèmà ɔ́ bó dó kú dó ní. É dó wǔyà lànmɛ̀ nù wèmánɔ̀ bó ɖɔ nǔwlàwlàn kùn nyín nǔ dà ayìhú ó. Wèmá ” Mémoire du Chaudron” ɔ́ tòxó wú wɛ è ɖɔ xó dó bó hin wèxwɛ́ 600‚ bɔ Tiburce Adagbé‚ nǔtòxámɛ̀tɔ́ tògàn Bénin ɔ́ tɔn‚ wɛ wlàn bó nyín kàn ná ɖo azǎn 12ɔ́‚ abɔxwísùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Ɖo Zimbabwe ɔ́‚ è ɖo hwɛ nù tògàn xoxo ɔ́ sín asi bɔ è ná ná nyìnbu atɔ́ɔn‚ gbɔ̀ we ɖo lée è ɖi asú tɔn gbɔn ée wú. È ɖo hwɛ nù tògàn xoxo ɔ́ sín asi bɔ è ná ná nyìnbu atɔ́ɔn‚ gbɔ̀ we ɖo lée è ɖi asú tɔn gbɔn ée wú. Hwɛɖɔ̀gbàsá hwìndo tɔn ɔ́ mɔ̀ sɛ́nmɛ̀jɛtɔ́ ɔ́‚ có bó ɖó‚ lée è ɖi asú tɔn ée kú ɖo 2019ɔ́‚ ɖo xwè tɔn 95ɔ́ mɛ̀ èe‚ sín hwɛ ní à. Ɖi lée AFP tínmɛ̀ gbɔn èe ɔ́‚ Zvimba Stanley Mhondoro ɖɔ tògàn Mugabe fí èe ná ɖǐ ɖè èe‚ nɔ̀ tɔn kábi hinnù tɔn wɛ ná ɖɔ. É byɔ́ ɖɔ‚ è nì kùn nyɔ́ ɔ́‚ bó ná lɛ́vɔ́ cyɔ́ ɖì xwé dó hwìndo ɔ́. Tògàn Emmerson Mnangagwa èe ɖo gànjì dìn èe ɔ́‚ byɔ́ ɖɔ è ní ɖi ɖó fí ée‚ é ɖi mɛ̀ èe kú dó tò ɔ́ tàmɛ̀ lɛ́ɛ ée ɖó‚ ɖo Harare. Robert Mugabe‚ zàli xá yòvò tòxɔ̀tɔ́ lɛ́ɛ‚ jó gàn má nyín jlò tɔn ɖo xwè 2017ɔ́ mɛ̀ bó kú ɖo xwè 2019ɔ́ mɛ̀ ɖo xwè tɔn 95ɔ́ mɛ̀. É nɔ̀ tò ɔ́ nu ní xwè gbàn mɔ̀. Guy Stéphane AYEGBE Kplékplé gbɛ̀tà dɔnkpɔ́vú lɛ́ɛ tɔn èe nɔ̀ sɔ́ tàn Bénin tɔn lɛ́ɛ ɖo ajo èe (CoJeProHB) sɔ́ agun nǔwìwà ɖé ɖó tè bà dó sɔ́ mɛ̀ èe kù ɖó tò tàmɛ̀ lɛ́ɛ ɖo xwè 1977ɔ́ èe su. È blǒ nǔ énɛ́ ɖo axɔ́súzǎngbè azǎn 15 alǔnsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɖo wèmá xá tɛn Bénin Excellence ɖo Zogbadjè tòkpɔnlà Abomey-Calavi tɔn mɛ̀. Mɛ̀ nùkún ɖéjí ɖé lɛ́ɛ wà‚ ɖo tàjì ɔ́‚ mɛ̀ èe sɔ́ è dó sávɔ̀ ná èe sín vi lɛ́ɛ ɖo xɔ gblogblo Angélique Kidjo tɔn. Yě mɛ̀ 7 é sɔ́ yě ɖè dó sávɔ̀ ná dó tò ɔ́ tà mɛ̀ èe wɛ nyín: Mathieu TOSSOU, Paulin THOTO, Kasim ALASSANE, Sylvain COMLAN, Lassissi YÉSSOUFOU,  Bambotché ABIODOUN, N’TCHA Dabakpa . Yě mɛ̀ 8 wɛ kú ɖo zàli xá tòhwlɛ́n xá mɛ̀ tɔ́ lɛ́ɛ sí ɖo azǎn 16ɔ́ alǔnsùn xwè 1977ɔ́ tɔn gbè. Xwè 44 gùdó ɔ́ CoJeProHB ɖɔ mí ná flín yě. Ɖo bibɛ̀ mɛ̀ ɔ́‚ gàn bɔ dó gàn wu KOSSOU-YOVO Akohou Yvon dó kúwàbɔ nù mɛ̀ lɛ́ɛ bó nɔ̀ xwǐ nù cɛcú 1 dó mɛ̀ lɛ́ɛ tàmɛ̀. Ɖo kplékplé mɛ̀ ɔ́ tà mɛ̀ ɔ́‚ è byɔ́ ɖɔ‚ nǔwìwà ní yì ɖó ganjì. Gabriel YANDJOU‚ sɔ́jà xowo‚ agun ylɔ́tɔ́ sɔ́ xótà dó agun dó tàn nǔ èe jɛ ɖo azǎn 16ɔ́ alǔnsùn xwè 1977ɔ́ tɔn gbè. Nǔ èe jɛ gbè ɔ́ gbè èe ɔ́‚ è ɖo yě hà. Énɛ́ gùdó ɔ́‚ Epiphane Quenum‚ sɔ́jà xoxo‚ azɔ̌wàtɔ́ ɖo gbàvi bówúnbówún gɔ̀nù Bénin tò tɔn lɔ̀ kpá mɛ̀ énɛ́ lɛ́ɛ ée kú èe tàwùn. É ɖɔ«É nì sɔ́ mɛ̀ ɖè hu dó tò mɛ̀tɔn má ɖo nǔ ɖè nùkún.» Gbɛ̀tà dɔnkpɔ́vú kplɔ́nyìjì alàvɔ́ vi ISMA tɔn ée‚ è nɔ̀ ylɔ́ ɖɔ Around Africa sɔ́ agɔ̀ nǔwìwà ɖè ɖo ayì bɔ è nɔ̀ ylɔ̀ ɖɔ «agɔ́ nǔ yɔ̀yɔ̀ mímɔ̀ tɔn» ɖo síbígbè azǎn 19ɔ́ wǒsùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. É sɔ́ nǔ élɔ̀ ɖo ayì‚ bó ná dó sɔ́ dɔnkpɔ́vu è nyɔ́ blǒ tɔ́‚ Bénin tɔn lɛ́ɛ sín alɔ dó agà. sɔ́ dɔnkpɔ́vu è nyɔ́ blǒ tɔ́ lɛ́ɛ sín alɔ dó agà. Lìnlìn énɛ́ mɛ̀ wɛ Around Africa mɛ̀ lɛ́ɛ sɔ́ nǔ énɛ́ dó ɖo síbígbè gbàdànù énɛ́. Gbàdanù énɛ́ ɔ́‚ nùkún ɖéjí gbɛ̀ ɔ́ tɔn gègè kpó azɔ̌wàtɔ́ gègè kpó bó ná dó xɔ susu ní ényɔ́blǒtɔ́ lɛ́ɛ. Gbɛ̀tà Around Africa sɔ́ «agɔ́ nǔ yɔ̀yɔ̀ mímɔ̀ tɔn» ɖó ayì bó ná dó ɖó alɔ ényɔ́blǒtɔ́ jɔ̀wùnjɔ̀jà ɛnɛ. Bó ná dó ɖu ɖo lìnlìn énɛ́ jì ɔ́‚ yɛwùnkɔ̀nnyìndówù «ényɔ́blǒtɔ́ lɛ́ɛ ɖétɔ́n» nǔwà ɖè ɖó tè. Nǔwà énɛ́ ɔ́‚ ényɔ́blǒtɔ́ jɔ̀wùnjɔ̀jà ɛnɛ jì wɛ é blǒ dó bɔ yě wà azɔ̌ dó kwɛ́ mɔ̀ gbɔn nǔxíxó kpó yɛ ɖe dó ɖɔ xó mɛ̀. Innocentia Loko‚ dɛ̀mɛ̀nu gbɛ̀tà tɔn ɖo awàjìjɛ ɖàxó mɛ ɖó nǔwìwà ée nyín ɖuɖèjì wú. É lɛ́vɔ́ flín lìnlìn gbɛ̀tà ɔ́ tɔn ɔ́ tɔn bó dó xlɛ́ tɛnmɛ tàjì nǔwà énɛ́ tɔn. Bó ná dó blǒ nǔ ɖàxó‚ mi ɖó ná hwín go dó bu ɖo lìnlìn ɖòkpó ɔ́ kɔn. Nùkún mɔ̀ jɛ nǔ mɛ̀ énɛ́ wɛ Around Africa sín gbɛ̀vi lɛ́ɛ ɖó dó lìnlìn ényɔ́blǒtɔ́ mɛ̀wigbèjì tɔn lɛ́ɛ jì. Phillipe Bossou‚ jɛɖutɔ́ nǔwà ɔ́ ká gɔn xó ɖɔ ǎ. É ɖɔ nǔ léwùnkɔ́ gbɛ̀tà ɔ́ sɔ́ ɖó ayì ɔ́‚ nǔ ɖè wɛ bɔ alɔdó jɛ xá. Kúnnúɖéwèmá sɔ́ nù ényɔ́blǒtɔ́ jɔ̀wùnjɔ̀jà ɛnɛ kpó yɛwlì ɖo kpɔ́ kpó wɛ sútà ní nǔwìwà énɛ́. Bɔ̀lu xìxo mɛ̀wigbèjì xwè 2021ɔ́ tɔn nǔwìwà sín nù sɔ́ ɖó ayì ɔ́‚ é bɛ̀. Ɖo gbɛ̀tà ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ Écureuils Bénin tɔn yi Nigéria bó ná kpé bà xá Super Eagles. Gernot Rohr sín vi lɛ́ɛ xo Michel Dussuyer sín vi lɛ́ɛ (2-1). Ɖó wǔgbléglé Khaled Adenon, Cébio Soukou, Saturnin Allagbé kpó Olivier Verdon tɔn kpó wù ɔ́‚ Ecureuils Bénin tɔn lɛ́ɛ bɛ̀ bɔ̀lu xìxo ɔ́ kpó hɛsì kpó. Amɔ̀ é sɔ́ nyín lée yě lɛ́n gbɔn ée ǎ. Ɖó yě dɔn agbɔn nù Supers Eagles Nigéria tɔn lɛ́ɛ tàwùn ní hwenu gègè. Yě wɛ lɛ́ɛ dó bǐ jɛ nùkɔn ɖo cɛ́cu atɔn bìbɛ̀ bɔ̀lu ɔ́ tɔn bɔ Stéphane Sessegnon wɛ Jodel Dossou ná bɔ̀lu bɔ é dó bǐ énɛ́. Bǐ énɛ́ ɔ́‚ dó xɛsi Nigéria nù lɛ́ɛ bì. Amɔ̀ Nigéria nù lɛ́ɛ wà húzú nùkún mɛ̀ nú bɔ́lu ɔ́. Bɔ̀lu xotɔ́ Bénin tɔn lɛ́ɛ ká sú ɖɔ yě tɔn có bɔ glójɛ́ngló . Supers Eagles mɔ̀ pénatǐ ɖòkpó bó xo ɖo Michael Poté wù. Victor Osimhen xo pénatǐ ɔ́ bó dó ɖo cɛcú 45ɔ́ mɛ̀. 1-1 énɛ́ yě dó nù yě ɖé lɛ́ɛ ée jì wɛ yě fó akpáxwé nùkɔn tɔn dó. Kɔlɛ́wà yětɔn gùdó ɔ́‚ Nigéria nù lɛ́ɛ sɔ́ ná agbɔn Bénin nù lɛ́ɛ ǎ. Bɔ̀lu wlítɔ́ Bénin tɔn ká lɔn nǔ ní yě ǎ. Ɖè bɔ̀lu ɔ́ tɔ ɖo yě jì gbɔn ée ɔ́‚ wà húgàn yě. É cí gbɔn mɔ̀ èe ɔ́‚ Écureuils lɛ́ɛ lɛ́ jo gbè wegɔ́ ɔ́. Samuel Kalu sín abi wà húgàn bɔ̀luwlítɔ́ Farnolle bɔ é dó dɔn bǐ lɛ́ɛ wà ɖó (2-1) ɖo cɛcú 62ɔ́ mɛ̀. Énɛ́ gùdó ɔ́‚ yě sɔ́ dó bǐ ɖè ǎ. Énɛ́ wú ɔ́‚ ɖo bɔ̀lu xìxo nùkɔn tɔn énɛ́ mɛ̀ ɔ́‚ Bénin gbɔn gùdó ɖo gbɛ̀tà L mɛ̀ ɖó Sierra Leone xo 1-1 xá Lesotho. Gbɛ̀tà axɔ́sú mɔ̀ dó ná má nù ɖè mɛ̀ ONG Amnesty International sɔ́ gbɛ̀ ɖè ɖó tè ɖo CEG OCEAN. È blǒ nǔ énɛ́ ɖo azɔ̌mɛ̀xwé énɛ́. Ɖo lìnlìn acɛ gbɛtɔ́ ɖòkpó ɔ́ tɔn é ná sí wú ɖo azɔ̌mɛ̀xwé lɛ́ɛ wú wɛ Amnesty International ɖo kpɔ́ xá gbɛ̀ tɔn ée ɖo Kútɔ́nú‚ blǒ kplé énɛ́ xá azɔ̌mɛ̀vi CEG OCEAN tɔn lɛ́ɛ ɖo axɔ́súzǎngbè azǎn 19ɔ́ xwèjìsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè. Xótà we wɛ è sɔ́ dó agun. Xó lɛ́ɛ wɛ nyín: gbɛ̀ azɔ̌mɛ̀vi lɛ́ɛ tɔn é ná sɔ́ ONG ɔ́ sín afɔ sɔ́ ɖo tè èe kpódó xó ɖɔ‚ bó kplɔ́n nǔ mɛ̀ dó acɛ gbɛtɔ́ tɔn sísí wú‚ nǔwìwà kpó. Ɖo tàjì ɔ́‚ azɔ̌mɛ̀vi xɔ atɔngɔ́ mɛ̀ ɖo lìnsínmɛ̀ sɔ́ yì xɔ gùdó gùdó tɔn mɛ̀ ɖo lìnsínmɛ̀ ɔ́ kpó gàn azɔ̌mɛ̀xwé ɔ́ tɔn kpó ɖó tó yě tàwùn. Armand Bognon ká tínmɛ̀ ɖo kplé tɛn ɔ́ lée Amnesty International nɔ̀ wà nǔ gbɔn èe. Azɔ̌mɛ̀vi lɛ́ɛ ká gɔn nǔ èe yě tǔn dó acɛ gbɛtɔ́ tɔn sísí wú èe‚ ɖɔ ǎ. Nù Juste SODJANMON‚ azɔ̌mɛ̀vi xɔ ɛnɛgɔ́ lìnsínmɛ̀ tɔn ɔ́ «gbɛtɔ́ ɖó acɛ gègè : acɛ azɔ̌mɛ̀ yìyì tɔn‚ acɛ xó ɖiɖɔ ɖó azɔ̌mɛ̀xɔ́mɛ̀ tɔn‚ acɛ nǔ èe jɛ ɖo tò èe sín sísé‚ acɛ hwɛjìjɔ̀ dà nú mɛ̀ tɔn.» Abdoulaye Idriss‚ xɔ gùdó gùdó tɔn ɔ́ ɖo lìnsínmɛ̀ vi ɖɔ« nǔwìwà élɔ ɔ́‚ xlɛ́ ɖɔ mɛ̀ èe ɖo CEG OCEAN lɛ́ɛ lɔ́ vɛ̀ nù gbɛ̀tà ɔ́.» Énɛ́ gùdó ɔ́‚ gàn bɔ dó gàn wu Jean Gilles wà sɔ́ ayì yětɔn ɖo ahwanfúnù acɛ gbɛtɔ́ tɔn sísí wú. Gbɛ ɔ́ bì ɖò fotǒ ɖiɖè sín xwé ɖu wɛ ɖo síbígbè azǎn 19ɔ́ xwè 2017ɔ́ tɔn gbè. Bó ná dó hin ayì mɛ̀ bi tɔn ɖó kézézǎn énɛ́ wù ɔ́‚ xójlàzɔ̌wàtɔ́ gɔnu mitɔn yì mɔ̀ fotǒɖètɔ́ Richard Dansou èe asúká nyínkɔ́ tɔn nyín Drimage èe. Tínmɛ̀ nùkɔn tɔn è ná ná dó fotǒ wù èe wɛ nyín yɛ ɖiɖè kpó dó myɔ̀ kpó. Nù nyín ɔ́‚ fotǒɖidè ɔ́‚ xókún wlànwlàn ɖè wɛ nyín bɔ è ná ɖɔ kpówùn ɔ́‚ fotǒɖètɔ́ ɔ́‚ wèmáwlàntɔ́ é nɔ̀ wlàn yɛ gbɛ tòvi lɛ́ɛ tɔn èe. Ɖo nǔ ɖèbu kɔ́n ɔ́‚ nǔ nɔ̀ vivi nù mi èe‚ yɛ wli ɖ'ayì nù tɛgbɛgbè; nǔ mɛ̀bi má mɔ̀ ǎ‚ fotǒɖètɔ́‚ nɔ̀ wlí bi sín yɛ. Ɖo nǔwìwà tɛn ɔ́‚ fotǒɖètɔ́ ɔ́‚ nɔ̀ wlí wàjìjɛ̀ yɛ‚ yɛ tàjì‚ yɛ mánáwɔn gbèɖè‚ yɛ má ná lɛ́kɔ wà jì kpɔ́n gbèɖè‚ nɔ̀ wlí yɛ énɛ́ lɛ́ɛ bi. Ɖo nǔwìwà tɛn ɔ́‚ ɖè ná gbɔn bó ɖè mɛ̀ un kpàn nùkɔn èe sín yɛ mɛ̀ bi má tǔn ǎ èe nɔ̀ hin hùn nù mi. Nǔ èe tɛnmɛ̀ fotǒɖiɖè ɖè nù tò ɔ́ èe nɛ́. Hin ɖo yɛ mɛ̀ ɔ́ nǔ tàjì akɔtà ɖòkpó tɔn ɖo dɔ́kún lixo‚ wà tò mɛ̀ bà nyɛ́nǔ lixo bó ná dó sɔ́ tò ɔ́ sɔ́ su égbè kpó sɔ́ kpó. Fotǒɖiɖè ɔ́‚ ɖè ní nǔ gègè bó ká ɖè ní hwɛndo ɔ́. Nù nyín ɔ́‚ hwɛndo mitɔn fotǒɖiɖè ná sɔ́ yì nùkɔn ɖo tàjì ɔ́‚ tògùdó. Fotǒɖiɖè ɔ́‚ nǔ wlànwlàn wɛ bó lɛ́ nyín ahwànlyánnù. Ɖi ahwànlyánnù bi ɖɔwùn ɔ́‚ é hin ɔ́‚ é ná zan dó sɔ́ hwɛndo cítè. Ɖo mɛ̀wigbèjì ɔ́‚ ɖo tàjì ɔ́‚ Bénin fí ɔ́‚ mi ɖo nǔ gègè ɖò hwɛndo linu bó ná bó ná dó bà akwɛ́ ná. Xwè Bénin tɔn lɛ́ɛ ɖùɖù‚ hɔnmɛ̀ lɛ́ɛ‚ hwìndo nǔ lɛ́ɛ‚ vòdún zùn lɛ́ɛ‚ wìwà lɛ́ɛ‚ nǔ gègè énɛ́ lɛ́ɛ‚ hu dɔ́kùn ɖàxó wɛ nyín nù Bénin tò ɔ́. Yɛwlitɔ́ é yì yɛ énɛ́ lɛ́ɛ bó sɔ́ nyí gbɛ̀ ɔ́ jì ée ɔ́‚ ajɔ jlá ní hwɛndo tò tɔn wɛ é ɖè. Mɔ̀kàn hwenu mi ɖè dìn bɔ gbɛ ɔ́ bi cí glétà tòxó ɖòkpó ɖɔwun bɔ nǔ bi nɔ̀ gbɔn fí bì bléblé ée ɔ́‚ yɛ dɔkun hwɛndo è wlǐ ée ɔ́‚ è hin ɔ́‚ ná gbɔn fí bi ɖo gbɛ ɔ́ mɛ̀. Nyɛ́n mɛ̀ è ɖo fí ée ɔ́‚ un ɖo azɔ̌wa dó hwɛndo nǔ ɖè jì wɛ‚ bó ná dó sɔ́ hwìndo Bénin tɔn ɔ́ su. É ká nyín nyɛ́n ɖòkpó ǎ. Dɔnkpɔ́vú Bénin tɔn Joannès Doglo jɛ nùkɔn nú mi ɔ́‚ kó wà azɔ̌ dó bocyɔ́vi hoxo lɛ́ɛ jì. Yɛwlítɔ́ gègè mɔ̀ wi nù azɔ̌tɔn. "Un ɖi bó gànjɛwú ɖɔ‚ alôkánmáɖosíké ""Android"" ɖo agbà hwlɛ́n xà mi wɛ có bɔ yɛwlítɔ́ téwúngbéjú sín tɛnmɛ̀ hán gbèɖè ǎ." Un kó wlí yɛ kpówun wɛ nyín fotǒɖiɖè ǎ. Vogbíngbɔn è ɖo yɛwlítɔ́ kpǎ kpó yɛwlítɔ́ téwúngbéjú kpó mɛ̀ ée ɔ́‚ wɛ nyín nǔ tàjì énɛ́. Nùnɔ̀mɛ̀ yɛwlíwlí énɛ́‚ yɛyìyì xwédó xótà ɖè énɛ́‚ bi wɛ nyín azɔ̌ bɔ yɛwlítɔ́ nɔ̀ xwédó. "Alôkánmáɖosíké ""Android"" nɔ̀ ɔ́‚ ná ɖè kpówun dó gbɔ jló ná‚ yɛwlítɔ́ téwúngbéjú ká ná blǒ gbɔn mɔ̀ ǎ." É ká sí hú jlɛ ɖè dó dè wù ǎ. Yɛwlítɔ́ téwúngbéjú ɔ́‚ tɛn tɔn mɛ̀ hán gbèɖè‚ kpɔ́n ǎ. Yɛwlíwlí ɖo Bénin ɔ́‚ é kó tɛ̌ wà nǔ ɖè ɖèwú ǎ. Yɛwlíwlí kpó ɖo kpɛ ká mɛ̀ ɖo Bénin. Bó ná wà azɔ̌ ɖó ganjì ɔ́ ɔ́‚ yɛwlítɔ́ ɖó ná ɖó títómɛ̀ ɖè. Alɔgɔ gàn èe ɖo ná kpé nùkún dó mi wù èe tɔn ɖɔ wɛ un ɖè; alɔgɔ akwɛ́ tɔn‚ azɔ̌wànǔ tɔn‚ nǔnyɛ́n yì dó nǔ jì tɔn. Hwɛndo gàn lɛ́ɛ nɔ̀ dó alɔ mi nù mi ná sɔ́ yɛwlíwlí mitɔn lɛ́ɛ ɖo ajo ǎ. Nǔ énɛ́ lɛ́ɛ biwú wɛ zɔ́n bɔ yɛwlíwlí kpó ɖo gùdó ɖo Bénin. Lò ɔ́‚ è cítè déwú ɔ́‚ è ná kpé wú. Gànhɔ̀nyìtɔ́ Eléonore Yayi Ladékan sɔ́ kplékplé ɖè jínjɔ́ ayì ɖò akpáxwé è nɔ́ kpé nùkún dó azɔ̌ tɛ́nmɛ̀tɛ́nmɛ̀ è ɖo klɔ́nyìjì alàvɔ xwé ɔ́ gbè èe‚ ɖo nyɔnuzàngbè azǎn 18ɔ́ zofínkplɔ́sùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè. Kplégbàsá gànhɔ̀nyìtɔ́ gbàsá nǔkplɔ́nkplɔ́n kplɔ́nyìjì alàvɔ tɔn wɛ è blǒ nǔwìwà énɛ́ ɖè. É ná wà azɔ̌ xá akpáxwé è nɔ́ kpé nùkún dó azɔ̌ tɛ́nmɛ̀tɛ́nmɛ̀ è ɖo klɔ́nyìjì alàvɔ xwé ɔ́ gbè èe (Cous-AC). Lìnlìn gànhɔ̀nyìtɔ́ nǔkplɔ́nkplɔ́n kplɔ́nyìjì alàvɔ tɔn nɛ́ ɖo gàn sɔ́ nù mɛ̀tɛn énɛ́. Ɖo nǔwìwà tɛn énɛ́ ɔ́‚ gàn Cous-AC (Dcous-AC) Ghislaine Fagbohoun‚ azɔ̌wàtɔ́ gànhɔ̀nyìtɔ́ gbàsá tɔn lɛ́ɛ‚ tòkpɔnlàgàn Évariste Angelo Ahouandjinou Abomey-Calavi tɔn kpódó gàn bɔ dó gàn wu Dcous tɔn ɔ́‚ bi wɛ ɖo tɛn énɛ́ mɛ̀. Ɖo bibɛ̀ mɛ̀‚ gàn Dcous tɔn dó kwàbɔ nù mɛ̀bi. É byɔ́ gàn yɔ̀yɔ̀ Cous-AC ɖɔ azɔ̌ yětɔn ní nyín nyɔná ní kplɔ́nyìjì alàvɔ xwé ɔ́. É vɔ flín azɔ̌ è ɖo tèkpɔ́n yě mɛ̀ yɔ̀yɔ̀ è sɔ́ lɛ́ɛ èe. É dɔ: « Azɔ̌ wɛ nyín alɔdó Cous-AC xwé ɔ́ ɖo nǔɖùɖù linu‚ adɔ́tɛn linu‚ hɔndìdó linu kpó tó ɖó kplɔ́nyìjì alàvɔ vi lɛ́ɛ kpó. Gàn gbɛ̀ kplékplégɔ̀nù Cous-AC tɔn Ekoundayo A.Lidwine Gnansounou dó akpá ɖo nyínkɔ́ tɔn mɛ̀ kpó azɔ̌wàxɛ̌ tɔn lɛ́ɛ‚ ɖɔ yě ná blǒ nǔ lɛ́ɛ bi ɖo ganjì bɔ ɖù ɖéjí ná yě tɔn. È nì tǔn ɖɔ gbétàkín 2021 -057 hɔ̀nyìyì gànhɔ̀nyìtɔ́ tɔn wɛ è sɔ́ kplékplé gɔ̀nù énɛ́ sín mɛ̀ lɛ́ɛ ná. Xwè atɔn ná blǒ wɛ yě ɖè ɖo gàn ɔ́ jì. Yě mɛ̀ azɔ̌watɔ́ yɔ̀yɔ̀ lɛ́ɛ wɛ nyín :Ekoundayo A. Lidwine Gnansounou, afɔsɔ́ɖótètɔ́ gànhɔ̀nyìtɔ́ nǔkplɔ́nkplɔ́n kplɔ́nyìjì alàvɔ tɔn, Serge Hervé Houssou afɔsɔ́ɖótètɔ́ tògàn ɔ́ tɔn, Sara Bénédicte Kpenou, afɔsɔ́ɖótètɔ́ gànhɔ̀nyìtɔ́ akwɛ́ zínkàn tò ɔ́ tɔn, Smith Hermine Ahouandjinou afɔsɔ́ɖótètɔ́ gànhɔ̀nyìtɔ́ lɔ̀nyìjìfɔ́nkàn tɔn, Richard Venance Gandaho afɔsɔ́ɖótètɔ́ gànhɔ̀nyìtɔ́ lànmɛ̀ ná nɔ̀ ganjì tɔn, Prisca Homagnon Gogan, wègbójìnɔ̀tɔ́ gàn kplɔ́nyìjì alàvɔ Abomey Calavi tɔn kpó Évariste Angelo Ahouandjinou, tòkpɔnlàgàn Abomey Calavi tɔn. Nǔkplɔ́nmɛ̀tɔ́ ɖàxó Dieudonné Awo, tannɔ̀‚ dóbànínǔtɔ́ tan tɔn nyín kàn ní wèmá tɔn ”Puissance Publique et développement agricole au Dahomey/Bénin de 1960 à 2010”. È blǒ nǔwìwà énɛ́ ɔ́ ɖo xɔ ex-fash tɔn ɔ́ mɛ̀ ɖo kplɔ́nyìjì alàvɔ Abomey-Calavi tɔn ɖo tǎtàgbè azǎn 20ɔ́ xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. «Agbɔn tò tɔn‚ nùkɔnyìyì tò gle tɔn ɖo Danxomɛ̀/Bénin ɖo xwè 1960ɔ́ sɔ́ yì 2010ɔ́.» Xótà ée Nǔkplɔ́nmɛ̀tɔ́ ɖàxó Dieudonné Awo sɔ́ ɖó wèmá tɔn jì. Wèmá kpà lɛ́ɛ ɖè ká hin nǔ ɖàxó ɖé ǎ. Nyínkɔ́ wèmánɔ̀ tɔn ɔ́‚ è wlàn klòklò tɔn ɖo agà nù wèmá ɔ́ sín nyínkɔ́. Wèmásínxwé ɔ́‚ nyínkɔ́ tɔn ɖo wèmá ɔ́ tɔn. Wèmá ɔ́ ɖo mìmàmɛ̀ atɔn dó xwè lɛ́ɛ jì: 1ɔ́ bɛ̀ sín xwè 1960ɔ́ sɔ́ wà yì 1975ɔ́ 2ɔ́ bɛ̀ sín xwè 1975ɔ́ sɔ́ wà yì 1990ɔ́ 3ɔ́ bɛ̀ sín 1990ɔ́ sɔ́ wà yì 2010ɔ́. Wèmá xwɛ̀ 533 wɛ ɖè mɛ̀ bɔ xíxá tɔn ká lɛ́ vɛ́wǔ ǎ‚ wèmá énɛ́ tínmɛ̀ gle Bénin tɔn sín xwè 1960ɔ́ káká sɔ́ yì 2010ɔ́ tɔn mɛ̀. Nǔ tàjì èe zɔ́n bɔ é má yì nùkɔn ǎ èe wɛ nyín akwɛ́ zínzán é hwèdó ée. Wèmá énɛ́ ɔ́‚ é tɔn bó ná dó ná hlɔ́nhlɔ́n nùkɔn yìyì gle Bénin tɔn. Wèmá nùkún ɖéjí élɔ‚ xwɛ tɔn nùkɔn tɔn ɔ́‚ Nǔkplɔ́nmɛ̀tɔ́ ɖàxó Dossa Sébastien Sotindjo‚ tannɔ̀‚ kpì tan gle Bénin tɔn sín xwè 1960ɔ́ sɔ́ wà yì 2010ɔ́ mɛ̀. Wèmá énɛ́ è tɔn ée ɔ́‚ xwè 18 sín azɔ̌ wɛ. Jɛɖùtɔ́ Corneille Ahanhanzo ɖɔ «wèmá élɔ ɔ́‚ tɔ̀ɖónùkpɔ́n wɛ». Mɛ̀ nùkún ɖéjí èe wà nǔ ɔ́ dó mɛ̀ èe‚ bì wɛ kpà wèmá énɛ́. Ɖo nǔwìwà ɔ́ dó mɛ̀ ɔ́‚ hansinɔ̀ gègè ji han ɖo fí nɛ́. È wà sɔ́ wèmá énɛ́ ɔ́‚ ɖòkpó sa nù mɛ̀ é ná xìxɔkwɛ́ ɖàxó ɔ́ ée. Azɔ̌xwé “Excellilence For Africa” kpó azɔ̌wa ɖo kpɔ́ xɛ̌ tɔ́ lɛ́ɛ‚ sɔ́ nǔkplɔ́n jɔ̀wùnjɔ́já azɔ̌xwé nɔ̀ lɛ́ɛ. Kplétɛn “tour jumelles” wɛ è blǒ xó ɖɔ dó tò énɛ́. Nuk Lìnlìn ɔ́‚ wɛ nyín hlɔ̀n nà nyɔ̀wà jɔ̀wùnjɔ́já azɔ̌xwé nɔ̀ lɛ́ɛ nùkɔn yìyì mɛ̀wi gbèjì tɔn. «Nùkɔn yìyì li hun nú nyɔ̀wà mìtɔn» wɛ nyín xótà é jì wɛ nǔwìwà 2ɔ́ nǔkplɔ́nmɛ̀ tɔn élɔ jínjɔ́n èe. Mɛ̀ ée wà nǔwìwà 2ɔ́ tɛnmɛ̀ lɛ́ɛ wɛ nyín Adjaratou Lawani mɛ́sì wùyàdólànmɛ̀ númɛ̀tɔ́, Caleb S. Kpoviessi mɛ̀sɔ́ɖóalijìtɔ́ – nǔkplɔ̀nmɛ̀tɔ̀‚ azɔ̌xwé gàn Label Group kpó Michaël Gbeto nǔkplɔ̀nmɛ̀tɔ̀ ɖo nùkɔn yìyì mɛ̀ ɖèsú tɔn linù. Ɖo xótà «Nùkɔn yìyì li hun nú nyɔ̀wà mìtɔn» sɔ́ ɖo ayì hwenu ɔ́‚ nǔkplɔ̀nmɛ̀tɔ̀ Adjaratou Lawani‚ ée kplɔ́n jɔ̀wùnjɔ́já azɔ̌xwé nɔ̀ lɛ́ɛ ɖɔ nùkɔn yìyì azɔ̌xwé ɖòkpó ɔ́ tɔn‚ ɖo nyɔ̀wà mɛ̀ èe hùn azɔ̌xwé tɔn ée sí gùdó ɔ́‚ è sɔ́ ayi yětɔn ɖó nǔ atɔn jì ɖo ɖuɖèjì azɔ̌xwé hùnhùn lixo. È wɛ nyín: nǔ lìn ná wà‚ mɛ̀ èe lɛ́dó mɛ̀ èe kpó nǔ ɔ́ blóbló tɔn kpó. Énɛ́ gùdó ɔ‚ mɛ̀si Caleb S. Kpoviessi ɖo xóɖiɖɔ tɔn dó «Nùkɔn yìyì li hun nú nyɔ̀wà mìtɔn bo hun azɔ̌xwé» jínjɔ́n mɔ̀kàn hwenu è ɖè dìn èe‚ nǔ tàjì è nyín nù azɔ̌xwé lɛ́ɛ èe. É lɛ́vɔ̀ kplɔ́n yě lée è nɔ̀ dɔn nǔxí wà do gbɔn ní nǔxɔ́tɔ́ èe kpódó lée ajɔ̀jlájlá nyín nǔ tàjì gbɔn èe. Ɖo fífónù ɔ́‚ Michaël Gbeto nǔkplɔ̀nmɛ̀tɔ̀ ɖo nùkɔn yìyì mɛ̀ ɖèsú tɔn linù‚ ɖɔ xó dó «Nɛ́ è ná hùn azɔ̌xwé yɔ̀yɔ̀ gbɔn»‚ ɖɔ azɔ̌wàtɔ́ lɛ́ɛ nù nínɔ̀ ɔ́‚ agbɔnjì yiyi xo wɛ. É lɛ́ ɖɔ xó dó nínɔ̀mɛ̀ azɔ̌xwéhùntɔ́ ɖó ná ɖo lɛ́ɛ. «Nǔblàwǔ kú nù mɛ̀ ɖo ajɔ xó mɛ̀ ǎ.» Énɛ́ wàyì ɔ́‚ Stéphane Domingo‚ afɔsɔ́ɖotètɔ́ azɔ̌xwénɔ̀ Institut excellence for Africa tɔn ɔ́‚ ɖɔ ná zé jɔ̀wùnjɔ́já lɛ́ɛ sín ayi jínjɔ́n azɔ̌xwéhùnhùn lijì bó ná dó lizà xá azɔ̌ bà kpó wú. E lɛ́ ɖɔ «mɛ̀ èe bà ɖo lìnlìn ɖè ǎ èe ɔ́‚ nǔvɔ̀nɔ̀ kpówùn wɛ» Nú jɔ̀wùnjɔ́já Kpedji Deguénon ɔ́‚ azɔ̌xwénɔ̀‚ é wà nǔwìwà tɛnmɛ̀ ée ɔ́‚ azɔ̌xwé hùnhùn sɔ́ nyín jlo nǔ ǎ lò ɔ́‚ dàndanmɛ̀ nǔ wɛ é húzú; é ɖòkpó jì wɛ é ná gbɔn bó ná dó sɔ́ mɛ̀wigbèjì ɔ́ cítè. Mì ní tǔn ɖɔ mɛ̀bi sín ayi klwɛ̀ ɖo nǔwìwà élɔ 3ɔ́ jì. Afɔsɔ́ɖótètɔ́ Pays Bas tɔn ɖo kpɔ́nínɔ̀mɛ̀ xá kplɔ̀nyìjì alàvɔ xwé kpó azɔ̌xwé tɔn lɛ́ɛ kpó nyín kàn nǔ títómɛ é ná dó gàn adɔmɛ̀ nú azɔ̌mɛ̀xwé lànmɛ̀ ná nɔ ganjì acɛ ɖo dó súnnú kàbi nyɔnu xwé mɛ̀tɔn wù kpódó vijìjì tɔn kpó(DSSR-BJ) ée ɖo azǎn 29ɔ́ alǔnsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè. Gàn gègè wà nǔwìwà énɛ́ ɔ́ dó adɔ́tɛn Majestic ɖo Gbégamey ɖo Kútɔ́nú. Gàn ɔ́‚ nǔ ée myá nùkún ní ée wɛ alɔdó gbɛ ɔ́ ɖo lànmɛ̀ ná nɔ ganjì‚ acɛ ɖo dó súnnú kàbi nyɔnu xwé mɛ̀tɔn wù kpódó vijìjì lixo xwédó lìnlìn 3ɔ́ kpó 5ɔ́ ODD tɔn lɛ́ɛ kpó. Lìnlìn énɛ́ ɔ́‚ wɛ dɔn azɔ̌wàtɔ́ gànhɔ̀nyìtɔ́ gbàsá tɔn kpó Pays Bas tɔn kpó ɖo kpɔ́ xá azɔ̌wàtɔ́ kplɔ́nyìjì alàvɔ tɔn lɛ́ɛ ɖo títómɛ DSSR-BJ-BJ. Nǔ énɛ́ è sɔ́ ɖó tè sín sùnzán nábi ɖè ɖì è ɔ́‚ gbɔn akɔjìjɛ é ɖo Bénin kpó Pays Bas kpó tɛ́ntí glámɛ̀ wɛ è sɔ́ tító gàn dó adɔmɛ̀ nú azɔ̌mɛ̀xwé lànmɛ̀ ná nɔ ganjì ‚ acɛ ɖò dó súnnú kàbi nyɔnu xwé mɛ̀tɔn wù kpódó vijìjì tɔn kpó‚ bɛ̀ sín égbé. Gànhɔ̀nyìtɔ́ kplɔ̀nyìjì alàvɔ tɔn‚ tò gùdó tɔn kpódó hɛnnù‚ akwɛ́ nyà nù mɛ̀tɔn tɔn‚ afɔsɔ́ɖótètɔ́ Pays Bas ée ɖo Bénin ée kpódó azɔ̌wàtɔ́ kplɔ́nyìjì alàvɔ Abomey-Calavi tɔn kpó Parakou kpó gle tɔn é ɖo Kétou tɔn kpó gègè sín kplékplémɛ̀ nyín kàn ní títómɛ̀ ée gàn títómɛ̀ tɔn Nelly Kelomè kpó gàn bɔ dó gàn wu Alphonse AFFO tínmɛ̀ èe. Títómɛ̀ ɔ́‚ jó mɛ̀ ɖè dó ǎ‚ dɔnkpɔ́vú‚ ɖyɔ̀vi‚ gàn lɛ́ɛ kpó mɛ̀sì klɔ́nyìjì alàvɔ tɔn kpó. Ɖi lée Véronique Tognifodé‚ gànhɔ̀yìtɔ́ hɛnnù‚ akwɛ́ nyà nù mɛ̀tɔn tɔn‚ ɖɔ gbɔn èe ɔ́‚ títómɛ élɔ ɔ́‚ gan ɖàgbè mɛ̀ wɛ é wà dó. «È nɔ̀ ɖo xó xá ɖyɔ́vi 60% bɔ yě nɔ̀ sǐ xózlɛ́ ǎ ɖó nǔnyɛ́ ɖàxó ɖè má ɖó ɖo ali énɛ́ jì wú» mɔ̀ wɛ gànhɔ̀nyìtɔ́ kplɔ̀nyìjì alàvɔ tɔn‚Éléonore Yayi ɖɔ gbɔn énɛ́. Ní klɔ́nyìjì alàvɔ gàn ɔ́‚ hwe ɖàgbè nu wɛ títómɛ élɔ wà dó nǔ ée jɛ́xá bɔ é ná jɛ blòblò jí ɖo azɔ̌mɛ̀ ée. Nù To Tjoeker-Kleve‚ afɔsɔ́ɖótètɔ́ Pays Bas tɔn‚ é ná dó alɔ yě bɔ yě ná lizà xá xo má jló mɛ́ɖè mimɔ. Ɖo nùkún ɖiɖó mɛ̀ ɔ́‚ gànhɔ̀nyìtɔ́ kplɔ̀nyìjì alàvɔ tɔn‚Éléonore Yayi byɔ́ yě bi ɖɔ yě nì wà nǔ alɔ ɖo alɔ mɛ ní nùkɔn yìyì tító ɔ́ tɔn. Ɖo kàn nyín ní tító ɔ́‚ è blǒ agbàhwlɛ́nhwlɛ́n dó xólómílómí jì kpó ɖèvò lɛ́ɛ kpó bó ná kúnnúɖéwèmá yě. Yě wɛ nyín Imourane Koutché, Eklou Amagbégnon, Jean-Baptiste Sossou et O. ANANI. "Xɔ 2ɔ́ azɔ̌mɛ̀xwé ""doctorale pluridisciplinaire""‚ kplɔ̀nyìjì alàvɔ Abomey-Calavi tɔn wɛ è blǒ nǔwìwà énɛ́ ɖè ɖo tɛ̌nígbè 04ɔ́ alǔnsùn azǎn 2021ɔ́ tɔn gbè." Nǔkplɔ́nmɛ̀tɔ́ ɖàxó kplɔ̀nyìjì alàvɔ tɔn‚ Raymond Assogba wɛ sɔ́ agun nǔwìwà énɛ́ ɔ́ ɖó tè bó ná dó hun nùkún nú kplɔ̀nyìjì alàvɔ mɛ̀ bi dó xótà «azǎn 10ɔ̀ alǔnsùn ɔ́ tɔn: énɛ́ gùdó ló? » È tínmɛ̀ nù ní kplɔ̀nyìjì alàvɔ vi lɛ́ɛ dó azǎn 10ɔ̀ alǔnsùn ɔ́ tɔn: énɛ́ gùdó ló? Énɛ́ wɛ nyín lìnlìn Raymond Assogba‚ Nǔkplɔ́nmɛ̀tɔ́ ɖàxó kplɔ̀nyìjì alàvɔ tɔn ɖo bò lijì. Ɖo nǔ wà ɖó ganjì lixo ɔ́‚ é sɔ́ akpáxwé agun nǔwìwà«azǎn 10ɔ̀ alǔnsùn ɔ́ tɔn: énɛ́ gùdó ló?» sɔ́ jínjɔ́n ayì. ». Nǔwìwà ɔ́ kpó azǎn atɔ́ɔn ée ɔ́‚ nǔwàtɔ́ ɔ́ kplé xójlázɔ̌wàtɔ́‚ kplɔ̀nyìjì alàvɔ vi lɛ́ɛ kpó dǎ lɛ́ɛ kpó bó ɖógbè nǔ ée kó wàyì lɛ́ɛ kpó èe jà ní nǔwìwà 3ɔ́ tɔn kpó. Xwè atɔn kó dyè dìn bɔ un bɛ̀ nǔwìwà «azǎn 10ɔ̀ alǔnsùn ɔ́ tɔn: énɛ́ gùdó ló? »tɔn élɔ. Kpódó nǔ kàn byɔ́ mɛ̀xwi kpó nǔ tínmɛ nú mɛ̀xwi ɖo alǔnsùn nú kpó. Nǔwìwà élɔ̌‚ kplékplémɛ mitɔn xá kplɔ̀nyìjì alàvɔ vi‚ ée ɖo bò kplɔ́n wɛ lɛ́ɛ kpó mɛ̀ wɛ lìnlìn ɔ́‚ tɔn sín. Nú è lìn ganjì ɔ́‚ sín xwè 2008ɔ́ tɔn mɛ̀ wɛ. È jɛ̀xá bɔ mi ná nɔ tè bó kpɔ́n gùdó. Ée ká nyín xwè wàyì lɛ́ɛ èe tɔn ée ɔ́‚ é gɔn ɖiɖɔ ǎ. È mɔ̀ «ɖɔ xó ɖè kún ɖè wú ó.» É gbɔn yɛkàn énɛ́ mɛ̀ bó dó gbè nù alɔgɔ nì tɔ́ lɛ́ɛ bó ɖɔ‚ «lìnlìn ɖè wɛ mì gɔ́ alɔ ná‚ bɔ un jló ná wà ɖɔ hwenuxó tɔn.» Xwè élɔ́ mɛ̀ tɔn ɔ́‚ è lìn ɖɔ ablǔ é lɛ̀dó azǎn 10ɔ́ alǔnsùn ɔ́‚ mi ná kɔ́n bì. Nù éyɛ́ ɔ́‚ «azǎn 10ɔ̀ alǔnsùn ɔ́ tɔn‚ ée nyín vòdún xwè ée ɔ́‚ é kó ɖo bǒ ɔ́ mɛ̀‚ bɔ bǒ ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ vòdùn‚ fá kpó bǒ ɔ́ kpó kó ɖè mɛ̀» Énɛ́ gùdó ɔ́‚ é ɖɔ vòdùn ɔ́‚ nɔ̀ sɔ́ bǒ ɔ́ dó wà nǔ ná. Énɛ́ wɛ è ylɔ́ ɖɔ« Djowamon culturelle ». Hùn‚ ní é ná xó bì kplé ɔ́‚ é ná mɔ̀ atɔn ɖo bu (vòdùn‚ fá‚ bǒ). Énɛ́ ɔ́ wɛ é ɖó mɔ̀jɛ̀mɛ̀ tɔn sín xwè atɔn ɖyè bó dó sɔ́ agun nǔwìwà énɛ́ ɖó ayì. Énɛ́ wù wɛ é da dɔnkpɔ́vú kpó ɖyɔ̀vi kpó kplɔ̀nyìjì alàvɔ tɔn lɛ́ɛ ɖɔ yě nì wá Kplé d'agun «azǎn 10ɔ̀ alǔnsùn ɔ́ tɔn: énɛ́ gùdó ló?»nǔwìwà 3ɔ́. Ée ná blǒ ɖo síbígbè azǎn 9ɔ́ alǔnsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɖo kplɔ̀nyìjì alàvɔ Abomey-Calavi tɔn èe. È ná lɛ́ ɖɔ xó gègè ɖèvò ɖo nǔwìwà ɔ́ dò mɛ̀. Écureuils Bénin tɔn lɛ́ɛ xo bɔ̀lu yětɔn 2ɔ́ nú CAN 2021 xá les Leones stars‚ Sierra Léone tɔn ɖo bɔ̀luxotɛn Charles de Gaulle ɖo xɔgbonu ɖo aklùnzǎngbè azǎn 17ɔ́ xwè 2019ɔ́ Ɖo fífónù ɔ́‚ bɔ̀luxotɔ́ Michel Dussuyer tɔn lɛ́ɛ xo kɛ́n atɔn lɛ́ɛ yì. Ée‚ è xo yě (1-2)ɖo UYO ɖo Nigéria‚ azǎngàgbè ée wàyì èe gùdó ɔ́‚ Bénin ɖó ná xo Sierra Léone bó ná dó yì nùkɔn déjí. Écureuils Bénin tɔn lɛ́ɛ ká wɔn lìnlìn yětɔn ǎ. Yě blǒ ɖéjí kpó bǐ ɖòkpó kpó. Jodel Dossou wɛ dó bǐ énɛ́. È víví ní tàwun. Ɖo bɔ̀luxotɔ́ xóxó CIFAS tɔn‚ wɛ húzú agbɔnnɔ̀ bɔ̀lu énɛ́ tɔn ɖo ɖɔ Sierra Léone tɔn ɔ́‚ nùkɔn. Ɖo cɛ́cú 27ɔ́ mɛ̀ wɛ‚ é dó bǐ ɔ́ ɖè. É yì bɔ̀lu ɔ́ èe ɔ́‚ bɔ̀lu wlítɔ́ jì jɛ́n é yì bó xo dó ɖɔmɛ nǐ. Bǐ énɛ́ ɔ́‚ wá tún kàn nù Écureuils lɛ́ɛ ɖo zìngìdì ée ɖù wɛ yě ɖè sín tɛgbɛ má dó èe. Kpódó bǐ énɛ́ yě dò ɖo cɛ́cú 27ɔ́ mɛ̀ ée ɔ́‚ yě ná agbɔn mɛ̀ ɖè lɛ́ɛ ǎ có bɔ yě ká sɔ́ dó ɖèvò ǎ. Yě yì gbɔjɛ bó wà gùdó ɔ́‚ Sierra Léone mɛ̀ lɛ́ɛ dɔn agbɔn nú Écureuils lɛ́ɛ tàwùn. Énɛ́ wú wɛ zɔ́n bɔ ɖòkpó ɖòkpó ɔ́‚ Michel Dussuyer ɖyɔ́ mɛ̀ atɔn ( Yannick Aguemon, Jérôme Bonou, Nabil Yarou ɖyɔ́ Steve Mounié, Sessi D’Almeida, Stéphane Sessegnon). É blǒ mɔ̀ ɖó yě má sú bǐ ɔ́ bó lɛ́ gɔ́ná vlàfò ó. Yě sɔ́ kpé wú bó dó káká có bó nú gan ɔ́‚ xo ǎ. Énɛ́ ɔ́‚ dó alɔ yě bɔ yě do mɔ̀ kɛ́n atɔn énɛ́ ɖo gbɛ̀tà yě tɔn mɛ̀. .