Hírek, 2016.07.01.
Az álmom egy saját étterem
Niina Jaakkola, a nagykövetség szakácsa hamarosan itthagyja Budapestet. Az utolsó héten felajánlotta, hogy minden nap főz ebédet a követség dolgozóinak. Ebédszünetben a teraszon üldögélve, a finom ételek mellett beszélgettünk pályaválasztásáról, a szakácsművészet kihívásairól.
Hogyan lettél szakács?
Hatévesen kezdtem főzni a hattagú családunknak, azóta készítek ételt. Felsőben, amikor a továbbtanulásról kellett dönteni, belsőépítésznek vagy lakberendezőnek készültem. Amikor azonban kiderült, hogy ilyen képzés Joensuuban nincs, csak Vaasaban, eszembe jutott, hogy szakács is lehetnék, úgyis mindig főzök, és érdekel a dolog. A szakközépben első naptól fogva egyértelmű volt, hogy itt a helyem.
Hogy kerültél Magyarországra?
Az ajánlat hirtelen jött egy felkészítő tanáromtól, és néhány órá belül el is dőlt, hogy jöhetek. A főiskolán sikerült egy év halasztást elintéznem – így most itt vagyok.
Mi volt a legnagyobb kihívás számodra itt Magyarországon?
Az alapanyagok beszerzése. Itt nem olyan könnyű megtalálni a hozzávalókat, mint otthon, ahol mindent tudok, hogy hol keressem. Ráadásul itt bizonyos nyersanyagok szezonon kívül nem kaphatók.
Milyen ételeket készítesz a legszívesebben?
Attól függ. Otthon a családnak vagy a barátoknak egyszerű, comfort-food típusú ételeket készítek, mert ezek hamar megvannak. De nagyon szeretek tervezgetni is, és utána elkészíteni, új technikákat kipróbálni. Érdekes dolog új ételt kitalálni, próbálgatni, kigondolni, hogyan kellene csinálni. Az a legjobb az egészben, hogy az ember megvalósíthatja az ötleteit.
Hogyan tervezed a jövődet?
Lesz egy saját éttermem – egyszer. Remélhetőleg a főiskolán sikerül kidolgoznom az étterem koncepcióját, aztán úgy öt év múlva jó lenne, ha beindíthatnám – hacsak nem külföldön leszek megint éppen. Lehet, hogy egy másik nagykövetségre is elmegyek.
Milyen a munka a nagykövetségen egy étteremhez viszonyítva?
Más, mint egy étteremben. Itt általában egyedül vagy, egyedül felelsz az ételekért, egyedül döntesz mindenben, a magad ura vagy. Egy étteremben két hónapig ugyanazokat az ételeket főzik, amíg nem cserélődik az étlap, itt minden nap más étel van. Itt viszont nincs olyan pörgés. Egy étterem konyháján néha nagyon bele kell húzni. Itt nincs meg az a hangulat, leginkább az hiányzik nekem.
Mi a kedvenc ételed?
A tésztafélék. Na meg persze, ha valaki más főz, az mindig jó! – nevet Niina.
A sok-sok fogadás, büfévacsora fogásain túl a munkahelyi alkalmakra, születésnapokra, búcsúztatókra Niina mindig készített valami finom és gyönyörű tortát. Búcsúzóul megosztotta velünk az egyik receptjét.
Niina epertortája
Tortalap:
6 tojás
kb. 4 dl cukor
kb. 4 dl finomliszt
1,5 teáskanál sütőpor
Először előkészítünk egy kb. 22 cm átmérőjű tortaformát. Az aljára sütőpapírt simítunk, az oldalát pedig kivajazzuk.
A tojásokat felütjük egy mérőedénybe, megnézzük, hány decilitert tesznek ki, majd a robotgép táljába öntjük. Az edényben ugyanannyi dl cukrot kimérünk, és habosra keverjük vele a tojásokat. Akkor kész, amikor a keverőt kiemelve a hab nem esik össze rögtön.
Míg a hab készül, kimérünk a mérőedényben ugyanannyi dl lisztet, mint a tojások és a cukor volt (ha sűrűbb piskótát szeretnénk, fél decivel több lisztet számítunk), majd hozzáadjuk a sütőport.
A lisztkeveréket a habhoz szitáljuk, és hablapáttal óvatosan beleforgatjuk.
A tésztát az előkészített tortaformába öntjük és előmelegített sütőben 180 fokon 45-60 percig sütjük. Akkor kész, amikor a közepébe szúrt fogpiszkálóra nem ragad a tészta.
A sütőből kivéve néhány percig hűlni hagyjuk, majd a formából kiborítva kihűtjük. A piskótát érdemes előző este elkészíteni.
Töltelék:
20 dkg krémsajt pl. Philadelphia
20 dkg tejszín
10 dkg összeturmixolt eper
5 dkg cukor
3 lap zselatin
friss eper
A tortalapok megkenéséhez:
1 citrom leve
1 dl turmixolt eper
1 dl ásványvíz
A tetejére:
30 dkg krémsajt
10 dkg tejszín
10 dkg porcukor
egy fél citrom héja
Elkészítjük a tölteléket. A zselatinlapokat hideg vízbe áztatjuk. A tejszínt laza habbá verjük, hozzáadjuk a krémsajtot és kemény habot verünk belőle.
A cukrot és az összeturmixolt epret egy lábasba mérjük, felforraljuk, majd hozzáadjuk a beáztatott zselatint. A tűzről levéve kicsit hűlni hagyjuk.
Az epres-zselatinos keveréket állandó keverés mellett vékony sugárban a tejszínhabhoz öntjük.
A tortalapok megnedvesítéséhez a hozzávalókat összekeverjük, ízlés szerint adhatunk még hozzá cukrot.
A piskótát három vagy négy lapba vágjuk a tészta magasságától függően. Ha a töltelék túl hígnak tűnik, a tortát a tortaformába visszarakva állítsuk össze. A tortaforma oldalára belülről tegyünk sütőpapír csíkot, így könnyebb lesz kivenni a tortát. Tegyük az első piskótalapot a tortaforma aljára és az epres-citromos öntettel egy szilikon ecsettel jól nedvesítsük meg. Ízlés szerint tehetünk felszeletelt epret a piskótalapra, majd öntsük rá a krém egyharmadát. Erre kerül a következő piskótalap, azt is megnedvesítjük, és addig folytatjuk a rétegezést, míg az utolsó lappal le tudjuk fedni a tortát. A felső lapot is megnedvesítjük, majd folpackkal letakarva az egész tortát legalább 3 órára a hűtőszekrénybe tesszük.
Végül elkészítjük a bevonatot: a tejszínt, a krémsajtot és a porcukrot kemény habbá verjük, és citromhéjjal ízesítjük.
A formából kivett tortát bevonjuk a sajtkrémmel, majd friss eperrel, esetleg apró habcsókokkal díszítjük.
A torta nagyon jó nyári grillpartik desszertjeként, előre elkészíthetve várhat a hűtőben a tálalásig.
Niina tanácsa: csak akkor szolgáld fel, mikor a vendégek azt hiszik, minden ennivaló elfogyott a házban!