Hírek, 2016.04.26.
A szabadság elveszíthető
– A sajtószabadságra mindennap vigyázni kell, mert nem magától értetődő jelenség – nyilatkozta a Népszabadságnak Petri Tuomi-Nikula finn és Niclas Trouvé svéd nagykövet. Az interjú a Finn Nagykövetségen múlt héten rendezett esemény, egy szemináriumsorozat első rendezvénye kapcsán készült.
A sajtószabadságról rendez szemináriumsorozatot Finnország és Svédország budapesti követsége. A nagykövetek óvatosan fogalmaznak, de az világos: időszerűnek tartják felvetni Magyarországon a média tulajdonlásának, kontrolljának vagy épp a médiatörvénynek a kérdését.
A két diplomata és csapata idén szeminárium-sorozatot rendez Budapesten a sajtószabadság magyarországi helyzetéről, melynek apropója, hogy a világ első (Svédországban elfogadott) sajtószabadság-törvénye épp 250 éves. – Tudjuk, hogy ez a téma sokszor kényes, de szerintünk lehetséges róla beszélni – fogalmazott Trouvé. Ilyen a kényes ügyek médiakontrollja, a médiumok tulajdonosi szerkezete vagy a médiatörvény. – Nincs más célunk, mint platformot nyújtani, és hogy talán információt adjunk arról, milyen viták folynak a témában Finnországban és Svédországban. Talán arról is beszélhetünk, hogy mi hogyan oldottunk meg egy-egy itt is felmerült problémát. Hogy a 250 éves törvényünk olyan megoldásokat tud ajánlani, ami talán Magyarország számára is érdekes lehet – mondta a svéd nagykövet.
Van mit tanulni a két országtól, hiszen Finnország és Svédország rendszeresen a Riporterek Határok Nélkül nevű civil szervezet sajtószabadság-indexének élén végez.
A két nagykövet szerint ez jelentős arányban köszönhető a hosszú hagyománynak. A világon először Svédországban iktatták törvénybe a sajtó- és szólásszabadságot idén épp két és fél évszázada, 1766-ban. Akkor a jelenlegi Finnország is Svédország része volt, így a sajtószabadság-törvényt mindkét állam magáénak érzi. Petri Tuomi-Nikula, Finnország budapesti nagykövete szerint a sajtószabadság gondolata mélyen gyökerezik a skandináv államokban, már-már a „csontjainkban van”.
– Én a génekig talán nem mennék el, de felénk mindenki tudja, mennyire fontos a sajtó- és információszabadság. Anélkül nincs demokrácia – mondta lapunknak Svédország budapesti nagykövete. Niclas Trouvé szerint minden demokratikus rendszer alapja, hogy az állampolgárok tudják, hogy szabadon kifejezhetik gondolataikat. Illetve az is, hogy joguk van az információhoz, joguk van tudni, az ország vezetői mit tesznek és mire költik az adójukat. Figyelemre méltó, hogy már a 250 éves törvényben is benne volt az anonimitás joga. Korábban illegális volt olyan szöveget kinyomtatni, amelynél nem tüntették fel a szerzőt. Ez ma a közérdekű bejelentők (whistleblowerek) alkotmányos védelmének az alapja.
A sajtószabadság ráadásul kéz a kézben jár a demokrácia más elemeivel is. Tuomi-Nikula szerint egyértelmű az összefüggés: azok az országok, amelyek jó pontokat kapnak a sajtószabadság-felméréseken, a korrupciós indexeken is jól teljesítenek. Ahol a sajtószabadság romlik, ott a korrupció elterjedtebb.
Ám a szólás- és információszabadság nem csupán törvények és hagyományok kérdése. Niclas Trouvé szerint egyetemes emberi vágy, hogy kimondhassák, ami az eszükbe jut. Ez ugyanaz Oroszországban, Magyarországon, Afrikában vagy Indiában. – Azok az országok a legsikeresebbek, ahol kiengedik a szellemet a palackból. Ott, ahol próbálják korlátozni a kifejezés szabadságát, gyengül a társadalom, mert nem hallunk meg minden ötletet, minden hangot – mondta Trouvé, aki szerint ma nagyon sok társadalom már ott hibát vét, hogy az emberek felét – a nőket – egyáltalán nem hallgatja meg.
Hiába él a vágy a szabad önkifejezésre minden emberben, sok országban erre nincs lehetőség. – Van, ahol azzal érvelnek, hogy a mi nyugati típusú demokráciánkat nem lehet mindenütt alkalmazni. Hogy mások a társadalom értékei. Én azonban a kulturális relativizmus helyett abban hiszek, hogy a nyugati demokrácia nyújtja a legjobb megoldást az emberiség problémáira jelenleg. Ennek pedig elengedhetetlen része a sajtószabadság – jelentette ki Petri Tuo­mi-Nikula.
Éppen ezért a két nagykövet úgy véli, hogy a diktátorok és autokratikus vezetők is csak ideig-óráig tudják erőszakkal befogni az emberek száját. – A történelem azt mutatja, hogy az emberek vágya a szabadságra győzedelmeskedik az autokraták felett – véli Tuo­mi-Nikula. – Mi végigéltük a hidegháborút, és amikor leomlott a berlini fal, láttuk, hogy az emberek óhaja, hogy úgy éljék az életüket, ahogyan akarják, mindig erősebb lesz. Lehetnek fájdalmas átmeneti visszaesések, és ezt Magyarország talán jobban tudja, mint bármely más ország, de végül az autokratikus rezsimek elbuknak – tette hozzá svéd kollégája. Tuomi-Nikula máris visszaveszi a szót, és úgy folytatja: Magyarországon különösen erős hagyománya van a diktátorokkal és autokratikus rezsimekkel való ellenállásnak. – Ötéves voltam 1956-ban, és néhány év múlva már tudtam, hogy Magyarország egy hősies ország, amely ellenállt a szovjet elnyomásnak – idézte fel.
Ám a szólás- és sajtószabadságot világszerte folyamatosan veszély fenyegeti. Néhány évvel ezelőtt sokan hittek abban, hogy az arab tavasz majd elhozza a szabadságot az egykor diktatórikus rezsimek uralta országokba is. Ma már viszont azt látjuk, hogy a szabadságot újra korlátozzák, bloggereket börtönöznek be, és erőszakkal lépnek fel azok ellen, akik kritikusak a vezetéssel szemben. A finn és a svéd kormány a fejlesztési segélyezés keretein belül próbál segíteni ezekben az országokban a független szerzőknek. Támogatják őket, csereprogramok keretében elutazhatnak Svédországba vagy Finnországba, és ott tanulhatnak.
Még a két nagykövet hazájában sem ülhetnek a babérjaikon. A digitális média megjelenése válságba sodorta a hagyományos médiát, és a mai napig senki sem tudja, ki fizesse meg az újságírók drága, de annál fontosabb munkáját. Ráadásul épp a minap érte súlyos hackertámadás szinte az összes jelentős svéd hírportált.
A közösségi média is mindenki számára kihívásokat tartogat: egyre könnyebben fejezhetjük ki magunkat, de mindenkinek meg kell tanulnia, hogy ez nem jogosítja fel rágalmazásra vagy becsületsértésre, hogy amit leír, azért felelősséget kell vállalnia. – A sajtószabadságnak fejlődnie kell a technológiával együtt, és vigyáznunk is kell rá – foglalja össze Niclas Trouvé. – Különben egy-két év alatt el lehet veszíteni.