- Bó nyí mɛ̀ 2ɔ́ ɖo Nigéria gùdó. Agbàhwlɛ́nhwlɛ́n Miss ciné Bénin 2020 ée Association des Jeunes Leaders (Ajeled) nɔ̀ sɔ́ ɖó ayì èe ɔ́‚ é wà vìvɔ̀nu ɖo síbígbè azǎn 19ɔ́ wǒsùn xwè 2020ɔ́. È blǒ nǔwìwà énɛ́ ɖo xɔ ɖàxó Fitheb tɔn mɛ̀. Mɛ̀ è nyín Miss ciné Bénin 2020 èe ɔ́‚ mɛ̀bi tǔn lò. Grâce Cécile Sidokpohou wɛ ɖuɖèjì ɖo síbígbè azǎn 19ɔ́ wǒsùn xwè 2020ɔ́ tɔn gbè. Agbàhwlɛ́nhwlɛ́n Miss ciné Bénin 2020 ɔ́‚ nǔwìwà kplé bó wà kplé bó ɖu gbɛ̀tà Ajeled wɛ nɔ̀ blǒ‚ bó ɖo 3ɔ́ blǒ wɛ. Agbàhwlɛ́nhwlɛ́n énɛ́ ɔ́‚ gbɔn vo nù xóxó ɖè ɔ́‚ ɖó élɔ ɔ́ wà bó ná sɔ́ nyɔnu‚é ɖo yɛ wún kɔ́n nyin dò wú kpáxwé ée bó ná dó sɔ́ hwɛ́ndo Bénin tɔn ɔ́ su. Ní Michael Assogba‚ gàn nǔwìwà ɔ́ tɔn ɔ́‚ «agbàhwlɛ́nhwlɛ́n élɔ ɔ́‚ é nyín ɖɛkpɛ sín agbàhwlɛ́nhwlɛ́n ǎ‚ lò ɔ́‚ nǔnyɛ́n yì dó nǔnyɛ́n jì ɖo yɛ wún kɔ́n nyin dò wú kpáxwé kpó‚ nyɔ wà kpódó xó nyɔ́ ɖɔ kpáxwé nú nùkɔn yìyì mɛ̀ ɖèsú tɔn. Ɖo kɛ́n sɔ́ nú mɛ̀tɔ́ ée gàn yɛ wún kɔ́n nyín dó wú tò ɔ́ tɔn (CNCIA)‚ Eric Todan‚ xwe aza ná èe kpó jonɔ̀ tòbùtòbù lɛ́ɛ kpó nùkɔn ɔ́‚ agbàhwlɛ́ntɔ́ 11 lɛ́ɛ xlɛ́ ɖɛkpɛ agbàzà tɔn kpó nǔnyɛ́n tɔn kpó. È jì Ajeled hàn wàyì gùdó èe ɔ‚ agbàhwlɛ́ntɔ́ dó tò mitɔn mɛ̀ sín nǔzìnzán lɛ́ɛ bó dín. Ɖòkpó‚ dòkpó yětɔn gbɔn yɛkàn énɛ́ mɛ̀ bó ɖè weɖùɖù'gbɔn tɔn xlɛ́. Yě ɖù tò mitɔn mɛ̀ sín hùn gègè sín we. Ɖɛkpɛ'gbàhlɛ́ntɔ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ zɔ nǔzìnzán kpléwùn gbàdà tɔn ɖè mɛ̀ bó dín. Ɖo fífónù nǔ lɛ́ɛ bitɔn ɔ́‚ kɛ́nsɔ́tɔ́ lɛ́ɛ sɔ́ ɖo kpɔ́ ní nɔ̀ mɛ̀ ɔ́‚ Grâce Cécile Sidokpohou ní Miss ciné Bénin 2020”. Weɖùɖù tɔn dɔn nǔkpɔ́ntɔ́ lɛ́ɛ bó lɛ́ dɔn kɛ́nsɔ́numɛ̀tɔ́ lɛ́ɛ. Agbàhwlɛ́ntɔ́ 3ɔ́ Aïhouedji Débora Mondoukpê wɛ xo kpóɖónì bó nyín “ɖyɔ́vi hànsinɔ̀ tàjì xwè 2020ɔ́” kpódó agbàhwlɛ́ntɔ́ 7ɔ́ Agnabtcheme Élodie‚ “ɖyɔ́vi tògùn ɔ́ tɔn xwè 2020”. Vincent Agossou, gàn Ajeled kpà gláglá nù yě mɛ̀ èe sɔ́ nǔwìwà ɔ́ ɖó tè kpódó yě mɛ̀ atɔn é dín ée kpó. É ɖɔ«Yě ná sɔ́ agbàhwlɛ́nwlɛ́n ɖè ɖ'ayì ɖòkpó ɖo han lixo «hangbè lómílómí» wegɔ́ ná Weɖùɖù tɔn «weɖùɖù téwúngbéjú» bó ká ná lɛ́ blǒ yě wún kɔ́n nyín kàn jì énɛ́». È nà ná zokɛkɛ yɔ̀yɔ̀ ɖòkpó Miss Ciné ɔ́ bó nà ná ajɔ gègè ɖèvò lɛ́ɛ ɖuɖèjì tɔ́ ɖè lɛ́ɛ. Mí ní tǔn ɖɔ è kún gɔn jágè ɖòkpó ɖòkpó gbo dó nǔwìwà ɔ́ mɛ̀ kpó han kpó ó. Nǔwìwà ɛnɛgɔ́ ayihùn dídá kplɔ́nyìjì alàvɔ tɔn ɔ́‚ bɛ̀ ɖo azǎngàgbè azǎn 18ɔ́ wǒsùn xwè 2019ɔ́ tɔn gbè bɔ̀luxotɛn kplɔ́nyìjì alàvɔ Abomey-Calavi tɔn. Bɔ̀lu we énɛ́ lɛ́ɛ bi wɛ víví kpó bǐ kpó. Bɔ̀lu nùkɔn tɔn ɔ́‚ kplɔ́nyìjì alàvɔ Adjarra tɔn kpódó Dassa tɔn kpó wɛ xo. Adjarra mɛ̀ lɛ́ɛ ká jɛ tàgbà có bó xo Dassa 3-0 ǎ. Bɔ̀lu nùkɔn tɔn víví énɛ́ ɔ́ fó èe ɔ́‚ wegɔ́ ɔ́ bɛ́ ɖo azɔ̌mɛ̀xwé lɔ̀nyìjìfɔ́nkàn (Injeps) tɔn kpódó kplɔ́nyìjì alàvɔ gle tɔn kpó tɛ́ntín bɔ nǔkpɔ́ntɔ́ lɛ́ɛ jɛ́jì. Ɖó‚ Injeps sín mɛ̀ lɛ́ɛ‚ ée gó sín xɔgbonu èe xo Kétou mɛ̀ lɛ́ɛ kɔ́njódó tɔn (10-0). Awàjìjɛ énɛ́ ɔ́ víví hwèdó nu bó sɔ́ mɛ̀ nyín nùkún ɖíɖó ɖèvò tɔn mɛ̀. È byɔ́ ɖɔ è nì flín ɖɔ kàn nyín nú bɔ̀luxíxo nǔwìwà énɛ́ ɔ́‚ azǎngàgbè énɛ́ wɛ è blǒ ɖo gan atɔn mɛ̀ ɖo gàn tɛ́nmɛ̀tɛ́nmɛ̀ lɛ́ɛ bi nùkɔn. É ɖɔ«Yě ɖo tòxóɖɔ́gbɛ̀tà ǎ.» Mì flín ɖɔ‚ Tògàn Patrice Talon ɔ́‚ è sɔ́ ɛ azɔn wegɔ́ nù xwè atɔ́ɔn‚ bó ná lɛ́ sɔ́ ɛ ɖo gànzìnkpò ɔ́ jì ɖo azǎn 23ɔ́ nǔxwásùn ée jà èe tɔn ɖo mɛ̀ ɖè má sé mɛ̀ ɖè gbè mɛ̀ ɖo tòxóɖɔ̀gbɛ̀tà lɛ́ɛ tɛ́ntín. Ée bɛ̀ ɖo azǎn 18ɔ́ wǒsùn ée wàyì èe tɔn gbè‚ nǔwìwà 4ɔ́‚ ayìhùn dìdà tɔn ée akpáxwé è nɔ́ kpé nùkún dó azɔ̌ tɛ́nmɛ̀tɛ́nmɛ̀ è ɖo klɔ́nyìjì alàvɔ xwé ɔ́ gbè èe (Cous-AC) sɔ́ ɖo tè èe bɔ é fó ɖo tɛ̌nígbè azǎn 23ɔ́ xwè 2019ɔ́ ɖo kplɔ́nyìjì alàvɔ Abomey-Calavi tɔn xá gbɛ̀tà UAC tɔn ɖo nǔwìwà we lɛ́ɛ mɛ̀. Nǔ é ɖó bibɛ̀ mɛ̀ ɖàgbè èe‚ nɔ̀ fó ɖàgbè. Nǔwìwà 4ɔ́ énɛ́ ɔ́‚ fó dó bɔ̀lu xìxo ɖo kplɔ́nyìjì alàvɔ lɛ́ɛ tɛ́ntín‚ ée bɛ̀ sín azǎn 18ɔ́ wǒsùn èe wàyì èe tɔn. Xwè élɔ mɛ̀ ɔ́‚ nǔ we wɛ ɖo agbàhwlɛ́nhwlɛ́n énɛ́ mɛ̀ (bɔ̀lu afɔsɔ́xo kpó alɔsɔ́xo kpó). Nú bɔ̀lu afɔsɔ́xo ɔ́‚ bɔ̀luxìxo gbɛ̀tà kplɔ́yìjì alàvɔ axɔ́sú tɔn kpó gbɛtɔ́ kpǎ tɔn kpó 12 wɛ ɖo ná xo wɛ. Bɔ̀luxìxo gbɛ̀tà kplɔ́yìjì alàvɔ Abomey-Calavi tɔn wɛ hun nù sín nú. Bɔ̀luxìxo gbɛ̀tà kplɔ́yìjì alàvɔ Abomey-Calavi tɔn ɖù ɖo azɔ̌mɛ̀xwé lɔ̀nyìjìfɔ́nkàn (Injeps) tɔn jì pénatǐ xìxo hwenu (4-2)‚ ée yě xo (1-1) wàyì gùdó èe. Ɖo bɔ̀lu alɔsɔ́xo ɔ́ kɔ́n‚ gbɛ̀tà kplɔ́yìjì alàvɔ Abomey-Calavi tɔn ɔ́‚ jɛ́n lɛ́ ɖù ɖo gbɛ̀tà kplɔ́yìjì alàvɔ Parakou tɔn ɔ́ jì. (60-59). Mɛ̀bi mɔ̀ nyɔwa kplɔ́nyìjì alàvɔ Abomey-Calavi tɔn ɖo lɔ̀nyìjìfánkan linu. É yì xwè 2020ɔ́ nù nǔwìwà 5ɔ́. Ɖó kézézǎn‚ acɛ gbɛtɔ́ tɔn ɔ́ tàmɛ̀‚ alɔdómɛ̀xwé Vissin sɔ́ xo ɖɔ dó mɛ̀ ɖè gbè mɛ̀ acɛ gbɛtɔ́ tɔn sísí jì ɖo dotóxwè. Nǔwìwà énɛ́ ɔ́‚ è blǒ ɖo síbígbè azǎn 19ɔ́ xwè 2020ɔ́ tɔn gbè ɖo adɔ̀tɛn NelBab Zogbadjè tɔn. È kpó ɖo azìnzɔ̀nnɔ̀ lɛ́ɛ sín acɛ jì t'afɔ wɛ ɖo dotóxwè lɛ́ɛ ɖo Bénin. Nǔblàwǔ énɛ́ ɔ́ wɛ zɔ́n bɔ tòkpɔn “fífá kpó gbɛtɔ́ sín acɛ kpó” alɔdómɛ̀xwé Vissin tɔn sɔ́ xo ɖɔ dó mɛ̀ ɖè gbè mɛ̀ dó xótà “Dɔn dotó kpó azìnzɔ̀nnɔ̀ sín acɛ ɖo zɛ̌n: nǔ tàjì ɖòkpó ní nyɔnà acɛ gbɛtɔ́ tɔn sísí ɖo dotóxwè lɛ́ɛ ”. Nǔwìwà énɛ́ ɔ́ xo dotó‚ sɛ́nzɔ̌wàtɔ́‚ xójlázɔ̌wàtɔ́ kpó kplɔ́nyìjì alàvɔ vi lɛ́ɛ kpó. Ní‚ Élie Gbedemakou‚ nǔtóxámɛ̀tɔ́‚ alɔdómɛ̀xwé tɔn ɔ́‚ xótà énɛ́ sɔ̀gbè ɖó « afɔ tɛ gbɛtɔ́ sín acɛ jì ɔ́‚ syɛ́n tàwùn ɖo dotóxwê lɛ́ɛ ɖo mɛ̀ gègè tǔn ǎ wù.» .- Ɖo nǔtínmɛ̀nùmɛ̀ tɔn mɛ̀ ɔ́‚ sɛ́nzɔ̌wàtɔ́ Annick Nonohou,è ɖɔ acɛ 10 wɛ azìnzɔ̀nnɔ̀ ɖo. È hin ɔ́‚ è ná xá: nǔtínmɛ̀ nǐ sín acɛ‚ dotóxwè yìyì sín acɛ‚ jló sín acɛ‚ cícwɛ̀ sín acɛ‚ nǔ hin ɖo xomɛ sín acɛ‚ azɔ̌xwé tɔn sín alɔgɔ sín acɛ‚ azɔngbigbɔ nǐ ɖó tè sín acɛ‚ xó ɖiɖɔ sín acɛ‚ tɛ́nmɛ̀ ɖàgbè sɔ́ ɛ ɖó sín acɛ. 4502 É xlɛ́ ɖɔ, ɖò Aflɩ́ka gbéjɩ́ tlala ɖò Benɛtò mɛ ɔ́, sɛ́n é ɖɔnǔ dó nukún kpé d'azinzɔnnɔ wú ɔ́ ɖò tò mɛ có b'ɛ gbɛ́ nyinyi. 4503 Nú e ná xwédó nǔ é ɖɔ wɛ é ɖe ɔ́, mɛ cyán ɖò mɛ mɛ, akpa xò mɛ wú kpódó adǎn wá dó mɛ jɩ́ gěgé lɛ́ kpó ɖò jɩ̀jɛ wɛ ɖo dotôxwè mɩ̀tɔn lɛ́ɛ. 4504 Bó ná dó ɖu ɖo nǔ nɛ́ ɔ́ jɩ́ ɔ́, é byɔ́ ɖɔ è nɩ́ jlá sɛ́n é ɖ'ayɩ̌ lɛ́ɛ bó ká kplɔ́nnǔ lanmɛnánɔganjɩ́zɔ́wátɔ́ lɛ́ɛ. 4505 Bó ná lɛ́ tɛɖɛ̌ jɩ́ ɔ́, é ɖɔ jɩ́ lanmɛnánɔganjɩ́zɔ́wátɔ́ ɖélɛ́ɛ kún tuun ɖɔ sɛ́n mɔ̌wunkɔtɔn tɩ̂in ó. "E ɖó ná sɔ́ titomɛ ɖé ɖ'ayɩ̌ b'ɛ́ ná zɔ́n bɔ nukún kpé d'azinzɔnnɔ wú ná nyɩ́ mɛ bɩ̌ zɔ́ bó ká ná sɩ́ azinzɔnnɔ ɔ́ lobo ka lɛ́ wanǔ nú titomɛ mɔ̌húnkɔ́tɔn yi nukɔn. Mi nú mǎ flɩ́n ɖɔ kézézán égbe gbɛ ɔ́ bɩ̌ nɔ́ ɖu sɛ́n é ɖɔnǔ dó gbɛtɔ́ ɖokpó ɖokpó wú é sɩ́n xwè wɛ́ nyɩ́ azǎn 10ɔ, wǒsùn ɔ́ tɔ̀n, xwè wú xwè wú, lobɔ xóta è jɩ́ e ɖo tamɛ ná lin dó wɛ xwè élɔ́ mɛ ɔ́ wɛ́ nyɩ́: ""Mi nú mǎ vɔ́ nǔ to dó ɖagbe jɩ́, mɩ́ nú mǎ j'ahwan dó sɛ́n é ɖɔnǔ dó gbɛtɔ́ ɖokpó ɖokpó nu é jɩ́.""" Anyǔ mlɩ́mlɩ́ nyɔ́xótɔ́ Ɛsipányɩ̀ tòmɛ tɔn gbɛ́ sɔ́ azǎngagbè, azǎn 13ɔ, abɔxwɩ́sun, xwè 2019ɔ, tɔ́n nyite agbawungba b'ɛ́ ná nyɩ́ agloxixo nukɔntɔn ɖo xwè ɔ́ mɛ é mɛ nǔdɔ́ntɔ́ we Ɛsipányi tomɛ tɔ̀n ɖ'anyǔ mlɩ́nmlɩ́n lɩ́xo Barça kpódó Real Madrid kpó ná kpé ɖè é. Ɖó hwinnya Katalɔ́nyi tòmɛ tɔ̀n wú ɔ́, è sɛ azǎn ée e ko to ɖ'ayɩ̌ b'ɛ́ nyɩ́ kɔ́nyásun, xwè 2019ɔ sɩ́n azǎn 28ɔ tɔ́n ɖó nukɔn; LFPE kpéwú bó tò nǔ é kó gblé lɛ́ɛ bó ná dó ná vɩ̀vɩ́ mɛ è yɩ́wǎn nú anyǔ mlɩ́mlɩ lɛ́ɛ é. Mɔ̌ wú wɛ Barça é ɖo nukɔn ɖo mɛtito Liga tɔn ɔ́ mɛ é kpódó mɛ è jɛ gudó tɔ́n é kpán, yè mɛ è ɖó kɛ́n 25 mɛ ɖokpó ɖokpó é ná hwlɛ́n agba ɖo Agbanjɛtɛn Nû (Camp Nou) tɔ̀n ɖo azǎn 18ɔ, wǒsun ɔ́ tɔ̀n ɖo xwè 2019ɔ gbe bɛ́sɩ́n gan tɛ́nwe mɛ gbadanu (19h GMT) nú kpɩ́kpé kézé zán 10ɔ tɔ̀n, é gbɔn gudó bɔ mɛ bɩ̌ ɖo tè kpɔ́n é. Anyǔ mlɩ́mlɩ́ sɩ́n kpɩ́kpé nɛ́ mɛ bɩ̌ wɛ́ ɖo tè kpɔ́n dódó. Bó ná flɩ́nnǔ mi ɔ́, Liga Ɛsipányi tòmɛ tɔ̀n ɔ́ kó ɖo linlin wɛ ɖ'ayɩ̌ ɖɔ é mi ná yi hwɛ nukɔn bo gbɛ́ azǎn nɛ́ ée e sɛ dó nukɔn é. Loɔ́ é cɩ́ ɖi nǔ bɩ̌ kó jɛ́ jlɔ́ din ɖɔhun bɔ̀ kpɩ́kpé nɛ́ ɔ́ ná tɩ̂in nǔgbó ɖò azǎn 18ɔ, wǒsun ɔ́ tɔ́n mɛ̀ ɖò Katalɔ́nyi (Catalogne). Méphis Marcodias Kiti Post Views: 361. Ɖó hwinnya Katalɔ́nyi tòmɛ tɔ̀n wú ɔ́, è sɛ azǎn ée e ko to ɖ'ayɩ̌ b'ɛ́ nyɩ́ kɔ́nyásun, xwè 2019ɔ sɩ́n azǎn 28ɔ tɔ́n ɖó nukɔn; LFPE kpéwú bó tò nǔ é kó gblé lɛ́ɛ bó ná dó ná vɩ̀vɩ́ mɛ è yɩ́wǎn nú anyǔ mlɩ́mlɩ lɛ́ɛ é. É nyɩ́ azɔ̀ gblégblé xó wɛ́ hɛn togán mɩ̀tɔn sɩ́n asi ɖó te ɖo Ɛsipányi tòmɛ ǎ. zɩ́nkpo-batɔ́ ɖó bǔ Talɔ̂n Talata hunnǔ sɩ́n mɛɖéejlájlá sɔ́mi sɔ́mi togán tɔ́n nu lé. ɖɔ-yè-ɖɔ e ɖo ɖiɖi wɛ ɖò jɔxwɩ́mɔ lɛ́ɛ jɩ́ hwe élɔ́ lɛ́ɛ nu é. Reine GBODÓGLÌ wɛ yɩ́ gǎnza ɔ́ (Princia AJEVÍ nyɩ́ azaglɔ́ tɔ̀n nukɔntɔn ɔ́). Bó ná dó sɔ́ nyɔ̌nu su ɔ́, gbɛ̌ta Berceau Culture Bénin sɔ́ agbahwlɛ́nhwlɛ́n nukɔntɔn Miss JIF Bénin xwè 2021ɔ tɔ́n ɖ'áyɩ̌. Agbahwlɛ́nhwlɛ́n nɛ́ ɔ́ sɩ́n afɔɖiɖe gudó tɔ̀n ɔ́ tɩ̂in ɖo sɩ́bɩ́gbe azǎn 13ɔ sɩ́n zǎn mɛ wá yɩ́ jɛ aklúnɔzángbe azǎn 14ɔ xwejɩ́sùn ɔ́ tɔn ɖo xwè 2021ɔ mɛ ɖo Hall des Arts sɩ́n manahɛn tɛn ɔ́. SACRAMENTO kpán xwédó ɖě jɛ ɖě gúdó, b'ɛ sɔ́ miss, azaglɔ́nɔ nukɔntɔn ɔ́ (1ère dauphine), azaglɔ́nɔ wegɔ́ɔ́ (2ème dauphine) kpódó azaglɔ́nɔ atɔngɔ́ɔ́ (3 ème dauphine) kpán, nú agbahwlɛ́hwlɛ́n nukɔntɔn miss Jif tɔ̀n ɖò xwè élɔ́ mɛ̀. Ɖo nyɔ̌nu jɔwunjɔja sinsinmlɩ́sin wǒ é ɖò agba hwlɛ́n wɛ b'á yi gǎnza JIF Bénin xwè 2021ɔ tɔ̀n élɔ́ ɔ́ lɛ́ɛ mɛ wɛ yè sɔ́ kɛ́n mɛ ɛnɛ ɖɔ yè nyɔ́ ɖɛkpɛ hú mɛ è kpo lɛ́ɛ ɖe. Kplɔ́nyijɩ̌ alavɔ̀ sɩ́n azɔ̌mɛxwé lɛ́ɛ kpódó nǔkplɔ́ntɛn lɛ́ɛ kpó wɛ yè xò yèɖée kplé sɩ́n bó wá hwlɛ́n agba b'á dó ná sùsù ɖɛkpɛnyɩ́nyɔ́ ɖ'agbazamɛ kpódó nǔnywɛ̂ lɩ́xo kpán mɛ kɛ́ɖɛ́ wɛ ǎ, loɔ́ b'á dó lɛ́ sɔ́ dɔkun è ɖò hwɛndo mɩ̀tɔn mɛ lɛ́ɛ lɔɔ́ sù. Ée yè dɩ́n wá yi ɖ'ahwan mɛ nukɔntɔngɔ́ ɔ́, wegɔ́ ɔ́, atɔngɔ́ ɔ́, ɛnɛgɔ́ ɔ́ ɖo xɔ́sá'wu mɛ, bó ɖɔxó dó xóta ɖé ée yeɖésúnɔ kpɔ́n bó cyán ɔ́ mɛ, lobo ɖe nǔnywɛ̂ yètɔn xlɛ́ dó hwɛndo mɩ̀tɔn tuuntuun wú ɔ́, mɛ ayizɛ́n wɛ́ wá kpò b'ɛ sɔ́ nú nukɔnyiyi ɖ'agbahwlɛ́nhwlɛ́n ɔ́ mɛ. "Énɛ́ gúdó ɔ́, yè wá kɛnu dó xóta agbahwlɛ́nhwlɛ́n ɔ́ tɔ́n wú, xóta nɛ́ wɛ́ nyɩ́: ""Azɔ̌ é nyɩ́ nyɔ̌nu tɔ̀n ɖo nukɔnyiyi Benɛto tɔ̀n mɛ ɖ'akwɛ́ kpódó toxóɖɩ́ɖɔ́ kpán lɩ́xo""." Klɛ̀klɛ̀ wɛ yè dógǎn ée wú yè kpé é. Mɛɖě kpódó sùsù kpó, mɛɖěvo lɛ́ɛ lěe yè kpéwú gbɔn é. Nǔ nɛ́ lɛ́ɛ bɩ̌ yi ɖo ayiɖotè mɛgbéjékpɔ́ntɔ́ lɛ́ɛ tɔ́n núkɔn. Ée yè ká bló ákɔ́nta kɛ́n mɛ ɖokpó ɖokpó tɔ̀n fó ɔ́, mɛgbéjékpɔ́ntɔ́ lɛ́ɛ ɖe Axɔ́si ɖɛkpɛnyɩ́nyɔ́ tɔ́n ɔ́ kpódó azaglɔ́ tɔ̀n atɔn lɛ́ɛ kpán ny'agbawungba. Mɩ̀ nǎ ɖɔ́ ɔ́, agunkplékplé ɔ́ bɩ̌ wɛ nǔxɩ́xò ényɔ́xótɔ́ gbɛ́ta Berceau Culture kpódó Union Culturel et Artistique des Etudiants (UCAE) tɔn kpán hunxomɛ ná tlala. mɩ̀-sɔ́-mɩ̀ togán sɩ́sɔ́ tɔ̀n e ɖo azǎn 11ɔ lidósún é ja ɔ́ tɔ́n mɛ é. klán-xá-acɛkpikpa-tɔ́ lɛ́ɛ tɔn mɛ é. "mɩ̀-sɔ́-mɩ̀ élɔ́ hwénu ǎ"", nǔ è Dieudonné LǑKOSÚ ɖétɔ́n ɖo xóɖɩ́ɖɔ́ tɔ̀n lɛ́ɛ mɛ é nɛ́." mɩ̀-sɔ́-mɩ̀ togánsɩ́sɔ́ tɔ̀n xwè 2021ɔ élɔ́ tɔ̀n ɔ́ ná yɩ́ gbɔn é wú. Ɖuɖéjɩ́ nǔvɔ́déwú acɛkpikpa ɔ́ sɩ́n gǎnbánáɖútɔ́ tɔn ɖó agbahwlɛńxɛ́tɔ́ lɛ́ɛ sɩ́n hlɔnhlɔ́n wú, lě é ɖɔxó gbɔn é nɛ́. klán-xá-acɛkpikpa-tɔ́ lɛ́ɛ xozlɛ́ é wú ɖe. Nú e ná ɖi xó tɔ́n lɛ́ɛ ɔ́, hwinnya hwinnya nɛ́ lɛ́ɛ wanǔ gegé dó nǔ é ɖò jijɛ wɛ lɛ́ɛ wú. ɖe-sɩ́n-ahwan-mɛ toxóɖɔ́gbɛ́ lɛ́ɛ tɔ̀n gudó gúdó tɔ̀n wá yi. klán-xá-acɛkpikpa-tɔ́, Démocrates, Union Sociale Libérale, Restaurer l’espoir jɛ́n hɛn ɔ́ yè ná slɔ́ avivɔfún acɛkpikpa e ɖ'ayɩ̌ din é kpód'áxɔ́su tɔ́n kpán. "Tokplébóɖɔxóná gbásá UNESCO tɔn ée ɖɔxó dó acɛ gbɛtɔ́ ɖokpó ɖokpó tɔ̀n kpódó acɛkpikpa jɛ tovɩ́ lɔ́mɛ kpán wú ɖo kplɔ́nyijɩ̌ alavɔ Agbǒmɛ Kánɖófɩ́ tɔn é ɔ́ yɩ́ jǒnɔ́ tò tɔ̀n b'ɛ́ kplɔ́nnǔ dó xótá élɔ́ jɩ́: ""Fá ɖò tovɩ́ kplékplé lɛ́ɛ tɛ́ntɩ́n ɖo Benɛtò mɛ.""" Linlin ɔ́ gósɩ́n Groupe de Réflexion Alternatives et Perspectives (GRAP) sɩ́ ɖo bǔ xá Cercle des Leaders Politiques (CLP). Togun è ma ɖó nǔnywɛ̂ hwɛndo mɛ tɔn ǎ ɔ́, kú wɛ́ kú. Kú nɛ́ ɔ́ ná gbɛ́ wú wɛ, fázɔ́wátɔ́ Benɛto tɔ̀n lɛ́ɛ kplé bó kɛnu dó azɔ̌ fá tɔ̀n kpódó lěe é ɖo tajɩ́ gbɔ́n ɖo tovɩ́ kplékplé lɛ́ɛ tɛ́ntɩ́n ɖo Benɛtò mɛ é wú. Tokplébóɖɔxóná gblámɛ wɛ bokɔ́nɔ lɛ́ɛ, kanxodótòwútɔ́ lɛ́ɛ gegé kpódó kplɔ́nyijɩ̌ alavɔ vɩ́ gegé ée yɩ́wǎn nú Fá lɛ́ɛ é kplé ɖe b'ɛ ɖɔxó nú yě. Nú Roch Nyawi David, nukɔntɔ́ GRAP gbɛ́tá ɔ́ tɔ́n ɔ́, «Fá ɖó ná nyɩ́ sù ǎ». É tɩ́nmɛ ɖɔ́jɩ́ nú Fá ɖo nukɔn yi wɛ égbé ɖo kplɔ́nyijɩ̌ alavɔ xwé ɔ́ gbe ɔ́, é ɖéxlɛ́ ɖɔ yè ɖo nǔnywɛ̂ ná mɛ wɛ alɔkpa ɖé. Sɩ́n tɔ́gbó mɩ̀tɔn lɛ́ɛ hwénu ɔ́, Fá ɔ́ nǔkɩ́nkán sɩ́n walɔ ɖé wɛ́ nyɩ́ bó júnjɔ́n xwɩ̀xwɩ́ jɩ́ lobo ka nyɩ́ wěɖéxámɛtɔ́ alɔkpa ɖé nú yè ná kɩ́jé hwenuxó kpɔ́n. "Gbɔn wuntun tɔn 256 lɛ́ɛ gblámɛ ɔ́, nǔwálɔ nɛ́ ɔ́ nɔ́ zɔ́n bɔ e nɔ mɔnǔ jɛ ""nǔ é jɛ́ wá yi é, é ɖò jijɛ wɛ din é kpódó é ná wá jɛ́ é kpán"" mɛ, nǔ e mɛ̌si ɖaxó Agbawungbáta Séraphin ɖɔ é nɛ́." "Bó ná xwédó xó tɔ̀n ɔ́, Fá nyɩ́ nǔ ma sɔgbe e ɖɔ wɛ mɛ lɛ́ɛ nɔ́ ɖé é ɔ́ ǎ, é nyɩ́ nǔmɛsɛn ǎ, é ká lɛ́ nyɩ́ azě ǎ; ""Fá ɖo fɩ́ bɩ̌, é nɔ́ yagba nǔ bɩ̌ lobo nɔ mlɛ́ dó nǔ bɩ̌ wú"", nu e é kɛ é nɛ́." Nu ɖokpó jɛ́n kɛ wɛ Koffi Aza, afɔsɔ́ɖótètɔ́ gǎnhɔnyitɔ́ Kákpo Mawunyɔ́ tɔ́n ɔ́ ɖe bó ɖɔ, ɖo xótá nɛ́ núkɔn ɔ́, nǔkánbyɔ́ atɔn wɛ nɔ wá ayimɛ, yè ɖye : fɩ́tɛ mɩ̀ gósɩ́n? Fɩ́tɛ́ mɩ̀ ɖe? Fɩ́tɛ́ mɩ̀ xwè? wálɔnú ɖé ǎ ɖi lě é nyɩ́ gbɔn Danxomɛ é ɔ́ ǎ, ɖó din ɔ́ tokplékplé nú nyɩ́ wɛ́ ɖè. É gbɔn fɩ́ bó da acɛkpikpa Benɛtò tɔ̀n ɔ́ ɖɔ nɩ́ kplɔ́nnǔ sɛ́nzɔ́wátɔ́ lɛ́ɛ nú yè ná mɔnǔ jɛ tò mɩ̀tɔn mɛ sɩ́n walɔ lɛ́ɛ wú ganjɩ́. Ɖo Aflɩ́ka gbéjɩ́ ɔ́, degénɔ́ ée j'ayɩ̌ bó kú ɔ́, wěgbónɔ́tɛn ɖaxó ɖé wɛ́ nyɩ́ bó jɩ̀zò, nǔ e Amadou Hampâté Bâ ɖɔ ɖó ayɩ̌ énɛ́. Nú é tɛ́ nyɩ́ ɖɔ é ɖó ná kpénukún dó nǔwláwlán wú hú xóɖɩ́ɖɔ́ ɖó xógbe ɖé ɖɔ́jɩ́ xó nɔ́ wá bú loɔ́ nǔwlánwlán kpó ɖò tè tɛgbɛ ɔ́, e ɖó ná tɔ́njɛ́jɩ́ ɖɔ hwɛndo xoɖɩ́ɖɔ́ tɔ̀n ɖ'Aflɩ́ka kún nyɩ́ nǔ ɖé ján ó b'ɛ́ jɛ́xá ɖɔ e wlɩ́bò ná bónú nɩ́ má bú ó. Nǔ é dlɔ́n dó wɛ kplékplé gbɛ́ta Nǔnywɛ̂ hwɛndo mɛ tɔn kpódó tamɛlin bo ɖe nŭ tɔ́n kpán kplɔ́nyijǐ alavɔví lɛ́ɛ tɔn ɖe bo ɖe nǔwíwa hwenuxó zán tɔ́n tɔ́n é nɛ́. Zò kpó hɛ̀hɛ̀ ɖé wɛ kplɔ́nyijǐ alavɔví lɛ́ɛ lɛ́lɛ̌ dó ɖò axɔ́súzángbe azǎn 7ɔ‚ nŭxwásun xwè 2021ɔ tɔn sín zăn mɛ bó ɖo anɔ̌núgbe yètɔn gùngbe ɔ́ dó wɛ kpód‘áwăjíjɛ́ kpán ɖo xósúsú mɛ. han mɛ. hŭn‚ asán‚ gan‚ alɔkpɛ́ kpódó nŭxónú ɖĕvo lɛ́ɛ kpán bĭ wɛ́ ɖo gbe dó wɛ dó zɛ̌n hwenu e zo ɔ́ ɖo jiji d‘éjí wɛ é. Nŭkpɔ́ntɔ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ kɔ́ yayá mɛ wɛ yè júnjɔ́n bó ɖo tówlí dó hwenuxódótɔ́ lɛ́ɛ ɖě jɛ ɖě gúdó wú wɛ; yè ɖo nŭjíwŭ xó lɛ́ɛ ɖɔ́ wɛ‚ xó víví‚ xó ļómílómí‚ nŭnywɛ̂xó. Hwenuxódótɔ́ lɛ́ɛ ɖo hwenuxó yètɔn dó wɛ b‘ɛ́ nɔ́ jɛ gàn mɛ nú axwágbe e togun ɔ́ nɔ́ yígbe ná kpód'áxwá kpó é‚ aļǒ handídó ée yè nɔ́ yí dó kpɔ́ é gblámɛ; kplɔ́nyijǐ alavɔví Xɔgbónú tɔn lɛ́ɛ wɛ è da dó nǔwɩ́wa ɔ́ dómɛ nú yè ná dó jɛ kɔ ná. Ali ɖěvo nu ɔ́, kplékplé ɔ́ mɔ tò mɩ̀tɔn mɛ núɖúɖú lɛ́ɛ bó ɖu. É wɛ́ nyɩ́ azɩ̂in kpódó gbadé kpó nɛ́ ée e nɔ ylɔ́ dó gbè mɩ̀tɔn mɛ ɖɔ bokún é. Zǎn ɖé wɛ zǎn élɔ́ nyɩ́ bó lɛ́ ɖe Aflɩ́ka tɔ́gbó mɩ̀tɔn lɛ́ɛ tɔ̀n hwenu xlɛ́. Hwenuxódótɔ́ nǎ hú wǒ wɛ́ gósɩ́n fɩ́ ɖé fɩ́ ɖé bó wá dó jɛ̌ kɔ nú nǔwɩ́wa ɔ́. Dɔkun jɔ dɔkun ɔ́, sɩ̀ká wɛ ǎ, loɔ́ azɔ̌wɩ́wá kpódó lanmɛnánɔganjɩ́ vɩ̌ mɛtɔn lɛ́ɛ tɔ́n wɛ, nǔnywɛ̂ ée e hɛn ɔ́ e ná sɔ́ ɖo hwenuxó Gervais Guy ée gósɩ́n EACE (Ensemble artistique et culturel des Etudiants) dó ɔ́ mɛ é nɛ́. Awu gaga koklójónɔ ɖé wɛ́ dó bó sɔ́ kan koklójónɔ mɔ̌ dó blá ta ná ɖi mɛmlátɔ́ Aflɩ́ka tɔ̀n lɛ́ɛ ɖě ɖɔ́hun; hwenuxó tɔ̀n ɖɔxó dó Kalɩ́mi è jó vɩ̌ tɔ̀n lɛ́ɛ dó ɖó siká wú é wú; é ká wá mɔnǔ jɛ́ wú ɖɔ lanmɛnánɔganjɩ́ vɩ̌ émɩ́ tɔ̀n lɛ́ɛ tɔ̀n xɔ akwɛ́, bɔ azɔ̌ kɛ́ɖɛ́ jɛ́n sixú d'álɔ mɛ bɔ é ná vò. Solo) sɩ́n hwenuxó mɛ, é wɛ tlɛ nyɩ́ nukɔntɔ́ hɔ̌nkán é tonǔ élɔ́ é tɔn. Hwenuxó nɛ́ ɔ́ ɖo xóɖɔ dó ɖyɔ́vɩ̌ tɔ́nnúhwecɩ́ ɖé wú wɛ, é gbɛ́ súnnu lɛ́ɛ bɩ̌ sɩ́n xó é; é ká wá tɔ́n jɛ́ jɩ́ yè kún sixú dóvɛ́ nú mɛɖébǔ ɖó ɖɛkpɛnyɩ́nyɔ́ tɔ̀n alǒ ninɔmɛ tɔ̀n wú ó. Solo Béchi), manahɛnvlɛ́tɔ́, hwenuxódótɔ́, xólómɩ́lómɩ́-sɔ́-kpa-han-ná-tɔ́, xólómɩ́lómɩ́ wlántɔ́ ɔ́ wɔn bo sɔ́ ayi dó lěe nǔwɩ́wá élɔ́ ɖò tajɩ́ sɔ́ é wú kpódó nǔ é hɛn nù é kpán wú ǎ. "Xóɖɩ́ɖɔ é nyɩ́ hwɛndo mɛ núwɩ́wá mɩ̀tɔn ɔ́ jlá mɩ̀ ɖè hwenuxó sɔ́ sù, xó sɔ́ dó tɛn tɔ̀n mɛ gblámɛ, ɖó xó xɔ akwɛ́. Nú e ɖò hwenuxó xó ɖɔ́ wɛ ɔ́, sinsɛnnú wá wɛ mɩ̀ ɖe b'á dó kplɔ́n vɩ̌ mɩ̀tɔn lɛ́ɛ jijɔ ée é ɖó ná ɖó ɖo gbɛ́ kplékplé mɛ é, mɔ̌ wɛ ɖɔ." "Bó ná xwédó xó tɔ̀n ɔ́, zò e togun ɔ́ kplé dó ɔ́ wuntun wɛ é nyɩ́ ɖɔ e ɖò ""Union Artistique et Culturel des Etudiants"" sɔ́ ɖóte wɛ." yɛɖeɖémɛ ée e ylɔ́ ɖɔ “Gros câlin” é. Fɔwátɛ́ nɛ́ ée e hunnǔ sɩ́n nu ɖo aklúnɔ́zángbe azǎn 10ɔ, aluunsun xwè 2021ɔ tɔn ɖo dɔkun tò tɔ̀n tɛ́ tɛn azɔ̌xwé nɛ́ ɔ́ tɔn ɖo Glexwé sú hɔ̀n tɔn lɛ́ɛ ɖo ayidósun xwè 2021ɔ fɩ́fó. Gros câlin ɔ́ fɔwátɛ́ ɖé wɛ́ nyɩ́ bó sɔ́ nǔmɛsɛn ɔ́ sù. yɛɖeɖémɛ nǎ yi ko lɛ́ɛ gblámɛ ɔ́, azɔ̌watɔ́ ɔ́ xò tamɛlinlin gbɛtɔ́ hwenu mɩ̀tɔn tɔ̀n lɛ́ɛ kplé bó tò lěe é hɛn ɔ́ é ná linnǔ gbɔ̀n é. Nǔmɛsɛn Benɛtò tɔ̀n lɛ́ɛ wú wɛ́ kpɔ́nnǔ dó bó lintamɛ bo bló avɔ tɔ̀n lɛ́ɛ tlala ɔ́ dangbé Glexwé tɔ́n ɔ́. Françoise Xódɔnǔ, mɛɖeɖ'álijɩ́tɔ́ ɖo sa ɖi bo tuun tò zɔ́ lɩ́xo ɖo dɔkun tò tɔ̀n tɛ́ tɛn nɛ́ ɔ́ ɖɔjɩ́ « avɔ ɖokpó ɖokpó nɔ́ ɖe nǔmɛsɛn sɩ́sɩ́ jɛ́ xá, mɛjɩ́kpɔ́ntɔ́ ée e nɔ sɛ̀n ɖo Benɛtò mɛ é xlɛ́». "Hǔn nyɩ̌kɔ́ ""Gros câlin"" ɔ́ nyɩ́ nǔkpédónǔnu ɖé kpowun ǎ." "Wěma ""Emile Ajar"" Romain Gary tɔn mɛ wɛ nyɩ̌kɔ́ nɛ́ ɔ́ tɔ́n sɩ́n." "yɛɖeɖémɛ lɛ́ɛ ɔ́ ɖɔjɩ́ ""linlin wá nú émɩ́ kpowun ɖó dangbé ɔ́ kó gbɔn fɩ́ bɩ̌ ɖo Glexwé.""" cá-flá-gbɛ-ɔ́-jɩ́-kan-mɛvo kpódó nǔ ɖélɛ́ɛ kpán ɖo Benɛtò mɛ. Fɔwátɛ́ nɛ́ ɔ́, azɔ̌ ɖésú wɛ e wa b'ɛ́ dó tɩ̂in. tan (mythe) 'tzigane' togun ɔ́ tɔ́n, ée e ɖɔ dó nù wú lɛ́ɛ kplé bó gbéjékpɔ́n vɔ́ ɔ́, é sɔ́nǔ yi vodún tò ɔ́ ɖésú mɛ b'á dó mɔnukúnnú jɛ kancɩ́cá hlɔnhlɔ́n tamɛlin bo ɖe nǔ tɔ́n tɔ̀n ée ɖo tòkplékplégbɛ́ vodúnsɛ́ntɔ́ lɛ́ɛ tɔ̀n kpódó tòmɛwátɔ́ kpán tɛ́ntɩ́n é. Sɛnsɩ́sázɔ́ tɔ́n ɔ́ nɔ́ ná bɔ ɖiɖe yàyá gbɛɖowǔnánɔ́ lɛ́ɛ nɔ́ hɛn wɛn dó nù b'ɛ nɔ wɔ́ gbɛtɔ́ sɩ́n nǔwɩ́wá kpódó wǔdɩ́ndán mato mato ée ɖiɖe bǒcyɔ́ lɛ́ɛ tɔ́n nɔ́ ná é. Nǔ, ɖiɖe, kanlin alǒ mɛ; bǒcyɔ́ ɔ́ ali wɛ nyɩ́ b'ɛ gbɔn dó ɖó nǔ wá bɔ nǔmɛsɛn ɔ́ ɖésú wɛ́ lɛ́ nyɩ́ nǔɖótɔ́ ɔ́ ɖò yɛswɩ́mɛ, "bo-ɖe-nǔ-tɔ́n-tɔ́ ɔ́: ""bǒcyɔ́ blóbló ɔ́ nyɩ́ nǔmɛsɛn Benɛtò tɔ̀n sɩ́n nǔwɩ́wá kɛ́ɖɛ́ ǎ, loɔ́ yè nɔ mɔ ɖo walɔ togun lɛ́ɛ bɩ̌ tɔ́n mɛ"", lobɔ nú éyɛ́ ""cávɩ́ e hùn hɔn nú nǔ e nukún má nɔ́ mɔ ǎ b'ɛ́ sɔ́ agbaza ɖo nǔɖɩ́ɖó mɛ é nɛ́." "Mɔ̌ ɖokpó ɔ́, nú Jeremy Demester ɔ́, fɔwátɛ́ tɛn azɔ̌xwé Zinsú tɔ́n ɔ́ nǔ tɛnmɛ tɛnmɛ bɩ̌ tɛn ɖagbe ɖé wɛ́ nyɩ́: ""nǔ mɔ́ gbɔ ɖó nukúntá flú mɛ kpódó nǔ kpɩ́kpé kpán, hwenu ɔ́ nɔ́ gbɔnvo, tɔkpó ɖé wɛ́ nyɩ́ bɔ nǔ bɩ̌ nɔ́ vɔ́ jɔ́ ɖ'éjɩ́." Mɩ́ nú mǎ flɩ́n ɖɔ fɔwátɛ́ élɔ́ ɔ́, e ná akwɛ́ ɖé có bó yi ǎ b'ɛ́ ká ná dɔn mɩ̌ yi vivɔnu ayidósun xwè 2021ɔ tɔn. Bó ná dó bló ayɩ̌ ɖó alɔdówěma mɛ kpɔ́nɔ́bówazɔ̌ tɔ̀n UFFL kpódó FEBELUTTE tɔn kpó wú wɛ ényɔ́wátɔ́ Santlafɩ́ki tòmɛnu ɔ́ wá Benɛ̂. Ée Christian DƆNGA ɖo tòmɛ din ɔ́, é ná d'álɔ hunxotɔ́ lɛ́ɛ, flekúntɔ́ lɛ́ɛ kpódó mɛkplátɔ́ Kplékplégbɛ́ Hunxotɔ́ Benɛtò tɔn lɛ́ɛ kpán nú yè nǎ yi nukɔn. Bó ná xwédó xó tɔn ɔ́‚ azɔ̌ wa ɖo mɛ kpá nɛ́ ɔ́ ɖó ná d‘álɔ lɔ̌nyijǐlɔ́nfɔnkanzɔ́wátɔ́ kpódó flekúntɔ́ nɛ́ lɛ́ɛ kpán bónú énɛ́ gúdó ɔ́‚ yè lɔɔ́ ná d‘álɔ azɔ̌gbɛ́ yètɔn lɛ́ɛ ée e ma cyán ǎ é nú yè lɔɔ́ ná ɖu lè nŭnywɛ̂ nɛ́ ɔ́ tɔn. Un ná yí hunxotɔ́ nɛ́ lɛ́ɛ ɖ‘ákpá bó ná kplɔ́nnǔ yě dó nǔsísɔ́ dòdó agbahwlɛ́nhwlɛ́n hǎ ga jí tɔ́n wú. Nǔkplɔ́nmɛ ɖé wɛ́ nyí bó ɖiga loɔ́ nǎ yi nǔ tají nú yě ɖ‘émɛ‚ nǔ è é ɖɔ cóbó kpa akpakpa ɖo wǔ hɔ̌nkan Kplékplégbɛ́ Hunxotɔ́ Benɛtò tɔn énɛ́. Ɖo xóɖíɖɔ́ tɔ́n lɛ́ɛ mɛ ɔ́‚ yè ɖo gǎn dó wɛ b‘á ɖe nukúnmɛ ɖagbe Awakanmɛdlɛ́ndlɛ́n tɔ́n ɔ́ xlɛ́. Bó ná dó d‘álɔ azɔ̌wáɖókpɔ́ wéma FEBELUTTE tɔn kpódó UFFL tɔn kpán mɛ ɔ́‚ Didier Sauvaire, nukɔntɔ́ Bǔnɩ́nɔ Kplékplégbɛ́ Hunxotɔ́ Zojagédótɔ́ lɛ́ɛ tɔn wá gɔ́ nú Christian Danga. G.G Post Views: 344 Nǔ ná sɔ́ nú alɔdówěma mɛ kpɔ́nɔ́bówazɔ̌ UFFL kpódó FEBELUTTE tɔ̀n kpán ɖo nukɔnmɛ wɛ zɔ́n bɔ ényɔ́wátɔ́ Santlafɩ́kitòmɛnu ɔ́ wá Benɛ̂. "Business and média Manager(DBM)"" xwlé Benɛtò ɔ́ ɖe ɖo nyɔ̌nuzángbe azǎn 6ɔ, nǔxwásun xwè 2021ɔ tɔ́n mɛ." flá-gbɛ-jɩ́ kán jɩ́ ɔ́ ɖo tajɩ́, tlala ɔ́ ɖo hwe élɔ́ nu è nyɩ́ huzu húzú nǔwaflágbɛjɩ́ tɔ́n é. Nǔ wa gbɔn unflágbɛjí kánjí dandanmɛnú wɛ́ nyí din bɔ nú e ma nyɔ́ bló ǎ ɔ́‚ mì sixú wá yi nǔgúdó lɔɔ́ gbn kanjí. "Nǔkíko mɛ wɛ mɛ nukɔntɔn Vidéo Leader tɔ̀n ɔ́ ɖɔ nŭgbó nɛ́ ɔ́ ɖe lobo sɔ́ nǔyɔyɔ́ é hɛn wá ɔ́ xwlé zɔnɖokpó; nǔ nɛ́ e é ylɔ́ ɖɔ ""akpakan"" é." É ɖo tají bɔ e ná mɔnǔ jɛ́ mɛ ɖɔ nǔ wá flá gbɛ jí gbɔn kanjí ɔ́ zɔ́n bɔ nǔjíwǔ gegé nɔ́ jɛ gbɔn gbɛ ɔ́ bĭ mɛ. Nǔ wá flá gbɛ jí gbɔn kanjí ɔ́ ɖo wezun ɖé dó wɛ b‘ɛ́ zɔ́n bɔ mɛ bǐ ɖó ná kplɔ́n bó tuun. "gbe-wlí-déjí wɛ e zán‚ égbe din ɔ́ mɔ-yɛ-kpódó-kpán-gbe-wlínú zán mì ɖe.""" Fítɛ́ kan nɛ́ lɛ́ɛ ká gbɔn égbé lo? "É lɛ́ gɔ́ná ɖɔ ""e kún sixú sú ayi dó Nǔ wá flá gbɛ jí gbɔn kanjí. """ "nukún-ɖokpógɔ́ élɔ́ mɛ; nǔ é wú nyɩ̌kɔ́ ""akpakan"" ɔ́ ɖó tɩ́nmɛ é nɛ́." business and médias Management(DBM) ɔ́ alyánnú ɖé wɛ́ nyɩ́ nú wɛnjlájlá ɖagbe ɖo yɛ-wún-nú-e-se-nú-e-mɔ lixo. Akpáxwé ɖé wɛ́ nyɩ́ bó nɔ́ ɖe hlɔ̌nhlɔ́n tɔ́n xlɛ́ gbɔn wɛn jlá gbɔn mɔ jɩ́ flá gbɛ́ ɔ́ jɩ́ gblámɛ. Nǔkplɔ́nkplɔ́n dó DBM jɩ́ vlɔ́kan gbɔn wɛnjɩ́jlá sɩ́n akpáxwé ɖé lɛ́ɛ jɩ́ ɖi yɛwúnwún, ɖiɖe sɔ́ jlá wɛn ná, azɔ̌ wá dó wɛn wú gbɔn mɔ jɩ́ flá gbɛ ɔ́ jɩ́, nukúnkpé jɔxwɩ́mɔ́ lɛ́ɛ wú, xó yɩ́ dó kan jɩ́ kpód'álǒkan kpó, xó yɩ́ ɖo togun mɛ kpódó ɖěvo e kan wɛnjɩ́jlɑ́ gbɔn yɛ kpódó xó kpán gblámɛ lɛ́ɛ é kpán. Daxwi nɛ́ ɔ́ mɛ wɛ, ye nyi akɔ dó bó ná d'álɔ xójlázɔ́wátɔ́ wǒ nú yè kplɔ́nnǔ d'éjɩ́, ye ka hun nyɩ̌kɔ́ dó wěma nyitè nú mɛ bɩ̌ bó lɛ́ kpóɖò nyɩ̌kɔ́ yɩ́ wɛ. Animas Xwénú Kenɔ́mu (Animas HOUENOU QUENUM). Yè nǎ d'álɔ nǔdóbatɔ́ jɔwunjɔja lɛ́ɛ ɖo nǔdóbibnǔdóbatɔ́ ɖo nǔ xwɩ́tɩ́ xwɩ́tɩ́ xó sɩ́n ali jɩ́. Linlin nɛ́ ɔ́ mɛ wɛ gbɛta axɔ́sú mɔ do ná ma ɖó nù ɖ'ɛ́mɛ APPDD sɔ́ nǔnywɛ̂ má dó kpɔ́ sɩ́n kplé ɖ'áyɩ̌ ɖe sɩ́n azǎn 2ɔ, zǒsun xwè 2019ɔ tɔ́n mɛ. Kézézán tɛ́nwegɔ́ɔ́ élɔ́ gbè ɔ́, Gnimdou Aboukey, nǔnywɛ̂tɔ́ hézé hézé dó jɔhɔn, jɩ̌ kpódó jlɛ̌ ná tɛn è mɛ nǔɖɩ́ɖó ɖé ɖe ɖo wɛkɛ́ ɔ́ mɛ é kpán kplɔ́nnǔ mɛ e wá dó dódó kpódó lěe e nɔ sɔ́kɛ́n tɛn e mɛ nǔɖé ɖe gbɔn mɔ jɩ́ é kpán jí. ba-nú-tɛn-emɛ nǔ ɖé ɖe ɖo wɛkɛ́ ɔ́ mɛ ɔ́, azɔ̌ xwɩ́tɩ́ ɖé wɛ́ nyɩ́ bó nɔ́ d'alɔ mɛ nú e ná wlɩ́ nú é ba wɛ e ɖe ɖo zɔ ɔ́ dó mɔ jɩ́, b'ɛ́ ká júnjɔ́n dòdó atɔn jɩ́: zomɔ (source d'énergie) ɔ́, ayɩ̌xwɛ́ (plateforme) ɔ́ kpódó nǔ é dó ba gbé e jà é kpán. ba-nú-tɛn-emɛ nǔ ɖé ɖe ɖo wɛkɛ́ ɔ́ mɛ́ ɔ́ ɖó afɔɖiɖe tɛ́nwe ɖélɛ́ɛ, yè wɛ́ nyɩ́: zomɔ ɔ́, wěhɩ́nhɔ́n ɔ́, kancáxá nǔ e do ba gbé e ja é, zo ɔ́ wlɩ́ dó yɛwlɩ́nú ɔ́ jɩ́, wɛn sɛ́dó, wɛn yɩ́yɩ́ kpódó wɛn gbéjékpɔ́n kpán kpódó kɛ́nsɔ́ ɛ́ jɩ́ kpán. Nukɔntɔn e ESAE kpé anyǔmlɩ́mlɩ́ xá mɛ ɖò CAF bɔlu afɔ sɔ́ xo ɔ́ mɛ ɔ́ ɖo akpáxwé nukɔntɔn ɔ́ mɛ ɔ́, e xo e kpɛ́ɖɛ́ kpɛ́ɖɛ́ ɖo bɔ̌lu afɔsɔ́xótɛn tokpɔnla ɔ́ tɔ̀n ɖo Berkane ɖ'aklúnɔ́zángbe azǎn nukɔntɔn ɔ́ gbè. Azɔn atɔn wɛ é sɔ́ bɔ̌lu dó ɖɔ̀ mɛ nɩ́ɩ́ bɔ́ éyɛ́ ká kpéwú dó ɖe ǎ. Nǔ nɛ́ ɔ́ ká tlɛ ɖe nukúnmɛ bɔ̌ku xixo gbè nɛ́ gbe tɔ̀n xlɛ́ lɔɔ́ ǎ. Yè mɛ e ɖo jǒnɔ yètɔn yɩ́ wɛ́ lɛ́ɛ kpé yè jɩ́ titeungbe b'afɔ yètɔn nu jɛ́n bɔ̌lu ɔ́ nɔ tawun (nú kɛ́n 64 ɖo 100 jɩ́ hwenu mɛɖě lɛ́ɛ ɖo 36 ɖo 100 jɩ́ ɔ́), yè tlɛ gú hwenu gegé bó ná húnhún ɖɔ yètɔn lɔɔ́. Kplɔ́nyijɩ̌ alavɔ̀ vɩ́ mɩ̀tɔn lɛ́ɛ wá yɩ́ kplɔ́n titewungbe ɖo hǎga jɩ́ wɛ ɖó azɔn 270 jɛ́n yè kpéwú bó má bɔ̌lu ɖo yèɖée lɛ́ɛ tɛ́ntɩ́n hwenu wegɔ́ɔ́ yètɔn lɛ́ɛ ɖo bɔ̌lu má wɛ magbokɔ é. Alfred Linkpɔ́n kpódó hǎgbɛ́ tɔn lɛ́ɛ kpó ɔ́ azɔn ɛnɛ wɛ yè xò bɔ̌lu sɛ́dó ɖɔ ɔ́, ɖokpó jɛ́n ká yɩ́ mɔ golyé ɔ́. Yɛwúnwún bɔ̌luxixo ɔ́ tɔ́n ɔ́. Ée flekúntɔ́ Senegatòmɛnu Isaa Sy hùnnǔ sɩ́n nǔwɩ́wá ɔ́ nu ɔ́ jɛ́n Malɔ́ki tòmɛnu lɛ́ɛ yɩ́ tɛnmɛ bo yi ján ESAE sɩ́n bɔ̌luxotɔ́ lɛ́ɛ ɖó ɖɔ yètɔn kɔn. Marcel Danjɩ́nú wɛ́ hwlɛ́n hǎgbɛ́ tɔ̀n lɛ́ɛ ɖo xɛsi ayɩ̌téhɔ́nnu tɔ̀n ɔ́ sɩ́ ɖo cɛ́jú ko nukɔntɔn lɛ́ɛ mɛ, ɖó é kpénukún tɛn tɔ̀n mɛ wú bó ɖe bɔ̌lu Malɔ́ki tomɛnu lɛ́ɛ tɔ̀n tɔ́n. É dógǎn tɔ́n có, ɖo cɛ́jú 26ɔ́ mɛ ɔ́, é kpéwú bó ɖó bɔ̌lu Zaid Krouch tɔ̀n tè nú é má byɔ́ ɖɔ tɔ̀n mɛ ó ǎ. Ée hlɔnhlɔ́n ná yɩ́gbè gló Richard Byɔ̌ sɩ́n kplávɩ́ lɛ́ɛ ɔ́, yè gbɔ bo nɔ gofyɔ́nnúmɛ RS Berkane sɩ́n bɔ̌luxotɔ́ lɛ́ɛ kpódó ahwanjɛmɛjɩ́tɔ́ yètɔn lɛ́ɛ tɔ́n kpán nu. Nǔ é jɛ gudó tɔ́n ɔ́ wɛ́ nyɩ́ ɖɔ ɖo cɛ́jú 32ɔ mɛ ɔ́, RS Berkane kpéwú bó dó bɩ̂ wegɔ́ɔ́, bɔ Hamdi Loachir wɛ́ dó. Ée yè mɔ ɖɔ é kún sɔ́ ɖo émí ná. kpa wɛ ó ɔ́‚ yè gbɔ́ bó dógǎn nú ayǐjíjɛ́ ɔ́ má sukpɔ́ ó. Ée yè gósín gbɔjɛ́tɛn wá ɔ́‚ yè húzú afɔ bo kpéwú bó ján hǎgbɛ́ yètɔn Malɔ́ki tòmɛnu è è jló ná zin ESAE FC è dó afɔ nukɔntɔn agbahwlɛ́nhwlɛ́n élɔ́ mɛ é dɛ́. Yè ɖo gǎ nɛ́ ɔ́ dó wɛ có RS Berkane ɖu ESAE FC vɔ ɖó é lɛ́ dó bî atɔngɔ́ɔ́ gbɔn Djibril Ouattara jí. Alwɛ ɖaxó ɖé mɛ wɛ é sɔ́ ESAE FC mɔ̌. Éyɛ́ mɛ e ɖó ná lɛ́kɔ wá xwé bléwún bó ná dó sɔ́nǔ nú bɔ̌lu fɔkpa kpé xá RDC sín bɔ̌luxogbɛ́ ée e ylɔ́ ɖɔ Daring Club Moterna Pembe é. ɖo aklúnɔ́zángbe é ja é ɖo Xɔgbónu nú kézé wegɔ́ akpaxwé nukɔntɔn agbahwlɛ́nhwlɛ́n élɔ́ tɔn ɔ́. Ɖo bɔ̌lu xixo gbɛ̌ta atɔngɔ́ɔ́ tɔ́n mɛ ɔ́‚ Zanbî tomɛnu Zonakó tɔn lɛ́ɛ wɛ́ hẉlɛ́n nǔ xá Daring Club Moterna Pemba bɔ yè bǐ dó bî ɖokpó ɖokpó. Ɖo mɛtito ɔ́ mɛ ɔ́‚ RS Berkane wɛ ɖo nukɔn tɔ́ntlɔ́ngbɔ́n bó ɖó kɛ́n 3 bɔ bî 3 jɛ jí bɔ Zonakó kpódó DC Moterna Pemba jɛ gudó níí bó ɖó kɛ́n ɖokpó ɖokpó lobɔ Benɛtò mɛ nu ESAE tɔn lɛ́ɛ wá gbɔn gudo bó ɖó kɛ́n vɔ̌ bó ka lɛ́ ɖu bî atɔn xɔ́. Wɛn e se wɛ mì ɖe sín xóɖɔ́nútɛn Flisɔ́n tɔn bɔ xójlátɛn ɖěvo lɛ́ɛ xokpó ɖó ná wɛ ɔ́‚ jɔwunjɔja gegé yígbe nú mɛ e yè wlí bó vɛ akwɛ́ hízí hízí dó é ɖo tokpɔnla Lǎlǒ tɔn mɛ é ɔ́ ǎ. É cí ɖɔ jɔwunjɔja ɖé lɛ́ɛ kpé hùn xá lɔkazɔ́wátɔ́ lɛ́ɛ ɖɔ́hún. Ɖɛ̌ dó ɖɛ̌ mɛ ɔ́ syɛ́n có kponɔ lɛ́ɛ wlí mɛ e ɖo hwinnya hwinnya dótè wɛ lɛ̃ɛ ɖokpó‚ glelɛtɔ́ ɖé b‘ɛ dó hwɛ ɛ ɖɔ é hízí akwɛ́. Tokpɔnlavɩ́ Hlasámɛ tɔ̀n mɛ wɛ nǔ lɛ́ɛ bɩ̌ jɛ́ ɖè. Kponɔ'wù kponɔ ɖélɛ́ɛ tɔn tlɛ vún lɔɔ́. Mɛ gegé yɩ́ ylɔ́ hwɛ mɛtáfútɔ́ ɔ́ lɔɔ́. Raka ɛnɛ e bló salama we é. Ɖo rakka ɖokpó ɖokpó mɛ ɔ́, e nɔ xa fatiha ɖokpó, « Watini wa zaytouni » ɖokpó, « Khoul ya ayouhal kafirouna » ɖokpó kpódó « Khoul hou allahou ahad » atɔ́ɔ́n kpán. "Nú e xa sallama gudó tɔ̀n ɔ́ fó ɔ́, e ɖó ná xa « Astakhfiroulahi » azɔn kanwe ko lobo lɛ́ xa ""Allahouma salli ala mou hammadine wa alla alihi wassalim"" azɔn kanwe ko mɔ̌." Sinsɛnvɩ́ é ná wa nǔ nɛ́ lɛ́ɛ ɔ́, e ná sɔ́ hwɛ è é hú wá yi lɛ́ɛ kpódó ée é ná wá hu lɛ́ɛ kpán kɛ ɛ́. Agbahwlɛ́hwlɛ́n kɛkɛ́kúnkún tɔ̀n Palakú tɔ́n è Castel Beer ɖujɛ ná, b'ɛ́ nyɩ́ afɔɖiɖe atɔngɔ́ɔ́ ɖo Kɛkɛ́kúnkún gbɔn Benɛ̂to mɛ 16ɔ, Bulukiná tómɛ́nu Pɔ́lu Domɔ̂ (Paul Daumont) wɛ́ ɖu ɖ'éjɩ́, ganxixo we dɩ́n cɛ́jú 46 nukúxwɩ́xwe 51 wɛ́ sɔ́ lɩ́lɛ́ ná ɖo xwè 2021ɔ mɛ. Énɛ́ wɛ́ sɔ́ ɛ́ dó ɖó gǎnhúnǔtɔ́ afɔɖiɖe atɔn nukɔntɔn lɛ́ɛ tɔ́n ná ɖo kɛkɛ́kúnkún gbɔn Benɛ̂ tómɛ 16ɔ tɔ́n mɛ. Tò ɖokpó ɔ́ mɛ nu tɔn Koné Souleymane éyɛ́ sɔ́ ganxixo 2 cɛ́jú 48 nukúnxwɩ́xwe 36 dó jɛ gudó tɔ́n ná hwenu è Kódivwá tómɛ́nu Abou Sanogou sɔ́ tɛn atɔngɔ́ɔ́ mɛ kpódó ganxixo 2 cɛ́jú 48 nukúnxwɩ́xwe 38 kpán é. Hwenɛ́nú wɛ Bachiki Idlɩ́su wá ɖe winnyá nú Benɛ̂ bó sɔ́ tɛn ɛnɛgɔ́ɔ́ mɛ ɖo ganxixo 2 cɛ́jú 48 nukúnxwixwe 44 mɛ énɛ́. "Kplékplé ɖě jɛ ɖě gúdó ""After work"" tɔn è Gǎnhɔnyitɔ́ gbásá akwɛ́kplékplé kpódó akwɛ́zɩ́nzán ɖo tòmɛ kpán tɔ̀n sɔ́ nyite ɔ́ kpóɖo yiyi wɛ." "Sɔ e wáyi bó nyɩ́ nyɔ̌nuzángbe azǎn 29ɔ lidósun xwè 2021ɔ tɔn ɔ́ gbé wɛ e tɩ́nnǔ mɛ nú ajɔwásɛ́dótogúdótɔ́ lɛ́ɛ dó sɛ́n yɔyɔ́ é ɖɔnǔ dó Denuzɔ́wátɛn wú é, ɖó ""Guce"" wú bó ká lɛ́ tɩ́nmɛ lè é ɖ'émɛ lɛ́ɛ nú yě." E ná sɔ́ azɔ̌xwé yɔyɔ́ é ná yáwǔ sù lɛ́ɛ é kpódó ée ná vlɔ́nkan gbɔn tò ɖěvo mɛ lɛ́ɛ kpán ɖótè. Linlin e mɛ wɛ Gǎnhɔnyitɔ́ ée nɔ́ kpénukún dó akwɛ́kplékplé kpódó akwɛ́zɩ́nzán kpán ɖo tòmɛ mɩ̀tɔn mɛ Romuald Waɖányɩ̌ xò alɔdómɛ'kwɛ́ ée e sunnyɩ̌ ɖɔ OUMANDERA ɔ́ kplé ɖe é nɛ́. ɖokpó ée e nǎ d'álɔ bɔ yè nǎ yáwǔ sù lɛ́ɛ é. Ɖi lěe xójlázɔ́wátɔ́ mɩ̀tɔn lɛ́ɛ ɖɔ ɖó tò jɩ́ gbɔn ɔ́, ajotɔ́ lɛ́ɛ wá fin nǔɖúɖú è é ɖó ná sɛ́dó nǔɖúɖútɛn azɔ̌mɛxwé axɔ́súxwé tɔ̀n dokɔ tɔ̀n è ɖo Sinwé Zundúgu è ɖo tokpɔnla Agbǎnnyɩ́zùn tɔ̀n mɛ lɛ́ɛ é. Nǔɖúɖú gban nɛ́ lɛ́ɛ ɔ́, wǎngbɛ́nútovɩ́tɔ́ nɛ́ lɛ́ɛ é ɖò hinhɔn kpé wɛ lɛ́ɛ wá fin. Nú Beninwebtv ɔ́, zǎn wɛ ajotɔ́ nɛ́ lɛ́ɛ dɔ́n dó wǔ bó w'azɔ̌ yètɔn. Nǔɖúɖú sɔxa è yè fin ɔ́, mɛɖé ɖɔ́ nú e se ǎ, loɔ́ kponɔxwé mɩ̀tɔn ée gɔ́n e sɔ́ xó ɔ́ yi é kó jɛ dò bà nú nǔ jɩ́ b'á dó wlɩ́ ajotɔ́ nɛ́ lɛ́ɛ ée má tlɛ́ kúnǔblawǔ azɔ̌mɛvɩ́ mɩ̀tɔn lɛ́ɛ ǎ é. (Burkina tomɛnu Salɩ́fu Yarbanga yɩ́ awu tlɛ́dówǔ koklójónɔ ɔ́) Ée kɛkɛ́kúnkún lɛ́lɛ̌ dó tò akpáxwé 16ɔ ɖo Benɛtò mɛ bɛ́ ɖo azǎn 17ɔ nǔxwásun xwè 2021ɔ tɔ̀n gbè ɖo Jǔgu ɔ́, e gbɛkan d'énu kpódó afɔɖiɖe ɛnɛgɔ́ɔ́ kpán ɖo Gbɔ̌xɩ́kɔn nyɔ̌nuzángbe élɔ́. Kɛkɛ́kúntɔ́ 36 wɛ hwlɛ́n agba ɖo kilomɛ́tlu 87 jɩ́. Tò tɛ́ntɩ́n mɩ̀tɔn ɔ́ lɔɔ́ d'áfɔ kɛkɛ́kúnkún lɛ́lɛ̌ dó tò ɖaxó xwèwú tɔ̀n élɔ́ ɔ́ mɛ lěe é kpéwú gbɔn ɖo nyɔ̌nuzángbe élɔ́. Gan wǒ zǎnzǎn tɔn wɛ ɖo xixo wɛ bɔ kɛkɛ́kúntɔ́ mɩ̀tɔn 36 lɛ́ɛ bɛ́ kɛkɛ́kúnkún yètɔn sɩ́n tokpɔnla Gbɔ̌xɩ́kɔn tɔ̀n ɔ́ ɖɩ́dó Lǒkosá. Égbe tɔn ɔ́ ná syɛ́n lobo ná yá. dó-kpɔ́-ɖ'azɔ̌-ɔ́-tɔ́ Castel Beer kpán. Nú Pɔ́lu Domɔ̂, kɛkɛ́kúntɔ́ Bukinánu ée ɖo nukɔn sɩ́n bɩ̌bɛ́mɛ kɛkɛ́kúnkún élɔ́ tɔ́n ɔ́, nǔdɩ́ndɔn ɔ́ ɖyɔ́ gbeɖé ǎ, awu tlɛ́dówǔ koklójónɔ ɔ́ ɖó ná gósɩ́n Bukiná lɔ́mɛ ǎ. Wezundótɔ́ lɛ́ɛ jlɔ́ toxò ɖaxó lɛ́ɛ mɛ̀, Agbǒmɛ, Klwekanmɛ, Dogbó kpódó Lǒkosá kpán. Ɖo vivɔnu ɔ́, Bukiná tómɛ́nu ɖěvo, Sálɩ́fu Yarbanga wɛ sɔ́ tɛnmɛ nukɔntɔn ɔ́ ɖo kpè ɔ́ jɩ́ bó yɩ́ ɖúɖéjɩ́ wu tlɛ́dówǔ koklójónɔ ɔ́. Awɔnlinnu Vitalis Bethel kpódó Kódivwá tómɛ́nu Antoine Kouadio kpó wɛ́ jɛ gudó tɔn. Faso, Côte d’ivoire, Niger, Awɔnlin, Sénégal kpódó Benɛ̂ xohun ɖ'akpáxwé tɔ̀n ɔ́ xá Jǔgu-Bukumbê ée yijɩ̌ nú kilomɛ́tlu 123 é. Jǔgu ée nyɩ́ afɔɖiɖe wegɔ́ɔ́ bó bló kilomɛ́tlu 100 ɔ́ wɛ Benɛ̂ví Idlɩ́su Bǎcɩ́ki sɔ́ tɛnmɛ atɔngɔ́ɔ́ ɖe bó xá kpe ɔ́ jɩ́. Palakú kánmɛ ée e ɖó ná kun kɛkɛ́ gbɔn nú kilomɛ́tlu 105 kpódó afɔɖiɖe we e jɛ nukɔn lɛ́ɛ kpán ɔ́ mɛ wɛ Bukiná tómɛ́nu Pɔ́lu Domɔ̂ nɔ mɛɖé má hwlɛ́n agba x'ɛ́ ɖè. Lěe é kó nɔ́ bló gbɔn tɛgbɛ é ɔ, azɔ̌xwé Benɛ̂ tɔn ée nɔ́ ɖa ahan ɔ́ (SOBEBRA) gbɔn wuntun tɔn Castel Beer jɩ́ bó ná sin nunu go vlɔ́ dó we nɛ́ gbǎ 100 kpódó awu tlɛ́dówǔ nɛ́ ɔ́ 100 mɔ̌ azɔ̌mɛ́xwé axɔ́sú tɔn dokɔ tɔn è ɖò Gɛnkɔ́mɛ ɖo Lǒkosá é. Nǔ ná mɛ nɛ́ ɔ́ jló ná ɖéxlɛ́ ɖɔ kɛkɛ́kúnkún sɩ́n nǔwɩ́wa ɔ́ kpɔ́nɩ́nɔ́ kpódó nǔmɩ́má kpán sɩ́n xlɛ́ wɛ́ nyɩ́. Xwè wú xwè wú ɔ́, Kplékplémɛ Elɔ́pu gbéjɩ́ ɔ́ tɔn sɩ́n afɔsɔ́ɖótè xwé ɔ́ nɔ́ sɔ́ aklúnɔ́zángblá ɖokpó ɖótè bo nɔ sɔ́ nǔnywɛ̂ hwɛndo mɛ tɔn kpódó tamɛlin bo ɖe nǔɖagbe tɔ́n zɔ́ lɛ́ɛ su ma ɖe mɛɖé kpò. "Nú xwè élɔ́ è júnjɔ́n xóta élɔ́ jɩ́ ɔ́: ""Aklúnɔ́zángblá ɖokpó ɖo kpɔ́ nú Elɔ́pu ná dó lɛ́ mɔ hlɔnhlɔ́n ɖo gbɛ ɔ́ mɛ"", yè sɔ́ ayihúndída gegé ɖóte ɖo nǔwɩ́wa lɛ́ɛ dómɛ." "Ɖo ayihúndɩ́da nɛ́ lɛ́ɛ mɛ ɔ́, nǔxɩ́xo gɛnnyi gɛnnyi nǔnyɔ́xógbɛ́ ""Gangbé Brass Band"" tɔ̀n ɔ́ ɖ'émɛ." Fɩ́jlósɛ́ sɩ́n xù ɔ́ tó fɩ́nɛ́ wɛ yè ná dó awǎjɩ́jɛ́ lanmɛ nú agun è ná wá é ɖè ɖ'aklúzángbe azǎn 9ɔ, nǔxwásun xwè 2021ɔ́ tɔ́n gbe. Loɔ́ cóbónú nǔ nɛ́ lɛ́ɛ ná jɛ ɔ́, yè tó wá yɩ́ xúxú afɔ dó tokpɔnla Agbǒmɛ Kánɖófɩ́ tɔ́n mɛ ɖo nǔsɩ́sɔ́ ɔ́ sɩ́n ali xo, ɖo nyɔ̌nuzángbe élɔ́ é nyɩ́ azǎn 6ɔ nǔxwásun xwè 2021ɔ tɔ́n gbè. Ɖo taátagbe azǎn 18ɔ gbe ɔ́, Palɩ̂ ɖó kplé gɛnnyi gɛnnyi ɖokpó bó lintamɛ dó alɔ dó Aflɩ́ka tò lɛ́ɛ ɖ'akwɛ́ lɩ́xó nú yè nǎ sixú fɔ́n sɩ́te Kovɩ́di 19 gúdó, togán Flansétò ɔ́ tɔn Emmannuel Macron wɛ́ ɖe linlin ɔ́ tɔ́n. Kplé gɛnnyi gɛnnyi nɛ́ ɔ́ gúdó ɔ́, Aflɩ́ka tòmɛnu lɛ́ɛ lɔmɔ̌ kplé b'á dó kpɔ́n nǔ é ɖò glɔ̌ nú akpádɩ́dó kplé Palɩ̂ tɔ̀n ɔ́ tɔ́n ɔ́ lobo ka ná lɛ́ kpɔ́n lě alɔgɔ́ nú Aflɩ́ka ɔ́ ká ɖò tajɩ́ gbɔ́n é. Agbawungbanú nɛ́ ɔ́ ná bɔ e lintamɛ dó nǔ é ɖò tè kpɔ́n Aflɩ́kavɩ́ lɛ́ɛ é wú kpódó lě yè ná tɛ́nkpɔ́n bó kpénukún yèɖée wú gbɔn é wú. Tokplégbásá kanjɩ́ tɔn élɔ́ é má nyɩ́ nukɔntɔn ɔ́ ǎ, jló ná ná wězɩ́za dó kwɛ́ zán dó tòmɛ, nukɔnyiyi tò tɔ̀n kpódó acɛkpikpa jɛ tovɩ́ lɔ́ mɛ ɖ'Aflɩ́ka kpán wú. "Nǔwɩ́wa Aflɩ́kavɩ́ lɛ́ɛ tɔn nɛ́ é nyɩ́ nukɔntɔn bo ka lɛ́ jɛ́ kpɔ́n gbeɖé ǎ ɔ́ ""Impact Développement Forum"" kpódó ""Axan PR & Global strategy"" kpán wɛ́ sɔ́ nyitè ɖo hwe élɔ́ nu è Kovɩdi 19 ma y'agba Aflɩ́ka wú dɩ́n ɖé ǎ loɔ́ akwɛ́zɩ́nkan e azɔn nɛ́ ɔ́ dán titewungbe ɔ́ wanǔ ɖaxó mɩ̀ wú." È nǎ ɖɔ ɔ́, nǔ è azɔn élɔ́ hɛn gblé dó akwɛ́zɩ́nkan lɛ́ɛ wú sɔ kú é dɔ́n byɔ́ tò mɛ é ɔ́ ǎ. Ɖo wɛkɛ́zo ɛnɛ lɛ́ɛ mɛ ɔ́‚ Aflíka wɛ nyí gbě é jí Kovídi 19 sín azɔn ɔ́ má gbanǔ ɖe dín ɔ́ ǎ có é jɛ́n lɛ́ ɖo wǔvɛ́ sé wɛ ɖó akwɛ́ zínkan tɔn é mz ɖó gǎn ɖé ǎ wú kpódó titomɛ alɔdómɛ ɖ‘akẉɛ́ líxo tɔn e kúsé alɔkpa ɖé é wú. Bó ná dó gló agbɔ̌nhwlɛ́nhwlɛ́n akwɛ́zínkan tɔn wɛ zɔ́n bɔ tagbesɔ tají nɛ́ ɔ́ n‘ayǐ‚ nǔ e flansé togán ɔ́ ɖɔ énɛ́. Ya ɖo nukɔn yi d‘éjí wɛ ɖo Aflíka bɔ axɔ́ kpaa axɔ́sú ɖu lɛ́ɛ fɔ́n bó ɖo jijɛ jí wɛ. Ɖi lě Akwɛ́sɛ́xwétɛn Aflíka tɔn e nɔ kpénukún dó Nukɔnyiyi tò lɛ́ɛ tɔn wú (BAD) ɔ́ kó ɖɔ́ gbɔn ɔ́‚ káká nú xwe élɔ́ ná fó ɔ́ aflíkaví lǐvi 39 ná ɖibla nyí wamamɔnɔ klókló. Axɔ́ kpaa Aflíka gbéjí ɔ́ tɔn ná yi dɔlâ lǐba 799 bɔ Akwɛ́kplétɛn ɖaxó FMI ɖɔ ɖó ayǐ ɖɔjí ɖo xwe we gúdó ɔ́ Aflíka akwɛ́zínkan ná j‘ayǐ yi dɔlâ lǐva 290. Angelo Ahwanmanya wɛ ɖɔjí nú yè kpɔ́n Aflíka sín atɛ e ma nyɔ́ ɖẽbǔ ǎ sɛ́dó ɔ́. aflíkaví lɛ́ɛ ɖésú wɛ́ ɖóná kó sɔ́ tagbesɔ Palî tɔn ɔ́ ɖóte flá-gbɛjɩ́ kánjɩ́ wɛ e bló ɖe ɖo kpɔ́ xá ɖɔnúese xwé kpódó titomɛ-tovɩ́-ɖɔ́-xá-tɔ́ (institutions) lɛ́ɛ kpán ma wɔn kplɔ́nyijɩ̌ alavɔ xwé nukúnɖéjɩ́ lɛ́ɛ; tɛn nɛ́ mɛ ɔ́ yè ylɔ́ nukɔntɔ́ Akwɛ́kplétɛn Gbanunɔnúmɛtɔ́, Azɔ̌wáɖókpɔ́xámɛtɔ́ (FAGACE) tɔn. Xómɔbóɖɔ́ɖóxówú nɛ́ lɛ́ɛ ɖéxlɛ́ ɖɔ Aflɩ́ka ɖo nǔ wa lě é ɖó ná bló bónú tovɩ́ ná dɔn azɔ̌ wá tòmɛ gbɔn é; é ɖo mɔ̌ có nǔ gegé lɛ́ kpo b'ɛ́ ná bló ɖo nukún kpé akwɛ́ wú sɩ́n alixo. Xóɖɩ́ɖɔ kplé nɛ́ dómɛ ɔ́, yè ylɔ́ Stanislas Zézé, nukɔntɔ́ nukɔntɔn Bloomfield Investment e nyɩ́ azɔ̌xwé nukɔntɔn e nɔ sɔ́ kɛ́n nú akwɛ́zɩ́nzán ɖo bǔnɩ́nɔ́ aflɩ́kavɩ́ lɛ́ɛ tɔ́n lɩ́xo é. É sɔ́ kɛ́n jɩ́ nǔ hwédó wě e yè ɖe ɖo Palɩ̂ é nú yè kpɔ́n hudó Aflɩ́ka tɔ̀n ɖo akwɛ́ zán dó tò mɛ sɩ́n alixo, mɔ̌ jɛ́n wɛ é lɛ́ vɛ́ nɩ́ɩ́ ɖɔ kplé ɖaxó mɔ̌húnkɔ́tɔn dómɛ ɔ́ è kún ylɔ́ akwɛ́núwáɖotòmɛtɔ́ kpaa ɖé ó nɛ́. É ká ɖéxlɛ́ nǔɖagbe lɔmɔ̌ ɖo kplé nɛ́ ɔ́ dómɛ ɖó é hùn ali nú akwɛ́nú wá sɛ́dó Aflɩ́ka tò ɖélɛ́ɛ mɛ. wá-mɛ-dè lɛ́ɛ ɖokpó, Pierre Hamet Ba, dòbanúgbɛtɔ́ zɔ́wátɔ́, ényɔ́wátɔ́ ɖo titomɛ gɛ́dɛ́ gɛ́dɛ́ lɛ́ɛ mɛ, ɖè gba ɖɔ kplé nɛ́ kún ɖo nǔɖé ná ná wɛ ó. Ényɔ́wátɔ́ nɛ́ ɔ́ lin ɖɔ Aflɩ́ka ɖésú wɛ́ ɖó ná w'azɔ̌ dó akwɛ́kplékplé tɔ́n wú. Aflɩ́kato lɛ́ɛ ɖó ná dógǎn bó ɖeɖɛ nǔ é ján ajɔ wá dó kpɔ́ ɖo yeɖée tɛ́ntɩ́n é lobo sɔ́ titomɛ ɖótè nú dɔkun dɩ́ndɩ́n ná byɔ́ tomɛ bo tɔ́n sɩ́n mɛ. Mɛ̌si ɖaxó kplɔ́nyijɩ̌ alavɔ tɔ̀n ɖ'akwɛ́zɩ́nzán lɩ́xo ɖo Agbǒmɛ Kánɖofɩ́, Albert Hɔnlɔnkú Benɛtomɛnu ɔ́, ɖè gǎmáɖowǔ ɖélɛ́ɛ xlɛ́ ɖo nǔtɩ́to sɩ́n alinu ɖo akwɛ́kplékpoé Aflɩ́ka tɔn lixo, nǔ bɩ̌ ɖónukún sɩ́n togúdó ée má nɔ́ ná nú dɔkun nɩ́ jɛ dɔkun jɩ́ ǎ é. Nú wěmawlántɔ́, akwɛ́zɔ́wátɔ́ flansétomɛnu Olivier Piacentini ɔ́, é mɔ ɖɔ Aflɩ́ka kún tó gbɔn ɖě ɖi Cɩ́nutò ɖɔhun bónú akwɛ́ zán dó yè gɔ́n ná dɔn mɛ ó, nǔ Cɩ́nutò ɔ́ bló bó dɔn akwɛ́ zɩ́nzán dó tò tɔn lobo kpéwú bó dó kpò dɔkun lɩ́lɛ́ gbɔn Elɔ́pu gbéjɩ́ énɛ́. Ɖo xoɖɩ́ɖɔ́ kplé nɛ́ ɔ́ dómɛ ɔ́, nǔ sɔ́ xwlé mɛ nǔnywɛ̂ ɖaxó Eric Aja tɔn lɛ́ fɔ́n nǔɖónukún nyite ɖ'ayi lɛ́ɛ mɛ. Kɛ́n ɖ'alɔnu wɛ wěɖéxámɛtɔ́ nukúnɖéjɩ́ Agbasá tò lɛ́ɛ tɔn e nɔ kpénukún kwɛ́ sɛ́dó wú ɖo tovɩ́ ée ɖo togúdó lɛ́ɛ nu ɔ́ tɩ́nmɛ ɖe ɖɔjɩ́ akwɛ́ è tovɩ́ ée ɖò togúdó lɛ́ɛ nɔ́ sɛ́dó Aflɩ́ka ɔ́ húgǎ dɔlâ lɩ̌va 40 ɖo xwè ɖokpó mɛ, hwenu è dɔlâ lɩ̌va 34 Dts tɔn e FMI ɖo nukún ɖó wɛ ɖo nǔtɩ́to Palɩ̂ tɔn sɩ́n tagbesɔ mɛ ɔ́ ɖò dò ná é. Elodie Ntamuzinda, ée ɖo Takplékplé Aflɩ́ka Nyɔ́nu Zojagédótɔ́ lɛ́ɛ mɛ nú ODD ɔ́ kó sɔ́ ayi kplédomɛtɔ́wátɔ́ lɛ́ɛ tɔn dó nǔ é ɖo tajɩ́ b'ɛ nǎ wa nú Aflɩ́ka sɩ́n nukɔnyiyi ɔ́ ná nɔte tɛgbɛ é jɩ́. Xójlázɔ́wátɔ́ ɖo gbǎvɩ́bówúnbówúntɛn Benɛ̂ tɔ̀n Ozyási Súnnuvú wɛ tò xóyɩ́yɩ́ ɖo tokplé gbásá nɛ́ ɔ́. Ɖo ta sú nú tokplégbásá ɔ́ mɛ ɔ́, Angelo Ahwanmanya, Nǔjɩ́kpɔ́ntɔ́ AXAN PR & global Strategy tɔn ɔ́, sɔ́ xwlé ɖɔ Aflɩ́ka ɖó ná sɔ́ tamɛlilin su bónú linlin yɔyɔ́ ɖagbe gegé ná tɔ́n nú nukɔnyiyi tɔ̀n. Africa tɔn ɔ́ tó. Thomas AZANMASO Ben) au stade Mathieu Kérékou, a servi de cadre, mardi 18 mai 2021, à la cérémonie officielle de remise des équipements sportifs acquis au profit des nouvelles Fédérations sportives et de chèques aux athlètes en préparation pour les prochains Jeux Olympiques (JO) Tokyo 2020. Ɖo nǔwɩ́wa è nukɔntɔ́ Julien Minávoa sɔ́ ɖóte nú Azɔ̌wáɖókpɔ́gbɛ́ta e ɖu ajɔ lɛ́ɛ ɔ́ dómɛ ɔ́, é da yě nú yè nǎ zán nǔ lɛ́ɛ dó ganjɩ́ lobo ka gbɛkan dó azɔ̌ ɔ́ nu. Nyɔ̌nu mɛ si Mariam CABǏ TALATA, asi ZIME YERIMA tɔn ɔ́ jɔ́ ɖo Bɛwunbɛlɛkɛ́ ɖo azǎn 7ɔ liyasun xwè 1963ɔ tɔ́n mɛ. Centre D Palakú tɔn kpódó Camp Guézo Kútɔ́nu tɔn ɔ́ sɩ́n azɔ̌mɛxwé dokɔ tɔn wɛ é yi azɔ̌mɛ ɖe, fɩ́ gúdó tɔn nɛ́ e é ɖó kúnnuɖewéma tɔn CEP ɖe ɖo xwè 1977ɔ mɛ é. É gbɛkan d'ázɔ̌mɛyiyi wú ɖo azɔ̌mɛxwé linsinmɛ tɔn Gběgamɛ tɔn kpódó CEMG 1 Palakú tɔn kpán, fɩ́ è é yɩ́ B.E.P.C ɖo xwè 1981ɔ mɛ é. Mariam CABǏ TALATA, byɔ́ Azɔ̌mɛxwé Linsinmɛ tɔn. Akpákpá Centre tɔn ɖo xwè 1983ɔ tɔ́n mɛ nú sɩ́n akpaxwé wegɔ́ɔ́ bó dɩ́n nú tɛ́nkpɔ́n BǍKI L1 tɔn ɖo xwè 1985ɔ mɛ. 19 zɔn gbéjé gbéjé kpɔ́n ɖó hǎ jɩ́ ɖo Uemoa sɩ́n kan ɔ́ mɛ. Benɛtò lɔmɔ̌ ná xwédó titomɛ nɛ́ ɔ́. Amɔ̌ nǔ ɖo tajɩ́ ée é ɖó ná bló hwɛ̌ lɛ́ɛ tonukɔntɔ́ lɛ́ɛ kó ɖo kan tɔn ván wɛ. Wɛnɖagbe ɖo nǎ wá wɛ zaaɖé din lě Gǎnhɔnyitɔ́ Bɛnjamɛ̂n HUNKPÁTÍN kó ɖɔ́ gbɔn é. Ɖo ɖɔnúese ée e sɔ́ ɖó tò jɩ́ é mɛ ɔ́, BCEAO gbɛ́ nuvu nɛ́ ée e sɔ́ ɖó tò jɩ́ ɖɔ e ɖo caki kanɖé wǒ sɩ́n wěma ná sɛ́n wɛ zaanɖé din é, é sin adǎn ɖɔ é mi ná ylɔ́ adingbannɔ nɛ́ lɛ́ɛ ɖo hwɛ nukɔn. Malɛnu lɛ́ɛ ɖu Aïd El Fitr sɩ́n xwè yètɔn ɖo yɛyɩ́mɛ, b'ɛ́ súta nú nubláblá azǎn gban tɔn ɔ́. Xwè nɛ́ é malɛnu lɛ́ɛ ɖu sɔ è wáyi bó nyɩ́ nyɔ̌núzángbe azǎn 13ɔ nǔxwásun xwè 2021ɔ tɔn ɔ́ jɛ́ dó jɩ̌xwéyɩ́yi Jezu tɔn sɩ́n xwè jɩ́. Bǔnɩ́nɔ sɩ́n nǔkplɔ́nmɛ ɖaxó wɛ́ nyɩ́ bɔ Imámu ɖexotɛn ɖaxó Agbǒmɛ tɔ̀n, El Hadj Nondichao, sɔ́ ayi d'éjɩ́. Ɖo gbèhwɑ́nyimɛ tɔ̀n mɛ, ée xɑyɛhwe nú Benɛtò kpódó nukɔntɔ́ tɔ́n lɛ́ɛ kpó gúdó ɔ́, Imɑmu ɔ́ ɖéxlɛ́ ɖɔ nú Hlɑmɑdɑ́n sɩ́n xwè ɔ́ núɖúɖú cɑ́ xɑ́ Jɩ̌xwéyɩ́yi Jezu tɔn ɔ́ sɩ́n xwe nǔ wɛ́ nyɩ́ bó ɖo ɖiɖexlɛ́ mɩ̌ wɛ ɖɔ mɛ ɖokpó ɔ́ wɛ mɩ̀ nyɩ́. Mɑwuxóɖɔ́tɔ́ ɔ́ tɛɖɛ̌ jɩ́ ɖɔ nú vogbingbɔn ɖěbǔ nɑ bo tlɛ ɖo mɩ̀ tɛ́ntɩ́n ɔ́, mɩ̀ bɩ̌ wɛ́ nyɩ́ Ablɑxɑ́muvɩ́. "Michel Lukú ée e nɔ ylɔ́ ɖɔ Alɛ̌kpéhanwú é, émɛ é nyɩ́ tokpɔnlavɩ́ Sɛhún tɔ́n sɩ́n nukɔntɔ́ ɔ́, lobo húzú jɛ malɛnu bó nyɩ́ Moxámɛ́di, yɩ́gbé dó nǔ Imámu ɔ́ ɖɔ é jɩ́, é gɔ́ ná ɖɔ: ""Mawu ɖé kún ɖé nú Kátólɩ́ki, bɔ ɖěvo tɩ̂in nú Malɛnu, bɔ ɖěvo mɔ̌ tɩ̂in nú vodúnnɔ ó.""" Mi gbɛtɔ́ lɛ́ɛ wɛ́ nɔ́ kɩ́nkɛ́n nǔ mɛ. Mi gbɛtɔ́ lɛ́ɛ wɛ́ má ɖo bǔnɩ́nɔ́ kpódó fɩ́fá kpán sɩ́n kan xo wɛ ɖo tò mɛ ǎ. Bó ná xwédó xó tɔn ɔ́, jujɔhúzú húzú tɔn jɛ malɛ mɛ ɔ́, gbe wɛ nyɩ́ b'ɛ́ yɩ́ ylɔ̌ Mawu tɔn ée é má sixú hɔ́n ná ǎ é. Mawu ɖokpó wɛ́ tɩ̂in bɛ sixú m'ɛ́ ǎ. Hwɛndo tɔ́ ce tɔn lɛ́ɛ fɔ́ tɔ́ wɛ́ nú mɩ̀. Un hɔn nú hwɛndo fifɔ ǎ. Loɔ́ é wá jɛ hwe ɖé nu ɔ́, Mawu nɔ́ wá ylɔ́ mɩ̌ ɖó ahwanfunfun ɖěvo kɔn. Énɛ́ wɛ́ zɔ́n bɔ un ná klán nyiɖée sɩ́n nǔ é vɩ́vɛ́ cé wú ǎ. "Nú un wá ɖo ɖɛ xo wɛ ɖo malɛ mɛ ɔ́, Mawu gbɛnɔ ɔ́ wɛ́ byɔ́"", nǔ nɛ́ wɛ́ ɖɔ bó byɔ́ mɛ bɔɖónúémɩ́tɔ́ lɛ́ɛ nɩ́ cɩ́ zò yètɔn." El Hadj Malɛxɔ́sú ée wá nǔwɩ́wá ɔ́ dómɛ ɔ́ tɩ́nmɛ ɖɔ jujɔhúzúhúzú Michel LUKÚ tɔn nǔ wɛ́ nyɩ́ b'ɛ ko tò b'ɛ́ ná jɛ. Nú éyɛ́ ɔ́, tɔ́gbó tɔn lɛ́ɛ sɩ́n afɔ jɩ́ wɛ é ɖe ɖó tòxɔ́sú Agaja wɛ sɔ́ malɛnu nukɔntɔn lɛ́ɛ júnjɔ́n ayɩ̌ ɖo Danxomɛ ɖo xwè 1713ɔ mɛ. Ɖo sɩ́sɩ́ ɖó nú nǔwáɖókpɔ́ sinsɛn lɛ́ɛ tɔn mɛ ɔ́, sinsɛn ɖělɛ́ɛ bɩ̌ wɛ́ sɔ́ afɔ yètɔn ɖóte bó ná dó nɔ kɔnɖókpɔ́ mɛ xá malɛnu lɛ́ɛ. Yɛhwenɔ Georges Mawuwɛ́ná Ajasoxo, afɔsɔ́ɖótetɔ́ yɛhwenɔgán Agbǒmɛ tɔ̀n ɔ́ dókú ɖó bǔnɩ́nɔ e ɖo sinsɛnnɔ lɛ́ɛ ɖo Benɛ̂ é támɛ lobo ka tɩ́nmɛ ɖɔ Hlamadán sɩ́n xwè è cá xá jɩ̌xwéyɩ́yi Jezu tɔn ɔ́ wuntun wɛ é nyɩ́ nú malɛnu kpódó klisánwun e ɖo gbɛ ɔ́ mɛ lɛ́ɛ bɩ̌ tlala ɔ́ é ɖo Benɛ̂ lɛ́ɛ. "Ɖo távojɩ́ sɩ́n bɔ̌lu péwúnwún akpáxwé atɔ́ɔ́ngɔ́ɔ́ ée e ylɔ́ ɖɔ ""Ping Docteurs"" ɔ́ xɩ́xo gúdó ɖo sɩ́bɩ́gbe azǎn 27ɔ xwejɩ́sun xwè 2021ɔ mɛ ɔ́, FBTT lɛ́ bɛ́ azɔ̌ ɖo jɔwunjɔja lɛ́ɛ sɩ́n xwé UNAFRICA Kútɔ́nu tɔn ɔ́ mɛ." Bɔ̌lu péwún péwún xɩ́xó kléwún akpáxwé wegɔ́ ɔ́ wɛ. Agbahwlɛ́nhwlɛ́n élɔ́ ɔ́ FBTT wɛ́ nɔ kpɔ́ xá Salomɔ̂ Jɛkɩ́nú bó to. É ná tɩ̂in ɖo sɩ́bɩ́gbe azǎn 22ɔ nǔxwásun xwè 2021ɔ tɔn mɛ ɖo jɔwunjɔja xwé UNAFRICA tɔn bɔ ajɔ́ gegé ɖe bɔ é ná ɖu. Bɔ̌lu péwún péwún xɩ́xó kléwún nɛ́ ɔ́ atɛ we wɛ ɖ'é mɛ. Mɛxó ɖo bǎ mɛ lɛ́ɛ (Seniors) kpódó degénɔ lɛ́ɛ kpán wɛ (xwè 55 jɛjɩ́). ɖo-bǎ mɛ ée wěma yètɔn lɛ́ɛ sɔgbe é ɖɔ yè nɩ́ wá dó nyɩ̌kɔ́ wěma, é lɩ́n bɩ̌ ɔ́, axɔ́súzángbe azǎn 21ɔ nǔxwásun xwè 2021ɔ tɔ́n gbè ɖo gàn atɔ́ɔ́n adaɖé mɛ hwemɛ. Nú nyɩ̌kɔ́ dó wěma mɛ degénɔ lɛ́ɛ tɔ̀n ɔ́, FBTT tɛɖɛ̌ jɩ́ ɖɔ nǔ ɖokpó é ɖo tajɩ́ ɔ́ jɛ́n nyɩ́ xwè ɔ́ nɛ́. Ɖɔnúese FBTT tɔn ɔ́ da mɛ bɩ̌ nú kplé ɖokpó ɖo jɔwunjɔja lɛ́ɛ sɩ́n xwé UNAFRICA tɔn e ɖo Kútɔ́nu é ɖo axɔ́súzángbe azǎn 21ɔ nǔxwásun xwè 2021ɔ mɛ ɖo gan ayizɛ́n mɛ gbadanu. Nukɔntɔ́ FBTT tɔn Ferdinand Súnu da lɔnyijɩ̌lɔ̌nfɔnklan hwan ɔ́ kpódó mɛ e yɩ́wǎn nú bɔ̌lu péwún péwún ɖɔ yè nɩ́ ny'ahwan bo wá jɔwnjɔja lɛ́ɛ sɩ́n xwé UNAFRICA tɔn ée ɖo Kútɔ́nu é bó ná dó dó gungun nú bɔ̌luxotɔ́ bo nɔ gúdó nú yè lɔmɔ̌ dɔ jlǒ yè ɖó nú távojɩ́ sɩ́n bɔ̌lu péwún péwún xixo ná dó y nukɔn é sɩ́n alixo; énɛ́ wɛ́ zɔ́n bɔ yè má gɔn agbahwlɛ́nhwlɛ́ sɔ́ nyite ǎ. Gǎnhɔnyitɔ́ xóxó bó lɛ́ nyɩ́ wěgbóhɛ́ntɔ́ xóxó acɛkpikpa ɔ́ tɔ̀n bó nɔ kpénukún dó togánsɩ́sɔ́ Nisefɔ̂ SOGLO hwénu wú ɔ́ sɔ́ ɖo mɩ̀ mɛ ǎ. Guy Amɛɖé Ajanɔhun  gosɩ́n mɩ̀ mɛ ɖo taatagbe azǎn 27ɔ sɩ́n zǎn mɛ wáyi azǎngagbe azǎn 28ɔ lidósun xwè 2021ɔ tɔn mɛ ɖo Montréal, Kanadâ tómɛ. (Gbɛtɔ́ nukúnɖéjɩ́ gegé bɔ Romuald Waɖányɩ̌ ɖo yè mɛ). Bɔ̌lu afɔsɔ́kpeLes matches en retard de la Super Ligue Pro ont été disputés, ce mercredi 19 mai 2021 sur toute l’étendue du territoire national. Ɖuɖéjɩ́tɔ́ ɖ'ázɔn atɔn jɩ́ Benɛ̂ tɔn, les Buffles Bɔlugú tɔn fó akpáxwé nukɔntɔn Super Ligue Pro tɔn ɖo nukɔn nú mɛ bɩ̌ ɖo Super Ligue Pro. 0) jɩ́ ɖo Palakú dó sɔ́ tɛnmɛ nukɔntɔ́ tɔ́n ná kpódó kɛ́n 20 kpó (+07). Popo tɔn e yi sɔ́ Ayéma j'ayɩ̌ (0-0) ɖo Pobè é. 0) bó sɔ́ tɛnmɛ atɔngɔ́ ɔ́ kpódó kɛ́n 17 (+04). 3). 08) hwenu e Hodio súta nú zɔnlin bó nyɩ́ mɛ 12ɔ kpódó kɛ́n 6 (-6). TAGBESƆ ALƆGƆ́NÚ AKWƐ́ZÍNKAN AFLÍKA TƆ́N TƆN Ɖo mɛ atɔn é sɔ́ lɛ́ɛ mɛ ɔ́, mɛkplátɔ́ ɖokpó é cyán é b'ɛ́ ɖo ta ɖo slá ɛnɛ Ligue Pro tɔn mɛ ɖo Benɛ̂. Gbɛɖutɛn Golden Tulip Kútɔ́nu tɔn hun hɔn nú fɔwátɛ́ ɔ́ ɖ'azǎn 25ɔ wáyi azǎn 29ɔ nǔxwásun xwè 2021ɔ. Fɔwátɛ́ nukúnmɛ ɖaxó atɔn tamɛlin bo ɖe nǔɖagbe tɔ́n lɛ́ɛ kpódó yɛwúndó kan jɩ́ tɔ́n kpán. Ɖo mɛ lɛ́ɛ mɛ ɔ́, yè mɔ atínkpátɔ́ Charly Djikou, sɛnsátɔ́ Eric Mèdéda kpódó yɛwúndókanjɩ́tɔ́ ényɔ́wátɔ́ Joannès Mawuna, yè bɩ̌ wɛ́ nyɩ́ Benɛtòvɩ́. Aklúnɔ́zángblá Aflɩ́ka tɔn sɩ́n flɩ́n nyɩ́ wɛ azɔ̌wɩ́wa élɔ́ ɖè. Aklúnɔ́zángblá ɔ́ bɩ̌ wɛ è sɔ́ su lobo wlɩ́yɛ̌yɩ́ nú dɔkun Aflɩ́ka gbéjɩ́ é hɛ́n ɔ́ é ná ɖónukún nǔ é. Nǔ má ɖó kpɔ́ manahɛnvlɛ́tɔ́ lɛ́ɛ kpódó ɖɔnúesezɔ́wátɔ́ lɛ́ɛ tɔn kpán gblámɛ wɛ Gǎnhɔnyitɔ́ ée nɔ́ kpénukún dó saɖigbɔn tòmɛ, nǔnywɛ̂ tò tɔn kpódó tamɛlin bo ɖe nǔɖagbe tɔ́n ɔ́ ɖe nǔ é wú FITHEB búnyɩ̌ bó jó tɛnmɛ nú CNT xlɛ́.̀ Yè bló kplé ɔ́ ɖo taatagbe azǎn 18ɔ nǔxwásun xwè 2021ɔ tɔ́n gbè ɖo agbasá VIP e ɖo gǎnhɔnyitɔ́ gbásá ɔ́. Géraud Kpètèhoto é nyɩ́ mɛ nukɔntɔn nú tɛ́nkpɔ́n Kúnnuɖewéma nǔ xwɩ́tɩ́ xwɩ́tɩ́ tɔn ɖo saɖigbɔn tòmɛ lixo xwè 2020 ɔ́ tɔn sɔ́ kpéwú bó gbɛkan dó nǔkplɔ́nkplɔ́n ɔ́ nu ɖo kplɔ́nyijɩ̌ alavɔ ǎ. 1er-du-benin-et-abandonner-les-etudes-contre-son-gre-alerte-sauvons-geraud-kpetehoto/) Ɖó, é w'azɔ̌ ganjɩ́ bó ɖó 15,61 có, alɔgɔ́ axɔ́sú tɔn bó ná kplɔ́nnǔ ɖo kplɔ́nyijɩ̌ alavɔ gló é. Tɔ́cyɔ́vɩ́ sɩ́n xwè ko tɔn hwenu nǔɖé má ɖó ɔ́, é gbɔ́ bo byɔ́ alɔgɔ́ ɖo jlǒ ɖagbenɔ lɛ́ɛ kpódó nukɔntɔ́ lɛ́ɛ kpán sí ɖ'alɔ bɩ̌ mɛ. Uac). Sun ɛnɛ gúdó wɛ Géraud Kpètèhoto lɛ́kɔ wá xósúsú tɔ́n gúdó. Din ɔ́, é ɖéxlɛ́ ɖɔ xósúsú émɩ́tɔn xo ayi zlɛ́ nú gbɛtɔ́ gegé, gbɛtɔ́ nukúnɖéjɩ́ gegé, nukɔntɔ́ gegé káká yɩ́ jɛ Gǎhɔnyitɔ́ é nɔ́ kpénukún dó Alɔdó tovɩ́ kpaa kpódó akwɛ́nyánúmɛ kpán wú ɔ́. Yè mɛ nɛ́ lɛ́ɛ wɛ́ d'álɔ ɛ́ ɖ'akwɛ́ lɩ́xo b'ɛ́ sixú yi nukɔn ɖo nǔkplɔ́nkplɔ́n mɛ. Akpá ɖěvo xwé ɔ́, é dókú nú jlǒ ɖagbenɔ nɛ́ lɛ́ɛ bɩ̌ tlala ɔ́ Véronique Tognifodé ɖó wǔyɩ́yá ée é dó kpénukún wǔ tɔ̀n ná é wú. Ée akpakpa byɔ́ lanmɛ nɩ́ɩ́ din ɔ́, kplɔ́nyijɩ̌ alavɔ vɩ́ nɛ́ ɔ́ d'ákpá ɖɔ é mɩ̀ kún ná yě ó ɖo sɩ́nsɛ́n ɖagbe nɩ́ná ɖ'azɔ̌mɛ lixo ó. Yɛwúnkɔ́nnyidǒwú ɖélɛ́ɛ ɖéxlɛ́ ɖɔ ɖo azǎn 30ɔ lidósun ɔ́ tɔ́n mɛ wá yi azǎn 1 nǔxwásun ɔ́ tɔ́n mɛ ɔ́, yè dó winnyá nyɔ̌nu atɔn ɖélɛ́ɛ ɖo togun súnnu ɖélɛ́ɛ tɔ́n mɛ bó zɩ́n yè jɩ́ bó ɖe yě jɛ mɛ lobo xlɛ́ nyɔ̌nuxwé yètɔn ɖo “Sunset Bar” Kútɔ́nu tɔn ɔ́, yɛ nɛ́ ɔ́ gbɔn jɔxwɩ́mɔ lɛ́ɛ bɩ̌ jɩ́. Ye nǎ xo tómɛ bó zun mɛ e táfú lɛ́ɛ. Wɛn nɛ́ e gbavɩ́ bówún bówún gɔ́nu é hun byɔ́ tò ɖěvo mɛ lɛ́ɛ jlá b'ɛ́ fɔ́n akpakpa dó lanmɛ nú tò ɔ́ bɩ̌. Ée Xójlázɔ́wátɛn Matin Libre tɔn ylɔ́ nǔjɩ́kpɔ́ntɔ́ Nǔbáɖutɛn nɛ́ ɔ́ tɔn ɖ'alǒkánu ɔ́ é gbɛ́ nǔ nɛ́ lɛ́ɛ bɩ̌ ɖɔ xó ɖé kún nyí mɔ̌. Wěma ɖagbe nɛ́ é bló wěmaxwɛ 128 ɔ́ tɔ́n ɖo Wěmajláxwé Jets d’Encre tɔn. Kúnɖiɖe gbɛɖe dó kú baɖa baɖa mɛjitɔ́ ɖé tɔ́n jɩ́ kpódó nyɩ̌búbú é xwédó é kpán jɩ́. Ɖò azǎn 22ɔ zofínkplɔsùn xwè 2014ɔ tɔn gbè élɔ́‚ Nawhar Chantal sè ɖɔ tɔ́ émí kú. Ayǐkúngban wán ɖò afɔ tɔn lɛ́ɛ glwɛ. Aklunɔzangbla ée wá yì é mɛ̀ ɔ‚ é dó akpá ɖɔ émí ná wà nɔ gɔn tɔn‚ bó ná dalɔ ɛ́ ɖò azɔn zan tɔn jí. Kú lɔn nǔ ǎ. Sín hwe nɛ́ nú ɔ‚ linkpɔn kpódó wǔvɛ́ kpán gɔ́ gbɛ tɔn. Nɛ̌ é ká ná xò yě gló gbɔn ? Chantal ká síxú kpéwú bó ɖi Dáa tɔn à ? Xógbè nɛ lɛ́ɛ ɔ́‚ è hɛn ɔ‚ è ná xà ɖò wěxwɛ̀ ɛnɛgɔ ɔ wěmá wlánwlán tɔn jí ‚ nǔkanbyɔ tɛnmɛ tɛnmɛ bɔ gbè yíyí yetɔn ɖò wěmá élɔ́ mɛ̀‚ é víví bó dɔn mɛ bɔ xixa tɔn ná nyí xomɛ hùnhùn nú‚ nú nǔwlánwlán xá tɔ lɛ́ɛ. Ɖò wěmá élɔ́ è mɛ̀ ɔ‚ nǔwlántɔ ɔ́ kpankɔ́n bó kpi sùnzán gudo tɔn è dáa tɔn bló é sin tàn ‚ bó lɛ́ ɖɔ xásá xásá jɔhɔn ée blá ɛ́ hwenu dáa tɔn kú gudo é ɔ‚ Chantal ɖɔ avǐ è mɛ vívɛ́nɛ́ mɛ tɔn nɔ zɔ́n yiya mɛ‚ kúkú tɔn gudo é. Ɖò wěmá élɔ́ mɛ̀ ɔ‚ Chantal jó wǔvɛ́ ée mɛ̀ wɛ é ɖè é dó ‚ bónú gbɛ ɔ ná síxú tuun lě dò ayi tɔn ɖò alwɛ mɛ̀ sɔ é. Nǔwlánwlán ɖé wɛ bɔ è sɔ dó gbè yɛɛ ɖé mɛ̀‚ bɛ́ nyɔ́ sè ‚ má zín mɛ jí. Bénin kpán ‚ hùn nǔ sín amì kùn gbɔn dò glwɛ sín Nijɛɛ wá yì Benɛ ɔ nù ‚ ɖò sɔ yí ée wá yì é ‚ nyɔnúzángbè azǎn 20ɔ nǔxwásùn xwè 2021ɔ tɔn gbè. Kpoji é. Ée hwinnya hwinnya tîin ɖò Bantɛ có bɔ tògán sísɔ hwenu sù é ɔ‚ din ɔ‚ mɛ lɛ́ɛ kú xayaa‚ ye gblé wǔ kpɔ́‚ bó hɛn nǔ hánnyá titewungbe. Nǔ è jló mɛ ɖokpó ɖokpó ɔ ɖɔ wɛ é ɖè. Acɛkpìkpà ɔ ká ko ɖɔ xó tí ǎ. Ɖò akpáxwé sɔja lɛ́ɛ tɔn ɔ‚ è gbɛ́ tuun nǔ è ɖò jijɛ wɛ ɖò dotóoxwé ahwan zɔ wá tɔ lɛ́ɛ tɔn é‚ ɖó mɛ gege yí kpɔn yě. hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó ayijayǐ kpó ahwan jɛ tòví lɛ́ɛ kpán jí ɔ ɖɔ. Ahwan nú ɖelɛ́ɛ bú‚ mɛ ɖelɛ́ɛ cí ahwan ‚ axɔsú nú gege gblé ; gosin Gouka wá Akpassi ɔ‚ bó gbɔn tokpɔnlaví tají ɔ mɛ̀ ɔ‚ Xó jlá gɔnu Matin Libre ‚ hwɛn awɔntin ayǐ nú mí. "hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó akwɛ zínkán kpódó akwɛ zínzán tò tɔn kpán wú é ɔ‚ ɖɔ mɛjí azɔxwé ée nɔ sɔ kɛ́n nú mɛ ɖò akwɛ zínzán lí xò é ɔ‚ ""Standard & Poor's"" lɛ́ sɔ Benɛ tò ɔ dó tɛn è mɛ̀ é ko ɖè ɖayǐ é ‚ bó sɔ kɛ́n B+ níí ""kpódó nukɔn yìyì ɖagbe kpó"" ‚ có ɔ‚ tò ɔ ká ɖò xélo xélo akwɛ tɔn mɛ̀ gbɔn azɔnkwín Kovidi-19 lí nù." 19 ɖo nǔ gbá wɛ ɖo lanmɛnánɔganjɩ́ kpódó akwɛ́kplékplé kpán lɩ́xo. Sɛ́n è xixa tɔn nyí kɛ́n 2019 bɔ è kpà ɖò azǎn 7ɔ abɔxwísùn xwè 2019ɔ tɔn gbè ɔ‚ é wɛ ɖyɔ sɛ́n è xixa tɔn nyí kɛ́n 90-32‚ bɔ è kpà ɖò azǎn 11ɔ wǒsùn xwè 1990ɔ tɔn gbè bɛ ɖɔnǔ dó sɛ́n dódó Benɛ tɔn wú é ; sɛ́n yɔyɔ ɔ mɛ wɛ sɛ́nzɔwatɔ ɔ ɖó tɛnmɛ nú gǎn bɔ dó gǎn wú tògán ɔ tɔn ɖè. È xwédó sɛn nɛ ɔ‚ gǎn bɔ dó tògán ɔ wú ɔ‚ è ná sɔ webɔ webɔ ɖò bǔ xá tògán ɔ. Ɖò sɔmì sɔmì tògán sísɔ tɔn ée ɖò azǎn 11ɔ nǔxwásùn xwè 2021ɔ tɔn gbè ɔ‚ Mariam Chabi TALATA wɛ tògán PatriceTALƆN sɔ nú é ná nyí bɔdó wǔ tɔn. Ée sɛn gbásá dódó ɔ lá ɖɔ yemɛ we lɛ́ɛ wɛ ɖó ɖùɖéjí é ɔ‚ tògán ɔ na dó akpá ɖò azǎn 23ɔ nǔxwásùn ɔ tɔn gbè ‚ bɔ gǎn bɔ dó gǎn wú tɔn ɔ ná byɔ acɛ tɔn lɛ́ɛ mɛ. Gǎn bɔdó gǎn wú tògán tɔn nɛ ɔ‚ kplé è gǎn-hɔn-yì-tɔ lɛ́ɛ yì ɖò azǎn 10ɔ zofínkplɔsùn ɔ tɔn gbè ɔ sɔ sɛn tò tɔn cɔ tɔ. Ɖò azǎn yɔywɛ ɖé mɛ din ɔ‚ Mariam Chabi TALATA ná bɛ́ tòxó ɖiɖɔ zɔ ɖevo. Aní wɛ è ká síxú tuun dó tɛn è nyí gǎn bɔ dó tògán ɔ wú ɖò Benɛ é ? Nɛ̌ mɛ ée dó wá lɛ́ɛ ɖesu ká mɔ gbɔn ? Mɛ ká nyí Mariam Chabi TALATA ée wá huzu gǎn bɔ dó tògán ɔ wú tɔ é ? Xó jlá wémá Matin Libre yígbè nú nǔkanbyɔ nɛ́ lɛ́ɛ ɖò akpáxwé tɔn lɛ́ɛ ɖě... È bó lɛ́ xà nǔ è Koubourath Osséni‚ tò sɛ́n cɔ́ tɔ́ ée fó azɔ̌ ɔ́ ɖɔ‚ hwenu xó jlá wémá mìtɔn kàn nǔ byɔ ɛ é. Nǔ baɖa baɖa ɖé ɖye jɛ é. Nya ɖé finnǔ ɖò ɖò xwè gbè aklunɔzángbè azǎn 2ɔ nǔxwásùn xwè 2021ɔ tɔn gbè ‚ bɔ è wlí í ; é lɛ́ lɛkɔ wá tɛn ɔ mɛ̀ bó wá sɔ glo è é jódó é. Nǔ è kpácá ɖò fínɛ ɔ wɛ nyí ɖɔ ajotɔ nɛ́ ɔ kpódó ajo gbɛ́ tɔn lɛ́ɛ kpó ko yí jɛ ajò ɖò Danto‚ Xɔgbonu. Ye fìn kɛkɛ afɔdokwín ɖokpó bó lɛ́ fín alǒkàn ɖokpó. Ée alɔ jló ná jɛ wǔ tɔn ɔ‚ é bɔ afɔ nyì caɖá mɛ. Amɔ̌‚ é lín xoo‚ bɛ́ wá flín ɖɔ émí wɔn glo émítɔn bɔ nǔ zínzán lɛ́ɛ ɖémɛ. Lě xó jlá gɔnu beninwebtv ɖɔ gbɔn ɔ́ wɛ ɔ́‚ nyá ajotɔ nɛ ɔ́‚ azɔkplɔnví xɔtlɛtɔ wɛ‚ bɔ glo ɔ́ nyí gǎn bɔ dó gǎn tɔ́n tɔn. Hǔn‚ gǎn bɔ dó gǎn wú tɔn ɔ wɛ wá ɖò cɔcɔ dó níí wɛ‚ bɛ gbɔ wá yì tɛn ɔ mɛ. Amɔ̌ é kpɛ́ɛ ǎ ‚ ɖó mɛ lɛ́ɛ ko ɖò acejí bó jɛ gǒ mɛ níí. É ɖò lɔkpazɔwatɔ lɛ́ɛ lɔ́ mɛ din. Bɛnɛ ví‚ Kɔjo Sɛna Hungbɛmɛ ɔ‚ sɔ nyí mɛ nú è ná dó gesi ɖò hanjiji kɔli ɖò Aflika gbéjí ǎ. Akwɛ zɔ wɛ kplɔn ɖò kplɔn yì jǐ alà vɔ Ée ɖò Evry ɖò Flansê tò mɛ é ‚ nǔ ɖò gǎn wɛ ɔ‚ azɔ tɔn ɖó ná dɔn ɛ yì akwɛ zínzán lí xò. Amɔ̌ lě é yíwǎn nú hwɛndo núwíwá lɛ́ɛ gbɔn é zɔn bɛ gbɔ bó jɛ han ji jí. Ée è tɛ́n ɛ́ kpɔn ɔ‚ gbɛ ɖè tɔ̀ ɛ́. Hwɛ tɔn jɔ bɛ glá bó jó kwɛ zɔ́ dó bó jɛ han ji jí. Wěmá è é kplɔn lɛ́ɛ bǐ wɛ ná ko dalɔ ɛ́. Gbɔn Buukina káká wá Lomɛ‚ bó gbɔn Benɛ ‚ Abijan ‚ Flansê tò mɛ Kpódó États-Unis Amérique tɔn ɔ kpán ɔ‚ è mɔ ɖɔ han ji lɔ́ tɔn gbɔnvo. Linlin è é ɖó dó hwɛndo núwíwá Aflika gbéjí tɔn wú é ɔ‚ dágbà. "É wɛ dó hanjiji xwé ɖaxó Digital Black Music ɔ (DBM) wá bó lɛ́ nyí gǎn ná ; din ɔ‚ Kɔjo Sɛna Hungbɛmɛ hùn nǔ sín xwé ""Nouvelle Donne Music "" ɔ nù ‚ bó ná nɔ sɔ kɛ́n nú hanjitɔ ée nɔ bló rap lɛ́ɛ é kpódó ɖevo ɖevo lɛ́ɛ kpán ‚ lóbó ká ná nɔ lɛ́ dalɔ yě" Kɛ́n sísɔ xwé nɛ ɔ wɛ ɖènyǐ hanjitɔ Dibi Dobo‚ Arafat DJ‚ Espoir 2000 káká yí jɛ rap gbɛta Flansê tò mɛ tɔn ‚ Factor X jí ; yedɛlɛ́ɛ jihan gbɔn Aflika gbéjí ɔ gege kpódó awobobo kpán. Nouvelle Donne Music xwé ɔ wá yì nukɔn bǐ káká bɔ Universal Music xwé ɔ lɔ́ɔ gbɔ bó wá jɛ akɔ xá kɛ́n sísɔ xwé tɔn ɔ‚ bó sɔ kwɛ euros 750 000 ɖòtè níí nú é ná síxú tò hanjiji núwíwá 300. È ná bó flín ɖɔ sín xwè 1997ɔ mɛ wɛ ɖokpóo wɛ Kɔjo ko gbà kún nú hwɛndo núwíwá lɛ́ɛ ɖè ‚ hwenu é ɖó xwè 19 é. Bɛnɛ ví nɛ ée ɖò Flansê tò mɛ ɔ‚ lɛ́ ɖò linlɛn wɛ ɖɔ émí ná hùn manahɛnvlɛtɛn kpódó gbaví nukpɛnnɔ gɔnu kpán. Kɛ́n sísɔ xwé tɔn gbè wɛ manahɛnvlɛvlɛ <> ɔ nyí bíbló ɖè ‚ bɔ gbaví nukpɛnnɔ gɔnu TV5 Monde kpódó A+ kpán nɔ xlɛ. È wá sɔ ɛ gǎn nú kún gbígbá núwíwá mɔgbà jí tɔn lɛ́ɛ tɔn ɖò Aflika ée ɖò hwe yì xɔ wà jí é (Benɛ ‚ Buukina kpódó Nijɛɛ kpán) ɖò akpáxwé Trace TV tɔn ɖò xwè 2014ɔ mɛ. Ɖò azǎn 7ɔ nǔxwásùn ɔ tɔn ɔ‚ afɔ sɔ ɖo tè tɔ MTN tɔn lɛ́ɛ yí bà jǒnɔ malɛnu ée ɖò Kanɖi kpódó Jugu kpán bó ɖò nubla wɛ lɛ́ɛ é ; gǎn kpliba ɔ kpódó gǎn ée kpacɛ dó ajɔ jíjlá nù é kpán wɛ nyí ahwan nukɔn sya ɔ. Xó cyan hwenu ɖé wɛ‚ bɔ è cyan xó xá Imanu kpódó sinsɛn gun gán kpán ée ɖò Kanɖi kpódó Jugu kpán lɛ́ɛ é hwɛ̌ có bó wá kàn agban nú yě : zàn‚ anyǔ è jí è nɔ xà yɛhwe ɖè é ‚ sìnɖanú kpódó Coran kpán. Nǔníná ɖò Tamadan hwenu nɛ ɔ‚ ye gbɛkan dénu gbɔn xá Benɛ tɔn ɖevo lɛ́ɛ mɛ. Ée ye fó nunywɛ yí dó nunywɛ jí ɖò tokpɔnla Wěmɛ tɔn ‚ Plateau tɔn kpódó Dɔnga tɔn kpó fó é ɔ‚ gbɛta kplékplé Benɛ tɔn ée nɔ kpénúkún dó tonsiminball wú é ɔ (Fébétons)‚ lɛ́ wá sɔ nunywɛ yí dó nunywɛ jí ɖò tè nú lɔn yì jǐ lɔn fɔn kàn zɔ wá tɔ 27 ée gosin tokpɔnla Xulɛnu tɔn ɔ́ kpódó Littoral tɔn ɔ kpán mɛ lɛ́ɛ é‚ ɖò síbígbè azǎn 22ɔ nǔxwásùn xwè 2021ɔ tɔn gbè. Akpáxwé ée è ná kplɔn nǔ yě dó nù wú ɔ ná tîin ɖò xɔ Cmajb tɔn ée ɖò anyumlímlí xó tɛn Mathieu Kérékou ɖò Kutɔnu é. Akpáxwé ée yě ná dó nǔ è kplɔn yě lɛ́ɛ gesi ɖò anyumlímlí xó tɛn tonsiminball tɔn ée ɖò gbɛta Benɛ tɔn ée nɔ kpénúkún dó lɔn yì jǐ lɔn fɔn kàn wú é (Cnos-Ben) kpá dɔ̌n. È ná flín ɖɔ nunywɛ yí dó nunywɛ jí sín nǔwíwá nɛ ɔ‚ akpáxwé lɔn yì jǐ lɔn fɔn kàn tɔn ée ɖò tokpɔnla Xulɛnu tɔn kpódó Littoral kpán é wɛ jɔ fún demɛ. Yemɛ ée nɔ xò Scrabble dó zojagě gbè mɛ ɖò Aflika gbéjí sín agbahwlɛnhwlɛn xwè 2021ɔ tɔn ɔ‚ è má dó we bó ná yí xò ɖò Dakar ɖò Sénégal bɔ Scrabble xotɔ 63 wɛ wá‚ bɔ ye gosin tò 10 mɛ. Ɖò agbahwlɛnhwlɛn Blitz ɔ dòmɛ ɔ‚ è yawu gbó Benɛ tò ɔ blewun. Ɖùɖéjítɔ Benɛ ví Julien Affoton ɔ́‚ fó agbahwlɛnhwlɛn Blitz ɔ bó nɔ tɛn 13ɔ mɛ ; hwenu Émile Agbanglassi ée nyí agɔnzɛn hwenu ye xò Scrabble ɖò Infosec ée ɖò Kutɔnu é ɔ‚ wá yí nɔ tɛn 28ɔ mɛ. Caméroun ví Stéphane Rodrigue Tchebe wɛ wá nyí nukɔntɔ ɖò agbahwlɛnhwlɛn Blitz ɔ tɔn‚ bó nyí agbɔnzɛn Blitz tɔn ɖò Aflika gbéjí. Sénégal ví Abdoulaye Gueye kpódó Abijan ví Mathieu Zingbe kpán wɛ nyí 2ɔ kpódó 3ɔ kpán ɖě jɛ ɖě gudo ɖò fúfónu agbahwlɛnhwlɛn Blitz tɔn ɔ nù. Mì ní bó nɔte kpɔn ɖɔ agbahwlɛnhwlɛn ɔ ní bó ɖò yìyì wɛ ɖò Dakar‚ nú Benɛ ví lɛ́ɛ ní hɛn kɛn ɖagbe wá xwé. (É kɛnu dó lě è síxú kpénúkún dó tò akwɛ zán gbɔ‚ ɖò tò è ɖò UEMOA mɛ lɛ́ɛ gbɔn é wú) Ɖò azǎn 18ɔ nǔxwásùn xwè 2021ɔ tɔn gbè ɔ‚ gbɛ ɔ bǐ ɖù fɔwatɛ hwɛndo nú lɛ́ɛ xwé ɔ sín xwè. Amɔ̌ Benɛ ká bló nǔɖé bó ná dó xlɛ ɖɔ é hɛn ɔ́‚ é ná sɔ hwɛndo mɛ nú lɛ́ɛ dó lí dǒ nú akwɛ zínzán tɔn ǎ. Ɖò Rupture hwenu ɔ‚ ayǐ lɛ́ɛ bǐ ɖó dógbó ‚ bɔ tokpɔnla 12 lɛ́ɛ bǐ ɖò gǎn yetɔn yetɔn. Nǔwíwá nɛ ɔ‚ mɛ bǐ wɛ kpà gbè ná ‚ é ká fó ǎ : gbɔn gbetakɛn è xixa tɔn nyí kɛ́n 2017-042 bɔ è sɔ ɖò azǎn 25ɔ aluunsùn xwè 2017ɔ tɔn gbè ɔ‚ tokpɔnlagán lɛ́ɛ sín sùnzán fó kwɛ jɛ livi 5 bɛ ná zɔ́n bɔ nǔɖé sɔ ná hudo yě ǎ. Xwè 5 gudo ɔ‚ tokpɔnlagán ká wà azɔ̌ ɔ́ nǔgbó à ? Kplékplé manahɛnvlɛtɔ lɛ́ɛ kpódó nǔ wlantɔ lɛ́ɛ kpán sɔ nǔwlánwlán xwé ɖé dó tè ɖò Benɛ tò mɛ. Ali nɛ ɔ nù ɔ‚ nukɔntɔ gbɛta kplékplé nɛ ɔ tɔn ɔ‚ ɖò nǔwlántɔ lɛ́ɛ kpódó mɛ ée ɖò jló tɔn lɛ́ɛ é bǐ kpán dá wɛ‚ nú ye ní wá ná nyǐkɔ bó ná ɖó tɛn ɖò xwé nɛ gbè. Nǔ ɔ wɛ nyí è ná ná nunywɛ yí dó nunywɛ jí nǔwlántɔ Benɛ tɔn lɛ́ɛ bɔ abì nǔwlánwlán yetɔn tɔn ná síxú jɛji‚ bónú ye yì agbahwlɛnhwlɛn nǔwlánwlán tɔn ɖò gbɛ ɔ mɛ ɔ‚ ye na sí ɖó ɖùɖéjí. Akpáxwé wegɔ ɔ nǔwíwá nɛ ɔ tɔn ɔ‚ ná tîin ɖò Agbomɛ Kánɖòfí ɖò azǎngagbè azǎn 26ɔ nǔxwásùn ɔ tɔn wá yì jɛ síbígbè azǎn 29ɔ nǔxwásùn xwè 2021ɔ tɔn gbè. È ná nɔ fínɛ xɔ azǎn 4‚ bɛsín azǎn 26ɔ nǔxwásùn ɔ tɔn wá yì jɛ azǎn 29 nǔxwásùn xwè 2021ɔ tɔn gbè. Mɛ ɖokpó ɖokpó ná ɖó adɔxɔ tɔn bó ná hɛn cavi tɔn. Ényí nǔwlántɔ Benɛ tɔn jɛn a nyí bó nɔ wlán nǔ dó zojagě gbè mɛ ɔ‚ xwé nɛ gbè ɔ‚ towe wɛ. Mí má lɔn ní zɛ mí wú ó. Azǎn gudo tɔn è è ná dó nyǐkɔ wěmá mɛ ɔ wɛ nyí azǎn 15ɔ nǔxwásùn xwè 2021ɔ tɔn gbè. Michel Fourniret ɔ kú ɖò xwè tɔn 79ɔ mɛ. Nya Flansê tò mɛ nù nɛ ée nɔ hù mɛ kpaɖa kpaɖa‚ bó hù nyɔnu wìnnyá wìnnyá kpódó ɖyɔvǐ tɛnwe kpán ɔ‚ ɖò hǔn jí zɔ́n kpódó wɔn zɔn kpán jɛ wɛ. Hwɛɖɔgbásá Paris tɔn ɖò awɔntin hwɛn ayǐ wɛ bà dó tuun kú è hù í é. Michel Fourniret ɔ kú hwɛ we fó wɛ ɖè. Bembéréké‚ azǎn 19ɔ lidósùn xwè 2021ɔ tɔn gbè (ABP) - Mɔto ɖaxó ɖé wɛ bó kùn zomi kɛkɛ tɔn lóbó hɛn gbɛtɔ 5‚ é flí dó ali è gosin Kutɔnu bó yì Niamey é ɔ jí ‚ ɖò Guessou kpódó Ina kpán tɛntin ‚ tòxò we Bembéréké tɔn nɛ lɛ́ɛ‚ lě gbaví bowun bowun gɔnu Nonsina FM ɖɔ gbɔn é ɔ‚ mɛ ɖokpó ɖò mɛ 5 lɛ́ɛ mɛ bó fyɔ bǐ. (Adjidja Vbc ná kpé anyǔ xá Finances Vbc ɖò keze zán 5ɔ mɛ). Azɔxwé ée nɔ kpénúkún dó jɔhún jayǐ tɛn wú é ɔ‚ (Anac-Bénin) ɖènyǐ jɔhún jayǐ tɛn Cardinal Bernadin Gantin ée ɖò Kutɔnu é ‚ sɔ è wá yì ‚ nyɔnúzángbè azǎn 20ɔ nǔxwásùn xwè 2021ɔ tɔn gbè. Nǔwíwá ée dòmɛ è sɔ nyǐ ɖè mɛ wémá jó ɖè ɔ‚ jɔhún jayǐ tɛn Kutɔnu tɔn ɔ‚ wɛ è bló ɖè ɖò gǎn-hɔn-yì-tɔ ée nɔ kpénúkún dó ali zɔ́ wú é ɔ‚ Hervé Hêhomey sín asá mɛ. Ɖò agbahwlɛnhwlɛn tògán sísɔ tɔn ée è bló ɖò azǎn 11ɔ nǔxwásùn xwè 2021ɔ tɔn gbè ɔ‚ PatriceTALƆN kpódó Mariam Chabi TALATA kpán wɛ tɔ́n tɔntlɔngbɔn ɖò akpáxwé nukɔntɔn ɔ. Sɔ è è lɛ́ sɔ tògán nɛ ɔ‚ víví nú tògán tò ɖevo lɛ́ɛ tɔn bɔ ye ɖò gbè dó sɛ́dó é wɛ kpowun. "Ali nɛ nù ɔ‚ gbɛta kplékplé ""Les Palmes Francophones"" ɔ́ lɔ́ɔ dó gbè syɛnsyɛn tògán ɔ." Wěmá wɛ afɔ sɔ ɖo tè tɔ gbɛta kplékplé nɛ ɔ tɔn sɛ́dó tògán PatriceTALƆN ‚ ɖò azǎn 19ɔ nǔxwásùn ɔ tɔn gbè ‚ bó kpà ɖùɖéjí kpódó gláglá kpán níí‚ é dó adanmacyoo níí ɖó azɔ̌ è wá wɛ ɖè ɖò tò ɔ tà nú é wú. << Sɔ è è lɛ́ sɔ mí é nyí xlɛ nú togun zojagě gbè dó tɔ ée ɖò gnɛ ɔ mɛ lɛ́ɛ bǐ ɖɔ‚ Benɛ ví lɛ́ɛ ɖò jiɖiɖe dó mí wú bɔ nǔwíwá mitɔn bǐ nyɔ́ ye núkún mɛ. Les Palmes Francophones ɖó xomɛ hùnhùn mɛ ɖó lě tòví lɛ́ɛ ɖè jló yetɔn xlɛ gbɔn kɛ́n sísɔ ée ye bló ɖò azǎn 11ɔ nǔxwásùn xwè 2021ɔ tɔn gbè é. "Hwɛndo núwíwá lɛ́ɛ ní gbàkún lóbónú nyɔwa ní tîin ‚ wɛ nyí nǔ jí mí sɔ tutomɛ tò kùnkùn mítɔn tɔn dó lɛ́ɛ ɔ‚ ɖě nɛ; ""Les Palmes Francophones"" jló ná kán dó tò kùn lɔ mítɔn jí bónú hwɛndo núwíwá Benɛ tɔn lɛ́ɛ ní yì haga jí ɖò tò ée nɔ dó zojagě gbè lɛ́ɛ é mɛ>>‚ lě ɖɔnúèsè è ɔ ɖɔ gbɔn é nɛ." "Gɔna ɔ‚ ɖò tògán Benɛ tɔn ɔ ná sɔ dó zínkpo tɔn jí wɛ dlɔ́ zán ɔ‚ ""Les Palmes Francophones"" ko ɖò ɖɛ mɛ̀‚ nú tògán ɔ ná síxú sɛ̀n togun ée nɔ dó zojagě gbè lɛ́ɛ é bónú fífá ‚ gbenɔkpɔ kpódó bǔnínɔ kpán na síxú tîin." <<Ɖùɖéjí ná tîin nú mí ɖò gǎn è dó mí ɖè ɔ kɔn‚ bɔ togun ée nɔ dó zojagě gbè lɛ́ɛ ɔ bǐ ɖò awǎ ɖaxó jɛ xá gbɛ ɔ wɛ‚ ɖó nǔ è wà wɛ acɛkpìkpà mítɔn ɖè ɔ‚ gbàkún>>‚ mɔ̌ Constantin Cakpossa ɖɔ gbɔn ɖò ɖɔnúèsè tɔn mɛ ɔ nɛ. Nǔ baɖa baɖa ɖé jɛ ɖò tokpɔnla Kalale tɔn‚ tokpɔn Bɔɔgu tɔn mɛ. Nyaví xwè 20 tɔn ɖé ‚ bó gblé gbɛ nú fofo tɔn ɖó é gbɛ́ nú níí wú. "Ɖi lě gbaví bowun bowun gɔnu SU TII DERA Nikki tɔn ɔ‚ ɖɔ gbɔn é ɔ‚ dɔnkpɛvu Mohammadou Soumanou ée ɖó xwè 27 ɔ‚ xú nǔ fofo tɔn Mohammadou Sidi ée ɖó xwè 35 é lóbó hú í ‚ ɖò Bouca‚ tokpɔnla Kalale tɔn ɔ mɛ. Nǔ è xó jlá gɔnu lɛ́ɛ ɖɔ ɔ‚ wɛ nyí ɖɔ ‚ Mohammadou Sidi ɔ ko zun nɔví tɔn hwenu eyɛ tafu nukɔn gbéví tɔn lóbó xò hwenu ye ɖò zunkan mɛ lóbó ɖò kanlin nyì wɛ é. Mɛhutɔ ɔ sɔ nǔ è fofo tɔn gbɛ níí ɔ dó mɔ sù ‚ bɔ é ɖù níí. Bó ná dó sú axɔ́ nɛ ɔ fofo tɔn ɔ‚ nyaví Mohammadou Soumanou ɔ yí mɔ fofo tɔn ɖò zunkan mɛ lóbó xú nǔ í ‚ bó gbò gbè é. Din ɔ‚ mɛhutɔ ɔ bɔ afɔ nyì caɖá mɛ‚ bɔ è ɖò bibɛ ɛ́ wɛ. Ée kɔ́mɛgán lɛ́ɛ wá kpɔn cyɔ ɔ‚ ye wá ná gbè bɔ è ɖi í. Mɛ ée kú é ɔ‚ jó asukusi we kpódó vǐ 5 kpán dó. Nǔbláwǔ tɛ́ ká nɛ́ ! Takwɛ cyan gbásá gán ɔ‚ Nicolas Yenoissi‚ ɖè wěmá ée xixa tɔn nyí kɛ́n 504 MEF/CAB/SGM/DGI/DLC-DPSE ɔ tɔ́n‚ ɖò azǎn 23ɔ lidósùn xwè 2021ɔ tɔn gbè ‚ bó ɖɔ é ɖò dandan mɛ‚ bɔ mɛ ɖěbǔ ée ná sú takwɛ ɖěbǔ ɔ‚ é síxú nyí gbɛtɔ kpáa alǒ azɔxwé ‚ mɛ ɔ ɖó ná yí kwɛ sú wémá mɔkàn jí tɔn ; lě acɛkpìkpà tògán PatriceTALƆN tɔn byɔ gbɔn é nɛ. Din ɔ‚ nú lɛ́ɛ bǐ jɛ wexo. Din tòví bǐ hɛn ɔ‚ é ná gbɔ fiin lo‚ gbetakɛn DGI tɔn élɔ́ nyí ɖagbe nú ɖokpó ɖokpó yetɔn. È nɔ tafu yě tɛgbɛ ‚ din ɔ‚ ye ná byɔ acɛ yetɔn lɛ́ɛ mɛ lo. Tò hɛn lɔ́ xwè atɔ́ɔn è mì dó gudo wá yì din lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ‚ tòxó ɖiɖɔ núwíwá lɛ́ɛ bǐ wɛ ɖyɔ ‚ bɔ acɛ è tòví bǐ ɖó é lɔ́ɔ wlú. Ɖò akpá gege xwé ɔ‚ tutomɛ yaɖé yaɖé nɛ lɛ́ɛ hɛn xó wá tòxó ɖɔ gbɛta lɛ́ɛ mɛ có bó lɛ́ dɔn xó xó jlá zɔ wá tɔ lɛ́ɛ mɛ. Nú ɖokpó ɔ jɛn nyí nú tutomɛ ée ɖɔnǔ dó tòxó ɖɔ gbɛta lɛ́ɛ tuuntuun kpódó sɔmì sɔmì sɛn yaɖé yaɖé ɔ kpán nù ɔ nɛ. É ɖò mɔ̌ có ɔ‚ nǔ è ɖyɔ ɖò tutomɛ azɔxwé tò tɔn mɛ lɛ́ɛ ɔ‚ ká tlɛ hɛn hǔn nú tòví lɛ́ɛ ǎ. Nǔ yaɖé yaɖé ée byɔ tutomɛ lɛ́ɛ mɛ ɔ‚ ɖě nɛ nyí tɛn gǎn bɔ dó tògán wú ɔ nɛ‚ nǔ è wú wɛ é kpódó azɔ̌ è ɖó ná wà é kpán ɔ‚ tòví lɛ́ɛ mɔ nǔ jɛ mɛ káká ɖé ǎ. Xó jlá wémá Matin Libre‚ ée tɔ́n ɖò azǎn 19ɔ nǔxwásùn xwè 2021ɔ tɔn gbè ɔ‚ ɖó kɛ́n mɛ ée kú ‚ mɛ ée gblé wǔ kpódó nǔ tɛnmɛ tɛnmɛ è jɛ ɖò Bantɛ ɖò tògán sísɔ sín nǔ è è bló ɖò azǎn 11ɔ nǔxwásùn ɔ tɔn gbè é. Ɖò mɛ ée gblé wǔ lɛ́ɛ ɔ́‚ ɖokpó hɛn ayi. Súnnú ví kpɛví ée má ko ɖó xwè atɔn ǎ ɔ wɛ‚ Koredé Ulrich Akabaton‚ é gblé wǔ vantankánnyá. Ɖò kúnnú è atavi tɔn ɖè ɔ mɛ ɔ‚ nǔ ɔ jɛ ɖò azǎn 9ɔ lidósùn ɔ tɔn zǎnzǎn. << Nɔ tɔn kpɛn ɛ́ dó nɛgbé bó ná yí jɛ koko níí. Ée ye jɛ dɔ̌n kpowun ɔ‚ vǐ ɔ jɛ xó sú jí bó jɛ avǐ ya jí. Aní ká ɖò jijɛ wɛ ? Hùn dágblá sín afɔ tɔn kɔ̀. Hwɛ nɛ nù ɔ‚ è ko jɛ tú gbè sè jí xóxó. Hwenu nɔ ɔ kplɛ ɛ́ wá xwé ɔ‚ avɔ tɔn bǐ ko gblé nú hùn. Vǐ ɔ yí tú kpɛ́n bɛ́ hɛn afɔ tɔn gblé>>‚ lě é ɖɔ gbɔn é nɛ. Ɖo xóɖɩ́ɖɔ́ tɔn mɛ b'á dó ɖe lě akpa yi nukɔn sɔ é xlɛ́ kpódó wǔvɛ́ e vɩ̌ kpɛvɩ́ hɛn ɔ́ é ná se ɔ́ wú ɔ́, é xlɛ́ atɩ́nla atɩ́n é ɖ'akpá yètɔn é tɔn ɖokpó b'ɛ́ j'ayɩ̌ ɖo azǎn 9ɔ lidósun ɖokpó nɛ́ ɔ́ tɔ́n gbe ɖó túkpɛ́n wɛ́ xo e. Ée mɩ̀ wɔ akpa ɔ́, mɩ̀ yi dotôxwé Akpassi tɔn ɖó mɩ̀ sixú kpénukún éwú ɖo xwégbe ǎ"", mɔ̌ atavɩ́ vɩ̌ tɔn ɖɔ." Azǎn tɛ́nwe wɛ vɩ̌ ɔ́ bló ɖo dotôxwé ɔ́ bó ɖo hun ɖi wɛ b'ɛ́ ɖó ná dó hùn nɩ́ɩ́. Ée yè wa yi xwé ɔ́, yè sɔ́ lɛ́kɔ wá blá akpa bónú e ná kpénukún wǔ tɔn ǎ. Yè gbɔ bo wá ɖo nukúnkpéwú wɛ ɖo xwégbe. Mɛjitɔ́ tɔn Christophe Akabaton, ɖexlɛ́ ɖɔ : « Ée mɩ̀ má sɔ́ ɖó akwɛ́ ǎ é ɔ́ mɩ̀ gbɔ bo wá ɖo nukúnkpéwú ɖo xwégbe ɖo mɛwi sɩ́n alɔ jɩ́. » Sɩ́n sun ɖokpó jɛ́jɩ́ ɖye ɔ́, akpa ɔ́ gbɛ́ kúkú. Avɔ kwɩ́ji kwɩ́ji ɖé wɛ yè sɔ́ blá afɔ e tɛ bɔ akpa ɔ́ ma sɔ́ lɩ́n dó agadá wú ǎ. Nú yè ma bló gbɔn ɖě ɖo yiyá mɛ, nú jlǒ ɖagbenɔ lɛ́ɛ nukúnkpémɛwútɔ́ lɛ́ɛ d'álɔ vɩ̌ kpɛvɩ́ Korédé Ulrich Akabaton ɔ́ ǎ ɔ́, é sixú wá ba afɔ kpo. Ée mɩ̀ kpóɖo azǎn 14ɔ nǔxwásun ɔ́ tɔn mɛ ɖo Illaré ɖo tokpɔnlavɩ́ Akpassi tɔn mɛ ɔ́, kpódó wǔvɛ́ kpó wɛ é sɔ́ afɔ dó kɔ́ mɛ bó ɖo zɔnlin ɖi wɛ. S.O.S.! É ɖó ná hwlɛ́n vɩ̌ kpɛvɩ́ Korédé Ulrich Akabaton gán. Nǔ kpácá wɛ́ nyɩ́ ɖo tokpɔnla Atyémɛ tɔn mɛ. Ɖɔnúese ABP tɔn lɛ́ɛ ɖexlɛ́ ɖɔ azɔ̌mɛ́vɩ́ tɛ́nnɛ Terminale tɔn ɖo azɔ̌mɛxwé linsinmɛ tɔn Akɔnana tɔn, tokpɔnlavɩ́ Acánnú tɔn, xáya xɔ ɖokpó bó nɔ́ ɖo xó ɖo xá vɩ̌ lɛ́ɛ wɛ ɖo mɛ bɩ̌ núkɔn. "Lěe xóɖɔ́tɔ́ ɖɔ gbɔn ɔ́: ""xwé ɔ́ vɩ́ xóxó ɖokpó wɛ́ wá yɩ́ jɛ hwɛ nú nukɔntɔ́ azɔ̌mɛxwé ɔ́ tɔn lɛ́ɛ dó nǔ e vɩ̌ lɛ́ɛ wa é wú, ɖó nǔgblégblé wɩ́wa yètɔn húgán ɛ." Mɛ tɛ́nwe nukɔntɔn e é wɔ́ lɛ́ɛ ɔ́ e nya yě ɖo nyɔ̌núzángbe mɔ̌ wɛndótɔ́ ɔ́ ɖɔ énɛ́. Ée e ylɔ́ azɔ̌mɛxwé ɔ́ sɩ́n nukɔntɔ́ Maxime Oga ɖo kan jɩ́ ɔ́, é yɩ́gbe nú nǔ é jɛ lɛ́ɛ é. "Bó ná xwédó xó tɔn ɔ́, azɔ̌mɛvɩ́ nɛ́ lɛ́ɛ ɖó gbè kpɔ́ bó xáya xɔ, mɛjitɔ́ yètɔn má tuun bó nɔ́ yɩ́ wa nǔ gblégblé ɖ'émɛ ɖo gbɔjɛ́ hwénu, é tɛɖɛ̌ jɩ́.""Nǔ è ɖɔ nú mɩ̀ é nɛ́.""" Nukɔntɔ́ azɔ̌mɛxwé ɔ́ tɔ́n lɛ́ɛ nya vɩ̌ nú yè ná yɩ́ kplá mɛjitɔ́ yètɔn lɛ́ɛ wá bónú yè nǎ mɔnǔ xó nɛ́ mɛ céɖé céɖé, nǔ è nukɔntɔ́ Maxime Oga ɖɔ ɔ́ nɛ́ bɔ AFP vɔ́ gbɔ́n jɩ́. Kplé ɖokpó ɖé ɖ'aklúnɔzángblá élɔ́ mɛ bó ná kplé nukɔntɔ́ azɔ̌mɛxwé ɔ́ tɔn lɛ́ɛ, xɔnɔ ɔ́, xwécɔ́tɔ́ ɔ́, azɔ̌mɛvɩ́ ée wanǔ nyido lɛ́ɛ kpódó mɛjitɔ́ yètɔn lɛ́ɛ kpán lěe xójláwémá ɔ́ kó ɖɔ gbɔn lé. Azɔ̌mɛ́vɩ́ ée yè nya lɛ́ɛ, bó ná dó ɖe xomɛsin yètɔn xlɛ́ ɔ́, ɖókpo nú hǒvɩ́ we ɖélɛ́ɛ ɖ'azɔ̌ ɔ́ mɛ lɩ́xo, vɩ̌ we nɛ́ lɛ́ɛ ɖo xɔ wegɔ́ ɔ́ mɛ ɖo azɔ̌mɛ́xwé linsinmɛ tɔn ɖokpó ɔ́, nǔ è azɔ̌mɛ́xwé ɔ́ sɩ́n nukɔntɔ́ ɖɔ́ nú ABP é nɛ́. HKM Kútɔ́nu tɔ́n lɛ́ɛ kpɔ́n vɔ̌nu ɖo nyɔ̌nuzángbe azǎn 20ɔ nǔxwásun xwè 2021ɔ tɔ́n gbe e nyɩ́ Kézézán gbɛ ɔ́ bɩ̌ tɔn nú jlɛ̌ gbejé kpɔ́n ɔ́, xwè 2021ɔ tɔn é. É wá yɩ́ jlɛ́ azɔ̌wánú kpódó mɔ nǔjlɛ́nú tɔn dotôxwé ɖaxó nɛ́ ɔ́ tɔn bónú lanmɛ gbéjé gbéjé kpɔ́n azinzɔnnɔ lɛ́ɛ tɔn ná sixú ná nǔɖagbe... "Marcos ée e nɔ ylɔ́ ɖɔ Joka é, mɛ e dɔn ""Soyoyo Décalé"" wá ɖo ɖuɖéjɩ́ agbǎnxwɛ́ tɔn lɛ́ɛ kpó we é dó wá é tɔ́n kpó kpódó agbǎnxwɛ́ atɔngɔ́ ɔ́ é sɔ́nǔ ná wɛ é ɖe é ɖɔ́kpɔ́n wɛ ɔ́ wɛ azɔn baɖa baɖa ɖé wá xó é." Nú xwè atɔn jɛ jɩ́ wɛ é ná nɔtekpɔ́n azɔngbigbɔ tɔn. Ée é zán kwɛ́ dó lanmɛnanɔganjɩ́ tɔ́n wú vɔ kpódó alɔgɔ́ Fonds d’Aide à la Culture xóxó ɔ́ tɔ́n kpó ɔ́, azɔn gbɔ nɩ́ɩ́ b'ɛ́ sɔ́ gbeta bóná gbɛkan dó azɔ̌ tɔn wú loɔ́ é sɔ́ ɖó gǎn tɔn ǎ. Sɩ́n xwè 2008ɔ hwénu wɛ e ko wɔn Lui Joka, nǔnyɔ́xótɔ́ ɖaxó nɛ́ ɔ́. "Gbavɩ́ bówún bówún mɩ̀tɔn AHOUANDJO TV lɛ́kɔ yi hwexónu, nú é tlɛ nyɩ́ nú hwenu kléwún ɖé wɛ́ ɔ́, bó ná lɛ́ fɔ́n nǔxótɔ́ ée nyí xlɛ̌ nǔnywɛ̂ ɖo tò mɛ tɔn lɛ́ɛ nú yè má tlɛ sɔ́ kpó ɖo nǔ xó wɛ ǎ. xlɛ́ nú tò mɔ hwenu e ylɔ́ ɖɔ ""VIE DE STARS"" dómɛ wɛ e wa nǔ nɛ́ ɔ́." Lui Joka ɖo kan xo wɛ bó ná ɖe agbǎnxwɛ́ tɔn atɔngɔ́ ɔ́ tɔ́n, é ká ɖó hlɔnhlɔ́n tɔn ǎ. É nyi gbehwán Nukɔntɔ́ ée nɔ́ ɖɔnǔ dó Nǔnywɛ̂ tò tɔn wú lé nú yè nǎ vɔ́ nǔ lɛ́ɛ tò. lɔ̌nfɔnkan-zɔ́wátɔ́ lɛ́ɛ wɛ. afɔ-sɔ́-xó-tɔ́ lɛ́ɛ. Gudó tɔn ɔ́ wɛ́ nyɩ́ ée nukɔntɔ́ bɔ̌luxogbɛ́ Werder Brême tɔn lɛ́ɛ sɔ́ nǔzɩ́nzán lɔ̌nyiyɩ̌ lɔ̌nfɔnkan tɔn jó nú asú kpód'ási kpán Kabongo é. Nǔ nɛ́ ɔ́ bó ná dó sɔ́ lɔ̌nyijɩ̌ lɔ̌nfɔnkan zɔ́ lɛ́ɛ su bó ɖe sɛ́mɛ́nú jɔwunjɔja Benɛ̂ tɔn lɛ́ɛ tɔ́n xlɛ́. Énɛ́ wú wɛ, ɖo azɔ̌wɩ́wa sɩ́n kplé ɖokpó dómɛ ɔ́, agbɔ̌nnɔ nukɔntɔ́ Kabongo kpód'ási tɔn kpán yɩ́ azɔ̌wánú kpódó nǔzɩ́nzán lɔ̌nyiyɩ̌ lɔ̌nfɔnkan tɔn ɖo nukɔntɔ́ xóxó Werder Brême sɩn alɔ mɛ ɖo sɩ́bɩ́gbe azǎn 15ɔ nǔxwásun xwè 2021ɔ tɔ́n mɛ. Bɔ̌luxogbɛ́ Werder Brême tɔn ná xo bɔ̌lu ɖo Bundesliga, mimǎmɛ nukɔntɔn Allemangne tɔn. "Awu tlɛ́dówǔ ɖagbe Werder Brême tɔn. Yè ɖésú wɛ́ ylɔ́ mɩ̀, tlala ɔ́ nukɔntɔ́ xóxó Werder Brême tɔn e kpó nyɛ kpó nɔ kpɔ́ é bó sɔ́ awu tlɛ́dówǔ lɛ́ɛ nú mɩ̌, nukɔntɔ́ Kabongo e tɩ́nmɛ ɖɔ awu tlɛ́dówǔ nɛ́ lɛ́ɛ ɔ́ ɖagbe ɔ́ wɛ́ é tɛɖɛ̌ jɩ́." "Awu tlɛ́dówǔ 200 vɔ́vɔ́ wɛ (cokoto, cokotovɩ́, awu). Nǔ kpácá wɛ. Jɔwunjɔja Nǔnyɔ́xógbɛ́ Kabongo Palakú kpódó Kándi tɔn kpán wú wɛ. Jowunjɔja Benɛ̂ tɔn lɛ́ɛ wú wɛ́ zɔ́n, nǔ è é ɖɔ hwenu e ylɔ́ ɛ́ ɖ'alǒkannu énɛ́." "É tɛɖɛ̌ jɩ́ ɖɔ: ""Nú gbɛ jɛ́n un kpo ɖe ɔ́, ná fun ahwan dó jɔwunjɔja Benɛ̂ tɔn lɛ́ɛ támɛ""" Awu tlɛ́dówǔ mɛ́vo ɔ́, nǔkplɔ́nmɛ gbasá ɖé lɛ́ ná bɔ̌lu kpódó klanpɔ̂n lɛ́ɛ kpán asú kpód'asi kpán Kabongo. "Zalili ɔ́ ɖó ná yi nukɔn nú jɔwunjɔja hwan Benɛ̂ tɔn ɔ́. Mɩ̀ nɔ kpɔ́ ɔ́ mɩ̀ ná yi nukɔn, nukɔntɔ́ Nazif Kabongo ná jiɖiɖe nɛ́ ɔ́." afɔ-sɔ́-xó, e nyɩ́ gǎnjɛ́wú nukɔnyiyi Benɛ̂ tɔn ɖo bɔ̌lu-afɔ-sɔ́-xó lɩ́xo. mɩ̀-sɔ́-mɩ̀ lɛ́ɛ ná sixú kplé ɔ́ nɛ́. Fɩ́ e Benɛ̂tò ɔ́ ká sɔ́nǔ xwè é nɛ́. mɩ̀-sɔ́-mɩ̀ ɖěvo. Nǔ nɛ́ ɔ́ lɛ́ sɛ̀ dò kpɛɖé. Hwenu è togán Ghana tɔn alǒ Awɔnlin tɔn ɔ́ kú ɖo togáb zɩ́nkpo jɩ́, tlóló jɛ́n mɛ wegɔ́ tò ɔ́ tɔn yɩ́ tɛn tɔn mɛ ɖo kéze ɖokpó ɔ́ mɛ bɔ Axɔ́sú zɔ́ gbɛkan d'énu ɖi nǔɖé kún jɛ ó ɖɔ́hun. "Ali ɖokpó nɛ́ ɔ́ jɛ́n Benɛ̂ lɔmɔ̌ jló ná sɔ́"", tɩ́nmɛ e é ná énɛ́." "Bó ná ɖɔxó céɖé céɖé ɔ́, é tɛɖɛ̌ jɩ́ ɖɔ: ""é ɖo fɩ́nɛ́ kpowun nú hwenu è togán zɩ́nkpo ná jɛ vɔ̌ é alǒ bó ná wa azɔ̌ e togán ɔ́ ná jló bó sɔ́ nɩ́ɩ́ é kɛ́ɖɛ́""." Lěe gbetakɛ́n 50ɔ sɛ́n dòdó ɔ́ tɔ́n ɖɔ́ gbɔn ɔ́: « nú togán zɩ́nkpo ɔ́ jɛ vɔ̌ ɖó togán ó kú, alǒ é gbɛ́ azɔ̌ alǒ nǔjánmɛ ɖé glɔ́n ɛ́ manágbo ɔ́, ɖɛ̌mɛnu gbasá ɔ́ nɔ́ kplé ɖo mɛ tɔn lɛ́ɛ mɛ, kplékplémɛ ɔ́ ɖó ná zɛ vlɔ̌ dó atɔn we wú, bó nɔ́ gbo lěe é ná nyɩ́ gbɔn é. Ɖɛmɛnugbasá sɩ́n nukɔntɔ́ ɔ́ nɔ́ sɔ́ xwlé Sɛ́n dòdó gbásá ɔ́ bɛ́ nɔ́ mɔnǔ jɛ́ wú lobo nɔ́ jlá ɖɔ togán zɩ́nkpo ɔ́ ɖò vɔ̌. Azɔ̌ ée nyɩ́ togán tò ɔ́ tɔn tɔn ɔ́ mɛ wegɔ́ tò ɔ́ tɔ́n nɔ́ kpénukún éwú yi vivɔnu. "É ná d'ákpá tlóló lěe tò'sɛ́n ɔ́ kó byɔ́ gbɔn ɖo akpáxwé tɔn 53""." mɩ̀-sɔ́-mɩ̀ bló wɛ bó ná dó sɔ́ mɛɖévo hwenu è azǎn tɔ́n má kó vɔ ɔ́ ǎ. Nukɔntɔ́ wegɔ́ ɔ́ kpénukún azɔ̌ ée nyɩ́ étɔ́n é wú káká yi vivɔnu. Ɖo kléwún mɛ ɔ́, nukɔntɔ́ wegɔ́ to ɔ́ tɔn ɖo fɩ́nɛ́ bó ná kpɔ́n tɛnmɛ nú togán hwenun è é má ná ɖe ǎ, nǔ è ɖɛ̌mɛ́nu Abdoulaye Gunú ɖésú ɖɔ énɛ́. vous Médias tɔ́n mɛ. Nǔnywɛ̂tɔ́ hǎgajɩ́ tɔn Benɛ̂ tɔn dó nǔ é ɖo tɔ̀ mɛ lɛ́ɛ jɩ́ ɔ́ jlá wěɖɩ́ɖe acɛkpikpa Patrice Talɔ̂n tɔn dó dɔkun e nǔ é ɖo tɔxwé nɔ dɔn wá nú Benɛtò kpódó nǔ é ná dɔn wá nú Golfe de Guinée ɔ́ kpán. Aklúnɔ́zángbe azǎn 23ɔ nǔxwásun xwè 2021ɔ tɔ́n gbe wɛ togán Benɛ̂ tɔn ɔ́ kpódó mɛ e bɔdó wǔ tɔn é kpán ná d'ákpá. Nǔ sɔ́ nú nǔwɩ́wa ɔ́ ɖo yiyi wɛ ɖó ganjɩ́. afɔ-sɔ́-xó-tɛn Charles de Gaulle tɔn ɖo Xɔgbónú, fɩ́ è è ɖotekpɔ́n jǒnɔ 3700 ɖe wɛ́ é. Ali nɛ́ ɔ́ xo ɔ́, awǎjɩ́jɛ́ kpód'áyihúndɩ́dá tɛnmɛ tɛnmɛ lɛ́ɛ kpán ná gɔ́nú tò ɔ́ mɛ blóɖó nɩ́ fɛ́wǔ ná tɩ̂in ɖo azǎn atɔn è ná sɔ́nǔ nú akpádɩ́dó togán ɔ́ tɔ́n ɔ́. "Tagbesɔ Palɩ̂ tɔn ɔ́ ée kɛnu dó alɔ dó akwɛ́zɩ́nkan Aflɩ́ka tɔn lɛ́ɛ dómɛ ɔ́, afɔsɔ́ɖótetɔ́ Benɛtò tɔn, Gǎnhɔnyitɔ́ akwɛ́kplékplé kpódó akwɛ́zɩ́nzán tɔ́n kpán Romuald Waɖányɩ̌ w""azɔ̌ ɖésú." Ɖo nǔsɩ́sɔ́ sɩ́n kplé lɛ́ɛ kpódó nǔwɩ́wa ɔ́ tɔn lɛ́ɛ ɖésú dómɛ ɔ́, akwɛ́gbájɩ́nɔ́tɔ Benɛtò tɔn e sɔ́ Togán Patrice Talɔ̂n sɩ́n afɔ ɖótè ɔ́ w'azɔ̌ titzewungbe. Kplé ɔ́ fó dó alɔdówěma mɛ kplédomɛwátɔ́ lɛ́ɛ sɩ́n gbetakɛ́n jɩ́, b'ɛ́ sɔgbe xá nǔ e Benɛtò ɔ́ ɖɔ́ dó axɔ́ kpaa tò tɔn ɔ́ súnsún jɩ́ é. "ɖiɖe-ɖ'éjɩ́ gban mɔ̌ ényɔ́wátɔ́ lɛ́ɛ ée kplé dó b'ɛ yɩ́ jǒnɔ yètɔn ɖo gbɛɖutɛn adɔ̌tɛn ""Maison Rouge"" ɖo nyɔ̌nuzángbe azǎn 6ɔ nǔxwásun xwè 2021ɔ tɔn." bo-ɖe-nǔɖagbe-tɔ́n-tɔ́ gban wɛ yè ylɔ́ dó nǔwɩ́wa élɔ́ wú bó ná dó jlá nú to bo fɔ́n ayi mɛ ɖokpó dokpó tɔn nyite dó nǔ é kan nǔgúdó yi dó wěxo é jɩ́. Nú yè nǎ ɖɔ ɔ́, linlin ɔ́ ɖěvo wɛ nyɩ́ ɖɔ è nɩ́ d'alɔ́ agun nú é tuun ɖɔ tamɛlin bo ɖe nǔ ɖagbe tɔ́n ɔ́ nɔ́ lɛ́ ɖɔxó dó nǔ é vɛ́wǔ ɖiɖɔ bo lɛ́ nyɩ́ sù é wú hú xóɖɩ́ɖɔ́ ɖělɛ́ɛ. ɖ'ávɔmɛ-tɔ́ Henriette Goussikindey, Dominique Zinkpè, Rémy Samuz, Makef, Daté Kodjo Amouzou, Youss Anato, Aston, Lionnel Attere dó wǔ, yè mɛ nɛ́ lɛ́ɛ é nyɩ́ tamɛlin-bo-ɖe-nǔɖagbe-tɔ́n-tɔ́, sɛndóɖeɖiɖe-ɖ'ávɔmɛ-tɔ́, awɩ́nnyakpátɔ́ (xwlɛkpatɔ́). Gbɔn ayihúndɩ́da tɛnmɛ tɛnmɛ lɛ́ɛ mɛ ɔ́, mɛ ɖokpó ɖokpó ɖe nǔ é lin dó xóta ɔ́ wú é xlɛ́. Akwɛ́gbájɩ́nɔ́tɔ́ nukɔntɔn ɔ́ (TG) Azǎn 11ɔ lidósun xwè 2021ɔ tɔ́n gbe ée e ɖo nǔ hun sɩ́n mɛɖéejlájlá ná nyɩ́ togán nu wɛ ɔ́, Patrice Talɔ̂n kpódó wegɔ́ tɔn MariamTalata kpán yi Palais des Congrès Kútɔ́nú tɔn ɔ́ ɖo azǎn 26 xwejɩ́sun ɔ́ tɔ́n gbè. Ɖo dɔ̌nkpɛ́vú Kútɔ́nú tɔn lɛ́ɛ núkɔn ɔ́, mɛ e jló ná nyɩ́ nukɔntɔ́ wegɔ́ɔ́ Benɛtò tɔn ɔ́ byɔ́ hwenuxó mɛ bó ɖe nǔ é zɔ́n bɔ togán ée lɛ́ ɖo togán tɛ́nmɛ bá wɛ é sɔ́ nyɔ̌nu nú é ná bɔ́dó wǔ tɔn. Ée mɩ̀ tɛ́nkpɔ́n bó ná ɖótó nukɔntɔ́ wegɔ́ɔ́ Benɛ̂ tɔn ɔ́ b'ɛ́ gló ɔ́ (mɩ̀ ylɔ́ ɛ́ bó sɛ́ wɛn d'é ɖ'alǒkánjɩ́), Xójláwéma Matin Libre tɔn sɔ́ akpáxwé gbɛ tɔn tɔn élɔ́ ɔ́ xwlé mi ɖ'azǎn élɔ́ jɩ́. Égbe gbɔn gbɛ ɔ́ bɩ̌ mɛ ɔ́, azǎn 11ɔ nǔxwásun ɔ́ tɔ̀n, azǎn nukúnɖéjɩ́ é nɔ́ flɩ́n nukɔntɔ́ mɛɖémályá Hwlěge tɔn ɔ́ sɩ́n kú é. "Xwè 40 gúdó ɔ́, Robert Nesta Marley ée e nɔ ylɔ́ ɖɔ ""Bob Marley"" é sɩ́n nyɩ̌ é gbákpé bó nɔ́ dó akpakpa lanmɛ é sɩ́n nyɩ̌ kpóɖo nǔ gba wɛ káká jɛ égbé." Ɖi lěe é kó nɔ́ nyɩ́ gbɔn tɛgbɛ é ɔ́, Kplɔ́nyijɩ̌ Alavɔ Xwé Agbǒmɛ Kánɖófɩ́ tɔn ɔ́ gɔn Rasta xɔ́sú ée má sɔ́ ɖo mɩ̀ mɛ din ǎ ɔ́ sɔ́ su kpó sɩ́sɩ́ kpó gbeɖé ǎ. "seur"" lɛ́ɛ tɔn lɛ́ sɔ́ han ɖagbe hwlegè dówátɔ́ ɖo awǎjɩ́jɛ ɖaxó." Nǔxwásun ɔ́ sɩ́n azǎn 11ɔ azɔgblégblé mɛvo ée e sɔ́ nyite sɩ́n xwe atɔ́ɔ́n ɖye ɖo UAC ɔ́ ná nɔ́ jɩ́ loɔ́ jɔhɔn ná sɔ́ akpakpa mɛ è ná wá lɛ́ɛ bɩ̌. Kplékplé kplɔ́nyijɩ̌ alavɔvɩ́ lɛ́ɛ tɔn ée nɔ lintamɛ dó ɖe nǔɖagbe tɔ́n lobo nɔ kpénukún dó nǔnywɛ̂ hwɛndomɛ tɔ̀n wú lɛ́ɛ sɔ́nǔ bónú xwèɖuzán ɔ́ ná vɩ́vɩ́. Nǔbaɖabaɖa ɖé jɛ́ ɖo tokpɔnla Gɔgúnú tɔn mɛ ɖo tokpɔn Alibolɩ́ tɔ́n mɛ ɖo aklúnɔzángbe azǎn 18ɔ lidósun xwè 2021ɔ tɔ́n mɛ. Nya ɖé da tú nɔvɩ́ ɔ́ kpód'ási ɔ́ kpán bó wá hu éɖée. Nyɔ̌nu glezɔ́wátɔ́ lɛ́ɛ (glesi kpódó jinukún húzú húzú ɖo mɔ mɛ) kpódó Gbɛ̌kplékplé bó nyɩ́ lè nú kwɛ́zɩ́nkan (GIE) kpán ɖo Benɛ̂ yɩ́ kplé ɖó azǎngagbe azǎn 19ɔ kpódó nyɔ̌nuzángbe azǎn 20 nǔxwásun ɔ́ tɔn ɖo gbɛɖutɛn Nifur Gbɔ̌xɩ́kɔn tɔn ɔ́ bó yɩ́ nǔkplɔ́nmɛ dó kwɛ́zɩ́nzán wú. "2), Mohamed Mounirou Tchacondoh, nǔtóxámɛtɔ́ Benɛ̂to tɔn ɖo lě titomɛ élɔ́ ɖo tajɩ́ sɔ́ é ɖɔ́ wɛ : ""Nyɔ̌nu ée ɖo gletoxo mɩ̀tɔn lɛ́ɛ mɛ ɔ́ ɖo azɔ̌ ɖaxó wá wɛ ɖ'akwɛ́kplékplé sɩ́n alixo (…) É ɖo mɔ̌ có yè nɔ yáwǔ wɔn yě, yè nɔ kpénukún yè wú ǎ, yè nɔ ɖe wě xá yě nú azɔ̌ yètɩn ná yi nukɔn nú yè ná nyɩ́ mɛjɩmɛ ǎ (…) Tagbesɔ élɔ́ yè bló bó ná má nǔnywɛ̂ xá bó ɖe wě xá yě; énɛ́ ɔ́ yè nǎ sixú ba akwɛ́ li nú azɔ̌ yètɔn, lěe yè nǎ kpénukún dó nukún yètɔn wú gbɔn é »." Mɔ̌ wú wɛ wɛndómɛ atɔ́ɔ́n kpódó nǔmɩ́má dó jɛ̌ kɔ nú nǔwɩ́wa lɛ́ɛ. Ɖo nǔkànbyɔ́ mɛ̀ tɛ́nmɛ̀tɛ́nmɛ̀ yě mɛ̀ èe wà nǔ ɔ́ dó mɛ̀ lɛ́ ɔ́ tɔn mɛ̀ ɔ́‚ è mɔ́ ɖɔ xótà è sɔ́ ɖó ayì èe‚ myá nùkún ní yě. Ɖo xótà énɛ́ lɛ́ɛ mɛ̀ ɔ́‚ è ná mɔ̀: azɔ̌ nyɔnu tɔn ɖo kwɛ́ linu kpódó nyɔwà yě tɔn kpó ɖo Bénin: agbɔn kpó nùkúnkɛ́n dídó kpó: wìwà alɔ ɖo dó ayìkúngban nyɔnu GIE lɛ́ɛ tɔn‚ glekwɛ́ nyá lí hun ní nyɔnu lɛ́ɛ‚ nìnɔ̀mɛ̀ mɛ̀ tɔn kpó wìwà mɛ̀ tɔn kpó wɛ nyín axili lɛ́ɛ hun nú mɛ̀ tɔ́ ní nyɔnu GIE tɔn lɛ́ɛ‚ xwésí nyín nyín kpó ajɔ̀wìwà kpó: nɛ́ yě nɔ̀ yì ɖo kpɔ́ gbɔn? Germain Dosso‚ gàn kplé bó wà‚ kplé bó ɖu gle nyɔnu lɛ́ɛ tɔn Bénin tɔn ɖɔ nǔwìwà ɖàgbè wɛ bɔ è hun xomɛ̀ bó yì. Aimée Bankolé ɖɔ mí ná d'alɔ nyɔnu lɛ́ɛ bɔ ɖi mí ɖɔwun ɔ́‚ wǔvɛ yětɔn lɛ́ɛ ná kú acɛ. Ní éyɛ́ ɔ́‚ nùkún dó nǔ tɔn lɛ́ɛ ɖo ali jì jɛ wɛ. Xó ɖiɖɔ yětɔn lɛ́ɛ ɖo nǔ má xá mɛ̀ ɖè élɔ ɔ́ dó mɛ̀ ɔ́‚ ní nyín wìwà. Ɖo gbètà sɔ́ dó tò ɔ́ mɛ̀ ɔ‚ tòkpɔngàn‚ tɛnmɛ̀ kpɔ́n nú mɛ̀ tɔ́‚ Jean Codjia ná gan èe mɛ̀ wɛ zòhún agban ɖàxó kùntɔ́ lɛ́ɛ ná gbɔn Kútɔ́nú tòxo ɔ́ mɛ̀ ée. Ɖo tòkpɔngàn ɔ́ sín gbètà mɛ̀ ɔ́‚ bɛ̀sín 6h30 wá ɖó 8h30 kpódó bɛ̀sín 17h30 sɔ́ wá yì 20h30 mɛ̀ ɔ́‚ é sɔ́ ná mɔ̀ zòhún agban ɖàxó kùntɔ́ ɖè ɖo ali lɛ́ɛ jì ǎ. Sɛ́n 2ɔ́ gbètà ɔ́ tɔn wɛ nyín ɖɔ zòhún kɛ̀kɛ̀mí kùntɔ́ zòhúnglítɛn kpó jɔmɛ̀hún jayìtɛn Kútɔ́nú tɔn kpó hin ɔ́‚ yě ná dín. Zòhún énɛ́ lɛ́ɛ hin ɔ́‚ yě ná dín ɖo gan énɛ́ lɛ́ɛ mɛ̀ gbɔn Port-Avenue Marina-Aéroport tɔn kpódó Sonacop-3ème pont-carrefour Ocbn-Avenue Marina-Port/ Aéroport tɔn kpó jì. Gbètà sín ɔ́ lɛ́ɛ gbɛ̀ mɔ̀tò gàn ɖó ali kpɛvi Kútɔ́nú tɔn lɛ́ɛ jì. È sɛ́ glàglá à kpá ní mɛ̀ wèmà sɛ́dó tògàn ɔ́. Nǔblàwǔ ɖè jɔ ɖo Perma ɖo Natitingou ɖo tɛ̌nigbè azǎn 03 nǔxwásùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè. Nyɔnu azɔ̌mɛ̀vi dokɔ tɔn atɔn sín cyɔ́ wɛ è bɛ̀ ɖo anà ée gó sín Natitingou bó byɔ́ Perma sín tòxómɛ̀ èe mɛ̀‚ mɔ̀ wɛ Agence Bénin Presse ɖɔ gbɔn. Ɖi lée tòkpɔnlàgàn Cyril Kouagou tínmɛ̀ nú xójlázɔ̌wàtɔ́ lɛ́ɛ gbɔn èe ɔ́‚vi lɛ́ɛ ɔ́‚ azɔ̌mɛ̀ wɛ yě tɔ́n sín bó xwè xwégbè bɔ nǔ ɔ́ dó jɔ. Yě tɔ́n sín azɔ̌mɛ̀ hwelɛ́kɔ tɔn bó xwè xwégbè èe wɛ yě ná kó ɖíɖí nǔ ɖo anà jì yìyì hwenu‚ ɖó jì ée jà ée azǎn gùdó gùdó tɔn élɔ́ lɛ́ɛ mɛ̀ ée wú‚ bó ná kó jɛ síká bíbà do ɔ́ mɛ. Yě mɛ ɛnɛ wɛ bɔ mɛ̀ bɔ mɛ̀ atɔn kú sin kú bɔ mɛ̀ ɖòkpó gán ɖè mɛ‚ mɔ̀ wɛ abp ɖɔ gbɔn. Vi lɛ́ɛ sín cyɔ́ ɔ́‚ ée gàn hwɛɖɔtɔ́ kpó ahwan tɔn Natitingou*** mɛ̀ lɛ́ɛ kpó kpɔ́n wàyi gùdó ɔ‚ è bɛ̀ yě nú mɛ̀nɔ̀ lɛ́ɛ bɔ yě ɖi. Tòkpɔnlàvigàn ɔ́‚ kpó ɖo nǔ é dó vi lɛ́ɛ bɔ yě gbɔn ali énɛ́ yě mɔ̀ nɔ̀ gbɔn hwɛhwɛ ǎ èe kàn byɔ́ é ɖè wɛ. É byɔ́ vitɔ́ vinɔ̀ lɛ́ɛ ɖɔ yě nì hwlí bo ní vi lɛ́ɛ déjí. Do ée mɛ̀ wɛ vi lɛ́ɛ jɛ ée ɔ́‚ é yì mɛ̀tégà atɔn adàɖè bɔ síkákúntɔ́ lɛ́ɛ kún bɔ nyín ɖɔ yě ɖo síká bàwɛ. Síkádo énɛ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ è sú yě bɔ un kà mɔ̀ ɖɔ nǔ ɖè wɛ bó kó gbàkpé tòkpɔnlà ée ɖo síká ée bi mɛ‚ ɖo tàjì ɔ́‚ Natitingou‚ bó ná wà hin nǔ ɖàxó gblé dó gbɛ ɔ́ wù sɔ́. Nǔblàwǔ! Tànyɔ̀tɔ́ 2ɔ́ Sica Fô sín nyínkɔ́ tɔ́n sín azǎn yɛ̀yɛ̀ɖè. È tǔn mɛ̀ è sɔ́ nú xwèjìsùn lɛ́ɛ ée sín nyínkɔ́. È dò nùkún káká èe ɔ́‚ Sica Fô sín mɛ̀ é nɔ̀ sɔ́ mɛ̀ lɛ́ɛ èe wà ɖènyìn mɛ̀ lɛ́ɛ lò. Yě sɔ́ Faissal Bashir kpó Roland Junior Béakou. Bɛ̀ sín xwè 2015ɔ́‚ Bénin ée ɖo tò ɖàgbè 10 lɛ́ɛ mɛ̀ ée ɔ́‚ é jɛ gùdó yì jí. Kplé gbɛ ɔ́ tɔn‚ jlokòkò ninɔ̀ azɔ̌xwé lɛ́ɛ tɔn ɖo mɛ̀wigbèjì è blǒ ɖo azǎn 12ɔ́ sɔ́ yì azǎn 17ɔ́ gùdó ɔ́‚ Luc Sètondji Atrokpo‚ tòkpɔnlàgàn Kútɔ́nú tɔn ɔ́‚ yì Evrard Sossoukpè‚ gàn TIENS Destination Succès tɔn kpó ahwan tɔn lɛ́ɛ kpó. Tɛn ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ gàn Evrard Sossoukpè ɖɔ lìnlìn ɖàgbè è ɖò dó Aflíka ɖo tàjì ɔ́‚ Bénin wú ée wɛ nyín gbɛ mɛ̀ lɛ́ɛ tɔn ɖyɔ́dyɔ́ gbɔn ajɔ̀ linù. Tòkpɔnlàgàn Luc Sètondji Atrokpo yí xó ée ɔ́‚ è kpà glàglá nǔ nyɔwà gàn Evrard Sossoukpè kpó ahwan tɔn lɛ́ɛ kpó ɖo azɔ̌ mìmɔ́ lìnù ɖo Aflíka kpó gbɛ ɔ́ mɛ bi kpó ɖo tàjì ɔ́ Bénin. Bénin ná wa nǔ xwédó Uemoa sín gbètà é ɖɔ nǔ do akwɛ́ nú do bà ní Covid-19 sín azɔn ɔ́ ɖo mɛ̀ lànmɛ (test PCR) ɖo Uemoa sín tò lɛ́ɛ mɛ. Ɖi Côte d'Ivoire kpó tò ɖèvò lɛ́ɛ kpó ɖɔwun ɔ́‚ è kó sɔ́ akwɛ́ énɛ́ sɔ́ ɖo 25000f èe ɔ́‚ gàn Bénin tɔn lɛ́ɛ ná gànjɛwú ɖɔ málínmàlìn mɛ̀ ɔ́‚ yě lɔ ná sɔ́ akwɛ́ ɔ́ ɖo énɛ́ jì. Ɖo azǎn 06ɔ́ nǔxwásùn xwè 2021ɔ́‚ jonɔ̀ gbɛ kplékplé ganɖɔ̀kɛ́n kpínkpìn ná lɛ́ɛ tɔn ɔ́‚ Roland Riboux gàn nǔwatɔ́ kpǎ ɖo tò mɛ tɔn (Cipb)‚ azɔ̌xwénɔ̀ Fludor Bénin SA kɛnu dó hùzù hùzù ée ɖo yìyì wɛ ɖo Bénin ée jì ɖo azɔ̌xwé lɛ́ɛ sín ali jì. É ká lɛ́ɛ kɛnu dó azɔ̌ ée wà wɛ Cipb ɖè ɖo xwè gùdó gùdó tɔn élɔ́ lɛ́ɛ mɛ̀ ée. Nyɔnu lɛ́ɛ sɔ́ ɖó hagà jì ɔ́‚ hùzù nu tàjì ɖòkpó ní ti Ní nǔ tàjì énɛ́ ɔ́‚ myá nùkún nù mɛ̀ bi ɔ́‚ wà ɖè jì tɔn ɔ́‚ ká lɛ́ kpó. Kpódó nǔ ée mɔ̀ wɛ é ɖè ée kpó ɔ́‚ alɔgɔ ODD tɔn jɛ́n sí xú ná lànmɛ ná nɔ̀ ganjì kpó vìvò nyɔnu lɛ́ɛ‚ jɔwùnjɔ̀já lɛ́ɛ kpó yɔkpɔ́vú lɛ́ɛ sín ya mɛ. Nǔdósintɔ́ gbɛ̀tà Hamas da agbǎ ɖè lɛ́ɛ sín bande de Gaza sɛ́dó Israël bɔ agbǎ wlínú lɛ́ɛ ɖè xlɛ́ ɖo Jérusalem. Israël lɔ ká nɔ tè có bó da agbǎ élɔ́ tɔn lɛ́ɛ sɔ́ sɛ́dó Hamas mɛ̀ lɛ́ɛ bɔ é cí ɖɔ é hu mɛ̀ 8 ɖi lée gàn ayìjɛ lɛ́ɛ ɖɔ gbɔn ée. Patrice Talon dó akpá nú Bénin ví lɛ́ɛ ɖɔ xwè atɔ́ɔn ɖòkpó ná blǒ wɛ mí ɖè ɖo gànzìnkpó ɔ́ jì‚ bó ká kó lɛ́ɛ ɖyɔ́ gbè. É sɔ́ lɛ́ blǒ xwè atɔ́ɔn dó we jì kpówun ǎ‚ é lɛ́ gɔ́ azǎn 45 ɔ́ nú xwè atɔ́ɔn nùkɔn tɔn ɔ́. È ká lɛ́ ɖo tàmɛ̀ lìn dó xwè we gɔnu atɔ́ɔn wɛ ɖo ɖɛ̀mɛ̀nu gbàsá bó ná sɔ́ gàn jì nínɔ̀ ɔ́ sɔ́ ɖó xwè tɛ́nwe. Tògàn France tɔn yì Tògàn mɛ̀wigbèjì tɔn gègè kpó fí ɖèvò lɛ́ɛ tɔn kpó sín jonɔ̀ ɖo France ɖo tǎtàgbè azǎn 18ɔ́ nǔxwásùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè bó ná dó gbatàmɛ dó ɖè èe é ná sɔ́ akwɛ́ zínkàn tò lɛ́ɛ tɔn cítè gbɔn ɖo Covid-19 hwenu élɔ́. . Kplé énɛ́ ɔ́ sín tító kó bɛ̀ sín wǒsùn xwè 2020ɔ́ tɔn mɛ ɖo kɔnswínmɛ̀ xá Romuald WADAGNI‚ gànhɔ̀nyìtɔ́ kwɛ́gbà Bénin tɔn kpódó Tidjane Thiam‚ mɛ̀sɛ́dó Union africaine tɔn bó ná dó kplé gbɛ ɔ́ bì ɖó zàli xá Covid-19 tàmɛ‚ Ousmane Diagana, gàn bɔ dó gàn wu akpáxwé kwɛ́ sín xwé tɛn gbɛ ɔ́ tɔn é ɖo mɛ̀wigbèjì èe nú sùnzán atɔ́ɔn ɔ́‚ wà'zɔ̌ dó xótà : gàn dó adɔmɛ nú akwɛ́zínkàn Aflíka tɔn kpódó azɔ̌xwé mɛ̀ kpǎ lɛ́ɛ tɔn. Romuald WADAGNI lɛ́ nɔ azɔ̌ gbɛ̀tà Commission Economique des Nations Unies pour l’Afrique (UNECA) tɔn ée nájìnɔ́ Vera SONGWE‚ wègbòjínɔ̀tɔ́ UNECA. .- Ɖo gbɛ̀tà énɛ́ ée wà sú tà nì azɔ̌ kpódó kplé xá Bruno Le Maire‚ gànhɔ̀nyìtɔ́ kwɛ́gbà France tò ɔ́ tɔn ɔ́‚ azǎn nywɛ̀nywɛ̀ ɖè dó kplé ɖàxó ɔ́‚ gànhɔ̀nyìtɔ́ WADAGNI sɔ́ nyɔwà tɔn bó dó sɔ́ mɛ̀witò lɛ́ɛ sín gbè sɔ́ dó agà. Mi ní tǔn ɖɔ é jó tò Aflíka tɔn lɛ́ɛ dó ɔ́‚ tò gbé lɛ́ɛ bi jì tɔn. .- Ɖo tò ɖèɖè èe wà lɛ́ ée mɛ̀ ɔ́‚ é ná mɔ̀ Angola, Burkina Faso, République démocratique du Congo, Côte d’Ivoire, Égypte, Éthiopie, Ghana, Mali, Mauritanie, Mozambique, Nigeria, Rwanda, Sénégal, Soudan, Togo kpódó Tunisie, ɖo Elɔ̀pà'kpàxwé ɔ́‚ é ná mɔ Italie, Espagne kpó Portugal kpódó UE kpó. Gbɔn nǔkpɛ́n mɔ̀gbà ɔ́ tɔn jì ɔ́‚ é ná mɔ̀ Pays-Bas, Allemagne, Japon, Kenya, Tanzanie kpó Afrique du Sud kpó‚ kpódó ONU, FMI, OCDE (Organisation pour la coopération et le développement économiques), OMC (Organisation mondiale du commerce) tɔn kpó. Ɖo xó ɖiɖɔ lɛ́ɛ hwenu ɔ́‚ Romuald WADAGNI‚ gànhɔ̀nyìtɔ́ kwɛ́gbà Bénin tɔn ée sɔ́ tògàn Bénin tò ɔ́ tɔn sín afɔ sɔ́ ɖo tè èe‚ ɖo ɖèmɛ̀nu Aflíka tɔn kpó Bénin tɔn kpó sín aza glɔ ɔ́‚ yí xó bó ɖó gbè akwɛ́'zínkàn Aflíka tɔn ɖo Covid-19 hwenu élɔ́. Ɖo kplé ɖòkpó énɛ́ tàmɛ̀ ɔ́‚ é nà wà ɖɔ xó ɖo Rfi dó kplé ɔ́ jì. .- Tògàn France tɔn yì Tògàn mɛ̀wigbèjì tɔn gègè kpó fí ɖèvò lɛ́ɛ tɔn kpó sín jonɔ̀ ɖo France ɖo tǎtàgbè azǎn 18ɔ́ nǔxwásùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè bó ná dó gbatàmɛ dó ɖè èe é ná sɔ́ akwɛ́ zínkàn tò lɛ́ɛ tɔn cítè gbɔn ɖo Covid-19 hwenu élɔ́. . Kplé énɛ́ ɔ́ sín tító kó bɛ̀ sín wǒsùn xwè 2020ɔ́ tɔn mɛ ɖo kɔnswínmɛ̀ xá Romuald WADAGNI‚ gànhɔ̀nyìtɔ́ kwɛ́gbà Bénin tɔn kpódó Tidjane Thiam‚ mɛ̀sɛ́dó Union africaine tɔn bó ná dó kplé gbɛ ɔ́ bì ɖó zàli xá Covid-19 tàmɛ‚ Ousmane Diagana, gàn bɔ dó gàn wu akpáxwé kwɛ́ sín xwé tɛn gbɛ ɔ́ tɔn é ɖo mɛ̀wigbèjì èe nú sùnzán atɔ́ɔn ɔ́‚ wà'zɔ̌ dó xótà : gàn dó adɔmɛ nú akwɛ́zínkàn Aflíka tɔn kpódó azɔ̌xwé mɛ̀ kpǎ lɛ́ɛ tɔn. Ɖo kplé ɖòkpó énɛ́ tàmɛ̀ ɔ́‚ é nà wà ɖɔ xó ɖo Rfi dó kplé ɔ́ jì. Akpáxwé yɔ̀yɔ̀ ɖèvò hun nì Togo sín gbètà ɔ́. Ée‚ é nyà bɔ̀lukplɔ́mɛ̀tɔ́ Togo tɔn‚ Claude le Roy wàyì èe ɔ́‚ é sɔ́ bɔ̀lukplɔ́mɛ̀tɔ́ xóxó bɔ̀luxìxo gbɛ̀tà étalons Burkina Faso tɔn, Paul Jorge Rebelo Duarte bɔ é ná dín azɔ̌ ɔ́ dè nu. Xó énɛ́ ɔ́‚ gàn bɔ̀lu afɔ̀sɔ́xo tɔn Togo tɔn lɛ́ɛ wɛ sɔ́ dó tò ɖo azǎn ɖo tɛ̌nigbè azǎn 3ɔ́ xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ‚ bó sé gànjɛwú yětɔn bi ɖo ényɔ̀wàtɔ́ xwè 52 ɖo tà ná é jì. .- Enyɔ̀wàtɔ́ énɛ́ ɔ́‚ ná zé Les éperviers ɖo ali ɖàgbè jì bɔ̀lukplɔ́mɛ̀tɔ́ Claude le Roy yì wàyì gùdó ée kpódó ɖuɖèjì 6, Mɛ̀ ɖè xo mɛ̀ ɖè ǎ 5 kpó ayìjìjɛ 9 kpó. Có bɔ é ná sɔ́ ɛ́ nú bɔ̀lukplɔ́mɛ̀tɔ́ Togo tɔn‚ é kó nyín nú bɔ̀lu gbɛ̀tà Aflíka tɔn gègè‚ ɖo yě mɛ̀ ɔ́‚ é hin ɔ́ é ná mɔ̀ CD Primeiro Agosto tɔn, SC Sfaxien kpó Boca Libreville tɔn kpó. .- Ɖo xwè ɛnɛ mɛ ɔ́‚ ɖo bɔ̀lukplɔ́mɛ̀tɔ́ Burkina Faso tɔn sín zìnkpó jì ɔ́‚ è blǒ nǔ gègè bɔ é nylá ǎ. Ɖo bɔ̀lu xìxo 35 jì ɔ́‚ é ɖo ɖuɖèjì 12, Mɛ̀ ɖè xo mɛ̀ ɖè ǎ 11 kpó ayìjìjɛ 12 kpó. .- Akpáxwé yɔ̀yɔ̀ ɖèvò hun nì Togo sín gbètà ɔ́. Ɖo bɔ̀lu xìxo 35 jì ɔ́‚ é ɖo ɖuɖèjì 12, Mɛ̀ ɖè xo mɛ̀ ɖè ǎ 11 kpó ayìjìjɛ 12 kpó. ( Kplé bó wà kplé bó ɖu gbɛ̀tà OUADADA-BENIN Gérard Bassalè tɔn ɖo ɖuɖèjì). Hwɛndo xwè OUADADA-BENIN wɛ è blǒ ɖo axɔ́súzaǎngbè ɔ́‚ azɔ̌ sɔ́ dó alɔmɛ nú mɛ̀ nú dɔnkpɛvú kpó ɖyɔ̀vi kpó 10 ée é ná kplɔ́n dó títómɛ «Alɔdó jɔwunjɔjà lɛ́ɛ ɖo hwɛ́ndo ná yì nùkɔn sín alinu». .- Títómɛ énɛ́ Kplé bó wà kplé bó ɖu gbɛ̀tà OUADADA-BENIN sɔ́ ɖo tà èe ɔ́‚ Union Européenne wɛ ɖo kwɛ́ ée ɖè mɛ ée zán wɛ ɖo títómɛ 11ɔ́ FED (Fonds Européen du Développement) wú. Nǔwìwà énɛ́ ɔ́‚ afɔsɔ́ɖótetɔ́ l’Union Européenne tɔn‚ Turquie‚ Belgique‚ Pays Bas kpó gàn tɛnmɛtɛnmɛ lɛ́ɛ‚ nùtòxámɛ̀tɔ́ hwɛndo linu tògàn tɔn‚ gàn hɔ̀nyìtɔ́ wà tò mɛ b'a nywɛ nǔ tɔn‚ tòkpɔnlàgàn Xɔgbonu tɔn kpó mɛ̀ nùkɔn tɔn è bɔ ɖó wǔ tɔn è kpó‚ kpódó gàn zìnkpó nɔ̀ lɛ́ɛ kpó bi wɛ wá nǔwìwà ɔ́ dó mɛ. .- Títómɛ énɛ́ Kplé bó wà kplé bó ɖu gbɛ̀tà OUADADA-BENIN sɔ́ ɖo tà èe ɔ́‚ Union Européenne wɛ ɖo kwɛ́ ée ɖè mɛ ée zán wɛ bó ná dó d'alɔ jɔwunjɔja ɖo azɔ̌ mímɔ̀ linù ɖo tàjì Bénin kpó Aflíka ɔ́ bi kpó. Gbɔn tító énɛ́ ɔ́ gblà mɛ ɔ́‚ hwɛndo‚ wà tò mɛ b'á nywɛ nǔ‚ mɔ̀ yɔ̀yɔ̀ dìn tɔn xó jlájlá tɔn ká bi kàn títɛ tɔn kpó bi wɛ jɛ agba nú jɔwunjɔja 10 é ná nǔnywɛ lɛ́ɛ bɔ yě ná sɔ́ dó bà azɔ̌ ná. Nǔ gànhɔ̀yitɔ́ wà tò mɛ b'á nywɛ nǔ kpódó alɔnuzɔwàtɔ́ lɛ́ɛ tɔn kpó ɔ́ Bénin tɔn ɔ́‚ hwɛndo‚ alɔnuzɔwiwà‚ kpódó wà tò mɛ b'á nywɛ nǔ kpó ɔ́ agɔ azɔ̌ tɔn wɛ. .- Énɛ́ wú wɛ zɔ́n bɔ acɛkpìkpà tògàn Patrice Talon tɔn‚ ɖò wǒsùn xwè 2016ɔ́ tɔn mɛ ɔ́‚ nyí kàn nú nǔwìwà tɔn sín tító (PAG) é nɔ̀ ylɔ̀ ɖɔ «Bénin révélé » èe‚ tító énɛ́ sɔ́ wá tò mɛ̀ b'á nyɛ́ nǔ kpó mɔ̀gbà dɔ̀kùn kpó ɖó agà. Xɛ́si ée ɖo ɖyɔ̀ dyɔ̀ gbɛ ɔ́ tɔn kɔn énɛ́ bɔ é ká kó ɖo wezun dó dèwú wɛ‚ gànhɔ̀nyìtɔ́ Jean Michel Hervé ABIMBOLA‚ lɛ́ ɖɔ énɛ́ gɔ́ná. Ní títómɛ gàn mɛ̀ɖàxó Gérard Bassalè ɔ́‚ gbɔn títómɛ nǔnywɛ́ ná jɔwunjɔja 10 énɛ́ ɔ́ tɔn jì ɔ́‚ ONG Ouadada-Bénin mɔ ɖɔ wá tò mɛ̀ b'á nyɛ́ nǔ Bénin tɔn ná lɛ́ cítè alɔkpa vo hú tò ɖè lɛ́ɛ bi tɔn ɖo Aflíka. .- Nú afɔsɔ́ɖótètɔ́ nunywɛ́yitɔ́ lɛ́ɛ tɔn Mɛ̀ɖàxó ZOSSOU Gnansounou M. Serge‚ ɖo nyɔwà lixo ɔ́‚ sùnzán ayisɛ́n wɛ é yì nǔnywɛ́ dó nǔ jì ɖo yɛ yìyì kpó yɛ wlìwlí lixo. «Mì kplɔ́n gbàvi nǔkpɛ́nnɔ̀ tàglomɛ ɖo asi ná nɔ́ sín nǔ lɛ́ɛ dó yɛ tɛ́nmɛtɛ́nmɛ lɛ́ɛ jì kpó désɛ́n ɖíɖé kpó jì bó hin din ɔ́‚ mì ná wà azɔ̌ dó mɔ̀gbà xɔ ɖòkpó jì. «Mì lɛ́ tǔn nǔ dó wá tò mɛ̀ b'á nyɛ́ nǔ jì. » É ɖɔ mɔ̀ ɖo axɔ́súzángbè ée wà yì èe ɖo gbè dó mɛ̀ tɔn hwenu. É víví nú tòkpɔnlàgàn Xɔgbonu tɔn ɖó é mɔ̀ mɛ̀ ée ná dó alɔ ɛ́ ɖo wá tò mɛ̀ b'á nyɛ́ nǔ li jì nú tòxó tɔn; énɛ́ wú wɛ é ná jɛ akɔ xá kplé bó wà kplé bó ɖu gbɛ̀tà ɔ́ Ouadada-Bénin nú wèzìzá dó wá tò mɛ̀ b'á nyɛ́ nǔ tɛn lɛ́ɛ ɖo tòxó tɔn nyínkɔ́ atɔn nɔ̀ ɔ́ mɛ̀. Afɔsɔ́ɖótètɔ́ Union Européenne ká gɔn ɖiɖɔ nù gàn Bénin tɔn lɛ́ɛ ɖɔ hwɛndo ɔ́‚ mɛ̀ ɖè dó gèsí wɛ nyín hùn yě ɖo ná dó gàn ɖo ali énɛ́ nù hwe bi nu. Acɛkpìkpà kàn wìnwɛ́n tɔn gbɔn Société des Aéroports du Bénin (SAB) tɔn glámɛ ɔ́‚ ɖyɔ́ nùkúnmɛ nú jɔmɛhùn jayì tɛn gbɛ ɔ́ tɔn Cardinal Bernardin Gantin Kútɔ́nú tɔn ɖo azɔ̌ ɖàxó é wà ɖo xwé énɛ́ gbè wú. Acɛkpìkpà tògàn Patrice Talon tɔn sɔ́ jlá xɔ ɖàxó ɖé ɖó hwɛndo ná bù ǎ tàmɛ ɖo abɔhwísùn xwè 2020ɔ́ tɔn mɛ bɔ tòkpɔn 12 ɖòkpó ɔ́ kpó tòkpɔnlà 77 tɔn lɛ́ɛ kpó sín ɖiɖè ɖè kɔn bɔ é dɔn tòmɛyìtɔ́ lɛ́ɛ bi bɔ yě nɔ̀ wlí yɛ ɖèkɔn. Acɛkpìkpà kàn wìnwɛ́n tɔn ɖo lìnlìn Bénin ná yì nùkɔn tɔn mɛ. Hansinɔ̀ ɖàxó Fifa‚ nyínkɔ́ tɔn tàwùn ɔ́ nɔ̀ nyí Arlette Agossadou, bɔ é jì ɖo azǎn 8 nǔxwásùn ɔ́ xwè 1986ɔ́ tɔn ɖo Gbaffo ɖo tòkpɔnlà Dassa-Zounmè tɔn mɛ. Égbé din ɔ́‚ é nyí hansinɔ̀ domɔ̀kpàn lɛ́ɛ bi. É kàn nǔ ée wú wɛ é bɛ̀ hàn ée byɔ́ ɛ́ èe ɔ́‚ è ɖɔ sín hwenu mí ɖó xwè 8 èe wɛ é kó ɖo hàn jì wɛ ɖo hànjìgbɛ̀tà amǐsà tɔn gbigbɔ wíwé ɔ́ mɛ. É lɛ́ ɖɔ́ hànjiji ɔ́‚ ɖo tàjì ɔ́ nú Máwù ɔ́‚ nǔ ée mí nyí wàn ná hú nǔ bi énɛ́. A mɔ̀ ní é byɔ́ hanmɛ‚ hansinɔ ɖó ná ji han dó nǔxíxó lɛ́ɛ ɖòkpó mɛ: Affro blues, Hight life, Affro Urbaine kpódó nǔ xìxó jànkplé lɛ́ɛ kpó. Ɖo Arlette Agossadou sín han lɛ́ɛ mɛ ɔ́‚ susu kpà nù Mawù jì wɛ é jínjɔ́n ɖo nǔ bàɖàbàɖà é mɛ̀ wɛ é hwlɛ́n ɖè èe wú. «É sɔ́ mí su ɖo fí èe kɛ́ntɔ́ lìn ayìjìjɛ́ ce ɖè èe. » mɔ̀ wɛ Fífá ɖɔ. Có bó ní éná yì fífónù xwè 2020ɔ́ tɔn‚ é ná ɖè agbàn tɔn nùkɔn tɔn tɔ́n. Có bɔ nùkàn byɔ́ mɛ̀ ɔ́ ná fó ɔ́‚ hansinɔ Fífá ɖɔ xwè 19 mɛ wɛ mí tǔn súnnú. Hansinɔ̀ ɖàxó Fifa‚ nyínkɔ́ tɔn tàwùn ɔ́ nɔ̀ nyí Arlette Agossadou, bɔ é jì ɖo azǎn 8 nǔxwásùn ɔ́ xwè 1986ɔ́ tɔn ɖo Gbaffo ɖo tòkpɔnlà Dassa-Zounmè tɔn mɛ. Gyovanni Houessou‚ Mathilde Toussaint kpó Carina Sen wɛ nyí yě mɛ̀ atɔn ée sɔ́ Bénin sín afɔsɔ́ɖótè ɖo akpáxwé bɔ̀ ɖò fífónú ɔ́ wú ɔ́ ée ye blǒ ɖò síbígbè azǎn 24ɔ́ lidòsùn xwe 2021ɔ́ tɔn gbè ɖo gan wǒ mɛ bɔ gànhɔ̀nyìtɔ́ wá tò mɛ̀ bó wá nyɛ́ nǔ‚ hwɛndo núwíwá kpódó kpán‚ Jean Michel Abimbola byɔ́ Bénin vi lɛ́ɛ ɖɔ yě nì sɔ́ kɛ́n gègè nú agbàhwlɛntɔ́ Bénin tɔn lɛ́ɛ. Covid-19 ɖó nǔwìwà lɛ́ɛ tè amɔ̀ akpáxwé bɔ dò fífónù ɔ́ wú‚ bɛ̀ lò. Gyovanni Houessou‚ Mathilde Toussaint kpó Carina Sen wɛ nyí yě mɛ̀ atɔn ée sɔ́ Bénin sín afɔsɔ́ɖótè ɖo akpáxwé bɔ̀ ɖò fífónú ɔ́ wú ée. Bɔ un kpà glàglá ní yě bó ká byɔ́ tò ɔ́ bi ɖɔ‚ è nì sɔ́ kɛ́n ní yě nú ɖuɖèjì yě tɔn. Union Européenne ɖè jɔmɛhùnjayìtɛn Kútɔ́nú tɔn sín jɔmɛhùnjayìtɛn bàɖàbàɖà lɛ́ɛ sín wèmá jì ɖó lée é jláɖó gbɔn ée bɔ é sɔgbè xá jɔmɛhùnjayìtɛn ɖàgbè gbɛ ɔ́ tɔn lɛ́ɛ. Société des Aéroports du Bénin (SAB) wɛ zɔ̀n nǔ énɛ́. Bɛ́sín nyɔnuzángbè azǎn 20ɔ́ nǔwìwà xwè 2021ɔ́ tɔn gbè wɛ jɔmɛhùnjayìtɛn gbɛ ɔ́ tɔn Cardinal Bernadin Gantin jɛ jɔmɛhùnjayìtɛn‚ ée xwédó sɛ́n lɛ́ɛ ée sín hà. Nǔ é ná hin ɖo acɛ ná mɛ̀ wèmá jɔmɛhùnjayìtɛn xwédó sɛ́n sɔ́ nú Société des Aéroports du Bénin (SAB) hwenu èe ɔ́‚ wɛ nyí gànhɔ̀nyìtɔ́ azɔ̌wìwà ɖo tòmɛ tɔn Hervé HEHOMEY wɛ nɔ̀ azɔ̌ énɛ́ nú bɔ nǔwìwà énɛ́ ɔ́ dó mɛ ɔ́‚ UEMOA sín gàn ée nɔ̀ kpé nùkún dó tòmɛyìyì wù ée‚ gàn Société des Aéroports du Bénin (SAB) tɔn‚ Alonado ADISSIN gàn ANAC tɔn‚ Karl Lègba, kpó mɛ̀ gègè kpó wà tɛn énɛ́ mɛ. Énɛ́ wɛ ná xlɛ́ nǔgbò ɖɔ jì jɔmɛhùnjayìtɛn ɔ́‚ xwédó sɛ́n nǔgbò bɔ acɛ ná mɛ̀ wèmá énɛ́ ɔ́‚ ná zɔ́n bɔ é ná jɛ akɔ xá jɔmɛhùn gɔnu lɛ́ɛ. Nǔ ná nyí gbɔn mɔ ɔ́‚ nyɔwà Acɛkpìkpà tɔn wɛ zɔ́n bɔ Anac dò ná acɛ ná mɛ̀ wèmá énɛ́ ɔ́ jɔmɛhùnjayìtɛn gbɛ ɔ́ tɔn Cardinal Bernadin Gantin tɔn. Mɔ̀ wɛ Karl LEGBA gàn Anac tɔn ɖɔ bó xá sɛ́n 131 ée ɖɔ nǔ dó nìnɔ̀mɛ jɔmɛhùnjayìtɛn tɔn ɖo ná ɖó ée wú. É lɛ́ tínmɛ̀ nìnɔ̀mɛ̀ é nɔ atɔn é nɔ̀ ɖò bɔ jɔmɛhùnjayìtɛn gbɛ ɔ́ tɔn Kútɔ́nú tɔn ɔ́‚ ɖo dó mɔ acɛ énɛ́ lé. Nǔ tàjì lɛ́ɛ wɛ nyí gànhɔ̀nyìtɔ́ ée ɖɔ nǔ do ali énɛ́ nù ée sín tító é sɔ́ ɖo tè lɛ́ɛ ée‚ acɛ mɔ̀ nyìkɔ́ tɔn byɔ́ byɔ́‚ acɛ wèmá ɔ́ ná mɛ. Nú Alonado ADISSIN gàn Société des Aéroports du Bénin (SAB) tɔn ɔ́‚ acɛ wèmá énɛ́ ɔ́ yìyì ɔ́‚ dàndanmɛnù wɛ nyí ní jɔmɛhùnjayìtɛn gbɛ ɔ́ tɔn bi xwédó títómɛ Organisation de l’Aviation Civile Internationale (OACI) tɔn. Acɛ wèmá ná mɛ̀ énɛ́ ɔ́‚ nǔ ɖè wɛ bó ná ganjɛwú ɖɔ nìnɔ̀mɛ jɔmɛhùnjayìtɛn ɖó ná xwédó ɔ́‚ é sí bi dó blǒ. Acɛ wèmá ná mɛ̀ énɛ́ ɔ́‚ nǔ ɖè wɛ bó ná ganjɛwú ɖɔ nìnɔ̀mɛ jɔmɛhùnjayìtɛn ɖó ná xwédó ɔ́‚ é sí bi dó blǒ. Nika Mèhèza Manzi‚ gàn bɔ dó gàn wu OACI dó kú mɛ̀ ée xo kàn bɔ ée dó ná acɛ wèmá énɛ́ ée sɔ́ jɔmɛhùnjayìtɛn ɖó hàgà jì ée bi. É ká ɖɔ mi ɖo gbèsìsɔ́mɛ bó ná dó alɔ mi hwebi nù é jɛ xá ée. Koffi Paul Koffi, UEMOA tɔn ɔ́‚ dó gbè mɛ̀ ée xo kàn dó acɛ wèmá mímɔ́ énɛ́ ée bi‚ ɖo tàjì ɔ́‚ gànhɔ̀nyìtɔ́ Hervé HEHOMEY. «Gànhɔ̀nyìtɔ́ Hervé HEHOMEY wɛ nyí gànhɔ̀nyìtɔ́ tòmɛyìyì tɔn cíngán UEMOA tɔn.» Mɔ̀ wɛ é ɖɔ bó ká lɛ́ gɔ́ná bó ɖɔ tànyínyɔ́ ɖàxó wɛ nyí nù Bénin. Ɖo fífónù nǔ ɔ́‚ gànhɔ̀nyìtɔ́ HEHOMEY yì xó bó ɖɔ akwɛ́ wósúwósú wɛ acɛkpìkpà ɔ́ zán ɖo akpà énɛ́ xwé. Ní éyɛ́ ɔ́‚ nǔwìwà lɛ́ɛ bi xwédó lìnlìn tògàn ɔ́ tɔn ɖo Bénin tò sɔ́ cítè tà mɛ. Acɛkpìkpà Patrice Talon tɔn sɔ́ títómɛ ɖè ɖo tè nó ná dó sɔ́ jɔmɛhùnjayìtɛn gbɛ ɔ́ tɔn Kútɔ́nú tɔn ɔ́ ɖó nìnɔ̀mɛ jɔmɛhùnjayìtɛn gbɛ ɔ́ tɔn lɛ́ɛ. Ɖo xó ɖiɖɔ lɛ́ɛ gùdó ɔ́‚ é sɔ́ acɛ wèmá énɛ́ sɔ́ dó alɔmɛ ní jɔmɛhùnjayìtɛn Kútɔ́nú tɔn gàn ɔ́. Bénin ɖòkpó wɛ nyí tò èe do wèmá mɔ̀nyíkɔ́ tɔn ée. Kpódó acɛ wèmá xwè ɖòkpó mɛ‚ xwè ɖòkpó mɛ tɔn énɛ́ ɔ́ kpó ɔ́‚ jɔmɛhùnjayìtɛn ɔ́‚ hin ɔ́‚ é ná wà nǔ xá jɔmɛhùn gɔ̀nù lɛ́ bi. Énɛ́ wú wɛ zɔ́n bɔ è zè mɛ̀ yì tɛn we ɖo jɔmɛhùnjayìtɛn ɖo yìyà wú. 2-0 wɛ Karim Benzéma sín mɛ̀ lɛ́ɛ xo ɖo cɛcú 90 lɛ́ɛ mɛ̀. London mɛ̀ lɛ́ɛ xo bɔ̀lu gbɛ̀tà ée kó yì kúpú Elɔ̀pa tɔn ɔ́ 13 èe amɔ̀‚ é kpó bɔ̀lu xìxo wegɔ́ xá yě. Ɖo bibɛ̀ mɛ ɔ́‚ ɖuɖèjì tɔ́ Elɔ̀pa tɔn lɛ́ɛ xlɛ́ jònɔ̀ lɛ́ɛ ɖɔ ayì mítɔn jì wɛ mi ɖè. Ɖo cɛcú nùkɔn tɔn lɛ́ɛ mɛ ɔ́‚ yě mɛ̀ é dó nǔ klwesínnɔ̀ lɛ́ɛ èe dɔn agbɔn nú mɛ̀ ɖè lɛ́ɛ tàwùn. Ɖo cɛcú 28 gùdó ɔ́‚ yě hùn ɖɔ ɔ́. Timo Werner nɔ̀ 5‚5m bó hùnhùn ɖɔ nì Thibaut Courtois. Ée yě xo 1-0 ée ɔ́‚ bɔ̀luxotɔ́ Zinedine Zidane tɔn lɛ́ɛ ɔ́‚ nùkún yětɔn hun lò bɔ bɔ̀lu xìxo yětɔn ɖyɔ́. Amɔ̀‚ yě wà yì jɛ Édouard Mendy jì. Mɔ̀ jɛn bǐ ɔ́ nɔ̀ bɔ yě yì gbɔjɛ. Yě lɛ́kɔ wà èe ɔ́‚ Zinedine Zidane sɔ́ nyɔwà tɔn dó ɖyɔ́ tító ɖè lɛ́ɛ. Amɔ̀ tító énɛ́ lɛ́ɛ ɖɔ nǔ ɖè ɖo Madrid sín gbɛ̀tà wú ǎ. Ɖo fífónù ɔ́‚ katɔn kòklójónɔ̀ 7 wɛ gbɛ̀vi‚ gàn Florentino Perez tɔn lɛ́ɛ yì. Klwesínnɔ̀ lɛ́ɛ dó gàn káká có é ká sɔ́ ná nǔ ɖè ǎ. Yě dó bǐ gègè nú Thibaut Courtois. È ɖo mɔ̀ có ɖiblà yì fífónù ɔ́‚ ɖo cɛcú 85ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ yě lɛ́ɛ dó bǐ wegɔ́ ní Madrid mɛ̀ lɛ́ɛ. Christian Pulsić ná bɔ̀lu Mason Mount bɔ é dó. Bɔ ɖi sò jɛ mɛ ɖɔwun ɔ́‚ yě fó xá yě. Yě dó bǐ énɛ́ wàyì gùdó‚ Real mɛ̀ lɛ́ɛ kpó Zizou yětɔn kpó dó gan có é ká sɔ́ ɖyɔ́ nǔ ɖè ǎ. Ɖo 2-0 énɛ́ jì jín flékwíntɔ́ Italie tɔn Daniel Orsato kwín fífónù ɔ́ bɔ Chelsea tdín bó ná yì kplé xá Manchester city ɖo bɔlu gùdó gùdó tɔn ɔ́ mɛ. Lée Chelsea FC tɔn nùkɔntɔn ní bɔ̀lu gùdó gùdó tɔn ɔ́ gbɔn ɖo ligue des Champions sín hwenu èe é yì ɖo xwè 2012ɔ́ mɛ xá Bayern Munich èe nɛ. Nǔ èe é má lìn ǎ èe ɔ́‚ Thomas Tuchel kpó gbɛ̀vi tɔn lɛ́ɛ kpó blǒ. Azǎngàgbè azǎn5ɔ́ nǔxwásùn xwè 2021ɔ́‚ FC Chelsea kpó Real Madrid kpó xo démi-fínálù yětɔn akpáxwé wegɔ́ ɖo bɔ̀luxotɛn London tɔn ɔ́ jì. Chelsea lɛ́ɛ xo bɔ̀lu agbɔn wu bó ɖu ɖèjì bó ná yì agbàhwlɛ́nhwlɛ́n fífónù ɔ́. .- 2-0 wɛ Karim Benzéma sín mɛ̀ lɛ́ɛ xo ɖo cɛcú 90 lɛ́ɛ mɛ̀. Kpódó susu énɛ́ kpó wɛ Chelsea yì fínálù tɔn nùkɔntɔn ɔ́ sín hwenu èe é yì ɖo xwè 2012ɔ́ mɛ xá Bayern Munich èe nɛ. Gànhɔ̀nyìtɔ́ ɖàxó Abdoulaye Bio Tchané hun nù sín gbèɖìɖò wèmá xwè 2020ɔ́ tɔn‚ ée ɖɔ nǔ dó nùkɔn yìyì gbɛtɔ́ tɔn wú lée ɖo adɔ̀tɛn Golden Tulipe ɖo Kútɔ́nú. Xótà ée wú yě kplé dó ɔ́ wɛ nyí « Nùkɔn yìyì gbɛtɔ́ tɔn» bɔ nǔnywɛ́tɔ́ lɛ́ɛ kɛnu ɖè wú. Gàn tító kplékplé gɛ̀tà gbɛ ɔ́ tɔn ɖo Bénin‚ Awalé Mohamed kɛnu dó nǔ atɔn wu ɖo nǔwìwà ɔ́ dó mɛ: nùkɔn tɔn wɛ nyí kúngbígbá Covid-19 tɔn‚ 2ɔ́ nyí do é ɖo wàmámɔ̀nɔ̀ kpó dɔ̀kùnnɔ̀ títín ée‚ 3ɔ́ wɛ nyí gbɛmɛ dɔ̀kùn ée hín gblé mì ɖè èe. Gbèɖìɖò wèmá élɔ́ ná dó alɔ mɛ̀ bi bɔ é ná dó lizà xá nǔ ée ɖo wǔvɛ dó ní gbɛtɔ́ kpó gbɛmɛ dɔ̀kùn lɛ́ɛ kpó ée. .- Gànhɔ̀nyìtɔ́ ɖàxó Abdoulaye Bio Tchané ɖɔ nǔ tàjì wɛ xótà élɔ́ nyí nú nǔ sɔ́ ɖ'ayì wèmá 2063 Union Africaine tɔn ní lìnlìn nùkɔn yìyì tɔn ODD kplékplé gbɛ̀tà gbɛ ɔ́ tɔn. « Xwè 2020ɔ́ kó gɔn wǔvɛ dó ní mì kpé ǎ‚ énɛ́ tɔn ɔ́ wɛ nyí Covid-19 sín gɔ̀gɔ̀ ée ɖo tè èe.» mɔ̀ wɛ gànhɔ̀yìtɔ́ ɔ́ ɖɔ. Gànhɔ̀yìtɔ́ ɔ́ ɖɔ « Gbèɖìɖò wèmá élɔ ɔ́‚ ná xlɛ ɖɔ Bénin ɖo gàn dò wɛ ɖo nùkɔn yìyì gbɛtɔ́ tɔn sín ali nu. Bó ná dó fó ɔ́‚ é dó gbè mɛ̀ èe to nǔwìwà énɛ́ èe bì. Sín tɛgbɛ ɔ́‚ nǔ ée mǐ tǔn bó wà kpó ée mǐ má tǔn ée kpó bi wɛ ɖo nǔ wa dó gbɛmɛ dɔ̀kùn ɔ́ wú wɛ. .-Sín xwè nábì ɖè ɖyè din ɔ́‚ wǔvɛ lɛ́ɛ gɔ́gɔ́ lɛ́ɛ nɔ̀ jɛ̀jí bɔ é jɛ xá ɖɔ é nì bà ayìxa dé wú. Nùkɔn yìyì tòvi lɛ́ɛ tɔn ɔ́‚ nǔ tàjì wɛ nyí. .- Bénin tò ɔ́ ká lɛ́ zɛ tò atɔ́ɔn wú ɖo nyɔwà lixo ɖo akpà énɛ́ xwé. Ɖo UEMOA tò lɛ́ɛ mɛ ɔ́‚ Bénin wɛ jɛ nùkɔn ɖo nùkɔn yìyì gbɛtɔ́ tɔn linù bó nyí 3ɔ́ ɖo CEDEAO mɛ ɖo gùdó ní Cap Vert kpó Ghana. Nyɔwà Bénin tɔn kó sɔ́ akwɛ́zínkàn tɔn ɖo 6%. Nùkɔn yìyì ɖo lànmɛ ná nɔ̀ ganjì kpó azɔ̌mɛ lixo kpó ɔ́‚ acɛkpìkpà sín nyɔwà wú wɛ zɔ́n. ARCH sín títómɛ lɔ dó alɔ gbɛtɔ́ sín vìvò bɔ sin mímɛ́ ná gbɔn fí bì sín tító ɔ́ lɔ nyí ɖuɖèjì. Un ná ganjɛwú mì ɖɔ nǔ ée é byɔ́ ɖo gbèɖìɖò wèmá ɔ́ mɛ ée ɔ́‚ é ná blǒ bì. É víví nú mi bɔ gbèɖìɖò wèmá ɔ́ kɛnù dó gbɛmɛ dɔ̀kùn lɛ́ɛ gblégblé sín nylàdò wú é kɛnù dò èe. Énɛ́ ɔ́ myá nùkún ní acɛkpìkpà ɔ́ ɖo Bénin lɔ gɔn nylàdò énɛ́ mɔ̀ ǎ. Tɔgbamɛ ɔ́ nɔ̀ hu mɛ̀ xwè wú xwè wú tɛgbɛ. Mɛ̀ 10 nɛ́ tɔgbamɛ ɔ́ kó hu nɛ́. Ya vun blá tòvi lɛ́ɛ ɖó ayìkúngban kpó xɔ yětɔn gègè gblégblé wú. É ɖɔ mɛ̀ ɖòkpó ɖòkpó ní lizà xá mányɔ̀wà tɔn ée ɖo gbɛmɛ dɔ̀kùn lɛ́ɛ hìn gblé wɛ ée. Énɛ́ wú wɛ un byɔ́ mɛ̀bi ɖɔ mǐ ní hwíngoɖóbù ɖo gandidó mɛ. .-Gànhɔ̀nyìtɔ́ ɖàxó Abdoulaye Bio Tchané hun nù sín gbèɖìɖò wèmá xwè 2020ɔ́ tɔn‚ ée ɖɔ nǔ dó nùkɔn yìyì gbɛtɔ́ tɔn wú lée ɖo adɔ̀tɛn Golden Tulipe ɖo Kútɔ́nú. Xótà ée wú yě kplé dó ɔ́ wɛ nyí « Nùkɔn yìyì gbɛtɔ́ tɔn» bɔ nǔnywɛ́tɔ́ lɛ́ɛ kɛnu ɖè wú. Un dó gbè nù mì bó kà dó kúwàbɔ ɖo xɔ élɔsá‚ tògàn Patrice Talon tɔn mì. Énɛ́ gùdó ɔ́‚ mì ní tǔn ɖɔ gbèɖìɖò wèmá xwè 2020ɔ́ tɔn élɔ dó gbɛtɔ́ sín nùkɔn yìyì jì ɔ́‚ é myá nùkún ní acɛkpìkpà ɔ́ tàwùn bó é ɖo gbèsísɔ́mɛ bó ná blǒ nǔ ée ɖèmɛ lɛ́ ée. .- Gbèɖìɖò wèmá élɔ́ ná dó alɔ mɛ̀ bi bɔ é ná dó lizà xá nǔ ée ɖo wǔvɛ dó ní gbɛtɔ́ kpó gbɛmɛ dɔ̀kùn lɛ́ɛ kpó ée. .- Gànhɔ̀nyìtɔ́ ɖàxó Abdoulaye Bio Tchané ɖɔ nǔ tàjì wɛ xótà élɔ́ nyí nú nǔ sɔ́ ɖ'ayì wèmá 2063 Union Africaine tɔn ní lìnlìn nùkɔn yìyì tɔn ODD kplékplé gbɛ̀tà gbɛ ɔ́ tɔn. Mɛɛ bǐ dɔn dó nǔ ɔ́ wú sín do káká yì agà ɖo ɔ́ tàjì. Sín xwè 2016ɔ mɛ̀ ɔ‚ acɛkpìkpà Patrice Talon tɔn wa nǔ ɖo gbɛtɔ́ ná mɔ̀ gbɛ ɖàgbè mɛ bo nɔ kpó gbɛmɛ dɔkun hin ɖó ganjì lixo. Gbèɖìɖò wèmá élɔ ɔ́‚ ná xlɛ ɖɔ Bénin ɖo gàn dò wɛ ɖo nùkɔn yìyì gbɛtɔ́ tɔn sín ali nu. Un mɔ ɖó ganjì ɖɔ‚ ɖo xwè 2019ɔ́ tɔn mɛ ɔ́‚ gàn didó Benê tɔn ɖo nùkɔn yìyì gbɛtɔ́ tɔn sín alinu ɔ́‚ sɔ́ Benê sɔ́ ɖó tò 5ɔ́ mɛ ɖo gbɛ ɔ́ mɛ ARCH sín títómɛ lɔ dó alɔ gbɛtɔ́ sín vìvò bɔ sin mímɛ́ ná gbɔn fí bì sín tító ɔ́ lɔ nyí ɖuɖèjì. Un ná ganjɛwú mì ɖɔ nǔ ée é byɔ́ ɖo gbèɖìɖò wèmá ɔ́ mɛ ée ɔ́‚ é ná blǒ bì. .- Wǔbɔ tòvi lɛ́ɛ jɛjì bó gósín 27,5% ɖo xwè 2016ɔ́ kpó 2019ɔ́ tɛ́ntín bó yì 43,3% ɖo xwè 2020ɔ́. .-Bɔ xwè 2021ɔ́ mɛ ɔ́‚ é jɛ 47,24%. Énɛ́ wú wɛ un byɔ́ mɛ̀bi ɖɔ mǐ ní hwíngoɖóbù ɖo gandidó mɛ bó ná dó ɖu ɖéjí. Tò ɖèɖè má ɖo ayìdɔ̀kùn yětɔn zán wɛ lɛ́ ǎ ɖo ná mɔ̀ alɔgɔ ɖo mɔ̀ yɔ̀yɔ̀ din tɔn lɛ́ɛ sín akpáxwé. Ɖyɔ́dyɔ́ mǐtɔn lɛ́ɛ ɖo nǔ wìwà kpó nǔ zínzán kpó sín akpáxwé byɔ́ akwɛ́ zínzán gègè. Mɛ̀bi ɖo ná wà nǔ ɖò kpɔ́ bɔ mǐ ná dó hwlɛ́n gbɛmɛ dɔ̀kùn lɛ́ɛ. Nǔnywɛ́ mɛ̀bi tɔn kpó kwɛ́ kpó wɛ jɛ xá. É nyí mɔ̀ ɔ́‚mǐ ɖo ná sí akpá è dò ɖo ali énɛ́ nù ée. È yɔ̀lɔ̀ ɛ́ ǎ. Tò tɔn ɖo kpìnkpɛ́n ɖè ɖo tò ɖè lɛ́ɛ nùkɔn ǎ. Mɛ̀ bi wɛ gbɛ́ wàn nì. Wàmàmɔ̀nɔ̀ ɖè lɛ́ɛ ɖɔ è kú mɔ̀ pɛ́pɛ́. É kó mɔ̀ ɛ́ ɖo jɔmɛhùnjayìtɛn xá xójlázɔ́wàtɔ́ gàn ɖòkpó có bó wà mɔ̀ bi ɖɔ tògàn Patrice Talon kpó ɖo gbɛ. Égbé lɔ̀ ɔ́‚ nǔ ɖòkpó ɔ́ wɛ. Gbɔn nǔtínmɛ́ nú mɛ̀ gànhɔ̀yìtɔ́ tògbàkwɛ́ tɔn gblámɛ̀ ɖo tògàn France tɔn nùkún mɛ wɛ yě mɔ̀ ɖè ɖɔ‚ mánywɛ́ mɛ wɛ mí ɖè ɖàyì‚ ɖɔ è kún ylɔ́ Bénin nǔgbò dó kplé énɛ́ wú ó. .-Kpódó wyá kpó wɛ yě wà mɔ̀ ɖɔ Bénin lɔ ɖo nǔtòtɔ́ kplé ɔ́ tɔn lɛ́ mɛ̀. .-Tògàn Patrice Talon ká dó hùnkúkú bɔ xósúsú yětɔn lɛ́ɛ nɔ̀ ɖɔ nǔ ɖè nì ǎ. Un ká ɖì ɖɔ‚ é lɔ́ ná nyí kplɔ́n nú mǐ. Hwyáhwyá ée mɛ̀ wɛ yě é dà tú axɔ́súwɛ́nságùn màgbɛ̀gbèná lɛ́ɛ ɖè èe ɔ́‚ mɛ̀ ɖè nɔ̀ ɖè bó nɔ̀ ɖɔ mí wɛ zɔ́n. .-Lée jɛ́n tògàn ɔ́ sín kɛ́ntɔ́ lɛ́ɛ fɔ yě ɖè jó ní sɛ́nzɔ́wàtɔ́ lɛ́ɛ gbɔn kpówun ní tògàn èe nɛ́. .- È sɔ́ adíngbàn ɖè dó tò jì bɛ́ nyí ɖɔ Bénin vi ée ɖo tògùdò lɛ́ɛ wɛ ɖo tò ɔ́ wùlù wɛ gbɔn gbètɔ́ lɛ́ɛ jì‚ xɔ́ ée Komi Koutché ɖɔ dó gbɛ ɔ́ jì gbɔn rfi jì ée nɛ́. Amɔ̀ ɖo lidosùn sín bìbɛ̀ nù ɔ́‚ mì blǒ vidéo we bó zɔ́n mɛ̀ lɛ́ ɖɔ yě ní fɔ́ngù dó acɛkpìkpà ɔ́ jì. Énɛ́ má nyí tò xɛ́n wùlù nɛ́ ? .- Dr Komi Koutché «Nyɛ́ ɔ́ États-Unis‚ acɛ tòví bǐ kpáa tɔn‚ sín kpɔ́ndéwú ɖàxó gbɛ ɔ́ tɔn. Nǔnywɛ́ ée nyɛ́ ɖo din ɖo acɛ tòví bǐ kpáa tɔn linù ɖo États-Unis fí ée ɔ́‚ sɔ́ ná acɛ mi bɔ ná dɔn hwyáhwyá byɔ́ tò mɛ ǎ. Un ɖɔ yě ní zùn nǔvɛ̀mɛ̀wǔ zɔ́nlìn ɖo fífá mɛ‚ dukwí ɖo alɔ mɛ bɔ yě ká blǒ nǔgbò sukpɔ́. Nǔ énɛ́ ɔ́‚ wɛ ná acɛ tògàn ɔ́‚ bɔ ébsɛ́ sɔ́jà lɛ́ɛ dó bɔ yě ná cɔ́ tò ɔ́ ɖo nǔvɛ̀mɛ̀wǔ zɔ́nlìn ɔ́‚ sɔ́ nyí dó fífá mɛ‚ dukwí ɖo alɔ mɛ ǎ bɔ gbɛtɔ́ kú‚ bɔ sɔ́jà lɛ́ɛ kpáxwé ɔ́‚wǔgblètɔ́ lɛ́ɛ ɖo yě mɛ̀‚ é ná xɛ́lɛ́ ɖɔ nǔdòsíntɔ́ lɛ́ɛ wɛ tɔ́n ahwan tò ɔ́. Tòxóɖɔ̀tɔ́ ɖo ná jɛ akɔ xá nǔvɛ̀mɛ̀wǔ zɔ́nlìn zúntɔ́ mɔ̀nyíkɔ́ ǎ. .-Tòxóɖɔ̀tɔ́ ée blǒ mɔ̀ èe ɔ́‚ é dó éɖè gan bɔ é ɖo fí ɖèbu ɔ́‚ è ná bà mɔ̀ bó wlǐ ɖó é tǔn sɛ́n ǎ. Nɔ̀vì tɔn André Biaou Okounlola é sɔ́ ķú tɔn nǔ bó má kpé wú ǎ kpó xó é ɖɔ ɖo rfi jì ée ná xɛ́lɛ́ ɖɔ nǔmɛ̀sɛ́n Patrice Talon tɔn lɛ́ɛ wɛ ɖo ya dó ní wɛ. É hwǐ kpówun wɛ. Afɔnyɔ̌ é sǐ kó ɖo nǔ wà ní tògàn Talon wɛ. Tòkpɔn Wèmɛ tɔn yì jonɔ̀ yě mɛ̀ nyíkɔ́ dó wèmá mɛ̀ tɔ́ lɛ́ɛ tɔn ɖo Xɔgbonu ní nǔnywɛ́ yì dó nǔnywɛ́. Ɖo Wèmɛ kán ɔ́ mɛ̀ ɔ́‚ fí lɛ́ɛ wɛ nyí Akpro-Missérété‚ Xɔgbonu‚ Adjohoun. É blǒ mɔ̀ b'á dó ná acɛ mɛ̀bi ní gànsísɔ́ ɔ́. Énɛ́ sín gandòwɛ xwé nɔ̀ kpé nùkún dó nǔ énɛ́ wù ɖè sín azǎn nàbì ɖè ɖyé. Mɛ̀ é kó ɖo azɔ̌wàgɔ̀nù ɔ́ mɛ̀ ée bì wɛ ɖo kànxowɛ ní é ná mɔ̀ gànsɔ́wèmá ɖàgbè ɖòkpó. Nǔnywɛ́ yì dó nǔnywɛ́ jì mɛ̀ nyíkɔ́ yì dó wèmá tɔ́ lɛ́ɛ‚ nú mɛ̀ nyíkɔ́ yìdó wèmá mɛ wègɔ́ énɛ́ ná zɔ́n bɔ tító Cos-Lépi tɔn ɔ́‚ ná yì tà xwédó azɔ̌wàxɛ̌tɔ́ lɛ́ɛ. Ɖo aklùnzǎngbèglá we mɛ ɔ́‚ tòvi é má dó nyí yětɔn wèmá mɛ ɖàyì ǎ èe ná blǒ. .-Ényɔ́blótɔ́ ɖàxó ANT tɔn byɔ́ mɛ̀ nyíkɔ́ yìdó wèmá mɛ tɔ́ lɛ́ɛ ɖɔ yě nì wà nǔ xwédó nǔ é kplɔ́n yě lɛ́ɛ ée ní nǔ bì ná dó yì ganjì. É lɛ́vɔ gɔ́ná ɖɔ mɛ̀ nyíkɔ́ yìdó wèmá mɛ énɛ́ ɖo tògànsísɔ́ linù bó ká lɛ́ɛ ɖo nùkɔn yìyì Bénin tɔn linù. Mɛ̀ nyíkɔ́ yìdó wèmá mɛ tɔ́ lɛ́ɛ ɖè blǒ gbɔ ɔ́‚ sɛ́nbá ée ɖo tèkpɔ́n ɛ́n ée‚ é lɛ́vɔ flín yě. .- Yě mɛ̀ azɔ̀wàtɔ́ ɖè lɛ́ɛ lɔ ɖo gùdó tɔn‚ yě wɛ nyí: Dominique Dah Alisanon (gbɛ̀tàgàn tòkpɔn Wèmɛ tɔn)‚ Marc Fadaïro (CCA Xɔgbonu)‚ Owolabi Kévin Dossou (gbɛ̀tàgàn Xɔgbonu tɔn)‚ Barthélémy Ezoun (gbɛ̀tàgàn Sèmè-Kpodji tɔn) kpó Bernard Gbodjinou (gbɛ̀tàgàn Aguégués tɔn). Nùkɔntɔ́ Capoeira (akpotokwínnyínyí) mɛ̀wigbèjì tɔn‚ gbɛ̀kplékplé yětɔn ɖo Bénin tɔn‚ Mamoudou Fassassi wɛ nyí mɛ̀ è yì ɖo hwe lɛ́kɔ ɖo xóɖɔníwɛkɛtɛn Tokpa tɔn jì ɖo aklùnzǎngbè 18ɔ́ lidosùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè. Kpódó xójlázɔ́wàtɔ́ Félix S. PEPERIPE kpó wɛ nùkɔntɔ́ Capoeira tɔn ɖɔ nǔ bi dó akpotokwínnyínyí afro-brésilien tɔn jì ɖo Bénin. Mamoudou Fassassi tínmɛ nǔ gègè dó Capoeira énɛ́ jì ɖo 104.3 FM tɔn ɔ́ jì. Mamoudou Fassassi tínmɛ lée Capoeira afro-brésilien tɔn énɛ́ ɖo lɔnnyìjìfánkan mɛ gbɔn èe. Mamoudou Fassassi tínmɛ lée Capoeira afro-brésilien tɔn énɛ́ ɔ́ wá Bénin gbɔn ée. Capoeira ɔ́ akpotokwínnyínyí ɖè wɛ bɔ mɛ̀wi kànnumɔ̀nɔ̀ è bɛ̀ ɖó Brésil lɛ́ɛ èe ɖètɔ́n. Un tǔn Capoeira din èe ɔ́‚ é ná ɖo xwè 23 mɔ̀ din‚ yɛwunkɔ́nnyìdówǔ, Only The Strong mɛ wɛ un mɔ̀ ɖè bó bà do ná ɖo mɔ̀gbà ɔ́ jì. Kpódó xɔ́ntɔ́n ce lɛ́ɛ kpó ɔ́‚ mǐ kplɔ́n miɖè lɛ́ɛ. Ɖo 2009ɔ́‚ afɔsɔ́ɖótètɔ́ Brésil tɔn ée ɖo Bénin ée kpó asi tɔn kpó wá kpɔ́n mǐ. É yɛ́ wá dó alɔ mǐ bɔ mǐ dó mɔ̀ Mestre Renato Brésil tɔn bɔ é wá kplɔ́n mǐ. Un wà yì Brésil bó lɛ́ yì kplɔ́n déjí ɖo azɔ̀mɛxwé tɔn gègè. É kó nyí ɖuɖèjìtɔ́ ɖàxó gbɛ ɔ́ tɔn atɔngɔ́. Capoeira kpó ninɔ̀mɛ tɔn kpó. Mestre Mamoudou Fassassi tínmɛ lée Capoeira ɖo lɔnnyìjìfánkan mɛ gbɔn káká bɔ Bénin kó ɖo ɖuɖèjì ɖè mɛ kpɔ́n. É ɖɔ Bénin ɖòkpó wɛ nyí mɛ̀witò é yì agbàhwlɛ́nhlɛ́n ɖàxó gbɛ ɔ́ tɔn ɖo xwè 2018ɔ́ ɖo Azerbaïdjan. «Un nyɔ̀ akpotokwín énɛ́ nyí.» mɔ̀ wɛ Mestre Mamoudou Fassassi. Il lɛ́vɔ tínmɛnǔ dó Capoeira jì. Mestre Mamoudou Fassassi ɖèsú mɔ̀ ɖɔ Capoeira ɖó ala gègè. Mestre Mamoudou Fassassi ɖɔ Capoeira ɖó nùkúnmɛ gègè. Capoeira akpotokwín ɖè lɛ́ɛ ɖɔwun wɛ. Mestre Mamoudou Fassassi tínmɛ ɖɔ nùkɔn yìyì tɔn kó ɖo wexo jɛ wɛ. Mɔ un mɔ bɔ yě ɖo kplɔ́nkplɔ́n wɛ ɖo tòkpɔn lɛ́ɛ mɛ̀ ée ɔ́‚ é su nùkún cémɛ tàwùn. Nǔ lɛ́ɛ ɖo nùkɔn yì wɛ ǎ ɖo gànhɔ̀nyìtɔ́ lɔnnyìjìfánkan tɔn ɔ́‚ ɖi nǔ ní Capoeira ǎ. É ká gɔn gbè má sɛ́dó gànhɔ̀nyìtɔ́ lɔnnyìjìfánkan tɔn ɔ́ ǎ‚ ní nùkɔn yìyì Capoeira tɔn ɔ́ tàmɛ. Nǔ Mestre Fassassi ɔ́‚ tàɖàgbè wɛ Bénin bó ɖo nùkɔntɔ́ lɛ́ɛ mɛ ɖo mɛ̀wigbèjì. Capoeira blǒ nǔ gègè ɖo Bénin. Mestre Mamoudou Fassassi kpà azɔ̌ kpó nyɔwà gànhɔ̀nyìtɔ́ lɔnnyìjìfánkan tɔn‚ Oswald HOMEKY. Nùkɔntɔn ɔ́ nɛ́‚ ɖò Bénin. É nyí è gɔn má tɛ́nkpɔ́n wɛ ǎ‚ è tɛ́nkpɔ́n azɔn gègè ɖo xwè 2016ɔ́ bɔ é ná nǔ ɖè ǎ. Ɖo nǔgbò mɛ̀ ɔ́‚ ní é má nyí akwɛ́ kpó ada ɖyɔ́ ní nǔ gègè acɛkpìkpà Patrice Talon tɔn wɛ ǎ ɔ́‚ é ná kpé bó wá fí énɛ́ ǎ. É kó nyí nǔ wìwà égbé. Gàn Agence nationale de l’aviation civile (ANAC) tɔn‚ Karl Lègba kplé xójlázɔ́wàtɔ́ lɛ́ɛ ɖo tǎtàgbè azǎn 12ɔ́ xwè 2021ɔ́ tɔn gbè bó má awàjìjɛ ée acɛ ná mɛ̀ wèmá é ná jɔmɛhùnjayìtɛn gbɛ ɔ́ tɔn Cardinal Bernadin Gantin ée bó dó ná xɛ́lɛ́ ɖɔ jɔmɛhùnjayìtɛn ɔ́ ɖo ganxìxo élɔ́ mɛ din ɔ́ xwédó nìnɔ̀mɛ kpó sɛ́n kpó bi èe. .-Mɔ̀ wɛ Karl LEGBA gàn Anac tɔn ɖɔ bó xá sɛ́n 131 ée ɖɔ nǔ dó nìnɔ̀mɛ jɔmɛhùnjayìtɛn tɔn ɖo ná ɖó ée wú. Kpódó acɛ wèmá élɔ́ kpó ɔ́‚ jɔmɛhùn gɔ̀nù ée nɔ̀ ɖo wèmá byɔ́ mǐ wɛ lɛ́ ée ɔ́‚ bi ná wà nǔ xá mǐ din xɛ̀si mà ɖè mɛ́. Ɖó yě ná mɔ̀ ɖɔ jɔmɛhùnjayìtɛn ɔ́‚ xwédó sɛ́n lɛ́ɛ bì din. Nyɔnà ɖàgbè wɛ hun hɔn dó Bénin jì ɖo akwɛ́ énɛ́ acɛkpìkpà Patrice Talon tɔn zán ée wú. Gàn Anac ɖɔ « Jɔmɛhùnjayìtɛn Bénin tɔn byɔ́ jɔmɛhùnjayìtɛn é ɖo sɛ́n hwí jì ɖo gbɛ ɔ́ mɛ èe mɛ ɖo Uemoa sín tò 6 gɔ̀nú akpáxwé Onu tɔn ée nɔ̀ kpé nùkún dó Jɔmɛhùnjayìtɛn nù èe wɛ dó zògbèjì. Énɛ́ ɔ́ ná xɛ́lɛ́ wèzìzá é ɖo acɛ nyínyí mɔ̀nyíkɔ́ kɔn ée. Có acɛ wèmá ɔ́ ná jɛ alɔ mɛ̀ ɔ́‚ gàn ANAC tɔn ɔ́ Karl Lègba dó akpá ɖɔ mí ná lɛ́ dó gàn déjí bó ná dó ɖù ɖo acɛ ná mɛ̀ élɔ́ jì. È ná lɔ̀n bɔ acɛ wèmá élɔ Jɔmɛhùnjayìtɛn Kútɔ́nú tɔn mɔ̀ ée ná kú acɛ ǎ. É kpó ɖè din ɔ́‚ é kpó ní gàn azɔ̀xwé jɔmɛhùnjayìtɛn Bénin tɔn (SAB) bɔ é ná dó gan ɖo ayìjayì kpó nìnɔ̀mɛ jɔmɛhùnjayìtɛn tɔn lixo. Gàn Karl Lègba ká gɔn kú má dó ní ANAC kpó SAB kpó nú azɔ̌ énɛ́ yě wà ɖo acɛ wèmá énɛ́ kpáxwé ée. Mɛ̀ ɖòkpó ɖòkpó ká dán azɔ̌ ée ɖo tèkpɔ́n ɛ́n ní nùkɔn yìyì jɔmɛhùnjayìtɛn tɔn ée ǎ. .- Gàn Karl Lègba lɛ́ tínmɛ ɖɔ azɔn nábìɖè wɛ ANAC wá kpɔ́n hwɛ̀ có bó ná acɛ wèmá élɔ́. Hùn‚ ɖòkpé ɔ́ jɛ nyɔnuzàngbè azǎn 20ɔ́ nǔxwásùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè. Mɛ̀ èe má ɖo gbè ɖòkpó ɔ́ dó xá acɛkpìkpà wɛ ǎ èe‚ dó hwyàhwyà tò ɔ́ mɛ‚ dó wezun afɔ ní gàn hwɛɖɔtɔ́‚ sɛ́ túkpɛ́n dó tò ɔ́ mɛ‚ sɛ́ gbètɔ́ lɛ́ɛ dó nǔdósin gbè... Tòklànklànxo é ná dó tò ɔ́ zò ée‚ mɛ̀ɖè lɛ́ɛ kpó ɖo ɖiɖɔ wɛ. Énɛ́ wú wɛ Moele Bénin zɔndó bó byɔ́ tòvi lɛ́ɛ bi ɖɔ yě ni xo fífákàn ní ayijayì xó tòvi lɛ́ɛ tɔn ɔ́‚ ní myá nùkún ní acɛkpìkpà ɔ́. .- Xó ée Moele Bénin kplé xójlázɔ́wàtɔ́ lɛ́ɛ bó ɖɔ ná dó hwyàhwyà ée mɛ̀ ée má ɖo gbè ɖòkpó ɔ́ dó xá acɛkpìkpà wɛ lɛ́ɛ ǎ èe dó tò ɔ́ mɛ tògàn má kó sɔ́ hwenu dɔn ée wú. .- Mɛ̀ ce lɛ́ɛ mì ! Tò mǐtɔn ɔ́ sú akpáxwé tògànsísɔ́ azǎn 11ɔ́ lidosùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè tɔn. Acɛ tòví bǐ kpáa tɔn ɖo ɖuɖèjì có wǔ ká yà mǐ ǎ. .-Ɖó tògànsísɔ́ yì ɖo fífá mɛ có bɔ hwyàhwyà ée tíǐn lɛ́ ée ɔ́‚ gbà fífá tò ɔ́ tɔn dó. Sɔ́jà mǐtɔn ée nɔ̀ kpɔ́n mǐ jì lɛ́ɛ ée ɔ́‚ é lɛ́ gbléwǔ yě. Tòvi lɛ́ɛ nɔ̀ hɛ̀si mɛ̀ bɔ é hin nǔ yě tɔn lɛ́ɛ gblé. .-Mɛ̀ èe má ɖo gbè ɖòkpó ɔ́ dó xá acɛkpìkpà wɛ ǎ èe‚ dó hwyàhwyà tò ɔ́ mɛ‚ dó wezun afɔ ní gàn hwɛɖɔtɔ́‚ sɛ́ túkpɛ́n dó tò ɔ́ mɛ‚ sɛ́ gbètɔ́ lɛ́ɛ dó nǔdósin gbè‚ nǔ tòbùtòbù énɛ́ jɔ có bɔ‚ tòklànklànxo é ná dó tò ɔ́ zò ée‚ mɛ̀ɖè lɛ́ɛ kpó ɖo ɖiɖɔ wɛ bɔ é nyí ɖɔ yě ɖo acɛ tòví bǐ kpáa tɔn tɔn sín kànxowɛ. Xo ée gànhɔ̀nyìtɔ́ xoxo tòkwɛ́gbàjì tɔn ɖɔ ɖo xó ɖɔ nú wɛkɛtɛn tògùdó tɔn ɔ́‚ ná xɛ́lɛ́ nǔ lɛ́ɛ bi tɔn. Ɖo xó tɔn mɛ ɔ́‚ é lɔn bó yì hwyàhwyà ɖo tà ǎ. .-Moele Bénin mɔ̀ ɖɔ tòvi lɛ́ɛ lɔ ɖo ná hɔn ní nǔ baɖabada wìwà. .- Moele Bénin byɔ́ gàn lɛ́ɛ ɖɔ sɛ́nbá ée jɛ xá nǔ énɛ́ lɛ́ɛ ée ɔ́‚ é ní sɔ́ bɔ ɖo énɔ̀ lɛ́ɛ wǔ bó ní nǔ énɛ́ ɖè má sɔ́ jɔ ó. Ní Mawù kpó nǔ mɛ̀sɛ́n lɛ́ɛ kpó ní xo ɖɛ̀ dó mǐ jì. Dakpè Sossou yì ɖɔ nǔ dó Togonù é ɖo Lokossa lɛ́ɛ ée. Tòkpɔnlàgàn ɔ́ blǒ mɔ̀ bó xlɛ́ ɖɔ vìvò tòvi lɛ́ɛ bì tɔn wɛ nyí vìvò mítɔn. É yì ɖɔnǔ dó màlɛ̀nù Adja-Ouèdèmè tɔn lɛ́ɛ ɖo nùblàblà yětɔn hwenu. .- Wannyìnyí'fɔɖiɖè énɛ́ ɔ́‚ víví nú‚ Laurent Kpadé‚ Togonù ée ɖo fínɛ́ lɛ́ ée sín gàn. É dó kú ní Dakpè Sossou ɖo fí nɛ́ wíwá tɔn wú. Laurent Gbogbo dó kú ní ɖɛ̀mɛ̀nù ɔ́ ní alɔgɔ tɔn tɛ́nmɛ̀tɛ́nmɛ̀ lɛ́ɛ ée. .-Aklùnzǎngbè azǎn 2ɔ́ nǔxwásùn tɔn gbè ɔ́‚ Togonù é ɖo Lokossa lɛ́ɛ ée ɖu xwè ɖo Mɔ̀nɔ̀ sín tɔ ɔ́ tó ɖo Athiémé bɔ Dakpè Sossou yì tɛ́ntɔnmɛ. Lìnlìn ée mɛ wɛ súnnú kpó nyɔnu kpó gbɛ̀kplékplémɛ Togonù ée ɖo Lokossa lɛ́ɛ ée tɔn ɖè èe nɛ́. Yě mɔ̀ yě ɖè ɖo aklùnzǎngbè azǎn 2ɔ́ nǔxwásùn tɔn gbè énɛ́ bó dó jɛ awà ɖo kpɔ́ bó lɛ́ dó ɖu tò yětɔn sín yě ɖèsú sí jíjɛ́xwè sín xwèkpéxwènù 61ɔ́ ná. .-Dakpè Sossou yì ɖɔ nǔ dó Togonù é ɖo Lokossa lɛ́ɛ ée. Laurent Gbogbo dó kú ní ɖɛ̀mɛ̀nù ɔ́ ní alɔgɔ tɔn tɛ́nmɛ̀tɛ́nmɛ̀ lɛ́ɛ. .- Han kpó we kpó wɛ yě dó fó xwè énɛ́ ná. Gá tɔn nyí alijlɛ́kpó 1982 bɔ alijlɛ́kpó 1298 ɖo Niger bɔ alijlɛ́kpó 684 ɖo Bénin, akàlòzǐn domɛli Niger-Bénin é ná bɛ̀ é gbè. Nyɔnà ɖàxó wɛ nyí nú tò we lɛ́ɛ ɖo kwɛ́ kpó azɔ̌ kpó lixo. Hùn ɖi Niger ɖɔwun ɔ́‚ é ná gbà nǔ gègè nì tòvi lɛ́ɛ (azɔ̌mɛ̀xwé‚ dotóxwè‚...) Dòmɛ̀li ɔ́ ná gbɔ̀n tòkpɔn atɔ́ɔn‚ tòkpɔnlà 17‚ glètàtòxò 141 mɛ̀. Azɔ̌ énɛ́ ná yì azɔ̌wàtɔ́ 3000 ɖo blǒblǒ tɔn hwenu ní xwè we bó ná yì azɔ̌wàtɔ́ 500 nù tɛgbɛ gbè. Énɛ́ lɛ́ɛ bì ná xlɛ́ ɖɔ Bénin ná ɖu lé azɔ̌ énɛ́ tɔn gègè. Requin FC kpó Dragons de l’Ouémé‚ gbɛ̀tà tàjì we énɛ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ xo bɔ̀lu yětɔn azǎn 9ɔ́ tɔn ɖo bɔ̀luxotɛn René Pleven‚ ɖo aklùnzǎngbè azǎn 16ɔ́ nǔxwásùn xwè 20121ɔ́ tɔn gbè‚ bo xo 0-0. Ɖo bɔ̀luxotɛn René Pleven ɔ́‚ Awissi Awassa lɛ́ɛ xokàn káká có bɔ é ná nǔ ɖè ǎ. Bɔ̀lugbɛ̀tá we lɛ́ɛ ɔ́‚ ɖè kpé ɖèwù bó xo ǎ. Sín azǎn 20ɔ́ xwè 2009ɔ́ tɔn gbè ɔ́‚ è sɔ́ xo bɔ̀lu énɛ́ ɖɔwun ɖè ǎ. Sín xwè 12 mɔ̀ ɖyè ɔ́‚ Requins kpó Dragons sɔ́ kplé bó xo bɔ̀lu 0-0 kpɔ́n ǎ. Mɛ̀ ɖè sín kúkú wɛ nyí mɛ̀ ɖè sín gìngàn. Sɛ́nmɛjɛ̀tɔ́ alijì tɔn lɛ́ɛ wlíwlí bɛ̀ ɖo síbígbè è wàyì èe bɔ kàn sín jì tɔn ɔ́‚ dó alɔ Bènêvi lɛ́ɛ bɔ yě kó ɖo wèmá yětɔn lɛ́ɛ sín kànxo wɛ. Ɖi lée Icône tv ɖɔ gbɔn èe ɔ́‚ wèmá énɛ́ ɔ́‚ 3000 jɛjì wɛ yě nɔ̀ byɔ́ gbè ɖòkpó. Kpànùxwɛ kɛ̀kɛ̀ tɔn é blǒ sín xwè 2014ɔ́ mɛ ée ɔ́‚ énɔ̀ lɛ́ɛ kó yì ǎ. Ɖó é ná kpé mɛ̀ bì wù bó yì ɔ́‚ AnaTT gbɔ ɔ́‚ dó azɔ̀wàtɔ́ jì ní è ɖè. Enɛ́ wù wɛ Rodrigue Michowadou‚ gàn bɔ dó gàn wù Agence Nationale des Transports Terrestres (ANaTT) tɔn ɔ́‚ ná ganjɛwú tòvi lɛ́ɛ ɖɔ kpɔ́súsú yětɔn ɔ́‚ sín azɔ̌ kùn gló mɛ̀ ó hùn kɛ̀kɛ̀ kpó mɔ̀tò nɔ̀ lɛ́ɛ bi kpó ní tɛ́nkpɔ́n bó sɔ́ gbè xá nǔ é byɔ́ yě wɛ è ɖè èe. È ná blǒ kpànùxwɛ lɛ́ɛ bɔ yě ná wàyì ée‚ é kó blǒ lɛ́ɛ ée. .- ANaTT sɔ́ ɖo vìvò ɖèbu ǎ ɖo tòvi lɛ́ɛ ɖè sɔ́ bà nú kpònɔ̀ lɛ́ɛ ná wlí yě ɖo Kpànùxwɛ wù ǎ. ANaTT sín kwɛ́gbà ɔ́‚ kpínkpɔ́n tɔn lɛ́ jɛjì bɔ é ná lɛ́ má mɛ̀ tɔn lɛ́ɛ gbɔn tòxo lɛ́ɛ mɛ bɔ mɛ̀bì ná mɔ̀ tɛn bò blǒ. ALLADA VBC xo akpáxwé tɔn nùkɔn tɔn ɔ́ xá REAL SPORT Parakou tɔn bó xwé 3-0 ɖo aklùnzǎngbè azǎn 16 nǔxwásùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɖo hall des arts Kútɔ́nú tɔn ɖo jonɔ̀ kpínkpɛ́n we nùkún mɛ. Yě mɛ̀ énɛ́ lɛ́ɛ wɛ bɔ̀lu alɔsɔ́xo gàn ɔ́ Ali YARO et de Didier APLOGAN‚ gànhɔ̀nyìtɔ́ xoxo ɔ́ Didier APLOGAN kpódó gàn ALLADA VBC. Gàn yětɔn ɖo awàjìjɛ ɖàxó bɔ̀lugbɛ̀tà tɔn‚ tɔ́n mɛ ɔ́‚ wà yì yě ɖo ahannùtɛn zòxocítɔ́ lɛ́ɛ tɔn. É ká dó akpà ní yě ɖɔ mí ná lɛ́ nɔ̀ yě gùdó déjí hwe bì hwenu‚ ɖɔ yě nì dó gàn. Énɛ́ ɔ́‚ yě ná yì agbàhwlɛ́nhwlɛ́n gbɛ̀tà lɛ́ɛ tɔn‚ Aflíka tɔn. È gbɛ̀ lɛ́ kpó bɔ̀lu xìxo ní gbɛ̀tà 5 ɔ́ ɖèvò. Énɛ́ ɔ́‚ wɛ ná nà gbɛ̀tà ée ná jɛ ALLADA VBC é kó yì tɛnmɛ nùkɔn tɔn ée kpó kɛ́n 15 kpó èe. 3 kpó ɖè din ɔ́‚ è kpó ní bɔ̀lugbɛ̀ bɔ̀lu xìxo kpó nà èe. .-Mì nì lɛ́ tǔn ɖɔ bɔ̀luxìxo mɛ̀ kpáa lɛ́ɛ tɔn Atlantique/Littoral‚ yě ɖo 2ɔ́ xo wɛ AS COTONOU é ɖo agà èe kpó. Sín azǎn nàbì ɖè ɖyè ɔ́‚ nyɔnu hansinɔ nǔxìxógbɛ̀tà nyɔnu lɛ́ɛ tɔn‚ Kabiyéssi Parakou tɔn ɔ́‚ yě ɖo nǔxíxó vàxɔ̀. Ɖo tító «Nyɔnu han'zɔ̌ wàtɔ́ lɛ́ɛ» tɔn ɔ́ mɛ ɔ́‚ yě mà nǔnywɛ́ xá yě ɖè. .- Ɖo azǎn 10 vlàmɛ ɔ́‚ nyɔnu hansinɔ nǔxìxógbɛ̀tà nyɔnu lɛ́ɛ tɔn‚ Kabiyéssi Parakou tɔn ɔ́ kpó yě tɔn ɖɔwun Belgique tɔn xonǔ‚ jìhan bó ɖúwe bó mà nǔnywɛ́ xá yě ɖè ɖo han kpó nyɔnu kpó kpaxwé. Ní nyɔnu hansinɔ Belgique tɔn lɛ́ɛ wa azɔ̌ xá nyɔnu Kabiyéssi tɔn lɛ́ɛ ɔ́‚ ɖo wlɛ́nwín han tɔn kpáxwé ɔ́‚ nyɔnu Kabiyéssi tɔn lɛ́ɛ lɔ̀ ɔ́‚ kplɔ́n hwɛ́ndò nǔxíxó Bénin tɔn lɛ́ɛ yě. .- Ní Jean Gnonlonfoun ɔ́‚ gàn tító ɔ́ tɔn ɔ́‚ lìnlìn wɛ gàn dó adɔmɛ ní nyɔwà nyɔnu hansinɔ Parakou tɔn lɛ́ɛ tɔn ɖo nǔxónù lɛ́ɛ sín akpáxwé. Lée nyɔnu lɛ́ɛ ká wlí bo ní nǔnywɛ́ yì dó nǔnywɛ́ jì gbɔn ée ɔ́‚ é víví nì. Nyɔnu hansinɔ Belgique tɔn lɛ́ɛ lɔ ɔ́‚ yě lɔ kplɔ́n han kpó we kpó hwɛ́ndò tɔn xá nyɔnu hansinɔ Kabiyéssi tɔn lɛ́ɛ. .-Hansinɔ ‚yɛwlìtɔ́ Céline kpó Fanny kpó ɖɔ mí kplɔ́n nyɔnu Kabiyéssi tɔn lɛ́ɛ nǔ ɖè lɛ́ɛ xìxo. Yě sɔ́ mǐ dó hwɛ́ndomɛ nǔxíxó Bénin tɔn mɛ. Mɔ̀ wɛ é ɖɔ. É kpà glàglá ní nǔxíxó cícá énɛ́. Nǔwìwà ɖàgbè wɛ bɔ nyɔnu lɛ́ɛ ká nyí mɛ̀jɔmɛ̀. Ée yě fó akpáxwé nùkɔn tɔn énɛ́ din èe ɔ́‚ nyɔnu hansinɔ Kabiyéssi tɔn lɛ́ɛ lɔ ɔ́‚ ná yì Belgique dɔn ní akpáxwé wegɔ́ ɔ́. Yě ná nǔnywɛ́ yì dó nǔnywɛ́ jì nú azǎn nàbì ɖè bó ná lɛ́ xo nǔ gɔ̀ná. Gée nùnù xɔ ée ɖo màlìnmàlìn dó tògàn gbàsá lɛ́ɛ èe ɔ́‚ è gba bì dò. Nùkɔntɔ́ sɔ́jà lɛ́ɛ tɔn‚ tòkpɔngàn húlɛ̀nù tɔn kponɔ̀ lɛ́ɛ tɔn tínmɛ ɖɔ é ná sɔ́ énɔ̀ lɛ́ɛ yì xɛ́lɛ́ hwɛɖɔtɔ́gàn ɔ́ tò ɔ́ tɔn. Ée Narcisse Gaffan sé xó ɔ́ èe‚ é ká ɖó afɔ jì ǎ. É byɔ́ alɔgɔ ényɔ̀wàtɔ́ lɛ́ɛ bó ɖè kponɔ̀ tɔn lɛ́ɛ nyì ayì ɔ́ jì‚ ɖo ayìhùntɛn gùdó ɖo Kútɔ́nú Zɔngo sín slǎ ɔ́ mɛ ɖo azǎn 18ɔ́ wǒsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè. É wlí géenùtɔ́ gègè. Akɔ́nkpínkpán kponɔ̀ gàn ɔ́ tɔn wɛ zɔn bɔ è gba géenùxɔ énɛ́ bó mɔ̀ ahwanlyánù mà nyí tú gègè bó bɛ́. .- Nǔ énɛ́ ná fɔ́n ayi gɔnu ée nɔ̀ lizà xá azɔ̀gblégblé lɛ́ɛ ée ɖo tò ɔ́ mɛ ée. .- Gée nùnù xɔ ée ɖo màlìnmàlìn dó tògàn gbàsá lɛ́ɛ èe ɔ́‚ è gba bì dò. Akɔ́nkpínkpán kponɔ̀ gàn ɔ́ tɔn wɛ zɔn bɔ è gba géenùxɔ énɛ́ bó mɔ̀ ahwanlyánù mà nyí tú gègè bó bɛ́. .- Nǔ énɛ́ ná fɔ́n ayi gɔnu ée nɔ̀ lizà xá azɔ̀gblégblé lɛ́ɛ ée ɖo tò ɔ́ mɛ ée. É ɖo wùntun Orou Takou‚ azɔ̀wàtɔ́ nùkún ɖéjí ɖàxó ɖòkpó ɖo gànhɔ̀nyìtɔ́ gbàsá akwɛ́ tɔn. Nyɔwà tɔn wɛ zɔ̀n bɔ é nyí agbajìgàn nù ganhɔ̀nyìtɔ́ akwɛ́ tɔn‚ Romuald WADAGNI. .-Gbètà 2019-509 azǎn 14ɔ́ abɔxwísùn xwè 2019ɔ́ tɔn wɛ é sɔ́ ɛ gàn bɔ dó gàn wù títómɛ akàlòzǐn domɛli kùnkùn tɔn ée ná nyí kàn nà é ɖè ɖo nyɔnuzàngbè azǎn 2021ɔ́ ɖo Sèmé-Podji. É ná sɔ́ Bénin kpó tò é lɛ́dò lɛ́ɛ èe kpó yì nùkɔn kpódó gbàsá hùnhùn kpó. Xɔ yɔ̀yɔ̀ ɖè wɛ bó ná ɖɔ nù dó hwɛ́ndo kpó lɔnnyìjìfánkan kpó nù. Gbìgbà ɔ́ ɖo yìyì wɛ ɖo wèmásísɔ́ gɔ́nú Kútɔ́nú tɔn mɛ kpàn nùkɔn bɔ̀luxotɛn René Pleven. Agbàsá hwɛ́ndo kpó lɔnnyìjìfánkan tɔn kpó énɛ́ mɛ ɔ́‚ è ná mɔ̀ bɔlualɔsɔ́xotɛn‚ weɖùɖù xɔ‚ yoga‚ agbànblõtɛn‚ nǔkpɔ́nxɔ́sá‚ kplé xɔ. È kó hun xɔ ɔ́ ní tòvi lɛ́ɛ ǎ‚ hansinɔ nùkún ɖéjí ɖì Mr Eazi Nigéria tɔn kpó Kerozen Côte-d’Ivoire tɔn kpó ɖo gùdó ná bò lɛ́ ɖo glàglá kpà nì Lionel Talon‚ xwénɔ̀. Tító ɖàxó tògàn ɔ́ sín vi tɔn énɛ́ ɔ́ ná zɔ̀n bɔ é ná kɔ́n sɛ́ sín nyɔwàtɔ́ gègè. Nùkɔn yìyì lì hun ní Bénin tò ɔ́ lò. Kpódó agbàsá hwɛ́ndo kpó lɔnnyìjìfánkan tɔn kpó énɛ́ ɔ́‚ Lionel Talon ná sɔ́ Bénin kpó fí ée lɛ́dó lɛ́ɛ kpó cítè ɖo hwɛ́ndo kpó lɔnnyìjìfánkan kpó linù. Sín xwè kó hú wǒ din ɔ́‚ FC Barcelone ɖo tànyìnyɔ̀ bó ɖó bɔ̀luxotɔ́ ɖàgbè gbɛ ɔ́ tɔn ɖi Andrés Iniesta kpó Xavi Hernández ée sɔ́ FC Barcelone kpó Espagne kpó dó agà èe. Nyɔxo yě tɔn ɔ́‚ wɛ nyí agbɔn yě tɔn. Mɛ̀ ká sí hú ɖo agbɔn Andrés Iniesta kpó Xavi Hernández tɔn kpó ? Gbɛ̀tà ɔ́ gɔn mɛ̀ báa? Bɔ̀luxotɔ́ ɖi Philippe Coutinho, André Gomes, Miralem Pjanić, Arthur Melo, Arturo Vidal et Paulinho tɛ́nkpɔ́n có bɔ é ká kó yì Xavi kàbi Iniesta tɔn ǎ. Ɖo bɔ̀luxìxo 2020/21 tɔ hwenu ɔ́‚ FC Barcelone xɛ́lɛ́ tànyìnyɔ̀ é ɖo bò ɖó bɔ̀luxotɔ́ ɖàgbè énɛ́ lɛ́ɛ èe. Ɖo carte tactique mɛ̀ ɔ́‚ Frenkie Jong tɔn wɛ nyí nùkún ɖéjí ée ɖo gbɛ̀tà Blaugrana tɔn mɛ ní bɔ̀lu hwenu élɔ́ èe‚ é nɔ̀ gɔn bǐ dó ǎ. Sergio Busquets hùzù nùkún ɖéjí ée ná dó alɔ bɔ̀lukplɔ́nmɛ̀tɔ́ Pays-Bas tɔn ɖo lìnlìn tɔn mɛ. Mɛ̀ gùdó gùdó tɔn ɔ́ wɛ Pedri‚ ényɔ̀xótɔ́ xwè 18 mɛ vi ɖo bɔ̀lugbɛ̀tà ɖàxó gbɛ ɔ́ tɔn mɛ. Ɖó ényɔ̀xotɔ́ atɔn ɖè lɛ́ɛ èe ɖo bɔ̀luxotɛn ɔ́ jì èe wú ɔ́‚ yě mɛ̀ ɖè lɛ́ɛ ɖo ayìjyɔ́jyɔ́ bó ɖo Mawù ylɔ̀ wɛ ɖì Riqui Puig‚ éyɔ̀wàtɔ́ Masia tɔn. Ée jonɔ̀ Pays-Bas tɔn wà ée ɔ́‚ nǔ ée myá nùkún ní ée‚ wɛ nyí bɔ̀lu gbɛ̀tà ɖàgbè sɔ́ jínjɔ́n ayì. Tínmɛ tɔn ɔ́ wɛ mɛ̀ xóxó lɛ́ɛ ɖyɔ́ xá jɔwunjɔja yɔ̀yɔ̀ lɛ́ɛ. Koeman sɔ́ ɖɔ bɔ̀luxotɔ́ lɛ́ɛ ná tǔn yěɖè gàn hwɛ có bó bɛ̀ nǔ ée myá nùkún ní ée ǎ. Ɖi lée xójlázɔ̀wàtɔ́ lɛ́ɛ ɖɔ gbɔn ée ɔ́ Koeman jló ɖɔ Carles Aleña kpó Riqui Puig kpó ní jó gbɛ̀tà ɔ́ do. Bɔ̀luxotɔ́ we énɛ́ lɛ́ɛ mɔ̀ ɖɔ tànyìnyɔ́ ɖè kún sɔ́ kpó nú émí ɖo gbɛ̀tà ɔ́ mɛ ò. Xójlázɔ̀wàtɔ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ é kpácá ɖo lée é sɔ́ bɔ̀luxotɔ́ Espagne tɔn we énɛ́ lɛ́ɛ ní tàjì gbɔn ée. Riqui Puig ɖè éɖé xlɛ́ tàwùn ɖo Quique Setién gblɔ̀ bó lɛ́ɛ nyí bɔ̀luxotɔ́ téwúngbéjú. Ɖèvò ɔ́‚ Aleña ɔ́ xwè 23 ɖo wɛ éɖè din bɔ énɛ́ hin ɔ́‚ é ná dó alɔ ɛ̀ bɔ é ná ɖè tà tɔ́n ɖo Barça mɛ. Ée‚ yě ɖɔ nǔ tɔn kpé ɔ́‚ è cí ɖɔ nǔ ée Puig sín mɛ̀si ɖɔ ní ée ɔ́‚ é blǒ ɖéjí ɖɔwun. Koeman kó nyí bɔ̀lukplɔ́nmɛ̀tɔ́ fífá hwɛ sɔ́ kɛ mɛ tɔ́ ɖè ǎ. Nǔ é zìn ɔ́‚ bɔ̀luxìxo Puig tɔn ɔ́ ná tɔ́n nùkún. Xìxà 12 xotɔ́ FC Barcelone tɔn ɔ́‚ sɔ́ ɖó tànyìny ɔ̀ ɖàxó ɖé ǎ. Có bɔ é ká ɖo gandowɛ bó ná dó ɖè tà tɔ́n. Catalannù ɔ́ blǒ gbɔ káká èe ɔ́‚ wà ɖyɔ́ ɖo bɔ̀lu'xo hwenu ɖòkpó. Kpódó ényɔxòtɔ́ jɔwunjɔja lɛ́ɛ kpó ɔ́‚ gbɛ̀tà énɛ́ ɔ́ hín ɔ́‚ é ná lɛ́kɔ wá. Wà nǔ xá bɔ̀lukplɔ́nmɛ̀tɔ́ kpó gàn lɛ́ɛ sín kplékplémɛ ée ɖó jìɖè dó bɔ̀luxotɔ́ jɔwunjɔja lɛ́ɛ wù ée ɔ́‚ ɖuɖèjì li hun ní Catalans sín afɔsɔ́ɖotètɔ́ lɛ́ɛ wɛ éɖè. Có bɔ Riqui Puig nyí bɔ̀luxotɔ́ jɔwunjɔja é ɖó tànyìnyɔ́ bó mɔ̀ jiɖè ɖó dó mɛ̀ wǔ ée ǎ. vògbìngbɔn ée ɖo yě tɛ́ntín ée wɛ nyí Pedri xo bɔ̀lu ní cɛ́cú 2974 bɔ Frenkie ɔ́ ká kó xo ní cɛ́cú 3768 kpɔ́n ɖo gbɛ̀tà Blaugrana tɔn ɔ́ mɛ. Koeman ɖɔ mí mɔ̀ bɔ̀luxotɔ́ téwúngbéjú ɖòkpó có bɔ azɔ̌ ée ɖo tèkpɔ́n jonɔ̀ Pays-Basnù énɛ́ ée sukpɔ́. 3 ɖo ná xo bɔ̀lu tàwùn bó ná dó xɛ́lɛ́ agbɔn tɔn. Bɔ̀luxotɔ́ énɛ́ mɔ̀ ɖɔ azɔ̌ ɖàxó wɛ ɖo tèkpɔ́n mi ɖo bɔ̀luxìxo élɔ́ ɔ́ hwenù ɖo gbɛ̀ énɛ́ mɛ. Nǔ ɖòkpó ɔ́ wɛ Pedri lɔ ɖo ná lìn. Xwè 18 ɖo wɛ jɛn éɖè bó kà ná xo bɔlu xá agbɔnɔ̀ lɛ́ɛ. Hwenu ɖè lɛ́ɛ nú tǐn ɖo bɔluxìxo élɔ́ hwenu bɔ nǔ nɔ̀ cikɔ nú yě mɛ̀ we lɛ́ɛ. E kó ɖɔ énɛ́ gànnàgànnà hwɛ có bɔ yě xo bɔ̀lu xá Real Madrid. Ɖo bɔ̀luxìxo tàjì ɔ̀ hwenu ɔ́‚ ɖo FC Barcelone mɛ ɔ́‚ yě dògàn bó ɖè yěɖè xlɛ́. È sǐ sɔ́ kɛ Barça ǎ bɔ Real Madrid hin ɔ́‚ é ná sɔ́ tɛ́ntínxótɔ́ Koeman tɔn dèmɛ ɖo akpáxwé nùkɔn tɔn ɔ́‚ hwenu. É ná nyí tɛ́ntínxótɔ́ atɔn lɛ́ wɛ nyí nùkún ɖéjí ɔ́‚ mɛ̀ cyácyá ɔ́ ɖo ná xwédó bɔ̀lu yě xo wàyì ée. É ɖókpó sín bɔ̀luxìxo kpé ǎ. É cí gbɔn mɔ̀ ɔ́‚ Pedri, Moriba kpó Puig kpó jɛ́n ná nyí agbɔnnɔ̀ Catalan tɔn tɛgbɛ. Agbàhwlɛ́nhwlɛ́n ɔ́ ɖo ná xwédó ali jlɔ̀jlɔ́ nù nùkɔn yìyì mɛ̀ ɖòkpó ɖòkpó tɔn. Énɛ́ ná dó alɔ bɔ̀luxotɔ́ lɛ́ɛ bɔ yě ná ɖè nyɔxo yětɔn xlɛ́ bɔ hwenu ɖè sɔ́ ná ɖè ní agbàhwlɛ́nhwlɛ́n mɛ̀ ɖòkpó tɔn ǎ. Nùkɔn yìyì tɛ́ntínxotɔ́ atɔn énɛ́ lɛ́ɛ tɔn ɔ́‚ ná nyɔ́ hú mɛ̀ ɖèvò yì bà. Masia kó lɛ́ xɛ́lɛ́ ɖɔ bɔ̀luxotɔ́ xíxɔ́ akwɛ́ wósúwósú wɛ nyí nǔ ò. Ɖo akpà ɖòkpó xwé ɔ́‚ nyɔxotɔ́ lɛ́ɛ ɔ́‚ ɖo ná lìn nùkɔn yìyì yě ɖèsú tɔn. Nù bɔ̀luxotɔ́ Espagne tɔn ɔ́‚ ná xlɛ́ agbɔn tɔn ɔ́‚ é ɖó ná nɔ̀ xo bɔ̀lu hwɛhwɛ. Bɔ̀lugbɛ̀tà nùkɔntɔn ɔ́ ká kó xlɛ́ agbɔn tɔn ǎ. Bɔ̀luxìxo hwenu ɖèvò bó nù Puig lɛ́ nɔ̀ ayìjyɔ́jyɔ́ ɔ́‚ é ná wà nǔ dó wǔtú tɔn. Énɛ́ wú wɛ nà ó zɔ́n bɔ kɔlílɛ́ byɔ́ tàmɛ ní Aleña. É ɖo mɔ̀ có ɖɛ́ɖɛ̀ ɔ́ Puig hin ɔ́‚ é ná mɔ̀ jìɖèdómɛ̀wù bɔ̀lukplɔ́npɛ̀tɔ́ ɔ́ tɔn. Bɔ̀luxotɔ́ tɛ́ntínmɛ̀ tɔn élɔ́ ká jɛ̀ xá bɔ̀lu gɔnu nùkɔntɔn mɛ ní nɔ̀ à! xó ɖè nyí yě mɛ̀ Puig kabì Pedri, Puig kabì Ilaix Moriba tɔn ǎ‚ FC Barcelone wɛ ná dógàn b'á yì yě mɛ̀ atɔn ɖo yě mɛ̀ énɛ́ lɛ́ɛ mɛ̀. Kpódó tànyínyɔ́ tɔn kpó ɔ́‚ Barça ɖo ná tǔn lé èe é ná ɖu lé tɔn gbɔn bó ná ɖuɖèjì ée. Kplé kpǎà gbɛ̀kplékplé tòkpɔnlà lɛ́ɛ tɔn (ANCB)‚ è blǒ 4ɔ́. Ɖo tɛ̌nígbè azǎn 21ɔ́ wǒsùn xwè 2020 tɔn gbè ɔ́‚ yě lɛ́ sɔ́ Luc Sètondji ATROKPO‚ tòkpɔnlàgàn Kútɔ́nú tɔn din tɔn ɔ́‚ ɖó zìnkpó ANCB tɔn ɔ́ jì. Mɛ̀ ɖòkpó ɔ́ jín lɛ́ ɖyɔ́ éɖé. Tòkpɔnlàgàn bì lɛ̀vɔ sɔ́ sɔ́ Luc Sètondji ATROKPO ɖo yě nù. Nyɔwàtɔn wú wɛ zɔ́n bɔ é lɛ́ sɔ́ ɛ́ ɖo zìnkpo ɔ́ jì. .- Acɛkpìkpà tòkpɔnlàgàn gàn ɔ́ tɔn atɔngɔ́‚ xwè atɔ́ɔn tɔn ɔ́ mɛ ɔ́‚ é wà azɔ̌ gègè ɖò tòkpɔnlà Bènɛ̂tɔn lɛ́ɛ bì mɛ. Akɔjijɛ 16 ɖo wɛ ylɔ́ nyɔwà tɔn nyíkɔ́ bɔ akwɛ́sɛ́xwetɛn gbɛ ɔ́ tɔn (Banque Mondiale) lɔ ɖè mɛ è kà ná wɔn gandidó acɛkpìkpà Patrice Talon tɔn ée yě ɖekúnnú ná ée ǎ. Nǔ énɛ́ bì wɛ é blǒ có bɔ kplé kpáa 4ɔ́ bɛ́. Nǔ énɛ́ wɛ gànhɔ̀nyìtɔ́ acɛkpìkpà sɛ afɔ wá dokɔ tɔn‚ Alassane SEIDOU blǒ bɔ é zɔn bɔ é dó sɔ́ azɔ̌wàgɔ́nù ɔ́ jínjɔ́nayì ní nyɔwà ɔ́‚ ná dó dín dé nú. Nyɔnu we ɖo yě mɛ̀ 15 lɛ́ɛ mɛ: 1- Gàn : Luc Sètondji ATROKPO, tòkpɔnlàgàn Kútɔ́nú tɔn - gàn bɔ dó gàn wù 2ɔ́ : Cyriaque DOMINGO, tòkpɔnlàgàn Houéyogbé tɔn. Nǔ ée sútà ní kplé kpáa 4ɔ́ (ANCB) Akɔjijɛ 16 ɖo wɛ ylɔ́ nyɔwà tɔn nyíkɔ́ bɔ akwɛ́sɛ́xwetɛn gbɛ ɔ́ tɔn (Banque Mondiale) lɔ ɖè mɛ è kà ná wɔn gandidó acɛkpìkpà Patrice Talon tɔn ée yě ɖekúnnú ná ée ǎ. Nǔ énɛ́ bì wɛ é blǒ có bɔ kplé kpáa 4ɔ́ bɛ́. .-Nyɔwàtɔn wú wɛ zɔ́n bɔ é lɛ́ sɔ́ ɛ́ ɖo zìnkpo ɔ́ jì. .- Acɛkpìkpà tòkpɔnlàgàn gàn ɔ́ tɔn atɔngɔ́‚ xwè atɔ́ɔn tɔn ɔ́ mɛ ɔ́‚ é wà azɔ̌ gègè ɖò tòkpɔnlà Bènɛ̂tɔn lɛ́ɛ bì mɛ. .- Nǔ énɛ́ bì wɛ é blǒ có bɔ kplé kpáa 4ɔ́ bɛ́. Nyɔnu we ɖo yě mɛ̀ 15 lɛ́ɛ mɛ: 1- Gàn : Luc Sètondji ATROKPO, tòkpɔnlàgàn Kútɔ́nú tɔn - gàn bɔ dó gàn wù 2ɔ́ : Cyriaque DOMINGO, tòkpɔnlàgàn Houéyogbé tɔn. Nǔ ée sútà ní kplé kpáa 4ɔ́ (ANCB)Wègbòjìnɔ̀tɔ́ ɖàxó: Malick GOMINA, tòkpɔnlàgàn Djougou tɔn - Wègbòjìnɔ̀tɔ́ bɔɖèwù : Auguste AHIHOUNNOU, tòkpɔnlàgàn Covè tɔn - Akwɛ́gbàjìnɔ̀tɔ́ ɖàxó : Charlemagne YANKOTY, tòkpɔnlàgàn Xɔgbonu tɔn- Akwɛ́gbàjìnɔ̀tɔ́ bɔɖèwù : Zimé INOUSSA, tòkpɔnlàgàn Parakou tɔn - Wègbòjìnɔ̀tɔ́ sin kpáxwé kpó ayìjlàɖó kpó: Abdoulaye ALASSANI, tòkpɔnlàgàn Pèrèrè- Wègbòjìnɔ̀tɔ́ nyɔnu lɛ́ɛ kpó tòxó tɔn kpó : Lucie SESSINOU, tòkpɔnlàgàn Kétou tɔn- Wègbòjìnɔ̀tɔ́ tòkpɔnlà lɛ́ɛ tɛ́ntín tɔn chargé de l’intercommunalité: Rigobert TOZO, tòkpɔnlàgàn Toviklin- Wègbòjìnɔ̀tɔ́ ODD tɔn: Gabriel GANHOUTODE, tòkpɔnlàgàn Avrankou tɔn- Wègbòjìnɔ̀tɔ́ glè kpó ayìkúngbàn tɔn kpó gbɛmɛdɔ̀kun tɔn kpó: Firmin AKPO, tòkpɔnlàgàn Ouessè tɔn- Wègbòjìnɔ̀tɔ́ nǔnywɛ́ yì dó nǔnywɛ́ jì kpáxwé: Didier KOUANDE-SOUNON, tòkpɔnlàgàn Kouandé tɔn- Wègbòjìnɔ̀tɔ́ nǔxwícíxwící lixo tɔn Irène BEHANZIN, gàn bɔ dó gàn wù 3ɔ́ tòkpɔnlàgàn Kútɔ́nú tɔn Bénin kpó BEI kpó dó alɔ akɔjijɛ yětɔn sín wèmá mɛ ɖo nyɔnuzàngbè azǎn 20ɔ́ xwè 2021ɔ́ tɔn gbè ɖo zàli xá Covid-19 linù. Akwɛ́ liva 91,7 francs CFA, dó euros mɛ nyí 140, wɛ nyí kwɛ́ Banque européenne d’investissement (BEI) nyà èe, liva 72,1 FCFA ná jlá ayì ɖò‚ ɖo jǐ kpáxwé‚ liva 19,6 FCFA ná nɔ̀ zàli xá Covid-19 linù. Maria SHAW-BARRAGAN, gàn BEI tɔn, kpó Romuald WADAGNI, gànhɔ̀nyìtɔ́ akwɛ́ tɔn kpó wɛ dó alɔ wèmá énɛ́ mɛ ɖo Sylvia HARTLEIF‚ nùkún kpéɖèwú mɛ̀sɛ́dó Union Européenne tɔn ée ɖo Bénin èe mɛ. Nú José TONATO, gànhɔ̀nyìtɔ́ gbɛmɛdɔkùn tɔn, tító élɔ́ ɔ́ ná dó zɔ́n bɔ ayìjlàɖó ɖo jǐ kpáxwé ná tǐn ɖo tòxo tántɔ̀n mɛ: Xɔgbonu, Abomey-Calavi, Sèmè-Podji, Ouidah, Abomey, Bohicon, Parakou et Natitingou. Gànhɔ̀nyìtɔ́ lànmɛ ná nɔ̀ gànjì tɔn‚ Benjamin HOUNKPATIN ɖɔ ée‚ è sɔ́ ɖó Covid-19 sín akpáxwé ná dó alɔ mɛ̀ ɖo zàli xá azɔn ɔ́ sín akpáxwé. Gàn BEI tɔn ɖɔ akɔjìjɛ̀ Bénin tɔn kpó BEI tɔn kpó ɔ́‚ akɔjìjɛ̀ mà nà wɔn gbèɖè wɛ. .- Francesca Di MAURO ée ɖo Union Européenne kpáxwé ée ɖɔ nǔ dó Aflíka nù ée kpó gàn mɛ̀sɛ́dó Union Européenne ée ɖo Bénin lɛ́ɛ tɔn ‚ ná ganjɛwú ɖɔ Europe ná nɔ̀ Bénin gùdó ɖo nùkɔn yìyì sín alinu. Ɖi lée docteur Komi Koutché ɖɔ gbɔn ɖo rfi jì ɖo nǔwìwà Christophe Boisbouvier tɔn mɛ èe ɔ́‚ Bénin wɛ nyí tò èe ɖo títómɛ ɖuɖèjì tɔn ɖo Covid-19 lixo èe. Facebook sín mɔ̀kàn ɔ́ jì wɛ è mɔ̀ ɖè ɖo rfi sín dò wù. Gànhɔ̀yìtɔ́ xoxo nùkɔn tɔn tògàn xoxo Boni Yayi tɔn‚ agbàhwlɛ́ntɔ́ màɖuɖèjì tògànsísɔ́ xwè 2016ɔ́ mɛ tɔn‚ Lionel Zinsou ɖɔ ɖo France 24 ɖo sɔ̀ tɛ̌nígbè ɖɔ akwɛ́zìnkàn tò mítɔn tɔn‚ akwɛ́zínkàn téwúngbéjú. É lɛ́ ɖɔ akwɛ́zìnkàn Bénin tɔn ɖo sùn tɛ́nɛ́ mɛ +2% hwenu mɛ̀wi tò ɖèvò tɔn ɖo -1% èe. Hùn‚ é byɔ́ ɖɔ Bénin wá kplé tò ɖèɖè kwɛ́zìnkàn yětɔn ɖo vɔvɔ mɛ ǎ. Yɛkàn énɛ́ mɛ wɛ gànhɔ̀nyìtɔ́ Bénin tɔn‚ Romuald WADAGNI‚ ée sɔ́ tògàn Patrice Talon sín afɔɖotè‚ bó byɔ́ ɖɔ è má dɔn nǔ gbɔn akwɛ́ tò lɛ́ɛ nyà èe jì ó bó nú akwɛ́ ɖàxó ɖèvò nyìnyà wá gló yě ó. Nú Romuald WADAGNI‚ nínɔ̀mɛ è ná bà bɔ akwɛ́ ɖàxó ée ná dɔn tò yì nùkɔn èe‚ é ná mɔ̀ kpó súvì kpɛvi kpó ée. .É mà blǒ mɔ̀ ǎ ɔ́‚ alɔ tɛ́ nú mɛ̀ jɛ́n é ná ɖè tɛgbɛ. Ní azɔn nùkɔntɔn ɖo gbɛ ɔ́ mɛ ɔ́‚ yě ná xo bɔ̀lu'gbàhwlɛ́nhwlɛ́n gùdó tɔn ɔ́ kplékplé mɛ mɛ̀witò lɛ́ɛ tɔn ɔ́ (CAF)‚ è ná xo ɖo Bénin. Bɔ̀luxìxo è sɔ́ ɖo azǎn 10ɔ́ lyàsùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè èe ɔ́‚ CAF mɔ̀ ɖɔ bɔ̀luxotɛn Casablancais tɔn ɖo Maroc kpó Caire tɔn kpó ɖo Egypte kún jɛ́ xá sɔ bɔ̀luxotɛn Mathieu Kérékou‚ Bénin tɔn ó. Hùn‚ mɔ̀ wɛ bɔ̀luxotɛn Mathieu Kérékou‚ Bénin tɔn‚ ée‚ è lɛ́vɔjɔ ée‚ ná nyí sísɔ́ tɔ́. È nì tǔn ɖɔ buffles Borgou tɔn wɛ sɔ́ Bénin sín afɔ sɔ́ ɖó tè ɖo agbàhwlɛ́nhwlɛ́n énɛ́‚ è kà kó xo yě. Bɔ̀lukplɔ́nmɛ̀tɔ́ flànsé‚ è nùkɔn yìyì bɔ̀lu gbɛ̀tà Bénin tɔn sín kɔ nɔ̀ xwǐ ée ɔ́ kpó ɖo gàn dò wɛ. É kpó ɖo bɔ̀luxotɔ́ yɔ̀yɔ̀ bà wɛ. .- È yì ɖɔ nǔ dó tɛ́ntínmɛxotɔ́ Adigo‚ xwè 20 vi èe ɖo bɔ̀lu xo wɛ ɖo Borussia Vft Mönchengladbach kpó mɛ̀ ɖèvò lɛ́ɛ kpàn. È yì bɔ̀lukplɔ́nmɛ̀tɔ́ Michel Dussuyer ɖo nǔwìwà «Week-end à tout vent» ɖo xóɖɔnùwɛkɛtɛn Tokpa tɔn bɔ é lɛ́kɔ wà xótà gègè jì bó lɛ́ ɖɔ xó dó bɔ̀luxotɔ́ tò we mɛ tɔn lɛ́ɛ. Xwè 10 gùdó mɛ wɛ Bénin lɛ́ɛ wà CAN ɖo xwè 2019ɔ́ mɛ. Hùn‚ è jɛ xá bɔ mǐ ná lɛ́ gó sín ali énɛ́ jì ǎ. Can 2021 mà yì ɔ́‚ è ná nyí kàn wìnwɛ́n nùkɔn yìyì ée ɖo tè èe tɔn. «Énɛ́ gùdó ɔ́‚ mǐ ná wá ɖɔ kúpú gbɛ ɔ́ tɔn xó.»mɔ̀ wɛ Michel Dussuyer ɖɔ gbɔn ɖo xóɖɔnùwɛkɛtɛn Tokpa tɔn jì. É ɖɔ mí kpó ɖo xó ɖɔ xá Adigo (tɛ́ntínmɛxotɔ́ Adigo‚ xwè 20 vi èe ɖo bɔ̀lu xo wɛ ɖo Borussia Vft Mönchengladbach) Un kpó ɖo xó ɖɔ xá tɔ́ tɔn kpó éyɛ́ kpó (Dilano Adigo, Benêvi‚ bɔ̀luxotɔ́ gbɛ ɔ́ tɔn). Nùkɔnmɛ ná nyɔ́ nú afɔbɔ̀luxogbɛ̀ tò ɔ́ tɔn sín wùntun nɛ́. Lìnlìn ɖàgbè nɛ́ bɔ gàn kpó ahwan kpó bì ɖo ná cán godo. Sɔ tɛ̌nígbè azǎn 20ɔ́ wǒsùn xwè 2020ɔ́ é wáyì ée ɔ́‚ kɔ́bɛ́hún kpó agbandɔnhún kpó wɛ yí sɔ́ ɖiɖè akwɛ́wékwín tɔn‚ wùntun fcbe tɔn‚ ée ɖo tògàn xoxo Boni Yayi sín hɔntó ɖo Parakou ée. É ná xɛ̀lɛ́ ɖɔ tògàn xoxo Boni Yayi dó gùdó bì tòxóɖɔgbɛ̀ fcbe bì sésé bó sɔ́ éɖé jó ní tòxóɖɔgbɛ̀ Les démocrates. Ní nùkɔntɔn ɖo gbɛ ɔ́ mɛ ɔ́‚ Bénin ná nyí‚ ɖo màlínmàlínmɛ‚ alikpléhɔnkántɛn ní akàlòzǐn nǔ lɛ́ɛ tɔn ɖo Aflíka hweyìxɔgbèjì. Covid-19 wú wɛ zɔ̀n bɔ azɔ̌ dómɛ̀li akàlòzǐn tɔn Bénin-Niger ɔ́ xwè ɖòkpó gùdó wɛ è wá ɖo nǔ hun sín nù wɛ din. .-Gànhɔnyítɔ́ Aboulaye Bio Tchané nyì kàn nù azɔ̌ dómɛ̀li akàlòzǐn tɔn‚ sɔ̀ nyɔ̀nùzǎngbè azǎn 20ɔ́ xwè 2021ɔ́ è wàyi èe ɖò Sèmè-Podji sín nɔtɛn ɔ́ jì. .-Ɖò kàn nyí ní nǔ dò mɛ ɔ́‚ ɖo gànhɔnyítɔ́ Samou Séïdou Adambi‚ gànhɔnyítɔ́ ayìdɔkún tɔn‚ nùkɔnɖéjí tòkpɔnlà Sèmè-Podji‚ gàn Niger tɔn lɛ́ɛ‚ kpó akɔjɛxámǐtɔ́ Chine tɔn lɛ́ɛ kpó ‚ mɛ̀ 2ɔ́ acɛkpìkpà ɔ́ tɔn ɖè awàjìjɛ́ tɔn xlɛ́ ɖo ɖuɖèjì tító élɔ́ ɖo dó Covid-19 jì èe wú. Kànnyìnyì nǔwìwà énɛ́ ɔ́‚ hun ali nú títómɛ agban kun yì tòmɛ tɔn ɖo Bénin. «Dómɛ̀li akàlòzǐn tɔn énɛ́ ɔ́‚ byɔ́ agban kun yì tòmɛ xá Niger.» Nǔ énɛ́ ɔ́‚ ná nà hlɔ̀nhlɔ́n Niger ɖo akàlòzǐn kún yì tòmɛ li jì bó ká ná lɛ́ sɔ́‚ nǔwàdókpɔ́ ée ɖo Niger-Bénin-Chine tɛ́ntín ée‚ yì agà. Tò nùkɔntɔn è sɔ́ ée wɛ nyí Tchad. «Amɔ̀ tògàn Patrice Talon dó afɔ mɛ bɔ mǐ yí dɔn títómɛ liva 600 tɔn .» Mɔ̀ wɛ gànhɔ̀nyìtɔ́ Samou Adambi ɖɔ bo ká lɛ́ ɖɔ waɖèjì títómɛ élɔ tɔn ɔ́ wɛ lìnlìn ce bì ɖó é xwédó lìnlìn tògàn ɔ́ tɔn. .-Azɔ̌ 3000 jɛjì hun hɔn nú jɔwunjɔja lɛ́ɛ. .-Azɔ̌xwé West Africa Oil Pipeline Benin Company wɛ ɖo liva 608 énɛ́ ná zán wɛ. Azɔ̌ ɖàxó énɛ́ ná wà wɛ éɖè bɔ gàn Benê tɔn lɛ́ɛ kpó azɔ̌xwé gàn Chine tɔn kpó dó alɔ tɔn wèmà mɛ ɖo Beijing èe ɔ́‚ nǔ ɖàgbè tàwùn wɛ nyí nú jɔwunjɔja lɛ́ɛ ɖo azɔ̌ lixo ɖo azɔ̌ 3000 wɛ ɖo ná tɔ́n sín mɛ wɛ azɔ̌wìwà ɔ́ hwenu. Xwè we azɔ̌wìwà tɔn lɛ́ɛ fó wàyì ɔ́‚ è ná yí mɛ̀ 300 ní domɛ akàlòzǐn tɔn ɔ́ sín zìnzán. Azɔ̌ élɔ́ ná dó alɔ Niger bɔ é ná hin nǔ ée kúnkplá akàlòzǐn gbɔn hu lì jì. Azɔ̌ nyí 2000km bɔ 685 ɖo Benê‚ dogbò fífónù tɔn ɔ́‚ ná nɔ̀ Sèmè-Podji‚ gbìngbɔntɛn ɖòkpó ná nɔ Gogounou‚ ɖòkpó ná nɔ Tchaourou‚ dogbò fífónù tɔn ɔ́‚ ná nɔ hu ɔ́ jì. .-Dòmɛ̀li ɔ́ ná gbɔ̀n tòkpɔn atɔ́ɔn‚ tòkpɔnlà 17‚ glètàtòxò 141 mɛ̀. Nùkɔn yìyì sín ali ɔ hun ɖo acɛkpìkpà tògàn Patrice Talon ée lìn nǔ ɖàxó ná blǒ ní tò ɔ́ èe tɔn glɔ́. Gànhɔ̀nyìtɔ́ lɛ́ɛ sín hɔ̀nyìyì azǎn 23ɔ́ xwè 2020ɔ́ ɖè axi nù ɖɔ nǔ dò tɔ lɛ́ɛ kpó. Sɛ́n yɔ̀yɔ̀ éɖè tɔn ée‚ sɔ́ gbɛ̀vi lɛ́ɛ wá ɖo 06. Yě gó sín 12 bó wá tɔ́n ɖo 06. Mɛ̀ ɖèkpó kɛ́ɖɛ́ wɛ ǎ‚ é lɛ́ hwín kwɛ́ sín livi 2 sɔ́ yì 4 bó ná dó‚ d'alɔ mɛ̀ èe ɖè nù lɛ́ɛ ɖo kwɛ́ zínzán yětɔn lɛ́ɛ mɛ. Títómɛ énɛ́ ɔ́‚ ná zɔ́n bɔ azɔ̌ sɔ́ ní mɛ̀ ɔ́‚ ná lɛ́ nyɔ́ blǒ déjí. Ayǐ ɖo hìnhɔ̀n wɛ dó ayǐ jì ɔ́‚ sɛ́n húzú húzú acɛkpìkpà Patrice Talon tɔn ɔ́‚ nɔ̀ ɖo jijɛ jì wɛ ɖo tòvi lɛ́ɛ ná ɖɔ ɖàgbè tɔn wù. .-Gànhɔ̀nyìtɔ́ lɛ́ɛ sín hɔ̀nyìyì azǎn 23ɔ́ xwè 2020ɔ́ tɔn gbè tɔ́n ɔ́‚ vlɔ́ nǔ ɖɔ dó azɔ̌ sɔ́ nù mɛ̀ tɔ́ lɛ́ɛ ɖó we. Ayǐ ɖo hìnhɔ̀n wɛ dó ayǐ jì ɔ́‚ sɛ́n húzú húzú acɛkpìkpà Patrice Talon tɔn ɔ́‚ nɔ̀ ɖo jijɛ jì wɛ ɖo tòvi lɛ́ɛ ná ɖɔ ɖàgbè tɔn wù. Tàkwɛ́ lɛ́ɛ ɖo ná lɛ́kɔ wá ní axɔ́sú ɔ́‚ bɔ é ná zé dó wà tòxɔ. Wɛ́ndówèmá N°504 MEF/CAB/SGM/DGI/DLC-DPSE azǎn 23ɔ́ lidosùn xwè 2021ɔ́ tɔn gbè tɔ̀n‚ ée gàn kùzùxwé ɔ́ tɔn‚ Nicolas Yénoussi dó alɔmɛ èe ɖo ɖiɖɔ wɛ ɖɔ un s'axɔ́ wèmá ɔ́‚ ɖó ná xwédó títómɛ é sɔ́ ɖo tè èe. Gbɔn mɔ̀ ɔ́‚ nǔ lɛ́ɛ bì jɛ wɛn lò. Wɛ́ndówèmá énɛ́ ɔ́‚ flín 162 bis et 1084-40 sɛ́n kùzù tɔn‚ mɛ̀ bì ɖó ná zán un sú wèmá sɛ́n tɔn. Mɛ̀ ɖèbù sɔ́ xɔ nǔ hùn‚ ní nɔ́ byɔ́ un sú wèmá sɛ́n tɔn. .-Tàkwɛ́ lɛ́ɛ ɖo ná lɛ́kɔ wá ní axɔ́sú ɔ́‚ bɔ é ná zé dó wà tòxɔ. Nǔ lɛ́ɛ bì jɛ wɛn lò din bɔ mɛ̀ ɖè sɔ́ blǒ nǔ ɖè ɔ́‚ é ná byɔ́ un sú wèmá tɔn. Sín sùn nàbì ɖè ɖyè ɔ́‚France kpó Bénin kpó ɖo nǔ wa wɛ ɖo kpɔ́ nú kɔlɛwá hwɛ́ndomɛnǔ Bénin tɔn lɛ́ɛ. Énɛ́ wú wɛ mɛ̀sɛ́dó France tɔn wá Kútɔ́nú sín 24ɔ́ xwèjìsùn wàyì ní nǔ sɔ́ ɖ'ayì hwɛ́ndomɛnǔ ée ja xwé lɛ́ɛ tɔn. .-Yě mɛ̀ èe wá lɛ́ɛ kpó yě mɛ̀ Benênu èe ɖɔ nǔ dò kɔlɛ́ wá xwé hwɛ́ndomɛnǔ lɛ́ɛ tɔn èe kpó ɖó gbè ní xójlázɔ́wàtɔ́ lɛ́ɛ. Yě xlɛ́ mɛ̀ ée wà lɛ́ɛ èe yě kpó dó nǔ ée wú yě wà èe kpó. .-Gbɛ̀ we lɛ́ɛ ná blǒ kplé gègè bó ná gbɔn fí gègè : Kútɔ́nú‚ Xɔgbonu‚ Glexwé. Mɛ̀sɛ́dó lɛ́ɛ ɔ́‚ ná yí kpɔ́n wà tò mɛ b'à nywɛ́nǔ tɛn ée gbà wɛ éɖè lɛ́ɛ èe. .- Yě ká ná gɔn Ganvié lɔ ǎ. Énɛ́ lɛ́ɛ bì ná xɛ́lɛ́ ɖɔ hwɛ́ndomɛnǔ lɛ́ɛ sín kɔ lɛ́wà ɔ́‚ ná nyí nǔgbò. Kplé è blǒ xá xwé ée nɔ̀ lizà xá nǔdòsintɔ́ mɔ̀gbà ɔ́ jì tɔn lɛ́ɛ èe ɔ́‚ gàn hwɛɖɔtɔ́ ée ɖo Kútɔ́nú èe‚ zɔ́n azɔ̌wàtɔ́ lɛ́ɛ ɖɔ yě nì cɔ́ xójlá gɔ̀nù mɔ̀gbà ɔ́ jì tɔn mɛ̀ ɖè má tǔn yě ǎ èe. Gbétà énɛ́ ɔ́ tɔ́n ɖó xójlá gɔ̀nù mɔ̀gbà ɔ́ jì tɔn mɛ̀ ɖè má tǔn yě ǎ èe lɛ́ɛ wú. Xójlá gɔ̀nù mɔ̀gbà ɔ́ jì tɔn mɛ̀ ɖè má tǔn yě ǎ èe lɛ́ɛ nɔ̀ sɔ́ adingban xo lɛ́ɛ nyì mɔ̀kàn ɔ́ jì bó ná dó wa nǔ dó mɛ̀ bì wú. È sɔ́ xójlájlá gɔ̀nù axɔ́sú tǔn lɛ́ɛ èe dó tò bɔ tògànsísɔ́ ɔ́ kpó sɔ èe ɔ́‚ gàn hwɛɖɔtɔ́ zɔ́n azɔ̌wàtɔ́ lɛ́ɛ ɖɔ yě nì cɔ́ xójlájlá gɔ̀nù mɔ̀gbà ɔ́ jì tɔn mɛ̀ ɖè má tǔn ǎ èe bó tɛ́nkpɔ́n bó wlǐ yě. .-Kplé è blǒ xá xwé ée nɔ̀ lizà xá nǔdòsintɔ́ mɔ̀gbà ɔ́ jì tɔn lɛ́ɛ èe ɔ́‚ gàn hwɛɖɔtɔ́ ée ɖo Kútɔ́nú èe‚ zɔ́n azɔ̌wàtɔ́ lɛ́ɛ ɖɔ yě nì cɔ́ xójlá gɔ̀nù mɔ̀gbà ɔ́ jì tɔn mɛ̀ ɖè má tǔn yě ǎ èe. È sɔ́ xójlájlá gɔ̀nù axɔ́sú tǔn lɛ́ɛ èe dó tò bɔ tògànsísɔ́ ɔ́ kpó sɔ èe ɔ́‚ gàn hwɛɖɔtɔ́ zɔ́n azɔ̌wàtɔ́ lɛ́ɛ ɖɔ yě nì cɔ́ xójlájlá gɔ̀nù mɔ̀gbà ɔ́ jì tɔn mɛ̀ ɖè má tǔn ǎ èe bó tɛ́nkpɔ́n bó wlǐ yě. Bɛ́ sín xwè 55 gùdó‚ tàsúnsún nɔ́ dó ya súnnú ɖòkpó ɖo we jì. Nǔblànɔwù ée ɖè mɛ ɔ́‚ wɛ nyí ɖɔ tàsùnsùn gègè sɔ́ nɔ̀ dó gùdó fɔ ǎ. Ɖobànínǔtɔ́ kplɔ́nyìjì alàvɔ Californie tɔn ɖo San Francisco (UCSF) mɛ̀ lɛ́ɛ mɔ nùkún ɖidó sín nǔ ɖè. Nǔkplɔ́nmɛ̀tɔ́ ɖàxó Michael Rosenblum kpó dó azɔ̀wàxɛ́tɔ́ lɛ́ɛ kpó mɔ̀ ɖɔ ahwanfùnnù lànmɛ tɔn T ée nɔ̀ lizà xá zojìjì èe nɔ́ xokàn nǔ lɛ́ ná vɔ wá tɔn. Ahwanfùnnù lànmɛ tɔn T nɔ̀ zɔ́n bɔ nǔ ɖè nɔ́ wàzɔ̀ dìngan ǎ. Ahwanfùnnù énɛ́ lɛ́ɛ kú acɛ ɔ́‚ azɔn gègè hìn ɔ́ é ná ɖe tà tɔ́n. Káká wá fí din ɔ́‚ ahwanfùnnù énɛ́ lɛ́ɛ ɖókpó jɛ́n sì hú wa azɔ̂ énɛ́. Nǔxwícíxwící'zɔ́wàtɔ́ lɛ́ɛ wá mɔ́ ɖɔ azɔ̂wìwà ɖó ganjì ahwanfùntɔ́ T tɔn énɛ́ wɛ'zɔ́n bɔ nǔ lɛ́ nɔ́ vɔ́ jɔ. Ahwanfùntɔ́ lànmɛ tɔn énɛ́ lɛ́ɛ wɛ nyí lɛvɔjɔ'xɔ́sú ɔ́. «Mǐ mɔ̀ ɖɔ ahwanfùntɔ́ lànmɛ mǐtɔn tɔ́n wɛ nɔ́ lizà xá azɔn kwín lɛ́ɛ bɔ ɖèvò lɛ́ɛ ɔ́ nyí nyí lɛvɔjɔ'xɔ́sú.» dotó gàn Rosenblum ɖɔ gbɔn. É mɔ ɖɔ lànmɛ nǔ dodo lɛ́ɛ kpó ahwanfùntɔ́ lɛ́ɛ kpó ɖó ná wa azɔ̌ ɖó kpɔ́ bó ná zɔ́n nǔ lɛ́ɛ sín lɛvɔjɔ. «Coupé-décalé» Dj Arafat ée nyìkɔ́ tɔn tàwùn ɔ́ nɔ́ nyí Ange Didier Houon‚ zìn alɔ d'afìn mɛ. Gànhɔ̀nyìtɔ́ Côte d'Ivoire tɔn nǔxotɔ́ lɛ́ɛ tɔn‚ Maurice Kouakou Bandaman‚ wɛ sɔ́ Nǔblàwǔ énɛ́ dó tò. Gàn «Yorogang» blǒ alitàwòvi bó kú ɖo zàn aklùnzǎngbè azǎn 11ɔ́ fɔ́n dó tɛ̌nígbè azǎn 12ɔ́ avivɔsùn xwè 2019ɔ́ tɔn gbè ‚ mɔ̀ wɛ gànhɔ̀nyìtɔ́ ɖɔ. É ká ɖɔ hɔ̀nyìtɔ́gbàsá mítɔn ɖo kpɔ́ xá tògàn ɔ́‚ ná ɖi wa cyɔ́ nǔ tɔn lɛ́ɛ‚ bó ká ɖo hwɛmìmì byɔ́ hansinɔ lɛ́ɛ bì wɛ. Kplékplémɛ lɛ́ɛ ɖɔ Dj Arafat ée nyìkɔ́ tɔn tàwùn ɔ́ nɔ́ nyí Ange Didier Houon wǔglèglè lɛ́ɛ mɛ jɛ́n ée kú dó ɖo dotóxwè ɖàxó Abidjan tɔ ɖo azǎn 12ɔ́ avivɔsùn ɔ́ tɔn gbè ɖo gan tántɔn mɛ. Hansinɔ nùkún ɖéjí énɛ́ ɔ́‚ alitàwòvi wɛ hwǐ ɖo zàn aklùnzǎngbè azǎn 11ɔ́ fɔ́n dó tɛ̌nígbè azǎn 12ɔ́ avivɔsùn ée wá yí ée. Kɛ̀kɛ́ tɔn gblá mɔ̀tó bɔ é sɔ́ ɛ́ yi dotóxwè. É ká sɔ́ gàn ǎ. É sɔ́ ɛ́ yi mɛ̀yìtɛn dìnwǔ ɖo bèɖèbèɖè mɛ. Dotó ɖɔ ní xójlázɔ́ gɔ́nu Jeune Afrique tɔn ɖɔ tàká tɔn wɛ zɛ. Ɖotò lɛ́ɛ ká dó gàn có bɔ é góló. Gànhɔ̀nyìtɔ́ we yì kpɔ́n ɛ́ Côte d'Ivoire tɔn we yì kpɔ́n ɛ́ bó ɖɔ ní xójlázɔ́ gɔ́nu Jeune Afrique tɔn ɖɔ é kú. «Un ɖo dotóxwè é sɔ́ Dj Arafat ɖo èe. Un hin ɔ́‚ ná dó zogbèjì nú mì ɖɔ é kú. Un ɖo kpɔ́ xá gànhɔ̀yìtɔ́ Bakayoko bó ná dó sɔ́ nǔ xá hìnnù tɔn ‚ mɔ̀ wɛ gànhɔ̀yìtɔ́ hansinɔ lɛ́ɛ tɔn‚ Maurice Bandaman ɖɔ. Gànhɔ̀nyìtɔ́ nùkɔntɔn Hamed Bakayoko ɖɔ« Nǔgbò wɛ». Nǔblàwǔ énɛ́ ɔ́‚ xójɔxó wɛ. Vi ce «Dj Arafat» yi. Un yi do ní cyɔ́ tɔn égbé zanzàn. Wǔ kú mi tàwùn. Nǔ ɖàxó wɛ bú ní hwɛ́ndó ɔ́. Un byɔ́ Mawù ɖɔ ní yǐ ɖó tɛn ɖàgbè mɛ. Un xo hwíhwɛ́ nɔ tɔn‚ vi tɔn lɛ́ɛ‚ hɛnnù tɔn kpó mǐ lɛ̀ wannyìn ná nɔ̀ tɔn lɛ́ɛ kpódó Côte d'Ivoirenù lɛ́ɛ bì kpó. Nǔwìwà tɔn lɛ́ɛ sɔ́ sǐhú bú kpɔ́n gbèɖè ɖo ayi lɛ́ɛ mɛ ǎ. Èɖabɔ hansinɔ ! Èɖabɔ Didier! » Aɖɔvìvì'zɔ́n ɔ́ ɖo ayìgbígbá ɖo gbɛ ɔ́ mɛ tàwùn. Benê lɔ é ɖo mɔ̀ ɖè èe ɔ́‚ nùkún kpé déwú tɔn ká kó jínjɔ́n ayí ǎ có bɔ é ká ɖo títómɛ azɔn è mɔ̀ nɔ̀ dó mɛ̀ ǎ èe tɔn mɛ. È dó gàn ɖe lɛ́ɛ có bɔ é ká kó kpé azɔn ɔ́ jì ǎ. Mɛ̀ɖàxó Koffi sɔ́ sǐ hú wɔn azǎn 25ɔ́ wǒsùn xwè 2012ɔ́ tɔn gbè ǎ. È gɔnlwɛ́n dɛ́nwǔ ɖó Cnhu-Hkm bɔ kpɛɖè wɛ kpo bɔ è ná byɔ́ gbè ɖó tànsyɔ́n'zɔn wù. É ɖɔ « Aklùnzǎngbè azǎn 25ɔ́ abɔxwísùn xwè 2012ɔ́ tɔn gbè‚ un tɔ́n sín amǐsà gùdó ɔ́‚ un ɖo fɛ̀ɛ ɖo agbàsá ce bɔ mɔ̀ ɖɔ è sɔ́ mi. Un sé azìnzɔ̀nnɔ́ lɛ́ɛ sín mɔtó xósúsú bɔ è sɔ́ mi dé mɛ. Un wà fɔ́n ɖo Cnhu dotó lɛ́ɛ tɛ́ntín. Yě byɔ́ mí ɖɔ nyì ní sɔ́ alɔ kpó afɔ kpó dó jǐ. Alɔ kpó afɔ ce kpó amyɔ̀nxwé tɔn sɔ́ ɖo wǔ dàn wɛ ǎ. Ayìtèhɔ̀nnù tɛ̌nigbè wɛ un wá kpéwù bó dán. Dotó lɛ́ɛ ɖɔ avc wɛ un blǒ. Yě tínmɛ nú mí ɖɔ hungò ɖè wɛ blǒ ganxìxó 12 ɖo fɔn ce mɛ. Un blǒ aklùnzǎngbèglá we ɖo Cnhu. Mɛ̀ èe kpó nyí kpó è gɔnlɔn ɖo xɔ ɖòkpó ɔ́ mɛ èe ɔ́‚ bì wɛ kú. Aɖɔvìvì jɛtɔ́ nyí ɖɔwun lɛ́ɛ bì wɛ ɖo kú kpó gbɛ kpó tɛ́ntín. É xo Koffi gló. Sín xwè 1990ɔ́ wɛ é ɖo aɖɔvìvì'zɔ́n jɛ wɛ có bɔ nǔ énɛ́ ɔ́ kpé èe kpɔ́n ǎ. Nùkɔntɔn énɛ́ ɔ́ ká ɖibla hwǐ. Di ɛ́yɛ́ ɖɔwun ɔ́‚ Benênu gègè ɖo aɖɔvìvì'zɔ́n énɛ́ ɔ́ sín wǔvɛ mɛ. Azɔn ɖè wɛ ɔ́‚ Benêvi ɖòkpó nɔ́ jɛ ɖo wǒ jì. Yɔ̀kpɔ́vú‚ jɔwunjɔja‚ mɛ̀xó bì wɛ nɔ́ jɛ. Sà ɖi yì dotóxwè ée nɔ́ kpé nùkún dó aɖɔvìvì'zɔ́n wú ée ɔ́‚ ná xɛ̀lɛ́ azɔn ɔ́ sín ayìgbígbá. Agbàsá gbɛtɔ́ kpǎ tɔn ée‚ é nɔ̀ ylɔ̀ ɖɔ Banque d’insuline bɔ Lion’s club hun ée ɔ́‚ gbè ɖòkpó lée ɔ́‚ azìnzɔ́nnɔ̀ ée nɔ́ wá ée sukpɔ́. Azìnzɔ́nnɔ̀ nyɔnu ɖòkpó ɖɔ:«Azɔn ce bɛ́ ɖo ayidósùn xwè 1981ɔ́ amɔ bɛ́sín xwè 1979ɔ́ mɛ wɛ é kó jɛ xɛlɛ̀ ná mi jì bɔ un vɛdó zànsúkpɛ́'zɔ́n wɛ sín.» Sín xwè 32 ɖyè wɛ un ɖo azɔn élɔ dɔ́ndɛ wɛ bɔ tensyɔ́'zɔn kpó hunkwíjì'zɔn kpó lɛ́ byɔ́ mɛ. È ɖo ná dó ɖo dandan mɛ ɔ́‚ nyɛ́ é nɔ̀ ylɔ́ ɖɔ insuline èe we gbè ɖòkpó bó ná dó nɔ gbɛ nà. Azìnzɔ́nnɔ̀ nyɔnu ɖèvò é nyí mɛ̀sí bó ɖo gbɔjɛ tɔn mɛ ée‚ kó ɖo azɔn énɛ́ jɛ wɛ sín xwè 1986ɔ́‚ é lɔ mɔ ɔ́‚ kpɛɖè wɛ kpó bɔ azɔn énɛ́ ná kó hwǐ. É blǒ xwè 28 ɖo mɛ̀si'zɔ̌ mɛ ée‚ é gbɔ ɔ́ jó dó bó byɔ́ gànzɔ́wàtɛn nínɔ́. Un jlò ɖɔ azɔ̀mɛví cé lɛ́ɛ ní mɔ́ mi ɖo sísɔ́sísɔ́ wɛ ǎ. Hùn‚ un gbɔ byɔ́ gànzɔ́wàtɛn nínɔ́. Bɔ è ná gbè tɔn mi káká yí ɖó gbɔjɛ ce hwenu. É ɖɔ mí ɖo nǔɖè lɛ́ɛ zán wɛ bó gbɔ ɔ́‚ kpɔ́n kpɔ́ nɔ́ xá azɔn ɔ́. Azìnzɔ́nnɔ̀ ɖèvò ée‚ è kplé xá èe ɔ́‚ ɖó tànyínyɔ́ sɔ́ mɔ̀ ǎ. Lɔ́kpàzɔ̀wàtɔ́ wɛ‚ bó ná ɖo xwè kànɖè-kó mɔ̀ ɖo wɛ; é mɔ̀ azɔn ɔ́‚ ɖo làn tɔn mɛ din ée ɔ́‚ é ná ɖo sùn 5 gée ɖó wɛ. Amɔ̀ azɔn kó ɖo nǔ wà dó wǔ tɔn wɛ. È mà hɛn alɔ tɔn ǎ ɔ́‚ é nɔ̀ sǐ sɛ tɛn ǎ. É sɔ́ sǐ ɖɔ xó ganjì ǎ‚ é ká sɔ́ nɔ́ mɔ nǔ ganjì ǎ. Asi tɔn ɖòkpó ɖɔ: « Sèmè gó sín wɛ mi ɖè din. Sín sùn 5 ɖyé wɛ é sé ɖɔ é ɖo azɔn énɛ́ jɛ wɛ. Énɛ́ gùdó ɔ́‚ tànsyɔ́'zɔn lɛ́ byɔ́ mɛ. É cɛ́ kplíbɔ́ bɔ fí lɛ́ɛ dindɛ́n ní wɛ è wá ɖè din bɔ é wá jɛ tè cí jí. È zàn kwɛ́ hú 150.000 francs ɖo wǔdɛnnúmɛ̀tɔ́ xwé bɔ é ká kó vɔ ǎ. É nɔ̀ kpé wú bó nɔ̀ cítè có bɔ zɔnlìn ɖiɖi ká kó mɛ̀ ɛ̀ mɔ̀ ǎ. Ɖèvò‚ azɔn nàbì é nɔ́ ɖɔ́ aɖɔ ée‚ dó hɛsi. É su kpɔ́ dín.» Azɔn vɔ́ da ni bì bɔ è kpɔn ɛ́n sín zɔ din ɔ́‚ é sɔ́ nɔ́ tǔn ǎ. Ɖo nǔblànɔwǔ énɛ́ mɛ ɔ́‚ azɔn nɔ́ ɖo su tɔn lɛ́ɛ dó ní mɛ̀ wɛ. Wǔvɛ azɔn ɔ́ tɔn ɖo vo bɔ wǔvɛ akwɛ́ ée ɖù nú mɛ̀ é ɖè èe tɔn ɖo vo. Nǔ ée bláwǔ èe wɛ nyí ɖɔ yě ɖo alɔgɔ́tɔ́ ɖè ǎ. Títómɛ zàli xá azɔn ɔ́ tɔn ɖo tè amɔ̀ axɔ́sú kó ɖo kwɛ́ zán dé mɛ wɛ ǎ. Énɛ́ wú wɛ zɔ́n bɔ azìnzɔ́nnɔ̀ lɛ́ɛ ɖèsú wɛ nɔ́ zán kwɛ́ yětɔn; bɔ wɛ è nɔ́ ɖo kwɛ́ ɖú nú mɛ̀ wɛ káká yì kúzàngbè. Nǔ ɖè wɛ bó hin hùn ɖó mɛ̀ tòbùtòbù ée ɖo jǐ jɛ wɛ lɛ́ɛ èe ẉú kpó kwɛ́ wǔvɛ mɛ gègè yětɔn ɖè èe kpó. Akwɛ́ azɔn nɔ̀ ɖù nú mɛ̀ èe sukpɔ́ axɔ́sú kɔ́n nɔ́ d'alɔ mɛ̀ ǎ. Fí un ɖe din ée ɔ́‚ un mà dó nyɛ́ insuline ǎ ɔ́‚ xó ɖèvò jɛ̀n ná wá. Axɔ́sú ká ɖo nǔ ɖè blǒ wɛ ǎ. Kú wɛ mǐ nà kú có bɔ é ná kàn mǐ byɔ́ à? Azìnzɔ́nnɔ̀ ée kó ɖo kwɛ́ vɔ̀ d'azɔn kpó ɖèvò kpó wù wɛ ée‚ ɖèvò ɖɔ: «È nyí jlò mǐtɔn wɛ ɖo azɔn jɛ wɛ ǎ. Ní kpɔ́nɖéwú ɔ́‚ é ɖó ná zán insuline gbà we‚ nyɛ́dònú kpó hun ɖiɖà kpó‚ 5.000f nú ɖo aklùnzǎngbèglá ɖòkpó mɛ. Ɖèvò ɔ́‚ hun yì jì zɔ̌n kpó hun kwǐjì zɔ̌n sín akwɛ́ zínzán lɔ ɖo fínɛ́. Gɔ́nú 40.000f un nɔ̀ zàn ɖo sùn ɖòkpó mɛ tɛgbɛ ée ɔ́‚ atínkɛ́n un nɔ̀ zàn ní hun kwǐjì'zɔn èe ɔ́‚ nyí 17.000f. azɔ̌ wà ɖò mɔkàn jí gbásá nɛ́ ɔ́ nɔ́ ɖè kɛ́nníná tɛnmɛ tɛnmɛ lɛ́ɛ tɔ́n (Cep‚ Bepc‚ Bac)‚ agbahwlɛ́nhwlɛ́n lɛ́ɛ‚ tɛ́nkpɔ́n wémá lɛ́ɛ kpódó sìnkɔ̀n yetɔ̀n lɛ́ɛ kpán. Tó dɔ́n nú mɛ ée jayǐ é.